VÖRÖSS ISTVÁN (1922-1947) BIBLIOGRÁFIA
Összeállította Béres Dezsö
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 2001
Készül t a Néme th Lás zló Vá rosi Könyv tárban
MUTATÓ
I. Előszó II. Tőle és róla közlő lapok, időszaki kiadványok, antológiák, kézikönyvek III. Eligazító jegyzet a folyóiratokról, antológiákról… IV. Tőle közölt irodalom a.)Versek folyóiratokban, kötetekben b.)Drámarészlet c.)Műfordítások d.)Elbeszélések, tárcák, riportok, tanulmányok V. Róla szóló irodalom a.)Könyvismertetések, riportok, újsághírek, tanulmányok b.)Gyász- és egyéb kegyeleti hírek VI. Vöröss István a rádióban és a televízióban VII. Első közlések folyóiratokban, periodikákban, alkalmi kiadványokban a.) versek b.) műfordítások c.) drámája d.) prózája VIII. Első közlések csak kötetekben, antológiában a.) Papírsárkány b.) Üvegpohár c.) Tű hegyén d.) Holt zendülő e.) Tiszamenti ének (antológia) I.X. Első közlésű műfordítások, csak kötetben X. A róla szóló irodalom mutatója
5 12 14 18 18 39 40 41 45 45 48 57 59 59 64 64 64 66 66 66 67 69 69 69 70
4
I. ELŐSZÓ
1947 március 29-én, egy verőfényes tavaszi napon, öt mázsa búza áráért temették el Vöröss Istvánt. Halálával ígéretes költői pálya tört derékba, amely ha már egésszé nem is vált, nem is merevedett torzóba. Halhatatlansággal kacérkodó költészete mintha csak érezte volna az Idő uralmát felettünk: föltartóztathatatlan indulatban, az Eleve Elrendelés által fiatalon halálra ítélve, de élni akarásban írta műveit. Halálra ítélve tolókocsiban, paralízistől, és kiszolgáltatottan, amint kiszolgáltatott az ember, aki alkot, aki verset ír. 1922 február 5-én született, Budapesten. Legkorábbról ismert őse a Sarkadról származott Veress Mihály református prédikátor, Thököly íródeákja, akit a Pozsonyban felállíttatott iudicium delegatum 1675-ben ad el gályarabnak itáliai vizekre. További elődei szintúgy református hitűek: papok, tanárok, jogászok, teológusok. Közvetlen felmenői, az apai nagyszülők, a századfordulón még Erdélyben élnek, s csak 1919 körül, a román megszállás elől menekülve kerülnek a későbbi, trianoni határok mögé. A másik ágat 1790 táján küldi tanítónak Hódmezővásárhelyre a református egyház. Apja, egy pesti banktisztviselő, és anyja, a budai Esterházy palota bejárónőjének lánya, első unokatestvérek. Rövid ideig a Józsefvárosban béreltek lakást, majd eddig ismeretlen okból Domonyba költözött a család. Ebben a Galga-menti kis faluban ismerkedett a betűvetéssel, itt serkentette gyermeki fantáziája mondókák, rigmusok farigcsálására. Nem bizonyított, de utalás van rá, hogy ekkoriban már néhány verse megjelent, valamelyik fővárosi lapban. Apja, a nagy tervekkel teli, hirtelen ember Domonyban magára hagyta a családot, és visszaköltözött ifjúsága városába, Kolozsvárra. A gyermeken már ekkor jelentkező betegség késztette az anyát Hódmezővásárhelyre, rokonokhoz költözni, 1929 elején. (Apjáról utolsó adatunk egy levél Kolozsvárról, 1938-as keltezéssel, melyben fia két első kötetét köszönti.) A Deák Ferenc utcai elemi iskola kisdiákja, mikor 1932-ben jelent meg először két verse a Vidám (később Vásárhelyi) Ifjúság oldalain, Hódmezővásárhelyen. Ekkor keltezett az a levél, melyet a lap felelős szerkesztőjéhez és kiadójához, Csáky Lajoshoz írt, s amelyben beszámol arról, hogy Pesten már jelentek meg versei. A bibliográfia e fejezetét még nem sikerült feltárni, a levél pedig a szerkesztő halála után megsemmisült. (Csak legépelt másolata áll rendelkezésre, s ez köztudottan nem hiteles bizonyíték.) Gimnáziumi tanulmányait már tolókocsijába kényszerülten kezdte meg. Tanára, Szathmáry Lajos, később atyai jóbarátja, a gimnázium diákságával karöltve adta ki elébb 1936-ban a Papírsárkány, majd 1937-ben az Üvegpohár című köteteit. Költői mesterségre ezután Galyasi Miklós bátorítja, bíztatja, aki a Tornyai Társaság titkára, maga is költő. Így írt: “költő vagy, a szépség keresője, a miértek vallatója. Te pedig, ifjú bölcs, költőnek születtél, és nem lényeges, hogy versíró leszel-e.” E meleg szeretetről tanúskodó levél az idők során szintén elkallódott, de nyomtatott változata olvasható a Vidám Ifjúságban. Kezei nem bírják el a vésőt, kalapácsot, ecsetet, de elbírják a tollat. Bénuló kezeivel rúnákat róva, szavakból gyúr szobrokat, fest képeket. Iskola- és olvasmányélményekből, a barátokkal tett közös kirándulásokból, sétákból merít invenciót festői, filozofikus hangulatú költeményeihez. „Szűk kagylójában még Babits Mihály, 5
Tóth Árpád zenéje dúdol tovább”. Írja róla 1940-ben Németh László Kiállítás Vásárhelyt – Darázs című írásában. Versei a Papírsárkány megjelenését követően gyakorta, az Üvegpohár után pedig rendszeresen kaptak nyilvánosságot a helyi lapokban. 1937-től már prózával is bemutatkozott. Cs. Szabó László közreműködésével 1939-ben kétszer hangzottak el versei a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. sugározta, „Amerika felé irányított, rövidhullámú” adásban. Szathmáry Lajos Németh Lászlót, Móricz Zsigmondot 1940. április 7-én vezette el a költő Sarolta utcai lakásába. Ez a személyes találkozás nyitotta meg előtte a fővárosi fórumot: elsőként Móricz lapja, a Kelet Népe, majd többek között a Híd, az Új Idők közölte verseit, utóbbi műfordításait is. Nehéz sorsú, szegény életű. A városi levéltárban segélykérelmeik sora lelhető föl – alig kaptak elutasítást. Albérletről albérletre vándoroltak. Anyja bedolgozó a Kokron gyárban, később „szellemi ínségmunkás” a városházán. Ami előny ebből származott, hogy a költő írógéphez, papírhoz, indigóhoz juthatott. Valószínű, hogy anyja hivatali elöljárói – felismervén a tehetséget – szemet hunytak a „természetbeni támogatás” ezen formája fölött. Tény, hogy Endrey Béla polgármester hagyatékából több Vöröss-kéz(gép-)irat került a gimnázium archívumába, s a költő ezeket hálával ajánlotta a legfőbb városatyának. 1940 decemberében, a Tornyai Társaság tisztújító közgyűlésén választmányi tagként köszönthette a műpártoló közönség többek között az abban a tanévben maturáló Vöröss Istvánt, és a városban már évek óta rendszeresen fölbukkanó Kohán Györgyöt is. Kettőjük barátságának kezdete erre az időszakra datálható. Ennek jelentőségét később láthatjuk. A kirobbanó második világháború, az általános nyomor – csak Vásárhelyen mintegy félezer, főleg agrár család éhínségben nyomorog - , saját helyzete: szinte természetes módon alakította át költészetét József Attila-i érzékenységű szociálissá. Harmadik kötetének, az 1943-ban megjelenő Tű hegyén-nek bevezető verse is híven érzékelteti ezt: “Asszonyom foszlott, mint rongy ruhája, gálája is nagyságák régi rongya , magamnak lám az állam is borostás, így tép az élet üszke, gondja; ökölbe rándul hát az izmom, szeretnék az arcodba belevágni, kiömlő véreden keresztül nagy kérdéseimbe belelátni.” A József Attila-hatások fejére olvasását berzenkedve fogadja, ám jogosságát idővel belátja. De ehhez a belátáshoz át kell élnie a háborút, túl kell esnie az első, nagy szerelmi csalódáson, s úgy kell élnie, hogy távol tartja magát a mindennapos és múlandó politikától. A kötetnek egyes háború- és fasisztaellenes darabjai miatt szinte visszhangtalanul kellett eltűnnie a piacról. Új színfolt a költő palettáján a szerelem hangja, s a kötetet néhány műfordítás is gazdagítja. A háború elsodorja tőle a szerelmet: Dica, a Kedves, a nehéz esztendőket Monoron vészelte át, s már soha többé nem ment Hódmezővásárhelyre. Ennek ellenére: “Nem változott meg az Idők folyamán Pistuka se, én se, sőt, a szeretet sem. De ez 6
már a kettőnk titka. Ő tudja, látnia kell most, hogy nem akadályozza a testi szem rövidlátó-volta, hogy alapjában semmi sem változott.” – írta a költő halála után az édesanyának. A szerelem amúgy is illúzió: mindent a léleknek, semmit a testnek?! Toulouse utolsó grófja, Lautrec csak gnóm volt, de testével szabadon rendelkezett! Dicát nem érheti semmi vád. Dicát, azaz Hatvani Juditot, aki szintén írt, s a háború után évekig Monoron tanítónősködött. Kötetének visszhangtalansága – hogyan is lenne 1943 karácsonya után akkor, mikor Kállay kormányát a felsőházban nacionalista, konzervatív irányzatok befolyásolták a demokratikus és szociális gondolkodás jegyében! - , szakítás szerelemével: mind befelé-fordulásra, önvizsgálatra sarkallta. Regényt írt és a színház is foglalkoztatta. A háború végére két teljes színdarab és kettő vázlata rejtőzött fiókjában. Ennyiről tudunk. Moldvay Győző a Válaszban közzétett nekrológjában említi a Viharvetőt – ez kissé hiányosan, de fönnmaradt – a Játék mögött címűt – évekkel ezelőtt még megvolt a vásárhelyi református gimnázium könyvtárában – , valamint a Magány szigete és az Ogorup népe vázlait. Az Ogorup népéből részlet jelent meg, egyébként mindkettő elveszett. A Viharvetőt és a Játék mögött-et Somlay Artúr olvasta. Erre következtethetünk abból, hogy a Viharvető egyik példányának utolsó oldalára följegyezte véleményét, miszerint ezt a darabot sokkal jobbnak tartja, mint az előzőt, s ha a szerző hozzájárul, egy „jó indulatú, mesterségét értő dramaturggal” színpadra segíti a darabot. (Jellemző, hogy a dráma ezen példánya szintén elkallódott; évekkel ezelőtt még megvolt a gimnázium könyvtárában.) Mivel másik befejezett darabja a Játék mögött, föltételezhető, hogy azt olvasta Somlay. 1945től egy teljesen új hangú költő jelentkezett, kinek verseiben más muzsika dúdolt tovább. Tiszta, mély zengésű verseiben tovább él Juhász Gyula öröksége, formakészsége pedig arról tanúskodik, hogy Kosztolányit, Radnótit, szonettjeit vizsgálva pedig Shakespearet is mestereinek tekintette. Kohán György, leszerelvén, leggyakrabban Hódmezővásárhelyen tartózkodott. Melegecske otthonra Vöröss Istvánék Damjanich utcai szobakonyhás bérlakásában talált. Ilonka, a költő anyja, egy személyben gondoskodó anya, modell, élettárs. Kohán itt (is) festegette képeit, egy negyvenszer nyolcvanas ablak, vagy egy petróleumlámpa minden világánál. A költő és a festő összeérő barátsága a beethoveni szimfóniák lassú, bölcs dallamait lopják a keletkező új versekbe, míg Kohán piktúráját egyre inkább a beethoveni hérosz hatja át. A német megszállók kitakarodása után a Vásárhely Népe napilap irodalmi prózai pályázatán - melynek bíráló bizottsági tagja volt Vöröss - tűnik föl Moldvay Győző. Ítélő és ítélt viszonya változott a sors akaratából rövid, de tartalmas barátsággá e pályázat révén. A két huszonéves költőn kívül ez idő tájt a város irodalmi életének jelentős, meghatározó alkotói: Németh László, Bibó Lajos, Pákozdy Ferenc, és az idő közben deportálásából hazatérő Galyasi Miklós. De jelentkezik az új generáció: Kárász József, Kovai Lőrinc (írók), Tárkány Szűcs Ernő (néprajz), Dömötör János (művészettörténet), a zeneszerző Kerekes Farkas László, és folytathatnánk a sort. A koalíció évei alatt leginkább A Vásárhelyi Független Újságban publikált, ám pártokon kívüliségét jelzi, hogy a többi helyi újság is szerzői között tartja számon. Pártsemlegességéről azonban meg kell jegyezni, hogy igen erős baráti kapcsolatban állt Takács Ferenc szociáldemokrata politikussal, a debreceni kormány iparügyi miniszterével, későbbi földművelésügyi államtitkárral. Talán az ő hatására, édesanyjával együtt belépett a szociáldemokrata pártba – erről tanúskodik a hagyatékban föllelhető 7
két, nevükre kiállított párttagsági könyv - , de tagdíjat nem fizettek, s arról sincs adat, hogy aktívan részt vettek volna a párt munkájában. Egyetlen politikus megnyilvánulása az a verse, melyet márvány táblába vésve, 1946-ban helyeztek el az Imre utcában állt agrárszocialista olvasóház falára (Ez a tábla ma a Szántó Kovács János Általános Iskola aulájában, Szántó Kovács szobra mellet található.): „Mint éhesnek az újsütet kenyér, ha éhségének kínja háborog úgy született az eszme e fehér falak között munkások, magyarok. vásárhelyi rögök nehéz kalásza ringatván magán az érlelő időt. Csapj föl hát te is dús aratásra, vándor, ki elmégy e falak előtt.” Legerősebb éve 1945, ekkor is inkább helyi lapokban jelentkezett. (. II. rész, táblázat). A folyóiatok tartalmából, impresszumából kiderül, hogy a honi sajtó különböző ideológiájú kiadványaiban fordult elő a neve, de önálló publikációval a szélsőségesen gondolkodó lapoktól tartózkodott. Ezek leginkább ismertetéseket, kritikákat közöltek köteteiről. Országosan csak az Időnk, és az Új Idők című lapokban tett közzé verseket egy-egy alkalommal. 1946-ban pedig csak Hódmezővásárhelyen publikál, itt az arány a prózai közlések többségét mutatja. Változást hozhatott volna a Puszták Népe (a Tornyai Társaság folyóirata), majd a Délsziget indulása, ám Vöröss váratlan, korai halála mindent derékba tört, mint ahogy közbeszólt az államosítás további kötetei sorsába is: a Bronztükör - negyedik verses kötetének kézirata - a Singer és Wolfner cég nyomdájának süllyesztőjében, az Athenaeumnál pedig regényének, az Eltévedt embereknek egy példánya kallódott el. A tervezett színházi bemutató is elmaradt. Mire országosan ismertté vált volna, a jelentősebb lapok csak nekrológokat, és azokhoz csatolt verseket közölhetnek róla, tőle, de hamarosan ezeket a – gyakran magánkezdeményezésű - folyóiratokat fölszámolják. De még vissza kell kanyarodnunk az időben: Galyasi irányításával 1946 februárjában szerveződik újjá a Tornyai Társág. Egy hónappal korábban Vörösst a szegedi Juhász Gyula Társaság is rendes tagjává választja. Kohán szellemisége azonban más irányba tereli a költőt, a művészet egyetemes, ideológiáktól mentes megnyilatkozásait keresi, mely elvhez kiváló partner az új barát: Moldvay Győző. Hármójuk különállását jelzi az is, hogy még ez évben, egy hónappal a Puszták Népének megjelenése után, azaz októberben, megjelentetik a Délsziget című folyóiratot, Moldvay Győző felelős-, Vöröss társszerkesztésében. A nyughatatlan lelkű Kohán pedig az ország különböző pontjairól szállítja a kéziratokat. A folyóirat fogadtatása lesújtó. Miért? “Hogyan állunk a magyar irodalommal?” – kérdezi Vöröss a Vásárhelyi Független Újság 1946 június 22-i számában. Mielőtt kikeresnénk a választ, emlékeztetnem kell az olvasót: a háború utáni Magyarország első írókongresszusa öt nap múlva kezdődik Debrecenben! Az Európa és magyarság címen közzétett írásában a feltett kérdésre válaszol: “…vajon csak a mi nyelvi határaink szabják meg Európa szűk ismereteit rólunk? Vajon ha nyelvünk tág hömpölygésű volna, de irodalmunk általánosságban ebben a gondolatkörben 8
mozogna, mint mostanság, szerencsésebb lenne-e helyzetünk? Alig hiszem. Mert az irodalom nem csak a nyelv, hanem a gondolat is… irodalmunkat mint eszközt, okvetlenül csak magyarságunk érdekében szabad fölhasználnunk? Ez volna az irodalom célja csupán, hogy: betöltse, elősegítse a telj-emberiség egyes részeinek, csupán e részek érdekeit szolgáló törekvéseit? Nem más eszközök valók erre?… A magyar irodalom nem akkor lesz európai, ha népisége, magyarsága felszínességben nyilvánul meg. …Jaj annak a gondolatnak, mely nem kétezer évre szól, de évekre csupán. S jaj annak a prófétának, ki tíz embert akar símogatni csupán, és nem mindenkit. Mikor e mindenkiben ama tízet símogatja.” Ezek a gondolatok rokonak azzal a kéziratos munkájával, melyet a Juhász Gyula Társaságban székfoglaló beszédként felolvasott. A koalícós irányelvektől való elhatárolódást jelzik e gondolatok, az elvi síkú távolodást a Társaságtól, s nem személyi ellentéteket, mint tartották ezt sokan. Közösség vállalása és fórum biztosítása azoknak, akiket a polgári antifasizmus irodalmi fasisztáknak bélyegzett, akiknek a negyvenötös igazolásoknál példás büntetést kértek. A szilencium oldása Németh Lászlónak, Szabó Lőrincnek, Kodolányi Jánosnak, Sinka Istvánnak. Ez volt a cél. Ezért jelent meg a Délsziget. Sarkadi Imre 1946-os lapszemléjében viszonylag megértő: “…komoly igények feszülnek ott” (t.i.: Hódmezővásárhelyen). Lukácsy Sándor viszont a Valóságban “alig leplezett ellenforradalmiság”-ként bélyegzi meg az új folyóiratot. Németh László szerint pedig példa nélküli, hogy egy ötvenezres lélekszámú mezővárosban egyidejűleg két irodalmi-művészeti folyóirat is jelen lehessen. A művészet olyan sziget, amelyre az avatottakon kívül senki sem léphet be – vallják. A művészet legyen mindenkié – veti ellen Sztálin szuronyaira támaszkodva, a népi demokrácia védelmében Rákosi és a politikai rendőrség. Igen. Ezt vallják ők is: “jaj annak a prófétának, aki tíz embert akar símogatni.” Gondoljunk bele: a művészet, mint sziget, nem magánterületet jelent. De vitathatatlan, hogy az avatottakon, a megérintetteken kívül más nem képes e belépést megtenni. Örök a tapasztalat, hogy a kirekesztett legtöbbször meg sem kísérli. Az irányirodalom nem irodalom, csak a parnasszista szintre emelt igények hozhatnak létre örökérvényű alkotásokat – jelenti ki kereken Vöröss. Ezért hát, hogy a Délsziget már harmadik száma után áldozata lett a sematizmusnak, a zsdánoviról mintázott kultúrpolitikai önkénynek. Részint ez játszott szerepet abban is, hogy Vöröss mára elfeledett költő. A Délsziget megszüntetése jelenti a kezdetét a vidéki folyóiratok fokozatos fölszámolásának, hogy helyükbe föntről ellenőrzöttek kerülhessenek. A demokrácia jegyében egyébiránt már ’46 decemberében kezdenek kirajzolódni a nem sokkal későbbi kommunista hatalom átvételének jelei. Ezért írhatja a költő Holt zendülő című versében: “hát elvesztetted, ímhol, a hazádat!”.. 1947 márciusában, Moldvay Győzővel egy kiránduláson, erős zápor éri utol őket. Tüdőgyulladást kap. Dica e hónapban keltezett verses levelében ezt írja: “Ne sajnálj engem! Más volt a Te lényed, s nem térhet vissza, ami elfutott, ám új csodákat kínál fel az élet; miért markolnál torz koldusbotot?!
9
Szemed tavához ezrek inni járnak, ne függönyözd el, ragyogjon a nap. Az új tavasz új lelket is fakasszon. Mi volt a múltunk: néhány pillanat. Már szirmok selyme illatoz a szélnek, ezer lehull, amíg egy megfogant. Te régi kedves, hidd el, ez az élet. Ne bánd a szirmot, ami elsuhant…” A költő betegágyából már soha nem ül tolószékébe. Abban a tudatban hal meg 1947 március 27-én, hogy kötetei, színdarabja, a Délsziget jó kezekben marad. Mit sem tudott arról a meghurcoltatásokról, melyeken Moldvay keresztül ment; a barát nem árulta el a politikai rendőrség ármánykodásait a folyóirat kapcsán. Moldvayt idézem ismét. A Vásárhelyi Független Újságban irta a költő halála után három nappal: „Nem egy rombadőlt palotát hagytál itt. Nem egy keserű csalódás ízével hagytál el bennünket. Az eszme pedig élni fog tovább, ha egyedül is kell küzdenem megvalósításáért. Erre kötelez felejthetetlen barátságunk, szellemed nagysága s azok szeretete, akik eddig már szívükhöz engedték halk szavunkat. Megalkuvás nem lesz. Azzal csak emléked mocskolnám be. Visszavonulást nem rendezünk, mert Te csak az előre vivő utat ismerted s tartottad egyedül járhatónak.” (A teljesség kedvéért írjuk ide: Moldvaynak 1986-ban sikerült, de már Hatvanban, folytatni a délszigetes munkát, kiadni a lapot. 1995-ben bekövetkezett halálával a Délsziget 35. száma után szűnt meg.) Vöröss István Hódmezővásárhelyen, a református Kincses Temetőben nyugszik, ahol - Bella István róla írt sorait idézve: - “…várja föltámadását. Várja, hogy jöjjön valaki, megérintse az aluvót, és azt mondja: Kelj föl és járj! Gondos kezek már elhengerítették sírja elől a követ.” ddddd A bibliográfia használatához nem kívánok külön magyarázatot fűzni, elegendő eligazításnak érzem a munka elejére helyezett tartalomjegyzéket. Megjegyezni valóm csak annyi, hogy a név- és tárgymutatóba a folyóiratokat, sajtótermékeket nem vettem fel, a könnyebb áttekinthetőség végett velük külön fejezetekben foglalkoztam (II., III. fejezetek.). Továbbá szükséges megemlítenem, hogy mindenhol a művek első közlését adom meg, esetleges másod-, harmadközlésekre az annotációban utalok. Végezetül köszönetet kell mondanom Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábor helytörténész uraknak türelmes segítségnyújtásukért, tudásuk, tapasztalatuk nélkül nem tudtam volna ezt az amúgy hibáktól nem mentes munkát elvégezni. Szintén köszönet a Németh László könyvtár minden dolgozójának, hogy szinte állandósult jelenlétemet el tudták-tudják viselni.
Béres Dezső Hódmezővásárhely, 2001 december 10
BIBLIOGRÁFIAI RÉSZ
11
II. Műveit közlő lapok, időszaki kiadványok, antológiák, kézikönyvek
Biblio. adatok száma
A kiadvány neve vásárhelyi / fővárosi vagy más, vidéki
Bibliográfiai tételek sorszáma tőle / róla
65
Vidám (Vásárhelyi ) Ifjúság
46
Népújság
28
Vásárhelyi Új Hírek
27
Délsziget
25
(1986-tól Hatvanban) Vásárhelyi Újság
1, 2, 4 – 7, 9, 10, 14, 18-26, 28-42, 44, 46, 47, 49, 52, 53, 56, 58, 59, 63, 86, 88, 89, 92, 96, 99, 101, 102, 104 – 106, 109-111, 113, 117, 119, 231, 250, 251, 266, 274, 6 – 8, 17, 43, 45, 48, 50, 51, 54, 55, 57, 61, 62, 64 – 72, 75, 76, 78, 81, 83, 84, 126 – 129, 131, 134, 136, 138, 139, 253, 254, 267, 278, 279, 281 – 283, 73, 74, 77, 79, 80, 85, 87, 90, 93, 95, 97, 100, 103, 107, 112, 114, 115, 121 – 124, 223, 224, 226, 229, 230, 252, 272, 154 – 156, 158, 159, 171, 172, 191, 201, 206, 214 – 218, 263 – 265, 302 – 305, 325, 346 – 348, 356, 12 – 16, 27, 232 – 244, 246, 247, 268, 273, 276, 277,
23 20 16 12
Vásárhelyi Független Újság Élet és Irodalom Új Idők Tiszamenti ének (antológia) Alföldi Újság Válasz Vásárhely Népe
147, 149, 151, 152, 160, 181, 255 – 258, 260 – 262, 291, 293, 296, 302 – 304, 311, 154, 190, 193, 195 – 205, 328, 329, 334, 335, 337, 344, 51, 91, 92, 94, 108, 118, 120, 125, 126, 132, 133, 135, 146, 225, 227, 228, 16, 57, 62, 79, 82, 116, 151, 174, 185, 220, 352, 353,
11 8 8 7 7 7
28, 148, 157, 180, 259, 290, 292, 295, 298, 301, 310, 161, 165 – 170, 299, 144, 145, 286 – 288, 294, 297, 297, 305, 163, 164, 173 – 175, 284, 306, 154, 205, 207 – 210, 330, 197, 215, 217, 338 – 340, 343,
Diárium Justitia Vásárhely és Vidéke
6
Puszták Népe
153, 171, 182 – 184, 300,
6
Vásárhelyi Szó
160, 178, 185, 186, 188, 313,
5 5 4 4 4
Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve Juss Csongrád Megyei Hírlap Szegedi Egyetem Új Aratás (antológia)
3
Híd
182, 189, 190, 316, 318, 211 – 213, 331, 332, 192, 321, 326, 336, 193 – 195, 327, 160, 178, 179, 309, 111, 130, 285, 12
4 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1
Vásárhely kővel van kerítve (szöveggyűjtemény) Magyarok Tiszatáj Új Hírek Naptára a 7 napról Délvilág Hajnalodik Időnk Kelet Népe Kortárs Magyar Nemzet Népújság Évkönyve Új könyvek Viharsarok A Hónap Alföldi Hétfő Bethlen Iskolai Híradó Eroica(Kohán-monográfia) Hódmezővásárhely jelesei Magyarország Magyar Út MÉL
182, 190, 221, 351,
1 1
MIL Napkelet
314, 271,
1 1 1 1 1 1 1 1
Pesti Hírlap Sorsunk Tanú Új Magyarság ÚMIL Vásárhelyi Krónika Vásárhelyi Népújság Vásárhelyi Tanulmányok
269, 172, 280, 275, 345, 349, 254, 139,
3 1 4
Rádiós műsorok Televíziós műsor önálló kötetek
176, 177, 307, 308, 315, 320, 248, 249, 280, 216, 350, 183, 341, 141, 142, 150, 289, 82, 116, 162, 222, 322, 323, 50, 245, 333, 353, 187, 312, 342, 159, 72, 324, 319, 280 270, 317,
354, 355,356 357, 3, 11, 140, 219,
13
III. Eligazító jegyzet a folyóiratokról, antológiákról, időszaki kiadványokról Fővárosi és más, vidéki orgánumok DIÁRIUM: irodalmi, kritikai folyóirat. 1931-ben, az Egyetemi Nyomda Magyar Könyvbarátok csoportja jelentette meg. Leginkább a Nyomda által készített könyvekből, azok szerzőitől közölt írásokat. Viszont kritikai rovatában áttekintést nyújtott a hazai könyvkiadás jelentős, jelentősebb eseményeire. 1948-ban szűnt meg. HAJNALODIK: kecskeméti folyóirat. „Az alföldi fiatal értelmiség nemzetpolitikai szemléje”. 1944 szeptemberében szűnt meg. Szerkesztőként jegyezte Németh László, Vámos Kálmán, Kiss Barnabás. HÍD: képes irodalmi, művészeti, tudományos és társadalmi hetilap. 1940 – 1944 között jelent meg, Szerkesztője Zilahy Lajos és Kállai Miklós volt. Főmunkatársai között Kodolányi Jánost, Móricz Zsigmondot, Németh Lászlót, Tamási Áront, József Jolánt tudhatta. IDŐNK: 1945 júniusától 1947 júniusáig, Szegeden megjelenő művészeti, irodalmi folyóirat volt. Szerkesztője elébb Szőke Győző, 1945 szeptemberétől Ertsey Péter, majd ’46 februárjától Somogyi Árpád. KELET NÉPE: szépirodalmi, társadalomtudományi, kritikai folyóirat. A népi írók mozgalmának szinte legjelentősebb fóruma. 1940-ben Móricz Zsigmond vette át a szerkesztését. A szerkesztő 1942-ben bekövetkezett halála egyben a lap megszűnését is jelentette. KORTÁRS: az 1947-ben indult művészeti, kritikai folyóirat felelős szerkesztője Hárs László, főszerkesztője Kassák Lajos. Munkatársai, szerzői jobbára szociáldemokrata beállítottságúak voltak. MAGYAR ÉLET: irodalmi, politikai folyóirat volt 1936 – 1944 között. Csuray Károly, Magyar Bálint, ifj. Fitos Vilmos, Szíj Gábor szerkesztette. A népi mozgalom „jobb szárnyának vezetése alatt állt.” Nacionalista, fajvédő; „népies ideológiája összeszövődött a nyílt fasizmussal.”
14
MAGYAR Út: a SOLI DEO GLORIA, a Magyar Református Diákok Szövetsége folyóirata volt 1934 – 1944 között. Szintén a népi mozgalom jobb szárnyához kötődött. Felelős szerkesztője 1942-től megszűnéséig Gombos Gyula volt. MAGYAROK: a második világháború után elsőként indult irodalmi, kritikai folyóirat. Ennek megfelelően, a koalíciós igények szerint, demokratikusan nyújtott fórumot a különböző gondolkodású alkotóknak. 1947-ben – ahogyan létrejöttek a másként vélekedők alkotói csoportjai - vette föl saját arculatát, amire a polgári – urbánus jelző illik leginkább. Szerkesztőjeként jegyezte Juhász Gézát, Kéry Lászlót, Kolozsvári Grandpierre Emilt. NAPKELET: a Magyar Irodalmi Társaság és Tormay Cécille által jegyzett folyóirat, 1923 – 1940 között. Támogatója a Horty-rendszernek. Megpróbálta ellensúlyozni a „Nyugat” folyóiratot. Kritikai rovata méltó a figyelemre. SORSUNK: Pécsett megjelent irodalmi, tudományos folyóirat 1941-től 1948-ig. Várkonyi Nándor szerkesztette. 1946-ig a Janus Pannonius Társaság, majd megszűnéséig a Batsányi János Társaság adta ki. TANÚ: Németh László „egyszemélyes” folyóirata volt 1932-1936 között. Pedagógiai célzatú írásaiban irodalmi, történelmi, filozófiai kérdésekkel foglalkozott. Ezekben a munkáiban merült föl „a minőség forradalma” eszméje, amiért később az „irodalmi fasiszta” jelzővel bélyegezték meg. ÚJ ARATÁS 1947-ben, már Vöröss István halála után, Szegeden megjelent antológia volt. ÚJ IDŐK: a szépirodalmi, társadalmi, művészeti hetilapot (1895 – 1949) a Singer és Wolfner cég adta ki. Herczeg Ferenc szerkesztette; célzott közönsége a „művelt, úri középosztály” volt. ÚJ MAGYARSÁG: Milotay István szerkesztésével, 1934-ben indult politikai napilap. Antikommunista, a Gömbös-kormányt kiszolgáló, majd a háborúból való „kiugrást” követően a nyilaspártiak szócsöve. 1944 végére megszűnt. VÁLASZ: Gulyás Pál szerkesztésével 1934-ben született folyóirat, mely a háború után, 1946 októberében, Illyés Gyulától jegyzetten indul újra. 1949 júniusában jelent meg utolsó száma.
15
Hódmezővásárhelyen megjelent sajtótermékek, időszaki kiadványok, antológiák a 7 napról : 1994-ben dr. Szöllősi Sándor és Égető Gyula által alapított hetilap, a város és vonzáskörzetének hírmagazinja. Főszerkesztője Herczeg Zsolt. Alföldi Hétfő: 1947 áprilisában, Hódmezővásárhelyen, öt számot megélt társadalmi és sport hetilap. Felelős szerkesztője volt Kurucz Dezső István. Munkatársai között tudta Galyasi Miklóst, Kristó Nagy Istvánt, Takács Ferencet Alföldi Újság: A szociáldemokrata párt napilapja volt 1945 – 1948 között. Munkatársai között tudhatta Posztós Sándort, Erdei Istvánt, Mátyás Sándort, Takács Ferencet. Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve: Az iskola életéről, tanárairól, diákságáról évente beszámoló kiadvány, mely értékes helytörténeti tanulmányokat is tesz közzé. Bethlen Iskolai Híradó: Impresszuma nincs. Feltehetőleg havonta jelentkező iskolai lap, felelős kiadója Földesi Ferenc, az akkori igazgató volt. Délsziget: Hódmezővásárhelyen, 1946 októberében Moldvay Győző felelős-, Vöröss István társszerkesztésében indult periodika. Harmadik száma után, 1947-ben, nem sokkal Vöröss halála után betiltották. 4. sorszámmal Moldvay Győző 1986-ban tudta folytatni a munkát, de már Hatvanban. Délvilág: 1991-ben, Szegeden szerkesztett, de a megye nagy városaiban kihelyezett szerkesztőségekkel bíró napilap. Juss: 1988 és 1992 között, évente négy alkalommal megjelenő Vásárhelyi Társadalomtudományi és Kulturális Szemle. A Petőfi Sándor Művelődési Központ adta ki, Szoboszlai Zsolt felelős szerkesztésében. Népújság: Független politikai napilap 1928 –1944 között. (1936. február 25-ig Vásárhelyi Friss Újság.) Felelős szerkesztője volt többek között Gonda József, Csáki Lajos (utóbbi jegyezte a Vidám (Vásárhelyi) Ifjúságot is.) Népújság Évkönyve: Fenti napilap népszerű kalendáriuma. Puszták Népe: 16
A Tornyai Társaság negyedévenként megjelenő szemléje 1946 – 1948 között. Felelős szerkesztője Galyasi Miklós, szerkesztője Tárkány Szűcs Ernő. Munkatársai voltak többek között Kristó Nagy István, Madácsy László, Cseres Tibor. Tiszamenti ének: Vásárhelyi versek a XX. századból. Antológia. 2000-ben, Hódmezővásárhelyen jelent meg. Szerkesztette Földvári László és Kőszegfalvi Ferenc. Új Hírek Naptára: Ifj. Szathmáry János és ifj. Dura Lajos által, 1939 – 1942 között megjelenő politikai napilap kalendáriuma. Vásárhely és Vidéke: 1991 márciusában, Ocsovszky László főszerkesztésével indult közéleti napilap. 1993-ban Moldvay Győző felelős-, Beszédes István főszerkesztésével jelent meg. 1994 december 31-én megszűnt. Vásárhely kővel van kerítve: Helyismereti gyűjtemény diákoknak. Antológia. 2000-ben jelent meg. Vásárhely Népe: 1944. október 30-án indult, „A Kommunisták Magyarországi Pártja Hódmezővásárhelyi Csoportja Napilapja.” 1949-től Viharsarok névvel jelenik meg. Vásárhelyi Krónika: 1995 novemberében, Olvasóköri Krónika néven, Fehér József és Visnyei Ferenc szerkesztésével indult havi kulturális lap. Amatőr alkotók fóruma kívánt lenni. 1996 áprilisától Vásárhelyi Krónika néven fut megszűnéséig, 1997-ig. Vásárhelyi Szó: A „Petőfi Kultúrház” műsorfüzetéből, 1955 novemberétől Moldvay Győző felelős szerkesztésével „kialakult” irodalmi, művészeti és kulturális szemle. 1956 októberében jelent meg utoljára hivatalosan. A decemberi, napilap formátumú szám engedély nélkül jelent meg, ezért Moldvayt meghurcolták. Vásárhelyi Tanulmányok: 1964–1968 között, 10 számot megjelentető antológia-sorozat, a város különböző, társadalmi, művészeti, szociális kérdéseit érintő dolgozatokkal. Vásárhelyi Új Hírek: = lásd: Új Hírek Naptára. Vidám (Vásárhelyi ) Ifjúság: 1931 és 1942 között megjelent ifjúsági hetilap volt. Kiadója, felelős szerkesztője Csáky Lajos, de volt munkatársa Farkas György és Dietrich Lajos is. A Turul Mozgalom szellemében írt, zsidó- és kommunistaellenes, kemény hangú cikkei miatt betiltották. 17
IV. A TŐLE KÖZÖLT IRODALOM a.) VERSEK FOLYÓIRATOKBAN, KÖTETEKBEN 1932 1. A kiskirály = Vidám Ifjúság, 2. sz., 11. p. 2. Magyarország = Vidám Ifjúság, 2. sz., 11. p. 1936 3. PAPÍRSÁRKÁNY Versek. Hódmezővásárhely, 1936. Szerkesztette, az előszót írta Szathmáry Lajos. Kiadta a református Bethlen Gábor Gimnázium tanulóifjúsága. Készült Erdei Sándor nyomdájában. 4. Dér = Vidám Ifjúság, XII. 27., 3. p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 13. p. 5. Hangulat = Vidám Ifjúság, XII. 27. 3. p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 6. p. 6. Papírsárkány = Vidám Ifjúság, XII. 27. 3. p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 28. p., Népújság, 1937. jan. 3. 4. p. 7. Ősz közeledtén = Vidám Ifjúság, XII. 27. 3. p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 30. p., Népújság, 1937. január 3. 4. p., Vidám Ifjúság, 1937. január 7. 3. p. (újraközlés) 8. Kripta = Népújság, I. 3., 4. p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 7. p. 18
9. Szavak emberei = Vidám Ifjúság, III. 14., 3. p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 26. p. 10. Csillagos éj = Vidám Ifjúság, IV. 25., 4.p. 11. ÜVEGPOHÁR Versek. Hódmezővásárhely, 1937. Szerkesztette, az előszót írta: Szathmáry Lajos. Kiadta a református Bethlen Gábor Gimnázium tanulóifjúsága. Készült Erdei Sándor könyvnyomdájában. 12. Ifjúság = Vásárhelyi Újság, IX. 12., 6.p. l.m.: ÜVEGPOHÁR, 9.p. 13. Szántóvető éneke = Vásárhelyi Újság, IX. 26., 6.p. 14. Esti beszélgetés = Vásárhelyi Újság, X. 3., 6.p. l.m.: Vidám Ifjúság, október, 4. szám, 4.p. 15. Üvegpohár = Vásárhelyi Újság, X. 17., 2p. l.m: ÜVEGPOHÁR, 13.p. 16. Ősz a Tiszán = Vásárhelyi Újság, X. 24., 2.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 187.p. 17. Letarolt mezőkön = Népújság, X. 24., 5.p. 18. Paraszti hitvallás = Vásárhelyi Ifjúság, XI. 22., 5.p.
19
19. Tél a szöllőshegyen = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 13., 5.p. 20. A pásztorok = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 27., 5.p. 1938 21. Szüretre várok = Vásárhelyi Ifjúság, I. 17., 2.p. 22. Parázs a hamu alatt = Vásárhelyi Ifjúság, I. 31., 2.p. 23. Pásztorok esti éneke = Vásárhelyi Ifjúság, II. 7., 5.p. 24. Téli állomás = Vásárhelyi Ifjúság, II. 28., 5.p. l.m.: Vöröss István versei a Magyar Telefonhírmondó és Rádió R.T 1939. IX. 23/24én, az „amerika felé irányított, rövidhullámú” adásában. 25. Paraszti ballada = Vásárhelyi Ifjúság, III. 7., 5.p. 26. Falusi pap = Vásárhelyi Ifjúság, IV. 3., 5.p. 27. Golgota után = Vásárhelyi Újság, április 15., 3.p. 28. Húsvéti vers = Vásárhelyi Ifjúság, IV. 18., 4.p. l.m.: Alföldi Újság, 1948. március 28., 3.p. 29. Halott az úton = Vásárhelyi Ifjúság, V. 22., 5.p. 20
30. Római költő = Vásárhelyi Ifjúság, V. 22., 5.p. 31. Papok sarja = Vásárhelyi Ifjúság, VI. 26., 5.p. 32. Valamerre = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 4., 5.p. l.m.: Vöröss István versei a Magyar Telefonhírmondó és Rádió RT. 1939. IX. 23/24én, az „amerika felé irányított, rövidhullámú” adásában. 33. Nyári vers = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 25., 3.p. l.m.: Vásárhelyi Ifjúság, VIII. 8., 4.p. (újraközlés) és Vöröss István versei a Magyar Telefonhírmondó és Rádió RT. 1939. IX. 23/24-én, az „amerika felé irányított, rövidhullámú adásában. 34. A szonett = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 25., 3.p. 35. Pogányok éjjele = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 31., 4.p. 36. Boszorkányok tánca = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 31., 4.p. 37. Ifjú király = Vásárhelyi Ifjúság, VIII. 8., 4.p. 38. Primavera = Vásárhelyi Ifjúság, VIII. 15., 4.p. 39. Hunnok útja = Vásárhelyi Ifjúság, VIII. 15., 4.p. 40. Hunyó nappal = Vásárhelyi Ifjúság, VIII. 29., 4.p. 21
41. Nanukám neve napjára = Vásárhelyi Ifjúság, IX. 26., 4.p. 42. Szántóvető = Vásárhelyi Ifjúság, XI. 14., 4.p. l.m.: ÜVEGPOHÁR, 26.p. és Vásárhelyi Ifjúság, 1941. XII. 21., 2.p. (újraközlés) 43. Fürdőszoba = Népújság, XI. 20., 2.p. 44. Emberek a pusztán = Vásárhelyi Ifjúság, XI. 21, 3.p. 45. Fiatal erdő = Népújság, XI. 27., 4.p. l.m.: Vöröss István versei a Magyar Telefonhírmondó és Rádió RT. 1939. IX. 23/24én, az „amerika felé irányított, rövidhullámú” adásában. 46. Az új földesúr = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 5., 4.p. 47. Nyomdász = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 12., 4.p. 48. Krisztus a falun = Népújság, XII. 25., 8.p. 49. Új Karácsony = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 26., 5.p. 1939 50. Oltár a pusztán = Népújság Évkönyve, 26.p. 51. Róka az erdőn = Népújság, I. 8., 7.p. l.m.: Új Idők, 1940. 4. sz., 80.p. 22
52. Későn kel a nap = Vásárhelyi Ifjúság, I. 9., 4.p. 53. Megjött a herceg = Vásárhelyi Ifjúság, I. 16., 4.p. 54. Szénásszekér = Népújság, I. 22., 4.p. 55. Spleen = Népújság, II. 12., 7.p. 56. Szálloda = Vásárhelyi Ifjúság, II. 13., 2.p. 57. Új Hegyibeszéd = Népújság, II. 26., 3.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 190.p. 58. Kárognak a kürtök = Vásárhelyi Ifjúság, II. 27., 4.p. 59. Két legény jött keletről = Vásárhelyi Ifjúság, III. 13., 4.p. 60. Márciusi fűz = Népujság, III. 15., 3.p. 61. Gyümölcsös = Népújság, IV. 2., 3.p. 62. Húsvéti szonett = Népújság, IV. 9., 4.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 182.p. 63. Add a kezedet = Vásárhelyi Ifjúság, IV. 10., 3.p. 23
64. Mosolyogtam a bölcseket = Népújság, VI. 25., 5.p. 65. Kisváros = Népújság, VII. 2., 3.p. 66. Halottöltöztetők = Népújság, VII. 16., 7.p. 67. Alföldi vonat = Népújság, VII. 25., 4.p. 68. Így szólnék = Népújság, VIII. 1., 5.p. 69. Ünnepély után = Népújság, VIII. 13., 2.p. 70. Aranyökör = Népújság, VIII. 27., 3.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 10.p. 71. Olvasol = Népújság, IX. 10.,6.p. l.m.: Vöröss István versei a Magyar Telefonhírmondó és Rádió R.T. 1939. IX. 23/24én, az „amerika felé irányított, rövidhullámú” adásában. 72. A tehén = Népújság, X. 21., 5.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 67.p., és Bethlen Iskolai Híradó, 1964. január, 1.p. 73. Esti varázslat = Vásárhelyi Új Hírek, XI. 26., 6p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 27.p., és HORIZONTOT A POR ÉS SÁR FÖLÉ, Petőfi Rádió, 1991. VI. 7. 74. Konyha I. Reggel = Vásárhelyi Új Hírek, XII. 3., 6.p. 24
75. Kínai versek I.; Sajt, zsömle, gyümölcs = Népújság, XII. 9., 5.p. 76. Modern vers a darázsról = Népújság, XII. 23., 15.p. 77. Szonett, régi karácsonyról = Vásárhelyi Új Hírek, XII. 24., 10.p. 1940 78. Egy hangya alszik = Népújság, I. 5., 2.p. l.m.: Népújság, IV. 13., 2.p. (újraközlés) 79. Cseng a kancsó = Vásárhelyi Új Hírek, I. 21., 4.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 180.p. 80. Szatíra a teás hölgyről = Vásárhelyi Új Hírek, II. 4., 6.p. 81. Öregasszony éleszti a tüzet = Népújság, II. 19., 3.p. 82. Álmos, kába kert = Kelet Népe, 4. szám, 19.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 179.p. 83. Januári nap = Népújság, III. 13., 3.p. 84. Kínai versek III. Tejespohár = Népújság, V. 11., 6.p. l.m.: Tű hegyén, 65.p. 85. Pihegés = Vásárhelyi Új Hírek, VI. 2., 6.p. 25
86. Az éhség harsogása = Vásárhelyi Ifjúság, VI. 9., 3.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 66.p. 87. Karaván = Vásárhelyi Új Hírek, IX. 15., 3.p 88. Munkástelep =Vásárhelyi Ifjúság, X. 13., 2.p. 89. Magam = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 8., 2.p. 90. Gyufák = Vásárhelyi Új Hírek, XII. 8., 3.p. 1941 91. Kismacska játszik = Új Idők, 2. szám, 10.p. 92. Öregasszonyok = Vásárhelyi Ifjúság, II. 2., 3.p. l.m.: ÜVEGPOHÁR, 34.p., és Új Idők, 13. szám, 379.p. 93. Varjú-vers = Vásárhelyi Új Hírek, II. 9., 7.p. 94. Brilliáns = Új Idők, 7. szám, 194.p. 95. Bolondok tánca = Vásárhelyi Új Hírek, II. 23., 6.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 26.p. 96. Hunyó nap után = Vásárhelyi Ifjúság, III. 23., 2.p. 26
97. Fiatal állat = Vásárhelyi Új Hírek, III. 23., 3.p. 98. Győzelem = Vásárhelyi Ifjúság, V. 4., 3.p. 100. Kicsike = Vásárhelyi Új Hírek, VI. 8., 3.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 39.p. 101. Csobogó nap = Vásárhelyi Ifjúság, VI. 8., 3.p. 102. Amerika = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 6., 3.p. 103. Okosok = Vásárhelyi Új Hírek, VII. 6., 3.p. 104. Englishmann = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 13., 3.p. 105. Modern vers = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 20., 2.p. 106. Öregember = Vásárhelyi Ifjúság, VII. 27., 3.p. 107. Csacska vers =Vásárhelyi Új Hírek, VII. 27., 4.p. 108. Április = Új Idők, 17. szám, 520.p. 109. Lovak = Vásárhelyi Ifjúság, IX. 7., 3.p. 27
110. Mosolyok = Vásárhelyi Ifjúság, X. 12., 4.p. 111. Pasztell a kertről = Váráshelyi Ifjúság, X. 19., 3.p. l.m.: Híd, 1943. január, 30.p. 112. Farkasok = Vásárhelyi Új Hírek, X. 26., 2.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 44.p. 113. Hozzád beszélek = Vásárhelyi Ifjúság, X. 26., 2.p. 114. Kamra = Vásárhelyi Új Hírek, XII. 14., 2.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 21.p. 115. Hajdútánc = Vásárhelyi Új Hírek, XII. 14., 2.p. 116. A nap a tiszta tóba néz = Kelet Népe, 23. szám, 18.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 186.p. 117. Aranyvörös = Vásárhelyi Ifjúság, XII. 21., 2.p. 118. Esti kép = Új Idők, 26. szám, 792.p. l.m.: PAPÍRSÁRKÁNY, 12.p. 1942 119. Rügyellő = Vásárhelyi Ifjúság, i. 11., 2.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 43.p.
28
120. Lágyan = Új Idők, 4. szám, 91.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 29.p. 121. Apró = Vásárhelyi Új Hírek, II. 15.,3.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 26.p. 122. Harmat = Vásárhelyi Új Hírek, II. 22., 2.p. 123. Március = Vásárhelyi Új Hírek, III. 15., 2.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 50.p. (nem azonos Üvegpohár 21.p.-vel) 124. Papok = Vásárhelyi Új Hírek, IV. 5., 4.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 86.p. 125. Gyümölcsök = Új Idők, 17. szám, 498.p. 126. Igézet = Népújság, IV. 23., 4.p. l.m.: Új Idők, 22. szám., 647.p. 127. A paléi iskolára = Népújság, VII. 18., 4.p. 128. Csúfolódó = Népújság, IX. 14., 5.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 75.p. 129. Terelő = Népújság, X. 10., 7.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 42.p.
29
130. Dinnyehordó asszonyok = Híd, XI. 15., 21.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 46.p. 131. Szonett (A déli kertből, imhol…) = Népújság, XII. 24., 7.p. 132. Jó szó a kutyának = Új Idők, 39. szám, 377.p. 1943 133. Gyöngyök esője = Új Idők, 2. szám, 51.p. 134. XIX. szonett = Népújság, VII. 3., 4.p. 135. Szonett = Új Idők, 28. szám, 45.p. 136. XXII. szonett = Népújság, X. 2., 7.p. 137. Szalmaszálvitéz éneke = Magyar Élet, 10. szám, 15.p. 138. Három vers = Népújság, X. 23., 7.p. (Három számozott költemény, 1.: A fák álmodtak akkor… 2.: Hajnali, illatos erdő… 3.: Az esti erdőn bandukolt a Kedves…) 139. Ibolya = Népújság, XI. 6., 3.p. l.m.: VÁSÁRHELYI TANULMÁNYOK, 1964., 86.p.
30
140. TŰ HEGYÉN Versek [és műfordítások]. Szerkesztette Szathmáry Lajos. Kiadó: Exodus. Készült Pápán, a Főiskola Nyomdájában. 1944 141. A nyár oly szőke = Hajnalodik, 7. szám, 208.p. 142. Cinege = Hajnalodik, 7. szám, 208.p. 143. Méhes = Népújság, V. 6., 7.p. 1945 144. Üres pipával = Vásárhely Népe, I. 11., 2.p. 145. Erdővágó = Vásárhely Népe, I. 31., 2.p. 146. Október: vén juhász = Új idők, 13. szám, 343.p. 147. Mint a nyár = Vásárhelyi Független Újság, II. 24., 3.p. 148. Proletárok = Alföldi Újság, V. 1., 3.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 17.p. 149. Varjak, villogó télidőben = Vásárhelyi Független Újság, V. 11., 4.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 49.p.
31
150. Akár egy kóbor, kolduló barát = Időnk, május-júniusi szám, 6.p. 151. Mikor belép a szobába = Vásárhelyi Független Újság, VI. 8., 4.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 184.p. 152. Csata = Vásárhelyi Független Újság, VII. 6., 4.p. 1946 153. Bíborló hajnal, kakasokkal = Puszták Népe, I/1. szám, 29.p. 154. Holt zendülő = Délsziget, I/1. szám, 30.p.; l.m.: Élet és Irodalom, 1987. X. 30., 15.p.; Justitia, 1987. 3. szám.; HOLT ZENDÜLŐ, 35.p.; Vásárhelyi Televízió: Holt zendülő. 1992. III. 26.; Délsziget, l996. 35. szám, 17.p. 155. Majd elbújdokol… = Délsziget, I/1. szám, 30.p. l.m.: Vásárhelyi Televízió: Holt zendülő. 1992. III. 26.; HOLT ZENDÜLŐ, 57.p. 156. Immár a pincék, hordók torka mély = Délsziget, I/1. szám, 31.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 29.p. 157. Fegyveres = Alföldi Újság, XII. 25., 3.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 44.p. 1947 158. Bőség = Délsziget, II/1. szám, 36.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 12.p.
32
159. Messze magamtól = Alföldi Hétfő, IV. 8., 1.p. l.m.: Délsziget, l987. 7. szám, 34.p., HOLT ZENDÜLŐ, 6.p. 160. Hajnali pirulás = Vásárhelyi független Újság, IV. 27., 3.p. l.m.: ÚJ ARATÁS, 1947., 5.p., Vásárhelyi Szó, 1955. 4. szám, 5.p., HOLT ZENDÜLŐ, 37.p. 161. Nyári fürdő = Válasz, 4. szám, 362.p. 162. Hajad fürtjében = Kortárs, április, 11.p. 163. Szonett, háborúban = Diárium, Húsvéti szám, 25.p. 164. Eszik a vénasszony = Diárium, Húsvéti szám, 25.p. 165. Mint nyárfasor = Válasz, 5. szám, 433.p. 166. Mert visszajövén szereted magad = Válasz, 5. szám, 433.p. 167. Kolduló barát = Válasz, 5. szám, 434.p. 168. Csősz = Válasz, 5. szám, 434.p. 169. Gyermekség: fájó, fanyar íz = Válasz, 5. szám, 434.p.
33
170. Látomás = Válasz, 5. szám, 435.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 39.p. 171. Már bús október ballagott… = Puszták Népe, II/2. szám, 137-138.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 26.p., Délsziget, l994. 28. szám, 45.p. 172. Parton a füzekkel = Sorsunk, 6. szám, 344.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 26.p., Délsziget, 28. szám, 45.p. 173. Se barát, se szerető, se rokon = Diárium, Könyvnapi szám, 86.p. l.m.: Vásárhelyi Televízió: Holt zendülő. 1992. III. 26., HOLT ZENDÜLŐ, 55.p. 174. Darazsak = Diárium, Könyvnapi szám, 86.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 181.p. 175. Három katona = Diárium, Könyvnapi szám, 86.p. 176. Mormogva fordul vissza a medve = Magyarok, 6. szám, 443.p. 177. Hol a barnaarcú s barnamosolyú lány… = Magyarok, 6. szám, 443.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 20.p. 178. Bűbáj halála = Új Aratás, 4.p. l.m.: Vásárhelyi Szó, 1955. 3. szám, 5.p. 179. Mint áldott anyaföld… = Új Aratás, 5.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 14.p.
34
180. Márciusi seregek = Alföldi Újság, III. 13., 4.p. 181. Fák alatt, a fürge füsttel = Vásárhelyi Független Újság, III. 28., 5.p. 182. Külvárosi este = Puszták Népe, III/1. szám, 7.p. l.m.: BETHLEN GÁBOR GIMNÁZIUM ÉVKÖNYVE, 1970., 55.p., VÁSÁRHELY KŐVEL VAN KERÍTVE, 168.p. 183. Mindhalálig = Puszták Népe, III/1. szám, 7.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 34.p., Délvilág, 1992. XII. 12., 2.p. 184. Szeptember bajszán bor csorog = Puszták Népe, III/3. szám, 182.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 17.p. 1955 185. Magyarország = Vásárhelyi Szó, (december) 5. szám, 2.p. l.m.: TISZAMENTI ÉNEK, 183.p. (Nem azonos a 2. tétel Magyarország című versével.) 1956 186. Polgár = Vásárhelyi Szó, (január) 1. szám, 16.p. 187. Vázlat: 1942. = Viharsarok, III. 29., 3.p. 188. Anyám (részlet, 1-3. versszakok) = Vásárhelyi Szó, (június-július) 6-7. szám, 24.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 50-51.p. (A teljes változat kiadatlan.)
35
1970 189. Tájék = Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve, 54.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 42.p. 190. Tanyák, vak napon = Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve, 55.p. l.m.: Élet és Irodalom, 1987. X. 30., 15.p., HOLT ZENDÜLŐ, 43.p., VÁSÁRHELY KŐVEL VAN KERÍTVE, 169.p. 1987 191. Mint aki testál, hagyatkozik… = Délsziget, 7. szám, 34.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 31.p. 192. Rózsa, vérbarna levelekkel = Csongrád Megyei Hírlap, III. 28., 7.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 23.p. 193. Medve, bronz-avarú erdőn = Szegedi Egyetem, április 7., 4.p., l.m.: Élet és Irodalom, X. 30., 15.p., HOLT ZENDÜLŐ, 46.p. 194. Mint téli szobák alkonyi homálya… = Szegedi Egyetem, április 7., 4.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 22.p. 195. Hát lődd csak, versem… = Szegedi Egyetem, április 7., 4.p. l.m.: Élet és irodalom, X. 30., 15.p., HOLT ZENDÜLŐ, 70.p. 196. Akár egy boldog kisgyerek… = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. 197. Az fáj neki: én értem őt… = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p., l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 62.p., Vásárhely és Vidéke, 1992. XII. 12., 2.p.
36
198. Fáradt puli, hogy tereli a szél... = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 67.p. 199. Hőség = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 41.p. 200. Novemberi ballada = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 48.p. 201. Nyílj szét föld… = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: Délsziget, 17. szám, 18.p., HOLT ZENDÜLŐ, 75.p. 202. Ne te üzenj… =Élet és Irodalom, X.30., 15.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 73.p. 203. Villám, fekete lobbanás = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 25.p. 204. Végtelen: bús októberi ég… = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 64.p. 205. Viseld, hogy elviselhesd… = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. l.m.: Justitia, 1988. 3. szám, HOLT ZENDÜLŐ, 56.p. 1988 206. Ferenc napra = Délsziget, 10. szám, 7.p.
37
207. A halál kapuin innen = Justitia, 3. szám l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 61.p. 208. Forduló = Justitia, 3. szám l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 44.p. 209. Nem elég… = Justitia, 3. szám l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 76.p. 210. Azért a nyárfák… = Justitia, 3. szám 211. A fák alá oly lágyan… = Juss, márciusi szám, 50.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 69.p. 212. Rozstábla, késő alkonyatban = Juss, márciusi szám, 50.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 47.p. 213. Végső fokon = Juss, márciusi szám, 51.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 60.p. 1990 214. Eső, eső, eső = Délsziget, 16. szám, 13.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 27.p. 215. Fáim alatt = Délsziget, 16. szám, 13.p. l.m.: Vásárhely és Vidéke, 1992. III. 28., 4.p., HOLT ZENDÜLŐ, 28.p.
38
216. Mennyi vers, mennyi szépség… = Délsziget, 16. szám, 47.p. l.m.: Vásárhely és Vidéke, 1992. III. 28., 4.p., HOLT ZENDÜLŐ, 36.p., a 7 napról, 1999. I. 28., 5.p. 217. Asszony a világ… = Délsziget, 17. szám, 18.p. l.m.: Vásárhely és Vidéke, 1992. III. 28., 4.p., HOLT ZENDÜLŐ, 71.p. 218. Pogány szertartás = Délsziget, 17. szám, 18.p. l.m.: HOLT ZENDÜLŐ, 72.p. 1992 219. HOLT ZENDÜLŐ Hátramaradt versek. Vál., szerk., utószót írta: Béres Dezső. Előszó: Szathmáry Lajos. Kiadta a Petőfi Sándor Művelődési Központ és a Bethlen Gábor Gimnázium, Hódmezővásárhely. Nyomda: Verzál. 2000 220. TISZAMENTI ÉNEK Vásárhelyi versek a XX. századból. Antológia. Szerkesztette Földvári László és Kőszegfalvi Ferenc. Kiadó a Szerdahelyi József KHT. Készült a HódPress nyomdában. Vöröss István Álmos, kába kert; Cseng a kancsó; Darazsak; Húsvéti szonett; Magyarország; Mikor belép a szobába…; Mint a nyár; A nap a tiszta tóba néz; Ősz a Tiszán; Reggeli; Szüretre várok; Új hegyibeszéd című versei, az életrajzi jegyzet Kőszegfalvi Ferenc munkája. 221. „VÁSÁRHELY KŐVEL VAN KERÍTVE…” Honismereti szöveggyűjtemény általános iskolásoknak. Szerkesztette Szántóné Szilágyi Ágnes. Lektorálta Kőszegfalvi Ferenc. Kiadó Hódmezővásárhely Önkormányzata. Készült a HódPress nyomdájában. Vöröss István a 168-170. p., Külvárosi este; Tanyák vak napon; Lángok aranyvörösben című veresivel. b.) DRÁMARÉSZLET 1947 222. Ogorup népe = Kortárs, 22-26.p. 39
c.) MŰFORDÍTÁSOK 1939 223. Shakespeare: LXXI. szonett = Vásárhelyi Új Hírek, XI.19., 6.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 92.p. 1940 224. Shakespeare: CVI. szonett = Vásárhelyi Új Hírek, I. 6., 4.p. 225. Shakespeare: LI. szonett = Új Idők, 15. szám, 408.p. 226. Lamartin: Könyörgés = Vásárhelyi Új Hírek, X. 27., 3.p. 227. Shakespeare: XVIII. szonett = Új Idők, 49. szám, 665.p. l.m.: TŰ HEGYÉN, 92.p. 228. Shakespeare: LXXIII. szonett = Új Idők, 49. 665.p., l.m.: TŰ HEGYÉN, 93.p. 1941 229. Meyer, Conrad Ferdinand: Az úti pohár = Vásárhelyi Új Hírek, I. 12., 3.p. 230. Verlaine, Paul: Bűvös óra; Fekete álom = Vásárhelyi Új Hírek, V.11., 3.p.
40
d.) ELBESZÉLÉSEK, TÁRCÁK, RIPORTOK, TANULMÁNYOK, 231. Vigasztaló = Vásárhelyi Ifjúság, XI. 8., 6.p. Tárcanovella. 232. Fekete örvény = Vásárhelyi Újság, XI. 28., 4.p. Novella. 233. Az élet pohara = Vásárhelyi Újság, XII. 12., 4.p. Novella. 1938 234. Szent rögökön = Vásárhelyi Újság, I. 1., 4.p. Elbeszélés. 235. Harc az Istennel = Vásárhelyi Újság, I. 9., 4.p. Elbeszélés. 236. Áradó vizek = Vásárhelyi Újság, I. 16., 5.p. Novella. 237. Isten sivatagján = Vásárhelyi Újság, I. 23., 4.p. Elbeszélés. 238. Tóni = Vásárhelyi Újság, II. 6., 5.p. Elbeszélés. 239. Verbuválás = Vásárhelyi Újság, II. 27., 5-6p. Elbeszélés. 41
240. Az őrült I-II. = Vásárhelyi Újság, IV. 3., 4.p., IV. 10., 2.p. Elbeszélés. 241. Legenda = Vásárhelyi Újság, V. 8., 4.p. Novella. 242. Az Isten nyomában I-II. = Vásárhelyi Újság, VII. 31., 4.p., VIII. 7., 4.p. Elbeszélés. 243. Bede Áron panasza = Vásárhelyi Újság, X. 20., 4.p. Elbeszélés. 244. Ady I-II. = Vásárhelyi Újság, XII. 4., 11.p., XII. 11., 4.p. Elbeszélés. 1939 245. Emberek a ködben = Népújság évkönyve, 65-68.p. Elbeszélés. 246. Próza a versről = Vásárhelyi Újság, I. 15., 4.p. Tanulmány. 247. Kirándulás = Vásárhelyi Újság, II. 5., 4.p. Tárcanovella. 1941 248. Mozaik = Új Hírek Naptára, 52.p. Karcolatok.
42
249. Hajnali ragyogás = Új Hírek Naptára, 78.p. Tárcanovella. 250. Parasztok I-II., III., IV., V. = Vásárhelyi Ifjúság, I. 12., 2-3.p., I. 26., 2.p., II. 9., 4.p., II. 23., 4.p. Tanulmány. 251. Bimbócska-levelecske = Vásárhelyi Ifjúság, IX. 28., 3-4.p. Varga Pál gimnazista költőről. 1942 252. Mári = Vásárhelyi Új Hírek, III. 1., 5.p. Riport Kovács Mári festőművésszel. 1944 253. Szolgaság = Vásáhelyi Népújság, IX. 19., 5-6.p. Elbeszélés. 254. Újbor = Vásárhelyi Népújság, X. 9., 5-6.p. Novella. 1946 255. monsieur Rouge [Vöröss István]: Szellem a színházban = Vásárhelyi Független Újság, V. 29., 4.p. Tárcanovella. 256. Színházi arcképcsarnok = Vásárhelyi Független Újság, VI. 9., 6.p. Tárcanovella.
43
257. Játék és színjátszás = Vásárhelyi Független Újság, VI. 15., 4.p. Tanulmány. 258. Európa és Magyarság = Vásárhelyi Független Újság, VI. 22., 4.p. Tanulmány. 259. Hallgatás és fecsegés = Alföldi Újság, VII. 6., 3.p. Glossza. 260. Él még a művészet Vásárhelyen! = Vásárhelyi Független Újság, IX. 22., 4.p. Riport Kohán György festőművésszel. 261. Helyszíni jelentés arról, hogy… = Vásárhelyi Független Újság, X. 6., 4.p. Tárca. 262. Kohán György képkiállításán = Vásárhelyi Független Újság, X. 9., 3.p. Riport. 263. Háború után = Délsziget, I. szám, 40-45.p. Novella. 1947 264. Kunyhó, füsttel = Délsziget, II/1. szám, 59.p. Darázs Endre verseskötetének ismertetése. 265. Mindenség balladái = Délsziget, II/1. szám, 64.p. Takács István verseskötetének ismertetése.
44
V. A RÓLA SZÓLÓ IRODALOM a.) KÖNYVISMERTETÉSEK, RIPORTOK, ÚJSÁGHÍREK 1936 266. GALYASI Miklós Levél Vöröss Istvánhoz = Vidám Ifjúság, XII. 10., 2.p. 1937 267. […] Papírsárkány. Vöröss István versei = Népújság, I. 3., 4.p. Könyvismertetés. 268. […] Három könyv. I.: Papírsárkány = Vásárhelyi Újság, I. 10., 4.p. Könyvismertetés. 269. (M.J.) Vöröss István: Papírsárkány =Pesti Hírlap, II. 27., 13.p. Könyvkritika. 270. GOMBOS Gyula […] = Magyar Út, 5. szám, 8.p. Könyvismertetés a Papírsárkányról. 271. ZALAI Fodor Gyula Falusi melódiák, városi dalok = Napkelet, 8. szám, 552.p. A Papírsárkányról. 272. […] Újabb verseskötete jelenik meg Vöröss Istvánnak = Vásárhelyi Új Hírek, IX. 12., 6.p. Rövid szerkesztőségi hír. 45
273. […] Három hét múlva jelenik meg Vöröss István könyve = Vásárhelyi Újság, X.3., 6.p. Rövid szerkesztőségi hír. 274. […] Üvegpohár = Vásárhelyi Ifjúság, XI. 15., 2.p. Könyvismertetés. 275. (i.gy.l.) [Izsák (-Gyarmathy) László] […] = Új Magyarság, […] Könyvismertetés az Üvegpohárról. 1938 276. […] Vöröss István versei = Vásárhelyi Újság, II. 12., 4.p. Szerkesztőségi cikk az Üvegpohárról, hosszan idézi a 275. tételt. 1939 277. […] A kultuszminiszter adja ki Vöröss István verseit. = Vásárhelyi Újság, III. 19., 2.p. Szerkesztőségi hír, valóságalapja nem bizonyított. 1940 278. (-) Az értől az óceánig… = Népújság, III. 23., 10.p. Riport Vöröss Istvánnal. 279. […] A Tornyai Társaság tisztújító közgyűlése = Népújság, XII. 10., 2.p. Rövid beszámoló. Vöröss Istvánt választmányi tagnak választják meg. 46
280. NÉMETH László Kiállítás Vásárhelyt. – Darázs = Magyarország, IV. 28., 11.p. Az író beszámolója Vöröss Istvánnál tett látogatásáról. l.m.: Új Hírek Naptára, 1941., 37.p., Tanú, 1941., Téli hadjárat, 55.p. 1943 281. […] Az irodalom széles mezejéről = Népújság, X. 2., 2.p. Riport a költővel megjelenés előtt álló harmadik kötetéről, további terveiről. 282. […] Másik fiatal kitűnőségünknek… = Népújság, XII. 18., 2.p. Könyvismertetés a Tű hegyénről. 1944 283. (c) Tű hegyén. Vöröss István versei = Népújság, II. 26., 8.p. Könyvismertetés. 284. BARDÓCZ Árpád Vöröss István: Tű hegyén = Diárium, 3. szám, 46.p. Könyvismertetés. 285. PAKU Imre Tű hegyén = Híd, 8. szám. Könyvismertetés. 286. […] A Vásárhely Népe irodalmi prózai pályázata = Vásárhely Népe, XII. 25., 3.p. Szerkesztőségi hír, Vöröss zsűritag, egyik díjazott Moldvay Győző.
47
1945 287. […] Szavalóverseny Vásárhelyen = Vásárhely Népe, III. 21., 2.p. Rövid beszámoló, Vöröss zsűritag. 288. […] Juhász-ünnepség = Vásárhely Népe, IV. 7., 1.p. Szerkesztőségi cikk. Vöröss István szereplő. 289. […] Művész-est Szegeden = Időnk, IX. 15., 15.p. Rövid beszámoló a Tornyai Társaság írótagjainak – közöttük Vöröss Istvánnak – szegedi, szerzői estjéről. 1946 290. SZALAY János Tű hegyén = Alföldi Újság, V. 8., 2.p. Könyvismertetés. 1947 291. […] Vöröss István drámája Budapesten = Vásárhelyi Független Újság, II. 8., 2.p. A Viharvető című drámáról. A színpadi mű Somlay Artúrnál. 292. […] Viharvető = Alföldi Újság, II. 11., 4.p. (291. tétel, szerkesztőségi hír átvétele.) b.)GYÁSZHÍREK, NEKROLÓGOK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK, EGYÉB ÍRÁSOK 293. MOLDVAY Győző: Vöröss István = Vásárhelyi Független Újság, III. 30., 2.p. Nekrológ. 48
294. […] Egy költő elment = Vásárhely Népe, III. 30., 2.p. Szerkesztőségi gyászhír. 295. […] Vöröss István = Alföldi Újság, III. 30., 2.p. Szerkesztőségi nekrológ. 296. […] Eltemették Vöröss Istvánt = Vásárhelyi Független Újság, IV. 2., 2.p. Szerkesztőségi beszámoló a temetésről. 297. […] Eltemették Vöröss Istvánt = Vásárhely Népe, IV. 2., 2.p. Szerkesztőségi hír. 298. […] Vöröss István temetése = Alföldi Újság, IV. 2., 3.p. Beszámoló a temetésről. 299. MOLDVAYGyőző Vöröss István halálára = Válasz, 5. szám, 433.p. Nekrológ. 300. DÖMÖTÖR János Vöröss István = Puszták Népe, II/2. szám, 137-138.p. Nekrológ. 301. […] Vöröss István emlékest = Alföldi Újság, V. 4., 1.p. Rövid hír.
49
302. […] A Délsziget estje – Vöröss István emlékest = Vásárhelyi Független Újság, V. 4., 1.p. Rövid hír. 303. […] A pénteki Vöröss István emlékest = Vásárhelyi Független Újság, V. 7., 2.p. Rövid beszámoló. 304. […] A Délsziget Vöröss István estjéről = Vásárhelyi Független Újság, V. 11., 2.p. Rövid beszámoló. 305. […] A Délsziget Vöröss István estjéről = Vásárhely Népe, V. 11., 3.p. Rövid beszámoló. 306. (k.a.) [Kulcsár Adorján] Vöröss István hátrahagyott verseiből = Diárium Könyvnapi szám, 86.p. Nekrológ. 307. (--) Vöröss István = Magyarok, VI. 6., 443.p. Nekrológ. 308. TAKÁCS István Vöröss István halálára = Tiszatáj, 2. szám, 62.p. Vers. 309. […] Vöröss István = Új Aratás, 3.p. Nekrológ.
50
1948 310. […] Egy éve halt meg… = Alföldi Újság, III. 28., 5.p. Rövid megemlékezés. 311. […] Egy éve halt meg… = Vásárhelyi Független Újság, III. 28., 5.p. Rövid megemlékezés. 1956 312. (moldvay) [Moldvay Győző] Vöröss István = Viharsarok, III. 29., 3.p. Megemlékezés halálának 9. évfordulóján. 313. DÖMÖTÖR János Vöröss István = Vásárhelyi Szó, 4. szám, 8.p. Tanulmány. 1965 314. […] Vöröss István = Magyar Irodalmi Lexikon, III. kötet, 557.p. Szócikk. 1967 315. MOLDVAY Győző Vöröss István ébresztése = Tiszatáj, 7. szám, 679-681.p. Visszaemlékezés halálának 20. évfordulóján. 1968 316. SZATHMÁRY Lajos Vöröss Pistától Vöröss Istvánig = Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve, 64-70.p. Egykori tanárának, kötetei szerkesztőjének visszaemlékezése. 51
1969 317. […] Vöröss István = Magyar Életrajzi Lexikon, II. kötet, 1016.p. Szócikk. 1970 318. SIPKA Sándor – GREZSA Ferenc Hódmezővásárhely az irodalomban (III) = Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve, 3-66.p. Vöröss Istvánról: 12-13.p. 1974 319. LÁSZLÓ József Vöröss István = Hódmezővásárhely jelesei. Életrajzi lexikon, 59.p. Szócikk, pontatlan adatokkal. 1977 320. PÁKOZDY Ferenc Vöröss Istvánhoz = Tiszatáj, 4. szám, 80.p. Vers, a költő halálának 30. évfordulóján. 1982 321. KŐSZEGFALVI Ferenc Tű hegyén – a mindenség = Csongrád Megyei Hírlap, III. 6., 6.p. Rövid tanulmány a költő születésének 60. évfordulóján. 1983 322. ZIKA Klára Egy pálya emlékezete = Magyar Nemzet, augusztus 3. Cikk Szathmáry Lajosról, téves adatokat közöl Vöröss Istvánról is.
52
323. KŐSZEGFALVI Ferenc Németh Lászlóról, Vöröss Istvánról, és más vásárhelyiekről = Magyar Nemzet, IX. 24., 14.p. Helyreigazító jegyzet a 322. tételhez. 1985 324. MOLDVAY Győző Eroica. Kohán György életútja = Hevesi Szemle kiadása. Több helyen tér ki Vöröss Istvánra. 1987 325. BÉRES Dezső Holt zendülő = Délsziget, 7. szám, 29-33.p. Tanulmány a költőről. 326. BÉRES Dezső Vöröss István = Csongrád Megyei Hírlap, III. 28., 7.p. Megemlékezés a költő halálának 40. évfordulóján. 327. (~ő) [Béres Dezső] A „Holt zendülő” = Szegedi Egyetem, IV. 7., 4.p. Vöröss István halálának 40. évfordulójára. 328 BELLA István [Bevezetés Vöröss István versei elé] = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. 329. BÉRES Dezső Vöröss István ébresztése = Élet és Irodalom, X. 30., 15.p. Életrajzi jegyzet Vöröss István verseihez.
53
1988 330. CSORDÁS István Idealista volt? = Justitia, 3. szám. Riport Béres Dezsővel, Vöröss Istvánról. 331. […] Vöröss István = Juss, márciusi szám, 50.p. Életrajzi jegyzet. 332. BÉRES Dezső Vöröss István emlékezete = Juss, márciusi szám, 51.p. Elemző jegyzet a költőről. 1989 333. […] Vörös István: Só, kenyér = Új könyvek. Ajánló jegyzék könyvtárak számára. 3. szám, 86.p. A ma élő, fiatal Vörös könyvét tulajdonítja Vöröss István művének. 334. BÉRES Dezső Gizikét a gőzekével = Élet és Irodalom, IV. 7., 2.p. Glossza a 333. tételre. 335. FODOR András Válasz Béres Dezsőnek = Élet és Irodalom, IV. 14., 2.p. Az Irószövetség akkor elnöke magára vállalja a 333. tétel tévedését. 336. BÉRES Dezső A költő, aki járni kívánt = Csongrád Megyei Hírlap, IX. 16., 6.p. Kiegészítő jegyzet Vöröss István életrajzához.
54
1992 337. BÉRES Dezső S, SS = Élet és Irodalom, 3. szám, 4.p. Glossza a Vörös - Vöröss nevek fölcserélhetőségéről. 338. BÉRES Dezső Vöröss István = Vásárhely és Vidéke, III. 28., 4.p. Hetven éves lenne a költő. 339. dumás [Beszédes István] Miért fontos számomra Vöröss István? = Vásárhely és Vidéke, XII. 12., 2.p. Riport a költő kutatójával. 340. MOLDVAY Győző Halálos versenyfutás = Vásárhely és Vidéke, XII. 19. 2.p. A barát visszaemlékezése Vöröss Istvánra. 341. SZABÓ C. Szilárd A Holt zendülő: Vöröss István = Délvilág, XII. 29., 7.p. A költő munkásságáról, posztumusz kötetéről. 1993 342. […] Vöröss István = A Hónap, 3. szám, 17.p. A költő életrajza, hat versével. 343. BÉRES Dezső Viharvető = Vásárhely és Vidéke, VI. 26., 3.p. Vöröss István azonos című drámájáról.
55
344. ISZLAI Zoltán Vöröss István: Holt zendülő = Élet és Irodalom, XII. 10., 11.p. Könyvismertetés az Ex libris rovatban. 1994 345. PÉTER László Vöröss István = Új Magyar Irodalmi Lexikon, III. kötet, 2273.p. Szócikk. 346. MOLDVAY Győző Halálos versenyfutás = Délsziget, 28. szám, 46-47.p. A visszaemlékezés (340. tétel) másodközlése. 1996 347. MOLDVAY Győző Üzenet a vásárhelyi Kincses temetőbe = Délsziget, 35. szám, 16.p. 1987-ben született írás Vöröss Istvánról. 348. ( a szerk.) [Cs. Varga István] Holt zendülő = Délsziget, 35. szám, 17.p. Szövegkollázs Vöröss István verse köré Béres Dezső azonos című tanulmányából. 1997 349. -esde- [Béres Dezső] A miértek vallatója = Vásárhelyi Krónika, február, 21.p. Vöröss Istvánról.
56
1999 350. HERCZEG Zsolt Föltámadott holt zendülők = a 7 napról, I. 28., 5.p. A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett irodalmi estről, Vöröss Mennyi vers, mennyi szépség című versével. 2000 351. „VÁSÁRHELY KŐVEL VAN KERÍTVE…” = Honismereti Szöveggyűjtemény általános iskolásoknak. Szerkesztette: Szántóné Szilágyi Ágnes. Kiadó: Hódmezővásárhely Önkormányzata. Hódpress Nyomda. Vöröss Istvánról a 168.p., részlet Szathmáry Lajos Vöröss Pistától Vöröss Istvánig című munkájából. 352. TISZAMENTI ÉNEK =Vásárhelyi versek a XX. századból. Antológia. Szerkesztette Földvári László és Kőszegfalvi Ferenc. Kiadó: Szerdahelyi József KHT. Hódpress Nyomda. Vöröss Istvánról a 175-177.p. 353. […] Tiszamenti Ének = Új könyvek – Könyvtárak állománygyarapítási tanácsadója, 26. szám, 193.p. Az ajánlás röviden foglalkozik Vöröss Istvánnal is. VI. VÖRÖSS ISTVÁN A RÁDIÓBAN ÉS A TELEVÍZIÓBAN 1939 354. Vöröss István versei = Magyar Telefonhírmondó és Rádió R.t., IX. 23/24-én. Valamerre, Fiatal erdő, Téli állomás, Olvasol, Nyári vers, Estéli állomás című versei az „amerika felé irányított, rövidhullámú” adásban. 1967 355. MOLDVAY Győző Holt zendülő = Kossuth Rádió, Gondolat című műsorában, VIII. 4. Az adásban szerző olvasta föl írását a költőről. 57
1991 356. SZABÓ Éva Horizontot a por és a sár fölé = Petőfi Rádió, VI. 7. Riportműsor Moldvay Győzővel a Délszigetről, Vöröss Istvánról, Vásárhelyről. Elhangzott Papp Zoltán tolmácsolásában Vöröss Esti varázslat című költeménye. 1992 357. HOLT ZENDÜLŐ =Vásárhelyi Városi Televízió, III. 26. A költőre kutatója, Béres Dezső emlékezett. A műsorban Szilágyi Melinda, Baricz Árpád, Lázár János mondta el a költő Töredékek, Alkonyban, görbe bottal, Holt zendülő, Majd elbújdokol, Se barát, se szerető, se rokon című verseit. Szerkesztő: Királyhegyi Ottília, rendező: Tóth Attila.
58
VII. ELSŐ KÖZLÉSEK FOLYÓIRATOKBAN, PERIODIKÁKBAN, ALKALMI KIADVÁNYOKBAN a.) VERSEK XIX. szonett 134, XXII. szonett 136, A fák alá oly lágyan… 211, A fák álmodtak akkor… 138, A halál kapuin innen 207, A kiskirály 1, A nap a tiszta tóba néz 116, A nyár oly szőke 141, A paléi iskolára 127, A pásztorok 20, A szonett 34, A tehén 72, Add a kezedet 63, Akár egy boldog kisgyerek… 196, Akár egy kóbor, kolduló barát 150, Alföldi vonat 67, Álmos, kába kert 82, Amerika 102, Anyám 188, Április 108, Apró 121, Aranyökör 70, Aranyvörös 117, Asszony a világ… 217, Az esti erdőn bandukolt a Kedves 138, Az éhség harsogása 86, Az fáj neki: én értem őt… 197, Az új földesúr 46, Azért a nyárfák… 210, Bíborló hajnal kakasokkal 153, Bolondok tánca 95, Boszorkányok tánca 36, Bőség 158, Brilliáns 94, Bűbáj halála 178, Cinege 142, Csacska vers 107, Csata 152, Cseng a kancsó 79, 59
Csillagos éj 10, Csobogó nap 101, Csősz 168, Csúfolódó 128, Darazsak 174, Dér 4, Dinnyehordó asszonyok 130, Egy hangya alszik 78, Emberek a pusztán 44, Englishmann 104, Erdővágó 145, Eső, eső, eső 214, Esti beszélgetés 14, Esti kép 118, Esti varázslat 73, Eszik a vénasszony 164, Fáim alatt 215, Fák alatt a fürge füsttel 181, Falusi pap 26, Fáradt puli, hogy tereli a szél… 198, Farkasok 112, Fegyveres 157, Ferenc napra 206, Fiatal állat 97, Fiatal erdő 45, Forduló 208, Fürdőszoba 43, Golgota után 27, Gyermekség: fájó, fanyar íz 169, Gyöngyök esője 133, Győzelem 99, Gyufák 90, Gyümölcsök 125, Gyümölcsös 61, Hajad fürtjében 162, Hajdútánc 115, Hajnali, illatos erdő… 138, Hajnali pirulás 160, Halott az úton 29, Halottöltöztetők 66, Hangulat 5, Harmat 122, Három katona 175, 60
Három vers (A fák álmodtak akkor…, Hajnali, illatos erdő…, Az esti erdőn bandukolt a Kedves…) 138, Hát lődd csak, versem… 195 Hol a barnaarcú s barna mosolyú lány… 177, Holt zendülő 154, HOLT ZENDÜLŐ 219, Hozzád beszélek 113, Hőség 199, Hunnok útja 39, Hunyó nap után 96, Hunyó nappal 40, Húsvéti szonett 62, Húsvéti vers 28, Ibolya 139, Ifjú király 37, Ifjúság 12, Igézet 126, Így szólnék 68, Immár a pincék, hordók torka mély 156, Januári nap 83, Jó szó a kutyának 132, Kamra 114, Karaván 87, Kárognak a kürtök 58, Későn kel a nap 52, Két legény jött keletről 59, Kicsike 100, Kínai versek I.; Sajt, zsömle, gyümölcs 75, Kínai versek III.; Tejespohár 84, Kismacska játszik 91, Kisváros 65, Kolduló barát 167, Konyha I.; Reggel 74, Kripta 8, Krisztus falun 48, Külvárosi este 182, Lágyan 120, Látomás 170, Letarolt mezőkön 17, Lovak 109, Márciusi seregek 180, Magam 89, Magyarország [I.] 2, Magyarország [II.] 185, 61
Majd elbújdokol… 155, Már bús október ballagott… 171, Március 123, Márciusi fűz 60, Márciusi seregek 180, Medve, bronz-avarú erdőn 193, Megjött a herceg 53, Méhes 143, Mennyi vers, mennyi szépség… 216, Mert visszajövén szereted magad 166, Messze magamtól 159, Mikor belép a szobába 151, Mindhalálig 183, Mint a nyár 147, Mint aki testál, hagyatkozik… 191, Mint áldott anyaföld… 179, Mint nyárfasor 165, Mint téli szobák alkonyi homálya… 194, Modern vers 105, Modern vers a darázsról 76, Mormogva fordul vissza a medve 176, Mosolyogtam a bölcseket 64, Mosolyok 110, Munkástelep 88, Nanukám nevenapjára 41, Ne te üzenj… 202, Nem elég… 209, Novemberi ballada 200, Nyári fürdő 161, Nyári vers 33, Nyílj szét föld, takarj el… 201, Nyomdász 47, Okosok 103, Október: vén juhász 146, Oltár a pusztán 50, Olvasol 71, Öregasszony éleszti a tüzet 81, Öregasszonyok 92, Öregember 106, Ősz a Tiszán 16, Ősz közeledtén 7, PAPÍRSÁRKÁNY 3, Papírsárkány 6, 62
Papok 124, Papok sarja 31, Paraszti ballada 25, Paraszti hitvallás 18, Parázs a hamu alatt 22, Parton a füzekkel 172, Pasztell a kertről 111, Pásztorok esti éneke 23, Pihegés 85, Pogány csöbör 98, Pogány szertartás 218, Pogányok éjjele 35, Polgár 186, Primavera 38, Proletárok 148, Róka az erdőn 51, Római költő 30, Rózsa, vérbarna levelekkel 192, Rozstábla, késő alkonyatban 212, Rügyellő 119, Se barát, se szerető, se rokon 173, Spleen 55, Szálloda 56, Szalmaszálvitéz éneke 137, Szántóvető 42, Szántóvető éneke 13, Szatíra a teás hölgyről 80, Szavak emberei 9, Szénásszekér 54, Szeptember bajszán bor csorog 184, Szonett 135, Szonett (A déli kertből, imhol…) 131, Szonett, háborúban 163, Szonett, régi karácsonyról 77, Szüretre várok 21, Tájék 189, Tanyák, vak napon 190, Tél a szöllőshegyen 19, Téli állomás 24, Terelő 129, TISZAMENTI ÉNEK 220, TŰ HEGYÉN 140, Új Hegyibeszéd 57, Új Karácsony 49, 63
Ünnepély után 69, Üres pipával 144, ÜVEGPOHÁR 11, Üvegpohár 15, Valamerre 32, Varjak, villogó télidőben 149, Varjú-vers 93, VÁSÁRHELY KŐVEL VAN KERÍTVE 221, Vázlat: 1942 187, Végső fokon 213, Végtelen: bús októberi ég… 204, Villám, fekete lobbanás 203, Viseld, hogy elviselhesd 205, b.MŰFORDÍTÁSOK Lamartin; Alphonse-Marie-Louis Part de: Könyörgés 216, Meyer; Conrad Ferdinand: Az útipohár 229, Shakespeare; William: CVI. szonett 224, Shakespeare; William: LI. szonett 225, Shakespeare; William: LXXI. szonett 223, Shakespeare; William: LXXIII. szonett 228, Shakespeare; William: XVIII. szonett 227, Verlaine; Paul: Bűvös óra, Fekete álom 230, c.)DRÁMARÉSZLET Ogorup népe 222, d,)TÁRCÁK, ELBESZÉLÉSEK, RIPORTOK, TANULMÁNYOK Ady I-II. 244, Áradó vizek 236, Az élet pohara 233, Az Isten nyomában I-II. 242, Az őrült I-II. 240, Bede Áron panasza 243, Bimbócska-levelecske (Varga Pál gimnazista költőről.) 251, Él még a művészet Vásárhelyen! (Riport Kohán Györggyel.) 260, Emberek a ködben 245, Európa és Magyarság 258, 64
Fekete örvény 232, Hajnali ragyogás 249, Hallgatás és fecsegés 259, Harc az Istennel 235, Helyszíni jelentés arról, hogy… 261, Háború után 263, Isten sivatagján 237, Játék és színjátszás 256, Kirándulás 247, Kohán György képkiállításán 262, Kunyhó, füsttel (Darázs Endre kötetéről) 264, Legenda 241, Mári (Riport Kovács Mári festőművésszel) 252, Mindenség balladái (Takács István verseskötetéről) 265, Mozaik 248, Parasztok I-V. 250, Próza a versről 246, Szellem a színházban 255, Szent rögökön 234, Színházi arcképcsarnok 256, Szolgaság 253, Tóni 238, Újbor 254, Verbuválás 239, Vigasztaló 231,
65
VIII. ELSŐ KÖZLÉSEK, CSAK KÖTETEKBEN, ANTOLÓGIÁBAN a.)PAPÍRSÁRKÁNY A föld 29.p. A tűz 25.p. Alkonyi fellegek 24.p. Áprilisi tréfa 17.p. Az együgyű 32.p. Csendes esti utca 9.p. Csillagfény 11.p. Déli hangulat a tanteremben 21.p. Délután 20.p. Ébredés 16.p. Éjféli zápor 14.p. Felélesztem a tüzet 23.p. Kopott délután 5.p. Lámpánál 10.p. Lefutott a csillag 27.p. Népkerti padon, este 19.p. Októberi éjjel 15.p. Öregek a verőfényben 18.p. Szabóműhely 31.p. b.)ÜVEGPOHÁR A győzedelmes árnyék 8.p. A hegy 12.p. Az első latinóra 17.p. Cigaretta 14.p. Egyszerű ember 29.p. Este a parasztok 35.p. Este a tanyák között 22.p. Ifjúság 9.p. Iskolafolyosó reggel 16.p. 66
Két vén diák 31.p. Kis cica 10.p. Komédia 11.p. Olvad a hó 20.p. Ovídius száműzetése 18.p. Öreg gyerekek 33.p. Öregek 32.p. Rabszolga 27.p. Szerzetes 25.p. Színtelen lelkek 30.p. Szolga 24.p. Tanyai tanító 28.p. c.)TŰ HEGYÉN [Rámkomorulnak a szegények…] 5.p. A darázs 15.p. A farkas nem hibás 15.p. A kertünkben majd… 60.p. Áldozó 74.p. Aludjál Édes 60.p. Áradás 32.p. Az iskola 65.p. Az ökör 8.p. Az őrület 23.p. Barmok 28.p. Barna bronz 35.p. Bennem ragyogsz 64.p. Bölcseségig 24.p. Bűvölet 82.p. Csillansz, mint 58.p. Csodás Mátyás 51.p. Csönd 37.p. Dúdoló 25.p. Füvek 49.p. Füveket öntözött… 57.p. Gyalognép 7.p. Gyerekek 7.p. 67
Haditánc 83.p. Haragos 52.p. Harsogó 41.p. Hol fürge lábbal… 59.p. Holdas az ajkad… 61.p. Írott kövek 37.p. Jégtörő 45.p. Júniusi séta 39.p Kinyílott… 58.p. Kutya 11.p. Lavór az udvaron 29.p. Málnás 38.p. Mátyás, a varjú 18.p. Messzi sereget 22.p. Min töpreng 14.p. Mint a vadorzó 13.p. Mint rügy… 61.p. Monoton 16.p. Nagyapám 68.p. Nézelődő 20.p. Nézi a holdat… 62.p. Oldozó 80.p. Ördögök szerenádja 73.p. Pince 36.p. Pléhvödör 28.p. Ragyogó lépcsők 34.p. Ragyogó üszkök 30.p. Sátán 77.p. Selymes a szájad… 59.p. Sün 47.p. Szédült szitakötő 59.p. Szembenállós 69.p. Szép 70.p. Tű hegyén 42.p. Véreb 12.p. 68
Volnék csak… 57.p. Vonaton 70.p. d.)HOLT ZENDÜLŐ [Töredékek] 77.p. Alkonyban, görbe bottal 24.p. Egy barna nyárnak sejlő zamata 15.p. Fecske és november 21.p. Fogad zár össze 74.p. Isten és asszony 52.p. Jegenyék 40.p. Jó volna lenni 7.p. Lángok, aranyvörösben 45.p. Majd télen, mikor alkonyul november 21.p. Már értem őket 54.p. Mily hév tüzelte… 13.p. Mint az aranyágú vessző 16.p. Mint hányinger 63.p. Nyárfasor 38.p. Október, barna táj 18.p. Reggel, rózsák pirosában 8.p. Széllel, alkonyi fésűvel 9.p. e.)TISZAMENTI ÉNEK Reggeli 188.p. IX. ELSŐ KÖZLÉSŰ MŰFORDÍTÁSOK, CSAK KÖTETBEN TŰ HEGYÉN Jammes; Fr.: Sakkparaszt 91.p. Shakespeare; W.: LXXIV. szonett 94.p. Verlaine; P.: Bűvös éj 90.p. Őszi sanzon 89.p. 69
X. A RÓLA SZÓLÓ IRODALOM MUTATÓJA (-) 278, (--) 307, […] (szerkesztőségi hírek, szerző nélkül) munkásságáról, közéleti szerepléseiről 272, 273, 277, 279, 281, 286-289, 291, 292, gyász- és egyéb, kegyeleti hírek 294-298, 301-305, 309-311, (a szerk.) [Cs. Varga István] 348, (c) 283, (i.gy.l.) [Izsák (-Gyarmathy) László] 275, (k.a.) [Kulcsár Adorján] 306, (M.J.) 269, Bardócz Árpád 284, Bella István 328, Béres Dezső (~ő,), (-esde-) 325, 326, 329, 332, 334, 336-338, 343, 349, 357, cikkek elemző jegyzet 328, 332, 335, 343, 349, életrajzi jegyzet 329, 331, 316, 342, 351, 352 megemlékezés 326, 327, 338, 350, Csordás István 313, Dömötör János 300, 313, drámája 291, 292, 343, dumás [Beszédes István] 339, emlékestek 301-305, emlékversek l.: Takács István, Pákozdy Ferenc, (a szerk.) [Cs. Varga István] Fodor András 335, Fügi Sarolta 72, Galyasi Miklós 266, Gombos Gyula 270, Grezsa Ferenc 318, Herczeg Zsolt 350, irodalmi, prózai pályázat (zsűritag) 286, Iszlai Zoltán 344, Juhász (Gyula) – ünnepség (közreműködő) 281, Királyhegyi Ottília 357, 70
Kossuth Rádió 355, könyvismertetések, kritikák Papírsárkány 267-271, Üvegpohár 274-276, Tű hegyén 282-285, 290, Holt zendülő 341, 345, Tiszamenti ének 353, Kőszegfalvi Ferenc 321, 323, László József 319, levél l.: Galyasi Miklós lexikon (szócikk) 314, 317, 319, 345, Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. 354, Moldvay Győző 293, 299, 312, 315, 324, 340, 346, 347, 355, 356, művész-est Szegeden (a Vásárhelyt képviselő írócsoport tagja) 289, nekrológ 293, 299, 306, 307, 309, 315, Németh László 280, Pákozdy Ferenc 320, Paku Imre 285, Péter László 345, Petőfi Rádió 356, riport vele 278, 281, róla 330, 339, Sipka Sándor 318, Somlay Artúr l.: drámája Szabó C. Szilárd 341, Szabó Éva 356, Szalay János 290, Szathmáry Lajos 219, 316, 351, szavalóverseny (zsűritag) 287, Takács István 308, tanulmány 300, 313, 318, 321, 323, 325, Televízió, Vásárhelyi Városi 357, Tóth Attila 357, Varga István, Cs. l.: (a szerk.) Viharvető l.: drámája vita (nevének össze téveszthetősége miatt) 333-335, 337, Zalai Fodor Gyula 271, Zika Klára 322, 71
© BÉRES DEZSŐ 2001. Hódmezővásárhely Készült a Németh László Városi Könyvtárban
72
73
