VULKÁNI KŐZETMINŐSÍTÉS PROBLEMATIKÁJA TOKAJI-HEGYSÉGI PÉLDÁKON GYARMATI PÁI<* Összefoglalás : Tokaj-hegyaljai vulkáni kőzetek meghatározása és elnevezése eddig a szövet és fenokristályok alapján történt. Mivel azonban ezek a kőzetek 50 — 90 térfogat-százalékban mikroszkóposán meghatározhatatlan alapanyagból állnak, helytelen a kőzet alárendeltebb részén nyugvó rendszerezés, helyesebb a kőzet egészére kiterjedőkémiai elemzés figyelembevétele. S z á d e c z k y-K a r d о s s E . új magmás kőzetrend szere alapján az orto- és hemiortovulkáni kőzetcsoportokat megkíséreltük beilleszteni a kémiai elemzésen alapuló R i t t m a n n-féle vulkáni kőzetrendszerbe. Kitűnt, hogy a korábban andezitnek vélt kőzetek nagy része kémiailag a riodácitoknak és dácitoknak, a plagioklászriolitok egy része pedig a kvarclatitoknak felel meg. Mivel a R i t t m a n nnevezéktan alapján kapott kőzetnevek az átmeneteket és változatokat gazdagabban fe jezik ki, és a természeti viszonyokkal is szorosabb a kapcsolatuk, a jövőben ezekre is tekin tettel kell lennünk.
A modern kőzettani k u t a t á s m a is egyik legfontosabb kérdése a m a g m á s kőzetek, különösen a v u l k á n i kőzetek nevezéktana. A kőzetrendszertan alapját meghatározó h á r o m tényező: az ásványos, a szöveti és kémiai összetétel eddig még nern általánosan elfogadott h a t á r o k alapján határoz m e g egy kőzetet, t e h á t a leíróktól függően változik az illető kőzet neve. A legnagyobb eltérések a vulkáni kőzetek meghatározásában lehetnek. Míg a holokristályos mélységi kőzeteket az ásványos összetételük egyértelműbben h a t á r o z z a meg, addig a vulkáni kőzetek osztá lyozásához, amelyek alapanyagukban üveget v a g y mikrolitokat t a r t a l m a z n a k , a kémiai elemzésre is szükség van. í g y például sok d á c i t o t és riodácitot andezitnek véltek, mivel az a l a p a n y a g b a n r e j t e t t kvarc és szanidin mennyiségét n e m v e t t é k figyelembe. E z az oka annak, hogy az andezit közepes összetétele s a v a n y ú b b , m i n t a mélységi megfelelőjéé, a diorité. 108 szövete és mikroszkóppal m e g h a t á r o z h a t ó ásványos összetétele alapján andezitnek m o n d o t t Tokaji-hegységi kőzet közepes összetétele is ezt m u t a t j a . Összehasonlításképpen közöljük a Tokaji-hegységi (1), dunazugi (2), börzsönyi. (3), m á t r a i (4), cserháti (5) andezitek középértékét is (I. táblázat). /. 1.
SiO, А1 0 г
3
FeO MnO MgO CaO Na.O K.O TiO,
60,31 17,00 i 2,57 3,04 0,10 3,07 6,26 2,58 2,06 0,67
2.
58,15 17,99 3,76 2,72 0,15 2,08 6,81 3,02 2,42 0,66
táblázat 3.
57,38 18,60 3,86 3,05 0,14 1,61 6,26 3,17 2,22 0,83
4. 55,90 18,51 2,27 4,81 0,16 2,83 7,70 3,01 1,69 0,95
5.
54,70 18,09 2,76 5,79 0,10 2,66 8,08 3,37 1,75 1,05
E g y v u l k á n i kőzet meghatározásához t e h á t az ásványos összetétel és szöveti jelleg; m e l l e t t m é g kémiai elemzésre is szükség v a n . A m a g m á b ó l kristályosodó ásványok m i n ő sége és mennyisége azonban nemcsak a kémiai összetételtől, h a n e m a gáztartalomtól és. n y o m á s t ó l is függ. Ugyanazon kémiai összetételű m a g m a különböző körülmények között megszilárdulván különféle kőzeteket h o z h a t létre ( L a c r o i x heteromorf kőzetei). * Előadta a Magyar Földtani Társulat 1961. ápr. 26-i szakülésén.
Gyarmati
: Vulkáni
kőzetminősítés
problematikája
375
Meg kell különböztetnünk t e h á t egy kis nyomáson, általában kevés gáz kíséretében kelet kezett v u l k á n i f áciest és egy nagy nyomáson, sok gáz kíséretében keletkezett (szubvulkáni) fáciest. Mindkettő speciális ásványokkal jellemezhető. A v u l k á n i fáciesben találkoz h a t u n k pigeonittal (a diopszid és klinohipersztén izomorf keveréke), anortoklásszal, melilittel és leucittal, ezek azonban a nagy nyomású, szubvulkáni fáciesben hiányzanak. Az intratellurikus ásványok, m i n t az ensztatit, hipersztén és sok amfibol a vulkáni fá ciesben instabil, megtalálhatók azonban m i n t fenokristályok a szubvulkáni feltételek mellett keletkezett effuzív kőzetekben, de sohasem az alapanyag mikrolitjaiban. í g y a. k e v e r t fáciesekben keletkezett kőzeteknek jellemző, sajátos összetétele v a n a tisztán vul k á n i feltételek mellett kristályosodott kőzetekkel szemben. H a csak a fenokristályokat ismerjük, és nincs kémiai elemzésünk a kőzetről, n e m a d h a t u n k pontos meghatározást. R i t t m a n n a kőzet neve elé t e t t és N i g g 1 i által b e v e z e t e t t „fenő" jelzőt javasolja, mivel meghatározásuk a fenokristályok alapján tör t é n t . I l y módon egy v u l k á n i kőzet, amely sok plagioklászt és kevesebb s ö t é t á s v á n y t t a r t a l m a z , egy m e g h a t á r o z h a t a t l a n alapanyagban ,,feno-andezitnek" nevezhető, jelezvén evvel az ismeretlen alapanyagot, amely t a r t a l m a z h a t azonban k v a r c o t és szanidint, t e h á t valójában dácit vagy riodácit. Az andezitek legnagyobb része fenoandezit és kémiailag a d á c i t o k n a k és riodácitoknak felel meg. Ajánlatos t e h á t a kémiai összetételből k a p o t t név mellé zárójelben o d a t e n n i a móduszból nyertet. Pl. labradorit riodácit (hiperszténaugitandezit). Az eddig e l m o n d o t t a k általánosan és sajátosan érvényesek a Tokaji-hegységi vul k á n i kőzetek esetében is. Ásványos összetételük alapján a k o r á b b a n andezitnek, dácitn a k v a g y riolitnak h a t á r o z o t t kőzetek 50— 9 0 % - á t üveges v a g y mikrokristályos alap a n y a g alkotja, melynek közelítő összetételére csak a törésmutatójából következtethetünk. Ilyen esetben helytelen t e h á t a kőzet alárendeltebb részét alkotó, mikroszkóposán is m e g h a t á r o z h a t ó ásványokon alapuló kőzetnév használata, helyesebb a kőzet egészére kiterjedő kémiai elemzés figyelembevétele. A vulkáni kőzetrendszerezések közül a Tokaji-hegységi viszonyoknak leginkább megfelelő 195 l-es R i t t m a n n [1] és 1959-es S z á d e с z к y - féle [5] rendszert v e t t ü k alapul. A kémiai elemzésből s z á m í t o t t (normatív) á s v á n y t a n i összetételen nyugvó rend szerezéseknél (N i g g 1 i - egyenértéknormák, C I P W , részben Z a v a r i c k i j ) egy szerűbb, pontosabb, logikusabb és a természeti viszonyokkal j o b b a n számol m i n d k é t kőzetrendszerezés. R i t t m a n n n e v e z é k t a n á t a S z á d e c z k y - féle értelemben hasz n á l t o r t o - és hemiortovulkanitok csoportjára alkalmaztuk, a hipo- és metavulkáni főcso p o r t o k kőzetneveit pedig a kis hőmérsékletű ásványokra utaló megjelöléssel használtuk. Mivel az e m l í t e t t R i t t m a n n - n e v e z é k t a n még kevéssé ismert, szükségesnek t a r t j u k annak rövid ismertetését. R i t t m a n n , mivel az általánosan használt kőzet t a n i nevezéktan helynevekkel terhelt, csak a klasszikus, jól ismert neveket használja, m i n t riolit, dácit, t r a c h i t , andezit, fonolit, tefrit, b a z a n i t , leucitit, nefelinit és kombiná cióikat, m i n t riodácit, trachiandezit, vagy jelzős formában, m i n t fonolitos tefrit, az át meneti típusok jellemzésére. A t r a c h i t és trachiandezit k ö z ö t t i á t m e n e t i kőzettípusra a speciális latit, a labradorit dácit és b y t o w n i t dácit közötti kőzettípusra a nálunk kevésbé ismert b a n d a i t nevet használja. Ugyanazon kőzettípuson belül a színes ásványok mennyisége alapján megkülön b ö z t e t s ö t é t és világos v á l t o z a t o k a t . T o v á b b i megkülönböztetést tesz az uralkodó á s v á n y szerint, például olivinbazalt, v a g y alkáliatartalom szerint, m i n t alkáliriolit, alkálitrachit, jelezvén, hogy a földpátok Vg-a alkáliföldpát (szanidin, anortoklász, albit). Ezek a jelzők azonban a kőzetben való b a n jelenlevő á s v á n y o k r a kell, hogy vonatkozzanak, n e m pedig a n o r m a szerint számí t o t t a k r a , amelyek csak feltételezettek.
Földtani
376
Közlöny,
XCI.
kötet, 4. füzet
I l y m ó d o n megszüntethető a speciális kőzetnevek n a g y része, amelyeket é r t h e t ő b b meghatározásokkal helyettesíthetünk. A kőzetek meghatározásához és elnevezéséhez h á r o m kulcsot ad, amelyek k ö z ö t t ismereteink tökéletessége szerint v á l a s z t h a t u n k . I. kulcs: a m i k o r az á s v á n y t a n i összetétel (modusz) p o n t o s a n ismert, I I . kulcs: amikor az á s v á n y t a n i összetétel csak közelítően ismert, v a g y csak a fenokristályokat ismerjük, I I I . kulcs: a m i k o r kémiai elemzésünk v a n . Az I. és I I I . kulcs együttes h a s z n á l a t a ellenőrzési lehetőséget, ezenkívül pedig m ó d o t ad heteromorf kőzettípusok elkülönítésére is. T e k i n t e t t e l a jelentős mennyiségű (50 — 90%) ü v e g t a r t a l o m r a , a Tokaji-hegységi vulkáni kőzetek esetében még a fenokristályok pontos m e g h a t á r o z á s a és térfogat % - á n a k kimérése esetén is csak a I I . , főképpen azonban a I I I . kulcsot alkalmazhatjuk. Mivel a v u l k á n i fáciesekben a kémiai elemzésből az ásványos összetétel számítása igen összetett, R i t t m a n n n é h á n y d i a g r a m o t szerkesztett, amelyek lehetővé teszik a probléma grafikus megoldását, és egyben közvetlenül a kőzet n e v é t is megadják. Ezeknek a d i a g r a m o k n a k a használatához a kémiai elemzés súlyszázalékos ered m é n y e i t részben átalakítjuk, és a következő m ó d o n csoportosltjuk: Si0 Al Alk CaO FM
súlyszázalékos értékét n e m változtatjuk, A l O súlyszázalékos értékét 1/10-el csökkentjük, K 0 + 1,5 N a 0 , súlyszázalékos értékét n e m változtatjuk, F e 0 + 1,1 F e O + 2MgO, az MnO értékét hozzáadjuk értékéhez. A z u t á n elvégezzük a következő osztásokat k é t tizedes pontosságig 2
2
s
2
2
2
3
к =
K.O . f. Alk
,
es
an =
az
FeO
AI - Alk —-r—r AI + Alk
majd a fenti é r t é k e k alapján a diagramok és t á b l á z a t o k segítségével megkapjuk a kőzet nevét. E z e k u t á n nézzük meg, melyek azok a kémiai jellegek, amelyek a Tokaji-hegységi kőzeteket jellemzik. E d d i g csaknem 400 teljes elemzés készült el.* A m á r említett mód szerek alapján ebből 89 riolitnak, 26 riolittufának, 172 andezitnek, 12 dácitnak, illetve rioandezitnek, 12 t r a c h i t n a k , 15 b e n t o n i t n a k , 45 kaolinnak, 21 pedig egyébnek (kvarcit és alunit) bizonyult. A kőzetelemzések eredményeit a j o b b áttekinthetőség és összehasonlítási lehetőség érdekében variációs diagramon ábrázoltuk. Az á t s z á m í t o t t Z a v a r i c k i j - értékek alapján megszerkesztettük a Z a v a r i c k i j - d i a g r a m o t . A m á r i s m e r t e t e t t m ó d o n k i s z á m í t o t t u k a R i t t m a n n - é r t é k e k e t is a I I I . kulcs alapján, m a j d a diagramok segítségével m e g h a t á r o z t u k a kőzet R i t t m a n n javasolta nevét. A kőzetkémiai tulajdonságok ábrázolására a legegyszerűbb és legvilágosabb mód szer a variációs diagramok szerkesztése (1. ábra). Ezek vízszintes tengelyére az S i O értékeket, függőleges tengelyére pedig a t ö b b i komponens értékeit visszük fel. Mi a v a riációs d i a g r a m o k n a k ezt az általánosan h a s z n á l t formáját k é t kisebb v á l t o z t a t á s s a l al kalmazzuk. A vízszintes tengelyre az S i 0 csökkenő értékének megfelelően m a g u k a t az a
2
• B a r a b á s I,.-né 47, B a r n a J. 2, B e r n á t h 2, B i c s k e y I. 3, В u с s y I. 1, В u z á g h A. 1, C s a j á g h y G. 4, E m s z t К. 42, E t n s z t M. 22, F i n á l y I. 9, G á 1 d i G. 1, G e d e o n T. 2, G u z y K . - n é 58, J a n k ó v i t s Z,. 16, M a r s e h e к Z. 2, M i к a S. 1, N e m e s I<.-n é 60, S e r l y G. 2, S i m ó B . 9, S i i r i i J. 20, T a k á t s T . 18, T o l n a y V . 33, U j h e l y i S . 3, V e n d l A. 21, V e с s e y T. 2, V о t i s к y Z. 2 kőzet teljes elemzését végezte el.
2 Földtani Közlöny 1. ábra. Tokaji-hegységi kőzetelemzések variációs diagramja
Vulkáni kőzetminősítés
Рис. 1. Вариациноный диаграмм анализов горных пород, происходящих из гор Токай
:
Fig. 1. Variation diagram of rock analyses on Tokaj Mountains samples
Gyarmati problematikája 377
Földtani
378
Közlöny,
XCI.
kötet, 4. füzet
egyes kőzeteket rakjuk fel egyenlő távolságban, a t ö b b i oxidot pedig a n e m közös alapú függőleges tengelyen külön-külön ábrázoljuk. í g y a kőzet egyéni jellegei p o n t o s a b b a n tükröződnek. E z e n a variációs diagramon a 78,85 — 51,57% k ö z ö t t i S i 0 értékű kőzeteket á b rázoltuk. A d i a g r a m baloldalán a riolitok 78,85 (382. ignimbrit, Pálháza, Nagyvérhegy) — 71,48 (276. „ k ő p o r o s " riolittufa, Tállya, Törökmáj) jobboldalán az andezitek 66,96 (333. andezit, Sárospatak, Hosszú-hegy) — 51,57 (379. andezit, Hollóháza, Kisadorján) % S i 0 értékkel, a diagram középső részén pedig a dácitok, rioandezitek és a b o n t o t t kőzetek helyezkednek el. Az S i 0 függvényében vizsgálva a t ö b b i oxid viselkedését, a következő szembe t ű n ő jellegzetességeket állapíthatjuk meg: a diagram j o b b oldalán az andezitek nagyobb A 1 0 , F e 0 , F e O , MnO, MgO, CaO és TiO, értékkel, de kisebb N a 0 , K 0 értékkel szere pelnek. Az A l 0 - g ö r b e kiugró csúcsain hidrotermálisán e l b o n t o t t kőzetek, bentonit (pl. 181. Végardó) és kaolin (pl. 206. R á t k a ) , mélypontjain pedig alunit (257. Telkibánya) és kovaföld (248. Füzérkajata) v a n n a k . Az F e O és FeO fokozatosan növekvő értékkel általában ellentétesen viselkedik, p á r h u z a m o s a n csökkenő a kaolin, bentonit, kovaföld és alunit elemzéseknél. A riolitos t a r t o m á n y b a n a m e g n e m bízható В e r n á t h elemzések adják a kiugró F e 0 - c s ú c s o k a t (122, 121, 120, 117, 118). A hegység déli részének n é h á n y riolitos összetételű kőzete Szintén n a g y o b b F e 0 - é r t é k k e l szerepel, (185. riolittufa, Monok; 352. plagioklászriolit szőllő -hegy). A diagram á t m e n e t i részén n a g y F e 0 - é r t é k k e l b o n t o t t , káli-metaszomatizált andezitek (146, 147. b o n t o t t andezit, Mád, Pipiske; 233. t r a c h i t , R u d a b á n y á c s k a , N a g y Szava; 341. pszeudotrachit, Regéc, Serfőző p a t a k ; 100. zöldköves andezit, Telki b á n y a , A n d r á s b á n y a ; 268. pszeudotrachit, R u d a b á n y á c s k a , É h e s k ú t ; 269. pszeudo trachit, R u d a b á n y á c s k a , K i s Szava) és n é h á n y oxidáltabb á t m e n e t i jellegű kőzet helyez kedik el (48. andezit, E r d ő h o r v á t i , Hosszúcsere; 357. andezoriolit, Zsebrik; 49. andezit. E r d ő h o r v á t i , Eperjeskepatak; 71. andezit, Bodrogkisfalud, Nyerges-hegy). Az andezites t a r t o m á n y b a n 5 —6%-os F e 0 - t a r t a l o m m a l az oxi-típusok (272. andezit, Sátoralja újhely, Magos-hegy; 369. biotitos andezit. Füzér, Magos-hegy; 42. andezit, Pálháza, Róka árok; 359. andezit, N a g y R é p á s ; 378 andezit, Hollóháza, Kisadorján), az 54—51%. S i 0 - t a r t a l m ú , valódi andezitek (308. andezit, Telkibánya Fehér-hegy; • 278. andezit, Tállya, Kopasz-hegy) és n é h á n y káli-metaszomatikus kőzet (338. pszeudotrachit, Regéc,. Vár-hegy gerinc; 235. Rudabányácska) tartozik. 2
2
2
2
3
2
3
2
2
2
2
3
a
2
2
3
3
2
2
3
3
2
Az MnO értéke az andeziteknél sem éri el a 0,2%-ot. A MgO és CaO tökéletesen p á r h u z a m o s a n v á l t a k o z ó növekvő értékkel szerepel. A k é t oxid görbéjén levő m é l y p o n t o k m i n d e n esetben a K 0 - c s ú c s a i v a l esnek egybe. A N a 0 csak 2—3%-os ingadozást m u t a t , a K O váltakozása 8— 10%-ot is elér. A k é t alkália viselkedése a ferro-ferri vashoz hasonlóan csaknem mindig ellentétes, kiugró K 0 - é r t é k h e z n é h á n y tized százalékos N a 0 - t a r t a l o m tartozik. Mindkét alkália 1%-nál kisebb é r t é k ű a kaolinok n a g y részénél. Érdekes kapcsolat figyelhető meg a K 0 és F e 0 között. Az elemzések n a g y részénél párhuzamosan, másik részénél ellentétesen viselkedik a k é t oxid. A különbség valószínűleg a k á l i u m b a n való dúsulás folyamatának különbségé ből adódik. E g y i k esetben a káli-metaszomatózis n a g y o b b hőmérsékleten, oxidációs k ö rülmények k ö z ö t t m e n t végbe, amikor a vas nagyrésze ferri-vassá o x i d á l ó d h a t o t t (352_ Szőlő-hegy; 146. Pipiske-tető; 154. R u d a b á n y á c s k a ; 233. N a g y Szava; 341. Serfőző-patak; 391. P á n y o k ; 268. É h e s - k ú t ; 269. K i s Szava; 359. N a g y R é p á s ; 237. K á n y a - h e g y ; 338. Regéc, Vár-hegy) másik esetben pedig r e d u k t í v közegben (384. Somlyód; 157. Lóhalál; 124. Tolcsva, Szőlő-hegy; 390. Gyepű-hegy; 236. Gyepű-hegy; 144. Csető; 87. Cirókaárok; 204. Zsolnay-bánya; 377. Éhes-kút; 201. Zsolnay-bánya; 217. Zsolnay-bánya.) 2
2
2
a
2
2
2
3 :
Gyarmati
: Vulkáni
kőzetminősítés
problematikája
379
A T i 0 görbéje a bázisos kőzetek t a r t o m á n y a felé nő, azonban ezeknél is csak rit k á n é r i el az 1 %-ot. Legkisebb TiOyértékkel a kaolinok (226. Sárospatak, Zsolnay-bánya; 210. Sárospatak, Megyer-bánya; 205. Felsőkéked; 201. Sárospatak, Zsolnay-bánya; 177. Bodrogszegi) bentonitok (184. Végardó; 228. Tolcsva, Szőlő-hegy) és alunitok (257,- 259. Telkibánya, Kánya-hegy) szerepelnek. A Ti0 -csúcsokat t e k i n t v e szembetűnő azok egy beesése a K 0 - c s ú c s o k k a l (146. b o n t o t t andezit, Mád, Pipiske-tető; 124. riolit, Tolcsva, Szőlő-hegy; 236. t r a c h i t Telkibánya, Gyepű-hegy; 87. b o n t o t t andezit, Tolcsva, Ciróka2
2
2
2. ábra. Tokaji-hegységi kőzetelemzések R i t t m a n n an-k A-B diagramja Fig. 2. The R i t t m a n n an—к А —В diagram of analyses on Tokaj Mountains rock samples Рис. 2. ап-к A—В диаграмм no Ритману анализов горных пород, происходящих из гор Токай t
árok — u t ó b b i h á r o m kis F e 0 , FeO-értékkel — 247. trachit, Telkibánya, Nagy Oszró; 279. t r a c h i t , Telkibánya, Kánya-hegy). A kémiai összetétel és u g y a n a k k o r az,abból s z á m í t o t t lehetséges (normatív) á s v á n y t a n i összetétel leglogikusabb ábrázolásmódját Z a v a r i c k i j a d t a . Diagramján a 8 főkomponenst 4 alapértékkel és 5 kisegítő értékkel ábrázolja. Ezen, az á t m e n e t i jellegű kőzetektől eltekintve, jól elkülönül az andezitek és riolitok csoportja. A k é t csoport k ö z ö t t elhelyezkedő kőzetek kémiai összetételében m u t a t k o z ó szabálytalanságok leginkább hipo- és m e t a m a g m a t i t o s elváltozásokra vezethetők vissza. Ezek is elsősorban a bázisos, andezites 2
3
Földtani
380
Közlöny,
XCI.
kötet, 4. füzet
összetételű kőzeteket érintik. Leggyakoribb ilyen jelenség, amikor a CaO, MgO csökke nésével az A 1 0 , S i 0 és g y a k r a n a K 0 növekedésével a kőzet kémiai összetétele riolitos, alkálitrachitos összetételt nyer, szövete azonban felismerhetően andezites m a r a d . A d i a g r a m á t m e n e t i területére a h i p o m a g m á s a n elváltozott, valójában riodácitos, kvarclatitos összetételű andezitek esnek. í g y a tokaji Nagy-hegy kőzetei (325., 326. Nagy-hegy; 59. Tarcal; 322. Tokaj, vasútállomás; 321. P a t k ó - b á n y a ; 317. Lencsés-völgy; 319. T a r m a g - b á n y a ) , az északi, h a t á r m e n t i rész kőzetei (369. Füzér, Magas-hegy; 365. Nagy H r a b o v ; 363. Tolvaj-hegy; 361. Füzér, Vágott-hegy; 362. Nyerges-tető; 90. H r a b o v hegy) és a hegység déli részének riodácitos, dácitos jellegű kőzetei (39. Mád, Diós; 35. Őr-hegy; 37. Erdőbénye, Hidegkút; m e t a m a g m a t i t o s a n elváltozott a 146., 147. Mád, Pipiske-tető; és egészen a riolitos t a r t o m á n y b a n a 71. Bodrogkisfalud, Nyerges; 60, 72. Cigány-hegy). K i s A ( K 0 + N a 0 ) értékkel szerepelnek a hegység déli részének riolittufái (150.,- 151., 159. Bodrogkeresztúr; 148. Mád). A diagram körülhatárolható részén nagyobb A értékkel t ű n n e k ki a tállyai andezitek (277. Kopasz-hegy; 75. Kopasz-hegy; 74. Sas-tető; 126. Sas-hegy; 36. Hollós-tető; 65. Tállya-bánya). A regéci Vár-hegy dácitos (kvarclatitos) összetétele, á t m e n e t i jellege az elemzések egy részénél hipomagmás elválto zásra vezethető vissza (230., 229., 349. Vár-hegy), másik részük azonban kétségtelenül m e t a m a g m a t i t o s folyamat végeredményét tükrözi (348. nagyobb В értékkel, a m i t elsősor b a n az Al 0 -felesleg ad; 232: n a g y Al 0 -felesleggel, egészen kis С (CaO) értékkel; 346. uralkodóan n a g y Al 0 -felesleggel, kis A és С értékkel; 347. még n a g y o b b B, még kisebb A és С m ' = О értékkel). 2
3
2
2
2
2
3
2
2
2
3
3
A diagramról leolvasható, h o g y a Tokaji-hegységi andezitek nagy része közelebb esik az S tengelyhez, t e h á t s a v a n y ú b b , m i n t az igazi andezitek, melyek projekciópontja a 277. (Tállya, Kopasz-hegy) és 62. (Szokolya) közé kellene, hogy essék. Az i s m e r t e t e t t R i 1 1 m a n n - f é l e h a r m a d i k kulcs alapján 280 kőzetkémiai szempontból értékelhető kőzet közül 76 riolitnak, 35 karclatitnak, 24 riodácitnak, 91 labradorit riodácitnak, 8 dácitnak, 24 labradorit dácitnak, 7 t r a c h i t n a k illetve lamproitos t r a c h i t n a k , 2 latitnak, 2 trachiandezitnek, 6 labradorit trachiandezitnek, 2 andezitnek, 3 labradorit andezitnek adódott. A 2. á b r á n az említett kőzetek an-k diagramja látható. A k o r á b b a n riolitnak m o n d o t t kőzetek projekciópontjai a riolit és kvarclatit mező át m e n e t i részére esnek, az andeziteké pedig a riodácit, labradorit riodácit területére. Míg a k o r á b b i meghatározások alapján a riolitok 78,85 — 71,48, az andezitek pedig 66,96— 51,57% közötti S i 0 - é r t é k k e l szerepeltek, a R i t t m a n n -nomenklatúra alapján k a p o t t kőzetnevek lehetővé teszik, hogy az említett, 78,85 — 51,57 % SiO -értékek közé eső k ő z e t t a r t o m á n y t á r n y a l t a b b , az á t m e n e t e k e t p o n t o s a b b a n kifejező és a természeti vi szonyokat j o b b a n t ü k r ö z ő kőzetnevekkel tagoljuk. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a fenti megállapítások csak a S z á d e c z k y féle értelemben használt orto- és hemiortovulkanitokra érvényesek, t e h á t azokra a kőze tekre, amelyek alárendelt (< 5) százalékban t a r t a l m a z n a k könnyenillókat. A korábban készült és jelenleg készülő elemzések csaknem kivétel nélkül ilyennek minősíthetők. E n n e k m a g y a r á z a t a a még m a is uralkodó szemléletben található, miszerint teljes ké miai elemzésre csak „ é p " kőzetek érdemesek. Vulkáni területeinken, m i n t ismeretes, fel színen ezek a légritkábbak. A hipo- és m e t a v u l k a n i t o k minősítésére e dolgozatban nem t é r t ü n k ki. 2
a
Gyarmati:
Vulkáni kőzetminősítés
IRODALOM -
REFERENCES -
problematikája
381
ЛИТЕРАТУРА
1. R i t t m a n n , A. : Nomenclature of Volcanic Rocks. Bulletin volcanologique. 1952. — 2. S a w a r i с к i, A. N . : Einführung in die Petrochemie der Eruptivgesteine. Berlin. 1954. — 3. S a l á t J. ; Nomenklatura vulkanitov niektor^ch vulkanickych pohori Zapadnych Kárpát a Vihorlatu podl'a Rittmana. Geologicke prace. Bratislava, 1956. — 4. S a 1 á t, J. : Petrochemia w l k a n i t o v Presovsko — Tokajského pohoria. Geologicke prace. Zoäit 46. Bratislava 1957. — 5. S z á d e c z k y-K a r d о s s, E . : P a n t ó , G., S z é k y-F u x, V. : A preliminary proposition for developing a uniform nomenclature of igneous rocks. International Geological Congress : Report of the Twenty-First Session Norden 1960. Part X I I I . — 6. О n í á k о v a, P. : Petrochemia kystych neovulkanitov v Zemplinskom Ostrove. Sbornik. Vedeckych Prac Vysokej Skoly Technickej v Kosiciach, 1960.
Problems of the classification of volcanic rocks, as revealed by examples from the Tokaj Mountains, Northeastern Hungary P. GYARMATI
T h e d e t e r m i n a t i o n and classification of t h e volcanic rocks from t h e Tokaj M o u n t a i n s w a s performed u p t o now on t h e basis of their t e x t u r e a n d phenocrysts. Since, how ever, these rocks c o n t a i n from 50 t o 90 percent of microscopically unidentifiable g r o u n d mass, a classification based solely on t h e m i n o r fraction of t h e rock is unjustified a n d i t is more correct t o consider t h e chemical analysis results which characterize t h e rock as a whole. T h e a u t h o r h a s m a d e an a t t e m p t a t fitting t h e ortho- a n d hemiorthovolcanic rock groups (in t h e sense of t h e new classification of m a g m a t i c rocks b y E . S z á d e c z k y K a r d o s s ) i n t o R i 1 1 m a n n ' s chemical system of volcanic rocks. It was found t h a t t h e greater p a r t of t h e rocks formerly classified as andésites are chemically rhyodacites or dacites, whereas p a r t of t h e plagioclase rhyolites belongs t o t h e q u a r t z latite group. Since t h e nomenclature of R i t t m a n n offers a greater abundance of n a m e s for rock varieties a n d transitions a n d seems t o be b e t t e r fitted t o n a t u r a l processes, i t will be necessary in t h e future t o t a k e i n t o account also t h i s system of classification and nomenclature.
ВОПРОСЫ
ОПРЕДЕЛЕНИЯ
ВУЛКАНИЧЕСКИХ
ГОРНЫХ
ПОРОД
Пал Дъармати Определение и наименование вулканических пород Токайский гор до сих пор про изводилось на основании текстуры и фенокристаллов. Однако ввиду того, что эти породы сложены До 50-90 °/о их объема микроскопически неопределимой основой массой, нельзя систематизацию, опирающуюся на подчиненной части объема породы считать обоснован ной; более правильным является поэтому учет химического анализа, охватывающего породу в целом. Автор, на основании новой магматической системы Э. С а д е ц к и К а р д о ш а, попытался группы орто- и гемиортомагматических пород включить в вул каническую систему Р и т м а н а, основывающуюся на химическом анализе. Оказывалось, что большая часть пород, считавшихся раньше андезитами, соот ветствует химически риодацитам и дацитам, часть же плагиоклазовых риолитов квар цевым латитам. Т а к к а к наименоания по номенклатуре Ритманна гораздо содержатель нее выражают различные переходы и разновидности вулканических пород и к тому ж е они теснее связаны с природными условиями, необходимо в будущем, при реше нии таких проблем, считаться и с ними.
