XI. Évfolyam. Budapest, augusztus hó (1023.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

68. (1023.) szám.

Budapest, 1901. augusztus hó 14.

XI. Évfolyam.

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I

AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R G A Z D A S Á G I

LAP.

EGYESÜLET HIVATALOS

KÖZLÖNYE.

Megjelenik minden szerdán é s szombaton. Az vrazigoa magyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen kapják.

SzerkeeztSeég é» kiadóhiy, B n A n p e a t (KSateleK), Í H * J

Hem U<eknak~elöflieté£i Clj: Bgétss érre 26 korona, félévre 10 korona, negyedévre i korona.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Pályázati hirdetés.

Kéziratokat a azerkesztSség

A kiállítás és vásár tervezete s bejelentő ive az OMGE. titkári hivatalától megszerezhető. A sörárpakiállitással kapcsolatosan, d e attól függetlenül díjazással egybekötött

A néhai Csáky Petronella grófnő által magyarországi gazdasági tanintézeteken tanuló vagyontalan ifjak részére tett alapítvány kamataiból — négy, egyenként 600 koronás — ösztöndíjra a jövő 1901—1902. tanévre ezennel pályázat hirdettetik. Ezen ösztöndijakra első sorban a teljesen árva, ilyenek hiányában pedig oly szegénysorsú hallgatók pályázhatnak, akiknek atyjuk

országos komló-kiállítást

is rendez az OMGE. f. évi o k t ó b e r h ó 1—10-ig terjedő időben. A komló-kiállítás két csoportra oszlik é s pedig 1. csoport: melyben részt vehet minden hazai komlótermesztő 1901. évben termesztett komlóval. II. csoport: melyben résztvehetnek hazai és külföldi komlókereskedők é s sörgyárosok. A k o m l ó m i n t á k a k i á l l í t á s r a 1901. évi s z e p t e m b e r h ó 20-tól 27-ig k ü l d e n d ő k be. A pályázni szándékozók kellően felszerelt Később érkező mintákat a rendező-bizottság el kérvényeiket a m. kir. földmivelésügyi minisz- nem fogad. terhez czimezve folyó évi november hó l-ig A kiállításon való r é s z v é t e l — a kitöltött bezárólag a magyaróvári m. kir. gazdasági aka- bejelentő-lapok beküldésével — s z e p t e m b e r h ó démia, vagy a debreczeni, kassai, keszthelyi és l - i g j e l e n t e n d ő k b e a r e n d e z ő - b i z o t t s á g n a k . kolozsmonostori m . kir. gazdasági tanintézet A legjobbaknak itélt hazai komló-minták dijaztatnak, a második csoportba tartozó minigazgatóságánál nyújthatják be. Jelzett határidőn tul benyújtott kérvények ták azonban csak elismerő oklevéllel' tüntethetők ki. figyelembe vétetni n e m fognak. A kiállításra szánt komlóküldemények M. Tcir. földmivelésügyi miniszter. postán, bérmentesítve, az OMGE. titkári hivatala czimére Budapest, Köztelek küldendők.

Országos sörárpakiállitás é s sörárpavásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület folyó évi október hó 1-től 15-ig Budapesten a Köztelek-palota helyiségeiben országos sörárpaJciállitást és ezzel kapcsolatban sörárpavásárt is rendez, mely utóbbi már augusztus hó 20-án nyilik meg és tart október hó 10-ig. A kiállításra beküldendő árpa-minta menynyisége 5 kg. Árpaminták a kiállításra augusztus h ó 1 - 2 0 - i g k ü l d h e t ő k ; k é s ő b b e n érkező m i n t á k a t a r e n d e z ő s é g el n e m f o g a d . Figyelmeztetjük a t. gazdatársakat, hogy ,a rendezőség csakis , az esetben vesz fel a ki' állításra árpamintákat, h a azok az általa szét' küldendő bejelentési ivek kíséretében küldetnek be.

A r a t ó - é s burgonyamiveló'gépbemutatás. Az OMGE., ugy is mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja, karöltve a Lipótvármegyei Gazdasági Egyesülettel s a nagyméltóságú földmivelésügyi minisztérium támogatásával folyó évi a u g u s z t u s h ó 31. é s s z e p t e m b e r h ó 1. n a p j a i n a r a t ó - é s b u r g o n y a m i v e l ö - g é p - b e m u t a t á s t r e n d e z LiptóSzent-Miklóson. Bejelentési határidő augusztus hó 15. A gépbemutatás részletes tervezete a z OMGE. titkári hivatalánál kaphatók. A rendező-bizottság.

Leglőnyösebb

gabonaértékesítés,

Pályázati felhivás. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" az általa kezelt földmivesiskolai alapítványi helyek közül pályázatot hirdet : 1. a B a k ó János-féle alapítványra, évi ösztöndíj 240 korona. Ezen alapítványra pályázhat elsősorban borsodmegyei illetőségű egyén, 2. A Nagy-Atádi gazdakör alapítványára évi ösztöndíj 240 korona. Pályázhat ezen alapítványra elsősorban nagy-atádi, illetve somogymegyei illetőségű egyén. További feltételek mindkét alapítványnál, hogy a kérvényező magyar honpolgár fia legyen, ki 16-ik életévét betöltötte, ami keresztlevéllel igazolandó, továbbá iskolai bizonyitványnyal igazolandó, hogy a pályázó j ó l t u d irni é s olvasni. Pályázhat ezenkívül magyarországi földmivesiskolába már felvett tanuló is, h a ez az illető földmivesiskola igazgatója által bizonyítja. Kellő okmányokkal felszerelt,, bélyegtelen kérvények folyó évi augusztus 20-ig az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" igazgatóságához (Budapest, Köztelek) nyújtandók be. Forster Géza, - igazgató.

Mi l e g y e n a b u z a á r a ? Közel két évtizede, hogy a gazda rövidebb időközöktől eltekintve, teli van panaszszal a buza ára tekintetében, ennek nyomán általános a kívánalom a gazdaközönség körében, hogy a buza áremelkedése érdekében bizonyos törvényhozási intézkedések léptettessenek életbe. Hosszú évek küzdelmébe került, amig diadalmaskodhatott az a nézet, hogy az európai mezőgazdaság s igy vele a monarchiáé is a tengerentúli államok és a kelet olcsóbb termesztésével szemben vámvédelemre szorul és hogy a vámvédelem

Oszt vetőmagvak l e g t e l j e s e b b napi á r o n v a l ó értékesítése.

Erőtakarmányok. Vegytiszta o l a j o k é s kenőcsök, ponyvák, zsákok, szijak, k ő s z e n e k ; szóval m i n d e n cséplési anyagok é s gépek.

Szőlővédekezési, csomagolási, szüretelés! é s pinczegazdasági

Mai számunk 2 4 oldal.

czikkek.

1322 tényleg az a hatalmas és egyetlen eszköz, amely a nyerstermények, tehát a buza árának az emelkedését biztosítják. A vámvédelem szükségességét a gazda a drágább termesztéssel 'indokolj a meg, a termesztés nagyobb költségei mellett a magyar gazda nincs abban a helyzetben, hogy megfelelő vámvédelem, hiján felvegye a versenyt a hazai piaczokon a külföld termesztésével szemben. Még kevésbbé remélhet versenyezhetni a külföld piaczain, ahol a fogyasztó országok egymásután zárkóznak el ugyanazon elvtől vezéreltetve a külföldi behozatal elől. Tehát az az elv, hogy szükségletünket onnan szerezzük be, ahol azt legolcsóbban kapjuk s illetve mindent ott termeszszünk csak, ahol az legolcsóbban termeszthető, megdőlt s minden állam saját nemzeti termelését a külföld versenyével szemben még áldozatok árán is megvédeni, azt fentartani és fejleszteni igyekszik. Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy vámvédelemre s az eddiginél hathatósabb vámvédelemre van szüksége a magyar mezőgazdaságnak s nincs is aziránt kétség irányadó köreinkben sem, hogy e vámvédelem a jövőben megadassák. Vita tárgyát csakis az képezi, hogy mekkora legyen az a vámvédelem, a melyet a magyar mezőgazdaság joggal igényelhet s hol az a határ, amelyen túllépve már a fogyasztást szükségtelenül terheljük meg. A vámvédelem szükségességének indoka a magasabb termelési költségek, nyilvánvaló tehát, hogy a vámvédelem mérvének a megállapítása előtt a termelési költségek mérvével kell tisztába jönnünk. Ha ismerjük a termesztési költségeket s ha ezek mindegyike tényleg olyan, amely nem csökkenthető, akkor egész bizonyossággal meg tudjuk jelölni a szük. séges vámvédelem mérvét, de ami ennél sokkal fontosabb, meg is tudjuk azt indokolni. A mezőgazdasági termesztés sokoldalúsága mellett nem lehet az egész termesztést, minden egyes terményt felölelni, de erre nincs is szükség; elég, ha legjellegzetesebb s legnagyobb jelentőségű mezőgazdasági terményünk termesztési költségeit s ez alapon ezen terményeink részére szükségelt vámvédelem mérvét tudjuk megállapítani. A magyar mezőgazdaságnak pedig van ilyen jellegzetes terménye s ez a buza. Ha a buza vámszükségletét a termesztési költségek kiszámításával meg tudjuk állapítani, akkor ezen alapból kiindulva a mezőgazdasági termények, de első sorban a gabonanemüek védvámszükségletével is tisztában vagyunk. A „Köztélek" mai számához mellékelten vesznek kézhez olvasóink egy kérdő-ivet; ennek a kérdő-ivnek közrebocsájtásával czélozzuk beszerezni azon adatokat, a melyek alapján a buza átlagos termesztési költségeit a? egész országra nézve megállapíthatjuk.

• KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS

H Ó 14

A kérdő-iv teljes részletességgel tárgyalja e fontos kérdést, mert ily átlagos számításoknál felette fontos, hogy egyetlenegy bármily jelentéktelennek látszó körülmény se kerülje ki az adatgyűjtő, még kevésbbé az adatokat szolgáltató figyelmét. S ép azért különösen hangsúlyoznunk kell, hogy amennyiben a kérdő-iv maga a termesztési költségek nem minden részletére terjeszkednék ki, s illetve bizonyos viszonylatokban a termesztés költségeit más egyéb kiadások is szaporítják, mint a melyekre a kérdő-iv figyelme kiterjeszkedett, ugy ezen kiadások is az egyébként is a kérdő-ivben üresen hagyott rovatokban feltüntettessenek. Nem kételkedhetünk abban, hogy Magyarország gazdái az elébünk tűzött nehéz, de nagy jelentőségű feladat megoldásánál bennünket s illetve egyesületünket szigorú lelkiismeretességgel és pontossággal fogják támogatni, mert hisz a beszolgáltatandó adatok megbízhatóságától függ a munkálat hitele s a munkálat hitelén épül fel annak sikere. Sok száz adatra kell majd hivatkoznunk, hogy országos átlagot vonhassunk s ép azért bár terhes és nagy körültekintést igénylő munkálatról van szó, mégis arra kell kérnünk ez uton is olvasóinkat, hogy lehetőleg minél többen, százan és ezren szolgáltassák be saját tapasztalataikat. Az idő is sürget, ép azért kellett szeptember 15-ét az adatok beküldésének határidejéül kitűzni, mert ha ezen adatgyűjtés s az ezen alapuló munkálat még érvényesülni is akar, ugy azt még a folyó évben feldolgozni s az ez alapon felépített kívánalmainkat és követelményeinket a kormánynak tudomására hoznunk kell. A határidő azonban mégis elég ahhoz, hogy minden gazda, aki csak hozzávetőlegesen is számot tud vetni önönmagával, a kérdőív adatait lelkiismeretes pontossággal beszolgáltathassa. S ha az adatgyűjtés tényleg ugy sikerül, mint amint azt reméljük, ugy a magyar gazdaközönség a vámvédelem szükségessége tekintetében támasztott követelményei egy oly megdönthetlen alapon fognak nyugodni, amelylyel szemben a mezőgazdasági vámvédelem elleneseinek minden támadásai, minden igyekezete hiúnak fog bizonyulni; mert ha mi ki tudjuk mutatni tényleges és számos adat alapján, hogy mi az a búzaár, amely mellett a magyar gazda még haszonnal termeszthet s ha ki tudjuk mutatni, hogy ezen gabonaár messze felette áll a jelenlegieknek, vagy az eddigi átlagban elértnek, akkor beigazoltuk a vámvédelem szükségességét, de egyúttal beigazoltuk annak a mérvét is. Nem kérünk tehát ajándékot, de igazunkat akkor nemcsak erélylyel megvédeni, de megindokolni is tudjuk.

_ 63.

SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető: Cselkó István.

A takarmányvásárlásról. Körülbelül egy éve annak, hogy számokb a n mutattuk ki, mennyire károsodhat a gazda akkor, ha a kereskedelmi takarmányok vásárlásánál a vegykisérleti állomásokat mellőzi, vagyis ha tisztán csak azzal éri be, hogy a takarmány csakugyan az legyen, aminek vásárolta s hogy szabad szemmel ne lehessen rajta nagyobb hibát észrevenni.*) Igy egy-egy vaggon takarmányon esetleg néhány száz koronát is veszíthetünk és pedig részint azért, mert ugyanazon takarmányféle, — mondjuk pl. a repczepogácsa — nagyon változó összetétellel bir, részint mert bizonyos hamisítások csakis beavatott szakemberek tüzetes vizsgálatai által deríthetők ki. Miután gazdáinknak még mindig csak nagyon kis része veszi a vegykisérleti állomásokat igénybe, n e m árt, h a ú j r a fölhívjuk a figyelmet arra, hogy nagyobb mennyiségű, — pl. egész vaggonrakomány — kereskedelmi takarmányt lehetőleg csak tápanyagkikötés és ellenőrző elemzés mellett, vagyis hasonlóan tanácsos vásárolni, mint ahogy a műtrágyát úgyszólván mindenki csak szavatolt nitrogén-, foszforsav- és kálitartalommal vásárolja, kevesen törődnek azzal a takarmányvásárlásnál, pedig a 'táptartalom kikötése itt is lehetséges s az ellenőrző elemzés itt sem sokkal költségesebb, mint a műtrágyánál, mert a vegykisérleti állomások ugy a műtrágyánál valamint a takarmánynál 4 koronát számítanak minden egyes alkatrész mennyileges meghatározásáért s így a takarmány elemeztetése csak annyiban költségesebb, hogy míg ugyanazon műtrágyában rendszerint csak egy alkatrész mennyiségét szoktuk meghatároztatni, a takarmányban két vagy több alkatrésznek megállapítása válik szükségessé; de az ezáltal fölszaporodó költségek távolról sem akkorák, hogy a belőlük származó előnyök sokszorosan fölül ne múlnák azon károkat, melyek a vaktában eszközölt vásárlásokból származhatnak. Ezért csak ismételhetjük, azon mult évi tanácsunkat, hogy bárhol vásároljunk is nagyobb mennyiségű kereskedelmi takarmányt, legyen az mümalom, szeszgyár, olajütő stb., Írásban biztosittassuk magunknak a takarmány táptartalmát és hamisítatlan voltát s a szállítmány megérkezése után hitelt érdemlő tanú, pl. valamely vasúti tisztviselő jelenlétében próbát véve valamely vegykisérleti állomásnak küldjük azt el, hogy meggyőződést szerezhessünk magunknak arról, hogy csakugyan annyi fehérjét stb. kaptunk-e, mint amennyit az eladó biztosított nekünk. Mai közleményünkben csak érinteni ó h a j t ván e dolgot, most nem részletezzük azt, ellenben czélszerünek véljük, ha egy másik kérdéssel, nevezetesen azzal foglalkozunk, hogy a kinálat tárgyát képező különféle kereskedelmi takarmányok közül melyiket vásároljuk, mert a takarmánypiaczon nagyon sok olajpogácsa s korpafélét, szárított hulladéktakarmányt (szeszmoslék, törköly, répaszelet), malátacsirát stb. lehet kapni. A szakírók meglehetős sablonszerűén járnak el midőn e kérdést fejtegetik, mert tanácsuk abban összpontosul, hogy a gazda főleg annak a JJ kereskedelmi takarmánynak a d j o n előnyt, amelylyel legolcsóbban t u d j a a tápegységet megszerezni. A tápegységek kiszámítására pedig a 3 : 3 : 1 arányt ajánlják, mert véleményünk szerint a fehérje és zsir háromszor akkora piaczi árral bir, mint a szénhydrát. Ha fogyatékos ismereteink folytán eddig el is fogadták ezt az értékarányt, a jövőre nézve mégis be kell vallanunk, hogy a különféle állatok nagyon eltérő fehérje-, zsir*) L, a „Köztélek" mult évfolyamának-74. számát-

6 3 . SZÁM 11-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS HÓ

14.

1313

és szénhydrátszük'séglettel birnak, s hogy gításba helyezték a kifejlődött állatok hizUgyanilyen szempontból Ítélhetjük meg a emiatt nem minden állat hálálja meg a lalását, mert mig azelőtt nagy súlyt fektettünk takarmányban foglalt nyersrostot is, mert az is fehérjét és zsirt háromszor annyira, mint a a fehérje bőséges adagolására, most semmi tüzelőszer, de zsirtermelő anyag is, amihez szénhydrátot. Igy pl. a „Köztelek" 10. és 11. ügyelettel sem vagyunk reá, miután Möc- még az is járul, hogy a nyersrost emészthető számában ismertetett möckerni kísérletek arról kernben bebizonyították, hogy a súlygyarapo- része körülbelül egyenértékű a szénhydráttal, győztek meg minket, hogy nagyon helytelenül dás mértéke nem a táparánytól, hanem az mert ha az állat a nyersrosttal födözheti a hőjárunk el, ha gőbölyeink számára is föntartjuk emészthotő szervesanyagok mennyiségétől függ. szükségletének egy részét, akkor a szénhydráta kérdéses értékarányt, mert a kifejlődött hizó- E kísérleti eredményekre támaszkodva tehát ból takarít meg bizonyos mennyiséget, melyet állat nem hálásabb a fehérje iránt, mint a képesek vagyunk hozzávetőlegesen megmon- most zsirtermelésre fordíthat. A kereskedelmi szénhydrát iránt, s csakis a zsir az, melyet dani, hogy mennyire tudják a kifejlődött hizó- takarmányok viszonylagos értékének meghatájobban képes jutalmazni, mint a szénhydrátot. állatok a minket érdeklő takarmányalkatrésze- rozásánál azonban többnyire nem szokás a E szerint tehát a gőbölyök számára egészen ket egyenként értékesíteni; de hogy a szives nyersrostot tekintetbe venni, ami azzal mentmás értékarány segélyével kell a különféle ta- olvasó fejtegetéseinket jobban megértse, lássuk hető, hogy a kereskedelmi takarmányok nagyon karmányok viszonylagos értékét megállapita- előbb, hogy mire fordítja a kifejlődött hizóállat kevés nyersrostot tartalmaznak, miután kivétel .nunk, mint azon állatok számára,' melyek na- a takarmánynyal nyert fehérjét, zsirt és szén- nélkül konczentráltak, mely fogalomnak tudvagyobb fehérjeszükséglettel birnak. hydrátot. levőleg éppen a csekély nyersrosttartalom kéA fehérje három czélra szolgál, amennyi- pezi főkriteriumát. Egyébiránt a szakmunkák Hasonlót mondhatunk az erőtermelő állatok, a lovak és jármosökrökről is, mert az ben a hizóállat részben lerakja, részben gyakran a szénhydráttal összegezve is közlik a izomerő főforrását is valószínűen nem a fehérje, szétbontja, részben pedig zsirrá változtatja át. takarmányok nyersrosttartalmának emészthető hanem inkább zsir és szénhydrát képezik, mit ,A fehérjelerakás nagyon jelentéktelen, részét s mi' ily értelemben használjuk a „szénmár azon körülmény is valószínűvé tesz, hogy mert a kifejlődött hizóállat nem képes izom- hydrát" szavat. jármosökreink akkor is elég jól győzik a mun- rostjainak számát szaporítani s igy inkább csak A minket érdeklő három takarmányalkatkát, midőn nyáron csálamádén tengődnek. De azáltal gyarapítja fehérjekészletét, hogy az izomrész zsirtermelő képessége a möckerni kíséra lovakról is tudjuk, hogy főleg a szénhydrátok- rostokban több lé gyűlik össze, mely fehérjét letek szerint tehát a következő viszonyban áll ban bővelkedő zab s tengeri iránt hálásabbak, is tartalmaz. egymáshoz 2 : 5 : 2'3. A fehérjénél továbbá mint a fehérjében gazdag abrakfélék iránt. Hogy mennyi fehérjét képes az állat igy tekintetbe vehetjük még, hogy az állat nemIgy tehát az erőtermelő állatok számára sem naponkint lerakni, azt nem vagyunk képesek csak zsirt termel belőle, de csekély mennyitartjuk a 3 : 3 : 1 értékarányt megfelelőnek, de pontos számokban kifejezni, de a fehérjeségben le is rakja ugy, hogy a fehérje kettős másrészt a göbölyökkel sem véljük őket egy lerakás mindenesetre oly jelentéktelen, hogy a hatása a szénhydrát zsirtermelő képességével kalap alá vonhatónak, mert az erőtermelő álla- takarmányozásnál semmi tekintettel sem kell hozzávetőlegesen egyenértékűnek vehető, minéltok mégis több fehérjét kívánnak, mint a ki- reá lennünk. Sokan ugyan azt hiszik, hogy a fogva tehát igy módosíthatjuk a föntebbi arányt fejlődött hizóállatok. hizlalás kezdetén sok fehérjét raknak le az 2'3 : 5 : 2'3. Ezt az arányt még igy egyszerűEzen állatokénál már jóval nagyobb a állatok, de a möckerni kísérletek semmikép sem síthetjük: 1: 2 : 1, vagyis nagyjában fölvehetfejőstehenek fehérjeszükséglete, mert a tejjel ki- támogatják ezt a véleményt. jük, hogy a kifejlődött hizóállat mégegyszer A fehérjeszétbontás már sokkal jelenté- oly hálás a takarmányzsir iránt, mint a másik választott fehérjenemü anyagok (casein, albumin, globulin) csak a takarmányfehérjéből kép- kenyebb mint a lerakás, mert az állat változó két takarmányalkatrész iránt, de a fehérje és ződhetnek. Ujabban azonban mindinkább azon testnagysága s változó tápláltsági állapota szénhydrát között nem tesz különbséget. meggyőződés kap lábra, hogy a fejőstehenek szerint, mintegy 0'7—0'9 kg. fehérjét bont naHa a gyakorlat ezt az értékarányt elfofehérjeszükséglete sincs akkora, mint aminőnek ponta s 1000 kg. élősúlyra szét ; ennyi fehérgadja, akkor csakhamar arról fog meggyőződni, eddig véltük, mert ebben az irányban tett meg- jét tehát okvetlenül kell a kifejlődött hizóhogy igy sokkal jobb összhangba tudjuk a tafigyelések azt mutatták, hogy a kiválóbb fejős- áliattal etetünk, mert máskülönben a lerakott karmányoknak gyakorlatilag s elméletileg meg. tehenek is rendszerint beérik azzal, ha l"7kg. fehérjéből kénytelen a hiányt födözni. állapított hizlaló értékét egymással hozni, mint valódi fehérjét kapnak 1000 kg. élősúlyra s A fölöslégben, vagyis a szétbontás és le- ahogy azt a sablonszerű értékaránynyal tehetnaponta. Azonban ennek daczára a jövőben is rakáshoz szükségelten fölül etetett fehérje tük. Igy pl. a tengerinek, a szárított szeszmosalkalmazhatjuk a fejőstehenek számára vásár- zsirrá változik át s igy gyarapítja a testet. léknak, a zsiros parasztpogácsának, a melasszélandó takarmányok viszonylagos értékének ki- Arra a kérdésre pedig, hogy mennyi zsir képnak gyakorlatilag észlelt kiváló hizlaló hatását számításánál a sablonszerű 3 : 3 : 1 érték- ződhet a fehérjéből, csak annyit felelhetünk, értékarányunkkal elméletileg is megmagyarázhatarányt. hogy elméletileg 45%-nak állapították azt meg, juk ; szintúgy ezen értékarány teszi érthetővé, Legnagyobb fehérjeszükséglettel minden- de a möckerni kísérleteknél csak 20°/o zsir hogy a hüvelyes magvak, a malátacsira, a száesetre a növendékállatok birnak, mert az állati keletkezett belőle. Miután a tapasztalás mindig rított sörtörköly, szóval a kevés zsirt és csak szövetek a vizén kivül túlnyomóan fehérjéből megbízhatóbb mint az elméleti okoskodás, a mérsékelt mennyiségű szénhydrátot, de sok állnak, melynek mennyiségéhez viszonyítva a jelen esetben is-leghelyesebben cselekszünk, ha fehérjét tartalmazó takarmányok miért nem oly zsir, szénhydrátot (máj- ős izomczukor) és hamu azt a nézetet fogadjuk el, hogy a fehérje alkalmasak a kifejlődött, mint a növendékállanagyon háttérbe szorul. A növendékállatok te- zsirtermelőképessége kerek számban 20°/o-ra tok hizlalására. hát leghálásabbak a takarmány fehérjéje tehető. Nagyon czélszerünek tartanám továbbá iránt s igy itt is jogosult az, ha a velük eteÁttérve a takarmányban foglalt zsírra, tendő takarmányban [legalább is háromszor ez részint szétbomlik részint állati zsirrá vál- azt is, ha a gyakorlat a tengerit, mintegy norannyira becsüljük a fehérjét, mint a szénhydrátot. tozik át. Ugyanannyi állati zsirrá azonban mális hizlalótakarmánynak kvalifikálná, s ha a kifejlődött hizóállatok számára vásárlandó keE rövid áttekintésből az tűnik ki, hogy a sohasem tudja az állat a takarmányzsirt átválkülönféle takarmányok viszonylagos értéke nem toztatni, sőt a möckerni kísérletek szerint csak reskedelmi takarmányok árát mindig a tengeri számitható ki egységes alapon, hanem hogy az mintegy 50% állati zsir képződik belőle. A árához viszonyítaná, mert rendszerint a tengeri alapnak aszerint kell változni, hogy minő állat- fehérjéhez viszonyítva tehát sokkal hatásosabb a legolcsóbb hizlalótakarmány. A német szaktal etetjük a takarmányt. E mellett bizonyít az a takarmányzsir, mert állati zsirt termő képes- lapok sokat ócsárolják a tengerit, s föléje heis, hogy a különböző állatok nagyon eltérően sége s igy értéke is mintegy 2'5-szer akkora, lyezik az árpát, de ez nem annyira meggyőződésből, mint inkább azért történik, mert Németjutalmazzák ugyanazt a takarmányt; igy pl. a mint a fehérjéé. országban kevés helyen érik meg a tengeri, s fejőstehenek jobban hálálják meg a fehérjében Végre a szénhydrát is kettős föladatgazdag olajpogácsát, mint a gőbölyök, de a tal bir, mert egyrészt a füevő állat legfon- ezért sajnálják azt a pénzt, ami a külföldre megy ki érte. Nálunk azonban elesik ez az gőbölyök hálásabbak a szénhydrátban gazdag tosabb hőforrása, másrészt pedig zsirrá is aggály s ezért bátran előtérbe állithatjuk a tendara iránt, mint a fejőstehenek s igy tovább. képes átváltozni. A mérsékelt meleg helyen Ha tehát a takarmánykereskedelemnek szilárd tartozkodó hizóállat mintegy 6 - 5—8'5 kg. gerit s legfonsabb hizlalótakarmánynak minőalapot akarunk teremteni, minden egyes terme- szénhydrátot fordit naponta 1000 kilogramm sítve, hozzá viszonyíthatjuk a kereskedelmi talési irány számára' külön kell megállapítanunk, élősúlyra, hogy testi melegét föntarthassa, mely karmányokat, mely esetben azonban nem szahogy mennyire képes a fehérjét, mennyire a számok közül a kisebbik a soványabb vagy a bad megfeledkeznünk arról, hogy a friss és öreg zsirt s mennyire a szénhydrátot értékesíteni; nagyobb testű állatra, a nagyobbik a kövér tengeri táptartalmában igen nagy az eltérés, vagyis e három legfontosabb tápanyagnak nem- vagy a kistestü állatra vonatkozik, mert a hő- míg a kereskedelmi takarmány alig változik a csak sablonszerű, de a termelési iránytól függő szükséglet a test nagyobbodásával és lesová- korosodással. Ugyanis dr. Szilágyi vizsgálatai viszonylagos értéket is ismernünk kellene. nyodásával arányosan hanyatlik olyformán, szerint következőkép változik nálunk a tengeri Csakhogy ebben a dologban egyelőre még csak hogy a nagyobb testű vagy a soványabb állat viztartartalma: a tapogatódzásra vagyunk utalva. kevesebb szénhydrátot tüzel föl, mint a kisebb okt.—novemb. 26—24% viz vai 23 „ „ Egy állat számára azonban szabadjon a testű vagy kövérebb állat. Zsirrá természetesen decz,—januárb. jeget megtörnöm s ez a kifejlődött hizóállat, csak az ezen felül etetett szénhydrátot tudja februárban 21 "5—21 „ „ leg- az állat átváltoztatni, a belőle keletkező zsir márcziusban 20 ,, „ „ p vagyis az, amelynek a fejőstehenek után gyakrabban szoktunk takarmányt vásárolni, mennyisége pedig Möckernben mintegy 23%-nak, áprilisban 17 ,, „ „ Ugyanis az itt . már ismertetett möckerni kísér- vagyis valamivel többnek találtatott, mint a májusban 15 „ „ „ letek egészen uj és pedig az eddig követett mennyi zsir a fölösmennyiségben etetett fehérvéleménynyel homlokegyenest ellenkező vilá- jéből képződött. jul.—auguszt. 12—11 »

1330 A szakmunkák 14'4%-nak mondják a tengeri átlagos víztartalmát. Miután számításainkat a takarmányok átlagos összetételére vagyunk kénytelenek alapítani, a 14"4°/o vizet tartalmazó tengeri képezi m é r t é k ü n k e t ; de miután kereskedelmi takarm á n y t többnyire őszszel és télen, vagyis akkor szoktunk vásárolni, midőn a tengeri sok vizet tartalmaz s emiatt olcsó, túlbecsülnénk a tengerit, ha ebben az évszakban n e m lennénk nagyobb víztartalmára tekintettel. A számítás maga különben igen egyszerű, s következőkép történik. Tegyük föl, hogy novemberben a tengeri ára 10, a finom buzakorpáé pedig 9 korona, s mi azt szeretnénk tudni, hogy ily árak mellett érdemes-e gőbölyök számára korpát vásárolni. E két takarmány átlagos em. öss a „Köztelek Zsebnaptár" szerint a következő.tengeri buzakorpa fehérje 8*4 11'8 zsir 4'8 3'0 szénhydrát 60'6 ' 44'4 tápegység 1 : 2 : 1 arány, szerint 78'6 62'2 Miután azoban a novemberi tengeri víztartalma 10°/o-al fölülmúlja az átlagos víztartalmat, a tápegységekből ugyanennyit le kell vonnunk, vagyis a novemberi tengerit csak 70'8 tápegységet tartalmaz. E szerint tehát . egy tápegység k e r ü l : a tengeriben 14'1 fillérbe a korpában 14'4 „ Ilyen árak mellett tehát legföljebb csak akkor fogunk korpát vásárolni, h a a szállitása nem jár nagyobb költséggel, mely esetben az árkülömbözetet esetleg kiegyenlítheti az, hogy a korpa minden előkészítés nélkül etethető, mig a tengerit daráltatnunk kell. Ugyanis az •átlagos összetételű korpa csak 6 2 , 2 > < 1 4 ' 1 = = 8-77 koronát ér, de az a 23 fillér, amivel drágább, rendszerint még mindig kevesebb, mint • amennyibe a tengeri daráitatása kerül. Az általunk használt 1 : 2 : 1 értékarány természetesen csakis a kifejlődött hizóállatok ' számára vásárlandó takarmányok viszonylagos értőkének megállapításánál nyerhet alkalmazást. Ellenben ha m á s állatok számára vásárolunk takarmányt, a sablonszerű 3 : 3 : 1 értékarányra vagyunk mindaddig utalva, mig a szakférfiak meg n e m állapítják, hogy minő a fehérje, zsir és szénhydrát értékaránya az egyes termelési viszonyoknál. Azon esetben, ha tápanyagkikötés és ellenőrző elemzéssel vásároljuk a korpát, szintén a most bemutatott számítást eszközöljük, de miután a tápanyagkikötés nyers tápanyagokban történik, utólagosan számítjuk át az emészthető tápanyagokra alapított eredményt nyers tápanyagokra és pedig következőkép. A finom buzakorpa 15'5°/o nyers fehérjét, 4'6°/o nyers zsírt és 5 5 ' 1 % nyers szénhydrátot (a nyers rostot ignoráljuk) tartalmaz átlag; nyers tápegységeinek összege tehát (1:2:1 arány szerint) 79'8. E tápegységek a tengerihez viszonyítva 8'77 koronát érnek, de piaczi árak 9 korona. Ha az általunk vásárolt korpa a vegykisérleti állomás elemzési adatai szerint csak 70 tápegységet tartalmaz, akkor ez a korpa a tengerihez viszonyítva: 79-8 : 8 7 7 ' = 70 : x 7'69 koronát, a korpa piaczi árához viszonyítva pedig: 79-8: 9 — 70 : x 7"89 koronát ér. Számításainknál- ugy a tengeri, valamint a korpa átlagos összetételéből indultunk ki, mert ügy a tengerinek valamint a kereskedelmi takarmányoknak úgyszólván egységes, vagyis minőség szerint csak nagyon keveset változó piaczi á r a van, minélfogva megkívánhatjuk, hogy a rendes • piaczi áron átlagos összetételű takarmányt k a p j u n k ; ha pedig a takarmány

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS

HÓ

17.

rosszabb lenne, akkor azt is megkívánhatjuk, hogy az eladó oly arányban szállítsa le az árát, mint amennyivel rosszabb az átlagnál. Cselkó István.

DOHÁNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. Irta: Kerpely Kálmán. XXI. 9.

Spanyolország.

64.

SZÁM

ÍÍ-ÍK

ÉVFOLYAM.

képesek előállítani, daczára azon nehézségek nek, melylyel behozatala "Kuba szigetének elvesztése óta összekötve van.- Megemlítést érdemelnek a m a kísérletek is, melyek fenti társaság által Vizcaya, Valladolid és Malaga tartományokban végeztetnek brazil szumátra és havanna-dohánynyal. A jövőben tehát a belföldi termesztés és egyedáruság tárgyát fogja képezni, ámbár a m a óhaj mindinkább határozottabb alakot ölt, hogy á termesztés Spanyolországban tétessék teljesen szabaddá. 10.

Magyarország.

Magyarország dohányai és dohánygyártmányai, az ipari-kémia osztályában — meglehetősen rossz helyen — voltak kiállítva. A külső csin és a kiállitott anyag gazdaságában nem volt okunk szégyenkezni, e tekintetben teljesen megállotta helyét. A dohányjövedék központi igazgatósága bemutatta a magyar dohányok mintacsomóit igen gazdag kollekczióban, beváltóvidékenként csoportosítva; kiállította ezenkívül a belföldön készült dohánygyártmányokat, a termesztés s értékesítésre vonatkozó grafikai táblázatokkal egyetemben. A magyar dohánykereskedelmi részvénytársaság_ a magyar export-dohányokat mutatta be oly csomózással és osztályozással, amint azt az egyes államok igényei megkívánják, annak feltüntetésével, hogy az egyes államokba mennnyi dohányt exportál. A kivitt mennyiség

Sp'anyolországban a viszonyok, Kuba és a Fülöpszigeteknek elvesztése óta, nagy változás küszöbén állanak. Havanna- és manilla-dohányt termő területeiknek elvesztése maga után vonja azt, hogy Spanyolországban, az ezideig tiltva volt dohánytermesztést engedélyezni fpgják. Az Antillák gyöngyének, Kuba szigetének elvesztése után, azonnal üzleti összeköttetésbe léptek Jáva, Mexikó, Magyarország és a német Pfalzzal. Amsterdam, Antwerpen, Hamburg, Bréma és Mannheimba, mint elsőrendű európai dohánypiaczokra szakértőket küldtek ki, a piaczok tanulmányozására. Spanyolországban ezideig n e m volt megengedve a dohány termesztése, a dohánykeres1894-ben 2.237,587 kg.-ot kedelem és gyártás ellenben állami egyedáru1895-ben 2.185,225 „ ság tárgyát képezte, melyet 1887. óta, a Mad1896-ban 2.602,572 „ ridban székelő „Compania Arrendatária de 1897-ben 4.204,940 „ Tabacos" 1 társaság bérel. Ezen társaság tőkéji 1898-ban 5.159,320 „ 60 millió pesetas (1 pesetas = 80 fillér) é, 1899-ben 5.425,674 kg.-ot tett ki. helyzete oly kedvező, hogy 1898—99-ben 1 4 % osztalékot fizetett. Ezen kedvező eredményt a Ebből kitűnik ama tagadhatatlanul örvendohány elárusitásának köszönheti, mely fenti detes tény, hogy a magyar dohány kivitele évben 162 millió pesetast tett ki. Ugyan- évről-évre fokozatosan emelkedik s egynehány abban az évben vétel u t j á n behozott a u j piaczot is sikerült megszerezni (Olaszország, t á r s a s á g : 382,812 kg. havanna, 2'1 millió Spanyolország), illetve visszahódítani (Francziakilogramm sant-domingói, 70,000 kg. jáva, ország). Sajnos azonban, hogy az eladott 40,000 kg. sumatra, 1.195,000 kg. manilla, dohány ára sehol feltüntetve nem volt, tehát a l ' l millió kg. portorikó, 7 millió kg. kentucky, pénzbeli eredményt nem tudjuk,- ami utóvégre 2 millió kg. magyar, 1 millió kg. német pfalzi, mégis csak a legfontosabb dolog. Ez önkéntelenül 1 millió kg. brazil, 3'4 millió kg. kolumbiai és is azt a gondolatot kelti az emberben, hogy 25,726 kg. Kanári-szigetekről való dohányt. Az kivitelünk ugyan örvendetesen emelkedik menyösszbevitel 1899-ben 19.981,881 kg.-ot tett ki. nyiségileg, de csak azért, mert a dohányt igen Ezen társaság Spanyolországban 11 gyárat tart olcsón adjuk. Mig a többi államok jelentéseiüzemben, melyek közül a madridi gyár 1899-ben ben az export-dohány mellett mindig ott talál114.378,000 darab szivart, 1,096.150,000 darab juk ennek pénzbeli eredményét is, a magyar czigarettát, 1.185,500' kg. czigarettadohányt jövedék jelentéseiben az exportált mennyiség állított e l ő ; 3916 munkást foglalkoztat, kiknek az ár megnevezése nélkül szerepel. Fontosnak napi keresménye 1'5—4'3 pesetas között tartom pedig ezen kérdést már azért is, mert ingadozik. téren szerzett tapasztalataim azon impreszSpanyolországban, a magas nikotintar- sziót keltik bennem, hogy exportképességünk talommal biró nehéz dohány különösen kedvelt jövőjét, a jobb minőségű dohányok kivitelében kell keresnünk azért, mert az igyekezet általás mindenki erős dohányos. Miután a gyarmatok elvesztésével, a tár- b a ^ mindenütt a dohány minőségi termelésésaság felszabadult a m a kötelezettsége alól, nek fokozásában nyilvánul. Ez az igyekezet a mely szerint bizonyos mennyiségű gyarmati kiállításon is vörös fonalként húzódott kereszdohány feldolgozására kötelezve volt, u j a b b a n tüi, amint azt Románia, Oroszország, Olasz-, különösen német és hollandi kiviteli czégek Franczia-, Spanyolország és Ausztria példája vetették szemüket Spanyolországra főképen a mutatja. szumátra-dohány bevitele czéljából. Spanyolország a közel jövőben, elegendő A gyarmatok elvesztése vonta maga után közönséges minőségű dohánynyal fog rendelazt is, hogy jelenleg nagyszabású termesztési kezni ; Ausztria Dalmácziában s Morvaországkísérletek folynak a dohánynak Spanyolország- b a n igyekezik a dohánytermesztésnek kellő b a n való meghonosításával. A kormány igyeke- teret biztosítani, mely körülmények, a mi köésges — bár olcsó — anyagunk exportját zete oda irányul, hogy a fogyasztásra szükséges dohányt lehetőleg a belföldön előállíthassa. Fi- okvetlen csökkenteni fogják. Nekünk tehát az gyelmüket elsősorban is azon vidékre terjesztik export szempontjából is igyekeznünk kell a ki, melyeknek klímája Kubáéhoz (Havanna) minőségi termesztést' fokozni s a fent kifejtett hasonló. A termesztési kísérletek a legjobb okoknál fogva el nem maradható stagnáczió h a v a n n a - dohánynyal, a vuelta-abajo-maggal beálltáig, a külföld figyelmét specziális magyar is felhívni. most vannak folyamatban s n e m egy intelligens dohányunkra a kerti dohányokra gazda m á r jó üzleteket csinált a dohánynak Sajnos, hogy a kiállításon a magyar kerti dohányok szintén csak sablonszerűén, egyes előírás szerinti termesztésével. Reménylik, hogy Spanyolország rövid idő mintacsomókkal szerepeltek a többi nagylevelü multán a közönséges és közepes minőségű do- dohányok között. Ezzel egyáltalában nem monhányokat a belföldön lesz képes termeszteni. dom azt, hogy nagylevelü dohányaink javítása, Azzal tisztában vannak, hogy elsőrendű gyárt- nemesítésé felesleges dolog, sőt ellenkezőlegmányaikat, eredeti havanna-dohány nélkül nem nagyon is szükséges, hanem a kerti dohányt,

6 4 . SZÁM, 11-IK

ÉVFOLYAM.

mint magyar speczialitást, a kiállítás keretében jobban ki kellett volna domborítani, ugy hogy az érdeklődők figyelmét önként is lekösse. Hogy pedig a simított magyar dohány a többi állam simít. tatlan és legyező alakban kötegelt dohányai mellett, mily keveset mutatott, újólag kitűnt a párisi kiállításon is. Az ilyen simított és levél-levél fölé rakott csomóból, csakis a legfelső levél látható, mely tetszetős külsejét hamar elveszti. Már pedig a dohány általános minőségi bírálatánál, döntő, szerepe van az összbenyomásnak, ezt pedig nem egy levél, hanem a leveleknek egész tömege adhatja csak meg, mely feltételnek csakis a legyezőalákba kötött csomózással felelhetünk meg. Magyarország dohánytermesztése nemcsak ezen kiállítás keretében szerepelt, h a n e m az egyes kísérleti állomások is dohánytanulmányokkal léptek fel. ós b á t r a n m e r e m állítani, hogy e téren hazánk az első helyet foglalta el. Oly gazdag és változatos dohánytanulmányokat egy ország sem mutatott fel, mint hazánk, mert a dohánytermesztési kísérleti állomáson kivül az országos növénytermesztési, növényélet- és kórtani állomás, az országos kémiai intézet a magyaróvári vegykisérleti állomás is, valóban nagyszabású dohánytanulmányokkal léptek a nyilvánosság elé. Végül nem mulaszthatom el annak felemlítését, hogy a magyar jövedék által kiállított gyártmányokkal, az olasz és franczia jövedék gyártmányai mellett, nem volt okunk szégyenkezni. Utóbbi két ország gyártmányai határozottan rosszabbak és olcsóbb külföldi anyagból készül-, nek. Ez különben kifejezésre j u t abban is, h a összehasonlítjuk ezen országok fejenkénti évi dohányfogyasztását a tiszta jövedelemmel: évenkénti dohányfogyasztás személyenként Magyarország 1'335 kg. Francziaország 0*933 „ Olaszország 0"635 „ Minden 100 frank, lira, illetve korona bevétel után a tiszta h a s z o n : Francziaországban 84 frank Olaszországban 78 lira Magyarországban 54 korona. Alapul véve a fejenkénti évi dohányfogyasztást, a tiszta h a s z o n : 8" 10 frank fejenként Francziaországban Olaszországban 4'98 „ Magyarországban 3*86 „ „ A magyar jövedék tehát távolról sem dolgozik oly nagy haszonnal, mint Franczia- és Olaszország, daczára a fejenkénti évi legnagyobb fogyasztásnak. Ennek oka abban keresendő, hogy a magyar jövedék évenkint nagymennyiségű drága külföldi dohányt kénytelen behozni, mig a franczia és olasz jövedék, az olcsóbb külföldi dohány mellett, feldolgozza a gyenge minőségű belföldi dohányt is. Hiszen azt meg lehetne tenni nálunk is, de vájjon mit szólna hozzá a fogyasztóközönség? (Vége.)

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS

HÖ

17.

szarvasmarhaállományunkra már is képez, mégis ha más országok, különösen pedig Németországnak ez ügyre vonatkozó statisztikáját figyelemmel kisérjük, azt fogjuk tapasztalni, hogy az ottani gazdaközönség a sertések gümőkórja révén évről-évre nagyobb károkat szenved. A nyolczvanas évek elején Németországban is alig ösmerték még a sertések gümőkórját, s pl. 1883—84-ben Berlinben a leölt 244,243 db sertés közül csak 1313 db vagyis 0'5°/o találtatott gümőkórosnak. Már ebben az időben a szarvasmarhák között sokkalta nagyobb számú gümőkóros találtatott, mégis ezek között a gümőkórosak száma n e m emelkedett egyik évről a másikra olyan rohamosan, mint a hogy emelkedett, különösen a kilenczvenes évek elején a sertések között. Mig ugyanis 1893-ban a poroszországi vágóhidakon levágott sertések között csak 0 ' 6 6 % találtatott gümőkórosnak, addig 1898-ig a gümőkórosak száma már 2 ' 2 6 % - r a emelkedett. Leginkább terjedt a sertések gümőkórja azon gazdaságokban, amelyek tejgazdasági és sajtodai hulladékokat etettek fel, s e körülmény nagy mértékben keltette fel az illetékes körök érdeklődését. A kutatások s a vágóhidi eredmények arra a tapasztalatra vezettek, hogy mig a szarvasmarháknál többnyire a tüdők, addig a sertéseknél csaknem kivétel nélkül a belek vannak a gümőkór által megbetegítve, a miből önként következik, hogy a ragályozó anyag sertéseknél először a belekkel jön érintkezésbe, tehát a takarmánynyal jut oda, vagyis a sertésekkel etetni szokott takarmányban kell hogy benne foglaltassák. Ez volt tehát az első ujjmutatás arra, hogy a tejgazdasági, hulladékok esetleg átvihetik a gümőkórt a sertésekre is, a mely ujjmutatás m a már számos egybehangzó kísérlet által kétséget nem szenvedőleg be is van bizonyítva. A tejgazdasági hulladékok nagy mennyiségű gümőbaczillust tartalmaznak, ha olyan tehenek tejéből származnak, melyek tőgygümőkórban szenvednek, ha ilyen tejjel keveredtek, vagy ha gümőkóros tehenektől származó ürülék, vagy egyéb váladék jutott beléjük. Sertéseknek a jelzett hulladékokkali befertőzése nálunk is hovatovább nagyobb jelentőségűvé lesz. Addig ugyanis, mig a nyert tejet ki-ki saját otthonában fogyasztotta el, s csupán az ettől származó hulladékokat etette fel sertéseivel, n e m volt ez oly káros hatású s általánosabb jelentőséggel bíró, mert elvégre m a sincsen még nagyon sok tőgygümőkóros tehén, annál kevesebb volt régen. Ma azonban, amikor nap-nap mellett ujabb és ujabb tej- és vajtermelő szövetkezetek létesülnek, csakugyan gondolkodóba kell esnünk e dolog felett, mert a tőgygümőkóros tehén teje százezerszeres, higitás mellett is megtartja ragályozó voltát. Annak a szövetkezetnek, melynek 200—300 tehene közül csak egyetlen egy is szenved tőgygümőkőrban, minden hideg uton előállitott s forralatlannl fogyasztott tejterméke emberre és állatra fertőző. S miután az efféle hulladékokat leggyakrabban sertésekkel fogyasztatjuk el, természetes, hogy ez állatfaj egyedei között a gümőkór hovatovább terjedni fog, ha csak eleve meg nem teszik a szükséges lépéseket terjedésének meggátlására. Különösen a czentrifug üledéke az, mely igen nagy mennyiségben tartalmazza mindazt a piszkot s baktériumot mely a tejben bentfoglaltatik, s ezért is a" . német földmivelésügyi minisztérium ezen üledéknek forgalomba hozatalát eltiltotta <s annak elégetés utjáni megsemmisítését elrendelte. Nálunk ezideig ilyen rendelkezés sem történt, a mi különben egymagában n e m is volna elegendő, egyrészt mert végrehajtása n e m . igen ellenőrizhető, másrészt mert a többi tejgazdasági hulladék is fertőző.

1331 gümőkórban vagy általános gümőkórban szenvednek, kiirtandók. 2. Minden folyékony tejtermék, mely a tejszövetkezetekből kiadatik, előzőleg pasteurizálandö. • Ami az első pontot illeti, ennek a keresztülvitele némi akadályokba ütközne, de meg a nézetek sem tisztázódtak még kellőleg. A vágóhidak közbejöttével azonban ez a kérdés is elég könnyen és egyszerűen tisztázható volna, amennyiben a bélgümőkórosnak talált sertés származási helye könnyen kimutatható, s ennek alapján a tőgygümőkőrban szenvedő, vagyis tehát a fertőző tehén kiirtható, illetve esetleg mészárszéki uton értékesíthető volna. Maga a gazda is örömmel venné, ha illetékes szakegyén rá mutatna s esetleg tengeri malacz vagy házi nyúlba való beojtás által kétségen kivül bizonyítaná, hogy tehenei közül ez vagy amaz fertőző gümőkórban szenved. Ez a,z elj á r á s a köz-nek is nagy szolgálatára volna, mert ilyetén módon ha lassan is, de folyton apadna a gümőkórt fertőző tehenek száma. A második pont alatt ajánlott eljárás pedig már annyira megérett, hogy alkalmazása b á t r a n elrendelhető volna. Maga az eljárás t. i. a pasteurizálás annyira egyszerű és gyorsan keresztülvihető, hogy a tejszövetkezetek működését n e m ' hátráltatná, n e m akadályozná, s számottevő kiadásokkal sem járna, ott nevezetesen a hol gőz amúgy is rendelkezésre áll. A tejtermékeket fogyasztó közönséget pedig biztosítaná arról, hogy a tejtermékek fogyasztásával m a g á t , családját, de sőt állatállományát sem tenné ki a gümőkórrali befertőzés veszélyének. Dániában törvény rendeli el a tejtermékek pasteurizálását, s a fölözőgép üledékének elégetését, s hogy milyen nagyszerű eredménynyel, azt "csupán egy példával kívánjuk illusztrálni. A W. vágóhídon a levágott sertések nagy számánál konstatáltatott béltuberkulózis.' Utóbb a sertések tulajdonosa, már csak 25 márkáért tudta értékesíteni sertéseit 50 kg. élősulyonkint, olyan rossz híre ment hizlaldájának. Á legutóbb levágott 50 db sertés közül 37 darab találtatott gümőkórosnak. A törvény életbeléptével minden hulladékot pasteurizáltatott, s a fölözőgép üledékét elégette. A következmény az volt, hogy az ezen eleségen tartott 121 db sertés közül egyetlen egy sem találtatott gümőkórosnak. Ideje volna hogy történjék m á r valami.

ez

ügyben

nálunk is th.

BAROMFITENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Hreblay Emil.

A baromfitermékek jobb értékesítésének módozatai. (A tojáseltartás egyéb módja). X.

A tojásfogyasztás egész Európában az utolsó évtizedekben nagyon fokozódott. Ennek oka a finomabb és igényesebb életmódban keresendő, ugy, hogy joggal állithatjuk, miszerint az elfogyasztott tojásoknak mintegy felerésze n e m másra, mint nyalánkságok készítésére fordittatik. Ez az oka, hogy télen és nyáron a tojás Ámbár gazdaközönségünknek sok ezer jóformán egyenlő mennyiségben fogyasztátik, h a j a és súlyos gondjai közepette, legkisebbik daczára, .hogy a tyúkok télen jóval kevesebbet gondját az képezi, hogy sertésállományát a tojnak. Hogy tehát a téli tojásszükséglet fedegümőkórral szemben védelmezze, hisz a sertészetet nyerjen, a nyári hónapók fölöslegét télire vész nagyobb mérvben szedi közülük áldozaeltenni gazdaságos és olcsó dolog. Minthogy tait m a mint az előző é v b e n ; mégis nekünk azonban a tojás a hosszadalmas és czélszerütkötelességünk e helyen olvasó közönségünk len eltartás következtében jó izét elveszti, de figyelmét erre a még csak fenyegető b a j r a is megromolhat,. törekedtek a mészvizben való elfelhívni, mert a müy könnyű a sertésállományt tartáson kivül oly eszközök és módok feltalámegvédeni a gümőkórtól, éppen oly nehéz azt kiirtani ha már fellépett. Igaz ugyan, hogy A czél elérésére a német tejgazdasági lására, melyek a tojást jó izében és frissesétekintve a sertés rövid élettartamát, sertés- egyesület a következő kettős kívánalmat ál- gében eltarthatóvá teszik. állományunkra nézve soha sem fog a . gümőkór lítja fel. Az eltartás sóban, fahamuban, tőzegporolyan veszedelmet képezni, mint a minőt I 1. Mindazon tehenek, amelyek tőgy- | ban, korpában, szecskában stb. nem mindenütt

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácíj Béla.

Védjük sertésállományunkat a gümőkór ellen.

1332 sikerült s csak kicsinyben eszközölhető s-.nem ott, ahol százezernyi tojásnak eltartása a feladat ; ezt mondhatjuk azonkívül több titkos szerről, melyek nagyban nem alkalmazhatók és drágák. A tojás eltartásának egy módja az, hogy a tojást valami zsiradékkal vagy gyantaoldattal mázolják be, hogy ezáltal a héj porózitását megszüntessék. Nagyban azonban ez se alkalmazható s azonkívül ,a héjon látható bemázolás a tojáson. meglátszik és a tojást kevésbbé keresetté teszi. A tojásnak jól szellőzött száraz helyiségben való eltartása, miután azt előbb rothadást gátló szerekkel — szaliczilsav, bórsav, eczet stb. — kezelték, jónak mondható, csak az a hibája, hogy a hosszas eltartásnál a tojás belseje fokozatosan kiszárad és a tojás apadt lesz. Sokan dicsérik a vizüveg-oldatban való eltartást, különösen a háztartásban, midőn a tojásokat 1 rész vizüveg és 12 rész főttvizből álló keverékbe rakják ; midőn nagyobb mennyiségű tojást akarunk ily módon eltartani, czélszerü lesz az eltartó folyadékot legalább három hónap múlva leereszteni és helyébe frissen készültet tölteni. Azjly módon konzervált tojást, ha héjában főzni akarjuk, felhasználás előtt pár nappal csúcsára állítva hagyjuk a levegőn, mert különben főzés közben elpattan ; ezt azonban akkor is elkerüljük, ha főzés előtt tűvel alul és felül parányi lyukat készítünk a héjon. Legújabban elektromos áram közvetítésével konzerválják a tojást, és pedig a következő módon: a tojást mindenekelőtt légritka térbe helyezik, hogy a tojásban levő levegőt eltávolítsák, azután vízhatlan mázzal kenik be ós végül vizzel telt kádakba helyezik, melyen elég erős elektromos áramot vezetnek keresztül, amely a netán jelenlevő csirákat megöli. Egyszerűbb lenne a tojásokat vizben oldhatlan anyaggal bevonni és olyan tartányokba rakni, melyekbe állandóan friss viz folyik. A tartányokat valamely hűvös helyen egymás mellett kell oly módon elhelyezni, hogy az első medenczébe nádszálvastagságu sugárban állandóan folyjon a friss viz ; ezen medencze egy 1 cm. átmérőjű csővel, mely közvetlenül a fenék fölött fekszik, közlekedik a második medenczével, a második medencze a harmadikkal, 5 cméterrel a viz felszíne alatt levő csővel, a harmadik a negyedikkel ismét alul van összekötve, az utolsó medenczéből mindig felülről folyik el a viz. A tojás több hónapon át való épentartására igen jó módszer, ha 50 gramm szaliezilsavat 2 decziliter borszeszben feloldva s egy liter langyos kutvizzel feleresztve készítünk el s az oldatban az októberben összegyűjtött friss tojásokat 1 óráig hagyjuk állani, megszáritás után pedig fagyapot közé ládákba rakjuk. A mint látjuk, a tojás-konzerválásnak sokféle módja van, tökéletesnek azonban egyik sem mondható, mivel vagy nem áll el jól a tojás hosszabb ideig, vagy pedig oly anyaggal történik az eltartás, mely a tojásnak kellemetlen mellékizt ad. Dr. Hanika egy uj eljárást ajánl és azt állitja erről, hogy évek tapasztalatai meggyőzték, miszerint az általa feltalált módon eltartott tojások minden tekintetben kifogástalanul és 8—10 hónapig frissek maradnak. Hanika eljárását arra alapította, hogy a fojás belső részét a fehényét és a tojás sárgáját a levegő hozzájárulásától elzárja. A végzett kísérleteknél azonban arra a niegpőződésre jutott, hogy igen gyakran már a tojáshéj és a fehérjét borító hártya között is talált erjedést, rothadást előidéző baczillusokat. Nem elég tehát a kiilbehatás ellen védeni, hanem az esetlegesen már a tojásban lévő baczillust is meg kell semmisíteni. Ezen gyakorlati tapasztalatok után a • kísérletező tanár különféle módon igyekezett a ;tojás héját áthatlanná tenni, ami végre a következő eljárással sikerült is.

KÖZTELEK, 1901.

AUGUSZTUS HÓ 17.

Mikor nyáron a tojás legolcsóbb, összevásároljuk szükségletünket a lehető legfrissebb tojásokból. Az ily módon összeszedett tojást 30—35° C. langyosmeleg vizbe teszszük és egy negyed óráig ebben állani hagyjuk. Ennek kettős a czélja, először minden piszok leolvad a tojáshéjról, melyet .még egy kis szivacs segélyével külön is lemosunk, hogy a tojás teljesen tiszta legyen és másodszor a langyos vizben állás által mintegy előmelegítjük a tojást. A tulajdonképeni konzerválás ezután következik, amennyiben a megtisztított és felmelegített tojásokat egy szitára rakván, azokat 5 másodperezig forró vizbe tartjuk. Ezen idő után a tojásokat a szitával együtt egy már előkészített edény hideg vizbe mártjuk és addig tartjuk ott, mig azok le nem hűltek. A kihűlt tojásokat egy lepedőn megszárítva fagyapot közé csomagoljuk, ugy, hogy egymást ne érjék. Mint látjuk eléggé egyszerű az eljárás és dr. Hanika okodatolása bizonyára nem egy gazdaasszonyt és kereskedőt fog meggyőzni ezen eljárás észszerüségéről, illetve a kísérlet megtételére ösztönözni. Már emiitettük, hogy a tojás elromlását rothadó baczillusok és maga a levegő bontó hatása, melyet a fehérnyeanyagokra gyakorol, idézi elő. A lemosás által a külfelületen levő baczillusokat eltávolitván, a forró viz által a tojás héján belül levő baczillusokat is elpusztítjuk ; de ezáltal a tojás héján belül levő tojáshártyát is áthatlanná tettük, mert a nagy meleg által közvetlen a hártya mellett levő fehérnyét mintegy felszívja, miáltal ennek pórusai is bedugulnak, tehát a tojás belső, tulajdonképeni részét a külbehatások ellen megvédelmeztük. Előnye ezen eljárásnak, hogy igen egyszerű, mindenki által könnyen elvégezhető. A tojás ize hosszú ideig teljesen friss marad anélkül, hogy a belső fehérnye és sárgája megfőlne, vagy mellékizt venne fel. Az tagadhatatlan, hogy némi ügyesség kívántatik e felmelegítéshez, mert az 5 másodpercznyi időt pontosan be kell tartani, mivel ha kevesebb ideig tartjuk forró vizbe a tojásokat, nem létesítjük az áthatlan réteget, ha pedig hosszabb ideig maradnak a tojások a forró vizben, a fehérnye túlságos mérvben megalszik. Az előmelegítés is szükséges, mert különben sok tojás repedne el. A lehűtés után nem szabad letörülni a nedves tojásokat, hanem vászon közt meg kell szárítani. Kisebb mennyiségben, mondjuk kizárólag házi szükséglet fedezése czéljából a tojást szokás, a már elmondott meszezéshez hasonló módon a következőkép eltartani. Veszünk 32 kgr. finom égetett meszet s azt vizben feloldjuk, ehhez a mésztejhez azután keverünk Vs kiló konyhasót és V32 kiló borkövet, azután, hosszabb ideig keverjük ezen folyadékot. A folyadéknak oly hignak kell lenni s az ugy néz ki mint a friss tej. E mésztejjel az'agyagedénybe elrakott tojásokat leöntjük s az agyagedényt pinczébe elhelyezzük. Használat előtt a tojást le kell mosni. A dr. Möller-féle vazelin (ez bármely nagyobb füszerkereskedésben beszerezhető) mely iz és szagtalan ásványi zsiradék, nagyon előnyös a tojások eltartására, mert nem avasodhatik meg. Az eljárás nagyon egyszerű ; a tojásokat előbb megtisztítjuk, azután vazelinnel bedörzsöljük és valami száraz helyen elraktározzuk. A tojásokat a vazelinnel csak egész vékonyan szabad bekenni. Az igy bekent tojások 15 hónapig is elállhatnak, anélkül, hogy a legkisebb mérvben is megromlanának vagy beszáradnának. Ezen vazelinnek különösen nagy előnye az, hogy iz és szagtalan, továbbá az is, hogy mint ásványi zsir meg sem avasodhatik, igy tehát elő nem fordulhat azon eset, mint más állati vagy növényi zsiradékoknál, hogy a tojások, a konzerváló anyag izét, megavasodásuk esetén pedig annak szagát is magukba veszik. Ezenkívül forgalomban vannak még szántott tojásfehérje és sárgája, ezek azonban épen

64. SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM. nem keresett készítmények. Kár, hogy nem sikerül hosszabb ideig eltartani friss állapotban vagy kivonat alakban a tojásfehérjét és sárgáját, bogy azokat ugy lehetne használni, mint a friss tojást. Kínából küldenek néha ilyen tojássárgáját, mely nem sokat szenved a szállítás alatt: az, akinek sikerül a tojásfehérjét oly módon konzerválni, hogy azt hónapok multán is kemény habbá verhetjük és sárgája is friss állapotban marad, hamarosan tért hódithatna a világpiaczon és gyorsan gazdag ember lenne belőle. bl.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 431. kérdés. Szíveskedjenek tudatni azt, hogy vasárnap milyen mezei munka végezhető, szabad-e vasárnap délelőtt terményt vasúti állomáshoz szállítani, avagy szabad-e délután széna- vagy buzakazlat befedni, vagy igás jószágot befogatni ? Beregszász. F. Cs. 432. kérdés. A bérlő egy évi bérösszeget lekötött, hogy azt a bérlet megszűntével birtokos neki visszafizetni tartozik és mindent megváltani köteles. A birtokos tönkremegy; kérdés, a bérlő vagyona is lefoglalható-e a birtokoséval együtt s kitől követelheti a bérlő az egy évi bérösszeget és megváltásokat az uj, vagy a régi birtokostól-e? O. A. 433. kérdés. Kérem vélem közölni, hogy az úgynevezett „szeszkontingens" kedvezménye miben áll? Miképen érhető el ezen kedvezmény és mily föltételek kellenek hozzá? Burgonyaszeszgyár létesítésére és vezetésére mely könyv ad utasítást ? Miként lehet, legjutányosabban 2—4 hl. termelésű szeszgyárat létesíteni, s hol és hogy lehet a legjutányosabban a fölszerelést beszerezni ? Egy ilyen szeszgyárhoz elkerülhetlenül minő épület kell? s mibe kerül az ? (a lehető legegyszerűbben és legolcsóbban épitve). Mely törvényczik intézkedik mindezekről ? N. N. 434. kérdés. Kérem a szerkesztőség szíves válaszát arra nézve, hogy uj buza-, rozsés zabszalmának, valaqíint ugyanilyen polyvának mi az értéke pr. 100 kg. a gazdára nézve egy rendes gazdaságban. Továbbá hány mm. buza-, rozs- és zabszalma teremhet, közepes termés, de jó szalmahozam mellett egy kat. holdon (1600 • öl). Jó istállótrágyának mi az értéke pr. 100 kg. ? Végül a tengeriszár, ha állva hagyom s ugy etetem ökrökkel; mit érhet kat. holdanként, jó termés mellett tengeri a szárról törve. W. E. 435. kérdés. Egy nagyobbrésztr-gazdákból álló társaságban egy tanultabb gazda azt állította, hogy a mai korban, eltekintve a vis majortól, szégyenletes dolog azt mondani, hogy „az idő a gazda", mert szerinte: „a gazda az idői . . . " S ezt az illető azzal akarta indokolni, hogy: a rossz gazdának a rossz idő nagyon sokat árt, a jó idő meg keveset használ: mig ellenben a jó gazda a rossz időt könnyen kiheverti azzal, hogy neki a jó idő többszörösen használ! . . . . Tudvalevő dolog pedig, hogy több a jó, mint a rossz idő! . . . Ezt meg per analogiam azzal is akarta bizotani, hogy két pár egyenlő fajtájú, nemű és korú igásló (szántóföld), de az első pár sovány és lezsarolt (!), a másik pár még jó kondiczióban levő (!), a két pár külön-külön egyforma szekérbe fogva és egyformán megterhelve és munkába állítva, bizonyos hosszabb : 50—100 mérföldnyi utat, melyik teszi meg biztosabban és hamarább akkor, ha a lovak páronkint külön-külön a szokott takarmányukból, esetleg egyformán jó takarmányból, felváltva egy nap kapnak enni és inni ós másnap csak inni (időjárás) és igy tovább mig csak czélhoz nem érI nek? . . . Az illető azt állitja, hogy a jó kondiczióban levő pár ló lesz a győztes, többen

63.

SZÁM 11-IK

ÉVFOLYAM.

azonban ebben kédelkedtek. Történt-e már tehát ilyféle élettani kísérlet s milyen eredménynyeí s egyáltalában igaz lehet-e s gazdára és időre vonatkozó állítás ? Sz. I.

Felelet. Vasárnapi munkaszünet. (Felelet a 431. sz. kérdésre.) Az 1868. évi 53. t.-cz. 19. §-a szerint vasárnapokon minden nyilvános és nem elkerülhetlenül szükséges munka felfüggesztendő, az 1879. évi 40. t.-cz. 52. §-a szerint pedig ezen intézkedés megszegői kihágást követnek el és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Minthogy általában minden igás munka, szintúgy a kazlak befedése, de különösen terményeknek a vasúthoz szállítása mindenki szemeláttára a szabadban megy végbe és igy kétségtelenül megfelel a nyilvános munka fogalmának: az ilyen munkát vasárnapokon akár délelőtt, akár délután csakis azon esetben szabad végeztetni, ha az időjárás folytán vagy más fontos okból az elkerülhetlenül szükséges és ha az illető a munkához lehetőleg a hatóság engedélyét is kieszközölte. Minden más esetben törvénybe ütköző cselekményt követ el, mely büntetést von maga után. Sz, F. A haszonbérlő és az u j tulajdonos. (Felelet a 432. sz. kérdésre.) A birtok uj tulajdonosa a haszonbérlővel tulajdonkép semmi jogviszonyban nem áll s a haszonbérlőnek a haszonbérleti szerződésből folyó követeléseit egyáltalában nem tartozik kielégíteni. Kivételt képez, ha a haszonbérleti jog az ingatlanra telekkönyvileg bekebeleztetett, mely esetben a haszonbérlő a szerződésből folyó minden követeléseire nézve magát az ingatlanból végrehajtás utján, természetesen a bekebelezés rangsorozata szerint kielégítheti. A haszonbérlő ingóit a birtokos hitelezője jogosan le nem foglalhatja s ha ez mégis megtörténnék, éljen a haszonbérlő igényperrel. Sz. F. Mezőgazdasági szeszgyár felállítása. {Felelet a 433. sz. kérdésre). Szeszkontingens alatt azon szeszmennyiség értendő, amelyet a szeszgyárak a kisebbik adótétel mellett főzhetnek. A fogyasztási adó kisebbik tétele 70 korona egy hektoliter abszolút vagyis 100 fokos szesz után. Egy újonnan felállítandó mezőgazdasági Szeszgyár törzskontingense 910 hektolitert meg nem haladhat, s a kontingentálási törvény értelmében első sorban is oly gazdaságok részesitendők a szeszkontingensben, illetve oly gazdaságoknak adandó szeszgyár felállítására engedély, amelynek kontingensigénye naponkénti 2 hl. szesz kitermelése, — és nyersanyagul burgonya dolgoztatik fel. A szeszgyár felállításáért az illető pénzügyigazgatóság utján a pénzügyminisztériumhoz kell folyamodni október hó 1-én. A folyamodáshoz csatolandó okmányokról az illető törvény ad felvilágosítást. A szeszgyártást könyvből megtanulni nem lehet, azt csakis gyakorlat alapján lehet elsajátítani. Vezérfonalul ajánlom dr. KosutányLázár „A mezőgazdasági szeszgyártás" czimü munkáját. A szeszgyár felépítésére vonatkozólag csakis akkor tessék a lépéseket megtenni, ha már a minisztériumtól az engedély megjött, s ez esetben tessék a m. kir. szeszkisérleti állomáshoz Kassára fordulni, a honnan a szükséges útbaigazításokat megkapja. A szeszgyár felállítása, a berendezést is beleértve körülbelül 54—60.000 koronába került. a. a. Szalmafélék és az istállótrágya gazdasági értéke. Szahnatermés nagysága. Tengeriszár értéke. (Felelet, a 434. sz. kérdésre.) A szalmafélék értéke arányban áll a szénafélék értékével, tehát abszolút számokban ki nem fejezhető, mert ha drága a széna, akkor drága a szalma is, mint ezt jelenleg mindenütt tapasztaljuk.

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS HÖ 14.

A szalma értékének megállapításánál pedig különbség teendő a takarmány- és az alomszalma között. Az elsőhöz a jól betakarított árpa- és zabszalmát, továbbá a buza, rozs és zab pelyváját és törekjét számítják, mivel ezen anyagok tápanyagtartalma valamivel nagyobb, mint a rozs- és buzaszalmáé, amely szalmafélék épen ezen okból főképen alomzásra használtatnak, habár finomabb részeik hasonló tápértékkel birnak, mint a tavaszi szalma.

1315 mint társaik. Itt természetesen föltételezzük azt, hogy a lovak egyformán szokták meg a munkát, vagyis hogy a jó kondiczióban lévők nem hevertetésnek, a rossz kondiczióbeliek pedig nem megerőltetésnek köszönik kondicziójukat. Pontos kísérletekről, melyek ily irányban eszközöltettek volna, nincs tudomásunk. Gselkó'I.

Annak a „tanultabb" gazdának jó részt igaza van. A hosszantartó nagy szárazság ellen csupán öntözéssel lehet védekezni, ami nálunk kevés gazdaságban tehető meg. A nagy szárazság. ellen más védelem nincs, a rövidebb, ideig tartó szárazság káros hatása ellen azonban a gazda sokat tehet, „a rossz időt könnyen kiheverheti". Az a gazda, aki az ilyen rövidebb ideig tartó szárazgág ellen nem védekezik, legyen különben még oly tanult, tapasztalta „jó gazda" nevet nem érdemli meg. Sajnos, nálunk még sok gazda hódol azon nézetnek, ííogy : „az idő a gazda" és a gazda tehetetlen a szárazsággal szemben, ezért nem is próbál az ellen védekezni. A szárazság kedvezőtlen hatása a növények fejlődésére a talaj nedvességének megapadása folytán áll elő. Arra kell tehát a gazdának törekedni, hogy a talaj 'minél több nedvességet vegyen magába s minél hosszabb ideig tartsa azt meg. Ezt a gazda a szántással ,100 kg. őszi buza után 200 kg. szalma s polyva valósithatja meg, minél mélyebben szánt, annál „ „ őszi rozs után 250 „ több vizet képes a talaj magába fogadni. A „ „ tavaszi árpa után 150 .. „ „ mély miveléssel ilyen módon sikeresen lehet a ,, zab után 150 ,. ., „ szárazság ellen védekezni. Nálunk legtöbbszármazik. nyire a tavaszszal vetett növények érzik meg Legbiztosabban azonban ugy járunk, ha a igen rövid idő alatt a szárazság kedvezőtpróbacséplés alkalmával a nyert szemet, szal- len hatását, de nem mindenütt egyforma mérmát és pelyvát megmérjük és a szalma- és tékben. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ha pelyvatermést a keresztek száma szerint álla- őszszel felszántják azt a földet, amelyet csak pítjuk meg. Az istállótrágya értékét számos hazai tavaszszal akarnak bevetni, a növény nem érzi uradalomban métermázsánként szokás fölvenni, meg olyan hamar a szárazságot és nem sinyli amely érték az istállótrágya alkalmazásánál elér- ugy meg, mintha tavaszi szántásba vettetett. hető terméstöbblet értékén alapszik, tehát teljesen Magyarázata e jelenségnek az, hogy az indokoltnak tekinthető. őszszel felszántott talajba, mivel az megvan Ha a tengeriszár legeltetés utján értéke- porhanyitva, télen át és tavasz elején a nedsíttetik, értéke csekély, mivel egy nagy része a vesség gyorsan és nagymértékben beszivárog, letiprásnak esik áldozatul; kat. holdanként ellenben a szántatlan összetömött talajba ne16—20 q tengeriszártermésre számitható, hezen hatol be s a tavaszi szántás alkalmával melynek értéke a felvett esetben ugyanannyi ennek a kevés nedvességnek is nagyobb része koronára tehető. Hensch Árpád. elpárolog, ugy hogy a növénynek abból igen Az idő-e a gazda, vagy a gazda az idő? kevés haszna leend. De nem csupán a nedvesség összegyűj(.Felelet a 435 sz. kérdésre.) Egy nagyobbrészt gazdákból álló társaság afölött vitatkozik, hogy tésében áll a szárazság elleni védekezés, hanem tehetetlen-e a gazda az időjárással szemben, annak megőrizésében, a talajban való visszavagyis, hogy a kedvezőtlen időjárás ugy sujtja-e tartásában. Minden oly mivelet, amelylyel előa jó gazdát mint a rosszat, valamint megfor- segítjük a nedvesség elpárolgását, káros; ha a dítva, hogy a kedvező időjárás oly áldásos-e a talaj felületét állandóan porhanyóan tartjuk, a rossz gazdára mint a jóra. A vita ezen ré- csökkentjük a nedvesség elillanását, igy a nöszére alább következik a felelet, ami pedig a vény sokkal hosszabb ideig megkapja a talajhasonlatul fölhozott igáslovakat illeti, a vitázok ból a fejlődéséhez szükséges nedvességet. Ilyen egy része'— ugy tetszik — azt hiszi, hogy a mivelet a kapálás és boronálás, mindkettővel koplalást megszokott lovak jobban győzik a ugyanazon változást hajtjuk a talaj felületén munkát mint a jó kondiczióban levők akkor, végre, vagyis megporhanyitjuk azt, a hajcsöha véletlenül oly viszonyok állnak be, hogy vességet a talaj legfelső rétegében szétrombolezután csak minden második napon etettet- juk, igy a nedvességnek a talajból való akadálytalan elillanását meggátoljuk. Ha ellenben jük őket. a hajcsövességet helyreállítjuk, a nedvesség elHogy a jó tartáshoz szoktatott lovakat nagyon távozását előmozdítjuk, teszszük ezt a talajmegviseli a koplaltatás, az igen természetes, de összetömésével, lehengerezésével, ezzel tehát sok miután szervezetükben tartalékanyagok vannak esetben fokozhatjuk a szárazság rossz hatását. fölhalmazva, melyekkel a táplálékban mutat- A hengerezés eme következményéről a gazda kozó hiányt egy ideig pótolhatják, eleintén soha se feledkezzék meg, — sajnos még sok okvetlenül jobban fogják a munkát győzni gazda nem hiszi ezt — s amennyire megteheti mint azon társaik, melyek rossz kondiczióval kerülje annak használatát, vagy ha arra szükjutottak hasonló viszonyok közé s miután a ség is van a mint lehetővé válik azonnal szünvitás esetben csak 50—100 mtfd.-nyi útról tesse meg a kedvezőtlen hatást a felület felvan szó, mit a lovak 5—10 nap alatt tehetnek porhanyitása által a boronálás segélyével. Az meg, kétségtelenül előbb is fognak czélhoz érni. elmondottakból kivehető, hogy a rövidebb ideig Azon esetben pedig, ha sokkal nagyobb, tartó szárazság ellen sikeresen védekezhetünk mondjuk 1—2 hónapig tartó utat kellene és ha nem is tulajdonithatunk a leirt védetenniök, kétségtelenül ugy alakulnának a vi- kezési módoknak mindenkor abszolút sikert, szonyok, hogy a kétféle ló munkaképességében azokat nem szabad a jó gazdának mellőzni. nem mutatkoznék külömbség, mert mire a jó kondiczióban levő lovak lefogynának, ugy beleBázsó I, törődnének a minden másodnapi koplalásba

A szalmafélék táptartalmát és egyúttal a trágyaértékeket alapul véve, megfelel a czélnak, ha az árpa- és zabszalma és a pelyvafélék értéke egyenlőnek vétetik középminőségü rétiszéna értékének felével, az alomszalma értéke pedig annak harmadára tétetik, vagyis ha valamely gazdaságban a középminőségü széna értéke 4 korona,- akkor a tavaszi szalma és a pelyva rétéke 2 koronára, az alomszalmáé pedig 1'3 K-ra tehető. Oly vidékeken ellenben, ahol a széna aránylag drága s sok alomszalmá áll rendelkezésre, utóbbinak értéke csak a szénaérték 25%-ára, vagyis a fölvett esetben 1 koronára tétetik. A gabonafélék szalmahozama bizonyos arányban áll azok szemtermésével, csakhogy ez az arány különböző években kisebb-nagyobb eltéréseket mutat. Kedvező szalmahozam mellett feltehető hogy:

1290 K Ö Z T E L E K ,

Gazdasági egyesületek mozgalma. Rovatvezető: de Pottere Brnnó. A Barsmegyei gazdasági egyesület nevében Khemdl János elnök és Levatich László titkár körlevelet intéztek a társegyesületekhez, melyben felkérni javasolják az összes gazdasági egyesületi tagokat, hogy csak oly jelölteket támogassanak a bekövetkező általános képviselőválasztások alkalmával, akiknek személye kellő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a mezőgazdaság vitális érdekeinek hűséges szószólói lesznek az u j parlamentben. A körlevél szerint Magyarország gazdasági fejlődésének jövője a f. évi választások nyomán megalakuló törvényhozás kezébe lesz lefektetve. Mindazok a fontos gazdasági kérdések, melyek Magyarország közgazdaságára fontossággal bírhatnak, a j ö v ő országgyűlésen kerülnek szőnyegre ; a közös vámtarifa, a kereskedelmi szerződések, az Ausztriával való kiegyezés, az értékesítés szervezése, a tőzsde törvényes szabályozása és szövetkezeti közraktár-hálózat létesítése utján, a kivándorlás és bevándorlás kérdése viziutak építése s nemzeti földbirtokpolitika elveinek megállapítása stb. egyenkint mind olyan kérdések, melyek a magyar gazdaközönség érdeklődését a jövő parlament alakulása iránt egyenest felhívják, s melyek mikénti elintézésétől f ü g g a gazda jövője s mondjuk eldőlése, hogy kié lesz a magyar haza földje. Nyilvánvaló, h o g y ha a mezőgazdasági termesztés a vámpolitikában kellő védelmet nem nyer, ha a termények értékesítését az országban nem szervezzük, ha a külföld nagyszabású csatornaterveivel nem számolunk, a magyar gazda nem fog megküzdhetni a világversenynyel, a reá nehezedő terhek súlya alatt összeroskad, kisiklik alóla a talaj, hogy hova, kinek a k e z é b e ? nem tudjuk csak az bizonyos, hogy minden egyes magyar birtokos bukása egy vesztett darab a haza földjéből. Nemcsak a gazdasági, de nemzeti létünk alapjai is hozzáfüződnek azon gazdasági és szocziális kérdések megfelelő elintézéséhez, melyek elodflzhatlanul tolulnak elő a jövő országgyűlés munkaprogrammjában. Ily körülmények közt önmaguk iránti, de a haza iránti kötelesség is, h o g y a képviselőválasztások küszöbén számot vessünk magunkkal az iránt, hogy fontos érdekeink képviseletét kire . bízzuk. A gazdasági kérdések nem sajátíthatók ki egy politikai párt által sem, mert azok határoló vonalak felállítására alkalmasak nem volnának. A gazda megélhetése világos, megdönthetetlen, mindenki által elfogadható programm. S mitől f ü g g ez ? A termények megfelelő áron való értékesítésétől. A magyar gazda tehát csakis olyan képviselőjelöltre szavazhat politikai pártállásra való tekintet nélkül, aki a megfelelő agrárvédelemnek és az értékesítés szervezésének barátja s illetve általában is amezőgazdasági érdekek védelmét és érvényesítését programmjául vallja, -sőt e tekitetben való megbízhatóságának garancziái is vannak mult működésében. A Barsmegyei Gazdasági Egyesület a vármegye lótenyész - bizottmányával karöltve Verebélyen szeptember 1-én szarvasmarha és • és lódijazást rendez. A díjazásra a földmivelésügyi miniszter 500 koronát adományozott s pénzdijakban csakis kisgazdák kiállított állatai részesülnek s nagyobb tenyészetek díjazására díszoklevelek s esetleg az áldozatkész gazdák körében eszközölt gyűjtés folytán eredményezett dísztárgy jutalmak fognak kiosztatni. A tenyészállat-díjazáson csak Barsmegyében tenyésztett állatokkal lehet résztvenni. A Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegyei Gazdasági Egyesület Kecskemét város gazdaközönségével s a földmivelési miniszter támogatásával Kecskeméten augusztus 11-től augusztus 25-ig iparkiállitással egyidejűleg gazdasági gép- és eszközkiállítást és bemutatást, permetezőgépkiállitást és versenyt s baromfikiállitást rendez. Az iparkiállitásról már megemlékeztünk. A gazdasági gép- és eszközkiállítás 25-én nyilik meg s bej' mutathatók hazai gyártmányú ekék, boronák, vetőgépek, rosták, takarmányelőkészitő gépék és eszközök, tejgazdasági gépek, eszközök és i felszerelések. A gépek és eszközök munkában való bemutatása augusztus 25-én történik a rendezőség által kijelölt helyen. A kiállítások részére arany, ezüst és elismerő oklevelek adatnak ki. A permetezőgép-és eszközkiállítás czélja a hazai gyártmányú permetező-gépek munkaképességének a gyakorlatban való bemutatása. A

1901.

AUGUSZTUS

HO

permetezőgépverseny dijai arany-, ezüst- és bronzoklevél. A baromfikiállitás czélja, Pestmegye területén jól bevált fajtáknak, továbbá az okszerű baromfitenyésztés előmozdítását czélzó eljárások és értékesítési módok ismertése s az értékesítés előmozdítása. A kiállításra mindenféle baromfi küldhető ugyszinte tojás-, tollcsomagoló eszközök valamint bemutathatok a tenyésztéshez és értékesítéshez szükséges különféle eszközök és hizlalást eljárások. A kiállítás e részének díjazására arany-, ezüst- és elismerő-oklevel.ek és mintegy 450 korona pénzdíj áll rendelkezésre. A Máramarosmegyei Gazdasági Egyesület, mely a mult évben alakult meg, f. évi augusztus 21-től szeptember l-ig gazdasági és háziiparkiállitást rendez. Ki lesznek állítva a kiállításon Máramarosmegye gazdasági, kerti, házi és müipari termékei, melyek 7 főcsoportban foglalnak" helyet. Az egyes főcsoportokat k é p e z i k : 1. háziipar ; II. kézmű és g y á r i p a r ; III. g a z d a s á g ; IV. erdészet és vadászat; V. bányászat; VI. fürdőügjr; VII. néprajz. Amit Mármaros faragóés bognár-iparban,. szövő-, kosárfonó-, női kézi és müiparban, fa-, vas-, bőr-, agyag- és üveg-, ruházati és vegyi iparban produkálni képes, be lesz mutatva, a mezei és kerti terményekkel, g y ü mölcsökkel, állattenyésztésével, méhészet, tejgazdaság, gazdasági szerszámai és gépeivel, melyek mellé sorakoznak: a fatermelés, különféle erdei termények, vadászat, a leg, tőibb helyek fényképei, térképek. Mármaros és az ország n a g y kincse: a sóbányák, továbbá az érczbányák, k ő b á n y á t ép u g y lesznek, mint az ásványvizek, a fürdők és fürdőberendezések fényképekben bemutatva. A vasmegyei gazdasági egyesület szeptembei hó 7-én Kőszegen 19-én Körmenden és 11-én Sárváron állatdijazást rendez, a földmivelési miniszter anyagi támogatásával. Az állatdijazásban részt vehetnek vasmegyei kisgazdák pirostarka hegyi jellegű fajtákhoz tartozó olyan állatokkal, melyek legalább egy év óta tulajdonukat képezik. A nagyobb tenyésztők által kiállított állatok gondozói szintén dijaztatni fognak. Mind a 3 kiállítási helyen külön-külön dijakul kitüzett e k : tehenekre I. (állami) dij 80, II. (állami) dij 60, III. (egyleti) dij 50, IV. (egyleti) dij 40, V. (egyleti) dij 30, VI. (állami) dij 20 korona. Üszőkre (1—3 éves körig) I. (állami) dij 60, II. (egyleti) dij 50, III. (egyleti) dij 40, IV. (egyleti) dij 30, V. (egyleti) dij 25, VI. (állami) dij 20 korona. Községi b i k á k r a : I. (állami) dij 50, II. (állami) díj 40, II. (állami) dij 30 korona. Bika- s ü s z ő b o r j u k r a : (Vs— 1 éves korig) I. (egyleti) lij 30, II. (egyleti) dij 20, III. (egyleti) d.j 15, IV. (egyleti) dij 10 korona. A Szegedi gazdasági egyesület f. évi szeptember hó 22., 23., 24., és 25-ik napjáin a szegedi közművelődési palota alsó (souterain) helyiségeiben kerületi bor-, szőlő-, gyümölcs-, konyhakertészeti és konzervgytimölcs-kiállitást rendez. A kiállításon mintkiállitók résztvehetnek Csongrád és a határos vármegyék gazdái és gazdasszonyai saját termelésű tárgyaikkal, illetve konzervkészitményeikkel. Kiállítható: bármely évben termelt homoki és kerti fehér és vörös b o r ; továbbá csemege- és borszőlők; minden fajta gyümölcsök (u. m. alma, körte, baraczk, szilva, birs, lasponya, dió, mogyoró, gesztenye, galagonya stb.) s az abból készített kivonatok (u. m. aszalmányok, befőttek, czukorbafőttek, gyümölcsborok, lekvárok stb.) végül konyhakerti vetemények. A kiállításra beküldendő tárgyakra vonatkozó bejelentések az egyesületi titkárhoz intézendők f. évi szeptember hó 15-ig bezárólag. A kiállítási helyért a kiállítók semmiféle dijat fizetnek. Az Esztergomvidéki Gazdasági Egyesületi, évi szeptember hó 14-én az esztergomi országos marhavásár területén tenyeszmarha-dijazást rendez. A dijakat, melyek csakis kisgazdák részére adatnak ki, részben a földmivelésügyi minisztérium, részbén a gazdasági egyesület adja, 500 korona értékű pénzdíj fog . kiosztatni. Nagyobb birtokosok kiállított állatai részére az egyesület arany- és ezüst-okleveleket oszt ki. Díjazás alá kerülnek pirostarka tehenek és 1—2 éves üszők. A gazdasági egyesület közbenjárásával az állami állattenyésztési felügyelő utján mindazon községek, hol az apaállatok hiányzanak, a tenyésziránynak megfelelő apaállatokkal fognak rövid idő alatt elláttatni.

10.

62.

SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

A szőlő szedéséről, csomagolásáról és szállításáról. A Magyar szőlő- és gyümölcstermesztők szövetkezete most a csemegeszőlő-évad elején egy hasznos utasítást adott ki, tagjai részére, amelyet — minthogy közérdekű lévén — az alábbiakban mi is ismertetünk. Szállításra szánt szölöfajok. Mig bővebb tapasztalataink nincsenek arról, hogy mely szőlőfajok birják el a nagy távolságokra való szállítást, addig csak : Chasselas, Passatutti, Muskotály és más ertékesebb, ellenállóbb (Exquisit) fajokat ajánlunk nagyban való kivitelre, mivel ezek iz és tetszetősség tekintetében már közkedveltségnek örvendenek és a hosszú utat kibírják. Ez nem zárja ki azonban, hogy más fajokkal is ne tétessenek kísérletek. Szedés. Csakis érett, egészséges és teljesen száraz fürtöket szabad levágni. E s ő után be kell várni, mig a fürtök belül is megszáradtak., úgyszintén a reggeli harmat után is, mig ez teljesen felszáradt. Tisztítás. Miután a kosarakba (ládákba) csakis egészen száraz, egészséges szőlőfürtök helyezhetők, ezért a csomagolás előtt a rothadt, felrepedt, beteg, elszáradt apró. -és éretlen bogyókat egy kis szemelő-ollóval óvatosan ki kell csipkedni és ezen eljárásnál a szőlőfürtöt száránál fogva bal kézben tartjuk. A bogyót kézzel nem szabad érinteni. Csomagoló eszközök, a) Fedeles gömbölyű kosár, melybe 5—8 kilogramm szőlő fér el. fc) Kerekded fedeles kar-kosár, ugyanoly befogadási képességgel, c) Fedeles faláda, melynek oldalán néhány szelelő nyilás legyen. Lehetőleg oly ládákat használjunk, melyek súlya megrakva 5 kilónál több ne legyen. d) A csomagoláshoz az u. n. kalap-papir (Hutpackpapier) vagy a drágább, de finomabb cellulose-papir használandó. Az előbbi minden színben kapható. Újságpapír avagy nem tiszta papir használata feltétlenül tilos- é) Fagyapot. f ) Spárga, a fedél levarrására. Csomagolás módja. Miként a tisztitásnál, u g y a csomagolásnál is csak a száránál szabad a szőlőt megfogni és a kosárba helyezni. A szár hosszú része ollóval megfelelően kurtítandó. Minden kosárba egyfaju szőlő helyezendő, tudniillik a Chasselas (vörös és fehér) vegyesen s a muskotályok szintúgy. Kivételt az „exquisit" jelzésű küldemény képez, a melybe u g y muskotály, mint egyéb nemes fajú szőlők is vegyesen csomagolhatók. Az a) és b) alatti kosarak csomagolásánál, azoknak aljára egy kis fagyapotot, arra pedig Vs ív papirt teszünk, melynek szélei a k o s á r oldalaihoz simitandók. A papir szélei fent kiállanak. Ezután berakjuk az első reteg szőlőt; a fürtöket szorosan egymás mellé teszszük, h o g y azok közt hézag ne maradjon. Netaláni hézagok kitöltésére pedig kisebb fürtök is használhatók. Az alsó réteg 1U iv papírral befedendő, melynek szélei szintén kiállának ; ezután folytatjuk a berakást rétegenként fenti módon, mig a legfelsőbb réteghez érünk. A legfelsőbb réteg valamivel magasabban álljon, mint a kosár széle. A fürtőket olykép helyezzük el, hogy a szárak lefelé kerüljenek, ugy, hogy a papirfedél eltávolításával tisztán csak a szőlőbogyókat lehessen látni. Arra is ügyelni kell, hogy a bogyók hamva megmaradjon, továbbá, hogy minden réteg tetszősen legyen elhelyezve, s a fürtök szebb, érettebb része felfelé álljon. Miután a kosár igy megtelt, letakarjuk V4 iv papírral, a kiállító papirréteget összehajtjuk és a papírra egy kevés fagyapotot teszünk s erre a fedőt leszorítva, levarrjuk. A faládát, csomagolásánál csakis alul teendő egy

63. SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

•kevés fagy apót- s a ládákhoz szabott legfinomabb papír (esetleg nemzeti színben,) használandó. Nagyobb, továbbá ócska, rossz, piszkos kosarakat és ládákat a csomagoláshoz ne használjunk. Az értékesítés, illetőleg a külföldi piaczokon rendezendő aukcziók gyorsabb lebonyolithatása érdekében ajánlatos : a szőlőfajokat már a csomagolás által külsőleg is megkülönböztetni és pedig ^egyöntetűség okából akként, h o g y a chasselas fajokhoz kerek kosarak s a musko. tály, Passatuti, (chasselas musqué) fajokhoz fü• les kosarak és a kiváló fexquisit) fajokhoz pedig ládák használtassanak. Kosarak (ládák) jelzése. A . gyümölcstermelők szövetkezete minden tagját termékei megjelölésére és megkülönböztetésére egy állandó sorszámmal látja el. A szövetk e z e t rendelkezésre boesájtja tagjainak a kosarakra alkalmazandó , függő (jelző) czédulákat is. Az -azokon előirt rovatok, nevezetesen : a . szőlőfaj^ .suly, termelő neve és termelési helye pontosán kitöltendők. Minden egyes kosár v a g y láda egy ily. jelző czédulával látandó el, minden termelő ezenkívül a kosárra avagy dobozra sa; ját jelzéseit tetszés szerint alkalmazhatja. Teljes kocsirakományoknál ezen jelző-czédulák használata esetleg elmaradhat. Szállítás. A szállítás megkezdése előtt a szőlőés gyümölcstermelési szövetkezet központi irodáj á n a k bejelentendők az esetről-esetre kivitelre kerülő mennyiségek és minőségek adatai. A szövetkezet . ezekután tévedések és károk elkerülése . czéljából a tagoknak leküldi a kitöltött fuvarleveleket és megjelöli azon vonatot, melylyel a küldemény elindítandó. A helyes indítás rendkívül fontos, mivel csak igy érhető el a legrövidebb csatlakozás és a leggyorsabb szállítás. A szállítási kedvezmények elérhetése és a szállítás gyors lebonyolítása érdekében az összes küldeményeknél a fuvarleveleken feladó gyanánt a „Magyar Élelmiszer-Szállító RészvényT á r s a s á g i n a k kell szerepelni. A csomagolt szőlő féderes kocsin szállítandó a vasúthoz. A feladással egyidejűleg a szövetkezeti irodának feladási okmánynyal (fuvarlevél másodpéldány) egy jegyzék 1 küldendő, mely a feladott kosarak számát, súlyát s a szőlőfajokat tartalmazza. További útbaigazítások.. Azon szövetkezeti tagok, kik a csomagolásban nem birnak kellő jártassággal, a szövetkezet irodájában útbaigazítást nyerhetnek a csomagolásnál követendő eljárásra nézve, valamint megtekinthetik ott a csomagoláshoz legalkalmasabbnak talált kosarakat és ládákat is. A szőlő- és gyümölcstermesztők szövetkezete — mint látjuk — nagyban megkönnyíti a szőlő értékesítését, érdemesnek tartjuk tehát felemlíteni azt, hogy csemegeszőlőtermesztőink, ha szőlőjüket biztosan akarják értékesíteni, ezt a . szövetkezetbe való belépéssel legkönnyebben érhetik el.

VEGYESEK. • M számsnk tartalma: OMGE. közleményei. _„ Mi legyen a buza ára? ... Gazdasági egyesületek mozgalma. A szőlő szedéséről, csomagolásáról és szállításáról. Takarmányozás. A takarmányvásárlásról l ... Dohánytermesztés. A párisi kiátlitás dohányai és dohánygyártmányai. Állattenyésztés. Védjük sertésállományunkat a gümőkór ellen. ... Baromfitenyésztés. A baromfitermékek jobb értékesítésének módozatai. Levélszekrény,... ... ... Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde. ... 1 Szerkesztői üzenetek „.

Oldal 1327 1327 1334 1334 1328 1330 1331 1331 1332 1335 1337 1338

1901.

AUGUSZTUS HÓ

14.

Czim- és r e n d j e l a d o m á n y o z á s o k . Ö felsége a király Fodor Elek ardói földbirtokosnak érdemei elismeréseül a királyi tanácsosi czimet, Szabó István pinnyei gazdatisztnek és Dely Mátyás tiszapolgári községi állatorvosnak sok évi buzgó szolgálatai elismeréseül az arany érdemkeresztet adományozta. T e r m é s e r e d m é n y e k . A földmivelésügyi miniszternek e hónap 10-éről keltezett jelentése a terméseredményekről legjobban megközelítheti a tényleges eredményt, mert hiszen az ország legnagyobb részében folyamatban van a cséplés. Biztosan meglehet tehát már állapítani, hogy az idei gabonatermés a rozs kivitelével jóval kisebb a mult évinél s biztosabban lehet tudni a kvalitást is. E szerint a buza sulykvalitása vidékenként nagyon különböző, az átlagminőség nagyobbára 76—79 kg.-ra becsülhető; a különböző országrészek szerint pedig mintegy 74—82 kg.-nyi súlyhatárok között ingadozik az idei buza sulyszerinti minősége. A rozs átlagos súlya 70—72 kg.-ra, az árpa súlya 6 2 — 6 5 kilogrammra és a zab átlagos súlya 4 3 — 4 5 kilogrammra becsülhető, Ami a terméseredmények országos összesítését illeti, összehasonlítva az idei termést a tavalyival, a következő képet n y e r j ü k : Vidék

Augusztus 10-én várható átlagos összes termés termés

Duna balpartja Duna jobbpartja Duna-Tisza köze Tisza jobbpartja Tisza balpartja Tisza-Maros szöge Erdélyrészi várm. Összesen: Julius 30-án volt

1900. évi temés

bura: 6'12 2.339,200 2.502,417 6:70 6.720,150 6.739,058 5"86 7.421,700 8.686,033 5'64 2.284,200 2.446,943 6'11 5.249,000 5.589,780 5"55 6.647,400 8.958,844 5 34 3.121,300 3.511,116 5'91 34.782,950 38,434,171 5'92 34.835,500 Rozs:

Duna balpartja Duna jobbpartja Duna-Tisza köze Tisza jobbpartja Tisza balpartja Tisza-Maros szöge Erdélyrészi várm. Összesen: Julius h6 30-án

5 7 4 1.592,000 1.459,146 6'20 3.295,000 2.976,806 5 7 0 2,359,400 2.521,014 5"51 1.134,600 967,765 5*48 1.861,000 1.732,278 574 372,500 406,934 5"44 937,000 1.064,177 5 7 5 11.551,500. 11.128,120 5 7 4 11.507,200 Zab:

Duna balpartja Duna jobbpartja Duna-Tisza köze Tisza jobbpartja Tisza balpartja Tisza-Maros szöge Erdélyrészi várm. Összesen: Julius 30-án volt

5'02 578 6"42 5" 16 5'22 6'44 5'52 5"67 5'55 Árpa:

1.106,100 1.124,680 1.741,600 1.939,625 2.099,900 2.453,591 1.367,900 1.197,041 1.049,000 1.033,034 1.074,500 1.116,423 1.417,600 1.433,344 9.856,600 10.297,738 9.652,800

Duna balpartja 5"96 2.815,700 3.032,447 Duna j o b b p a r t j a 6'02 2.685,600 2.748,658 Duna-Tisza köze 5'90 1.815,600 2.328,637 Tisza jobbpartja 5"15 1.159,700 1.327,901 Tisza balpartja 6"09 977,000 1.091,735 Tisza-Maros szöge 6'55 637,500 714,541 Erdélyrészi várm. 5"29 432,300 486,909 Összesen: 5"87 10.523,400 11.730,828 Julius hó 30-án volt 5"65 128,400 A k i v á n d o r l á s ellen. Annak idején emiitettük, hogy a Sopronmegyei Gazdasági Egyesület feliratot intézett a képviselőházhoz, melyben a kivándorlás ellen kér intézkedéseket. A felirat bevezetésében kifejezi a kivándorlás okait, amelyek eleinte gazdasági természetűek voltak s amely az országnak csupán inségesebb vidékeiről szedte áldozatait. Most már azonban egyes kétes hirü kivándorlási ügynökségek, köztük a La hugure Americana olasz hajótársulat fanasztikus ígéretekkel csábítja kifelé a

1319 magyar parasztot s ez az oka, hogy az ország olyan termékeny vidékén, mint a Rábaköz, oly mérveket öltött a kivándorlás, hogy alig van már ott község, amelynek lakosságát a kivándorlás láza ki ne kezdte volna. A törvényhozásra hárul a feladat —m o n d j a a fölirat — hogy szabályozza a ki- és bevándorlás ügyét. A külföldi közgazdasági tudósítókhoz hasonlóan ügynökségek volnának szervezendők Amerika egyes pontjain. Ez ügynökségek feladata volna, hogy a magyar kormányt tájékoztassa az Amerikában élő magyar állampolgárok viszonyairól, szükségleteiről; hogy részükre munjgit közvetítsen az amerikai hatóságok segélyévé, mint ahogy a new-yorki Magyar Egyesület t e s z i ; hogy egyúttal kivándorlóinkban a magyar hazához való tartozás érzetét állandóan ápolja s alkalmas pillanatban hazajutásuk útját is egyengesse. Hogy a vissza-IB telepítés nagy m u n k á j a könnyebben lehetővé váljék, az alkotandó törvényben gondoskodni kellene arról is, hogy minden község és törvényhatóság törzsönyvet vezessen a kivándorlottakról, amely törzskönyvbe följegyzendők volnának Amerikában élő véreink személyi viszonyai. Belső tartalmát a kivándorlási törvénynek olyan intézmények megteremtésében kell keresnünk, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar népet ide csatolják a h a z a rögéhez. Ahonnét az inség h a j t j a el az embereket, ott mielőbb meg kell teremteni a kis ember ekzisztencziáját, állami telepítéssel, közmunkával, létminimum adómentességével, uzsora kiirtásával. Ott pedig, ahol n e m a megélhetés lehetősége ' hiányzik, mint a Dunántul legtöbb vidékén, ott , parczellázással, a nép földéhségének lehető kielégítésével, a pálikamérések számának a korlátozásával, a n é p gazdasági nevelésével, takarékossági hajlamainak felébresztésével terményértékesítő és fogyasztási szövetkezetek létesitésével. Gyapjuankcziók. Az idei gyapjuaukcziók második sorozatát f. é. szeptember hó 18-án és 19-én t a r t j a meg a Heller ós társa czég. Az aukcziók határidejének kitűzésénél tekintettel voltak a katonapösztógyárosok őszi szükségletének beszerzési idejére valamint a báránygyapjuk elkészülére is. A középfinom és finom báránygyapju, különösen jól sikerült mosás esetén, az idén nagy keresletnek fog örvendeni, ugy hogy termelőink annak felküldésével kielégítő eredményt fognak elérni. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése a Felvidéken. Egán Ede, a hegyvidéki kirendeltség megbízottja felterjesztéssel élt a földmivelésügyi miniszterhez, hogy amennyiben Ung vármegye felvidékén a borzderes f a j tenyésztésétől a nép idegenkedik s inkább a tarkaszőrü kisebb f a j t kedveli, annak megállapítására, hogy tényleg mely f a j ú marhaállomány tenyésztése volna itt kívánatos, egy érdekeltségi értekezlet tartatnék. Ezen értekezlet augusztus hó 24-én fog Ungvárt, a vármegye központjában megtartani, melyre földbirtokosok, álllatorvosok, lelkészek és a járási tisztviselők köréből lettek a vármegye alispánja által többen meghiva s ez alkalommal lesz a vármegye felvidékén követendő szarvasmarha-tenyészirány véglegesen megállapítva.

;

A gazdasági n é p k ö n y v t á r a k . Ez idő szerint 870 gazdasági népkönyvtár van m á r az országban, melyeket a földmivelési miniszter a gazdasági szakismereteknek a n é p között való terjesztésére felállított. Ezek olvasottságáról a következő statisztikát állították össze. A mult télen a könyvtárnak 228.387 olvasója volt. Magában Szabolcsban 30.954 ember fordult a népkönyvtárakhoz ingyen olvasnivalóért. Érdekes kulturadat, amely igazolja, hogy a magyar n é p szeret olvasni, művelődni. A g y ü m ö l c s k í i l d e m é n y e k k í m é l e t e s kezelése. A kereskedelmi miniszter rendeletet intézett valamennyi postahivatalhoz, amelyben felhívja őket, hogy a gyümölcsszállitási idény beálltával a gyümölcsöt, főleg a szőlőt tartalmazó csomagokkal a legkíméletesebben bánja- .

KÖZTELEK,

1294 nak, azokat ne dobálják, ne halmozzák rendszertelenül egymásra, hanem a gyümölcskosarakat fenékkel lefelé kétoldalt fogják s igy adják óvatosan kézről-kézre, a kosarakat ne ferdén oldalvást vagy élükre állítsák, hanem fenékkel lefelé s lehetőleg a többi küldeményektől elkülönítve helyezzék e l : kerüljék a rakásra való felhalmozást, nehogy a küldemények összenyomódjanak. A kassai m. kir. gazdasági tanintézeten 1894-ben végzett hallgatókat arra kéri az 1904. évi tízéves találkozót előkészítő bizottság, hogy a közös megegyezés folytán és á további teendők megtétele czéljából tartózkodásukat, illetve lakóhelyük és állapotukat a közel jövőben a bizottság elnöke : Ágh Endrével (Budapest, IX. Köztelek) tudatni szíveskedjenek. A ruthén-kérdés és az alföldi munka. A ruthén-kérdés során felmerült azon gondolat, hogy az aratás beálltával ama vidékekre, hol munkáshiány van, ruthén munkásot küldjenek az idén, teljesen bevált. Azon ruthén munkások, kik az Alföldön bevégezték az aratást, keresményükkel visszetértek családjaikhoz s megélhetésük a tél idejére ily módon részben már biztosítva van. A szegény nyomorgó nép nagyon meg van elégedve ezzel az intézkedéssel, viszont a foglalkozást nyújtó birtokosoknak is teljesen megfelel-e kitartó munkaerő. A jövő esztendőre az ország különböző vidékeiről, hol a helybeli munkások nem elégítik ki teljesen a szükségletet, jelentést fog kérni a szolyvai kirendeltség s mindenhova ruthén munkásokat fog küldeni, kikre nézve a segítség és támogatás eme neme valóban áldásos. Különben az idén már Dunán tul is végezték ruthén munkások az aratást. A németországi szövetkezetek kongreszszusa. A németországi szövetkezetek az idén augusztus 21—23. napjain tartják általános kongresszusukat^ Lajos bajor herczeg diszelnöksége mellett. A napirend rendkívül tartalmas, az első két napra nem kevesebbet, mint husszonnégy előadást jelentettek be, amelyek a szövetkezeti tevékenység minden ágát érintik. A szövetkezeti kötelék elnöke, báró Soden a bajorországi szövetkezetek történeti fejlődéséről tart előadást, egyéb előadások a szövetkezetek életében fontossággal bíró jogi momentumokkal foglalkoznak. Az előadások legérdekesebb sorozata azonban az, mely a németországi fogyasztási és értékesítő szövetkezetek működését ismerteti. A gabona-, állat- és tojásértékesitő szövetkezetek eredményéről BrocTchausen mezőgazdasági tanácsos, Ring országos képviselő és Zollihofer gazdasági tanító fog beszámolni. Külön értekezések a tejszövetkezetek jelentőségét, a nagyvárosok tej szükségletének szövetkezeti uton való ellátását fogják fejtegetni. Díjkedvezmény a Sopronban rendezendő mezőgazdasági kiállitásra. A sopronmegyei gazdasági egyesület Sopronban mezőgazdasági kiállítást rendez, mely folyó évi szeptember hó 29-én nyilik meg. Ezen alkalomból az ezen kiállitásra rendelt tárgyak és élőállatok után a m. kir. államvasutak összes vonalain, a pécsbarcsi vasúton és a győr-sopron-ebenfurti vasút vonalain a díjszabás I. részében á kiállítási árgyak és élőállatokra megállapított szállítási

1901.

AUGUSZTUS

H0

10.

díjkedvezményeket engedélyezték az említett vasutigazgatóságok a díjszabásban meghatározott feltételek és módozatok mellett folyó évi október hó 26-ig terjedő érvénynyel. Egy vajszállitó expressvonat. Hogy milyen hatalmas versenytársa az exportra szállító államoknak Oroszország és Szibéria, leginkább kitűnik abból, hogy Szibériának Ob nevü városától, mely a hasonnevű folyónál fekszik, minden héten csütörtökön egy express tehervonat megy Rigáig,1' mely vonat csak hütőkocsikből áll és vajat visz Szibériából a nevezett balti-tengeri kikötőbe. Gyümölcsárak Németországban. Frankfurti jelentések szerint e hó elejével a következőleg alakultak a gyümölcsárak Németországban métermázsánkint: málna 24 márka; korai körte 10—20 márka ; korai alma 10—12 m,; kerek szilva 20 m.; baraczk 30 m.; őszi baraczk 30 m.; szilva 10 m . ; ribiszke 12 m.; egres 10'5 m.; áfonya l l - 7 5 m. A segesvári komlóvásár. A segesvári komlószövetkezet, amely tudvalevőleg különösen az erdélyrészi komlótermelés előmozdítására hivatott, augusztus 10-én tartotta választmányi ülését, melyen uj tisztikart választott. Elnökké Nagy-Küküllő vármegye főispánját, dr. Béldy László komlótermesztőt választották meg, igazgatóvá Ábrahám Lajost és pénztárossá Wéber János komlótermesztőket. A gyűlésen határozatba ment, hogy tekintettel az idei jó komlóértékesitési konjunktúrákra, az idén is berendezkednek komlóvásár tartásra s támogatására fölkérik a kormányt. Az első vásárt szeptember 5-dikén tartják meg s azontúl minden hét csütörtökén. Támogatni fogják az „OMGE." által október elején rendezendő komlókiállitást s abban való részvételre tagjaikat serkentik. A kereskedelmi kormány által a segesvári pályafőn tervezett komlóraktár eszméjét melegen pártolják. A hazai komlóáralakulás érdekében a külföldi nagy piaczokról állandó és hiteles értesüléseket szereznek. A konzuli közleményekből. Olasz borkivitel. A bari konzulátus jelentése szerint juliusban az olasz borpiaczon teljes csend uralkodott. A konzulátus kerületéből juliusban 79,749 kg. bort (1900-ban 476,697 kg.-ot) exportáltak a monarchiába és pedig 72,062 kg. fehér és 7687 kg. vörös bort. A szüret eredményét várják be további üzletkötések előtt. A borvidékekről érkező hirek szerint Olaszországnak az idén bővebb szürete lesz a tavalyinál. ' GyümölcsJcivitel. Szászországban az idén közepes a gyümölcstermés. Minden gyümölcsből kevesebb termett a tavalyinál s ezért előreláthatólag a szász gyümölcs, a mely elszokta árasztani Franczia- és Angolországot, az idén nem fog a világpiaczon dominálni. Szilvából Szászországban mérsékelt termés várható. Körte kevés lesz de jó. Az almatermés némely vidéken bő, másutt gyenge. Baraczk gyöngén termett. Tenyészállatdijazások. A Csanádmegyei gazdasági egyesület szeptember 1—2-án a makói ipari és gazdasági kiállításon ló-, szarvasmarha-, sertés- és baromfidij ázást rendez, amelyen számos állami és egyleti pénzdíj kerül kiosztásra. Elő lesznek vezetve: alódijazásra 1, 2, 4 éves

MAIITHNER

6 2 . SZÁM 11 -IK

ÉVFOLYAM.

kanczacsikók, nemkülönben 1, 2, 3, 4 és idősebb mének, amelyek állami és kiállítási oklevéllel lesznek kitüntetve, a pénzdíjazásra kanczacsikók és anyakanczák szopóscsikóval. A szarvasmarha-díj azásra elővezethetők magyar fajú szép borjastehenek, hároméves bikák és üszők. Nyugati fajú borjastehenek, 2 éves üszők és bikák. A sertések ' díjazására mangoliczá tenyészkoczák és egyéves tenyészkoczák és egyéves tenyészkoczasüldők. Az állami dijakra csupán kisgazdák állatjai pályázhatnak, mig az egyleti dijakra egyleti tagok állatjai. A Biharmegyeigazdasági egyesület szeptember hó 8-án Belényesen és szeptember hó 15-én Berettyó-Újfaluban rendez állatkiállitást, amelynek czélja a biharmegyei ló és magyarfajta szarvasmarha tenyésztésnek fejlesztése. A kiállításon biharmegyei birtokosok, illetve kisgazdák tulajdonában lévő ló és szarvasmarhák lesznek jutalmazva. Pénzdijat csak kisbirtokosok nyerhetnek. Nagybirtokosok és gazdatisztek állatjai disz- és dicsérőoklevéllel tüntettetnek ki. Az állami dijakat a földmivelési miniszter adományozta. Bejelentések a belényesi kiállitásra szeptember 8-ig, a berettyó-uj falusira szept. 15-ig az illető községek elöljáróságához intézendők. Amerika gabonatermése. A legutóbb közzétett washingtoni hivatalos jelentés szerint Amerikában a tengeri és tavaszi buza az idén nagyon rosszul fog fizetni. Az idei tengeri termést a hivatalos jelentés 749 millió hektoliterre becsüli, a tavaszi búzát pedig 871 millió hektoliterre. Amerika tengeri termése évtizedek óta nem volt olyan gyenge, mint az idén s 33 százalékkal marad a legutóbbi évtized átlaga mögött. Egyes államokban, mint pl. Missouriban a tengerit még julius 1-én 70°/o-ra bebecsülték, augusztus 1-én már csak 29 százalékra; Kanzaszban a kilátások julius Írtől augusztus l-ig 74 százalékról 19 százalékra, Nebraszkában 88 százalékról 36 százalékra szálltak le. A tavaszi búzánál 14'7%-ra teszik a csökkenést. A nagy hőség és a tartós szárazság árpában és zabban is sok kárt tett s az árpatermést 24"3 millió, a zabtermést 221 "8 millió hektoliterre becsülték. Sajátságos, hogy Amerikának az idén rendkívül fényes őszi buza termése mellett nagyon gyönge tengeri és aránylag gyönge tavaszi búzatermése lesz. Amerika buzafölöslegéből első sorban Francziaország és Németország fogják szükségletüket fedezni; előbbinek ugyanis gyönge, utóbbinak meg épen rossz termése van az idén. Amerika már meg is kezdte a buzakivitelt; s mult heti kivitele 25 millió hektoliterre rug. A tengerit illetőleg másként áll a dolog, az alsó dunai országok kivételével Európában alig van ország, mely kukoriczából többet-kevesebbet nem volna kénytelen importálni. Eddig az európai államok legtöbbnyire Amerikából importáltak kérdés azonban, hogy az idén képes lesz e Amerika úgyis csekély terméséből az európai behozatalt fedezni. Szerb marhakiviteli tilalom. Ismertettük legutóbbi számunkban a f. hó 8-án a budapesti vásárra felhajtott szerb állatszállítmánynak zár alá helyezését és kényszerlevágását. Emiitettük azt is, hogy a földmivelésügyi kormány a legmeszszebbmenő ovóintézkedést tette

ÖI>Ö\

BUDAPESTEN, VII., Rottenbiller-utcza 33. s z . , é s VI., A n d r á s s y - u t 23. s z .

Ajánl »és vesz:

biborherét, homok (szöszös) bükkönyt (Vicia Villosa) őszi borsot, őszi bükkönyt, tavaszi repczét, őszi repczét, (káposzta-repczét), mustármagot, csibehurt.

6 4 . SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

meg s egyúttal távirati intézkedésre a belgrádi kerületből a szarvasmarhák behozatalát megtiltotta. Ezenkívül a zimonyi, mitroviczai, belobreskai, báziási és orsóval belépő állomások ez irányban a legszigorúbb utasítást és parancsot kapják. Mint égy félhivatalos értesülésből olvassuk, Szerbia a magyar intézkedésnek megfelelően marhakiviteli tilalmat bocsátott ki s egy rendelettel ideiglenesen megtiltotta a szerb kormány a szarvasmarháknak Szerbiából való kivitelét. Oka erre a szerb kormánynak nem lehetett, már azért sem, mert a szerb kereskedők intézkedéseinkből nem károsodtak. Különben mi csak örvendeni tudunk Szerbia ebbeli duzzogó politikájának. A szerb marhabehozatalnak hasznát az az egy-két kereskedő bizonnyal odaengedi állattenyésztőink javára, mert bizony a szerb marhák behozatalával csak károsodott a mi állattenyésztésünk. E g y m o d e r n gőzeke m u n k a k é p e s s é g e . A szakirodalomban a gőzeke munkaképességére vonatkozó adatok .természetszerűleg a régebbi elmúlt években szerzett tapasztalatokon alapszanak és onnan származik az, hogy a gőzekék technikai irányban való tökélyesitésével az utóbbi években oly eredmények érettek el, amelyek a szakkönyvekben előforduló adatokat messze túlhaladják. Hogy egy modern gőzeke, amely a helyi viszonyoknak megfelelőleg van konstruálva, mai napság mit végez, legutóbb Herzfelder Manó ur Puszta-Poó-i uradalmában bizonyult be, ahol egy 20 lóerős gőzeke John Fowler & Co.-tól egy négy barázdás mélyszántó ekével czik-czak kerettel, folyó év julius 29-től augusztus h ó 3-ig, tehát 6 munkan a p alatt 135 kat. hold területet szántott fel 12" mélyre vagyis naponként 22 1 /a kat. hold — 30 magyar hold átlagos napi teljesítményt ért el. Magyar T h o m a s s a l a k . 1 7 — 2 0 % phors., ebből kb. 8 0 % czitromsavban oldható. 7 5 % porfinom, 80 kilogrammos ingyen-zsákban legolcsóbban ajánl a kartellen kívül álló Sátorigyárak központi irodája : Budapest, IX., Dandárutcza 25. Megjelent az .Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a ,Köztelek* szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS HÓ 17.

NYILTTÉR.*) Sznperfoszfátot, kéBMTu-kíIít,

16.50 korona 3 hóra. 16.30 , . , 16.40 , 15.90 „ 15.90 , . .

200 , 200 „ 300 , 600 , 100 . 200 mmázsa

16.30 „ 16.40 , 16.20 „ 16.30 • „ 16.25 „ 16.40 korona

kénsavas-amment,

Kovasavas-kálit, (dohánytrágyázásra)

Chilisalétromot, Kainitot, 4Q0[0-os kálitrágyasót és egyéb

műtrágya féléket

797 , 79 „ 79 , 79 , 79 , 71) kg.

, . „ , , , • . , . . 3 hóra.

elismert

kitűnő minőségben legolcsóbban szállit

„HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi Ipar részvénytársaság B U D A P E S T , V. k e r . , F Q r d ő - u t c z a

8.

szám.

f 1900. évi forgalom: 26000 zsák. \

Felhívjuk a I. c z . g a z d a k ö z ő í s a é ^ fioveBméft

melyek második sorozata

f. év szeptember hó 18. és 19-én tartatik m e g . Az aukcziókra felküldött és „Oyapjuárveróil vállalat Budapest, Danaparti teherpályaudvar* czimzett gyapjuküldemények a M. A. V. összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint Ingyen raktározásban részesülnek.

Gyapjuárverési

vállalat

HELLERM.s TÁRSA, BUDAPEST, 7., M M - t s r 13, t

Podgyászés darabáru-küldemények m e g j e l ö l é s e a f e l a d ó k r é s z é r ő l . A magy. kir. államvasutak igazgatósága a nyári utazási és nagyobb áruforgalmi időszak beálltával ismételve felkéri az utazó- és szállitőközönséget, hogy ugy saját, mint a vasúti szolgálat pontos és gyors lebonyolítása érdekében a szállításra feladott uti podgyászon a rendeltetési állomást, egyéb darabárukon pedig ezenkívül még a czimzett nevét, polgári állását és lakását a maga részéről feltüntetni szíveskedjék. A czim legalkalmasabban magára a burkolatra, vagy az arra egész terjedelmében ráragasztandó papírra, esetleg a darabhoz erősítendő fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős papirlemezre írandó. A közönség a vasút ily irányú támogatása mellett a podgyász, ületve darabáruk helyes szállítását és pontos kiszolgáltatását nagyban megkönnyíti és gyorsítja s különös biztosítékot szerez magának arra, hogy a nagyszámú küldeményeknek a vaiuti közegek által aránylag igen rövid idő alatt végzendő felvételnél esetleg előforduló téves bárczázások és elhurczolások a lehető legrövidebb idő alatt kiderittessenek és helyreigazittassanak.

1337 300 mmázsa 80 kg. 400 , 80 , 100 , 80 , 100 , 80 , 100 , 80 ,

KERESKEDELEM,TŐZSDE. laiayesti

galwutőzscU,

(Outtmann és Wdhl bizományi czég jelentése.)

budapesti

termény-

Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. a u g u s z t u s 16. Amerikában az utolsó napokban nehezen felkapaszkodott gabonaárak ismét egy csapással visszaestek : 7a mai sürgöny két czentig áresést jelez búzában, 2 /s-ig pedig tengeriben. Természetes dolog tehát, hogy ebből kifolyólag nálunk ma ismét lanyhább hangulat uralkodott és a malmok jobb vételkedve daczára inkább olcsóbb mederben folyik az üzlet. Készbuza jobb kinálat és ugyanoly vételkedv mellett ma csendes irányzatot követ; elkelt körülbelül 40.000 mm. néhány fillérrel olcsóbb árakon. Mai eldaások : Uj buza: Tiszavidéki: 700 mmázsa 80 kg. 16.65 korona 3 hóra. 100 , 808 _ 16.20 » . » 100 , 79 5 , 16.2) „ , , 100 . 80 , 16.30 , , ,

200 „ 775 , 16.— . „ , 100 . „ 78' „ 16.30 „ , , 100 „ 80 , 16.30 , „ „ 785 „ 16.15 „ 100 „ (Az árak 50 kg.-ként koronaértékben értendők.) ' I Rozs (uj) jobb kinálat mellett szintén változatlan'. Azonnali szállításra 13—13'40 koronás árak érhetők el budapesti egyenértékben. Takarmányárpa továbbra is nagyon elhanyagol- ; tátik. Budapesten 12-50—12-60 között jegyeztetik. Kiviteli czélokra csakis jobb minőségű tiszavidéki árut keresnek és 13 koronáig fizetnek az állomások, de az erős kinálat következtében nagyon vontatottan megy az üzlet. J Zabban az irányzat valamivel kellemesebb, árak nem változtak. Minőség szerint helyben 13-10 koronáig jegyzünk. Ó zab már nem került piaczra. Tengeri változatlanul csendes irányt követ és budapesti egyenértékben azonnali szállításra 10-50—60 -íj koronával, Kőbányán pedig 10-70 koronáért értékesíthető.

A szeszüzletben e héten főleg kontingens nyers- •„ szesz iránt voil c-iénk <•i-d.-kl.MUV (V najrvol.l) kötések létesültek is későbbi szállításra. Elkelt finomított szesz nagyban adózva 115.50—116.50 kor., adózatlanul szabadraktárra szállítva 45.50—46.— korona, élesztőszesz adózva 116—117 korona, denaturált szesz hordóstul 33 kor. helybeli gyáraktól. Vidéki szeszfinomitók részéről finomított szesz adózva 115 kor., adózatlanul szabadraktárra szállítva 44—44.50 kor. volt ajánlva és több tétel zárulva is lett. Galicziából adózott finomított szesz 112—112.50 kor., denaturált szesz hordóstul 31.—31.50 kor. ajánlottak gyérebb vételkedv mellett. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz 39. 40.50 koronáig kelt el ab termelő állomás uj termelési időszakban szállítva. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42. 42-50 K. Bécsi jegyzés 41. 41.40 korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 110.50—-110.c,'s korona adózott és 37.50 .— korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 14.50—14.75 korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Kivitelre több kocsirakomány finomított szeszt vásárolva, mely Dél-Törökország felé lett szállítva. Budapesti Mi jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomított szesz ... 115.50—116-50 117.50—118.50 Élesztőszesz 117. 117.50 118. 118.50 Nyersszesz adózva ... 114. 114-50 115.50—116.50 Denaturáltszeísz 33. 34— 34.50—35.— • Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Vetőmagvak. (Mautner Ödön tudósítása.) Az elmúlt héten az őszi vetőmagvakban elég élénk forgalom fejlődött ki. A nagymérvű kérdezősködések után ítélve,. különösen őszi borsóban mutatkozik nagy szükséglet és az eddigi rendelések révén is már nagyobb mennyiségek kerültek eladásra. Meglehetős kereslete volt továbbot homoki, hiikköngnrk. hiczmiának és biborherének. Vörös here-magban állítólag már elővétek is köttettek a spekuláczió részéről, - mi azonban még megerősítésre szorul; mert a termelők az ily előzetes eladásokba az eddigi gyakorlati tapasztalatok következtében alig akarnak belemenni.

I-

i

1292 KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS HÓ 10.

62. SZÁM 11-IK

SVFOLYAM.

Budapesti gazdasági és tenyészmarliavásár. 1901. I n g a t l a n o k á r v e r é s e i (40,000 k o r o n a becsévi aug. hó 14-én. (A budapesti közvágóhíd és marhaé r t é k e n felül.) vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) • (Kivonat a hivatalos lapból.)' Felhajtatott:.,225.drb, úgymint: jármos ökör első Budapesti atkviha- Zwicker- 368650 Aug. 17. 0/1. I. WR. minőségű — drb, közép 2 darab, alárendelt — darab. ' ' ' " tóság Simon kir. tvszék Fejőstehén : fehér — drb, tarka 158 darab, tenyészbika atkviha- Back 1411415 Ár : Kor. 22.40 21.613 20.90 20.60 19 30 17— 14.30 — drb, tarka tinó — drb, fehér •— darab, jármosbivaly Aug. 21. kir. tvszék tóság Károly 12 drb, bonyhádi 53 darab, hizlalni való ökör — darab, Köleskása: N.-kikindai atkvihaIzsákovits 106600 Aug. 21. üsző fehér — darab. 1 2 3 4 Szám 0 tóság Milán kir. tvszék A fejőstehén vásár változatlan. atkviha- Csillag " 40650 Újpesti Ár: Kor. 23.— 22.— 21.— 20.— 18.50 Következő árai jegyeztettek: Elsőrendű jármos Aug. 23. tóság Károly ökör — — K.-ig, középmin. jármos ökör kir. jbiróság Kukoriozadara: fiinom (potenta) közép goromba K.-ig pár.-kint, alárendelt minőségű jármos ökör atkviha- Löbl 108293 Aug. 23. — K. é. s. mm., 20.— 20.— K.-ig páronkint, jármos bivaly Kor. 17— tóság Jakab kir. tvszék K.-ig páronkint, jobb minőségű jármos ökör atkviha- Sonnenfeld 98550 Aug. 26. Rizstakarmányliszt Királymalmi dercze Takarmánydara — 61 K.-ig é. s. mm.-kint, tarka bekötni való ökör kir. tvszék tóság Károly K t 10.— K. 9.60 K. 10.80 K. • K.-ig é. s. mm. Fejőstehenekért és pedig: Fejős- Aug. 27. Kun-szt-mártoni a tkvi ha- Huhl 74392 szőrü magyar tehén koronáig darabonkint, Rozskorpa kir. jbiróság tóság Fülöp tarka kevert származású tehén 140—220 K.-ig darabonatkviha- Tomecskó 71421 kint, bonyhádi tehén 230—320 K.-ig, kiv. korona Aug. 29. kir. tvszék tóság Jánosné darabonkint. Áraink 100 kg.-ként, helyben, elegysuly tisztasuly atkviha- Nehrer 118573 Budapesti vágómarhavásár. "1901. aug. 14-én. Szept. 2. Tornaaljai nak véve, zsákkal együtt értendők. kir. jbiróság (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelenSzept. 10. Budapesti a tkvi ha- Etsy 91590 tése a „Köztelek" részére.) kir. tvszék tóság Ferencz József Felhajtatott: 2224 drb nagy vágómarha, nevezeAz Erzsébet-Gőzmalom-Társaság üzleti tudósía tkvi ha-Nehrer 155490 tása a „Köztelek" részére. Budapest, 1901. aug. 15-én. tesen: 822 darab magyar és tarka ökör, 561 darab Szept. 12. Tornaaljai tóság László Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, zsákostul, össz- magyar és tarka tehén, 538 drb szerbiai ökör, 76 drb kir. jbiróság súlyt tiszta súlynak vévé, a budapesti vasúti és hajó- szerbiai tehén, — drb boszniai ökör, — drb boszniai Okt. 8. 62389 Rimaszombati atkviha- Vajda tehén, 138 drb bika és 89 drb bivaly. állomásokhoz szállítva: tóság András i kir. tvszék Minőség szerint f: 26 darab elsőrendű hizott, Okt. 10; atkviha- Wechsler <98637 Aradi a l!i s '85 drb középminőségü és 40 drb alárendelt min. bika, tóság . . Ede kir. tvszék Sz. : 216 drb elsőrendű hizott ökör, 1093 drb középminőségü Nóv. 18. 71/2 Kolozsvári a tkvi ha-' Solymósi' > 52900 ' ökör és 74 drb alárendelt minőségű ökör; 34 darab kir. tvszék 'tóság .', Olivér ' - í v Ár: 25.20 24.40 23.60 22.80 22.20 21.80 20:60 18.40 15.60 elsőrendű hizott tehén, 546 drb középminőségü tehén, 110 darab alárendelt minőségű tehén. 8-as takarmányliszt• buz^korpa finom göfbmba Szerkesztői üzenetek. A vágómarha felhajtás 254 darabbal több, mint a mult héten, az árak általában 2 koronával, jobb minőBr. P. 0. urnák. R. A. uradalmában lefolyt araségek ára 3 koronával is emelkedett métermázsánként. tási ünnepről lapunk 61. számában már megemlékezKövetkező árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör tünk. Tudósítása későn érkezett. Lujza gőzmalom r.-t. jelentése a „Köztelek" L. Gy. urnák, Győr. Magyar fajta sertéseket, a 70.-*, kivételesen 72.— .— K., részére. Budapest, 1901. aug. 15-én. Netto-árak 100 jobb minőségű 64.' kivül beszerezhet: Wertheimstein hizott magyar ökör középminőségü 58.—-62.—, kiv.—, közölt gazdaságokon 1 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. alárendelt Üli t'illl. i* minőségű magyar ökör 52.——56.—, jobb Kötelezettség nélkül. minőségű magyar tehén 46.-56.—, tarka 46—64 kivétele- dálmából Kis-Szántó u. p. Bors (Bihárm.), Harkányi Szám sen tarka tehén —.—, magyar tehén középminőségü Frigyes bárótól Tarta-Harkány. S. M. urnák, Helylen. A salakliszt alatt, liszt—• .—kiv, —.—, alárendelt minőségű magyar és Ár K.: 25-20 24-40 2 12-40 21-40 20-80 18-60 tarka tehén —. .—kiv. —.—, szerbiai ökör jobb finomságra őrölt Thomassalakot kell érteni; mihelyt 7V»: minőségű 52. 1 64.—, kiv. —.—, szerbiai ökör közép- azonban ,a Thomassalakot idegen anyagokkal keverjük, • 16-60 l l — minőségü 42.— —50.—, kiv. —.—, szerbiai ökör aláren- azt többé sem Thomassalaknak sem pedig salaklisztnek .—, kiv. —.—, szerbiai bika nevezni nem léhet, hanem legfeljebb kevert salaklisztdelt minőségű —. ; .Korpa: F. G. 46. 65.—, kiv. —.—, szerbiai bivaly 32. 44.—, nek, vagy kevert Tkomassalaklisztnek, mely ThomasÁl korona : 8'80 9-20 kiv. —.—, magyar legelőmarha I. rendű 46. 60.—, salakliszt név alatt forgalomba nem hozható. Rozslisztárák : S. D. urnák, Eethe. Miután nálunk uresedesben kiv. 64.—, II. rendű —. .—, kiv. —.— koronáig lévő állások nincsenek előjegyezve, azért azt ajánlhat0 0/1. I. FR. II. H th. III. Rkorpa métermázsánkint, élősúlyban. Budapesti lóvásár. Bpest, 1901. augusztus 14-én. juk. hosy hirdetést tegyen közzé. - 22.30 21.80 20.60 18.30 16.— S. A. urnák, Böhönye. Forduljon ,kérelmével az (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,,Köztelek" illetékes pécsi állattenyésztési felügyelőséghez. részére.) H. Gy. urnák, Pa-Peres. A seprőczirok termeszA vásár forgalma gyenge volt. 1 Budapesti tatarmányvásár. (IX. kerület, MesterFelhajtatott összesen 375 db. Eladatott 224 drb. téséről és értékesítéséről a „Köztelek" folyó évi julius utcza. 1901. augusztus 16-án. A székesfővárosi vásárigaz- Jobb minőségű lovakból (hátas) 10 db, eladatott 4 db, havi, 31. számában jelent meg egy czikk, amely meggatóság jelentése a „Köztelek" részére.) 380—500 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 6 drb, adja a kívánt felvilágosítást. . Felhozatott a szokott községekből 84 szekér réti eladatott 2 drb, 350—400 K.-ért, nehezebb kocsiló széna, 95 szekér muhar, 37 szekér zsupszalma, 6 szekér (hintós) 18 drb, eladatott 6 drb 240—300 K.-ért, igás • K e í í g a i t ó k figyelmébe! alomszalma, — takarmányszalma, — szekér tengeriszár, kocsiló (nehéz nyugoti faj) 10 drb, eladatott — darab 4 szekér egyéb takarmány (lóhere, sarjú stb.) 400 ———— K.-ért, ponnj — drb, eladatott 0 drb — zsák szecska. koronáért. — Középminőségü lovakból: nehezebb félék A forgalom lanyha. Elismert kitűnő hazai gyártmány! (fuvaros ló stb.) 80 db, eladatott 34 db 120—200 K.-ért, Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna könnyebb félék (parasztló stb.) 200 drb, eladatott 150 440—600, muhar 400—500, zsupszalma 280—340, alom- darab 50—100 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból szalma 260—290, takarmányszalma , tengeri- 51 drb, eladatott 28 drb 14—60 K.-ért. — Bécsi vágóra szár , egyéb takarmány , zabosbükköny vásároltatott 38 drb, az állatkert részére vásároltatott , köles 1 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, —, lóhere 600—600, luczerna 44o_5oo, szalmaszeeska 400—400. ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — darab, 1 sarju takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett — drb. összes kocsiszám 230. összes suly 322000 kg. Kőbányai sertésvásár. 1901. évi aug. hó 17-én. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefonjelenÁllatvásárok. tése a „Köztelek* részére.) Budapesti szurómarhavásár. 1901. aug. hó 14-én. Az üzlet csendes volt. gazdasági gépgyár A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósáHeti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kilogának jelentése. grammos nehéz 89—90 fillér, 280—300 kgrammos nehéz RÉSZVÉNYTÁRSULAT Felhajtatott: belföldi 944 db, eladatott db, 89—90 fillér, öreg 300 kg. tuli 80—82 fillér, vidéki sertés fii., szerb 85—89 fillér, román fii., galicziai — drb, eladatott — dtrb, tiroli drb, el- könnyű BUDAPESTEN, adatott — drb, növendék élőborju 23 db, eladatott tiszta kgr. páronkint 45 kgr. életsulylevonás és 4o/o T Á C Z l - D T lO. S x A í l . — drb, élő bárány 28 db, eladatott— db; leölt belföldi engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri (ó) 11 "20 — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — korona, árpa (ó) 13'40 korona Kőbányán átvéve. — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi leölt — drb, Helyi állomány: aug. 9-én maradt 46901 darab. — eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott Felhajtás: Belföldről 624 darab, Szerbiából 936 drb, darab, egyéb államokból darab, — drb, leölt bárány — drb, eladatott — drb, élő Romániából összesen 1560 drb. F ő ö s s z e g: 48461 drb. Állomány :ecske gödölye — drb, eladatott — drb. drb. — Elhajtás: budapesti A vásár irányzata lanyha, az árak 5—6 fillérrel és felhajtás együtt fogyasztásra (I—X. kerület) 1186 drb, belföldre Budapest csökkentek kilogrammonként. környékére 1244 darab, Bécsbe —— drb, osztrák tartoArak a következők: Élő borjuk: belföldi 2V», 3«/«, 4, 41/1, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. oronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 48-—74"— mányokba 940 drb, Ausztriába — drb, Német birodaoronáig, kivételesen 76 koronáig súlyra, galicziai lomba — darab, egyéb országokba — darab, összesen kiv. — koronáig drbonkint, — kör.-ig, 3378 drb. A szappangyárakban feldolgoztatott 1 darab, koronáig súlyra, tiroli koronáig szállásokban elhullott — darab, waggonokból kirakott koronáig drbonkint, koronáig hulla 2 drb, borsókásnak találtatott 5 drb, összesen 7 koronáig súlyra, növendék borjú , darab. Maradt állomány 45083 darab. A részvényszállá(uti m o z d o n y o k , ) - koronáig, kiv. koronáig drbkint, 42—48 sokban 14017 darab van elhelyezve. Az egészségi és :oronáig, kiv. koronáig súlyra. Leölt borjú: tranzitószállásokban maradt aug. 9-én 3510 darab. Kérjük minden «zakbavégó kérdéssel blbelföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, — Felhajtás: Szerbiából '936 drb, Romániából — drb, zalommal hozzánk fordulni készséggel jalicziai koronáig kiv. koronáig összesen 4446 darab. — Elhajtás: 2012 darab, maradt súlyra, tiroli koronáig; kiv. koronáig állomány 2434 darab és pedig 2434 darab szerb és adunk klmerltfl és felvilágosító választ. drb román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig iulyra, kecske —•———— koronáig, kiv. —— máig 213 darab a fogyasztás alól kivonatott és technikai ;oronáig páronkint, élő bárány—-—•— koronáig czélokra feldolgoztatott. páronkint, leölt bárány —• •— koronáig párja. 1 Árjtgyzék kívánatra OJaratMM kUdlŰT Hedrich ég Strauss „Királymalom" üzleti tudósítása a ,Köztelek" részére. 1901. augusztus 16-án.

1600 lözoséplikészle! Özemben!

ELSŐ MAGYAR

Magánjárók

t

64.

SZÁM

11-IK

FIVFOLYAM.

KÖZTELEK,

HYDRA a

1901.

AUGUSZTUS

HÓ 17.

1339

HYDRA

s z a b a d . „ H Y D R A " v e t ö g é p t ö l c s é r teljesen zárt falu hajlékony aezéltömlőből. Hajlékony, ruganyos é s nem törékeny.

Szakértők véleménye szerint jobb magvezetöcsö nem is képzelhető.

Importált eredeti

angol kosok

MT Kaphattf: az előkelőbb vetőgépgyárosoknál, valamennyi műszaki és vaskereskedőnél. ~3M N a g y b a n i e l a d á s : Pforzheimi fémtömlőgyár társ. Magyarországi ^kizárólagos

Q

á

| £

s

F

o

(

|

0

r

Földbirtokosok,

c z é

g

n

kaphatók:

§| PICK

HYDRA

HYDRA:

BUDAPEST, V., Váczi-körut 44.

gazdák é s raktárv á l l a l a t o k s t b , figyelmébe.

O SWAJLD-nál BUDAPEST,

VIII., Kil/ső-Kerepesi-ut 1. íz.

•

• • • f f f f o e f f f

: • > : B E C K ÉS G E R G E L Y

W

Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert

ponyva-kölcsönző intézmény

%| B U D A P E S T ,

V .K E R . , V Á C Z I - Ú T

12.

SZ.

ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 96 • mtr. és 48 • mtr. nagyságú telitett

kazal ponyvákat, mezei termékek és vasúti waggonok betakarásához, továbbá 12 • mtr. nagyságú, behordáshoz alkalmas s z e k é r p o n y v á k a t , miáltal saját ponyvák költséges beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén

&M m » i

T T T T T T T T T T T T T T í r

•Xvlj B E N Z I N - M O T O R O K K % W

zsákok is kölcsonöztetnek

> v . v . v GŐZGÉPEK V.j

igen olcsó árak és előnyös feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt 726

telitett pompák,

Eladó uradalom.

valamint szekérponyvák 7 korona és 9 korona, varrás nélkill egy darabból szőve esinvat ponyvák 16 korona, továbbá uj és használt •W ^ A 9

A a

V a s ú t á l l o m á s , k ö z e p e t t e Budapest,

Mm 0% Mw minden nemben, gabona, faszén, liszt £s n V n korpás zsákok stb.

L e g o l c s ó b b

b e s z e r z é s i

nak.

Sürgöny-czim: Nagel Adolf, Budapest.

A j á n l a t „Rente

diószeghi óriási búzánkat, mely m á r igen elterjedt s melynek e r e d m é n y e a hozzánk érkezett ö s s z h a n g z ő értesítések szerint általában a It'«na»r»ltli m e g e l é g e d é s t k e l t e t t e , m i u t á n a rozsda elleni ellenálló képességét nagy mértékben igazolta.

D i ó s z e g h i czukorgyárhoz 4298

4436

6—8"

alatt a kiadóhivatalba kéretik.

iKALMAR VILMOS; Budapest, VI. ker., Teréz-körut 3. sz.

ajánljuk

(Pozso nymegyében) intézendők.

Grácz-

tőkeelhelyezés.

B u d a p e s t , V . A r a n y - J á n o s - u t c z a 12.

Diószegh

és

Á r a 525,000 fit Kedvező fizetési feltételek.

NAGEL ADOLF Őszi v e t é s r e

Bécs

B u z a , répatalaj. Erdőség, n a g y é s kis v a d . Brillians

f o r r á s .

Ócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik.

T E L E F O N . 35-98,

GŐZEKÉK . V «

^

a

csehországi

Thomas-müvek képviselője

magyarországi

vezér-

ajánl:

T h o m a M f o § z f á t i i N z t e t (Tliomassalak), „Martellin" dohánytrágyát, Eredeti stassfnrti kálisók és kainitot. A műtrágyák béltartalmáért szavatolok. Pontos

é s lelkiismeretes

kiszolgálás.

•¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥•

KÖZTELEK,

1340

1901. AUGUSZTUS

Haszonbérlet. Kőtelek —

gróf

birtoka •október bérbe

községben

Sermage l-től

m a g y a r

és gazdasági

évi 7 0 0 0

holdas

ezelőtt

épületekkel 1902.

koronáért

hat évre

nyújt

G l o ó r

K ő t e l e k : község főjegyzője és

Szab.

Nagy-Mihály, ( Z e m p l é n - v á r m . )

uradalmi

& Co.

Oberkrain.

1901. agusztus 11. A m e r i k a i szabadalmazott aczéllánczok

Magy. kir. államvasutak. 107644/901 CII.

„ÚJDONSÁG"

Hirdetmény. Nyugotnémet-osztrák-magyar vasúti kötelék. Szász-osztrák-mágyar vasuti-kötelék. (Díjmérséklés petróleum és pétroleumfinomitási termékekre.) A „Yerordnungsblatt für Eisenbahnen und Schiffahrt" 1900. évi 147. számában 3589. tétel alatt és 149 számában 3798. tétel alatt Hütteldorf-Hacking és Nussdorfról átmenetileg különböző osztrák batárátmeneti állomásokig az osztrák-magyar vámhatáron át való kivitelre való rendeltetéssel szállítandó petróleum és petroleumfinomitási termékekre nézve hirdetett díjkedvezmények vissztérités utján alkalmazást nyernek Magyarországból a vámkülföldre rendelt és közvetlen fuvarlevelekkel rovatolási- és útirány előirrs nélkül feladott küldeményekre nézve is a fenti hirdetményekben foglalt díjkedvezményekre nézve megállapított egyéb feltételek épségben tartása mellett. Budapest, 1901. augusztus hóban. A m. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

T E T ' ^

T

W

G A Z D A S Á G I

T

T

M

¥

H G

É

T

2

kor.

72

P

G

Y

Á

R

E

A

fill.

(portómentoaon)

kapható kiadóhivatalunkban.

T 7 *

M 2 J

f o r r a s z t á s nélkül. Árjegyzék ingyen és bérmentve. E l e k t r o m o s utón f o r r a s z t o t t l á n c z o k mezőgazdák és iparosok részére.

Lapunk bekötési táblája

1901. T e m e s v á r i k i á l l i t á s I a r a n y - , 2 e z ü s t - , I b r o n z é r e m . 1901. M a r o s v á s á r h e l y , e k e b e m u t a t á s . 6 d i s z o k m á n y é s I é r e m .

Alakult 1856,

ÉVFOLYAM.

aczélhordók.

Sulyovszky István, ügyvéd.

Nyári évad.

11-Itt

A hordóban levő folyadék nem vsszit súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által. Nincs tűzveszély, roleum, benzin, festékári olajok, alkaliák stb. i

L á s z l ó

alantirott

Goeppinger

Weissenfels,

haszon-

adandó.

Bővebb felvilágosítást

SZÁM

Stahlwerke Weissenfels

— Szolnoktól két órányira

5 0 0

Arthur

lakóházzal

64.

HÓ 17.

Ny&ri évad.

j

*

M

O

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés javitásaés hizlalása

mm

g a z d á k é s hizlalók

használatára.

A | akU |, 1 8 5 6 i

S

O

N

B

A

N

ajánljas

} és kukoricza

Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága az. 1902. évi január hó l-től számítandó két éven át, vagyis 1903. évi deczember végéig a kiadásában megjelenő „Hivatalos Lap" szállítását biztosítani kívánván ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A kiírás tárgyát képező .Hivatalos Lap" szállítására vonatkozó árszabályok és részletes módozatok a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. kir. államvasutak igazgatósága anyagi és leltár beszerzési A. III. szakosztályánál (Budapest, VI. Andrássy-ut 73. sz. II. em. 54. ajtó) kaphatók. Végül megjegyeztetik, hogy a „Hivatalos Lap" szállítására, természeténél fogva, csak is helybeli ezégek pályázhatnak. Budapesten, 1901. .augusztus hóban. Az igazgatóság.

Töltögetoket I megmvieélsre. Osborne-féle hírneves fűkaszálókat, aratógépeket és kévekötőket, széna* gereblyéket, járgányos cséplőkészleteket, rostákat, konkolyozókat.

Főraktár: BUDAPEST,

VI., V á c z i - k ö r u t 5 7 / a .

(Utánnyomás nem dijaztatik.)

M T Iiegujabto á r j e g y ®ék k í v á n a t r a i n g y e n .

•

wjr

„ceres" BUDAPEST.

/V I V T T T ' "KP •

^

^ M - W

¥~ T i J O T

BUDAPEST,

1

A k a d é m i a - n t c z a ÍO. s z á m .

J.M^M-

A legjutányosabb árakon a j á n l : Oliva gépolajat, repczeolajat, ásványkenőolajat, hengerolajat, lámpaolajat, petróleumot, kocsikenőcsöt, sűrített gépkenőcsöt, olvasztott szinfagygyút, kenőszappant, kékkövet, kénvirágot, Maffia-háncsot, saponáriát, creolint, carbololeumot, fedriUakkot, zsákot, ponyvát, műtrágyát és minden e szakba vágó czikket. Továbbá: Disznózsírt, szalonnát a legolcsóbb napi árban. Szalonnáról lerázott &ót. Mezőgazdasági vetőmagvakat, szavatolt j ó minőségben. Z-J====E.

Á r j e g y z é k k e l é s r é s z l e t e s külön

ajánlatokkal

k i v á n s á g r a készséggel szolgálok.

^ Z Z Z I Z I

64.

SZÁM

p| g li f

í j

S^ÍS

=

11-IK FIVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1901.

ajánlja

iias f - a "SS

a magy.

kir.

V á e z i - k ö r u t

államvasutak

y

s z á m . : "

legaljább m a r o k r a k ó -

szerkezetQ é s k é v e k ö t ő

a r a t ó g - é p e i t ,

— — —

t o v á b b á : a szab. osztr.-magyar állámvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejii g ő z c s é p l S k é s z 1997 l é t e i t , Sack-rendszerü, a c z é l ö n t é s t t e k e f ő v e l e l l á t o t t e k é i t é s egyéb mezőgazdasági eszközeit.

Knuth Károly

~ alli ásványi eredetűek,

F

mérnök és gyáros.

legolosóbb f o s z f o r s a v a s trág-y a s z e r m i n d e n Gyors h a t á s é r t kezesség, legnagyobb

— gyíb é sirodai

talajra. -T*

eredmény.

Nélkülözhetetlen a z őszi vetéseknél, semmi más foszforsavakkal nem pótolható. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, kénsavas ammoniákot, k á l i s ó t , k a i n i t o t , k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás é s kalászos növények alá, t h e m e n a u i s z a b . szuperfoszfátgypszet herések trágyájául é s az istállótrágya k o n z e r v á l á s á r a ; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s á r o n s z á l l i t a l e g s z i g o r ú b b tartalomszavatolás mellett Kénsav- és A Q f i 1 ¥ H A 1VF Ludenburg-Themenau műtrágyagyár ö V » « » és Lissek Rostok m. Központi i r o d a :

Prága,

Heinrichsgasse

B U D A P E S T , V I I . ker., Garay-utcza 6 - 8 . szám. Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések,légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizerőmüvi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és petróleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára.

Legjcbb minőségű kőagyag-osövek raktáron.

Diószeghi óriás búzából első utántermelés

27.

dombos talajról túlérett v e t ő m a g zsák nélkül

808/1901. szám.

100 kg.-ként 17 koronáért

Pályázati hirdetés. A csák óvári m. Kir. földmiveslskolánál a tanulók élelmezésére 1901. október 1-töl 1904. szeptember 30-álgr tartó 3 évre ezennel pályázat hirdettetik. Pályázni szándékozók felhívatnak, hogy kellően bélyeggel ellátott ajánlatukat a esákovári m. kir. földmivesiskola igazgatóságához í . évi augusztus hó 31-éig nyújtsák be, mert később érkező ajánlatok figyelembe vehetők nem lesznek. Az élelmezésre és egyéb körülményekre vonatkozó feltételek az iskola igazgatóságánál megtudhatók. 4398 Juhász Vilmos, igazgató.

Nagy-Bélicz állomástól szállítva kapható

Bars-Simonyi

„Alfa-Separator"

aze g y e d ü l i t ö b b

fölözőgép, h a v i

gazdaságánál

B a r s - S i m o n y b a n .

Alfa-Separator az

készült

„Millennium" • • f ű k a s z á l ó - ,

öuperfoszfátok ^

3 3 .

gépgyárában,

gőzcséplő készleteit, szaloiakazalozóit,

33 -o -5 J ? fc

-liig

H Ó17.1339

| | | ! A magy. bir. államvasutak gépgyárának vezérUgjüöksége | g j I B U D A P E S T ,

is=ta SS"MS

AUGUSZTUS

Eddigi ö s s z e s 250,000 Több mint 500

mely a z Alnarpi állami tejgazdasági

vizsgálat

44i8

gyártás gép! első dij!

egyetemen

történt

alapján

az idei 19 ik svéd országos mezőgazdasági kiállításon Gefleben julius hóban a legnagyobb

kitüntetéseket:

DÍSZOKLEVELET és ARANYÉRMET nyert.

A l f a - S e p a r a t o r R é s z v é n y t á r s a s á g Budapest, V., B á t h o r y - u t c z a 4. s z .

1318

KÖZTELEK,

6 3 . SZAM. 11-IK

1901. AUGUSZTUS HÓ 1 4 .

1731/901. 13. oszt.

ÉVFOLYAM.

Cs. é s kir. k ö z ö s h a d ü g y m i n i s z t é r i u m .

ÁRLEJTÉS. A közös hadügyminisztérium a mellékelt jegyzékben felsorolt tárgyak szállítását nyilvános árlejtés utján szándékozik biztosítani', mi végből a vállalkozni kívánók ezennel Írásbeli ajánlatok tételére hivatnak fel. Az

ajánlattevők

által

a következők

I. Csakis osztrák vagy magyar állampolgárok (czégek) ajánlatai vétetnek figyelembe, kiknek szállítóképessége és megbízhatósága minden kétségen felül áll. Azon czégek azonban, melyek a hadsereg részére szállító konzorcziumoknak tagjai, ezen árlejtés alkalmával egyátalán nem vétetnek figyelembe. A szállítandó tárgyakat okvetlenül'belföldön és belföldi anyagból kell előállítani. A magyar korona országaiból pályázó pályanyertés vállalkozó a szájlitandó czikkeket és a hozzájuk szükséges anyagokat, ez utóbbiakat a mennyiben a mintának megfelelő czikkek gyártásához szükséges menynyiségben és minőségben, valamint á Magyarországon kivül jegyzett árakkal egyenlő, vagy olcsóbb árban kaphatók, a magyar korona országaiban tartozik előállítani, illetve előállíttatni. II. Azon ajánlattevők, kik a közös hadügyminisztérium előtt korábbi száílitások révén még nem ismeretesek, megbízhatóságukat és szállítóképességüket bizonyítványokkal tartoznak igazolni. Ily bizonyítványok kiállítására hivatva vannak: 1. A -kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetett czégekre nézve azon kereskedelmi- és iparkamara, melynek területén az ajánlattevő czégtelepe van. 2. Azon ajánlattevőkre nézve, kiknek czége törvényszékileg bejegyezne nincsen, azon elsőfokú közigazgatási hatóság, melynek területén az ajánlattevő lakhelye van. Ezen bizonyítványok a kiállításukra hivatott közegek által nem adatnak ki a feleknek, hanem közvetlenül a közös hadügyminisztériumhoz küldetnek. A pályázóknak tehát ilynemű okmány kiállítása iránt az illetékes kereskedelmi- és iparkamarához (I., fokú közigatási hatósághoz) idejekorán kérvényt benyujtaniok, melyben: 1. a vezeték- és keresztnév (a czég szószerinti megjelölése); 2. az üzletág és lakhely; 3. a versenytárgyalás megtartására hivatott katonai hatóság (jelen esetben a közös hadügyminisztérium); 4. az ajánlat benyújtásának határideje; és 5. a szállítandó tárgyak és azok mennyisége pontosan kiteendő. A végzés, melyet a vállalkozó a folyamodványra kap, az ajánlathoz melléklendő. III. Az ajánlat csakis a mellékelt jegyzékben megnevezett czikkekre szoritkozhatik, és akár egyes tárgyak összmennyiségére, akár azok egy tetszés szerinti részére szólhat. IV. Az összes tárgyak a brünní, budapesti, gráczi és bécsi (kaiserebersdorfi) ruharaktárakban megtekinthető legutóbb jóváhagyott, lepecsételt minták és leírások szerint szállitandók. A szállított czíkk minőségének az említett minta minőségével legalább is egyenlőnek kell lennie. Oly czikkek, melyekből többféle méret van megállapítva, és melyekre nézve a szükséglet a mellékelt jegyzékben nincs az egyes nagysági osztályok szerint feltüntetve, a nagysági osztályok előirt, vagy pedig a megrendelésnél meghatározandó százalék arányában szállitandók. A vállalkozók a mintákat az ár lefizetése mellett a fentnevezett ruharaktáraktól megszerezhetik. Azon vállalkozók, kik régebbi szállításokból eredő minták birtokában vannak, saját érdekükben tartoznak méggyőződni a felől, hogy e minták még érvényben' vannak-e, mert az esetleg nem az, utolsó minta szerint előállított czikkek átvétele feltétlenül. ki van zárva. A vállalkozók által ezen mintákért fizetendő árban a közvetlen beszerzési költségen felül 15o/o kezelési költség is benfoglaltatik; V. A tábori főzőedények 2 emberre, a bográcsok (casterole), a gyalogsági főző-edényekhez való fedelek, továbbá az evősajkák fedővel, végül a vizes kannák 1902. évi julius hó végéig egyszerre szállitandók, mig az összes többi tárgyak szállítása legkésőbb 1902. évi szeptember hó végéig négy egyenlő részletben akként teljesítendő, hogy a megrendelt mennyiség egy-egy negyedrésze 1902. évi márczius, május, julius és szeptember hó végéig lesz beszállítandó. A közös hadügyministerium kifejezetten fentartja magának a jogot, hogy a felajánlott szállítási mennyiségnél kisebb vagy esetleg felével nagyobb mennyiséget rendelhessen. Ilyen többrendelés az 1902. év folyamán is bármikor történhetik,

tartandók

szem

előtt:

mely utóbbi esetben a szállító köteles a többszükségletet a megrendeléstől számítandó 4 hónap alatt szállítani és erre nézve ugyanazon árak és szerződési feltételek érvényesek, mint az eredeti megrendelésre nézve. VI. Az ajánlatban, mely a jelen hirdetményhez csatolt minta szerint szerkesztendő, pontosan és érthetően kell kitenni azon ruharaktár nevét, melybe a vállalkozó a beszállítást eszközölni kívánja, továbbá az ajánlott czikkek mennyiségét és megnevezését, végül minden egyes czikknek számokkal és szóval kifejezett árát és a szállítási határidőt. Ha a hadügyi kormány az ajánlattevőnek a beszállítás helyére vonatkozó kívánságát a szállítás odaítélése alkalmával nem teljesítheti, ajánlattevő a szállítást más vagy esetleg több ruharaktárba is saját veszélyére és költségére tartozik eszközölni. A szállítóknak egyébként megengedtetik, hogy a tárgyakat az üzlethelyiségükhöz legközelebb eső ruharaktárban megvizsgáltathassák és azután esetről-esetre saját veszélyükre és költségükre a többi ruharaktárba átküldhessék. A prémczikkek azonban mindenkor közvetlenül az illető ruharaktárakhoz küldendők. A ruharaktárakhoz czimzett azon vasúti teherszállítmányokra nézve, melyek kifogástalan megvizsgáltatásuk után a ruharaktár által átvétetnek, a szállítóknak visszatérítés utján a katonai díjszabás kedvezménye van biztosítva, mi czélból a ruharaktár az illető szállítólevélen igazolja a szállítónak, hogy szállítmánya a katonai kincstár tulajdonába ment át. VII. Ha több vállalkozó együttesen pályázik, az ajánlatban határozottan kiteendő: 1. hogy a szállítási feltételes pontos betartásáért egyetemlegesen szavatosságot vállalnak, és 2. hogy ki van felhatalmazva nevükben ezen szállítási ügyletnél a közös hadügyminisztériummal érintkezni. Ily közös ajánlat az összes vállalkozók által állásuk és lakhelyük megnevezése mellett vezeték- és keresztnevükkel aláírandó. VIII. Az ajánlat biztosítására az ajánlott czikkek után követelt árak értékének 5°/o-a . (öt százaléka) bánatpénz fejében a hadtestparancsnokságok székhelyén lévő valamely katonai pénztárnál. (fizetési helynél) leteendő. A bánatpénz készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban fizethető le. IX. A bánatpénz lefizetése az összeg és minőségének (készpénz, értékpapír) megnevezése mellett az ajánlatban felemlítendő. A katonai pénztár (fizetési hely) által a bánatpénz lefizetéséről kiszolgáltatott letéti elismervény a lepecsételt ajánlattal egyidejűleg, de külön év szintén lepecsételt borítékban (a hirdetmény végén lévő minta szerint) a közös hadügyminisztériumnak beküldendő. Megjegyeztetik, hogy a borítékba zárt ajánlatokat és a letéti elismervényeket együtt egy borítékba tenni szintén nem szabad, hanem azok külön-külön, de egyidejűleg küldendők be. A bánatpénz lefizetése végett az ajánlattevők idejekorán, tehát nem az ajánlatok benyújtására kitűzött határnap lejárata előtti utolsó napokban, forduljanak az illető katonai pénztárhoz (fizetési helyhez). X. Azon ajánlatokat, melyeket a hadügyminisztérium előtt ismemeretlen szállítók nyújtanak be, fel kell szerelni azon végzéssel is, melyet a szállítóképességük és megbízhatóságuk bizonyítása czéljából beadott kérvényükre hozott és a II. pontban említett kereskedelmi és iparkamarai, illetőleg elsőfokú közigazgatási hatóság részükré kiad. Ugy ezen, mint a többi ajánlatoknak, továbbá a bánatpénz lefizetését igazoló egyidejűleg, de elkülönítve beküldendő letéti elismervényeknek közvetlenül és legkésőbb 1901. évi október hó 15-ének déli 12 órájáig kell a közös hadügyminisztérium iktató hivatalába érkezniök. XI. A szerződési tervezet alakjában szerkesztett részletes feltételek a hadtest-hadbiztosságoknál, a IV. pontban emiitett ruharaktáraknál, Ausztria és Magyarország kereskedelmi és iparkamaráinál, az osztrák iparosok szövetségénél Bécsben, a budapesti magy. kir. kereskedelmi muzeumnál és az „Országos Iparegyesűlef-nél Budapesten megtekinthetők. XII. Az ajánlattevők ajánlataikban határozottan kijelenteni tartoznak: 1. hogy a szállítási és szerződési feltételeket megtekintették és meg is értették, és hogy magukat azoknak teljesen alávetik, továbbá

6 4 . SZÁM

11-IK F I V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS

HÓ

17.

1339

2. hogy a kiirt 'tárgyak mintáit behatóan megszemlélték és u g y az Elismerem anyagra nézve, melyből azok készültek, valamint a készítés módjára 1. hogy a közös hadügyminisztérium által 1731/901. 13. oszt. s z . nézve tüzetes tájékozást szereztek maguknak. a. kibocsátott szállítási é s szerződési feltételeket megtekintettem é s azoXIII. Ha a z ajánlatban számmal é s szóval kiirótt árak közt eltérés kot meg is értettem és hogy magamat azoknak teljesen alávetem, van, akkor mindig a szóval kiirott árak az irányadók. továbbá Az ajánlat a vállalkozóra nézve a benyújtás pillanatában a had2. hogy a kiírt tárgyak mintáit behatóan megtekintettem és magaügyi kormányra nézve azonban csak akkor ,válik kötelező erejűvé, mi- mat azok anyaga és kivitele tekintetében részletesen tájékoztam. ' dőn a közös hadügyminisztérium a pályanyertest ajánlatának elfogadáígéretem teljesitéseért öt százalékos bánatpénzel kezeskedem, mely sáról' értesítette. koronából (készpénzben, értékpapírokban okmányokban) áll, Az ajánlattevő lemond a visszalépés jogáról, továbbá a z osztrák korona ...fillérnyi szállítási értéknek felel meg és a külön boríték általános polgári törvénykönyv 862. §-ában, valamint a z osztrák keres- alatt egyidejűleg beterjesztett letéti elismervény szerint á i katonai, kedelmi törvény 318. és 319., illetve a magyar kereskedelmi törvény pénztárnál (fizetési helynél) letétbe helyeztetett. 314. és 315 §-aihari ajánlatának elfogadására nézve megállapított határAz ajánlatban felsorolt czikket ( u t e 2 a h e & t o ) időkről. készülnek. XIV. A közös hadügyminisztérium fentartja magának, hogy a z A megbízhatósági é s szállitóképességi bizonyítvány kiállítása iránti ajánlattevők közt szabadon választhasson. kérvényre vonatkozó hivatalos végzést ide csatolom. Egyébként egyenlő feltételek mellett azok, kik a z ajánlott czikkeKrlt _ „ _ „ _ „ e n , 1901 „„„.„..hó n. ket maguk állítják elő (termelők, iparosok) a közvetítő kereskedőkkel szemben előnyt nyernek. Az utóbiak egyébiránt kötelesek az ajánlatban (Az ajánlattevő sajátkezű aláírása, (vezeték- és keresztnév,) esetleg a az általuk szállított czikkek termelési illetőleg beszerzési helyét bejelentörvényszékileg bejegyzett czég megnevezése). teni. (L. ajánlati minta.) H a valamely ajánlat nem teljes tartalmában, hanem a felajánlott Az ajánlat boritékának m i n t á j a : mennyiség vagy ár leszállításával fogadtatnék el, a z esetben tartozik az ajánlattevő az erre vonatkozó értesítés vételétől számított 5 (öt) n a p A cs. é s kir. közös hadügyminisztériumnak alatt a Közös hadügyminisztériumnál írásbeli nyilatkozatot benyújtani arra nézve, vájjon ajánlatának módosítását elfogadja-e vagy sem ? A módosítva elfogadott ajánlat a vállalkozó részéről is elfogadottN. N. ajánlata ruházati és felszerelési szükségletek nak tekintetik, h a ez a jelzett 5 napi határidőn belül a z emiitett nyilatszállítására vonatkozólag az 1731 901. 13. oszt. kozatot egyáltalán nem, vagy határozatlanul tette-. Ha azonban egy é s ugyanazon pályázatban különböző czikkekre együttesen tett ajánlatok közül csak a z egyik vagy másik fogadtatnék el, ez a z ajánlattevőre azonnal kötelező. XV. Az ajánlattevők tartoznak ajánlatukat teljes, részleges, vagy hozzájárulásukkal módosított elfogadása után a letett bánatpénzt a szállítási érték 10%-ában megállapított szerződési biztosítékká kiegészíteni ' é s az Jrásbeli szerződést, melynek egyik példánya a vállalkozó költségén szabályszerű bélyegekkel ellátandó, megkötni. Ha valamely pályanyertes ajánlattevő a szerződést aláírni vonakodnék, vagy annak aláírása végett, a z e részben hozzáintézett felszólítás ellenére meg nem jelennék, a z esetben a teljesen, részlegesen, vagy a z ajánlattevő hozzájárulásával módosittva elfogadott ajánlat a jelen hirdetményhez tartozó szerződési tervezettel együtt fogja a szerződést pótolni. A fentebbi feltételeknek bármely irányban meg nem felelő, vagy elkésve benyújtott, úgyszintén a táviratilag tett ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni. Bécs, 1901. évi augusztus 1-é

száma hirdetmény folytán.

A bánatpénz boritékának mintája A cs. és kir. közös hadügyminisztériumnak Letéti elismervény k o r . fillérről (készpénzben értékpapírokban, okmányokban) N. N.-nek ruházati és felszerelési szükségletekre vonatkezó ajánlatához az 1731901. 13. oszt. számú hirdetmény folytán. Az ajánlat és a letéti elismervény elkülönített beküldését "illetőleg figyelni kell a hirdetmény IX. pontjában mondottakra.

A szállítandó tárgyak jegyzéke:

Cs. és kir. közös hadügyminisztérium.

Ajánlati minta: A es. és kir. közös hadikgymiiiiszteriuiimak.

AJÁNLAT. i lakos ezennel kijelentem, miszerint kész vagyok . N__ i cs. és kir. katonai ruharaktárba a z alább felsorolt tárgyakat az alább megjelölt mennyiségben, a kitett árakért é s határidőben szer^ződésszerüleg szállítani. A szállítandó tárgyaknak ára megneve-

darab

<

készlet

*

darab-

stb.

márczius .

V*

készlet

V4 -

stb.

Szállítási határidő

számokban szóval kor. fill. kor. fill.

—

74 Vt

1902. évi

mennyisége

május juUus •

a.

szeptember

*) A tábori főzőedények, bográcsok, gyalogsági főzőedényhez való fedők, evőcsészék fedővel és a vizes kannákra nézve az ajánlatban szállítási határidőül a hirdetmény V. pontja értelmében 1902. évi julius végére teendő ki,

310 300 430 2230 1580 1240 25600 29200 4500 200 2000 150 2550 100 5100 9000 400 100 200 700 500 250 350 250 550 1050 2000 950 400 900 600

báránybélés

prémes kabátokhoz p r é m ulánkához mentékhez prémes kabátokhoz prém-ulánkákhoz

vagy prémgallér ujj-prémek mente-prémek altiszti jegyzék táreza rohamszij csákóhoz (huszár csákó kivételével) és kalapokhoz lószőrbokréta rózsával, tábori- é s 1 fekete vártüzérségi csákóhoz } vörös j fekete huszár-csákóhoz vörös lószőrbokréta fekete I dsidás-sapkákhoz J vörös tollbokréta kalapokhoz 1 bojttal tez ] bojt nélkül közönséges fez-bojt i ® 'am a"g i| s á r g a 1 császársárga fehér sötétzöld buzér vörös • 0 fehér "S s ™ ® s á r g á 3 J | Jr-3 ' világoskék 1 cseresznyepír. sötétkék , [dragonyos sisakhoz felszerelt pikkelyes állszij szemernyő -szegélyzet tarajfedő tarajsin F o l y t a t á s a túloldalon. sas oldalvilla

1

%

— KÖZTELEK, 1901. AUGUSZTUS HÓ 17 Mennyiség

100 pár 150 400 3000 32000 4000 150 29500 Í000 14350 4700 1150 1650 68000 1500 3700 100 1150 2300 41000

Megnevezés

Az árak ajánlandók

felszerelt pikkelyes állszíj | 1 szemernyő szegélyzet rdsidás-csapkákhoz bokréta íánczocska, fehér J sas számjegy nélkül csákó-sas. a huszárság, tábori- és vártüzérségiek kivételével csákó-sas, számjegy nélkül a tábori és vártüzérség részére sas számjegygyei huszár-csákókhoz drb csákórózsa (huszárcsákók kivételével) 1 rózsa huszárcsákókhoz pakfong-számok csákó- és csapka-sasokhoz pánczél Íánczocska oroszlán fejekkel vadászkalaphoz való jelvény számjegygyei vadászkalaphoz való jelvény, sassal tölténytartó pár szárnyas kerék 1 lovassági lövész jelvény távírász jelvény irányitó-kitüntetés a tüzérség részére 1 munkás-kitüntetés fémből | p a j z s a derékszijcsathoz derékszíj csat j kamó a gyalogs. derékszíjhoz igazolványi sárgaréztok kis karikák 10 nagy karikák | a hordozh. .sátor-felszereléshez

pár

drb

pár

drb

—

_

_

6 4 . SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

Mennyiség 240 1950 35 6500 65 30 510 4100 1600 ' 120 300 10000 21000 16000 36500 25000 8000 4000 8000 8000 4600 125000 10 220 2700 9800 6600 10000 2300 450 24800000 87000 1000 1800 2500 750 1300 1300 1350 1700 1450 , 2050 2950 1400 1450 250 1350 5500 180 370 650 750 2950 300 2000 4155 1800 2400 1750 2050 1650 6400 6600

trombiták fúvókával kas bőr 1 felső abroncs } a l g ó feszitő abroncs • hur feszitőrud csavarokkal hordkamó fúvókák trombitához lóvakaró kézszij nélkül szőrfésük kézszij nélkül kézvédők derékkötél a tölténytáskához zsinórzat a hordható sátori felszereléshez kötőfék ló-béklyó itató

dob-

1 darab

sátorcsucs ^ } a hordozható sátor felszereléshez makk-gombok a hordozható sátori felszereléshez 100 drb „ . l a sátorhoroghoz tan él y j a csákánybárdhoz 1 darab faczövek a ló-álláshoz

11000 15500 drb 8000 huszár- Y ° S " } s a r k a n t Y u csavarokkal 142000 drb sima, sárga 1 kicsi ) fémgomb tűk a háti- és szerszámbőröndhöz 44000 1 bőrczipőkhöz 626(.K K) számozott taszogek j k ö n n y ü czipőkhöz } kkfsi } fémgomb 215000 vas talpszögek 104000 100 drb sárga j j ^ g j ' J dsidás-fémgombok sarokvasak 10—10 szöggel 8000 tövis nélkül sárga makkgombok 24000 csatok [ nagyobb fekete 145000 tövissel | horgany-gombok feketére lakkisebb ' fehér 270000 kozva, a háti tojásdad csatok alsó n a d r á g pamutposztóból 41000 bőröndökhöz karikák fekete 123000 kettős gombok világosszürke ) közönséges nyakravaló posztó- 1 drb 50 lebeny nélkül szegecseléshez sárga 350 rugós kamók 73000 pár bőrháti bőröndhöz j keztyű 1 pár tartó kamók gyapju-* 107000 feszitő csavar övzsinór nélkül . 6900 1 őrmesterek részére csaKo p a s z o m a n y j káplárok részére pót rugóskamó 12900 huzó-csavarok | tölténytáskához 950 őrmesteri gallérpaszom. } Negély nélkül sima gyűrűk csavaranyával 16650 feszitő sikattyű-párkány > 1 mtr. 15500 mtr aranyoz, karpaszomány J ^ s k e n y 29200 * • .„•.., I gyalogsági tölténytáskához 3800 | egyéves önkéntesek és önként tocsat tövis n é l k ü l ) f/tálló Mtőfék-szárakhoz nagy csatok lovassági derékszíjhoz k a r s u j t á s | vábbszolgáló őrsvezetők részére tartó-kamók a M. 1877. lovassági kardokhoz j tiszti szolgák és lóápolók részére 14300 fegyverszij-csatok 1 drb • 550 drb feketesárga karkötő szij-kamók az ismétlő karabélyhoz világoskék ) 1 p r é m e s kabáthoz v, 2700 . . . prémes ulánkához rugós-kamók a revolver-zsinórzathoz 6550 feketesárga ! nyakzsinor j t £ l i a t t i l á h o z nyeles tábori kamók 1 készlet 3100 gyalogsági ásók 320 barna j lábnyüg I (huszárnadrágokhoz és váll140500 mtr attilazsinórzat lovagló-szárak (állazóláncz kamók nélkül) sujtáshoz is) 1 méter 4400 B ... . . . , 1 jobboldali « vitézkötés, gyapjúból, huszár csákókhoz 3200 drb 1 drb allazo-lancz kamok j b a ] o l d a l i I | vadász-kalaphoz való zsinór 10600 állázó-láncz § 7900 mtr zsinórzat csákókhoz, csapkákhoz és sapkákhoz 1 méter kengyelvas váll-zsinórzat p r é m e s kabátokhoz és . prém42000 kötőfék láncz J ulánkákhoz skárlátvörös lövész jelvény-zsinórzat 1700 gyalogsági főzőedények (bográcscsal) fedi 1 drb 52500 drb tüzérségi jelző-zsinór nélkül *) 10500 gyalogsági \ 12400 fedők a gyalogsági főzőedényhez (uj minta)*) 1150 lovassági J k a r d b o j t (uj minta) 5200 vizes-kannák *) 200 trombita-zsini ír. 2400 lovassági főző-edények *) 1 drb 89000 86000 drb ulánka rojtok evő-sajkák fedővel*) 12600 attila-rózsácskák 82000 100 drb tábori palaczkok zománczozott vasbádogból átfeketesárga-zsinórzat magyar nadrághoz 450 huzat nélkül 300 2700 mtr vászonszalag fehér- 1 szegélyes kávé-osztó mércze 50 neműekhez 1 J szegély nélkül 1 méter gyalogsági főzőedények M. 1888. (bogrács és csalánselyem- szalag csizmanadrághoz 2750 fedők nélkül)*) huzószalag csizmákhoz 2700 10 lovassági főzőedények (bogrács nélkül)*) 58000 kés*. kékesszürke } 100 bogrács a gyalogsági főzőedényekhez köpenyszalag 1 készl. barna l 68Ó0 470 ) sEjikák ) reyolvertartó-zsinór rugós kamó nélkül 3300 120 kabátok elegyes szürke halinákész 1 nélkül 1 drb 590 820 drb 1 /erők zubbonyok j bólfegyenczek részére dob 270 1250 veröhüvely J téli nadrágok J 250 3100 pár 1 pár nemez-csizmák j ' verők *) A vászonbetéthez szükséges,, bélésvászon ; katonai kincstártól szerzendö *) Ónozás előtt és után gyáros telepén meg fognak vizsgáltatni be méterenként 40 fillér árban. ruharaktár részéről. (Utánnyomás nem ilijaitatik).

—•

1 méter

1 1 darab 1 1 1000 drb 1

pár

1

pár

1345

lelmi uu-ek értékeriténtteníkfizlik az előirt •/• mellett. Felvilágosítást és c«omajtolásl ntasitást Ingjon njnjt tagok és nem tagoknak.

É

^ Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete

HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNQKABAN. J5)

Sürgönyczim: Aurora—Budapest.

Hnsnemüket, füstölt hnst, vadukat, szárnyasokat éld ég loSlt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.

ÜsIMsUs'nöi 1 1 Biztos hatású szer, osüdsömör, hám és nyeregtírés ellen. Faragé-féle Izom, ízület-rándulás, valamint rokkantsál) esetében kitűnőnek bizonyult. 1258 Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; máj több év óta Igen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél

F A R A G Ó

Ö D Ö N

gyógyszerésznél T ó t - K ® m l ó s Békés-megye. 1 nagy tégely Csiidsömörkenöcs 2 korona. 1 kis „ „ I .. 1 üveg Versenyfluid 3 deciliter 2„ Másolat. Tekintetes gj<5ey«zeré«z ufl Tiszteletem és köszönetem iiyilYíliltást uttaértesiten,

Magyar kir. államvasutak. 118706/901. szám. Hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága nyilvános versenyt hirdet az Arad állomáson előállítandó huszonnégyállásu mozdonyszin és tartozékainak valamint a csatornázás létesítésére szükséges épitési munkák végrehajtásija. A tervek, a költségvetés, az • gységárjegyzék, a szerződési tervezet, az ajánla'i minta, a pályázati feltételek, valamint a munkák végrehajtásához kötött feltételek Budapesten, a magy. kir. államvasutak igazgatósága magasépitményi ügy osztályában (Teréz-körut 56. szám III. em. 13. ajtó) és Aradon az üzletvezető- | ség pályafentartási osztályában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlatok legkésőbb 1001. évi augusztus hó 23-án déli 12 óráig benyújtandók alulírott igazgatóság épitési és pályafentartási főosztályánál (VI., ker. Terézkőrut 56. sz. II. em. 10. ajtó). J Az ajánlatok egy koronás, az ajánlat mellékletei ivenként 30 filléres bélyeggel ellátva és lepecsételve, a következő felirattal nyújtandók be : „Ajánlat az aradi uj mozdonyszin ós tartozékainak előállítására*. Csak az ö5szes munkákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon, vagyis 1901. évi augusztus hó 22-én déli 12 óráig 4300 korona azaz négyezerháromszáz korona bánatpénz teendő le a magy. kir. államvasutak főpénztáránál (Andrássy-ut 75. sz. földszint).akár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számittatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett Írásbeli ajánlatok szolgálhatnak a tárgyalás alapjául. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevénynyel adandók fel. Budapest, 1901. évi julius hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomást nem díjazunk).

GANZ

ésTÁRSAVtuDAPESTEHÍffS' Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott mutorokgazdaság czéljaira

Kwiida Ferenc János

3

k*rU*U g y í * " * " * " K.rn.uburr, B*c» m.ll.tt. § ,

S I

(BÁNKI szab. rendszere).

Meohwart-féle gőzekék és petroleumekék. Hengerszékek, köjáratok és teljes malom# # # # # berendezések. # # # # # Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük,

M»I « ér «M advarl latiuékban, Talamú katonai 4i polgári Utfcllikbu haamál»tban ••I n»sy»bb erőmefffeHlttaek ®16tt ta után, tori «ouM>
I

1346

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS

H Ő L-L

64.

SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

Bárány-^^ ^ ^ gyapjút 1 legjobban értékesit szennyes, úsztatott vagy gyárilag mosott állapotban

Első magyar gyapjumosó és bizományi részvény-társaság vasútállomás:

Budapest—Lipótváros.

Hirdetés. Megtételre kerestetik 1ÖOÖ métermázsa elsőrendű 4440

réti vagy hegyi édes préselt széna, I a legjobb

és leghathatósabb

szer

ífmg@mha, faimáilá&s, nyálka i gomba valamint ezek okozta és eSoSios levegő

és penész- j nedvesség ellen.

Szagtalan, nem maró, nem fest. ' Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, | legjobban bevált. — Kitűnő bizonylatok.

szeszgyárak — Egyedüli

körében a ( gyárosai:

Festékgyárak:

továbbá 1**00 métermázsa zab, *ÍOO métermázsa préselt alom-szalma, és 150 métermázsa árpa szalma; szállítás megegyezés szerint novembertől 1903. márcziusig. Árajánlatok kéretnek Szepes-Béla vasúti állomásra szállitva Hohenlolie herczeg jószágigazgatósága részére .lavoi'ina. Szepesin.

í L u t z Eci© é s T á r s a , Pozsony.'

Hirdetések felvétetnelc a Budapest,

IX.,

kiadóhivatalban

0i§IIS°sat 2 5 .

s z á m

P R O P P E R

Köztelek.

S A M U

mezőgazdasági grépralitára Budapest, V . ker.. Váczi-fcörut 52. Ajánlja mérsékelt árokon a jelen idényre

száin.

K R U D O L F elismert kitűnő g y á r t m á n y a i t

Aczélekéit, Vasboronált; e

a z Országos M a g y a r Gazdasági Egyesület úgyis mint »

és t ziílíd sorvetög í-peit,

Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége

soro's répakapáíóit,

a> í , á S

Gazdák Biztosító Szövetkezete B u d a p e s t . V . . M á r i a V a l é r i a - u t e z a 1 0 . (Thonet udvar)

£rgfubbereit,

szőlőmiveíő S , . Ez alkalommal különösen felhívja a t. gazdaközönség b. figyelmét az általa képviselt DEERING-íéle

Hirdetmény. (Uj személydijszabás életbeléptetése a Dunántúli h. é. vasutakon.) Ezen vasúton f. évi szeptember hó 1-én uj szémélydijszabás lép; életbe, mély a vasutdijak tekintetében csak azon változást tartalmazza, hogy azok koronaértékben vannak kitüntetve. Az uj dijszabás, melylyel az 1893. évi május hq 1-én életbelépett dijszabás, valamint annak I. pótléka érvényen kiviil helyeztetik a magy. kir. államvasutak dijszabás elárusító irodájában (Budapest, Csengery-uteza 33. szám) 20 fillérért, kapható. Budapest. 1901. augusztus 2. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

J^í*** a m e r i k a i aratógép gyárának

fiikaszálógépeire, marokrakó és kévekötő aratógépeire, S f SZÉNAGYUJTÖ Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások

erkölcsi támogatásával.

A l a b m l t i 19ÖO.

Biztosítéki alap a összese" l,600,00u kör. « t i 7 l e « U á s o k a t e l f o g a d tűz- é s J é g k á r e l l e n . Az Üzlet eredményében biztosított tagok a dijarányábnu részftlnek. Biztositasi ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készségg-el szolgál 1898 as igazgatóság.

1293 62.

SZÁM

11-K

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS H Ó

10.

Lovak

WEISER J. C. gazdasági gépgyára NAGY-KANIZSÁN. Ajánlja egyetemes

egyes

4 4 f J^ M d f c

A W

ü

M

f

c

és

szarvasmarháknak.

és kétvasu aczélekéit

í

JENCS VILMOS,

slK és hegyes talajhoz eoyarínt alalmas.

Magyarország legjobb sorvetűgépeit, szabadalm. kiváltható kapacsuklyokkal. Homokos talajhoz a „ZALA DRILL" különösen e czélra készített és kitűnőnek bizonyult vetősarukkal lesz ellátva. D V D P V n T A Imeritőkorongos sorvetőgépeit i F l I U Elli 1 A leszállított áron.

. Rendesen használva az állat izomerejét fokozza, kitartóvá, meggátolja a lábak merev bénulását, az Intagulást a az úgynevezett púkosodást. Á l Főraktár i Dr. Egger „Nádor« gyógyszertárában, Budapert, ' Váezi-körnt 17. Minden gyógyszertárban é» drogueriában

,PLANET' „HOLLINGSWORm

El AKAR LENNI?

árjegyzék ingyen és bérmentve.

=

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, J -^^^^s-iss^m^^ssmsm^

legújabb javított rendszerű tizedes, l hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság 82ivattyu- és mérleggyártásra.

Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

Mindazon ifjak, kik az előirt iskolákat nem végezték, előkészültségiikre és foglalkozásukra való tekintet nélkül megszerezhetik az egyéves önkéntesi jogot. Aki már sor alatt állott, elkésett. Születési év közlendő.

1 W m^mmiB^msmmmmmiBsammb.

den neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélo'kra. t e s j o b b írmnmi- é s k e n d e r - t ö m l ő k . Mindenféle csövek.

W. S i a i I l S ,

Wien,

egyéves önkéntes =

L I CH T B L A Ü A L B E RT a katonai előkészítő tanf. Igazgatója Debrecenben. Ta*bzottság:eddei DRAUGENTZJÁNOS m. kir. honvédezredes ny. és MAYER ADOLF cs. és kir. őrnagy ny. Felügyelő : a nm. vallás- és közokt. ügyi m.kir. minisztérium megbízásából atank. kír.főigazgató.

I.,Wallfischgasse 14. sz.

i> Scfiwaraliergstrasse 6.

^ B S S S B B F

„HAZÁNK

politikai, társadalmi és közgazdasági napilap augusztus elsejével u j előfizetést nyitott.

A •

• H

a pártpolitikától független napilapja a magyar gazdáknak,

„ H a z á n k "

• N

-

mm< mm< mm< • m <

• • N

A „HAZÁNK" BARNA

m

1

• m < m%<

p u r i f i k á c z i ö j á é r t

minden vonalon.

BUDAY

V

%

• k ö z é l e t

szerkesztésében

jelenik

• • N meg.

A „ H A Z Á N K " előfizetési ára: Egész évre 3 8 k o r o n a 14 „ Fél évre

| \

t

•

• H

• • H • • H

mm<

t

1

Rendes heti melléklete a „ V A S Á R N A P " , két hetenként a „ S Z Ö V E T K E Z É S " van a „ H A Z Á ^ Í K " hoz mellékelve. Mindezen mellékleteket díjmentesen kapják az előfizetők.

• 1 |

| 1

• m < m*< • m < • m <

• • H

Negyed évre t korona Egy h ó r a 3.40 „

S z e r k e s z t ő s é g é s kiadóhivatal: • N A A A A A A

• N

mely a nemzeti íermelés, a nemzeti munka érdekeinek érvényesítéséért és védelméért küzd és küzd a

• n *

•ai

•

• • N

Budapest, VIII., Szentkirályi-utcza 28. szám.

• • • • • • • t l \*>m< • 1 I I I I H I I M • A A A A A A A A A A H

KÖZTELEK,

1901.

Vöröstarka tinó és üsző tás'i Skíak'ízáUitósáT; K i t ű n ő

Egyetemes -a^ w sorvetőgépek legjobb

6 3 . SZÁM

ATÍGÜSZTÜS H Ó 1 4 .

Tessék

MEGBÍZHATÓ!

árjegyzéket

C Z É L S Z E B Ü i KÖNNYŰ

e küldlök .-

Kalmár Zs.

Tej!! Tej!!

izon tejtermelők, kik tejüket biztosan elhelyezni óhajtanák, Hódmezö-Vásárhely. legjobb minőségű idei termésű 61 takaruiányborsómag

J Á R A T Ú !

Ekék. Trieurök.

Umr ath és Társa Budapest, Tájékoztatásul hogy ezidén a

biborheremag olcsóbb,

„OTTYKIA" szdma^öYo^^'oszn'iíK Magyarország, Románia és Oroszország részére gyArtja

Bredt E. & Co., gépgyára és vasöntődéje Ottyniaban (Galiczia.)

Fairbanks SSérlegésgépgyárrésRvónytársaság. Városi Iroda in raktál Budapest, i i d r á i i j - i t 14

Birtok-

A haszonbérlet 1901 oltóber, 1902. január vagy április 1-én vehető át. Felvilágosítást nyújt

Montagnei r

őszi bükköny Őszi borsó

mag-, gabona- és terményügynöksége, külföldi czégek képviselője BUDAPEST, 4408

HALDEK magnagykereskedése,

Budapest,

-4451

Dr. K a z i n c z y Gyula, kassai kir. közjegyző.

pasz (jeruzsálemi) árpát, gazdasági magot flegma-

(Magyar-, Horvát- és Sziavon országban) olcsó kölcsönöket közvetít, konvertálásokat visz keresztül, könyvelést és üzemtervezetek bevezetését, leltár becsléseket és mérleg-felállitásokat, valamint gazdasági fővezetést elválla elsőrangú kitűnő hirü szaktekintély. Dijazás igen csekély, fővezetőségnél c=upán haszonrészre a tiszta nyereségből. Szives kimerítő ajánlatokat „praktikus gazdász elsőrangú bankösszekötletésekkel" jeligével Ifflosse R u d o l f hirdetési iródájához B u d a p e s t , Dorottya-utcza 8. 4420

Károly-körut 9. s z . I'első-Dunapartján termett és ez évi járványos ködöknek és lozsdának legkitűnő minőségű jobb elIentállóképesBéget deuYalkuí hl®ybeuéteJSSpaszbuzat^ve'önmgul ajánl t e r m é n y z s á k o t 8 5 f i l l é r t ő l kezdve btrmely mennyiségben a ^Saáyi^bérgazdaság u. p. elhasznál&sban.'íseKéiy* vízhatlan, tiszta lenponyvát hajtóerő. Legnagyobb SOO fillérért Anyarozst, •-méterét vásárolhatnak a mennyiségét illeSleg. öhörfarkktfrC virágot, Legegyszerűbb kezelés. FISCHER-féle • « " Olcsó telep. Szerdahelyi Károly, Bega-Szt.zsák- és ponyvagyárban, Budapest, Eladó Vilmos, Budapest, VII., Elemér-utcza 6. 4261 S a g y k o r o n a - u t c a 18. sléd\dTherefejtö-g^rOzim Minták Ingyen és-bérmentve. a kiadóban. 4065 simaflrlés te°rén. Kéregontésii órlötárcsák kicserélhető aczél-

Haszonbérlet. Tőkével rendelkező szolid h a s z o n b é r l ő k e r e s t e t i k , egy, Kassától 16 kilométernyire fekvő 3 6 0 0 k a t a s t e r i h o l d kiterjedésű birtok r é s z é r e , melyből 1880 hold s z á n t ó f ö l d , 3 2 0 h o l d r é t , körülbelül 9 5 0 h o l d e r d ő , a maradék l e g e l ő , u t é s b e l s ő s é g . A körülbelül 2 kilométer távolságban fekvő rétektől eltekintve a b i r t o k e g y t a g b ó l á l l , 3 m a j o r r a l s minden szükséges é p ü l e t t e l el van l á t v a ; a birtokot 3 5 év ó t a a tulajdonos m a g a miveli, r a j t a minden a legjobb állapotban van, kitűnő állami u t s a vasút mellett fekszik; vasúti állomás, postaés távirdahivatal helyben van, mely egy élénk forgalmú, 1900 lakossal biró község. A bő fundus instructus megegyezés esetén átvehető.

szöszös bükköny tulajdonosok figyelmébe drágább

Ki-váló tisztelettel

rostát,

a melyeket a legnagyobb uradalmak is, mint feliilmulhatatlant ismernek el. A magyar korona birodalom területén létező bármely vasút vagy hajóállomásra, bérmentve küldöm, mint kitűnő gyártmányt, szavatosság mellett.

H e n r i k I g n á c z fia Szalónak (Vasm.).

kérni!

V., V á c z i - k ö r u t 6 0 . szám. GözcsépISkészletek 12 lőerőig. — Ipari mozgonyok 100 lóerőig.

ÉVFOLYAM.

A legjobban bevált és legolcsóbb:

eredeti „KALMÁR"

tolókerék-rendszer. Magyar és osztrák szabadalom.

Utólérhetlen

11-IK

WOLF SOMA Hansen

Chr.-féle

sajtojtó

ojtó por, ojtó táblák, vaj-

TANTIEME. Egy gazdasági erdőkezelő, ki Magyaroszág és Németország legkiválóbb birtokait a legjobb sikerrel tantiemre kezelte, tótul és kevéssé magyarul is beszél, támaszkodva legjobb bizonyítványaira és reíerenciákra egy birtok kezelését keresi tantiémre. Szives ajánlatok „VeMasS" Heh 100" alatt Cilii, S t e i e r m a r k p o s t l a g e r n d 4417 küldendők. Őszi vetésre ajánlunk

vörös

tarbuzát

(Lásd a Wiener Landw. Zeitung 1901. augusztus 18-iki 66. számát.) rendkívül h o z a m d ú s , kipróbált tagyálló, r o z s d a é s megdülésnek igen ellentállni tudó fajfa.

Ára ab Zborowitz 100 kilónként 24 korona. PICII

o

BERTA-nál

Zsákok önköltségen számittatnak. — 500 kilón alul nem adatik el.

Keresek

gazdaságképp™!

Posnansbyés Strelitz B u d a p e s t , V I . , P o d m a n i c z k y - u . 27. Gyár: E r a s s é l b e t f a l v a .

Aszfalt, Fedőpapirlemez, Kátrány, Sctakr C. és fial Carbolineum, Carbolsav, Creolin-t stb. legjobb minőségben, jutányos

árak

mellett.

64. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. Hirdetési ár 15 szóig 60 fillér, ezen felül minden szó 4 fillér, kövér betűkkel minden szó 8 fillér beiktatásonként. A legkisebb hirdetési dij 6 0 fillér.

AUGUSZTUS HÓ 17.

KIS HIRDETÉSEK: KÖZTELEK, 1901.

Csak mezőgazdák é« a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.

B e t ö l t e n d ő á l l á s o k r a vonatkozó hirdetéseket csakis a h i r d e t ő c z i m é n e k kitételével Közlünk. f S S " K I S H S K I Í E T É S E K E X Ő I S E F I Z E T E N D Ő K . -®S1

Csak oly levelekre válaszolunk, melyekkel válaszra szükséges levéllbélyeg-et vagy levelezőlapot küldenek.

ÁLLÁST KERESŐK.

3HJ

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,

A gróf Esterházy-féle csákTárl f ö l d m i v e s - Isk o l á t több, a katonasoro-

növendék ökör és üsző

Tanulók budapesti izr. hivatali váHaítatiliik." Összes'' zépiskolák a lakás

meszet.

ÁLLATOK.

öröstarka

tinó

üsző Bi WEILE^ é$ EISNER

m ZI8KA

Rostéiy

• S l Hizlalásra

hagyása miatt

Ü l

esetleg

PAJZS GYULA H E V E

Récsey és Deutsch

S

sárga

burgonyát

jgaffgSS Rnvfihh fAlvílAo-nsU&saal K7Ívo

JÓZSEF György

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS

GÜZEKÉKET, é s legolcsóbb

árak

mellett

szállít

JOHN FOWLER & Co. é s villamos

i Az e z r e d é v e s

„VICTORIA"

vasúton.

orsz.

kévekötőfonalat

kg.-ként 135 fillérért, valamint egy külön eljárással a czélnak époly jól megfelelően előállított több nagy uradalomban kipróbált

kévekötő fonalat magyar kenderből kgf.-ként 115 fillérért, minden aratógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban. Ugyanott gazdasági Kötéláruk és valódi kenderzsákok jutányos árban kaphatók.

Iroda, raktár, javítóműhely. vasúton

A Szegedi kenderfonógyár r é s z v é n y t á r s a s á g Szegeden ajánl a r a t ó g é p e k h e z való ismert kitűnő minőségű

manila

BUDAPEST - KELENFÖLD' t T " Kizlekedés

ÉVFOLYAM.

BUDAPEST, Köztelek-utoza 6. «z. RAKTÁRON TART: Ollői-ut mellett. mindennemű mezőgazdasági gépeket és esz. közöket, u. m: vet8gépek«t, rostákat, ekéket morzsolókat, szeeskavágókat 3241 J á r g á n y o s - és t i s z t í t ó cséplokóssslst®ket. Raktáron tart: k i j a v í t o t t g S z c s é p l ő k é s s l e t e k e t , valamint az Első BSagy. Gaasd. g é p g y á r b a n késafilt u j g ö z c s é p l ö g a r n l t u r á k a t . Csereüzletek köttetnek. — Mérsékelt árak, kedvező fizetési feltételek.

és

szerkezettel

LÍ-IK

AjAnljit Jól felszerelt mBhelyít mindennemű, küIönSnen

GŐZ-UTIMOZDONYOKAT legtökéletesebb

6 4 . SZÁM

TAKACSOSZKÁR gfizcsépflőkószletek

GŐZ-UTIHENGEREKET «

H Ó 17.

kiállításon állami

ezüst

éremmel

kitüntetve.

A Leszih-féle újból javított és 3 0 - s z o r kitüntetett

t e r m é n y r o s t á k a t

Leszih Miksa utódai S z i l á g y i é s D i s k a

^ . ^ . u - í nts1^,r

(Leszih-féle ház) HIISKOLCZON (alapítva 1863-ban.) Napontal munkaképessége = 1 0 0 - 3 0 0 egész 500 mmázsálg. Tisztit zörgés nélkül, nagy és apró magrakat. Osztályoz: suly és nagyság szerint. Üszög verővel ellátva. I . rendű kitüntetések. R n r c a i f Á l r

K

D V I

kedveltebb borsajtója.

A Prágai

w d j l ü h i

° n n y ü s z e r k e z e t ű , a c z é l o r s ó s , M a b i l l e * r e n d s z e r i i é s K i n c s e m a H e g y a l j a leg--

rostaversenyen

,l

"nnö

a legelső é s legmagasabb

aMya

* *e u n é ^ e r ^ u ^ t o ^ .

„^.^h^n,,,.

kitüntetést „Victoria" terményrostánk

nyerte.

O R E M S T E I * é s KOPPÉI. m e z e i

é

s

i p a r w a s u i a k Iroda;

g j f á r a .

B U D A P E S T , Gyár:

Felső

erdősor

Szt.-Lőrincz

24.

szám.

nyaraló.

Szállítanak : Teljes berendezésű mezőgazdasági vasutakatléés mozdony

üzemre.

Állandóan raktáron tartanak h a s z n á l t , d e t e l j e s e n ü z e m k é p e s á l l a p o t b a n l e v ő v a s ú t i b e r e n d e z é s e k e t . Pályaberendezések, valamint kocsik és gőzmozdonyok b é r b e a d a t n a k . K é p e s m i n t a j e g y z é k k e l é s részletes k ö l t s é g v e t é s s e l ingyen és bérnientve szolgálunk. «PÁTRIA» irodalmi és nyomdai részvénytársaság, Budapest, Üllői-ut 25. (Köztelek.)