Webes tartalomkezelő rendszerek

Nagy Gusztáv

Webes tartalomkezelő rendszerek 1.0. verzió

2009. szeptember

2. oldal

Webes tartalomkezelő rendszerek – 1.0. verzió

Jogi nyilatkozat Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 2.5 Magyarország A következőket teheted a művel:

szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álne vét, a Mű címét).

Ne add el! Ezt a művet nem használhatod fel kereskedelmi célokra.

Ne változtasd! Ezt a művet nem módosíthatod és nem készíthetsz belőle átdolgozást, származékos művet.

●

Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

●

A szerzői jogok tulajdonosának írásos engedélyével bármelyik fenti feltételtől el térhetsz.

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Ez a kivonat a http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/ oldalon is olvas ható. A teljes licensz a http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/legalcode oldalon érhető el. E jegyzet hivatalos honlapjáról (http://nagygusztav.hu) tölthető le a mindenkori leg frissebb verzió.

3. oldal

Bevezetés Ezzel a jegyzettel arra vállalkozok, hogy a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán tanuló hallgatók „kezébe” olyan írásos anyagot adjak, amely az előadások és gyakorlatok mellett további segítséget ad a webes tartalomkezelő rendszerek (CMS-ek) megismerésére. Ennek megfelelően a jegyzet zöme nem elsősorban webfejlesztőknek szól, hanem bárki nek, aki aktívan hozzá szeretne járulni egy honlap működéséhez. A jelen jegyzetben nem tárgyalt webfejlesztői ismeretek megismerésére a Web programozás című jegyzete met1 ajánlom. Nem utolsó sorban e jegyzetnek az is célja, hogy a webfejlesztők számára gyakran nehéz terhet jelentő végfelhasználói kézikönyv létrehozásához támpontokat ad jon. A jegyzet feltételezi a mai korszerű böngészők, a webalkalmazások, egy irodai program csomag középszintű, valamint a HTML alapszintű ismeretét. Ezek hiányában az anyag elsajátítására több időt kell fordítani.

1.0 verzió A jegyzet 1.0-ás kiadása a Drupal 6-os alapján készült. A verzió fontosabb újdonságai:  

a legtöbb alapmodul részletes ismertetése, a korábbi verziónál részletesebb ismertető a kiegészítő modulokból



a korábbi verziónál részletesebb CCK és Views ismertetés,



esettanulmányok különböző témában.

A jegyzet ára Sok kritikát kapok az üzleti modellem miatt. Sokan naivnak tartanak, hogy ingyenesen teszem a jegyzeteimet elérhetővé. Ennek ellenére ragaszkodom az elveimhez. Az ár: 

0 Ft annak számára, aki ugyan letölti, de nem találja hasznosnak, illetve a GAMF nappali vagy levelező tanrendű, a kurzust felvevő hallgatója;



pár szavas hozzászólás a honlapomon annak számára, aki ugyan hasznosnak tartja, de fizetni nem tud érte;



2.000 Ft annak számára, aki hasznosnak találja és tud is érte fizetni.

Ez utóbbi esetben a [email protected] címre küldött e-mailben lehet jelezni a fi zetési szándékot a számlázási cím megadásával. Én erre válaszul a bankszámlaszámo mat, és postai úton a számlát fogom küldeni. Két személy inspirált abban, hogy ezt az üzleti modellt alkalmazzam: 

Jézus Krisztus, akitől (közvetve vagy közvetlen) mindent kaptam,



Muhammad Junusz bangladesi, Nobel-békedíjas közgazdász, aki bebizonyítot ta, hogy nem csak a vad kapitalista üzleti modellek működhetnek.

Kecskemét, 2009. szeptember a szerző 1

A legfrissebb változat letölthető a http://nagygusztav.hu oldalról.

4. oldal


Köszönetnyilvánítás

„A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanul mányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a Linux operációs rendszer, a Mozilla Fi refox böngésző vagy az OpenOffice.org irodai cso mag.”2

A nyílt forrás (open source) és a szabad szoftver (free software) filozófiája, és a benne „hívő” szakemberek munkája tette lehetővé, hogy a Drupal3 tartalom kezelő rendszert Ubuntu4 Linux operációs rendszeren és a Mozilla Firefox5 böngészőt használva megismerjem, valamint a magam és mások tapasztalata it az OpenOffice.org6 irodai programcsomaggal leírjam7, és közzé tegyem. A Drupal megismerésében nagy segítségemre volt a hazai Drupal közösség ál tal szervezett konferenciákon túl a fórumokon tapasztalt hihetetlen segítő készség.

2

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver

3

http://drupal.hu/

4

http://ubuntu.hu/

5

http://firefox.hu/

6

http://www.openoffice.hu/

7

Egyszer talán eljutok a Scribus (szintén nyílt forrású) kiadványszerkesztő használatáig is :-)

5. oldal

Tartalomjegyzék 1. Alapfogalmak..........................................7 1.1. Honlap típusok.................................7 1.2. Tartalomkezelő rendszerek............11 2. Drupal kézikönyv kezdőknek...............13 2.1. Felhasználókezelés.........................13 2.2. Tartalmak kezelése........................18 3. A honlap megtervezése........................24 3.1. Mi a célunk a honlappal?..............24 3.2. Kik lesznek a látogatóink?............24 3.3. Mit szeretnénk bemutatni?...........24 3.4. Mik a kulcsfontosságú funkciók?..25 3.5. Milyen visszajelzéseket várunk a lá togatóinktól?........................................26 3.6. Részt vesznek-e a látogatóink a tar talom előállításában?...........................27 3.7. Miben fog a tartalom és a szolgálta tás fejlődni (pl. 1 hónap, 1 év múlva)?. 27 3.8. Ki fogja az oldalt karbantartani?. .27 3.9. Milyen csoportos és személyes jogo sultsági körökre lesz szükség?.............28 3.10. Hol és hogyan szeretnék a honla pot az interneten reklámozni?.............28 3.11. Látogatottsági statisztikákat szeret nének-e megismerni?...........................29 4. Telepítés előtt.......................................30 4.1. A web működése............................30 4.2. Alapvető hardver és szoftver szük ségletek..................................................31 4.3. A Drupal felépítése........................32 5. Szerver kialakítása...............................33 5.1. Az XAMPP integrált telepítő csomag ..............................................................33 5.2. Telepítés Linux alatt......................36 5.3. Letöltés...........................................37 5.4. Kitömörítés localhost-ra...............37 5.5. Fájlok feltöltése távoli szerverre...38 5.6. Az adatbázis előkészítése..............40 6. Telepítés................................................41 6.1. Nyelv választás...............................41 6.2. Settings.php és files.......................41 6.3. Adatbázis-kapcsolat......................42 6.4. Webhely beállítása........................43 7. Első lépések..........................................48 7.1. Kezdeti problémák.........................48 7.2. Webhely karbantartás...................52 7.3. Webhely információk....................53 8. Tartalmak.............................................55 8.1. Beviteli formák...............................55

8.2. Tartalmak beállításai....................58 8.3. Tartalom típusok...........................58 8.4. Tartalom beküldése.......................61 8.5. A tartalmak megtekintése.............63 8.6. Jogosultságok................................63 9. Az alaprendszer moduljai....................65 9.1. Az Aggregator modul.....................66 9.2. A Blog modul.................................66 9.3. A Blog API modul..........................66 9.4. A Book modul................................66 9.5. A Color modul...............................70 9.6. A Comment modul........................70 9.7. A Contact modul............................70 9.8. A Database logging modul............73 9.9. A Forum modul.............................74 9.10. A Help modul...............................74 9.11. A Locale és Content translation modulok................................................75 9.12. A Menu modul.............................81 9.13. Az OpenID modul........................81 9.14. A Path modul...............................81 9.15. A PHP Filter modul.....................82 9.16. A Ping modul...............................82 9.17. A Profile modul............................83 9.18. A Search modul...........................83 9.19. A Statistics modul........................85 9.20. A Syslog modul...........................86 9.21. A Taxonomy modul.....................86 9.22. A Throttle modul........................90 9.23. A Tracker modul..........................91 9.24. A Trigger modul..........................91 9.25. Az Update status modul..............94 9.26. Az Upload modul........................94 10. Az alaprendszer szolgáltatásai...........98 10.1. Dátum és idő................................98 10.2. Teljesítmény beállítások.............99 10.3. RSS közzététel............................102 10.4. Hibajelentések beállításai.........102 10.5. Képkezelő eszközkészlet............103 10.6. Rövid webcímek........................103 11. A honlap kialakítása..........................104 11.1. Alapkérdések..............................104 11.2. Menük és blokkok kialakítása....106 12. Felhasználókezelés............................115 12.1. Felhasználók létrehozása............115 12.2. Felhasználók kezelése................116 12.3. Jogosultságkezelés......................117 12.4. Jogosultságok.............................119

6. oldal


13. Blog oldal kialakítása........................120 13.1. Tartalmaink címkézése..............120 13.2. A Comment modul.....................122 14. Közösségi oldal kialakítása ..............125 14.1. A Profile modul...........................125 14.2. A Forum modul..........................129 14.3. A Poll modul...............................132 14.4. A Blog modul..............................133 14.5. Tartalmak megosztása RSS csator nákon...................................................135 14.6. Az Aggregator modul.................135 15. További modulok választása, telepítése ................................................................138 15.1. Általános információk................138 15.2. Az Administration Menu modul139 15.3. A BUEditor modul.....................140 15.4. A Captcha modul........................142 15.5. A Content Access modul............144 15.6. Az External Links modul...........146 15.7. Az FCKEditor modul..................147 15.8. A Global Redirect modul...........147 15.9. A Google Analytics modul.........148 15.10. Az Image modul.......................148 15.11. Az IMCE modul.........................152 15.12. A Lightbox2 modul...................153 15.13. A Pathauto modul.....................155 15.14. A Poormanscron modul...........156 15.15. A Simplenews modul................157 15.16. A SpamSpan modul..................157 15.17. A Tagadelic modul....................158 15.18. Az Ubercart modul...................160 15.19. A Webform modul....................161 15.20. A Wysiwyg modul....................166 15.21. További modulok röviden........169 16. Sminkek használata..........................173 16.1. Az Adminisztrációs smink..........173 16.2. A Color modul............................173 16.3. Sminkek telepítése.....................174

16.4. Jogosultságok.............................176 16.5. Sminkek módosítása..................176 16.6. Új sminkek létrehozása.............182 17. A Views modulok..............................185 17.1. Nézetek áttekintése....................185 17.2. A Simple views modul................187 17.3. Gyári nézetek.............................190 17.4. Nézetek létrehozása...................195 17.5. További, Views modulhoz kapcso lódó modulok......................................201 18. A CCK modulok................................202 18.1. Elméleti háttér: Egyed-kapcsolat modell.................................................202 18.2. Telepítés....................................204 18.3. Használható mezőtípusok és felü leti elemek..........................................204 18.4. Mezők megjelenítése.................208 18.5. További, CCK-ra épülő modulok ............................................................209 19. Drupal esettanulmányok..................211 19.1. Bárányka Keresztyén Óvoda.......211 19.2. Poli-Tech 2005 Kft.....................214 19.3. Tantárgyi oldalak.......................217 19.4. Kecskeméti Baptista Gyülekezet .............................................................218 19.5. GAMF honlap............................225 20. Adminisztrációs feladatok...............232 20.1. Biztonsági mentés.....................232 20.2. Honlap átköltöztetése, visszaállítá sa.........................................................235 20.3. Frissítés.....................................236 21. Gyakorló feladatok...........................238 21.1. Szálláskereső oldal.....................238 21.2. Befektetési tanácsadó................239 21.3. Céges weboldal hírekkel, képekkel ............................................................240 21.4. Egyesületi honlap......................240

1.

Alapfogalmak

1.

7. oldal

Alapfogalmak

E jegyzet nem vállalkozhat arra, hogy az internet, és azon belül a web használatát az ala poktól részletesen bemutassa. Arra azonban igen, hogy bemutassa a webes tartalom-elő állítás értő művelői számára szükséges alapismereteket. A szerző vágya kettős: 

hosszú távon: a GAMF Karon végzett hallgatók a majdani munkahelyükre vi gyék el az itt tanultakat, és a cégük8 oldalának kialakításában, üzemeltetésében aktívan vegyenek részt,



rövid távon: a hallgatók bekapcsolódhassanak különböző honlapok aktív hasz nálatába.

Kezdjük a ma jellemző kis-közepes méretű honlapok jellemző típusainak, főbb szolgálta tásainak áttekintésével.

1.1. 1.1.1.

Honlap típusok Klasszikus céges weboldalak

E honlapok eredetét a régóta ismert céges szóróanyagok, brosúrák, valamint a cégtáblák környékén kell keresnünk. A web hőskorában (az 1990-es évek eleje-közepe) az a né hány vállalat, amelyik egyáltalán belekezdett a „web meghódításába”, többnyire e szóró anyagok webre vitelét hajtotta végre. Később a céges oldalak a puszta elérhetőségi adatok, a cégvezető/tulajdonos fényképe és a cégprofil közlése mellett a nyújtott szolgáltatások, termékek bemutatását is egyre ko molyabban vették. Sok oldal még ma is elsősorban ezt a modellt követi. Megjegyzés: Bizonyos esetekben ennél több nem is várható el egy cégtől. Példaként nézzünk meg a Koch Sándor Csongrád Megyei Tudományos Ismeretterjesz tő Társulat9 oldalát (1. ábra). A cég fő profilja a tanfolyamok szervezése, így a legtöbb ol dal a tanfolyami tematikákat, és kapcsolattartási információkat tartalmazza. Megjegyzés: Jogos a felvetés, hogy itt sok lehetőség lenne még az információk bemuta tására, interakciók lehetőségének (pl. előjelentkezés webes felületen, hírlevél, hozzászó lási lehetőségek, fórum stb.) kiaknázására. Különösen a webtől idegenkedő vezetők szokták a webes jelenlétet fokozatosan növelni.

8

A kis-, és középvállalatok jelentős része igen keveset használ ki a web lehetőségeiből.

9

http://www.titszeged.hu/

8. oldal


1. ábra: Céges honlap: Koch Sándor Csongrád Megyei TIT A Bárányka Keresztyén Óvoda10 honlapja is hasonló célokat tűzött ki maga elé, de itt a tartalom dinamikusan, időszerű információkkal bővül (2. ábra).

2. ábra: Céges honlap: Bárányka Keresztyén Óvoda

10

http://baranykaovi.kbgy.hu/

1.

Alapfogalmak

1.1.2.

9. oldal

Közösségi oldalak

Ma, az (egyesek által még mindig vitatott) Web 2 korszakában közösségi oldalak alatt az olyan „nagyokat” szokás érteni, mint pl. az iwiw11. Pedig a néhány nagy árnyékában sok száz/ezer honlap van, ahol nem a személyes, magánéleti kapcsolatok, hanem valamilyen szakmai vagy egyéb téma alapján gyűlnek össze a szakértők és az érdeklődők, és végez nek közösségi tartalom-előállítást. Példaként érdemes megnézni két szakmai portál, a Weblabor12 (3. ábra) és a Programo zói portál13 felépítését. Mindkettőre jellemző, hogy vannak ugyan a szűk körű szerkesztő ségi csapat részéről mértékadó anyagok, de a tartalom jelentős, sőt domináns része a napi több ezer látogató által a fórumokon és (a Weblabor esetén blogmark, de akár hír küldése által is) összegyűjtött tartalom.

3. ábra: Weblabor szakmai-közösségi oldal Nézzünk egy másik példát is, amely céljaiban, szolgáltatásaiban az iwiw-szerű oldalak hoz hasonlítható. A felsofok.com14 Berka Viktor szakdolgozati feladata (4. ábra).

11

http://iwiw.hu/

12

http://weblabor.hu/

13

http://prog.hu/

14

http://felsofok.com/

10. oldal


4. ábra: A felsofok.com közösségi honlap Tipikus jellemzőjük tehát e közösségi oldalaknak a valamilyen rendezőelv (pl. már meg lévő kapcsolatok egy ifjúsági egyesület vagy gyülekezet oldalán; vagy a közös érdeklődési kör) szerint való csoportosulás.

1.1.3.

Blogok

A weblogok, vagyis webes naplók (legalábbis magyar nyelvterületen) viszonylag újdon ságnak számítanak. A gyökereket exhibicionista („magamutogató”) fiatalok személyes, sőt sokszor bizalmas15 naplóinál kell keresni. Mára a helyzet jelentősen átalakult. Nem szűntek meg ugyan a személyes (én) blogok, de a jegyzet célját tekintve sokkal nagyobb jelentőségűek az egy-egy független szakértő által fenntartott (pl. Doransky16 a webes trendek világban, 5. ábra), vagy éppen a vállalatok hoz kapcsolódó blogolás. Ez utóbbi akár a cég egészét megjelenítő (ún. céges blog), akár a nagyobb vállalatok meghatározó munkatársainak (különösen az un. evangelistáknak17) önálló blogjai is lehetnek. Utóbbira példa olyan neves vállalatok, mint a Sun18, Mozilla19 vagy Microsoft20 vezető fejlesztőinek blogjai, ahol a legfrissebb publikus szakmai infor mációkat lehet megismerni.

15

„Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” megközelítés.

16

http://doransky.hu/

17

Az eredetileg keresztény fogalmat ma már az egyes vállalatokat és/vagy termékeket népszerűsítő mun katársakra is alkalmazzuk. 18

http://blogs.sun.com/

19

http://blog.mozilla.com/

20

http://blogs.msdn.com/

1.

Alapfogalmak

11. oldal

5. ábra: Doransky - Dobó Mátyás népszerű blogja

1.2.

Tartalomkezelő rendszerek

A Wikipédia definíciója szerint „a tartalomkezelő rendszer (angolul Content Manag ement System, CMS) olyan szoftverrendszer, amely nem strukturált információk, mint például az internetes portálok, akár több felhasználó általi elkészítését, kezelését, és tá rolását segíti. Továbbá gondoskodik a tartalmak strukturált megjelenítéséről, statisz tikák készítéséről, kiegészítő funkciók integrálásáról.” E definícióhoz – a jelen jegyzet szempontjából – legfontosabb kiegészítés, hogy tarta lomkezelő rendszerek használata esetén a kis-közepes méretű honlapok nem, vagy csak kisebb részben (elsősorban a honlap elindításánál) igényelnek webfejlesztői, programo zói közreműködést. A honlap fenntartását akár teljes egészében meg tudja oldani, aki az e jegyzetben foglaltakat megfelelő szinten megismeri.

1.2.1.

Melyiket válasszunk?

Tartalomkezelő rendszerből sokféle van. Vannak

21



fizetősek és ingyenesek/nyílt forrásúak21



egyszerűbbek és komplexebbek



különböző szerver környezeten (pl. Java, .Net, PHP, Python, Ruby platformon) üzemeltethetők

Éremes megemlíteni, hogy az ingyenes és a nyílt forrású fogalom nem ugyanazt jelenti. Sokszor azon ban, és a CMS-ek esetén különösen sokszor az ingyenesek egyben nyílt forrásúak is.

12. oldal




kezdetlegesek és jól kiforrottak



magyarul elérhetők, vagy csak más nyelven tudók



általános célúak és specializáltak (pl. e-learning, e-commerce, fórum, blog stb.)

Jól látszik, hogy ez alapján nem könnyű a választás. A szerző véleménye azonban az, hogy a Drupal a legtöbb felmerülő szempont szerint előnyös választás, ezért e jegyzet a Drupal segítségével történő tartalom-előállításra koncentrál. A választáshoz nem utolsó szempont, hogy ki tudjuk-e próbálni a CMS-t a döntés előtt. Itt mutatkozik meg a nyílt forrású rendszerek nagy előnye: akár online, előre telepített módon is kipróbálhatjuk őket. A magyar nyelven is használható, nyílt forrású CMS-ek legtöbbjét a CMS Award22 oldalon bárki kipróbálhatja. Ezen kívül (angol nyelven) még több rendszer kipróbálható az OpensourceCMS23 oldalon. További nem elhanyagolható szempont, ha egy CMS aktív felhasználóiból álló magyar közösség is elérhető. A legfontosabb CMS-ek esetén ez szintén megfigyelhető. A magyar felhasználók között legnépszerűbb CMS-ek:

Drupal http://drupal.hu

Joomla http://www.joom la.org.hu/

Moodle Wordpress http://moodle.org http://word-press.hu

Míg a Moodle oktatási oldalaknál, Wordpress blogok esetén a legnépszerűbb, a Drupal és Joomla az általános kategóriában küzd24. Ebben a jegyzetben természetesen nincs arra lehetőségünk, hogy több fontosabb CMS-t egymással is összehasonlítva bemutassunk. Ezért e jegyzet a Drupalról fog szólni. (Ahogy látható lesz, a Drupal alkalmas blogok és oktatási célú oldalak kialakítására is.)

22

http://www.cmsaward.hu/

23

http://opensourcecms.com/

24

„Első helyet ért el Packt Publishing kiadó szavazásán a Drupal! A versenyt öt kategóriában hirdették meg, ebből háromban indulhatott a Drupal. A legjobb PHP alapú nyílt forráskódú tartalomkezelő és a legjobb nyílt forráskódú közösségi tartalomkezelő kategóriában második helyezést ért el, az általános versenyt, vagyis a legjobb nyílt forráskódú tartalomkezelő kategóriát pedig megnyerte!” forrás: http://drupal.hu/hirek/20071104/packtnyertes

.

2. Drupal kézikönyv kezdőknek

13. oldal

Drupal kézikönyv kezdőknek Ez a fejezet segíteni fog a Drupal alapú weboldalak használatában. Bemutatja, hogyan hozzunk létre felhasználói azonosítót (másként fogalmazva: hogyan regisztráljunk), ho gyan lépjünk be, hogyan állítsuk be személyes adatainkat, és végül hogyan hozzunk létre tartalmakat (weboldalakat). A Drupal egy tartalomkezelő rendszer. Célja, hogy egyszerűen lehessen tartalma kat (szövegeket, képeket, csatolt állományokat, stb.) felvinni, és azokat elérhetővé tenni a látogatók számára. Nem kell a technikai részletekkel (túl sokat) foglalkoznunk, első sorban a tartalmakra kell koncentrálnunk. A Drupal a tartalmakat adatbázisban tárolja, ahonnan – a felhasználó böngészőjének ké résére – a tartalmakat közzéteszi. Természetesen a Drupal lehetőséget ad arra, hogy a weboldal látogatói különböző sze repkörökben és különböző jogosultságokkal használhassák a weboldalunkat. Van, akinek tartalmakat feltölteni, másoknak szerkeszteni, a legtöbb látogatónak pedig „csupán” olvasni van lehetősége az oldalakat. (Bár ez utóbbi sem mindig így van, hiszen lehetnek zárt oldalak is, amelyeket csak bizonyos látogatók tekinthetnek meg.) Ahhoz, hogy minden látogató pontosan azt (nem többet és nem kevesebbet) tehesse meg a honlapon, amire az oldal tulajdonosa vagy adminisztrátora fel akarja jogosítani, bizo nyos esetekben elengedhetetlen a látogató személyének beazonosítása. Ennek régóta bevált módszere, hogy a felhasználók számára azonosítót hozunk létre (más né ven regisztrálunk), amihez jogosultságokat rendelünk, a felhasználó pedig a honlap ké sőbbi használatai esetén a felhasználónevének és jelszavának megadásával azonosítja magát (bejelentkezik). Bevezetésként még érdemes megemlíteni, hogy a Drupal weboldal adminisztrátora jogosult arra, hogy a honlapon olyan feladatokat is elvégezzen, amelyek senki másnak nem engedélyezettek, például egy regisztrált felhasználó jogosultságainak pontos beállí tása.

2.1.

Felhasználókezelés

2.1.1.

Regisztráció

A Drupal oldalakon a tartalmak beküldése (létrehozása), szerkesztése általában csak regisztrált, és bejelentkezett látogatók számára (vagy azok közül is csak némely szűkebb csoport számára) engedélyezett. (Speciális esetekben a látogatók bejelentke zés nélkül is küldhetnek be tartalmakat: tipikusan fórum bejegyzések, illetve megjegy zések beküldése esetén ezt bárki számára meg szoktuk engedni.) A regisztráció – az oldal üzemeltetőjének döntése alapján – kétféle módon történhet: 

saját magunkat regisztráljuk, vagy



az adminisztrátor regisztrál.

Saját magunk regisztrálása A látogatók maguk végezhetik el a regisztrációt. Ennek módja, hogy a honlap belé pésre szolgáló részén megkeressük a Felhasználó létrehozása linket (6. ábra).

14. oldal


6. ábra: Felhasználó létrehozása link A linkre kattintva megjelenik a Saját adatok oldal (7. ábra), ahol a kívánt Felhasználói név és az E-mail cím megadása szükséges. Ezen kívül további adatok megadására is le het szükség, illetve lehetőség, az adminisztrátor által meghatározott módon. Sajnos egy re gyakrabban van szükség például a Captcha25 ellenőrzés beiktatására.

7. ábra: Regisztráció (Ha az ábrán látható oldalon a jelszó megadására nincs lehetőség, akkor ennek biztonsá gi oka van, és a jelszó a megadott e-mail címre fog érkezni. Hamarosan visszatérünk erre az esetre.) A felhasználói név megválasztásánál egyre elterjedtebb megoldás a saját nevünk al kalmazása, főleg olyan oldalaknál, ahol a honlap látogatói nem csak virtuálisan (a hon lap látogatóiként), hanem fizikai valójukban is találkozhatnak, ismerhetik egymást. A jelszó kiválasztásánál26 érdemes a következőket figyelembe venni: 

olyan jelszót válasszunk, amelyik nem található ki könnyen a személyünk ismere tében sem,

25

„A captcha vagy CAPTCHA (magyarosan kapcsa) egy 2000-ben megjelent védekezési módszer a spa mek, közelebbről a kommentspamek ellen. A módszer lényege, hogy a hozzászóláshoz a képen látható szót is be kell írni, ez azonban a képfájlon torzítva jelenik meg, tehát a spamrobot nem ismeri föl.” forrás: http://hu.spam.wikia.com/wiki/Captcha 26

A jelszó természetesen utólag is megváltoztatható.


15. oldal



minden honlapon más jelszót használjunk,



a jelszó lehetőleg tartalmazzon számokat, nagybetűket és írásjeleket is, és leg alább 6-8 karakterből álljon.

Fontos megjegyezni, hogy az űrlapokon begépelt adatoknak nem lesz végleges hatá suk, amíg az űrlap alján található Beküldés, Mentés vagy hasonló (jelen esetben Fel használó létrehozása) feliratú gombra kattintva el nem küldjük azokat a honlapot ki szolgáló webszervernek. A weboldal adminisztrátora szigorúbb lépéseket is beiktathat a fenti regisztrációs folya matba. Ez azonban az adminisztrátornak csupán lehetősége, nem minden esetben él vele. Ilyen lépések lehetnek például: 

A regisztráció során megadott e-mail címre automatikusan érkezhet egy le vél, amelyben a leírt teendőket követve véglegesíthetjük a regisztrációt. (E lépés célja, hogy korrekt, működő e-mail címmel rendelkezzen minden regisztrált láto gató.) Ebben az esetben a jelszót nem tőlünk várja a weboldal, hanem később tud juk azt beállítani.



A regisztráció adminisztrátori elfogadáshoz kötött is lehet. Ekkor az admi nisztrátor elfogadásáig csak zárolt (vagyis pillanatnyilag nem használható) re gisztrált felhasználóval rendelkezünk, az adminisztrátor engedélye után pedig Aktív felhasználóvá válunk. (Aktív felhasználónak tehát azt tekintjük, aki be tud jelentkezni az oldalra.)

Az adminisztrátor regisztrál Előfordulhat, hogy az adminisztrátor maga hoz létre a felhasználók számára fel használói azonosítót. Ebben az esetben a Drupal (vagy az adminisztrátor) egy e-mailben értesíti a leendő felhasználót a regisztráció megtörténtéről. Ennek előnye, hogy a fel használó megfelelő jogosultságait már ekkor megkaphatja. Zárt oldalakra többnyire csak így lehet bekerülni.

Az OpenID használata Technikailag létező, de Magyarországon alig ismert megoldás az OpenID használata. A Wikipédia27 szerint „az OpenID egy nyílt, decentralizált, ingyenes internetes szolgálta tás, ami lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyetlen digitális identitással lép jenek be különböző oldalakra”. Természetesen a Drupal alkalmas az OpenID bejelentkezések kezelésére.

2.1.2.

Be- és kijelentkezés

Addig, amíg az oldalra be nem jelentkezünk a felhasználónév és jelszó megadásával, mindössze azonosítatlan (anonymous, a továbbiakban névtelen vagy vendég) felhaszná lóként tudjuk az oldalt használni. Ha ki akarjuk használni a regisztrált felhasználói azo nosítónkkal járó plusz szolgáltatásokat, akkor mindenképpen be kell jelentkez nünk. A bejelentkezés legegyszerűbb módja, hogy a 6. ábrán látható űrlapon megadjuk a fel használónevünket és a jelszavunkat, majd a Belépés gombra kattintunk.

27

http://hu.wikipedia.org/wiki/OpenID

16. oldal


A sikeres belépésre utal többek között, hogy az eddig látható Belépés űrlap (célja nem lévén) nem lesz látható. Látszik viszont helyette az ún. Navigációs menü (8. áb ra), amelynek címe (felirata) a saját felhasználói nevünk. Itt található a Saját adatok és a Kilépés link, ez utóbbira kattintva ismét névtelen felhasználóvá válunk a Drupal alapú oldal számára.

8. ábra: Navigációs menü A böngészőnk (beállításaitól függően) felajánlhatja, hogy a begépelt adatokat elmen ti. Ezt csak akkor fogadjuk el, ha a számítógéphez fizikailag más nem tud hozzáférni. Például netkávézóban, iskolai gépteremben nem szabad elmentenünk, mert akkor ille téktelenek használhatják a honlapot a mi nevünkben és jogosultságunkkal. Ha engedélyezzük a belépési adatok elmentését, akkor a legközelebbi látogatáskor a böngészőnk fel fogja ajánlani (9. ábra) a korábbi adatokat, így azokat nem kell újra begé pelnünk.

9. ábra: A böngésző ajánlata Biztonsági okokból lehetőleg mindig lépjünk ki a Kilépés link (8. ábra) segítségével.

2.1.3.

Saját adatok módosítása

A regisztrált felhasználók saját adataikat megváltoztathatják a Saját adatok (8. ábra), linkre, majd a Szerkesztés fülre kattintva. Az e-mail cím és a jelszó megváltoztatása minden esetben lehetséges (10. ábra). Az ad minisztrátor beállításaitól függ, hogy pontosan ezen kívül mit tudunk az oldalon beállí tani. A következők szoktak előfordulni:


17. oldal

10. ábra: Saját adatok szerkesztése

28



Ha engedélyezve van, megváltoztathatjuk a felhasználónevünket28.



Ha engedélyezve van, itt feltölthetünk egy saját arcképet, ami például a be küldött tartalmaink, hozzászólásaink mellett jelenhet meg.



Többnyelvű oldal esetén a felhasználói felület nyelvét megváltoztathatjuk.



Ha engedélyezve van, az időzóna megadásával korrigálhatjuk a szerver és a mi számítógépünk közötti esetleges időzóna-eltérést.

Ezt ritkán szoktuk engedélyezni, inkább az adminisztrátor határkörében szokás hagyni.

18. oldal




Ha az oldal többféle kinézettel (sminkkel) rendelkezik, beállíthatjuk a számunk ra megfelelőt.



Ha engedélyezve van, a hozzászólásainknál alapértelmezetten megjelenő aláírás szöveget is megadhatunk.

2.2.

Tartalmak kezelése

A Drupal tartalomkezelő rendszer fő célja, hogy a honlap tartalmait (oldalait) kezelje, vagyis lehetővé tegye az oldalak létrehozását, módosítását, törlését, megtekintését. (Ter mészetesen a szolgáltatásokat csak az adott feladat ellátására jogosult felhasználók érhe tik el.)

2.2.1.

Tartalmak megtekintése

Ez az a funkció, amit minden webet használó jól ismer. Az egyes oldalak tartalmait több féle módon érhetjük el. Tipikus lehetőségek: A címlapon találhatóak általában a legfrissebb tartalmak címei, bevezetői. (Blogok ese tén nem csak bevezető, hanem a teljes tartalom megjelenítése is szokásos.) Jellemzően felül és bal oldalt megjelenő menüpontok közvetlenül vagy közvetve újabb oldalakra vezethetnek. Egyre jellemzőbb, hogy többféle úton is elérhetünk egyes tartalmakat, és ebben többféle navigációs eszköz is a segítségünkre lehet.

2.2.2.

Tartalmak létrehozása

Amennyiben rendelkezünk megfelelő jogosultságokkal, a navigációs menün megjelenik a Tartalom beküldése link (11. ábra).

11. ábra: Tartalom beküldése Itt olyan tartalom típusok közül választhatunk, amelyek beküldésére jogunk van. (A 11. ábra esetén csak Oldal típusú tartalmat tudunk beküldeni.)


19. oldal

12. ábra: Oldal beküldése A Cím a beküldött oldal címét, míg a Törzs a tartalom érdemi részét várja.

Összefoglaló és teljes nézet A tartalmunk beküldésekor gondoljunk arra, hogy egyes esetekben (pl. címlapra küldött tartalom esetén) nem a teljes tartalom, hanem annak csak egy összefoglalója/előnézete jelenik meg. A törzs megadása felett az összefoglaló és a teljes nézet viszonyát adhatjuk meg. Az alap értelmezett esetben (a 12. ábra szerint) az összefoglaló a teljes nézetben is megjelenik, tehát min tegy előzetes funkcionál. Hogy a tartalomnak mennyi része legyen az összefoglaló, az több módon is eldőlhet. Az alapbeállítások szerint néhány száz karakternyi szöveg kerül automatikusan az összefog lalóba. Ha nem szeretnénk ezt az automatizmust hagyni, akkor az Összefoglaló elválasz tása a kurzornál gombbal ezt kikapcsolhatjuk, és mi magunk dönthetünk róla (13. ábra).

13. ábra: Oldal beküldése leválasztott összefoglalóval

20. oldal


Beviteli forma A Törzs mező alatt (14. ábra) pontos információkat kaphatunk arra nézve, hogy e bekül dendő tartalmat hogyan kell megadnunk. Szituációtól függően sokféle eset lehetséges. A Drupal alapértelmezett beállításai a 14. ábrán láthatóak.

14. ábra: Beviteli forma alapértelmezett információi Ahogy láthatjuk, az alapbeállítások szerint néhány HTML tagot is használhatunk a szö vegünk formázására és tagolására. (Nem kell azonban megijednünk, az adatbevitelre többnyire kényelmesebb, kevesebb szaktudást igénylő eszközök is a rendelkezésünkre állnak.) Az egyéb HTML tagok kiszűrésre fognak kerülni. Mindenképpen figyelembe kell azonban venni, hogy a weboldalak szövegformázásának logikája (az eltérő megjelenítési logika miatt) eléggé eltér a hagyományos, papír alapú szövegszerkesztéstől. Ezért egy kicsit el kell felejtenünk a szövegszerkesztőnk papír ala pú logikáját, és meg kell tanulnunk, mit is jelent a felbontásfüggetlen tipográfia. Előfordulhat, hogy a Beküldés nem, csak az Előnézet gomb látható. Ez arra utal, hogy az előnézet használata kötelező, csak második lépésben fogjuk megtalálni a Beküldés gom bot.

Vizuális szerkesztő A 15. ábrán látszik, hogy a tartalmak bevitele a vizuális szerkesztő segítségével hason ló módon oldható meg, mint ahogy azt a szövegszerkesztőnkben is megszokhattuk.

15. ábra: Oldal beküldése vizuális szerkesztővel Érdemes azonban figyelembe venni, hogy egy weboldal – eltérően egy nyomtatásra szánt, szövegszerkesztőben készített dokumentumtól, – akár minden látogató esetén


21. oldal

máshogy fog kinézni. Ezért érdemes csupán alapvető formázási tevékenységre szorít kozni. (Többnyire elég kevés formázási lehetőség engedélyezett a felhasználók számára.)

Előnézet Előnézet kérése esetén megtekinthetjük (16. ábra), milyen lesz az oldalunk, ha véglege sen beküldjük. (Ha most kilépnénk a szerkesztési oldalról, és nem a Beküldés gombra kattintanánk, akkor az eddig bevitt tartalom véglegesen elveszne.)

16. ábra: Tartalom beküldése közben Előnézet Az oldal Bevezető előnézete tipikusan akkor fog szerephez jutni, ha az éppen beküldés alatt álló tartalom a kezdőoldalon is megjelenő hír lesz. Általában a Teljes tartalom elő nézetével kell elsősorban foglalkoznunk. Itt még szükség esetén módosíthatjuk az oldal tartalmát, majd ha kész vagyunk, kattint sunk a Beküldés gombra. Ezzel a tartalmunk elkészült.

További információk megadása Bizonyos esetben a címen és a törzsön kívül további információk megadására is van le hetőség. Néhány eset ezek közül: Fórum téma beküldése esetén (17. ábra) kiválaszthatjuk, hogy melyik fórumhoz tar tozzon.

22. oldal


17. ábra: Fórum téma beküldése Bizonyos esetekben (tipikusan hírek esetén) megadhatunk (18. ábra) egy vagy több kulcsszót, amellyel a tartalom témáját jelöljük. A kulcsszavakat (még pontosabban kulcskifejezéseket, mivel több szavasak is lehetnek) vesszővel kell egymástól elválaszta ni.

18. ábra: Tartalom beküldése témamegjelöléssel Az így beküldött tartalmak esetén megjelennek a témák is (19. ábra).

19. ábra: Tartalom a témák listájával A téma felirata linkként is működik, rákattintva a témához tartozó tartalmak listája ér hető el. Egyes esetekben (tartalomtípustól és jogosultságoktól függően) a tartalom melléklete ként csatolt állományok is alkalmazhatók. A melléklet állományokra nézve méret- és típuskorlátozás lehet érvényben. Az állomány helyét és nevét a Tallózás gombbal adhatjuk meg (20. ábra). A Csatol gomb elvégzi a tényleges feltöltést, majd Leírást adhatunk meg, ami a fájlnév helyett lesz lát ható.


23. oldal

20. ábra: Csatolmányok feltöltése és kezelése Megjegyzés: egyenlőre nem foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy az adott oldal hol (pl. milyen menüpontban) lesz elérhető a honlapunkon.

2.2.3.

Tartalom szerkesztés, törlés

Ha később visszalátogatunk az előzőleg létrehozott oldalunkra, akkor az oldal címe mel lett az aktuális Megtekintés fül mellett a Szerkesztés fület is megfigyelhetjük:

21. ábra: Megjelent a Szerkesztés fül A Szerkesztés fülön a beküldéshez hasonlóan módosítani vagy akár törölni tudjuk a tar talmunkat. Figyelem! A tartalom törlése nem visszavonható művelet!

24. oldal

3.


A honlap megtervezése

Mielőtt egy honlap kivitelezésébe belekezdenénk, érdemes minél alaposabban megter vezni azt. Képzeljük el, mi lenne, ha egy felhőkarcoló építésébe tervrajzok és előzetes (például statikai) számítások nélkül kezdenénk bele. Egy rossz honlap esetén ugyan nem lesznek emberáldozatok, de a célját biztosan nem fogja betölteni, és végső soron jelentős (pl. anyagi) kárt okozhat. A szerző a megrendelővel való kommunikációt egy interjú formájában javasolja kez deni, a következő kérdésekkel. A kérdésekre adott válaszok között persze nagy lehet az átfedés, az interjú célja az el érendő célok teljes körű feltérképezése. (Egy konkrét esetben tehát bizonyos kérdése ket ki is hagyhatunk, ha azok feleslegesnek, értelmetlennek tűnnek.) Természetesen a kérdések akkor is alkalmazhatók, ha a saját vagy cégünk honlapját sze retnénk elkészíteni.

3.1.

Mi a célunk a honlappal?

Legelőször tisztáznunk kell, mi a célunk a honlappal, mit akarunk elérni a segítségével. Egy céges oldal esetén általában (de nem kizárólag) a következők szoktak megfogalma zódni: 

Bemutatkozás: kik vagyunk



Tevékenység: mit kínálunk (termékek, szolgálatatások)



Elérhetőség, kapcsolatfelvétel

Közösségi oldalnál a kommunikáció megvalósítása szokott a középpontban megjelen ni, míg blog oldalnál a célok között szerepelhet pl. a szakértői tekintély megszerzése. Fogalmazzuk meg tehát egyetlen mondatban, mi a cél.

3.2.

Kik lesznek a látogatóink?

Tartalomközpontú oldalak esetén olvasóként tekintünk a látogatóinkra. A szolgáltatások, termékek eladásával kapcsolatban érdeklődőként, potenciális vagy tényleges vevőként közelítjük meg a látogatókat. Cél többnyire a látogatók vásárlóvá va ló konverziója29 is. Ha a látogatóknak interakciós lehetőségeket is nyújtani szeretnénk, akkor a közösségi tartalmat előállító szerzőként is tekinthetünk rájuk.

3.3.

Mit szeretnénk bemutatni?

Ez a kérdés elsősorban a honlapra kerülő információtömeg struktúráját próbálja felderí teni. Szakmai megfogalmazásban akár adatbázis-tervezésnek30 is mondhatjuk. 29

„A konverzió éppen azt az eseményt jelenti, aminek a bekövetkezése a tulajdonos szempontjából érté kes. Egy webshop esetében például a legkézenfekvőbb konverziós esemény maga a vásárlás/megrendelés.” Forrás: http://www.primodesign.hu/blog/konverzio-mj

3. A honlap megtervezése

25. oldal

A hangsúly tehát a struktúrán van: milyen tartalmaink lesznek, és milyen kapcsolatok lesznek közöttük. Információ-központú oldal esetén (mint amilyen például a GAMF honlapja) erősen megjelenhet a cég/intézmény struktúrája, bár ez nem mindig célravezető. Fontos, hogy elsősorban a látogatók fejével, az ő igényeiket „kitalálva” tervezzünk. Céges oldal esetén a termékek, szolgálatatások lesznek a középpontban. Ekkor a látoga tók legfontosabb igénye a korrekt és részletes információközlés, sőt on-line vásárlás, te hát ezt kell a végletekig kiszolgálnunk. Ugyanakkor a cég belső struktúrája a látogatók domináns részét nem érdekli, így semmiképpen sem szabad például az egyes vezetők, részlegek bemutatását domináns helyre tenni.

3.4.

Mik a kulcsfontosságú funkciók?

Egy honlap funkciói alatt azt értjük, hogy milyen típusfeladatokat kell megoldania. Az információk közlése legtöbbször szükséges funkció. Ehhez persze áttekinthető struktúra és többféle navigációs lehetőség, legelőször is szabad szavas keresési funkció jár. Persze minél többféle igényt kielégítő alternatív navigációs funkciókra is érdemes gondolni, például a címkék (tagok) alkalmazására. Speciálisabb igény a közösségi tartalom-előállítás, aminek hagyományos eszközei a fó rumok, hozzászólási lehetőségek biztosítása. A válasz második szintje akár egy konkrét funkciólista is lehet, pl. 

vendégek regisztrációja, beléptetése



automatizált hírlevél rendszer



webáruház



kapcsolati űrlap



egyéb információkérő űrlapok



látogatottsági statisztika



szavazás



fórum



multimédia (zene, kisfilm, interaktív animáció)



hírlevél



RSS csatornák



stb.

Ilyen megközelítésben azonban érdemes azt is tisztáznunk a megrendelővel, hogy az egyes funkciók alatt ki mit ért31.

30 31

A szerző véleménye szerint ekkor az ún. egyed-kapcsolat diagramm alkalmazása a legmegfelelőbb.

Hogy mennyire nem egyszerű a megrendelővel való kommunikáció, jól mutatja a következő hirdetés: http://drupal.hu/node/3461. Itt a megrendelő 114 szavas információ alapján vár árajánlatot :-( Sajnos ez a hozzáállás nem egyedi, hanem gyakran előforduló.

26. oldal

3.5.


Milyen visszajelzéseket várunk a látogatóinktól?

Nehéz elképzelni egy komoly honlapot visszajelzési lehetőség nélkül.

Offline lehetőségek A cég vagy személy megnevezése nélkül a honlap komolytalan lesz, hagyományos (pos tai) cím, vagy telefonszám megadás nélkül pedig hiteltelen. Az e-mail cím megadása általánosnak tekinthető, de sokszor csak egy webmesteri elér hetőséget találunk. A látogatók bizalmát azzal építhetjük, ha szituációkhoz/felada tokhoz kapcsolódó választékot nyújtunk, például megrendelés, reklamáció, webmester és cégvezető címet adunk meg. Szituációfüggő ugyan, de a cég alkalmazottainak szemé lyenkénti elérhetősége sokszor nem célravezető, hiszen a látogatót nem az érdekli, hogy ki a vezérigazgató-helyettes, hanem a kérdését/problémáját szeretné kielégítően leren dezni. Technikai oldalról érdemes azt is átgondolni, hogy nem jó megoldás az e-mail címet köz vetlenül a honlapon (a spam robotok számára elérhető módon) megjeleníteni. Ehelyett egyre gyakrabban kapcsolatfelvételi űrlapot (22. ábra) szokás a honlapra elhelyezni.

22. ábra: Kapcsolatfelvételi űrlap

Online lehetőségek Klasszikus visszajelzési lehetőségek közé tartozik a hozzászólási lehetőség, és bizonyos esetekben a fórum vagy vendégkönyv is. Ma már azonban ennél sokkal több lehető ségünk van. Sok látogató nem fogja a fáradságot venni, hogy hosszú szöveges válasz formájában rea gáljon a honlapra. (A szerző tapasztalatai szerint ezt a látogatóknak csak néhány százalé ka teszi meg.) Ennél – a látogatók részéről - sokkal kevesebb befektetést igénylő, ugyan


27. oldal

akkor mégis hasznos információkkal szolgáló lehetőség a szavazás. (Itt ösztönző ténye ző lehet, hogy a szavazat „leadása” után szokás egy szavazási állást is megmutatni.) A szavazás egy speciális esete az értékelés. Bizonyos közösségi oldalak központi szol gáltatása a látogatók által egy skálán, valamint szövegesen is értékelt áru/termék. Tapasztalatok szerint egyes látogatók örömmel vesznek részt a tartalom előállításában ajánlók beküldésével.

3.6.

Részt vesznek-e a látogatóink a tartalom előállítá sában?

Az előbb említett ajánló klasszikus esete a link ajánlat beküldése. A klasszikus fórum is tekinthető egyfajta közösségi támogatásnak, a wiki jellegű olda lak pedig az egész tartalom közös előállítására ösztönöznek. Megfelelő motivációval (például pontrendszer; a „hónap dolgozója” mintájára a hónap fórumozója) azonban a látogatók aktív részvételre ösztönözhetők.

3.7.

Miben fog a tartalom és a szolgáltatás fejlődni (pl. 1 hónap, 1 év múlva)?

Ennek a kérdésnek elsősorban az a célja, hogy az esetleges jövőbeli továbbfejlesztések időben kiderüljenek. Itt is találó példát vehetünk az építőiparból: a több ütemben való építkezés esetén is meg kell terveznünk az egész épületet, még ha nem is olyan részletességgel, mint az első üte met. Fontos tehát, hogy a perspektívát is alaposan felmérjük. Így megkímélhetjük magunkat hibás tervezési döntésektől, és így felesleges munkavégzéstől.

3.8.

Ki fogja az oldalt karbantartani?

Nap mint nap könnyedén bukkanhatunk olyan céges weboldalakra, amelyeken jól lát szik a több-kevesebb gondossággal és több-kevesebb anyagi ráfordítással egyszer elké szített weboldal, de ugyanakkor süt a folyamatos karbantartás, aktualizálás hiánya32. Az ilyen oldalak esetén a látogató hamar lemond a cégről is, amelyben nincs annyi igé nyesség, sőt előzékenység a látogatók felé, hogy a Friss hírek oldala ne egy hónapokkal (évekkel?!) azelőtt lejárt érvényességű témával kezdődjön, az aktuális információk pedig hiányozzanak. A honlapok magára maradásának egyik jellemző oka, hogy nincs a honlapon megjelenő hírekért felelőssé tett ember, esetleg maga a honlap is alkalmatlan a laikus (nem webfej lesztő) felhasználók által való aktualizálásra. Tisztáznunk kell tehát, hogy a honlap mely részeinek kell változtathatónak lenni, mely részeit ki fogja karbantartani.

32

A web hőskorától Utolsó módosítás feliratokkal próbálták a fejlesztők / tulajdonosok bizonygatni az ol dal információtartalmának frissességét. Ma már csak kevés helyen találkozunk ezzel a nem sokat mondó formulával, hiszen az esetek döntő többségében az oldal karbantartottsága (vagy annak hiánya) könnye dén látható.

28. oldal

3.9.


Milyen csoportos és személyes jogosultsági körök re lesz szükség?

A jogosultsági köröket két részre kell bontanunk. A honlap látogatói és üzemeltetői alap vetően más célból fogják az oldalt felkeresni. A látogatók esetén a legtipikusabb használati esetek: 

tartalmak megtekintése



hozzászólások megtekintése,



hozzászólás lehetősége



fórum téma létrehozása

Mindezen esetekre minimálisan el kell dönteni, hogy regisztráció nélkül vagy csak re gisztráció és belépés után engedélyezzük. Esetleg a regisztrált látogatók jogait alcsopor tonként finomíthatjuk. Üzemeltetők esetén tipikus feladatok (az elnevezések ettől eltérők is lehetnek): 

moderátor: a hozzászólások, fórumok tartalmi felügyelete



hírszerkesztő: hírek beküldése, saját hírek szerkesztése



szerkesztő: saját statikus oldalak szerkesztése, oldalak létrehozása



adminisztrátor: majdnem33 mindent megtehet, amit a tartalomkezelő rendszer megenged, például minden tartalmat szerkeszthet, felhasználói jogosultságokat oszthat ki, stb.

3.10. Hol és hogyan szeretnék a honlapot az interneten reklámozni? A honlapunk kapcsolatok (bejövő linkek) nélkül lényegében elérhetetlen lesz a potenciá lis látogatók számára. Ezért elemi érdekünk, hogy jó minőségű, tartalmilag releváns ol dalakon próbáljunk a honlapunkra mutató linkeket elhelyeztetni. Ehhez először is össze kell gyűjteni ezeket az oldalakat. Az összegyűjtött oldalakat a saját honlapunkon is érdemes elhelyezni, pl. Ajánlott oldalak címmel. Ennek két oka: 

Egy honlap értékét növeli a témához kapcsolódó minőségi oldalak link gyűjtemé nye. (De itt a mennyiségnél sokkal fontosabb a minőség!)



A másik oldal szerkesztőjét eleve azzal illik/érdemes megkeresni, hogy mi már ki tettük a linket, csak viszonzást szeretnénk kérni.

Természetesen a bejövő linkek érdekében az oldalakat olyan módon kell megtervezni és kialakítani, amely a leendő hivatkozók számára is előnyös.

33

A szerző véleménye szerint mindenkinek csak annyi jogot szabad adni az oldalhoz, ami elengedhetetle nül szükséges. Éppen ezért még az „adminisztrátor” sem feltétlenül kell, hogy mindent megtehessen. Ha egy oldal esetén a fejlesztő (egyeztetve a megrendelővel) kialakítja a látogatók jogosultságrendszerét, azt jó eséllyel soha nem kell megváltoztatni, ezért felesleges a téves használat kockázatát felvállalva az oldal tulajdonosának ezeket a jogokat átadni.


29. oldal

3.11. Látogatottsági statisztikákat szeretnének-e megis merni? Igazából ez egy költői kérdés. Célja, hogy a megrendelő átgondolja: mennyire fontos in formációk nyerhetők ki a honlap látogatottsági statisztikáiból. Ez azonban már egy újabb önálló szakterület, amely ismertetése túlmutat jegyzetünk le hetőségein. A honlaptervezés következő lépését később, a 11. fejezetben tesszük meg.

30. oldal

4.


Telepítés előtt

Előismeretként szükséges, hogy áttekintsük a web működésének alapjait.

4.1.

A web működése

A következő ábra sokat segíthet a további információk megértésében.

23. ábra: A kliens-szerver architektúra A felhasználó, aki a web szolgáltatásait ki akarja használni, megteheti ezt egy tetszőle ges modern webböngészővel. (E két „szereplőt” együttesen a kliens oldalnak tekint jük.) A felhasználó a böngészőt használva kezdeményezheti egyes weboldalak letöltését. A web kezdeti időszakában a webszerver azokat az állományokat tudta kiszolgálni, amiket a háttértárain elhelyeztek. (Ez tulajdonképpen statikus tartalmat eredményez, vagyis az ilyen tartalom jellemzően nem változik.) Bizonyos esetekben ez ma is így van: például egy honlapba illesztett kép nem fog meg változni, akárhányszor töltjük is le, ezért a webszervernek a böngésző kérésére mindöszsze vissza kell adni azt válaszul. Később egyre nagyobb igény lett a dinamikus tartalmak iránt, amikor a tartalom már a látogató tevékenységei, vagy más okok miatt színesebb, változóbb lehet. Ebben az eset ben a webszerver nem önmaga válaszol a böngésző kérésére, hanem (leggyakrabban34) PHP nyelvű program állítja elő a választ, amit a webszerver csak továbbít. Tovább növelheti az oldal dinamizmusát, ha a tartalmak előállításához szükséges adato kat (legalább részben) adatbázisban tároljuk. Ekkor a PHP nyelvű forrásprogram az adatbázis-szerverrel kapcsolatot épít fel, és adatbázisból származó információkat is fel használ a válasz elkészítéséhez, illetve a felhasználók válaszait is beépíti az adatbázisba.

34

Mivel jegyzetünk elsősorban a Drupalt ismerteti, ezért a szerver felépítését is a Drupalt kiszolgáló konfi gurációra specializáljuk. Más tartalomkezelő-rendszerek jelentősen eltérő konfigurációt igényelhetnek.

4. Telepítés előtt

4.2.

31. oldal

Alapvető hardver és szoftver szükségletek

A jelenleg forgalmazott webtárhelyek többsége megfelel a Drupal 6.x verzió futtatása alapvető követelményeinek. (Ingyenes tárhelyek többnyire alkalmatlanok az alapvető futtatásra is, gyanúsan olcsó szolgáltatóknál pedig fejlesztés vagy üzemeltetés közben fog kiderülni, hogy rosszul választottunk.) Ezen kívül akár a saját Windows vagy más operációs rendszerrel meghajtott PC-nken is letesztelhető. A saját gép szerverként való használatának egyik legnagyobb hátránya, hogy nehéz a drupal.hu közösségétől segítséget kérni a tanulás kezdeti fázisánál.

Szerver Az alábbi követelményeket a saját Windows alapú gépünkön (pl. XAMPP segítségével, lsd. 5.1. fejezet), Linux alapú gépünkön saját konfigurálással és telepítésével könnyedén teljesíthetjük. A lista inkább tárhely szolgáltató választásához lesz érdekes. A minimális követelmények tehát (lásd 23.ábra): 

webszerver (Apache 2 )



PHP 5.2 (az 5.3 nem alkalmas)



adatbázis-szerver (MySQL 5)



phpMyAdmin

(A tanuláshoz) nem nélkülözhetetlen, de ajánlott: 

mod-rewrite, .htaccess támogatás



cron támogatás



HTTP kérések engedélyezése (hogy a futó PHP kód más webodalak szolgáltatásait igénybe tudja venni)

PHP konfigurációs követelmények: 

memória limit: 64-128Mb (a használni kívánt moduloktól függően)



feltöltési méret: amekkorát a honlap célja megkövetel (minimum 8-16Mb)



levélküldési lehetőség (PHP mail vagy SMTP támogatás)



GD library



kikapcsolt register_globals és safe_mode

Kliens A munka nagy része a böngésző használatával fog zajlani. Itt is meg kell említeni, hogy a szerző (és sok más webfejlesztő) véleménye szerint ehhez a Chrome35, Firefox36, Ope ra37 és Safari38 a legjobb választás.

35

http://www.google.com/chrome/

36

http://www.mozilla-europe.org/hu/firefox/

37

http://www.opera.com/

38

http://www.apple.com/safari/

32. oldal


Ezen kívül néha szükség lesz valamilyen FTP kliensre az állományok szerverre feltöltésé hez. Erre a célra többnyire meg fog felelni a méltán népszerű Total Commander39. (Még jobb, ha ismerjük a FileZilla40 alkalmazást.)

4.3.

A Drupal felépítése

Drupal oldalunk építésekor a CMS motor központi mag része (core) és a kiegészítők (contributions) között különbséget kell tennünk. Drupal Motor A Drupal alapfunkcionalitásait megvalósító alkalmazás. Már önmagában is rendkívül sok szolgáltatással bír, mégis alapvetően az a feladata, hogy a különböző funkciókat ha tékonyan fogja össze. Garantált, hogy az itt található kódok alaposan teszteltek, az ese tek döntő többségében korrektek és használhatóak, valamint a Drupal alapkoncepciójá hoz illeszkednek. A felfedett hibákra igen gyorsan újabb kiadással reagálnak. Kiegészítők A Drupal közösség által beküldött kiegészítő funkcionalitások (modulok), kinézetek (sminkek), felület fordítások és dokumentációk tartoznak ide. Jellegénél fogva nincs olyan erős irányítás alatt, mint a motor, ezért nem csak tökéletesen működő kompo nenseket találhatunk itt. Sajnos előfordul, hogy a kiegészítők fejlesztője egy idő után már nem tartja karban a a projektjét. Körültekintéssel kell tehát a kiegészítőket használnunk. Másrészt tudnunk kell, hogy a fejlesztők (mind a mag, mind a kiegészítők esetén) meg különböztetnek stabil és fejlesztői (dev jelöléssel ellátott) változatot. Az utóbbia kat csak óvatosan, nagy körültekintéssel szabad használni. (Tanuláshoz esetleg alkal mazhatók, de éles környezetben inkább korábbi, stabil változatot használjunk.)

39

http://totalcommander.hu

40

http://filezilla-project.org/

5. Szerver kialakítása

5.

33. oldal

Szerver kialakítása

A Drupal tartalomkezelő a telepítést és a frissítést lehetővé tevő grafikus telepítővel rendelkezik. Ennek működéséhez azonban célszerű egy megfelelő környezetet összeállí tanunk, amely a Drupal számára a lehető legjobb futási feltételeket biztosítja. Egyáltalán nem mindegy, hogy a Drupal telepítését a saját, szerverré kinevezett gé pünkön (un. localhost-on) akarjuk végrehajtani, vagy egy tárhelyszolgáltatónál. Előbbi esetben (megfelelő szakértelemmel) gyors hatást tudunk gyakorolni a rendszer konfigurációjára, a szükséges beállításokat (pl. fájl jogosultságok megadása) hamar el tudjuk végezni. Utóbbi esetben viszont lehet olyan szerencsénk, hogy a beállítások meg felelnek a telepítéshez, és így akár könnyebb dolgunk is lehet; előfordulhat azonban, hogy a rendszergazdával kell egyeztetnünk bizonyos módosítások érdekében. Tanuláshoz (először) az első eset ajánlható. Nézzük meg, hogyan tudjuk a Windows (5.1. fejezet) illetve Linux (5.2. fejezet) alapú gépünket szerverré alakítani.

5.1.

Az XAMPP integrált telepítő csomag

Mivel a szerver alkalmazások önálló telepítése nem mindig egyszerű feladat, próbálkoz hatunk előre csomagolt, és minden szükséges alkalmazást telepítő és bekonfiguráló programokkal is. Ezek közül csak egyet nézünk meg közelebbről, a többi alkalmazása hasonló41. A szolgáltatások körében lehetnek jelentősebb eltérések is. A szerző által (Windows használata esetén) leginkább ajánlott csomag az XAMPP42. En nek segítségével ki tudunk alakítani egy a Drupal számára megfelelő futtatókörnyezetet (szervert).

5.1.1.

Telepítés

A letöltött telepítőprogram lényegében a telepítéskor szokásos kérdéseket teszi fel. Leg fontosabb a telepítés helye (24. ábra).

41

A http://www.szgti.bmf.hu/~gtoth/wiki/index.php/Drupal_telepítés_és_konfigurálás oldalon a WAMP szerverrel és az az alatti Drupal telepítéssel ismerkedhetünk. 42

http://www.apachefriends.org/

34. oldal


24. ábra: A telepítés helye A telepítés után a Start menüből és parancssorból is vezérelhetjük az alkalmazásokat, de legegyszerűbb az XAMPP Control Panel alkalmazása. A 25. ábrán látható, hogy az Apache és a MySQL futtatását kell kezdeményeznünk.

25. ábra: XAMPP Control Panel A telepítés után a feltelepült rendszer kipróbálása és a MySQL jelszó megadása célszerű a Security oldalon. Gépeljük be a böngészőnk címsorába a localhost elérési útvonalat.


35. oldal

26. ábra: MySQL jelszó megadása Adjuk meg a MySQL root nevű felhasználójának (általunk kitalált) jelszavát. Ha nem változtatjuk meg, akkor marad az üres jelszó.

5.1.2.

Alap konfigurálás

Érdemes még megemlíteni, hogy a webszerver a telepítéskor megadott könyvtáron (24. ábra) belül létrejött az xampp/htdocs alkönyvtár. E könyvtár tartalmát tekintjük a web szerver dokumentum-könyvtárának, vagyis (elsősorban) e könyvtár tartalmát tudja a webszerver statikus vagy dinamikus módon kiszolgálni.

27. ábra: Az xampp\htdocs könyvtár telepítés után

36. oldal


A Drupal kipróbálásához itt érdemes például egy drupal nevű alkönyvtárat létrehozni. Ebben az esetben a Drupal a localhost/drupal címen lesz elérhető a böngészőnkből. E megoldás előnye még, hogy így több alkönyvtárban több drupal oldalt párhuzamosan helyezhetünk el, és a phpMyAdmin alkalmazás is elérhető marad a localhost/phpmyad min címen. Szintén egyszerűen kezelhető megoldás, ha a htdocs könyvtárat átnevezzük valami más ra, és mi magunk hozzuk létre az üres htdocs könyvtárat. Ekkor a Drupal a localhost cí men lesz elérhető a böngészőnkből. (Ekkor a PhpMyAdmin elérése problémás lehet.)

5.1.3.

További konfigurálás

Apache szerverünk finomabb konfigurálása az xampp\apache\conf\httpd.conf állo mány szerkesztésével végezhető. Szerkesztés után a webszervert mindenképpen újra kell indítanunk (Stop, majd Start, 25. ábra).

Másik könyvtár használata Keressük meg a DocumentRoot bejegyzést, és írjuk át a könyvtár elérési útvonalát arra, amelybe a web oldalunkat fejlesztjük. (Fontos, hogy a Unix világában szokásos hagyo mányos / jelet, és ne a fordított \ jelet használjuk!) Eredeti állapot például: DocumentRoot "C:/Program Files/xampp/htdocs"

Új állapot például: DocumentRoot "C:/munka/wwwroot"

Ezen kívül még keressük meg a

sort, és ezt is cseréljük le:

Rövid webcímek használata A gyökér könyvtár engedélyeit is az új könyvtárra kell megadni. Ezért keressük meg a konfigurációs fájlban a LoadModule rewrite_module modules/mod_rewrite.so

sort, és ha # (megjegyzés) jellel kezdődik, töröljük azt.

5.2.

Telepítés Linux alatt

Telepítéshez43 mindenképpen a disztribúció saját csomagkezelőjét érdemes használni. Telepítsük a következő csomagokat:

43



apache2



php5



mysql-server

További információk: pl. http://tanarurkerem.hu/node/57

5. Szerver kialakítása 

php5-mysql



phpmyadmin



php5-gd

37. oldal

Ubuntu esetén pl. a /var/www könyvtár a beállított DocumentRoot.

5.3.

Letöltés

A http://drupal.hu oldalról le kell töltenünk a Drupal alap és a nyelvi csomag legfris sebb verzióit44:

28. ábra: A telepítőcsomag letöltése A letöltött állományok .tar.gz kiterjesztésétől nem kell megijedni: Total Commanderrel lényegében ugyanolyan egyszerűen kezelhető tömörített formátum, mint a jól ismert .zip.

5.4.

Kitömörítés localhost-ra

Ha a saját gépünket szerverré alakítottuk, akkor a htdocs alkönyvtárban korábban (27. ábra) létrehozott drupal alkönyvtárba fogjuk bemásolni a tömörített állomány tartal mát. Keressük meg tehát Total Commanderrel az alkönyvtárunkat. A másik panelben keressük meg a letöltött állományunkat, lépjünk bele a tömörített ál lományba kétszer, majd az alkönyvtárba is, jelöljük ki a fájlokat és alkönyvtárakat, majd másoljuk át azokat a htdocs/drupal alkönyvtárunkba. Végeredményként ehhez hasonlót kell látnunk (29. ábra).

44

2009 nyarán ez a 6.13-as verziót (drupal-6.13.tar.gz) és az 6.x-es fordítást (hu-6.x-1.0.tar.gz) jelentette.

38. oldal


29. ábra: Kitömörítés után Ugyanebbe a könyvtárba kell kitömörítenünk a magyar fordításban kapott fájlokat is. A magyar csomag úgy van kialakítva, hogy egyrészt a meglévő Drupal könyvtárrendszer be helyezi saját fájljait, másrészt egy új telepítési profilt is ad a rendszerhez. A tömörített fájl paneljén keressük meg a fordítás állományát is, és ugyanide másoljuk át a három könyvtárat:

30. ábra: Nyelvi fájlok kitömörítése Ennek eredményeképpen egy olyan könyvtár struktúrát kell kapnunk, amelyben a Dru pal alapcsomagjának könyvtárai és fájljai mellett a magyar csomagban érkezett nyelvi ál lományoknak is meg kell jelennie. A továbbiakban az itt látható (webről elérhető) könyv tárat nevezzük Drupal könyvtárunknak.

5.5.

Fájlok feltöltése távoli szerverre

E megoldás elsősorban akkor javasolható, ha a saját gépen beüzemelt Drupal működte tésében bizonyos gyakorlatot szerzünk. Legelső alkalommal inkább az előző megol dást érdemes kipróbálni. Mielőtt tovább haladnánk, érdemes megállni egy kérdésre:


5.5.1.

39. oldal

Miért nem jók az ingyenes szolgáltatók?

Az ingyenes szolgáltatók által nyújtott tárhely általában egyszerű weboldalak tesztelésé re alkalmas. A szolgáltató igazából csak egyfajta ismertséget akar magának szerezni ezen az áron. Nekik nem az elégedett ügyfél a céljuk, hanem sok olyan ügyfél, aki az ingyenes szolgáltatás hiányosságait felismerve, fizetős szolgáltatásra vált át. A Drupal használatához sok speciális paraméterrel kell rendelkezni a szervernek. Ezek közül a legtöbb ingyenes szolgáltatónál jó néhány nem teljesül. Még ha kisebb-nagyobb problémákon átverekedve magunkat, sikeresen telepítenénk is a Drupalt, az oldal kiala kítása közben egyre nagyobb eséllyel futunk bele valamilyen komoly korlátba. Ráadásul a szolgáltató semmilyen garanciát nem vállal arra, hogy a szolgáltatás akár még egy hét múlva is üzemelni fog45, vagy hogy nem változtat meg olyan rendszerbeállí tásokat, amelyek a Drupal futtatásához elengedhetetlenek.

5.5.2.

FTP kapcsolat

Szükségünk lesz egy FTP programra, amivel a fájlokat fel tudjuk tölteni a szerverre. Ez nem probléma, a Total Commander el tudja látni az FTP kliens feladatát. (Mivel minden szolgáltató más és más adminisztrációs felületet alkalmaz, és a kapcsoló dási információkat is máshogyan közli, ezért itt csupán illusztrációs példákat tudunk kö zölni.) A Total Commanderben létre kell hoznunk egy FTP kapcsolatot. (Ezt később több ször is használhatjuk, de most egyszer létre kell hoznunk.) Ehhez keressük meg az esz köztár FTP gombját. A felugró ablakon hozzunk létre egy Új kapcsolatot (31. ábra).

31. ábra: Új FTP kapcsolat létrehozása 45

A CWI 2008-ban egy csapásra megszüntette a hasonló szolgáltatását.

40. oldal


Kapcsolat neveként bármit megadhatunk, ez a kapcsolatok közötti későbbi eligazodá sunkat segíti. A kiszolgáló neve, felhasználói név és jelszó a regisztrációkor/szerződés kötéskor válik elérhetővé. Ha sikeresen beállítottuk az FTP kapcsolatunkat, akkor a Kapcsolódás gombbal felépít hetjük az FTP kapcsolatot, és másolhatjuk is az állományainkat a szerverre. Szolgáltatótól függően, van, amikor az FTP bejelentkezés után a gyökér könyvtárunkba kell másolni az állományokat, de igen gyakori, hogy egy public_html nevű könyvtárba. Meg kell még jegyezni, hogy egyes szolgáltatóknál további probléma lehet azzal, hogy a fájlok feltöltése után nincs jogunk annak a jogait változtatni(pl. 644 helyett 444 beállítá sa46). Ebben az esetben ezt a lehetőséget a szolgáltatóval kell egyeztetni.

5.6.

Az adatbázis előkészítése

Amennyiben saját gépünket használjuk szerverként, mindenképpen létre kell hoz nunk a Drupal számára egy adatbázist. E művelet az XAMPP részeként feltelepülő phpMyAdmin segítségével könnyedén meg oldható. Adjuk meg az adatbázis nevét, és hozzuk létre az adatbázist:

32. ábra: Adatbázis létrehozása Az adatbázishoz a root nevű felhasználó jelszó nélkül hozzáférhet, ha a telepítés után (26. ábra) nem adtunk meg jelszót. Ha szolgáltatónk biztosítja számunkra az adatbázist, akkor a szolgáltatótól kell meg tudnunk a használható adatbázis nevét, illetve a műveletek végzésére jogosult felhaszná ló nevét és jelszavát.

46

Elméleti háttér pl.: http://xubuntu.hu/xubuntu/dokumentacio/desktopguide/hu/linuxbasics.html#permissions

6. Telepítés

6.

41. oldal

Telepítés

Miután előkészítettük a fájlrendszert és az adatbázist, már csak a webes telepítőt kell futtatnunk, amely beállítja a Drupal számára a használt adatbázist, felhasználót, illetve létrehozza az alapértelmezésben alkalmazott adatbázis-szerkezetet. Ennek elindításához látogassunk el webböngészőnkkel a http://example.com/drupal/install.php címre, ahol a http://example.com/drupal/ annak a hosztnak illetve könyvtárnak webszerveren elér hető címe, ahova a fájlokat előkészítettük. (Saját gépünk esetén például http://localhost vagy http://localhost/drupal lesz a szerver címe.)

6.1.

Nyelv választás

Ha a magyar nyelvi fájlokat is felmásoltuk (30. ábra), akkor most egy nyelvválasztó kép ernyő fogad bennünket angol nyelven (33. ábra).

33. ábra: Nyelv választás Innentől kezdve magyarul szól hozzánk a telepítő. Ha valamit elrontottunk az előkészí tésben, akkor itt fog figyelmeztetni (34. ábra) bennünket arra, hogy addig nem folytat hatjuk a telepítést, amíg a hibát el nem hárítjuk.

6.2.

Settings.php és files

A telepítés folytatásához a sites/default/default.settings.php állományról készítünk másolatot ugyanoda settings.php néven. Nagyon fontos, hogy nem átnevezni kell az ál lományt! Ha a másolást elmulasztjuk, a következő hibaüzenetet kapjuk (34. ábra).

42. oldal


34. ábra: Előfeltételi probléma Ugyanott hozzunk létre egy /sites/default/files alkönyvtárat, és mindkettőt tegyük írha tóvá. Az érdemes újra próbálkozni linkkel indítsuk újra az ellenőrzést.

6.3.

Adatbázis-kapcsolat

A korábban ismertetett lépéseket követve azonnal az adatbázis-beállító képernyőt kell kapnunk (35. ábra). Az elérhető adatbázis-kezelők listáját (mysql, mysqli, pgsql) csak akkor látjuk, ha a telepítő többféle lehetőséget is felderít. (Az ábrán nincs lista.) Kezdjük az „Alapvető beállítások” csoporttal. Legtöbb esetben a webszervert tartalmazó gépen (localhost) találjuk az adatbázis kiszolgálót is (a szolgáltató adja meg a pontos in formációkat), és nem használunk speciális portot vagy táblázat név előtagokat. (Ez utób bit akkor célszerű alkalmazni, ha az adatbázisunkat más célra is szeretnénk használni.) Ilyenkor a haladó beállításokkal nem kell törődni, csak a használt adatbázis típust, adat bázis nevet, felhasználói nevet és jelszót kell megadni a korábban beállított vagy a szol gáltatótól kapott adatok szerint. Továbblépve a rendszer megpróbálja ellenőrizni, hogy minden szükséges adatbázis mű velet elvégezhető-e. Ha a telepítéshez elengedhetetlen műveletek valamelyikére a meg adott adatbázis felhasználó nem jogosult, vagy valamilyen adatot hibásan adtunk meg, akkor erre figyelmeztet, és a hibát meg kell oldanunk. Ha minden előzetes beállítást el végeztünk, akkor a telepítő létrehozza az adatbázis tábláinkat, és a magyar nyelvű felü lethez szükséges szövegeket is az adatbázisba tölti.47

47

Ennek hátterében a Drupal 5-ig a magyar fejlesztésű autolocale modul áll. A Drupal 6-os óta ez a funk ció beépült a rendszermagba.

6. Telepítés

43. oldal

35. ábra: Adatbázis beállítás

6.4.

Webhely beállítása

A telepítő varázsló következő lépése sokrétű, de csak egyszer beállítandó információkat vár a honlapról. Először is egy fontos figyelmeztetéssel találkozhatunk (36. ábra). A korábban másolással létrehozott settings.php állományt csak olvashatóvá kell tennünk a honlapunk biztonsá ga érdekében. (Windows alatt pl. az Írásvédett tulajdonság beállítása szükséges.) Ez az üzenet mindaddig jelen lesz az adminisztrációs oldalainkon, amíg az állományt megfele lően be nem állítjuk.

6.4.1.

Webhely információk

A weboldal neve nemcsak az oldal felső részén, a logó mellett jelenik meg, hanem a bön gésző címsorában is. Az email cím mezőben megadott cím fog feladóként szerepelni minden olyan levélben, amelyet a rendszer küld (pl. regisztrációkor), ezért erre a címre fog válasz is érkezni a lá togatók részéről. Fontos tehát, hogy érvényes címet adjunk meg.

44. oldal


36. ábra: Webhely beállítása

6.4.2.

Adminisztrátor felhasználó

Létre kell hoznunk egy felhasználót, amely a továbbiakban minden jogosultsággal ren delkezni fog a rendszer adminisztrációját illetően. Ő lesz az első számú felhasználó48. Először a kívánt felhasználói nevet és email címünket kell megadnunk (37. ábra). A meg adott felhasználónév a belépéshez lesz szükséges, de a további látogatók is ezen a néven fognak bennünket látni. (Itt érdemes hangsúlyozni, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint érdemes a nevünket leírni.) Az e-mail cím nem fog az oldalon publikusan megje lenni, maga a Drupal rendszer azonban küldhet rá üzeneteket. Ezen kívül a kapcsolati űrlapon keresztül feladott üzenetek lesznek erre a címre elküldve. A jelszó megadásánál egyből értékelést is kaphatunk a jelszavunk „erősségét” illetően. (Érdemes a lehető leginkább követni az olvasható információkat, hiszen egy Drupal rendszer esetén az adminisztrátor jelszava a honlap feletti teljes hatalmat jelenti.)

48

Adatbázis-szinten is ő az 1-es kódú (UID, user ID) felhasználó.

6. Telepítés

45. oldal

37. ábra: Adminisztrátor felhasználó

6.4.3.

Webszerver beállítások

Az alapértelmezett időzónát a látogatóközönség zömének időzónája szerint érdemes be állítani (38. ábra). Megjegyzés: Érdemes belegondolni, hogy a webszerver időzónája nem feltétlenül esik ezzel egybe, és az egyes látogatók között is lehetnek eltérések. A szerző által üzemeltetett egyik magyar nyelvű honlap látogatóinak közel 15%-a más időzónából érkezik. Ha a webszerverünk szolgáltatásai lehetővé teszik, érdemes a rövid webcímek használa tát engedélyezni. (Ennek célja a ?q= webcím résztől való megszabadulás.) Ha nem tudjuk kiválasztani az Engedélyezett lehetőséget, a szolgálatatás megfelelő mű ködése érdekében a webszerver konfigurálásához kell nyúlnunk. (Ez jellemzően a rend szergazda feladata, és túlmutat a jelen jegyzet keretein is.). Megjegyzés: E hiányossággal még tökéletes lesz a honlap működése, csak az útvonala ink lesznek kissé zavaróak.

46. oldal


Végül a frissítési figyelmeztetéseket is érdemes bekapcsolva tartani, hogy az újabb, hiba javító verziók megjelenése esetén a hibákat egyből orvosolni is tudjuk. Megjegyzés: Ez a szolgáltatás ingyenes tárhelyszolgáltatóknál többnyire nem elérhető, mert a http kérések nem engedélyezettek.

38. ábra: Webszerver beállítások A telepítés sikeresen befejeződött (39. ábra).

39. ábra: A telepítés elkészült Most már a működő webhelyre léphetünk (40. ábra).

6. Telepítés

47. oldal

40. ábra: A telepítés után Az ábra bal oldalán a Navigáció nevű bal oldali menüblokk jelent meg, bár bejelentke zett felhasználóként a blokk címeként az azonosítónkat (az ábrákon Nagy Gusztáv) lát hatjuk. Itt érhetjük el a mostantól sokat használt Adminisztráció menüpontot és alme nüit. Ha most ismét megnézzük az adatbázisunkat a PhpMyAdmin segítségével, jól látszik, hogy az adatbázis már nem üres, hanem több tucat adattáblát tartalmaz. Ezek a táblák teszik lehetővé a tartalmak beküldését, felhasznáklók kezelését, stb.

6.4.4.

Jogosultságok

A továbbiakban rendszeresen fel fogjuk sorolni a modulokhoz kapcsolódó jogosultságo kat. Ezek használatáról a 12.3. fejezetben olvashatunk. Az első ismerkedés alkalmával ezekkel még nem kell sokat foglalkoznunk. A System modul beállítható ide kapcsolódó jogosultságai: 

adminisztrációs oldalak hozzáférése: ki használhassa az admin oldalakat



webhely beállítások adminisztrációja: ki tudja az admin/settings/site-informa tion oldalt használni

48. oldal

7.


Első lépések

A telepítés befejeztével elvégezhetjük azokat a lépéseket, amelyeket az oldalunk testre szabása érdekében teszünk.

7.1.

Kezdeti problémák

Amikor megkíséreljük első alkalommal megtekinteni a webhely adminisztrációs (ad min)49 oldalát, biztosan egy piros dobozban írt figyelmeztetés fogad majd bennünket az oldal tetején (41. ábra). Ez figyelmeztet arra, hogy még nincs minden rendben a Drupal webhelyünk beállításával.

41. ábra: Adminisztráció oldal Amíg a fennálló problémákat meg nem szüntetjük, minden adminisztrációs oldalon látni fogjuk ezt az üzenetet. Érdemes még itt megemlíteni, hogy a Feladatonkénti csoportosítás mellett – főleg az egyes modulok alaposabb megismerésének igénye esetén – érdemes kipróbálni a Modu lonkénti (admin/by-module oldal) bontást is.

7.1.1.

Állapotjelentés

Nézzük először az Állapotjelentést. Rendszerhiba esetén az adminisztrációs oldal tetején kapunk egy figyelmeztetést (41. ábra). Az állapotjelentés oldal a rendszer korrektül működő és hibás jellemzőire egyaránt rá mutat (42. ábra).

49

A továbbiakban az adminisztrációs oldalak relatív URL-jét zárójelben közöljük.

7. Első lépések

49. oldal

42. ábra: Állapot jelentés hibákkal

7.1.2.

Fájlrendszer

Előfordulhat, hogy a fájlrendszerhez kapcsolódó hibaüzenetet kapunk a telepítéskor. Ek kor kattintsunk a felajánlott fájlrendszer beállítások (admin/settings/file-system) link re, és a megoldás már meg is érkezik, amennyiben van joga könyvtárat létrehozni a web szervert futtató felhasználónak (43. ábra). Amennyiben nincs, a korábban ismertetett módon „kézzel” kell azt létrehoznunk, és esetleg a jogokat beállítanunk50.

50

Különösen ingyenes szolgáltatóknál gyakori, hogy e kézi beállításokra sincs jogosultságunk. De ha fize tős szolgáltatónál fordul elő, akkor kérni kell az ügyfélszolgálaton, hogy „a webszerver ugyanazon felhasz náló nevében fusson, mint az FTP-n bejelentkező tulajdonos”.

50. oldal


43. ábra: Fájlrendszer beállításai Be kell állíthatjuk az ideiglenes fájlok könyvtárát is. Ez az a hely, ahova a feltöltött fáj lok kerülnek az előnézet során, és szintén írhatónak kell lennie a webszerver számára. (Linux alatt erre a célra a /tmp könyvtár szolgál: a könyvtár tartalmát bármikor, indok nélkül törölheti pl. a rendszergazda.) Sok esetben azonban ez nem lesz megfelelő, mert a /tmp könyvtárban nem lesz jogunk alkönyvtárat létrehozni, pedig egyes modulok ezt igényelnék. Emiatt inkább a sites/de fault/tmp könyvtárat érdemes használnunk. Végül választhatunk a nyilvános vagy a privát letöltési mód között. Mi a különbség? 

Nyilvános letöltési mód esetén a HTML forráskód direkt linket tartalmaz az ál lományra, így azt bárki le tudja tölteni a link ismeretében.



Privát letöltési mód esetén az állomány tartalmát egy PHP oldal szolgálja ki, így illetéktelenek nem jutnak hozzá a fájl közvetlen címéhez. Ha azonban teljes biz tonságot szeretnénk, a files könyvtárat a dokument root-on kívül kell elhelyez nünk. Privát módot akkor érdemes választani, ha bármilyen letöltendő állomány nál esetleg elő fog fordulni, hogy nem mindenki számára szeretnénk elérhetővé tenni, vagy épp a letöltések számát szeretnénk megtudni. Ha egyik ok miatt sem szükséges módosítanunk, hagyhatjuk a nyilvános beállítást.

Figyelem: ezt a beállítást a rendszer működése közben (ha már csatoltunk állományt va lamelyik tartalomhoz) nem célszerű megváltoztatni, mivel ennek módosítása problémá kat okozhat. (A letöltési módot hiába állítjuk vissza publikussá, attól a fájlok nem lesz nek elérhetőek. Fordítva pedig: a nem megfelelő files beállítások esetén hiába rejtjük el a már feltöltött fájlokat, attól az még nem fog átkerülni a biztonságos (document root-on kívüli) helyre.

7. Első lépések

7.1.3.

51. oldal

Időzített feladatok

Egy webhely karbantartása során gyakran felmerülnek olyan feladatok, melyeket rend szeresen végre kell hajtani. A Drupal például rögzíti a rendszerben történt fontosabb eseményeket és az azokhoz kapcsolódó információkat. Ha ez az eseménynapló folyama tosan csak nőne, akkor az adatbázisunk kezelése feleslegesen lassulna, a rendelkezésre álló hely pedig egy idő után elfogyna. Ezért célszerű időről-időre kitörölni a régebbi nap lóbejegyzéseket. Természetesen még számos ilyen időzített feladat van illetve lehet egy Drupal webhe lyen, például a változott tartalmak újraindexelése a kereső számára, vagy egy bizonyos időpontban megjelenítendő tartalom közzététele a Scheduler modul segítségével. Az alapproblémát egy böngészőből történő futtatás (42. ábra, az időzítő böngészőből is futtatható) időlegesen megoldja. De keressük meg a teljes megoldást is. A Drupal modulok időzített feladatait a cron.php futtatja le, melynek neve a Unix/Linux rendszereken elérhető cron51 szolgáltatás nevére utal. Amennyiben kiszolgálónkon elér hető ez a szolgálatatás, akkor érdemes ennek segítségével beállítani, hogy adott időkö zönként lefusson a cron.php. Attól függően, hogy milyen szolgáltatónál helyeztük el webhelyünket, különböző módja lehet az időzített feladatok beállításának. Lehetséges, hogy e-mailben kell felkeresnünk a rendszergazdát, előfordulhat, hogy webes felületen tudjuk menedzselni az időzítéseket (ilyen még akár ingyenes szerveren is előfordulhat). Példaként nézzünk meg egy adminisztrációs felületet, más szolgáltatók hasonló adatok megadását engedélyezhetik (44. ábra).

44. ábra: Cron beállítás egy szolgáltatónál 51

„A cron egy háttérfolyamat, amely szabályos időközönként programo(ka)t futtat (például: minden perc ben, naponta, hetente vagy havonta).” Forrás: http://wiki.hup.hu/index.php/Cron

52. oldal


Ha semmilyen módon nem tudjuk a cront futtatni, akkor egy kevésbé elegáns megoldás sal (Poormanscron modul) is megoldhatjuk. (A megoldást a 15.14. fejezetben mutatjuk be.)

7.2.

Webhely karbantartás

Ha a honlapot nyilvános helyen fejlesztjük, célszerű azt offline állapotba helyezni, és csak a honlap publikálható állapotba kerülésekor visszahelyezni online állapotba (45. ábra). De modul frissítéskor, vagy biztonsági mentés készítésekor is ajánlott az oldalt a nyilvánosság számára leállítani. Ilyenkor egyedül az adminisztrátor használhatja az ol dalt.

45. ábra: Karbantartás Mindezt a Webhely karbantartás (admin/settings/site-maintenance) oldalon tehetjük meg (46. ábra). Az offline kapcsolón túl a látogatók számára megjelenítendő üzenetün ket is megfogalmazhatjuk. A szerző személyes véleménye szerint nagyon zavaró, ha egy ilyen üzenetben nem szerepel az időpont, amikortól a honlap ismét üzemel majd. Célsze rű ezért legalább hozzávetőlegesen meghatározni a nyitás időpontját.

7. Első lépések

53. oldal

46. ábra: Karbantartás Az oldal offline állapotára folyamatosan figyelmeztet bennünket a Drupal oldalunk: minden oldal tetején olvashatjuk az Offline módú működés feliratot. Az offline állapotnak még „veszélye” az is, hogy kilépés után maga az adminisztrátor sem fog tudni a szokásos módon belépni, hiszen a nyitóoldalon csak az előbb megfogalma zott üzenet olvasható, nincs lehetőség a belépésre. Ezért érdemes megjegyezni, hogy ha bármilyen szituációban begépelhetjük a ?q=user szöveget a honlap URL-jének végére a böngészőnk cím sorába, máris kapunk egy belépési lehetőséget. Megjegyzés: A szerző saját oldalán sokáig nem is jelent meg a belépésre használható oldalsó blokk, hanem csak az erre az útvonalra illesztett menüpont Belépés címmel.

7.3.

Webhely információk

A Webhely információk (admin/settings/site-information) adminisztrációs oldal né hány beállítását már telepítéskor megtehettük (név, e-mail cím; 36. ábra), ezen azonban utólag változtathatunk, illetve néhány további jellemzőt beállíthatunk (47. ábra).

54. oldal


47. ábra: Webhely információk A következő három mező (Jelmondat, Küldetés, Lábléc üzenet) sminkfüggő, hogy meg jelenik-e a publikus oldalakon. Bizonyos sminkek megjelenítik ezeket a szövegeket az ol dalon, mások nem. A jelmondat egyes sminkeknél a cím alatt, másoknál a böngésző címsorában jelenik meg. A küldetés a címlapon szokott megjelenni, a hírek felett. A névtelen felhasználó megnevezése (pl. Névtelen vagy Vendég) névtelen hozzászólá soknál lesz érdekes, ugyanis az oldalunk név híján ezt a szót fogja a tartalom vagy meg jegyzés „tulajdonosaként” megjeleníteni. A node alapértelmezett címlapot csak akkor szokás megváltoztatni, ha a kezdőoldalt nem a friss hírekkel akarjuk megtölteni. Szokás itt egy konkrét tartalmat, (pl. node/1) vagy egy másféle listázást megvalósító nézetet (Views modul) megjeleníteni.

8. Tartalmak

8.

55. oldal

Tartalmak

A tartalomkezelő rendszerek legalapvetőbb fogalma a tartalom. Ilyen értelemben e feje zet sok olvasó számára talán a legfontosabb lesz.

8.1.

Beviteli formák

A tartalomkezelő rendszerek egyik alapvető célja, hogy a tartalom előállításához ne le gyen szükség komolyabb webfejlesztői ismeretekre. Ezért a tartalom felviteléhez, formá zásához a felhasználók számára olyan segítséget kell nyújtani, ami a szövegszerkesztők használatához hasonló, de azért ne adjon lehetőséget az oldal dizájnjának „tönkretételé hez”. A beviteli formák (admin/settings/filters) a felhasználók által megadható szövegek kü lönböző feldolgozási módjait határozzák meg. A szűrők (vagyis a Filter modul) alkalma zását illetően minden beviteli forma saját lehetőségekkel rendelkezik, segítségükkel töb bek közt kiszűrhetők a rosszindulatú HTML elemek, vagy automatikusan kattinthatóvá tehetők a beírt webcímek (48. ábra).

48. ábra: Beviteli formák Tartalom beküldésekor a felhasználók a számukra megfelelő beviteli formát választhat ják ki az engedélyezettek közül. (Sok esetben a felhasználóknak nincs választási lehető ségük, csak egyféle beviteli forma engedélyezett a számukra.)

56. oldal


A beviteli formák használata csoportokhoz köthető, és egy alapértelmezett forma is kivá lasztható, amely minden látogató számára elérhető lesz. Ezért célszerű alapértelmezett ként a lehető legkevesebbet megengedő formát választani.

8.1.1.

Alapértelmezett beviteli forma

Először a Filtered HTML formát állítsuk be (beállítás művelet). A nevet érdemes magyarítani (54. ábra), ha szélesebb felhasználói rétegnek lesz lehető sége több féle beviteli forma közül választani.

49. ábra: Beviteli forma felhasználói Az engedélyezett csoportokat itt nem szűkíthetjük, hiszen az alapértelmezett formának mindenki számára elérhetőnek kell lennie. A HTML-szűrő segítségével korlátozható a felhasználók HTML beküldési lehetősége, ezt mindjárt finomhangolni is fogjuk. Az URL szűrő átalakítja a web és email címeket kat tintható linkekké, hagyhatjuk ezt is bekapcsolva. Végül a HTML korrektort is hagyjuk meg, hiszen a hibás HTML kódjainkat próbálja javítani. A későbbiek folyamán külső modulok újabb bekapcsolható szűrőket adhatnak a beviteli formákhoz. Az 50. ábrán két ilyen (GeSHi filter és Hide email addresses) feliratú szűrőt is láthatunk.

8. Tartalmak

57. oldal

50. ábra: Szűrők ki-be kapcsolása a beviteli formáknál

8.1.2.

A beviteli formák finomhangolása

A Beállítás fülön elvégezhetjük a finomhangolást is. Most mindössze egyetlen beállítást változtassuk meg: Az Engedélyezett HTML elemek közé (az ott lévők előtt, vagy után) vegyük fel a következőket (51. ábra):

A többi régió megjelenítése hasonló. A tartalmat közvetlenül körülölelő kód a következőket tartalmazza:

Kenyérmorzsa menü.

Az oldal címe.

180. oldal


Fülek.

Üzenet (pl. sikerült a tartalom mentése).

Súgó szöveg.

Sign In

Email

Password

Remember me Forgot password?

Our partners will collect data and use cookies for ad personalization and measurement. Learn how we and our ad partner Google, collect and use data. Agree & close

<spam> Így az alapértelmezetten elég csupasz formázási lehetőségeket komolyabban kibővítet tük a hosszabb szöveges oldalaknál elengedhetetlen címek, bekezdések, valamint a táb lázatok és képek beviteléhez.

51. ábra: Engedélyezett HTML elemek A további beállítások megváltoztatására csak speciális esetekben van szükség.

8.1.3.

Jogosultságok

A filter modul beállítható jogosultsága: 

szűrők adminisztrációja: ki tudja a szűrőket adminisztrálni

58. oldal

8.2.


Tartalmak beállításai

Mielőtt tényleges tartalommal töltenénk fel a honlapunkat, állítsuk be a tartalmaink jel lemzőit is. Ezen az oldalon először is beállíthatjuk, hogy pl. a kezdőoldalon hány tarta lom előzetes (tipikusan hír) jelenjen meg egyszerre (52. ábra). Itt a 10 egy szokásos ér ték, általában nem szükséges megváltoztatni.

52. ábra: Tartalmak alapbeállításai A bevezető hossza szintén egy általában megfelelő 600-as értéket tartalmaz, nem szük séges megváltoztatnunk. (A HTML tartalmi egységeket nem fogja „kettévágni” ez a ha tár, tehát ténylegesen nem 600 karakter lesz a bevezető hossza.) Ha ez az automatikus vágás nem megfelelő a számunkra, az egyes tartalmak beküldésekor magunk dönthe tünk a bevezető pontos hosszáról. Az előnézet szükségességét érdemes bekapcsolni. Ennek hatására a felhasználónak a tar talom beküldésekor mindenképpen meg kell néznie a készülő oldal előnézetét. Ez külö nösen kezdő felhasználók esetén fontos.52

8.3.

Tartalom típusok

A tartalom típusok (admin/content/types) arra szolgálnak, hogy a különböző jellegű tartalmakat logikailag el tudjuk egymástól különíteni, illetve a későbbi munkát a jellem zőik testreszabásával jelentősen meggyorsítani. (Hamarosan látni fogjuk ennek előnye it.) Alapértelmezetten a Drupal két tartalomtípust tartalmaz: Írást és Oldalt. E kettő között az alapbeállítások szempontjából az az egyetlen különbség, hogy az Írás alapértelmezet 52

A szerző egyedül az oldal kezdő-, a mások számára nem elérhető fázisában szokta kikapcsolni a gyor sabb tömeges feltöltés érdekében.

8. Tartalmak

59. oldal

ten megjelenik a kezdőoldalon, az időbeli aktualitással rendelkező tartalmak között, míg az Oldal alapértelmezetten nem. A szerző véleménye szerint általában célszerű, ha az Írást átnevezzük Hírre, kifejezve annak időponthoz szorosan kapcsolódó jellegét (53. ábra), az Oldal elnevezés alatt pedig a statikus, ritkán vagy soha nem változó oldalakat (például Kapcsolat) viszünk fel, ame lyeket a menü fix helyén teszünk elérhetővé.

53. ábra: Írás-ból Hír tartalomtípus A Név mezőn kívül állítsuk be a Típust is, és adjunk egy rövid Leírást is a leendő felhasz nálóinknak. Például: Időponthoz kötött tartalmak számára. Ez a szöveg a tartalom be küldésekor (55. ábra) jelenik meg.

Beküldési űrlap beállítások A Cím és Törzs elnevezéseket sokszor nem szükséges módosítani, bár időnkét érdemes. A Törzs elhagyásával a tartalmi rész kiiktatható53. A további beállítások magukért beszél nek (54. ábra).

53

Ennek most még nem sok értelme látszik, de később, a CCK modulok használatánál (18. fejezet) találha tunk rá célszerű példákat.

60. oldal


54. ábra: Beküldési űrlap beállítások

Általános beállítások Az Alapértelmezett beállítások a majdan beküldendő minden egyes tartalom alapértel mezése lesz. Persze a tartalmak adminisztrációja jogosultsággal rendelkező felhaszná lók módosíthatják ezeket a beállításokat az egyes tartalmak beküldésekor. A Közzétett kapcsoló azt határozza meg, hogy a beküldött tartalom a nyilvánosság szá mára elérhető-e. Ha ezt kikapcsoljuk, akkor tulajdonképpen piszkozatot, félkész tartal mat hozunk létre, amit persze később megváltoztatva a tartalom publikussá válik. Itt, az Alapértelmezett beállításoknál (hacsak nem akarunk erős moderációt alkalmazni) ezt nem kell kikapcsolnunk. A Hír és az Oldal között itt következik a leglényegesebb különbség: a Címlapra kerül kapcsoló befolyásolja, hogy a tartalom alapból kikerüljön-e a címlapra, vagy ne. Hírnél ezt persze hagyjuk bekapcsolva. A címlapon az oda kerülő tartalmak alapértelmezetten fordított időrendben jelennek meg, vagyis a legfrissebb hír legfelül. Ez alól kivételt tehetünk: ha bekapcsoljuk a Ki emelt, az oldal tetejére kapcsolót, akkor a címlapra kerülő tartalmak időrendjénél erő sebb sorrendiséget is alkalmazhatunk. Az Új verzió készítése kapcsoló akkor hasznos, ha a tartalom módosításakor meg akar juk őrizni az előző verziót is, hogy esetleg később vissza lehessen rá térni. Enélkül egy tartalom módosítása végérvényesen felülírja az előző verziót. Ha több nyelvű oldalt szeretnénk létrehozni, akkor célszerű a Több nyelv támogatása. Enélkül az ehhez a típusoz tartozó tartalmakat nem tudjuk több nyelvre lefordítani. A Csatolmányokat is engedélyezhetünk a tartalomtípusunkhoz. A Hozzászólások beállításaival a 13.2. fejezetben foglalkozunk.

8. Tartalmak

61. oldal

Egyes modulok további beállítási lehetőséget is megjeleníthetnek. Az eddigiek alapján módosíthatjuk az Oldal tartalomtípusunk beállításait is, elsősorban a szövegeket. A későbbiekben pedig találkozni fogunk más tartalomtípusokkal is, mint pl. Könyv, Blogbejegyzés, Fórum téma, sőt magunk is definiálhatunk egyedi tartalomtí pusokat54.

8.4.

Tartalom beküldése

Sok előkészítés után elérkeztünk oda, hogy beküldjük az első, tesztelésre szolgáló tartal munkat. Az eddigi ábrákon is jól látható volt a Navigáció nevű bal oldali menüblokk, bár beje lentkezett felhasználóként a blokk címeként az azonosítónkat (az ábrákon Nagy Gusz táv) láthattuk. Itt most a Tartalom beküldése menüponton kell kattintanunk. Mind a menüben, mind az oldalon választhatunk a rendelkezésre álló tartalomtípusok közül (55. ábra). Ez utóbbinál megjelenik a korábban megadott leírásunk is.

55. ábra: Tartalom beküldése

A kipróbálás kedvéért küldjünk be egy hírt a honlap fejlesztésével kapcsolatban (56. áb ra). Elsőre csak a hír címét és törzsét töltsük ki.

56. ábra: Hír beküldése

54

Ennek elsősorban a CCK modulok használata esetén lesz jelentősége.

62. oldal


Az Előnézet gombbal lépjünk tovább.

57. ábra: Hír előnézete Jól látszik a Közzétételi beállításoknál, hogy a Hír tartalomtípusnál beállítottak szerint a Közzétett és a Címlapra kerül kapcsoló be van kapcsolva. Ezt akár felül is bírálhatjuk55 erre a hírre nézve: kapcsoljuk ki a Közzétett kapcsolót. Végül a Beküldés gombbal ment sük el a hírünket. A mentett hír innentől kezdve létezik (Az oldal fejlesztése elindult Hír létrejött., 58. áb ra). Ha korábban egy másik oldalra navigáltunk volna, akkor a félkész tartalmunk elve szett volna. Emiatt a tartalom beküldésekor nagy figyelemmel kell dolgoznunk, illetve a példánkhoz hasonlóan csak piszkozatként (nem Közzétett) is beküldhetjük a tartalmat, amit később tovább bővíthetünk, majd közzétehetünk.

58. ábra: A hír létrejött Jól látszik az ábrán, hogy a tartalmaink megtekintésekor az alapértelmezett Megtekintés mellett szerepel a Szerkesztés lehetősége is. Ez utóbbi hatására visszajutunk a szerkesz tési felülethez, ahol módosítani, bővíteni, törölni, illetve a hír teljes elkészülésekor köz zétenni tudjuk azt. Ez utóbbit próbáljuk is ki: a Szerkesztés gomb után a Közzétett kapcsolót kapcsoljuk be, majd Beküldés. Végül érdemes megemlíteni, hogy a Követés fül akkor elérhető, ha a Hozzáférési napló ban ezt engedélyezzük. 55

Más tartalombeküldők esetén nem biztos, hogy engedélyezni fogjuk az alapbeállítások módosítását. Pél dául erre a lehetőségre építve megoldható, hogy a beküldött híreket a szerkesztő moderálni tudja.

8. Tartalmak

8.5.

63. oldal

A tartalmak megtekintése

Jogos az igényünk, hogy a beküldött tartalmainkat a későbbiekben is bármely látogató megtalálhassa. Ha azonban vadul elkezdünk kattintgatni a honlapunkon, nem mindig egyszerű a hírünket megtalálni.

8.5.1.

Címlap

Természetesen azok a tarlalmak, amelyek a Címlapra kerül jelzővel küldünk be, a címla pon (egész pontosan a node útvonalon, ami alapértelmezetten a címlap beállítása is) je lenik meg az első, vagy valamelyik további oldalon.

8.5.2.

Tartalmak keresése

Természetesen van más lehetőségünk is egy tartalom megkeresésére. Korábban is lát tunk már, hogy a honlapunkon elérhető egy Keresés mező, amiben kulcsszavak alapján kereshetünk. Természetesen itt csak a publikus és már leindexelt tartalmaink között ke reshetünk. A jelen esetben a legkézenfekvőbb a Tartalom (admin/content/node) menüpont, ahol listázhatjuk, szűrhetjük az eddigi tartalmakat.

59. ábra: Tartalmak listázása, szűrése A táblázatban közvetlen szerkesztési linket is találhatunk (Műveletek). Ha sok tartalom között kell keresnünk, jól fog jönni a különböző lehetőségek (az ábrán állapot és típus) szerinti szűrési lehetőség. A Frissítési lehetőségek között válogatva akár csoportosan is végezhetünk műveleteket a tartalmainkkal (Frissítés). A teszt hírünket most már kikapcsolhatjuk, vagy akár véglegesen törölhetjük is.

8.6.

Jogosultságok

A Node modul beállítható jogosultságai:

64. oldal




tartalmak hozzáférése: ki tudja a tartalmakat megtekinteni (csak az összes tarta lomra egységesen adható jog)



tartalom típusok adminisztrációja: ki tudja a tartalomtípusokat szerkeszteni



tartalmak adminisztrációja: ki tudja a tartalmak beküldőjét, dátumát, közzétett, címlapra kerül stb. jelzőjét állítani



create * content: ki tudjon * típusú tartalmat beküldeni



delete any * content: ki tudja bármelyik * típusú tartalmat törölni



delete own * content: ki tudja a saját * típusú tartalmait törölni (az előző jog rész halmaza)



edit any * content: ki tudja bármelyik * típusú tartalmat szerkeszteni (a törlés nincs benne)



edit own * content: ki tudja a saját * típusú tartalmait szerkeszteni (az előző jog részhalmaza; a törlés nincs benne)



delete revisions: ki tudjon verziókat törölni



visszatérés korábbi verzióra: ki tudjon egy előző verzióra visszaállni (ettől seme lyik nem fog törlődni)



verziók megtekintése: ki láthatja az egyes verziókat és adatait

9. Az alaprendszer moduljai

9.

65. oldal

Az alaprendszer moduljai

A Drupal alapvető funkcióit a modulok segítségével lehet kibővíteni. Az admin/build/modules oldalon lehet engedélyezni a már telepített modulokat. (Most egyenlőre csak az alaprendszer egyes moduljaival foglalkozunk. Az alaprendszer további moduljaival a későbbi fejezetekben fogunk találkozni. A kiegészítő modulok telepítése és alkalmazása szintén későbbi témánk lesz.) Egyes modulok igényelhetik más modulok engedélyezését. Pl. a Forum modul Com mentek nélkül értelmetlen lenne. Az engedélyezést követően a modul beállításához az Adminisztráció (admin) menü megfelelő (moduloktól függően más-más) menüpontját (menüpontjait) kell kiválasztani. Egy engedélyezett modul új felhasználói jogosultságok beállítását is igényelheti. Az alaprendszer szükséges (vagyis kikapcsolhatatlan) moduljait csak egy gyors lista ere jéig vegyük szemügyre:

60. ábra: Alaprendszer szükséges modulok A lista jól mutatja, mik azok az alapszolgáltatások, amit minimálisan kell tudni egy tar talomkezelő rendszernek. A többi modul ki-be kapcsolása egyszerű művelet: a Modulok (admin/build/modules) oldalon a jelölőnégyzet segítségével, majd a beállítások mentésével véglegesíthetjük. Természetesen a modulok bekapcsolás után még konfigurációt is igényelhetnek.

Modulok használatba vétele Most pedig nézzük meg az alaprendszer „nem szükséges” moduljait. (Talán érdemes úgy gondolni ezekre a modulokra, hogy ugyan nem létszükséglet a használatuk, de többségü ket igen gyakran alkalmazzuk.) A sorrend kicsit önkényes, más beállítási sorrendek is lo gikusak lehetnek. Az alaprendszer moduljai esetén követni kell a tipikus három lépést: 1. A modult használat előtt engedélyezni (bekapcsolni) kell.

66. oldal


2. Konfigurálni kell a rendszert. 3. Használni.

9.1.

Az Aggregator modul

A modul RSS, RDF és Atom formátumú megosztott tartalmak olvasását teszi lehetővé. További információk a 14.6. fejezetben olvashatók.

9.2.

A Blog modul

A modul segítségével könnyen és rendszeresen frissíthető felhasználói blogok hozhatók létre. További információk a 14.4. fejezetben olvashatók.

9.3.

A Blog API modul

A modul lehetővé teszi tartalmak beküldését XML-RPC alapú blog szerkesztő alkalma zásokkal.

9.4.

A Book modul

A Book modul segítségével a tartalmainkat (node-okat) hierarchiába szervezhetjük (mint egy könyv fejezetei és alfejezetei). A Book alapmodul engedélyezése után megjele nik a book tartalomtípus, amelynek újdonsága lesz a plusz hierarchia szerinti navigáció felépítése és alkalmazása. (A Book tartalomtípust célszerű átnevezni Könyvlapra.) A Könyvlap beküldésekor megjelenik (Könyv vázlat, 61. ábra) egy lista, amely segítségé vel az alapértelmezett lehetőséget módosíthatjuk.

61. ábra: Könyvlap beküldése Nézzük a választási lehetőségek jelentéseit:

a könyvlap önálló (mint mint minden eddigi node is)

<új könyv létrehozása> ez a könyvlap lesz egy új könyv gyökere további lista

a már létező könyvek közül választhatunk


67. oldal

A további lista választása esetén az adott könyv eddigi lapjainak listáját láthatjuk, mint az új könyvlapunk lehetséges szülő-lapjait (62. ábra).

62. ábra: A könyvlap szülő-lapjának beállítása A Book modul lehetőségei ezen is túlmutatnak: Többféle típusú tartalmat bevihe tünk a könyv-hierarchia alá. Az admin/content/book/settings oldalon konfigurálhatjuk a modul működését. Megadhatjuk, hogy mely tartalomtípusok lehetnek könyv részei, és mi legyen az alapértelmezett gyermek lap típus (63. ábra).

68. oldal


63. ábra: A Book beállításai A tartalom Vázlat menüpontjának segítségével tudjuk a megfelelő típusú tartalmakat könyv részévé tenni (64. ábra). Természetesen ettől a lépéstől a tartalom eredeti típusa nem változik meg, nem válik Könyvlap típusúvá.

64. ábra: Tartalom bevitele a könyv-hierarchiába


69. oldal

A könyvlapok közötti navigáció is plusz lehetőségeket hozott: Egy könyvlap esetén a gyermek-lapok, a szülő-lap, valamint az előző és következő fejezetek is linket kaptak (65. ábra).

65. ábra: Könyvlapok közötti navigáció A kész könyvlap esetén megjelenik a Gyermek lap hozzáadása szerkesztési link is, ami vel az aktuális könyvlaphoz hozhatunk létre aloldalt. A Nyomtatóbarát változat nem csak az aktuális könyvlapot, hanem az összes leszárma zottat is egyetlen nyomtatható weboldallá fűzi össze. A blokkok között megjelenő Könyv navigáció blokk nagyon szépen áttekinthető menüt ad a navigációhoz. Így egy jól szervezett könyv-hierarchia különösebb menükészítés nél kül is jól navigálhatóvá tehető.

9.4.1.

Jogosultságok

A modul beállítható jogosultságai: 

nyomtatóbarát változat hozzáférése: ki tudja a könyvlap és gyermekeit egyetlen nyomtatóbarát oldalként megtekinteni (és akár kinyomtatni)



tartalom könyvekhez csatolása: ki tudja az általa szerkeszthető tartalmakat beil leszteni valamelyik könyvbe



könyv-vázlatok adminisztrációja: ki tud tetszőleges (pl. általa nem szerkeszthe tő) könyvlapokat létező könyvbe illeszteni



új könyvek létrehozása: ki tudja a saját tartalmánál az <új könyv létrehozása> sort kiválasztani

70. oldal

9.5.


A Color modul

A modul lehetővé teszi bizonyos sminkek színeinek átállítását. További információk a 16.2. fejezetben olvashatók.

9.6.

A Comment modul

A modul lehetővé teszi a hozzászólást látogatók illetve felhasználók számára. További in formációk a 13.2. fejezetben olvashatók.

9.7.

A Contact modul

A modul személyes és webhely szintű kapcsolatfelvételi űrlapokat biztosít. A weboldalakon régóta fontos igény, hogy a látogatók kapcsolatba tudjanak lépni a web oldal tulajdonosával, vagy a honlap más szereplőjével. Ezt hagyományosan az e-mail cím közzétételével tehetjük meg. Amióta azonban spammelési célokból gyűjtik a címeinket, ez egy felelőtlen megoldás. Vannak ugyan jó-rossz megoldások, de a legbiztosabb a Con tact modul által is képviselt megoldás: az e-mail cím el se jut a kliens gépre. A kapcsolat felvételi űrlap (22. ábra) segítségével úgy küldhető az e-mail címünkre üzenet, hogy a megfelelő mezők kitöltésével, és a honlap részére beküldve, a szerver56 fog az e-mail tényleges elküldéséről gondoskodni.

9.7.1.

Webhely szintű kapcsolati űrlap

Az admin/build/contact oldalon (66. ábra) a már létrehozott címzettjeinket (kategóriák) tekinthetjük át. (Célszerű céges honlap esetén a látogató számára érthető megnevezése ket, és nem neveket alkalmazni.)

56

Nem minden szerver alkalmas a levélküldésre, a részleteket a szolgáltatónktól tudhatjuk meg.


71. oldal

66. ábra: A Kapcsolat űrlap beállításai Természetesen a Kategória hozzáadása segítségével újabb címzetteket vehetünk fel, vagy a szerkesztés linkekkel a már létező címzetteket módosíthatjuk (67. ábra).

72. oldal


67. ábra: Címzettek szerkesztése Magyarázatra egyedül a Kiválasztott szorul: a látogató a címzettek listájában alapértel mezetten ezt látja kiválasztottnak. A kapcsolat űrlap általános beállításai (admin/build/contact/settings) oldalon található beállítások (68. ábra) közül szintén csak az utolsóhoz szükséges magyarázatot fűzni. A regisztrált felhasználók saját maguk eldönthetik, hogy a saját címükre szeretnének-e üzenetet fogadni a látogatók részéről. E beállítás a jövőben regisztráló látogatók alapér telmezett beállítása lesz, amit természetesen módosíthatnak igényük szerint.


73. oldal

68. ábra: Kapcsolat általános beállításai

9.7.2.

Jogosultságok

A modul beállítható jogosultságai: 

webhely szintű kapcsolat űrlap elérése: ki tudja használni a kapcsolat űrlapot



webhely szintű kapcsolat űrlap adminisztrációja: ki tudja adminisztrálni az űrla pokat

Érdemes itt megjegyezni, hogy a regisztrált látogatók maguk dönthetik el, akarják-e má sok számára közzétenni az űrlapjukat.

9.8.

A Database logging modul

A modul a rendszer által kiadott üzeneteket naplózza az adatbázisba. A modul bekapcso lása után elérhető lesz három új adminisztrációs menüpont. A Legutóbbi napló bejegyzések (admin/reports/dblog) oldalon a rendszer üzeneteit lis tázhatjuk, szűrhetjük (69. ábra).

74. oldal


69. ábra: A Legutóbbi napló bejegyzések listája A legtöbbet látogatott nem található oldalak (admin/reports/page-not-found) és A legtöbbet látogatott tiltott oldalak (admin/reports/access-denied) oldalak segítségével törött linkeket, illetéktelen használatot stb. fedezhetünk fel.

9.9.

A Forum modul

A modul szálakkal követhető eszmecseréknek biztosít teret. További információk a 14.2. fejezetben olvashatók.

9.10. A Help modul A modul a súgók megjelenítését biztosítja.


75. oldal

A Súgó (admin/help) oldalon minden modulról kaphatunk egy rövid áttekintést (70. áb ra).

70. ábra: Súgó adminisztrációs oldal

9.11. A Locale és Content translation modulok A Locale modul nyelv kezelési képességekkel ruházza fel a rendszert, lehetővé téve a fel használói felület angoltól eltérő nyelvre fordítását és nyelvek tartalmakhoz rendelését. A Content translation modul tartalmak különböző nyelvekre fordítását teszi lehetővé. Ha a jegyzetben bemutatott módon, vagyis a magyar nyelvű telepítési fájlokat feltöltve, magyarul telepítjük (33. ábra) a Drupalunkat, akkor a magyar telepítési profil miatt ele ve elérhető, használható lesz a magyar nyelv, és ez is lesz az alapértelmezett. Emiatt tud juk a Drupalunkat magyar nyelven használni a telepítéstől kezdve. A magyar telepítési profil tehát eleve bekapcsolja nekünk a Locale modult, és alapértelmezett nyelvként a magyart állítja be. Erről magunk is meggyőződhetünk a Nyelvek (admin/settings/lan guage) oldalon (71. ábra).

76. oldal


71. ábra: Engedélyezett nyelvek listája

9.11.1. A Locale modul elmélete Először is érdemes leszögeznünk: minden Drupal oldal első megközelítésben angol nyel vű felülettel működik. Az angol felület működik, működőképes és teljes akkor is, ha eset leg magyar nyelvet is engedélyezzük, sőt alapértelmezettnek állítjuk be, vagy akár az an golt nem engedélyezetté tesszük. A felszín alatt tehát mindig egy angol nyelvű műkö dés áll, ami elfedhető az előbbi módon, és így a látogató tisztán magyar oldalt lát maga előtt. A Drupal alaprendszer és jobb esetben a kiegészítő modulok, sminkek úgy készülnek, hogy az oldal működési kódja és a megjelenő szöveges elemek egymástól logikailag el választva jönnek létre57. Így nincs annak akadálya, hogy a teljes felület, 100%-ban for dítható legyen egy adott nyelvre. Amikor a telepítés során felmásoltuk a szerverünkre a magyar nyelvi fájlokat, akkor ez az elkülönülés tetten is érhető. Ha belenézünk például a modules/block/translations könyvtárba, akkor láthatjuk a modules-block.hu.po állományt. Ez az a fájl, amelyben a Block alapmodul felületi szövegeinek magyar megfelelői találhatók. Nézzünk meg ebből néhány sort: #: modules/block/block-admin-display-form.tpl.php:42 msgid "Region" msgstr "Régió" 57

Ez a megfogalmazás tudatosan pontatlan, laikus felhasználóknak szól. De jelen esetben a jegyzet céljai nak jobban megfelel, mint a programozói megközelítés.


77. oldal

#: modules/block/block-admin-display-form.tpl.php:57 msgid "No blocks in this region" msgstr "Nincs blokk a régióban." #: modules/block/block.admin.inc:85 msgid "Save blocks" msgstr "Blokkok mentése"

Ennek a modulnak a fordításai a telepítéskor bekerülnek az adatbázis megfelelő táblái ba, így eleve magyarul tudjuk használni. (Ezeket a fájlokat hiába változtatjuk tehát utó lag, az a rendszer működésére nem lesz hatással.)

Fontosabb fordítási lehetőségek Ha egy kiegészítő modult veszünk használatba, és a modul eleve tartalmazza a ma gyar nyelvi fájlokat, akkor (legalább részben) magyar nyelven lesz elérhető. Igen sok mo dul van, amelynek fordítását ilyen módon használhatunk, sokszor azonban ez a fordítás nem teljes. A http://forditas.mindworks.hu/ oldalt is érdemes megismerni. Ha ott megtaláljuk58 a modulunk fordítását, akkor azt ugyanúgy bemásolhatjuk a megfelelő helyre (a transla tions könyvtár tartalmát a szerveren levő modul translations könyvtárába), és a telepí tés közben a fájlok tartalma bekerül az adatbázisba. A Felület fordítása (admin/build/translate/search) oldalon kézi fordítást végezhe tünk. Először keressünk rá a le nem fordított szövegrészre (72. ábra).

58

A http://forditas.mindworks.hu/translate/languages/hu/export oldalt kell keresnünk.

78. oldal


72. ábra: Felület fordítása Ideális esetben a találati listában (73. ábra) hamar rátalálunk a keresett szövegre, és a szerkesztés link után már írhatjuk is a fordításunkat. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a módszer nem a legszerencsésebb, érdemes az ábrán is látható megjegyzést fi gyelembe venni.


79. oldal

73. ábra: Felület fordítás találati lista Harmadik módszerként nézzük meg az importálást is. Akár mi készítjük az import ál lományt, akár a http://forditas.mindworks.hu/translate/languages/hu/export oldalról töltjük le, az admin/build/translate/import oldalon kell a .po kiterjesztésű nyelvi állo mányunkat feltölteni (74. ábra).

80. oldal


74. ábra: Fordítás importálása Végül meg kell jegyezni, hogy ezzel a módszerrel csak a felület, és nem a tartalmak lesznek többnyelvűek.

9.11.2. Többnyelvű tartalmak A többnyelvű publikus felület mellett gyakori igény, hogy a honlap egyes 59 tartalmai több nyelven is elérhetőek legyenek. Ennek alapvető eszköze a Content translation modul. Tartalom típusonként engedélyezhetjük, hogy lehessenek-e többnyelvűek az adott típu sú tartalmak. Ilyen tartalmak beküldésénél kiválaszthatjuk, hogy mi legyen a tartalom nyelve. Ha többnyelvű tartalmat akarunk használni, mindenképpen az angol nyelvűt ér demes először beküldeni, és csak az után a további nyelvekét. A beküldés után pedig a tartalom felső menüje kiegészül a fordítások összehangolására szolgáló Translate gomb bal.

59

A teljes tartalom többnyelvűvé tétele ritkán oldható meg. Például egy fórum kérdést, vagy egy hozzászó lást ki fordítson le?


81. oldal

75. ábra: Fordítások áttekintése A többnyelvű weboldalak kialakításához fontos olvasmány lehet Hojtsy Gábor60 Multil ingual Web Applications with Open Source Systems című szakdolgozata.

9.11.3. Jogosultságok A modulok beállítható jogosultságai: 

nyelvek adminisztrációja: ki tudjon egy adott nyelvet engedélyezni



felület fordítása: ki tudja a felület fordításokat szerkeszteni



tartalom fordítása: ki tudjon a tartalmakhoz fordításokat rendelni

9.12. A Menu modul A modul lehetővé teszi navigációs menük egyedi beállítását. További információk a 11.2. fejezetben lesznek.

9.13. Az OpenID modul A modul lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy OpenID-vel is be tudjanak lépni a webhelyre.

9.14. A Path modul A modul lehetővé teszi az alapértelmezett webcímek elfedését álnevekkel. Az útvonal (Path) modullal a Drupal webcímeihez álnevek rendelhetőek. Ezek az álne vek javíthatják a webcímek olvashatóságát, és segíthetnek az internetes keresőknek a tartalom hatékony indexelésében61. Keresőoptimalizálási okokból érdemes az oldalak kettőzését (vagyis hogy két különböző címen ugyanaz a tartalom érhető el) elkerülni. Erre nagyszerű megoldást ad a Global Redirect külső modul. Ezt minden esetben érdemes a Path modullal együtt használni. 60 61

http://hojtsy.hu/

Ez a sokat emlegetett és sokszor félremagyarázott SEO egyik fontos alapelve.

82. oldal


Néhány példa az útvonal álnevekre: user

belepes

image/tid/16

tajkepek

taxonomy/term/7+19+20+21

aruhaz/termekek/kiegeszitok

node/3

kapcsolat

A Path modul a megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználók számára egy kiegészítő mezőt (76. ábra) jelenít meg a tartalmak beküldési és szerkesztési űrlapján, mely segítsé gével a tartalom útvonalát elfedő álnév közvetlenül megadható. Emellett saját felületet nyújt a már meglévő álnevek megtekintésére és szerkesztésére.

76. ábra: Útvonal álnév tartalom beküldésekor Így az Adminisztráció/Útvonal álnevek (admin/build/path) oldalt közvetlenül ritkán használjuk, akkor is elsősorban áttekintő listaként. A későbbiekben (15.13. fejezet) látni fogjuk, hogy kiegészítő modul (pl. Pathauto) segít ségével az útvonal álnevek egységes rendszerben és automatikusan generálhatók.

9.14.1. Jogosultságok A modul beállítható jogosultságai: 

útvonal álnevek létrehozása: ki tudjon a tartalom beküldésénél útvonal álnevet megadni



útvonal álnevek adminisztrációja: ki tudjon bármelyik tartalom útvonal álnevén változtatni

9.15. A PHP Filter modul A modul beágyazott PHP forráskódok futtatását teszi lehetővé.

9.16. A Ping modul A modul értesít más webhelyeket a tartalom frissüléséről.


83. oldal

9.17. A Profile modul A modul testre szabható felhasználói profilok létrehozását támogatja. További információk a 14.1. fejezetben olvashatók.

9.18. A Search modul A modul kulcsszavas keresést tesz lehetővé a webhely teljes tartalmában. A keresés funkciót (Search modul) csak akkor érdemes mellőzni, ha a fejlettebb keresési lehetőségre62 van szükségünk. A teljes szövegben kereséssel hasznos szolgáltatást nyújt hatunk (77. ábra).

77. ábra: Keresés űrlap A kereső modul kulcsszavak kereshetőségével ruházza fel a rendszert. Egy nagy webhe lyen a kereső használata gyakran az egyetlen módja egy tartalom megtalálásának. A ke reső segítségével felhasználók és tartalmak egyaránt megtalálhatóak kulcsszavak alap ján. A keresőmotor a webhelyen közzétett tartalmak és felhasználói adatok alapján felépített index segítségével működik. A modul beállításaival szabályozható az index feltöltésének módja. Az időzítő (cron) beállítása és rendszeres futtatása szükséges a kereső működésé hez. Az admin/settings/search oldalom végezhetjük el a finomhangolást (78. ábra). Az index százaléka adja meg az időzítő egyszeri lefutásakor leindexelendő tartalmak szá mát. Az érték alacsonyra állításával elkerülhető, hogy az időzítő túllépje a maximális fu tási időt, vagy kifogyjon a rendelkezésre álló memóriából.

62

Sok esetben a Google keresőbe való átirányítás jó választás lehet. De vannak saját, kontrollált keresési lehetőséget megvalósító külső modulok is. Ezek használata viszont nem egyszerű.

84. oldal


Az alapbeállításokhoz képest talán a sorba rendezés szempontjainak súlyozását érdemes átgondolni. Pl. egy technológiai honlapnál nagyobb, míg egy botanikai honlapnál kisebb súllyal érdemes a közzététel frissességét figyelembe venni.

78. ábra: Keresés beállításai


85. oldal

Megjegyzés: A modul csak egész szavakat indexel, így szótöredékekre sajnos nem tu dunk vele keresni.


tartalmak keresése: ki tudja a keresési űrlapot használni



haladó kereső használata: ki tudja a részletes keresés (search/node és search/user) oldalakat használni



keresés adminisztrációja: ki tudja a modul beállításait szerkeszteni

9.19. A Statistics modul A modul nyilvántartja a webhely olvasottsági adatait. A modul bekapcsolása után a Hozzáférési napló beállításai (admin/reports/settings) oldalon tudunk néhány beállítást megtenni (79. ábra).

79. ábra: Hozzáférési napló beállításai

86. oldal


A hozzáférési napló a látogatók oldallátogatásait rögzíti, és a beállított idő után törli. (A törléshez szükséges a cron megfelelő működése.) Ennek megtekintését általában az ad minisztrátoroknak tartjuk fenn. A megtekintést akár tartalmanként (Követés fül, node/*/track), akár látogatónként (Tartalmak követése, user/*/track; Oldal látogatá sok követése, user/*/track/navigation) végezhetjük. Szintén adminisztrációs célokból elérhetőek a Jelentések (admin/reports) menü egyes új pontjai (pl. Legutóbbi megte kintések, Népszerű oldalak, Gyakori látogatók). A látogatottsági adatokhoz akár névtelen látogatóknak is adhatunk jogosultságot.


olvasottságmérő megtekintése: ki láthassa a tartalmak letöltésének számát



olvasottsági adatok hozzáférése: ki láthassa, hogy ki és mikor nézett meg egy ol dalt

9.20. A Syslog modul A modul a Drupal által kiadott üzeneteket naplózza a rendszer naplóba.

9.21. A Taxonomy modul A modul tartalmak kategorizálását teszi lehetővé. A szabad szavas címkézéssel a felhasználók a tartalom beküldésekor (ahogy számos kö zösségi link gyűjtő oldalon vagy blog oldal esetében) hozhatnak létre kifejezéseket. A kö tött szótárakat használva az adminisztrátorok előre meghatározott kifejezések összetett struktúráját hozhatják létre, az egyes kifejezések között többszörös kapcsolattal. Ezek a kategóriák eltérő tartalomtípusokhoz rendelhetőek és más modulokkal összekapcsolha tók a tartalmak eltérő osztályozás szerinti megjelenítésének érdekében. Minden taxonómia-kifejezés (amely különböző helyeken gyakran „kategória” vagy „cím ke” formában van említve) a rá illeszkedő tartalmakból automatikusan nyújt egy lista-ol dalt illetve egy RSS csatornát. Ezek az URL-ben taxonomy/term formában szerepelnek: Pl. a http://nagygusztav.hu/?q=taxonomy/term/44 oldal a szerző Drupal témájú híreit listázza. Az oldalak szűrőfeltételei kombinálhatóak is. 

A taxonomy/term/63+42 oldal a taxonomy/term/63 és a taxonomy/term/42 listák elemeit (vagyis az uniót) listázza.



A taxonomy/term/63,42 oldal a taxonomy/term/63 és a taxonomy/term/42 lis ták közös elemeit (vagyis a metszetet) listázza.

A kifejezések szülő-gyermek viszonyba rendezhetők az adminisztrációs felületen ke resztül, amely támogatja a többszörös öröklődést is. Ilyen esetben a következő szintaxis is használható: 

A taxonomy/term/4/ALL a 4-es kódú kifejezés, és annak minden gyermek kifeje zése közös listáját (vagyis azok unióját) mutatja.

A taxonómia modul támogatja a kifejezések egymáshoz való viszonyának tárolását és a szinonimák definiálását, de ezek a funkciók közvetlenül nem, csak kiegészítő modulok révén használhatóak.


87. oldal

A már létező szótárakat a Taxonómia (admin/content/taxonomy) oldalon nézhetjük meg (80. ábra). Szótárat mi magunk is létrehozhatunk, de egyes modulok is létrehozhat ják a saját szótárukat. (Az ábrán a Forum, Image Gallery és Simplenews modulok által létrehozott három szótár is megfigyelhető.) Már itt megfigyelhető, hogy a szótárak egy vagy több tartalomtípushoz vannak rendelve.

80. ábra: A Taxonómiák listája Nézzük meg, milyen alapbeállítások érhetők el egy szótár esetén.

88. oldal


9.21.1. Szótár létrehozása, szerkesztése A céljainknak megfelelő szótárat a Szótár hozzáadása (admin/content/taxonomy/add/ vocabulary) oldalon hozhatjuk létre. A szótár utólagos szerkesztésével is hasonló felépí tésű oldalra (admin/content/taxonomy/edit/vocabulary/*) juthatunk (81. ábra).

81. ábra: Szótár szerkesztése


89. oldal

A Beállítások rész három jelölője igényli a legtöbb magyarázatot. A Címkék bejelölése esetén a tartalom beküldésekor nem csak az előre megadott kifeje zések közül választhatunk, hanem dinamikusan bővíthetjük is azt a megadott címkékkel. Blogoknál használatos szabad-szavas címkézésnél ezt a beállítást kell választanunk. De egy apróhirdetési oldal fix kategóriái esetén nem szabad bejelölnünk. A Többszörös választás bejelölése esetén lehetőség van több elem kiválasztására is. A Szükséges használatával pedig kötelező lesz kifejezést választanunk. Végül a Súly mezővel azt befolyásolhatjuk, hogy a tartalom címéhez és törzséhez képest, esetleg a többi szótárhoz képest milyen sorrendben jelenjen meg.

9.21.2. Kifejezések kezelése A szótárak listázásánál (80. ábra) láthatjuk a a kifejezések listája (admin/content/taxo nomy/*) linkeket. Ezek segítségével áttekinthetjük, szerkeszthetjük a kifejezéseinket (82. ábra).

82. ábra: Kifejezések listája A Kifejezés hozzáadása (admin/content/taxonomy/*/add/term) link segítségével új ki fejezést vihetünk fel, ahol a más kifejezésekkel való kapcsolatot is meghatározhatjuk.

9.21.3. A kifejezések felhasználása Tartalmak beküldésekor, módosításakor (a szótár beállításaitól függően) kiválaszthatjuk (pl. 17. ábra) vagy beírhatjuk (pl. 18. ábra) a tartalomhoz kapcsolódó kifejezéseket. Ezzel természetesen nem csak jelzőket aggatunk a tartalmunkra, hanem navigációs legetősé geket is kapunk. A látogató akár rá is kattinthat. (Érdemes megfigyelni a kapcsolódó út vonalat: pl. taxonomy/term/100.)

90. oldal


Persze a navigáció nem csak a tartalomtól indulhat. Például a Forum modul az összes ki fejezést felsorolja az összefoglaló oldalon. De mi magunk is használhatjuk linkelésre a fenti útvonalakat, vagy akár menübe is tehetjük.

9.21.4. Jogosultságok A modul beállítható jogosultsága: 

taxonómia adminisztrációja: ki tudjon szótárakat és kifejezéseket szerkeszteni

Végül érdemes megemlíteni, hogy a 13.1. fejezetben még foglalkozunk a modullal.

9.22. A Throttle modul A modul segítségével beállítható a torlódásvédelmi visszafogó funkció. Olyan torlódásvédelmi funkcióval ruházza fel a webhelyet, amely automatikusan észre veszi a bejövő forgalom ugrásszerű növekedését. Ha a webhelyre linket helyez el egy má sik népszerű weblap, vagy „szolgáltatás ellehetetlenítési” (Denial of Service – DoS) tá madás alatt áll, a webkiszolgáló túlterhelődhet. A visszafogó által alkalmazott módszer rel automatikusan optimalizálható a többi modul teljesítménye, a webszervert jelentő sebben terhelő funkciók kikapcsolásával. Például, a webhely sminkjében letiltható a ké pek megjelenítése (az átviteli sebesség növelése érdekében) vagy a modulokban ki lehet kapcsolni néhány összetett megoldást (a processzor-terhelés csökkentésére). A visszafogó automatikusan bekapcsol, ha a webhelyet olvasó anonim látogatók száma vagy a bejelentkezett felhasználók száma túllépi az admin/settings/throttle oldalon be állított értéket. Végül a Modulok (admin/build/modules) oldalon azt is beállíthatjuk, hogy mely modu lok legyenek hatástalanok a Visszafogó bekapcsolása esetén (83. ábra).

83. ábra: Visszafogandó modulok beállítása Ha még így sem tud a rendszer egy elérhető teljesítményszintet produkálni, akkor a Webhely karbantartáshoz (45. ábra) hasonló oldalt fognak a látogatók kapni.


91. oldal

9.23. A Tracker modul A modul lehetővé teszi a friss tartalmak követését. A honapot gyakran használó, és minden változást követni akaró felhasználók számára rendkívül hasznos a Tracker modul. Bekapcsolása esetén a Navigáció menüben megje lenik a Friss tartalom menüpont (84. ábra). (A szerző a http://drupal.hu kezdőoldala helyett is a http://drupal.hu/tracker címet szokta megnézni.)

84. ábra: Friss tartalom

9.24. A Trigger modul A modul akciók rendszereseményekhez (pl. új tartalom beküldése) kapcsolódó futtatását teszi lehetővé. Az alapmodulokhoz kapcsolódó triggerek is igen sokféle lehetőséget adnak. A szerző pél dául kisebb forgalmú weboldalak esetén az új tartalmak, új hozzászólások és új regiszt rációk esetén e-mail értesítést szokott beállítani (admin/build/trigger/node oldal, 85. ábra).

92. oldal


85. ábra: Triggerek beállítása Az egyes eseményekhez rendelhető akciók az admin/settings/actions oldalon (86. ábra) kezelhetők. Az egyszerű akciókon kívül mi magunk is hozhatunk létre konfigurálható ak ciókat, pl. e-mail küldést.


86. ábra: Akciók listája, konfigurálható akció létrehozása

93. oldal

94. oldal


9.25. Az Update status modul A modul a Drupal alaprendszer és a kiegészítő modulok illetve sminkek frissítéseinek el érhetőségét és szükségességét figyeli. A modul használatához szükséges, hogy a szolgáltató engedélyezze a PHP számára a más szerverekhez való (HTTP) kapcsolódás lehetőségét. A modul működése esetén minden adminisztrációs oldalon figyelmeztetést, és az admin/reports/updates oldalon részletes tájékoztatást kapunk a frissítendő komponensekről (87. ábra).

87. ábra: Az elérhető frissítések áttekintése Érdemes megfigyelni, hogy a piros színű Biztonsági frissítést igen fontos frissítenünk. A sárga Frissítés nem kritikus, de azért ajánlott. A frissítés kivitelezéséről a 20.3. fejezetben olvashatunk.

9.26. Az Upload modul A modul fájlok feltöltését és tartalmakhoz csatolását teszi lehetővé.


95. oldal

Több oka lehet annak, hogy a tartalommal együtt egy vagy több csatolt állományt (azaz csatolmányt) is feltöltsünk. Klasszikus esetben a látogatók számára letölthető állomány ként szeretnénk elérhetővé tenni (88. ábra). De tipikus az is, hogy a tartalom szövege között megjeleníthető képet szeretnénk így a webszerverre juttatni.

88. ábra: Csatolmányok a tartalom mellett

9.26.1. A csatolás előfeltételei A tartalmakhoz történő csatolásnak több előfeltétele van: 

az Upload modul engedélyezése (admin/bulid/modules)



a tartalomtípusra engedélyezett legyen a csatolmány feltöltése (admin/content/node-type/*)



a tartalom beküldőnek legyen joga csatolmányt beküldeni (admin/user/permissions)



a tartalom beküldő a saját kvótáit ne lépje túl (admin/settings/uploads)



megfelelő méret- és típuskorlátnak feleljen meg (admin/settings/uploads)

9.26.2. A csatolmányok feltöltése Ha több állományt szeretnénk a tartalomhoz csatolni, első lépésként a feltöltésre érde mes koncentrálunk. Majd ezután változtathatunk a képek feltöltéskor kialakított sorren den, a fájlnév helyett beszédesebb szöveget adhatunk meg, vagy a közvetlen megjelenést kapcsolhatjuk ki (89. ábra).

96. oldal


89. ábra: Állományok tartalomhoz csatolása Érdemes figyelembe venni, hogy a sorrend be nem tartása furcsa következményekkel járhat: a megváltoztatott szöveg és a vonszolással beállított megjelenési sorrend elveszik, ha újabb állományt csatolunk.

9.26.3. A csatolmányok megjelenése Hacsak ki nem kapcsoljuk (89. ábra, Lista oszlop), a csatolmány közvetlenül látható lesz a csatolmányok letöltéséhez jogosultsággal rendelkező látogatók által. Látható lesz teljes nézetben (88. ábra), de a címlapon is (90. ábra).

90. ábra: Csatolmányok a címlapon

9.26.4. A csatolmányok beállításai A Fájl feltöltések (admin/settings/uploads) menüben a már említett globális beállítások láthatók (91. ábra). Ha több felhasználói csoportunk van, akkor a beállítások csoporton ként eltérőek is lehetnek. Ezen kívül a telepítés során beállított két könyvtár is fontos szerepet kap (43. ábra).


97. oldal

91. ábra: Fájl feltöltések beállításai Végül érdemes még megemlíteni a letöltési mód választásának jelentőségét, amiről a 7.1.2 fejezetben már volt szó.


feltöltött fájlok megtekintése: ki láthassa a csatolmányokat



fájlok feltöltése: ki tudjon a tartalma beküldésekor csatolmányokat is feltölteni

98. oldal


10. Az alaprendszer szolgáltatásai Megjegyzés: a fejezet a System alapmodul egyes szolgáltatásait ismerteti.

10.1. Dátum és idő Az admin/settings/date-time oldalon a dátum és idő megjelenítésével kapcsolatos beál lítások, valamint a rendszer alapértelmezett időzónája állíthatók be (92. ábra). A beállí tási lehetőségek magukért beszélnek. Regisztrált felhasználók számára akkor érdemes engedélyezi az időzóna testreszabását, ha előfordulhat, hogy a szerver és a látogatók más időzónába tartoznak.

92. ábra: Dátum beállítások A hét első napjának beállítása naptár jellegű megközelítés esetén lesz fontos. A formázás a dátumok háromféle megjelenítési beállítását (Rövid, Közepes és Hosszú dátumforma) szabhatjuk testre. A magyar szokásokhoz leginkább az egyéni dátumforma használatával, és pl. Y. F j. H:i formátumkóddal idomulhatunk. Ebben az esetben pl. hí rek esetén a következő dátumot láthatjuk (93. ábra).

93. ábra: Dátum formátum testre szabva

10. Az alaprendszer szolgáltatásai

99. oldal

10.2. Teljesítmény beállítások A Drupal több lehetőséget is ad (admin/settings/performance) az oldalunk teljesítmé nyének finomhangolására. Természetesen ezek a gyorsítási funkciók hátrányokkal is jár hatnak, ezért óvatosan kell velük bánnunk.

10.2.1. Gyorstárazás A Wikipédia definíciója63 szerint „a gyorsítótár vagy cache [...] az átmeneti információ tároló elemeket jelenti, melyek célja az információ-hozzáférés gyorsítása. A gyorsítás egyszerűen azon alapul, hogy a gyorsítótár gyorsabb tárolóelem, mint a hozzá kap csolt, gyorsítandó működésű elemek, így ha ezen területek tartalma korábban már be került a gyorsítótárba (mert már valaki/valami hivatkozott rá korábban), az ilyen adatokat nem a lassú működésű területről, hanem a gyors cache tárolóból lehet előhív ni.” A gyorstár bekapcsolása (94. ábra) jelentős teljesítmény javulást eredményezhet. A Dru pal képes az anonim felhasználók (látogatók) által kért webcímeket illető tömörített gyorstárazott oldalak tárolására és küldésére. A gyorstárazás használatával a Drupalnak nem kell minden oldallekérésnél előállítania a weblapot, hanem azt a gyorstárból (cache-ből) tudja kiszolgálni.

94. ábra: Gyorstárazás beállítása A gyorstárazási módot ajánlott Normálra állítani, aminek még nem lehetnek mellékha tásai. 63

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyorstár

100. oldal


Minimális gyorstár élettartam Nagy forgalmú webhelyek esetén szükséges lehet a gyorstár élettartamának minimális értéket adni. A gyorstár minimális élettartama az az idő, aminek el kell telnie azelőtt, hogy a gyorstár kiürítésre majd újra feltöltésre kerülne. A hosszabb minimális gyorstár élettartam jobb teljesítményt nyújt, azonban a felhasználók hosszabb ideig nem látják majd a legfrissebb változásokat (pl. új tartalmakat, friss hozzászólásokat). Az oldal kiala kítása alatt érdemes az alapértelmezett 0 értéket meghagyni, vagy még inkább kikap csolni a gyorstárazást, és csak a tömeges használat fázisában bekapcsolni.

Blokk tömörítés Néha egy-egy blokk generálása erőforrás-igényesebb, mint a tartalom legenerálása. Ép pen ezért általában érdemes ezt is bekapcsolni (95. ábra).

95. ábra: Blokk gyorstárazás

10.2.2. Sávszélesség optimalizálás A Drupal alapú honlapunk jó eséllyel több CSS és JavaScript állomány letöltését is szük ségessé teszi az oldal megjelenítéséhez. De maga a generált HTML oldal se a legoptimá lisabb a letöltési sebesség szempontjából. A következő lehetőségek a webhely felé irányuló kérések számának és méretének csök kentését teszik lehetővé. Ez csökkentheti a szerver terhelését, a használt sávszélességet, és az oldalak betöltődésének átlagos idejét. E beállítások (96.és 97. ábra) engedélyezése fejlesztés közben nem javasolt.

96. ábra: Oldal tömörítés engedélyezése


101. oldal

97. ábra: Sávszélesség optimalizálás A 98. és 99. ábrákon láthatjuk a generált HTML kimenetet, a két mód közti különbséget. Jól látszik, hogy a sok CSS fájl letöltése helyett csak egyre lesz szükség. Ez pedig elő nyös.

98. ábra: A HTML kimenet a CSS fájlok összevonása nélkül

99. ábra: A HTML kimenet a CSS fájlok összevonása esetén

102. oldal


Fejlesztés alatt hagyjuk e lehetőségeket Tiltott állapotban.

10.3. RSS közzététel Az admin/content/rss-publishing oldalon az alapértelmezett rss.xml útvonalhoz tartozó hírcsatorna beállításai végezhetők el (100. ábra).

100. ábra: Hírcsatorna beállításai

10.4. Hibajelentések beállításai Az admin/settings/error-reporting oldalon a 403-as (tiltott hozzáférés) és 404-es (nem található) eseményekre adott válaszunkat állíthatjuk be (101. ábra).

101. ábra: Hibajelentés beállításai


103. oldal

10.4.1. Jogosultságok A System modul beállítható ide kapcsolódó jogosultsága: 

webhely jelentések hozzáférése: ki láthassa a jelentéseket

10.5. Képkezelő eszközkészlet A mai weboldalak készítésekor ma már megkerülhetetlen a képek alkalmazása, feltölté se. Azt azonban nem várhatjuk el, hogy a látogató mindig precízen előkészítse a képeket a megfelelő méretben. Emiatt célszerű ezt a funkciót a Drupalra bízni. A Drupal képes a feltöltött képek átméretezésére. Az admin/settings/image-toolkit oldalon a veszteséges tömörítésű JPEG állományok átméretezési minőségét állíthatjuk be (102. ábra).

102. ábra: Tömörítési beállítások

10.6. Rövid webcímek A látogatók és a keresőrobotok (pl. Google bot) számára is előnyösebb, ha a webcímek ben található ?q= karaktersorozatot64 „eltüntetjük”. Már a telepítéskor (38. ábra) ki tud juk választani e lehetőséget, ha a webszerver támogatja a mod-rewrite és .htaccess hasz nálatot. Utólag az admin/settings/clean-urls címen tudjuk beállítani (103. ábra).

103. ábra: Rövid webcímek beállítása

64

Webfejlesztők számára érdekes információ, hogy az URL-t az index.php?q=... formában is írhatnánk, de az index.php általában probléma nélkül elhagyható.

104. oldal


11. A honlap kialakítása Ha már tudjuk, mi a célunk a honlapunkkal (3. fejezet), akkor kezdjünk bele az oldal ki alakításába. Ehhez meg kell válaszolnunk még a következő kérdéseket.

11.1. Alapkérdések 11.1.1.

Milyen oldalaink lesznek?

A válasz egy konkrét, tételes lista legyen. Például: 

kezdőoldal (hírekkel)



kapcsolat



termékkategóriák tartalomjegyzéke



termékkategóriák oldalai



termékek oldalai



vendégkönyv oldal



stb.

11.1.2. Milyen viszonyban állnak az oldalak egymással? Itt az alá-fölé rendeltségi viszonyon kívül gyakori a mellérendelt kapcsolat is. A válasz az oldal navigációjának kitalálásában fog segíteni. Illusztrációként nézzünk meg egy professzionális eszköz, a GUI Design Studio65 példáját:

104. ábra: Navigáció tervezés

65

http://www.carettasoftware.com/gds/

11. A honlap kialakítása

105. oldal

Az ábra lényeges mondanivalója, hogy meg kell terveznünk, mely oldalakról mely másik oldalakra navigálhatunk.

11.1.3. Hogy nézzen ki az oldalunk? Az oldalakon milyen blokkok legyenek? Itt már az oldal funkcionális látványterve készül. A fő kérdés az, hogy a klasszikus 1,2 vagy 3 oszlopos oldalelrendezés közül melyiket választjuk, és melyik szélső oszlopban milyen tartalmú dobozokat szeretnénk elhelyezni. Ráadásul még a dobozok sorrendjét is meg kell terveznünk.

Milyen menüket, milyen menüpontokat szeretnénk alkalmazni? Fontos tisztáznunk, hogy a hagyományos felső vagy oldalsó menüt, esetleg mindkettőt alkalmazzuk. A menüpontok sorrendje, hierarchiája szintén nem közömbös. Jól át kell hát gondolnunk, hogy a látogatóink számára leglogikusabb, legáttekinthetőbb struktúrát tudjuk nyújtani. Az oldalunk kinézetének tervezéséhez legtöbbször szabad kézi rajzot szokás alkalmazni. De a Paper prototyping módszere66 is igen hasznos lehet (105. ábra).

105. ábra: Paper prototyping példa Az alapkérdések tisztázása után vágjunk bele ismét a Drupal alkalmazásába.

66

Egy bevezető a témához: http://www.alistapart.com/articles/paperprototyping

106. oldal


11.2. Menük és blokkok kialakítása A legritkább eset, amikor az oldal menüpontjai egy mindössze néhány elemű listába he lyezhetők. Sokkal gyakoribb, hogy almenükben, illetve többféle67 menüben kell gondol kodnunk. A Drupal a menüpontokat technikailag kétféle módon teszi használhatóvá. Egyrészt a többnyire (de nem kizárólag) vízszintes felső menüként szereplő Elsődleges linkek nevű menü, másrészt a többnyire valamelyik oldalsávon (oszlopban) megjelenő menüblok kokban. Az utóbbira már eddig is láthattunk (sőt használhattuk is) egy példát, ez pedig a Navigáció menü. A menüink az admin/build/menu oldalon tekinthetők meg (106. ábra).

106. ábra: Menük adminisztrációs oldal

11.2.1. Elsődleges linkek Először az Elsődleges linkek összeállítását érdemes megtanulnunk, hiszen egyszerűbb esetekben ezzel minden oldalt közvetlenül elérhetővé lehet tenni. Az Elsődleges linkek megjelenése és a megjelenés helye smink kérdése68. Itt most számunkra legfontosabb előnye, hogy a menü már létezik, csak menüpontokkal kell feltöltenünk. (Hamarosan látni fogjuk, hogy más menüket először létre kell hoz nunk.) Ha beküldünk pl. egy Oldal típusú tartalmat, akkor megfigyelhetjük a Menü beállítások eddig nem használt részt (107. ábra). Megjegyzés: A szerző Oldal típusú tartalmat javasol a főmenü (elsődleges linkek) pont jaiként. Híreket nem, csak hír rovatokat (9.21.3. fejezet) szokás menübe tenni.

67

A szerző a lehetőségek közül eleve kizárja az ún. legördülő menüket, amelyeknek egy honlapon (ergonó miai okok miatt) általában semmi helyük. Kivételt esetleg az adminisztrációs felület kialakításánál érde mes tenni. 68

Bizonyos sminkek nem jelenítik meg az Elsődleges linkeket, más sminkek akár a másodlagos stb. menüt is megjelenítik.


107. oldal

107. ábra: Oldal elhelyezése az Elsődleges menüben A Cím a menüben megjelenő feliratot fogja jelenteni, a Leírás pedig a szükség esetén megjelenő felugró szöveget (Tooltip). A Szülő menüpont segítségével állíthatjuk be a menüpontnak a menühierarchiában be töltött helyét. (Az oldalunkon elérhető több menü egy közös fába szervezve jelenik meg, a megfelelő pont kiválasztásával tehát a menüt, és az azon belüli pozíciót is meg tudjuk határozni.) Végül a Súly az egy helyen (egy szülő alatt) levő menüpontok relatív sorrendjét szabá lyozza. (A nagyobb számokkal ellátott „nehezebb” menüpontok lesüllyednek.)

11.2.2. Navigáció menü Ebben a menüben jelennek meg a legalapvetőbb navigációs lehetőségeken (pl. Kilépés, Saját adatok) kívül a honlap fejlesztéséhez, adminisztrálásához szükséges menüpontok (108. ábra). Ez a menü a benne található menüpontok között fa hierarchiát képes meg valósítani. Az ábrán jól megfigyelhető, hogy a Navigáció menü beállításainak megfelelően jelennek meg a bal oldali menüpontok: A nem engedélyezett (szürkével szereplő) Keresés menü pont nem jelenik meg a navigációs menüben, viszont a Saját adatok igen. Ráadásul a sorrendben és a hierarchiában is könnyen megfigyelhető az összefüggés. (Az ábrán terje delmi okok miatt nem szerepel a teljes Navigáció menü.)

108. oldal


108. ábra: Navigáció menü beállításai Jól látszik, hogy a nem engedélyezett menüpontok könnyen bekapcsolhatók. A Menüpont hozzáadása linkkel új menüpontokat is felvihetnénk, de most ezt ne tegyük meg: a szerző véleménye szerint a Navigáció menüt érdemes eredeti formájában fenn tartani, az egyes tartalmaknak, funkcióknak pedig más menüket biztosítani.

11.2.3. A blokkok beállítása A menük (az Elsődleges linkek kivételével) blokkokban elhelyezve jelennek meg az olda lon. Ezért meg kell néznünk, hogy mit is tehetünk a blokkjainkkal. (Blokkokban nem csak menük jelenhetnek meg, ahogy azt később látni fogjuk.) Nézzük meg a Blokkok (admin/build/block) adminisztrációs oldalát (109. ábra). Az ol dal specialitása a csak ezen adminisztrációs oldalra jellemző, szaggatott szegéllyel jelzett régió-feliratok megjelenése. E feliratok (Fejléc, Bal oldalsáv, Jobb oldalsáv, Tartalom, Lábléc) azt jelzik, hogy az oldal (egész pontosan a smink) milyen helyekre tud blokkokat helyezni. (Egyes sminkek akár egész más nevű és helyű régiókat is tartalmazhatnak.)


109. ábra: Blokkok adminisztrációs oldal

109. oldal

110. oldal


Az ábrán mindössze három engedélyezett és négy Tiltott blokkot láthatunk. Már ezen az összefoglaló oldalon is beállíthatjuk, hogy melyik blokk hol jelenjen meg, és mi legyen a blokkjaink relatív sorrendje. (Itt a háttérben a korábban már említett súlyozás van, de a Drupal 6-os verziója itt elrejti ezt előlünk, és akár egérvonszolással is befolyásolható a sorrend.)

11.2.4. Részletesebb beállítások Nézzük meg a részletesebb beállítások (admin/build/block/configure/user/1) lehetősé geit, kattintsunk a Navigáció blokk melletti beállítás linkre (110. ábra). A blokk címe mezőbe írt szöveg felülbírálja a blokk „örökölt” címét (például a Navigáció szó a menü neve, amit a blokkban meg akarunk jeleníteni), de akár cím nélküli blokkot is meghatározhatunk, ha <none> szöveget írunk bele. Beállíthatjuk, hogy a felhasználók testre szabhassák-e az oldalukat a blokk kikapcsolásá val. (Ez elsősorban a sok időt honlapon töltő felhasználóknál érdekes, például közösségi oldalak esetén.) A blokk megjelenését köthetjük jogosultsághoz is. Drupal alatt a jogosultságkezelés alapvetően csoportos szinten működik, vagyis megjelenítést felhasználói csoportonként engedélyezhetjük. Alapértelmezetten a blokkok mindenki számára elérhetők. A megjelenést akár útvonalakhoz is köthetjük. Ekkor a blokk csak az útvonalak által meghatározott, vagy ellenkezőleg: azok által kizárt oldalakon fog megjelenni. (Gyakori pl. a csak a címlapon megjelenő blokk.) Ügyes útvonal álnév szervezéssel trükköket ve zethetünk be. Pl. a termekek útvonal egy lista, az egyes termékek útvonal álneve a ter mekek/nev módon áll elő. Ekkor a blokk beállítandó útvonalai: termekek termekek/*

Így a blokk a termékeket listázó oldalon, és az egyes termékek oldalain lesz látható. Végül érdemes megemlíteni, hogy a blokk beállítások a sminkekhez is kötődnek. Emiatt ha az egyik sminknél beállítjuk a blokk helyét, attól a másik sminkben nem fog módosulni a beállítás.


110. ábra: Navigáció menü blokk beállításai

111. oldal

112. oldal


11.2.5. A főmenü elkészítése Sok oldalnál előfordul, hogy az Elsődleges linkek menü nem teszi lehetővé az összes igény kiszolgálását. Néhány indok: 

nem fér ki minden menüpont



túl zsúfolt lenne, nem vihető bele csoportosítás



nem vihető bele többszörös hierarchia69

Ezért megnézzük annak lehetőségét, hogy hogyan tudunk a Navigáció menühöz hasonló újabb menüt (akár többet is) létrehozni. Példánkban egyetlen menüblokkra van szükségünk, ami a Menü nevet fogja kapni. Néz zük meg, hogyan is alakítsuk ki a menünket. Először is menjünk a Menü adminisztrációs oldalra (admin/build/menu). Hozzunk létre egy új menüt (Menü hozzáadása). (111. ábra)

111. ábra: Új menü létrehozása Ezután hozzunk létre egy menüpontot (Menüpont hozzáadása) a kezdőoldalra mutató linkkel (), Címlap címmel (112. ábra). A cím alatt megadhatnánk egy leírást, ami kis súgó szövegként (tooltip) fog megjelenni, ha az egérmutatót a menüpontra visszük. Megadhatjuk a szülő menüpontot (esetünkben Menü) és a menüpontok relatív sorrend jét definiáló Súlyt is.

69

A Másodlagos linkek segítségével az Elsődleges linkek közvetlen gyermekei definiálhatók, vagyis csak két szintű hierarchia hozható létre.


113. oldal

112. ábra: Címlap menüpont létrehozása Menünk még mindig nem látszik sehol, ugyanis a Menü blokkot az alapértelmezett Til tott állapotból még nem billentettük ki. Tegyük be bal oldalra a Blokkok adminisztráci ója oldalon, a 109. ábrának megfelelően. Ezek után a Menünknek meg kell jelennie az oldalon. A menüblokkokban szereplő menüpontok kialakításával további oldalakat fűzhetünk be az oldal menüszerkezetébe.

11.2.6. Kétszintű felső menü Igen gyakori, hogy egy weboldal főbb menüpontjai nem férnek el egyelten menüben. Sem a hely nem elegendő, se az áttekinthetőség nem biztosítható. Az viszont gyakori, hogy egy kétszintű hierarchia megfelelően áttekinthetővé teszi a menüt. Ilyen esetekben a kétszintű felső menü egy lehetséges technikai megoldás (113. ábra).

114. oldal


113. ábra: Két szintű Elsődleges linkek menü A hierarchia kifejezésére a menü pontjait olyan módon kell kialakítani, hogy az első szint közvetlenül az Elsődleges linkek menübe kerüljön, a második szint menüpontjai pedig a megfelelő szülő alá. Ezen kívül az admin/build/menu/settings oldalon mindhárom beállításnál az elsődleges linkek legyen kijelölve. Ezen kívül fontos, hogy a smink beállításainál (admin/build/themes/settings/*) enge délyezve legyen az Elsődleges és Másodlagos linkek is.

11.2.7. Jogosultságok A modulok beállítható jogosultságai: 

blokkok adminisztrációja: ki szerkeszthessen blokkokat, ki állíthassa be a megje lenési beállításokat



blokk láthatóság beállítása PHP kóddal: ki használhassa url-ek helyett az igen veszélyes PHP kódot a beállításoknál



menü adminisztrációja: ki szerkeszthesse a menüket, menüpontokat

12. Felhasználókezelés

115. oldal

12. Felhasználókezelés A honlapunk kialakításában eddig egyedüli szereplőként vettünk részt. A látogatók viszszajelzéseire számítva, vagy ha nem mindenki számára szeretnénk minden tartalmat publikálni, elengedhetetlen lesz a felhasználók kezelésével foglalkoznunk. Jelenleg tehát kétféle felhasználóval találkozott az oldalunk: 

Névtelen, nem azonosított felhasználó, aki minden publikus tevékenységet meg tehet az oldalon.



Adminisztrátor felhasználó (mi magunk), aki mindent megtehet az oldallal.

12.1. Felhasználók létrehozása Először is el kell döntenünk (admin/user/settings), hogy engedélyezni szeretnénk a fel használók regisztrációját, vagy a felhasználó létrehozás jogát magunknak akarjuk meg tartani. A kettő közötti átmeneti állapot az adminisztrátori elfogadáshoz kötött regisztrá ció (114. ábra).

114. ábra: Felhasználó beállításai Hasznos az is, ha a regisztráció során „kikényszerítjük” egy valódi e-mail cím megadását, hogy szükség esetén meg tudjuk keresni a felhasználóinkat. (Ez esetben az oldalunknak kell tudni levelet küldeni.) Érdemes kitölteni a regisztrációs irányelveket is a későbbi félreértések elkerülése érde kében. Ez után különböző, a rendszer által (az adminisztrátor nevében) küldött e-mail üzenetek szövegét fogalmazhatjuk át. (A legtöbb esetben erre nincs szükség, az alapbeállítások megfelelőek.)

116. oldal


A felhasználók egy része barátságos gesztusnak veszi, ha regisztrált felhasználóként sze mélyessé tehetik a felhasználói megjelenésüket. Éppen ezért hasznos lehet a felhaszná lóknak engedélyezni az aláírásuk megszerkesztését és egy személyes képük feltöltését (115. ábra).

115. ábra: Felhasználói kép támogatás A beállítások mentése után a regisztrált látogatók a saját adataik között megadhatják a fényképüket is. Megfelelő jogosultsággal rendelkező más felhasználók is láthatják a fény képünket, de akár a tartalmaink vagy hozzászólásaink mellett is megjelenhet.

12.2. Felhasználók kezelése A létező felhasználóink adatait adminisztrátorként bármikor módosíthatjuk. Ha sok felhasználónk van, akár név szerint is kereshetünk közöttük, de még hasznosabb szolgáltatásokat érhetjük el a Felhasználók (admin/user/user) adminisztrációs oldalon. Itt felhasználót létrehozni, felhasználókat listázni, szűrni, vagy akár csoportos műveletet végrehajtani is tudunk (116. ábra).


117. oldal

116. ábra: Felhasználók A tartalmaknál (8.5.2. fejezet) megismertekhez hasonlóan itt is lehetőségünk van szűrni és csoportos műveleteket végrehajtani.

12.3. Jogosultságkezelés A látogatók regisztrációjának legfontosabb oka, hogy az egyes látogatóknak pont annyi jogot tudjunk adni, mint amennyire (a honlap tulajdonosa szerint) szüksége van. Mivel egy honlap esetén akár sok ezer felhasználó is lehet, lehetetlen lenne (de kisebb létszám esetén sem lenne célszerű) a jogokat felhasználónként meghatározni. Ehelyett a látoga tóinkat csoportonként fogjuk jogosultságokkal ellátni. (Természetesen egy látogató több csoportnak is tagja lehet, ekkor a kapott jogok összeadódnak.) Alapértelmezésben két csoport létezik a Drupalban, melyek nem is törölhetők: 

Anonim (be nem jelentkezett) felhasználók



Azonosított felhasználók

118. oldal


Ezen kívül szerepkörönként újabb csoportokat is létrehozhatunk az admin/user/roles oldalon (117. ábra).

117. ábra: Csoportok A tényleges jogokat tehát csoportoknak (vagyis a csoport tagjainak) engedélyezhetjük. A jogosultságok szerkesztése link csoportonként, míg a Jogosultságok (admin/user/per missions) oldalon az összes csoportnak együtt tudjuk a jogosultságait szerkeszteni (118. ábra). Érdemes még itt megjegyezni azt az elvet, hogy az azonosított felhasználónak adott jog minden további csoportnak is megadja a jogot, hiszen ezek a további csoportok az azonosított felhasználók részhalmazai. A további csoportok oszlopaiba csak a speciális további jogokat kell bejelölnünk.


119. oldal

118. ábra: Jogosultságok beállítása Jól látható az is, hogy a jogosultságok modulonkénti bontásban találhatóak.

12.4. Jogosultságok A User modul beállítható jogosultságai: 

felhasználói profilok hozzáférése: ki tudja a felhasználók adatlapkait megnézni



felhasználói név megváltoztatása: ki tudja a saját felhasználónevét megváltoztat ni



jogosultságok szerkesztése: ki tudja a 118. ábrán látható oldalt elérni



felhasználók adminisztrációja: ki tudja bármelyik felhasználó összes adatát mó dosítani

120. oldal


13. Blog oldal kialakítása A blog oldal alapvető funkciói közé az időrendben megjelenő bejegyzések és a hozzáfű zött megjegyzések tartoznak. Éppen ezért az oldal kialakításához megfelel akár az alap értelmezett Írás tartalomtípus is, esetleg Bejegyzésre, Blogbejegyzésre vagy Post-ra mó dosítva.

13.1. Tartalmaink címkézése Blog oldalak esetén tipikusnak számít a címkék (más néven tagok) alkalmazása. Ennek érdekében az alaprendszer moduljai közül a már megismert (9.21. fejezet) Taxonomy modult kell használnunk. Először is hozzunk létre a Kategóriák adminisztrációs oldalon egy új szótárat (admin/content/taxonomy/add/vocabulary), például Témák névvel, majd finomhan goljuk a szótár szerkesztése oldalon (119. ábra).

119. ábra: Kategória szerkesztése a címkékhez

13. Blog oldal kialakítása

121. oldal

A legfontosabb a következők bekapcsolása: 

Szabad címkézés70



Többszörös választás



Szükséges

E beállítások hatására a tartalmaink beküldésekor a Cím mező után megjelenik a Témák mező is, amibe legalább egy kapcsolódó címkét be kell írnunk (120. ábra).

120. ábra: Címkék megadása A beírásnál eddig még nem használt címkéket is definiálhatunk, de akár egy korábban használt címkét is kereshetünk. Ez utóbbi esetben elég néhány betűt begépelni a cím kénkből, és máris elkezd animálni a sor végén található kis (eddig üres kört formázó) ké pünk. (A háttérben aszinkron kérések futnak le a szerver felé, az AJAX technológiát fel használva.) A találati listából már könnyedén választhatunk (121. ábra).

121. ábra: Korábbi címkék közötti keresés Érdemes még megemlíteni, hogy a címkéket egymástól vessző karakterrel kell elválasz tanunk, és sok más rendszertől eltérően szóközöket is tartalmazhat. A címkézéssel nem csak egyszerű információt közöltünk a látogatóinkkal, hanem egy újabb navigációs lehetőséget is nyújthatunk: a kész tartalmaink valamelyik címkéjére kattintva a választott címkéhez tartozó összes bejegyzés listája jelenik meg (122. ábra).

70

A szabad címkézés elvi kérdéseihez tartozik, hogy egy tartalom esetén hány címkét is használjunk. Az egyik véglet szerint egy is elegendő, a másik szerint akár 8-10 is elfogadható. A szerző véleménye szerint a 2-5 közötti címke-számot csak ritkán érdemes túllépni.

122. oldal


122. ábra: Egy kategória listázása

13.2. A Comment modul A blog (és közösségi) oldalaknál nagy jelentőséggel bír a látogatók interakciójának lehe tősége: ez először is a hozzászólások lehetőségében nyilvánul meg. Kapcsoljuk be a Comment modult, majd konfiguráljuk az egyes tartalomtípusok beállítá sainál (123. ábra). Itt csupán néhány beállítást szükséges magyaráznunk.

13. Blog oldal kialakítása

123. oldal

123. ábra: Hozzászólások beállítása A megjelenési mód beállításánál választható Beágyazott mód időrend helyett beljebb kezdve, az érkezett válaszok szerint csoportosítva történő megjelenítést teszi lehetővé.

124. oldal


Ezt a megközelítést még elég kevés oldalon használják, pedig a szerző véleménye szerint sokkal jobban követhetővé teszi a hozzászólások olvasását. Természetesen nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a hozzászólások beküldé sének még további feltételei is vannak: 

Az adott tartalom beküldésekor a Hozzászólás beküldési beállítások dobozban az Olvasható/Írható beállítás szerepeljen. (A Csak olvasható beállítás egy lezárt fó rum témánál felel meg.)



A Jogosultságok adminisztrációs oldalon a hozzászólások hozzáférése (megjele nítése) mellett a beküldésére is adjunk lehetőséget, lehetőleg adminisztrátori el fogadás nélkül is. Itt a blogokra jellemző beállítások láthatók (124. ábra).

124. ábra: Jogosultságok A konfiguráció elvégzése után várhatjuk oldalunkhoz a hozzászólásokat. Érdemes még megemlíteni, hogy a Hozzászólások (admin/content/comment) admi nisztrációs oldal alapértelmezett (Listázás) fülén hasonló listázási és tömeges módosítá si lehetőségeik vannak, mint a Tartalom adminisztrációs oldalon (60. ábra) a tartalma inkra nézve.


hozzászólások hozzáférése: ki lássa a hozzászólásokat



hozzászólások adminisztrációja: ki legyen moderátor



hozzászólások beküldése: ki tudjon hozzászólni (ha a következő jog nincs meg va lakinek, akkor moderálási sorba fognak kerülni a hozzászólásai)



hozzászólások beküldése elfogadás nélkül: ki tudjon a moderálási sort kihagyva, egyből megjelenő hozzászólást beküldeni

14. Közösségi oldal kialakítása

125. oldal

14. Közösségi oldal kialakítása A közösségi oldal – jegyzetünk szempontjából – elsősorban a közösségi tartalom-előállí tás, és csak másodsorban a közösségi kapcsolatok alakítása köré épülő szolgáltatásokat jelenti. A közösségi oldalaknál a 13.2. fejezetben bemutatott Comment modul alapvető jelentő ségű. A következő modulok szintén gyakoriak közösségi oldalaknál.

14.1. A Profile modul Gyakori, hogy a közösségi oldalaknál nem csak az alapértelmezett adatokat (10. ábra) szeretnénk mások számára közzétenni (125. ábra).

125. ábra: Felhasználói profil Az admin/user/profile oldalon (126. ábra) tudunk újabb mezőket felvenni a honlap cél jainak megfelelően.

126. oldal


126. ábra: Profil szerkesztése A mezőtípusok jelentése: Mező

HTML eredmény

Példák

egysoros szövegmező

text típusú input mező

lánykori név hobbi

többsoros szövegmező

textarea mező

lakcím önéletrajz

jelölőnégyzet

checkbox típusú input mező

dohányzom

14. Közösségi oldal kialakítása választólista

select mező

127. oldal iskolai végzettség családi állapot

szabad formátumú lista textarea mező

kedvenc együtteseim

URL

a elem

honlapom

dátum

input mező dátum megengedett ér tékkel

születési dátum

Példaként nézzünk meg egy választólista létrehozását (127. és 128. ábra).

127. ábra: Profil mező létrehozása 1 A felhasználó saját adatainak szerkesztésekor (user/*/edit) több fülön láthatjuk azokat. A Kategória megadásával a profil mezők nevesített csoportjait hozhatjuk létre. A bevitt szöveg fog a füleken látszani (130. ábra, főiskola szó). Meg kell adnunk egy emberi és gépi azonosítót, és magyarázó szöveget is írhatunk. A példánkban a Választási lehetőségeket is meg kell adnunk.

128. oldal


128. ábra: Profil mező létrehozása 2 A Láthatóság a mező megjelenésének pontos helyét definiálja. Külön érdekesség (a példában később ki is használjuk), hogy az Oldal címe megadásával még felhasználókat áttekintő oldalakat is kérhetünk. A gépelés közbeni kiegészítés pl. egy lakóhely mezőnél jól jöhet, amikor sok felhasználó azonos települést fog megadni, így már az első néhány betű után választhatunk a megje lenő listából. Végül a mező kötelező kitöltését és a regisztrációkor való kitöltés lehetőségét is előírhat juk. A látogató a regisztrációnál, vagy utólagos szerkesztésnél (129. ábra) kiválaszthatja a rá jellemző beállítást.


129. oldal

129. ábra: Saját profil szerkesztése Ha az Oldal címe-t is megadjuk (Iskolai végzettsége: %value), akkor a profil oldalon nem csak szövegként, hanem linkként jelenik meg a beállított érték (130. ábra).

130. ábra: Saját profil beállított "Oldal címe" értékkel Kattintás után az ugyanolyan végzettségűek listáját láthatjuk.

14.2. A Forum modul A Forum modul célját talán nem érdemes túlságosan részletezni, a témakörökbe osztha tó, Téma mentén szerveződő többszereplős beszélgetéseket értjük alatta. A Forum alap modul, és a Comment modul bekapcsolása szükséges a működéséhez. A modul engedélyezésekor automatikusan létrejön a Fórum téma tartalomtípus, amit céljainknak megfelelően konfigurálhatunk (admin/content/node-type/forum).

130. oldal


Ezen kívül létrejön a kategóriák között is egy új szótár Forums néven. Ennek a szótárnak a használatával tudjuk meghatározni a klasszikus fórumok működésénél megszokott té makörök rendszerét. A szótárt szerkesztve (admin/content/taxonomy/edit/vocabu lary/*) láthatjuk, hogy a fórum néhány területen korlátozza a szokásos (lásd 9.21. feje zet) kategória-beállításokat: például nem engedélyezi egy téma több kifejezéshez kap csolását, vagy a szabad szavas témamegjelölést. A szótár nevét mindenképpen érdemes megváltoztatni, pl. Fórum témára. Bár elvileg itt is felépíthetjük a fórum kategóriáinkat, célszerűbb az Adminisztráció me nü Fórum menüpontját (admin/content/forum) megkeresni (131. ábra).

131. ábra: Fórum témák listája Itt a Beállítások (admin/content/forum/settings) fülön néhány – magáért beszélő – be állítást tehetünk meg. Az igazi érdekesség viszont, hogy a fórumainkat itt listázva megjelenik a csoport (contai ner) fogalma. Itt tehát olyan fórum csoportokat tudunk létrehozni, amelyek csak a tar talmazott fórumok miatt vannak, közvetlen témát indítani nem tudunk bennük. (Példá nak tökéletesen megteszi egy Állás csoport, amely a tartalmazott Állást keres és Állást kínál fórumokon keresztül lesz használható, de közvetlenül nem.) Az eredmény a Lista oldalon (132. ábra) látható.

132. ábra: Csoport és fórumok létrehozása


131. oldal

Az elkészült fórumunk a forum útvonalon máris elérhető (133. ábra). Érdemes azonban egy menüpontként is elhelyezni egy jól látható helyen.

133. ábra: Fórum kezdőoldal

14.2.1. A Drupal fórum filozófiája Érdemes megjegyezni, hogy a Drupal a sok nagy fórumon kialakult, sok ezer (magyarul: végtelen sok :-) megjegyzést tartalmazó áttekinthetetlen és követhetetlen fórum helyett egy sokkal áttekinthetőbb megközelítést támogat. 

új kérdés: minden újabb felmerülő téma, kérdés egy új Fórum téma tartalom be küldésével indul



néhány válasz: sok ezer helyett néhány válasz is elegendő (a sok hozzászólás előbb-utóbb menetrendszerűen elkanyarodik az eredeti témától)



szálak a válaszok követésére: a Comment modul beállításaival konfigurálható



a hozzászólások lezárhatók: a Comment modul beállításaival (csak olvasható)



az új témák és hozzászólások követhetők: ehhez a Fórum kezdőoldala (133. ábra) mellett a Tracker (9.23. fejezet) is kiváló megoldás.


fórumok adminisztrációja: ki tudja a fórum csoportokat, kategóriákat szerkeszte ni



fórumtéma létrehozása: ki tudjon új témát indítani (új Fórum téma tartalmat be küldeni)



fórumtémák törlése: ki tudjon egy tetszőleges témát (és a rá érkező hozzászóláso kat) törölni



saját fórumtémák törlése: ki tudja a saját témáját (és a rá érkező hozzászóláso kat) törölni



fórumtémák szerkesztése: ki tudja bármelyik fórum témát szerkeszteni (vagyis moderálni)



saját fórumtémák szerkesztése: ki tudja a saját fórum témáját szerkeszteni

132. oldal


14.3. A Poll modul A Poll modul segítségével klasszikus szavazás bonyolítható le. A modul a Drupal alap moduljai között bekapcsolható, ezután egy új tartalomtípusként (poll) jelenik meg. Küldjünk be egy új szavazást (134. ábra).

134. ábra: Szavazás beküldése A szavazás beküldésekor a szokásos cím mező a Kérdés nevet kapja. Alapértelmezetten két válasz lehetőséget adhatunk meg, de ez bővíthető. Érdemes az ábrán megfigyelni, hogy a szavazási lehetőségek szövegén kívül a szavazatok alapértelmezett számát (0) is módosíthatjuk. (Itt nem feltétlenül csalási lehetőségre kell gondolni, akár egy máshol el kezdett szavazást is lehet ilyen módon folytatni.) A beküldéskor beállíthatjuk a szavazás időtartamát, illetve bármikor kézzel is lezárhat juk a szavazást, ha utólag szerkesztjük. A szavazást akár címlapra is beküldhetjük (135. ábra), de hasznos lehetősége még a mo dulnak a Legfrissebb szavazás blokk is. Így mindig lesz egy aktuális szavazás az oldalon. Az ábrán érdemes még megfigyelni, hogy (megfelelő jogosultság esetén) a szavazatok pontos adatait is megtekinthetjük (node/*/votes).


133. oldal

135. ábra: Szavazás beküldve, lehet szavazni


szavazás létrehozása: ki tudjon szavazás típusú tartalmat beküldeni



saját szavazás törlése: ki tudja a saját szavazás típusú tartalmát törölni



bármely szavazás törlése: ki tudja bármely szavazás típusú tartalmat törölni



saját szavazás szerkesztése: ki tudja a saját szavazás típusú tartalmát szerkeszte ni



bármely szavazás szerkesztése: ki tudja bármely szavazás típusú tartalmat szer keszteni



szavazás: ki tudjon szavazatot leadni



saját szavazat visszavonása: ki tudja szavazatát visszavonni



szavazatok adatainak megtekintése: ki tudja a szavazatokat visszakövetni fel használónév vagy (nem regisztrált szavazó esetén) IP cím alapján

14.4. A Blog modul Első ránézésre furcsának tűnhet, hogy a Blog modul nem a 13. fejezetben került elő. Ha azonban alaposabban megnézzük a modul szolgáltatásait, akkor jól látszik, hogy olyan oldalak esetén a leghasznosabb, ahol több felhasználó egy oldal keretein belül blogol71. A blog modul engedélyezése után elérhetővé válik a Blogbejegyzés tartalomtípus, amit persze kedvünk szerint testre szabhatunk, vagy például szótárt hozhatunk létre a címké zéshez, végül pedig szabályozhatjuk (Jogosultságok), hogy mely csoportok hozhassanak létre Blogbejegyzést. A jogosultsággal rendelkező felhasználók máris tudnak bejegyzést beküldeni (node/add/blog). A beküldés után a bejegyzésnél jól láthatóan megjelenik a blogbejegyzésre való utalás is a címkékhez hasonlóan (136. ábra).

71

Néhány kiegészítővel akár a http://blog.hu szolgáltatását is megközelíthetjük.

134. oldal


136. ábra: Blogbejegyzés beküldés után Természetesen itt is linkről van szó, a Nagy Gusztáv blogja linkre kattintva a felhaszná ló további bejegyzései is elérhetővé válnak. Ehhez hasonló funkciójú hivatkozás kerül a felhasználói oldalra is (137. ábra).

137. ábra: A blogbejegyzések elérhetők a felhasználói oldalról is A modulnak az is hasznos szolgáltatása, hogy egyedi RSS csatornát kérhetünk felhaszná lónként. (Például a http://kbgy.hu/?q=blog/1/feed útvonalon.)


blogbejegyzések létrehozása: ki blogolhasson



bármely blogbejegyzés törlése : ki moderálhasson



saját blogbejegyzések törlése : ki törölhesse a saját bejegyzését



bármely blogbejegyzés szerkesztése : ki moderálhasson



saját blog szerkesztése: ki módosíthassa a beküldés után a saját bejegyzését


135. oldal

14.5. Tartalmak megosztása RSS csatornákon Először nézzük meg röviden72, mi is az RSS: „Az RSS webes együttműködésre szolgáló XML állományformátumok családja, mely megkíméli a felhasználókat attól, hogy az ilyen megoldást használó weboldalakat rendszeresen kelljen látogatniuk az új tartalom ellenőrzése miatt, vagy levélben kelljen értesítést kapniuk erről. Egy feed-olvasóként vagy aggregátorként ismert program képes ellenőrizni az RSS-t használó weboldalakat a felhasználó helyett és képes megje leníteni a frissített cikkeket. (Például a csak hetente-havonta frissülő, de egyébként ér dekes blogokat nem kell minden nap meglátogatni, hogy van-e rajtuk új poszt, ha van, akkor az megjelenik a feed-olvasóban.)” 73 A kezdőoldalon is megjelenő tartalmaink megosztására könnyedén tudunk szolgáltatást nyújtani. Ennek legegyszerűbb módja a Tartalom megosztása blokk (138. ábra) bekap csolása, aminek hatására elérhetővé válik egy RSS ikon, amihez az rss.xml útvonal van rendelve.

138. ábra: Tartalom megosztás Ezen kívül bizonyos sminkek speciálisabb RSS csatornákhoz is adhatnak linkeket, pl. a Kategóriák alapján (pl. taxonomy/term/31/feed útvonal), vagy a Blog modul csoportosí tása szerint (blog/1/feed). (Természetesen az RSS csatornákat nem a smink állítja elő, csak az útvonalakat leshetjük el belőle.)

14.6. Az Aggregator modul Az Aggregator modul lehetővé teszi, hogy a honlapunkon más honlapok RSS kimeneteit tartalomként automatikusan megjelenítsük. Nézzük meg az admin/content/aggregator oldalt (139. ábra).

72

Érdemes az http://itmegoldasok.hu/blog/plugin/tag/rss cikkeket elolvasni.

73

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/RSS

136. oldal


139. ábra: A Hírolvasó áttekintése

14.6.1. Hírcsatorna létrehozása A csatorna egyetlen RSS forrás definiálását, a letöltések elvégzését és publikálását teszi lehetővé. Működéséhez cron futtatás szükséges, hiszen nem állandóan, csak bizonyos időközönként van szükség (és lehetőség) a távoli szerver meglátogatására, a csatorna tartalmainak letöltésére. Hozzunk létre egy új csatornát (140. ábra).

140. ábra: Hírcsatorna hozzáadása A címen kívül természetesen az URL-t és a frissítési időt is meg kell adnunk. (Ez utóbbi az az idő, amennyi maximális késéssel az RSS tartalmak megjelennek az oldalunkon.)


137. oldal

A csatorna kimenetét a hozzá tartozó blokk bekapcsolásával tekinthetjük meg (141. ábra).

141. ábra: Hírolvasó blokk A 141. ábrán érdemes még megfigyelni, hogy (megfelelő jogosultságokkal) lehetőségünk van egyetlen gombnyomással (b) a tartalomra reflektálva saját tartalmat létrehozni. További érdekes lehetőségeket nyújt a kategóriák használata, amivel több RSS csatorna tartalmát együtt, egy blokkban tudjuk kezelni.


hírcsatornák hozzáférése: ki láthassa az aggregált tartalmakat



hírcsatornák adminisztrációja: ki szerkeszthesse a hírcsatornákat és kategóriá kat

138. oldal


15. További modulok választása, telepítése Ahogy az eddigiekben láthattuk, a Drupal alapcsomagjában található alap (core) modu lok segítségével igen sok szolgálatatáshoz jutunk. A Drupal erejét tovább növeli, hogy az 6-os verzióhoz több ezer kiegészítő modul érhető el. Természetesen ezen modulok minő ségében nem bízhatunk meg ugyanúgy, „vakon”, mint az alap modulok esetén, de körül tekintő alkalmazásukkal igen sok programozói munkától kímélhetjük meg magunkat. A következő moduloknak csak a szerző által fontosabbnak ítélt beállításai, funkciói ke rülnek bemutatásra.

15.1. Általános információk 15.1.1. Hogyan válasszunk modult? A modul jó minőségére utaló jelek, ha 

ez már a sokadik verzió (tehát nem 0.1, hanem pl. 1.6-os)



van hozzá minél több nyelvi fordítás (vannak, akik annyira jónak tartják, hogy a fordításra időt szánnak)



a drupal.hu-n pozitív értelemben utalnak rá



sokan használják

Most néhány olyan kiegészítő modullal folytatjuk ismerkedésünket, amelyek általánosan használhatóak, és a szerző saját tapasztalatai szerint is megfelelnek az elvárásoknak. Természetesen nagy átfedés van a fejezet és a Drupal közösség által preferált modulok között: 

A legtöbb helyen használt modulok: http://drupal.org/project/modules?solrsort=sis_project_release_usage desc



A fejlesztők kedvenc moduljai: http://drupalmodules.com/top-favorites

15.1.2. Modulok letöltése A Drupal hivatalos webhelyén, a http://drupal.org/project/modules oldalon igen nagy számú, és sokféle funkciót megvalósító modult találhatunk. (Ráadásul erre az informá ciómennyiségre ráépült http://drupalmodules.com/ oldal egy alternatív kereshetőséget is ad.) A letöltés előtt érdemes megfontolni a következőket: 

a kiegészítő modulok helyes működése nem garantált



minden ismeretlen modult először egy teszt környezetben próbáljunk ki



a fejlesztői (dev) változatokat csak nagy körültekintéssel érdemes éles környezet ben alkalmazni



a modul letöltése előtt válasszuk ki az alapcsomagunkhoz illő verziót



a modulok között lehetnek ún. függőségek, amelyek miatt egyes modulok csak más modulokkal együtt lesznek használhatóak

15. További modulok választása, telepítése

139. oldal

15.1.3. Modulok telepítése A kiegészítő modulokat .tar.gz kiterjesztéssel tölthetjük le. E tömörített állomány tar talmát kell a szerverre feltöltött Drupal alkalmazásunk sites/all/modules74 alkönyvtárá ba másolnunk. A legtöbb modul tartalmaz README.txt és/vagy INSTALL.txt fájlt. Ekkor elsődlegesen e leírás szerint kell eljárnunk. A legtöbb esetben a következő lépésekre lesz szükségünk. A modulunk annak engedélyezéséig még használhatatlan marad. Egy modul működését engedélyezni, vagy éppen letiltani az admin/build/modules oldalán tudjuk. (Tényle gesen itt többről is szó lehet, mint engedélyezésről, de a háttérben végbemenő folyama tok ismertetése túlmutat e jegyzet keretein. Részletes információk a modul dokumentá ciójából és forrásának tanulmányozásából nyerhetők.) A modul tényleges használata előtt még konfigurálnunk is kell azt. Ez többnyire az Adminisztráció oldalon megjelenő újabb menüpontok segítségével tehetjük meg. Érde mes azonban a modulban található readme.txt és/vagy install.txt fájlokat is alaposan át tanulmányozni, egyes modulok esetén bonyolultabb lehet a beüzemelés folyamata.

15.1.4. Modulok eltávolítása Igen gyakori hiba, hogy a kipróbált modulokat nem megfelelően távolítjuk el. A lehető legrosszabb megoldás, ha egyszerűen a modul szerverre feltöltött könyvtárát és állomá nyait letöröljük. A helyes megoldás: 1. Kapcsoljunk offline módba az admin/settings/site-maintenance oldalon. 2. Kapcsoljuk ki a modult az admin/build/modules oldalon. 3. Távolítsuk el (uninstalláljuk) a modult az admin/build/modules/uninstall olda lon 4. Teszteljük a helyes működést. 5. Töröljük a modul állományait. 6. Kapcsoljunk online módba.

15.2. Az Administration Menu modul Verzió: admin_menu-6.x-1.5. Honlap: http://drupal.org/project/admin_menu Az adminisztrációs feladatok döntő része az Adminisztráció menüből érhető el – több nyire 2-4 oldalletöltés után. Az Administration Menu modul lehetővé teszi, hogy az Ad minisztráció menü legtöbb szolgáltatása újabb oldalletöltés nélkül bárhonnan elérhető legyen. A 142. ábrán jól látható, hogy akár a kezdőoldalról is közvetlenül (egy oldalletöl tés árán) el tudunk jutni a Felhasználó hozzáadása oldalra.

74

Elvileg a modules alkönyvtár is alkalmazható a célra, de a Drupal hivatalos ajánlását nem érdemes fi gyelmen kívül hagyni. (Előbb-utóbb úgyis minden kétkedő megtapasztalja ennek hátrányait.)

140. oldal


142. ábra: Az Administration menu modul használat közben A modul telepítése a szokásos módon történik. Az (admin/settings/admin_menu) alap beállításokkal máris működőképes.


access administration menu: ki lássa az admin menüt



display drupal links: ki lássa a drupal.org-ra mutató menüpontokat

15.3. A BUEditor modul Verzió: bueditor-6.x-1.3.tar.gz. Honlap: http://drupal.org/project/bueditor A modul segítségével nagyon jó forráskód (HTML) szintű szövegszerkesztőt kapunk. A használójának minimális HTML ismeretekkel kell ugyan rendelkezni, de cserébe a lehe tő legjobban75 kontrollálhatjuk a tartalmaink kinézetét (143. ábra).

75

Az ún. wysiwyg szerkesztők a mai napig hagynak némi kívánnivalót.


141. oldal

143. ábra: BUEditor link készítése közben

15.3.1. Használat A szerkesztés logikája sok szempontból hasonlít az ismert szövegszerkesztőkre. 1. Vigyük a kurzort a kívánt helyre (pl. kép beszúrásához), vagy jelöljük ki a szöveget (pl. egy link készítéséhez). (Az ábrán ugyan nem látszik, de az utolsó sorban lát ható korábbi bejegyzésem szöveg lett kijelölve.) 2. Kattintsunk a kívánt gombra. (Pl. az ábrán piros szegéllyel látszó (második) link ikonra.) 3. Ha szükséges, töltsük ki értelemszerűen a felugró ablak mezőit. (Az ábrán az URL-t kellett beírni.) 4. Ha szükséges, utólag javítsunk a HTML kódban. Jól látszik tehát, hogy itt elsősorban a csupasz HTML kód gépelésében kapunk támoga tást, de a HTML alapismerete nélkül a szerkesztő nem igazán használható.

15.3.2. Konfigurálás A beviteli formákhoz hasonlóan az editorok is más-más lehetőségeket nyújthatnak a kü lönböző csoportok számára. Az admin/settings/bueditor oldalon editor-konfigurációkat állíthatunk össze, amit a csoportokhoz rendelhetünk. Sokszor az alapértelmezett beállí tások (144. ábra) is megfelelőek lehetnek.

142. oldal


144. ábra: A BUEditor konfigurálása Az Add new editor vagy Szerkesztés linkeken a megjelenő ikonokat állíthatjuk be. Végül érdemes megemlíteni, hogy a beviteli formákat és az editor beállításokat érde mes egymáshoz igazítani. Mert ugye semmi értelme olyan HTML tagokat beszúrni a szövegbe, amelyeket a beviteli forma úgyis kiszűr. Az editornak nincs ezen kívül jogosultság-beállítási lehetősége az admin/user/permis sions oldalon.

15.4. A Captcha modul Verzió: captcha-6.x-1.0-rc2. Honlap: http://drupal.org/project/captcha A Captcha modul megpróbálja megakadályozni, hogy a bot programok76 regisztrálni, vagy névtelenül hozzászólást beküldeni tudjanak. A Captcha modul nem egy, hanem három, egymásra épülő modul. Célja, hogy a honla pokat linkekkel teleszemetelő robotok ellen védelmet nyújtson. Legelterjedtebb megol dása (Image captcha) egy képre generált ellenőrző kód alapján működik (145. ábra) , de sokan alkalmazzák a szöveges kérdéseket is (Text captcha).

76

A spam hozzászólásokat bizonyos intelligenciával rendelkező programok küldik, többnyire zombi gépek ről (a gép tulajdonosának tudta nélkül).


143. oldal

145. ábra: Az Image Captcha modul működése

15.4.1. Konfiguráció A konfigurációs oldalon több oldalhoz (pl. regisztráció) beállíthatjuk, hogy melyik capt cha módot akarjuk használni, vagy akár el is tekinthetünk az oldalon ettől (146. ábra).

146. ábra: Captcha beállítások

15.4.2. Image captcha A 147. ábra az Image captcha beállításait mutatja. Mindenképpen érdemes egy jó Tru eType betűkészletet feltöltenünk, és azt használnunk. A többi beállítást a vizuális vissza jelzés (admin/user/captcha/captcha/examples oldal) miatt igényeinknek megfelelően könnyen belőhetjük (147. ábra).

144. oldal


147. ábra: Az Image captcha beállításai


administer CAPTCHA settings: ki tudja a modult konfigurálni



skip CAPTCHA: kik azok, akik felmentést kapnak az ellenőrzés alól

A szerző véleménye szerint általában elegendő a be nem jelentkezett látogatókat ellen őrizni. Így aki már a regisztrációnál túljutott az ellenőrzésen, azt többször nem kell za varnunk.

15.5. A Content Access modul Verzió: content_access-6.x-1.1.tar.gz. Honlap: http://drupal.org/project/content_access A tartalmak hozzáférését – elvi szinten – a Drupal finomabban tudja szabályozni, mint ahogy azt a Jogosultságok beállításainál eddig láthattuk. Ha az eddigieknél speciálisabb


145. oldal

igények lépnek fel, akkor valamilyen kiegészítő modulra van szükségünk. Ezek közül egyik legismertebb a Content Access modul.

15.5.1. Elméleti háttér A Drupal-ban kétfajta szinten lehet jogosultságokat állítani: funkcionális és tartalmi szinten. Ha valamit tiltunk funkcionális szinten, akkor magához a funkcióhoz sem fogunk hozzá férni. Ezért ha pl. egy csoportnak a tartalom adminisztráció funkcióhoz nincs jogosult sága, akkor nem állíthat semmilyen más tartalom szintű jogosultságot sem. Ha van joga a funkcióhoz, utána még kell jogosultság a tartalom alapú hozzáféréshez is. Az alaprendszerben nincs olyan modul, amivel a tartalom elérési jogosultságokat lehet ne állítani, de maga a rendszer működik.

15.5.2. Konfiguráció A modul bekapcsolása után egy szokatlan üzenetet kapunk: A tartalom jogosultságok értékeit újra kell építeni. Az admin/content/node-settings/rebuild linket követve egy komoly figyelmeztetést ka punk: Ez a művelet minden webhelyen található tartalomhoz kapcsolódó jogosultságokat frissíti, és ez sok időt vehet igénybe. A művelet nem vonható vissza. A modul beüzemelésének következménye lesz, hogy jelentősen megnőhet az adatbázis mérete, és valamivel lassulhat a rendszerünk. A modul beállításai alapvetően tartalom típusonként érvényesülnek, így a konfigurációt is a tartalom típusoknál keressük. Pl. az admin/content/node-type/oldal/access oldalon az oldal típusú tartalmak beállításait tehetjük meg (148. ábra).

146. oldal


148. ábra: Content access beállításai tartalom típusonként Az ábrán látható, hogy ha nem változtatunk semmit, a tartalomtípus a szokásos módon érhető el. Elvileg van lehetőség (Per content access control settings) minden tartalomra külön-kü lön beállítani a jogokat a tulajdonos által. Ezt a lehetőséget azonban csak indokolt eset ben és komoly körültekintéssel érdemes kihasználni.

15.6. Az External Links modul Verzió: extlink-6.x-1.7. Honlap: http://drupal.org/project/extlink Az External links modul a honlapról kifelé mutató linkekhez kapcsolódó szolgáltatáso kat nyújt. A konfigurációja (admin/settings/extlink) igen egyszerű, mindössze az alábbi beállítási lehetőségei vannak (149. ábra).


147. oldal

149. ábra: Az External links configurációja 

akarjuk-e a 149. ábrán is látható ikont a linkek,



és mailto linkek után



az aldoméneket belső oldalnak tekintjük-e (ha igen, akkor az előző kép se fog megjelenni)



új ablakban77 akarjuk-e a külső linkeket megnyitni.

15.7. Az FCKEditor modul Az FCKEditor78 vizuális szerkesztő Drupal alá illesztésének hagyományos eszköze ez a modul. Sok előnye miatt azonban ma már inkább a Wysiwyg modul (15.20. fejezet) ajánlható.

15.8. A Global Redirect modul Verzió: globalredirect-6.x-1.2.tar.gz. Honlap: http://drupal.org/project/globalredirect A modul megszünteti a Path modul használata miatti URL többszörözéseket. (SEO szempontból nagyon fontos a többszörös tartalmak kerülése.) Konfigurációt nem igényel.

77

A szerző személyes véleménye szerint ez inkább a látogatókra kellene bízni, ezért a bekapcsolását nem javasolja. 78

http://www.fckeditor.net/

148. oldal


15.9. A Google Analytics modul Verzió: google_analytics-6.x-2.2.tar.gz. Honlap: http://drupal.org/project/google_analytics A Google Analytics79 a Google ingyenes szolgáltatása, ami a weboldal látogatóiról készít és prezentál részletes statisztikát. Fő célkitűzése, hogy a webmesternek segítsen a rek lámkampányok optimalizálásában, azáltal, hogy megmutatja, a látogatók honnan kattin tottak át, mennyi időt töltenek a weboldalon, illetve hogy földrajzilag hol találhatók.80 A modul a admin/settings/googleanalytics oldalon konfigurálható. Legfontosabb beál lítás a Google Analytics oldalon a weboldalhoz kapott account number beillesztése (150. ábra).

150. ábra: A Google Analytics konfigurálása A további beállítások módosításához a Google Analytics szolgáltatás alapos ismerete is szükséges.

15.10. Az Image modul Verzió: image-6.x-1.0-alpha4. Honlap: http://drupal.org/project/image Az Image modul lehetővé teszi, hogy képeket küldjünk be tartalomként, azokat galériá ba szervezzük, a képeket más tartalomtípusokhoz kapcsoljuk, vagy akár tömeges impor tálást is végezhetünk. Ennek megfelelően a modul öt részre osztható: az alap Image mo dulra négy kiegészítő modul épül (Image Attach, Image Gallery, Image Import, Image Magick Advanced Options).

79

http://www.google.com/analytics/

80

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Google_Analytics


149. oldal

15.10.1. Az Image alap modul Az alap Image modul engedélyezése esetén a létrejövő Kép tartalomtípust használva tar talomként küldhetünk be egy képet. Konfiguráláskor (admin/settings/image) egy kije lölt feltöltési könyvtárat, megengedett legnagyobb méretet, valamint különböző megje lenítési módok maximális méreteit állíthatjuk be (151. ábra).

151. ábra: Image modul alapbeállításai A Jogosultságok között a tartalomtípusoknál szokásos jogok mellett az eredeti kép meg tekintése jogot állíthatjuk még. Konfiguráció után a jogosultsággal rendelkező látogatók esetén már nincs akadálya a kép beküldésének.

15.10.2. Az Image Attach modul Az Image Attach engedélyezése esetén a tartalmainkhoz (hasonlóan a csatolt állomá nyokhoz) képeket is csatolhatunk. Itt azonban a képről – alapértelmezés szerint – kis méretben (Bélyegkép, 151. ábra) egy kattintható link jelenik meg a szövegbe ágyazva. Először a tartalomtípusok beállításainál (152. ábra) állítsuk be, hogy 

akarjuk-e engedélyezni a csatolást,



az előnézetben milyen méretű kép jelenjen meg,

150. oldal




az előnézetben hol helyezkedjen el a kép, és



ugyanezek teljes nézethez.

152. ábra: Az Image Attach beállításai tartalom típusonként Ezután egy tartalom beküldésekor vagy szerkesztésekor kiválaszthatunk egy már Létező kép tartalmat, vagy létrehozhatunk és egyúttal be is illeszthetünk egy újat (153. ábra).

153. ábra: Kép csatolása tartalom beküldésekor Természetesen ebben az esetben a kép tartalom további jellemzőit csak utólag tudjuk szerkeszteni.


151. oldal

15.10.3. Az Image Gallery modul A modul a beküldött Kép tartalmak galériába szervezését teszi lehetővé. Előfeltétele a Taxonomy modul. A galériák struktúrája tulajdonképpen egy szótár, me lyet az admin/content/image oldalon kezelhetünk. Az admin/settings/image/image_gallery oldalon beállíthatjuk az egy galéria oldalon megjelenő képek számát, és kikapcsolhatjuk a sokak szerint zavaró node információkat (dátum, beküldő) és beállíthatjuk a sorrendezés logikáját (154. ábra).

154. ábra: Az Image Gallery beállításai Ettől kezdve egy Kép tartalom beküldésekor egyből megadhatjuk azt is, hogy melyik ka tegóriába tartozik. A végeredmény magáért beszél: téma szerint böngészhető galéria oldalakat kaptunk (155. ábra).

155. ábra: Galéria navigáció A modul egyetlen jogosultsági beállítása, a képek adminisztrációja a beküldött kép galé riába illesztését határozza meg.

152. oldal


15.10.4. Az Image Import modul Az Image Import modul segítségével képek tömeges importálását oldhatjuk meg. Ehhez először is a Kép importálás (admin/settings/image/image_import) adminisztrációs ol dalon be kell állítanunk azt a könyvtárat, amelyikbe FTP eléréssel a képeket fel akarjuk tölteni, majd a Kép importálás (admin/content/image_import) oldalon folytassuk a tömeges importálást (156. ábra).

156. ábra: Képek importálása Itt egy listát kapunk a könyvtárban talált fájlokról (amit az FTP kapcsolatunkkal közben feltöltöttünk), amiből kiválaszthatjuk, hogy melyeket akarjuk importálni, melyik galériá ba kerüljenek a képek, és szövegeket is kapcsolhatunk a képeinkhez. Itt is beállíthatjuk a leendő kép tartalmak alapjellemzőit, a kiválasztott galériát. Ha túl sok nagy képet próbálunk egy lépésben importálni, akkor a PHP memória elfogy hat. Emiatt érdemes egy lépésben csak néhány tucat képpel próbálkozni.

15.11. Az IMCE modul Verzió: imce-6.x-1.2. Honlap: http://drupal.org/project/imce Az IMCE modul a fájlok feltöltéséhez, kezeléséhez, és speciálisan képek feldolgozásához használható nagyszerű modul. Alapvetően elérhető vele, hogy a felhasználók a szerveren elkülönített saját könyvtáruk ba feltölthessenek állományokat (157. ábra). A feltöltött fájlok többféle módon felhasz nálhatóak. Például lehetőség van egy feltöltött képet átméretezni, és később akár több oldalba is beilleszteni a kép újabb feltöltése nélkül. A felhasználók számára tárterület-kvótát is alkalmazhatunk.


153. oldal

157. ábra: IMCE működés közben A saját tárterület alapvetően a Saját adatoknál érhető el. Igen gyakori, hogy az IMCE modult a vizuális szerkesztővel integráltan is használjuk. Erre a vizuális editorok natív (és a Wysiwyg modul miatt elavult) illesztő moduljaival is kapcsolatot építhetünk ki, de az IMCE Wysiwyg API bridge modullal lehetőség van a Wysiwyg modullal való együttműködésre is.

15.12. A Lightbox2 modul Verzió: lightbox2-6.x-1.9. Honlap: http://drupal.org/project/lightbox2 A Lightbox2 modul segítségével képeink megjelenítését a látványos Lightbox81 effektus sal fűszerezhetjük.

81

http://www.huddletogether.com/projects/lightbox2/

154. oldal


158. ábra: A Lightbox2 működés közben A konfigurációja (admin/settings/lightbox2) igen összetett. Itt most egyedül az Image modullal való együttműködést nézzük meg. Az admin/settings/lightbox2/automatic oldalon adhatjuk meg a modulnak, hogy a ké pek hogyan is kerültek az oldalunkra. Itt az Image node settings doboz egyetlen beállítá sát kell mindenképpen megtennünk: az Automatic handler for image nodes értékét ál lítsuk Lightbox grouped-re (159. ábra).


155. oldal

159. ábra: A Lightbox automatikus beállításai

15.13. A Pathauto modul Verzió: pathauto-6.x-1.1. Honlap: http://drupal.org/project/pathauto A tartalmaink útvonalának (URL) egységes kezelése nem egyszerű feladat: sok-sok gépe lésre ítél bennünket. E modul igen sokféle módon teszi lehetővé az útvonalaink automa tikus előállítását. Ha a tartalom beküldőnek nincs útvonal álnevek létrehozása jogosultsága, akkor neki nincs is jogosultsága az útvonal beállítására. Akinek pedig van, annak sem kell kézzel ki tölteni, hiszen a modul automatikusan létrehozza azt (160. ábra).

160. ábra: Tartalom beküldésekor automatikusan létrejövő álnév

156. oldal


A modul működésének alapelve, hogy a cím alapján generál kisbetűs és ékezetek nélküli útvonalat. Ehhez a modul könyvtárában található i18n-ascii.example.txt állományt i18n-ascii.txt névre kell rövidítenünk, hogy a benne található megfeleltetések alapján82 tudja az ékezetes betűk ékezet nélküli verzióit meghatározni. Az admin/build/path/pathauto oldal (ami az Útvonal álnevek oldal alá épül be) igen sok beállítást tartalmaz, néhány lényegesebbet nézzünk meg. Az Általános beállítások alatt két dolgot érdemes minimum beállítani: 

Az ékezetes karakterek korrekt kezeléséhez kapcsoljuk be: Transliterate prior to creating alias, és kapcsoljuk ki: Reduce strings to letters and numbers from AS CII-96



A törlésre javasolt rövid angol szavakat is érdemes eltávolítani (Strings to Remo ve).

A Node path settings alatt nézzünk meg pár tipikus beállítást, ami alapján a további be állítások kikövetkeztethetők. 

alapvetően a tartalmak esetén: [title-raw] a címet fogja alapul venni



blog esetén: blog/[user] a felhasználói nevet helyettesíti a blog/ után



fórum esetén: [vocab]/[catpath] a fórum szótár és a fórum téma nevét fogja ala pul venni



felhasználó esetén: felhasznalo/[user] a felhasználói nevet helyettesíti a felhasz nalo/ után

Figyelembe lehet venni a generáláskor pl. a dátumot is. Több blokk esetén van lehetőség használni a Bulk generate aliases kapcsolót. Ebben az esetben az összes olyan útvonal automatikusan generálásra fog kerülni, ahol még nincs alias. A Create feed aliases segítségével az RSS csatornák generálását írhatjuk elő. Végül a generált Útvonal álnevek listáját az admin/build/path oldalon tekinthetjük meg.

15.14. A Poormanscron modul Verzió: poormanscron-6.x-1.0. Honlap: http://drupal.org/project/poormanscron A Poormanscron modul lehetővé teszi időzített feladatok futtatását akkor is, ha a szol gáltató egyébként nem nyújt cron futtatási lehetőséget. Az időzített feladatokból ugyanis kisebb, még nem zavaró részletekben a felhasználói kéréseket terheli meg. Többek között szabályozhatjuk a két futtatás közötti minimálisan eltelt időt, valamint a naplózás lehetőségét is. Általában az alapbeállítások megfelelőek.

82

E megfeleltetések nem minden esetben megfelelőek. Például e verzió a ő és ű betűket oe és ue betűkre cseréli. Ekkor az UTF-8 kódolású fájlt megfelelő editorral (pl. Notepad++) szerkeszthetjük.


157. oldal

15.15. A Simplenews modul Verzió: simplenews-6.x-1.0-rc6.tar.gz. Honlap: http://drupal.org/project/simplenews A modul segítségével a (regisztrált vagy névtelen) látogatók fel tudnak íratkozni a hon lap egy vagy több hírlevelére. A látogató többnyire egy blokkban látható felíratkozási lehetőséggel, és – ha a honlapon is elérhetőek, – a korábbi hírlevelek megtekintésének lehetőségével találkozik (161. áb ra). A regisztrált látogatók kissé eltérő űrlapon jelentkezhetnek.

161. ábra: Hírlevél blokk A modul beüzemelése során egy új Newsletter issue tartalomtípus és Newsletter szótár jön létre. Ezeket a szokásos módon testre szabhatjuk (pl. magyaríthatjuk). Az admin/settings/simplenews oldalakon az általános beállításokat, az admin/content/ simplenews oldalakon a hírlevelekkel kapcsolatos beállításokat végezhetjük el.

15.16. A SpamSpan modul Verzió: spamspan-6.x-1.3. Honlap: http://drupal.org/project/spamspan A SpamSpan modul a szövegekben megjelenő e-mail címek elrejtéséért felelős. A használata esetén szemlátomást a böngészőben semmi különbség nem látszik, de ha az oldal forrását megtekintjük, hasonló HTML kódot fogunk látni: <span class="spamspan"> <span class="u">nagy.gusztav [at] <span class="d">gamf [dot] kefo [dot] hu

158. oldal


A modul szerver oldalon így „elrontja” az e-mail címeket, hogy a böngészőben Java Script segítségével „kijavítsa” azokat. Ebből a látogató semmit nem vesz észre, de a spam robotok munkáját jelentősen megnehezíti. A modul működése beviteli szűrőként történik, így a Beviteli formáknál tudjuk konfigu rálni is (162. ábra): 

beviteli formánként tudjuk engedélyezni vagy tiltani



az engedélyezett beviteli formák beállításánál tudjuk finomhangolni (mit mire cseréljen):

162. ábra: A SpamSpan finomhangolása Érdemes az alapbeállításokat lecserélni, hogy ezzel is nehezítsük a robotok dolgát.

15.17. A Tagadelic modul Verzió: tagadelic-6.x-1.2. Honlap: http://drupal.org/project/tagadelic A 9.21.3. fejezetben bemutatott navigációt kicsit tovább viszi a Tagadelic külső modul. Ennek lényege, hogy a címkéket egy (tartalomjegyzékhez hasonló, ún. címkefelhő) oldal ra összegyűjti, és a címkékhez tartozó bejegyzések számosságát betűmérettel szimboli zálja (163. ábra).

163. ábra: Címkefelhő


159. oldal

Nézzük meg a modul beállításait is (admin/settings/tagadelic oldal, 164. ábra).

164. ábra: Tagadelic beállítások Természetesen a modul tud blokkot is szolgáltatni, amit a blog oldalon valahol elhelyez hetünk (165. ábra).

165. ábra: Tagadelic blokk az oldalon

160. oldal


Jól látszik az ábrán, hogy nem szerencsés túl hosszú, több szóból álló címkéket alkal mazni. Néha azonban nehéz elkerülni is.

15.18. Az Ubercart modul Verzió: ubercart-6.x-2.0-rc3. Honlap: http://drupal.org/project/ubercart Az Ubercart modul segítségével komplex elektronikus kereskedelmi szolgáltatáscso maggal bővíthetjük Drupal weboldalunkat. Az Ubercart modul elemei négy csoportba rendezve találhatók meg az admin/build/mo dules oldalon. Az Ubercart – core részben találjuk a legalapvetőbb modulokat: 

Cart: bankkártyák kezelése



Conditional Actions: Feltételes akciók, pl. adók kezeléséhez



Order: Rendeléstől kezdve a vásárlási folyamat vezérlése



Product: termékek kezelése



Store: a „bolt” menedzselése

További hasznos alap modulok: 

Attribute: ha különböző tájékoztató információkat is szeretnénk a termékekről tárolni (hasonlóan a CCK mezőkhöz)



Catalog: ha katalógus-szerűen akarjuk a termékeinket csoportosítani, bemutatni (a Taxonomy-hoz hasonlóan)



File Downloads: ha letölthető fájl formájában akarunk tájékoztató anyagot kap csolni a termékeinkhez



Payment: fizetési módok kezelése



Reports: összesítő kimutatások a termékekről, vevőkről és a vásárlásokról



Roles: vásárlói csoportok megkülönböztetéséhez



Shipping: szállítási módok kezelése



Tax Report: adóösszesítés



Taxes: különböző adók kezelése

A komplex adminisztráció az admin/store oldalról kiindulva vezérelhető (166. ábra).


161. oldal

166. ábra: Az Ubercart modul admin oldala A modul megismeréséhez hasznos bevezető Tolmács Márk előadása83.

15.19. A Webform modul Verzió: webform-6.x-2.7. Honlap: http://drupal.org/project/webform A Webform modul olyan felhasználóktól származó adatgyűjtésre használható, amely adatok nem a honlap részévé szántak, hanem külső felhasználásra. Tipikus példa a kü lönböző jelentkezések lebonyolítása (167. ábra).

83

http://drupal.hu/hirek/20090405/15-dug-tolmács-márk-ubercart

162. oldal


167. ábra: Jelentkezési űrlap Webform modullal A modul telepítése után egy Űrlap nevű tartalomtípus jön létre. Minden egyes űrlap összeállítása egy új Űrlap típusú tartalom beküldését (node/add/webform) jelenti. Itt néhány általános beállítással kezdhetünk (168. ábra).


163. oldal

168. ábra: Űrlap beküldése Megadhatjuk, hogy melyik felhasználói csoportok tagjai tölthetik ki az űrlapot (Űrlapok hozzáférésének szabályozása), és megadhatjuk a jelentkezésekkor küldendő e-mailek alapvető adatait (169. ábra). Sajnos az ábrán az is látszik, hogy a magyar fordítás ennél a modulnál elég gyenge színvonalú, egyes szövegek kimondottan hibásak vagy félreveze tők lehetnek.

164. oldal


169. ábra: Űrlapok beállításai Mentés után az űrlap mezőit definiálhatjuk az Összetevők (node/*/edit/components) fü lön. A mezők típusai sok hasonlóságot mutatnak a profilok mezőivel (170. ábra).


165. oldal

170. ábra: Az Űrlap mezői Ha úgy gondoljuk, hogy az űrlap kész, akkor közzétehetjük, akár menüpontot is hozha tunk létre. Ezután a látogatók már használhatják az űrlapot. Megfelelő jogosultsággal a beküldött adatok megtekinthetők, vagy le is tölthetők további felhasználásra (171. ábra).

171. ábra: Űrlap eredmények

166. oldal


15.20. A Wysiwyg modul Verzió: wysiwyg-6.x-2.0.tar.gz. Honlap: http://drupal.org/project/wysiwyg Ha fontos számunkra a szövegek gyorsan formázhatósága, akkor nem mondhatunk le valamilyen vizuális szerkesztőről sem (172. ábra). A modul a korábbi módszereknél (pl. FCKEditor modul, TinyMCE modul) könnyebb telepíthetőséget tesz lehetővé az elter jedtebb84 vizuális editorokhoz.

172. ábra: Az FCKEditor működés közben Az editor használata hasonlít az ismert szövegszerkesztők működésére, de azért a fel használók részéről gyakorlási időt is rá kell szánni, és nem hátrány a HTML nyelv alap szintű ismerete sem. A konfigurálást az admin/settings/wysiwyg oldalon kezdjük (173. ábra).

84

Jelenleg a következők támogatottak: FCKeditor 2.6, jWYSIWYG 0.5, markItUp 1.1.5, NicEdit 0.9.0, openWYSIWYG 1.4.7, TinyMCE 3, TinyMCE 2, Whizzywig 55, WYMeditor 0.5, YUI editor 2.7.0


167. oldal

173. ábra: Wysiwyg beállítások A Telepítési útmutató részletesen leírja, hogy a kiválasztott editort honnan tudjuk letöl teni, és hova kell felmásolnunk. Ha ezt megtettük, az oldal frissítése után az egyes bevi teli formákhoz beállíthatjuk a kívánt editort, majd finomhangolhatjuk a Szerkesztés linkre kattintva. A legtöbb beállítás magáért beszél, igényünknek megfelelően konfigurálhatjuk. Példa ként az FCKEditor néhány beállítását nézzük meg (174. ábra).

168. oldal


174. ábra: Az FCKEditor beállításai A Nyomógombok és bővítmények részben kiválaszthatjuk, hogy az FCKEditor melyik funkcióit akarjuk engedélyezni. A további beállítások értelmezéséhez HTML és CSS ismeretekre van szükség. Általában célszerű az alapértelmezéseket meghagyni (175. ábra).


169. oldal

175. ábra: A HTML kód tisztítása

15.21. További modulok röviden A következő modulokról csak egy rövid leírást tudunk adni. Advanced Forum

Az alap Forum modul leváltása.

Automatic Nodetitle

A tartalmak címét kötelező kitölteni. De ezzel a modullal ezt generálhatjuk is.

Avatar Selection

Saját profil kép helyett előre beállított avatarok használata.

Backup and Migrate

Adatbázis mentés és visszaállítás.

Bibliography Module

Tudományos publikációk komplex kezelése.

Booktree

Egyedi útvonalon egy könyv teljes tartalomjegyzékét láthat juk fa-struktúrában.

Calendar

Napi, heti, havi és éves naptár nézeteket (Views) hozhatunk létre. Tartalmakat rendelhetünk hozzá.

Calendar Block

Naptár blokkot jelenít meg. (A Calendarral szemben nem

170. oldal

Webes tartalomkezelő rendszerek – 1.0. verzió rendelhetünk hozzá semmit.)

Comment Notify

A regisztrált látogató e-mailt kérhet, ha egy tartalomhoz új hozzászólás érkezik.

Contact Forms

Egy alternatíva, ha a Contact modul nem megfelelő.

Content Templates

Smink testreszabásához egy érdekes alternatíva.

Content Profile

A felhasználóhoz hozzá tudunk kapcsolni egy tartalomtí pust, amelyik profil-szerűen működik. Csak egy példányt hozhat létre. Klasszikus példa az önéletrajz.

Content Taxonomy

A szótár kifejezéseihez egy tartalomtípust rendelhetünk. Így a kifejezéshez CCK-val további mezőket kapcsolhatunk.

Custom Breadcrumbs

A kenyérmorzsa menü újabb szituációkban fog hasznosan működni.

Devel

Hasznos segítség smink és modul fejlesztőknek.

Diff

Megfelelő jogosultsággal egy tartalom verzióit hasonlíthat juk össze. Wiki oldalakon szokásos funkció.

Email Registration

Felhasználónév helyett e-mail címmel lehet regisztrálni, majd belépni.

Faceted Search

Alap Search modul leváltása.

Fivestar

Tartalmakra lehet értékelést leadni. Az értékelés alapján blokkokat jeleníthetünk meg.

Flag

Tartalmak, felhasználók, megegyzések megjelölésének lehe tősége különböző célokból.

Freelinking

A beviteli szűrőként működő modul a folyó szövegben gyárt linkeket egyes szavakra.

Front Page

Egyedi kezdőoldal készítése.

GeSHi Filter

Forráskód színezett megjelenítése.

Hierarchical Select

Többszintű kategóriák esetén speciális funkciók.

Internationalization

Többnyelvű oldalakhoz további funkciók.


171. oldal

ImageAPI

Képekhez kapcsolódó funkciók.

ImageCache

Képek kezelése (pl. átméretezés).

Invite

Meghívó küldése barátok részére.

LoginToboggan

A beléptetést több ponton módosíthatjuk.

Mass Contac

E-mail küldés a regisztrált felhasználók csoportjai részére.

Meta tags

A HTML meta tagok (kulcsszavak, leírás) kezeléséhez.

Mollom

Captcha alternatíva.

Nice Menus

Lenyíló menük létrehozása.

Node Clone

Tartalmak gyors másolása.

Node Import

Tartalmak tömeges importálása CSV fájlból.

Notify

E-mail értesítés a honlap változásairól.

Organic groups

Csoportok szervezése.

Page Title

A HTML oldal title tagjának beállítása.

Panels

Összetett szerkezetű oldalak (tipikusan címlap) készítésé hez.

Printer, e-mail and PDF Tartalmakhoz nyomtatás, e-mail küldés és PDF verzió funk versions ciók. Profile Permission

Egyes profil mezők elrejtése a felhasználó elől.

Protected Node

Jelszóval védhető tartalom.

Quotes

Véletlenszerű idézetek blokkban.

RealName

Valódi név megadható (itt lehet ütközés, szemben a felhasz nálónévvel).

Scheduler

Tartalmak időzített közzététele vagy elrejtése.

Shoutbox

Rövid üzenetek egy blokkban.

172. oldal


Site map

Automatikus site map készítése.

SMTP

SMTP levélküldés használata.

Storm

Projektek menedzselése.

SWF Tools

Flash lejátszó beépítése audió és videó fájlok lejátszásához.

Taxonomy Access Control

Taxonómia alapú jogosultságkezelés

Taxonomy Access Control Lite

Taxonómia alapú jogosultságkezelés

Taxonomy hide

Taxonómia kifejezések eltávolíthatók a tartalom megjelení tésekor.

Taxonomy Image

A kifejezések listázó oldalához kép illesztése.

Taxonomy List

Kifejezések listázása.

Taxonomy Manager

Kifejezések kezelése gyorsabban, tömeges műveletek stb.

Taxonomy Menu

Menü (és blokk) létrehozása szótár alapján.

Tell a Friend

Barátok meghívása egy közösségi oldalra.

TinyMCE

Wysiwyg szövegszerkesztő.

Transliteration

A feltöltött állományok nevében található speciális karakte reket használhatóakra cseréli.

Upload path

Feltöltött fájlok szétválogatása alkönyvtárakba.

User registration notifi E-mail értesítés regisztráció esetén. cation Userpoints

Pontok adományozása felhasználói aktivitásért.

Workflow

Munkafolyamat-kezelés állapotok és állapotátmenetek defi niálásával.

XML sitemap

Keresőrobotok számára sitemap

16. Sminkek használata

173. oldal

16. Sminkek használata Egy Drupal oldal vizuális megjelenítését a sminkek határozzák meg. A smink lecserélé sével vagy módosításával az egész honlap minden oldalának új megjelenést adhatunk85. Mielőtt a sminkekkel való ismerkedésbe belekezdünk, érdemes az adminisztrációs smin ket beállítanunk.

16.1. Az Adminisztrációs smink Az admin/settings/admin oldalon érdemes a helyett a Gar land sminkre váltani, hogy egy sminkkel való esetleges problémák könnyebben elhárít hatók legyenek (176. ábra).

176. ábra: Adminisztrációs smink beállításai Előnyös akkor is adminisztrációs sminket használni, ha a publikus smink szerkezete nem teszi lehetővé (pl. túl keskeny) az adminisztrációs oldalak nagy táblázatainak ké nyelmes használatát.

16.2. A Color modul Egyes sminkek (így az alapértelmezett Garland is) a bekapcsolt Color alapmodullal ké pes lesz arra, hogy különösebb munka nélkül is tudjon módosítani a honlap megjelené sén, annak átszínezésével (177. ábra).

85

Ezt talán legegyszerűbben úgy lehet megérteni, ha a http://themegarden.org/drupal6/ oldal Next The me gombjával más-más sminkekkel nézzük meg ugyanazt az oldalt.

174. oldal


177. ábra: A Color modul beállításai Ez azonban sokszor nem elegendő a weboldal egyedi arculatának kialakításához.

16.3. Sminkek telepítése A modulokhoz hasonlóan külső sminkeket is telepíthetünk Drupal honlapunk alá. Ehhez a letöltött smink állomány tartalmát a sites/all/themes alkönyvtárba kell másolnunk, majd a sminket engedélyezni az admin/build/themes oldalon. Több más hely körött a http://drupal.org/project/Themes oldalról is letölthetünk smin keket. Itt is figyelni kell a moduloknál ismertetett minőségi jellemzőkre. Jó tudni, hogy a sminkek minősége jelentősen eltérhet egymástól. Itt nem csak a vizuális megjelenésre, vagy a HTML/CSS szabványosságra, hanem további tipikus hibákra is ér demes felkészülni. Például: 

nem lefordítható szövegek kerültek a sminkbe



bizonyos (a Drupal által generált) kimeneti információkat nem jelenít meg (pl. az ún. kenyérmorzsa menü)



a beépített Dátum beállításokat nem veszi figyelembe

16. Sminkek használata 

175. oldal

bizonyos moduloktól a smink szétesik

A megfelelő smink kiválasztása után a sminkünket testre is szabhatjuk (178. ábra).

178. ábra: Sminkek beállításai A sminkek nem minden (egyébként a Drupal által konfigurálható) tartalmi elemet tud nak figyelembe venni. A fenti ábra bal oldalán minden kiválasztható, de egyes sminkek esetén lehetnek szürke elemek is. Az ábra jobb oldalán látható, hogy tartalomtípusonként lehet a beküldési információk (név, dátum) megjelenítéséről dönteni. (Például hírek esetén megjeleníteni, de oldalak esetén nem.) Egy tetszőleges sminket az oldalhoz (többek között) a következők segítségével tudjuk il leszteni: 

logó cseréje



webhely ikon cseréje



Webhely információk oldalon a honlap nevének beállítása (47. ábra)

Természetesen ezzel még csak alkalmaztuk, és nem szabtuk személyre a sminket.

176. oldal


16.4. Jogosultságok A System modul beállítható, ide kapcsolódó jogosultsága: 

más smink választása: több engedélyezett smink esetén kinek legyen joga saját kedvencet beállítani

16.5. Sminkek módosítása Megjegyzés: a fejezet további része csak bevezető jellegű, és – mivel a tárgynak nem előfeltétele semmilyen webfejlesztői ismeret, ezért – a számonkérésben nem fog szerepelni. Az alapcsomagban szereplő vagy más által készített sminkek gyakran nem felelnek meg a megrendelő és/vagy a látogatók igényeinek. Ezért két lehetőségünk van: 

saját sminket hozunk létre86, vagy



egy meglévő sminket módosítunk.

Nézzünk néhány egyszerűbb lehetőséget az utóbbira. Azt érdemes még itt megjegyezni, hogy a következő egyszerű megoldások inkább csak a tanulás kezdő lépéseinek tekinthetők, komolyabb honlap esetén nem járható ez az út. Ha hosszabb távon üzemeltethető, karbantartható oldalt szeretnénk, akkor sem miképpen nem módosíthatjuk a letöltött sminket. Ehelyett a 16.6. fejezet útmutatá sát kell követnünk.

16.5.1. Képek cseréje Szükséges előismeret: képszerkesztő program alkalmazása. Sok smink87 tartalmaz (179. ábra) egy fő dekorációs képet (180. ábra), amely alap webes ismeretekkel cserélhető, és ezzel a honlap témájához illő hangulatra hangolható.

179. ábra: A szerző korábbi honlapja

86

A sminkek létrehozásához vagy módosításához a http://drupal.org/theme-guide/6 oldalon találhatunk elegendő információt. 87

Például Marinelli, Andreas 02, Terrafirma Theme


177. oldal

180. ábra: A dekorációs kép A következő lépéseket kell elvégeznünk: 1. Keressük meg a dekorációs kép pontos helyét a böngészőnk segítségével: a képen jobb egérgombot nyomva, a helyi menüből válasszuk ki a Háttérkép megjeleníté se (vagy hasonló) menüpontot. Ez a szerző által korábban használt GlossyBlue88 smink esetén a sites/all/themes/glossyblue/images/header-bg.jpg (180. ábra). 2. FTP kapcsolatunkkal töltsük le a képet a saját gépünkre. (Készítsünk biztonsági másolatot is róla!) 3. Képszerkesztő programmal módosítsuk igényeinknek megfelelően, vagy hozzunk létre ugyanekkora és ugyanilyen nevű képet. 4. Töltsük fel a képet az eredetit felülírva. 5. Frissítsük a böngészőnkben az oldalt. Ezzel a módszerrel persze egyes további képek is lecserélhetők. Mindig meg kell azonban győződnünk arról, hogy a kép tényleg eredeti méretében fog-e minden esetben megje lenni. Megjegyzés: a webes tartalmak többlépcsős (böngésző, proxy stb.) gyorsítótárazása miatt előfordulhat, hogy a kép látszólag nem cserélődik. De a Ctrl + F5 vagy Ctrl + R kombinációk rövid időn belül segíteni szoktak.

16.5.2. CSS formázás Szükséges előismeret: HTML és CSS. Kisebb módosítások bármelyik smink esetén eszközölhetők, de komolyabb módosításra olyan sminket érdemes választani, amelyik direkt a CSS szintű továbbmódosításra lett kialakítva89. 1. Keressük meg a sminkünk könyvtárában a style.css fájlt 2. Szerkesszük a CSS szabványnak megfelelően 3. Töltsük fel a sminkhez készített képeinket is a megfelelő (tipikusan images nevű) alkönyvtárba 4. Teszteljük az oldalak újratöltésével Tesztelni több, különböző jellegű (egy tartalmat megjelenítő, tartalmakat listázó és űrla pokat tartalmazó) oldalon, és több elterjedt böngészőben is érdemes.

88

http://drupal.org/project/glossyblue

89

Például Framework, Zen, Artists C01, Hunchbaque,

178. oldal


16.5.3. Szerkezeti átalakítás, hibák javítása Szükséges előismeret: PHP, (sablonrendszerek). A szerkezeti átalakítás egyszerűbb esete, ha a smink által előállított HTML oldal szerke zete nem megfelelő a számunkra. Ekkor a smink page.tpl.php, esetleg block.tpl.php, box.tpl.php, comment.tpl.php vagy node.tpl.php állományának átszerkesztésére van szükség. A következőkben a fenti állományok alapértelmezett verzióiba nézünk bele a teljesség igénye nélkül. Az egyes sminkek ezeket az alapértelmezett kódokat váltják le, ezért az egyes sminkek módosításához ezekre az alapismeretekre lesz szükségünk. Forrás: http://api.drupal.org/api/files

page.tpl.php Az állomány a minden oldalon egységesen megjelenő HTML keretet és a változó tartal mak beillesztését megvalósító PHP nyelvű kódokat tartalmazza.

A nyelvi beállítások hatással vannak a HTML kimenetre. <meta http-equiv="Content-Style-Type" content="text/css" />

Pl. a generált meta tagok. <?php print $head_title ?>

Az oldal címe és a weboldal neve.

CSS stílusok és Javascript fájlok.
." accesskey="2">.

Böngészőben nem látszó, felolvasó programoknak szóló link a navigációs részek átugrá sára. Érdemes megfigyelni, hogy a Skip navigation szöveg fordítható (72. ábra), tehát ideális esetben itt a látogató nyelvén megfogalmazott szöveg lesz.

Az elsődleges linkek menü megjelenítése egy táblában.

Ha a logó megjelenítése be van állítva, akkor ez a kód a logó képét a címlapra mutató linkként jeleníti meg.

Ha a jelmondatot meg kell jeleníteni, akkor megjelenik.


179. oldal

" title="">
" title="">

Ha a weboldal nevét meg kell jeleníteni, akkor szintén megjelenik linkként.
'links', 'id' => 'navlist')) ?>

Az elsődleges linkek a táblázat végén jelennek meg. A másodlagos linkek kódja hasonló. Az egyes régiók megjelenítése függ attól, hogy az adott régióban van-e blokk. Például a left régió:

Webes tartalomkezelő rendszerek

Recommend Documents