1
World Contact Karate – Ashihara Szabálykönyv
Tartalom : Általános szabályok Kumite versenyterület Hivatalos öltözet A verseny szervezői A bírók Küzdőidő Pontozás A döntés feltételei Tiltott magatartás Büntetések Sérülések és balesetek Óvás Jogok és kötelességek A menet kezdete, vége, megszakítása Módosítások Szakszótár Kéz- és zászlójelek Iránymutatás bíróknak Jelzések a jegyzőkönyvben A küzdőtér felépítése A karate-gi A súlyhatárok Csapatversenyek Utánpótlás szabályok /módosított KD/ Szabályok Senior/Junioroknak
2
Általános Szabályok A szabálykönyv vonatkozik a Magyar Ashihara Karate Közhasznú Szövetség égisze alatt rendezett WCK (pusztakezes) WCK+ (fejre ütéses rendszer) szabályokkal rendezett versenyekre
A VERSENYEK RÉSZTVEVŐI: Versenyzők korcsoport beosztása •
Gyermek I. korcsoportba lép a versenyző a 10. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.
•
Gyermek II. korcsoportba lép a versenyző a 11. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.
•
Serdülő I. korcsoportba lép a versenyző a 12. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.
•
Serdülő II. korcsoportba lép a versenyző a 13. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.
•
Ifjúsági korcsoportba lép a versenyző a 14. életévének betöltését követő naptári év január 1én.
•
Junior korcsoportba lép a versenyző a 16. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.
•
Felnőtt korcsoportba lép a versenyző 18. életévének betöltését követő naptári év január 1-én. Senior korcsoport betöltött 35. életév
•
Az övfokozat szerinti indulás feltételei a versenyeken •
gyermek korcsoportokban 10 kyu a minimum
•
serdülő korcsoportokban 9 kyu a minimum
•
ifjúsági és junior korcsoportokban 8 kyu a minimum •
felnőtt korcsoportban 10 kyu a minimum
•
ez alól minden versenyt rendező a bírói bizottság vezetővel egyeztetve felmentést adhat, célszerű ha lehetséges adott kategórián belül csoportokra osztani az indulókat tudásszint szerint
3
A versenyzés feltételei •
• •
A versenyző az alábbi feltételek együttes megléte esetén jogosult a versenyeken indulni: Az MAKKSZ tagja a szövetség által kibocsátott BUDO PASS-ban adott évre tagsági bélyeggel, hiteles övfokozati bejegyzéssel, és hiteles sportegyesületi (klub) bejegyzéssel, valamint érvényes sportorvosi "Versenyezhet" pecséttel rendelkezik.
•
A helyszíni sportorvosi vizsgálaton megfelelt.
•
A mérlegelési határidőn belül mérlegelt.
•
Tiszta karate-gi (fehér)-vel és ápolt külsővel, rövid körmökkel jelenik meg.
•
Nevezése a versenykiírás szerinti időben történt.
Fenti feltételek be nem tartása a versenyző kizárását eredményezi a versenyből !
FIZETENDŐ DÍJAK NEVEZÉSI DÍJAK: A verseny szervező kiírása szerint A verseny szervezési és rendezési költségei a verseny rendezőjét terhelik. BÍRÓI Illetmények : Útiköltség térítés illeti meg a verseny bíráit, mely mértéke : 2.500.Ft/fő A verseny egész ideje alatt folyamatos folyadékellátás /kávé, üdítő, ásványvíz/, valamint 1 főétkezésnek megfelelő étkeztetés biztosítása A versenyek engedélyezése Az egyesületek által rendezett versenyek engedélyezését az MAKKSZ végzi. A versenykiírás két gépelt példányát, legalább 5 héttel a versenynaptárban feltüntetett időpont előtt az MAKKSZ címére kell eljuttatni. A beküldött példányokból a szövetség 1 példányt záradékolva visszaküld. A MAKKSZ a versenykiírást módosíthatja, ha az a szabályzattól eltérő vagy hiányos. Olyan versenykiírást, amely a versenynaptárban nem szerepel 5 héttel a verseny előtt kell beküldeni, a MAKKSZ -hoz engedélyezésre.
4 Minden verseny bejelentésével egyidőben a versenybíróság kiküldését kell kérni, megjelölve a verseny pontos címét és a mérlegelés kezdési időpontját. Ha valamilyen okból a verseny elmarad, legkésőbb - a kiírt kezdési időpont előtt 1 héttel tartozik a rendező szerv az illetékes szövetséggel és az érdekelt egyesületekkel a verseny elmaradását hivatalosan közölni. Ennek elmulasztása esetén a felmerülő összes költség a rendező szervet terheli. (versenyzők, vezetők, versenybírák költségei.) Versenykiírás •
A versenykiírást időben kell elkészíteni, úgy hogy azt legkésőbb a verseny napja előtt 1 hónappal az érdekelteknek meglehessen küldeni.
•
A versenykiírásnak tartalmaznia kell:
•
A verseny pontos megnevezését.
•
A verseny célját, (pl.: meghívásos karate verseny célja, hogy a sportolók közötti barátságot elmélyítsük és szép küzdelmekkel felkeltsük a szélesebb rétegek érdeklődését, stb.)
•
A verseny idejét és helyét. (Itt fel kell tüntetni a verseny megnyitásának pontos idejét is.)
•
A verseny rendezőjét, a sportszervezet nevét, (Itt kell megjelölni a versenybíróság elnökének és a főbírónak a nevét.)
•
A verseny résztvevői (pontosan meghatározva a versenyzők nemét, kategóriáját, stb.)
•
A verseny műsorát (az ünnepélyes kezdés és zárás módját stb.)
•
A díjazás módját (Meg kell határozni, hogy kik, hányan és milyen verseny díjakat kapnak.)
•
A költségeket. (Meghatározva, hogy a versennyel kapcsolatosan kit, milyen költségek terhelnek.)
•
A mérlegelés és orvosi vizsgálat időpontját, pontos időpont meghatározással.
•
A nevezés határidejét, pontos helyét és rendjét (Itt kell feltüntetni, hogy a sorsolást hol, mikor, kinek a jelenlétében tartják.)
•
Minden olyan jellegű közölnivalót, ami az eddig felsorolt pontokhoz nem tartozik, de a résztvevők szempontjából lényeges - "Egyebek" címen kell feltüntetni (pl: szállás és étkezési lehtőséget stb.)
5
Nevezés
A sportegyesületek (klubok), kötelesek a versenyen induló csapatokat, versenyzőket a versenykiírás követelményeinek megfelelően nevezni. A nevezéseket a rendszeresített és kiküldött nevezési lapon, feltétlenül olvasható aláírással, családi és keresztnevek feltüntetésével kell elkészíteni úgy, hogy a versenyt rendező szervnek vitatható problémát ne okozzon. A nevezési lapon fel kell tüntetni: •
a nevező sportegyesület (klub), nevét és pontos címét
•
a benevezett versenyző nevét, születési idejét
•
övfokozatát /kyu, dan/ , BUDO PASS számát
•
melyik súlycsoportban kívánja a sportegyesület (klub) indítani
A nevezési lapot géppel vagy tollal kell kitölteni és a nevező sportegyesület (klub) vezetőjének aláírásával, valamint bélyegzővel és dátumozással kell ellátni. Nevezési határidő után érkezett nevezéseket csak abban az esetben szabad elfogadni, ha a nevező sportegyesület (klub) minden kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a nevezés a nevezési határidő lejárta előtt megtörtént, vagy egyéb méltányolható okból. Nevezés után a versenyzőnek a versenytől távol maradni csak orvosi igazolással lehet. Az igazolás hiányában a sportegyesület (klub), tartozik fegyelmileg felelősségre vonni a versenytől távol maradt sportolót. Sportszerűtlen viselkedés, kicsinyes érdekek, személyi hiúság vagy haszonvágy miatt történő távolmaradás, illetve visszalépés fegyelmi vétségnek számít. Ugyancsak fegyelmi vétségnek számít mások visszatartása, vagy lebeszélése a versenyről, csakúgy, mint a tüntető távolmaradás a versenyzéstől és az ezzel való dicsekvés. A barátságos és meghívásos / feltéve, ha nem név szerint történik a hívás / versenyek esetén elegendő a nevezésben csak azt feltüntetni, hogy szám szerint hány versenyző indul. Ilyen esetben az indulók nevét a verseny napján, mérlegelés előtt kell a versenybíróság rendelkezésére bocsátani. A versenyzők indulási jogosultsága A versenyzők indulási jogosultságának megállapítása a mérlegelés előtt történik. A mérlegelő bíró csak a következő feltételeknek megfelelő versenyző indulását engedélyezheti:
6 •
aki rendelkezik a sportegyesülete illetve klubja által kiállított egységes tárgyévre bélyeggel érvényesített BUDO PASS-al
•
érvényes időszaki sportorvosi "Versenyezhet" engedéllyel rendelkezik
•
a verseny előtti orvosi vizsgálaton versenyzésre megfelelet
•
fegyelmi okból a versenyzéstől nincs eltiltva
A versenyző csakis az igazolványban szereplő sportegyesület (klub) színeiben versenyezhet. A versenyzők indulási jogosultságának megállapításánál, amennyiben azok a jelen szabályokkal nem ellenkeznek, a versenykiírásban foglaltakat is figyelembe kell venni. Ilyen feltételek lehetnek pl. bizonyos versenyeredményeket elért versenyzők kizárása, vagy egy korcsoporton belül bizonyos korosztályok kizárása, vagy egyes súlycsoportok kizárása.
Mérlegelés Mérlegelni mindenkor az orvosi vizsgálat előtt kell. A mérlegelést úgy kell megkezdeni, hogy az a verseny kezdete előtt egy órával befejeződjék. A mérlegelést a mérlegelő bíró jelenlétében, a versenykiírásban megjelölt időpontban pontosan kell megkezdeni. A mérlegelést súlycsoportonként, alulról fölfelé kell elkezdeni, de a nevezett klubok sorrendjében is végrehajtható. A versenyzőket ruházat nélkül kell mérlegelni. A mérlegelésnél önműködő / automata / mérleget használni tilos! / Kivéve hitelesített elektronikus mérleg. / Minden esetben olyan mérleget kell használni, amelynél a pontos súlyt le lehet olvasni / felrakható súlyokkal, vagy tolósúlyokkal működő, vagy digitális kijelzésű mérleg /. A rendező szerv a versenyben résztvevők részére próbamérlegelési lehetőségről köteles gondoskodni, a hivatalos mérlegelés megkezdése előtt. Mérleget a hivatalos mérlegelés előtt ellenőrizni kell. A beszabályozott mérleget kizárólag a mérlegelési bizottság, illetve annak tagja kezelheti. A mérlegelésnél a mérlegelő bíró megbízottján, a mérlegelési bizottságon kívül az érdekelt sportegyesületek (klubok) egy-egy megbízottja jelen lehet, azonban az utóbbi vezetőnek a mérlegelésnél beleszólási joguk nincs. Vezetőknek a jegyzőkönyvekbe /mérlegelési / betekintési joguk nincs, csak a sorsolás után a tájékoztatóbírótól szerezhetnek tudomást a súlycsoportokban indulók számáról. A versenyzők kötelesek pontosan a kitűzött időpontban mérlegelésen megjelenni és a mérlegelés után a versenyrendezőség rendelkezésére állni. Ha a versenyző a mérlegelési idő után érkezett, akkor saját hibájából elveszti indulási jogosultságát. Több napos verseny alkalmával a verseny második és minden további napján nincs mérlegelés, a verseny résztvevői azokban a súlycsoportokban küzdenek, amelyikben kezdtek.
7 A mérlegelés eredményét a súlycsoportonként előkészített mérlegelési jegyzőkönyvbe kell bevezetni. A versenyzők súlyát pontosan kilogramm és dekagramm beírásával kell feltüntetni. Hivatalosan a versenyző a mérlegelési időn belül többször is mérlegre állhat. A mérlegelési jegyzőkönyvet a mérlegelő bírónak kell aláírni. Az orvosi vizsgálat eredményét ugyancsak a mérlegelési jegyzőkönyvbe kell bevezetni, mégpedig a versenyorvos a versenyre alkalmas versenyzők neve mellé "alkalmas", azoknak a versenyzőknek a neve mellé, akiket nem talált alkalmasnak "nem" záradékot köteles saját kezűleg bejegyezni és kézjegyével ellátni. A mérlegelési jegyzőkönyvet a versenybíróság elnöke köteles a hivatalos jelentéshez csatolni. A mérlegelt versenyzők részére megfelelő helyet kell biztosítani a bemelegítéshez, ahol rajtuk és az edzőkön kívül csak a hivatalos személyek tartózkodhatnak, ha munkájuk azt szükségessé teszi. Ha a versenyző a nevezett súlyhatáron átesik, úgy a versenyből ki kell zárni!
Sorsolás A sorsolást a versenykiírásban feltüntetett helyen és időpontban kell megtartani. A sorsolást a versenybírók végzik, a főbíró irányításával, a verseny megkezdése előtt /mérlegelés után/ legalább egy órával a résztvevő sportegyesületek (klubok) megbízottjainak jelenlétében. A sorsoláson minden olyan sportegyesület (klub) képviselője jelen lehet, aki versenyzőjét a versenyre benevezte. Amennyiben valamelyik sportegyesület (klub) képviselője a sorsoláson nem jelenik meg, utólag a sorsolás miatt nem szólalhat fel és nem tehet észrevételt. Egy személy több sportegyesületet (klubot) is képviselhet, ha a megfelelő megbízólevéllel rendelkezik. Csak a nevezési határidőig beérkezett, a versenybíróság által elfogadott és a mérlegelésen megfelelt versenyzők nevezését szabad sorsolni. Egyéni versenyeken, a sorsolást súlycsoportonként közvetlenül a mérlegelés után kell megtartani. Sorsolás után a versenyzők nevét és sportegyesületét (klubját) a sorsolt a rajthelyeik szerint a számok növekvő sorrendjében, súlycsoportonként kell rávezetni a versenytáblázatra. Az a versenyző, aki az első fordulóban nem kap ellenfelet, mint "erőnyerő" kerül tovább. Azonos sportegyesületbe (klubba) tartozó versenyzők az első fordulóban nem sorsolhatók össze. Ezt a szempontot azonban csak az első fordulóban kell figyelembe venni. Ha a sorsolás után valamelyik versenyző visszalép, fegyelmi eljárást kell indítani ellene és annak lefolytatásáig ki kell zárni minden további versenyzéstől. Sorsolásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a verseny: •
egyenes kieséses rendszerben
8 •
körmérkőzéses rendszerben
•
vegyes / körmérkőzéses és kieséses / rendszerben
•
visszamérkőzéses /BRAZIL/ rendszerben történik.
A felsoroltaknak megfelelően kell a sorsolást végezni.
Ünnepélyes megnyitó Minden versenyt ünnepélyesen kell megnyitni. A verseny színhelyét a lehetőségekhez mérten fel kell dísziteni. Nemzetközi versenyen a résztvevő országok zászlói a verseny területén legyenek elhelyezve. A verseny ünnepélyes megnyitásához fel kell vonulni a vezetőknek, versenyzőknek, valamint a versenybíróságnak a számukra kijelölt módon és helyre. A versenyzők egységesen karate öltözetben vonuljanak fel. A versenyt a versenybíróság elnöke vagy a megnyitásra felkért személy nyitja meg. A VERSENY SZÍNHELYE ÉS ESZKÖZEI Versenytér A verseny területe, a helyiség légköbméter - tartalma akkora legyen, hogy a verseny valamennyi résztvevője : versenyzők, versenybíróság, rendezőség, valamint a nézőközönség egészséges körülmények között, kényelmesen érezzék magukat. A versenyteremben TILOS a dohányzás! Az épületben csak az arra kijelölt helyen szabad dohányozni! A fűtésről hideg időben úgy kell gondoskodni, hogy a várakozó, levetkőzött versenyzők ne fázzanak meg. A világítás megfelelő erősségű kell legyen, de olyan megoldással, hogy ne vakítsa a versenyzőket. A küzdőtér közelében nem lehet olyan tárgy, amely a küzdőtérről esetleg kikerülő versenyző testi épségét veszélyezteti. A versenytér és a nézőtér jól látható módon legyen elválasztva. A versenyen nagy gondot kell fordítani a közegészség védelemre is, így az ivó- és mosdóvíz ellátásra, a szemétgyűjtők elhelyezésére és az illemhelyek biztosítására.
Nézőtér A versenyt rendező szerv köteles- a versenyszabályokban meghatározott pontok figyelembe vételével - a versenyt minden tekintetben előkészíteni. A nézőtér és a küzdőtér elhelyezését tekintve:
9 •
a küzdőteret úgy kell elhelyezni, hogy a közönség a nézőtér bármelyik pontjáról jól láthassa a küzdelmeket,
•
a közönség elhelyezésére szolgáló első széksorokat a küzdőtér szélétől minimum 3 méter távolságban kell felállítani, de minden esetben úgy, hogy a küzdelmet az ne zavarja,
• •
a későn érkezőket úgy kell elhelyezni, hogy a verseny menetét ne zavarják, biztosítani kell a tűzrendészeti és közrendészeti előírások betartását. A dohányzásra külön helyet kell kijelölni a törvény figyelembevételével. A versenyzők számára külön tartózkodási helyet / bemelegítő / kell biztosítani a verseny színhelyén.
A VERSENYZŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A versenyző jogai A verseny feltételeit, a lebonyolítás rendjét megismerni. Használni a részére kijelölt öltözőt. A benevezés szerinti súlycsoportban indulni. Indokolt esetben a küzdelmet mérkőzés előtt, vagy közben feladni /ilyen esetben azonban kiesik a további küzdelmekből. / Hivatalos mérlegelés előtt ellenőrző mérlegelést végezni. Küzdelem közben - indokolt esetben vagy mérkőzések között - igénybe venni a versenyorvos segítségét. Az edzőn keresztül kéréssel, vagy kérdéssel fordulni a versenybírósághoz. Elért eredménye szerint az őt megillető címet, jelvényt, vagy kitüntetést viselni és díjkiosztásnál az érmet, oklevelet, tiszteletdíjat átvenni.
A versenyző kötelességei Személyazonosságát igazolni a BUDO PASS-szal melyben folyó évi tágsági jogosultsága, érvényes sportegyesületei valamint "Versenyezhet" pecsét szerepel. A nevezésnek megfelelő súlycsoportban indulásra jelentkezni és versenyezni, kivéve ha ebben orvosilag igazolt betegség akadályozza. A verseny előtti orvosi vizsgálaton részt venni. Az előírásnak megfelelő sportszerű versenyöltözetben megjelenni. A számára kijelölt helyen tartózkodni.
10 A szólítástól számított egy mérkőzés idején belül (2-3 perc) a küzdőtéren mérkőzésre megjelenni, különben elveszti a mérkőzést. Megjelenni a küzdőtéren még akkor is, ha tudomása szerint ellenfele feladta a mérkőzést. Nem kell megjelennie abban az esetben a küzdőtéren, ha a versenybíróság elnöke közli, hogy távol maradhat. Egy versenyben csak egy - a benevezett és testsúlyának megfelelő - súlycsoportban indulhat a versenyző / kivéve a csapat és a súlycsoportnélküli versenyeket. / Küzdőterületen a vezetőbíró utasításának, a küzdőterületen kívül pedig a versenybíróság elnöke, vagy a versenytitkár rendelkezéseinek kell eleget tennie. A versenyszabályok szigorú betartásával küzdeni. A versenyző mindenkor köteles a versenyen fegyelmezetten és sportszerűen viselkedni!
Nézők A nézők kizárólag a részükre kijelölt és fenntartott helyen tartózkodhatnak. A küzdőtértől legalább 3 méter távolságra lehet a nézők első sora. A nézőknek a versenyeken fegyelmezetten és sportszerűen kell viselkedniük. Magatartásuk, buzdításuk és tetszésnyilvánításuk közben feltétlenül kerüljék a rendzavarást, a sport szellemével össze nem egyeztethető viselkedést, mellyel a versenyzőket vagy a versenybíróságot zavarhatnák, vagy befolyásolhatnák. Azt a nézőt, aki a mérkőzés rendjét sportszerűtlen magatartásával, megjegyzésekkel, vagy bármilyen módon zavarja, a versenybíróság elnöke kiutasíthatja. A nézőközönségre is kötelezőek a versenyszabályok és a terem rendtartása. A verseny színhelyén a közönség számára tilos a dohányzás és a szeszfogyasztás.
Lehetőségek, amelyekkel a szabályok nem foglalkoznak Ha olyan helyzet adódik a verseny alatt, mellyel a szabálykönyv nem foglalkozik, azt a versenybíráknak a főbíró bevonásával meg kell tárgyalniuk és a döntést meg kell hozniuk.
Kumite versenyszabályok
Kumite versenyterület A küzdőtérnek egyenletesen simának, és akadálymentesnek kell lennie.
11 A küzdőterület négyszög alakú, melynek oldalai 8 méteresek, további 2 méter minden oldalon a biztonsági terület. Biztosítani kell kívül még minden oldalon 2 méteres üres területet. A küzdőteret legfeljebb 1 méteres magasságra lehet emelni. Az emelvénynek minden oldala 12 méteresnek kell lennie, hogy elférjen a küzdőterület a biztonsági területekkel együtt. A középponttól 2 méterre kell rajzolni egy félméteres vonalat a küzdőterületen, mely a küzdelmet levezető bíró (Vezetőbíró) helyét jelöli. Két vonal, melyek egy méteresek, és merőlegesek a Vezetőbíró vonalára, valamint a küzdőtér közepétől 1,5 méterre vannak, a versenyzők helyét jelölik. A Bírók a biztonsági területen ülnek. Egyik szemben a Vezetőbíróval, egy-egy pedig a versenyzők mögött, 1 méterre a Vezető Bíró vonalától. Mindegyiknél van egy piros és egy kék zászló. A Döntőbíró a biztonsági területen kívül ül egy kisasztalnál, a Vezetőbíró mögött kissé balra. A Döntőbírónál egy piros zászló vagy jelzőtábla, valamint egy síp van. A pontellenőr a hivatalos pontozóasztalnál ül, a jegyzőkönyv-vezető és az időmérő között. Az egy méteres határt más színnel kell megkülönböztetni a többi résztől. Megjegyzés: A biztonsági terület külső szélétől 1 méteren belül nem lehet hirdetés, hirdetőtábla, fal, oszlop, stb. A szőnyeg padlóval érintkező része csúszásmentes legyen, de a felső rész alacsony surlódó hatású legyen. Ne olyan legyen, mint a Judo-szőnyeg, inkább amit Karate mozgáshoz készítettek. A Vezetőbíró gondoskodjon, hogy a szőnyeg darabjai ne mozduljanak el küzdelem közben, mivel a rések sérülést okozhatnak, vagy veszélyhelyzetet hozhatnak létre.
a hivatalos öltözet 1. 2.
A versenyzők és edzőik az itt meghatározott, hivatalos öltözetet vehetnek fel. A Bírói Tanács hivatalos személyt vagy versenyzőt, aki nem tartja be ezt a szabályt.
BÍRÓK 1. A Vezetőbírók és Bírók olyan hivatalos ruhát kell felvenni, amilyet a Bírói Tanács kijelöl. Ezt a ruhát kell viselni minden versenyen és képzésen. 2. A hivatalos öltözet a következő: Egyszerű szabású, tengerészkék blézer két ezüstgombbal. Rövid ujjú, fehér ing. Hivatalos nyakkendő, nyakkendő-tű nélkül.
12 Egyenes szárú, világosszürke nadrág, felhajtás nélkül. Sima, sötétkék vagy fekete zokni, és küzdőtérre fekete, belebújós cipő. Női Vezetőbírók, Bírók használhatnak hajcsatot. VERSENYZŐK a. A versenyzők fehér, tiszta karate-git vegyenek fel, csíkok és díszítés nélkül. Az ország nemzeti jelzése vagy zászlaja a felsőrész bal mellkasi részén lehet elhelyezni, és nem lehet nagyobb 10 négyzetcentiméternél /100X100 mm/. Csak az eredeti gyártó cimkéje lehet a gi-n. Emellett egy azonosító szám lehet a hátrészen, amit a Szervező Bizottság ad ki. Egy versenyzőnek két öve kell, legyen, egy piros, és egy kék. Mindkét öv 5 cm széles legyen, és a hossza akkora, hogy használatkor 15 cm legyen szabadon mindkét oldalon. b. Az 1 pont ellenére a Rendező Bizottság engedélyezhet különleges emblémák vagy engedélyezett szponzorok védjegyének viselését. c. A kabátnak, amit az öv rögzít a derék körül, legalább a csípőt takarnia kell, de nem érhet a comb részénél tovább. Csak a női versenyzők hordhatnak fehér pólót a kabát alatt. d. A kabát ujja nem érhet túl a csuklón, de nem lehet rövidebb az alkar felénél. A kabát ujját nem szabad felhajtani ! e. A nadrágnak takarnia kell a lábszár 2/3-át, de nem érhet a bokacsont alá. A nadrág szárát nem szabad felhajtani. f. A versenyző köteles haját tisztán tartani, és olyan hosszúra vágni, hogy az ne akadályozza, vagy harc közben akadály nélkül igazíthassa. Hachimaki /fejpánt/ használata nem engedélyezett. Ha a Vezetőbíró felfigyel bármelyik versenyző túl hosszú és/vagy piszkos hajára, kizárhatja a versenyzőt a küzdelemből. A Kumite meccsen az olyan hajrögzítő tilos, mint a fém hajcsat. Szalagok, és egyéb kiegészítők tilosak. g. A versenyzők a körmeiket rövidre kell vágniuk, és nem viselhetnek fém, vagy más anyagból készült tárgyakat, melyek erősen megsebezhetik az ellenfelet. A fém fogszabályzó használatát be kell mutatni a Vezetőbírónak és a hivatalos orvosnak. A versenyző vállalja a teljes felelősséget minden sérüléséért. h. Fogvédő használata kötelező. i. Speciális sabaki kesztyű kötelező (jelenleg 10 unciás boxkesztyű) a WCK+ szabályrendszerben. Lábszár/lábfejvédő kötelező. j. Fejvédő ajánlott WCK+ ; rendszerben k. A szemüveg viselése tilos. Puha kontaktlencsét a versenyző saját felelősségére hordhat. l. Az engedély nélküli felszerelés vagy öltözet tilos. Nőknek fel kell venni további védőfelszerelést, mint a mell-védőt illetve gyerekeknek mellkas-test védőt. m. A fáslit, kötést, vagy más eszközt, amit sérülés miatt kell használni, a Vezetőbíró engedélyezheti a hivatalos orvos javaslatára. n. Más stílusok képviselőinek engedélyezett fekete ruha, vagy saját stílusukban használt öltözet, de mindenképpen gi-nek kell lennie, egyéb megkötések vonatkoznak rájuk is.
EDZŐK I. Az edzőknek lehetőség szerint a verseny egész ideje alatt melegítőben kell lenniük, és ki kell rakniuk a hivatalos azonosítót.
13 Megjegyzés: a. A versenyző csak egy övet hordhat. AKA pirosat, AO kéket. Az övfokozatot jelző övet a küzdelem alatt nem hordhatja. b. A fogvédőnek megfelelőnek kell lennie. Herevédőként csak kivehető, műanyag csésze lehet, amit személyesen mindenkinek magánál kell tartania. c. A vallást természetesen alapul lehet venni az öltözet olyan tartozékainál, mint a turbán, vagy amulett. Személyes kérésre, a vallását alapul véve, viselhető egyéb, megmagyarázható nem engedélyezett ruha, amit a Bírói Tanácsnak meg kell jegyeznie a versenyre. A Bírói Tanács érdemben megvizsgál minden kiegészítőt. Nem alkalmazunk olyan embert, aki megjelenik, és elvárja az együttműködést. d. Ha egy versenyző nem megfelelő öltözetben jelenik meg a küzdőterületen, nem zárják ki természetesen azonnal, hanem kap egy percet a hiányosságok pótlására. e. Ha a Bírói Bizottság megegyezik, akkor a Hivatalos Bírók leveheti a zakót.
A verseny lebonyolítása 1. A Kumite Versenyt fel lehet osztani Csapatversenyre és Egyéni Versenyre. Az Egyéni Verseny lehet súlycsoportos vagy nyílt verseny. A súlycsoportok a végső elosztása a küzdelmeknek. A „küzdelem” kifejezés írja le, amikor az Egyéni Versenyen két ember szemben áll egymással. 2. Egyik versenyző sem helyettesíthet másikat Egyéni címmérkőzésen. 3. Egyéni versenyzők vagy csapatok nem küldhetnek mást, ha hívják, ebben az esetben kizárják /KIKEN/ abból a kategóriából. Megjegyzés: A „kör” különálló szakasza versenyben, amely elvezet a döntősök végső azonosságához. Kieséses Kumite Versenyen egy körben a versenyzők ötven százaléka esik ki, egy versenyzőre számolva. Egy rendszerben, vagy körmérkőzés esetén a kör azt jelenti, hogy minden versenyző küzd egyet. A versenyzők nevének alkalmazásánál gondot okozhat a kiejtés, és így az azonosításban. Rajtszámot kell meghatározni és használni.
A rendezőség feladata: •
a verseny színhelyének előkészítése
•
a szükséges felszerelések biztosítása
•
szabályszerűségük előzetes ellenőrzése
•
a terem ízléses díszítése
14 •
a nézők fogadása
•
a verseny alatt a rend fenntartása
•
a segédszemélyzet biztosítása
•
az öltözők, fürdők előkészítése
•
a versenybíróság elnöke utasításainak végrehajtása
Ha egy versenyző küzdelem közben megsérül és kórházi ápolásra szorul, a rendező szervnek kötelessége gyors elszállításáról gondoskodni. A rendező szerv felelős az időmérők és az időméréshez szükséges eszközök, zászlók, védőfelszerelések, jelzőszalagok stb. meglétéről gondoskodni. A versenybírókat külön öltözőben kell elhelyezni, elválasztva a versenyzőktől és azok vezetőitől. Az ajtóra ki kell írni, hogy bírói öltöző és biztosítani kell, hogy oda csak a versenybírók léphessenek be. A bírók A Bírói Bizottság minden meccsen egy Vezetőbíróból /SHUSHIN/, három Bíróból /FUKUSHIN/, és egy Döntőbíróból /KANSA/ áll. Ezen kívül, a meccs levezetésének megkönnyítéséhez szükség van néhány időmérőre, bemondóra, jegyzőkönyv-vezetőre és pontellenőrre. Megjegyzés: A meccs kezdetekor a Vezetőbíró a küzdőterület külső szélén áll. A Vezetőbíró bal oldalán áll a Bíró 1. és 2., a jobb oldalán a Döntőbíró és a Bíró 3. A versenyzők és a Bírói Bizottság meghajlása után a Vezetőbíró egyet hátra lép, a Bírók és a Döntőbíró felé fordulnak, és mind meghajolnak. Amikor cserélődik a Bírói Bizottság, elhelyezkednek ugyanúgy, ahogy a küzdelem vagy meccs elején, meghajolnak egymás felé, és elhagyják a küzdőteret. Amikor egy Bíró cseréje történik, akkor az érkező Bíró odalép a távozó Bíróhoz, meghajol, majd helyet cserélnek.
A BÍRÁSKODÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A karate versenyek lebonyolításához hivatalos versenybíróságot kell kijelölni. A versenybíróság felkérése a rendező szerv feladata a MAKKSZ Bíróbizottságán keresztül. A versenybírák időben történő meghívása a rendező szerv feladata, mely a versenykiírással egy időben kell történjen.
15 A versenybíróság feladata, hogy működésével a szabályoknak megfelelően, pártatlanul valamennyi versenyző részére egyenlő versenyzési feltételeket biztosítson. A versenyeken csak érvényes engedéllyel rendelkező - a MAKKSZ Bíró Bizottsága által kiadott licensz-szel regisztrált - versenybírák működhetnek. Az a versenybíró, aki bármely okból a felkérésnek nem tud eleget tenni, fegyelmi terhe mellett köteles erről a rendező egyesületet értesíteni, hogy a helyetteséről időben lehessen gondoskodni. A kijelölt és felkért versenybírák kötelesek a verseny színhelyén /ha egyéb intézkedést a versenyről szóló értesítés nem tartalmaz /, a verseny kezdete előtt 1 órával a verseny rendezőjénél jelentkezni. A bírák határozott és a szabályok szellemének megfelelő helyes intézkedéseikkel, valamint a verseny területén tanúsított fegyelmezett magtartásukkal mutassanak jó példát! Tilos a versenybíráknak a versenyzőkkel, az edzőkkel vagy a közönséggel érintkezni a verseny folyamán! Szabálytalan versenyzés, vagy fegyelmezetlen magatartás esetén a döntés joga a vezetőbíróé, küzdőtéren kívüli fegyelmezetlenség esetén a versenybíróság elnökéé. Ha az egyes mérkőzések levezetésére kijelölt versenybírák feladatukat nem a szabályoknak megfelelően látják el -- részlehajlást vagy szándékos szabálysértést követnek el, vagy magatartásuk ellen kifogás emelhető - a verseny főbírája, tisztségükről azonnal leválthatja őket, súlyosabb esetekben ellenük fegyelmi eljárást indítványozhat. A versenybírók minősítését - elméleti és gyakorlati tudásuk, rátermettségük alapján a kijelölt tanfolyam elvégzése után a MAKKSZ Bíró Bizottság vezetője állapítja meg és jogában áll ezen változtatni. Versenybírák magatartása bírói tevékenységük közben mindig legyen határozott, feszes, ökonomikus, fegyelmezett és pártatalan!
Küzdőidő A Kumite küzdelem időtartama pontosan három /3/ perc a felnőtt férfiaknál /csapat-és egyéni versenyen is/, és kettő /2/ perc a nőknél. Az időmérést el kell kezdeni, amikor a Vezetőbíró jelt ad a küzdelem kezdetére, és minden esetben meg kell állítani, ha a Vezetőbíró „YAME”-t mond. Az időmérőnek hallhatóan gonggal vagy síppal kell jeleznie az „utolsó 30 mp.” vagy az „idő vége” jelet. Az „idő vége” jelzi a küzdelem végét.
Pontozás
16
I. A pontok a következők: a. SANBON – három /3/ pont b. NIHON – kettő /2/ pont c. IPPON – egy /1/ pont II. Pontot lehet szerezni olyan szabályos technikával, ami hatásos. Akkor hatásos egy technika ha megrendítő erejű ( kivétel; gyermekeknél a fej támadása csak kontrollal engedélyezett ). Megrendítő erejű, ha a versenyző a technika hatására, elveszti egyensúlyát, megszédül, összeesik, láthatóan pillanatnyilag képtelen folytatni a küzdelmet ( pl: hagyományos knock down küzdelemben wazari értékű találat ). Ha 10 mp. belül mégis folytatja, a küzdelmet, ellenfele megkapja a végrehajtott technikáért járó pontot. Ha nem tudja folytatni a küzdelmet vagy az orvos eltiltja, az ellenfele győz nyolc /8/ ponttal. III. SANBON-t ér: a. Jodan rúgás (fej rúgás) b. Dobás vagy lábsöprés után a földre kerülő ellenfélre végrehajtott pontértékű technika. IV. NIHON-t ér: a. Chudan rúgás ( test rúgás ) b. Ütés a hátra c. Kéztechnikák kombinációja, amelyek magukban is mind pontot ér. V. IPPON-t ér: a. Chudan tsuki ( testre ütés ) b. Gedan geri ( lábra rúgás ) c. Jodan tsuki mely érvényes felületet talál ( WCK+ ; fejre ütés ) VI. Támadható felületek: a. Fej (csak szemből, oldalról és alulról WCK +) b. Arc c. Nyak d. Gyomor e. Mellkas f. Hát g. Oldalak h. Lábak VII. A küzdelem vége jelzéssel egy időben végrehajtott hatásos technika érvényes. Egy technika még akkor is, ha hatásos, de a küzdelem megszakítása vagy megállítása után hajtanak végre, nem pontozható, és büntetést kell kiróni a szabálytalankodóra. VIII. A hatásos technika pontot nem ér, ha mindkét versenyző a küzdőterületen kívül van. Mégis, ha az egyik versenyző még belül van a küzdőterületen, amikor végrehajtja a hatásos technikát a Vezetőbíró „YAME” jelzése előtt, az pontot ér. IX. Egyszerre, hatásos, pontértékű találatot ér el mindkét versenyző /AIUCHI/, az nem pontozható.
17 Pontértékű az a technika, amit a fenti 6. pontban leírt támadható felületeken helyeztek el. A technikával megfelelően kontrolláltan kell a fenti felületeket támadni, és a fenti 2. pont alapján hatásosnak kell lennie.
Pontérték Sanbon-t /3 pont/ ér
Nihon-t /2 pont/ ér
Ippon-t /1 pont/ ér
Technikai szempont 1. Jodan rúgások. Jodan jelenti a fejet, az arcot, és a nyakat. 2. Minden, kontrollált pontozható technika, amelyet szabályos dobás, lábsöprés után, vagy az ellenfél földre kerülése után hajtanak végre. Chudan rúgások. Chudan jelenti a gyonmort, mellkast, a hátat és az oldalt. Ütés elhelyezése az ellenfél hátán. Minden pontozható technika, amelyet a versenyző megengedhető, fizikai akcióból hajt végre, és az ellenfél egyensúlyvesztését okozza. Bármelyik ütés /tsuki/ és csapás /uchi/ amit chudanra hajtanak végre Bármelyik rúgás /geri/ a lábra.
Megjegyzés: 1. A biztonság okáért, az ellenfél dobásánál betartani, vagy veszélyesen dobni, ahol a támasztási pont a csípő fölött van, tiltottak, és figyelmeztetés, vagy büntetés követi. Kivételek a hagyományos karate lábsöprések, amelyeknél nem szükséges az ellenfél megemelése végrehajtás közben, mint ashi-barai, ko uchi gari, kani waza, stb. A dobás végrehajtása után a Vezetőbíró várjon 2-3 mp.-t, hogy a versenyző pontot kíséreljen elérni. 2. Amikor a versenyző elcsúszik, elesik, vagy egyensúlyát veszti a saját akciójában, és az ellenfél közben értékelhető felületre támad, akkor az ellenfélnek pontot kell adni, ha a másik nem egyenesedik fel. Pont elérését megkísérelni földön levő ellenféllel szemben csak kontrolláltan szabad. 3. A technika, amely a lapockát éri, pontozható. A váll nem pontozható része az, ahol a felkar találkozik a lapockával és a kulcscsonttal. 4. Az „idő vége” jelzés a küzdelem lehetséges pontozásának végét is jelzi, akkor is, ha a Vezetőbíró véletlenül nem állította meg a küzdelmet. Ez a jelzés nem jelenti azt, hogy büntetést nem lehet kiróni utána. A Bírói Bizottság addig kiróhat büntetést, amíg nem engedélyezik a versenyzőknek az értékelése után a küzdőtér elhagyását. Büntetést lehet ezután is kiróni, de csak Bírói Tanács teheti meg. 5. Valódi Aiuchi ritka. Nem csak két technika fekszik egyszerre, bár mindkettő pontot ér. Két technika találhat majdnem egyidőben, de ritkán mindkettő, valójában csak az egyik hatásos. A Vezetőbíró ne úgy értékelje, mint Aiuchi, amikor az ilyen helyzetben az egyidejű párból csak az egyik pontértékű. Ez nem Aiuchi.
18
A döntés feltételei A küzdelmet eldönti, ha az egyik versenyző tisztán vezetést szerez nyolc /8/ ponttal, vagy letelt a küzdőidő, és több ponttal rendelkezik, bírói döntést szerez /HANTEI/, vagy a versenyzővel szemben HANSOKU-t, SHIKKAKU-t vagy KIKEN-t ítélnek. i. Ha küzdelem végén a pontok egyenlőek, vagy nincs pont, akkor a Vezetőbíró döntetlent /HIKIWAKE/ hirdet ki, és kezdődik az ENCHO-SEN, ha alkalmazható. ii. Egyéni küzdelemben, ha döntetlen, egy hosszabbítás nem haladhatja meg az egy /1/ percet /ENCHO-SEN/. Az ENCHO-SEN a küzdelem meghosszabbítása, az összes büntetés és figyelmeztetés, amit kiróttak, még mindig érvényes. Az első versenyzőt, amelyik pontot ér el, győztesnek kell kihirdetni. Ha egyik versenyző sem szerez pontot az ENCHO-SEN-ben, akkor a Vezetőbíró és a három Bíró végső szavazataival kell győztest hirdetni /HANTEI/. A döntés kötelezően nem lehet részrehajló egyik vagy másik versenyző felé, és a következő feltételeken kell alapulnia: a. A versenyző viselkedése, harci szelleme, és erejének bizonyítása b. A taktikai és technikai felsőbbség kimutatása. c. Amelyik versenyző több támadást indított. Megjegyzés: Amikor szavazással ér véget a küzdelem /HANTEI/, ha eredménytelen az ENCHO-SEN, akkor a Vezetőbíró a küzdőtér szélére lépve „HANTEI”-t mond, majd ezt követően kettős sípjelet fúj. A Bírók jelzik zászlóikkal a véleményüket, egy időben a Vezetőbíró döntésével, amelynél a kedvezett oldal felőli kezét felemeli. A Vezetőbíró ezután egy rövidet sípol, visszalép eredeti helyére, és kihirdeti a végső döntést. Döntetlen szavazat esetén a Vezetőbíró döntetlent ítél, majd alkalmazza a végső szavazatát. Visszalép az eredeti helyére, egyik karját keresztbe teszi a mellkasa előtt, a kedvezett oldali karját hajlítva felemelve jelzi a végső szavazatának alkalmazását. A győztest a szokásos módon hirdeti ki. Tiltott magatartás A tiltott magatartásnak két csoportja van, az 1. kategória (C1) és a 2. kategória (C2). 1. kategória 1. Olyan technikák, melyek a torokkal érintkeznek 2. Az ágyék, az ízületek, vagy a rüszt támadása 3. Az arc támadása kéztechnikával (kivéve WCK+) 4. Veszélyes vagy tiltott dobások 2. kategória 1. Sérülés színlelése, vagy eltúlzása 2. Ismételt kilépés a küzdőterületről /JOGAI/ 3. Veszélyérzet nélküli belemerülés a cselekvésbe, amellyel a versenyző sérülést szerezhet az ellenféltől, vagy az megfelelő mértékű védekezés kihagyása /MUBOBI/ 4. A küzdelem elkerülése, mintegy megelőzve az ellenfél pontszerzésre kedvező helyzetbe kerülését
19 5. Lefogás, birkózás, tolás, vagy megfogás dobás vagy más technika végrehajtása nélkül 6. Fejjel támadás 7. Az ellenfélhez beszélés, vagy annak provokálása, a Vezetőbíró utasításának be nem tartása, udvariatlan viselkedés a bírói kar felé, vagy a szabályok bármilyen megsértése. 8. A fej hátsó részének (tarkó) és felső részének (fejtető) támadása kéztechnikával (WCK+) 9. Ha gyermek kategóriában áthúzott jodan támadás.
Megjegyzés: II. Az összes technikát a fekvő ellenfél irányába kontrollálni kell. Ha nem így történik, akkor tekintet nélkül a technika téves alkalmazására, figyelmeztetést vagy büntetés kell kiróni. III. Felnőtt vagy Junior versenyzők teljes erejű rúgással támadhatják az arcot, a fejet, és a nyakat (de nem a torkot). Gyermekek kontroláltan, visszahúzva a rúgást, támadhatják a fejet. IV. A Vezetőbírónak állandóan figyelnie kell a sérült versenyzőt. Egy kis késedelem az ítélkezésben, amikor a sérülés jelei mutatkoznak, az olyan, mint egy orrvérzés felerősítése. Figyelni kell az olyan erőfeszítés megmutatkozását is, amikor a versenyző a könnyű sérülést eltúloz taktikai előny érdekében. Például, egy erős fújás a sérült orron, vagy durván megdörzsöli az arcát. V. Ha sérülés által létrehozott jelek nem állnak teljesen arányba a találat szögével, akkor a bíróknak ezt figyelembe véve kell büntetni a láthatólag eltúlzott találatot. Például, amikor egy hozzávetőleg gyenge találat miatt képtelen folytatni az elviselt sérülés fokozódó hatásai okán a közeli küzdelmet. A meccs vagy küzdelem kezdete előtt a Küzdőtér Ellenőrnek ellenőriznie kell az orvosi kártyákat, és meg kell bizonyosodnia, hogy a versenyző alkalmas a harcra. A Vezetőbírónak tájékozódnia kell a versenyzőt veszélyeztető sérülésekről. VI. A versenyzőt, aki túlreagál egy könnyű találatot, hogy a bírók megbüntessék az ellenfelet - mint az arc megfogása, tántorgás, vagy ok nélkül összeesni –természetesen figyelmeztetni vagy büntetni kell. VII. Egy sérülés színlelése, ami nincs, a szabályok súlyos megsértése. SHIKKAKU-t kell ítélni a sérülést színlelő versenyzőnek (pl.: összeesik, és a padló felé fordul, és ez - a független orvos véleménye alapján – nem támasztja alá semmilyen sérülés vagy orvosi indok). Eltúlozni egy sérülést, amely van, kevésbé komoly. Az eltúlzott sérülés miatt figyelmeztetést vagy büntetést kell kiróni. VIII. A versenyző, aki SHIKKAKU-t kapott sérülés színleléséért, el kell távolítani a verseny területéről, és a Orvosi Bizottság kezére kell adni, aki elvégzi a versenyző azonnali vizsgálatát. Az Orvosi Bizottság a verseny vége előtt írásba tesz jelentést a vizsgálatról a Bírói Bizottságnak. A versenyző, aki sérülést színlel, kiteszi magát erősebb büntetésnek, beleértve az egész életre történő eltiltást is. IX. A torok különösen sérülékeny terület, és még a legkönnyebb találatra is figyelmeztetést vagy büntetést kell kiróni, kivéve, ha a találatot kapó hibája. X. A dobásoknak két fajtáját különböztetjük meg. A megalapozott, „hagyományos” karate lábsöpréseket, mint ashi barai, ko uchi gari, stb., amikor az ellenfelet kisöpörte az egyensúlyából, vagy előzetes fogás nélkül dobja, és az olyan dobásokat, amelyeknél meg kell fogni, vagy tartani az ellenfelet a dobás végrehajtása előtt. A megtámasztási pont nem lehet a csípő felett, és teljesen irányítani kell az ellenfelet, hogy biztonságosan érjen földet. A váll fölötti dobások, mint seio nage, kata garuma, stb. kifejezetten tiltottak, ugyanúgy, mint a „mentődobásoknak” nevezettek, pl. tomoe
20 nage, sumi gaeshi, stb. Ha egy ellenfél megsérül a dobás következtében, a Bírói Bizottság eldönti, hogy büntessen-e. XI. JOGAI az a helyzet, amikor a versenyző lába, vagy a testének bármely része a padlót éri a küzdőterületen kívül. Kivétel, ha a versenyzőt erővel kitolja, vagy kidobja az ellenfele. XII. Az a versenyző, aki pontszerzés után megy ki, mielőtt a Vezetőbíró „Yame-t” mond, az pontot ér el, nem JOGAI. Ha a versenyzőnek nem sikerül pontot elérni, akkor már JOGAI. XIII. Ha AO kilép AKA sikeres pontszerző támadása miatt, a „Yame” természetesen a pont miatt van, és AO kilépése nem számít. Ha AO kint van, vagy kilép, amikor AKA pontot ér el (AKA visszatér a területre), akkor AKA pontot kap, AO pedig büntetést a JOGAI miatt. XIV. A versenyző, aki folyamatosan hátrál hatásos visszatámadás nélkül, szükségtelenül fog, vagy szándékosan elhagyja a küzdőteret inkább, minthogy lehetőséget adjon az ellenfélnek a pontszerzésre, azt figyelmeztetni vagy büntetni kell, amennyiben ez gyakran előfordul. Ha a szabálytalanság előfordulása kb. 10 másodperc, vagy több idő van a küzdelemből hátra, akkor a Vezetőbíró figyelmezteti a vétkest. Ha történt korábban „2. Kategóriás” szabálytalanság vagy szabálytalanságok, akkor intésre kerül sor. Ha mégis kevesebb, mint 10 mp. van hátra, akkor a vétkest Keikoku-val büntetik (akár volt korábban „2. Kategóriás” Chukoku, akár nem) és az ellenfélnek Ippon-t ítélnek. Ha volt korábban „2. Kategóriás” Keikoku, akkor a vétkest Hansoku Chui-val büntetik, és az ellenfélnek Nihon-t ítélnek. Ha volt korábban „2. Kategóriás” Hansoku Chui, akkor a vétkes Hansoku-val büntetik, és az ellenfél megnyeri a küzdelmet. Mindamellett a Vezetőbírónak gondoskodnia kell arról, ha a versenyző viselkedése nem megfelelő mértékben védekező az ellenfél megtámadásakor, vakmerően vagy veszélyesen viselkedik, ilyen esetben a támadót kell figyelmeztetni vagy büntetni. XV. A MUBOBI-ra példa, amikor a versenyző indít egy támadást, anélkül, hogy figyelne a személyes biztonságára. XVI. Egy hivatalos küldöttség bármelyik tagjának udvariatlan viselkedésével kiérdemelheti a versenyző, a csapat, vagy a küldöttség versenyről történő kizárását, diszkvalifikálását.
Büntetések Figyelmeztetés (CHUKOKU): Adható kisebb szabálytalanságért, vagy kisebb szabálytalanság első példájánál KEIKOKU: Ez az első büntetés, amellyel IPPON (1 pont) adódik az ellenfél pontjaihoz. KKEIKOKU-t adnak kisebb szabálytalanságért, amit megelőzött figyelmeztetés abban a küzdelemben, vagy szabálytalanságért, ami nem elég súlyos HANSOKU-CHUI-hoz. HANSOKU-CHUI: Ez egy büntetés, amellyel NIHON (2 pont) adódik az ellenfél pontjaihoz. A HANSOKU-CHUI-t általában olyan szabálytalanságért adnak, amit megelőzött KEIKOKU abban a küzdelemben, vagy olyan súlyos szabálytalanságért, amiért nem adható KEIKOKU. HANSOKU: Ezt adnak nagyon súlyos szabálytalanságért, vagy ha már kapott HANSOKU-CHUI-t. Következményeként leléptetik a versenyzőt. SHIKKAKU: Ez egy kizárás a bajnokságról, versenyről, vagy meccsről. Rendben meg kell határozni a szerezhető SHIKKAKU mennyiségét, erről a Bírói Tanács határoz. SHIKKAKU-t ítélnek a versenyzőnek, ha nem fogad szót a Vezetőbírónak,
21 gonoszul viselkedik, vagy olyat tesz, ami sérti a Karate-do tekintélyét és becsületét, vagy amikor más tettével nem veszi figyelembe a szabályokat és a bajnokság szellemét.
Megjegyzés: 1. és 2. Kategóriás büntetések keresztben nem halmozódhatnak. Büntetést közvetlenül szabálytalanságért lehet adni, de csak egyszer, abban a kategóriában történő újabb szabálytalanságért a súlyosságának megfelelően nagyobb büntetést kell adni. Az nem lehetséges, például, hogy szabálytalan találat utáni figyelmeztetést vagy büntetést követően még egy figyelmeztetést adni második szabálytalan találatért. Figyelmeztetést (CHUKOKU) adnak, amikor világosan kis mértékű a szabályok megszegése, de a versenyző esélyét a győzelemre nem csökken (a Bírói Bizottság nézete szerint) az ellenfél hibájából. KEIKOKU-T lehet adni közvetlenül, figyelmeztetés nélkül is. KEIKOKU rendes, amikor a versenyző esélye a győzelemre kissé csökken (a Bírói Bizottság nézete szerint) az ellenfél hibájából. HANSOKU-CHUI-t lehet adni közvetlenül is, vagy figyelmeztetés, illetve KEIKOKU után, amikor a versenyző esélye a győzelemre súlyosan csökken (a Bírói Bizottság nézete szerint) az ellenfél hibájából. HANSOKU-t adnak felhalmozott büntetések után, de közvetlenül lehet adni a szabályok igen súlyos megsértése után is. Akkor használják, amikor a versenyző esélye a győzelemre a valóságban nullára csökken (a Bírói Bizottság nézete szerint) az ellenfél hibájából. Minden részvevő, aki sérülés okozása miatt kapott HANSOKU-t, és aki a Bírói Tanács, valamint a Küzdőtér Ellenőr nézete szerint túl vakmerően vagy veszélyesen viselkedett, illetve aki összességében nem rendelkezik a szükséges képességek a versenyhez megkövetelt korlátozásával, arról jelentés kerül a Bírói Tanács elé. A Bírói Tanács határoz, hogy a részvevő mit tehet a versenyen, pihenő közben, és/vagy a következő versenyen. SHIKKAKU adható közvetlenül, minden figyelmeztetés nélkül is. A versenyző akkor is kaphatja, ha nem érdemli meg, elég, ha az Edzője, vagy a küldöttségének nem versenyző tagja valamilyen módon sértse a Karate-do tekintélyét és becsületét. Ha a Vezetőbíró azt hiszi, hogy egy versenyző gonoszul cselekszik, akár figyelmetlenül, akár szándékosan valódi fizikai sérülést okozott, SHIKKAKU, nem pedig HANSOKU, a helyes büntetés. A SHIKKAKU-ról hivatalos közleményt kell kiadni. Sérülések és balesetek 1. KIKEN-t vagy vesztést von maga után, amikor a versenyző vagy versenyzők nem tudják magukat megmutatni híváskor, képtelenek a folytatásra, megszakítják a küzdelmet, visszavonulnak a Vezetőbíró utasítása ellenére. A sérülésből adódó földön maradás nem számítható be az ellenfél akciójának. 2. Ha két résztvevő sérül meg egyszerre a másiktól, vagy szenvednek az előzőleg elszenvedett sérülés hatására, és a verseny orvosa a küzdelem folytatására képtelenné nyilvánítja őket, akkor az győz, akinek több pontja
22 van. Egyéni Versenyen, ha a pontok száma egyenlő, akkor bírói döntéssel /HANTEI/ kell ítélni. 3. Egy sérült versenyző, akire az orvos azt mondta, hogy nem küzdhet, nem harcolhat újra a versenyen. 4. Egy sérült versenyző, aki küzdelmet nyert a másik diszkvalifikációjával, nem harcolhat újra a versenyen orvosi engedély nélkül. Ha sérült, és a második küzdelmet is diszkvalifikációval nyeri, akkor természetesen visszavonul a további küzdelmektől azon a versenyen. 5. Amikor egy résztvevő megsérül, a Vezetőbíró megállítja a küzdelmet és behívja az orvost. Csak az orvos állíthat fel diagnózist, és kezelheti a sérülést. 6. Egy versenyző, akinek sérülés miatt a küzdelem közben orvosi kezelés szükséges, három perce van a visszatérésre. Ha a kezelés nem fejeződik be ez alatt az idő alatt, a Vezetőbíró a versenyzőt a küzdelemre alkalmatlannak nyilvánítja /13. fejezet, 9d szakasz/, vagy megnöveli a kezelésre szánt időt. 7. Minden versenyző, aki elesik, megdobják, vagy leütik, és nem áll teljesen lábra tíz másodpercen belül, mindent összevetve alkalmatlan a harc folytatására, és automatikusan visszavonul minden Kumite számtól azon a versenyen. Az esetben, ha a versenyző elesik, megdobják, vagy leütik, és a versenyző nem áll talpra azonnal, a Vezetőbíró jelére az időmérő megkezdi a visszaszámolást a tíz másodpercből egy sípjellel, egy időben az orvos behívásával, ha az szükséges. Az időmérő megállítja az órát, ha a Vezetőbíró felemeli a karját.
1. melléklet: Szakkifejezések
SHOBU HAJIME ATOSHI BARAKU
YAME MOTO NO ICHI TSUZUKETE
Kezdd el a mérkőzést! 30 másodperc van hátra Állj! Kiinduló helyzet Folytasd!
TSUZUKETE HAJIME
Folytasd, rajta!
FUKUSHIN SHUGO
Bírók, hozzám!
A vezényszó után a Vezetőbíró egy lépést hátra lép. Az időmérő tisztán hallható jelzést ad 30 mp-el a mérkőzés vége előtt. A mérkőzés megszakítása vagy vége. A Vezetőbíró és a versenyzők a kiinduló helyüket foglalják el. A küzdelem folytatására felszólítás abban az esetben, ha nem állították meg a mérkőzést. A Vezetőbíró a „Tsuzukete” vezényszó mondása közben zenkutsu dachiban áll, széttárt karokkal, és tenyerét kifelé fordítja. A „Hajime” kimondásakor tenyereit befordítva karjait gyorsan egymáshoz közelíti. A mérkőzés végén, vagy SHIKKAKU esetén magához hívja az Oldalbírókat a Vezetőbíró.
23 HANTEI
Döntés
HIKIWAKE
Döntetlen
TORIMASEN
Nem értékelhető technika
ENCHOENCHO-SEN
Hosszabbítás
AIUCHI
AKA AKA (AO) NO
Együttes találat KACHI
Piros (kék) győz
AKA (AO) SANBON
Piros (kék) három pont
AKA (AO) NIHON
Piros (kék) két pont
AKA (AO) IPPON
Piros (kék) egy pont
CHUKOKU
Figyelmeztetés büntetés nélkül
KEIKOKU
Intés egy pont büntetéssel
HANSOKU HANSOKUNSOKU-CHUI
Intés két pont büntetéssel
HANSOKU
Leléptetés
JOGAI
Kilépés
SHIKKAKU
Kizárás
KIKEN
Feladás
A Vezetőbíró az Oldalbírók döntését kéri. A sípjelre az Oldalbírók zászlóikkal, a Vezetőbíró karemeléssel jelzi a döntését. Döntetlen bírói döntés esetén (HANTEI) a Vezetőbíró karját a mellénél keresztezi, majd tenyérrel felfelé, lefelé széttárja a karjait. A Vezetőbíró karját a mellénél keresztezi, majd tenyerével lefelé törlő mozdulatot tesz. A Vezetőbíró a hosszabbítást „SHOBU HAJIME” vezényszóval indítja. Egyik versenyző sem kap pontot. A Vezetőbíró melle előtt összeérinti a két öklét. A Vezetőbíró a mérkőzés végén felfelé 45 fokban felemeli karját a győztes versenyző oldalán. A Vezetőbíró felfelé 45 fokban kinyújtja karját a pontszerző versenyző oldalán. A Vezetőbíró vállmagasságban kinyújtja karját a pontszerző versenyző oldalán. A Vezetőbíró lefelé 45 fokban kinyújtja karját a pontszerző versenyző oldalán. 1.kat: A Vezetőbíró mellmagasságban keresztezi a kezeit 2.kat: A Vezetőbíró behajlított karral a vétkes arcára mutat. A Vezetőbíró mutatóujjával az elkövető lábára mutat, majd megadja az Ippont az ellenfelének. A Vezetőbíró mutatóujjával az elkövető testére mutat, majd megadja az Nihont az ellenfelének. A Vezetőbíró mutatóujjával az elkövető arcára mutat, majd az ellenfelét kihirdeti győztesnek. A Vezetőbíró az oldalvonalra mutat, és kezét fel-le mozgatva jelzi az Oldalbíróknak a kilépést. A Vezetőbíró mutatóujjával az elkövető arcára, majd karjával kifelé, a háta mögé mutat, közben „AKA (AO) SHIKKAKU” vezényszót mond. Ezután az ellenfelét kihirdeti győztesnek. A Vezetőbíró a mérkőzést feladó versenyző kiinduló vonalára mutat ujjával.
24 MUBOBI
Önveszélyeztetés
A Vezetőbíró megérinti arcát kézélével. Kézélét előrefordítja, majd tenyerét visszaviszi az arca elé.
2. melléklet: Kar- és zászlójelzések
Vezető bírók karjelzései shobu hajime „Kezd meg a küzdelmet” A vezényszó után a vezetőbíró egy lépést hátra lép.
Shomen ni rei A Vezetőbíró felszólítja a versenyzőket, hogy meghajlással köszöntsék a közönséget.
otogai ni rei
25 A vezetőbíró felszólítja a versenyzőket, hogy meghajlással köszöntsék egymást.
Tsuzukete hajime „Folytasd a küzdelmet!” A vezetőbíró a „Tsuzukete” kimondása közben zenkutsu dachiban áll, széttárt karokkal, tenyerét kifelé fordítva. A „Hajime” kimondásakor tenyereit befelé fordítva karjait gyorsan egymáshoz közelíti.
Yame „Állj!” A mérkőzés megszakítása, vagy befejezése. Kimondásakor a vezetőbíró kilép és egy vágó mozdulatot tesz kezével.
26 1. kategóriás szabálysértés A Vezetőbíró mellmagasságban keresztezi a kezeit, a vétkes versenyző felé fordulva.
2. kategóriás szabálysértés A Vezetőbíró behajlított karral a vétkes arcába mutat.
Ippon – 1 pont A Vezetőbíró lefelé 45 fokban kinyújtja karját a pontszerző versenyző oldalán.
Nihon – 2 pont
Sanbon
A Vezetőbíró lefelé vállmagasságban kinyújtja karját a pontszerző versenyző oldalán.
27
A Vezetőbíró felfelé 45 fokban kinyújtja karját a pontszerző versenyző oldalán.
No kachi
A Vezetőbíró a mérkőzés végén felfelé 45 fokban kinyújtja karját a győztes versenyző oldalán.
Előző döntés törlése A Vezetőbíró a versenyző felé fordulva, azt megnevezve (AO vagy AKA) keresztezi karjait, majd tenyereivel lefelé egy törlő mozdulatot tesz, jelezve, hogy az előzőleg kihirdetett döntés érvénytelen.
Chukoku A Vezetőbíró a megfelelő karjelzéssel figyelmezteti a versenyzőt az elkövetett 1. vagy 2. kategóriás szabálysértésre.
Nem jár vele büntetés.
Keikoku
28 „Ippon büntetés” A Vezetőbíró mutatóujjával az elkövető lábára mutat, majd az ellenfelének Ippont ad.
Hansoku chui „Nihon büntetés” A Vezetőbíró mutatóujjával az elkövető testére mutat, majd az ellenfelének Nihont ad.
Hansoku „Leléptetés” A Vezetőbíró mutatóujjával az elkövető arcára mutat, majd az ellenfelet kihirdeti győztesnek.
Shikkaku „Kizárás! Hagyd el a termet!” A Vezetőbíró mutatóujjával az elkövető arcára, majd karjával kifelé, a háta mögé mutat, közben „AKA/AO SHIKKAKU”-t mond, majd az ellenfelet kihirdeti győztesnek.
29
Jogai „Kilépés” A Vezetőbíró az oldalvonalra mutat, és kezét fel-le mozgatva jelzi a kilépést.
Túl erős kontakt A Vezetőbíró az egyik öklét a másik tenyerének érintve mutatja az oldalbíróknak, hogy túl erős volt a találat (1. kategória)
Mubobi A Vezetőbíró megérinti arcát a kézélével. Kézélét előrefordítja, mejd tenyerét visszaviszi az arca elé. Ezzel jelzi az oldalbíróknak, hogy a versenyző saját magát veszélyeztette.
Színlelt vagy eltúlzott sérülés
30
A Vezetőbíró mindkét kezét az arcához tartva jelzi az oldalbíróknak a 2. kategóriás szabálysértést.
Küzdelem elkerülése A Vezetőbíró a mutatóujjával lefelé körözve jelzi az oldalbíróknak a szabálysértést.
Szabálytalan lökés, tolás, birkózás, vagy felesleges fogás A Vezetőbíró mindkét öklével vállmagasságban kitartva karjait a levegőbe markol, vagy mindkét nyitott kezével toló mozdulatot téve jelzi az oldalbíróknak a szabálysértést.
Veszélyes, vagy ellenőrizetlen technika A Vezetőbíró az öklét arcához tartva jelzi az oldalbíróknak a szabálysértést.
Fej támadása
31 A Vezetőbíró a nyitott tenyerével megérintve a homlokát jelzi az oldalbíróknak a szabálysértést.
Beszéd, vagy az ellenfél ingerlése A Vezetőbíró a mutatóujját a szájára helyezve jelzi az oldalbíróknak a szabálysértést.
Fukushin shugo „Bírók, hozzám!” A Vezetőbíró magához hívja az oldalbírókat.
Torimasen
32 „Nem pontértékű technika” A Vezetőbíró a karjait a mellénél keresztezi, majd tenyerével lefelé törlő mozdulatot tesz.
Hikiwake „Döntetlen” Döntetlen bírói döntés esetén (HANTEI) a Vezetőbíró a karjait a mellénél keresztezi, majd tenyerével felfelé, lefelé széttárja karjait.
Aiuchi „Együttes találat” A Vezetőbíró a mellkasa előtt összeérinti a két öklét. Egyik versenyző sem kap pontot.
Technika blokkolva, vagy nem találati felület A Vezetőbíró nyitott kezével megérinti a másik karját jelezve, hogy a technikát blokkolták, vagy nem találati felületet ért.
33 Első találat A Vezetőbíró az oldalbírók felé jelzi, melyik versenyző talált először. A pontszerző versenyző felőli nyitott kezét a másik tenyeréhez érinti.
Gyenge technika A Vezetőbíró kezét fel-le mozgatva mutatja az oldalbíróknak, hogy a technikában nem volt elég erő.
Elcsúszott technika A Vezetőbíró összezárt öklét a teste előtt keresztirányban elhúzza, jelezve az oldalbíróknak, hogy a technika elcsúszott.
Túl nagy távolság A Vezetőbíró két tenyerét kb. 30 cm távolságban egymás felé fordítva jelzi az oldalbíróknak, hogy a távolság túl nagy volt.
Jelzést újra
34 A Vezetőbíró, miután jelezte az indokot, felkéri az oldalbírókat véleményük felülvizsgálatára.
Kiken „Visszalépés, feladás” A Vezetőbíró a mérkőzést feladó versenyző kiinduló vonalára mutat ujjával, majd kihirdeti az ellenfélt győztesnek.
Oldalbírók zászlójelzései
35
36
37
38
39
40
41
: Iránymutatás bíróknak
Ezen melléklet segít a Vezető- és Oldalbíróknak eligazodni a szabályok és megjegyzések között. TÚLZOTT TALÁLAT Ha a versenyző pontértékű technika után azonnal egy túlzott, vagy szabálytalan találatot ér el, akkor a Bírói Testület pont helyett 1. Kategóriás figyelmeztetést vagy büntetést ad – kivéve, ha a sérült versenyző hibájából történt. TÚLZOTT TALÁLAT ÉS ANNAK ELTÚLZÁSA Ha egy versenyző túlzott vagy szabálytalan találat látszatát kelti, de a Bírói Testület észlelte, hogy a technika tiszta és szabályos volt, akkor pontot ad, illetve 2 Kategóriás figyelmeztetést vagy büntetést ró ki a színlelő vagy eltúlzó versenyző részére. (Mindig mérlegelni kell, sérülés durva színlelésének esetében Shikkaku-t kell adni.) MUBOBI Mubobi-ért figyelmeztetés, vagy büntetés akkor jár, ha a versenyzőt találat vagy sérülés ér a saját hibája vagy gondatlansága miatt. Ilyen eset, amikor a versenyző hátat fordít az ellenfelének a Vezetőbíró küzdelmet megállító „Yame!” jelzése előtt, nem védekezik vagy nem koncentrál és hibát ismétel, vagy nem védekezik az ellenfél támadása ellen.
42 A 8. fejezet XVI. magyarázata: Ha a támadót túlzott találat éri és/vagy sérülést szenved a saját hibájából, akkor a Vezetőbíró 2. Kategóriás figyelmeztetést vagy büntetést ad neki, és lehet, hogy az ellenfelét nem bünteti. Az a versenyző, aki találatot kap a saját hibájából, és annak hatását eltúlozza, nem szabad Mubobi miatt büntetni vagy figyelmeztetni, inkább az eltúlzás miatt kell jobban megbüntetni, mivel két szabálytalanságot követett el egyszerre. Meg kell jegyezni, hogy ilyen esetben a technika nem túlzott vagy szabálytalan, és pontot ér. DOBÁSOK ÉS SÉRÜLÉSEK Amikor fogás és dobás történik bizonyos feltételek esetén az edzőre hárul a felelősség, hogy a versenyző gyakorolja, illetve képes legyen biztonságosan tompítani/esni. A versenyző, aki dobástechnikát hajt végre, tartsa be a feltételeket, melyek a 6. és 8. fejezet magyarázatában vannak. Ha a versenyző megdobja az ellenfelét a megfelelő módon, és sérülés történik, mert az ellenfele helytelenül tompít, akkor a sérült fél a hibás, a dobó személyt nem szabad büntetni. Saját magának okozhat sérülést a résztvevő, amikor dobásnál tompítás helyett nyújtott karját, vagy könyökét teszi maga alá, vagy ellen tart a dobásnak, illetve magára rántja a másikat. Különösen veszélyes, ha a másik lábait megragadva, azokat kirántja, és a hátára dobja. A 8. fejezet IX. magyarázata rögzíti: „ Iés teljesen irányítani kell az ellenfelet, hogy biztonságosan érjen földet.” Amikor nehéz biztosítani a biztonságos érkezést, az ilyen dobás a tiltott technikák közé tartozik. Ha sérülés történik, akkor az 1. kategóriába, ha nincs sérülés, vagy a Vezetőbíró közbelép, akkor a 2. kategóriába tartozik (8. fejezet, 2. kategória, 5. pont). Kiemelkedő, ezek olyan dobásfajták, melyek nem tiltottak, a végrehajtás módja a döntő tényező. HÁROM MIENAI Ha minden Oldalbíró Mienai-t jelez, miután a vezetőbíró megállította a küzdelmet, akkor lehet pontot vagy büntetést ítélni? A 12. fejezet III. magyarázata kimondja: „Ha a mérkőzést megállították, akkor a többségi döntés érvényesül.” Vagyis, ha az oldalbírók nem láttak semmit, nincs határozott véleményük vagy szavazatuk, és így a Vezetőbíró többségben van. Ilyen helyzet lehet akkor, amikor az akció a küzdőtér széléhez közel van a Vezetőbíró oldalán, és az Oldalbírók nem láthatták. KÉT AKA, EGY MIENAI Yame után, amikor két Oldalbíró AKA-nak jelez pontot, a harmadik Mienai-t mutat, a Vezetőbíró ítélhet pontot AO részére?
43 A szabályok kimondják, hogy két Oldalbíró ellenében csak akkor ítélhet mást a Vezetőbíró, ha egy Oldalbíró határozottan támogatja. A Mienai nem határozott támogatás, mivel azt jelzi, hogy nem látott pontértékű technikát. A Vezetőbíró felkérheti az Oldalbírókat a döntésük átgondolására, de utána azt kell ítélnie, amit mutatnak. ÁTGONDOLÁS A Vezetőbíró felkérheti az Oldalbírókat az átgondolásra, ha „I szerinte hibáztak, vagy nem a szabályok szerint jártak el.” A döntés átgondolását csak egyetlen egyszer kérheti a Vezetőbíró. Ha az Oldalbírók véleménye nem változik, akkor a többségi elvet kell alkalmazni. EGYÉRTELMŰ JELZÉSEK A félreértések elkerülése miatt az Oldalbírók egy időben csak egy jelzést adjanak. Ha a technika nem ér pontot, akkor nem kell jelezni azonnal. A pontos eljárás ilyenkor a zászlók keresztben lendítése vízszintesen (Torimasen). A „védett technika”, „elhibázott technika” jelzéseket csak akkor kell alkalmazni, ha a Vezetőbíró felkéri az Oldalbírókat döntésük újragondolására. A felesleges hibák és kérdések elkerülése végett, amikor a Vezetőbíró megállítja a mérkőzést, és a helyére megy az Oldalbíróknak jelezniük kell az egyéni véleményüket. JOGAI Az Oldalbíróknak emlékezniük kell, hogy a „Jogai” jelzésekor a megfelelő zászlóval kell kopogtatni a padlót. A Vezetőbíró megállítja a küzdelmet, visszatér a helyére, és jelzi a 2. kategóriás vétséget. ÚJRAGONDOLÁSI ELJÁRÁS OLDALBÍRÓKNAK Amikor a Vezetőbíró felkéri az Oldalbírókat az újravéleményezésre, először a Vezetőbíró jelzi döntését. Amennyiben ellentétes az Oldalbíró véleménye, az Oldalbírónak jeleznie kell az okot, hogy miért, majd az eredeti döntését mutatni. Ha az Oldalbíró visszagondolva elhiszi, hogy a Vezetőbíró jobb helyzetből látta az akciót, akkor megváltoztathatja döntését. Amikor az Oldalbíró tudja, hogy két technikából csak az egyik talált el pontszerző felületet, és elhiszi, hogy a Vezetőbíró választása helyes (az Oldalbíró látta a versenyző reakcióját, de magát a találatot nem), az Oldalbíró mutasson „MIENAI”-t a Vezetőbíró jelzésére, és ne a másiknak pontot. A jelzés nem kedvezmény és nem szavazat, és a Vezetőbíróra hárítja a felelősséget ebben a helyzetben.
SZABÁLYTALANSÁG JELZÉSE
44 1. kategóriás szabálytalanság esetén az Oldalbíró először köröz a megfelelő színű zászlóval, majd a keresztezett zászlók közül, amennyiben AKA van balról, a piros zászlót, ha AO van jobbról, akkor a kék zászlót előre nyújtja. A Vezetőbíró így tisztán láthatja, hogy melyik versenyző szabálytalankodott.
Jelzések a jegyzőkönyvben Jelzés
Jelentése
magyarázat
Sanbon
3 pont
Nihon
2 pont
Ippon
1 pont
Kachi
Győzelem
X
Make
Vereség
Hikiwake
Döntetlen
C1W v. C2W
Chukoku
Figyelmeztetés pont nélkül
C1K v. C2K
Keikoku
1 pont az ellenfélnek
C1HC v. C2HC
Hansoku- chui
2 pont az ellenfélnek
C1H v. C2H
Hansoku
Leléptetés
KK
Kiken
Feladás
S
Shikkaku
Kizárás
-
45
A küzdőtér
46
A súlyhatárok
Férfiaknál a következő súlycsoportok vannak: 60, -65, -70, -75, -80 és +80 kg Nőknél a következő súlycsoportok vannak: 53, -60 és +60 kg Természetesen a fenti súlyhatároktól el lehet térni, amennyiben a versenyzők száma indokolja. Különleges kategória még a veterán, ahol 35 éves, vagy annál idősebbek vesznek részt, mely súlycsoport nélküli a menetidő pedig 2 perc szükség esetén 1 perc hosszabbítás
47
Csapatversenyek 1. A férfi csapat 7 főből áll, ebből öten küzdenek. A női csapat 4 főből áll, ebből hárman küzdenek egy körben. 2. A versenyzők mind tagjai a csapatnak, nincs meghatározott tartalék. 3. Minden csapatmérkőzés előtt a csapat képviselője hivatalos formában leadja az adott fordulóban versenyzők nevét, és indulási sorrendjüket a versenyasztalhoz. A 7 vagy 4 fős csapatból kiválasztott versenyzők indulási sorrendje fordulóról fordulóra megváltoztatható, de a leadás után, az adott fordulón belül már nem módosítható. 4. Azt a csapatot, amelynek bármely tagja vagy edzője az indulási sorrendet megváltoztatja anélkül, hogy ezt a forduló előtt írásban benyújtaná, kizárják. 2.A mérkőzés előtt már csak az adott fordulóban ténylegesen küzdő versenyzők sorakoznak fel. Az edző és a tartalék versenyzők a számukra kijelölt külön helyen tartózkodhatnak. 3.A versenyző férfi csapatnak legalább3, női csapatnak legalább 2 versenyzőt kell kiállítani. Amennyiben a csapat a szükségesnél kevesebb versenyzőt állít ki, elveszti a küzdelmet (KIKEN).
4. Az indulási sorrendet vagy az edző, vagy egy kijelölt versenyző adhatja le. Ha az indulási sorrendet az edző adja le, személye tisztán azonosítható kell, hogy legyen, ellenkező esetben a listát elutasíthatják. Az indulási sorrendnek tartalmaznia kell a csapat nevét (ország, klub), az adott fordulóra adott övszínt, a csapattagok indulási sorrendjét. Mind a versenyzők nevét, mind a rajtszámát fel kell tüntetni, és a listát alá kell írnia az edzőnek, vagy a kijelölt személynek. 5.Ha adminisztrációs hiba folytán nem a megfelelő versenyzők küzdöttek, a mérkőzést az eredménytől függetlenül semmisnek kell tekinteni. Az ilyen hibák elékerülése végett a győztes versenyzőnek regisztrálni kell magát a versenyasztalnál, mielőtt elhagyná a küzdőteret.
1. A csapatversenyeken döntetlen esetén nincs hosszabbítás.
48 2. Csapatversenyen az a csapat nyer, amelyiknek több egyéni győzelme van. Ha mindkét csapat nyert mérkőzéseinek száma azonos, akkor az a csapat győz, amely több pontot ért el, mind a győztes, mind a vesztes mérkőzéseken elért pontokat összeadva. 3. Ha két csapat győzelmeinek és elért pontjainak száma is azonos, döntő mérkőzés következik. Ha ez a küzdelem is döntetlen, Hosszabbítás következik. 4. Ha csapatmérkőzésen az egyik csapat eléri a szükséges győzelmek számát, vagy annyi pontja van, amivel biztosan nyeri a versenyt, akkor a versenyt be kell fejezni, mert nincs értelme a többi küzdelemnek. HANSOKU: Ezt ítélik a szabályok súlyos megsértése esetén, vagy ha már volt HANSOKU-CHUI. Ez a versenyző leléptetését jelenti. Csapatmérkőzés esetén a sérült versenyző további 8 pontot kap, és a vétkes pontjait törölni kell. SHIKKAKU: Ez kizárást jelent az adott versenyről, versenyszámból, vagy mérkőzésről. A SHIKKAKU hatályát a Bírói Bizottság határozza meg. SHIKKAKU-val lehet büntetni, ha a versenyző rosszindulatúan viselkedik, vagy olyasmit követ el, ami sérti a KARATE-DO tiszteletét vagy dicsőségét, illetve bármely olyat tesz, ami a verseny szellemét és szabályait sérti. Csapatmérkőzés esetén a sérült versenyző további 8 pontot kap, és a vétkes pontjait törölni kell. 5. Ha két részvevő egymásnak sérülést okoz, és a versenyorvos a küzdelem folytatására képtelenné nyilvánítja őket, akkor az győz, akinek több pontja van. Egyéni versenyen, ha a pontok száma egyenlő, akkor bírói döntéssel /HANTEI/ kell ítélni. Csapatversenyen a Vezetőbíró döntetlen (HIKIWAKE) hirdet. Ha ilyen helyzet áll elő csapatverseny Hosszabbítása után, akkor HANTEI alkalmazásával kell dönteni. V. Csapatverseny esetében, ha az egyik versenyző KIKEN-nel veszít, a pontjai nullázódnak, és az ellenfele kap további 8 pontot.
49 Utánpótlás szabályok /módosított KD/ A gyermek, serdülő, ifjúsági,versenyzők részére a kumite versenyeket lehet az alábbi kiegészítő szabályok szerint rendezni. A kiegészítő szabályokat a szervező előzetes értesítése alapján módosíthatja a körülményeknek vagy a közös megállapodásnak megfelelően. 1. A résztvevők körmérkőzések.
létszámától
függően
egyenes
kiesés
vagy
Gyermek: I., II., III. Serdülő Ifjúsági Junior Védőfelszerelés: fejvédő, lábfejes sípcsontvédő, fiúk lágyékvédő, lányok mellvédő, 14 év alatt testvédő, seiken védő a test védő miatt nem engedélyezett. Küzdőidő: Gyermek 1 perc, döntetlen esetén 1/2 perc hosszabbítás Serdülő 1,5 perc, döntetlen esetén ½ perc hosszabbítás Ifjúsági 2 perc, döntetlen esetén 1 perc hosszabbítás Junior 3 perc, döntetlen esetén 1 perc hosszabbítás (lány 2 perc + 1 perc) Támadható felületek: teljes erejű ütések rúgások a test bármely felületére, kivétel a fej melyet megfelelő kontrollal (light contact) érinteni lehet csak. Tiltott technikák: torok, lágyék, gerinc, térd, ütése- rúgása. Fej ütése kivéve WCK+ (light contact)- frontális rúgása, könyökütés, térdrúgás tilos. Tilos továbbá minden olyan technika amit megfelelő kontroll nélkül nem lehet végrehajtani ! pl : forduló rúgás fejre Fogás: 4 mp-ig engedélyezett (földharc nincs) Pontozás: a fenti irányelvek betartása mellett ugyan az, mint a felnőtt kategóriában.
50 2. Fej támadása Gyermek, serdülő, ifjúsági, korcsoportban minden fejrúgás csak könnyen érintheti a célterületet (light contact). Minden olyan technika, amely több, mint könnyű érintés volt (light contact), a Bírói Testület figyelmeztetéssel vagy intéssel büntet. Minden olyan fejre, arcra, vagy nyakra irányuló technika, amely bármilyen kis mértékű sérülést okoz, figyelmeztetést vagy büntetést von maga után, kivéve, ha a sérült versenyző hibájából alakult ki. A jodan rúgás technikákat kontrollal kell végrehajtani ami azt jelenti, hogy csak érintőleges találat lehetésges és ezt követően vissza kell húzni a lábat, valamint kontroll nélküli rúgástechnikák indítása tilos (ushiro-mawashi, kakato geri, stb.)
Módosítva: 2010. március 12.
