WEBRÁDIÓ ALKALMAZÁSA NONPROFIT TÁRSASÁGOKNÁL Nagy Lénárd, Rákos Zichy Péter Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulens: Tóth Ákos, adjunktus A dolgozat témája egy olyan szoftver megtervezése és kifejlesztése, amivel minimális költséggel képes lehet egy társaság Interneten keresztül rádióadás sugárzására. A fejlesztés egy meglévő szabad forrású szoftver implementálását az illesztő felület elkészítését és testreszabását tartalmazza. A dolgozatban a szerzők kitérnek az oktatási környezetben történő alkalmazási lehetőségekre is. A fejlesztési környezet: Icecast szerver, PHP nyelv.
POSEIDON NAVIGATION PROJECT Bedők Dávid, Szirbik Ferenc Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán, docens Molnár András, adjunktus A GPS (globális helymeghatározó rendszer) – mint az elmúlt évek talán egyik legnagyobb technikai csodája – a navigálás területén nyújt rendkívül pontos információkat számunkra, gyakorlatilag azonnal. Egy GPS vevőkészülék által szolgáltatott jelekből az átlagos ember nem képes információt kinyerni, azonban egy számítógéppel összekötve, az adatokat egy térképen megjelenítve a navigáció egy új dimenzióját nyithatja
meg számunkra. Természetesen nem vihetünk magunkkal egy asztali számítógépet vadvízi evezés, vagy hegymászás során, így egy PDA, azon belül is a többfeladatos Microsoft Windows Mobile operációs rendszert futtató Pocket PC a megfelelő célhardware és software környezet a feladat megoldására. Egy interaktív térkép nem csupán azt képes megmondani nekünk, hogy jelenleg hol vagyunk a térképen, hanem megtanítható útkeresésre is, ezzel segítve tájékozódásunkat a világban. Az útkeresés kérdésköre nagyon szerteágazó, hisz az ember más utat választ, ha siet, mást, ha kerülni akarja a rossz minőségű földutat és mást ha a legrövidebbet szeretné megkapni. Ugyancsak nem mindegy az eredmény szempontjából, hogy egy gráf, avagy egy grafikus interface-en keresztül jutunk el célunkhoz, avagy a kettő kombinációjával. Az előadásban bemutatásra kerül a GPS-t és a Pocket PC-k világa, a gráfok szövevényes hálói, az útkeresés lehetőségei, és hogy mindezek hogy fognak összeállni a Poseidon Navigation Project nevű alkalmazásban.
AMBER Berecz Szabolcs, Kovács Róbert, Kúthy Előd Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán, docens A rendszer célja olyan program megtervezése és elkészítése, mely két kamerából nyert információ alapján a környezetéről egy háromdimenziós, statikus modellt készít. Mivel ennek felépítéséhez szükséges, hogy a kamera több helyről legyen képes felvételeket készíteni, a rendszer működéséhez szükséges egy minél több szabadsági fokkal rendelkező hordozóeszköz, melyet tudnia kell irányítani. A feladat megoldása két fő részből áll, egyfelől a kamerák által közvetített képekből a környezeti információk kinyerése és
ezek alapján a környezet modelljének megalkotása, másfelől a modell alapján a robot irányítása.
I-Bot – FUTBALL AIBO ROBOTKUTYÁVAL Bodor László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán, docens A dolgozat témája – a Sony AIBO robotplatformján – a robotfutballhoz szükséges alapvető funkciókat biztosító szoftver kifejlesztése. A dolgozat ismerteti a robotfutballhoz szükséges algoritmusokat és eljárásokat. Ezek egy részét részletesen kifejti és bemutatja néhány kiemelt funkció konkrét megvalósítást. A szoftver fejlesztése Sony OPEN-R SDK és GNU C++ fordító alatt történik. A szoftver autonóm módon működik, a robotban található számítógépen fut.
Score Maker Project ZENEI HANGFELISMERŐ RENDSZER Braun Dávid Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar 3. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán, docens A projekt célja egy olyan rendszer elkésztése, mely alkalmas valós időben a hangkártyáról érkező gitár hangját felismerni és lekottázni. A hangszer hangját a mikrofon bemenetéről „adjuk át” a gépnek, amely ezeket a hangokat feldolgozza. Tervek szerint a rendszer képes lesz az önálló
hangokon kívül egyszerre megszólaló hangok, illetve akkordok felismerésére is. A rendszer két egységre osztható. Egy kisebb, ám annál fontosabb részre, a hangoló modulra, amely segít meghatározni az „alaphangot”, illetve segít elkerülni a téves eredményeket, amely a hangszer helytelen hangolásából adódik. A másik fő egység a kottázó, amely a felismert hangokat vizuálisan megjeleníti a képernyőn, kotta formájában. A dolgozat tartalmazza a megvalósításhoz szükséges legfőbb ismeretek, módszerek bemutatását: a digitális jelfeldolgozás néhány alapfogalmát – ezen belül kiemelten foglalkozik a Fast Fourier Transzformációval. Bemutatja a rendszer két fő egységének felhasználhatóságát, azok megvalósításának terveit. Ismerteti a fejlesztés eredményeit, valamint a teszteléshez használt legfőbb programok jellemzőit.
Traffic Assistance – BiKER Seres Gábor, Jónás Viktor, Czimbalmos Péter Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán, docens A dolgozat címe a Biztonságos Közlekedést Elősegítő Rendszer kifejezést takarja. A dolgozat témája egy olyan rendszer megtervezése és kiépítése, amely csökkentheti, kiküszöbölheti az emberi figyelmetlenségből adódó baleseteket. A rendszer elsődleges célja, az autót saját sávjában tartani, valamint a követési távolságot úgy betarttatni, hogy ne legyen ráfutásos baleset. Másodlagos célja a kátyúk észlelése a sávon belül és azok kikerülése. A rendszer működése (kamera) képfeldolgozáson alapszik. A kamera lehet web (CMOS, CCD) vagy hagyományos kamera. A kapott képeket a rendszer feldolgozza, és ez alapján kap
információt arról, hogy a járműhöz (kamerához) képest hol vannak az útfelfestések. A kamerát segíti egy távolságmérő lézerszenzor, mellyel pontosan meghatározható a jármű előtt lévő legközelebbi objektum távolsága.
A MORPH TECHNIKA Dely Kristóf Jakab Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán, docens A „morph” egy speciális animációs technika. A morph során egy kezdő (forrás) képből egy végső (cél) képbe történő metamorfózis jön létre, ami a két kép közötti sima, egyenletes átalakulást jelenti. A technikát elsősorban emberek, állatok ill. speciális teremtmények közötti átalakulás animálásakor használják, elsősorban a filmiparban, videóklippekben, és játékokban. A dolgozat célja a morph technika bemutatása, alkalmazási területének ismertetése, és a fejlesztés alatt álló „DKJ Morpher” szoftvernek ill. a mögötte álló fejlesztői komponenscsomagnak a bemutatása. A rendszer egyedülálló abban a tekintetben, hogy a szoftver alapját képező objektumorientált komponenscsomag önálló termékként is elérhető, így más szoftverfejlesztők számára is lehetőség nyílik önálló morph rendszer fejlesztésére. A program és komponenscsomag fejlesztése Borland Delphi környezetben történik, a rendszer Microsoft Windows alatt fut.
BIZTONSÁGI KAPU VEZÉRLÉSE BLUETOOTH TECHNOLÓGIÁVAL
Demjén Sándor, Gégény Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulens: Kutor László, docens A TDK dolgozat célja a Bluetooth technológia vezérlési lehetőségeinek feltérképezése, és a lehetőségek alapján egy biztonsági vezérlőrendszer megvalósítása. A környezetünkben használt berendezések távvezérlése mára hétköznapi, rutin feladattá vált. A hagyományos vezeték nélküli adatátviteli módszerek (IrDA, ugrókódos rádió) sok esetben kielégítő megoldást kínálnak, azonban többnyire nem szavatolnak megfelelő biztonságot. A TDK munka során a Bluetooth által kínált azonosítási lehetőségeket felhasználva terveztünk és valósítottunk meg egy rövid hatósugarú (~10 m) távvezérlést. A mobil eszköz (például mobiltelefon, PDA, vagy palmtop), a Bluetooth portján keresztül olyan berendezéseket tud vezérelni, amelyek egy Bluetoothképes egységhez, például kapunyitó berendezéshez csatlakoznak. A kliens alkalmazást JAVA fejlesztőkörnyezetben valósítottuk meg. A fejlesztéshez olyan adó oldali eszközre volt szükség, ami támogatta a JAVA technológiát és rendelkezett Bluetooth szabvány szerinti adásra és fogadásra képes kommunikációs csatlakozással. A vevő oldal tesztelését egy Bluetooth kapcsolattal ellátott számítógépes programmal végeztük. A működő rendszer veszi a kliens által küldött vezérlő utasításokat, de azt csak azokat dolgozza fel, amelyeket a küldő (kliens) előzőleg azonosított és engedélyezett.
OLE – Objektum LEképező Finta Imre, Pálfalvi István Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam
Konzulens: Vámossy Zoltán, docens A dolgozat témája egy olyan szoftver megtervezése és kifejlesztése, amely előre elkészített képek, illetve webkamera által küldött képsorozat alapján felméri a rajta látható testek alakját és az alapfelülettel egy síkban lassan mozgó pálca árnyékát. A testek jellemző pontjait eltárolja síkbeli koordinátarendszerben, majd geometriai transzformációkkal a térbe helyezi azokat. A fejlesztés több vonalon fut egyszerre: legnagyobb hangsúly a kép feldolgozását megoldó modulra került, amely megfelelő szűrők alkalmazásával kiemeli az információhordozó vonalakat, és ezek vizsgálatával meghatározza az észlelt tárgyak síkbeli koordinátáit, majd a vetett árnyék törésének szögét felhasználva geometriai transzformációkkal kiemeli a síkból; másrészt egy drótvázas, forgatható megjelenítés beépítése a programba a vizuális modell-ellenőrizhetőség érdekében. A program fejlesztése Borland C++ Builder környezetben történik nyílt forrású OpenCV rutinok implementálásával, a rendszer Microsoft Windows alatt fut.
WEB-BÖNGÉSZŐ KÉSZÍTÉSE MOBILTELEFONRA Hochdorfer Norbert, Kelemen Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulens: Dr. Kutor László, docens Ladányi Zoltán, tanársegéd Az Internet használat elengedhetetlen eszköze a WEBböngésző. Számos változata ismert, és széles körben alkalmazott. A mobiltelefonok általános elterjedtsége, valamint hardver és szoftver lehetőségeinek robbanásszerű bővülése szükségessé tette a böngészés megvalósítását mobil platformon is. Mára mobil környezetben is több böngésző használható. (Opera, Openwave
Mobil Browser, Microsoft Pocket Internet Explorer). Ezek a programok azonban forrás szinten nem elérhetőek, ezért a kapcsolódó fejlesztésekre nincs lehetőség. A dolgozat célja egy saját fejlesztésű mobil böngésző létrehozása, ami a legújabb lehetőségek folyamatos beillesztésére is lehetőséget kínál. A fejlesztés Symbian operációs rendszer, és a magasabb szintű grafikus felhasználói felület (GUI) Series 60 v2.0 lehetőségeire támaszkodik. A dolgozat bemutatja az Internet és a mobiltelefon közötti adatátvitelt, melyre a legalkalmasabb lehetőséget a GPRS technológia kínálta. Az implementálás C++ alapú speciális fejlesztőkörnyezet segítségével történt. A tesztelés egy része a Nokia Series 60 v2.0 SDK használatával zajlott. A cél az volt, hogy kapott HTML oldalakat a lehetőségek szerint minél valósághűben és élvezhetően tudjuk megjeleníteni. A böngésző funkciói közé tartozik a gyakran látogatott oldalak címeinek eltárolhatósága, továbbá a többnyelvűség lehetősége, melynek segítségével egyszerűen fordíthatjuk más nyelvekre programunkat. Az elkészült rendszer lehetőséget biztosít továbbá, a weboldalak lementésére és későbbi, kapcsolat nélküli visszanézésére is.
AUTOMATIKUS AZONOSÍTÁS RFID TECHNOLÓGIÁVAL Hodány Ádám Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulens: Dr. Kutor László, docens A TDK munka célja a rádiófrekvenciás eszközazonosítási (RFID) technológia lehetőségeinek áttekintése, és egy automatikus rádiós azonosító rendszer tervezése és megvalósítása. Az RFID technológiája már évtizedek óta ismert, azonban széleskörű elterjedését a technológia fejletlensége mellett a
magas előállítási költségek is megakadályozták. Az elmúlt néhány évben az RFID terület egyre egységesebbé, szabványosabbá, egyben olcsóbbá is vált, ami várhatóan megnyitja az utat a gyors és széleskörű terjedés előtt. A TDK dolgozat egyik célja e technológia működési elveinek és jellemzőinek, valamint tipikus alkalmazási területeinek és módjainak elemzése. Az RFID technológia fontos területe az „okos”, tehát programozható memóriával illetve érzékelőkkel is ellátott azonosító címkék alkalmazása. A tárgy azonosítás folyamatát, egyik lehetséges felhasználási módját egy könyvtári nyilvántartó mintaalkalmazás reprezentálja, de a program segítségével akár állatok is automatikus eszközökkel azonosíthatókká válnak. Az azonosító rendszer képes az RFID címkékkel ellátott könyvek azonosítására és a címkén tárolt adatok (például a kikölcsönzés dátuma, kölcsönző személye) megváltoztatására, amivel lehetővé válik a könyvtári kölcsönzés folyamatának gyorsabbá és biztonságosabbá tétele. A technológia sajátosságából adódóan pedig egyszerűen biztosítható az azonosítani kívánt eszközök védelme is, vagyis lopásvédelemként is funkcionálhat az RFID rendszer.
MOBILEYE – MOBILTELEFON MINT LÁTÁSKIEGÉSZÍTŐ Hrenkó Tamás, Jécsák Péter Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 2. évfolyam Konzulens: Dr. Kutor László, docens Ladányi Zoltán, tanársegéd A TDK munka célja egy olyan rendszer megtervezése és elkészítése, amely alkalmassá teszi a kamerával ellátott
mobiltelefonokat bizonyos, az emberi szem által végzett funkciók helyettesítésére. Az elkészült mintaalkalmazásban a beépített kamerás mobiltelefon megállapítja a színeket, valamint bankjegyek esetén azok címletét, és a kiértékelés eredményét beszélő program segítségével ki is mondja. A színfelismerés az egyes pénznemek megkülönböztetésénél is nagy szerepet kap. A bankjegyfelismerés során a program előfeldolgozást végez, majd a címlet felismerési fázisában a kép megfelelő részletein előre meghatározott szimbólumokat keres. A feldolgozás eredményét szöveges formára alakítja, majd továbbítja a beszélő programhoz. A program fejlesztése Symbian operációs rendszer alatt C++ környezetben készült, a tesztelés Nokia 6600 telefonnal történt.
RED-CAN – REMOTE DIAGNOSTICS WITH CAN (Távdiagnosztika CAN hálózatokon) Kajtár Lehel, Sziráczki Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Belső konzulens: Vámossy Zoltán, docens Külső konzulens: Fejes Péter, szoftverfejlesztő informatikus mérnök (Cason Rt.) A dolgozat tartalmazza egy általános flottakövető rendszer bemutatását, továbbá megvalósítási alternatívákkal szolgál, és azok összehasonlítását tárgyalja. A kutatás fő témája a rendszer lehetőségeinek minél szélesebb körben történő kihasználása, különös tekintettel a CAN (Controller Area Network) hálózatokkal történő együttműködés alkalmazásaira. A TDK dolgozat ismerteti egy működő flottakövető rendszer, a Cason Rt. HiROT elnevezésű berendezés működését.
Az egyes hardverösszetevők bemutatása során ismertetésre kerülnek a GPS (Global Positioning System), a GPRS (General Packet Radio Service) technológiák és a hozzájuk tatozó berendezések. Részletes bemutatásra kerül továbbá a CAN buszon történő kommunikáció működése, az üzenetek lehetséges formátumai és egy konkrét szimuláció, mely az FMS (Fleet Management System) szabvány implementációját hivatott szolgálni. A szimuláció során használt hardvereszközök leírása kitér a mikrovezérlők (Atmel ATMEGA128 és Microchip MCP2515) működésére és a megvalósításhoz szükséges szoftverek bemutatására.
Follow The Thing – FTT Kiss Attila, Németh Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulensek: Vámossy Zoltán, docens Sergyan Szabolcs, adjunktus A dolgozat címe többkamerás megfigyelőrendszert takar, mely képes objektumokat követni és felismerni. A rendszer három fő témával foglalkozik: objektumkövetés, modellezés, és tartalom alapú képkeresés. A program célja, egyszerű térbeli alakzatok mozgásának érzékelése és térbeli leképezése, majd az eredeti kameraképekből kinyert információk alapján képi adatbázisban megtalálni annak megfelelőjét. A rendszer két fő részből áll: megfigyelő rendszer, valamint tartalom alapú képkinyerő modul (Content-Based Image Retrieval System – CBIRS). A mozgáskövetésre Morphology-Based Object Tracking algoritmust, zajszűrésre Gauss-féle képpiramisokat, a képkinyerésre szín alapú indexelési technikát, például a diszkrét
koszinusz transzformációt (DCT), valamint többdimenziós indexelési technikákat használtunk fel.
3 DIMENZIÓS SZKENNELÉS LASERSZENZORRAL Kladek Dávid Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 2. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán, docens A szerző által fejlesztett alacsony-költségvetésű hardver egy horizontális lézernyaláb segítségével képes nagy területeket letapogatni. A lézernyaláb iránya függőlegesen nagy pontossággal pozícionálható, mozgásának sebessége állítható, így több mérési elvet is meg tud valósítani. A szenzor szinte kizárólag olyan alkatrészeket tartalmaz, melyek ma már az informatikai „hulladék” kategóriába tartoznak, a szerző célja rávilágítani ezen eszközök újrahasznosíthatóságának egy módjára. A rendszer célja egy olyan érzékelőt szolgáltatni mobil robotok számára, amely nagy pontossággal képes a robot előtt fekvő táj talajának, minőségének vizsgálatára. Rendkívül tág mérési tartománya akár egy mérés alatt állítható. Képes egybefüggő területek, felszínek letapogatására, így későbbiekben alakfelismerésre is használható lesz. Alkalmas továbbá rendkívül gyors területmérésre, térfogatmérésre. A szenzorról szóló publikáció sikeresen szerepelt a Grazban megrendezett IEEE for Robotic Sensing 2004-es konferencián.
USB EVALUATION KIT Kladek Dávid Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 2. évfolyam
Konzulens: Vámossy Zoltán, docens Napjaink rohamosan fejlődő informatikai világában nagy hangsúly van a kommunikáción. A felhasználók igényei egyre nagyobb teljesítményt kívánnak meg az egymáshoz kapcsolt eszközöktől: a sávszélesség és sebesség növekedése mellett az összekötő vezetékek minimalizálása, külön tápvezetékek mellőzése továbbá a hot plug. A gyártók ezeknek a feltételeknek megfelelve a PC2000 specifikáció csatlakoztatási igényeihez igazodva kifejlesztették az Universal Serial Bus-t (USB), mely napjainkban szerves része lett a személyi számítógépeknek és immáron a szabvány már a 2.0-ás változatánál tart. A szerző szomorú tapasztalta viszont hogy a port által nyújtott előnyöket éppen az a réteg használja a legbátortalabbul, akiken ezen szabvány sikeressége a leginkább múlik: a rendszermérnökök és a programozók. A mai szenzorok jelentős része még mindig RS232-es kommunikációt részesíti előnyben egyszerűsége miatt, és nem számolnak az USB által nyújtott kényelmi lehetőségekkel. A szerző munkájának célja az USB elérhetőbbé tétele azok számára, akik a rendszereiket ezen az új felületen szeretnék tervezni. A munka eredményeképpen született egy vezérlőáramkör, amely egy PIC mikrokontroller összekapcsolását végzi a PC-vel USB porton keresztül. Az áramkörhöz számos példaprogram született, amely részletesen dokumentált, így segít a kommunikáció alapelemeinek megértésében. Az áramkör teljes rendszerbusza rendelkezésre áll azoknak, akik nem akarnak saját áramkört tervezni.
Küklopsz – 3D SZKENNELŐ RENDSZER Kontor Kristóf, Kontor Krisztián Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam
Konzulens: Vámossy Zoltán, docens A dolgozat témája egy olyan szoftver megtervezése és kifejlesztése, amely egyetlen webkamera segítségével különböző tárgyakról térbeli térképet készít. A felvétel előtt el kell végezni két kalibrációt: Az egyik a térbeli valós méretek meghatározására vonatkozik (ehez használhatunk például egy sakktáblát, aminek ismerjük a méreteit), a másik meg a lámpa elhelyezkedésre vonatkozó vizsgálat (amihez meg használhatunk például egy ceruzát, aminek szintén ismerjük a méreteit). A fejlesztés során több különböző problémát kellett megoldani. Előszöris a webkamerából folyamatosan kinyerni a képeket. A következő lépés ezek egyenkénti feldolgozása, ami áll egy előfeldolgozásból (több egymás utáni szűrő használatával a kép előkészítése a feldolgozásra), és ha ez megvan, akkor jön maga a képfeldolgozás, vagyis az árnyékvonal megtörései alapján meghatározni, hogy a térbeli alakzat a különböző pontjain milyen mértékben emelkedik ki, az alapfelülethez képest. A következő feladat a térbeli alakzat megjelenítése (több különböző módon) a képernyőn, amit az egér segítségével magunk forgathatunk. És végül a rendszer működését befolyásoló paramétereknek (beállított-, kalibrált értékek, szűrők paraméterei, stb…) és magának a térbeli alakzat koordinátáinak elmentése, amiket később betöltve ott folytathatjuk a munkánkat, ahol abbahagytuk. (A mentés XML-formátumba történik). A program fejlesztése Java-ban, NetBeans IDE 3.6-os környezetben történik, a rendszer emiatt plattformfüggetlen.
3D MODELLALKOTÓ PROGRAM Kövér Tibor, Vígh Dénes Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 2. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán, docens
A dolgozat témája egy olyan program megtervezése és elkészítése, amely adott síkfelületen elhelyezett tárgyakról, folyamatos kamerakép/webkamerakép alapján képes háromdimenziós modellt alkotni a rájuk vetülő, felhasználó által mozgatott rúd árnyékának torzulásai alapján. A fejlesztés három kiemelt részfeladatot tartalmaz. Az első részfeladat a nyers kamerakép alapján, különböző grafikai szűrők és éldetektor algoritmusok felhasználásával a rúd által vetett árnyék elkülönítése és éleinek meghatározása. Második részfeladat a kamera és a fényforrás térbeli elhelyezkedésének kiszámítása, és a kapott adatok illetve az árnyék torzulásai alapján a síkon elhelyezett tárgyak felületének térbeli leképezése. Harmadik részfeladat a kapott háromdimenziós modell képernyőn való bemutatása, forgatható, mozgatható formában történő megjelenítése. A program fejlesztése Borland Delphi környezetben történik, és a rendszer Microsoft Windows alatt fut.
PalCom MOBIL ROBOT BELTÉRI NAVIGÁCIÓJA PAL-OPTIKÁS KAMERA MEGVALÓSÍTÁSSAL Kozma Zoltán, Pekár Tamás Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán, docens A dolgozat témája olyan szoftver és hardverelemek összességének megvalósítása, amely egy PAL-optikás USB kamerával felszerelt rádió-távirányítású „robotautó” intelligens vezérlését végzi. Az egységeket a mobil robot, kamera, a vezérlést végző számítógép, és a soros irányításon keresztül a távirányító teszi ki.
A képátvitelért drótnélküli kommunikációval felszerelt kéziszámítógép felel majd. A vezérlést végző szoftver Borland Delphi 7 fejlesztőkörnyezetben készül és Microsoft Windows rendszer alatt fut. A bemutató során a mobil robot egyszerű akadálykerülő helyzetváltoztatásra lesz képes.
OKOS HÁZ Lazányi Katalin Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam IAR szakirány Belső konzulens: Vámossy Zoltán, docens Külső konzulens: Lazányi István, villamosmérnök (Vox Automatika kft.) A dolgozat témája egy olyan rendszer megtervezése és kiépítése, amely egy lakás, illetve üzem vezérlését lehetővé teszi. A kutatás egyik fő feladata az, hogy épületautomatizálásban miként hasznosítható a CAN (Controller Area Network) busz. A rendszer elsődleges célja lakás, illetve üzem vezérlése CAN-busz használatával. A munkakörnyezetből szenzorok szolgáltatják az adatokat. A TDK dolgozatban bemutatandó érzékelő egy hőmérséklet, fényerősség és mozgásérzékelő szenzor. A kapott információk és a beállított értékek segítségével, a rendszer parancsokat ad ki a ház bizonyos berendezéseinek. A TDK dolgozat ismerteti a CAN – busz kommunikációs protokollját (üzenetek formátumai), valamint a CAN – busz fejlődését, felhasználásának lehetőségeit más ágakban.
HELYI INFORMÁCIÓ-SZOLGÁLTATÁS BLUETOOTH TECHNOLÓGIÁVAL
Pongó András Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulens: Dr. Kutor László, docens Molnár András, adjunktus A TDK munka célja, egy olyan rendszer tervezése és megvalósítása, ami kis hatósugarú környezetben a Bluetooth technológiát használva, vezeték nélküli automatikus hangátviteli funkciókat lát el. A rendszer célja, például hogy a közlekedési lámpák szóban informálhassák a közelükben lévő látáskorlátozott embereket a lámpa helyzetéről és állapotáról, valamint az hogy a kis méretű, kis energiafogyasztású, egyben minimális karbantartást igénylő berendezések könnyen elhelyezhetők, és a szabványos adatátvitel miatt minden Bluetooth képes mobil eszközzel (pl. telefonnal, fülhallgatóval) használhatók legyenek. A dolgozat ismerteti a Bluetooth technológia alkalmazásának, illetve a felhasználó interfész megvalósításának lépéseit, illetve a rendszerrel kapcsolatos problémák és megoldások tárgyalását.
JÁTÉKFEJLESZTÉS MOBILTELEFONRA Sarkadi Balázs Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulens: Dr. Kutor László, docens A TDK dolgozat célja a korszerű játékok fejlesztéséhez használt legújabb technológiák és a piacon tapasztalható trendek áttekintése, valamint egy játék elkészítése és tesztelése. A megvalósított alkalmazás a hagyományos ügyességi játékok közül, valósít meg egy saját ötleten alapuló játékot,
amely a mobiltelefon nyújtotta multimédiás (grafikai, és hang) lehetőségeket is kihasználja. A fejlesztés a J2ME (Java Micro Edition) technológia MIDP 2.0 változatával készült. A dolgozat bemutatja a MIDP 1.0-hoz képest jelentősen megnövekedett grafikai lehetőségeket is. A játékfejlesztés a mobil alkalmazások elvárásaihoz – a korábbi verziókhoz képest – jobban igazodó NetBeans 4.0 fejlesztői környezetben, a Sony Ericsson cég szimulátorával készült, a szintén Sony Ericsson K700-as telefonra optimalizálva.
IntAIBO – INTERNETEN KERESZTÜLI AIBO IRÁNYÍTÁS Szabó Miklós Zsolt BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA NEUMANN JÁNOS INFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR, 3. ÉVFOLYAM
KONZULENS: VÁMOSSY ZOLTÁN, DOCENS A dolgozat témája egy olyan szoftverpár (kliens és szerver) megtervezése és kifejlesztése, amely a SONY által kifejlesztett, AIBO fantázianevű robotkutya Interneten keresztüli, biztonságos navigációját teszi lehetővé. A két rész fejlesztése párhuzamosan történik. A szerver feladata az egyik klienstől a parancsok fogadása illetve a parancsok az AIBO felé történő továbbítása, amennyiben a parancs elvégzése biztonságosnak minősül. Emellett a szervernek fogadnia kell az AIBO kameraképét, amelyet betömörítés után minden egyes kliens felé kell továbbítania. A kliensek feladata a szerverrel való kapcsolattartás, az AIBO irányítása, valamint a kapott, tömörített, YUV formátumú kamerakép kitömörítése és megjeleníthető formába történő átkódolása. Mindkét program fejlesztése jelenleg Borland Delphi környezetben történik, a rendszer Microsoft Windows alatt fut.
SZIMM - 3D-S FÉNYKÉPEZÉS AZ ASZTALODON Markovics Mátyás, Szőke Imre Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar, 3. évfolyam Konzulens: Vámossy Zoltán, docens A TDK dolgozat fő témája egy olyan szoftver megtervezése és kifejlesztése, amely minimális eszközszükséglet mellett képes a valós világ objektumait a számítógép virtuális világába átemelni, mint 3D-s alakzatot. A dolgozat a ’gyengén strukturált fény' eljáráson alapszik. Abban különbözik a hagyományos strukturált fény megközelítéstől, hogy meglehetősen kevés a HW szükséglete: egy kamera (a mi esetünkben, ez egy webkamera), asztali lámpa, egy ceruza, és egy sakktábla. A kamera az objektumra néz, amit az asztali lámpa világít meg. A felhasználó a ceruzát a fényforrás előtt mozgatja, úgy, hogy az árnyékot vessen a tárgyra. A szoftver ez alatt folyamatosan képeket készít a webkamera segítségével, és feldolgozza azt. Az objektum 3D alakját az észlelt árnyék térbeli és időbeli helyéből nyerjük. A dolgozat további célja, hogy a kimenet egy ’világmodell’ háló legyen, amelyet más szoftverek is képesek megjeleníteni, módosítani. A program fejlesztése Microsoft Visual Studio .NET 2003ban, C# nyelven történik. A rendszer fejlesztése alapvetően Microsoft Windows operációs rendszerre történik, de távlati cél a platformfüggetlenség.
3D TÁRGYLEKÉPEZÉS FILLÉRES ALAPON Windisch Gergely
BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA NEUMANN JÁNOS INFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR, 3. ÉVFOLYAM KONZULENS: DR. CSINK LÁSZLÓ, FŐISKOLAI TANÁR
A dolgozat témája egy olyan alkalmazás elkészítése, ami képes az asztalon elhelyezett 3D tárgyak alakját „letapogatni”, azaz a tárgy tetszőleges x, y koordinátáihoz tartozó z koordinátát – a tárgy magasságát – megadni. A program az ún. strukturált fény módszer alapján működik. Ennek előnye, hogy a hozzávaló eszközök költségigénye minimális – mindössze egy kamerára, egy asztali lámpára, valamint egy mutató pálcára van szükség a használatához. A rendszer vázlatos leírása: a kamera rálát az asztalon elhelyezkedő megvizsgálandó tárgyakra. Az asztali lámpa megvilágítja ezeket a tárgyakat. Ha fény útjába helyezzük a pálcát, az árnyékot vet a tárgyakra. A vetett árnyék alakjából megfelelő matematikai műveletekkel kiszámítható az objektum (x, y) pontjaihoz tartozó magassága. Egy kép egyetlen oszlopnyi magasságot ad meg, a pálca folyamatos mozgatásával a teljes felület letapogatható. A feladathoz szükséges a kamera képének feldolgozása, az árnyék pontjainak meghatározása, a matematikai műveletek elvégzése, valamint az eredmény kiértékelése, megjelenítése. A pontos működéshez elengedhetetlen a kamera kalibrációja. A dolgozat része ezen alrendszerek ismertetése, valamint az elkészült alkalmazás bemutatása.
