Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács szakirányú továbbképzés Levelező tagozat Német szakirány
WIRTSCHAFTSKRIMINALITÄT Bundeslagebild 2010
Merlina
Készítette: Szabó Gabriella
Budapest, 2011
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 3
2.
AZ EREDETI NÉMET SZÖVEG ............................................................................................................. 4
3.
A MAGYAR FORDÍTÁS ........................................................................................................................... 9
4.
AZ EREDETI MAGYAR SZÖVEG ........................................................................................................ 15
5.
A NÉMET FORDÍTÁS ............................................................................................................................. 19
6.
ÉRTEKEZÉS ............................................................................................................................................. 24
7.
FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................................ 27
8.
TERMINUSJEGYZÉK ............................................................................................................................. 28
2
1. Bevezetés A fordítandó szövegek kiválasztása során mind a szakmai kihívás mind a személyes érdeklődésem motivált. Régóta különös érdeklődéssel követem nyomon a rendőrségi híreket és
a rendőrök munkásságát.
Tanulmányaim
során a
gazdasági
témakörökbe is
belekóstolhattam, sőt érdeklődésem tárgyává is vált, így ez a két terület számomra összefonódott: ezért választottam szakdolgozatom témájául a gazdasági bűnözést. Ezen ügyek olvasásakor mindig eszembe jut, hogy a nyomozás nem csak rendőri képességeket kíván meg, hanem különös és speciális szakértelmet is előfeltételez. A német szöveg kiválasztásakor a szókincs megalkotásának kihívása játszott döntő szerepet. Ezért kerestem olyan írást, amelyben szinte az össze gazdasági bűncselekmény szerepel. A Bundeskriminalamt, azaz a német Szövetségi Nyomozó Iroda minden évben elkészíti az esedékes beszámolóját a gazdasági bűnözés alakulásáról. Ezáltal betekintést nyerhető a különböző gazdasági bűncselekmények csoportosításáról valamint az egy év alatt bekövetkezett alakulásáról. Ezen statisztika 2010-es változatát fordítottam tehát magyarra.
A magyar szöveg keresésekor kissé hazahúzott a szívem. A témának talált szöveg ugyanis egy rendőrségi jelentésből származott. Ezen nyomozást pedig szülővárosomban, Győrben folytatták le. Akkoriban az ügy nagy érdeklődésre tartott számon a kisvárosban, ezért aztán mélyebb nyomot hagyott bennem. Külön öröm tehát számomra, hogy az ügyben eljáró nyomozó a rendelkezésemre bocsátotta az anyagot, ezáltal is megtisztelve a bizalmával.
3
2. Az eredeti német szöveg WIRTSCHAFTSKRIMINALITÄT Bundeslagebild 2010
Artikel
vom
Bundeskriminalamt:
Bundeslagebild
Wirtschaftskriminalität
2010
http://www.bka.de/DE/ThemenABisZ/Deliktsbereiche/Wirtschaftskriminalitaet/wirtschaftskri minalitaet__node.html?__nnn=true
1. Wirtschaftskriminalität allgemein Im Jahr 2010 wurden in der PKS insgesamt 102.813 Fälle der Wirtschaftskriminalität registriert, 1,5 % mehr als im Vorjahr (1.473 Fälle). Der Anteil der Wirtschaftskriminalität an den insgesamt polizeilich bekannt gewordenen Straftaten betrug im Berichtsjahr 1,7 % (2009: 1,6 %).
Fallentwicklung Phänomenbereiche 2009-2010 (PKS) 65 648 61 406
2009 2010
18 313 12 174
11 309 11 707
11 245 11 191 3 982
1 792 Wikri bei Betrug
Insolvenzstraftaten
Anlage- u. Finanzierungsdelikte
11 411
3 362
Wettbew erbsdelikte
Wikri iZm Arbeitsverhältnissen
Betrug/Untreue iZm Kapitalanlage
Auffallend ist der Rückgang im Anlage- und Finanzierungsbereich (-38,5 %) sowie im Bereich „Betrug und Untreue im Zusammenhang mit Kapitalanlagen" (-37,7 %). Wegen der Möglichkeit der Mehrfachzuweisung einer Straftat können sich einzelne umfangreiche Ermittlungskomplexe mit einer Vielzahl einzelner Straftaten statistisch gleichzeitig auf
4
verschiedene Einzelphänomene auswirken. Aus diesem Grund ist eine abschließende Bewertung der einzelnen Bereiche nicht möglich.
Die polizeilichen Daten können das tatsächliche Ausmaß der Wirtschaftskriminalität nur eingeschränkt wiedergeben. Dies liegt zum einen daran, dass Wirtschaftsstraftaten, die von Staatsanwaltschaften oder von Finanzbehörden unmittelbar und ohne Beteiligung der Polizei bearbeitet wurden (z.B. Arbeitsdelikte und Subventionsbetrug), nicht in den polizeilichen Statistiken erfasst sind. Zum anderen ist im Hinblick auf die Interessenlage der Opfer (z.B. bei Anlage von „Schwarzgeldern" oder Befürchten eines Imageverlusts) von einem in Teilbereichen gering ausgeprägten Anzeigeverhalten und damit verbunden von einem großen Dunkelfeld auszugehen.
Überdies lassen sich auf Grundlage polizeilicher Daten keine Aussagen zur Qualität von Ermittlungsverfahren treffen, da einzelne Aspekte, wie zum Beispiel eine lange Verfahrensdauer oder ein überdurchschnittlich großes Datenvolumen in der statistischen Erfassung keine Berücksichtigung finden und jede Straftat gleich gewichtet wird.
2. Detailbetrachtung einzelner Phänomenbereiche Bei der Beurteilung der im Folgenden betrachteten einzelnen Phänomenbereiche ist zu berücksichtigen, dass eine einzelne Tat in der PKS mehrfach unter verschiedenen Schlüsselzahlen erfasst werden kann.
2.1 Anlage- und Finanzierungsdelikte
In der PKS werden als Anlage- und Finanzierungsdelikte alle Deliktsformen im Zusammenhang mit der Vermittlung, Erlangung und Gewährung von Krediten, sämtliche Erscheinungsformen
der
Scheck-
oder
Wechselreiterei,
der
Fälschung
von
Geldmarktinstrumenten und Straftaten in Verbindung mit dem Bankgewerbe sowie nach dem Wertpapierhandelsgesetz registriert.
5
Der Kriminalpolizeiliche Meldedienst (KPMD) umfasst lediglich die Delikte Kreditbetrug, Kreditvermittlungsbetrug,
Umschuldungsbetrug
sowie
Warenkreditbetrug
(nicht
im
Zusammenhang mit Insolvenz).
Im Jahr 2010 wurden in der PKS 12.174 Fälle der Anlage- und Finanzierungsdelikte registriert, ein Rückgang um 38,5 % gegenüber dem Vorjahr. Der hohe Anstieg in 2009 beruhte auf Umfangsverfahren in Nordrhein-Westfalen, Hamburg und Sachsen.
Der registrierte Schaden stieg um 45 % auf 928 Millionen Euro. Der durchschnittlich registrierte Schaden je Delikt hat somit deutlich zugenommen (von ca. 32.000 Euro auf ca. 76.000 Euro).
2.2 Betrugs- und Untreuehandlungen i. Z. m. Beteiligungen und Kapitalanlagen
Die PKS erfasst unter Betrugs- und Untreuehandlungen i.Z.m. Beteiligungen und Kapitalanlagen
die
Delikte
Anlagebetrug,
Beteiligungsbetrug,
Betrug
bei
Börsenspekulationen, Prospektbetrug und die Untreue bei Kapitalanlagegeschäften. Die Definition der „Anlagedelikte“ im Sinne des KPMD umfasst darüber hinaus die Fälle des Wertpapierbetrugs sowie Verstöße nach dem KWG und dem Wertpapierhandelsgesetz.
Im Jahr 2010 wurden in der PKS 11.411 Fälle des Kapitalanlagebetrugs erfasst, ein Rückgang von knapp 38 % gegenüber dem Jahr 2009. Der Anstieg in 2009 war ebenfalls auf Umfangsverfahren in Nordrhein-Westfalen, Hamburg und Sachsen zurückzuführen.
Trotz dieses Rückgangs stieg der registrierte Schaden um 46 % von 418 auf 610 Millionen Euro. Der durchschnittlich registrierte Schaden im Deliktsbereich Kapitalanlagebetrug hat somit ebenfalls deutlich zugenommen (von ca. 23.000 Euro auf ca. 53.000 Euro).
2.3 Arbeitsdelikte
Als Arbeitsdelikte werden nach übereinstimmender Definition von PKS und KPMD alle Deliktsformen bezeichnet, die im Zusammenhang mit der Verletzung arbeitsrechtlicher 6
Vorschriften stehen. Neben dem Tatbestand des Vorenthaltens und Veruntreuens von Arbeitsentgelt gemäß § 266a StGB sind dies die illegale Vermittlung, Anwerbung und Beschäftigung nichtdeutscher Arbeitnehmer im Sinne der einschlägigen Bestimmungen des Sozialgesetzbuches (SGB) III. Umfasst wird ferner das Verleihen und Entleihen von nichtdeutschen Arbeitnehmern ohne eine erforderliche Arbeitserlaubnis (§§ 15 und 15a Arbeitnehmerüberlassungsgesetz – AÜG). Nicht zuletzt sind diesem Deliktsbereich auch Verstöße gegen bestimmte Anzeigepflichten nach dem SGB, der Handwerksordnung und der Gewerbeordnung zugeordnet.
Im Jahr 2010 wurden in der PKS 11.191 Arbeitsdelikte registriert, dies entspricht dem Vorjahresniveau (11.245 Fälle). Der im Jahr 2010 statistisch erfasste Schaden liegt mit knapp 49 Millionen Euro deutlich unter dem Vorjahreswert (67 Millionen Euro).
Die Delikte der illegalen Beschäftigung, der illegalen Arbeitnehmerüberlassung sowie der illegalen Ausländerbeschäftigung werden vorrangig durch die in der Zollverwaltung angesiedelten Dienststellen der Finanzkontrolle Schwarzarbeit (FKS) verfolgt und daher nur zu einem geringen Anteil in der PKS abgebildet. Insofern geben die in der PKS registrierten Arbeitsdelikte die tatsächliche Situation nur teilweise wieder.
2.4 Wettbewerbsdelikte
Unter Wettbewerbsdelikten werden nach PKS alle Deliktsformen im Zusammenhang mit Verstößen
gegen
das
Gesetz
gegen
den
unlauteren
Wettbewerb
(UWG),
Urheberrechtsbestimmungen sowie gegen das Wettbewerbsrecht nach dem StGB verstanden. Der KPMD erfasst darüber hinaus Fälle von Subventionsbetrug.
Im Jahr 2010 wurden in der PKS 3.362 Wettbewerbsdelikte (-15,6 %) registriert. Nach einem stetigen Anstieg bis 2007 haben die Fallzahlen nunmehr einen neuen Tiefstand erreicht. Der registrierte Schaden ist auf 18 Mio. Euro (2009: 29 Mio. Euro) gesunken.
Die Fälle der Produkt- und Markenpiraterie bilden im Bereich der Wettbewerbsdelikte trotz eines recht deutlichen Rückganges auch im Jahr 2010 den Schwerpunkt. In diesem Deliktsbereich sind neben der Polizei die Zollbehörden im Rahmen der Überwachung des 7
grenzüberschreitenden Warenverkehrs zuständig. Da der Großteil der gefälschten Waren im Ausland (z. B. China, Thailand und Hongkong) hergestellt und nach Deutschland importiert wird, fällt ein zahlenmäßig großer Bereich der Bekämpfung der Produkt- und Markenpiraterie in die Zuständigkeit des Zolls. Die Zollbehörden verzeichneten gegenüber dem Jahr 2009 einen starken Anstieg der Fallzahlen (ca. +145 %)8 Insofern spiegeln die in der PKS registrierten Schutzrechtsverletzungen die tatsächliche Situation nur unzureichend wider.
Darüber hinaus wird ein Teil der Fälle der Produkt- und Markenpiraterie nicht zur Anzeige gebracht. Ein Grund dürfte in der zum 01.09.2008 in Kraft getretenen Änderung des für diese Fälle maßgeblichen Urheberrechts zu sehen sein. Es sieht u.a. in § 101 Urheberrechtsgesetz einen Auskunftsanspruch für den in seinen Rechten Verletzen vor.9 Dieses neue Auskunftsrecht führte möglicherweise dazu, dass Rechteinhaber auf eine Anzeige verzichteten und zur Durchsetzung ihrer Ansprüche direkt den zivilrechtlichen Weg beschritten.
2.5 Insolvenzdelikte
Zum Phänomenbereich der Insolvenzdelikte zählen gemäß Definition PKS die Tatbestände - Bankrott und besonders schwerer Fall des Bankrotts (§§ 283, 283a StGB), - Verletzung der Buchführungspflicht (§ 283b StGB), - Gläubiger- und Schuldnerbegünstigung (§§ 283c und 283d StGB) sowie , - Insolvenzverschleppung (§ 84 GmbHG; §§ 130b, 177a HGB; seit 01.11.2008: § 15a IV, V InSO).
Mit 11.707 registrierten Fällen stiegen die Zahlen im Jahr 2010 leicht an, während die Zahl der Unternehmensinsolvenzen nach Angaben des Statistischen Bundesamts im gleichen Zeitraum leicht sank (-2 %). Der durch Insolvenzdelikte verursachte Schaden wurde im Jahr 2010 mit ca. 1,72 Milliarden Euro beziffert und war damit knapp 40 % höher als im Vorjahr (1,22 Milliarden Euro). Da Insolvenzstraftaten oftmals mit weiteren Begleitdelikten verbunden sind (z. B. Vorenthalten und Veruntreuen von Arbeitsentgelt gemäß § 266a StGB), dürfte der tatsächlich verursachte Schaden in diesem Bereich über die in der PKS ausgewiesene Schadenssumme hinausgehen.
8
3. A magyar fordítás GAZDASÁGI BŰNÖZÉS Szövetségi helyzetkép 2010
1. A gazdasági bűnözés általában 2010–ben a rendőrségi kriminalisztikai statisztikában a gazdasági bűnözés 102.813 esetét regisztrálták összesen, 1,5%-kal többet, mint az azt megelőző évben (1.473 eset). A gazdasági bűnözés aránya a rendőrség számára ismertté vált összes bűncselekményhez viszonyítva 1,7%-ot tesz ki (2009-ben 1,6%-ot).
Az estek száma egyes jelenségek területén 2009-2010 65 648 61 406
2009 2010
18 313 12 174
11 309 11 707
3 982
1 792 Csalás
Fizetésképtelenségi bűnesetek
11 411
11 245 11 191
Befektetési és finanszírozási bűnesetek
3 362
Versenybűnesetek
Bűnesetek a munkaviszonnyal kapcsolatban
Csalás/hűtlen kezelés a tőkebefektetésekkel kapcsolatban
Feltűnő a visszaesés a befektetési és finanszírozási szektorban (-38,5%) valamint a „csalás és hűtlen kezelés a tőkebefektetésekkel való összefüggésben” területen (-37,7%). A bűnesetek többszörös
hozzárendelésének
lehetőse
miatt
egyes
átfogó
nyomozások,
amelyek
bűncselekmények sokaságával álltak kapcsolatban, statisztikailag egy időben több különböző egyedi jelenségekre is kihathatnak. Ezen okból az egyes területek végső értékelése nem lehetséges.
9
A rendőrségi adatok a gazdasági bűnözés tényleges terjedelmét csak korlátozottan adhatják vissza. Ez egyrészt azon múlik, hogy azon gazdasági bűncselekmények, amelyeket az ügyészség vagy a pénzügyi hatóságok közvetlenül és a rendőrség bevonása nélkül vizsgálnak (például a munkaügyi bűncselekmények és a szubvenciós csalások), nem kerülnek bele a rendőrségi statisztikákba. Másrészt az áldozatok érdekhelyzetét (például a kenőpénzekből történő befektetéseknél vagy a hírnévromlástól való félelemnél) figyelembe véve kiindulhatunk egy a részterültekre kevésbé jellemző feljelentési magatartásból valamint ezzel kapcsolatosan egy hatalmas sötét foltból. Ezen felül a rendőrségi adatok alapján nem tehetünk semmilyen kijelentés a nyomozati eljárás minőségéről, mivel egyes szempontokat, mint például egy hosszabb eljárási szakaszt vagy egy átlagon felülien nagy adatmennyiséget a statisztikai adatgyűjtésben nem veszünk figyelembe és ezek minden bűnesetnél azonosan kerülnek súlyozásra.
2. Az egyes jelenségek részletes vizsgálata A következő pontokban bemutatott egyes jelenségi területek megítélésekor figyelembe kell venni, hogy egyes esetek a rendőrségi kriminalisztikai statisztikában többszörösen, különböző indexszámok alatt is regisztráltak. 2.1 Befektetési és finanszírozás bűncselekmények A rendőrségi kriminalisztikai statisztika befektetési és finanszírozás bűncselekményként jelöli meg a hitelek közvetítésével, elnyerésével és nyújtásával összefüggésben álló összes bűneseti formát, a csekk- vagy váltóhamisítás valamint a pénzpiaci eszközök hamisításának minden megjelenési formáját és a bankiparral kapcsolatban álló bűncselekményeket, illetve az Értékpapír-kereskedelmi Törvény szerinti bűncselekményeket. A Bűnügyi Rendőrségi Jelentőszolgálat csupán olyan bűncselekményeket összesít, mint a hitelcsalás, hitelközvetítési csalás, adósság-átütemezési csalás illetve áruhiteli csalás (nem a fizetésképtelenséggel való összefüggésben).
10
A 2010-es évben a rendőrségi kriminalisztikai statisztikában befektetési és finanszírozás bűncselekményként 12.174 esetet regisztráltak, e az előző évhez képest 38,5%-os visszaesést jelent. A 2009 évi magas növekedés az Észak- Rajna-Vesztfáliában, Hamburgban és Szászországban lefolytatott átfogó nyomozati munkáknak volt köszönhető. A regisztrált károk 45%-kal, 928 millióra emelkedtek. A bűncselekményekként átlagosan regisztrált károk ez által jelentősen emelkedtek (körülbelül 32.000 Euróról körülbelül 76.000 Euróra).
2.2 Csalási és hűtlen kezelési cselekmények a részesedésekkel és tőkebefektetésekkel kapcsolatban A rendőrségi kriminalisztikai statisztika a „csalási és hűtlen kezelési cselekmények a részesedésekkel és tőkebefektetésekkel kapcsolatban” címszó alatt olyan bűncselekményeket rögzíti, mint a befektetési csalás, részesedési csalás, tőzsdespekulációs csalás, a tőzsdei bevezetéshez készített tájékoztató dokumentummal történő csalás, a tőkebefektetések hűtlen kezelése. A „befektetési bűncselekmények” a Bűnügyi Rendőrségi Jelentőszolgálat értelmében ezen kívül magába foglalja az értékpapírcsalás eseteit valamint a Hitelügyi Törvény és az Értékpapír-kereskedelmi Törvény által meghatározott vétségeket. 2010-ben a rendőrségi kriminalisztikai statisztikában a tőkebefektetési csalás 11.411 esetét összesítették, ami közel 38%-os visszaesést jelent 2009-hez képest. A növekedés 2009-ben ugyanúgy az Észak- Rajna-Vesztfáliában, Hamburgban és Szászországban történt átfogó nyomozati munkára vezethető vissza.
Ezen visszaesés ellenére a regisztrált károk 46%-kal emelkedtek, 418 millió Euróról 610 millió Euróra. Az átlagosan regisztrál kár a tőkebefektetési csalások bűncselekményi körben ezzel együtt jelentősen nőtt (cirka 23000 Euróról cirka 53.000 Euróra)
2.3 Munkaügyi bűncselekmények
11
Munkaügyi bűncselekménynek számít a rendőrségi kriminalisztikai statisztika és a Bűnügyi Rendőrségi
Jelentőszolgálat
összecsengő
meghatározása
szerint
minden
olyan
bűncselekményi forma, amely a munkaügyi előírások megszegésével állnak összefüggésben. A büntetőtörvénykönyv § 266a értelmében a munkabér visszatartása és elsikkasztásának tényállása mellett ezek közé tartozik a nem német munkavállalók közvetítése, alkalmazása és foglalkoztatása a Társadalombiztosítási Törvénykönyv ide vágó szabályozásának értelmében. Továbbá magába foglalja a szükséges munkavállalási engedéllyel nem rendelkező nem német munkavállalók kölcsönzését és kölcsönvételét (Törvény a munkavállalók átengedéséről §§15 és
15a).
Nem
utolsó
sorban
e
bűncselekményi
körhöz
tartoznak
bizonyos,
a
Társadalombiztosítási törvénykönyv, az Iparűzési Rendelet és az Ipartörvény szerinti feljelentési kötelezettséggel szembeni vétségek. 2010-ben a rendőrségi kriminalisztikai statisztikában 11.191 munkaügyi bűncselekményt regisztráltak, ez az előző év színvonalának felel meg (11.245 eset). A 2010-ben statisztikailag elemezett kár közel 49 millió Euróval jelentősen a tavalyi év értéke alatt van (67 millió Euró).
Az illegális foglalkoztatás, az illegális munkavállaló-átengedés valamint a külföldiek illegális foglalkoztatásának bűneseteit elsődlegesen a vámigazgatásba beépített, a Pénzügyi Ellenőrzés feketemunkáért felelős hivatali szervei követik nyomon, így csak csekély hányada jelenik meg a rendőrségi kriminalisztikai statisztikában. Ezáltal a rendőrségi kriminalisztikai statisztikában összesített munkaügyi bűncselekmények a tényleges helyzetet csak részben tükrözik.
2.4 Versenybűncselekmények A rendőrségi kriminalisztikai statisztika versenybűncselekmények alatt ért minden bűncselekményi formát, amelyek a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény elleni, a szerzői jogok védelmének szabályozása elleni valamint a Büntető Törvénykönyv értelmében vett versenyjog elleni vétségekkel állnak összefüggésben. A Bűnügyi Rendőrségi Jelentőszolgálat ezen felül a szubvenciós csalásokat is összesíti.
12
2010-ben a rendőrségi kriminalisztikai statisztikában 3.362 versenybűncselekményt (-15,6%) tartottak nyilván. Egy, 2007-ig tartó folyamatos növekedés után az esetek száma új mélypontot ért el. A bejegyzett károk értéke 18 millió Euróra (2009: 29 millió Euró) esett. A termék- márkakalózkodás esetei a versenybűncselekményeken belül az igazán jelentős visszaesés ellenére 2010-ben is központi fontossággal bírtak. Ezen bűncselekményi területen a határokon átívelő áruforgalom ellenőrzésének keretein belül a rendőrség mellett a vámhivatalok is illetékesek. Mivel a hamísított áru nagy részét külföldön állítják elő (például Kínában, Tájföldön vagy Hongkongban) és Németországba importálják, a termék- és márkakalózkodás elleni küzdelem számszerűen nagy része esik a vámügy hatáskörébe. A vámhivatalok a 2009-es évhez képest az esetek számának erős emelkedését (kb. +145%) könyvelték el. Ezért a rendőrségi kriminalisztikai statisztikába foglalt védőjogok megsértései a tényleges helyzetet nem elégségesen tükrözik vissza.
Továbbá a termék- és márkakalózkodás eseteinek egy része bejelentésre sem kerül. Ennek egyik oka az ezen esetekre irányadó szerzői jog 2008. szeptember 1.-én hatály lépett változtatása lehet. Ez többek között a Szerzői jogi törvény § 101 paragrafusában egy információs jogosultságot irányoz elő a jogaikban megsértettek számára. Ez az új információs jog oda vezethetne, hogy a jog tulajdonosai lemondanának a feljelentésről és igényeik keresztülviteléhez közvetlenül a polgárjogi utat választanák.
2.5 Fizetésképtelenségi bűncselekmények Fizetésképtelenségi bűncselekmények köréhez tartoznak a rendőrségi kriminalisztikai statisztika definíciója szerint a következő tényállások: -
csőd vagy a csőd különösen súlyos esete (Btk. §§ 283, 283a)
-
könyvviteli kötelezettség megszegése (Btk. § 283b)
-
hitelező és adós előnyben részesítése (Btk.§§ 283c és 283d) valamint,
-
csőd-késleltetés.
A 11.707 regisztrált esettel 2010-ben a számok kevéssé megemelkedtek, miközben a vállalati csődök száma a Statisztikai Hivatal adatai szerint azonos időszakban csekély mértékben csökkentek (-2%). A csőd bűncselekmények 2010-ben kb. 1,72 milliárd Euró kárt okoztak és 13
ez által 40%-kal többet az előző évhez képest (1,22 milliárd Euró). Mivel a csőd bűntettek gyakran járnak együtt kísérő bűncselekményekkel (például a Btk. §266a szerinti munkabér visszatartása és elsikkasztása), az ezen a területen okozott ténylege károk meghaladhatják a rendőrségi kriminalisztikai statisztikában összesített károkat.
14
4. Az eredeti magyar szöveg „MERLINA” Forrás: Rendőrségi Jelentés – Győri Rendőrkapitányság A Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya 2009. 02. 18. napján a Btk. 318. § (1) bekezdésében meghatározott és a (4) bekezdés a.) pontja szerint minősülő és büntetendő nagyobb értékre elkövetett csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomozást rendelt el, kezdetben ismeretlen tettes ellen, majd az ügy felgöngyölítése során ismertté vált személy ellen. Idézet a nyomozás sikeres befejezése után megjelent sajtócikk főcíméből: „Mit tenne, ha valaki azt mondaná: átok ül a családján? Fizetne, hogy megszűnjön a rontás? S ha elfogyna a pénze, venne fel ezért hitelt – akár többször is?” Meglehet, sokak számára hihetetlennek tűnhet ekkora hiszékenység, egy román nő mégis milliókat csalt ki ezzel a módszerrel magyar családoktól. A román nőt az egyszerűség és nem utolsó sorban személyiségi jogok miatt nevezzük Merlinának. (Nomen est omen…) A román „fehér boszorkány” körülbelül másfél éve kezdett Magyarországon ténykedni. Hirdetéseket adott fel helyi lapokban, melyekben a jóslás mellett átkok levételét, rontások megszüntetését ígérte. A főként a Kisalföldön dolgozó Merlina azonban sejthette, hogy működése nem lesz zavartalan, ezért a hirdetésekben csupán egy telefonszámot adott meg. Mivel magyarul egyáltalán nem tudott, a hazájából hozott tolmács segítségével kommunikált az ügyfelekkel. Ám a nyelvi nehézségek a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolták meggyőző képességét.
15
Merlina a sértettektől hamis tartalmú ezoterikus ígéretekért – mely szerint a sértettek családjára bocsátott rontásokat leveszi – több millió forintos pénzösszegeket, valamint ezüst és arany ékszereket, illetve különböző élelmiszereket csalt ki.
Jó példa erre az a család, amelynek tagjai az újsághirdetés alapján azzal keresték fel, hogy vizsgálja meg, miért éri a famíliát egyre több baj. Merlina – látva az ügyfelek elkeseredését – a vizsgálatért máris 30 ezer forintot kért, majd közölte, hogy súlyos rontás van rajtuk, amit csak 300 ezer forintért tud levenni. A több ízben megismételt szeánszok során Merlina többszázezer forintot csalt ki a családtól, és e költségeket a sértettek banki hitelekből fedezték. Merlina előrelátóan elkérte az ügyfelek telefonszámát, amin több ízben figyelmeztette a családot, hogy megint rontás van rajtuk. Felajánlotta, hogy speciális talizmánt készít a család összes tagjának, ám ehhez 85 gramm aranyra lenne szüksége. Amikor az ügyfelek bevallották, hogy nekik nincs ennyi nemesfémből készült ékszerük, a nő „nagylelkűen” beleegyezett, hogy az aranyat kiválthatják „bűvös” mennyiségű élelmiszerrel. Így vándorolt rengeteg liszt, sajt, oldalas, bor és egyebek a nőhöz, aki ezért cserébe odaadta a családtagok talizmánjait azzal az instrukcióval, hogy kibontani tilos, mert elvész a varázsereje… Részlet a Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán az ügyben P. L. monogramú károsulttal készült tanúkihallgatási jegyzőkönyvből: „Március közepén mehettünk a talizmánokért. Merlina azzal adta oda, hogy a talizmánok még a távoli jövőben is megvédenek minket a rontásoktól. Öt talizmánt adott át, külön-külön kék színű anyagba becsomagolva, azt mondta, hogy ne bontsuk ki, mert akkor meg is halhatunk. Varrjuk bele a párnáinkba, amit a nejem meg is tett, amikor hazaértünk. Azért most tettünk feljelentést, mert a nejem elkezdett az ezotéria felől érdeklődni és kb. 2 hete volt a tévében egy műsor, amelyben arról volt szó, hogy nem kerül ilyen sokba egy jóslás. Ennek a műsornak a hatására a nejem kinyitotta a talizmánt. Én ezért nagyon becsülöm őt, hogy meg merte ezt tenni, én meg nem mertem volna. Kettőt kinyitottunk, mindkettőben viaszba ágyazott 5 forintos volt. Ezután tettük meg a feljelentést.”
Merlina ténykedése a fenti családnak összességében kb. 1.050.000,- forint kárt okozott.
16
Egy másik károsult, P. J. a tanúkihallgatási jegyzőkönyvben a nyomozást lefolytató rendőrtiszteknek 450.000,- forint okozott kárról számolt be, és részletesen leírta Merlina szeánszait: „Merlina kirakta az asztalra a 30 db 10.000,- forintost, vetett rá kereszteket, aztán kivitte a szobából, hogy a pénz kiszellőzzön és kimenjen belőle az átok. Ezután visszahozta a pénzt és elégette. Én akkor már nem láttam egészen közelről a pénzt, nem tudom, hogy valódi volt-e, de annak tűnt.” Anélkül,
hogy
az
összes
károsult
tanúkihallgatási
jegyzőkönyvét
ide
citálnánk,
megállapíthatjuk, hogy a csalás eme válfaja igen jól jövedelmezett az elkövetőnek. Az emberek ez irányú hiszékenységét kihasználva jogtalan haszonszerzés céljából Merlina a sértetteket tévedésbe ejtette és tartotta. A fenti ügy nyomozása, illetve a sértettek felderítése érthető nehézségekbe ütközött a rendőrség részéről, mivel az emberek szégyellték bevallani hiszékenységüket. A károsultak szélesebb körű felderítése érdekében a Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya rendőrségi felhívást tett közzé, melyet az írott és elektronikus sajtóban publikáltak. Eme felhívásra újabb károsultak jelentkeztek. Időközben a nyomozók minden szálat megmozgattak, hogy a helyi sajtóban magát csak Merlinaként hirdető személy személyazonosságát meg tudják állapítani. A hirdetésben csak egy telefonszám volt megadva.
A nyomozási taktika skálájának végigzongorázása azonban nem vezetett eredményre, Merlina személyazonosságát továbbra is homály fedte. Mivel a román nő állandóan változtatta lakcímeit, a rendőrök is trükkhöz folyamodtak, ügyfélként jelentkeztek be hozzá. A nyomozást lefolytató két rendőrtiszt, egy nő és egy férfi, azzal hívta fel a Merlina elérhetőségeként a helyi lapban megjelenő hirdetésben megadott mobil telefonszámot, hogy a „párkapcsolatukon érzett rontást” Merlina vegye le. Az így előzetesen leegyeztetett időpontban a Merlina által éppen akkor használt lakásban megjelenő két nyomozónak végül sikerült Merlina valódi személyazonosságát megállapítani.
17
Ezzel egy időben nyomozati cselekményként házkutatás foganatosítására is sor került, melynek során kb. 600.000,- forint készpénz, arany ékszerek és „jósláshoz” használatos tárgyak, valamint egy füzet került lefoglalásra, melyben Merlina az előjegyzéseket vezette. A nő gyanúsítotti kihallgatása során elmondta, hogy mindössze 7 osztályt végzett, és jósnői tevékenység folytatása céljából érkezett Magyarországra. Kártyával, varázsszavakkal és babákkal jósolt. Természetesen a kihallgatási jegyzőkönyvben nem ismerte el azt a tényt, hogy pénzt, aranytárgyakat, vagy ékszert fogadott el az ügyfelektől. A gyanúsítotti kihallgatás után Merlinát a Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya 2009. 03. 17-én őrizetbe vette, azonban az ügyészség nem látta indokoltnak előzetes letartóztatásba helyezését, ezért Merlina őrizetbe vételét másnap az eljáró hatóság megszűntette. A csak kis időre elveszített szabadság visszanyerése után a román állampolgárságú, és Romániában állandó lakcímmel rendelkező Merlina a keletkezett információk szerint feltehetően visszatért hazájába, Romániába. Miután a Győri Rendőrkapitányság a magyarországi nyomozási cselekményeket elvégezte, nemzetközi jogsegélyben fordult Merlina folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása érdekében a román hatóságokhoz. A nyomozást lefolytató Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy Merlina tevékenysége alkalmas a Btk. 318. § (1) bekezdésben meghatározott és az (5) bekezdés b.) pontja szerint minősülő és büntetendő – figyelemmel a Btk. 12. § (2) bekezdésre – üzletszerűen nagyobb kárt okozó csalás büntette gyanújának a megállapítására, ezért az ügy nyomozását lezárták, és a nyomozati anyagokat vádemelési javaslattal továbbították az ügyészségre.
A károsultak vonatkozásában megállapítható, kevés az esély arra, hogy bárki bármit visszakapjon, hiszen a pénzt és az értékeket Merlina hazavitte Romániába.
18
5. A német fordítás „MERLINA” Die Kriminalabteilung der Polizeidirektion Győr hat am 18. 02. 2009 eine Ermittlung wegen des begründeten Verdachts des im § 318 Absatz (1) StGB bestimmten und nach dem Absatz (4) Punkt a) qualifizierten und strafbaren Betrugsdeliktes von größerem Wert angeordnet, am Anfang gegen einen unbekannten Täter, dann gegen die Person, die während der Aufklärung des Falles bekannt wurde.
Zitat aus dem nach dem erfolgreichen Abschluss der Ermittlung erschienenen Haupttitel eines Artikels: „Was würden Sie tun, wenn jemand Ihnen sagte, dass ein Fluch auf Ihrer Familie sitzt? Würden Sie bezahlen, damit dieser Fluch abgewendet wird? Und wenn Ihr Geld aufgebracht wurde, würden Sie dafür einen Kredit aufnehmen – sogar mehrmals?“
Möglicherweise kann eine so große Naivität vielen als unglaublich vorkommen, eine Rumänin hat aber ungarischen Familien Millionen mit dieser Methode erschwindelt.
Nennen wir die Rumänin der Einfachheit halber und nicht zuletzt wegen der Persönlichkeitsrechte „Merlina“. Die rumänische „weiße Hexe“ hat ungefähr vor anderthalb Jahren begonnen, in Ungarn tätig zu werden. Sie hat Anzeigen in denen örtlichen Zeitungen aufgegeben, in den sie neben der Wahrsagerei das Abwenden von Flüchen und die Auflösung von Bannungen versprochen hat. Die hauptsächlich in der kleinen Ungarischen Tiefebene tätige Merlina hat aber ahnen können, dass ihre Tätigkeit nicht reibungslos wird, daher hat sie in den Anzeigen nur eine Telefonnummer angegeben. Da sie gar nicht Ungarisch sprechen konnte, hat sie mit den Kunden mit der Hilfe einer Dolmetscherin, die sie aus ihrer Heimat mitgebracht hat, kommuniziert. Die sprachliche Barriere hat aber nicht einmal im geringsten Maß ihre Überzeugungsfähigkeit beeinflusst.
19
Merlina hat von den Geschädigten für esoterische Versprechungen mit falschem Inhalt – nach welchen sie die Flüche, die auf die Familien der Geschädigten gesetzt wurden, abwendet – mehrere Millionen Forintbeträge bzw. Silber- und Goldschmuck sowie verschiedene Lebensmittel erlistet.
Als gutes Beispiel dient dazu die Familie, deren Mitglieder Merlina aufgrund der Anzeige mit der Bitte aufgesucht haben, zu prüfen, warum die Familie Unglück über Unglück hat. Merlina hat – im Angesicht der Erbitterung der Kunden – für die Untersuchung sofort 30 000 Forint verlangt, dann hat sie mitgeteilt, dass auf ihnen ein schwerer Fluch sitzt, den sie nur für 300 000 Forint auflösen kann. Im Laufe der mehrmals wiederholten Séancen hat Merlina mehrere Hunderttausende Forint von der Familie erschwindelt, und die Geschädigten haben diese Kosten durch Bankkredite gedeckt. Merlina hat die Kunden vorsorglich um ihre Telefonnummer gebeten und die Familie mehrmals dadurch gemahnt, dass auf ihnen erneut ein Fluch sitzt. Sie hat angeboten, eienn speziellen Talisman für alle Familienmitglieder anzufertigen. Dazu brauchte sie aber 85 Gramm Gold. Als die Kunden zugaben, dass sie so viele Schmuckstücke aus Edelstahl nicht besitzen, ging die Frau „großzügig“ darauf ein, dass das Gold durch „zauberhafte“ Menge von Lebensmittel ersetzt werden kann. So sind viel Mehl, Käse, Rippenfleisch, Wein und andere Dinge zu der Frau gewandert, die die Talismanen der Familienmitglieder als Gegenleistung mit der Instruktion übergeben hat, diese nicht zu öffnen, da ihre Zauberkräfte verloren gehen können…
Auszug aus dem Protokoll der Zeugenvernehmung, das in der Kriminalabteilung der Polizeidirektion Győr mit dem Geschädigten mit dem Monogramm P. L. abgefasst wurde: „Im Mitte März konnten wir die Talismane abholen. Merlina hat uns diese mit dem Versprechen übergegeben, dass die Talismane uns auch in der fernen Zukunft vor Verwünschungen beschützen werden. Sie hat fünf Talismane übergeben, einzeln in einem blauen Stoff verpackt. Sie hat uns verwarnt, diese nicht zu öffnen, da wir in diesem Fall auch sterben können. Wir sollen sie in unsere Kissen hineinnähen. Das hat meine Frau auch gemacht, nachdem wir zu Hause angekommen waren. Wir haben jetzt die Anzeige erstattet, da meine Frau begonnen hat, sich nach der Esoterik zu erkundigen und vor ungefähr 2 Wochen gab es im Fernsehen ein Programm, in dem es darum ging, dass eine Wahrsagerei 20
nicht so viel kostet. Dieses Programm hat meine Frau dazu gewirkt, die Talismane zu öffnen. Ich schätze sie dafür sogar sehr, dass die dazu den Mut hatte, da ich dieses nicht gewagt hätte. Wir haben zwei davon geöffnet, in beiden befand sich je eine in Wachs eingebettete 5-ForintMünze. Danach haben wir die Anzeige erstattet“
Die Tätigkeit von Merlina hat der obigen Familie insgesamt Schaden in Höhe von ungefähr 1.050.000 Forint verursacht.
Ein anderer Geschädigter, P. J. hat im Zeugenvernehmungsprotokoll dem ermittelnden Polizeibeamten von einem Schaden in Höhe von 450.000 Forint berichtet und hat die Séancen von Merline detailliert beschrieben: „Merlina hat auf den Tisch 30 Stück 10.000 Forint-Scheine gelegt, das Zeichen des Kreuzes darüber gemacht, dann hat sie das Geld aus dem Zimmer hinausgebracht, um das Geld auszulüften und damit der Fluch verschwindet. Dann hat sie das Geld zurückgebracht und verbrannt. Ich habe zu diesem Zeitpunkt das Geld nicht aus der Nähe gesehen, so kann ich nicht wissen, ob dieses echt war, aber es schien echt zu sein.
Ohne dass wir die Protokolle der Zeugenvernehmung aller Geschädigten hier zitieren, können wir feststellen, dass der Betrug dieser Art sehr rentabel für die Täterin war. Die Naivität der Menschen über diese Sachen ausnutzend hat Merlina zwecks unberechtigten Nutzenziehens die Geschädigten irregeführt und im Irrtum gehalten.
Die Ermittlung des obigen Falles sowie die Aufklärung der Geschädigten waren mit verständlichen Schwierigkeiten seitens der Polizei verbunden, da sich die Menschen geschämt haben, Ihre Naivität zu gestehen. Im Interesse der Aufklärung der Geschädigten im weiteren Kreis hat die Kriminalabteilung der Győrer Polizeidirektion einen Appell sowohl in der geschriebenen als auch in der elektronischen Presse veröffentlicht. Auf diesen Appell haben sich weitere Geschädigten gemeldet.
Inzwischen haben die Ermittler Himmel und Erde bewegt, um die die Identität der Person, die sich in der örtliche Presse nur als Merlina bezeichnete, festzustellen. In der Anzeige war lediglich eine Telefonnummer angegeben.
21
Die Ausschöpfung der Skala der Ermittlungstaktiken hat aber zu keinem Ergebnis geführt. Die Identität von Merlina war weiterhin in Dunkeln verhüllt.
Da die Rumänin ihre Anschrift ständig gewechselt hat, haben die Polizisten auch einen Trick eingesetzt und sich als Kunde bei Merlina angemeldet. Die beiden ermittelnden Polizeibeamten, eine Frau und ein Mann, haben die in der örtlichen Zeitung angegebene Kontakttelefonnummer zu Merlina mit der Bitte angerufen, den „auf ihrer Partnerbeziehung sitzenden Fluch“ abzuwenden. Zu dem auf diese Weise vorher ausgemachten Termin sind die beiden Ermittler in der von Merlina eben derzeit genutzten Wohnung erschienen und konnten schließlich die wahre Identität von Merlina feststellen.
Gleichzeitig damit wurde im Rahmen der Ermittlungstätigkeit eine Hausdurchsuchung durchgeführt, bei der ungefähr 600.000 Forint Bargeld, Goldschmuck und zur Wahrsagerei gebräuchliche Gegenstände sowie ein Heft, in dem Merlina die Termine dokumentiert hatte, sichergestellt wurden. Die Frau erzählte bei ihrer Vernehmung als Beschuldigte erzählt, dass sie insgesamt sieben Schulklassen absolviert hatte und sie nach Ungarn kam, um sich als eine Hellseherin zu betätigen. Sie hat im Vernehmungsprotokoll die Tatsache natürlich nicht zugestanden, dass sie von Kunden Geld, Goldgegenstände oder Schmuck angenommen hat.
Nach dem Verhör als Beschuldigte wurde sie von der Kriminalabteilung der Polizeidirektion Győr am 17. März 2009 festgenommen, die Staatsanwaltschaft hat aber ihre vorläufige Festnahme nicht für begründet gehalten, deshalb hat die zuständige Behörde ihre Festnahme am nächsten Tag aufgehoben. Nach dem Wiedergewinnen der nur für kurze Zeit verlorenen Freiheit ist Merlina, die rumänische Staatsbürgerin ist und in Rumänien einen festen Wohnsitz hat, laut Informationen vermutlich in ihre Heimat, nach Rumänien zurückgekehrt. Nachdem die Polizeidirektion Győr die Ermittlungstätigkeit in Ungarn abgeschlossen hatte, wandte sie sich im Rahmen der internationalen Rechtshilfe im Interesse der Fortsetzung der Vernehmung von Merlina als Beschuldigte an die rumänischen Behörden.
22
Die die Ermittlung durchführende Kriminalabteilung der Polizeidirektion Győr hat aufgrund der zur Verfügung stehenden Daten festgestellt, dass Merlinas Tätigkeit geeignet ist, zur Feststellung des Verdachtes eines im § 318 Absatz (1) StGB bestimmten und nach dem Absatz (5) Punkt b) qualifizierten und strafbaren – mit Rücksicht auf § 12 Absatz (2) StGB – gewerbsmäßig begangenen, größeren Schaden verursachenden Betrugsdeliktes, so wurde das Ermittlungsverfahren des Falles abgeschlossen und die Ermittlungsmaterialien wurden mit dem Antrag auf Anlageerhebung der Staatsanwaltschaft weitergeleitet.
Bezüglich der Geschädigten ist festzustellen, dass die Chance, dass jemand etwas wieder bekommt, gering ist, da Merlina das Geld und die Wertsachen nach Rumänien mitgenommen hat.
23
6. Értekezés A fordítói munka során – főleg a német szöveg magyarba való átültetésekor – fokozott figyelmet igényelt, hogy az adott német terminusoknak magyar megfelelőt találjak. Ez főleg a rendőrségi kifejezéseknél valamint a törvények fordításakor jelentett kihívást. A „veruntreuen” valamint „Untreue” német kifejezések fordításakor nem volt egyszerű eldönteni, mi a különbség a magyar jelentésben a sikkasztás és a hűtlen kezelés között. A magyar Büntetőtörvénykönyv szerint sikkasztást követ el az a személy, aki a rábízott dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Ezzel szemben a Btk. értelmében hűtlen kezelést követ el az, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. Ebből is látszik, hogy a fordítás során először a két fogalom megkülönböztetése volt az elsődleges és csak utána következhetett a tényleges magyar megfelelő keresése. További kihívást jelentett, hogy nem minden német törvényre találtam magyar megfelelőt, így azok neveinek fordításakor kénytelen voltam a fordítói szabadsággal élni és saját magam alkottam új terminusokat. Így az „Arbeitnehmerüberlassungsgesetz” a fordítás során „Törvény a munkavállalók átengedéséről” nevet kapta. A „Sozialgesetzbuch” terminus fordításakor a törvénybe foglalt értelmet, mint inkább a szó szerinti jelentést tartottam szem előtt. A magyar „Társadalombiztosítási Törvényt” találtam a legmegfelelőbbnek, hiszen a szóba jöhető Biztosítási Törvény a biztosítókra valamint a biztosítási tevékenységre vonatkozik, míg a szintén megoldásként értelmezhető Szociális Törvény az önkormányzatok által nyújtható támogatások keretszabályait tartalmazza. Egy-egy szó többször is előfordult egy adott szövegen belül. A magyar szókincs szerencsére bővebb és árnyaltabb, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy esetleg több szinonima alkalmazásakor az értelem is elferdülhet. A „Straftat” szónál a szótár mind a bűncselekmény mind a bűntett kifejezést megjelöli, míg a „Delikt” alatt csak a bűncselekmény, deliktum szerepel. A fordításnál ismét a magyar Büntetőtörvénykönyv értelmezését vettem alapul. Ez ugyanis kimondja, hogy a bűncselekménynek két alakzata van: a bűntett és a vétség. Bűntett alatt értjük azt a szándékosan elkövetett bűncselekményt, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kiszabását rendeli el.
24
Minden más bűncselekmény vétség. A magyarra való fordítás során tehát tudatosan a bűncselekmény terminust alkalmaztam, hiszem ez a gyűjtőfogalom és az érintett ügyek bírósági kimeneteléről nem rendelkeztem információval. A magyar szöveg németre való konvertálásakor merült fel a „Győri Rendőrkapitányság” fordításának
problémája.
rendőrkapitányság
szóra,
A
német
ugyanakkor
terminológia az
adott
több
kifejezést
kapitányság
is
megjelöl
a
kellett
a
funkcióját
döntéshozatalnál figyelembe vennem. Az eltérő németországi és magyarországi közigazgatási és az ebből következő rendőrségi tagozódás miatt más és mást jelent egy-egy rendőrkapitányság.
A
„Polizeipräsidium”
terminus
leginkább
a
hazai
Országos
Rendőrfőkapitányságnak (Landespolizeipräsidium) felel meg és egy nagyobb rendőrségi szervezeti egységet értünk alatta. A következő lehetséges szó a „Polizeidirektion” volt, ez azonban egy középszintű rendőrkapitányságot jelöl, míg nekem a városi rendőrkapitányság egy kisebb szervezeti egység megjelölésére volt szükségem, ezért döntöttem első körben a „Stadtpolizei” szó mellett. A külső konzulens sugallatára azonban visszaváltoztattam a fordítást a „Polizeidirektion” szóra, mert a rendőrségi fordítói gyakorlatban is ezt a terminust használják. Kisebb szavak fordításakor is fejtörést okozott két szinonimaként értelmezhető szó közül a megfelelőt kiválasztani. Példaként tudnám erre a német „Wettbewerb” és a magyar „eljárás” szavakat. A „Wettbewerb” szó fordításakor első körben felötlött bennem a „kiírásként” való fordítás, de a bűncselekmények részletezése után, a verseny mellett döntöttem, hiszen ezt átfogóbb kifejezésnek éreztem. Az „eljárás” fordítása során a „Vorgehen” és a „Verfahren” szavak ötlöttek fel bennem, azonban itt figyelembe kellett vennem a hivatalos fogalmakat. A rendőrségi eljárás, mint nyomozati forma (például: „eljárás indul az elnökkel szemben” = „ein Verfahren wurde gegen den Vorsitzenden eingeleitet”) kapta a „Verfahren” terminust, míg maga az eljárási mód, a kivitelezés értelmében a „Vorgehen” terminust („Törökország a Gázai blokád ellen jogilag akar eljárni” = „die Türkei will gegen Gaza-Blockade gerichtlich vorgehen”). A magyar „sértett” kifejezést szinte egyből „Opfer”-nek fordítottam volna. Végül azonban a „Geschädigter” terminus
mellett
döntöttem, a külső
konzulensem
tanácsára,
aki
magyarországi német összekötőként dolgozik a rendőrségnél. A Btk. és a rendőrségi zsargon is a sértett kifejezést használja és nem az áldozatot. Az áldozat csupán köznapi használatban 25
fordul elő, az nyomozati eljárásban szereplő „áldozat” helyett már „sértett” a helyes megfogalmazás. Hasonlóan jártam a gyanúsított szó kapcsán. Az önálló fordítás során a „Verdächtiger” szót használtam, azonban konzultáció során a „Beschuldigte” szónál kötöttem ki A magyar szövegben többször előfordulnak az „átok” és a „rontás” szavak. A német nyelvben is több kifejezés használatos rá, én elsődlegesnek a „Fluch” szót vettem, csupán szinonimaként használtam a „Verwünschung” kifejezést, mert a „Verfluchtung”-ot túl erősnek éreztem. Az „átok” szóval kapcsolatos igéknél könnyebb dolgom volt, hiszem a lehetséges igék széles tárházából választhattam: „abwenden”, „auflösen”, „brechen”.
Összegzésként, a következőket tapasztaltam a két szöveg fordításakor: 1. Mind a német, mind a magyar szavaknál megfigyelhető, hogy egy adott terminus nem feltétlenül jelenti ugyanazt a köznyelvben, mint a rendőrségi szakmai nyelvben. Két, a laikus által szinonimaként használt szónak akár erősebb, átfogóbb vagy mélyebb értelme lehet a rendőrségi illetve a bírósági szakszövegekben. Ezen szövegek fordításakor tehát nem a változatosabb megfogalmazás a lényeg. Ragaszkodni kell a szavak törvényben meghatározott értelméhez, azokat végig ugyanúgy kell használni. 2. Egy rendőrségi jelentés fordításakor sem az olvasmányosság a lényeg, hanem a tárgyilagosság. Ezen szövegek precízek, lényegre törőek. Eme funkciót meg kell őrizni a fordításkor, aminek során úgy érezhetjük, hogy fordításunk száraz. 3. A fordítás során nem hagyatkozhattam az elsődleges szótári jelentésre. Többször igénybe vettem internetes keresőket, ezáltal ellenőrizve, hogy az általam fordított kifejezés vagy szókapcsolat egy adott kontextusban megállja-e a helyét illetve hogy használatos-e az általam fordított módon.
4. A törvények neveinek fordításakor nem a szószerinti értelmet tekinthetem elsődlegesnek. Sokkal fontosabb, hogy mit tartalmaz az adott törvény és ennek tükrében kell a magyar jogszabályoknak megfelelő, vagy ha ilyen nem létezik, egy ahhoz a legközelebb álló terminust találni. 26
7. Felhasznált irodalom Szótárak: Halász Előd / Földes Csaba / Uzonyi Pál Magyar-német nagyszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest 1998) DUDEN Rechtschreibung (Duden Verlag, Mannheim 2000) DUDEN Richtiges und gutes Deutsch (Duden Verlag, Mannheim 2007) Olaszy Kamilla Wirtschaftsdeutsch Wörterbuch (OLKA Kiadó 2008)
Internetes oldalak: www.google.de www.wikipedia.de www.wikipedia.hu www.google.hu www.police.hu www.bka.de http://synonyme.woxikon.de http://szotar.magyarnemet.hu 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97800004.TV http://www.gesetze-im-internet.de/
27
8. Terminusjegyzék Polizeiliche Kriminalstatistik (PKS)
rendőrségi bűnügyi statisztika
r Straftat, s Delikt
bűncselekmény, bűntett
e Untreu
hűtlen kezelés
r Subventionsbetrug
szubvenciós csalás
r Kriminalpolizeiliche Meldedienst (KPMD)
Bűnügyi Rendőrségi Jelentőszolgálat
e Umschuldung
adósság-átütemezés
Kreditwesengesetz (KWG)
Hitelügyi Törvény
s Vorenthalten
visszatartás
StGB = Strafgesetzbuch
büntetőtörvénykönyv (BTK)
S Veruntreuen
sikkasztás, hűtlen kezelés
S Tatbestand
tényállás
SGB = Sozialgesetzbuch
Társadalombiztosítási törvénykönyv
Arbeitnehmerüberlassungsgesetz
Törvény a munkavállalók átengedéséről
e Anzeigepflicht
bejelentési/feljelentési kötelezettség
e Handwerksordnung
iparűzési rendelet
e Gewerbeordnung
ipartörvény
e Dienststelle
hivatal, szerv, hatóság
Gesetz gegen den unlauteren Wettbewerb (UWG) tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény e Markenpiraterie
márkakalózkodás
Insolvenzdelikte
fizetésképtelenségi bűncselekmények
Insolvenzverschleppung
csőd késleltetés
Unsegen
rontás
erlisten, erschwindeln
kicsal
e Kriminalabteilung
Bűnügyi osztály
e Stadtpolizei
rendőrkapitányság
e Vernehmung
kihallgatás
r Geschädigter
károsult / sértett
sicherstellen
lefoglal
e Rechtshilfe
jogsegély
Wertsachen
értéktárgyak
28
