13. évfolyam 2. szám
VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 2006. július
A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa
2006. Tavaszi árhullám számokban
Csapadék mennyiség a Felsı-Tisza vidéken 2005-2006. telének decembere rendkívül csapadékosnak bizonyult. A hónap folyamán a vízgyőjtın lehullott csapadékmennyiség átlagban 100 mm Csapadékmennyiségek a Felsı-Tisza vidék egyes vízgyőjtıin körüli volt. Ezt követte egy aránylag (mm) csapadékszegény január, amikor a lehullott csapadék mennyiség nem érte el a sokéves átlag érték 50%-át. 160 145,8 Február hónapban az átlagnak megfelelı 140 mennyiségő csapadék hullott mely a hónap közepére 120 110,4 101,7 és utolsó napjaira volt jellemzı. A legnagyobb napi 95,5 90,9 100 79,4 83,2 mennyiség 14 mm, a Bodrog vízgyőjtıjére esett. 76,8 75,5 73 72 80 68,4 65,6 Március hónap jóval az átlag havi érték fölötti 61,7 44 50,9 60 49,3 csapadék mennyiséget hozott. Ez különösen 46,7 43,6 29 40 kiemelkedı a Felsı-Tisza vízgyőjtıjén, 145,8 mm 23,3 26,8 18,517,3 (60,5 mm az átlag), de a túllépés a többi vizsgált 20 részvízgyőjtı esetében is meghaladta az 50-100%0 január február március április május június ot. De lássuk részleteiben a csapadék közvetett és közvetlen hatását az árhullám kialakulására. Felsı-Tisza Szamos-Kraszna Bodrog Sajó-Hernád Február 4-5-én a Felsı-Tisza vízgyőjtıre 30,3 és 23,8 mm csapadék hullott, míg a hónap végi négy napos csapadékos idıszak alatt az egész vízgyőjtıre általában 20 mm feletti csapadékmennyiség jutott. Április szintén az átlag jegyében telt el, kivéve a Szamos-Kraszna vízgyőjtıt, ahol 72 mm csapadékkal 50%-os túllépést regisztráltak. Az április hónapi átlag mennyiségeket kedvezınek mondhatjuk, tekintettel arra, hogy ekkor már a Felsı-Tisza vidéki mellék A S ZÁ M TAR TA L MÁ B Ó L vízfolyásain alacsony vízállások vannak, és a fımeder teljes hosszában az árhullám tetıpontján van. Május, 1. Csapadékmennyiség a Felsı-Tisza vidéken jellemzıen csapadékos hónap szokott lenni. 2006. májusa 2. Betározott vízmennyiség a vízgyőjtın csapadékosabbnak bizonyult mint a sokéves átlag, 3. Vízhozamok a Tisza folyó mellék- különösen a Szamos-Kraszna és a Sajó-Hernád vízfolyásain vízgyőjtıjén, ahol az átlag közel kétszerese, 101,7 illetve Szamos folyó 110,4 mm (átlag 64,5 mm illetve 69 mm) csapadék esett. A csapadék havi elosztása nem volt egyenletes, habár Bodrog kisebb-nagyobb megszakításokkal egész hónapban Hernád-Sajó naponta regisztráltak csapadékot. A számottevı esızések Zagyva folyó május 24-én kezdıdtek és június 4-ig tartottak, mely idıszak alatt 75-80 mm esı is lehullott. Ez a csapadék a Hármas-Körös mellékvízfolyásokon jelentıs vízszintemelkedést okozott, 4. A Tisza folyó vízállásváltozása mely a fımederben elindította a második árhullámot.
1
Június ugyan a Felsı-Tisza vízgyőjtıjét leszámítva szintén átlag közeli csapadékot hozott, a túllépés 10% közeli volt. A csapadék a május hónapról áthúzódó idıszakot leszámítva a hónap végén ismételten egy pár napra koncentrálódott.
Betározott vízmennyiség a vízgyőjtın A csapadék betározása a vízgyőjtı területen 2005. december hónapban, annak is inkább a második felében kezdıdött. Az igen erıteljes felhalmozódáshoz hozzájárultak a sokéves átlagnál alacsonyabb hımérsékletek. Február közepén már a vízgyőjtın átlag fölötti hómennyiség található (6,48 km3), aránylag egyenletes elosztásban, de a felsı területeken korántsem érte el a hóvastagság a maximum értéket. A további felhalmozódást, -az átlaghoz viszonyított- február végén bekövetkezett enyhülés akadályozta meg, mely az 1500 m alatti területeken mintegy 2 km3 vízkészlet felszabadítását eredményezte. Ennek hatására, csaknem egyidıben minden mellékvízfolyáson és a Tisza folyón is tapasztalható egy kisebb vízállás-emelkedés, melyet március elején egy vízszint csökkenés követ. Ez után következett a már említett csapadékos idıszak, mely április végéig még okozott újabb hókészlet-gyarapodást, miközben március elején az alacsonyabban fekvı területeken megkezdıdik a tavaszi hóolvadás. Ekkor a vízgyőjtın mintegy 5.9 km3 betározott hómennyiség található. A hóolvadással egyidıben beállt csapadékos idıszak, átlag havi 50-70 mm csapadékot jelent, (a Felsı-Tisza vidéken 145 mm). A március 13-i állapotnak megfelelıen a 0-200-közötti magassági szinteken a hó nagy része elolvadt, és a felsı, -1000 m feletti- területeken a halmozódás tovább folytatódik. Ekkor még a vízgyőjtın 5,92 km3 hóban tárolt vízmennyiség található. A vízmennyiség nagy része az 500-1500 m közötti szinteken helyezkedik el (4,6 km3) mely 75%-át teszi ki az összes mennyiségnek. Ezzel Vízgyőjtı 54671 39578 32350 9101 2350 370 138420 2 szemben az alsó területeken (km ) 0,45 km3-, míg a felsı Magasság 2005001000- 1500- 2000- Összesen 0-200 3 vízgyőjtın 0,8 km3 csapadék –m500 1000 1500 2000 3000 km van felhalmozva. Ekkor még február 13. 0,503 1,212 2,801 1,401 0,476 0,086 6,479 a vízgyőjtın kisebb vízszint február 19. 0,34 1,046 2,83 1,584 0,516 0,091 6,407 emelkedések tapasztalfebruár 27. 0,118 0,341 1,764 1,531 0,524 0,088 4,366 hatóak. Ezt követıen az március 6. 2,287 1,966 0,696 0,12 5,793 olvadás üteme fokozódik, a 0,276 0,448 március 13. 0,046 0,414 2,151 0,719 0,1 5,92 szegedi Tisza szelvényhez 2,49 viszonyítottan számított március 20. 0,035 0,261 2,158 0,765 0,137 5,517 2,161 betározott vízmennyiség március 27. 0,036 0,794 1,686 3,434 0 0,773 0,145 összértéke nem növekszik. április 3. 0 0,003 0,063 0,631 0,526 0,124 1,347 Az olvadás március 20-27. április 10. 0 0,209 0,454 0,092 0,755 közötti 0 0 idıszakban mondható erıteljesnek a 200-1000 m közötti szinteken, míg ez fölött, habár kisebb mennyiségben, de még halmozódik csapadék hó formájában. Március 27-e után a hóolvadás általánossá válik, ekkor a Tisza mellék vízfolyásain közel egyidıben a vízszintek elérik a maximum értékeket. A Tisza középsı szakaszán már az úgynevezett zöldár jelei jelentkeznek, a folyó kilép a medrébıl. Április 10-i felmérés alapján betározott vízmennyiség 0,75 km3, mely az 1000 m feletti területeken helyezkedik el. A Közép-Tisza vidéken ekkor már elkezdıdik a kritikus pontok árvíz elleni védelme, épülnek a hullámverés elleni védmővek. Az elırejelzések alapján az árhullám mértékét a szolnoki szelvényen mért 900-950 cm közötti értékre becsülték a szakemberek, és ennek megfelelı elıkészítı védelmi munkálatok folytak a területen.
2
Vízhozamok a Tisza folyó mellék vízfolyásain Az elıbbiekben ismertetett csapadék viszonyokból jól következtethetıek azok a körülmények melyek az egyes mellékvízfolyásokon levonult árhullámokat okozták. Megállapítható, hogy a vízgyőjtın ezen a télen is átlag közeli (talán egy kicsit azt meghaladó) csapadék mennyiség tárózódott be, melynek olvadásában kedvezı körülményként kezelhetı a február végi melegebb idıszak, melynek hatására a korábbi 6,48 km3 hóban tárolt csapadékmennyiség 4,36 km3 -re csökkent. Ennek hatására egy általános, kismértékő de a fımederben tartós vízszintemelkedés következett be. A március végi tényleges és tartós, egyre magasabb szintekig terjedı felmelegedés hatására bekövetkezı hóolvadás okozott általános és egyidejő vízszintemelkedést a mellékvízfolyásokon. Ezt fokozta a folyamatos és helyenként igen jelentıs csapadék mennyiség. Az így kialakult egyidejő lefolyási viszonyok hatására, következett be a Tisza folyón levonuló árhullám, melyet nem annyira a vízszint tett emlékezetessé, hanem az árhullám okozta töltésállékonysági problémák. A Szamos folyó vízállásváltozása és a vízgyőjtın leesett csapadék mennyisége (2006. 02- 06.)
mm
cm
20,0 18,0
505 cm
600 500
16,0
407 cm
392 cm
14,0
400
332 cm
12,0
300
10,0 200
8,0 6,0
100
4,0 0
2,0 0,0
-100
15 19 23 27
3
7 11 15 19 23 27 31
Február
4
Március
8 12 16 20 24 28
Április
Bodrog vízgyőjtı ter.
2
6 10 14 18 22 26 30
Május
3
7 11 15 19 23
Június
Vízállások (Csenger)
A Bodrog vízállásváltozása és a vízgyőjtın leesett csapadék mennyisége (2006. 02-06.)
mm
cm
20,0
800
733 cm
18,0
700
16,0
580 cm
14,0
600 500
12,0
418 cm
10,0
400
8,0
300
6,0 200 4,0 100
2,0 0,0
0
15 19 23 27
Február
3
7 11 15 19 23 27 31
4
Március Hernád Gesztely
8 12 16 20 24 28
2
6 10 14 18 22 26 30
Április Vízállások (Csenger)
Május
3
7 11 15 19 23
Június
A Szamos folyó vízállás változásának van egy általános tendenciája, melyben felismerhetı a két árhullám, de ugyanakkor a vízszintváltozást ábrázoló görbe kisebb, rövid idejő csúcsokkal tarkított. Mint a mellékelt kombinált diagramon is látható, a kisebb csúcsok többnyire a vízgyőjtın elıforduló csapadékokhoz kapcsolhatóak, ugyanakkor a általános tendenciát a betározott hó február végi olvadása és a március végi általános hóolvadási idıszak befolyásolta. A második árhullám már egyértelmően a május végi és június eleji csapadékmennyiségnek tulajdonítható. Ebben az idıszakban a vízgyőjtıre átlagban 101,7 mm (május) és 90,9 mm csapadék (június) hullott. Az árhullám csengeri szelvényben mért csúcspontja, 505 cm-el április elsején következett be. A Bodrog adatait a sárospataki szelvényben mért értékek alapján ábrázoltuk. A rendelkezésre álló adatok
3
alapján készített grafikus ábrázoláson is látható, hogy a Bodrog vízgyőjtı területén május hónap végéig nem esett olyan csapadék mennyiség, mely számottevıen befolyásolta volna a vízfolyás vízhozamát. Ebben az esetben a vízgyőjtın betározott hó olvadásból származó vízmennyiség tükrözıdik vissza a diagramról. Jól elkülönül a február végi olvadás hatása, majd a tavaszi árhullám mondhatni klasszikus formája, a gyors felfutással, majd a mellékvízfolyásokra jellemzı rövid tetızés és az azt követı elnyúló apadás. A május végi-június eleji tartós esızés itt is okozott egy kisebb árhullámot, mely méreteiben (csúcsérték, vízmennyiség) jelentıs mértékben alatta maradt a korábbi zöldárnak. A Bodrogon levonuló elsı árhullám a Szamosihoz képest egy héttel késıbben tetızött, ennek bekövetkezése április 7-én történt. A Hernád és a Sajó A Hernád és a Sajó vízállásváltozása és a vízgyőjtın lehullott csapadék mennyisége vízgyőjtıjén levonuló (2006. 02-06.) mm árhullám kissé eltér az cm 500 30,0 472 cm elıbbiektıl. Feltehetıen a 450 vízgyőjtı földrajzi 25,0 400 379 cm adottságaiból adódóan az 358 cm 350 20,0 árhullámok jellege gyors 300 felfutású és hasonló apadási 260 cm 15,0 250 ütem jellemzi. A vízgyőjtın 202 cm 200 10,0 hó formájában betározott 150 116 cm csapadékmennyiségrıl 100 5,0 nincsenek információink, de 52 50 0,0 0 valószínősíthetı, hogy itt 15 19 23 27 3 7 11 15 19 23 27 31 4 8 12 16 20 24 28 2 6 10 14 18 22 26 30 3 7 11 15 19 23 nem volt nagy felhalmozódás Március Április Május Június Február ugyanis a március 20-át követı felmelegedés hatására Sajó-Hernád vízgyőjtı Vízállások (Gesztely) Vízállások (Sajó) a Hernádon rövid idejő és az átlagosnak megfelelı, míg a Sajón egy kismértékő korábbi években tapasztaltakhoz képest jelentısnek nem mondható árhullám alakult ki. Ezzel szemben sokkal jelentısebb a május végi-június eleji csapadékok hatására A Zagyv a folyó v ízállásv áltozása és a v ízgyőjtın le hullott csapadék me nnyisége kialakult árhullám, mely (2006. 02-06.) azonos jelleggel, de közel 30,0 600 egy méterrel (472 cm) cm meghaladta az elıbbi április 512 cm 504 cm 25,0 500 elsı napjaiban tetızött 432 cm 379 cm 20,0 400 vízszintet (378 cm). A Zagyva folyó vízállása az 15,0 300 átlaghoz viszonyítva 10,0 200 mindvégig aránylag 163 cm magasnak mondható. A 5,0 100 kiterjedt vízgyőjtıre a vizsgált idıszak alatt kevés 0,0 0 15 19 23 27 3 7 11 15 19 23 27 31 4 8 12 16 20 24 28 2 6 10 14 18 22 26 30 3 7 11 15 19 23 csapadék hullott. A Fe bruá r Március Április Május Június diagramon jól nyomon követhetı a február végi Zagyva vízgyőjtı Vízállások (Jás ztelek) felmelegedésbıl adódó szintemelkedés, majd a március végi általános felmelegedés hatására elinduló olvadás okozta csúcs következik. Az április közepi A Hármas-Körös szarv asi sze lv énybe n mért v ízállásv áltozása és a v ízgyőjtın 150 cm-es vízállás már le hullott csapadék me nnyisége (2006. 02-06.) átlagnak tekinthetı. A mm cm 30,0 1200 térségre általánosnak tekinthetı, de tartós esızések 984 cm 25,0 1000 hatására, június hónapban itt 20,0 800 730 cm is egy gyors levonulású 751 cm 646 cm árhullámot regisztráltak, 15,0 600 mely azonban meghaladta a 10,0 400 hóolvadás okozta csúcsértéket. 5,0 200 A Hármas-Körös szarvasi szelvényében mért 0,0 0 15 19 23 27 3 7 11 15 19 23 27 31 4 8 12 16 20 24 28 2 6 10 14 18 22 26 30 3 7 11 15 19 23 vízállások, illetve a vízgyőjtı Február Március Április Május Június területén mért csapadék Hárm as -Körös vízgyőjtıje
Vízállások (Szarvas)
4
mennyiségek egy elnyúló árhullámot tükröznek, melyet feltehetıen egy idı után a Tisza folyón kialakult árhullám visszaduzzasztó hatása is befolyásolt.
26
18
2 10
25
9 17
1
23
7 15
30
22
6 14
26
18
2 10
25
17
1
9
A Tisza folyó vízállásváltozását Vásárosnamény-Szolnok szakaszon ábrázoltuk a mellékelt diagramon. A vízállásgörbék között három típusút különbötethetünk meg. A felsı szakaszt jellemzı Vásárosnaményi és Tiszalöki szelvényt ahol a kisebb ráhatások észlelhetı vízállásingadozásokat okoznak, és a csúcsok nem tartósak. A Tiszalöki szelvény adatait ábrázoló görbe alakjából ítélve, ez már az átmenetet jellemzi a Felsı- és a Közép-Tisza A Tisza folyó víz állásváltozása a 2006. évi árhullám idején között. A második csoportba a Tiszafüred, 1200 Tiszaderzs és Kisköre felsı diagramokat lehet Szolnok 1013 cm 1000 (ápr. 22.) besorolni, melyek a duzzastás hatása alatt 800 vannak, és annak 600 megszünéséig alig változnak, ezt követıen 400 együtt mozognak a Kisköre alsóés felsı 200 szintek ismételt 0 elkülönüléséig. A harmadik csoport a -200 Kisköre alsó és Szolnok, Június Január Február Március Április Május melyek jellegzetesen Tis za Vás áros nam ény Tis za Tis zalök Tis za Tis zafüred Tis za Tis zaderzs Közép-Tisza vidéki tiszai Tis za Kis köre f. Tis za Kis köre a. Tis za Szolnok árhullámra jellemzıek. Jól elkülönül az az idıszak amikor a víz még a mederben folyik, majd a meder és a töltések közötti rész feltöltıdése, a felszálló ág, a tartós csúcsközeli érték tartomány és végül a lassú apadás. A mért értékek alapján ábrázolt diagramon elkülönül a január végi-február eleji alacsony vízállás, majd a február végi felmelegedés hatására elindul egy kisebb árhullám melyet néhány nap múlva, március közepén követ a zöldár elsı tartós vízállása. Március végén ( 23án) a Kiskörei tározónál a vízszintek kiegyenlítıdnek, megszünik a duzzasztás. Amint láttuk a mellékvízfolyások esetében a árhullám csúcsa általában április elsı hetében következett be amikor a Közép-Tisza vidéki szelvényekben a víz eléri a töltéseket és átlag egy méter vízmagasság van az árterületeken. A mellékvízfolyások árhullámainak leszálló ága majdnem kivétel nélkül elhúzódott feltehetıen a felsı szinteken történı hóolvadás és a gyakorta elég jelentıs csapadékok egybeeséésnek tulajdoníthatóan. Ekkor Szolnoknál 600as vizet mérnek, az elırejelzések jelentısebb árhullámra utalnak, megkezdıdnek az elıkészületek a védelmi feladatokra. A Tisza folyó vízállása ezt követıen gyorsan emelkedik a vízfolyás teljes hosszában. Szolnoknál a csúcsérték április 22-én következett be 1013 cm-el. Ekkor még a Bodrogon és Szamoson az árhullám a leszállóág közepén tart, sıt a Szamoson a hó közepi nagyobb csapadék hatására még egy utánpótlás is látható, mely meghatározó a Tisza Vásárosnaményi szelvényében is. Az 1000 cm fölötti víz a szolnoki szelvényben kilenc napig tart (április 18-26.), miközben a Körös-zugban lévı töltések rendre megcsúsznak a hosszantartó magas vízállások okozta elázások miatt. Jelentısebb apadási ütem április 30-át követıen áll be amikor már anapi vízszintcsökkenés eléri a 10 cm-t. A III. fokú készültségi szintet a víz május 16-án éri elamikor a védekezésben részt vevık talán fellélegezhetnek. De nem sokáig, mert június elsı napjaiban a május végi és június hónap elsı napjaira áthúzódó esızések okzta újabb árhullám
5
ismét gyors vízszint emelkedést okoz. Szerencsére ez esetben csupán a III. fokú készültségi szintet érte el a folyó a szolnoki szelvényben, mely már kezelhetı volt és további beavatkozást nem tett szükségessé.
Árhullámok a számok tükrében Mint ismeretes az úgynevezett LNV-t a Szolnoki szelvényben 2000. évi árhullám idején mérték és ennek érrtéke 1041 cm, a mindenkori A Tisza folyó 2000 és 2006-os évi tavaszi árhullám összehasonlítása legmagasabb árvízszint. A 2006. évi árhullám a maga 1013 cm-vel a második legnagyobb mért érték. A két 1200 1041 cm árhullám között több azonosság is fel 1000 1013 cm fedezhetı: III.fok 800 II.fok A két árhullám vízállásainak grafikus ábrázolása közel azonos. 600 I.fok 2000 A 2000. évi árhullám felszálló 30 nap 2006 400 ága kissé meghoszabbodott 34 nap 200 (ebbıl ered a +30 cm) ellenben az 60 nap 57 nap apadás erıteljesebb volt. 0 1 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30 3 6 9 12 15 18 Március Csak ebben a két évben mértünk Á prilis Május 1000 cm fölötti árvízszintet, 2000-ben a 10 m fölötti szint 11 napon át tartott, 2006-ban 9 napig, 2000-ben a vízállás az elsı fokot meghaladó mértéket március 15-én érte el, 2006-ban március 16-án, Mindkét esetben az I. fok május közepéig tartott (május 12 ill. 17) Mindkét esetben a III. fokot meghaladó mértéket április 8-án érte el a folyó, 800 cm fölötti víz 2000-ben május 8-ig tartott (30 nap), míg 2006-ban május 11-ig (34 nap) Sajátossága a 2000. évi árhullámnak a mellékvífolyásokon mért magasabb vízszintek. A szolnoki szelvényben 2000-ben 2608 m3/sec. maximális vízhozamot mértek, míg 2006-ban ez az érték 2406 m3/sec. Talán még egy érdekesség, 2005-ben a vízgyőjtın betározott hómennyiség március 16-i mérés alapján 8,896 km3 volt, míg 2006-ban ez az érték „csupán” 5,79 km3. Összeállításunkban a KÖTI-KÖVIZIG-tıl átvett csapadék és vízállásadatokat használtunk fel.
A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa Szerkesztıség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 423-422 7363 mell. Felelıs szerkesztı: Petráss András Felelıs kiadó: Dr. Háfra István 2006. július
Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4 Címzett: Város : Utca, házszám : Irányítószám
6
