Webvizit. Pécsváradi melléklet

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu www.pbkik.hu

XII. évf. 3. szám, 2010. április 2.

Pécsváradi melléklet

www.pecsgazdasaga.hu

Webvizit

2

Az üzleti életben fontos a rendezett fogazat, a szép mosoly Új, modern rendelôkben fogadják a pácienseket Szinte nincs olyan ember, aki ne gondolná meg százszor is, elmenjen-e a fogászatra. Azonban, ha sorban állás helyett pontos idôpontban érkezhet kezelésre, és a rendelôben mosolyogva fogadják, nem az „esetet”, hanem az embert látják a páciensben, legközelebb már biztosan nemcsak fájdalom esetén megy fogorvoshoz. A régió két megyéjében tevékenykedô Fogorvos Központ összeszokott orvos, asszisztens és fogtechnikus teammel várja a betegeket. Pécsett és Bátaszéken nemrégiben új helyre költöztek, Szekszárdon, a régi helyükön, de megszépült környezetben, új technológiákkal fogadják pácienseiket. Pécsett új az Árnyas-lakóparkban, az egyetem kertvárosi baleseti sebészetével – a volt Honvéd kórházzal – szemben található az új rendelônk – mondja dr. Oláh Mónika, a Fogorvos Központ vezetôje, a fog és szájbetegségek, valamint a konzerváló fogászat és fogpótlástan szakorvosa. – Rendezett a környezet, könnyû parkírozni. Az új rendelôben új magas szintû technikával a régi szakorvosi csapat dolgozik tovább. Mint mondja, minden egyes területet arra szakososodott orvos lát el, az implantátumoktól a fogszabályozásig, egymással összhangban. A magyar népesség fogászati helyzetérôl szólva kitért arra is, hogy a lakosság fogai és szájhigiéniája bizony a legrosszabbak közé tartozik a kontinensen, miközben a skandináv államokban a mintegy 25–30 éve elkezdett, és azóta alkalmazott megelôzô módszerek sikerrel jártak. Ezeknek köszönhetôen az idôskorú népesség nagy része is saját fogakkal rendelkezik. A 65 év körülieknek 21–6 saját foguk van, pótlására alig van szükség. A fogorvosok fix pótlást ritkán, kivehetô fogsort – részleges vagy teljes protézist – alig készítenek. Ezzel szemben hazánkban az 50 év felettiek csaknem felének protézisre van szüksége. A magyar egészségügyi szabályozás sem segített e problémán... Szólt arról is, többek közt az emésztôrendszer egészségének védelme érdekében is elsôrendû a száj betegségeinek megelôzése, azok korai felismerése és kezelésbevétele, valamint a már kialakult károsodások megfelelô helyreállítása. Éppen ezért kiemelt jelentôségûek a fogmegtartó kezelések, a fogtömés, a gyökérkezelés, vagy a gyerekfogászatban a barázdazárás a frissen elôtört, maradó fogak szuvasodás elleni védelme érdekében. Emellett mind többen szeretnék korrigáltatni szabálytalanul nôtt fogazatukat is. Az esztétikai kezelések – a fogfehérítés és fogékszer – is egyre népszerûbbek. A Fogorvos Központ szakorvosai a pácienseknek éves ingyenes felülvizsgálatot biztosítanak a megelôzés érdekében. Többlet szolgáltatásként informatív és interaktív honlapjukon a részletes, érthetô tájékoztató cikkeken túl, az „orvos válaszol” rovaton keresztül segítik a fogászati problémákkal küzdôket, de a gyermekeik fogait megóvni akaró szülôket is. A www.fogorvoskozpont.hu honlapjukon keresztül online is konkrét idôpontra jelentkezhetnek be a páciensek orvost és rendelôt választva. A fogászati kezelések árai ugyan messze az európai átlag alattiak itthon, de az állami társadalombiztosítás „visszavonulása” miatt felértékelôdtek az új finanszírozási lehetôségek. A doktornô az egészségmegôrzés érdekében mindenkinek – munkaadónak és munkavállalónak is – ajánlja az öngondoskodási formákat, éppen ezért a rendelôik üdülési csekk elfogadó helyek, emellett valamennyi magán egészségpénztár szerzôdéses partnerei. Az alkalmazottak egészsége már a legtöbb munkahelyen érték, ezért egyre több munkaadó köt megállapodást a rendelôkkel, – így a munkavállalóik további kedvezményeket vehetnek igénybe az éves ingyenes szûrés felett is.

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság


3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori: www.pecsgazdasaga.hu

4–7

Kamarai hírek

8–9

Utaztunk! 15. Pécsi Utazás Kiállítás és Vásár Környezetvédelmi termékdíj fórum

10

Díjazottak Kollár László Gasz Zoltán

11

9. oldal Horvát-magyar üzletember találkozó

A hónap üzletembere: Albert Tamás 12 A hatósági gyakorlat felmérése 12–13 Az év autóbuszos személyszállítója: Pandurics István

13

Enterprise Europe Network

14–15

Pécsváradi melléklet

18–19

Mesterképzés: Neves autógyárak beszállítói (Beck Andor)

Nagy sikerrel zárult a 15. Pécsi Utazás Kiállítás és Vásár

20

Kávészünet: Pucher István kômûves 20–21 Tanulószerzôdés: Mókus Mester Kft. Maketteken modellezik a tetôszerkezetet

21

10. oldal

Innováció 22 Az RQC Kft. aktuális képzési ajánlatai Új tagjaink: Valkba Kft.

23

„Kreatív városok” európai projektje

24

Új tagjaink: ISTF Kft. A NASA-tól a folyékony mûanyagig

25

Autóteszt: Nagy Péter – Peugeot 5008

26–27

Vendég-oldal

28

Pszichológia

29

Informatika

31

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rónaszegi Lenke, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft. Megjelenik havonta, a lap ára 475 Ft Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Díjazottak Kollár László

11. oldal Gasz Zoltán

Autóteszt: Nagy Péter – Peugeot 5008 21. oldal Mókus Krisztián

Maketteken modellezik a tetôszerkezetet 26-27. oldal

4

CÍMLAPSZTORI


www.pecsgazdasaga.hu A címben említett weboldal a baranyai megyeszékhelyet mint lehetséges befektetési célpontot mutatja be mind a hazai, mind a külföldi tôke számára. A site-on többek között a befektetési lehetôségekrôl tájékozódhatnak az érdeklôdôk, megtudhatják, hogy miért éppen Pécs lehet az ideális helyszín, de befektetôi segédletet is kaphatnak adatokkal, információkkal. Bemutatkozik a városban mûködô három ipari park szolgáltatásaival, valamint az is kiderül, hogy a város vezetése, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az ipari parkok közösen, együtt kívánnak tenni azért, hogy befektetôket vonzzanak a Mecsek aljára.

Elsôként dr. SÍKFÔI Tamást, a kamara titkárát kérdeztük a www.pecsgazdasaga.hu létrejöttérôl és létjogosultságáról. — Térségünk meglehetôsen kiesett a tôke által preferált helyszínek közül, a Dél-Dunántúl igen gyors ütemben kezd lemaradni nemcsak Budapesttôl, hanem a magyar átlagtól is. Sajnos, benne vagyunk az Európai Unió utolsó húsz legfejletlenebb térségében, ez – ismerve a bolgár és a román viszonyokat – nem különösebben dicséretes. Ennek elsôsorban – azon kívül, hogy fôváros központú az összes fejlesztési forrás allokáció, mi csak adófizetô terepként számítunk Magyarországon – az is az oka, hogy ami hibát el lehet követni helyben, azt mi megtesszük. Gondolok többek között a szakképzésre, hiszen a tôkét csak akkor tudjuk idevonzani, ha megfelelô mennyiségû és minôségû szakképzett munkaerô áll rendelkezésre. Nem véletlenül Gyôrbe, Székesfehérvárra, Tatabányára mentek a magyar és a külföldi befektetések, mert ott a szocialista nagyipar maradványaként igen jól kiképzett, megfelelô számú szakmunkaerô állt rendelkezésre. A pécsi iskolarendszer viszont a humán képzettséget preferálja, és nagy számban kerülnek ki az egyetemrôl a munkanélküli humán értelmiségiek. Hiába jelezzük az iskolafenntartóknak és iskoláknak, hogy ha mûködôképes gazdaságot, magas adófizetô, eltartóképes gazdaságot akarnak, akkor azért nekik is tenniük kellene. Át kelle-

ne alakítani az iskolarendszert, ahogy ez Gyôrben is történt, csökkenteni a gimnáziumi és növelni a szakképzési osztályok számát azokban a szakirányokban – mint a gépipar –, ahol látszik, hogy hosszú távon szükség lesz szakképzett munkaerôre. (Ne feledjük el, hogy ha ezek a képzések elindulnak, mire végez a gyerek, az is 3-4 év, újabb 3-4 év után szerzi meg a gyakorlatot, tehát majdnem tíz év telik el attól kezdve, hogy képesek vagyunk a paradigma váltásra.) Ha ez nem történik meg, akkor Pécs egy kis hivatali város lesz és azt sem mondhatom, hogy oktatási központ, mert elôbb-utóbb nem lesz szükség ennyi esztétára, humánerôforrás-menedzserre a gazdaságban, akiket kibocsátunk. Tehát véget ér az a fajta hullám, amelybôl az egyetem viszonylag jól él, bár gyártja a munkanélkülieket. Az elsô megbeszéléseken, amikor ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk, szóba jött: mindenképpen szükség lenne egy új marketing-munkára a tekintetben, hogy felhívjuk Pécsre a hazai és külföldi tôke figyelmét. Találkoztunk a polgármester úrral és a három pécsi ipari park vezetésével és ott próbáltuk összeállítani azt a feladat-csomagot, amelyet el kell végezni ahhoz, hogy valamiképpen növekedjen tôkevonzó képességünk. Tudni kell azt, hogy csak a három ipari parkban vannak olyan területek, amelyek zöldmezôs beruházások számára értelmezhetôk. Már akkor látszott, hogy van egyfajta szakmai munkamegosztás a három ipari park között egyrészt teleknagyság, másrészt szakmai irányultság alapján. Ez nagyon jó, mert nem konkurensek, hanem inkább segíteni tudnak egymásnak a tôkevonzás tekintetében. A városnak számos feladata lenne, többek között az, hogy milyen kedvezményrendszert képes felajánlani az idetelepülôk számára – sajnos ebben nem történt még elôrelépés. A kamara ebben az egyeztetésben azt vállalta, hogy megmozgatja nemzetközi kapcsolatrendszerét és ez évtôl kezdve egy akviráló roadshowt indít el Magyarországon és külföldön. Illetve ennek háttereként megalkotja az „investment Pécs” vagy „economy Pécs” keresôszavakra jól elérhetô honlapot magyar és angol nyelven. Ez utóbbi elkészült, reményeink szerint több kis- és közepes céget tudunk Pécsre csábítani. Nagyüzemek telepítésérôl az elôbb említett szakképzési gondok miatt nem lehet szó. Egyelôre nincs megfelelô munkaerô, de tisztában kell lenni azzal is, hogy az ilyen típusú befektetések 5-10 évre szólnak, utána pedig nagyobb gondot hagynak maguk után az elvándorlásukkal, mint ami elôtte

Még több információ: www.pecsgazdasaga.hu

volt. Nekünk elsôsorban a hazai tôkére kell számítanunk, illetve arra a középtôkére, amely hosszú távon szakmai befektetôként a várost célterületként értelmezi.

— Mégis egy honlap nem oldhatja meg önmagában a problémát. Mennyit tud segíteni a tôke idevonzásában egy elektronikus felület? — Nyilván egyrészt ez csak egy támpont. Ma a nagycégek többsége rendkívül jól szervezett döntési mechanizmusban határoz befektetéseirôl, kormányzati szinten vívnak ki hatalmas kedvezményeket, amit a magyar vállalkozások adópénzeibôl fizetnek nekik ki – a magyar vállalkozások fajlagosan kétszer annyi adót fizetnek, mint ezek az ominózus cégek. Tehát ez nem megoldás sem nemzetgazdasági, sem pécsi szinten. A középvállalkozások számára az információ egyik igen komoly forrása az internet, illetve a kamarák és az állami befektetés ösztönzési ügynökségek. Ha mi ennek a honlapnak – ahogy célunk – el tudjuk helyezni a bannerjeit ezeknek az információforrásos intézményeknek a honlapjain, akkor igen sokat tettünk a potenciális érdeklôdôkért. Ezt road-showkkal kiegészítve, személyes kontaktokat kiépítve elindulhat az a folyamat, ami reményeink szerint több tucat vállalkozás megtelepedéséhez vezethet.

— Említette az angol nyelvû felületeket, mi a cél: hogy hazai avagy külföldi tôke áramoljon Pécsre? — Látva a világgazdaságban a globalizációs folyamatokat, nekünk a hazai tôkét kell erôsítenünk és a hazai tôkével kell szimbiózisban fejlôdnünk. A globalizáció azt is jelenti, hogy a legtöbb

Déli Ipari Park


5

CÍMLAPSZTORI

avagy miért és hogyan érdemes Pécsre befektetni? külföldi tôkebefektetés enklávéként mûködik Magyarországon. Így van ez a Mercedessel is, már tudjuk, hogy hozni fogja a német beszállítóit, illetve többségében szerb és román vendégmunkásokat fog alkalmazni. Ez miért ért meg 40 milliárdot a magyar államnak a mi adópénzünkbôl? Tehát mindenképpen a jelentôs kötôdéssel, nemzetérdekeket is szem elôtt tartó magyar tôke az, amely számunkra a legfontosabb. Azt kell mondanom, hogy fôleg a német nyelvterület középcégei is érdekesek lehetnek számunkra, ôk munkakultúrát hoznak és sokkal jobban megragadnak ebben a kulturális közegben, mint a nagy cégek.

— Két pécsi ipari park abban a helyzetben van, hogy az autópálya mellett helyezkedik el. Ennek milyen vonzó hatása lehet a térségre? — Komoly gond az autópályával, hogy torzul, azaz az utolsó 15 km-es szakasza nem épül meg a horvát határig, illetve kimaradt az M6-os szentlôrinci elkerülôje is. Igazából ledolgoztunk egy 1520 éves hátrányt, de most reprodukálunk egy majdnem harminc éveset. Egyrészt ezek az útrészek nem épültek meg, másrészt ugye elkezdôdik idén a harántátkötôk tervezése az M8-ashoz, M9eshez, és bizony ezeknek az útvonalvezetése Pécs számára nem a legmegfelelôbb. Másrészrôl elindul egy 3,2 milliárd eurós vasútfejlesztési program az országban, abból egy fillér nem jön a Dél-Dunántúlra. Itt csak vasútbezárások vannak, az összes többi régió nagyon komoly vasútfejlesztésben fog részesülni. Ha ezeket összegzem, nincs sok okom a hurráoptimizmusra, mert éppen utolértük a többit, akik most ellépnek tôlünk. A helyi politikusoknak meg kellene érteniük, hogy a fel-

adat az: mindenképpen a többiekkel egy ütemben fejlôdni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor ez a térség kiürül és az M6-os semmi mást nem fog csinálni, mint az épeszû, versenyképes szakképzett munkaerôt elszívja innen. Ezt minden elemzô tudja az európai gyakorlatból.

Pécs vezetésének jelentôs szerepe van abban, hogy a tôkebefektetôk fantáziát lássanak a városban. NAGY Csaba alpolgármestert elôször arról kérdeztük, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésükre a befektetôk idevonzásához? — Az önkormányzat szoros kapcsolatot tart a Pécsi Tudományegyetemmel a befektetôk számára fontos képzések biztosítása érdekében. Azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb vállalatok befektetôi döntéseinek meghozatalakor – különösen a kutatás-fejlesztési és informatikai területen – jelentôs tényezô a megfelelôen képzett szakemberek megléte. Ezen kívül segítséget tudunk nyújtani pályázati pénzek bevonásában is, hiszen az önkormányzat, illetve az adott gazdasági társaság uniós pályázatokon esetlegesen kedvezôbb feltételekkel pályázhat. Különösen fontosnak tartjuk a megfelelô infrastrukturális körülmények kialakítását, ezen kívül ingatlanok, fejlesztési területek biztosításában, a hatósági ügyek gyors intézésében, a helyi vállalkozókkal, beszállítókkal történô kapcsolatfelvételben tudunk segítséget nyújtani.

— Egyáltalán milyen ipar fogadására kész a város? — Várjuk a mikroelektronikai ipar, az építôipar, a gépgyártás, az energiaipar, a környezetipar, az egészségipar és ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztés, az élelmiszeripar, a vendéglátás, a kulturális ipar, a kerámia- és porcelánipar, a logisztika valamint a kereskedelem területén mûködô cégek jelentkezését. Ami már adott, hogy az egészségipari befektetések elômozdítása érdekében 1,5 Mrd Ft összegû elnyert pályázattal rendelkezik az önkormányzat és a Pécsi Tudományegyetem résztulajdonában is álló Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Zrt. biotechnológiai fejlesztésekhez szükséges infrastruktúra kialakítására.

— Miként valósul meg a három ipari park és a város együttmûködése?

— Az együttmûködés fôként a városfejlesztési feladatok ellátása során valósul meg. A három ipari parkból a Pécsi Ipari Park önkormányzati tulajdonban van, az itt létrejövô befektetésekkel kapcsolatosan tud az önkormányzat a legkönnyebben segítséget nyújtani. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a három ipari parkkal rendszeres legyen a kapcsolat, az önkormányzat megfelelô és friss adatokkal rendelkezzen a szabad kapacitásokról, a már betelepült vállalkozásokról, az egyes ipari parkok által várt befektetôi körrôl. Fontosnak tartjuk egy egységes, naprakész önkormányzati befektetôi portfólió kialakítását is az ipari parkok együttmûködése mellett.

— Hogyan „reklámozza” a pécsi városvezetés a befektetési lehetôségeket? Ez a most elindult honlap miként járul ehhez hozzá? — Az önkormányzat létrehozott egy befektetôi portfóliót, amely magyar és angol nyelven elérhetô mind nyomtatott, mind elektronikus formában a város honlapján. Az önkormányzat rendszeresen részt vesz befektetôi fórumokon, ezeken információs anyagokat is biztosítunk a potenciális befektetôk részére. A most indult honlap célja az, hogy egy adott internetes felületen, egységes formában, lehetôleg naprakészen és tematikusan tájékoztatni tudjuk az érdeklôdôket a lehetôségekrôl. Elônye, hogy minden szükséges információ egy helyen megtalálható. Az interneten való megjelenéssel közvetlen tájékoztatásra és kapcsolatfelvételre is lehetôség nyílik. A késôbbiek során mind a befektetôknek, mind a helyi vállalkozásoknak regisztrációt és alapinformációk megadását követôen lehetôséget tudunk nyújtani arra, hogy akár közvetlenül kapcsolatba tudjanak kerülni egymással. A honlap tehát egyfajta katalizáló szerepet kell, hogy játsszon a befektetés-ösztönzésben az internet adta lehetôségek kihasználásával.

— A gyorsforgalmi út átadásával miként nônek meg a város esélyei a befektetésekre? — Az autópálya átadása a város számára egy régen várt esemény, bízunk benne, hogy csakúgy, mint a többi nagyváros esetében, Pécsett is nagy szerepe lesz a befektetések növekedésében. Az autópálya a város elérhetôségét, logisztikai feltételeit mindenképpen javítja, ezek egy multinacionális vállalat szempontjából rendkívül fontosak. További elônyt jelenthet, hogy a város nemzetközi repülôtérrel rendelkezik, ez az


6


CÍMLAPSZTORI

átadásra kerülô autópálya mellett fekszik. Az ipari parkok közül kettô közvetlenül csatlakozik az autópályához és a várt Pécs-Szentlôrinc gyorsforgalmi út megépítésével a harmadik ipari park is összeköthetô lesz. Tekintettel arra, hogy a város Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia elérése szempontjából kitûnô helyen fekszik, így a Balkán felé terjeszkedni kívánó befektetôk számára – az autópálya jelentette logisztikai támogatással – Pécs vonzó befektetési célponttá válhat.

A Déli Ipari Park kialakítása nyolc évvel ezelôtt kezdôdött, a nagy múltú, ingatlanközvetítéssel, -építéssel és forgalmazással foglalkozó Pentz Kft. koordinálásával. A park 250 ha-os területen fekszik, kiválóan megközelíthetô, ezt a terület déli részén az M60as autópálya, valamint a szintén határos, négysávossá vált 58-as fôút biztosítja, a pécs-pogányi repülôtér pedig csak egy kilométerre található. Az elsô ingatlant az egyik francia érdekeltségû hipermarket-lánc húzza fel – ez utóbbit már PENTZ Mihály, a Déli Ipari Park létrehozója árulja el. — Az alapközmûveket a tavalyi évben kiépítettük, további közmû- és útépítések zajlanak idén, az autópálya beindításával pedig azt várjuk, hogy a krízis elmúltával nagyobb léptékû ipari letelepedés kezdôdik Pécsett és környékén. Több irányból várjuk a vállalkozásokat. Az egyik a helyi kis- és közepes vállalkozások, számukra 2500-5000 négyzetméteres területeket tudunk biztosítani. 2500 négyzetméter és 50 ha közötti telkekkel állunk rendelkezésére a nagyobb, akár nemzetközi cégeknek, amelyek az ipar, logisztika vagy gyártás profillal dolgoznak. A három pécsi ipari park között kötött megállapodásban rögzítettük, hogy az egyes tevékenységeket melyik parkban látják szívesen. Mi a kis emisszió kibocsátású cégeket keressük, és az egyik fô csapásirány számunkra a Pécs Pólus programban a környezetipar.

— Pécs legfiatalabb ipari parkja milyen módon reklámozza magát? — Most készül a saját weblapunk, de tagja vagyunk az ipari parkok egyesületének, így az ô felületeiken is megjelenünk és más ingatlanos befektetô tagokon keresztül is propagáljuk magunkat. Cégünk a Pentz Kft., amely ennek a projektmenedzsere, nagyon régóta ingatlan-fejlesztéssel, – menedzseléssel foglalkozik, így megvannak a kapcsolataink. A következô lépés az lesz, hogy direkt módon a szomszédos országok kamaráin keresztül Németországba, Ausztriába, Olaszországba nyitunk és megkeresünk olyan cégeket, amelyekrôl azt gondoljuk, hogy helyük lehet itt. Véleményem szerint a Pécsre jövô emberek 70-80%-a az autópályán keresztül fog a városba jönni és azok egyszerûen belebotlanak a területünkbe – ez is egy kiváló reklámozási lehetôség. A zöldmezôs beruházást kezdeményezôkre számítunk, hiszen a két másik ipari park barnamezôs ipari park és mások a lehetôségeik is. Mi olyan területeket kínálunk, aminek nincs múltja, tehát nem folyt korábban semmilyen ipari tevékenység. Ennek több szempontból is lehet elônye.

— Elsôsorban kik érdeklôdnek a területek iránt? — Az érdeklôdés egyelôre a helyi cégek felôl nyilvánul meg inkább, de olyan nagyon nem léptünk még ki a piacra, mert további feladataink vannak a közmû-ellátással kapcsolatban. A közös honlap elindításával arra számítok, hogy ha valaki Pécsett akar beruházást kezdeni, ezen keresztül látja, hogy több lehetôség is kínálkozik a számára és érzékeli a közös akaratot a város, a kamara és a három ipari park összefogásában. Ez is volt az egyik célunk, hogy együtt akarunk tenni a városért, nem pedig konkurenciát támasztani egymásnak. Kiegészítô partnerekként úgy a szolgáltatásban, mint a telephely-kínálatban.

A Pécsi Ipari Park a város legrégebbi ipari parkja, a jelentôs nagyságú, egybefüggô területigényû zöldmezôs beruházások számára az országos fôhálózati utak mellett fekvô, minden szempontból megfelelô területeket bocsát rendelkezésre. A park kihasználtsága igen relatív, jelentôsebb területei nagykereskedelmi társaságok tulajdonában vannak, de egyelôre nem indultak meg a beruházások. Az értékesíthetô területek 80%-át adták el eddig, a visszalévô mintegy 20%nyi terület közmûvesítése elkészült és értékesíthetô. A Pécsi Ipari Parkban egy évek óta jól bejáratott innovációs-inkubációs központ mûködik a jövôbe mutató speciális tevékenységekkel (pl. ipari lézer kutatás) illetve jelentôs biotechnológiai kisvállalkozásokkal, biotechnológiai spin-off cégekkel. Mint BRÁNYI Endre, igazgató elmondta, az autópálya megnyitása várhatóan a park életébe is hoz egy kis mozgást. — A Mohácsra vezetô út körforgalmán keresztül közvetlen kapcsolatunk lesz az autópályával, így mi is arra számítunk, hogy jelentôsen megélénkül a logisztikai jellegû vállalkozások érdeklôdése az ipari park területei iránt – ennek már vannak jelei. Erre készülve közmûvesítettünk területeket a körforgalom és az autópálya között, ahová várjuk a vállalkozókat; ezek összközmûves területek és tetszés szerinti nagyságban kialakíthatók, ide az önálló telephellyel rendelkezô vállalkozásokat várjuk. Aki pedig korszerû új üzemcsarnokot szeretne, de arra nincs

— Mivel tudják vonzóvá tenni a saját kínálatukat? — Az egyik a terület nagysága, a növekedési lehetôség, a másik a kitûnô infrastruktúra, hiszen az autópálya mellettünk megy, a repülôtér itt van a közelben. Növeli az ázsiónkat a város közelsége, nagyon jók a közlekedési kapcsolatok és adott a zöldmezôs beruházási lehetôség is. Még több információ: www.pecsgazdasaga.hu

Pécsi Ipari Park


7

CÍMLAPSZTORI

pénze, hogy saját maga beruházásában azt megépítse, számukra ajánlható a vállalkozói falu, amelynek nagy erôvel épül a II. és III. üteme. Az I. ütemet teljes egészében bérbe adtuk, a második, harmadik ütemben épülô új üzemcsarnokok május végére készen lesznek. 400 és 600 nm közötti, teljes infrastruktúrával, szociális részekkel, irodákkal ellátott üzemcsarnokokat tudunk rendelkezésére bocsátani a vállalkozásoknak, akiknek egy kedvezményes bérleti díj konstrukciót is kialakítottunk.

Pannova irodaépület

— Milyen munkát fejtenek ki azért, hogy idevonzzák a befektetôket? Most ez új lehetôség, hogy egy közös honlapon is megjelennek a többi pécsi ipari parkkal. — Eddig próbáltunk élni minden lehetôséggel: értelemszerûen saját honlapunkon kínáljuk magunkat, az ITD Hungaryn keresztül részt veszünk külföldi vásárokon szóróanyagokkal, megjelennek PR-cikkek, illetve hirdetések a napi sajtóban, tagjai vagyunk szakmai szervezeteknek is, az ipari parkok szövetsége dél-dunántúli divíziójának vezetôje vagyunk. Tehát minden csatornát igyekszünk megragadni az információ szétszórásához. Nagyon jó lehetôségnek tartom, hogy a három pécsi ipari park egy felületen megjelenik. Emellett együttmûködéssel, információval, a közös érdekek képviseletével tudjuk egymást segíteni. Azt gondolom – és a többieket megismerve ôk is így vélekednek –, hogy ha közösen fellépve tudunk lendíteni azon, hogy ennek a déli térségnek és kifejezetten Pécsnek beinduljon a gazdasága, kialakuljon egy egészséges iparszerkezet, egyáltalán elkezdôdhessen egy új iparosodás, akkor ez mindannyiunk közös érdeke. Ha együttmûködünk, ha megpróbáljuk a gazdaság- vagy az iparfejlesztést vagy az arra ható tényezôket a mi szerény lehetôségeink szerint befolyásolni, akkor mindannyian megyünk elôre. Nyilvánvalóan vannak az ipari parkoknak önös érdekei. A saját mûködésünkkel kapcsolatban ezek lehetnek pályázati források, pályázati kiírásokkal kapcsolatos lehetôségek, de ugyanilyen fontos az építési és telephely engedélyeztetési eljárásokban elérni, hogy azok komfortosabbá váljanak a betelepülôk számára. Ezekben tudunk együtt mûködni, és nyilvánvalóan abban, hogy mások az adottságaink. A Pannova Ipari Park inkább a nagyobb emisszió kibocsátású ipart fogadja be, a mi parkunk lakóterületek közé ékelôdött, ezért a nagyobb zaj- és porterheléssel járó tevékenységek helyett az inkubáció, az innovációs tevékenységet folytató vállalkozások telepedtek meg. A Déli Ipari Park egészen nagy területeket tud kínálni, amit a másik kettô nem. Mindhármunknak megvan a saját profilja, amit a másik kettô tiszteletben tart és segít.

A Pannova Ipari Park Kôvágószôlôs településen helyezkedik el, 56 ha területen, ebbôl 20 ha a barnamezôs, a többi zöldmezôs beruházásra alkalmas. Az ipari park címmel 2007 óta rendelkezik. Azóta a fejlesztô cég saját forrásból kialakította az új szennyvíz-elvezetô hálózatot, európai uniós forrásból a beléptetô rendszert, az infokommunikációs hálózatot, és megépítette a szolgáltatóházat, ami irodahotelként mûködik. RÁBÓCZKI Beáta ügyvezetô a szolgáltatásokat sorolja:

sansz a letelepedésükre. Elég erôs propagandát indítottunk a park megismertetésére. Kiértesítettük az összes kôvágószôlôsi vállalkozót, akik várhatóan kinövik a telephelyüket, hogy ha bérleménybôl saját tulajdonba mennének, mi lehetôséget biztosítunk erre. A helyieken kívül számítunk azokra is, akiknek fontos – tevékenységükbôl adódóan –, hogy lakóhelytôl távol legyenek. Ebben tudunk versenyképesek lenni illetve a rugalmasságban és az árban.

— Ipari logisztikai területek értékesítése, bérbe adása, a mûködéshez kapcsolódó közmû szolgáltatások, portaszolgálat mûködtetése és az úthálózat karbantartása térvilágítással együtt. Vannak az egyéb szolgáltatások, amelyek az irodahotelhez kapcsolhatók: ide gyakorlatilag a pénzügyi szolgáltatáson keresztül az ingatlan értékbecslésig minden beletartozik. Amiben jól tudjuk pozícionálni a területünket, az az ipari park elhelyezkedése: lakott területtôl viszonylag távol van, tehát mindenképp ipari és logisztikai tervékenységek jöhetnek szóba. Ugyan a rendezési terv alapján nem kizárt, hogy kereskedelmi ingatlan is idetelepüljön, erre azonban kicsi az esély. Fôként azokat a vállalkozásokat várjuk, amelyek akár különösen zavaró hatású tevékenységet folytatnak – erre kiváló a park fekvése. Az érdeklôdés viszonylag nagy, de a gazdasági válság ezen a téren is érezteti hatását. Amiben mégis elôre léptünk az elmúlt években, hogy bekerült a köztudatba a nevünk, és mihelyst lehetôségük lesz pénzügyi forrásokra a nálunk érdeklôdô cégeknek, akkor azt gondolom, hogy van

— Péccsel van egy megállapodásunk, ami megtiszteltetés számunkra, hiszen Kôvágószôlôshöz tartozunk, bár Pécs is számol velünk. Természetesen a kamarával is együttmûködünk, napi szinten. A három ipari park között létrejött megállapodás pedig számunkra arról szól, hogy egymást segíteni tudjuk. Mindenki bepozicionálta magát, hogy milyen jellegû vállalkozások fogadására képes, mi, amint említettem, a nagyobb emisszió kibocsátású cégekre rendezkedtünk be. Véleményem szerint az jól tud mûködni, hogy egymást segítjük. Ha idejön egy befektetô, és mondjuk nagy áruházat szeretne építeni, tudjuk, hogy a másik két ipari parkban jobb helye lenne, ezért oda irányítjuk. Ez a történet viszont is mûködik. A pecsgazdasága.hu honlappal kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy nem tud többet tenni, mint bemutatni, vonzóvá tenni minket – a területeinket úgyis nekünk kell eladnunk. Jó és valós képet kap a weboldal által a befektetô, a többi rajtunk múlik. Ennyi az elvárás, ha csak felhívja ránk a figyelmet, ha csak idejön a jelentkezô, az nekünk bôven elég.

— Kinek a támogatására, együttmûködésére számítanak, és a három pécsi ipari park összefogásával mennyivel jutnak elôrébb?


8

KAMARAI HÍREK

Kedvezô lapjárás: Széchenyi-kártya Baranyában töretlen népszerûségnek örvend a kis- és középvállalkozásoknak folyamatosan likvid forrást biztosító Széchenyi-kártya – derült ki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a VOSZ Baranya Megyei Szervezete és a KAVOSZ Zrt. hitelkonstrukció új lehetôségeit bemutató fórumán. A gazdasági-pénzügyi krízis ellenére továbbra is sikeres a vállalkozók körében a Széchenyi-kártya, országszerte eddig 125 ezer ilyen plasztiklapot adtak át, és általuk 726 milliárd forint hitelt helyeztek ki. Baranya megye 5 százalékkal részesedik az országosan kihelyezett hitelállományból, összesen több mint 38 milliárd forintnyi Széchenyi-kártya hitelt helyeztek ki 2002 óta 6806 vállalkozónak eddig a megyében. — Az utóbbi idôszakban egyre több kisvállalkozás érdeklôdött a legnépszerûbb hiteleszközként számon tartott kártya iránt, és visszajelzéseik szerint elsôsorban likviditási gondjaik megoldására használják a terméket – mondta a fórumon NYUL Éva, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

Kifejtette, hogy a 2002-es 882 ezer forintos átlag helyett az utóbbi években 7 millió forint jut átlagosan egy igénylôre, aminek köszönhetôen az elmúlt években 7 milliárd forint feletti volt a baranyai kihelyezés. Lôrincze Péter a kártyakibocsátó KAVOSZ Zrt. részérôl arról számolt be, hogy a társaság három új termék, a három évre szóló forgóeszközhitel, az uniós pályázatok önerôkártyája és a beruházási kártya bevezetését készíti elô, amikhez a Széchenyi-kártyához hasonló kamattámo-

gatást és állami garanciavállalást szeretnének párosítani. Fajszi Lajos, a VOSZ Baranya Megyei Szervezetének elnöke a fórumon kiemelte, hogy azzal, hogy a forgalmazó bankok mellé a takarékszövetkezetek is beléptek, új forrást és közelebbi elérhetôséget kapott a Széchenyi-kártya. A Pécs városát képviselô Nagy Csaba alpolgármester arról számolt be, hogy az önkormányzat a kamara kezdeményezésére egy két évre szóló 100 millió forint összegû gazdaságélénkítô célkerettel kívánja segíteni helyben a kkv-k mûködését. Országos tapasztalat, hogy a hazai mikro, kis- és középvállalati szektor a válság által az egyik leginkább érintett terület, így az államilag támogatott vállalkozásfinanszírozás a tavalyi év egyik prioritása volt. Ennek jelentôs eszköze a Széchenyi-kártya program, amely az átmeneti likviditási problémával küzdô vállalkozásoknak jelent gyors segítséget a mûködés finanszírozásához, másoknak a vállalkozásfejlesztéshez. Az elmúlt 8 évben a kihelyezett hitelek 41 százalékát az 500 ezer forint és 4 millió forint közötti kerettel rendelkezô Széchenyi-kártyával vették fel. A hitelek 25 százalékát az 5 millió forintos, 18 százalékot a 10 millió forintos, 10 százalékot a 6-9 millió forintos, 5 százalékot a 11-25 millió forintos kártyával vették fel. A hitelek visszafizetési hajlandósága az egyéb hiteleknél kedvezôbben alakult: az elmúlt hét évben kiadott összes Széchenyi-kártya 3,5 százalékánál került sor az állami készfizetô kezesség beváltására, amelynek során 18 milliárd forintot fizetett ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.


Szerezze be új technológiáját és építsen üzleti kapcsolatot a Hannoveri Vásáron A Hannoveri Vásár olyan globális üzleti fórum, amely egy helyszínen egyesíti a rendelkezésre álló forrásokat, valamint a kooperációs és befektetési lehetôségeket. Ezenkívül bemutatja a világ vezetô ipari technológiáit, innovatív rendszereit és komponenseit, valamint automatizálás-technikáit. Az idei esemény kiemelt partnerországa Olaszország. A 2010. április 19-23. között megrendezésre kerülô kiállítás célszektorai: fémés gépipar, fémfeldolgozás, fémipari beszállítók, felületkezelés, mérnöki szolgáltatások, automatizálás, továbbá az idei rendezvény kiemelt szektorai: energia- és elektronikai ipar, energiaipari beszállítók, megújuló energiaforrás-felhasználók, hibrid- és elektromos energiaforrás gyártók és felhasználók. A kiállítás keretében kerül sor az Enterprise Europe Network közremûködésével megvalósuló b2fair nemzetközi üzletember-találkozóra. Az esemény a vállalkozások üzleti kapcsolatépítését segíti elô azáltal, hogy a résztvevôk – a kiállítás megtekintése mellett – elôre egyeztetett idôpontokban folytatnak kétoldalú tárgyalásokat, személyre szabott tárgyalási naptár alapján. A regisztrált cégek profilját a program hivatalos honlapján található elektronikus katalógus tartalmazza. További részletekért keresse fel a www.pbkik.hu oldalt, vagy a programfelelôst: Hendinger Anita [email protected]

Vállalkozói innováció a Dunántúlon A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2010. március 3án sikeres konferenciát szervezett Vállalkozói innováció a Dunántúlon címmel. A konferencián bemutatták a három dunántúli régió (Nyugat-Dunántúl, KözépDunántúl és Dél-Dunántúl) vállalkozói innovációs aktivitását, a területi hiányosságokat és lehetôségeket. A rendezvény keretében a Pécsi Tudományegyetem és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, a DDRIÜ Nonprofit Kft. közremûködésével, egy szándéknyilatkozatot is aláírt egy, a napenergiát kutató, Bay-Solar kutatóintézet felállításáról a PTE hamarosan elkészülô Science Buildingjében. Ez a szándék jelentôsen hozzájárulna ahhoz, hogy javuljon a régió energia terén eddigi eredményeinek nemzetközi láthatósága. Az elhangzott 11 elôadás letölthetô a DDRIÜ honlapjáról (www.ddriu.hu)


KAMARAI HÍREK

9

Horvát-magyar üzletember találkozó

Az üzlet házhoz jön

A Pollack-Expo kisérô rendezvényeként, az Enterprise Europe Network programjaként került sor február 26-án a horvát-magyar üzletember találkozóra.

Közép-Európai Üzletember Találkozóra invitálja az Enterprise Europe Network Pécs azokat a vállalkozókat és vállalkozásokat, akik termékeiket, szolgáltatásaikat külföldi piacokon is megjelenítenék, vagy saját portfoliójukat nemzetközi kapcsolatokon keresztül bôvítenék.

Az üzletember találkozó magyar résztvevôi között szerepelt négy klasztermenedzsment szervezet képviselôje is. Közülük számos sikeres uniós projektet vezet az Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület, míg a másik három újként, de erôs szakmai programmal alakult meg az elmúlt évben. Szöllôsi János, az Eszéken felépült és a közeljövôben átadásra kerülô energia-házról számolt be. A napkollektoros rendszerépítési és kivitelezési ajánlat a horvát tengerpart környékén lehet ígéretes üzlet. A régió egyik kitûnô innovatív ajánlatát a napelemes megfigyelôrendszert mutatta be az RG-Net Kft.

A magyar partnerek széles spektrumban mutatták be ajánlataikat: a Pannova Ipari Parktól kezdve, a mérnökirodai szolgáltatásokon át a külfejtéses szénbányászatig. A tüzelôanyag cellás fejlesztés valódi újdonság – az Enterprise Europe Network ajánlatába kerülve azonnal három külföldi érdeklôdést kapott a Kontakt-Elektro Kft. A dán fejlesztésû pellet-kazán mellett a Hô-szig Kft. is ezt a tipusú terméket ajánlja vevôinek, bár más teljesítmény-tartományban. A Mladen Perkov úr által bemutatott – zágrábi székhelyû – Intelligens Energia Klaszter különlegessége, hogy olyan mértékû és értékû komplex beruházásra képesek ajánlatot adni, amelyekre nálunk még nincs példa a klaszterek mûködésében. Az új tagok belépést szigorú feltételekhez kötik, nincs „potyautas” partner. (Rónaszegi L.)

FÜGE – Új év, új programok Márciustól újraindulnak a FÜGE (Fiatal Üzletemberek Gazdasági Egyesülete) programjai. A MarkCon Kft. és az RG-Net Kft., illetve FÜGE-tag ügyvezetôik bemutatkozása mellett tervezzük a Bikali-élménybirtok meglátogatását, a FÜGE nemzetközi kapcsolatfelvételét, valamint a Sziget Kft. ügyvezetôjének, az Év Üzletembere díjas Gerendai Károlynak a meghívását, valamint a FÜGE, mint egyesület hivatalos jogi formába öntését. Csörnyei László tagunk közvetítésében felvettük a kapcsolatot az olasz Lazio régió 3500 tagot számláló Kis- és Középvállalkozói Szövetségének (Federlazio) Fiatal Vállalkozói tagozatával, és képviselôiket a tavasz folyamán egy üzletember-találkozóra és ahhoz kapcsolt programokra látjuk vendégül. Még több információ: www.pbkik.hu

Egyedülálló lehetôség kínálkozik erre, hiszen az igen sikeres b2fair rendszernek köszönhetôen, a regisztrálók felhasználónév és jelszó segítségével folyamatosan nyomon követhetik, hogy kik és mely országokból jelentkeztek az üzletember találkozóra. Ugyanitt megtekinthetô a profiljuk és együttmûködési ajánlataik, igényeik. A regisztráltak az online katalógus segítségével választhatnak maguknak tárgyalási partnert és ôket is ugyanígy választhatják. A találkozón mindenki felkészülten saját tárgyalási naplóját használva vehet részt és akár 10-12 tárgyalást is folytathat, ami költséghatékonyság és idômegtakarítás szempontjából nem elhanyagolható. Mivel az üzletember találkozóra Pécsett kerül sor az utazási és szállásköltségek alacsonyak, vagy fel sem merülnek. A jelentkezôket az alábbi szektorokból várjuk: egészségipar, környezetipar, kreatívipar és egészségipar. (a szektorokat igen tágan értelmezzük, ha valaki bizonytalan abban, hogy jelentkezhet-e keressen bennünket) Célországok: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegro, Románia, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia, Ukrajna Idôpont: 2010. szeptember 10. Helyszín: Pollack Mihály Mûszaki Kar (Pécsi Tudományegyetem) Regisztráció: www.b2fair.com (Central-European Business Meeting – bal oldal, bordó sáv) www.monarchychambers.eu (Közép-Európai Üzletember Találkozó) A regisztráció egy ûrlap angol nyelvû kitöltése, ezen kívül azonban minden információ magyar nyelven is elérhetô. Kérdés és további információ esetén keressen bennünket! Hendinger Anita: 72/507-126 E-mail: [email protected] Dr. Misákné Schmidt Enikô: 72/507-164 E-mail: [email protected] Oszvald Károly: 72/507-131 E-mail: [email protected]

10

KAMARAI HÍREK

Utaztunk!


Nagy sikerrel zárta kapuit a Pécsi Utazás Kiállítás és Vásár, melyet idén 15. alkalommal rendezett meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Fair Expo Kft.

A késô téli és igen zord idôjárás ellenére mintegy 6000 látogató kóstolt bele a 70 kiállító által elénk varázsolt nyár hangulatába. Nagy meglepetéssel szolgált az idei díszvendég, a Balaton Régió, aki nem a megszokott nyári kínálattal csalogatta az érdeklôdôket. Egész éves programajánlatuk az évszakonként változó balatoni tájra és annak hangulataira hívta fel a figyelmet, kitörve a „ha nyár, akkor Balaton” idejétmúlt koncepciójából. A Fesztiválok Éve a Balaton körül is hihetetlenül gazdag eseményekben bôvelkedik, és nagyon bíznak a szervezôk abban, hogy az üdülési szokások változásával a belföldi látogatók is egyre nagyobb számban fedezik fel, hogy a Balaton körül mindig várja ôket valami „új és más”. Természetesen nem maradtak el a külföldi kiállítók sem, horvát, olasz, román és cseh partnerek is bemutatták kínálatukat.

Környezetvédelmi termékdíj fórum Új év–új szabályozás! Ismét változott a Környezetvédelmi termékdíj törvény 2010 január elsejével. Az idei évtôl új díjszámítási rendszer lépett életbe az italcsomagolások és a reklámtáskák területén, ami szinte minden kereskedôt érint. Változott a termékdíj fizetésre kötelezettek köre, valamint az átvállalásra vonatkozó szabályok is. A környezetvédelmi termékdíj szabályozásban 2010. január elsejével bekövetkezett változásairól szervezett fórumot a térség vállalkozói számára március 17-én a kamara Enterprise Europe Network irodája, melyet Nyul Éva, a PBKIK alelnöke vezetett le. A konzultációs lehetôséggel egybekötött elôadások célja az volt, felkészítse a vállalkozásokat mindazon jogszabályok ismeretére, melyek betartásával mentesülhetnek a hatósági ellenôrzések következményeitôl. Az elôadók ismertették a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos törvényi szabályozást, bemutatták a hulladékhasznosítást koordináló szervezetek tevékenységét a termékdíj fizetésre kötelezett gazdálkodó szervezetek számára.

Sztuhár Imre termékdíjas szakértô (Öko-Hungaria Nonprofit Kft.) elôadásában részletesen ismertette, hogy milyen termékeket terhel termékdíj fizetési kötelezettség, mikor keletkezik termékdíj fizetési kötelezettség, és miért érdemes koordináló szervezethez csatlakozni. Bemutatta a koordináló szervezetek szerepét a hulladékgazdálkodásban és tájékoztatást nyújtott a csatlakozási lehetôségekrôl. A koordináló szervezethez csatlakozott cégek részére a törvény termékdíj fizetésmentességet biztosít, cserébe kedvezô licencia-díj fizetés mellett gondoskodnak a cég csomagolási hulladékainak szakszerû, ökológia-

ilag legmegfelelôbb feldolgozásáról, újrahasznosításáról. Az április 20-án esedékes bevallásokhoz sok segítséget nyújtott a fórum. Sajnálatos, hogy a termékdíjas törvények betartása még mindig sok adminisztrációval jár, az uniós direktívák félrecsúszott jogszabályi átültetése miatt. Az Enterprise Europe Network az „EU-panaszláda” projektben ad hangot véleményének. (R.L.) Sztuhár Imre termékdíj tanácsadó


DÍJAZOTTAK

Díj és díj között nagyok a különbségek Baranya Gazdaságáért Díjjal ismeri el a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara annak a tevékenységét, aki a megye gazdasági fejlôdése érdekében fontos fejlesztéseket valósít meg. Ebben az esztendôben e kitüntetô címet KOLLÁR László, a bikali Reneszánsz élménybirtok tulajdonosa vehette át. Az általa megálmodott és létrehozott turisztikai attrakció a már meglévô minôségi szolgáltatással párosulva nagy elôrelépést jelent a régió idegenforgalmi kínálatban. A beruházás eredményeként a térségben új munkahelyek jöttek és jönnek létre. Az egyedülálló fejlesztés nagymértékben hozzájárul az idegenforgalomban érdekelt vállalkozások jövôbeni árbevételének növekedéséhez, kedvezô hatást gyakorol a helyi gazdaság fejlôdésére, az ágazat megerôsödéséhez a térségben, valamint a kézmûves szakmák és a szakképzés megújulásában is jelentôs szerepet játszik. — Nagyon fontos ez a díj számunkra, mert szakmai szervezettôl, a szakmai tevékenységükért kaptuk – mondja Kollár László. – A kamara, amely mindig is középen állt, a legnehezebb idô-

szakokban is a gazdaság, a tagok érdekeit szolgálta. Tagként magam is évek óta – elsôsorban a szakképzés területén, különösen jó a kapcsolatom, Cséfalvay Ágnessel – együttmûködöm a kamarával. Mint mondja, díj és díj között nagyok a különbségek. A kamara ebben a nem könnyû idôszakban is objektív döntéseket igyekszik hozni. Megnézi, hogy ki milyen fejlesztéseket hajtott

Igazi meglepetés volt a díj A kamara Angster József Díjjal ismeri el azok tevékenységét, akik egy-egy gazdálkodó szervezet, vagy szakma érdekeit meghaladó, Pécs gazdaságának egészét szolgáló kiemelkedô teljesítményt nyújtanak. Munkájuk eredményeként javul a város gazdasági teljesítôképessége, fontos fejlesztések valósulnak meg, vagy a gazdaság mûködési feltételeiben következik be jelentôs változás. Ebben az esztendôben az elismerést GASZ Zoltán, a PÉTÁV Pécsi Távfûtô Kft. ügyvezetôje vehette át. A pécsi szolgáltató cég vezetôje mindig is nagy hangsúlyt helyezett a tulajdonosi és a fogyasztói érdekek összehangolására, amelynek a megyeszékhely távfûtési hálózatának és fogyasztói helyek számának bôvítésével, az energiapolitika támasztotta kihívások figyelembe vételével, azokra vonatkozóan célirányos helyi intézkedésekkel kellett megfelelnie. Az elmúlt esztendôkben tevékenységének eredményeként számos mûszaki fejlesztésre került sor, valamint jelentôsen sikerült csökkenteni a távhôszolgáltatás költségszintjét. — Tényleg váratlanul, nagy meglepetésként ért, hogy ebben az esztendôben nekem ítélték oda ezt a díjat – kezdi beszélgetésünket Gasz Zoltán. – Külön értéke számomra, hogy egy gazdasági önkormányzat adományozta, tartott érdemesnek rá egy olyan szolgáltatást, amely – a dolgok természetes rendjébôl következôen – nem lehet a tetszési index csúcsán, bár erre törekszünk. Az el-

ismerés a cégnél dolgozó, magas színvonalú munkát végzô szakembereknek is szól, akik nagy szerepet játszottak abban, hogy Gyôr után Pécsett kell a legkevesebbet a távhôért fizetni. Egy ilyen csapat kialakítása, kialakulása hosszútávon valósulhat meg és hogy megvalósult, az önmagában sikertényezô. A Pétáv elsô számú vezetôje több mint három évtizede a távfûtés területén dolgozik. Az épületgépész-mérnök diploma megszerzését követôen a gázszolgáltatónál helyezkedett el, innen vezetett az útja a Pécsi Távfûtô Kft.-hez, jelenlegi munkahelyére. Az eltelt harmincöt évben végigkísérhette a távhôszakma kialakulásának folyamatát, fejlôdését, annak részese lehetett. Mint mondja, a PÉTÁV annak idején megyei hatáskörû vállalat volt, minden város – Siklós,

11 végre, azok a helyi gazdaság életében milyen mértékû változásokat eredményeznek. Kitért arra is, a gazdasági önkormányzat az elsô pillanattól kezdve nagy figyelmet fordított az általuk Bikalon megvalósított idegenforgalmi fejlesztésekre, ezért is különösen értékes számukra ez a díj. Szólt arról is, a sásdi kistérségben nem volt egyszerû feladat létrehozni egy olyan turisztikai terméket, mint a Puchner kastélyszálló, amely akkoriban teljesen ismeretlen területe volt a szállodaiparnak, még nem is létezett a hazai idegenforgalom palettáján. Be kellett vezetni, miközben folyamatosan fejlesztettek, bôvítették a kínálatukat. Elsô lépésben wellness részleggel bôvítették a szolgáltatásaik körét, most pedig egy országosan is egyedülálló élményparkot építenek. Mindezt ez utóbbi létrehozásáig saját forrásból és banki hitelekbôl valósították meg. Kollár László annak a véleményének is hangot adott, komoly üzenete van annak is, hogy 1996 óta, amikor az elsô beruházásukat elindították Bikalon, tíz évente folyamatosan egyedi turisztikai attrakciókkal jelennek meg a piacon. — Ennek az elismerésnek a legnagyobb értéke az, hogy egy egész megye vállalkozói, vállalkozásai egyetértésével ítélik oda, elismerve a díjazott teljesítményét – fejezi be beszélgetésünket. Sz.K. Komló, Szigetvár, Pécs, Mohács, Szentlôrinc – ide tartozott, s mint beruházási osztályvezetô felelôs volt a távhôellátás kiépítéséért, fejlesztéséért egész Baranyában. Állítja szakmailag élete legszebb és a legtermékenyebb idôszaka volt a 70-es évek második fele és a 80-as évek, ugyanis akkoriban épültek ki a távhôrendszerek. Csaknem két évtizede felsôvezetôként ténykedik. Öt éven át volt a cég mûszaki igazgatóhelyettese, majd annak igazgatójává nevezték ki, azóta is ezt a posztot tölti be. — Egy szolgáltató cégnél nehéz úgy tevékenykedni, hogy azzal mindenki elégedett legyen. Arra különösen büszke vagyok, hogy egy országosan is egyedülálló közalapítvány kuratóriumi tagjaként 14 000 pécsi lakás korszerûsítésének végrehajtásában dolgoztam, vissza nem térítendô támogatást nyújtva a lakások használóinak. Ma már a távfûtéses lakások jelentôs részében az ott élôk a saját igényeik szerint szabályozhatják a hômérsékletet, saját elhatározásunk szerint gazdálkodhatnak energiafelhasználásukkal. Az energetikai albizottság tagjaként vezetôje voltam annak a team-nek, aki kidolgozta, miként lehet a klasszikus távfûtést integrálni az alternatív energetikai rendszerekkel. Beszélgetésünk befejezéseként büszkeséggel említi meg az igazgató, hogy pécsiként is örömére szolgált az, hogy az EKF tevékenység részeként a PÉTÁV 750 milliós hálózatfejlesztéssel gyarapíthatta városát, a Budai (Zsolnay környék) városrészben és a Belvárosban komplex távhô közmûrendszert építettek ki csatlakozási lehetôséget teremtve az ottani épületeknek. Sz.K.

12

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

A folyamatos fejlesztés a titkuk Idén három éves a Budapest-Pécs közötti reptéri utas szállításra szakosodott Travel4You Kft. Kamarai tagvállalkozásunk ügyvezetôje szerint az óvatos minôségi fejlesztések és a kiszámítható, korrekt ügyfélkapcsolatok viszik elôre a céget. Az ügyvezetô már 1993-ban foglalkozott reptéri transzferrel, de akkor egy év múltán felfüggesztette a tevékenységét. – Három éve úgy láttuk, elérkezett az idô a minôségi, utasbarát szolgáltatást is nyújtó vállalkozás újraindítására – magyarázza a tulajdonos-ügyvezetô. – Mostanra több ilyen cég jelent meg a piacon, de tudomásunk szerint kevesen vannak azok, akik be is tartják a szigorú szabályozást. Az elôírások szerint a gépjármûveket ugyanis évente mûszaki vizsgáztatni kell, úgynevezett személyszállítói engedélyt kell hozzá szerezni (ezt mutatja a sárga színû rendszám), de a gépjármûvezetôknek is külön szakmai vizsgát kell tenniük, amely eltér például a nemzetközi buszvezetôi engedélytôl.

ALBERT Tamás cége minden évben fejlesztéseket hajt végre, amelynek köszönhetôen a három éves társaság kettôrôl nyolcra tudta növelni autói számát, és az utasok számára is egy sor minôségi fejlesztést hajtottak végre: így például az utasok fizethetnek bankkártyával, filmet nézhetnek, friss újságot olvashatnak, továbbá ingyenes wifi-eléréssel internetet is használhatnak. – Kérésére az utast reggel ébresztjük is, hogy ne késse le járatát, mindezekért pedig nem számítunk felárat, és akkor sem kell többet fizetnie, ha egyedül utazik – mondja az ügyvezetô, aki hisz abban, hogy nem érdemes belemenni semmilyen árharcba a konkurenciával, hanem inkább a minôséget és a szolgáltatást kell fejleszteni. – Három éve ugyanazon az áron dolgozunk – teszi hozzá. Az utasok kényelme és biztonsága az elsô, ezért a már említett kényelmi szolgáltatások mellett kétévente cserélik az autóikat, és GPS-nyomkövetés alapján szigorú sebességlimitet határoznak meg a sofôrök számára is.

A hatósági gyakorlat felmérése A magyar gazdaság versenyképessége az államszervezet mûködési, pénzügyi válsága miatt jelentôsen romlott. Az európai összehasonlításban igen jelentôs adóterhek, jövedelemközpontosítás és adminisztráció mellett pazarlás és hiány jelenik meg egyszerre az állami rendszerekben. A hiány miatt – a vállalkozások jelzései szerint – a hatósági gyakorlat egyértelmûen bevétel orientálttá vált. A kamara vezetése a vállalkozások hatósági tapasztalatairól felmérést készít évente, és annak összesített eredményét segítô szándékkal közzéteszi a sajtóban, és elküldi a hatóságoknak.

A PBKIK felmérése a hatósági gyakorlatról 2009. október–december, Baranya megye A felmérés önkéntes kérdôíves, ill. on-line kérdôíves volt, összesen 179 válasz érkezett vissza. A felmérés módszertana megegyezik a 2008-ban végzett felmérésével. Ennek megfelelôen a felmérés anonim volt, nem vizsgáltuk a válaszadók szektorális és nagyságrendbeli összetételét. A felmérés célja ez alkalommal is az, hogy a közvélemény lássa az adófizetô gazdaság véleményét is e témában. E mellett természetesen a politikai döntéshozók, és a hatóságok vezetôinek munkáját is segíteni szeretnénk azzal, hogy rámutatunk, a gazdaság szerint miben kell javulniuk. A válaszok közül elenyészô volt az extrém pozitív vagy negatív értékelés. A válaszok döntô többségének értékelései viszonylag szûk értékhatárokon belül mozogtak.

A 2009-es felmérés során a 2008-ban már alkalmazott kérdôívet használtuk, amelyet széles vállalkozói kör véleménye alapján alakítottak ki szakemberek. A kérdôív két részbôl áll, az elsô részben a válaszadó maximum 4 hátóságot értékelhetett a megadott szempontok alapján, a különbözô hatóságok eltérô számú értékelést kaptak. Az egyes hatóságokat „funkcionális” oldalról közelítettük, mivel a gyakori átstrukturálás, névváltozás miatt így volt kezelhetôbb. A második, kifejezetten vállalkozói kezdeményezésre megfogalmazott részben a nemzetgazdasági szinten értékelték a válaszadók a helyzetet. E részre valamennyi válaszadó adott értékelést. Az értékelés 5 fokú skálán történt ahol az „1” a legrosszabb, az „5” a legjobb értékelést jelentette.

Dél-Dunántúli Gazdaság Az Európa Kulturális Fôváros év kapcsán még nem tudják, hozhat-e kiugrási lehetôséget, mert pontos információik nincsenek az érkezô turisták számáról. Mint azt Albert Tamás hangsúlyozza, nemcsak a helyi utazási irodákkal, hanem a Pécs2010 Menedzsmentközponttal is jó kapcsolatra törekszenek, ennek köszönhetôen nemrég például – miután külföldi újságírókat szállítottak Budapestrôl Pécsre – benne lehettek a Telegraph címû angol napilapban. – Mindenesetre felkészültünk, jöjjenek minél többen, a magunk részérôl szívesen vállaljuk a növekvô igényeket és az ebbôl fakadó feladatokat – üzen a bizonytalankodó helyi vállalkozásoknak is Albert Tamás. ZBT

Reptéri transzferrel jobban megéri A Travel4You az utasainak pontgyûjtô kártyát ad, amellyel úgynevezett törzsutas-kedvezményt biztosít visszatérô ügyfelei számára. A cég ügyvezetôje úgy látja, sajnos kevesen tudnak a szolgáltatásról, nagyon sokan úgy gondolják, olcsóbb és kényelmesebb, ha saját autóval mennek a reptérig vagy szállítják el a családtagot, munkatársat. Ehhez képest, ha a józan észre hallgatnának, a cég által kínált 8000 forint igazán barátságos és költséghatékony megoldás lehetne.

A baranyai vállalkozások a hatóságok munkáját a 2008-as 2,5-es értéket követôen 2009ben átfogóan 2,79-re értékelték, amely ugyan növekedést mutat az elôzô év eredményéhez képest, mégis alacsony érték az elvárhatóhoz képest. Míg az elôzô felmérés során a megadott szempontok közül a hatóságok részérôl tapasztalható emberi magatartás, az adófizetônek kijáró tisztelet kapott igen rossz értékelést (2,07), addig az idei felmérés során igen jelentôs javulás tapasztalható (2,8). A jogorvoslati lehetôségek a vállalkozások megítélése szerint rosszabbak, mint voltak egy évvel ezelôtt. A vállalkozások a fent nevezett szempontokat – a jogorvoslati lehetôségeke kivéve – az elvárhatónál rosszabbnak értékelik, azonban meg kell jegyeznünk, hogy a 2008-ban végzett felméréshez képest a 2009-es felmérés során jobb eredmények születtek. Csak reménykedhetünk benne, hogy mindez a felmérési eredmény publikálásának is köszönhetô. Továbbra is komoly gondot jelent azonban, hogy a vállalkozások tapasztalata szerint jogorvoslati lehetôségek kevéssé adottak, aki ennek ellenére élni kíván vele, az a tapasztalatok szerint hatósági retorzióra számíthat. Ez azt mutatja, hogy még mindig él az a hatósági gyakorlat, miszerint az ellentmondásos szabályozás értelmezésére nem ad ki sem a ha-


13

ELISMERÉS

A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete, a NIT Hungary minden évben megválasztja az Év Autóbuszos Személyszállítóját, aki legutóbb, 2009-es teljesítménye alapján Pandurics István, a pécsi Ikarosz Utazási Iroda ügyvezetô igazgatója lett. A szakember 1977 óta foglalkozik személyszállítással, pályája elején a Pannon Volán autóbusz-vezetôjeként dolgozott, majd 1985-ben egy másik cégnél nemzetközi járatokat vezetett és ott kezdte kialakítani az elképzeléseit az önálló vállalkozáshoz. 1990-ben teli ötletekkel és nagy ambícióval elindította az Ikarosz Utazási Irodát. Célja akkor is és ma is az, hogy minôségi szolgáltatást nyújtson a magyar turisták számára.

Az év autóbuszos személyszállítója: Pandurics István — Miként válik az ember az Év Autóbuszos Személyszállítójává: pályázni kell vagy jelölik? — Pályázni is kell, de a húsz éves tapasztalat is benne van. És kell a kedves vendégek elismerése is, hiszen ennek alapján jelölik az embert erre a tiszteletteljes díjra. — Ha valakinek azt mondom, hogy ön az év autóbuszos személyszállítója, lehet, hogy megvonja a vállát. — Sajnos, ez így igaz. Tudom, hogy vannak nálam sokkal nagyobb autóparkkal rendelkezô vállalkozók is, ám úgy gondolom, hogy a munkám minôsége iránti igény juttatott el ehhez az elismeréshez. Én már ’90-ben is megköveteltem az embereimtôl, hogy formaruhában vezessenek, ezzel is tiszteljük meg a velünk utazókat.

tóság, sem az „alkotó”, kötelezô érvényû állásfoglalást. Az egyes intézmények közül a munkaügyi felügyelet kapta ez alkalommal is a legrosszabb, meglepôen alacsony értékelést, a 2. legmagasabb válaszadó szám mellett. Sajnálatos, hogy a 2008-as 2,13 értéke 2009-ben már csak 2,01. Vagyis romlott a megítélése az elmúlt egy évben. A legjobb minôsítést ismét a munkaügyi központ kapta (3,4) – szintén magas válaszadás mellett –, amely nyilvánvalóan összefügg azzal is, hogy munkájukat kevesebb retorzió és több segítség jellemzi a vállalkozások felé. Az átlagosnál – a munkaügyi felügyelet kivételével – mindegyik hatóság jobban szerepelt a 2009-es felmérés során. A 2008-as eredményekhez képest majdnem mindegyik hatóság megítélése jelentôsen javult. A tavalyi felmérés eredményéhez képest már az illetékhivatal sem lóg ki negatív irányban a „helyi kötôdésû” hatóságok közül, habár megítélése elmarad az önkormányzati hatóságokétól, amelyek szintén jelentôsen tudtak javítani megítélésükön. Az idei felmérés alkalmával is kiemelkedôen magas számú volt az APEH minôsítések száma, míg összesített minôsítése átlagos az intézmények között, amely a fenti összefüggések alapján nem rossz teljesítmény, figyelembe véve azt is, hogy az APEH megítélése is javult, ugyan nem jelentôsen, alig egy tizeddel (2,57). A teljes felmérés megtalálható a www.pbkik.hu honlapon

— Miként lehet megrajzolni ennek a szakmának a fejlôdését? Ma mit nevezünk európai szintû autóbuszos személyszállításnak? — Nagyon komoly elôírásoknak kell megfelelni ahhoz, hogy valaki autóbuszos személyszállító vállalkozó legyen. Azt is meg kell jegyeznem, hogy ez a szakma semmilyen anyagi támogatásban nem részesül, minden pályázatból kizártak bennünket, így kénytelenek vagyunk saját erônkbôl eleget tenni az Európai Unió elôírásainak. Folyamatosan úton vagyunk a kontinensen és állandóan ellenôrzik az autóbuszokat. A magyaroknak a gépjármûvek fenntartása sokkal nehezebb, mint a más államokban dolgozó kollégáknak a már említett forráshiány miatt. Így is meg kell felelnünk a szigorú feltételeknek, legfeljebb sokkal többet kell anyagilag is és munkaidôben is áldoznunk ezért. — A munkaruhát említette, de mivel tudnak önök többet adni más vállalkozókhoz képest? — A honlapunkon olvasható az a sok pozitív visszajelzés, amit az utasainktól kapunk egy-egy utazás után. Én és kollégáim is a vendégeket családtagként kezeljük. Nekünk nem az a fontos, hogy egy csoport elment és jön a következô, hanem az, hogy azon az úton az utas jól érezte magát, és reményeink szerint visszatérjen. Szerencsére ezt a filozófiát sok törzsutas is igazolja. Én egy kicsit fanatikus vagyok, aki ismer, tudja, hogy mindent az autóbuszok mûszaki és esztétikai állapotára és az embereim továbbképzésére fordítok. Mivel nagyon sok jó buszsofôr van az országban, a világon, én azt mondom, hogy valaki akkor lesz közöttük igazán jó, ha egy kicsit mûvelt is. Fontos, hogy a buszvezetô hozzá tudjon szólni azokhoz a beszélgetésekhez, amik a csoportban zajlanak, de tudnia kell azt is, hogy mikor húzódjon háttérbe. — Az ön tapasztalatai szerint ma mekkora teret kapnak az autóbuszos személyszállítók az utaztatásban? Egy távoli célpontnál sokan a repülôgépet részesítik elônyben. — Ez így igaz. Azt gondolom, hogy aki felül az autóbuszra, az tudja, hogy mit vállal. Aki pedig repülôgéppel utazik és leszáll adott célpontban, neki nem az utazás élménye az elsôdleges. Véleményem szerint sokkal többet lát a buszon utazó, mint aki 3-4-5 órát repül. Igaz, hogy hosszabb és fárasztóbb az utazás, de ez megtérül, hiszen a sok látnivalót nem tudja visszaadni a repülô, plá-

Még több információ: www.pbkik.hu

A díjazott Pandurics István (középen)

ne, ha az idegenvezetô el is mondja, hogy mit és miért érdemes megtekinteni. — De nem érzi, hogy egy kicsit háttérbe szorulnak a buszok, hogy mindenki a kényelmet keresi? — A tavalyi év nagyon nehéz volt, de gondolom, ezzel nem csak a mi irodánk van így. Én mégis reménykedem, hogy az emberek továbbra is fognak utazni, hiszen ezek az élmények egyszeriek, megismételhetetlenek és nem lehet elvenni tôlük. — Az ön szavaiból kiérzôdik az autóbuszok iránti elkötelezettség. Az Év Autóbuszos Személyszállítójának mi a nagy vágya? — Az, hogy ez a szakma kerüljön arra a helyre, ahová érdemes. Ne csak a monopolhelyzetben lévô Volán vállalatok tudjanak helyi, helyközi járatokat indítani, hanem lehetôség adódjon arra is, hogy a kis- és középvállalkozások is megkezdhessék ezt a munkát. Egyelôre úgy néz ki, hogy 2016ig erre nem lesz mód Magyarországon. A szakma meg sajnos hígul, és ez nagyon nagy mértékben rontja annak a renoméját, aki odafigyelve minôséget ad. — Mire kötelezi vagy mire jogosítja fel önt ez az elismerés? — Csak munkára jogosít és egyben kötelez is, mert még többet kell dolgozni és produkálni, hogy ennek az elismerésnek megfeleljek. Elôttem négyen kapták meg a címet, megtiszteltetés számomra, hogy immár én is közöttük, az Év Autóbuszos Személyszállítói között lehetek. N.T.

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Magyar-szlovén együttmûködési nap az eHealth területén

Chemicals Meet the Buyers – VIP üzletember találkozó Mintegy 80 résztvevôje volt a UK Trade&Investment által szervezett rendezvénynek, melyre március 9-11 között, Chesterben került sor. A magyar résztvevôket nemzetközileg is elismert aktivitásuk miatt hívták meg, részben az Enterprise Europe Network által is ismertetett technológiai profiljuk miatt.

A szekszárdi székhelyû Envihorizont Kft. közel 20 tárgyalást folytatott le a találkozók napján, több ígéretesnek tûnô kapcsolatot alakítva ki. A mikroalga bioenergetikai-biotechnológiai komplexum létrehozására specializálódó, környezetiparban tevékenykedô cég saját technológiai ajánlatához keresett pénzügyi befektetôket, speciális kémiai anyagokat, enzimeket. Az Enterprise Europe Network Kamarai Irodája Pécsett is szervez hasonló jellegû rendezvényt a környezetipar, egészségipar, kreatív ipar és élelmiszeripar számára, a regisztráció már nyitott a szeptember 10-i rendezvényre. (www.monarchychambers.eu)

Új energiaházat adnak át Eszéken – látogatást tervez a kamara A Pollack Expo 2010 mellett szervezett üzletember találkozó egyik eredménye, hogy a résztvevôk meghívást kaptak az eszéki AGRIA jelenlévô képviselôjétôl a március végén átadásra kerülô energiaház megtekintésére. Az Enterprise Europe Network Kamarai Irodája által szervezett rendezvényt tehát újabb követi, melyen kifejezetten az energiaházak, energiatakarékos építkezési módok iránt érdeklôdôk vehetnek részt áprilisban. További információkat a www.pecsikamara.hu weblapon tesznek majd közzé a szervezôk.

Az Enterprise Europe Network és az INNOREG partnerkapcsolatok kialakítását elôsegítô rendezvényt szervez az e-egészségügy területén Budapesten, 2010. május 27-én. Az egynapos rendezvény célja a magyar-szlovén partnerkapcsolatok elôsegítése az infokommunikációs technológiák orvostudományi alkalmazásai területén: — kutatási együttmûködések kialakítása, közös projektek kidolgozása az Európai Unió 7. Keretprogramjának felhívásaira — meglévô kutatási eredményekre alapozott technológiai transzfer és kutatáshasznosítási együttmûködések kialakítása. Célcsoport: — magyar vállalkozások, egyetemek, kutatók — szlovén vállalkozások, egyetemek, kutatók — kapcsolódhatnak a környezô országok érdeklôdô szervezetei (Ausztria, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Horvátország, Románia). A rendezvényen az adott projekt-elképzelések elôzetes bemutatásával lehetôség nyílik több szlovén partnerrel elôre egyeztetett, kétoldalú találkozások keretében közvetlen kapcsolatfelvételre, tárgyalásra. A részvételi költség bruttó 50 EUR vagy 13.500 Ft, ami magában foglalja a rendezvényen való részvételi lehetôséget, a kétoldalú tárgyalások szervezését a másik fél partnereivel, a cégeket bemutató katalógusban való megjelenést, részvételt a rendezvényt megelôzô napon tartandó vacsorán. Program május 26. Este: vacsora május 27. Délelôtt: — Bemutatkozás a magyar és szlovén szervezetek részérôl — eHealth szektor magyarországi és szlovéniai helyzetének bemutatása Délután: — Kétoldalú szervezett tárgyalások


Ön is fejlesztô? Tudassa Európával! Az Enterprise Europe Network Kamarai Irodája arra biztatja a technológia-orientált vállalkozásokat, hogy kísérjék figyelemmel a díjmentesen rendelkezésre álló technológiafigyelô csatornákat. Ennek több oka is van: — Az adott területen érdekelt szervezetek az eszközök segítségével piacfigyelô magatartást tanúsíthatnak, — az egyszerû kapcsolatfelvételt követôen megvalósítható a fejlesztési és termelési /szolgáltatási helyzet összehasonlítása (benchmarking,) — ajánlatokkal találkozhatnak, melyek segíthetnek megoldani az egyes technológiai nehézségeket, — valós igényekre reagálhatnak, melyek mögött konkrét megrendelések állnak, — munkatársaink segítségével az ön ajánlata/igénye is bekerülhet a rendszerbe. Az Európai Unió nagy figyelmet kamaránk pedig jelentôs társfinanszírozást fordít arra, hogy a globalizációban Európa ne maradjon le, hogy az egyes piaci szereplôk ne csak országukon belül, a „szomszéd utcával” versengjenek, hanem táruljon fel a kis- és középvállalkozások értéke. A kamara honlapjáról (www.pecsikamara.hu) elérhetô az Enterprise Europe Network összes szolgáltatása. A Technológiai Adatbázis megtekinthetô közvetlenül: www.technology-market.eu/pecs. Az angol nyelvû témaspecifikus hírlevélre feliratkozni a következô oldalon lehetséges: http://www.pbkik.hu/index.php?id=12970

Az érdeklôdôk részvételi szándékukat 2010. április 30-ig jelezzék a projektjüket, együttmûködési elképzeléseiket bemutató anyag megküldésével az alábbi elérhetôségeken: Császár Gergely tel.: +36-72/507-187, email: [email protected]

Az oldalt Császár Gergely állította össze

14

A bemutató anyag egy angol nyelvû adatlap, melynek tartalmaznia kell a kutatási, illetve a kutatáshasznosítási, technológiai transzfer elképzelés tömör leírását max. 1,5 oldalon. Amennyiben a projekt-tervezethez van már szlovén partner-elképzelése, vagy más magyar vagy külföldi együttmûködô partnere, kérjük, szintén jelezze!

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-186

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: [email protected]


15

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Az Európai Unió oktatás- és szakképzés-politikája A szakképzés és oktatás fejlesztése az elmúlt másfél évtized során alapvetô prioritássá vált Európában. A Lisszaboni Stratégiában megfogalmazott célok szerint az EU kizárólag egy tudás alapú gazdaságra alapozva veheti fel a versenyt a mai globális színtéren, melynek mozgatórugója a szakképzett munkaerô. A színvonalas oktatás és képzés alappillére a gazdasági növekedésnek, hiszen szinte minden szakpolitikai területre hatással van. Az oktatáspolitikai döntések ugyan a tagországok nemzeti hatáskörébe tartoznak, de a tagországok közös célokat tûznek ki, melyek megvalósítását az Európai Unió Közösségi programjai is támogatják. Az oktatás és az üzleti világ közötti kapcsolat szorosabbra fûzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok valóban a piaci igényeket kielégítô, versenyképes munkaerôvé váljanak. A kereskedelmi és iparkamaráknak, mint közvetítô intézményeknek, kiemelkedô szerepük van e két terület közötti kapocs megerôsítésében. Az Európai Unió oktatást és szakképzést támogató politikája Az oktatási, szakképzési és ifjúsági politika a Maastrichti Szerzôdéssel jelent meg, mely a Közösség feladataként jelölte ki – a tagállamok közötti együttmûködés ösztönzésével, tevékenységük támogatásával – a minôségi oktatás és szakképzés fejlesztését. A tagállamok ugyanakkor megôrizték hatáskörüket az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozóan. Az Európai Unió tehát ösztönzô intézkedéseket elfogadhat ugyan, de a tagállamok jogszabályainak harmonizálását nem érintheti. A jogharmonizáció kizárásával így a közösségi oktatási politika tulajdonképpen közösségi programok, kezdeményezések indítására és a tagállamok együttmûködését ösztönzô közös célok meghatározására korlátozódik. Az EU oktatási közösségi programjai Az Európai Unió a tagállamok közötti együttmûködés ösztönzését, az oktatásban és szakképzésben részt vevô intézmények fejlesztésének támogatását úgynevezett közösségi programokon keresztül valósítja meg. Minden egyes program egy pályáztatási rendszerre felépülô támogatási forma. A programokat mindig meghatározott, átfogó célok és elvek megvalósítása érdekében hozza létre az EU. A programok jelentôs része az Unión kívüli országok számára is nyitva áll. Az oktatás, szakképzés és ifjúságpolitika területén 2007. január elseje óta két nagyobb közösségi program mûködik: az Európai Unió oktatási és szakképzési tevékenységét támogató Egész Életen Át Tartó Tanulás program, valamint a fiatalok nem formális nevelését elôsegítô Fiatalok Lendületben program. Az Egész Életen Át Tartó Tanulás program négy „szektoriális” részbôl áll, amelyek az oktatás és képzés egy-egy területén nyújtanak pályázati lehetôségeket. A Comenius akció a közoktatást támogatja, egészen az érettségi szintjéig. Az Erasmus a felsôoktatás, a Leonardo a szakmai képzés minden más, a felsôoktatáson kívül esô szintjén és területén, míg a Grundtvig a szakmától független felnôttkori tanulás számára biztosít forrást. Ezen kívül a programnak van egy „transzverzális” része is, amely négy, szakpolitikai célokat lefedô kulcstevékenységbôl áll (különösen a nyelvoktatás és az új technológiák területén). A Fiatalok Lendületben Program (Youth in Action) elsôdleges célja a nem formális nevelési programok támogatása fiatalok számára. Oktatás és szakképzés a gazdasági növekedés hosszú távú befektetése Egy versenyképes tudásalapú társadalom kiépítéséhez szükség van arra, hogy a munkaerôpiac kínálata folyamatosan alkalmazkodni tudjon a piac keresletéhez, éppen ezért fontos, hogy az oktatás és szakképzés középpontjában a készségek folyamatos és színvonalas fejlesztése álljon. Ez azért is szükséges, hogy a hazai szellemi elit ne kényszerüljön más országba települni a képesítésének megfelelô kereslet hiánya miatt, hanem tudását és megszerzett képességeit hazai keretek között is hasznosítani

tudja. Ennek az úgynevezett „brain-drain” jelenségnek a leküzdéséhez ugyanakkor versenyképes fizetésre és megfelelô munka- és kutatási környezetre is szükség van. Oktatás & szakképzés 2020 (E&T 2020) A 2009 májusában elfogadott, az oktatás és szakképzés stratégiai céljait kitûzô keretrendszer (Oktatás és képzés 2020) új, negyedik pillérként megnevezte a „vállalkozói szellem ösztönzését elôsegítô” oktatás és szakképzés fontosságát is, melynek célja az innovatív és kreatív gondolkodás ösztönzése az oktatás és szakképzés minden szintjén. Ennek az EU kezdeményezésnek a célja, hogy megerôsítse az oktatási intézmények és munkaadók közötti partnerséget, hogy kettôjük együttmûködésének köszönhetôen a mai fiatalokat valóban a jövôbeli igényeknek megfelelôen képezzék. Az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd európai fóruma (University – Business Dialogue) A vállalatok oktatásban való elkötelezettsége stratégiai fontosságú a piaci igények felderítéséhez, ehhez ugyanakkor az egyetemek strukturális reformjára, modernizálására van szükség. E cél elérésére indította a Bizottság útjára az egyetemek és vállalkozások fórumát, mint e két terület európai platformját. A fórum elsô találkozójára 2008. februárjában került sor, és az érdekelt felek növekvô jelentôséget tulajdonítanak a fórumnak, mivel a gazdasági recesszió még inkább rávilágított az európai tudásháromszög – oktatás, kutatás, innováció megerôsítésének fontosságára. (Schmitt Pál, az Európai Parlament magyar néppárti képviselôje – és egyik alelnöke – a dosszié raportôreként aktívan foglalkozik a témával). A vállalkozói kedv ösztönzése: valósítsuk meg ötleteinket! A fórum elképzelései szerint szükség van az egyetemek tantervének és tanulási módszereinek megváltozatására. Az új, vállalkozás-orientált tanterveknek a transzverzális, átfogó és alkalmazható képességeken kell alapulnia, valamint az alapvetô gazdasági és technológia fogalmak oktatása alapkövetelménnyé kell, hogy váljon. A felsôoktatás feladata, hogy olyan tanulási környezetet nyújtson, mely a tudás hasznosítása érdekében ösztönzi a függetlenséget, a kreativitást és a vállalkozói szellemû megközelítést (üzletemberek állandó jelenléte az egyetemeken, konferenciák, gyakornoki programok, projektmunkák, junior tanácsadó vállalatok, inkubátor programok szervezése, tanárok folyamatos képzése a vállalkozói ismeretek tanítására). Ezáltal is bátorítható az innovatív ötletek, vállalkozások megvalósulása. Mindezt az üzleti szféra javaslatain alapulva kell véghezvinni, így részvétele az oktatási döntéshozatalban és egyetemi iránytestületben elengedhetetlen. Jó példák erre a Marie Curie Initial Training Networks által finanszírozott posztgraduális képzési programok. Az Európai Bizottság számos programmal igyekszik támogatni e kezdeményezést, úgymint a Mini-vállalkozások a középoktatásban vagy az ERASMUS fiatal vállalkozók számára.

A vállalkozói szellem ösztönzésére való törekvés számos EU dokumentum központi eleme: Európai Ifjúsági Paktum, Kisvállalkozások Európai Chartája és a Bizottság 2006ban közzétett kommunikációja is. Határokon túli mobilitás az egyetemek és vállalatok között Számos sikertörténet szól a hallgatók mobilitásáról mind a 7. kutatási keretprogram (FP7), mind az Erasmus, Erasmus Mundus programok keretében az ipar és az egyetemek közötti mobilitási programokról és együttmûködési projektekrôl, a két ágazat közötti mobilitás szintje mégis továbbra is nagyon alacsony. Ennek egyrészt jogszabályi, finanszírozási és adminisztratív akadályai vannak (társadalombiztosítás hordozhatóságának és a mobilitásban való részvétel kreditrendszeri elismerésének hiánya), másrészt akadály a vállalatok negatív hozzáállása is, mivel sokuk nincs is tudatában a mobilitásból származó hosszú távú elônyöknek. Pedig a mobilitási programokból nem csupán a külföldön tapasztalatot szerzô hallgató, dolgozó tesz szert haszonra, hanem maguk a küldô intézmények és munkaadók is. Az idegen nyelvek elsajátítása, kommunikációs készségek fejlesztése, külföldi vállalati kultúra és struktúra megértése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tapasztalatokkal gazdagodó hallgató, dolgozó nyitottabb, kreatívabb ötletekkel járuljon hozzá a hazai vállalkozás mûködéséhez. Ráadásul nagyon értékes kapcsolati hálóra is szert tesz, ami nagyon fontos az európai belsô piac potenciális lehetôségeinek kihasználásában. Éppen ezért rendkívül fontos a vállalatok ösztönzése a mobilitási programokban való részvételre, melyet az Európai Bizottság a már létezô keretprogramok – fôként a szakképzést célzó Leonardo program – fejlesztésén keresztül szeretne elérni. A finanszírozás hatékonyságának javításán kívül ugyanakkor szükség van arra is, hogy a külföldön szerzett tapasztalatok valóban elismerést nyerjenek a tanulmányok során, ezért a Europass dossziét és az Európai Szakoktatási és Szakképesítési Kreditrendszert (ECVIT), mint az oktatás és szakképzés kölcsönös elismerésének eszközét, tovább kell fejleszteni. Hazai kezdeményezések Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz kihívást jelent a kis- és középvállalkozások számára, hiszen fel kell venniük az egyre növekvô versenyt az európai piac vállalkozásaival. Számos kezdeményezés segíti a fiatalok vállalkozói kedvének ösztönzését. Az 1993-ban alapított Junior Achievement Magyarország (JAM) például a 14-19 év közötti fiatalok vállalkozói készségének fejlesztésére jött létre olyan programok segítségével, mint a Gazdasági Kalandjáték, Diákvállalkozások vására vagy a Business Ma Mindenkinek. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is szervez középiskolai diákversenyt, melynek fô témája a vállalkozások alapítása, mûködtetése és fejlesztése. Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: [email protected]

16

PÉCSVÁRADI MELLÉKLET


Takarékos költségvetés Pécsváradon A kemény takarékossági intézkedéseknek, a szigorú költségvetési rendszernek köszönhetôen az elmúlt esztendôt pozitív eredménnyel zárta Pécsvárad önkormányzata. Az idei pénzügyi tervet azonban az elvonások miatt ismét csak hiány beállításával tudták elkészíteni. Mint dr. BÍRÓ Ferenc polgármester elmondta, a tavalyihoz képest mintegy 30 millióval kevesebb bevétellel számolnak, elsôsorban a szociális ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások csökkenése miatt. A megszorítások elsôdlegesen a szociális gondozást, a nappali ellátást, a jelzôrendszeres segítségnyújtást, valamint a bentlakásos szociális ellátást érintik. Pécsvárad ebben az esztendôben 1,1 milliárd forintból gazdálkodhat, amelynek részét képezi az a több mint 300 millió forintos kötvényalap, amelyet döntôen a pályázati támogatásokhoz szükséges önrészre tettek félre. Egyebek mellett a közeljövô egyik legnagyobb fejlesztésére egy új iskola zöldmezôs beruházásban történô megépítésére és egy óvoda-felújítására. A 720 millióba kerülô program megvalósításához szükséges források elôteremtéséhez a város pályázatot nyújtott be. — Idén ismét takarékossági intézkedések egész sorát tartalmazó költségvetést készítettünk – kezdi beszélgetésünket Pécsvárad polgármestere. – A múlt évben bevezetett változásoknak köszönhetôen a hiány ez évre a felére, 15 millióra csökkent, amelynek pótlását folyószámlahitellel oldjuk meg. Ebben az esztendôben is készült egy újabb takarékossági csomag, ugyanis a tavalyi intézkedési sornak köszönhetôen múlt év végére a 36 millió hiányból néhány milliós plusz lett. Szólt arról is, a városnak az iparûzési adóból származó bevétele meghaladja a száz milliót, ami nagy segítséget jelent. Ezt az összeget elsôsorban az intézményeik fenntartásához használják fel, amelyek számos plusz kistérségi feladatot is ellátnak. — A fejlesztések megvalósításához több pályázatot is benyújtottunk, ezek elbírálására az elkövetkezô idôszakban kerül sor – mondja Biró Ferenc. – Többek között az életveszélyes állapotban lévô iskola helyett új építéséhez szeretnénk támogatást elnyeri. Az erre benyújtott pályázat eredményhirdetése áprilisban lesz. Az idei esztendô nagy feladata ennek a beruházásnak a megkezdése. A Vár utcai óvoda épületének

felújítását, bôvítését szintén pályázati úton elnyerhetô források felhasználásával kívánjuk megvalósítani. A II. Béla Élelmiszeripari Szakközépiskola mûemlékvédelem alatt álló épületének rekonstrukciójára, eszközök vásárlására pedig 218 millió fordítunk. Igyekszünk minden pályázati lehetôséget kihasználni. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt pályázatból a rendezvényeink megtartásához, a Társadalmi Infrastrukturális Operatív Programból iskolafejlesztésre, a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtottból pedig a templom felújításához próbálunk meg forrásokhoz jutni. Szólt arról is, hogy a hagyományos nagy rendezvényeiket – Szent István Napok, Leányvásár – a jövôben is meg kívánják tartani. Az ezekre fordítható pénzügyi keretet is kénytelenek voltak az elmúlt esztendôhöz hasonlóan csökkenteni. Tavaly a kulturális programokból származó bevételek pótolták a hiányzó összeget, egyetlen program sem maradt el pénzhiány miatt. Kitért arra is, a városban megtelepedett vállalkozásokat a gazdasági válság ugyan érintette, de nagy részük talpon maradt. A PannonPharma folyamatosan fejleszt, ennek következtében növekedett az általa befizetett adó mértéke is. — A cégek – különösen a nagyobbak – talpon maradtak Pécsváradon – hangsúlyozza a polgármester. – Az Agrover ugyan kevésbé jó évet zárt, de ez az általa fizetett iparûzési adóban nem érzôdik. Új vállalkozások nem igazán vannak, kevés a munkahely, sok a munkanélküli. Ennek csökkentése érdekében kihasználtuk a közmunka programban rejlô lehetôségeket, sokan vettek, s vesznek benne részt. Szívesen látnának nagyobb – környezetkímélô, zöld – iparágakat, vállalkozásokat. Szándékukban állt, hogy kialakítsanak erre alkalmas területet, azonban jelenleg a telephelyfejlesztéshez elérhetô pályázati lehetôségek 50 százalékos támogatást nyújtanak, a többit a városnak kellene felvállalni. Ez túl nagy terhet róna a városra, szeretnék a likviditásukat megôrizni. A pécsváradi városháza


17


A régió egyetlen gyógyszergyára Pécsváradon telepedett le a régió elsô és egyetlen gyógyszergyára a PannonPharma. A cég exportja ugyan még nem jelentôs, azonban partnereik közöl a legnagyobb megrendelôjük az UNICEF, így egyedüli magyar cégként szerepelnek az ENSZ hivatalos beszállítói listáján. A másfél évtizeddel ezelôtt alakult cég Pécsett kezdte meg mûködését, onnan költözött át Pécsváradra. Közel 6000 négyzetméteren több különleges üzem is létesült a szilárd gyógyszerformák – tabletta, kapszula, granulátum, por – gyártásán túl, különleges aszeptikus technológiájú szemészeti készítmények, orvostechnikai eszközök gyártására, illetve akár autolog transzplantációs humán 3D szövetek elôállítására is. Folyamatosan építik ki kapcsolataikat a jelentôs hazai tudományos kutatóhelyekkel, kiemelten a Pécsi Tudományegyetem kutatóival, akikkel közös nagy kutatás-fejlesztési programokat hajtottak végre, ezek eredményeként új gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek engedélyezéséhez szükséges klinikai vizsgálatok már megkezdôdtek. A PannonPharmánál folyó fejlesztések lehetôvé teszik a bio-technológiai gyártáskultúra megteremtését, s egyben, azt is, hogy a természetes gyógyszerek és gyógymódok végre visszakerüljenek sokezer éves érdemeik által kivívott helyükre. A cég megvásárolta a budakalászi Gyógynövénykutató Intézetet, ahol megkezdte a gyógynövényalapú IRIX (Naksol) spray újragyártását. A Dél-Dunántúlon szerepet vállaltak a gyógynövénytermesztés 125 éves hazai kultúrájának helyreállításában. A PannonPharma támogatja a Warad 2015 Alapítvány által mûködtetett akkreditált iskolát, az Erdei Tanodát, amelynek tantervében kiemelt helyen szerepel a gyerekek érdeklôdésének felkeltése a természet és a természettudományok iránt. A cég dolgozói közül a diplomásak száma meghaladja a nem diplomásokét, ami jelzi, a gyógyszergyártásban kiemelten fontos szerepet játszik az emberi tudás által hozzáadott érték.

A Mecsek Tea különlegességei A Mecsek lábánál elterülô baranyai kisvárosban, Pécsváradon és környékén a különleges mediterrán klímának köszönhetôen régi hagyománya van a gyógynövény termesztésének, gyûjtésének. E hagyományokra építve alakult meg a Mecsek-Drog Kft. 1986-ban. Az általuk elôállított gyógyteák alapanyagát nagyrészt a környékben termelt gyógynövények szolgáltatják. Évente megközelítôen két és fél tonna gyógynövényt dolgoznak fel, jelentôs részét Baranya megyei gyûjtôktôl, termesztôktôl, míg a fennmaradót hazai gyógynövény nagykereskedôktôl vásárolják fel. A gyógynövények hatóanyaga alkalmas betegségek megelôzésére, betegségek kiegészítô kezelésére és utókezelésére is. Ezek a házi szerek az egészség megôrzésére, betegségek enyhe tüneteinek gyógyítására alkalmasak. Kedvelt gyógyteáikban, ötvözik a gyógynövényekrôl szóló tradicionális ismereteket a legmodernebb technológiai eljárásokkal. A piaci több lábon állás miatt a gyógynövények feldolgozása mellett már hosszú évek óta élvezeti teákat is gyártanak: gyümölcs-, zöld- és feketeteát. Sikerük zálogának mindkét területen a minôséget tekintik, amit teáik kifejlesztése, az alapanyagok kiválasztása és a gyártási folyamat egésze során szigorúan ellenôriznek. Vallják, hogy a népi megfigyelések ismeretén, a szakembereik szaktudásán, a gyógynövények világában való jártasságán kívül a legfontosabb az alapanyagok minôsége, ez határozza meg a késztermék minôségét is. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetnek erre, kizárólag minôsített beszállítóktól származó gyógynövényeket dolgoznak fel, amelyet korszerû, számítógépes és logisztikai rendszerükkel összehangoltan, a legszigorúbb higiénés elvárásoknak megfelelô körülmények között tárolnak. Termékeiket modern és biztonságos berendezésekkel állítják elô, ami garanciát jelent az állandó minôségre, s biztosítja a tradicionális hatás és modern higiénés elôállítás feltételeit. A Mecsek teák kizárólag természetes alapanyagokból, tartósítószerek felhasználása nélkül készülnek. Belsô ellenôrzô rendszert mûködtetnek az alapanyag beérkezésétôl kezdve a különbözô munkafázisokon át a vevôikhez történô kiszállításig a GMP és a HACCP elvárásainak megfelelôen. A folyamatos fejlesztés, fejlôdés eredményeként a kezdeti kilenc teából álló kínálatuk mára több mint hetven termékbôl – három termékcsoportba sorolható: gyógyhatású teakeverékek, gyógynövény alapú életmód teák, valamint élvezeti teák – álló palettává bôvült. A legnépszerûbb ezek sorában a Mecsek Baby tea, amely hatékony, mégis kíméletes segítséget nyújt a „hasfájós” csecsemôknek. Az utóbbi év sikerterméke a pH Varázs lúgosító tea, amely hozzájárul a szervezet ideális sav-bázis egyensúlyának kialakításához. A Mecsek-Drog Kft. a gyógynövény alapú készítmények piacán betöltött helyét a magas minôség Az üzemépület melletti elkötelezettségének, valamint folyamatos újításainak köszönhetik. Az összeállítás támogatói: PannonPharma Gyógyszergyártó Kft. 7720 Pécsvárad, PannonPharma u.1. Tel: (72)566-750 Fax: (72)566-751 Mecsek-Drog Kft. 7720 Pécsvárad, Erzsébet u.18. Tel:(72) 565-969; 566-022 KÔKA Kô- és Kavicsbánya Kft. 1113 Budapest, Daróczi u. 30. Tel: 06/1/3728-157 KÔKA Kô- és Kavicsbányászati Kft. Pécsváradi homokbánya

18



Télen, nyáron kulturáltan!

Pécsi Kereskedelmi Központ

Bérelhetô irodák Konferencia terem Étterem

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-100


KLUBÉLET

19

Adóklub: felelôs és sikeres mûhelymunka A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara már hosszú évek óta mûködteti az Adóklubként ismert szakmai mûhelyt. A klub legfontosabb célja, hogy a havi rendszerességgel szervezett találkozókon az éppen aktuális problémák felvetésével a lehetô legtöbb információt

adja át a gazdaság és a pénzvilág szereplôinek. E kiemelt szakmai mûhely jelentôségét erôsíti a vállalkozások irányából érkezô fokozott érdeklôdés. Az Adóklub tevékenységérôl, az eddigi eredményekrôl dr. BÍRÓ Zoltán, az Adóklub elnöke adott kérésünkre rövid összegzést.

— Az ön által vezetett és felügyelt szakmai mûhely sikere vitathatatlan, hiszen ezt az érdeklôdôk egyre növekvô száma is bizonyítja. De melyek azok a kérdések, amelyek a leggyakrabban hangzanak el a cégvezetôk részérôl? — A résztvevôk a rendezvényeinken számviteli szolgáltatást folytató cégek, társaságok, egyéni vállalkozók, illetve vállalkozások vezetôi és munkatársaik. A szakmai kérdések természetesen a gyakorlati kérdésekkel összefüggésben merülnek fel. Az elmúlt idôszakban rendszeres elôadóink voltak olyan egyetemi oktatók, APEHnál és más hatóságoknál dolgozó szakemberek, akik szakmánk kiválóságai közé tartoznak, és elismert szakemberek. A hosszú évek tapasztalata alapján mondható, hogy ezek a találkozók a résztvevôk számára jó fórumot biztosítanak arra, hogy tapasztalatokat cserélhessenek a napi problémáik megoldása érdekében. A szakmánk gyakorlásához ugyanis hozzátartozik a szakmai tapasztalatok széleskörû hasznosítása, és e tapasztalatok szakmai körben történô, minél szélesebb körû terjesztése. Különösen fontos a vállalkozások tevékenységét meghatározó jogszabályi háttér minél jobb, és mélyebb ismerete. A számviteli szolgáltatás az évek folyamán egyre bonyolultabb szolgáltatássá vált. A könyvelô nem magányos farkasként küzd ügyfelének érdekképviseletében. A vállalkozások életében egyre nagyobb szerepet kap a könyvelô, hiszen a gazdasági döntések hatásainak mérlegelése egyre nagyobb szerepet kap. — Az eddigi tapasztalatok szerint – éppen a hektikusan változó jogszabályi háttér okán – mekkora mértékû a vállalkozásokon belül az a fajta bizonytalanság, amely például a hitel melletti fejlesztések tervezését, illetve a hosszú távra történô tervezést érinti? — A vállalkozások lételeme a fejlesztés, a beruházás, ha lehetôség van rá, akkor a munkahelyteremtés. A vállalkozások jelentôs része kényszervállalkozásként jött létre, mert az a remény is táplálja a vállalkozás indítását, hogy megélhetést biztosítson magának a vállalkozónak, illetve ezen keresztül a családjának is. A sikeres, fejlôdô vállalkozásoknak igen sok esetben van szükségük arra, hogy a vállalkozás gazdasá-

gi erejéhez mérten idegen forrásokat használjon fel a beruházásához. Annak érdekében, hogy a vállalkozás tulajdonosa biztonságban tudja vállalkozását és a kockázatokat csökkentésére olyan elôrelátással kell rendelkeznie, amely a körülmények figyelembevételével megtervezze a vállalkozás jövôbeni gazdasági helyzetét. Ez a munka újabb kihívást jelent a számviteli szolgáltatásban dolgozók számára. A várható adatok megbecslése önmagában is kockázatot jelent, amelyet még növel a környezet bizonytalanságából eredô kockázat. A gazdasági tervezést végzô számára jelentôs kihívás a hosszabb idôtávra vonatkozó gazdasági elôrejelzés, amelyet komplikálnak a környezetben lezajló gyors változások. — Melyek az adózással kapcsolatban felmerülô, illetve rendszeresen visszatérô kérdések, problémák? — Az adórendszerben az utóbbi idôben bekövetkezett változásokat – a nemzetgazdaság helyzetét figyelembe véve- költségvetési bevétel centrikusság jellemezte. Ezért gyakran a mûködô adórendszerrel szemben megnyilvánuló kritikai észrevételek alapvetôen annak bonyolultságával, nehezen követhetô változásaival, illetve az adóterhek növekedésével kapcsolatosan merülnek fel. Az adórendszer egyszerûsítésével kapcsolatos igények rendszeresen visszatérôek, de a jogalkotást végzôk részérôl csak ritkán meghallott kiáltások. Pedig az adórendszernek méltányosnak, ösztönzônek és arányosnak kell lennie. Az adórendszer közgazdasági hatásaként befolyásolja az adózók magatartását, lehetôvé téve (néha kényszerítve), hogy az érintettek gazdasági racionalitását erôsítve segítse elô, hogy az adózás hatását is mérlegelve döntsenek a vállalkozók a termelési tényezôk felhasználásának arányairól, illetve a vállalkozók érezzék a szabályozókban közvetített nemzetgazdasági elképzeléseket, illetve a különbözô adónemek legyenek arányosak a vállalkozások teljesítményével, amelyet egyébként az általuk elôállított szolgáltatások és áruk piaci versenyhelyzete határoz meg alapvetôen. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy az adózásban mindenféle minimum követelmények teljesítésének jogos, vagy jogtalan elvárásai kerülnek megfogalmazásra, amelyet a piaci helyzet

vagy visszaigazol, vagy nem. A bonyolult adórendszer az adminisztrációs terhek növekedését is okozza. A legnagyobb kockázatot az adójogszabályok bonyolultsága jelenti. A jogszabályok közötti kapcsolatok, összefüggések teszik igazán bonyolulttá az alkalmazást. — Érdekelne a véleménye arról, hogy ön szerint vajon mi lehet annak a feltételrendszernek a legfontosabb alapja, amely képes lenne biztosítani a magyar gazdaság koherens fejlôdését. Azaz: milyen gazdasági klíma lenne szükséges radikális adócsökkentéshez? — A gazdaságfejlesztés alapvetô céljai közé kell tartoznia az új, piacképes innovatív termékek és szolgáltatások megjelenésének. Ebben a piac értékítélete a legfontosabb, mivel a terméket és szolgáltatást el kell adni, ahhoz piaci igényt kell kielégíteni, vagy teremteni. A magyar gazdaság anyagi- és szellemitôke hiányos gazdaság, látszik ez abból is, hogy egyszerre kellene mûködtetni a régi, de már nem elég hatékony gazdasági szerkezetet, és már kellene kiépíteni az újat, amely a jövô piacai igényeit fogja kielégíteni. Arról vannak ismereteink, hogy a jelenlegi struktúrában elôállított termékek javarészt nem piacképesek, mert például túl drágán állítjuk elô sok esetben, a technológiai színvonala sem felel meg az igényesebb piaci keresletnek, vagy a feldolgozottsági foka nem megfelelô, de az új piacképes termékek elôállításának kapacitásai még nem épültek ki, mert megfelelô likvid tôke sincs hozzá. E mellett a jelenlegi pénzügyi válság hatásai a reál gazdaságot is elérték, az új termelési struktúrák kiépítése a régi romjain történik, a gazdaság mûködtetésében jelentkezô pénzügyi lehetôségek erôsen beszûkültek, a rendelkezésre álló saját erôforrások sincsenek bôvében, nem rendelkezünk tartalékokkal, ez jellemzi a mai gazdasági körülményeket. Ráadásul ez párosul a bonyolult adórendszerrel, a bürokratikus intézményi közigazgatással, és egy drágán mûködô állami irányítással. Úgy tûnik, hogy ennyi kedvezôtlen hatást a versenyszféra már nem képes gazdaságosan eltartani. Ezért szükség lenne átgondolni azon összefüggéseket, amelyek ezek együttesét jellemzik. A vállalkozási szféra versenyképességi elônyének érvényesülését nagymértékben korlátozza az elôzôekben említett terület nemzetközileg mért versenyhátránya. Végig kellene gondolni, ki kellene alakítani olyan stratégiát, amely alapvetôen meghatározná, milyen irányba akar haladni a magyar gazdaság. E stratégia tekintetében nemzeti egyetértés szükségeltetik ehhez, mert ez nem rövidtávú kérdés, amelyet négyévente lehet változtatni, sûrû koncepció változással. E.É.

20


MESTERKÉPZÉS

Neves autógyárak beszállítói Az elmúlt több mint másfél évtized gazdasági, társadalmi változásai egyértelmûvé tették: a talpon maradás záloga a folyamatos szakmai önképzés, a versenyképes, magas színvonalon végzett munka. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban vannak olyan értékek, amelyek évszázadok óta nem változnak, egyebek mellett, hogy magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket. Bólyban a város határában létrehozott iparterületen az SMT Hungaria Kft. több mint másfél évtizede kezdte meg mûködését. A teljes egészében német tulajdonban lévô cég az autóipar és a professzionális kéziszerszámgyárak beszállítójaként állítja elô termékeit. Több neves vállalatnak gyártanak szénkefe-rendszereket, precíziós és mikro-filtereket, elektronikai alkatrészeket. — Az elsôk között telepedett meg az ipari parkban a cégünk, amelyet annak idején négy üzletember alapított meg, az elsô üzemcsarnokot 1996-ban adták át – kezdi beszélgetésünket BECK Andor, az SMT Hungaria Kft. ügyvezetôje. – Rá két évre a német Schunk csoport tagja lett, amely a világ huszonnyolc országában van jelen, hatvan leányvállalattal, ezekben összesen 7900 embert foglalkoztat. Az SMT Hungaria Kft. bólyi telephelye négyszázötven embernek ad munkát.

Mint mondja, az elmúlt években jelentôs fejlesztésekre került sor Bólyban, 2002-ben elkészült a második csarnok, majd rá négy évre a fröccsöntô üzem, 2007ben pedig megépült a harmadik csarnok is. Folyamatosan bôvült a foglalkoztatottak száma, valamint egyre nagyobb lett az igény magasan képzett szakmunkásokra. Ennek érdekében az elmúlt tanévtôl kezdve a pécsi 500. számú Angster József Szakképzô Iskola forgácsoló, maró és esztergályos tanulói közül korábban, három, jelenleg már csak két diák gyakorlati képzése folyik náluk.

Beck Andor: „— A saját dolgozóink szakmai képzésére is nagy hangsúlyt helyezünk, itthon és külföldön egyaránt részt vesznek tanfolyamokon..”

— Kéthetente vannak nálunk szakmai gyakorlaton, ilyenkor részt vesznek a termelésben, önálló feladatot kapnak – folytatja tovább a beszélgetésünket Beck Andor. – Az elsôdleges cé-

lunk, hogy a térségben minél több embernek adjunk munkát, ezért is vállalkoztunk arra, hogy olyan tanulók szakmai képzését vállaljuk, akik a környékben élnek, a két fiú is a szomszédos településeken lakik. A saját dolgozóik szakmai képzésére is nagy hangsúlyt helyeznek, itthon és külföldön egyaránt részt vesznek tanfolyamokon, szakmai továbbképzéseken. Mindez nagyon fontosnak tartják a cég versenyképességének megtartásához. Mint Beck Andor elmondta, a náluk dolgozó magasan kvalifikált szakemberek folyamatos szakmai Beck Andor fejlôdését is minden eszközzel segítik. — Elsôdleges célunk, olyan lehetôségek felmutatása, hogy itthon maradjanak a fiatal, frissen végzett szakmunkások, mérnökök, ne akarjanak külföldre menni. Azonban az igazán nagy gond az, hogy nehéz olyan mérnököt találni, aki nyelveket beszél, s a szakmájában is képes kiemelkedô teljesítményekre – fejezi be beszélgetésünket. SZ.K.

kávészünet Aki egy fél várost felépített: Pucher István kômûves mester — Akárhogy is nézzük Pistám, mindig úgy mesélted, hogy este, mikor hazaértél, ott üldögéltek az újabb megrendelôk a kerítés szélénél. Ahogy az egyik házat megépítetted, jött a következô. A Pécsi út majdnem minden házát a te brigá-

dod építette. A fejlôdô Kozármisleny újabb területeket jelölt ki házak építésére. Kellett a jó szakember, sôt mindig több. Most azért jöttem, hogy nosztalgiázzunk egy kicsit a régrôl és arról, hogy hová jutottunk. Itt voltál gyerek a régi kis településen, sosem akartál elszakadni Kozármislenytôl. — Egész más gyerekkorom volt, mint a mai gyerekeknek. — Csatangolás a terepen, erdôben, tóparton! — Emlékszem, még a levegô is más volt. Nem volt drága játékokra pénz a családokban. Örültek, hogy ha a gyerekeket fel tudták öltöztetni az iskolába menésre.

Dél-Dunántúli Gazdaság A tanulószerzôdés egy sokkal letisztultabb kapcsolat a képzôhely és a tanuló között, mint a korábban alkalmazott együttmûködési megállapodás volt. Névre szólóan, pontosan meghatározza az elvárásokat, valamint a juttatásokat és azok mértékét. A fiatal tudja, miért dolgozik, s érdekelté teszi abban, hogy minél jobb munka kerüljön ki a keze alól, ugyanis a jól teljesítôk a törvényben meghatározottnál magasabb ösztöndíjat kaphatnak. Elônyei mind inkább érzékelhetôek a diákok, de a gyakorlati képzôhelyek oldaláról is. A vállalkozók a különbözô kedvezmények mellett kinevelhetik az utánpótlásukat, s a visszaigényelt szakképzési hozzájárulást a képzésre fordíthatják. A tanulók fizetést kapnak, s egyéb, a többi dolgozót is megilletô juttatásokban részesülnek, a tanulóéveik pedig munkaviszonynak számítanak.

TANULÓSZERZÔDÉS

21

Maketteken modellezik a tetôszerkezeteket

Pécsett is számos cég foglalkozik tanulók képzésével, többek között a Mókus Mester Kft., amelynek tulajdonosa MÓKUS Krisztián több mint egy évtizeddel ezelôtt tetôfedô és tetôszerkezet készítô egyéni vállalkozóként kezdte el járni a maga útját. — Négy évvel ezelôtt egy tanulóképzéssel foglalkozó vállalkozás megrendelésére készítettem tetôszerkezetet – mondja Mókus Krisztián. – Megtetszett a munkám, s felkértek arra, hogy vállaljam el a ács tanulók gyakorlati képzését, legyek az oktatójuk. Két éven át csináltam, tizenhét tanulóm volt. Nagyon tetszett, azonban úgy éreztem ennyi tanulóval nem tudok igazán eredményesen foglalkozni. Két év után úgy döntött, létrehozza a Mókus Mester Kft.-t, s annak keretei között folytatja a tanulók képzését. Jelenleg hat tanulója van, egy-

szerre hárman vannak nála. Külön mûhelyt bérel, ahol kedvezôtlen idôjárási viszonyok esetén folyik a képzésük. Az elméleti ismereteik bôvítése mellett maketteken modellezik a tetôszerkezeteket. Szeretné a tanulói gyakorlati képzését még magasabb szintre emelni, ennek érdekében gépeket, kézi szerszámokat kíván vásárolni a Szakképzési Alapól elnyerhetô források felhasználásával. — Ez már egy olyan szám, amely kezelhetô – állítja Mókus Krisztián. – Mindegyiket tanulószerzôdéssel foglalkoztatom, s a munka egészében részt vesznek. Nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy a tetôfedés és a tetôszerkezet készíté-

sének alapjait egyaránt elsajátítsák. A harmadikosok a hagyományos, míg az elsôsök már az új képzési rendszerben vesznek részt. Ehhez a szakmához kevés a három év képzési idô, csak bele lehet kóstolni, igazán megtanulni nem. Arra különösen büszke, hogy a kamarai Szakma Sztár versenyen három tanulója is elindult. A nyolcvannégy induló közül az egyik negyedikként jutott be az április végén megrendezésre kerülô budapesti döntôbe. Mint mondja, ehhez az eredményhez nagyban hozzájárult a Pollack Mihály Mûszaki Szakközép- és Szakképzô Iskolában folyó magas szintû elméleti képzés. Maga is folyamatosan fejleszti tudását, négy évvel ezelôtt mestervizsgát tett, a tanulóképzéssel pedig nem titkolt szándéka az is, hogy az utánpótlását kinevelje. Szólt arról is, maga annak idején azért választotta ezt a szakmát, mert ács nagyapjáról sokat meséltek neki, s megfogták a hallottak. Szerencsésnek mondhatja magát, mert egy olyan mester mellett tanulhatta ki a szakmát, aki maga is magas szinten mûvelte és nagyon szerette. — Nagyon megszenvedtem, amíg sikerült a megrendelôk és a szakma elismerését kivívni magamnak, nagyon fiatalon, huszonhárom évesen lettem egyéni vállalkozó – mondja. – Aztán, ahogy terjedt a munkám híre, úgy bôvült a megrendelôim köre. Ma sem könnyû talpon maradni, mert folyamatosan szûkül a piac. Örülnék, ha a tanulóim közül többen is önállósítanák késôbb magukat, de ahhoz hosszú út, több – legalább öt – éves szakmai gyakorlat után van értelme belevágni. Sz.K.

— Viszont ha az összeverôdött kis csapatban valaki azt mondta a többieknek, hogy tudunk egy madárfészket, meg kellene nézni. Az volt ám az izgalom... — Igen, akkor az a gyerek volt a példakép, mindenki ôt követte. Felmásztunk az akácfára is, csupa horzsolás, sérülés közepette, szakadt gatyával érkeztünk a földre. A csurifészek, a kidobott bicikli abroncs kergetése egy darab fával, csúzli készítés. De ha valamelyik eszköz túl szép volt, a nagyobbak elvették. Bôgtünk mint a szamár, másnap újabb játék. Sötét szoba, számítógép nem volt, csak napfény és a szabadság a nyári szünetben. Egy kicsit elkalandoztunk, de azért biztos fontos volt, mert pontosan emlékszünk a dolgokra. — Következô állomás az inasévek, az általános suli után. — Szegedre kerültem inasnak, mert ott indult képzés. Akkor is nagyon hiányzott a szülôfalum. Szak-

munkásként több pécsi építôipari cégnél helyezkedtem el. A maszek világtól új élet kezdôdött 1967 januárjában. Önálló lettem és az évben mestervizsgáztam is. — Azt lehetett hallani rólad, hogy ugyanúgy ott állsz az állványon, mint a segédeid. Akkor vagy nyugodt, ha te is benne vagy a munkában. — Ez minden szakmára érvényes, legyen az vendéglátás, vagy akármi. — Tudtál a megrendelô nyelvén beszélni? Gondolom voltak extra kérések. — Voltak a tervtôl eltérô okoskodások, ami érthetô, hiszen a gazda fog benne lakni. Megcsináltam az építési fegyelem határain belül és a végén mondtam: na most úgy lett, ahogy önök akarták. Béke volt. — Tudtál a nôk nyelvén beszélni? Az építkezôket tekintve... — Igen, döntéseknél általában a nôk „viselték a nadrágot”.

— Többször megírták kitüntetéseidet, elismeréseket. Megdicsérték a KIOSZ-ban az iparosságért végzett érdekképviseleti munkát. Most nemrég a Városért érdemérmet kaptad. — Aztán a végszó következett. 2005-ben abbahagytam az ipart. Felszámoltam a kft.-t. Nagyon sokat dolgoztam. Elég volt. — Szikár, kemény embernek tartalak. Nem tudom elképzelni, hogy nem csinálsz semmit, pedig valóban csak pihenned kellene. — Imádok szôlészkedni. Munka ugyan, de szívesen csinálom. Kimegyek a présházhoz és szívom a jó levegôt, hallgatom a madarakat és annyit dolgozom, amennyi jól esik. Másik jó érzés a körülöttem lévô munkák. Nem gondoltam, hogy ennyire jó barátságban tudnak lenni velem. — Ehhez gratulálok. Azt kívánom, hogy alkalmanként találkozzunk és emlékezzünk itt, a „Két szekér”-ben. – Birinyi Zoltán –

Mókus Krisztián

22

INNOVÁCIÓ


Mérnökök figyelem – továbbképzések kreditpontokért Az Enterprise Europe Network fontosnak tartja, hogy a régió mérnökei szaktudásukkal hozzájáruljanak a technológia-transzfer sikeréhez. Az RQC Kft. több, mint tízéves múltra tekint vissza. Kezdeti tevékenységük fôként a minôségügyi tanácsadásra, és az ezzel kapcsolatos képzésekre terjedt ki. Tanácsadási tevékenységük az elmúlt évek során az általános vezetési tanácsadás, valamint a környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) illetve a munkahelyi egészségügyi és biztonsági irányítási rendszerek (MEBIR) felé terjedt ki.

A portfólió részét képezô minôségügyi képzések mellett mára megjelentek az általános üzleti képzések (akkreditált formában is), valamint a szakmai továbbképzések, amelyek a szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezô mérnökök számára kreditpont jóváírást is jelentenek. Az alábbiakban az RQC Kft. aktuális képzési kínálatát adjuk közre. További információ a www.rqc.hu oldalon, illetve a 72/522-613 telefonon vagy az [email protected] emailen kapható.

Az RQC Kft. aktuális képzési kínálata RQC Kft., 7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36. — Tel: 72/522-613, mail: [email protected] Képzés megnevezése

Helyszín

Ár Ft/fô

Idôtartam

Tanfolyam dátuma

Irányítási rendszerek (PL-2103) (A Környezetirányítási munkatárs a Minôségirányítási munkatárs a TQM technikák és az Integrált vállalati auditor képzettségek beszámíthatóak)

Pécs

156.000*

12 nap

2010 áprilistól

Minôségirányítási munkatárs (ISO 9001:2008) (Irányítási rendszerek képzés moduljaként beszámítható)

Pécs

84.000

4 nap

2010.04.12-15.

Környezetirányítási munkatárs (ISO 14001:2004) (Irányítási rendszerek képzés moduljaként beszámítható)

Pécs

84.000

4 nap

2010. április

Vállalati auditor (Integrált belsô auditor ISO 9001:2008; ISO/TS 1649:2002; ISO 14001:2004; ISO19011:2002 (Irányítási rendszerek képzés moduljaként beszámítható)

Pécs

64.000

3 nap

2010.05.11-13.

Üzleti ismeretek (PL-3035)

Pécs

156.000

12 nap

2010 áprilistól

148.000*a

120 óra t

25.000*a

30 óra t

Betontechnológia Budapest Magyar Mérnöki Kamaránál (MK-1/2009/110) és a Magyar Építész Kamaránál (MÉK-2008/061) 8-8 kreditpontot érô tanfolyam

108.000

4 nap

2010.04.29-30. és 05.06-07.

Épületszerkezetek ellenôrzése és minôsítése Pécs Magyar Mérnöki Kamaránál (MK-02/2009/0029) 5 kreditpontot, a Magyar Építész Kamaránál (MÉK-2009/243) 6 kreditpontot érô tanfolyam.

90.000

3 nap

2010.04.19-20-21.

Budapest

90.000

3 nap

2010.06.01-02-03.

Ellenôrzési és minôségbiztosítási munkatárs OKJ 52 347 01 0000 00 00 és ráépülô Minôségbiztosítási auditor OKJ 52 347 01 0001 52 01

Épületszerkezetek ellenôrzése és minôsítése Magyar Mérnöki Kamaránál (MK-02/2009/0029) 5 kreditpontot, a Magyar Építész Kamaránál (MÉK-2009/243) 6 kreditpontot érô tanfolyam.

Jelmagyarázat: a OKJ-s vizsgával

t Távoktatás

Pécs

* A tanfolyamok vizsgával zárulnak

2010. áprilistól


ÚJ TAGJAINK

A Valkba Kft. hatékony segítséget kínál Szervezetek, cégvezetôk, magánemberek számára kínál széleskörû segítséget magasan kvalifikált szakemberek (Coachok) közremûködésével a Valkba Kft. Az új tagként a kamarához csatlakozó cég ügyvezetôje, Baliné Valkai Anita foglalta össze kérésünkre a Kft. kínálatát, de az alábbiakban indokolta a kamarai integráció okát is. — A saját weboldalukon támogatást ígérnek akár egy-egy adott vállalkozás, csapat életének hatékonyabb irányításához Coachok segítségével. E tevékenység lényegét kifejtené bôvebben? — Személyre szabott tanácsadó- fejlesztôi munkánkkal segítjük megbízóinkat, hogy vezetôik jobban felkészülhessenek a szerepükre, hatékonyabban irányíthassák szervezetüket,

könnyebben kezeljék a konfliktusokat, problémákat. Ezzel együtt szervezetük könnyebben átvészelje a változásokat, stratégiaváltásokat, az átstrukturálást, hatékonyabb legyen az együttmûködésben. A coaching az alábbi helyzetekre nyújt segítséget: ◆ Vezetôi feladatra való felkészülés ◆ Magatartás- kompetenciák fejlesztése ◆ Teljesítményjavítás ◆ Konfliktusok kezelése, feloldásának elôsegítése ◆ Újra-orientálódás igényének támogatása ◆ Karrier tanácsadás ◆ A megváltozott vezetôi szerepekbôl fakadó krízis feloldása ◆ Szervezeti átstrukturálás ◆ Outplacement ◆ A csökkenô motiváció okainak feltérképezése ◆ Személyes problémák feltérképezése, és megoldásának elôsegítése ◆ A munkahelyi képzések, tréningtapasztalatok elmélyítése, gyakorlati alkalmazásának mélyebb megértése — Az eddigi tapasztalataik alapján miként mûködik egy igazán sikeres Coach-Kliens viszony? — Ez a viszony egy egyenrangú partneri

! b b e y n n ö k t t ü Egy Országosan megújult a kamarai tagkártya rendszer. A tagkártya kedvezményeket biztosító törzsvásárlói rendszerhez (EDC) is kapcsolódik, emellett a kamarai térítéses szolgáltatások is kedvezményesen vehetôk igénybe használatával. A kamarai rendezvényeken a tagkártyán lévô vonalkód leolvasásával regisztrálhatnak, így igénybe vehetik a tagoknak nyújtott kedvezményt és többletszolgáltatásokat. Ön is csatlakozhat az Euro Discount Club (EDC) törzsvásárlói rendszeréhez termékével, szolgáltatásával, így a klubhoz tartozó vállalkozása közel egymillió lehetséges vásárlót érhet el kínálatával.

A tagkártya ma egyre nagyobb jelentôséggel bír új üzleti kapcsolatok esetén, hiszen a tagság referenciát jelent mind a közszféra, mind a magánszféra felé. Használja ki Ön is ezt a referenciát és kérje Ön is új partnereitôl ezt. Reméljük a tagkártya, a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal további segítséget nyújt Önnek üzletmenetében. Kamaránk szakemberei ugyanakkor várják az Ön észrevételeit, javaslatait is a rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban (Katona Petra, e-mail: [email protected]).

23 kapcsolat, melynek alapja a bizalom, az elfogadás és az egymásra figyelés. Célja a Kliens rejtett potenciáljainak feltérképezése, önirányító tevékenységeinek mozgósítása egy adott cél érdekében. Ez egy 8–10 alkalomból álló folyamat, mely végigvezet a célmeghatározáson, a jelen állapot elemzésén, a megoldáskeresésen, és a folyamat során elért eredmények tartóssá tételén. Természetesen elengedhetetlen körbejárni az akadályt, a problémát, a coaching okát, megtudni a Kliens körülményeit, érzéseit ezekkel kapcsolatban, ugyanakkor fontos minél elôbb meghatározni a célt, és a kívánt cél felé továbblépni, hogy a Kliens érezze, ráhatása van a kívánt állapot megvalósulására, és ez tettekre ösztönözze ôt. Ha pedig megtörténtek az elsô lépések a megoldás felé, megerôsítéssel biztosítani kell minden apró változás tartósságát. Legutoljára pedig megtörténik az összegzés, az értékelés mindkét fél részérôl. — A közelmúltban döntött a Valkba Kft. a kamarai csatlakozás mellett. Miért? — Eddig leginkább multinacionális környezetben dolgoztunk, többnyire elkötelezôdve partnereinknek. Szeretnénk tevékenységünket regionális szinten is kiterjeszteni, és megszerzett tapasztalatainkat a vállalkozói szférában is kamatoztatni. Természetesen szeretnénk, ha minél szélesebb körben bemutatkozhatnánk, és tájékoztatni tudnánk leendô ügyfeleinket az emberi erôforrás e fajta képzésének fontosságáról. E.É.

A kedvezményekrôl és a tagkártyához kapcsolódó szolgáltatásokról honlapunkon — www.pecsikamara.hu — folyamatosan bôvítve is olvashatnak.

24

KULTURÁLIS IPAR


2010. március 9.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

CE – „Kreatív városok” európai projektje A Creative Cities – „Kreatív városok” európai projektjét a Közép-Európai Program jóváhagyásával hozták létre. A Creative Cities program a Közép-Európai Városok kreatív gazdasági potenciáljainak fejlesztését és promócióját hivatott támogatni. Ennek a régóta várt projektnek a fô célja, hogy létrehozza a fontosabb közép-európai városok kreatív gazdasági klasztereinek határokon átnyúló hálózatát. Ez várhatóan a következô öt közép-európai város együttmûködését jelenti: Lipcse (Németország), Genova (Olaszország), Gdansk (Lengyelország), Ljubljana (Szlovénia) és Pécs (Magyarország). A projekt elsôsorban azokkal a kreatív ipari térségekkel foglalkozik, amelyek „eredete az egyéni kreativitás, készség és tehetség, és amelyek a generációs szellemi tulajdonok kiaknázása révén jólét- és munkahelyteremtô képességgel rendelkeznek”. (UK Department of Culture, Media and Sport 2001)

A Creative Cities program konkrét céljai: ● ●

●

●

A keretfeltételek javítása és a kreatív ipari klaszterek hangsúlyozása A kreatív iparágak szereplôinek vállalkozói képességeit és versenyképességeinek támogatása, kedvezô légkör megteremtése a befektetések vonzásához és know-how cseréhez A szereplôk láthatóságának javítása a nemzetközi marketing és a hálózatépítés eszközeivel A leromlott városi területek fejlesztési lehetôségeinek kidolgozása a vonatkozó városrészek kreatív iparának allokációja által

A Creative Cities program elindulásához szükség van a helyi gazdaság és városfejlesztés húzóerôinek tartott innováció és kreativitás támogatására. Továbbá a projektötlet közvetlenül kapcsolódik a kreatív iparral kapcsolatban kialakult vitához, amely nagyobb

Lipcse

Genova

figyelemben részesült a Kreativitás és Innováció Európai Éve 2009 során. Szintén jelentôs támogatást nyújt a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének (2010), amely egybevág az EU tízéves stratégiájának következtetésével, miszerint a fejlôdés és munkahelyek érdekében elérhetôvé kell tenni az eddig kiaknázatlan munkalehetôségeket és javítani a helyi életminôséget a kreatív ipar meghonosításával a leromlott városi területeken. A projekt eredményeképpen útmutatót és ajánlásokat állítunk össze azon városok részére, melyek azonosulnak a projekt szemléletmódjával és támogatják a kreatív ipari lehetôségeiket. A projekt elsôsorban azokat a helyi önkormányzatokat tájékoztatja a kreatív ipar fontosságáról és elônyeirôl, amelyek lehetôvé teszik a Kreatív Ipari Klaszter Kontakt Pontok létrehozását és a közös akció terven alapuló szolgáltatások bevezetését.

Gdansk Még több információ: www.pbkik.hu

A „Kreatív városok” projekt 2010. januárjában indult és három évig tart a megvalósítása. A projekt vezetô partnere Lipcse Város Önkormányzata (Németország). További partnereink: Aufbauwerk Region Leipzig GmbH (Németország), Gdanski Vállalkozói Alapítvány (Lengyelország), Gazdasági Kutatóintézet (Szlovénia), Genova Város Önkormányzata – Kulturális Osztály (Olaszország), Lubljana Városi Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége (Szlovénia), Gdansk Város Önkormányzata (Lengyelország), Munkaügyi Központ (Olaszország), Pécs Város Önkormányzata (Magyarország), Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület (Magyarország) és a Lakás, Város és Területi Fejlesztésért Egyesület Németország. További információ: Rabb Szabolcs projektmenedzser 20 441 9135 [email protected]

Ljubljana

Pécs


25

ÚJ TAGJAINK

A NASA-tól a folyékony mûanyagig — Kérem, mutassa be röviden a céget. — Az ISTF Kft. a Pécsi Tudományegyetem egyik karán mûködô Innovációs Csoportból alakult meg. Az Innovációs Csoport alapgondolata az volt, hogy a gazdasági élet szereplôinek igényeihez próbálja igazítani az egyetem K+F, illetve szellemi kapacitását, ezáltal hatékony, konstruktív kapcsolódási pontokat találni a vállalkozásokkal. 2009-ben úgy gondoltuk, hogy az eddig megszerzett tapasztalatainkat, az egyetem keretein kívül még jobban tudjuk kamatoztatni. Az ISTF Kft. célja tehát az innovatív technológiák, termékek elterjedésének támogatása. Célunk többek között a kutatásfejlesztés, excellent menedzsment, és üzletviteli területeken való magas szintû tevékenység végzése. Ezen túlmenôen számos hazai és nemzetközi célprojektben, kutatási és fejlesztési feladatban való részvétel. Hazai és EU projektben való közremûködés, pályázatokban való szakmai együttmûködés. Az ISTF Kft. oktatási tevékenységgel, szakképzések szervezésével, lebonyolításával, speciális kollégiumok, kurzusok, tréningek lebonyolításával is foglalkozik. A cég tulajdonosai, egyben munkatársai magasan képzett innovatív szakemberek, névszerint: Kókány András ügyvezetô, Pál Péter operatív igazgató, Pintér Csaba projekt igazgató, Urbán István gazdasági igazgató. — Elsôre keveset mond: ISTF – mit is jelent a betûszó? — Az ISTF mozaik szó, egy angol szóösszetétel, mely az Innovation Science Technology for Future kifejezésbôl tevôdik össze, a jelentése innováció, tudomány, technológia a jövôért. — Tehát a jövô technológiáját építik – milyen területekre fókuszál a cég? — Elsôsorban a környezetvédelem és energetika területére összpontosítunk. A megújuló energiákat elôállító és felhasználó technológiák fejlesztésében, illetve terjesztésében látjuk a 21. század nagy lehetôségét. Jogszabálykövetô technológiákat ismertetünk meg ipari felhasználókkal abban a reményben, hogy minél elôbb saját mûködô rendszereikhez illesszék azokat. Pár projektünkrôl röviden: mûanyag hulladékban felhalmozódott energia kinyerésének technológiájával (PCP), aromás higítók alkalmazása nélküli vízbázisú festékek elterjesztése, illetve nanotechnológiák alkalmazása. Egyik érdekességünk a csicsóka növénybôl kinyert inulin tartalom jótékony élettani hatásainak az alkalmazása az étrend-kiegészítôk területén. Az ûrkutatás egy szegmensében is lehetôséget kapott a cégünk. A NASA „Hold- és bolygókutató Intézete” által szervezett konferenciájára beküldött anyagunkat elfogadták, melynek témája egy technológiai innováció a holdi anyagmozgatás problémájával kapcsolatban.

Bemutatkozik új kamarai tagunk az ISTF Kft., és ügyvezetôje, Kókány András

Urbán István, Pál Péter, Kókány András

— Kiemelten kezelik a PCP, és a vízbázisú festékek projektjeit. Az önökhöz forduló ügyfél informatikai háttértámogatást is élvez. Új projektek indítását is tervezik? — Kiemelten kezeljük a PCP gép technológiai menedzsmentjét, mert mindenhol problémát jelent a mûanyag hulladék okozta környezetszennyezés. A mûanyag hulladékok ilyen formában történô feldolgozása lehetôvé teszi a kommunális vagy ipari szektorban keletkezô anyagoknak a gazdaságos és környezetkímélô hasznosítását. A vízbázisú festék nyújtotta elôny nem csak a környezeti terhelés csökkentésére ad lehetôséget, hanem a sokoldalú felhasználás lehetôségét is magában foglalja. Az informatika piacán, egyedi igényeket figyelembe véve innovatív megoldásokat nyújtunk a lehetô legkedvezôbb áron. — Az elmondottakból kiderül, hogy nemzetközi projekttapasztalataik is vannak. Üzletviteli, tanácsadó cégként kiknek ajánlják szolgáltatásaikat?

— Minden olyan leendô partner jelentkezését szívesen látjuk, akik érintettek az innovációban. További információ a www.istf.hu honlapunkon található. „Segítség a döntésben ISTF Kft.” — Partnereik között egyetemi karok, tôkeerôs nagy cégek és innovatív mikrovállalkozások is megtalálhatók. Milyen stratégia szerint választják ki a leendô partnereket? — Több stratégiát is alkalmazunk a partnerkeresésben, szerencsés esetekben a gazdasági szektorban tevékenykedô vállalatok keresnek bennünket megoldásra váró technológiai problémákkal. A már meglévô technológiákkal keresünk fel cégeket, ahol prezentáljuk az általunk menedzselt projekteket és így építünk kapcsolatokat. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodájával is megállapodhatunk, hogy közösen gondolkodjunk és tevékenykedjünk a jövôben. Rónaszegí Lenke

PCP berendezés

26 A Peugeot Autósziget legújabb modelljét, a hétüléses 5008-ast Nagy Péter, az Alexandra Kiadó mûszaki és mûvészeti vezetôje próbálta ki. — A kocsi méretei nem jelentenek újdonságot, hiszen hasonló autóval közlekedik. — Egy Fiat Ulysse-vel járok. Ez egy hétüléses egyterû, amit általában alaposan ki is használunk, mert 4 gyermekem van. Ez a Peugeot még kisebb is annál, hiszen ez egy alsó középkategóriás egyterû, az én autóm pedig inkább a 807-es Peugeot osztályába tartozik, illetve annak a Peugeot testvérmodellje még a 806-os típusjelet kapta. Azóta növekedtek az autók, fejlôdött a technika, így lehetséges az, hogy az utastér helykínálatában szinte ugyanazt nyújtja a két autó, a különbség inkább csak a leghátsó két ülésen érezhetô, igaz egy ahhoz hasonló kategóriájú új kocsi ára is jóval magasabb. — És a raktér méretén, amit mérôszalaggal le is mért. — Valóban kíváncsi voltam mekkora, mert ezek az autók hihetetlen mennyiségû csomagot képesek befogadni. A minap segítettem egy barátomnak költözködni és igencsak meglepôdött, hogy mennyi mindent bepakoltunk az autómba. Öt üléssel az 5008-as csomagtere is hatalmas, kalaptartóig pakolva is nagyobb mint egy hasonló kategóriás kombié. — Kívülrôl ez nem látszik, úgy tûnik jól dolgoztak a Peugeot formatervezôi. — Tetszik, hogy tömör, masszív a kocsi formája. Nem annyira magas mint a kategóriatársai, viszont széles és nagy a tengelytávja, így akár sportosnak is mondható. A gyárilag színezett hátsó üvegek is ezt a hatást erôsitik. Nagyon szép az orra, ravaszul vezették végig az éleket a karosszérián, így kicsit szigorúbb, férfiasabb lett az autó. — A franciaság mennyire érhetô tetten a formán? — Az extravagancia terén nem annyira, inkább a krómdíszítések ízléses elhelyezésén. Sikerült eltalálni a krómoknak azt az arányát, ami épp elég az eleganciához, de nem érzem azt, hogy túl sok lenne. Szép az oldalablakok mellett húzódó, hátul felfelé ívelô díszléc, és kitûnôen sikerült a kocsi hátulja is. Itt általában ki szokott fáradni a formatervezôi lendület, de a Peugeot innen is nagyon karakteres lett, talán a lámpáknak és a csomagtérajtó

AUTÓTESZT


Nagy Péter – Peugeot 5008 közepén végigfutó domborításnak köszönhetôen. — Elsô dolga az volt, hogy a hátsó öt ülés összes lehetséges beállítását végigpróbálta, ennyire fontos ez a rész egy egyterûben? — Én elsôsorban a funkcionalitást keresem egy autóban, a többi szempont csak másodlagos. Ezeknek a kocsiknak a lényege az utastér variálhatósága. Úgy látom a franciák is így gondolják, mert az ülések variálhatósága, a mozgató mechanikák finomsága és átgondoltsága példamutató. A második sor üléseit lehet tologatni, dönthetô a támlájuk, lehajtásuk után pedig sík rakteret kaphatunk, sôt a harmadik sorba bejutás is nagyon egyszerû. A harmadik sorban a kategória méreteibôl adódóan inkább csak gyerekek férnek el, de a szolgáltatások itt is minden igényt kielégítôek: a hárompontos biztonsági övek, könyöklô, pohártartó mellett még egy 12 voltos csatlakozót is találunk itt. Nagyszerû ötlet, hogy az oldalajtók közötti oszlopokon szellôzôrostély van, és ezek alatt egy kis kapcsolóval külön állítható a befúvó ventilátor erôssége. — Az elsô két ülés térkínálata kevésbé fontos mint a hátsóké? — Inkább azért néztem a hátsókat, mert elöl természetesnek vesszük, hogy kényelmesen ülünk. Itt is így van, a középkonzol úgy öleli körbe a vezetôt mint egy jobbfajta sportkocsi, a szürke kárpitozású ülések pont olyan kényelmesek, mint amilyen jól néznek ki, és a mûszerfal is látványos és kiváló minôségû anyagokból készült.

— Mégis itt talált olyan részt amit kritika érhet. — A középkonzol talán jobban szolgálja a látványt, mint a kényelmet. Mivel a konzol felsô része szélesebb, a konzol oldalán kialakított él éppen a térd magasságában helyezkedik el, ami kissé korlátozza a jobb térd szabad mozgását, egy idô után pedig a folyamatos pontszerû érintkezés kényelmetlenné vált. A másik hiba igazán nem is a kocsi hibája, hanem inkábba fogyasztói társadalomé. Valamelyik autógyár elkezdett elektronikus kézifékeket gyártani, majd ezt átvették a többiek is, így most ebben a kocsiban is ilyen található. Ugyan tökéletesen mûködik, de egy pici bizonytalanság azért ott van az emberben, hogy vajon be van e húzva, megtartja e az autót, ott merjem e hagyni

Dél-Dunántúli Gazdaság a kocsit egy nagyobb lejtôn. Ha választani lehetne én biztosan a hagyományos kézifékkel kérném. — Elöl is talált jó ötleteket. — Sok a tárolóhely, ezek közül a hûthetô középsô konzol a váltókar mögött nagyon tetszett, igaz ez éppen az elektronikus kéziféknek köszönhetô, hiszen a hagyományos kézifék elhagyása miatt maradt neki hely. Jó ötlet a kormány alatti rekesz, ami akkora, hogy akár második kesztyûtartónak is beillik. A gyermekfigyelô tükör a belsô tükör felett telitalálat, filléres alkatrész, de egy családi autóban kincset ér. — Ahogy átvizsgálta az autót, látszott, hogy rengeteg tapasztalata van, hogy sikerült ezeket összegyûjteni? — Az elsô családi autónk egy Trabant volt, akkoriban volt hogy a feleségem hátul a négy gyerekkel együtt utazott. Utána már ilyen feladatokra alkalmasabb kocsink, egy Subaru Liberónk volt, ami a mérete és a vicces külseje ellenére egy kitûnô családi autó, csak sajnos eljárt felette az idô. Végül jött az Ulysse, ami a kétliteres benzinmotorjával igazi erôgép az elôdei után. — Egy ilyen autóban is fontos az erôs motor? — Mindenképpen az, egyrészt azért mert teljes terhelésnél nagyon megnô az autó össztömege, és ilyenkor is kell hogy legyen tartalék egy elôzéshez. Másrészt ezeket a kocsikat itthon általában megkerülendô akadálynak tekintik és ezt az elkerülést minél elôbb végre is akarják hajtani, ami gyakran balesetveszélyes szituációkhoz vezet. Ezekbôl néha csak a gázpedál jelentheti a menekülést. Egy másik, szin-

27

AUTÓTESZT

tén veszélyes szituációban is többször volt részem, amikor elôzés közben a megelôzött jármû váratlanul gyorsítani kezdett, megakadályozva ezzel a mentirány szerinti sávba való biztonságos visszatérést. Csak találgatni tudok, hogy mi lehet az oka. Esetleg az, hogy nem szeretnének egy ilyen – valóban nem kicsi – egyterû mögött autózni. Az ilyen gépkocsivezetôk persze nem törôdnek azzal, hogy a saját életük mellett egy egész család és a szembejövôk életét is veszélyeztetik. — Gondolom ez a viselkedés hazai sajátosság. — Nyugat-Európában nyomát sem láttam ennek a mentalitásnak, náluk valahogy minden gördülékenyebben mûködik. Ennek talán nem is a szabályok kínos betartása az oka, hanem az a kultúra, hogy figyelnek a többi közlekedôre is. Ott mûködik a keresztezôdésekben a zippzárelv, autópályára felhajtáskor automatikusan helyet hagynak, segítenek az elôzésben és még sorolhatnám. Szerencsére azért nálunk is érezhetô némi javulás, erre leginkább tavaly nyáron egy erdélyi kiránduláson ébredtem rá. Az ottani közlekedési morál körülbelül olyan szinten lehet, mint itthon volt 15 évvel ezelôtt, azaz gyakorlatilag nincs is. 10 nap alatt háromszor kerültünk életveszélyes helyzetbe, egyszer sem a mi hibánkból. — A Peugeot 5008-as tesztautó motorterében a kínálat leggyengébb motorja volt, de úgy érzem ennek az ereje is elegendô. — Nekem megfelelne. A 110 lóerôs dízel, a nagy nyomatékkal 130-as tempóig kifejezetten fürge, ezt úgy oldották meg, hogy a hatfokozatú váltóáttételei rövidebbek. A zajszigetelés kiváló, kilencvenes tempónál szinte nem is hallatszik

a motor, ha benzines lenne még úgy is csendesnek számítana. A fogyasztás igazán családbarát, ha a gyárilag megadott 5.3 literes átlagra rászámolunk még egy litert akkor is nagyon kevésnek számít. — A futómûtôl azt várhatnánk, hogy egyterûsen billegôs. — Itt épp ellenkezô a helyzet, inkább abból a kicsit keményebb, határozottabb fajtából való amit én szeretek, igaz ezzel meg is cáfolja a pihepuha francia rugózásról szóló közvélekedést. Ezt teszi a váltó is, mert a tévhitekkel ellentétben finoman és pontosan kapcsolható. — Nálunk a családi autók legnagyobb baja, hogy épp a célcsoport, a nagycsaládosok nem tudják megvásárolni ôket. Ez a Peugeot mennyire elérhetô? — Az ára alacsonynak mondható, ha egy 407-eshez vagy egy ahhoz hasonló méretû autóhoz viszonyítunk. A kategóriatársak között is jó ajánlatnak számít. Ha az átlagjövedelmeket nézzük akkor már árnyaltabb a kép, de ez nem az 5008-as hibája. T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1560 cm3 Maximális teljesítmény: 110 LE 4000/min Maximális nyomaték: 240 Nm 1750/min Saját tömeg: 1502 kg Csomagtartóméret: 579 – 2506 l Maximális sebesség: 183 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 12.9 s Átlagfogyasztás: 5.3 l Alapár (Premium 1.6 HDi): 6.445.000Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô- függöny- és oldallégzsákok, ESP, ABS, vészfékrásegítés, kipörgésgátló, elektromos kézifék visszagurulásgátlóval, sebességfüggô szervokormány, elektromos ablakemelôk elöl, központi zár, magasságállítható vezetôülés, rádió CD/MP3 lejátszóval, USB csatlakozó, bôrbevonatú kormány és váltógomb, kétoldali automata klímaberendezés, tempomat, könnyûfém keréktárcsák, sötétített hátsó üvegek

28

VENDÉG-OLDAL

Nem lemondani is tudni kell A Citrom utcában van Pécsett a Lemon, ezt nyilván sosem találták volna ki, ha nem mondom. Hanem annak ismeretéhez, hogy a Lemon lime shake nevû készítményben a vaníliafagyi és a lime-szirup mellett a friss citrom a legfôbb alkotó, már szükség van a magamfajta kalauz segítségére. Amúgy az étkezések elé magam némi koktélt ajánlok inkább, talán a Tex-mex Étteremben ittunk annak idején ilyesmiket, nem is tudom, honnan jutott eszembe most ez a hasonlat.

L

Na, jó. Álságos vagyok. Amikor még törzshelyünknek számított a Tex-mex, akkor Mehinger Róbert és felesége nevéhez volt köthetô az. Csakúgy, mint az egészen kivételes, de sajnálatosan rövid életû Svejk, a Jókai tér becsületveszejtôje, a belvárosból immár évtizedek óta hiányzó, békebeli sörözô vendégmarasztaló zsongásával. De nem az étlapon, illetve az itallapon is itt-ott föllelhetô áthallásokról szeretnék fecsegni, mert a Lemon önmagában is kiváló. Jól kitalált hely, fûzhetném tovább a gondolatot, kicsivel elôbb is ráfigyelhettünk volna már. Amennyire tudom, a Mecsek alján egyedül a Palatinus Grandhotel ad az utcáról betérôknek reggelit nap, mint nap. És mindenekelôtt a Lemon. Alapozzunk egy napot erre a kiváló helyre, álmodjuk meg most együtt, hogy mit is tennénk! Legyünk figyelmesek az idôpont megválasztását illetôen! Ne hajszoljuk bele magunkat valami korai, értelmetlen fölkelésbe, jelenjünk meg mondjuk a bejáratban úgy fél kilenc tájt. Nagy kérdés, hogy milyen aperitiffel kezdjük a reggelt? Nincs ugyan az itallapon, de egész biztosan elkészítik nekünk a Ferrari koktélt. Négy cent Disaronno amaretto, nyolc cent Mar-

tini és a jég, amit egyébként nem bír a torkom, de melegen a Ferrari koktél nem jó. Ennyicske bevezetô után jöhet a reggeli. Klasszikus, kontinentális akár, vagy egy pár bécsi, roppanós virsli... Na, itt egy pillanatra megállnék mostan. Nemrégiben tágabb szellemi közösségemnél, a Full-Sopron Teamnél vendégeskedtem, nem fogják elhinni, Sopronban. A társaság éltetôjével és lelkével, Bognár Csabával a reggelinél arról beszélgettünk, mitôl van az, hogy a várostól

hetvennégy kilométerre lévô Bécsben tudnak emberi fogyasztásra alkalmas virslit készíteni, nálunk viszont... Mit szépítsük? Nem. (Történet a történetben, avagy C vágány: hamvazószerdán egyik kolléganôm rászól a vele egy szobában ülôre, aki épp virslit majszolgat: — Te ilyenkor is húst eszel? — Húst? Ne viccelj! Ez virsli! Szerinted van ebben hús?) Most valahogy föl kéne vennem a fonalat ott, ahol elejtettem. Na, igen, tehát a napunkat tervezzük, és ezen elmélkedünk. A reggeli lehet még tükörtojás vagy rántotta vagy ham and eggs vagy omlett vagy az amerikai palacsinta valamelyik változata, de lehet egyszerûen friss gyümölcs is, joghurttal. Na most, valahol itt jöhetne egy kávé. Kávéból lenyûgözôen erôs a Lemon, elhihetik nekem, kipróbáltam. Én ugyan csak egy Café au lait-ot ízleltem, és az is bombasztikusan finom volt, de hírlik, hogy a vaníliás tejeskávé mellett el lehet tölteni néhány újság vagy pár barát társaságában az egész délelôttöt. Óriási bögrében hozzák, vaníliás sziruppal ízesítik, vastag tejhabbal koronázzák.

Dél-Dunántúli Gazdaság Tegyük föl, hogy lassan itt az ebédidô! Amit mindenképpen kipróbálnék, az az amerikai hamburger coleslaw-val, vagyis majonézes, mustáros salátával, amelyet a vendég tetszése szerint maga adagolhat a helyben készült és ízesített (mondom helyben készült és ízesített, nem pedig mirelitbôl vastüdôvel, azaz mikrohullámú sütôvel újjáélesztett) húspogácsához. Gondolnék még valami salátára is, egy Cézárra mondjuk, amelyet csirkével, vagy egy Lemonra, amelyet tonhallal, mozzarellával, uborkával, paradicsommal, hagymával, olíva- és kapribogyóval bolondítanak meg. Lehet persze paninit, provancettet, salsával és salátával kínált mexikói tortillát enni is, de valamelyiket meghagyhatjuk magunknak vacsorára, miután a délutánt az évszakok mostani keveredésében egy forró grog vagy egy puncs szoros ismeretségében vészelnénk át. Édes álmainkat megalapozandó egy Sweet Dreams koktéllal zárnánk az üzletet és az estét, úgy éjfél felé, majd kissé kacsázó léptekkel hazaoldalaznánk. Virtuális kirándulásunkat így befejeztük, kérem kedves utasaimat, annak boldog tudatában ébredjenek föl reggel, hogy ez az álom még megvalósítható. Sz. Koncz I.

Borajánló Tinta 2006 Gere Attila pincészete Villány A szôlô neve Tempranilló, eredeti származási helye Spanyolország. A Gere pincészetnél a birtokborok közé soroljuk. A birtokbor kifejezés azt takarja, hogy kizárólag saját kézzel válogatott és szüretelt szôlôanyagból készül. Szigorú szôlôtermesztési gyakorlatnak köszönhetôen, egyes bortípusnak megfelelô minôséget biztosít, évjárattól függetlenül. A csodálatos adottságokkal rendelkezô Ördögárok-dûlôben telepített Tempranilló ültetvény szûztermése ez a bor. A tôkénként átlagosan néhány apró fürtöt nevelô fiatal szôlôk termését másodlagos barrique hordós érlelésnek vetették alá. A bor sötét bíbor színû, mély fûszeres illattal csábít, dohánylevélre és bôrre jellemzô aromák jelennek meg benne. Ízében is gazdag, fiatalos vörösbor, azt sugallja fogyasztójának, végy két palackot, az egyiket kóstold most, a másikat majd 2014-ben, és meglátod, a különbség mérhetô lesz. Rippl Vinotéka Kft. 7621 Pécs, Jókai tér 7.


29

PSZICHOLÓGIA

Érzelmi munka A 21. század munkavállalói nem csak fizikai és szellemi munkát végeznek, de munkavégzésük közben meg kell felelniük a munkatársak, vezetôk, beosztottak, illetve ügyfelek, beszállítók és vevôk által közvetített viselkedési elôírásoknak. A spontán érzelmek munkahelyi elvárásoknak való megfelelés érdekében történô eltitkolását, megváltoztatását a szakirodalom érzelmi munkának nevezi. Az érzelmi munka, bár fiatal kutatási terület, már évezredek óta jelen van számos foglalkozás repertoárjában. Egy kereskedô például nem lehet munka közben mogorva, vagy agresszív, még akkor sem, ha aznap reggel, – munkába menet, – bosszúság érte, hiszen ezzel a viselkedéssel elriasztja (potenciális) vevôit.

zelmi munkát végeznek. A többségnek azonban kisebb nagyobb erôfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy megfelelô érzelmi megnyilvánulásokat tudjon prezentálni. Az emberek egy része komolyan veszi a feléje irányuló érzelmi elvárásokat, munkája szerves részének tekinti azokat és azonosul velük, így a tôle elvárt érzelmeket is igyekszik átérezni mély érzelmi munkát végezve. Ezzel szemben azok, akik csak ímmel-ámmal felelnek meg a viselkedésükre vonatkozó elvárásoknak, és csak felszíni jegyekben tesznek eleget azoknak, felszíni érzelmi munkát végeznek. Ez utóbbi gyakran vezet hiteltelen megnyilvánulásokhoz. Az erôltetett, vagy unott mosoly ôszintétlensége például gyakran pont a kívánttal ellentétes hatást vált ki az ügyfelekbôl. Nem csak

de a munkát végzô személy pszichés és szomatikus állapotát is. A nem megfelelôen végzett érzelmi munka szerep-, vagy énidegenséghez, érzelmi kimerültséghez, szélsôséges esetben kiégéshez vezethet. Az érzelmi munkával együtt járó érzelmi disszonancia (a spontán és kimutatott érzelmek közötti eltérés) növeli a szív és érrendszeri megbetegedések gyakoriságát és csökkenti a szervezetünk immunológiai válaszreakcióinak gyorsaságát. A munkaadónak és a munkavállalóknak tehát közös érdeke, hogy olyan alkalmazottak dolgozzanak a fokozott érzelmi munkával „terhelt” munkakörökben, akik képesek az érzelmi elvárásoknak spontán érzelmeik révén megfelelni, vagy oly módon képesek

Látszólag csak az ügyfélkapcsolati munkakörökben dolgozókat érinti A válaszadók százalékos megoszlása a megváltozott spontán az érzelmi munka problematikája, a érzelmek száma szerint helyzet azonban az, hogy mindannyi2 10 an igyekszünk megfelelni munkatársaink kimondva, vagy kimondatlanul 20 felénk irányuló viselkedési elvárásainak még akkor is, ha ez spontán érzelmeink eltitkolását, megváltoztatását teszi szükségessé. Egy 2009-es vizsgálat alapján az emberek 95 %-a nem mutatja ki munkája során spontán ér- 12 26 zelmeit azok ôszinte intenzitásában. Egy 60 érzelmet vizsgáló kérdôív segítségével 171 egészségügyi dolgozó spontán és kimutatott érzelmeit vizsgálva azt az eredményt kaptam, hogy az emberek legnagyobb része spontán 30 érzelmeinek körülbelül felét folyamatosan módosítja mindennapi munkája során. A táblázat a válaszadók száza- az ügyfelekkel való kapcsolat nem felszíni, illetve mély érzelmi munkát lékos megoszlását az általuk megvál- lesz szorosabb, ellehetetlenítve a hû- végezni, hogy ezáltal nem terhelik satoztatott, eltitkolt spontán érzelmek séges, visszatérô vevôk, vagy a ját pszichés és szomatikus egészségümennyiségének tükrében mutatja. hosszú távú üzleti kapcsolat kialaku- ket, de a feléjük irányuló elvárásokBár mindenki végez érzelmi mun- lását, de a hiteltelen érzelmi megnyil- nak is eleget tesznek. kát, nem mindenki teszi ezt egyfor- vánulások a munkavállaló szavahiheLazányi Kornélia mán. Vannak olyanok, akik spontán tôségét is megkérdôjelezik. [email protected] módon felelnek meg a feléjük irányuAz érzelmi munka fajtája nem Lakics Péter ló érzelmi elvárásoknak – ôszinte ér- csak annak fogadtatását befolyásolja, Lakics Gépgyártó Kft.

30


HIRDETÉS

Konferenciaterem NEK! IGÉNYESEK

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô. • nagyon jó minôségû kihangosítás • teljes audio-vizuális eszköztár • sokpontos internet hozzáférés • mobil szavazó rendszer • 100 fôs szinkrontolmács rendszer • klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferencia terem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható. A konferencia terem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is. További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll. A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.

Nyomtatók háborúja Háború folyik a szemünk elôl rejtve, de mégis jól láthatóan, érezhetôen. Ezt a háborút nem fegyverekkel, hanem reklámokkal, marketinggel és üzleti praktikákkal, szalonképesen fogalmazva üzleti modellekkel vívják. A háború tétje a szokásos: pénz. Nagyon sok pénz. Nézzünk egy kicsit a kulisszák mögé. Itt és most fôként a nyomtatókról lesz szó, de ha esetleg a saját szakmájában, életében elôforduló egyéb termékekre is igaz lenne amit itt olvas, az talán nem a puszta véletlen mûve. Nem összeesküvés elméletekrôl fog most olvasni, pusztán üzleti elvekrôl, szereplôkrôl és a saját szerepérôl ebben a rendszerben. Mirôl is szól tehát ez a háború? A csökkenô vásárlóerô miatt egyre nagyobb a tülekedés a piacon, tehát egyre kifinomultabb módszerekkel lehet elérni azt, hogy a Vásárló kosarába egy meghatározott termék kerüljön, illetve hogy a gyártás, a gyártó nyereséges maradjon. A harc legfontosabb eszköze korábban az ár volt. Minél olcsóbban elôállítani, minél több vevôhöz eljutni. Késôbb egyre nagyobb teret hódított a reklám, PR, marketing. A TV-ben és a plakátokon ma is mosolygó emberek igyekeznek elhitetni velünk, hogy a siker, boldogság attól függ, hogy milyen cipô, telefon, vagy akár nyomtató van a birtokunkban. Napjainkban pedig ezen eszközök mellett az apró kis technikai, technológiai megoldások korát éljük. Nézzük meg mindezt a nyomtatók példáján! Néhány éve a nyomtatók árai elkezdtek komoly mértékben csökkenni. Ma már egy kis lézernyomtató sokszor nem kerül többe, mint a hozzá szükséges festékkazetta, sôt néha akár lényegesen kevesebbe. A cikk online változatában erre példát is olvashat. Napjainkra az ár már annyira alacsony, hogy további csökkentése már nem oldható meg úgy, hogy a gép még mûködôképes maradjon. Más megoldással kell tehát a szükséges nyereségességet megteremteni.

A megoldás a nyomtatóknál több technikai változásból adódik össze: — Csökkentsük az egy festékkazettában lévô festék mennyiségét. A korábbihoz hasonló árcímkék mellett a nyomtatás egy lapra esô költségét akár 20-40 százalékkal is meg lehet emelni. — Erôsítsük meg a kazettán lévô védôchip védelmét, hogy hónapokba kerüljön, amire megjelenik a mûködôképes másolat. Ezzel az új gépet vásárlók hosszú ideig csak a gyári festéket használhatják, mást nem lehet hozzá kapni. — Végezetül évente adjunk ki új gépet, ahhoz új festéket és chipet lehet fejleszteni, még erôsebb védelemmel. Ennek a másolása késôbb még több idôbe fog telni. Ez az a fegyvertár, ami miatt ma egy festékkazetta akár drágább is lehet, mint a hozzá való nyomtató, miközben észre sem vesszük, de egy átlagos levél oldal kinyomtatása a korábbinál lényegesen többe kerül. Például a polcon egymás mellett fekszik a régi és az új típusú festék, ami közül az új még tíz százalékkal kevesebbe is kerül. Az viszont már nincs rajta a dobozon és a címkén, hogy huszonöt százalékkal kevesebb benne a festék. (A példa és az arányok az életbôl valók.) A gyanútlan vásárló azt hiszi, hogy még jól is járt, a valós helyzetet csak akkor látja, ha eszébe jut és konkrétan rákérdez, illetve ha az eladó is kellôen tájékozott. Itt és most ennyit engedett a terjedelem. Legközelebb ennek a háborúnak a csodafegyvereirôl lesz szó, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak a profit megtartásában. Ha a témához hozzászólása, esetleg ezzel kapcsolatos kérdése van, az [email protected] e-mail címen juttathatja el azokat. Ha a korábbi cikkeket szeretné elolvasni, továbbra is megtalálja a www.NyomtassOkosan.hu/ddgazdasag webcímen. Köszönöm a figyelmét: Harman Tibor www.NyomtassOkosan.hu


31

INFORMATIKA

Álmaink a bitek labirintusában Merjünk nagyot álmodni! Merjünk belevágni nagy üzleti elképzeléseink megvalósításába, hisz ez viheti elôre cégünket! Bármit is tervezünk, szinte elképzelhetetlen, hogy valamilyen informatikai támogatás ne álljon a megvalósítás mögött. Minél egyedibb az ötletünk, annál valószínûbb, hogy valamilyen egyedi programra van szükségünk.

Mit tegyünk, mire kell felkészülnünk, ha saját programot készíttetünk? Mit várhatunk el a fejlesztôtôl? Ezek olyan egyszerû kérdések, melyeket érdemes átgondolnunk mielôtt belépünk a szoftverfejlesztés elágazásokkal teli labirintusába. Írásunk – a teljesség igénye nélkül – errôl a problémakörrôl próbál néhány gondolatot, hasznos tanácsot megfogalmazni. A labirintus küszöbén Nagyon fontos, hogy elsô lépésben nekünk, Megrendelôknek kell megmondani, mire van szükségünk. Nekünk, Megrendelôknek kell megfogalmazni elvárásainkat. Minél pontosabban össze tudjuk szedni céges folyamatainkat, ezek szereplôit, annál pontosabb elvárásokat tudunk mondani a fejlesztôknek. Már a fejlesztés elején érdemes bevonni valakit, aki segít lefordítani üzleti elvárásainkat informatikai nyelvre. Szerencsés esetben a cégen belül van némi informatikai ismerettel és rendszerszemlélettel megáldott munkatárs, aki képes lesz megérteni a programozók nyelvezetét és képes lesz képviselni a mi igényeinket és a szakterületünk elvárásait. Ha összeállt a kép a fejünkben, néhány megbeszélés után lefektethetôek a fejlesztés alapját képezô dokumentumok: (1) a követelményspecifikáció, ami elsôsorban az üzleti elvárásokat és a felhasználói lehetôségeket szedi össze, (2) valamint a rendszerterv, ami már az adatbázisok szintjén írja le a fejlesztést. Ezek nélkül egy nagyobb projekt megvalósítása kockázatos, sem mi, sem a fejlesztôk nem tudhatják mekkora munka áll elôttük. Alaposan olvassuk át, beszéljük meg minden érintettel, mert az elôbb említett dokumentumok írják le a fejlesztés tartalmát (scope). Ez lesz az, amire a programozók és mi is hivatkozhatunk a munka megítélésénél... A labirintusban Ezután jön a fejlesztés rögös és örömteli útja: nekünk mindig lesznek új elképzeléseink a programról, amit majd folyamatosan meg kell ütköztetnünk a határidô-költségkeret-minôség igényhármasával és a programozóink álláspontjával: beszéltünk róla, vagy nem, benne van-e a scope-ban, vagy nem. És persze a végén ott lesz még a tesztelés, az adatfeltöltés, a kitelepítés, az oktatás és az üzemeltetés... nem beszélve a használat közben tapasztaltak alapján kialakult módosítási igényeinkrôl. A kesze-kusza útvesztôbôl akkor lehet jól kijönni, ha képesek vagyunk felülrôl rálátni a projektre. És ha erre nem vagyunk képesek, vagy nem vagyunk benne biztosak, akkor érdemes a JPÉ fejlesztési modellt alkalmaznunk. Kiút a labirintusból Minél professzionálisabb fejlesztôi csapattal dolgozunk, sokszor annál több szakkifejezést hallhatunk, és ha szerencsénk van, meg is érthetjük ôket. A legkülönbözôbb fejlesztési módszerekkel találkozhatunk, hosszú-hosszú leírással, ötletes, jól mûködô megoldásokkal. Ezek nagyon jó utakat kínálnak a projektünk kézbentartására. Ha ki akarunk igazodni az elôttünk álló feladaton, át szeretnénk látni, akkor megrendelôi oldalon a JPÉ modellt kell bevezetnünk, és ezt érvényesítenünk a fejlesztôinken. Ez pedig nem más, mint alapvetôen a kommunikációra építô Józan Paraszti Ész módszertana. Milyen nehézségekbe fogunk szembesülni a munka során? Nézzük át, hogy kommunikáció és munkaszervezés szempontjából milyen problémás pontok vannak: Igényfelmérés, specifikálás – ami a munka alapja Itt alapeset, hogy az, aki felméri az igényeket, ismerje a szakterületet és képes legyen informatikai rendszerben gondolkodni. Ismerje mindkét oldal lehetôségeit, azok nyelvezetét. Az ajánlathoz szükséges követelményspecifikálás, az idôkalkulációhoz szükséges szervezés nem egyenlô a rendszerterve-

zéssel. Becslés jellegébôl adódóan nem számol minden szóba jöhetô problémával, melyek a munka során felmerülhetnek. A tapasztalat is azt mutatja, hogy a folyamatos pontosítások, javítások miatt az esetek nagy részében több idôt igényelnek a munkák, mint az a kezdeti idôkalkulációk, becslések szerint várható. És kinek a feladata mindezt elkészíteni? Lehet a Megrendelôé, lehet a fejlesztô csapaté, vagy egy független tanácsadóé. A lényeg, hogy ez legalább annyira fontos, mint megterveztetni egy házat építés elôtt. Minél pontosabb a terv, annál biztosabb lábakon áll a projekt. Kommunikáció a fejlesztôi csapattal – ami nélkül nem mûködhet Sok mindent nem lehet biztosan megmondani egy fejlesztés kezdetén. Bármennyire is pontos a tervünk, nem láthatunk át mindent. A sikeres megvalósításhoz a résztvevôknek folyamatos kommunikációra van szüksége, hogy egyeztethessék a kérdéses területet, hogy láthassák a munka elôre menetelét. A fejlesztés során rengeteg információ áramlik váltakozó sebességgel, éppen ezért a kommunikációs rendszernek biztosítania kell, hogy a megfelelô információ, a megfelelô idôben, a megfelelô emberhez jusson el. Mik lehetnek ennek a rendszernek az eszközei? Egy jó projektmenedzsment szoftver, amin keresztül mindkét fél láthatja a munka menetét, rögzíthetôek a hibák, a feladatok, azok változása, amin keresztül dokumentálhatóak az üzenetek, stb. Ez lehet egy excel is, a lényeg, hogy minden résztvevô értse, használja... Tesztelés – amit mindig kihagynak Mindenképpen célszerû számolni a munkaszervezés támogatásához a teszteléshez szükséges idôvel. Sokszor – tapasztalataim szerint – a munkákra tervezett idôben nem szerepel az elkészült funkció ellenôrzése. Gondoljunk bele, például egy vásárlási folyamat mûködôképességének vizsgálatához szükséges lehet a regisztrációs folyamat végigvitelére, a termékadatbázis feltöltésére és csak ezt követôen lehet tesztelni a vásárlást. Ez szintén több lépésbôl is állhat, pl. termék kiválasztása, bejelentkezés, rendelési adatok megadása, vásárlási folyamat véglegesítése, stb. Egy webes alkalmazás esetén pedig mindezt különbözô operációs rendszereken, különbözô módszerekkel kell tesztelni. Látható, hogy ez jelentôs idôigénnyel bír, mellyel komolyan kalkulálni kell mind a fejlesztôi, mind a megrendelôi csapat oldaláról. Új igény, vagy javítás? – ami örök probléma Persze ez a kérdés az elôzô pontok megszívlelése és alkalmazása után már fel sem merülhet (de fel fog...). Ha kellô alapossággal fektetjük le a munka alapjait (specifikálás), ha folyamatosan egyeztetünk, kölcsönös együttmûködésben fejlesztjük a projektet (kommunikáció), ha rendszeresen ellenôrizzük, hogy a már létrejött elemek megfelelôen mûködnek-e (tesztelés), a megálmodott és a megvalósult rendszer közötti különbség oka – ha mégis elôfordul – egyértelmûen azonosítható lesz. Mindig lesz olyan pont a fejlesztés során, bármennyire is igyekszünk már az elején lefektetni az igényeket és elvárásokat, amikor úgy gondoljuk, hogy mégsem ez az, amit elképzeltünk, hogy valahogy félrecsúszott... A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy a fejlesztôkkel együtt azonnal megállunk és közösen kitaláljuk, hogyan valósíthatóak meg azok a bizonyos nagy álmok úgy, hogy összhangba kerüljön a laikus elképzelés és a kódok rendszere. Az egyedi ötletektôl, a nagy üzleti sikert ígérô újszerû megoldásoktól nem kell félni, egyszerûen csak meg kell hozzá találnunk azt a csapatot, aki pontos szakmai útmutatást ad és biztosan vezet bennünket a bitek labirintusában. web: markcon.hu email: [email protected] Tel.: 72/222-893

A társasházak és a bank Egy társasházi közösség életében számos olyan alkalom van, amikor a tagoknak közösen kell pénzt kiadnia valamire: beázik a tetô, nem mûködik a lift, fel kell újítani a lépcsôházat vagy valamilyen cél elérése érdekében takarékoskodni szükséges. De pénzforgalom van abból is, hogy minden hónapban befizetik a lakóközösség tagjai a közös költséget, ideális esetben egy banknál kezelt számlára. Ugyan nem minden társasházi közösség kötelezett banki számlavezetésre, hiszen ha nem áfa-adóalanyok, akár otthon is gyûjthetik a pénzt, mégis, több érv szól az egyszámla nyitása mellett. A bankok különbözô kedvezményes konstrukciókkal várják a társasház-közösségeket, ezért érdemes körbenézni, hogy hol kínálják a számlavezetési díjak csökkentését, hol hirdetnek vonzó hitelkondíciókat. Ugyanis nemcsak betétgyûjtés és -kezelés céljára érdemes a pénzintézetekhez fordulni, hanem hitelért is. Ha egy társasházi közösség úgy dönt, hogy pénzforgalmi számlát nyit egy banknál, több szolgáltatást is igénybe vehet. Gyûjtheti a közös költséget és más befizetéseket a számlán, kiegyenlítheti róla a közüzemi díja-

kat, másrészt pedig takarékoskodhat is, ezen képezheti a jogszabály által elôírt felújítási alapot, így akár komoly állami segítséghez – akár 70%-os mértékû – kamattámogatáshoz is hozzájuthat. A közös képviselônek is egyszerûbb, gyorsabb nyomon követnie a bankszámlára befolyó befizetéseket, mint nap mint nap kilincselnie a lakóközösség tagjainál és az esedékes fizetnivalót beszednie. Többféle társasházi hitelkonstrukció létezik, így a panelházakra és a téglaházakra is különféle kedvezményes hitelkonstrukció vehetô igénybe. Speciális támogatási formák is léteznek, ezeket elsôsorban az iparosított technológiával épült panelházak számára nyújtja az állam akár hôszigetelésre, akár fûtéskorszerûsítésre, nyílászáró cserére. Amenynyiben ilyen támogatást nyer a lakóközösség, annak összegét is a bankszámlára utalja a támogatást nyújtó szervezet. Alapvetôen a legtöbb társasház beruházási célú hitelt vesz fel a bankoktól. Elengedhetetlen, hogy a közös képviselô vagy a lakásszövetkezet megbízottja kellôképpen tájékozott legyen a lehetôségeket illetôen. A lakóközösség pedig gondos gazdaként átérezze

annak a súlyát, hogy a közös tulajdonú helyiségek folyamatos karbantartása értéknövelô hatással van saját tulajdonú lakásukra is, hiszen egy jól karban tartott, kívül-belül rendezett, jó mûszaki állapotú lakótömb egészének és az abban lévô lakásoknak is más a megítélése, piaci értéke. Amennyiben a hitelfelvétel mellett dönt a társasház lakógyûlése, a közös képviselônek nyilatkoznia kell, hogy nincsenek jelentôs fizetési elmaradások, hátralékok, ez egyébként a különbözô hitelkonstrukciókban kizáró feltétel is lehet. Sokan döntenek a lakáspénztári megtakarítások mellett. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyként lakástakarékpénztári megtakarítást végzôk is hozzájutnak további állami támogatáshoz, amit az egész társasházi rekonstrukcióra lehet fordítani. A hagyományos tégla építésû házaknál négy és nyolc év közötti lejáratú hiteleket folyósítanak jobbára a pénzintézetek (a lakástakarékpénztári megtakarításokhoz igazodóan), a panel plusz program hosszabb idôt, akár 10 évet is lehetôvé tesz – a lakógyûlés döntése, mekkora havi összeget tudnak vállalni úgy, hogy ne legyenek elviselhetetlenül magasak a havi fizetendô terhek. És a biztonság sem utolsó szempont, hogy a társasházi lakóközösség biztos, ôrzött helyen tudja megtakarított vagyonát.

Webvizit. Pécsváradi melléklet

Recommend Documents