WORKSTREAM-2 ORSZÁGJELENTÉS

- ARECHIVIC PROJEKT –

WORKSTREAM-2 ORSZÁGJELENTÉS Programértékelés a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációja területéről Magyarországon

Szerző:

Szomor Katalin Delegált szakértő Koordinátor:

Prof. Dr. Szilárd István Tudományos főtanácsadó Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Migrációs-egészségügyi Programok 2012

Co-funded by

Tartalomjegyzék 1. HÁTTÉR ................................................................................................................................3 1.1. Intézményi struktúra, jogi és politikai keretek ................................................................5 1.1.1. Jogi keret ..................................................................................................................5 1.1.2. Intézményi keret ..................................................................................................... 11 1.1.3. Intézkedések a gyermekkereskedelem áldozatai jogainak védelmére és az áldozatok reintegrációja érdekében ..................................................................................13 1.1.4. Politika, stratégia és koordináció ...........................................................................15 1.2. Profilok és statisztikák a gyermekkereskedelemről ......................................................17 2. MÓDSZERTANI BEVEZETÉS ..........................................................................................18 3. ELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ...............................................................................................22 3.1. Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia értékelése ............................................22 3.1.1. A Stratégia szerkezete ............................................................................................22 3.1.2. A stratégia megvalósítása .......................................................................................23 3.2. A gyermekkereskedelem áldozatai átfogó reintegrációs megközelítésének értékelése 24 3.2.1. A költségvetés megfelelősége ................................................................................25 3.2.2. Az emberi jogokon alapuló megközelítés ..............................................................26 3.2.3. Kormányzati tulajdon, intézményi felépítés ..........................................................28 3.3. A statisztikai adatgyűjtés értékelése, mely a nemzeti szakpolitika-készítés alapja .......32 3.3.1. Megbízható statisztikai adatok rendelkezésre állása és hozzáférhetősége.............32 3.3.2. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikái (BÁH) ............................34 3.3.3. Adatok a hazatelepülésről illetve a Magyarországra történő újbóli belépésről .....35 3.3.4. A Központi Statisztikai Hivatal projektterve..........................................................35 3.3.5. Egészségstatisztikák az emberkereskedelem áldozatairól .....................................35 3.3.6. Statisztikák a kísérő nélküli kiskorúak oktatási szintjéről .....................................36 3.3.7. Tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi bűnelkövetők Magyarországon .....36 3.3.8. Statisztikai adatok a sikeres hazatelepülésről és/vagy többszöri belépésről vagy a visszatérítésről ..................................................................................................................36 3.3.9. Bűnelkövetési adatok bevándorlók körében ..........................................................36 3.3.10. Adatok nemzetközi jelentésekből.........................................................................37 3.3.11. Statisztikák a releváns civil szervezetektől ..........................................................37 3.3.12. Életkor, nem és az emberkereskedelem célja a statisztikai táblázatokban ...........38 3.4. Értékelés a reintegráció szakterülete szerint .................................................................39 3.4.1. Interdiszciplináris és szektorközi megközelítés .....................................................39 3.4.2. Fenntarthatóság ......................................................................................................39 3.4.3. Emberi jogi megközelítés.......................................................................................40 3.5. A civil társadalom szereplőinek értékelése ...................................................................41 3.5.1. Szakosított civil szervezetek hálózata ....................................................................41 3.5.2. Az emberkereskedelem gyermek és felnőtt áldozatainak rehabilitációja és reintegrációja pszichoszociális gondozással – a Cordelia Alapítványnál ........................42 3.5.3. Menedékház a kísérő nélküli kiskorúaknak és a gyermekkereskedelem áldozatainak – Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány ......................................................43 3.5.4. Pedagógiai segítség a külföldi gyerekek tanulási problémáiban - Református Menekült Misszió Oktatási Csapata .................................................................................45

1

4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK ...................................................................... 46 4.1. Következtetések ............................................................................................................ 46 4.1.1. Jobban igazodni a gyermek szükségleteihez ......................................................... 46 4.1.2. A (re)integráción javítani kell ................................................................................ 47 4.1.3. Az életkor becslése ................................................................................................ 47 4.1.4. Szakmai továbbképzés ........................................................................................... 48 4.1.5. Javítási javaslatok .................................................................................................. 49 4.2. AJÁNLÁSOK ............................................................................................................... 50 4.2.1. Kiskorúak határon történő azonosításakor végzendő interjú és kihallgatás .......... 50 4.2.2. Életkor felbecslése ................................................................................................. 50 4.2.3. Gondosabb orvosi ellenőrzés ................................................................................. 51 4.2.4. Pszichoszociális rehabilitáció ................................................................................ 51 4.2.5. Statisztikai adatgyűjtés átfogó rendszerének kialakítása ....................................... 52 4.2.6. A civil szervezetek finanszírozásának folyamatossága......................................... 53 4.2.7. Szakértők és néhány további civil szervezet bevonása a Nemzeti Koordinációs Mechanizmusba ............................................................................................................... 53 4.2.8. A jogi szabályozás továbbfejlesztése ..................................................................... 53 4.2.9. A gyermek áldozatok speciális szükségleteinek tudatosítása ................................ 54 4.2.10. Szakkönyvtár és bibliográfia ............................................................................... 54 KÖSZÖNET-NYILVÁNÍTÁS................................................................................................. 55 Referenciák és források ........................................................................................................... 56 Rövidítések listája.................................................................................................................... 58 1. MELLÉKLET ...................................................................................................................... 59 WS-2 Országjelentéshez .......................................................................................................... 59 ESETLEÍRÁSOK .................................................................................................................... 59 Az emberkereskedelem három áldozata a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány menedékházában ...................................................................................................................... 59 1.eset: Emberkereskedelem rabszolgaság céljára ................................................................ 59 2. eset: Emberkereskedelem szexuális kizsákmányolás céljára .......................................... 60 3. eset: Emberkereskedelem szexuális kizsákmányolás céljára és egy fiatal prostituált meggyilkolása ...................................................................................................................... 61

2

1. HÁTTÉR Magyarország 9.8 milliós lakosú közép-európai ország, 2004 májusában csatlakozott az Európai Unióhoz. Az ország az Európai Unió közép-kelet európai határa mentén helyezkedik el. Az EU ú.n. Schengeni határának keleti és délkeleti leghosszabb határ-szakasza Magyarországnak Ukrajnával, Romániával1, Szerbiával és Horvátországgal közös határa. 2007 óta Magyarország az irreguláris migránsok kedvenc országává vált (2.824 személy folyamodott menekült státuszért2 2007-ben, 4.446 személy 2009-ben). A migránsok összetétele szintén jelentősen megváltozott és ma a többség távoli földrajzi régiókból érkezik (Közép és Délkelet Ázsia, Közép-Afrika,). Az emberkereskedelem vonatkozásában Magyarország már az 1990-es években eredet és tranzit országgá, illetve végállomássá is vált. Különösképpen bizonyos EU tagállamok felé szolgál tranzit-országként, így elsősorban az Afganisztánból, valamint az Iránból, Bangladesből, Pakisztánból és Vietnamból, illetve Moldáviából, Szerbiából és Koszovóból, meg az Afrikából (Szomália, Nigéria) érkező irreguláris migránsok számára. 2011 augusztusában Magyarországot is elérte az Arab tavasz menekült-áradata, mely növekvő nyomás alá helyezte Magyarország Ukrajnával, Romániával és Szerbiával közös határát. Magyarországról kifelé irányuló emberkereskedelem létezett egy ideig. Különösen a roma kisebbségbe tartozó lányokat forgalmazták szexuális kizsákmányolás céljára, az utóbbi időben főként Hollandiába, Svájcba és Olaszországba. Háttér-információk szerint vannak köztük kiskorúak is (18 év alattiak vagy akörüliek) de erről hiteles adatokat nem találtunk. 2011. szeptember 23-n a nemzeti THB koordinátor (Dr. Berta Krisztina) egy sajtótájékoztatón azon véleményének adott kifejezést, hogy “áttörés ugyan nem várható, de kisebb lépésekkel előre jutunk az emberkereskedelem elleni küzdelemben”. “A megelőzés és a gyermekek védelme a legfontosabb” - mondta egy kormánypárti képviselő (Dr. Ékes Ilona, FIDESZ) ugyanezen az értekezleten, amikor a prostitúció problémájával és az azzal kapcsolatos emberkereskedelemmel foglalkoztak.

1

2

Románia még nem tartozik az ún. Schengen országok körébe A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikai adatai

3

Három nagyon fontos mérföldkő volt eddig, melyek az utóbbi időben az emberkereskedelemre vonatkozó politikákat befolyásolták. Az első mérföldkő Magyarország Schengeni Egyezményhez való csatlakozása volt 2007ben (2004-ben került aláírásra). Azóta Magyarország részese lett az Egyezménynek, azaz ún. Schengen-ország lettünk és azóta a határellenőrzési feladatokat új szervezet, a Határrendőrség3 látja el, mely a korábbi Határőrség és a Rendőrség integrációjával alakult meg. A második mérföldkő 2010-ben volt, amikor a választások után alakult új kormány új emberkereskedelem ellenes politikát vezetett be. Ez az emberkereskedelem ellenőrzésének javítását célozza meg a külső határokon és a Magyarországra csempészett gyerekek helyzetének javítására koncentrál. Konkrétabban: a Kormány elrendelte, hogy az összes, kísérő nélkül utazó kiskorút telepítsék át a bicskei menekülteket befogadó állomásról (ahol a kísérő nélküli gyerekeket együtt helyezték el a felnőttekkel és a családokkal) Fótra, ahol az Király István Gyermekközpont akkor megalakult kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthonában helyezték el őket, 2010 nyarától kezdődően. 2011-től a Határrendőrség már közvetlenül Fótra szállította a határon illegális átlépés közben rajtakapott külföldi gyerekeket. A harmadik mérföldkő 2012-ben volt, amikor jelentős változásokra került sor a nemzeti jogszabályokban, különösen az emberkereskedelem terén (sokkal súlyosabb lett a büntetés a gyermekkereskedelem, a gyermekekkel való szexuális célú visszaélés és a gyermekek testi szöveteinek és szerveinek illegális felhasználása esetében), valamint a kísérő nélküli kiskorúak és a gyermekkereskedelem áldozatainak védelme, gondozása és reintegrációja érdekében.

*****

Jelen ország-tanulmány az Európai Igazságügyi Bizottság Alapvető Jogok és programja által támogatott „ARECHIVIC“ projekt második munkafolyamatának (WS-2) keretében, a koordinátor által megadott szempontok alapján készült. A kutatás a gyermekkereskedelem áldozatainak és kísérő nélküli kiskorúaknak magyarországi reintegrációs programjait tekintette át és értékelte. (Ez az angol eredetiben készült tanulmány magyar fordítása.)

3

A korábbi Határőrség feladatait a Rendőrség részét képező új testület, a Határrendőrség vette át.

4

1.1. Intézményi struktúra, jogi és politikai keretek 1.1.1. Jogi keret A jogszabályokat részletesen tárgyalta a „Magyar Országjelentés, Munkafolyamat 1: Politikai, Intézményi és Jogi elemzés“, melyet 2011 szeptemberében nyújtottunk be, majd azt a jelentést még kiegészítettük a 2012 év végén elfogadott vonatkozó új jogi szabályozással. Itt és most csak a legfontosabb témákat hangsúlyozzuk, nevezetesen a vonatkozó jogi szabályozás legújabb módosításait, azaz a Gyermekek védelméről és a Gyámigazgatásról szóló törvény és a Büntető Törvénykönyv emberkereskedelemmel – és ezen belül a gyermekkereskedelemmel foglalkozó előírásainak módosításait. A magyar jogszabályok elérhetőek a „COMPLEX - Hatályos jogszabályok gyűjteménye” adatbázisban (amely az összes, hazánkban hatályban lévő jogszabály gyűjteménye, magyar nyelven), a következő web tárhelyen: net.jogtar.hu

1.1.1.1. Nemzetközi Egyezmények, melyeket Magyarország aláírt és ratifikált: -

A Gyermek joga ENSZ Egyezmény (1989) –aláírva 1989-ben, ratifikálva 1991-ben;

-

Emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelme Európa Tanácsi Egyezmény (1950)4 – aláírva 1990-ben és ratifikálva 1992-ben;

-

Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok védelméről szóló Európa Tanácsi Egyezmény + 8 kiegészítő Jegyzőkönyv, Róma, 1950. november 4., Magyarország aláírta és ratifikálta 1993-ban. Kihirdetve 1993. évi XXX törvénnyel.

-

Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok védelméről szóló Európa Tanácsi Egyezmény 12. Jegyzőkönyve – Magyarország aláírta 2000-ben, ratifikálta 2005-ben;

-

Kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzése Európa Tanácsi Egyezmény – Strasbourg, Európa Tanácsban aláírták: 1987. november 26, Európa Tanácsi hatály: 1989. február 1. Magyarország aláírta és ratifikálta 1993-ban;

-

Nemzetközi Szervezett Bűnözésről szóló ENSZ Egyezmény (Palermo, 2000); aláírva és ratifikálva 2006-ban;

-

Emberkereskedelem elleni fellépésről szóló Európa Tanácsi Egyezmény (2005), aláírva 2007-ben, ratifikálva 2008-ban;

-

Gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális bántalmazás elleni védelméről szóló Európa Tanácsi Egyezmény (Lanzarote, 2007), aláírva 2010-ben;

4

1992. noveber 5-én emelkedett jogerőre Magyarországon

5

-

Erőszakos bűncselekmények áldozatainak kompenzációjáról szóló Európai Egyezmény; aláírva 2010-ben.

1.1.1.2. EU direktívák és határozatok a közelmúltból 2011-2012-ben

az

alábbi

EU

szabályozásokat

harmonizálta

Magyarország

az

emberkereskedelem területén: -

Az Európa Parlament és a Tanács 2011. április 5-i, 6. sz. EU direktívája az Emberkereskedelem Megelőzéséről és az Áldozatok Védelméről;

-

A Bizottság 2011. augusztus 10-i határozata Emberkereskedelmi Szakértői Csoport létrehozásáról.

1.1.1.3. Releváns nemzeti szabályozás5 -

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (a vonatkozó fejezetek módosítása hatályos 2012 áprilisától);

-

1988. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról;

-

2005. évi CXXXV. törvény a Bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről;

-

2007. évi II. törvény a harmadik országok állampolgárainak beutazásáról és tartózkodásáról;

-

114/2007. (V.24.) Korm. rend. a harmadik országbeli állampolgárok bevándorlásáról és letelepedéséről szóló 2007 évi II. törvény végrehajtásáról;

-

25/2007 (V.31.) IRM rendelet a 2007 évi I. törvény és 2007 évi II. törvény végrehajtásáról;

-

2007 évi LXXX. törvény a menedékjogról;

-

301/2007 (XI.9.) Korm. rend. a menedékjogról szóló 2007 évi LXXX. törvény végrehajtásáról;

-

59/2007 (XII.23.) IRM rendelet az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikáról;

-

27/2009 (V.31.) IRM rendelet az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól;

-

2010. évi CXXXV. törvény az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs módosításáról;

5

A részeleteket az 1-es munkafolyamat (workstream) országjelentésében a Jogi szabályozás című fejezetben találja

6

-

2011. évi CXI. törvény az Alapvető Jogok Biztosáról;

-

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámigazgatásról, a 2012. december 8-n elfogadott módosításokkal;

-

2012. évi CXCII. törvény egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról;

-

316/2012 (XI.13.) Korm. rend. a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról;

-

349/2012 (XII.12.) Korm. rend. egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályozásáról és egyes kormányrendeletek módosításáról;

-

354/2012 (XII.13.) Korm. határozat Az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről;

Néhány törvény vonatkozó előírásait az alábbiakban részletezzük.

1.1.1.4. A gyermekek védelméről és a gyámigazgatásról szóló 1997 évi XXXI. törvény A Gyermekek védelméről és gyámigazgatásról szóló 1997 évi XXXI. törvény összhangban volt a Gyermek joga nemzetközi egyezménnyel már elfogadása óta, ahogyan azt az Alkotmánybíróság 4/1997 évi határozata megállapította. Jelentős változások vannak folyamatban a magyar gyermekvédelmi szakpolitikában, különösen a 12 év alatti kisgyermekek jobb felnevelése és gondozása terén, akiket ettől fogva nevelő családoknál helyeznek el, az intézményben való nevelkedés helyett. A magyar gyermekvédelemben alapvető változásokat hozó törvényi módosításokat 2012. december 8-n fogadták el. A változások fontos részét képezi a gyermekvédelem másodlagos, szakosított intézményrendszerének átalakítása és a 0-12 éves korú gyermekek nevelőszülőkhöz vagy gyámszülőkhöz való elhelyezése (néhány kivételtől eltekintve). A 12 évesnél idősebbek és a speciális esetek (úgy, mint a rokkant, a mentálisan beteg, a viselkedészavaros és pszichiátriai beteg gyerekek) a speciális esetekre szakosodott intézményekben maradnak. Ily módon a külföldi kisgyermekek nevelőszülőnél történő elhelyezése is lehetségessé válik – természetesen igen jól körülhatárolt jogi feltételek mellett. A gyermekotthonok túlnyomó többsége eddig a helyi önkormányzatok, kisebb részben a megyei

önkormányzatok

tulajdonában

volt,

néhány intézmény

volt

csak

állami

(minisztériumi) tulajdonban. Legtöbbjüket 2013. január 1-vel állami tulajdonba helyezik és az ezzel kapcsolatos adminisztratív eljárást 2013. év végéig lefolytatják.

7

Itt említendő – bár külön jogszabály (316/2012 (XI.13.) Korm. rendelet) hozta létre - a Szociálisügyi és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot. Ez a központi hivatal 2013. január 1től működik. Egyik legfőbb felelőssége, hogy családi otthonon alapuló gondoskodást biztosítson

(a

gyermekvédelmi

intézetben

történő

gondozás

helyett)

azoknak

a

gyermekeknek, akik az állami gyermekvédelmi rendszerbe kerültek, valamint a kísérő nélküli gyermekek részére, akik menedékért és magyarországi tartózkodási engedélyért folyamodtak, a menekültekre és bevándorlókra vonatkozó nemzeti jogi szabályozás szerint. Másik fő felelőssége a másodlagos szintű, szakosodott gyermekvédelmi intézmények állami tulajdonba vételének adminisztratív lebonyolítása. Az 1997. évi XXXI. törvény módosítása a gyámigazgatási területét is érintette, elsősorban a Gyámhatóság különböző szintű hivatalainak feladatkörét illetően. Az Alapvető Jogok Biztosának helyettese a gyermeki jogok legmagasabb szintű védelmezője. Az ombudsman a gyermek alkotmányos jogainak és érdekeinek legfőbb védelmezője, kivizsgálja az ezen jogokkal történő visszaéléseket és általános érvényű és egyéni intézkedéseket tesz a javításra vonatkozóan. Tevékenységéről évente tájékoztatja az Országgyűlést. A gyermekvédelmi intézetekben élő gyermekek jogi gyámja a továbbiakban nem lehet ugyanaz a személy, mint aki az intézetet (vagy annak részlegét) vezeti, ez esetben új gyámot jelölnek ki. A törvény egyaránt szabályozza a magyar állampolgár és a Magyarországra érkezett és az országban tartózkodó külföldi gyermekek védelmét is, ideértve a kísérő nélküli kiskorúakat, a gyermekkereskedelem áldozatait és a menekült gyerekeket is. Ugyanakkor, előírja azoknak a külföldi kiskorúaknak az ideiglenes és állandó elhelyezését, ellátását, oktatását és reintegrációját, akik menedékjogért folyamodtak Magyarországon. (A Gyermekvédelmi törvényben nem szerepelnek Emberkereskedelem elleni intézkedések, mivel azokat a Büntető Törvénykönyv foglalja magában.)

1.1.1.5. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűnözéssel és büntető szankciókkal az 1978 évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről három fejezetben foglalkozik. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk ezeket. (Részletesen lásd a „Politikai, intézményi és jogi elemezést” a WS-1 Ország-jelentésben és a WS-1 Összehasonlító jelentésben). A XII. fejezet a személyek elleni bűncselekményekkel foglalkozik. A II. cím a személy elleni bűncselekmények, az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományok kutatási rendje és az egészségügyi önrendelkezési jog elleni bűncselekményekkel foglalkozik, utóbbiba beleértve az emberi test sejtje, ivarsejtje, embriója, szövete vagy szerve kivételének és 8

átültetésének tilalmát az alany ismeretek birtokában adott beleegyezése, hozzájárulása nélkül (vonatkozó paragrafusok: 173/H.§.173/I.§). A 173/1.§ az emberi test tiltott felhasználásával (jogellenes megszerzés, vagyoni haszonszerzés végett) foglalkozik, ami alapesetben 3 évig, üzletszerűen illetve bűnszövetségben elkövetve 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A III cím a szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekményekkel foglalkozik (vonatkozó paragrafusok: 175.§ és.175/B.§). A Btk. Emberkereskedelemről szóló 175/B §. (1) pontja bűncselekménynek nyilvánítja az emberkereskedelmet: „Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. (2) pontja előírja, hogy: „A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, c) munkavégzés céljából, d) fajtalanság vagy közösülés céljából, e) emberi test tiltott felhasználása céljából, f) bűnszövetségben, vagy g) üzletszerűen követik el.” A büntetés nagyon szigorú, ha a bűncselekményt gyermek ellen követik el. Ha az emberkereskedelem alanya 18 év alatti, a büntetési tétel 1-5 év börtönbüntetés, ha 12 év alatti (önvédelemre képtelen), a büntetési tétel a lehető legmagasabb. A Btk. 175/B §. (5) pontja előírja, hogy: „a büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el, a) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból, b) a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon, vagy c) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el”. A Btk. XIV. fejezet I. cím a Házasság, család és ifjúság elleni bűncselekményekkel foglalkozik (vonatkozó paragrafusok: 193.§, 194.§, 195. és197.§), és a II. cím a szexuális erkölcs elleni bűncselekményekkel (vonatkozó paragrafusok: 201.§, 202.§, 204.§, 205.§, 207.§, 209.§. 210.§, 210.§/A). Az utóbbi paragrafusok az alábbi, gyermek elleni bűncselekményekre vonatkoznak: gyermekkel való szexuális visszaélés, perverzió, pedofília, gyermekkel való visszaélés pornográfia és prostitúció céljára, a prostitúció elősegítése, gyermek kerítése. A Btk. XV. Fejezet Rendészeti bűncselekményekkel foglalkozó II. címében az illegális migrációval kapcsolatos szabálysértésekkel foglalkozik: „Belépés és illegális tartózkodás tilalma Magyarországon“ (vonatkozó paragrafusok: 214.§, 214.§/A); a „Harmadik országbeli állampolgárok illegális alkalmazása Magyarországon“ (vonatkozó paragrafus: 214.§/B) és az „Embercsempészet“ (vonatkozó paragrafus: 218.§). A 218.§ kimondja, hogy 9

„Aki államhatárnak más által a) engedély nélkül, b) meg nem engedett módon történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) vagyoni haszonszerzés végett, b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) a csempészett személy sanyargatásával, b) fegyveresen, c) üzletszerűen követik el. (4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(5)

Az

embercsempészés

elkövetőjével

szemben

mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.”

1.1.1.6. A Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Számos előírást tartalmaz a gyermekre vonatkozó szabályokról a büntetőeljárásban, úgy, mint jogi gyám kijelölésére a gyermek mellé, vagy a gyermek kihallgatására (meginterjúvolására,

kikérdezésére)

vonatkozó

szabályok,

bizonyítás,

audio-vizuális

eszközök használata, stb.

1.1.1.7. További jogi szabályozás szükségessége

Véleményünk szerint a magyar anyagi jog és eljárásjog összhangban van a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, különösen a Transznacionális szervezett bűnözés elleni 2002. évi ENSZ konvencióval és annak Palermói Jegyzőkönyvével, valamint az Európai Unió vonatkozó rendeleteivel és irányelveivel, az emberkereskedelem területén. Habár, meg kellene fontolni az alábbi szükségletek és kötelezettségek jogszabállyal (pl. kormányrendelettel) történő rendezését a Magyarországra érkező és itt tartózkodó kísérő nélküli kiskorúakra, a gyermekkereskedelem áldozataira és a menekült gyermekekre vonatkozóan: o pszichológiai problémáik rehabilitálását, melyeket az áldozattá válás és a csempészúton átélt traumák okoztak, valamint reintegrációjuk követelményeit, beleértve különösen azon kötelezettségüket, hogy részt vegyenek a rendszeres iskolai oktatásban Magyarországon való tartózkodásuk során, tényleges tudásszintjüknek megfelelően; o a lehetséges fertőző és krónikus betegségek gondos diagnosztizálását és kezelését; o reintegrációjuk követelményeit, beleértve különösen azon kötelezettségüket, hogy a 10

rendszeres iskolai oktatásban részt vegyenek Magyarországon való tartózkodásuk során, a tényleges tudásszintjüknek megfelelően.

1.1.2. Intézményi keret

Magyarországon nincs teljes körűen létrehozott, kizárólag a gyermekkereskedelem elleni küzdelemre szakosodott speciális intézményi, jogi és politikai keret. Ezzel a problémakörrel az Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Stratégia foglalkozik - az emberkereskedelem részeként. A kísérő nélküli kiskorúak jogainak védelmével – éppúgy, mint a róluk való gondoskodással, rehabilitációval és reintegrációval a nemzeti gyermekvédelmi rendszer felelős intézményei (bizonyos civil szervezetekkel közösen) és gyámjai foglalkoznak. Komplex segítséget nyújtanak azoknak a gyerekeknek, akik a gyermekkereskedelem áldozatai, úgy a magyar áldozatoknak, akiket külföldre csempésztek, mint a külföldi gyermekeknek, akiket Magyarországra csempésztek. (Az ismert adatok szerint az elmúlt 2-3 évben elenyészően kevés volt az emberkereskedelem gyermek-áldozatainak száma.) - Emberi Erőforrások Minisztériuma6 A minisztérium 2012 júniusától a következő Államtitkárságokat foglalja magában: Szociális, Ifjúsági, Családügyi Államtitkárság, Munkaügyi Államtitkárság, Egészségügyi Államtitkárság, Oktatási Államtitkárság, Kulturális Államtitkárság, Roma kisebbséggel foglalkozó Államtitkárság, Egyházügyi Államtitkárság, és Sportügyi Államtitkárság. A Gyermekvédelmi Főosztály a Szociális, Ifjúság és Családügyi államtitkársághoz tartozik. Szakmai irányítása alá tartoznak az elsődleges gyermekvédelmi intézmények, valamint a másodlagos, bentlakásos, szakosított gyermekvédelmi intézetek és a speciális gyermekvédelmi intézetek. - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság7, 2013. január 1-én kezdte meg működését, az EMMI alá tartozó önálló költségvetési intézményként. - Külügyminisztérium, Magyarország külföldi konzulátusai - Belügyminisztérium8 - Határrendőrség (a korábbi Határőrségből és Rendőrségből szervezték át, 2007-ben) - Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 6 7 8

2012. júniusától a korábbi Nemzeti Erőforrás Minisztérium új neve EMMI. 2013. január 1-vel alakult meg. 2002-2010 között az Igazságügyi Minisztérium volt a felső szerv bűnüldözési ügyekben.

11

- Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) - Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) - Legfőbb Ügyész Hivatala - A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (melynek hivatalai a megyei és fővárosi kormányhivatalokban működnek). - Fővárosi Bíróság, Budapest - Gyámügyi Hivatal, Budapest V. - Civil szervezetek (NGO-k), melyek a gyermekkereskedelem áldozatainak speciális igényeire reagálva segítséget nyújtanak e gyermekek mentális és tanulási problémáiban, menedéket nyújtanak számukra, adminisztratív, jogi és a megfelelő időben munkahelyszerzésben is támogatást biztosítanak. 2011-12-ben mindössze 3-4 olyan civil szervezet volt hazánkban, mely a gyermekkereskedelem áldozatainak közvetlenül és ténylegesen segítséget nyújtott. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH)9 A BÁH fontos szerepet játszik az Emberkereskedelem áldozatainak védelmezésében, a Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007 (V. 24.) Korm. rendelet alapján.

Károlyi István Gyermekközpont, Fót, Kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthona

2010 év közepétől a kísérő nélküli kiskorúakat a fóti Gyermekközpont kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthonában helyezik el, felváltva ezzel a korábban a bicskei menekülteket befogadó állomáson történt elhelyezést, ahol a kísérő nélküli gyermekeket felnőttekkel és családokkal azonos feltételek közé helyezték, szabadságukat korlátozva. A fóti Intézetben sem biztonsági őrség, sem rendőrség nincsen, kapuja nyitva áll.

Áldozatsegítési rendszer

Az áldozatsegítési rendszer – egy 2006-ben aláírt keretegyezmény szerint – segítséget nyújt a magyar állampolgároknak, akiket külföldi hatóságok találtak meg és a külföldi állampolgároknak, akiket Magyarországra csempésztek. Ez a rendszer különleges fontosságot

9

Lásd bővebben a BÁH-ról a 3. fejezetben

12

tulajdonít az áldozatok hazajuttatásában a konzuli segítségnyújtásnak és az Interpolnak. Az egyezmény hangsúlyozza a civil szervezetek (NGO-k) szerepét az áldozatsegítési rendszerben. (L. bővebben az Értékelési fejezetben.) Érdemes megemlíteni egy SWOT elemzés eredményeit, amelyet pár éve a 2008-2012. évi Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia keretében végeztek. Ez kimutatta, hogy az áldozatok azonosítása alacsony hatékonyságú, ami a magyar áldozatvédelmi rendszer egyik gyengesége.

1.1.3. Intézkedések a gyermekkereskedelem áldozatai jogainak védelmére és az áldozatok reintegrációja érdekében A gyermekek érdekeinek védelme A Gyermek Joga ENSZ konvenciót Magyarország 1989-ben írta alá és 1991-ben ratifikálta. A „gyermek érdekét“ védelmezik Magyarországon, ami az Alaptörvényen (Alkotmány) és a Gyermekvédelemről és Gyámigazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényen alapul. „A gyermek legjobb érdeke“ meghatározást azért nem lehetett a magyar jogalkotásban kodifikálni, mivel „a legjobb“ egy szubjektív kifejezés. A magyar jogalkotásban ezért „a gyermek érdekét“ kodifikálták, amikor a Gyermek Joga ENSZ egyezményt ratifikálták. A kísérő nélküli kiskorúak azok a személyek, akik 18 év alattiak és szülők, vagy felnőtt rokon nélkül utaznak külföldre (esetünkben Magyarországra vagy más EU tagállamokba). Ebbe a kategóriába sorolhatók a gyermekkereskedelem áldozatai (angolul: Child Victims of Trafficking, rövidítve „CVoTs“), a menekült gyermekek és azok a kísérő nélküli gyermekek, akik munkát keresve valamelyik EU tagállamban, illegális úton lépnek be az EU területére, vagy gyermekkereskedelem alanyai (beleértve azokat a kiskorúakat is, akik 16-18 év közöttiek

és

hazájukban

(pl. Afganisztánban)

már

nagykorúnak

számítanak,

de

Magyarországon és a többi EU tagállamban is jogi értelemben még gyermekeknek minősülnek. Amikor az illegális belépés során elkapják őket, a zöldhatáron átlépve (akár útlevéllel, akár a nélkül), a kísérő nélküli kiskorúak rendszerint menedékért folyamodnak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, és eddig még mindig megkapták a menedéket és a tartózkodási engedélyt Magyarországon, amit célországnak jelöltek meg. Habár, új trend alakult ki 2011-2012-ben, egyre nagyobb arányban hagyják el igen hamar Magyarországot másik EU tagállamba, leggyakrabban Észak- vagy Nyugat-Európába utazván (habár tartózkodási engedélyük nem érvényes az ország határain túl), ahol jobban fizetett álláshoz juthatnak és sokuknak már a rokonaik is ott élnek. 13

A gyermekkereskedelem áldozatainak azonosítása Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítását az Országos Kríziskezelő Központ és Információs Szolgálat (telefon segélyvonal: +36 80 20 55 20) segíti. Néhány éve működik és az Emberi Erőforrás Minisztérium irányítása alá tartozik, a jogelőd minisztérium hozta létre. A nemzeti kríziskezelő segélyvonal szűri az Emberkereskedelem áldozatait és megteszi az első lépéseket, hogy a további szerencsétlenségtől megóvja őket. A Határrendőrség van az emberkereskedelem gyermek és felnőtt áldozatai azonosításának első vonalában, amikor elkapják az Unió külső határán át történő illegális belépés alkalmával és kikérdezik őket. Az emberkereskedelem áldozatainak jobb azonosítására egy új jogszabályt adtak ki: 354/2012 (XII.13.) Korm. rend. az Emberkereskedelem áldozatainak azonosítási rendszeréről.

A gyám A gyám felügyel a magyar és a külföldi gyermek érdekeire és jogaira. A gyám nyújt segédkezet a külföldi gyermekeknek a Bevándorlási Hivatalhoz való folyamodványban, részt vesz a meghallgatásaikon és a bírósági tárgyalásaikon, és elkíséri őket az igazságügyi orvostani vizsgálatra. A gyermekvédelmi rendszerben a gyámnak van joga a gyermek lakhatási körülményeit, oktatását és egészségügyi ellátását ellenőrizni. A magyar tartózkodási engedélyre vonatkozó tárgyaláson a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felelős tisztviselői, a gyermek, a gyám és a gyermekvédelmi hatóság együtt határozzák meg, mi a jobb a gyermeknek: repatriálni, vagy Magyarországon maradni, vagy egy harmadik országba menni, ahol a gyermek családtagjai élnek és várnak rá. A fóti Károlyi István Gyermekközpontban élő, kísérő nélküli kiskorúak jogi gyámja 2012 végéig a kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthonának vezetője volt. 2013. január 1-i hatállyal egy új gyámot kell kijelölni, ahogyan azt az 1997. évi XXXI. törvénynek a gyámmal foglalkozó, releváns módosításai előírják. Az Alapvető Emberi Jogok Biztosa (Ombudsman), illetve a helyettese a Gyermek Joga védelméért felelős legmagasabb szintű entitás Magyarországon.

Menedékház „A menedékházat az emberkereskedelem áldozatai számára a Magyar Kormány alakította ki 2010 elején. Azonban ezt a menedéket bezárták 2010 májusában és a kormánynak helyette egy másik menedéket kellett finanszíroznia az emberkereskedelem áldozatai számára”10

10

USA Külügyminisztériumának 2011 évi jelentése az Emberkereskedelem helyzetéről.

14

2011-ben az előző helyett egy másik menedékhelyet nyitottak meg, ahol 6 lakás áll rendelkezésre az emberkereskedelem áldozatai számára 6 hetes átmeneti időszakra (melyet ismételten meg lehet hosszabbítani.) (Továbbiakat L. az Értékelési fejezetben).

1.1.4. Politika, stratégia és koordináció

Az Emberkereskedelemről (THB) szóló Nemzeti Stratégiát előkészítése után a 2008-2012 évekre szóló Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégiáról szóló 1018/2008 (III. 26.) Kormányrendelet fogadta el, összhangban a nemzetközi ajánlásokkal. A stratégia 2008. április 10-n lépett életbe. Elrendelték a koordinációs mechanizmus működésének elkezdését és első feladata az Akcióterv elkészítése és végrehajtásának11 megkezdése volt. Sajnos, a kérdés megoldatlanul maradt, a stratégia időtartamának lejártáig, azaz 2012 végéig. Habár, a stratégia alapján sok fejlemény történt Magyarországon, különösen 2012-ben a jogalkotást illetően (a Büntető Törvénykönyv

és

a

Gyermekvédelmi

Törvény

módosításai

és

a

vonatkozó

kormányrendeletek), új struktúrák és intézmények létrehozása, a gyermek áldozatok gondozásának és reintegrációjának javítása, valamint konferenciák tartása és a szakemberek képzése. A 2010 tavaszán lezajlott Parlamenti választások után az új Kormány átcsoportosította a bűnüldözési és rendészeti feladatokat, beleértve a bevándorlási ügyeket/kérdéseket is. Mindezek a feladatok visszakerültek az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból a Belügyminisztériumba. Az emberkereskedelem elleni ügyek jelenlegi koordinátora, Dr. Berta Krisztina asszony, a Belügyminisztérium

helyettes

államtitkára.

Ő

jelenleg

nemzeti

rapporteurként

is

tevékenykedik Az új, Emberkereskedelem elleni Koordinációs Mechanizmus első értekezletét12 Dr. Berta Krisztina, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára hívta össze (a vezetése előtti időszakban az emberkereskedelem elleni koordinációs értekezletek hosszas szünetelése után).

11

12

Szexuális bűncselekmények és Emberkereskedelem az Európai Unióban, melyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium weboldalán tettek közzé 2004-ben. 2010. áprilisában tartották a Parlamenti választásokat Magyarországon, májusban megalakult az új Kormány. Az emberkereskedelemre vonatkozó megújult politika, új koordinációs szerv (BM helyettes államtitkárság) és új koordinációs mechanizmus jött létre, az első értekezletre 2011. novemberében került sor.

15

A Mechanizmus tagjai felelős kormányzati hivatalok, beleértve a nyomozati, bűnüldözési és

gyermekvédelmi

Magyarországon

szerveket,

nincsen

valamint

‚nemzeti

civil

szervezeteket.

munkacsoport‘,

sem

Megjegyezzük, a

felnőtt-,

hogy

sem

a

gyermekkereskedelmi ügyekben. A második értekezletet 2012. június 6-n tartották. A meghívott civil szervezetek száma növekedett, azaz a bizottság tagjainak éppen a fele NGO-t képvisel, habár a bizottsági résztvevők közül nem mindenki folytat aktív tevékenységet az emberkereskedelem és/vagy a gyermekkereskedelem áldozataival kapcsolatban.

16

1.2. Profilok és statisztikák a gyermekkereskedelemről13 Nehéz pontos képet nyerni a gyermekkereskedelem helyzetéről általában, mivel valójában lehetetlen publikált, megbízható statisztikai adatokat találni a Magyarországról befelé és kifelé irányuló gyermekkereskedelemről. Az emberkereskedelemről néhány számadatot lehet találni néhány nemzetközi jelentésben és tanulmányban, de a gyermekkereskedelem áldozatairól szóló statisztika nem igazán érhető el. Mivel az általunk felkeresett intézményekben az interjú készítés során való személyes találkozások alkalmával egyetlen konkrét gyermekkereskedelmi áldozat sem volt, sőt, publikált, érvényes és megbízható adatok sem találhatóak ilyen esetekről, igencsak nehéz „bizonyítékon alapuló felmérést és értékelést“ nyújtani. Ami a kísérő nélkül utazó kiskorúakat illeti, megismerhettük a fóti Károlyi István Gyermekközpont adatait. 2010 második felében és 2011 első negyedévében összesen 153 személyt fogadtak Fóton. 2012 áprilisában, amikor az interjút készítettük, számuk összesen csak 63 fő volt, közülük 60 férfi érkezett Afganisztánból, Iránból, Palesztinából és Vietnamból + 3 nő Szomáliából. Becsült életkoruk 15-35 év közötti volt. Legtöbbjüket a 1624 éves korcsoportba sorolták, 1 fő 15 éves volt, de jó néhánynak a becsült életkora 24-35 év közé esett. A gyermekkereskedelemről publikus, a felnőttek adataitól elkülönített statisztika nem áll rendelkezésre. A Magyarországra befelé és kifelé irányuló emberkereskedelemről szóló

statisztika

sem

hozzáférhető,

de

a civil

szervezeteket

sem

kérték

eddig

adatszolgáltatásra. Részletes elemzést készítettünk a gyermekkereskedelemről szóló statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatban, ebben a tanulmányban speciális magyar prioritásként kezelve ezt. Lásd a 3. fejezetben: Elemzés és értékelés, 3.3. Alfejezet, „A statisztikai adatgyűjtés, mint a nemzeti THB politika készítés alapja“, lásd 3.3.1 - 3.3.12. pontok.

13

Bővebben lásd a 3. fejezetben.

17

2. MÓDSZERTANI BEVEZETÉS Az adatgyűjtést e jelentés céljára a következőképpen végeztük: i)

A vonatkozó jogszabályok összegyűjtése.

ii)

Adatok keresése minden rendelkezésre álló és hozzáférhető dokumentumban: szakcikkekben,

nyilatkozatokban,

kutatási

tanulmányokban,

interjúkban,

elektronikus hírlevelekben, web-tárhelyeken, különösen a minisztériumok, a nemzeti és nemzetközi szervezetek és intézmények, illetve a civil szervezetek és a Pécsi Tudományegyetem honlapjain, stb. iii)

Nincsen könyvtár vagy könyvtári részleg, illetve szakbibliográfia a migráció és az ember- és gyermekkereskedelem kérdéseiről Magyarországon.

iv)

Az ezen a területen dolgozó intézmények meglátogatása, interjúk készítése az ARECHIVIC projekt WS2 Kvalitatív és Kvantitatív Módszertan alapján. (Mindegyik interjú minimum 150 percig tartott. Néhány intézményt ismételten is meglátogattunk. Ezen erőfeszítések ellenére, az irányelvek kérdéseinek legtöbbjét nem lehetett megfelelően megválaszolni. (L. a részletes magyarázatot.)

v)

A fent leírt módon nyert információk analízise és szintézise.

A statisztikai adatok rendszeres gyűjtése és bemutatása ezen a szakterületen még alulfejlett, úgy Magyarországon, mint sok másik országban. A különböző adatgyűjtési módszerek összehasonlítása meghaladná e projekt kereteit és időkorlátait, ezért nem tudunk e kérdések részleteibe belemenni. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal publikálta statisztikáit, de ez nem foglalta magában az adatok bontását életkor, nemi hovatartozás és a Magyarországra való érkezés fajtája szerint. A bűnüldözési adatgyűjtés foglalkozik a szervezett bűnözési adatokkal is, ideértve az emberkereskedelmet, de ez nem nyilvános és nem hozzáférhető kutatók és a segítő szakma számára sem. Az akadémiai típusú kutatások nem igazán foglalkoznak emberkereskedelemmel vagy gyermekkereskedelemmel. Van néhány magyar tanulmány, mint például azok a PhD disszertációk, melyek a határral kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak, és ezek

érintik

az

emberkereskedelem

problémakörét

is,

de

nem

fedik

le

a

gyermekkereskedelem problémáját. Ezek a tanulmányok túl sok idejétmúlt adatot használnak, és rég-volt helyzeteket írnak le, melyek még Magyarország Schengeni Egyezményhez való csatlakozása előtt történtek. 18

A nemzetközi szervezetek adatgyűjtése különböző struktúrájú és eltérő klasszifikációkon alapul és a számukra küldött jelentések minősége nagymértékben eltér egymástól. A nemzetközi adatbázisok, jelentések vagy évkönyvek nem használnak érvényes, megbízható és összehasonlítható adatokat Magyarországra vonatkozóan. Adataik forrásait gyakran helytelenül vagy egyáltalán nem jelzik. Azért nem voltunk képesek ezen anyagokat az országjelentés elkészítésében felhasználni, mert az bennünket is és a nemzetközi projektcsapatot is félreértésekhez és hamis konklúziók levonásához vezetné. Ezen a szakterületen, a Magyarországon megvalósult nemzetközi vagy országon belüli projektek és különösen ezek eredményei nem hozzáférhetőek, így azokból sem lehet tájékozódni. A szociális segítségnyújtás vagy egészségügyi ellátás területén dolgozó civil szervezeteket eddig nem kérték még fel arra, hogy jelentsenek statisztikai adatokat klienseikről vagy az általuk végzett tevékenységekről a tárgyban felelős minisztériumnak vagy a Központi Statisztikai Hivatalnak. Magyarországon nincs könyvtár vagy könyvtári részleg és nincsenek hírlevelek vagy újságok, melyeket az emberkereskedelem problémáira specializálódtak volna. A fenti tények mutatják, hogy miért olyan nehéz a gyermekkereskedelem helyzetéről mélyreható, bizonyítékon alapuló értelmezést nyújtanunk. Van egy weboldal, www.migrinfo.hu ahol egy alap információkészlet rendelkezésre áll a migrációval kapcsolatos tárgyakban. Nagyon hasznos kezdeményezés és a közvélemény tájékoztatásra alkalmas is, ellenben nem alkalmas a migránsok közvetlen tájékoztatására, mivel legtöbbjük nem ért magyarul. Nem elégséges egy ilyen jelentés céljaira sem, mivel nem tartalmaz speciális információt az emberkereskedelem tárgyában. A Belügyminisztérium weboldalán www.bm.hu valamennyi információ rendelkezésre áll a Helyettes Államtitkárság tevékenységeiről a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a terrorizmus területén. Ez a weboldal rövid információt nyújt a koordinációról, stratégiáról és az illetékes intézményekről. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal weboldala bemutat migrációval kapcsolatos statisztikákat is (http://www.bmbah.hu/statisztikak.php), de sajnos – ahogyan a jelentésünk elemzési fejezetében ezt elmagyarázzuk – ezek szintén nem használhatóak e jelentésünk céljára.

Részletesebb

információt

az

ismételt

kérések

ellenére

sem

bocsátottak

rendelkezésünkre. A korábbi Szociális és Munkaügyi Minisztérium régi weboldala www.szmm.gov.hu még mindig elérhető és tartalmaz némi információt emberkereskedelmi kérdésekben a 2006-2008 közötti időszakra vonatkozóan; ui. abban az időben még ők voltak e terület koordinátorai. 19

1. Táblázat: Kezdeményezett és elvégzett projekt interjúk (2012 tavaszán) Részt vettek az interjún Interjút kezdeményeztünk az alábbi intézményeknél

Nem akartak részt venni mivel – állításuk szerint -, nem vesznek részt, illetve egyáltalán nem vettek részt, gyermekkereskedelemmel, vagy emberkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységben

Emberi Erőforrás Minisztérium, Szociális és Családügyi Államtitkárság, Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály (Budapest)

X

Belügyminisztérium, Szervezett Bűnözés elleni Koordinációs Központ

X

Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), Budapesti Iroda

X

UNICEF Magyar Nemzeti Bizottság (Budapest)

X

Károlyi István Gyermekközpont, Kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthona, Fót

X

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

X

Magyar Helsinki Bizottság

X X

Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóság Menedék Migránsokat Segítő Egyesület (Budapest)

Visszautasították az interjún való részvételt

X

MONA (Magyarországi Női Alapítvány) (Budapest)

X

Református Missziói Központ, Menekült Misszió (Budapest)

X

Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért (Budapest)

X

NANE (Nők a Nőkért az Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) (Budapest)

X

Artemisszió Alapítvány

X

Oltalom Karitatív Egyesület (Budapest)

X

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) (Budapest)

X

20

Segítő Jobb Egészségügyi-Humanitárius Alapítvány (Budapest)

X

Human-Net Alapítvány (Nyíregyháza)

X

Ökumenikus Segélyszervezet

X

Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány

X

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány

X

Magyarországi Terre des hommes Alapítvány "Lausanne" Afrikai - Magyar Egyesület (Budapest)

X X

Meglepő volt, hogy számos civil szervezet, akiket korábban nemzetközi szinten is úgy regisztráltak, mint akik közvetlen segítséget nyújtanak a bevándorlóknak Magyarországon, visszautasította, hogy az interjúban részt vegyen. Csak hipotetikus magyarázatot nyújthatunk ezen nem kooperatív attitűd lehetséges okaira vonatkozóan (beleértve néhány személyes, háttérinformációt is). A finanszírozás jelenlegi bizonytalanságai is elővigyázatossá teszik őket az információ adásában. Az anyagi támogatás leszűkülése már eddig is tükröződhetett a humanitárius segítségnyújtás valódi csökkenésében. Az

Emberi

Erőforrás

Minisztérium

Szociális

és

Családügyi

Államtitkársága

Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának visszautasítása, hogy a projekt interjúban részt vegyen, azaz a kvantitatív és kvalitatív kérdőívet kitöltsék, több mint meglepő volt. Ez a főosztály felelős a releváns jogszabályok kidolgozásáért, valamint a gyermekvédelmi rendszer nemzeti szintű igazgatásáért, felülvizsgálatáért és pénzügyi támogatásáért, beleértve a Király István Gyermekközpontot Fóton (ahol az országba csempészett külföldi gyerekeket helyezik el). Ez a főosztály volt az eddigiekben a gyámügyi hálózat tagjainak kijelöléséért és a gyermekvédelem és a gyámügyi igazgatás jogszabályainak előkészítéséért felelős főhatóság. Azon civil szervezetek finanszírozásának megoldásáért is ez a főosztály felelős, melyek a gyermekvédelem területén tevékenykednek, illetve a gyermekkereskedelem áldozatainak és a menekültek nyújtanak segítséget. A Magyar Helsinki Bizottság nem kooperatív attitűdje az e kutatás céljára szolgáló adatok megosztása tekintetében szintén némi csalódást okozott, az adatvédelem túlértékelését tükrözve a személyes és „szenzitív“ természetű adatokat illetően.

21

3. ELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS 3.1. Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia értékelése 3.1.1. A Stratégia szerkezete

I. Bevezetés 1. Előszó 2. Mandátum 3. Alapelvek 4. A stratégia kidolgozásában résztvevők Terminológia és a stratégia hatókörének azonosítása II. Helyzetelemzés 1. Adatok az emberkereskedelemről 2. Jogi háttér 3. Eredmények és folyamatban lévő kezdeményezések III. A stratégia megválasztása 1. Az intézkedések nyitottságának fenntartása – az intézkedések szinkronizálása 2. A jelenség bizonyos formáinak leküzdése – akciók az összes formája ellen 3. Intervenció bizonyos szektorokban – átfogó akciók 4. Koncentrálás az eredményekre – koncentrálás az értékekre 5. A stratégia jövőjének víziója IV. A stratégia célkitűzései és prioritásai 1. Általános célok 2. Speciális célkitűzések 2.1. Az áldozatok támogatásának fejlesztése 2.2. A megelőzés fejlesztése 2.3. Koordinációs mechanizmus 2.4. A nyomozás és a bűnüldözés hatékonyságának javítása 2.5. Képzés 2.6. Adatbázis

22

3. Prioritások 3.1. A 18 év alatti áldozatok különösen veszélyeztetett csoportja speciális igényeinek figyelembe vétele 3.2. A bűnözői viselkedés összes típusa elleni fellépés 3.3. A regionális együttműködés ösztönzése 3.4. A pénzügyi források hatékony és transzparens hasznosítása

3.1.2. A stratégia megvalósítása

Az Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Stratégia egy jól strukturált dokumentum, tartalmazza a fontos pontokat. Habár a 1018/2008 (III. 26.) Kormányrendelet az Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Stratégiáról elrendelte a Stratégia Nemzeti Cselekvési Tervének elkészítését is a 2018-2012 időszakra, mégsem készült Cselekvési terv 2012 végéig. Ez azt tükrözi, hogy egy darabig hiányzott az emberkereskedelem, de különösen a gyermekkereskedelem elleni kellő figyelem, ezért a 4 éven át tartó emberkereskedelem elleni stratégia végrehajtása nem volt teljes körű. Ezen stratégia monitoring vagy kiértékelési jelentéséhez vagy éves jelentéseihez nincs hozzáférésünk, és publikált, megbízható adatokat sem találtunk. Ezért, releváns kemény adatok és publikált információ nélkül nem volt lehetséges ebben a tanulmányban a nemzeti THB stratégia eredményeit és hiányosságait megbízható módon identifikálni és elemezni.

23

3.2. A gyermekkereskedelem áldozatai átfogó reintegrációs megközelítésének értékelése A IV. fejezet tűzi ki a stratégia prioritásait. IV/3. cél: „A 18 éves kor alatti áldozatok különlegesen veszélyeztetett csoportja speciális igényeinek figyelembe vétele.“ A Fóton készített interjú világosan mutatja, hogy a reintegráció fő eszközei. a külföldi kiskorúak kötelező iskolai oktatásban való részvétele, valamint az 540 órás magyar nyelvtanfolyam. Az is világossá vált, hogy a fóti Állami Gyermekközpont Külföldi Gyermekek Részlege lakóinak nagyobb része magyarországi tartózkodását a lehető legrövidebb időtartamúra tervezi, mert innen Európa gazdagabb területére terveznek távozni, hogy ott kapjanak munkát. Sem magyarul nem akarnak megtanulni, sem az iskolai oktatásban részt venni és nincs eszköz, mellyel motiválni lehetne őket, vagy arra erőltetni, hogy iskolába járjanak. Nem csoda, hogy a fóti intézetben (vagy Magyarországon) való átlagos tartózkodási idejük nem hosszabb időre szól, hanem csak átlag néhány hónapra. Mindenesetre, a kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthonának létrehozása a fóti Király István Gyermekközpontban azt mutatja, hogy az Állam komolyan veszi a külföldi gyermekek érdekeit, mivel áthelyezték a kísérő nélküli kiskorúakat a bicskei menekülteket befogadó állomásból egy olyan intézetbe, amely a veszélyeztetett gyermekekre specializálódott és ezáltal a külföldi gyermekek nem a letartóztatás körülményei között élnek. Ezt a jelentős lépést kivéve az emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiában nem találtunk információt a gyermekek speciális szükségleteinek megfelelő egyéb akciókról. Ezért nem

tudjuk

a

gyermekkereskedelem

áldozatainak

átfogó

nemzeti

reintegrációs

megközelítését vagy tevékenységeit sem azonosítani vagy elemezni. Átfogó, hatékony rehabilitáció bevezetésére nem került még sor a fóti Állami Gyermekközpontban élő külföldi gyermekek körében. Habár, történtek fontos lépések, amikor szerződést kötöttek a Cordelia Alapítvánnyal pszichoszociális terápia és rehabilitáció biztosítására. A jó mentális egészség előfeltétele a külföldi gyermekek új társadalmi környezetbe való integrálásának. A Református Menekült Misszió Oktatási Csoportja magyar nyelvtanfolyamokat tart Fóton. Emellett fejlődés-pedagógiai támogatást nyújtanak külföldi diákok14 által látogatott iskolákban a külföldiek tanulási nehézségeinek leküzdésére.

14

Különböző iskolákban Budapesten, nem feltétlenül csak a fóti intézmény diákjairól van szó.

24

Ebben a tanulmányban nem lehetséges érdemben tárgyalni a megadott szempontot: „a gyermekkereskedelem áldozatai számára történő segítségnyújtás és reintegráció területén előre meghatározott célok teljesüléséről“. Ugyanis a 2008-2012 időszakra szóló Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Stratégia Akció Terv elkészítése nélkül ért véget. A stratégia „monitorozási és értékelési mechanizmusa“ így nem releváns, de ha van is valamilyen értékelés, az nem hozzáférhető. E nélkül az Emberkereskedelem elleni stratégia céljai végrehajtásának „a megadott indikátorok alapján történő“ megbízható értékelése nem végezhető el. 3.2.1. A költségvetés megfelelősége15 2012-ben Magyarország 4,2 milliárd Ft-t költhetett (1 Euro = kb. 290 Ft) a menekültek, a menedékkérők és a migránsok körülményeinek javítására és a külső határok védelmének céljára az alábbiak szerint. Ez 73 projekt formájában valósul meg, melyet 41 szervezet hajt(ott) végre. A finanszírozás 75%-a Európai Uniós alapokból jött, míg Magyarország hozzájárulása 25%. - 1,3 milliárd Ft jön a 4,2 milliárd Ft-ból, az Európai Integrációs Alaptól, az Európai Menekült Alaptól és az Európai Hazatérési Alapból azzal a céllal, hogy a menekültek körülményeit javítsák, elősegítsék reintegrációjukat és a harmadik országbeli állampolgárok önkéntes hazatérésének költségeit fedezzék. - 2,9 milliárd Ft-t költenek 4,2 milliárd Ft-ból a Schengeni határok védelmének javítására, a határátlépő pontok technikai fejlesztés formájában történő javítására és a személyzet képzésére. A 2007-2013-as időszakban a SOLID Alapok támogatása meghaladja a 20 milliárd Ft-t, melyet a szolidaritás céljára és az illegális migrációs áramlat menedzselésére adtak hat év során, nevezetesen a határok illegális emberkereskedelem elleni védelmére és az illegális migránsokra történő szűrésekre az országon belül. 607 millió Ft-t nyújtottak a harmadik országból származó bevándorlók reintegrációja céljára. Harmadik országból érkező menekültek helyzetének javítása érdekében: az Európai Menekült Alap az adminisztratív folyamatokat hatékonyabbá akarja tenni és a menekültek fogadási feltételeit javítani.

15

Belügyminisztérium helyettes államtitkára által 2012. január 23-n a magyar tartott sajtókonferencia.

25

450 millió Ft-t költöttek a menekültekkel foglalkozó eljárás hatékonyabbá tételére és fogadásuk feltételeinek javítására. 231 millió Ft-t biztosítottak az Európai Hazatérési Alapból a harmadik országokból érkezett illegális migránsok számára, hogy önkéntes hazatérésüket elősegítsék. Ezeket az összegeket projekttámogatás formájában osztották szét és szükségleteknek megfelelő költségvetésnek tűnik. Ámbár, nagyon nehéz a valódi pénzügyi igények helyes meghatározása, ha nem állnak rendelkezésünkre érvényes és megbízható statisztikai adatok az illegális migrációval kapcsolatban. Nincs

információ

azon

pénz

mennyiségéről,

melyet

a

fenti

alapokból

az

emberkereskedelem és azon belül a gyermekkereskedelem áldozatainak elhelyezése, rehabilitációja és reintegrációja céljaira osztottak szét. Nem adják meg annak a részleteit sem, hogy ezen alapok hány százalékát költötték civil szervezetek tevékenységeinek támogatására.

3.2.2. Az emberi jogokon alapuló megközelítés

Egy nem Európai Uniós állampolgár, aki illegálisan halad át az uniós határokon, bűntettet követ el és ha ezt személyt elfogják, kihallgatáson esik át a legközelebbi határállomáson és ezt büntetőeljárás követi. A szóban forgó személytől megkérdezik személyi adatait is, beleértve az életkorát. Legtöbbnél nincs útlevél vagy személyazonosító okmány, hogy igazolja nevét, életkorát és állampolgárságát. Sokan közülük hamis adatokat deklarálnak, különösképpen életkorukról - mivel gyerekeket nem lehet letartóztatni és a gyerekek védelemre és gondozásra jogosultak – ezért sokan, akik 18 évesek rég elmúltak, azt állítják, hogy ők még kiskorú gyermekek. A gyermekek illegálisan érkeznek és a határállomáson történő kihallgatás után megkérdezik őket, hogy Magyarországon akarnak-e maradni, mint végállomáson (ebben az esetben menedékért folyamodhatnak) vagy vissza kívánnak-e térni eredeti országukba vagy egy harmadik országba mennének. A kihallgatási jegyzőkönyvet haladéktalanul benyújtja a Határrendőrség a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz. A kihallgatást a Határrendőrség gyakorlott tisztjének kell tartania egy gyám és egy tanú jelenlétében és egy megfelelő nyelven beszélő tolmács hozzájárulásával. Semmilyen nyomást nem lehet a gyerekre gyakorolni. Hivatalos jegyzőkönyvet készítenek. (Bár néhány, civil szervezeteknél dolgozó személy kétkedett, hogy a gyermek jogát megfelelő módon képviselnék a határon történt letartóztatást kihallgatás alkalmából. A kihallgatás mellett mindegyik gyermeket megvizsgálja egy orvos, felméri a státuszukat (odafigyelve az illegális migránsoknál a leggyakoribban előforduló tünetekre úgy, mint: extrém kifáradás, éhezés és 26

kiszáradás, vagy mentális problémák, szorongás, PTSD, valamint fertőző betegségek). A kihallgatás után a kísérő nélküli gyermeket haladéktalanul Fótra szállítja a Határőrség gépkocsival, a gyermekes családokat a bicskei menekülteket befogadó állomásra, míg a felnőtteket más befogadó állomásokra. A fóti Király István Gyermekközpontba való érkezés után gyám védi a külföldi gyermekek jogait a hivatalos eljárások során. 2013 januárjától fogva a gyám nem lehet többé egyúttal a kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthonának vagy a gyermekközpontnak a vezetője is! Amikor a felmérést követően az egyéni reintegrációs tervet elkészítik Fóton, megkérdezik a gyermekek véleményét és amennyire kivitelezhető, figyelembe veszik azt. Az oktatás terén a külföldi gyermekeknek ugyanazok a jogai az iskolalátogatáshoz, mint bármelyik magyar gyermeknek, ingyenesen részt vehetnek a kötelező iskolai oktatásban. Nem különböztetik meg őket nemzetiségük vagy nemük alapján. Joguk van az ingyenes egészségügyi ellátásra attól kezdve, hogy menedékért folyamodtak és megkapták a Humanitárius kártyát (ez ideiglenes személyazonosító kártya, ami 2012 júliusától arra is felhatalmaz, hogy ingyen vegyék igénybe az egészségügyi ellátást) és miután a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megadta számukra a tartózkodási engedélyt, egészségbiztosítási kártyát kapnak, valamint szociális juttatásokat, ingyenes szállást és ellátást és az intézetbe és intézetből való szabad mozgást.

AJB 1472/2011 Jelentés: Az Alapvető Jogok Biztosa a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról – Vizsgálatok és javasolt intézkedések 2011-ben

az

Alapvető

kizsákmányolásának

Jogok

helyzetét

Biztosa

megvizsgálta

Magyarországon,

különös

a

gyermekek

tekintettel

a

szexuális megelőző

intézkedésekre, a nemzeti gyermekvédelmi jelzőrendszerre és a gyámsági rendszerre. Az AJB/1472/2011 jelentés a következőket állapította meg. „A jelzőrendszer tagjainak a szükséges jelzéseket már a gyermekprostitúció gyanújának felmerülésekor meg kell tenniük, hogy a gyermekeket érintő elhanyagolás, nem megfelelő bánásmód, a gyermek szexuális kizsákmányolása, ..., csökkenjen és a visszásságok és az orvosolandó problémák előtérbe kerüljenek.“ „Ugyanakkor nem elegendő a problémák feltárása, ha azoknak a kezelésére nem alkalmas a gyermekvédelmi rendszer. Szükséges a gyermekvédelemben dolgozók szakmai támogatása, képzések és a komplex, több területet átfogó problémamegoldás lehetősége, a prevenció eszközrendszerének kidolgozása.“ 27

3.2.3. Kormányzati tulajdon16, intézményi felépítés

3.2.3.1. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) A BÁH fontos szerepet játszik az emberkereskedelem áldozatainak védelmében, a Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtását előíró 114/2007 (V. 24.) Korm. rendelet szerint. Szervezeti és működési szabályzata szerint a BÁH belső struktúrájában két szervezeti egység foglalkozik mélyebben az emberkereskedelemmel. A Menekültügyi Igazgatóság Recepciós és Integrációs Osztálya – együttműködve a regionális igazgatóságokkal – a hatósági feladatokat végzi, elhelyezi és támogatja azokat a menedékkérőket, akiknek megadják a menedékes tartózkodási státuszt, valamint a harmadik országbeli állampolgárokat, akik az emberkereskedelem áldozatai. Az Idegenpolitikai Igazgatóság Kényszerintézkedések és Hazatelepítési Osztálya végzi és koordinálja az adminisztratív feladatokat a menedékkérők elhelyezését illetően, akiknek

megadták

a

menedékes

tartózkodási

státuszt

és

a harmadik

állambeli

állampolgárokét, akik emberkereskedelem áldozatai.17

3.2.3.2. Kísérő nélküli kiskorúak elhelyezése a fóti Állami Gyermekközpont Külföldi Gyermekek Részlegénél

A külföldi felnőtteket, akik illegálisan lépik át a határt, letartóztatja a Határrendőrség. Fogva tartásban maradnak, amíg haza nem térnek vagy ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnak, hogy menedékért vagy állandó tartózkodási engedélyért folyamodjanak. A gyermekeket nem tartóztatják le és nem tartják fogva. A kísérő nélküli kiskorúak elhelyezését és reintegrációját illetően Magyarország jelentős lépést tett előre 2010-ben. 2010 előtt a kísérő nélküli kiskorúakat befogadó állomásokon helyezték el, ami fogva tartást jelentett, ahol a felnőtt és családos irreguláris migránsokkal tartózkodtak együtt. Két éve a magyar hatóságok speciális intézkedéseket vezettek be. A gyerekek azon csoportját, akik Bicskén tartózkodtak, a fóti Király István Gyermekközpontba költöztették át, 2010 augusztusa és decembere közötti időszakban. 2011 januárjától kezdve mindegyik kísérő nélküli kiskorút, aki azt deklarálta a meghallgatás során a határállomáson, hogy Magyarországon szeretne maradni, ezután azonnal a fóti Gyermekközpontba szállítja a 16 17

Az 1. fejezetben rövid tájékoztatást adtunk a kormányzati szervekről 19/2008 IRM rendelet (HÉ 46) a BÁH (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) szervezeti és működési szabályairól.

28

Határrendészet gépkocsija. A kísérő nélküli kiskorúak a szerbiai oldalról a zöldhatáron keresztül szoktak érkezni Dél-Magyarországra, néha a keleti, ukrajnai oldalról. Fóton helyezik el őket egy átmeneti, előreláthatólag 6-18 hónapos időszakra, az Állami Gyermekközpont Külföldi Gyermekek részlegénél. Fót egy nyugodt kisváros Budapest agglomerációjában. Jól kifejlesztett, komplex nevelő intézet, van benne óvoda, általános- és középiskola, valamint bentlakó otthon a magyar árva és veszélyeztetett gyermekek számára egy kastély gyönyörű parkjában, ahol körülbelül 9001000 gyermek lakik, kb. egytizedük külföldi gyermek. A kísérő nélküli kiskorúak külön épületben vannak elhelyezve, naponta háromszor kapnak meleg étkezést és ezenkívül szociális ellátásban és ingyenes egészségügyi ellátásban részesülnek. Másfél év alatt körülbelül 150 személyre nőtt a létszám. Jelenleg18 kb. 60 kiskorú lakik az épületben. Egy új épület is felépült. A kísérő nélküli kiskorúaknak és a gyermekkereskedelem áldozatainak jogában áll térítésmentesen magyar nyelvtanfolyamon részt venni, amit az intézményben tartanak és joga van az ingyenes iskolai oktatáshoz is, általános- és középiskolás szinten. Ingyenes egészségügyi ellátásra is jogosultak. Ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a született magyar gyermekek. Pedagógusok (tanárok és nevelők) vannak a Külföldi gyermekek részlegénél a gyermekekkel együtt a nap 24 órájában. Nincs sem rendőrség, sem biztonsági őrség Fóton. Akkor lépnek ki a külföldi gyermekek az intézetből, amikor kívánnak, de ha 1 napnál hosszabb időre távoznak el, azt előzetesen be kell jelenteni a gyámnak. A fóti Gyermekközpontban igényeiket nagyrészt teljesítik, kivétel volt 2012-ig a pszichoszociális rehabilitáció, de már ez is működik. Ingyenes szállást és ellátást kapnak, a különböző nációk és vallások (pl. muszlim) számára előírt külön étkezést is megkapják, valamint szociális ellátmányt, ingyenes egészségügyi ellátást, ingyenes iskoláztatást és nyelvtanfolyamokat. Bár a közeli kórházból a pszichiáter hetente egyszer meglátogatja a gyerekeket, illetve máskor is, szükség szerint, de ez nem ugyanaz, mint több hónapos pszichoterápián részt venni, azért, hogy végleg felépüljenek a PTSD-ből (poszt-traumás stressz szindróma) vagy más pszichikai problémákból, melyeket a bizonytalan státusz, félelem, gyermekrablás, fizikai vagy szexuális erőszak és a hosszú út más kockázatai váltottak ki.

18

Az interjú készítésének idején, azaz 2012. március 22-n.

29

Ezt a szolgáltatást a Cordelia Alapítvány nyújtotta menekülteknek és menedékkérőknek, 1996-tól. Amíg a bicskei menekült befogadó állomáson voltak a külföldi kísérő nélküli kiskorúak elhelyezve, ott kezelték őket 2010-ig, 2013-tól a fóti Gyermekközpontban. 3.2.3.3. A magyar Áldozatsegítő Iroda19 Az Áldozatsegítő Iroda „szolgáltatást nyújt azon anyagi, szociális, fizikai és pszichológiai feltétek miatt, melyek rosszabbodtak egy bűncselekmény20“ következtében, míg a Jogsegély Szolgálat „szakmai és jogi segítséget nyújt a hátrányos szociális helyzetűeknek”21. A 2005. évi CXXXV. törvény a Bűncselekmények áldozatainak támogatásáról és az állami kompenzációról, valamint a 2003. évi LXXX. törvény az Áldozatsegítő Szolgálat jogi segítségnyújtásról - szabályozzák ezeket a szolgáltatásokat. A rendszer első eleme az áldozatok azonosítása. Ezt a feladatot a Nemzeti Kríziskezelő és Információs Szolgálat végzi, mely 2013. január 1-től az Emberi Erőforrás Minisztérium felügyelete alatt tartozó, újonnan alakult Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Módszertani Főosztálya22 alatt működik. A Segélyszolgálat telefonszáma: +36 80 20 55 20. (Ezt a segélyvonalat a korábbi Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium hozta létre és működtette, majd utóda, a Szociális-és Munkaügyi Minisztérium). Feladata a bejövő telefonhívások szűrése, az áldozatok azonosítása és menedékházba való beutalása. Elsősorban a családi erőszak és a prostitúció

áldozatai

fordulnak

ide

segítségért,

de

az

emberkereskedelem

és

gyermekkereskedelem áldozatai is. Utóbbi szakterületen a Segélyvonal személyzetét az IOM szakértői képezték ki az áldozatok kiszűrésének módszereire.23. A Segélyvonal 2005. április 1-én kezdett el működni és azóta napi 24 órán keresztül, heti 7 napon át rendelkezésre áll. Ingyenesen hívható az ország egész területéről. Nyolc szociális munkás, egy jogász és egy pszichológus dolgozik a Központban, mindegyiküknek sokéves

19 20 21 22

23

Lásd a segítőrendszer leírását a fenti táblázatban, forrás: Belügyminisztérium. http://www.kih.gov.hu/english_pages/victim_support_comp/victim_support_comp.html http://www.kih.gov.hu/data/cms2175/guide.pdf Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (Tel: 412-9742), Módszertani Osztálya (Tel: 412-9728), mindkettő cime: 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. Emberkereskedelem elleni Nemzeti Stratégia.

30

gyakorlata van a szociális munka terén és mindnyájan beszélnek idegen nyelveket”24. Amikor a jelentésünket készítettük, 3 alkalommal is ellenőriztük telefonon, és azt találtuk, hogy a Segélyvonal a nap 24 órájában mindig működött, a telefont azonnal felvették és készek voltak segítséget nyújtani. Címük biztonsági okból nem publikus.

3.2.3.4. Menedékház A menedékház (védett ház) része az emberkereskedelem áldozatai biztonsága és támogatása biztosításával kapcsolatos keretegyezménynek. Az OKIT menedékház biztonságos lakhatásul szolgál bántalmazott nők, anyák és gyermekeik részére. A ház 25 személy elhelyezésére alkalmas, teljes ellátással. Címét titokban tartják. A bántalmazott személyek 6-8 hétig maradhatnak a menedékházban, ahol felkészítik őket új életükre. Ez idő alatt megszerzik a szükséges dokumentumokat, mivel az áldozatoknak rendszerint nincsenek meg a hivatalos dokumentumaik (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, egészségügyi bizonyítvány, iskolai bizonyítványok, útlevél, társadalombiztosítási kártya), valamint egy feljelentést is meg kell írni a bántalmazó ellen. Nem állt rendelkezésünkre statisztikai adat az ellátott személyek számáról, életkoráról, neméről és nemzetiségéről, valamint tartózkodásuk átlagos hosszáról, és a kapott segítségről, sem a menedékház éves költségvetéséről. Nem világos az sem, hogy van-e olyan menedékház, mely csak az emberkereskedelem áldozatai céljára szolgál-e, vagy egyúttal egyéb áldozatok számára is (mint pl. a magyarországi családi konfliktusok áldozatai). (Vélhetőleg az ESZTER Alapítvány menedékházáról van szó, melynek célja eredetileg a családi konfliktusok áldozatai számára való segítségnyújtás.) Más jelentések egy 6 szobás menedéket említenek, melyet 2010-ben létesítettek és néhány hónap után bezárták. 30.000 Euro-t biztosítottak e projekt számára, bár csak 19.000 Euro-t használtak föl belőle. Ez a menedékház magyar állampolgárságú áldozatokat fogadott, akik külföldről tértek haza, azok után, hogy külföldön a szex ipar fogva tartotta és kizsákmányolta őket.

24

Emberkereskedelem elleni akcióterv, Az Európai Unió Tanácsa, Action Plan on Trafficking in Human Beings, Council of the European Union http://lastradainternational.org/lsidocs/240%20EU_ActionPlan_Council_Doc.pdf

31

3.3. A statisztikai adatgyűjtés értékelése, mely a nemzeti szakpolitikakészítés alapja 3.3.1. Megbízható statisztikai adatok rendelkezésre állása és hozzáférhetősége

Áttekintve a statisztikai adatok rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét, mint a stratégiák monitorozásának és felbecslésének eszközét, nagyon gyenge eredményeket látunk. Még sokat kell fejleszteni a vonatkozó adatgyűjtésen ahhoz, hogy Magyarországnak a gyermekkereskedelemről érvényes, megbízható és összehasonlítható adatai legyenek. Nehéz pontos képet nyerni az emberkereskedelem helyzetéről általában és csaknem lehetetlen statisztikai adatokat találni a Magyarországra befelé és onnan kifelé irányuló gyermekkereskedelemről és annak áldozatairól. Az emberkereskedelemről kevés számadat megtalálható

ugyan

néhány

nemzetközi

jelentésben

és

tanulmányban,

de

a

gyermekkereskedelem áldozatairól statisztikai adatok nem igazán hozzáférhetőek. Mivel nem volt egyetlen gyermekkereskedelem áldozati eset sem, melyet a meglátogatott és meginterjúvolt intézményekkel való személyes találkozás során ismertettek volna, és ilyen esetekről nem tudtunk érvényes, megbízható és nyilvánosan elérhető adatokat találni, rendkívül nehéz bizonyítékon alapuló felmérést és értékelést végezni. Ami a kísérő nélküli kiskorúakat illeti, megkaptuk a fóti Király István Gyermekközpont adatait. 2010 második felében és 2011 első negyedévében összesen 153 főt fogadtak Fóton. Közülük 99 kísérő nélküli kiskorút 2010 második félévében fokozatosan adtak át a bicskei menekülteket befogadó állomásról. 2012 márciusában, amikor az interjút készítettük, a Fóton tartózkodó kísérő nélküli kiskorúak létszáma 63 fő volt, ami 60 férfiból (Afganisztán, Irán, Palesztina és Vietnam) és 3 szomáliai nőből állt. Becsült életkoruk 15-35 év közötti volt. Legtöbbjüket a 15-24 éves korosztályba sorolták be, 1 fő 15 éves volt, de sok személy becsült életkora - akik azt vallották, hogy „kiskorúak“ - 24-35 éves kor között mozgott. Gyermekkereskedelemről

külön

statisztikák

nem

állnak

rendelkezésre.

A

Magyarországról kifelé és az országba befelé irányuló emberkereskedelemről szóló statisztikai adatok sem hozzáférhetőek a kutatók vagy a szociális és az egészségügyi szakemberek számára.

32

A korábbi Egységes Rendőrségi, Ügyészségi és Bírósági Statisztikai Rendszert (ERÜBS) 2008. évtől kezdve átalakították Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBSZ) néven (57/2009 (XII.23.) IRM rendelet, hatályos 2008. január 1-től). Havi elektronikus statisztikai jelentéseket igényel a rendőrségtől a „robotzsaru“nak nevezett rendszer útján. 2007 decemberében az ERÜBS statisztika tartalmazta az emberkereskedelem bűnelkövetőinek

és

sértettjeinek

(áldozatainak)

statisztikai

adatait,

ami

az

Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Stratégia háttéranyagában lett publikálva. Ezeket az adatokat mutatjuk be itt: Bűncselekmények száma - Emberkereskedelem 2000-2005 között: 153 emberkereskedelmi eset Emberkereskedelem – bűnelkövetők és sértettek (áldozatok) 2000-2005 között Bűnelkövetők:

110 férfi és 33 nő, összesen 143 személy

Sértettek (áldozatok): 10 férfi és 110 nő, összesen 120 személy Összesen

143 bűnelkövető és 120 áldozat

Sértettek (áldozatok) és bűnelkövetők 2000-2005 között: 0-13 éves:

6 sértett (áldozat)

14-17 éves:

27 sértett + 12 bűnelkövető

18-24 éves:

58 sértett + 94 bűnelkövető

25-59 éves:

29 sértett + 180 bűnelkövető

Összesen:

122 sértett + 291 bűnelkövető

17 éves kor alatt 33 áldozat és 12 bűnelkövető van!

Van egy lebontás az emberkereskedelemmel kapcsolatos szexuális bűncselekményekről is, szám, típus, életkor és nem szerint. Az ugyanazokról a bűnelkövetőkről és áldozatokról szóló különböző táblázatok összesen tétele ugyanarra az évre nézve nem azonos. Ezt a különbséget a büntetőeljárások és a bírósági döntések meghozatalának időtartamában lévő különbségek vagy egyéb tényezők okozhatták. A 2009-től működő Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBSZ) statisztikai adatai nem hozzáférhetőek a nyilvánosság számára, sem könyvtárban, sem Interneten.

33

Minden adat, amit a gyermekkereskedelemről 2008-2011 évekre találni lehetett, a következő: -

Az Európa Tanácsi Egyezmény 10. cikke szerint 2008-ban 3 fiú áldozata volt a gyermekkereskedelemnek, de nem volt egyetlen áldozata sem 2009-ben és 2010-ben. A 2011-es adatok nem álltak még rendelkezésre.

-

A 12. cikk szerinti segítségnyújtásról nem állt adat rendelkezésre (n. a.)

-

A 18. cikk szerint gyermekkereskedelemért, vagy azzal kapcsolatos bűncselekményekért elítélt személyek száma: 3 nő volt 2008-ban, de nem volt elítélve senki 2009-ben és 2010-ben. A 2011-es adatok nem álltak még rendelkezésre (n. a.).

-

(Megjegyzés: a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány által megadott adatok a gyermekkereskedelem visszatérő áldozatairól ellentmondásban állnak a hivatalos statisztikai adatokkal. )

Az emberkereskedelemre és különösen a gyermekkereskedelemre vonatkozó statisztikai adatok rendelkezésre állása és hozzáférhetősége nagyon szegényes, ami arra a következtetésre vezet, hogy ez így nem elégséges nemzeti politikák és stratégiák rövid és hosszútávra történő tervezéséhez vagy finanszírozási döntések meghozatalához, illetve a tevékenységek monitorozásához és értékeléséhez. A jövőben várhatólag javul az érvényes adatok rendelkezésre állása és hozzáférhetősége, mivel a Belügyminisztérium 2012. január 1-től kezdődően elrendelte a havonta történő statisztikai adatszolgáltatást az emberkereskedelem területén. Sajnos ez sem fog minden részletet bemutatni, mert - tudomásunk szerint - a gyermekkereskedelem áldozatainak vagy a kísérő nélkül utazó kiskorúaknak az adatait nem fogják az emberkereskedelem kumulatív statisztikai adataitól elkülönítve kezelni. 3.3.2. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikái25 (BÁH)

A BÁH kumulatív (összesített) adatkészletet publikál. Nem tesz különbséget kor, nem és a migráció célországa szerint. A gyermekek adatait nem kezelik elkülönítve. A belépés típusát (legális, illegális) szintén nem jelölik meg. Csak a leggyakoribb 4-5 eredet-országot jelölik meg, a többi országot viszont „egyéb“ címszó alatt összegzik. A statisztikai táblák az adatokat a kérelem típusa szerint különböztetik meg (mint a regisztrációs kártya, vízum, tartózkodási engedély, emigráció, letelepedési engedély, stb.), valamint az alkalmazott eljárás fajtája szerint (mint korlátozás, fogva tartás, stb.) A BÁH statisztikák feltüntetik az alkalmazott jogi és adminisztratív eljárást és a meghozott döntést, de a gyermekkereskedelem áldozatai és a kísérő nélküli kiskorúak adatai nincsenek elkülönítve a felnőttek adataitól. 25

http://www.bmbah.hu/statisztikak.phphttp://www.bmbah.hu/statisztikak.php

34

3.3.3. Adatok a hazatelepülésről illetve a Magyarországra történő újbóli belépésről

Úgy látszik, egyelőre nincs olyan hivatalos adatgyűjtés, mely az irreguláris migránsok hazatelepítéséről vagy többszöri illegális belépéséről szólna. Civil szervezetek azt állítják, nem vezetnek statisztikát a klienseikről, de azért emlékeznek néhány esetre, bár ezek nem megbízható és nem érvényes adatok a gyermekek hazatelepítéséről (repatriation) vagy az újabb vagy többszöri belépésről (multiple entry), illetve az emberkereskedelem újbóli alanyává / áldozatává válásról (re-trafficking).

3.3.4. A Központi Statisztikai Hivatal projektterve

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatást adott annak lehetőségéről, hogy migrációs statisztikát alakít ki. A projekt célja, hogy feltárja a le nem fedett lehetőségeket a nemzeti statisztikai rendszerben, melyeket a harmadik országok állampolgárairól szóló 862/2007/EC rendeletnek megfelelő hazai joganyag szabályoz. Meg fogják vizsgálni, ha a gyűjtött adatok bármelyike feldolgozatlan marad és ajánlásokat fognak tenni az igazgatási rendszernek az adatok szükséges finomítására vonatkozóan. Az adatok hiánya és a rendelkezésre álló statisztikai információ töredékes jellemzői a döntéshozatalt akadályozzák, gátolják – nemcsak a célcsoportokat illetően, hanem az általános migrációs folyamat szintjén is. Az elemzés – mialatt a bevont szervezeteket motiválja – nemcsak a jelenlegi kutatási célok elérését ösztönzi, hanem elő fogja segíteni a migrációról egy integrált statisztikai rendszer kialakítását. A projekt kockázati tényezője, hogy esetleg csak eseti marad, a partnerek közötti együttműködés hiányában.

3.3.5. Egészségstatisztikák az emberkereskedelem áldozatairól

Nem áll rendelkezésre statisztikai adat az emberkereskedelem felnőtt és gyermek áldozatairól. Nincsen ilyen statisztika a kísérő nélküli kiskorúakról, akiket Fóton helyzetek el (fertőző, vagy nemi úton átvitt, vagy krónikus betegségeikről, pszichiátriai problémáikról, stb.). Sem az első orvosi vizsgálatok és szűréseik eredményét sem védőoltási státuszukat nem regisztrálják és a kumulatív adatok nem állnak rendelkezésre sem az állami intézményeknél (pl. nevelőotthon), sem a velük foglalkozó civil szervezeteknél. Nem tudtunk választ kapni arra a kérdésre, hogy van-e erre vonatkozóan egészségügyi regiszterük és az milyen típusú adatokat tartalmaz. Az egyetlen pozitív kivétel a Cordelia Alapítvány volt. 35

3.3.6. Statisztikák a kísérő nélküli kiskorúak oktatási szintjéről

Adatokra lenne szükség a csempészett gyermekek és a legálisan, családjukkal együtt érkezett gyermekek országba érkezésekor meglévő képzettségi szintje és a Magyarországon szerzett további képzettségi szint között. Ez hasznos lenne a csempészett kiskorúak leggyakoribb csoportjai körében az oktatási szükségletek felmérésére. Adatok lennének szükségesek az érkezéskori helyzetük és a Magyarországon26 számukra biztosított további oktatás helyzetét illetően.

3.3.7. Tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi bűnelkövetők Magyarországon

Az a kérdés, hogy érdemes-e azonosítani a kriminálstatisztikában a bűnelkövetők és bűncselekmények számát, melyeket a Magyarországra bevándorolt külföldi személyek követtek el.

„Identifikált hiányosság versus igény: A statisztikáknak tartalmaznia kell a gyermek egészségügyi állapotáról és védőoltásairól az érvényes adatokat és a Magyarországon végzett orvosi vizsgálatokat és beavatkozásokat is (pl. röntgen-felvétel vagy védőoltás), valamint a Magyarországra való érkezéskor meglévő képzettségi szintjét, illetve az oktatásban való további részvételt. Ezen adatok segítségével a releváns tevékenységeket jobban meg lehet tervezni, monitorozni és a költség-hatékonyságot értékelni.” 3.3.8. Statisztikai adatok a sikeres hazatelepülésről és/vagy többszöri belépésről vagy a visszatérítésről

- nem állnak rendelkezésre. 3.3.9. Bűnelkövetési adatok bevándorlók körében Nyitott kérdés, hogy vajon érdemes-e, vagy sem, a bűnözési statisztikában a Magyarországon bevándorlóként tartózkodó külföldi állampolgárok, mint bűnelkövetők és bűncselekményeik számát külön feltüntetni.

26

A külföldiek integrációja. Célok és mérhetőség európai szinten. Tóth Judit. Nemzetközi Esettanulmányok. Európai Integrációs Alap. 1-41 pp.

36

3.3.10. Adatok nemzetközi jelentésekből Az

USA

Külügyminisztériumának

2011.

évi

összefoglaló

jelentése

az

Emberkereskedelemről Magyarországon (TIP) jelezte, hogy a Magyar Rendőrség 8 nyomozást kezdeményezett 2010-ben emberkereskedelmi ügyben, összevetve a 2009 évi 27 nyomozással. 2010-ben 8 emberkereskedőt ítéltek el, összevetve a 2009 évi 16 fővel. 2010-ben ítéletet hoztak 10 szexuális célú emberkereskedelmi bűnelkövető ellen és 2 rabszolgamunka célú emberkereskedelmi bűnelkövető ellen, összehasonlítva a 2009-ben hozott 23 ítélettel, aminek tárgya szexuális célú emberkereskedelem volt. 2010-ben 12 emberkereskedő közül legalább 8 emberkereskedő bűnözőt ítéltek 1-7 év időtartamú börtönbüntetésre, összehasonlítva a 200927 évvel, amikor a 23-ből 20 bűnözőt ítéltek börtönbüntetésre. Ami az áldozatokat illeti, összesen 22 áldozatot identifikált a kormány 2010-ben, 16-t az IOM-hez küldtek, míg 4 áldozatnak a kormány nyújtott segítséget, más módon. Magánpénzekből finanszírozott civil szervezetek 22 további áldozatot identifikáltak és összesen 38 emberkereskedelmi áldozatnak nyújtottak segítséget 2010-ben, összehasonlítva azt a 200928ben civil szervezetek által összesen segített 45 fő áldozattal.

3.3.11. Statisztikák a releváns civil szervezetektől Amikor civil szervezeteket interjúvoltunk meg, legtöbbjük nem tudott számunkra semmilyen statisztikai adatot bemutatni klienseikről, életkorukról, nemükről és eredeti országukról vagy speciális szükségleteik típusáról. A civil szervezetektől az eddigiekben nem követeltek meg statisztikai adatokat migráns klienseiket illetően. Szinte egyikük sem tudott felmutatni éves jelentést klienseik számáról, életkoráról, neméről és nemzetiségről szóló számadatokkal, illetve szükségleteik típusáról és a számunkra nyújtott segítség fajtájáról. Általános információt szóban adtak nekünk klienseikről és a számukra nyújtott segítségről, de nem rendszerezett, statisztikai jellegű számadatokkal. Identifikált hiányosság versus igény 1: Tapasztalataink világosan mutatják, hogy egy átfogó adatgyűjtés szükséges, melyet el kell kezdeni a Magyarországra befelé és onnan kifelé irányuló gyermekkereskedelemről, az Emberkereskedelmi adatgyűjtés részeként, a nemzetközileg elfogadott, egyértelmű

27 28

U.S. State Department. Trafficking in persons report – Hungary TIER-2 - Narratives – 2011. U.S. State Department. Trafficking in persons report – Hungary TIER-2 - Narratives – 2011.

37

terminus technicus-okat használva, mint „Gyermekkereskedelem áldozatai“ és „Kísérő nélküli kiskorúak“. A statisztikai adatgyűjtésben részt kellene vennie mindazoknak az állami intézményeknek és civil szervezeteknek, akik az emberkereskedelem elleni küzdelem és annak következményei területén dolgoznak.

3.3.12. Életkor, nem és az emberkereskedelem célja a statisztikai táblázatokban

Véleményünk szerint az emberkereskedelmi és gyermekkereskedelmi statisztikáknak magában kell foglalnia a személyek életkorát és nemét, eredeti országát és anyanyelvét (ha lehetséges), a csempész-útvonalon fekvő tranzitországokat és a szándékozott célországot és azt a célt, amiért oda akarnak jutni, valamint az emberkereskedelem fajtáját (nemzetközi, vagy nemzeti). Azt is jelezni kell, hogy ezeket a gyermekeket akaratuk ellenére, erőszakkal vitték el (gyermekkereskedelem áldozatai), és ha igen, mi volt a bűnelkövetők célja velük (prostitúció, koldulás, szervkereskedelem, stb.), vagy pedig ők saját szándékukból utaztak, családjuk támogatásával, annak érdekében, hogy munkát találjanak Európában (kísérő nélküli kiskorúak).

38

3.4. Értékelés a reintegráció szakterülete szerint

3.4.1. Interdiszciplináris és szektorközi megközelítés

Interszektorális

megközelítést

valósítanak

meg

az

Emberkereskedelem

elleni

Koordinációs Mechanizmusban, a Belügyminisztériumban dolgozó Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Koordinátor felügyelete alatt. Jó lenne, ha a Koordinációs Mechanizmus bevonna további néhány, a migrációs kérdésekben nemzetközileg elismert akadémiai és orvosi szakértőt. Érdemes pár, az emberkereskedelmi témában jobban specializált civil szervezetet is bevonni. Itt olyan civil szervezetekre gondolunk, mint pl. a Cordelia Alapítvány, két évtizedes tapasztalatával az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott pszichoszociális terápia területén, vagy a Menedék Alapítvány, mely jogi, foglalkoztatási és lakhatási tanácsokat ad menekülteknek immáron két évtizede, vagy a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, illetve a Református Menekült Misszió, mely a külföldi gyermekek tanulási problémáiban nyújt tanácsadást, stb. (Lásd még a mellékelt kvalitatív kérdőíveket.) Ami a civil szervezeteket illeti, igyekeznek együttműködni a felelős intézményekkel, valamint az ugyanezen a területen dolgozó többi civil szervezettel, habár az együttműködésre elég korlátozott az esélyük. Jó

gyakorlat,

hogy

a

Baptista

Szeretetszolgálat

Alapítvány

együttműködési

memorandumot kötött az országos rendőrséggel és egyéb intézményekkel, ily módon szabályozva a velük való együttműködést az emberkereskedelem ellen.

3.4.2. Fenntarthatóság Lehetetlen előre jelezni egy civil szervezet fenntarthatóságát egy súlyos nemzetközi pénzügyi válság idején, mely nagyban kihat az országra és különösen az áldozatok segítésével foglalkozó, a terepen dolgozó civil szervezetekre, mivel finanszírozásuk kizárólag

a

pályázati

rendszeren

alapul

és

nem

kapnak

rendszeresen

végzett

tevékenységeikhez normatív támogatást. Habár a 2008-2012 évekre szóló stratégiának nem volt akcióterve, mégis nagymértékű strukturális és jogszabályi változások valósultak meg mostanáig az emberkereskedelem elleni küzdelem és az áldozatok ellátása területén. A jogi kötelezettségeket máig már definiálták a

39

büntetőjogi szabályozás és a gyermekvédelmi törvény 201229- ben történt módosításaival. Amikor egy új emberkereskedelem elleni stratégiát elfogadnak, érdemes akciótervet készíteni és az ezzel kapcsolatos finanszírozást is biztosítani kell az eredmények elérése és fenntartása érdekében.

3.4.3. Emberi jogi megközelítés

Az ombudsman intézkedései a gyermekek bántalmazástól való védelme érdekében, ahogyan azt az Alaptörvény meghatározza.

Az Alapvető Jogok Biztosa a 2011. évi CXI. törvény 20.§.(1). bekezdése alapján felszólította a Nemzeti Erőforrás Minisztert (mai nevén: Emberi Erőforrás Minisztert), hogy: -

dolgozzanak ki szakmai protokollokat és módszertani irányelveket és ismertessék meg azt a jelzőrendszer tagjaival annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a jelzésre és az együttműködésre vonatkozó kötelezettségeiket;

-

kezdeményezzen komplex vizsgálatot a gyermekprostitúció társadalmi okairól és dolgozzon ki prevenciós programot a veszélyeztetett fiatalok számára;

-

szenteljen figyelmet a gyermekek jogi tudatosságának növelésére, külön figyelmet fordítva tudásuk elmélyítésére arról, hogy baj esetén melyik szervezethez fordulhatnak segítségért.

Az Alapvető Jogok Biztosa a 2011. évi CXI törvény 25.§. alapján felkéri a Belügyminisztert, hogy: -

szenteljen külön figyelmet és kezdeményezzen szigorú intézkedéseket, amilyen hamar csak lehetséges, a gyermekeket szexuálisan kizsákmányoló szervezett bűnözői csoportok elleni küzdelemre;

Az Alapvető Jogok Biztosa a 2011. évi CXI törvény 20.§.(1). bekezdése alapján felkéri az Országos Rendőrfőkapitányt, hogy -

fordítson gondot a személyzet posztgraduális képzésére a gyermekprostitúció jelenségéről, és azokról az intézkedésekről, melyek ezt lecsökkentik és megelőzik.

29

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az AJB 1472/2011 számú ügyben (hogy a gyermekmunka különösen tilalmazott esetei – különös tekintettel a gyermekprostitúcióra – tetten érhetők-e Magyarországon). Prof. Dr. Szabó Máté. 2011.november 23.

40

3.5. A civil társadalom szereplőinek értékelése 3.5.1. Szakosított civil szervezetek hálózata Azok a magyar civil szervezetek (NGO30-k), melyek menedékkérőknek vagy Európában munkát kereső migránsoknak nyújtanak segítséget – egyes feladatokra szakosodtak, amelyek ugyanazon probléma különböző oldalait fedik le. Egymás tevékenységeit egészítik ki és fontos feladatokat kiviteleznek, melyeknek nincsen intézményi háttere és még tapasztalat sem halmozódott fel a központi vagy helyi önkormányzatok és intézményeik oldalán. Ezen civil szervezetek tevékenységeinek hatóköre és volumene pályázatokon alapuló támogatástól függ, mely főként EU finanszírozásból származik. Habár

ezek

a

civil

szervezetek

a

szociális

és

gyermekvédelmi

területeken

tevékenykednek, normatív támogatást - amit a legtöbb szociális szolgáltatónak biztosítanak a szociális költségvetésből - nem bocsátottak rendelkezésükre. Ezért majdnem lehetetlen és nincs is értelme ezeket az NGO-kat tevékenységeik alapján osztályozni, mivel nem képesek egy adott tevékenységet fenntartani, ha pályázatuk nem kap támogatást. Ez a korlátozás sokkal gyakoribbá vált, mióta a gazdasági válság megkezdődött. A menekülteknek segítséget nyújtó civil szervezetek története éppen a magyarországi rendszerváltás után kezdődött, amikor kitört a jugoszláv háború 1992-ben és a háborús menekültek ezrei léptek be Magyarországra. Azóta új kihívások merültek fel, különösen, miután Magyarország is EU tagállam lett és csatlakozott az Unió külső határait védelmező Schengen-i egyezményhez. Ezek a civil szervezetek általában mentálhigiénés gondozást vagy jogsegélyt nyújtanak, segítenek munkát találni, oktatásban segítenek, esetleg menedéket nyújtanak az áldozatok számára. Egyik civil szervezet - hosszú évek tapasztalataival a háta mögött - pszichiátriai kezelést, és pszichoszociális gondozást és rehabilitációt nyújt az Európába távoli országokból, veszélyes utakon át csempészett gyermekáldozatoknak, akiknél ez mentális problémákat okozott (úgy mint PTSD, szorongás és egyéb tünetek). A civil szervezetek kapacitása a változó

realitásokhoz

igazodik,

szükséges

rendszeres

tájékoztatást

adni

segítő

tevékenységükről és elérhetőségükről. 30

NGO = Non governmental organisation = nem-kormányzati szervezet, más néven: civil szervezet

41

A gyermekkereskedelem felfedezett áldozatainak esetszáma nagyon alacsony volt az elmúlt 2-3 évben Magyarországon. A kísérő nélküli kiskorúak populációjának nagysága viszont néhányszáz fővel növekszik évente, különösen az Afganisztánból érkező kiskorúaké.

3.5.2. Az emberkereskedelem gyermek és felnőtt áldozatainak rehabilitációja és reintegrációja pszichoszociális gondozással – a Cordelia Alapítványnál

A Cordelia jól ismert, elismert és nagyon jól teljesítő civil szervezet, mely rendszeres (egyéni és csoport) pszichoterápiás üléseket nyújt migránsok számára. Pszichológiai és pszichiátriai gondozást és rehabilitációt biztosít Európába csempészett gyermekáldozatok számára egy távoli országból megtett veszélyes utat követően, mely mentális problémákat okoz a gyerekeknek, úgy, mint PTSD31, szorongás, depresszió vagy más tünetek. A Cordelia pszichiátereket és klinikai pszichológusokat alkalmaz, akik menekültek és illegális migránsok kezelésére szakosodtak, mert ők gyakran válnak fizikai vagy nemi erőszak vagy más bűncselekmény áldozatává, ami pszichiátriai problémákat vált ki náluk. A Cordelia többi alkalmazottai szociális munkások, illetve pszichiátriai szaktolmácsok a

migránsok

származási országaiban beszélt nyelveken.

Nagyon imponáló a releváns nyilvántartásuk. Itt csak egy összegzést mutatunk be:: Összes migráns páciens, akiknek pszichotrauma miatt nyújtottak segítséget 2010-ben:

683

•

Közülük PTSD-je volt:

237

•

18 év alatti fiúk:

199

•

18 év alatti lányok:

Alkalmazott egyéni terápiák száma:

38 1581

Amikor ezen tanulmány céljára interjúkat készítettünk 2012. tavaszán, az derült ki az Állami Gyermekközpontban, Fóton, hogy bár az intézetben lakó gyermekek akut pszichiátriai problémáit mindig a váci Körzeti Kórház Pszichiátriai Osztályán kezelik, a külföldi gyermekek rehabilitációjának és reintegrációjának nem volt Fóton része a rendszeres pszichoszociális terápia. Ezért ajánlást tettünk arra vonatkozóan, hogy vizsgálják meg a fóti intézményben a Cordelia Alapítvánnyal történő együttműködés

31

PTSD=Post Traumatic Stress Disorder, Traumát követő stressz rendellenesség

42

lehetőségét, mivel a Bicskei Menekülttáborban régóta ők kezelték a gyermek és a felnőtt pácienseket is. Ezt követően felvették a kapcsolatot és már meg is indult az együttműködés a fóti intézmény és a Cordelia Alapítvány között, akik azóta – a hosszú és bizonytalan csempészút kemény körülményei miatt erre rászoruló - külföldi gyermekeknek rendszeres pszichoszociális terápiás üléseket tartanak. A pénzügyi feltételeket projekttámogatásból fedezik. A Cordelia Alapítvány volt az egyetlen civil szervezet, azok között, melyekkel kapcsolatba léptünk, aki bizonyítottan és régóta folytat az emberkereskedelem (felnőtt és) gyermek áldozatai (és menekültek) számára pszichiátriai gondozást és pszichoszociális reintegrációt és szükség esetén be tudja utalni őket egészségügyi szakellátásba. Munkájuk a hazai pszichiátria etikai és szakmai irányelvein alapul.

3.5.3. Menedékház a

kísérő nélküli kiskorúaknak és a

gyermekkereskedelem

áldozatainak – Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány

Amióta a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány megalapította a menedékházat, az emberkereskedelem

áldozatainak

biztosítottak

egy reagálási

időszakot.

Egyetértési

memorandumot készítettek 2005-ben, együttműködve a rendőrséggel, a Nemzeti Nyomozó Irodával,

külföldi

konzulátusokkal

és

a felelős

minisztériumokkal

(azaz

az

Emberkereskedelem Elleni Nemzeti Bizottság tagjaival). Ez a szerződésben kimondta, hogy az emberkereskedelem áldozatait a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány menedékházaiba kell küldeni. Emellett az illetékes rendőrségi osztályok mellett a területen dolgozó civil szervezetek számára is megengedték, hogy beazonosítsák az emberkereskedelem áldozatait, anélkül hogy bárki másnak megmondanák, milyen bizonyítékuk van erre. A Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány egy felépülési és reagálási periódust is biztosít határozatlan időre, ha a legkisebb jelét látják annak, hogy az adott személy az emberkereskedelem feltételezett áldozata. Ezen időszak alatt az áldozat segítségre és védelemre jogosult ezért biztonságos lakhatást nyújtanak számára, egy nyugodt környezetben. Ez alatt az idő alatt nem hajtanak végre Magyarországról történő kiutasítást az áldozat ellen. Ezt a típusú segítségnyújtást nem támogatják kormányzati finanszírozással. Az emberkereskedelem legtöbb áldozata a menedékházban fiatal nő, aki a prostitúció, szexuális kizsákmányolás és a bántalmazás felnőtt áldozata. A Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány az áldozatok számára segítséget és menedéket nyújtott. Megközelítőleg 5-10%-uk volt gyermek (18 év alatti), bár érvényes statisztikai adatokat nem adtak nekünk, kivéve egy lágy adatot 2008-ban, amikor összesen 159 kísérő nélküli kiskorú gyermeknek segített a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány. 43

Gyermekkereskedelem áldozatai a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány tapasztalatai szerint A Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány személyzete szerint a külföldi kísérő nélküli kiskorúak a gyermekcsempészet áldozatai. A gyerekeket gyakran küldik a szüleik NyugatEurópába azért, hogy munkát találjanak. Azt mondják az idejutott kiskorúak, hogy a csempészeknek 1000-3000 US dollár vagy 1000-4000 euró díjat kell fizetni, személyenként. Nevelőotthonban élő, a 13. életévüket betöltött magyar lányokat rendkívüli módon veszélyeztetik a szexuális kizsákmányolás céljából ténykedő illegális emberkereskedők. Ez a fajta gyermekkereskedelem erőltetett drogfogyasztással is jár. A gyermekekről rendelkezésre álló információ szerint, ők az alábbi országokból érkeztek: -

Afrika: amikor a gyerekek elhagyták országukat, csak azt tudták, hogy a csempészek Európába fogják őket szállítani. Magyarországra a Mogadishu – Dubai – Moszkva – Kijev útvonalon érkeznek.

-

Pakisztán vagy Koszovó: a Magyarországra való érkezés után a gyerekek néhány napon belül elmentek, legvalószínűbb, hogy a csempészek segítségével.

-

Afganisztán és Palesztina és Sri-Lanka területe: a gyerekekkel csak azt tudatják, hogy mikor érkeznek meg a menedékbe.

Eddig ezekről a gyermekekről, akiket kizsákmányolnak és a gyermekkereskedelem áldozatai lettek, nem állt információ rendelkezésre, vagy csak igen kevés. Ők 14-18 évesek és legtöbbjük (90%) fiú. (Csekély az esélye annak, hogy lányokat csempésszenek Afganisztánból vagy más muszlim országokból.)

Az áldozatok rehabilitációja Szociális munkások és pszichológusok segítenek az áldozatoknak a reintegrációs folyamat során. Azok a rehabilitáció és szociális reintegráció legsikeresebb esetei, akik a kényszermunka áldozatai vagy a szervezett bűnözés áldozatai, vagy a drogfogyasztók. Van lehetőségük a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány biztonságos menedékházában maradni, amíg képesek lesznek munkát találni és függetlenné válni. Szociális munkásaik segítenek nekik munkát találni és szakmunkásképző iskolába bekerülni, miután az áldozatok már túljutottak a krízisen. Azonban 2 – 2 és fél éve minden kísérő nélküli külföldi kiskorút kizárólag a fóti Király István Gyermekközpontban helyeznek el, ha nyilatkozik arról, hogy országunkban akar maradni. A külföldről hazatérő magyar áldozatokat pedig más gyermekotthonokba utalják átmeneti időszakra, majd a gyermekvédelem lehetőség szerint visszahelyezi őket családjukba, ők ritkán kerülnek civil szervezetek menedékhelyére. 44

3.5.4. Pedagógiai segítség a külföldi gyerekek tanulási problémáiban - Református Menekült Misszió Oktatási Csapata

Az Oktatási Csapat, mely fejlesztő-pedagógusokból és pszichológusból áll, azt nyilatkozta, hogy azokban az iskolákban nyújtanak segítséget, ahol migráns családok gyerekei, vagy kísérő nélküli külföldi gyermekek tanulnak. A segítség természete, hogy előzetes felmérés után elősegítik a külföldi tanulók iskolai közösségbe való beilleszkedését, tanulási problémáik megoldását, illetve tankönyveket, szótárt adnak ingyen a rászorulóknak. Az Állami Gyermekközpont külföldi diákjai által látogatott iskolákba is meghívták a csapatot. Statisztikai adatok nem álltak rendelkezésre az általuk nyújtott segítség mértékéről (úgy, mint a gyerekek száma, akiken segítettek, életkoruk, nemük, nemzetiségük, jogi státuszuk, hány órát töltöttek velük, stb.), sem módszertani jelentés.

45

4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 4.1. Következtetések 4.1.1. Jobban igazodni a gyermek szükségleteihez

A gyermekek speciális szükségletei: a kulturális különbségek és a nyelvi akadályok áthidalása, segíteni beilleszkedésüket egy új társadalmi, oktatási és munkahelyi környezetbe. A pszichológiailag sérült gyermekek rehabilitálása, mivel ezek a gyermekek háborúk áldozatai lehetnek, vagy a kísérő nélküli fiatalkorúak hosszú és igen veszélyes csempészúton utaznak Európába, szüleik védelme nélkül. Ki vannak téve a fizikai és nemi erőszak és a kirablás kockázatának, és útjuk során a határok illegális átlépésekor letartóztathatják őket. Emellett gyakran szenvednek az időjárás

szélsőségeitől, éhségtől, rovaroktól és

betegségektől. Jelentős változás következett be a magyar gondozási rendszer struktúrájában, amikor az összes kísérő nélkül utazó kiskorút áthelyezték a bicskei menekülteket befogadó állomás (ahol ugyanott kerültek elhelyezésre, mint a felnőttek és az egész családok, akiket a Magyarországra történő illegális belépés alkalmával tartóztattak le) – a Király István Gyermekközpontba, Fótra, 2010 augusztustól decemberig, fokozatosan. Az ellenőrzés szempontjából nézve, a gyermeket a letartóztatott személy helyzetéből áthelyezték egy gyermekvédelmi intézetbe, amely nyitott kapukkal működik, és ahol az egészséges fejlődésükhöz, rehabilitációjukhoz és a magyar társadalomba történő beilleszkedésükhöz szükséges gondozásban és támogatásban részesülnek. Mivel érkezése idején mindegyik személy azt nyilatkozza, hogy fiatalkorú és menedékért folyamodik Magyarországon, automatikusan ebbe a Gyermekközpontba helyezik őket egy átmeneti időszakra, ami legalább addig tart, amíg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a jogi státuszukat illető döntését meghozza. Jelenleg a gondozási és reintegrációs rendszer szerkezete az állami tulajdonban lévő fóti Gyermekközpontból és néhány civil szervezet hálózatából tevődik össze. Az állami szektor biztosítja a gyermekek egészségügyi ellátását és oktatását. Ezek a gyerekek ugyanazokba az iskolákba járnak, mint ahová a fóti Gyermekközpontban lakó magyar gyermekek.

46

Ha orvosi vizsgálatra, ellátásra van szükség, abban a külföldi gyermekek térítésmentesen részesülnek, a fóti intézet háziorvosának beutalásával, ha a BÁH kiadta már a tartózkodási engedélyt vagy vízumot. Ez esetben a Fóton tartózkodó külföldi gyerekek ugyanolyan egészségügyi ellátásban részesülnek, mint a 18 év alatti magyar gyermekek. A hetekenhónapokon át tartó időszakban, ami az engedélyért folyamodás időpontja és a tartózkodási engedély kiadása között eltelik, az egészségügyi ellátás tényleges költségeit a fóti intézetnek kellett eddig viselnie. Azonban, 2012. július 1-től a Humanitárius kártya - amelyet azoknak a személyeknek adnak ki ideiglenes személyi okmányként, akik Magyarországon menedékért, illetve tartózkodási engedélyért folyamodnak - feljogosítja jelzett külföldi személyeket arra, hogy

térítésmentes

egészségügyi

ellátásban

részesüljenek

a

BÁH

döntéshozatali

folyamatának időtartama alatt. A Fóton való tartózkodás átlagos időtartama 10-18 hónap32 lenne, azaz egy átmenti periódus. A fiatal felnőttek elhagyhatják és el is fogják hagyni a fóti intézetet, miután megkapták a BÁH döntését a menedékre való jelentkezésükre. Ők munkát vállalnak Magyarországon vagy pedig elhagyják az országot33 és egy másik EU tagállamba utaznak. Repatriálhatnak (ez az eset nem fordult még elő Fóton az elmúlt 2 évben). A kísérő nélküli kiskorúak leggyakrabban Nyugat vagy Észak Európába utaznak, mihelyt tudnak34.

4.1.2. A (re)integráción javítani kell

Ez alatt az időszak alatt szociális gondozást, egészségügyi ellátást, oktatást és pszichológiai rehabilitációt kell nekik nyújtani, sokkal rendszeresebb alapon. Megtanulhatnak magyarul. A munkához jutási esélyüket ezekkel a reintegrációs intézkedésekkel kell javítani. Azok, akik az államilag vezetett intézményekben dolgoznak, elismerték, hogy az integráció feltételeit javítani kell, ez mindnyájuk érdeke, de Magyarországé és az Európai Unióé is.

4.1.3. Az életkor becslése

Az intézmények világos tájékoztatást adtak nekünk azokról a hibákról, melyeket az érkezéskor végzett életkor becslés kapcsán tapasztaltak. A kísérő nélküli kiskorúak életkora

32

33

34

A kiséret nélküli kiskorúak tipikusan legalább 16 évesek. Ha elérik a 18 évet még maradhatnak 21 éves korig. Az intézet nem akadályozhatja meg a távozást. A számukra kiadott tartózkodási engedély nem használható fel EU más tagállamába történő utazásra! A tartózkodási engedély csak Magyarországi tartózkodásra jogositja fel őket

47

gyakran alulbecsült. Az áldozatok érdeke, hogy őket kiskorúként35 azonosítsák, mivel ez megvédi őket a letartóztatástól, továbbá átfogó reintegrációt, szállást, étkezést és szociális juttatásokat biztosít nekik. Az orvosi vizsgálati módszerek, beleértve az igazságügyi orvostani vizsgálatokat, nem elég fejlettek és nem elég interdiszciplinárisak ahhoz, hogy az életkor pontosan megállapítható legyen. Erre jól rávilágít az UNICEF36 legutóbbi jelentése. Ez egy olyan probléma, amit mielőbb meg kell oldani nemzetközi együttműködés útján. A

SCEP

(Separated Children in Europe Program – Elválasztott gyerekek Európában Program) foglalkozik az életkor felmérési módszerek kérdéseivel. Hiányzik még: -

Irányelvek az életkor meghatározásához. Egy jogszabály tervezete már elő van készítve, mely bizonyos, nemzetközileg elismert igazságügyi orvostani módszert (Greenlich-Pyne) ír elő az életkor felmérésének alapjául.

-

Irányelvek a kiskorúakkal (gyermekekkel) történő interjúkészítéshez (gyermekek), akik gyermekkereskedelem áldozatai vagy csempészett gyermekek voltak.

4.1.4. Szakmai továbbképzés

Képzésre szüksége van a fóti Király István Gyermekközpont kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthonában dolgozó szakszemélyzetnek és a Határőrség azon állományának is, akik a zöldhatáron találkoznak a csempészett gyermekekkel. A gyámok, ilyen ügyekkel foglalkozó ügyvédek, szociális munkások és a bevándorlási hivatal tisztviselői szintén képzésben kell, hogy részesüljenek. Akkreditált posztgraduális képzésre orvosoknak is szüksége van, nevezetesen azoknak a gyermekorvosoknak és gyermekpszichiátereknek, akik a gyermek áldozatokkal foglalkoznak. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara már tárgyalásban áll a Belügyminisztériummal, hogy rendszeres közös képzési tanfolyamokat rendezzen a bűnüldöző állománynak. A képzést azzal a tantervvel végzik, melyet az Európa Integrációs Alap által társfinanszírozásával készítettek.

35 36

18 év alatti gyermekként Age assessment practices: a literature review & annotated bibliography © 2011 by United Nations Children’s Fund (UNICEF), New York 2011

48

A CHANCE Konzorciumban 6 EU tagállam akadémiai intézményei tartoznak: Donau Universität, Medizinische Universität Graz (Ausztria), Ernst-Moritz-Arndt-Universität Greifswald (Németország), Pavol Jozef Šafárik University, Kassa (Szlovákia), East Anglia University (Anglia) és a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, mely egyben a koordinátor. A konzorcium az Európai Közösség ERASMUS programjának keretében és társfinanszírozásában azon van, hogy MSc37 tantervet fejlesszen ki a migrációsegészségügy témában,

melyben

a tréningmodulok

egyike az

áldozatoknak

való

segítségnyújtással foglalkozik, megkülönböztetett figyelmet szánva a gyermek áldozatok megsegítésének.

4.1.5. Javításra vonatkozó javaslatok

-

A probléma tudatosítása a döntéshozók körében.

-

A közvélemény tájékoztatása a média útján.

-

A külföldi gyermekek tájékoztatása a fogadó ország kulturális és viselkedési elvárásairól.

-

A gyermekkereskedelem, illetve emberkereskedelem áldozataival foglalkozó civil szervezetek megerősítése.

37

MSc = Master of Science, egyetemi fokozat, a Tudományok Mestere

49

4.2. AJÁNLÁSOK 4.2.1. Kiskorúak határon történő azonosításakor végzendő interjú és kihallgatás

Nem állnak arra vonatkozó irányelvek rendelkezésre, hogy milyen módon kell a gyermekeket kihallgatnia és interjút készíteni velük a

Határrendőrségnek. A

tolmácsolás színvonala is különböző. A gyermekek érdekének védelmében a gyermekkereskedelem áldozataivá vált, vagy csempészet tárgyát képező kiskorúak kikérdezésére vonatkozó irányelveket kell készíteni a Határrendőrség számára és azt elfogadtatni. 4.2.2. Életkor felbecslése

Ellentétben a felnőtt irreguláris migránsokkal, a kísérő nélküli kiskorúakat és a gyermekkereskedelem áldozatait átmeneti gondozásba helyezik el, a letartóztatás és a büntetés helyett. Ezért a fiatal irreguláris migránsok, akik azt nyilatkozzák, hogy 1618 éves gyerekek, noha valójában 25-30 éves felnőttek, akik azt próbálják bizonyítani, hogy ők még gyermekek – amit a letartóztatás nélküli, jobb körülményekért tesznek. Az orvosi vizsgálati módszerek, beleértve az igazságügyi orvostani módszereket, nem elégségesek és nem elég interdiszciplinárisak, hogy ezek alkalmazásával pontosan fel lehessen becsülni az életkort, ahogyan arra az UNICEF38 legutóbbi jelentése rávilágít. A „SCEP“ (Separated Children in Europe Program), azaz az Elválasztott Gyermekek Európában Program szintén foglalkozik az életkor felmérésének kérdésével. Interdiszciplináris megközelítést kell alkalmazni és a Pécsi Tudományegyetem egy felmérést szándékozik végezni és egy módszertani fejlesztési projektet elindítani ezen, valóban lényeges kérdésre vonatkozóan. Az életkor becslési módszereken javítani kell és szakmai irányelveket kell kiadni és/vagy rendeletben szabályozni a vizsgálati módszert.

38

Age assessment practices: a literature review & annotated bibliography © 2011 by United Nations Children’s Fund (UNICEF), New York 2011

50

4.2.3. Gondosabb orvosi ellenőrzés

Ha az első orvosi vizsgálat nem elég körültekintő és alapos és emiatt nem fedez fel valamilyen meglévő fertőző betegséget, fennáll a kockázata annak, hogy az másokat fertőz meg, akik ugyanott laknak. Jelenleg nincs standard protokoll az irreguláris migránsok vagy gyermekek első orvosi ellenőrzésére vonatkozóan. (Pl. tuberculosis gyanúja esetén röntgenvizsgálatot nem azonnal végeztek és a tbc csak hosszú hetekkel az érkezés után derült ki, miközben az illető már a közösségben élt és fertőzhetett.) Szabályozást és orvosi irányelveket kell kidolgozni és elfogadni annak érdekében, hogy sokkal gondosabb és teljes körű orvosi ellenőrzést végezzenek el mindegyik kísérő nélküli kiskorú esetében, mielőtt intézményi közösségbe kerülnének (hálóterem, helyi iskola, stb.) és ennek költségeit az államnak vagy EU a finanszírozásnak kelljen biztosítani. A fóti Állami Gyermek Központ Külföldi Gyermekek Részlegében betegszobákat kell berendezni, az éppen beteg gyermekek elválasztására az egészséges gyermekektől.

4.2.4. Pszichoszociális rehabilitáció

Az Állami Gyermek Központ Külföldi Gyermekek Részlegénél a gyermekek akut pszichiátriai problémáit a közeli járási kórház pszichiátriai osztálya látja el Vácon, de a krónikus problémákra, úgy mint: PTSD (poszt-traumás stressz szindróma), szorongás, álmatlanság, depresszió, stb. - pszichoszociális terápiát szükséges hosszabb távon alkalmazni. A kórház nem képes ezt a speciális feladatot ellátni, mivel az OEP nem finanszírozza, különösen a ritka nyelvek tolmácsolásának költségeit nem képes fedezni, ami nélkülözhetetlen a külföldieknek nyújtandó pszichoterápia során. A fóti intézmény elkezdett ez ügyben a Cordelia Alapítvánnyal együttműködni, amelynek másfél évtizedes szakmai tapasztalata, jól képzett személyzete és tolmácsai vannak a menekültek és irreguláris migránsok számára a mentális egészségügyi ellátás biztosítása, és a segítségnyújtás terén. Habár, e tevékenységek folyamatos finanszírozása szintén bizonytalan lehet, az EU-s pályázati rendszer az egyetlen lehetőségük. Ajánlások készítése döntéshozók számára, hogy biztosítsák a migránsok mentális egészségi gyógyításának folyamatos finanszírozását. A Cordelia Alapítvány tevékenységének jó gyakorlatként történő elfogadtatása. 51

4.2.5. Statisztikai adatgyűjtés átfogó rendszerének kialakítása

A statisztikai adatgyűjtést jelentősen javítani kell a gyermekkereskedelem terén, a következő vonatkozások figyelembevételével. a) Átfogó adatgyűjtést kell kezdeni az országba befelé és onnan kifelé irányuló gyermekkereskedelemről - az emberkereskedelemről való adatgyűjtés részeként a nemzetközileg elfogadott „gyermekkereskedelem áldozatai“ és a „kísérő nélküli kiskorúak“

terminus

technicus-ok

használatával.

Ennek

a

statisztikai

adatgyűjtésnek le kell fednie azokat az állami intézményeket és civil szervezeteket, melyek az emberkereskedelem elleni küzdelem vagy annak következményei területén tevékenykednek. b) Az

emberkereskedelemről

és

gyermekkereskedelemről

való

statisztikai

adatgyűjtésnek geopolitikai vonatkozásokat is figyelembe kell vennie. A statisztikai

adatoknak

tartalmaznia

kell

az

országba

belépő

irreguláris

migránsokról az alábbi kumulatív adatokat: életkor, nem, anyanyelv, eredeti országának valamint a tranzitországok megnevezése, melyeken áthaladt a csempészútvonal, mi a szándékozott végállomás és oda milyen céllal mennek (pl. munkavégzés). Gyermekek esetében azt is meg kell jelölni, ha megállapítható, hogy őket akaratuk ellenére, erőszakkal vitték-e el (a gyermekkereskedelem áldozatai), és ha igen, akkor mi volt a bűnözők célja velük (prostitúcióra vagy koldulásra kényszerítés, netán szerveik kivétele, stb.), vagy pedig saját elhatározásukból utaztak és családjuk anyagi támogatásával abból a célból, hogy munkát találjanak Európában (kísérő nélkül utazó kiskorúak). c) Statisztikai adatokat kell gyűjteni és hozzáférhetővé tenni gyermekek esetében a (re)integrációs intézkedésekről, valamint a Magyarországra való ismételt belépési kísérletek számáról. d) A BÁH statisztikáiban a gyermekekről (18 év alattiak) való adatokat külön kell választani a felnőttek adataitól. e) A statisztikáknak tartalmaznia kell az orvosi vizsgálaton való részvételre kötelezett gyermek áldozatok egészségügyi állapotáról (fertőző betegségek, krónikus betegségek, pszichológiai problémák) és védőoltási státuszáról az érvényes kumulatív adatokat.

52

f) Adatokra van szükség a Magyarországra csempészett gyermekeknek még a hazájukban

megszerzett

iskolai

végzettségéről,

valamint

a

számukra

Magyarországon nyújtott további képzés szintjéről. g) Meg kell fontolni a bűnözési statisztikában a Magyarországra bevándorolt külföldi állampolgárok, mint bűnelkövetők és az általuk elkövetett bűncselekmények számának identifikálását.

4.2.6. A civil szervezetek finanszírozásának folyamatossága A civil szervezetek gyakran szenvednek forráshiányban, ami tevékenységeik fenntarthatóságát veszélyeztetett. Néha nem képesek kifizetni saját intézményük fenntartásának költségeit és a személyzet fizetését sem. Pályázatokkal sem lehet mindig folyamatossá tenni működésüket. A közvetlenül a gyermekkereskedelem áldozatai és a kísérő nélküli kiskorúak gondozása, rehabilitációja és reintegrációja területén dolgozó civil szervezetek finanszírozásának folytonosságát biztosítani kell.

4.2.7. Szakértők és néhány további civil szervezet bevonása a Nemzeti Koordinációs Mechanizmusba

Jó lenne, ha a Nemzeti Koordinációs Mechanizmus bevonna néhány nemzetközileg elismert akadémiai szakértőt és természetesen a migránsok egészségi problémái terén tapasztalt orvosokat is. Érdemes néhány további NGO bevonása is, amelyek közvetlen segítséget nyújtanak a gyermekkereskedelem áldozatainak (úgy, mint a Cordelia Alapítvány, a Református Menekült Misszió, a Menedék Alapítvány). 4.2.8. A jogi szabályozás továbbfejlesztése

Amikor 2012 tavaszán ezt a jelentést készítettük, azt javasoltuk, hogy a vonatkozó jogszabályok kerüljenek módosításra az alábbiakat illetően: i) sokkal súlyosabb büntetés a gyermekkereskedelemért és azzal kapcsolatos más bűncselekményekért; ii) a gyermekvédelmi jogi szabályozás hozzáigazítása a kísérő nélküli kiskorúak speciális szükségleteihez; iii) az ember és gyermekkereskedelem áldozatai azonosításának szabályai. Ettől az időtől fogva a releváns jogi szabályozás elkészült, a Kormány, illetve a Parlament elfogadta azokat 2012 végén. (Lásd ezeket jelen

53

tanulmány 1.1. alfejezetében, illetve részletesen a WS-1 ország-jelentésben és a WS-3 ország-jelentésben is.) A vonatkozó jogi szabályozás finomítása szükséges a gyermekek speciális szükségleteinek kielégítése érdekében, különösen a lehetséges egészségi, illetve pszichiátriai problémáik gondos diagnózisa és kezelése fontos, melyeket az áldozattá válás és a csempészút során átélt traumák okoznak, valamint reintegrációjuk követelményei, beleértve pszichoszociális rehabilitációjukat és azon lehetőséget, de egyben kötelezettségüket is, hogy részt vegyenek a rendszeres iskolai oktatásban és magyar

nyelvtanfolyamon,

ha

megkapják

az

engedélyt

magyarországi

tartózkodásukhoz. 4.2.9. A gyermek áldozatok speciális szükségleteinek tudatosítása

A gyermek áldozatok speciális szükségleteinek tudatosítását jelentősen javítani kell, úgy a döntéshozók körében, mint a civil társadalomban, a vonatkozó nemzetközi dokumentumokat és irányelveket, valamint a jó gyakorlatokat illetően.

4.2.10. Szakkönyvtár és bibliográfia

A migrációval, emberkereskedelemmel és gyermekkereskedelemmel foglalkozó publikációk állami intézmények és civil szervezetek szakemberei részére történő hozzáférhetőségére létre kellene hozni egy szakkönyvtárat, de legalább egy szakkönyvtári39 részleget, emellett elektronikus formában szakbibliográfiát kell készíteni és naprakészen tartani.

39

Erre a célra kiválóan alkalmas az EMMI alá tartozó Egészségügyi Szakkönyvtár

54

KÖSZÖNET-NYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk köszönetet azoknak az egyéneknek és intézményeknek, akik támogatásukkal és együttműködő hozzáállásukkal hozzájárultak a „Gyermekkereskedelem áldozatainak integrációjával foglalkozó program-értékelő“ magyar jelentés elkészítéséhez nélkülözhetetlen információk összegyűjtéséhez. Nagyrabecsülésünket fejezzük ki a Belügyminisztérium Emberkereskedelem elleni Koordinációs Hivatalának, valamint a CORDELIA Alapítvány, a fóti Király István Gyermek Központkísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthona, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány és a Református Menekült Misszió munkatársainak.

A szerzők

55

Referenciák és források

Weboldalak www.bah.gov.hu, http://www.bmbah.hu/statisztikak.php www.migrinfo.hu www.bm.gov.hu, www.emberkereskedelem.gov.hu www.szmm.gov.hu40 www.ksh.gov.hu Bibliográfia 1. U.S. State Department. Trafficking in persons report – Hungary TIER-2 - Narratives – 2011. 2. The Problems of Sexual Offences and Human Trafficking in the European Union – paper published on the Website of the Ministry of Social Affairs and Labour in 2004. 3. Govt. Decree 1018/2008. (III. 26) on the National Strategy Against Human Trafficking 4. Act XXXIX of 2001 on the Entry into and residence in Hungary. 5. The Problems of Sexual offences and Human Trafficking in the European Union – paper published on the Website of the Ministry of Social Affairs and Labour in 2004. 6. The comparability of International Migration Statistics. Problems and Prospects. Lemaitre, Georges. Statistics Brief. July 2005. No.9. OECD. 1-8 pp. 7. Yearbook of Illegal migration, Human smuggling and trafficking in Central Eastern Europe. ICMDP. Wien. 2010. 8. Tájékoztató az emberkereskedelem jellemzőiről. www.bm.gov.hu. 13 p. 9. Magyarország erőfeszítései az emberkereskedelem elleni küzdelemben. Somssich, Gabriella. 8 pp. 10. Bűnözés és migráció. Papp Gábor előadása. 2007. október 9. 6 p.

40

“SzMM” means Ministry of Social Affairs and Labor. It was the predecessor of the State Secretariat for Social Affairs of the Ministry of Human Resources. Old materials are available on that website.

56

11. A gyermekek testi-lelki egészsége. Gyermekjogi project. Ed: Lux, Ágnes. AJB projektfüzetek. 2012/1. 136 p. 12. Gyermekek a hatósági eljárásokban. Elemzés az országgyűlési biztos vizsgálatai tükrében. Győrffi Zsuzsanna. 13.

A „nemzeti megelőző mechanizmus” mint a kínzás és más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmód megelőzésének eszköze (OPCAT). Acta Humana 20. évf. 2009.3. szám. Emberi Jogok Magyar Központja Alapítvány. 3-26 pp.

14. A gyermeki jogok tartalma, érvényesülése és védelme. Rózsás Eszter. Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem. Pécs 2008. 15. A bevándorlás kérdése Magyarországon. Wetzel Tamás. Doktori (PhD) értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államhatalmi Kar. Doktori Iskola. Budapest. 2009. 16. Az embercsempészeti tevékenység megjelenési formáinak és módszereinek változásai a Magyar Köztársaság államhatárain 1991-2003 között. Doktori értekezés. Határrendészeti Tanulmányok. 4. különszám. 17. Nemzetközi migráció – nemzetközi kockázatok. Póczik Szilveszter, Fehér Lenke, et al. Országos Kriminológiai Intézet. Magyar Tudomány. 2008/9. 1095 p. 18. Lehet-e normatív a migrációs politika? De miben? Tóth Judit. Nemzetközi Esettanulmányok. Európai Integrációs Alap. 193-217 pp. 19. A külföldiek integrációja. Célok és mérhetőség európai szinten. Tóth Judit. Nemzetközi Esettanulmányok. Európai Integrációs Alap. 1-41 pp. 20. Szerbia, mint biztonságos harmadik ország? Feltevések és válaszok. A Magyar Helsinki Bizottság tényfeltáró látogatása alapján készült jelentés magyar nyelvű összefoglalója. 2011. szeptember. 3 p. 21. A BÁH és az ORFK visszautasítja az ENSZ vádjait. BÁH Sajtóbeszélgetés. 2012.május 7. (The Hungarian Office of Immigration and Nationality and the National Police Headquarters refuses the accusations in the UNCHR report. OIN Press Conference.) 22. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az AJB 1472/2011 számú ügyben (tárgy: a gyermekmunka különösen tilalmazott esetei – különös tekintettel a gyermekprostitúcióra – tetten érhetők-e Magyarországon?). Prof. Dr. Szabó Máté. 2011.november 23.

57

Rövidítések listája BÁH

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

BM

Belügyminisztérium

CVoT

Child Victims of Trafficking = Gyermekkereskedelem áldozatai

EMMI

Emberi Erőforrás Minisztérium

ENYÜBSZ

Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (2009-től)

ERÜBS

Egységes Rendőrségi, Ügyészségi és Bírósági Statisztika (2008-ig)

ET

Európa Tanács

IOM

International Organization of Migration = Nemzetközi Migrációs Szervezet

HBAid

Hungarian Baptist Aid, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány

n.a.

No data are available = nem áll rendelkezésre adat

NAP

National Action Plan = nemzeti akcióterv

NGO

Non-Governmental Organization = nem-kormányzati szervezet, civil szervezet

OPCAT

Optional Protocol to the Convention Against Torture and Cruel, Inhuman and Degrading Treatment or Punishment

ORFK

Országos Rendőr Főkapitányság

SCEP

Separated Children in Europe Program = Elszakított Gyermekek Európában Program

SWOT

Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats = Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek és Fenyegetések (egyszerű elemzési módszer, projekttervek kivitelezhetőségének vizsgálatára alkalmazzák)

THB

Trafficking in Human Beings = Emberkereskedelem

VoT

Victims of Trafficking = Emberkereskedelem áldozata

UaM

Unaccompanied Minor = Kísérő nélküli kiskorú

UNHCR

United Nations High Commissioner for Refugees = ENSZ Menekültügyi Főbiztosa

UNICEF

United Nations Children Fund = ENSZ Gyermekalapja

58

1. MELLÉKLET WS-2 Országjelentéshez

ESETLEÍRÁSOK Az emberkereskedelem három áldozata a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány menedékházában Eset-leírásokat kértünk a projekt keretében meginterjúvolt szolgáltatóktól, mivel nem tették lehetővé számunkra, hogy személyes kapcsolatba kerüljünk klienseikkel. A Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány volt az egyedüli intézmény, mely tipikus esetekről tájékoztatást

adott, habár a tárgyévben, 2012-ben, már nem volt náluk gyermekkereskedelem áldozata vagy kísérő nélküli kiskorú, ezért csak felnőtt klienseknek tudtak segítséget biztosítani. A 3 eset leírása itt következik.

1.eset: Emberkereskedelem rabszolgaság céljára Egy magyar férfi elvált és emiatt nagyon nehéz anyagi helyzetbe került. Új életet kellett kezdenie. Egy kisvállalatnál kapott munkát, akik munkát ígérték neki az Egyesült Királyságban. El is vitték oda, de azonnal eladták egy angol emberkereskedő szervezetnek, akik fogva tartották és kizsákmányolták munkaerejét. Két éven át élt és dolgozott egy élelmiszercsomagoló raktárházban, ami egy bezárt és őrzött épület volt, ahol éjjel-nappal élelmiszert kellett csomagolnia. Nem engedték meg neki, hogy kilépjen az épületből, nem volt esélye sem, hogy elmeneküljön vagy telefonáljon. Semmi pénzt nem kapott. Gyakorlatilag modern rabszolgává vált. A Brit Rendőrség e bűnszervezet után nyomozott és felszámolta, így emberünk 2 éves fogva tartás után megmenekült. Segítséget kért a Brit Rendőrségtől, akik egy doveri menedékházban helyezték el őt. A Nemzetközi Migrációs Szervezet juttatta őt vissza, Magyarországra. A Baptista Szeretetszolgálat Alapítványhoz irányították a férfit, aki súlyosan traumatizált állapotban volt. A Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány menedékházában helyezték el. Két hónapos felépülési időszak után vidékre költözött és most a baptisták egyik családi farmján dolgozik. Természetesen, lakóhelyének címét titokban tartják. Még mindig rendszeres kezelésre szorul, mentális problémái miatt, amiket az átélt súlyos trauma okozott.

59

2. eset: Emberkereskedelem szexuális kizsákmányolás céljára Egy magyar lány egy gyermekvédelmi intézetben élt, de amikor 18 éves lett, elhagyta az intézetet, mielőtt befejezte volna kötelező iskolai tanulmányait. Fizikailag és szellemileg is alulfejlett, önálló életvezetésre képtelen lány volt. Intézeti tartózkodása során több öngyilkossági kísérletet követett el az, ezért hosszabb időn át kapott pszichiátriai gyógyszereket. Barátnője ugyanabból az intézetből meggyőzte őt, hogy csatlakozzon hozzá és menjen vele haza, éljenek együtt az ő családjánál, Fejér-megyében. A gyermekvédelmi intézetből való elbocsátásakor 1,8 millió Ft-t (kb. 6000 Euro) kapott kézhez hogy elkezdhesse saját felnőtt életét. A család az ő pénzén vásárolt gépkocsit. Ezt követően prostitúcióra kényszerítették, azzal fenyegették meg, hogy felgyújtják, ha nem akarja testét áruba bocsátani, amivel hasznot hajt a családnak. Németországba vitték, egy bordélyházba, ahol idősebb férfiak vásárolták meg szexuális szolgáltatásait. Sokan megerőszakolták a fiatal lányt, aki rosszul érezte magát, hányt, katatóniás állapotba került és ezért már nem hozott hasznot szexuális kizsákmányolása. Erőltették, hogy a pszichiátriai gyógyszereket szedjen, de ellenállt. Néhány hónap múlva hazahozták Magyarországra. Ekkor megszökött a családtól, akik eladták őt a németországi bordélynak. A Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány Menedékházába került. Felfedezték, hogy terhes, egy ismeretlen apától. Várhatólag augusztusban fogja a babáját megszülni. Úgy látszik, képtelen magára és kisbabájára gondot viselni, ezért a baptista menedékházban maradt és hamarosan egy jó családnál helyezik el, akik készek őt megvédelmezni és gondoskodni róla. A Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány segíteni fog neki a IX. és X. osztályos, kötelező iskolai tanulmányai befejezésében. … és mindössze egyetlen év telt el, amióta elhagyta az intézetet!

60

3. eset: Emberkereskedelem szexuális kizsákmányolás céljára és egy fiatal prostituált meggyilkolása A Bíróságon egy bírónő vizsgálta ki az alábbi esetet és később előadást tartott róla a rendőröknek, hogy tanuljanak a tragédiából. Egy 14 éves lányt utcai prostitúcióra kényszerítettek, a Nyírségi régióban. A lányt letartóztatta a rendőrség, mivel fiatalkorú prostituált, szabálysértést követett el. Nem szolgáltatott semmi bizonyítékot a rendőrségnek arra nézve, hogy ki kényszerítette őt prostitúcióra. Hamarosan mégis holtan találták egy árokban. Ennek ellenére a helyi rendőrség nem kezdett nyomozást gyilkosa után, hanem adminisztratív eljárás keretében kezelte az esetet, mintha öngyilkosság lett volna. Később, azok a férfiak s szülőfalujából, akik őt prostitúcióra kényszerítették és futtatták, felemlegették az esetet részegen, a kocsmában. Azt mondták, hogy nem hitték, hogy ő nem köpött a rendőrségnek, ezért ölték meg. Valaki tájékoztatta a rendőrséget, amely elkezdte a nyomozást és feltárta, hogy a fiatal lányt a semmiért gyilkolták meg. “Sem a lány élete, sem a halála nem volt fontos az égvilágon senkinek” – tette hozzá előadása végén a bírónő.

61