VjUS

BUDRPEST, 1914

J(|. ÉVFOLYHM, 5. SZÁ M

M/VjUS

A l l R T V É D E LEM Az O rszágos Állatvédő E gye­ sület tagjai és a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetsé­ gébe tartozó egyesületek tagjai külön előfizetés nélkül, tagdijuk :::::::::::: fejében kapják ::::::::::::

AZ „ORSZÁGOS ÁLLATVÉDŐ EGYESÜLET“ ÉS A „MAGYARORSZÁGI

Ezen lap közleményeinek után­ nyomását nemcsak s z i v e s e n megengedjük, hanem tisztelettel

= ÁLLATVÉDŐ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGESEK KÖZLÖNYE = BUDAPEST IJC., ERNŐ-UTCR 11-13. Telefon: József 6 -7 0

Meghívó az Országos Állatvédő Egyesület közgyűlésére és a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetségének nagygyűlésére.

Az Országos Állatvédő Egyesület 1914. évi rendes közgyűlése és a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetségének 1914. évi nagygyűlése együttesen f. évi május hó 24-ik napján, vasárnap d. e. 10 órakor lesz az Országos Magyar Gazdasági Egyesület palotájának dísztermében (IX., Köztelek-utca 8 ). NAPIREND: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az 0 . Á. V. E. és M. Á. V. E. Sz. részéről 2—2 jegyzőkönyv hitelesítő kiküldése. 3. A M. Á. V. E. Sz.-hez csatlakozott új egyesületek felvétele. 4. A szövetségi egyesületek által megnevezett képviselők bejelentése. 5. Főtitkár jelentése az O. Á. V. E. múlt évi működéséről. 6. Főtitkár jelentése a M. Á. V. E. Sz.-ről. 7. O. Á. V. E. pénztáros-titkárának jelentései, vagyonmérleg és zárszámadás bemutatása. 8. Az O. Á. V. E. számvizsgáló bizottságának elentése és a felmentvény megadása. 9. Az O. Á. V. E. 1914. évi költségvetésének megállapítása és az átruházás engedélyezése. 10. Előfizetési díjakkal hátralékban levő egyesületek bejelentése és határozathozatal. 11. Választmány kiegészítése. 12. Esetleges indítványok. Az elnökség.

Helyi állatvédelmünk a székesfőváros tanácsánál. Budapest székesfőváros tanácsa az Országos Állatvédő Egyesületnek a helyi állatvédelem javítását célzó beadványai, a belügyi és a földmívelésügyi miniszter uraknak ugyanezen ügyben a tanácshoz intézett leiratai ügyében B. 86424/1912. VIII. szám alatt 1914. évi március 2-án a következő határozatot hozta: Az Országos Állatvédő Egyesület a fővároshoz intézett beadványaiban a helyi állatvédelem javítását

M egjelenik egyszer havonként Előfizetési ára 1 évre 2 korona

az alábbi pontokban összefoglalt intézkedések életbe­ léptetése által véli megvalósíthatónak: 1. A nyilvános forgalomban szerencsétlenül járt állatok elszállítása ügyében szabályrendelet volna alkotandó, olyan értelemben, hogy az ilyen állatok csakis a főváros kezelésében álló mentőkocsival volnának elszállíthatók. 2. A kocsisok szakszerű kiképeztetése érdekében kocsisiskolát kellene létesíteni. 3. Az istállóügy kérdése a Schermann-féle szabály­ rendelet-tervezet életbeléptetésével nyerjen rendezést. 4. Az állategészségügyi telep átépítése és új be­ rendezése mielőbb megvalósíttassék s ezzel kapcsolatban a kutyák és a macskák befogása és kiirtása humánusabb módon történjék. 5. A terhes szekerek közlekedéséről szóló és módosítás alatt álló szabályrendelet 6. §-a állatvédelmi szempontból több pótlást igényelne. 6. A rendőrség közegei számára a különféle állat­ kínzások módja és ezek ellenében teendő intézkedések ismertetését magában foglaló „Útmutatót“ kellene szerkeszteni. 7. Az állatkínzás! kihágásokat a fennálló törvényes alapon szigorúbban kellene megtorolni. 8. A lovak síkos időben való megfelelő vasalásá­ nak szükségességét a kritikus idő beálltával falragaszok útján kellene a közönséggel tudatni. 9. A bérkocsi-szabályrendelet rendelkezéseit meg kellene szigorítani arra nézve, hogy vak lovat, csonkított farkú lovat bérkocsiba fogni, továbbá: hogy bérkocsi­ szerszámon szemellenzőt és a fej fel- és lehúzó szíját alkalmazni .nem volna szabad. 10. A bér- és társaskocsikban éjjel használt lovakat az állomáshelyeken éjjeli időszakban ellenőrzés és vizsgálat alá kellene venri. 11. Társaskocsik túlterhelését s azokban az álló­ helyek fenntartását, valamint emeletes kocsik használalát nem volna szabad megengedni. 12. A módosítás alatt álló ebtartási szabályrendelet­ tervezetet hozzászólás végett az egyesületnek meg kellene küldeni. 13. Az egyesületnek a madárvédelem ügyében korábban beadott javaslata, mely annak idején a volt tanácsi, pénzügyi és gazdasági ügyosztálynak adatott ki, végrehajtandó volna. Az állatvédő egyesület a felsorolt állatvédelmi kérdéseknek tárgyalására szükségesnek tartja, hogy

42

Á l l a t v é d e l e m (5. szám)

a főváros az illetékes hatósági és érdekkörök bevonásával értekezletet hívjon egybe. Ilyen értekezlet megtartására vonatkozóan — az egyesület kérésére — a földmívelésügyi miniszter úr közvetlenül a tanácshoz intézett leiratában, míg a buda­ pesti m. kir. államrendőrség főkapitánya az egyesülethez intézett s az egyesület által másolatban bemutatott átiratában közlik, hogy ilyen értekezleten hajlandók magukat képviseltetni; a belügyminiszter úr pedig leiratilag tudatja, hogy az egyesületnek a fővárosi állatvédelmi állapotok javítása érdekében tartandó értekezlet tárgyában benyújtott beadványának mikénti elintézéséről jelentést vár. Minthogy az állatvédelmi ügyek a maguk össze­ ségében nem tartoznak egy tanácsi ügyosztály ügyköri illetékességéhez s így a felvetett és előbb felsorolt állatvédelmi kérdések közül, jelesen az 1., 5., 8., 9., 10. és 11. pont alattiak a tanácsi V. ügyosztály; a 4. és 12. pont alattiak a tanácsi VIII. ügyosztály; a 3. pont alatti a tanácsi X. ügyosztály és a 13. pont alatti az erdészeti ügyek révén a tanácsi XVI. ügyosztály illetékességi ügykörét érintik, ennélfogva a tanács — a tanácsi VIII. ügyosztály javaslatához képest — ebben az ügyben a következően határoz: 1. A tanács jóváhagyóan tudomásul veszi a tanácsi VIII. (közélelmezési) ügyosztály jelentését, hogy az Országos Állatvédő Egyesület által felvetett állatvédelmi kérdések közül azok, amelyek az állategészségügyi telepről, valamint az ebtartásról szóló szabályrendeletek keretébe tartoznak, az állategészségügyi telep küszöbön álló átalakításának és újjászervezésének során alkotandó szabályrendeletben, illetve a módosítandó ebtartási szabályrendeletben kellőképen figyelembe vétetnek. 2. A tanács a most említett szabályrendeletek elkészítésénél, illetve módosításánál — az állatvédelmi érdekek figyelembevétele céljából — az érdekkörökkel való előzetes értekezlet tartását nem tartja szükségesnek, mivel a szabályrendeletek tervezetei az illetékes szakés érdekköröknek hozzászólás végett annak idején megfognak küldetni. Erről a körülményről a tanács a m. kir. belügy­ miniszter úrhoz egyidejűleg jelentést tesz. 3. A tanács tárgyiratok kapcsán felhívja a tanácsi V. (közlekedési) ügyosztályt, hogy az ügykörébe tartozó állatvédelmi kérdéseket vegye tárgyalás alá s ennek eredményéhez képest tegyen javaslatot, de megelőzőleg nyilatkozzék arra nézve, hogy a kérdések szakértekezlet elé vitelét szükségesnek tartja-e, vagy nem, hogy erre vonatkozóan is a jelentés a belügyminiszter úrhoz megtehető legyen. 4. A tanács felhívja a tanácsi X. (közegészségi) ügyosztályt, hogy az istállók rendezésének kérdését (Schermann-féle tervezet), továbbá a tanácsi XVI. (városgazdasági) ügyosztályt, hogy az állatvédő egyesületnek a madárvédelem ügyében tett és 59287/1911. tan. sz. alatt iktatott javaslatát vegye tárgyalás alá s ennek eredményéhez képest tegyen javaslatot. 5. A tanács felhívja a megnevezett ügyosztályokat, hogy javaslataik megtevése előtt a tanácsi VIII. ügy­

1914. május

osztálynak állategészségügyi, illetve állategészségrendőri szempontból teendő véleményét hallgassák meg. Erről az összes iratok kapcsán a tanácsi V. ügy­ osztály, továbbá a tanácsi Vili., X. és XVI. ügyosztály, valamint az Országos Állatvédő Egyesület (Budapest, IX., Ernő-utca 11 — 13.) értesíttetik. Budapest, 1914. évi március hó 2-án. A székesfőváros tanácsa: Bódy s. k., alp o lg árm ester.

Szentendre és Vidéke Állatvédő Egye­ sületének alakuló ülése. Dr. S i m a y Aladárné úrnő, az Orsz. Állatvédő Egyesület buzgó választmányi tagja sokat fáradozott és anyagi áldozatokat is hozott, míg végre f. évi április hó 26-án sikerült a Szentendre és Vidéke Állatvédő Egyesületnek, szövetségünk negyvenharmadik tagjának alakuló ülését megtartani. Az Országos Állatvédő Egyesület képviseletében F o d o r Árpád főtitkár és Hánsler Károly titkár jelen­ tek meg. Ka d a Simon r. k. plébános alapos és szép be­ szédet tartott megnyitóul, majd fölkérte A n t o n y Béladr. polgármestert, hogy elnököljön az alakuló értekezleten. A polgármester üdvözölte az O. A. V. E. kikül­ döttjeit és fölkérte F o d o r Árpád főtitkárt előadásának megtartására. A főtitkár tájékoztató beszédének kereté­ ben fölolvasta a hercegprimás pásztorlevelét, mely élénk hatást keltett és értesítette az értekezletet, hogy Z u fa­ kó v i c s György g. kel. püspök szívesen elvállalta a védőséget. Erre H a n s l e r Károly titkár ismertette az 1907-ben történt szentendrei alakulást. Az egyesület nem boldo­ gult, de hagyományaként 73 kor. 33 fillért Czibulka János gyógyszerész, az akkori egyesület pénztárosa letétbe helyezett az O. Á. V. E.-nél. Ezen összeget az O. Á. V. E. rendelkezésére bocsátja az uj egyesületnek oly feltétellel, hogy alaptőkéül szolgáljon. Az értekezlet örömmel vette tudomásul az ér­ tesítést. Erre a polgármester előterjesztésére kimondották a S z e n t e n d r e és V i d é k e Á l l a t v é d ő E g y e s ü ­ l e t megalakulását és a szövetséghez való csatlakozá­ sát, az alapszabály-tervezetet elfogadták és a tisztikart megválasztották. Kada Simon r. k. plébánost tiszteleti elnöknek, Antony Béla dr. polgármestert elnöknek és Csamprág István g. kel. püspöki titkárt társelnöknek választotlák meg. Dr. Simay Aladárnét és Heller Antal rendőrkapi­ tányt alelnököknek kiáltották ki. Titkár Mojics Péter várm. jegyző lett, az egyesület jegyzője Papp Géza adótiszt és pénztárosa Weisz Ármin dr. tiszti orvos lett. A választmány megalakítását az alapszabályok megerősítése után tartandó ünnepélyes alakuló ülésre halasztották, melyre Zubkovics György püspök, az egyesület védője kilátásba helyezte megjelenését. Ezután az elnök meleg köszönetnyilvánítások után bezárta az alakuló értekezletet.

1914, május

Á L L A T V É D E L E M (5. szám)

43

R lovak menedékhelye.

Egyesületi és szövetségi hírek.

Ilyen cimen a Pesti Hírlap f. évi ápr. 19-iki szá­ mában egy közlemény foglaltatik, amely erősen ki|pgásolja egy már nem élő, országszerte jótékonyságáról híres nevű férfiú ama cselekedetét, hogy számos más célon kívül, az állatvédelem céljára is nagyobb összeget hagyományozott. Amikor túlteszi magát a közlemény írója ama általános felfogáson, hogy: halottakról vagy jót, vagy semmit, egyben feledi, hogy nemcsak — mint mondja — Amerikában, hanem Európa legkiválóbb államaiban is (Anglia, Franciaország stb.) jótékony hagyatékokból keletkezett lómenedékházak vannak, amelyekben kiér­ demesült, kedvenc, öreg lovaikat elhelyezhetik azok, akik emberséges érzelmekkel vannak eltelve az állatok ¡ránt is. Ilyen érzelmekkel volt eltelve az az ember is, akit a közlemény írója oly lekicsinylőig aposztrofál. E nemes lelkületű embernek egész valóját áthatotta az a tudat, hogy amíg a nyomorgó, sínylődő, munkálkodni már nem tudó emberekről hazánkban úgy, ahogy gon­ doskodva van, legyen egy követésre indító példa állatokra nézve is. Hogy választása éppen a lóra, az ember e hűséges munkatársára esett, amely egyben, mint tudva van, a legtöbb gyötrődésnek, kínlódásnak van munkáltatása közben kitéve, azt érteni fogja az, aki tudja, hogy a lómenedékhelyre áldozó nemes szívű ember örök életében lókedvelő volt. Helyes, hogy a közlemény írója elismeri az állatvédelmi törekvések szükséges voltát, de nem helyes, hogy kifogást emel az ellen, hogy az Orsz. Állatvédő Egyesület minden követ megmozdít a céljaira szánt hagyaték megkapása érdekében, s nem helyes, hogy szembeállítja elfogultan az állatvédelemmel az ember­ védelmet. Ha ugyanis az állatvédelem szükségét belátja, ne sajnálja tőle az eszközöket, amelyek ilyen hagya­ tékok, adományok kamatainak a formájában állnak csak rendelkezésére s csak ilyenek szaporodásával válhatik lehetővé, hogy még szebb, jobb sikereket mutathassanak fel az O. Á. V. E. ingyen dolgozó vezetői és tagjai, akik egyébiránt k i v é t e l n é l k ü l l e l k e s h í v e i e g y b e n a z e m b e r v é d e l e m n e k is, mi t ö b b , arra mé g p é n z b e l i á l d o z a t o t is hoz nak, így pl. évenkint mintegy 1000 koronát juttatnak a tanítók özvegyeit és árváit segélyző Eötvös-alapnak s intézményeket tartanak fenn, („Madarak, fák napja“, „Ifjúsági madárvédő liga“) amelyek hivatva vannak a gyereknépségben az emberséges érzést felkelteni és megszilárdítani: vagyis védeni az embert már gyerek korában a lelkület megromlásától. Különben a szóban forgó hagyatékot nem kell egészében csupán lómenedékhely létesítésére fordítani, lehetséges lesz azt kamataiban á l t a l á b a n állatvé­ delmi célokra is felhasználni. Monostori Károly.

Jelentés az Országos Állatvédő Egyesület választmányának és a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövet jé g é végrehajtó bizottságának 1914. április 14-én tartott együttes üléséről. Jelen voltak m a ro si M áday Izidor eln ö k le te a la k H auszm ann A lajosné, G rim m G usztáv, K. N agy S ándor, dr. Stern Adolf alelnökök, dr. N ém eth Im re ügyész, F o d o r Á rpád főtitkár, H ánsler Károly titk á r, K rizbay M ária, dr. Sim ay A ladárné, özv. Szini K árolyné, özv, T re sz le r K árolyné, B artos Hugó, Fein D ávid, dr. Fenyvesi Adolf, G ró d e r K ornél, d r. Jelű n ek Ede, dr. M ariska István, S elym essy F eren c, Szeőke B éla vál. tagok, K unossy F rigyes m egbízott és Ács Illés vendég. K im entette m agát G rim m G usztávné, F e d e r F ere n c, K ak ass K álm án, M o n ostori K ároly és M arosi Jó zsef, u tó b b i E szterg o m b ó l. E lnök a jegyzőkönyv Hite­ le sítésé re felkéri d r. Je lű n ek E d e és dr. M ariska István urakat. E lnök m indenek e lő tt b ejele n ti, hogy az e g y esü letet am a m eg b ecsü lh etetlen érték ű m eg tisztelés érte, hogy M agyarország h e r c e g p r í m á s a külön p ász to rle v é lb e n aján lo tta az eg y esü ­ letet tám ogatás v ég ett a p a p sá g és ta n ító s á g figyelm ébe. Ez a nap i­ ren d külö n tárgya. E lnök b ejelen ti, hogy a v álasztm án y régi h atá ro z a tá h o z k ép est az egy esü let jó tev ő jén ek , g r ó f A n d r á s s y D é n e s nek a r c k é p e b e sz e rz e n d ő . Az eg y esü let P a p p e ritz n e k élethü festm én y érő l 3 igen szép fén y k é p -m á so la to t k ap o tt H am staengel m üncheni fén y k ép ész m ű in tézetéb ő l. A fén y k ép et a v álasztm án y n ak b em u tatták . Az eln ö k ség azt jav aso lja, hogy egy p éld án y d ísz e s k eretb en az egyesület h ely iség éb en h ely e z tessék el. Egy p éld án y a d a ssá k G rim m ölel­ nök ú rn ak , aki az A n d rássy grófi p árra l á llan d ó ö ssz e k ö te té sb e n á lőtt. A 3. p éld án y t az elnök az A ndrássy gróf által szintén hagyom ányban ré sz e síte tt Ö n k é n te s M en tő -E g y esületnek kívánja áten g ed n i. A választm án y a ja v a sla to t dr. F enyvesi Adolf indítványára azzal a m ó d o sítással fo g ad ja el, hogy a h arm ad ik példány az O. Á. V. E. e ln ö k én e k a d a ss é k át. E lnök bejelenti, hogy N i k o l i t s G y ö r g y nem zetközi la p tu la jd o n o s és kiad ó , aki m e g b í z o t t kén t b elép e tt akkor, m időn a nem ta g o k a t kizáró sz ab ály zat m ég nem volt m eg ­ állap ítv a, a zt k éri, hogy to v á b b ra is m eg b ízo ttk én t m űködhessék. A v álasztm án y k iv ételesen ily értelem b en h atáro z. E lnök b ejelen ti to v á b b á J a k a b.f f y ny. fő isp án t, aki a m egbízottak tisz tsé g é re vállalkozik. A v álasztm án y n ev ezettet a m eg b ízottak so ráb a iktatni rendeli. 2. F ő titk ár felo lv assa d r . C s e r n o c h J á n o s h e r c e g ­ p r í m á s 1514. szám a la tt m árc. 10-én „Az O rsz. Á llatvédő E gyesület a já n lá sa “ cím alatt k iad o tt p á s z t o r l e v e l é t é s az O rsz. Állatvédő'. E gyletnek, v alam int a M agyarorsz. Á llatvédő E gyesületek S z ö v etség én ek n evében a főm éltóságw h erceg p rím ás­ hoz in téz e tt k ö szö n ő felirat szövegét. A herceg p rím ás p á sz to rle v e lét a jelen voltak nagy lelk ese­ d éssel fo g ad ták és az elnök in d ítv án y ára elh atá ro zták , hogy a h erceg p rím ásh o z k ü ld ö ttsé g is m enjen, mely a hála érzetén ek a d jo n kifejezést. 3. F o d o r Á rpád fő titk á r jele n té sé b ő l a kö v etkezőket em el­ jük k i: C s e r n o c h J á n o s d r . e s z t e r g o m é r s e k h e r ­ c e g p r í m á s ú r rem ek p á sz to rle v e le t a d o tt ki, m elyben p ap -

44

ALL AT VE D E L E M (5. szám)

1914. május

ságának és a tan ító ság n ak m elegen aján lja az állatv éd e le m föl­ k aro lását és állatv éd ő eg y esü letek alak ítását. S á n d o r J á n o s b elü g ym in iszter ú r kö zö lte velünk azo n rendeletét, m elyben a községi közig, tanfolyam ok tan an y ag áb a az állatvédelm i v o n a tk o zá so k at is felv étette, s ez alkalom m al m eleg elism erésb en rész e síte tte az állatv éd ő eg y e sü lete t a köz­ ségi jegyzők k ik ép zé se k örüli tö re k v é sé é rt. V a r g h a G y u l a d r. uj k eresk. és á lla m titk á r m elegen köszönte meg üd v ö zlésü n k et. K ü h n e m a n n V i k t o r g ép g y áro s elhunyt feleség e szül. K a u f m a n n I r m a em lék ére 500 k o ro n á s alapítványt tett az O. Á. V. E.-nél. J ó n á s K á r o l y úr n éh ai n eje em lék ére 200 K-s alapítványt tett.

K. N a g y s á n d o r , T r e s z l e r K á r o l y n é , J e l l i n e k Ede, dr. M a r i s k a I s t v á n , dr . F e n y v e s i A d o l f dr . S i m a y A l a d á r n é , dr . S t e r n A d o l f , H a u s m a n n A 1 a j o s n é h o zzászó lása után a v álasztm ány valam ennyi szava­ zattal egy e llen éb en a p er fo ly tatását Hl. a feleb b ezést határozza el. Az eln ö k és az ü gyész nem szav aztak . 5. F ő titk á r b em u tatja a s z é k e s f ő v á r o s n a k B 86424— 1912 VIII. k elt iratát, m elyben az O. A. V. E. által a helybeli á l l a t v é d ő á l l a p o t o k j a v í t á s á r a irányuló ö sszes b e a d ­ ványok tárg y ait felso ro lja és az O. A. V. E .-t értesíti arról, hogy e zek et tá rg y alá s és elin tézés céljából mely ügyosztályokhoz utalta. A választm ány elnök indítv án y ára a székesfőv. tanács em lített ira tá t k ö szö n ettel tu d o m ásu l veszi.

A S zentgotth árd i A. V. E. ind ítv án y ára a ló fo g ato k h a tó ­ sági m egvizsgálása é rd e k é b e n és a H ontm egyei Á. V. E. e lő te r­ je sz té sé re a te h e n e k tő g y én ek m e ste rsé g es m e g d u zz asztásán ak m egakadályozása é rd e k éb e n fe lte rje sz té st in téztünk a földm ívelésügyi m iniszterh ez. A ren d ő rh a tó sá g tö b b i között K assán, K om árom ban és N agykanizsán tett p raev en tiv in tézk e d é se k e t az állatok védelm e é rd ek éb en . A sz ö v etsé g e s eg y esü letek n ek egyik régi vezetője, De G erando A ntónia, a kolozsvári felső b b leá n y isk o la nyug. ig azg a tó ­ nője s az o ttan i Á. V. E. tiszteleti elnöke, elk ö ltö zö tt az élők sorából. Az eln ö k ség közölte részv étn y ilatk o zatát a testv é re g y e ­ sü lettel. B éke h a m v a ira ! Uj egyesület ala k u lt m árc. 25-én B eszte rc z é n . Az alak u ló ülésen jelen volt és e lő a d á st ta rto tt a fő titk ár. Az uj eg y esület tag jain ak szám a 210, eln ö k e F ejérv áry Jen ő fő isp án , k e zd e ­ m ényezője és létreh o zó ja Székely S án d o r várm egyei fő állato rv o s.

6. A v álasztm ány tárg y alja a k ö zö n ség figyelm eztetése céljából az u t c á k o n alk alm azo tt á l l a t v é d ő t á b l á k kérd é s é t, tek in tettel kivált a rra , hogy a m eglevő táb lák elkoptak. E tá b lá k szö v eg ét a választm án y H auszm ann A la jo sré , K rizbay M ária, K. Nagy S án d o r, G rim m G usztáv, Selym esy F erenc, F enyvesi Adolf és az elnök h o zzász ó lá sa után to v áb b ra fen n ­ ta rta n i tendeli, a v é g re h ajtással pedig az ügyvivő alelnökö t bízza meg.

7. K. N a g y s á n d o r , m int a m a d a r a k é s f á k n a p ­ j á n a k tárg y á b a n h ird e te tt i r o d a l m i p á l y á z a t r a b eérk e­ z e tt m unkák b íráló b izo ttság án ak elnöke, b em utatja a bíráló b izo ttság jele n té sé t, m elynek é rtelm é b e n első helyre a 2654/1913 szám ú „Zöld ak áco k beszegik az u ta t" jeligével ellátott m unkát, m áso d ik helyre p ed ig a 2698/1913 szám ú „A n ép isk o la m écse­ sén e k sz e re te t legyen az o la ja “ jeligével elláto tt pályam unkát a já n lo tta . E m unkák jelig és levélkéit nyom ban felbontották. A „Zöld M árc. 28-án dr. Sim ay A lad árn é ú rn ő , buzgó vál. tagunk akácok beszeg ik az u ta t“ jelig és m unka szerzője d r . N ó g r á d y m eghívására S zen ten d rére m en t a főtitkár és o tt sik erü lt az a la ­ L á s z i;ó főgym n. ta n á r B u d a p e sten , „A n ép isk o la m écsesének kítandó egyesület v ezeté sé re h iv ato tt egy én iség ek et m egnyernünk. sz e re te t legyen az o la ja “ jelig és m unka szerzője M a g d i c s E lő re h a la d t m ár az ala k u lá s m ozgalm a S zek szárd o n , K és­ K á r o l y n y. t a n í t ó N agyváradon. m árkon és Léván is. Mivel a 32 p ályam unka oly sok jele s dolgozatot ta rta l­ L apunk áp rilisi szám a tiz tu d ó sítá st közöl a szö v etség es maz, felm erült az a k érd é s, vájjon a d íjazo tt két m unka után egyesületek köréb ő l. érté k b e n k övetkező m unkák szerző ik tő l m eg szerztessen ek -e? S zen tg o tth árd o n , S zék esfeh érv áro tt és Ipolyságon kö z­ A választm ány dr. F enyvesy Adolf, K. Nagy S án d o r főtitkár gyűlés volt, ugyanitt S o p ro n b a n és K assán vál. ü lé st ta rto tta k . és az elnök h o zzászó lása u tán úgy h a tá ro zo tt, hogy a d íjazottak Szolnokon az O. Á. V. E. fő titk ára ta rto tt elő a d á st, V áczon u tán é rd e m so rb a n következő to v áb b i 4 p ályam unkát a v álaszt­ Z eller T ib o r tan árj., K assán R avasz István ta rto tt 2—2 e lő a d ó st. m ány d icsérő e lism e ré sb e n ré sz e síti és az e ln ö k ség et m egbízza, N yíregyházán K ub acsk a István titk á r, M iskolczon K oncs hogy a szerző k k el a m unkák m eg szerzése irán t érin tk ezésb e lépjen* Sándor titk á r közölt cikket az á llatv éd elem é rd e k é b e n . A S á ro s­ 8. F ő titk ár felo lv assa az E ö t v ö s - a l a p elnökségének megyei Á. V. E. titk á ra ped ig , ifj. T h o b iá s G yula a P e sti H írlap 1914. áp r. hó 4-én 112. szám a la tt kelt iratát, m elyben hozzá­ húsvéti szám ában ism e rteti a te rm ész etv éd elem n ek , illetőleg járu l ahh o z, hogy a G y erm ek n a p tá r elad á si jövedelm éből az a term észeti ritkaság o k v éd elm én ek kül- é s belföldi tö rek v éseit. E ö tv ö sra lap n a k az O. A. V. E. által ju tta to tt ö sszegek alapítványA K om árom i Á llatvédő E g y esü let h á lás köszönettel ad ja szerü leg k e zeltessen ek . hírül, hogy a kom árom i k özö s h a d sere g b eli k a to n aság nagy A választm án y tö b b e k h o z zászó lása után ab b an állapodik buzgalom m al kezeli az eg y esü let révén a m in isztériu m tó l k ap o tt m eg, hogy az e ln ö k ség k észítse el az a l a p í t ó l e v é l te rv e ­ m adárvédelm i eszközöket. ze té t é s m u ta ssa be a választm án y n ak és azután az E ötvös alap A főtitkári je le n té st tu d o m ásu l vették. e ln ö k ség én ek eg y eté rtő m eg állap o d á s é rd e k éb en . A választm án y kiköti, hogy az alapítólevél teljesen szab ad 4. D r. N é m e t h I m r e , az O. A. V. E. ü gyésze, jele n té st kezet hagyjon az O. A. V. E.-nek e tekintetben, hogy jövőre ju tta t-e tesz a B i z o n y - f é l e ö r ö k ö s ö d é s i p e r jelenlegi állásáró l, az E ö tv ö s-alap n ak és m en n y it a G y erm ek n aptár jövedelm éből. nevezetesen arró l, hogy az O. A. V. E., m elyet B izony Em il ö rö k ­ S zab ad kéz ta rta n d ó fenn to v áb b á az O. Á. V. E .-n ek a rra nézve hagyó oldalági rok o n ai k én y sze ríte ttek a p erb e, az első fokban is, hogy az alapítv án y o k k am atai m ilyen célú kedvezm ényekre p ervesztes lett. Az ügyész ism e rte ti az ö ssze s id evágó k ö rü l­ fo rd íttassa n a k , mely ré szb en te rm é sz e te se n csak is az E ötvös­ m ényeket és h atá ro z a to t k ér a rra nézve, vájjon feleb b ezéssel a lap eln ö k ség év el eg y eté rtő eljá rá s kö v eth ető. éljen-e az egyesület az elsőfokú, az eg y e sü le tre kedv ező tlen A választm ány to v áb b á felh atalm azza az elnökséget arra , ¡télét e lle n ?

1914. május

Á L L A T V É D E L E M (5. szám)

45

hogy ha jónak látja, m ár az 1914. évi g y e rm e k n a p tá r jö v e d elm é ­ len ség eit, hogy b ete g és se b e s lo v ak at fognak a n ehéz járm űvek ből az E ö tv ö s-alap n ak felaján lo tt fillérek fejéb en k ia d a n d ó öszelé. K érdi, hogy m ik én t leh etn e ezen b ru ta litá so k ellen eljárni. szeg et k ik erek íth esse oly m érték re, hogy m ár a jövő évi köz­ A fő titk ár sz e rin t az ilyes d o lg o k at az állam ren d ő rség gyűlés alkalm ával a kam at az eg y esü let n ev éb en k iad h ató legyen. közegeinek kell feljelen ten i. 9. A z i n d í t v á n y o k so rá n d r. J e 11 i n[e k E d e u. n. b) Ó vári Szeőke a m otorosok gy o rs sz ág u ld ásai ellen em eli r e k l á m b é l y e g e k k ia d á sá t és fo rg alo m b a h o z a ta lát jav aso lta. fel szav át, sz á m o s sz e re n c sétlen sé g et o k o zo tt m ár a soffőrök A választm ány tö b b e k h o zz á sz ó lá sa u tán úgy határo zo tt, g o n d a tla n sá g a . hogy az eln ö k ség az indítványt tárg y alja é s k ö ltség elő irán y zat K oppély G éza szintén ez irányban szó lal fel és felhívja k íséreté b en terjesszen an n ak id ején ja v a sla to t a választm ány elé. e d o logra a re n d ő rsé g jelen lev ő kép v iselő jét. M ajd visszatér az T ö b b i Indítvány nem lévén, elnök az ü lé st bezárja. o m n ib u sz-k o csik ügyére és kifejti mily v eszély esek és fertőzők e szegény állato k n ak a so k h ú zástó l feltö rt seb eik és ezeknek a nem gyógyítása.

Jelentés

az Országos Állatvédő Egyesület meg bízottal nak 1914. április 17-én tartott értekezletéről. Jelen voltak dr. L endl A dolf eln ö k lete a la tt B aráth Z oltán, B arta Rudolf, B lau P álné, F o d o r Á rpád, F a rk a s G éza, G aál István dr., G rim m G usztáv, H án sler K ároly, K osinsky V iktor, K rizbay M ária, K ővágó E rzsi, K oppély G éza, d r. K ötsky G áb o r, dr. Lendl Adolf, M o n o sto ri K ároly, Révi G yula, S trestik Ján o s, özv. Schm idt M iklósné, dr. S tern Adolf, S zék ács L ászló P ál, óvári S zeőke B éla, Zách Im re. K im entették m agukat K irchlechner Im re, M árk D ezső. Jeg y ző : F a rk a s G éza s. titkár. 1. L endl dr. alelnök üdvözli a m eg jelen tek et és örö m ét fejezi ki, hogy a m egbízo ttak so ra ib a n szép szám m al foglalnak helyet hölgyek is. B ejelenti, hogy az eln ö k őt bízta m eg ez érte ­ kezlet vezetésével. Ü dvözli az állam ren d ő rsé g k ik ü ld ö ttjét K ötsky dr. fogal­ m azót, é s öröm m el rag a d ja m eg az alk alm at, hogy az O rszág o s Á llatvédő E g y esü let nevéb en is k ö sz ö n e tét to lm ácso lh atja a re n d ­ ő rség n ek az egyesülettel szem b en ta n ú síto tt eddigi jó in d u latáért. E lnök a jegyzőkönyv h ite le s íté sé re felkéri d r. B aráth Z oltán és K oppély G éza u rak at. 2. F o d o r ta n á r, fő titk ár e lő te rje szti jelen tését. Jelzi, hogy az O rszág o s Á llatvédő E gyesület m egbízottja; é v en k én t k é tsz e r jö n n ek ö ssz e érte k e z le tre . E zen értek ezletek célja, hogy e sz m ecseré t fo ly tassan ak és b en y o m ásaik ró l és ta p a sztalataik ró l je len tést tegyenek. E zek u tán elő te rje szti ré s z ­ letes jelen tését, m elyet az érte k e z le t egyhangúlag tu d o m ásu l vesz. 3. F o d o r tan ár, fő titk ár elő terjeszti a n ap ire n d 3-ik p o n t­ ját, am ely így s z ó l : Az O rszág o s Á llatvédő E g y esü let által a szék esfő v áro si állatv éd ő állap o to k jav ítása érd e k é b e n a szék e sfő v á ro s ta n á c sá ­ hoz intézett tö b b re n d b e li e lő te rje sz té se k re a sz é k esfő v áro s ta n á c sa által a d o tt v á laszira t tárg y alása. A jelen tést az érte k ez let M o n o sto ri K ároly és B aráth Z oltán indítványára elfo g ad ja. M o n o sto ri é s B aráth sz erin t a szék esfő v áro s ta n á c sa által k ilá tá sb a h elyezett üdvös in tézk e­ d é se k e t ne kritizálja az értekezlet, hanem v árja be, hogy tényleg beváltja-e a szék esfő v áro s az O rszág o s Á llatvédő E g y esü letn ek te tt Ígéreteit. Dr. Lendl alelnök in d ítv án y o zza, hogy k érje fel az é rte ­ kezlet az O rszág o s Á llatvédő E gyesület választm án y át, m iszerin t a választm ány egy k ü ld ö ttség et küldjön az érd kelt fővárosi tanácsno kokhoz, azoknak a k érelm ein k rő l való tá jék o z tatá sa céljából. Az értek ezlet az in dítványt elfogadja. 4. Az egye« m egfig y elések é s indítványok tárg y alása. a) B artha R udolf szóvá teszi az o m n ib u sz k o csiso k k eg y et­

D r. K ötsky ren d ő rfo g alm azó válaszol a hozzáíntézett k é rd é se k re . A se b e s o m n ib u sz-lo v ak ügyét leg cé lszerű bb úgy e lin ­ tézn i, hogy az e m b er m egnézi a p ataszám u k at, azu tán ezt m eg­ írja Fein álla to rv o sn a k , aki m ajd kim egy és m egvizsgálja a jel­ zett szám ú b eteg állato t és intézk ed ik a gyógyításáról. A m o to ro so k ra v o n atk o zó lag k ijelenti, hogy a ren d ő rsé g szigorú b ü n te tést sz a b a g y o rsh a jtó soffőrökre, főleg ezek m iatt szerv e z te a k ö zlek e d ési ren d ő rsé g e t. A gyors k özlekedés m o n d ­ h atn i n em zetközi b aj, re n d ő rsé g ü n k a so ffő rö k et em iatt állan­ d ó an szem m el ta rtja és b ü n teti. R em éli, hogy rövid időn belül sik e rü l m ajd e v issz a é lé se k e t m eg szü n tetn i. Az é rte k e z le t le lk e se d é sse l fo g ad ta a fogalm azó m eg­ n yugtató szav ait. c) B artha R udolf felem líti, hogy gyakran é szrev ette, hogy eg y es vállalkozók oly k o c siso k at alk alm azn ak , akiknek fogalm uk sin cs a rró l, hogy m iként kell hajtan i. M o n o sto ri Károly azt az ész re v é te lt teszi, hogy a kocsi­ so k n ak h ajtási ig azo lv án y u k n ak kell lenniök, te rm é sz e te s, hogy em ellett is v issz a élé s fo rdul elő, felveti a k o csis-isk o lák e sz m é ­ jét, ah o l 3 h ét a la tt ki leh etn e képezni fiatal e m b e re k e t ügyes kocsiso k k á. D r. Lendl és a ren d ő rfo g alm azó fin an ciális szem p o n t­ ból bírálják a dolgot, hogy kik fizetik és kik tartják el ezeket az em b erek et. A ren d ő rfo g alm azó m ég felem líti, hogy ez az ügy a re n d ­ ő rsé g le g n eh e z eb b k érd ése, s a re n d ő rség n e k nincs ideje felül­ vizsgálni azo k at, ak ik n ek hajtási igazolványt ad ki. Az O rszág o s Á llatvédő E g y esü letn ek kellen e valam ikép nagy tekintélyével ez ügyben seg íten i, h álá ra k ö telezn é az O rszág o s Á llatvédő E gye­ sü let az eg ész fő v áro s lak o sság át. B a rth a R udolf kérdi, sz a b a d -e a n ő k n ek h a jta n i? D r. K ötsky fogalm azó kijelenti, hogy n őknek nem ad n ak hajtási igazolványt, d e ezt nem lehet m egtiltani, hogy k ü lö n ö sen a m ilim árik sa já t k o csiju k at ne h ajth assák . D r. Lendl indítványozza, hogy kérje az értekezlet az O rszág o s Á llatvédő E g y esü let v álasztm án y át, hogy a k o csir-k érd é st, k ü lö n ö sen a k o c sis-isk o la k é rd é sé t is vegye tárgyalás alá. Az indítványt elfogadják. D r. Lendl b ejelen ti az elnök ü zen etét, m iszerint ezentúl a m eg b ízo ttak at is szív esen látja a választm ányi ü léseken. E zek u tán elnök m egköszöni az é rte k ez let érd e k lő d é sé t és az ü lé st bezárja. D r. L e n d l Adolf s. k., alelnök. F a r k a s G éza s. k., seg é d titk ár. H itelesítő k : B a r á t h Z oltán s. k., K o p p é l y G éza s. k.

46

Á l l a t v £ d e l e m (5. szám) Jelentés

az Országos Állatvédő Egyesület irodalmi pályázatáról. Az O rszág o s Á llatvédő E g y esü let 1913. évi szep t. 11 én 1964. szám alatt irodalm i p ály áz ato t h ird e te tt a m ad arak és fák n ap jára való m in taelö ad áso k m eg írására. Az 1913. évi n o v em b er 30-iki h atárid ő ig 32 pályam ű é rk e ­ zett be, m elyeknek b e érk eztérő l az „Á llatv éd elem “ d ecem b eri szám ában tu d ó sítá s jelen t m eg. A pályam űveket m eg bírálta a b íráló bizo ttság , m elynek tagjai voltak K. N a g y S á n d o r e ln ö k lete ala tt C h ern el István, C sörgey T itu sz, F o d o r Á rpád, M o n o sto ri K ároly és S elym essy Ferenc. K. Nagy S á n d o r b íráló b izo ttsá g i elnök je le n té se alap ján a választm ány folyó évi áp rilis 12-iki ü lé sé b e n a kétszáz k o ro n á s p ályadíjat a „Z öld akácok b esz e g ik az u ta t“ je lig és (2654/1913. s 'á m ú ) mű nyerte el, m elynek iró ja N ó g r á d y L á s z l ó d r . bu d ap esti áll. főgim nnázium i tanár, a G yerm ektanulm ányi K önyv­ tá r s z e rk e sz tő je ; a százötven k o ro n ás m áso d ik p ály ad íjat „A n ép ­ isk o la m écsesén ek sz e re te t legyen az o la ja “ jeligéjű (2698/1913. szám ú) m unka nyerte el, m elynek szerző je M a g d i t s K á r o l y ny. tanító N agyváradon. E zeken kívül az eln ö k sé g a b írá ló -b íz o ttsá g által leg jo b b ak ­ nak itélt és a célnak m egfelelő m űvek közül négyet d icsérettel tü n tet ki és a k ö v etk ező k ét évben 50— 50 k o ro n a ju talom díj m ellett a m ad arak é s fák n ap já n a k év k önyvében közölni h ajlan d ó . E d icsérettel k itü n tete tt m üvek a k ö v etk ez ő k : 1. 2701. sz. J e lig é je : „Az ig azság m indig eg y sz e rű .“ S zer­ zője d r . G a á l I s t v á n egyet. m. ta n á r, b u d a p esti áll. főgim tiázium i tan ár. 2. 2557. sz. S zerzője R a v a s z - .- I s t v á n áll. tan ító , a Ka 9sai Á llatvédő E g y esü let titk á ra . T 3. 2488. sz. J e lig é je : „O m ne p rin cíp iu m g ra v e .“ S zerzője O r t J á n o s közs. isk. tan ító N agypálin (Zala vm., u. p. Egervár» Vas várm egye.) 4. 2700. sz. J e lig é je : „Jöjjetek, ü lte ssü n k néhány fát az út mellé, hogy a d a lo s m ad ár fészk et r í h a s s o n ágai k ö z ö tt.“ Szerzője S z t a n c s i k L á s z l ó áll. p o |g . isk. tan ár. (B u d ap est, E rzséb et királyné szan ató riu m .) F o gadja m ind a hat kiváló mű szerző je ö röm m el teljes m eleg üdvözlésünket és sz e ren c sek iv á n a tain k a t jövendő állatv éd elm i m űködésükhöz. F ogadja a tö b b i b ek ü ld ő is k ö szö n etü n k et. B u d ap est, 1914. m ájus 9. Az O rszág o s Á llatvédő E gyesület pecsétje. M arosi M á d a y Izidor s. k., ny. m in. tan ác so s, elnök. K. N a g y S án d o r s. k., kir. Ítélőtáblái bíró, alelnök, a bírálóbízottság elnöke. F o d o r Á rpád s. k., áll. főgim n. tan ár, főtitkár.

Rz Országos Állatvédő Egyesület köréből. R hercegprím ás úr állatv éd elm i p ászto rlev ele, m elyet áp rilisi szám unk első lapján k ö zöltünk E u ró p a sz e rte élénk feltű n ést keltett. E gészben vagy k iv o n ato sa n közölte avagy ism ertette m ajdnem m inden fő v áro si lap u n k é s igen sok vidéki lap. A B erliner T ierschu tz-V erein teljes ném et fo rd ítást k é it tőlünk, a Szajna melléki A sn iéres-b en m egjelenő A n í m a 1 i a cím ű francia állatvédelm i lap ped ig francia fo rd ítá sé rt fo rdult hozzánk. Az O rszágos Á llatvédő E gyesület g o n d o sk o d ik róla, hogy a n e v e ­ zetes pásztorlevél az e g é sz m űvelt világban ism e re te ssé váljék. Az elnökség M arosi József eszterg o m i á. v. egy esü leti elnök

1914. május

seg ítség év e l b e sz e re z te az eszterg o m i érse k sé g hivatalos lapjának két teljes p éld án y á t és b em u tatta ezek et a vallás- és közoktatásügyi és a főldm ívelésügyi m in iszterek n ek . Ezenkívül elküldötte a pászto rle v e let tartalm azó Á llatvédelem lap o t valam ennyi egy­ házi fő h ató ság n ak azzal a kérelem m el, hogy h asonló körlevelet ad jan a k ki. E rrő l é rte síte tte az eln ö k sé g a h ercegprím ást és d r. P a p p A n t a l M unkács-egyházm egyei g. kath. p üspököt, kinek p ászto rlev ele m eg elő zte a h e rceg p rím ásét és ennek kiadásához in d ítéku l szolgált. (Az „Á llatv éd elem “ 1914 jan u ári szám ában 1. lap ö n .) Hauszmann Alajos egyetem i ta n á rt és egyúttal m űvészt tisztelő i és b aráta i m ájus 3-án nagy ü n n ep lésb en részesítették a b b ó l az alk alo m b ó l, hogy sik erek b en d ú s m unkásságának 40 éve telt le. Az O. Á. V. E. n ag y rab ecsü lt aleln ökéhez, H auszm ann A lajosné ú rn ő h ö z igen m eleghangú irato t in tezett, m elyben kérte, hogy tiszteletteljes ü d v ö zlését é se g y ü tté rz é sé tto lm á c so lja (790/914.) flz állategészségügyi törvény revíziója és az állatvédelem. M árciusi szám unk 23. o ld alán „A borjuk erő sz a k o s ita tá s a “ cím ű kö zlem ényben em lítettük, hogy az O. Á. V. E. a földm ívelésügyi m in iszter úrhoz je le n té st te tt és ab b an hivatkozott ism ételten tett am a fe lte rje sz té se ire , m elyekben azt kérte, hogy az állatvédelem tö rv é n y e s szab ály o zása az állategészségügyi tö r­ vény k e retéb en o ld a ssé k m eg oly m ódon, hogy m inden á lla t­ kínzás, sa n y a rg a tá s, stb . az állateg észség ü g yi törvénybe ütköző k ih ágásn ak m in ő síttessék , an n ak m e g h atá ro zása pedig, hogy mi állatk ín zás, a m in iszter által k iad an d ó v ég reh ajtási rendeleteknek ta rta ss á k fenn. A földm ívelési m in iszter úr áp rilis hó 11-én 62660/914. XI¡3. sz. a latt é rte síte tte az O. Á. V. E.-t, hogy felte rje sz té sé b e n e lő a d o tt kérelm ét az állateg észség i törvény reví­ ziója alkalm ával m egfontolás tárgyává fogja tenni. (837/914.) Ö röm m el közöljük e b iztató hírt.

R kóborló ebek Budapesten. Az O rszág o s Á llatvédő Egye­ sü le t 1913. évi sz e p te m b e r hó 25-én 2142. szám ala tt a vidéki g azd átlan e b ek n ek a fő v áro s te rü le té re való bekóborlá?ának m eg szü n tetése ügyében b ead v án y t in tézett a székesfőváros ta ­ n ácsáh o z, mely e rre a következő h a tá ro z a to t h o zta: A tanács az eg y esü letn ek ezen b ead v án y ára fe lte rje sz té st intéz a m. kír. földm ívelésügyi m iniszter ú rh o z azirán t, hogy a várm egyei e b tartási szab á ly re n d e letn e k á ltaláb a n , de k ü lö n ö sen a fővárossal szom ­ sz é d o s k ö zség b en v aló szigorú v ég reh ajtására P est-P ilis-S o ltK is-Kun várm egye alisp á n já t felhívni m éltóztassék. E rről az O rszág o s Á llatvédő E gyesület (B u d ap est, IX., E rnő-utca 11— 13.) fen t em lített b ead v án y án ak elín tézések ép en , a felterjesztés m áso ­ lata k ap csán é rtesíttetik . B u d ap est, 1914. évi m árcius hó 28-án. A szék esfő v áro s ta n á c sa : Bódy s. k., alp o lg árm ester. Rz állatm en tő kocsi. B u d ap est S zékesfőváros T a n á c sa az O rszág o s Á llatvédő E g y esü letn ek állatm en tőkocsijának átvétele iránti k érelm ére következő h a tá ro z a to t h ozta: M inthogy a főváros a B u d ap esti Á llattartó k S zö v etk ez ete által fe n n tartan d ó nyilvános állatm en tő -állo m ás léte síté sé t tervezi s ennek k apcsán a nyilvános helyeken szeren c sétlen ü l já rt állatok elszállításán ak k érd ését is m egfelelően ren d ezn i kív án ja: a tan ács folyam odó egyesü letn ek azt a kérelm ét, hogy a tu lajd o n áb an levő állatm entő-kocsiját a főváros b irto k á b a vegye át, az em lített ü g yben m egindított tá r­ g yalások b efejezése e lő tt teljesíth ető n ek nem találta. E rről a ta n á c si V. és VIII. ügyosztályok, v alam int az O rszág o s Á llatvédő E gyesület (B udapest, IX., E rn ő -u tca 11— 13.) értesíttetn ek . B uda­ p est, 1914 á p rilis 9. A szék esfő v áro s ta n á c sa : Folkusházy s. k., ta n á c sn a k .

1914. május

A I R A T V É D E L E M (5. szám)

Szarvasmarhák szállítása és az insbrucki Á. V. E. Ez az egyesü let közölte az O. A. V. E .-tel, hogy a M agyaro rszág b ó l vasúton érkező sz arv asm arh ák le k ö té se oly állatk ín zó , hogy 90 százalék u k sérülten érk ezik m eg. A n ev ezett egyesület az állam ­ vasu tak igazgatóságáh o z fo rd u lt és kérte, hogy alk alm azzák az általa aján lo tt lek ö tési m ódot. A M. A. V. ig azg a tó ság a v álaszá­ ban k ijelen tette, hogy az a já n to tt lek ö tési m ód alk alm azása ellen d íjszab ási (?) n eh ézség ek szó ln ak . Az in sb ru ck i eg y esü letn ek az O. A. V. E. azt irta. hogy m in d en ek elő tt tü z e te se b b a d a to k a t közöljön, m ert a szarv a sm a rh á k re n d s z e rin t le k ö té s nélkül szállít­ tatn ak . K értük to v áb b á a M. A. V .-hoz in tézett b e ad v án y n ak és a M. A. V. v álaszának m áso latát. K értük végre, hogy az aján lo tt K ofler-féle lek ö tési szerk e ze t le írá sá t és rajzát k özöljék. (621/914.) The National Humane Review cím ű N ew -Y orkban m eg­ jelenő igen tek in tély es folyóirat sz e rk e sz tő sé g e , mely a T h e A m erican H um ane A ssociation nevű gy erm ek - és állatv éd ő egye­ sü letek százait m agáb an foglaló nagy sz ö v etség közlönye, az O. A. V. E.-hez m e g k e re sé st in tézett, hogy az o sz trák állatvédő egyesületek szö v etség én ek múlt évben ta rto tt nagygyűlésén ta rto tt e lő ad á so k at szerezzü k m eg. Az O. A. V. E. a W ien er T iersc h u tz V erein utján a k ért irato k a t m eg szerezte é s az am erik ai szö v et­ ségnek m egküldötte. (626.) Á llatkínzás és m adárüldözés. K a s s á n a „F elvidéki Ú jsá g “ szerint a k ö zrak tárak előtti v illam o s v asúti sín p á ro k k özt járh atlan ú t m iatt állan d ó álla tk ín z á s folyik. Az O. Á. V. E. a k assa i A. V. E gyesületet k ereste m eg, hogy az á llap o to k ja v ítá sa é rd e ­ k ében lépjen közbe. (730/914.) H á t s z e g e n a „H átszeg é s V id ék e“ c. h írlap sz e rin t k ö zbotrányt okozó állatk ín zás fo rd u lt elő. Az O. Á. V. E. a fő­ szolg ab író h o z fordult m egfelelő e ljá rá s végett, a n ev ezett lap szerk esztő jét pedig, aki egy állatv éd ő eg y esü let h ián y át p an aszo lta, félkérte, hogy egy ilyen eg y esü let a la k ítá s a érd e k é b e n m ozgalm at in d ítso n . (740/914.) C s o n g r á d o n a „C so n g rád i L a p o k “ sz e rin t két úri em b er m ad arak ü ld ö z é sé re járo g a to tt ki a sző lő k b e é s p edig állítólag a m ezőőr tud táv al. Az O. A. V. E. a cso n g rá d i fő szo lg a ­ b író t m egkereste, hogy az ügyet vizsgálja m eg é s e ljá rá st indítson C s o r n á n a „R ábaközi K özlöny“ sz erin t a p iactéren egy k ocsis g a b o n ás zsák o k k al te rh e lt szek érre l vágtatva h a la d t é s a lovakat durván b án talm azta. Az O. Á. V. E, a cso rn a i fő szo lg a­ bíróhoz fordult m egfelelő eljá rá s végett. (680/914.) J á s z b e r é n y b e n a h aso n n ev ű h irlap sz e rin t az o ttani m enhely növendékei m a d á rü ld ö z é sse l foglalkoznak. Az O. Á .V. E. m egfelelő eljá rá s v ég ett a re n d ő rk a p itá n y t m eg k ereste. (670/924.) S z o m b a t h e l y e n a „V asv árm eg y e“ hirlap sz e rin t a „ S a b a ria “ szálló egyik szo lg áját álla tk ín zá s m iatt feljelen tették . Az O. Á. V. E. a ren d ő rk a p itá n y t m eg k ereste, hogy a m egindított e ljárás e red m én y ét közölje. (700/914.) K i s - és N a g y r o z v á g y k ö zség b en a „S áto raljaú jh ely “ cím ű lap sz e rin t nyilvános k érelem m el fo rd u lt a b o drogközi fő­ szolgabíróho z, hogy a h ajm e re sz tő á lla tk ín z á st okozó kisg éresi vasúti átjárótól a C sirk é sta n y a felé vezető egy k ilom éternyi u tat ép íttesse ki. Az O. A. V. E. a fő szo lg ab író h o z fordult a baj o rv o slása érd ek éb en . (690/914.) A „ N a g y s z o m b a t és V i d é k e “ h irlap m árciu s 28-iki szám a szerin t S. ko csist á llatk ín zás m iatt feljelen tették . Az O. Á. V. E. a v áro s re n d ő rk a p itá n y át m eg k ereste, hogy az in d íto tt eljárás ered m én y ét közölje. (520/914.) Sz. J. b e s z t e r c e b á n y a i szállo d a tu lajd o n o s az O. A. V. E .-hez in tézett leveléb en egy újfajta állatk ín zást p an a szo l.

47

„A p iacra h o z o tt élő b árányok b ő re csü lö k b en k issé fel van h a ­ sítva s az élő á llat felfújva, hogy n ag y o b b n ak lá ssé k .“ Az O. A. V. E. a re n d ő rk a p itá n y h o z fo rd u lt o rv o slás végett. (622/914.) D a b o n (P e st vm .) egy m agán feljelen tés szerint, mely az O. A. V. E.-hez é rk ez e tt K. S. o tta n i lakos lovait állandóan nagy kegy etlen ség g el kínozza. Az O. A. V. E. az illetékes h a tó ­ sá g o t m e g k ereste, hogy e ljá rá st in d ítso n és az eredm ényről az eg y esü letet é rte s íts e . (835/914.) R á b a k ö z b e n a „R ábaközi K ö z lö n y é b e n m egjelent h o ssz a b b közlem ény sz e rin t a m ad á rü ld ö z é s tek in tetéb en á lta ­ lán o s a p a n a sz. Az O. A. V. E . m eg k ereste a csornai főszolga­ bírót, hogy a m ad árü ld ö ző k szig o rú b b m egfigyelése iránt intéz­ kedjék. (880/914.)

n szövetséges egyesületek köréből. R Kassai állatvédő eg y esü let ápr. 2 8-án ta rto tta ez évi re n ­ d es k ö zg y ű lését a v á ro sh áza nag y term éb en , A r á n y i Antal elnök vezetése m ellett. A g y ű lésen a tag o k igen szép szám m al jelentek. E lnök m egnyitó b e sz é d é b e n öröm m el k o n statálta, hogy az eg y esü let az elm últ évben is szép ered m én n y el m unkálkodott s így n em csak e lism erést, de sz éle se b b k ö rü anyagi és erkölcsi tá m o g a tást is érd em el a k ö zö n ség részérő l. Nem anyagi, de erkölcsi sik e re k rő l szám o lh ato tt be. Ism erik m űködését a v áro s­ ban, a várm eg y éb en , buzgón tám o g atják m u n kájában az isk o ­ lák, a re n d ő rh a tó sá g é s a helyi sajtó . V ázolja az állatvédelem fo n to sság át, kifejtvén, m ennyire szo lg álatáb an áll a h um ánizm us­ nak. A m ad arak és fák n ap ja, a m ad árv éd ő liga, a cserkészm ozgalom m ind olyan tényezők, am elyek a n e m e s eszm ét tám o ­ gatják . Az egy esü let m ű k ö d ésén ek k ö szö n h ető k azok a hatósági n tézk e d ések , am elyek az állatv éd elem érd e k é b en tétetnek. M eg­ em lékezik a h erceg p rím ás k ö rlev elérő l é s a b elügym iniszternek am a ren d eletérő l, am ellyel a k özigazgatási tanfolyam okon is h ely et n yertek az állatv éd elem ism eretei. Az élje n zé ssel fo g ad o tt m egnyitó b eszéd után R a v a s z István titk á r olv asta föl évi je le n té sé t, m elyben első so rb an m eg em lékezett a m últ évi elem i c sap á so k ró l, am elyek a jó té­ kony eg y esü letek et is érzék en y en érin tették . Az eg y esü let éle­ téb en az o n b an nem oko ztak k árt, d e m inden o ld alró l m egbéní­ to tták a tám o g a tá st, Az eg y esü let m ég m indig kevés tagot szám lál, de a szám o t p ó to lja a tag o k lelkes m unkálkodása. M ű k ö d ésén ek e red m én y ei láth a tó k lé p te n -n y o m o n : nem viszik a piacon a baro m fia k at fejjel lefelé, a b o rju k at a kocsiban ö ss z e ­ kötözve, kím élik az igavonó á lla to k a t s m eg szű n t a m adárfogd o sá s, ez a k assai sp e c ialitá s, am iért k ö sz ö n e té t m ond a főka­ p itán y n ak , aki lelk es á llatb a rát s m inden e g y es alkalom m al, am ik o r je le n tés tétetik az á llatk ín zásró l, a legszigorúbban já r el. Az állatvédő eg y esü letek o rsz á g o s szö v etsé g étő l k ap o tt 130 füzetet a különféle isk o lák b an o sz to ttá k sz é t s m egküldötték a helyilap o k n ak is. R észletesenjbeszám ol a m ad áretetésről és afé sz e k o d u k elh ely ezésérő l. A földrajzi in tézet és az o rnithologiai k ö zp o n t m ad árv éd elm i k ép es le v elező lap o k at gyártattak s azo k at K assán is áru sítják . Az eg y esü letn ek jelenleg 167 fizető é s 49 nem fizető *agja van. Végül m egem lékezik az elhunyt tag o król, m ajd k ö szö ­ n eté t m ond m indazoknak, akik az állatvédelem érd ek éb en m un­ k álk o d n ak . A közgyűlés N e m 1 a h a G yuláné in d ítv ányára kim ondja, hogy m eg k eresi a ta g o k a t az iránt, hogy az 50 fillér előfizetési dijat külön fizessék be.

48

Á L L A T V É D E L E M (5. szám)

Tudomásul vették a jövő évi költségelőirányzatot, mely szerint a bevétel 1453*05 K, a kiadás 409*54 koronában állapíttátik meg. Számvizsgálókul F e r t á l y József és K e m é n y Géza küldettek ki. Tudomásul vették a tanácsnak a lóhús-mészárszékre vonat­ kozó válaszát, mely szerint az uj vágóhíd építésénél ez a kérdés is megoldást nyer. Az alapszabályok módosítását a választmány javaslata értelmében elfogadták. Ugyancsak elfogadták az elnök­ nek ama javaslalát, hogy a jövő évben megünneplik az egyesület harminc éves jubileumát. Az előkészületek megtételével a vá­ lasztmányt bízzák meg. Az indítványok során H e r b o l y Ferenc arra ségre hívta föl az egyesület figyelmét, hogy fahordásnál kerekei tengelyig a vágott fa között vannak s a kocsisok hogy a fát onnan elhánynák, ütlegekkel kényszerítik a arra, hogy a fa közül kirántsák a kocsit.

a jelen­ a szekér ahelyett, lovaikat

Dr. K a r d o s Gyula aziránt kért intézkedést, hogy a házak előtt levő folyókákat hidalják át akkor, amikor szekerekkel akarnak az udvarba behajtatni. Fölhívja egyben a Széchényi-tér fáira telepedett varjakra a figyelmet, mert ezek a hasznos mada­ rakat pusztítják. Az elnök és a főkapitány megígérték, hogy a fölszólalások értelmében intézkednek. Az ülés ezzel véget ért. A Pápa és Vidéke Állatvédő Egyesület ápr. hó 13-án tar­ totta évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében, melyre a tagok elég szép számban gyűltek össze. G y u r á t z Ferenc ev. püspök, elnök magas szárnyalást! megnyitó beszéde után T a r Gyula földmívesiskolai igazgató, titkár beszámolt az egye­ sület 1913. évi működéséről. A titkári jelentés szerint az egye­ sület nagy gondot fordított a múlt évben is az állatvédelemre, minek meg is látszik az eredménye, mert városunkban az állat­ kínzást esetek meglehetősen csökkentek. Nagy gondot fordított az egyesület a hasznos madarak védelmére is. A madárvédel­ met városunkban összesen 33 madáretető és 155 darab fészekodu szolgálja, melyek részint nyilvános tereken, ré*zint magántulajdonosok kertjeiben vannak elhelyezve. Az egyesületnek a múlt évben 5 afapító és 78 rendes tagja volt. Nagy elismeréssel adózik az egyesület Szokoly Ignác városi rendőrkapitánynak, ki az állatkínzókat a múlt évben is a törvény teljes szigorával bűntette, ami szintén nagyban elősegítette az állatkínzások csök­ kenését. Elism erését és köszönetét fejezte ki az egyesület Fürst Sándor dr. királyi járásbirónak és Juhász Imre állami tanító­ képző intézeti tanárnak, kik hathatós és erélyes fellépésükkel igen sok állatkínzást megakadályoztak. A titkári jelentés után S a r u d y György főgymn. tanár, pénztáros számolt be az egye­ sület vagyoni állapotáról. Eszerint az egyesület jelenleg 247 korona 97 fillér vagyonnal rendelkezik. Minthogy Jankó László állami tanítóképző intézeti tanár az egyesületnél viselt jegyzői tisztéről lemondott, helyébe I l l é s Lajos gazdasági tanárt választotta meg a közgyűlés egyhangúlag. Pethes János igazgató távozásával megüresedett választmányi s egyben számvizsgáló bizottsági tagságra K ö t s e István állami tanítóképezdei igazgató választatott meg. Hogy a rendőröket minél jobban buzdíthassa az egyesület az állatkínzások megakadályozására, 3 rendőrt ez évben is jutalomban részesített, kik közül Matics Károly 15 korona, Horváth József 10 korona és Kún Pál 5 korona juta­ lomban részesült. Elhatározta az egyesület, hogy a tél folyamán vetített képek kíséretében állatvédelmi előadásokat fog rendezni. Kimondotta végül a közgyűlés, hogy az Állatvédelem című lapot

1914. május

az összes helybeli elemi iskolák részére megrendeli. A gyűlés az elnök buzdító szavaival véget ért. fl Szeged és Vidéke Állatvédő Egyesület O r k o n y i Ede dr. elnökletével választmányi ülést tartott. Az ülés megnyitása után H e r t e l e n d y Jenő jegvző felolvasta a választmányi és közgyűlési jegyzőkönyveket amelyeket a választmány hitelesített. L a n t o s Béla titkár előterjesztette titkári jelentését, amely sze­ rint az egyesület az állatvédők naptárából 4000 darabot osztott ki. Az egyesület gondoskodott a madarak téli etetéséről és ezzel kapcsolatban köszönetét fejezte ki Back Bernátnak, aki a ma­ darak etetésére az eleséget adományozta. Az elnökség meg­ keresésére a főkapitány kioktatta a rendőrlegénységet, hogy ne tűrjék az állatok kínzását, túlterhelését és a sikos úton való gyors hajtását. Megkereste a szegedi összes konviktusok igaz­ gatóit, hogy a tanuló ifjúságot figyelmeztessék, hogy egyes kirándulások alkalmával talált éneklő madarakat és ezeknek fészkeit ne bántsák, ne pusztítsák. Köszönettel vette a választ­ mány tudomásul, hogy az egyesületnek Back Bernát védnök 100 koronát, a Csongrádi takarékpénztár 50 koronát, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank 20 koronát, a Szegedi Hitelbank 15 koronát adományozott. A pénztári lelentés szerint az egyesület­ nek 1313 korona vagyona van. A választmány végül elhatározta, hogy állatvédő filmekkel előadásokat rendeztet. A gyűlésen Jelen voltak : Orkonyi Ede dr. elnök, Lantos Béla titkár, Her­ telendy Jenő jegyző, Székely Vilmos dr. ügyész, dr. Juhász Istvánné, Kiss Ferenc, Klug Péter, özv. Krutsay Gyuláné, Lantos Béláné, Juhász István, Nyilassy Pál, Rohonczy Béla, Rosenberg Nándor, özv. Szamossy Györgyné és Székely Gáborné választ­ mányi tagok. Uj tagul felvették özvegy M a r t i n y i Gyulánét. A Beszterce-N aszód vármegyei Állatvédő Egyesület tagjai­ hoz a „B eszterce“ című hírlap lelkes buzdító felhívást közöl, melyben az ottani már 300 tagot számláló állatvédő egyesület keletkezéséről is megemlékezik. A közlemény szerint az egye­ sület megalakulására leginkább az a körülmény indította a kö­ zönséget, hogy az OÁVE a vármegye területén előfordult állat­ kínzások és madárüldözések tárgyában háromízben fordult orvos­ lás végett a hatóságokhoz. Az OÁVE a nevezett lap szerkesz­ tőjének köszönetét mondott. (870/914.)

P Tem esvári Állatvédő Egyesület ápr. hó 19-én tartotta évi közgyűlését. Kovacsics Gyula elnöklete alatt. A szép számmal egybegyült tagok feszült érdeklődéssel hallgatták Bodrossy Lajos egyesületi titkár évi jelentését. Az évi jelentés kapcsán örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy az egyesület múlt évi működése mily sikerdús volt az állatvédelem szempontjából. Állatvédelmi előadást tartottak a múlt év folyamán Fucsek Sándor, Mező Dániel, Tűssel Gáspár közs. tanítók, Lomoschítz József polgári isk. tanár, Fodor Árpád az OÁVE főtitkára és végül Csörgey Tituszt a M. Kir. Ornith. központ titkára. Csörgey Titusz úr közbenjárásával sikerült városunk vezetőségét meg­ nyerni annak az eszmének, hogy az egyesület a jövő év folya­ mán városi támogatással a városi ligetekben két madárvédő telepet létesítsen. Lomoschitz József pénztáros jelentése szerint az egye­ sület múlt évi bevétele 3078.25 K kiadása 2277.44 K volt. A készpénzvagyon 800.81 K. — A tiszti jelentések után Kovácsics Gyula elnök úgy maga mint tiszttársai nevében lemondott. A közgyűlés határozata folytán a tisztikar három évre így alakult meg : E l n ö k : Kovácsics Gyula. A 1 e 1 n ö k ö k : Bandi Rezső, dr. Matolay Zoltán, W ittenberger József, Steiner

1914. május

Ál

l a t v é d e l e m

Ferenc és Maurer Mihály. T i t k á r : Rolkó Rezső. P é n z t á r o s : Lomoschitz József. S z á m v i z s g á l ó k : Harzer Ágoston, Hilt Lajos, Oberst József. Ü g y é s z : Gyikó Imre. Belvárosi v á l a s z t m á n y i t a g o k : dr. Frecot Menyhért, Berky Gusztáv, Blaskovics Fererc, dr. Márton Albert, dr. Schweiger Béla, Török Sándor, Uhrmann Henrik, Pacha István, Lui Nándor, Rieger Ferenc. P ó t t a g o k : Vajda Ernő, Csenkey Gusztáv és Pattyanszky István. J ó z s e f v á r o s i v á ­ l a s z t m á n y i t a g ’o k : Berkeszy István, Petheő János, Marx Dezső, dr. Packi Miklós, Pelikán Lipót, Janovich Gyula, Schreiner István, Németh Kálmán, Cseresznyés Jenő, Tóth Ferenc, P ó t ­ t a g o k : Ottrubay Adám, W olcsánszky János és Michelsz Gyula. Gyárvárosi választmányi tagok: Tűssel Gáspár Fucsek Sándor, Muntyán István, Weismayer Antal, Mészáros János, Holz György, Mező Dániel, Zelliger Ágoston, Bodor József Marx Tamás. P ó t t a g o k : Maly D ezső, Weiterschtitz Géza és Prohászka Ottokár. E r z s é b e t v á r o s i v á l a s z t ­ m á n y i t a g o k : dr. Telbisz Imre, Hödl Fridolin, Krischer Hermann, Knöbl József, Lukász Ferenc, Podhorszky Lajos, Bodrossy Lajos, Virágh György, Lindner Nándor és Mtíhle Árpád. P ó t t a g o k : Szentpéteri Antal, Engelsz János és Hajós Sándor. F e r e n c v á r o s i v á l a s z t m á n y i t a g o k : Reiter Károly, Kartjé Mihály és W acker Mihály.

HIR6KMiniszteri jóváhagyások. A földmívelésügyi miniszter úr jóváhagyta a kolozsvári állatvédő egyesület alapsza­ bályait 62,441. szám alatt — a munkácsi állat- és madárvédő egyesület alapszabályait 62,624. szám alatt. Rz interparlamentáris unió és a katonalovak. Az unió ápr. második felében tartotta Brüsszelben ülését. Magyar részről Lukács György és Gratz Gusztáv dr. orsz. képviselők vettek részt. Előbbi több indítványt tett, ezek között azt is, hogy nemzetközi egyezmény létesítessék arra nézve, hogy a háború színhelyén meg­ sebesült állatok szenvedései enyhíttessenek. Ezt az indítványt a központi bizottsághoz utasították. Bars vármegye szabályrendelete az állatok védel­ méről. Bars vármegye törvényhatósági bizottsága Ara-

nyosmaróton 1913. ápr. 3-án tartott évnegyedes rendes közgyűlésében 170/5192. sz. alatt hozott határozatával mintaszerű szabályrendeletet alkotott meg az állatok védelméről. A 17 §-ból álló szabályrendeletet, mely az Országos Állatvédő Egyesület közreműködésével jött létre, s z é k h e l y i M a i l á t h I s t v á n alispán f. é. ápr. 25-én küldte le az Orsz. Állatvédő Egyesülethez. Állatvédelmi szentbeszéd. Nagyon szép és meg­ ható német szentbeszédet tartott f. hó 3-án a buda­ pesti Deák-téri ág. hitv. ev. templomban M o h r H e n r i k s. lelkész. A szentbeszédet évről-évre Glosius Dániel és neje jóvoltából tartják, akik 1830-ban alapít­ ványt tettek e célrá. Az Orsz. Állatvédő Egyesület meghívókat bocsátott ki ez alkalommal tagjaihoz és meg is jelentek szép számban. Előadások a kassai fogházban. A fogházmisszió ke­ retébe illesztett szabadoktatás szép és eredményes buzgalommal folyik a kassai fiatalkorú bűntettesek előtt.

(5. szám)

49

A folyó tanévben mindössze 47 előadást tartanak s ezek között van Ravasz István állatvédő egyesületi titkár négy állatvédelmi előadása is, és pedig: 1. Kímélet az állatok iránt. 2. A vándormadarak. 3. Állatvédelmi törvényeink. 4. A házi állatok betegségei. Természetvédelmi előadásokat tartottak vagy tartanak még Berki Mátyás, Thuránszky Zsigmond, Duke Ede és Cserneczky Béla. Állatvédelmi lapközlemények. A Mi s k o l c i Napl ó ápr. 19-iki száma „Csevegés a madarakkal a madarak­ ról“ címen K o n c s S á n d o r tanár, á. v. egyesületi titkár tollából kedves cikket közölt. A F e l v i d é k i H i r l a p „Természetvédelem“ és a F e l v i d é k „A vándormadarak“ címen közöl cikkeket, mindkettő Kas­ sán. A M á r m a r o s i F ü g g e t l e n Ú j s á g „A ma­ darak védelme“ című közleményben inti a közönséget, a N y i r v i d é k a „Madarak és fák napja“ címen szép és alapos cikkben méltatja ezen ünnepély jelen­ tőségét és hatásait a Nyíregyházai Állatvédő Egyesület tevékenységével együtt. A N a g y b á n y a é s V id éke azon alkalommal, hogy C s ö r g e y T i t u s z ápr. 28-ikán vetített képekkel előadást tartott Nagybányán, „Madárvédelem“ címen vezércikkezett s az ottani á. v. egyesületről is megemlékezett. Végre a Zomborban megjelenő B á c s k a és a B r a s s ó i L a p o k az Orsz. Állatvédő Egyesület felhívását közük, melyet a madarak és fák napja érdekében adott ki. Fogadják a t. cikkírók és szerkesztőségek hálás köszönetünket. n városliget madárvilága. A Pesti Napló ápr. 12-iki száma hosszú szakszerű cikket közöl Z. V. aláírással a budapesti Városliget örvendetesen szaporodó mada­ rairól. H galamblövők és az állatvédők. A hírlapok már általában a legjobb indulattal hirdetik eszméinket, de akadnak még most is egyes újságírók, akik elavult argu­ mentumokkal, rozsdás fegyverekkel és ha máskép nem lehet, méreggel, azaz koholt vádakkal tőrnek ellenünk. Ilyen ráfogás az is, hogy a galamblövők beléptek egyesü­ letünkbe és azóta nem üldözzük őket. Ha egyes galamb­ lövők be is léptek egyesületünktagjaisorába, be kellettőket fogadnunk, de mi nem hagytuk abba e csúnya és kegyetlen sport elleni küzdelmünket és majdnem min­ den esetben felszólalunk, ha idejében tudomásunkra ju t; és ha mást nem tehetünk, legalább azt kérjük, hogy a nyilvánosság kizárásával történjék a galambok lelövése. Hasonlóképpen működnek szövetséges egye­ sületeink és így sikerült is már több helyen, mint Pozsonyban éslegutóbbNyiregyházán,megakadályoznunk a galamblövőversenyt. Különben jól vigyázzanak a galamblövők! Mi nem bántjuk még őket sem, hanem már maguk a galambok fognak hozzá bosszúművükhöz. A galambok a szelidség jelképei, melyeknek őse az olajágat vitte a bárkába az isteni béke jeléül, a galambok most bosszút esküdtek a galamblövők ellen. Az első áldozat Dréher Tivadar, az Európaszerte ismert osztrák sportsman, ki már több galamblövőversenynek volt a győztese. Automobiljával a zollfeldi országúton száguldott száz kilométeres sebességgel. Egyszer csak soffőrjének arcába vágódott egy galamb,

Ál

50

l a t v é d e l e m

erre az automobil nekiment egy kavicsrakásnak és megvolt a halálos szerencsétlenség. A galambot is félig holtan találták meg a katasztrófa színhelyén. Feláldozta magát, mint a többi összeesküvő. Galamblövészet

helyett

gömblövés

Nyíregyházán.

Az O. Á. V. E. a „Nyirvidék“ hírlapból tudomást nyert arról, hogy Nyíregyházán egy vadásztársulat galamblövészetet tervez. Az 0 . Ä. V. E. a nyíregyházi állat­ védő egyesületet figyelmeztette erre es felkérte, hogy amennyiben a galamblövészetet meg nem akadályoz­ hatja, hasson oda, hogy az a nyilvánosság kizárásával tartassék meg. A vadásztársulat föl is cserélte a galamb­ lövést gömblövéssel az á. v. e. közbelépésére. (960/914.) Galamblövő verseny Kiszomboron cím alatt a Makói Hírlap nagyban örül annak a „szép“ versenynek, melyet az agilis kiszombori galambász-egyesület rendez Kiszomboron. Mi nem örülünk az ilyen versenyeknek, melyek a civilizált államok legtöbbjében tilosak, sőt teljesen ismeretlenek. Ahol pedig ragaszkodnak az efajta céllövészethez, ott cserépgalambokra, vagy üveg* gömbökre céloznak, ami jóval nagyobb ügyességet igényel, mint az élő galambokra való lövöldözés. Madárüldözés következményei. A „Kanizsai Ellenőr“ (Magyarkanizsa) szerint Sárközi András nevű fiú többedmagával húsvéti szórakozásul madarakat lövöldözött. Flóbert fegyvere azonban egyik társát találta el, úgy hogy a szerencsétlen meghalt. Madárvédelem Nagykárolyban. A „Nagykároly és Érm'ellék“ című hírlap márc. 21-iki számában D e b receny István polgármesternek egy rendeletét közölte, melyben felhívta a „részelnököket, a hegyköz­ ség elöljáróságát, a külön mezőőröket tartó birtokosokat, a rendőrkapitányi hivatalt“, hogy a hasznos madarak védelme felett szigorúan őrködjenek. Az O. A. V. E. a polgármesternek köszönetét mondott és felkérte, hogy állatvédő egyesület alakítása érdekében mozgalmat indítson. Hasonló értelmű irat ment a fentnevezett lap szerkesztőjéhez. Állatkínzás büntetése Makón. V. J. napszámos a piacon szedegető galambok közé csapott ostorával, az egyik galambnak szemét kiütötte, az állat azonnal ki­ múlt. E kegyetlenségért a rendőrség hat napi elzárásra Ítélte, mint azt a Makói Hírlap ápr. 8 -iki számából megtudjuk. Megbüntetett pecér. A múlt hó elején nagy botrányt okozott Győrben a Deák-utcában Mátyás József pecér, akiözv. Latesz ózsefné úrasszony pórázon vezetett és szájkosárral ellátott kis kutyáját elfogta. A kutya védele­ mére kelt közönséget is szidalmazta. Teller rendőrkapitány 10 korona pénzbírságra ítélte Mátyást. Az ítélet jogerős. Ebadó a fővárosban. Az 1901-ben alkotott szabály­ zat értelmében május hónapban írják össze a főváros területén levő kutyákat s jelentik be a kerületi elöljá­ róságokon. A tanács most felhívja a kutyatulajdonosokat, hogy a kerületi elöljáróságok által kibocsátott íveket pontosan töltsék ki s május végéig szolgáltassák be, mert különben 5 koronától 100 koronáig terjedhető

t

(5. szám)

1914. május

pénzbírsággal megbüntetik az illetőket. Felhívja ezen­ kívül a tanács a kutyák tulajdonosait, hogy julius 1-től 31-ig váltsák meg az elöljáróságokon a védjegyet és igazolványt.: H bécsi állatvédő egyesület küzdelmei. Ezt az egye­ sületet" tagjai közül többen megtámadták azért, mert a kutyák és macskák ezreit' kivégezteti ahelyett, hogy a hozzá beszállított állatokat tartaná., míg állatbarát kezekbe juttathatók. Az egyesület hivatalos közlönyében méltó elkeseredéssel és helyesen felel a vádakra. Az egyesület utal arra,! hogy állatmenedékházával elérte azt, hogy a kutyáknak gyepmesteri közegek által váló öszszefogdosása már alig fordul elő Bécs város utcáin. A menedékházba bevitt kuiyáknak mintegy 22°/o-a állat­ barát kezekbe kerül. A többi állatot, melyeknek nagyrésze elvénült vagy beteg, az egyesület fájdalom nélkül ki­ végezteti Ismételve támadták meg az egyesületet amiatt, hogy az állatok kivégzési módja az állatvédelemmel ellenkezik. Az egyesület ismételve igazolta, hogy a tulajdonában lévő világítógáz-készülékkel való kivégzés a legemberségesebb és leggyakorlatibb. A villamosság­ gal való kivégzés nem biztos és az eljárás épen nem állatvédő. A világítógáz is kábítószer. A narkötizált ember is esetleg védekezni látszik az érezhető változás ellen, de ez csak reflex-tünet. A kéksavval való kivég­ zés, melyet a támadók követelnek, igen nagy veszéllyel jár az eljáró emberek számára. A támadók további kívánsága az, hogy az egyesület a gazdátlan kutyákat legalább 3 hónapig tartsa el. Az eg)esület nem tarthat többet egyidőben 50 kutyánál. Naponta átlag 20 új kutyát hoznak be. Ha a támadók szerint a kutyák 3 hónapig tartatnának, azok száma 3 hó alatt 1800-ra emelkednék. Eltekintve attól, hogy ily tömeg oly helyen, hol 50-re számítanak, meg nem fér, a kutyák tartási költségei sem volnának elviselhetők. Az állatbarátok kezébe kerülő 2 0 — 22®/o levonásával mintegy 1400 kutya maradna mint állandó létszám. Minthogy egy kutyának eltartási költsége átlag 40 fillér naponkint, ez az 1400 kutya után napi 560, évi 204,400 korona költ­ séget vonna maga után. Varjak irtása és védelme. Turkeve határában a tél folyamán sok kárt tettek a varjak az őszi buzavetésekben. A város azért az alispán útján fölterjesztést tett a földmívelésügyi minisztériumhoz, hogy miképpen védekezzék a kárttevő varjak ellen. A miniszter a fölterjesztésre most érkezett leiratában arről értesíti a várost, hogy az egyes vidékeken esetről-esetre túlsá­ gosan elszaporodó varjak megfelelő gyérítését a madárvédelemre fennálló törvényes rendelkezések nem tilal­ mazzák és a varjak túlságos elszaporodásának meggátlása érdekében nincs akadálya annak, hogy a Turkeve temetőinek fáin fészkelő varjukoloniákon a tojások és varjufiókak elszedessenek. A vetési varjak erősebb irtása azonban mellőzendő, mert azoknak pótolhatatlan rovarirtó munkájára épen a turkeveihez hasonló területeknek van legnagyobb szükségük, mível azokon a varjún kivül alig akad más rovarirtó madár.

- j<. - jO

.>1

%

' j j j rí f t ' li i i l í * :

.»¡jfoií /•

::;-M

a'-á V

üvv I

Jv ;

f

1914. május

Ál

l a t v é d e l e m

R jó Viktória királynő.

Good Queen Viktória, így nevezték a britt világ birodalomban általában, mert ritka nemes gondolkodás vezérelte már attól az időtől fogva, midőn mint bájos fiatal nő, elfoglalta a trónt és irányította intézkedéseit hosszú — több mint hat évtizedre kiterjedő — áldásos uralkodása alatt. Amerikai állatvédő és philantrop folyóiratok elevenítik fel mostanában a jó királynő emlékét és kiemelik az állatvédelmet érintő adatokat. Viktória királynő következő írását idézik: „Nem mondható tökéletesnek az a civilizáció, mely nem helyezi Isten néma és védtelen teremtményeit a könyörűlet és irgalom körébe.“ Ő volt az, aki néhány évvel trónralépése után a rövid idővel előbb alakúit első állatvédő egyesületet, — a londonit — felhatalmazta, hogy címében a „királyi“ jelzőt használhassa.

R királyi angol állatvédő társaság. R. S. P. C. A.

Az 1824-ben alakúit, s azóta folytonosan fejlődő angol állatvédő egyesület 250 old. terjedelmű, szépen illusztrált Évkönyve annyi tanulságot rejt magában számunkra, hogy bővebb méltatását is érdemesnek tartjuk. Az évi beszámolót a Connaughti hercegnek az ottawai meetingen tartott beszédéből vett idézet vezeti be. Az említett beszédben ugyanis a herceg lovak far­ kának megcsonkítása ellen kel ki, azt mondván, hogy a farkcsonkitás egyenesen az ősi barbárság maradványa. Az egyesület fejlődésének hatalmas bizonyítéka, hogy az 1912. évben 5 új alosztálya keletkezett, s 117 fiókja alakúit. Ezt a nagy eredményt főként annak köszönheti, hogy minden erejét a nevelési propagandára fordítja. A lakosság apraját-nagyját folyton szem előtt tartja. Az ifjúság nevelésének igen jó eszköze az éven­

(5. szám)

51

ként hirdetett versenypályázat (dolgozatokkal). Ez évben a tanulók már 294,083 pályamunkát küldöttek be. (Az előző évihez képest 4866 a gyarapodás.) Ezek általában magas szinvonalt értek el, svaiéban örvendetes, mennyi tudást és intelligenciát árultak el. Az értékesebb pálya­ díjakat Amália portugál királyné ajándékozta, aki a díjkiosztáson a legmagasabb arisztokrácia hölgyeinek társaságában személyesen is megjelent. A felnőttek nevelését célozza az, hogy az anglikán egyház papjait állatvédelmi prédikációk tartására kérik föl. (A prédikációt 1865. óta országszerte előre meg­ határozott napon tartják.) Ez évben már 4105 lelkész tartott ily egyházi beszédet, amely szám az előző évihez képest 585 többletet mutat. Igen nagy jelentőségűek természetesen a társaság kiadványai is. Havi folyóirataik a „ T h e A n i m á l W o r l d “ (Az Állatok Világa) valamint a „ B á n o f M e r c y “ (Az Irgalmasság Szövetsége) mind szélesebb körben terjednek, s több bizonyiték van arra nézve, hogy hatásuk igen jelentékeny. Az év folyamán önállóan megjelent állatvédelmi népszerűsítő irányzatú nagyobb értekezések a lóról, az állatok célszerű táplálásáról, az állatok nyári védel­ méről, stb. szólanak. A társaság céljait igen jól szol­ gálta továbbá az év folyamán 215 városban tartott állatvédelmi tárgyú mozgóképes előadás. Időszerű voltánál fogva minket közelebbről is érdeklő dolog a „Boy Scout“ (cserkész) csapatokkal való összeköttetés. A cserkészek szervezete magában is kötelességükké teszi az állatvédelmet, s az állatvédő társaságok nagy súlyt helyeznek a cserkészek közre­ működésére. A parlament ez évi munkásságának egyik fontos eredménye, hogy az állatkínzásokra eddig megállapított 5 font sterling büntetést, 25 fontra emelte föl. Ennek jó hatása már is észrevehető volt. Az állatoknak vágóhídakon való legcélszerűbb s leghumánusabb leölési módját 168 helyen mutatták be. Az erre szojgáló berendezést eddig is 564 mészáros szerezte már be. Az új készülék azonban — sajnos — még tökéletesítésre szorúl. Az évkönyv a láncon tartott kutyák, gondozat­ l a n t hagyott macskák, előfogatúl használt lovak, elaggott igavonók, kalitkában tartott madarak, baromfiak kínzó összekötözésének megakadályozása stb. érdekében elért intézkedéseiről is beszámol. Élénk tevékenységnek bizonyítékait szolgáltatják azok az adatok is, amelyek a társaság följelentései következtében elért bírói eljárások számára vonatkoznak. Eszerint ez évben a komolyabb eseteket számítva 6906 marasztaló ítéletet hoztak; enyhébb intés és feddés 25,784 esetben vált szüksé­ gessé. Nálunk talán még inkább aktuális, mint Angliában, a k u r u z s l ó k á l l a t k í n z á s á n a k megakadályo­ zása, illetve fokozott szigorral való büntetése. S való­ ban csodálkoznunk kell, hogy még ott is előfordulnak idevágó esetek. Rendkívül érdekes, s nálunk szinte hihetetlenül hangzó dolog, hogy egyes egyéneket á l l a t m e n ­ t é s é r t érmekkel vagy oklevelekkel tüntetett ki a közhatóság az állatvédő társaság közbenjárására.

52

Á L L A T V É D E L E M (5. szám)

1912-ben négy ezüstérem (lovak vagy kutyák vízből, illetve tüzből való kimentéséért) és 8 oklevél jutal­ mazta az önzetlen állatbarátokat. Nem kevésbé fontos az egyesület működésének az az eredménye, melyet az állatvédelem eszméjének külföldön való terjesztésével és istápolásával elért. Ebben a tekintetben természetesen oly államok érten­ dők, amelyekben az állatvédelem még egyáltalán nem gyökeresedett meg. Igen örvendetes volt pl. Konstantinápolyban egy állatvédő egyesület létrejövetele, ami egyenesen lady L o w t h e r - n e k , a britt követ nejének kezdeményezésére és buzgólkodására történt. Jelentékenyen közreműködött továbbá az angol egyesület (R. S. P. C. A.) a balkán háborúban elcsi­ gázott, megsebesült, vagy egyébként szenvedő állatok érdekében. Ezenkívül nem szűnik meg a bika- és kakasviadalok ellen harcolni. S bizonnyal része van abban is, hogy a francia és olasz Riviérán, továbbá Egyptomban, Jeruzsálemben, s általában a Földközi tenger mentén (Corfu, Syrakuza, Nápoly) működő egyesületek is mindinkább fejlődnek, s mind több eredményt tudnak fölmutatni. Az általános tájékoztatót, a rokon egyesületek (számra nézve 12 !) fölsorolása és végül nekrolog zárja be. A következő fejezet az egyesület évi mérlegét mutatja be. Ez a fejezet a legbiztosabb, legcsalhatat­ lanabb kommentára az egyesület minden tevékenysé­ gének. Az évi (1912.) összes bevétel, a múlt évi marad­ vánnyal (2137 font sterl.) együtt 56405 £ = 1.343,720 kor., ezzel szemben az összes kiadás 47463 £ = 1.139,112 kor. A bevétel főként a tagdíjakból (r. tag 1 guineát 25.20 kor.-t fizet) és egyes nagyobb ado­ mányokból (ez évben 41,660 kor.) folyik be. A tagok száma 6500. Mindezek valóban oly tekintélyes számok, amelyeket csak oly hatalmas birodalom produkálhat, mint aminő Nagy-Brittánia. S legvégül is annak kiemelésével zárjuk a sok tanulságot rejtő Évkönyv ismertetését, hogy az angol állatvédő egyesület fölismerve az általános nevelésnek — az állatvédelem eszméjét illető — nagy fontosságát, nagy erővel törekszik főként az ifjúság nevelésére. Ezt mutatják a már említett irodalmi pályadíjak, a cserkészszövetségek állatvédelmi működésének támogatása, valamint a gyermekek számára szerkesztett röpiratok száma is. Folyóirataiban erősen hangsúlyozza a t e r m é ­ szetrajz behatóbb tanításának szüksé­ g e s s é g é t , mert általános tapasztalat, hogy a gon­ datlanság, s az állatokkal való rossz bánásmód egyik főoka a tudatlanság. A természetnek, illetve az élő lényeknek minél alaposabb ismerete fölébreszti, s a lehető legszilárdabb alapra fekteti az irántuk való jó érzést. Az így nevelt ifjúság azután nem csoda, hogy oly lelkes, önzetlen, áldozatokra kész harcosa lesz az állatvédelem nemes eszméjének. Qaál István dr. egyet. m. tanár.

1914 május

T A R T A L O M : Meghívó az Országos Állatvédő Egyesület ---------------------------. közgyűlésére és a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetségének nagygyűlésére. — Helyi állatvédel­ münk a székesfőváros tanácsánál. — Szentendre és Vidéke Állatvédő Egyesületének alakuló ülése. — A lovak menhelye. — Egyesületi és szövetségi hírek: Jelentés az Országos Állatvédő Egyesület választmányának és a Magyarországi Állatvédő Egye­ sületek Szövetsége végrehajtó bizottságának 1914. április 14-én tartott együttes üléséről. — Jelentés az Országos Állatvédő Egyesület megbizottainak 1914. április 17-én tartott értekezletéről. — Jelentés az Országos Állatvédő Egyesület irodalmi pályázatá­ ról. — Az Országos Állatvédő Egyesület köréből: A hercegprímás úr állatvédelmi pásztorlevele. — Hauszmann Alajos. — Az állat­ egészségügyi törvény reviziója és az állatvédelem. — A kóborlő ebek Budapesten. — Az állatmentő kocsi. — Szarvasmarhák szállítása és az insbrucki A. V. E. — The National Hámane Review* — Állatkínzás és madárüldözés. — A szövetséges egyesületek kö­ réből; A Kasfai Állatvédő Egyesület. — A Pápa és Vidéke Állat­ védő Egyesület. — A Szeged és Vidéke Állatvédő Egyesület. — A Beszterce-Naszód vármegyei Állatvédő Egyesület. — A Tem es­ vári Állatvédő Egyesület. — Hírek: Miniszteri jóváhagyások. — Az interparlamentáris unío és a katonalovak. — Bars vármegye szabályrendelete az állatok védelméről. — Állatvédelmi szent­ beszéd. — Előadások a kassai fogházban. — Állatvédelmi lapközleményekl — A városliget madárvilága. — A galamblővők és az állatvédők. — Galamblövészet helyett gömblövés Nyíregy­ házán. — Galamblövő verseny Kiszomboron. — Madárüldözés következményei. — Madárvédelem Nagykárolyban. — Állatkínzás büntetése Makón. — Megbüntetett pecér. — Ebadó a fővárosban. — A bécsi állatvédő egyesület küzdelmei, — Varjak irtása és védelme. — A jó Viktória királynő. — A királyi angol állatvédő társaság.. S zerk eszt! FODOR ÁRPÁD ¿11. főgím n. tan ár, az O. Á. V. E. fő titk ára, felelős szerkesztő.

Az Országos Állatvédő Egyesület helyiségében (Budapest IX., Ernő-utca 11— 13) kaphatók :

M adárvédelm i törekvések Magyarországban. Ára 3 kor. Ugyanaz, német nyelven, 2 kor. 40 fill. MONOSTORI KÁROLY. Lógondozás. Ára 60 fill. K. NAGY SÁNDOR. Az ember és a kutya. Véde­ kezés a veszettség ellen. 3-ik kiadás. Ára 1 kor. K. NAGY SÁNDOR. Ne bántsd az állatot ! Az MÁDAY-CHERNEL.

állatvédő törvények példákban. 80 képpel. Ára 3 kor. K. NAGY SÁNDOR. Állatvédők törvénykönyve. Az állatvédelemre vonatkozó összes törvények és rendeletek gyűjteménye. 4-ik bővített kiadás. Ára 2 kor. BENEDEK ELEK, TÚRI M. ISTVÁN, PÓSA LAJOS, FÖLDES GÉZA. Elbeszélések az állatvilág köréből. Széchy Gyula rajzaival. Ára kötve 2 kor. helyett 1 kor.

'Jü T

-4- w r A 1 y «g .A- idomitásra, ápolásra U . wj « . J r é s ellátásra elfogad

„Kutyaidomitó" Bndapest, VII., Telep-utca 99. (Zugló)

Kívánatra az állatokat kocsival szállítjuk 2 korona fuvardíj melleit.

“Jó k a i“ és Löbl Mór nyomda egyes. rt. Budapest.