VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is — tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására — elégtelen osztályzatot vonhat maga után. Másfelől azonban a minimumtételek akár teljes körű ismerete sem elegendő — önmagában — az elégséges osztályzathoz. I. Bevezetés. A római jog külső története 101. Miért tanulunk ma is római jogot? 102. Az institúció- és a pandekta-rendszer* 103. A római jogtörténet korszakai. Az egyes korszakok általános jellemzői 104. A köztársaság államszervezete 105. Ius, fas, mos 106. A praetor tevékenysége; ius praetorium, ius honorarium* 107. Ius civile, ius gentium, ius naturale 108. A principátus államszervezete 109. A principátus jogrendszere 110. A dominátus államszervezete 111. A dominátus jogrendszere 112. Soroljon fel néhány — a jogfejlődés szempontjából különösen jelentős — római császárt (indoklással)! 113. Róma államközi kapcsolatai 114. A ius fogalma és felosztásai. A jogi dogmatika további alapfogalmai.* 115. A ius civile kifejezés jelentései a rómaiaktól napjainkig* 116. A jogalkalmazás és jogértelmezés római jogi eszközei és elvei 117. A ius és a lex szó jelentései a római jogban 118. A lex meghozatala, alkatrészei, osztályozása a sanctio szempontjából 119. Milyen, a római jog szempontjából jelentős lexeket ismer? 120. A consuetudo. Az edictumok 121. A senatus consultum. A constitutio és fajai 122. A római jogtudomány 123. A iustinianusi kodifikáció* 124. A római jog továbbélése a korai középkorban (leges Romanae—leges Barbarorum, Bizánci Birodalom). 125. A glosszátorok és a kommentátorok. A ius commune 126. A pandektisztika* 127. A római jog továbbélése Franciaországban, a Szent Római Birodalomban. A római jog tudományának fejlődése a XVI—XVIII. századokban. 128. A római jog sorsa Magyarországon
II. Eljárásjog 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215.
A jogérvényesítés módjai, lehetőségei, eszközei* A római kereset fogalma, latin megjelölései (nevei) Az elévülés* A bizonyítás; a praesumptio és a fictio (példákkal!)* A bíráskodás legfontosabb jellemzői és intézményei Rómában. A perbeli képviselet A legis actiós eljárás A formuláris eljárás. A formula rendes és rendkívüli alkatrészei* Actio-fajták a formuláris eljárásban* A császári perrend A litis contestatio eltérő jelentései és hatásai Ítélet. Jogorvoslat az ítélet ellen. Res iudicata A nem peres eljárások A végrehajtás (mindhárom eljárásban!) Actio Pauliana, cessio bonorum, beneficium competentiae A római eljárásjog továbbélése
III. Személyi és családjog 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313. 314.
A személy (jogképesség) fogalma, keletkezése, megszűnése* Cives, Latini, peregrini Rabszolgák, félszabadok. A rabszolgák emberi mivoltának elismerése A statusok és a capitis deminutio fajai A statust nem érintő, de a jogképességet korlátozó tényezők A cselekvőképesség* A jogi személyek A család és a rokonság a rómaiaknál A patria potestas tartalma, keletkezése, megszűnése A családtagok vagyoni önállóságának kialakulása A házassági kötelék A házassági vagyonjog A tutela és a cura A római személyi és családjog továbbélése
IV. Dologi jog 401. 402. 403. 404.
A dolog és a vagyon fogalma, latin megjelölései A dologosztályozások A tulajdon jelentősége. A római tulajdon története, megjelölései A római tulajdon fogalma, tartalma*
405. Az egyes tulajdoni formák* 406. A tulajdon korlátai 407. Condominium, ius adcrescendi 408. A possessio fogalma, elemei* 409. A possessio kialakulása, története. 410. A possessio fajai* 411. A civilis és a naturalis possessio* 412. A possessio megszerzése 413. A possessio és a dominium megszűnésének egybevetése 414. A birtokvédelem fogalma, indokai* 415. A birtokvédelem megvalósításának eszközei 416. A tulajdonszerzési módok — általában* 417. A birtok- és tulajdon-traditio egybevetése* 418. Mi az összefüggés a tulajdoni szerzésmód és a szerzéscím között?* 419. A specificatio és a dologegyesülés. 420. Occupatio, thesauri inventio. 421. A fructus fogalma, fajai, megszerzése 422. A mancipatio és az in iure cessio 423. Az usucapio. A praescriptio longi temporis és longissimi temporis.* 424. A bona fides jelentései, előfordulásai, hatása.* 425. Aktív és passzív legitimáció, valamint előzetes eljárások a rei vindicatiónál* 426. Alperesi magatartások a rei vindicatio in iure szakaszában. Impensae* 427. Az alperes felelőssége és a marasztalás módjai a rei vindicatiónál* 428. Az actio Publiciana* 429. A rei vindicatión és az actio Publicianán kívüli egyéb tulajdonvédelmi eszközök 430. Az interdictum unde vi, az interdictum quod vi [aut clam] és az interdictum de vi egybevetése 431. A birtokjog fogalma. A birtokjog és a tulajdonjog egybevetése* 432. A posszesszórius és a petitórius védelem szembeállítása (példával)* 433. A szolgalom fogalma, fajai, főbb elvei* 434. A személyes szolgalmak* 435. A szolgalmak keletkezése, megszűnése, védelme 436. Iustinianus főbb változtatásai a szolgalmak körében 437. Az emphyteusis és az ususfructus egybevetése 438. A superficies és a habitatio egybevetése 439. A cautio fogalma és esetei a római jogban 440. A „dologi jog” fogalom megjelenése és a tulajdon főbb változásai a római jog továbbélése során 441. A birtokfogalom és a birtokvédelem fejlődése a közép- és újkorban. A iura in re aliena a római jog továbbélése során
V. Kötelmi jog 501. Az obligatio fogalma és kialakulása* 502. Az obligatio fajai és keletkezési forrásai* 503. A negotium fogalma, fajai és alkatrészei* 504. A negotium érvényessége és hatályossága általában* 505. A obligatióban szereplő személyek. Többalanyú obligatiók 506. Az ügyleti képviselet 507. A szolgáltatás fogalma, és osztályozásai 508. Milyen szolgáltatásra vannak kötelezve a dare, facere, praestare szolgáltatási fajtákra tekintettel az egyes reál- és konszenzuálszerződésekben szereplő felek? 509. Az alternatio, a facultas alternativa és a datio in solutum egybevetése 510. A kártérítés* 511. A pozitív és a negatív interesse* 512. Az adós felelőssége általában* 513. Felelősségi fokozatok a klasszikus és a iustinianusi jogban* 514. A custodia és a vis maior* 515. Az egyes reál- és konszenzuál-szerződésekben szereplő felek felelőssége* 516. A késedelem 517. A kezesség fogalma és formái 518. A fejlett kezesség főbb elvei. Beneficiumok a kezességnél 519. A zálogjog fogalma, formái, keletkezési forrásai, megszűnése 520. A zálogjog tartalma 521. Kielégítési sorrend több záloghitelező esetén. Ius offerendi 522. A kötbér és a foglaló fogalma, funkciói 523. A novatio és a delegatio 524. A mandatum agendi, a cessio és az expromissio 525. A solutio 526. A liberatio fajai (példákkal) 527. A compensatio 528. A contractus fogalma és története* 529. A pactum és a contractus viszonya* 530. A szerződési típuskényszer oldásának eszközei 531. A contractusok érvényessége és hatályossága általában* 532. Az akarathibák* 533. A joghatáshoz kapcsolódás hibái* 534. A simulatio, a reservatio mentalis és a reticentia egybevetése 535. A dolus malus és a vis ac metus jogkövetkezményeinek egybevetése 536. Az ősi jog szerződései (elsősorban a stipulatio) 537. A császárkor szerződésrendszere általában 538. A mutuum, a commodatum és a precarium összevetése 539. A depositum 540. A zálogszerződés 541. A névtelen reálszerződések 542. Az emptio venditio fogalma, története, lényegi elemei. A laesio enormis*
543. Az emptio venditio különleges esetei. Mellékegyezmények az emptio venditiónál 544. Felelősség és veszélyviselés az emptio venditiónál* 545. A szavatosság az emptio venditiónál* 546. A locatio conductio általában. A locatio conductio operarum és a locatio conductio operis egybevetése* 547. A locatio conductio rei 548. A locatio conductio operarum 549. A locatio conductio operis 550. A mandatum és alkalmazási köre 551. A societas. A societas és a collegium egybevetése 552. A peresíthető pactumok 553. A novatio és a constitutum egybevetése 554. A donatio 555. A bíráskodással kapcsolatos kötelmi jogi intézmények 556. A quasi contractusok 557. Delictumok és crimenek a római jogban* 558. A delictum fogalmi elemei. Az actiones poenales 559. A furtum 560. Az iniuria 561. A damnum iniuria datum* 562. A praetori delictumok, a quasi delictumok és az ún. vegyes kötelmek 563. A köztársasági kor crimenei 564. A császárkor crimenei 565. A dolus szó különböző jelentései és előfordulási helyei 566. A causa (titulus) szó különböző jelentései és előfordulási helyei* 567. A római kötelmi jog továbbélése 568. A jogügyleti tan*
VI. Öröklési jog 601. Az öröklés eredete és lényege a római jogban 602. Az öröklési jogképesség 603. Az öröklési viszonyok tárgya 604. A hereditas iacens és a bona vacantia egybevetése 605. A római öröklési jog története 606. Az örökség megszerzésének módjai és jogalapjai* 607. Az örökség megszerzésének és megtartásának akadályai 608. A civiljogi törvényes öröklés 609. A praetori jogi törvényes öröklés 610. A iustinianusi törvényes öröklés* 611. Mit jelent az, hogy valaki in stirpes, in capita vagy in lineas örököl? Hol érvényesülnek ezek az előírások? 612. A testamentum fogalma és tartalma* 613. A testamentum formái*
614. 615. 616. 617. 618. 619. 620. 621. 622. 623. 624. 625. 626. 627.
A testamantum érvényessége és hatályossága* A testamentum és a contractus érvénytelenségének egybevetése A successio contra tabulas A törvényes rész, a kötelesrész és a quarta Falcidia egybevetése A collatio és a ius adcrescendi az öröklési jogban A substitutio, a transmissio és a ius adcrescendi Helytállás a hagyatéki tartozásokért. Kielégítési sorrend az öröklési jogban* Beneficiumok az öröklési jogban Jogsegélyek az öröklési jogban A legatum A legatum és a fideicommissum egybevetése A donatio inter vivos, a donatio mortis causa és a mortis causa capio egybevetése Öröklési jogi tárgyú senatus consultumok A római öröklési jog továbbélése
TUDNIVALÓK A RÓMAI JOGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEKKEL KAPCSOLATBAN 1. A *-gal jelzett tételek (ún. miminumtételek) lényegét mindenkinek ismernie kell. Egyetlen minimumtétel nemismerete is elégtelen osztályzattal járhat, másfelől azonban a minimumtételek ismerete ö n m a g á b a n még nem garantálja az elégséges érdemjegyet, mert bizonyos ismeretekkel minden tételről rendelkezni kell. 2. A FÖLDI ANDRÁS—HAMZA GÁBOR: A római jog története és institúciói c. tankönyvből a jeles érdemjegy eléréséhez sem kötelező megtanulni az apróbetűvel szedett részeket (beleértve természetesen a lábjegyzeteket). E főszabály alól kivételt képeznek az apróbetűs részeken belül vastagbetűvel szedett szavak és szövegkörnyezetük. Minthogy az előadásokon elhangzottak is a vizsga anyagát képezik, az apróbetűs részek előadáson kiemelt részletei értelemszerűen szintén kötelezően megtanulandóak. 3. A római személyneveknél a praenomeneket nem kell feltétlenül ismerni, ill. általában elegendő az azonosítást lehetővé tevő egyik név (többnyire a harmadik név [cognomen]) ismerete. A későbbi jogtudósok keresztneveit sem kell feltétlenül ismerni. 4. A római államszervezetre, a bíráskodás szervezetére, továbbá a latinjogúakra, a peregrinusokra, a félszabadokra és a rabszolgákra vonatkozó személyi jogi szabályok részletei a vizsgán kevésbé súlyozott formában kerülnek értékelésre. 5. Az érvényességre és a hatályosságra, valamint az öröklési jogképességre vonatkozó tankönyvi anyagrészek tanulása során célszerű fokozott mértékben támaszkodni az előadások anyagára. 6. A 9. fejezet anyagában található személynevek közül a vastagbetűvel szedettek ismerete kötelező, de ha egy adott irányzaton belül annak több képviselője is említve van, nem feltétlenül kell mindegyik nevet ismerni. E tekintetben döntően az előadáson elhangzottak irányadók. A részletes adatok ismeretéhez képest az értékelés során nagyobb súlyt helyezünk az idevágó anyag lényeges részének ismeretére. 7. A 113., a 403., a 409. és a 430. tétel a tételsorból törlésre került, de az annak megfelelő tankönyvi anyagot az egyéb anyagrészekkel való összefüggések erejéig ismerni kell. 8. Összefüggő latin szövegek, mondatok ismerete nem szükséges. 9. A normálbetűs részek közül sem kell ismerni a következő margószámokhoz tartozó anyagrészeket: Az I. félévi anyagból: 61—63, 84—89, 99—113, 135—141, 164, 165, 177—180, 192— 206, 236, 384, 386, 393—398, 405—435, 451, 452, 468, 473—479, 549—554, 606—621, 697— 699, 704—706, 736—738, 867, 1022, 1034, 1035. A II. félévi anyagból: 1246, 1252, 1257, 1258, 1449, 1519—1521, 1533, 1550, 1551, 1904. pont 3. bek., 1908, 1911, 2009—2012, 2039—2041, 2103—2109.
DR. FÖLDI ANDRÁS tanszékvezető egyetemi tanár
