VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

Vízminőségi Tájékoztató 9. évfolyam 3. szám

VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 2002. június

A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa

A AT TIISSZ ZA A--T TÓ Ó 22000011.. É ÉV VII Ö ÖK KO OL LÓ ÓG GIIA AII Á ÁL LL LA APPO OT TV VIIZ ZSSG GÁ ÁL LA AT TA A „A TISZA-TÓ 2001. ÉVI ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTVIZSGÁLATA” című kiadvány folytatása annak a kutatási munkának, melyet Felügyelőségünk Környezetvédelmi Laboratóriumának munkatársai végeznek Kelet-Magyarország legnagyobb állóvizének hasznosítási igényei és ökológiai állapotának összehangolása érdekében. Mint minden évben, ez alkalommal is megpróbáljuk kiemelni a dolgozat azon részeit, melyek szemléltetik a kutatási munka ezen szakaszának fontosabb területeit, illetve melyek felkeltik azon szakemberek figyelmét akiket mélyrehatóbban érdekel a tározó ökológiai állapotának alakulása. Ez utóbbiak rendelkezésére áll a kutatási munka teljes terjedelmében a Környezetvédelmi Laboratórium könyvtárában. (pa)

A Közép-Tisza vidéki üdülőkörzet gondolata A Tisza-tó hasznosítása és a „Közép-Tisza vidéki üdülőkörzet” kialakításának gondolata már a tározó építési fázisban, a duzzasztást megelőzően felmerült. Az 1040/1972.(X.8.) MT határozat a tározókörüli nagyobb települések fejlesztésével több tízezres idegenforgalmi igény kielégítésére alkalmas teljes infrastruktúra létrehozását szabályozta, mellyel Tiszafüred, Abádszalók, Kisköre és Poroszló kb. 55 ezer üdülővendég igényeit elégítette volna ki. A határozatban kevesebb előírás szól a természetvédelmi, ökológiai állapot megóvásáról, de előírja „a természeti adottságokban bekövetkező változások tudományos megfigyelését”. A 20 évvel később megjelent 2048/1993.(XI.18.) Korm rendelet a hasznosítási módok meghatározásánál elsődlegesen a természetvédelmet jelöli meg, majd az üdülés és idegenforgalom prioritása került kiemelésre. Ugyanakkor a vízbázist teremtő alapfunkció mellett meghatározásra került a tározóterek hasznosításának módja: „az élővilág, a táj terhelhetőségének figyelembe vételével a tározó déli része (Abádszalóki-medence), és az árvízvédelmi töltések melletti parti sávok elsőrendűen az üdülést, a középső része (Sarudi- és a Poroszlói-medence) az ökoturizmus és természetvédelem, míg a felső része (Tiszavalki-medence) a természetvédelem érdekeit kell hogy szolgálja”. A meghatározott célkitűzések egyértelműsítették a tározótérbeli terhelések megosztását, mely az Abádszalóki-medencében és a parti sávokban lesz a legerősebb, és a középső és felső részén maradnak meg a természetközeli állapotok. Ezen célkitűzések egyik segédeszköze a már több éve folyó kutatás részeként az elmúlt évben ismételten megjelent „ A Tisza-tó 2001. évi ökológiai állapotvizsgálata” című kutatási munka is, mely a természeti értékek megismerése mellett a rendeletben is említett „élővilág, és a táj terhelhetőségének” a meghatározására irányul. Így érhetjük el, hogy természeti értékeink lehetőleg sértetlenül öröklődjenek generációról generációra, és ugyanakkor lehetőség nyíljon azok széleskörű megismerésére. A feladat végrehajtásában jelentős anyagi és erkölcsi A SZ Á M T A RT A LM Á BÓ L támogatást kaptunk a Környezetvédelmi Minisztérium részéről, amely nélkül ezt a többcélú, A Közép-Tisza vidéki üdülőkörzet gondolata több témára tagolódó, de lényegében összetartozó programot Előzmények nem tudtuk volna megvalósítani. Reméljük, az elkészült állapot vizsgálatok a Poroszlói-medence Ökológiai biomonitor területén – Helyszíni mérések jelentés alapja lehet további munkánk folytatásának, s a következő években is módunk és lehetőségünk lesz a Tisza-tó Laboratóriumi vizsgálatok–vízfelszín közeli vízréteg környezetvédelmi állapotához kapcsolódó Laboratóriumi vizsgálatok–mederfenék közeli vízréteg ökológiai, vizsgálatok végzésére és ezek alapján megoldási javaslatok Fitoplankton vizsgálatok kidolgozására.

Zooplankton vizsgálatok Élőbevonat vizsgálatok 2001. évi eredmények értékelése, következtetések

Dr. Háfra István igazgató

1

Vízminőségi Tájékoztató

Előzmények A 127 km2-es Tisza-tó (Kiskörei-tározó) hazánk második legnagyobb állóvize. Területénél, regionális helyzeténél fogva igen sok hasznosítási igény jelentkezik, amelyeknek a kielégítése az ökológiai, természetvédelmi, gazdasági érdekek összehangolásával lehetséges.

Mintavételi helyek a Poroszlói-medencében A Tisza-tó funkciójának, hasznosításának fő irányzatait és feladatait a 2048/1993. (XI. 18.) számú kormányhatározat foglalja össze. A szakmai feladatok közül környezetvédelmi szempontból igen fontos a víz, üledék és élővilág fizikai, kémiai, biológiai állapotának ismerete, a növényborítottság alakulása. A változások figyelemmel kíséréséhez, a különböző ökológiai tényezők hatásának vizsgálatához egy olyan adatbázis létrehozása szükséges, amellyel a Tisza-tó ökológiai állapotának alakulása hosszú távon jól figyelemmel kísérhető. Az ökológiai célállapot meghatározásánál figyelembe kell venni a Tisza-tó funkciójának, a meglévő területhasználati érdekeknek az egymás mellettiségét. Célállapotként a Tisza-tó „jó ökológiai állapotának” megteremtését jelöljük meg. Az Európai Unió VízKeretirányelvei által meghatározott „jó” ökológiai célállapotnak a fenntartása egy olyan intézkedési terv kidolgozását igényli, amelyet a tavat ért terhelések és az üzemelési feltételek egyensúlya alapján kell megteremteni. 2001. évi feladatainkat egy 3 évre tervezett munkaprogram keretében végeztük. Célunk a Tisza-tó korábban elkezdett ökológiai állapotfelmérésének folytatása, a 2000. évi légifelvételek terepi azonosításának megkezdése, a kialakult állapot bemutatása volt. Dr. Zsuga Katalin témavezető

Ökológiai állapot vizsgálatok a Poroszlóimedence biomonitor területén Helyszíni mérések A Poroszlói-medencében 2001-ben végzett

vizsgálatok mintavételi helyei, a helyszíni mérések komponensköre az előző évek vizsgálataival egyezőek. A helyszíni méréseket a délelőtti (11-14 óra), kora délutáni időszakban végeztük. A vízfelszín huszonöt centiméteres rétegéből indulva ötven centiméterenként a mederfenék eléréséig végeztük a méréseket A vízhőfok az évszaknak, időjárásnak megfelelően változik. A vízhőfok változását az időjárás, a vízmélység, a hullámzás, a növényzet árnyékoló hatása befolyásolja. Az egyes mintaterületek között nyáron alakult ki a nagyobb eltérés. A legnagyobb vertikális vízhőfok különbség a júniusi mérési időpontban a nyíltvízzel érintkező térségében volt, 4,5 o C. A pH értékek nyáron általában kissé magasabbak, mint a többi időszakban, kivéve az alacsony oldott O2 tartalmú területeket. Az eltérő vízmélység közötti pH változás általában néhány tizedes pH egység csökkenéssel jellemezhető. Az egyes mintaterületek fajlagos vezetőképessége között nincs jelentős különbség. A magasabb sókoncentráció a májusi-júniusi időpontban volt mérhető, majd nyáron és ősszel 20-40 µS/cm-el alacsonyabb értékek alakultak ki. Számottevő mélységi változásokat nem regisztráltunk. Az oldott oxigén és az oxigéntelítettség értékei mintaterületenként és mélységben is jelentős különbséget mutatnak. A legalacsonyabb értékeket egész évben egy sulymos-hinaras vegyes állomány (SU2) és tündérrózsás állomány (TR1) területeken mértük, már májusban alatta marad az oldott O2 koncentráció a többi helyhez viszonyítva. A nyíltvizzel körülvett gyékényes állomány (GY1) területen is kisebb értékek voltak 2001-ben, mint a többi mocsári társulásban. A legkritikusabb július-augusztusi hónapokban a fent említett térségekben a mederfenék közelében O2 -hiányos állapot is kialakul. A legszélsőségesebb viszonyok augusztusban voltak, amikor a SU2, TR1 és GY1 területeken alacsony O2 koncentrációk (9-61%) jellemzőek, ugyanakkor a H1es hínáros területen O2 túltelítettség (200%-on felüli érték) alakult ki. A zavarosság értékeinek alakulását a szél, hullámzás, vízmozgás befolyásolja. A Poroszlói-medence vizére általában az alacsony zavarossági értékek a jellemzőek,

2


de a kis mélység miatt a szél, hullámzás felkavarja a mederfenékre vagy a növényzetre kiülepedett szilárd anyagot. Ilyenkor a zavarosság többszörösére nő, a víztér átlátszósága csökken.

Laboratóriumi vizsgálatok vízfelszín közeli vízréteg Az

-

eredeti vízmintákban mért kromátos kémiai oxigénigény (KOIke) értékei a vizsgált vízterületen a 12-32 mg/l intervallumban helyezkednek el. A magasabb értékeket nyári hónapokban mértünk. Az MSZ 12749:1993 határértékei szerint a mérési eredmények zömmel a II. osztály tartományába esnek. Több alkalommal kiugróan magas értékeket találhatunk a sulymos (SU2) területen, valamint egy-egy esetben a tündérrózsás (TR1), és a hínáros (H1) állományban. A nitrát-nitrogén mennyisége szintén jóval az I. osztály 1 mg/l-es határa alatt marad. Júliusban szinte valamennyi térségben a 0,005 mg/l-es kimutatási határérték alatti eredmények mérhetők, a növényzet felhasználja ezt a N-formát a víztérből. Magasabb mennyiséget június hónapban az egymáshoz közeli 7.(TF2), 8.(NA1), 9.(GY2) jelű mintaterületen mértünk. Ezek a tendenciák az elmúlt évi vízminőséghez hasonló viszonyokat mutatnak. A szerves N értékek a 2000. évi értékhez viszonyítva kiegyenlítettebbek. A koncentrációk a tavaszi, koranyári időszakban alacsonyabbak. A legnagyobb mennyiség a SU2 területen tapasztalható a nyári, illetve őszi hónapokban, a maximum is itt alakult ki szeptemberben. A szervetlen nitrogén tartalmat a nitrit-nitrogén igen kis koncentrációja miatt a nitrát és az NH4 -ion mennyisége határozza meg. A legalacsonyabb értékek a tündérrózsás (TR1) és a nagy sulymos (SU2) állományban voltak. Az összes nitrogén tartalom változását a szervetlen nitrogénformák kis mennyisége miatt a szerves N értéke határozza meg. A legtöbb mintavételi helyen szeptemberben nagyobb összes N koncentráció mérhető, mint az év többi részében. Az oldott ortofoszfát-foszfor értékek az állóvizek, tározásra kerülő vizek esetében alkalmazott szigorúbb határértéket figyelembe véve, zömében a II. vízminőségi osztálynak megfelelő 0,05 mg/l alatti tartományban találhatóak. A magasabb értékek a nyári hónapokban tapasztalhatók egy-két mintavételi ponton. Az összes foszfor mérési eredmények zömmel a 0,050,25 mg/l-es tartományban találhatók, amely a II-III.

vízminőségi osztálynak felel meg állóvizek esetében. Ezeknél magasabb összes foszfor koncentrációkat csak néhány esetben mértünk a júliusi, augusztusi időszakban a SU2 területen, míg szeptemberben a TF2 és NY2 mintavételi pontok környezetében találhatóak a nagyobb mennyiségek. Az a-klorofill vizsgálatok eredményei szerint az év nagy részében az I-III. osztályú vízminőség jellemző. Kiugró, a III. osztály határát meghaladó koncentráció értékeket szeptemberben a TF2-es területen mértünk. A vegetációs időszakban a magasabb koncentrációk általában a július-augusztusi hónapokban alakultak ki. Az összes baktériumszám eredményei zömmel a 16x10 6 i/ml tartományban helyezkednek el. Az alacsonyabb baktériumszám a gyékényes valamint augusztus kivételével a nádas (NA1) állományokban találhatók. A baktérium biomassza értékek az előző évekhez viszonyítva valamivel magasabbak, zömmel a 0,1-0,3 mg/l tartományban találhatók. Ezt a tartományt meghaladó mérési eredmények a 4.(TR1) tündérrózsás és a 11.(SU3) jelű sulymos állományban fordulnak elő a májusi, illetve a szeptemberi időszakban.

Laboratóriumi vizsgálatok mederfenék közeli vízréteg

-

Az eredeti vízből mért kromátos kémiai oxigénigény a mederfenék közelében a 4. tündérrózsás, valamint a 10. nagy sulymos állományban alacsonyabb, mint a felszíni rétegben, míg a többi területen közel hasonló koncentrációk alakultak ki, olykor a fenék közelében valamivel nagyobb oxigénigény tapasztalható . A nitrogénformák alakulása rendkívül változatos képet mutatott. Az ammónium-nitrogén a 10., 12., 14. jelű mintákban a mederfenék közeli régióban található nagyobb koncentrációban. Sem a felszíni, sem pedig a mederfenék közelében mért értékek nem haladják meg az I. vízminőségi osztály határértékét egyik mintaterületen sem. A nitrát- és a nitrit-nitrogén értékek jóval az I. vízminőségi osztály határértéke alatt, sőt gyakran a kimutatási határérték alatt maradnak. Csak a két sulymos terület (1. és 10. mintavételi hely) felszín közeli mintáiban volt mérhető mennyiségű nitrát. A szerves nitrogén mennyisége a tündérrózsás (4.), valamint a nagy sulymos területen (10.) jóval nagyobb a felszíni rétegben, míg a többi vizsgálati ponton a mederfenék közeli térségekben mérhető a nagyobb szerves nitrogén koncentráció.

3


Az oldott ortofoszfát-foszfor valamennyi vizsgálati ponton a felszíni vízrétegben alacsonyabb. Hasonló a tendencia az összes foszfor eredmények szerint is. Kiugróan magas és eltérő tendenciájú viszonyokkal találkoztunk a 10. jelű nagy kiterjedésű sulymos esetében. A klorofill-a mennyisége a felszín közeli, fényben gazdagabb rétegben általában magasabb. Néhány mintaterület esetében azonban ezzel ellentétes viszonyok tapasztalhatók, (főképp a Kis-Tiszához közel) a mederfenék közeli értékek a nagyobbak. Az összes baktériumszám és a baktérium biomassza általában a felszín közelében magasabb. Fontos lenne tudni, hogy a különböző faj- vagy baktérium csoportok vertikálisan hogyan oszlanak meg.

Fitoplankton vizsgálatok A Poroszlói-medence vizsgált területe rendkívül fajgazdag volt, mely elsősorban annak köszönhető, hogy különböző növényállományú élettereket vizsgáltunk. Az algaközösségek dinamikája rendkívül változatos volt és nem igazán lehet markáns hasonlatosságokat találni az elmúlt esztendőkben tapasztaltakkal. A kezdeti, májusi viszonylagos homogenitás augusztusig megmaradt, viszont szeptemberben teljesen új összetétel alakult ki. Augusztusban az SU1-es és SU2-es jelű minták élesen különböztek egymástól, még ha azonos jellegű (sulymos) növényállományból is vettük a mintát. A kovaalgák és zöldalgák aránya fluktuált, majd egyes mintavételi helyeken az ostorosalgák száma nőtt meg szignifikánsan. Bizonyos mintavételi pontok igen változékonyak voltak algaközösség tekintetében a vizsgálati periódus alatt (SU1, SU2, GY1 sulymos és gyékényes területek), míg mások viszont relatíve stabil összetételűek voltak: (H1, NA1 hínáros és nádas területek).

Zooplankton vizsgálatok A zooplankton vizsgálatok eredményei alapján a Kiskörei-tározó biológiai viszonyai a következők szerint jellemezhető: Határozott különbség van a nyíltvizes, és a vegetációval fedett térségek zooplankton mennyiségének alakulásában, minőségi összetételében. Az állományok kialakulását a fenológiai ritmus mellett az egyes területek vízminősége, a vízjárási, vízdinamikai viszonyok, valamint a növényzet időbeni változása is nagymértékben meghatározza. A makrofiták környezetében fajgazdagabb, diverzebb zooplankton együttes található, a zártabb állományokban kialakuló nagyobb abundancia

valószínűleg a fogyasztó szervezetek hiányával magyarázható. A Kiskörei-tározóban nyári időszakban jól mérhető különbségek vannak a felszíni és fenék közeli vízréteg biológiai állapotában, amikor a növényborítottság következtében kialakuló oxigén szegény környezet kedvezőtlenül hat a mikroszkópos állatvilágra. Faunisztikai szempontból a biomonitor terület értékesnek számít, hiszen több ritka faj találja meg itt életfeltételeit. Néhány közülük a területen már több éve előforduló szervezet, s a Kiskörei-tározó faunájának állandó tagjaként tartható számon. Az eredmények alapján elmondható, hogy a magasabbrendű növényzet eltávolítása, illetve gyérítése csak azokon a területeken indokolt és kívánatos, ahol a hasznosítási funkciók ezt megkívánják (műtárgyak, strandok, vízitúra útvonalak, preferált horgászhelyek stb.). Egyéb helyeken biodiverzitást növelő, a planktonikus eutrofizációt visszaszorító, esztétikai látványt nyújtó szerepük miatt nem kell feltétlenül a növényállományok drasztikus csökkentésére törekedni.

Élőbevonat vizsgálatok A Kiskörei-tározóban, a részben természetes úton kialakult medencék és az Abádszalóki-öblözet külön víztájként való kezelése ajánlatos, mivel az integrált vízgazdálkodás keretében az eltérő vízhasználati igények (öntözés, természetvédelem, horgászat, üdülés, vízi sportok, zöld-turizmus, energiatermelés, hajózás, stb.) biztosítása csak így hangolható össze és oldható meg. A megfelelő vízminőség elérésében, a vízhasználati igények kielégítésében fontos szerepet tölt be a vízinövényzet-élőbevonat komplexum, amit a tározó életébe történő beavatkozásoknál messzemenően figyelembe kell venni. Meg kell jegyeznünk, hogy az elvégzett makrofita-élőbevonat vizsgálatok adatai csak a vízi növényzet felmérések eredményeinek figyelembevételével és felhasználásával alkalmasak a Tisza-tó egészére vonatkozó megállapítások megadására. Az elvégzett vízkémiai vizsgálataink eredményei alátámasztják a tározó középső medencéinek eltérő vízminőségi állapotát és megerősítik a makrofitaélőbevonat komplexum szerepét a helyi hatások alakításában. Az élőbevonat nedves és száraz tömeg, illetve klorofill-a tartalom, valamint a hamutartalom vizsgálatának eredményei bizonyítják a makrofitaélőbevonatnak a vízminőséget indikáló és befolyásoló szerepét. A vizsgálati eredményeink alapján bizonyítjuk a vízinövényzet-bevonat komplexum biofilter és biológiai

4


vízminőséget befolyásoló szerepét és a hosszú távú biomoni-torozásban való alkalmaz-hatóságát. Fenntartjuk azt a véleményünket, hogy a biomonitorozás szempontjából a nyíltvízzel érintkező növényzet alkalmasabb, mint az állomány közi minta, de a biotikus hatások teljesebb érvényesülése az utóbbi esetében valósul meg. Továbbra is feladatunknak érezzük és célszerűnek tartjuk az állományok részletesebb transz-szekt menti mintázását, hogy még precízebb képpel rendelkezzünk a növényállományok szegély és belső állományainak vízminőséget befolyásoló szerepéről. A Tisza-tóban az évente felnövő, jelentős tömeget képviselő vízi növényzet és a víz alatti részein megtelepedő élőbevonat vízminőség alakító szerepe jelentős, amit a befolyó és kifolyó Tiszára vonatkozó mérések is alátámasztanak. A jelenlegi szinten fokozódó növényesedés, bentonikus eutrofizálódás szükségessé tette a beavatkozást és napjainkban már fontos szereppel bír az a növényi tömeg, ami a vegetációs periódusban eltávolításra kerül, de a beavatkozás kihatását vizsgálni szükséges a következő évben.

2001. évi eredmények értékeleése, következtetések A Tisza-tóhoz kapcsolódó ezévi munkánk során egyrészt folytattuk az 1998-1999-2000-ben elkezdett vizsgálatainkat, melyeknek célja egy olyan adatbázis létrehozása, mely alapján a tározó különböző típusú víztereinek állapotát jellemezni lehet. Másrészt feladatainkat egy több évre tervezett munkaprogram keretében végeztük, melynek célja egy olyan intézkedési terv kidolgozása, amellyel a Tisza-tóban az Európai Unió Víz-Keretirányelvei által meghatározott „jó ökológiai állapot” kialakítható, illetve hosszú távon fenntartható. Eredményeinket, következtetéseinket az alábbiakban foglaljuk össze: I.

Ökológiai

állapot

vizsgálatok

a

Poroszlói-

medencében 1. A növényzettel fedett területeken a hínárállományokban a borítottság növekedésével az oldott O2 mennyisége nagymértékben csökken. A nyári teljes záródás időszakában, 100%-os növényfedettség mellett már a felszíni rétegben is alacsonyabb az oxigén koncentráció a többi víztérhez viszonyítva. Vertikálisan jelentős csökkenés következik be még csekély vízmélység

2.

3.

4.

5.

6.

mellett is, a mederfenék közelében pedig már anaerob, vagy ahhoz közeli reduktív viszonyok alakulnak ki. Ez elsősorban a halak szempontjából értékelhető kritikus állapotnak, amelyek kerülik az ilyen típusú, elsősorban sulyomborítású területeket. Vízkémiai mérések szerint a kémiai oxigénigénnyel mérhető szervesanyag tartalom a nyári hónapokban megnő, de a vízminőség még ekkor is II. osztályú az MSZ 12749:1993 szabvány minősítése szerint. A növényi tápanyagok közül a szervetlen nitrogén mennyisége kicsi, a vízminőség I. osztályú, kiváló, akár a nyíltvizes, akár a különböző növényállománnyal fedett vízterekre nézve. A foszfor tartalom alakulása szempontjából II. osztályú - jó, néhány területen az év során azonban kialakulhat III. osztályú tűrhető vízminőség is. A zárt növényállományokban nagyobb mértékű a N és P koncentráció vertikális rétegződése, mint a nyíltvizes területen. A víztér a-klorofill koncentrációja a legtöbb esetben 40 µg/l alatti érték, III. osztályú, nyáron néhány esetben ennél magasabb koncentráció is előfordulhat, de még ekkor is „tűrhető” vízminőség jellemző. Az üledék szervesanyag, nitrogén és foszfor tartalma az elmúlt évek során jelentősen nem változott. Az értékek általában a hínártársulásokban magasabbak, míg a legalacsonyabb koncentrációk a nádas társulásban voltak jellemzőek. A biológiai vizsgálatok során több élőlénycsoportot vizsgáltuk részletesen: • A fitoplankton mennyiségi és minőségi összetétele szerint a Tisza-tóban a vízminőség kedvező. Az alga biomassza kevés, nyáron mennyisége kismértékben megnő, de ez sem jelent vízminőség romlást. Néhány algacsoport mennyiségi arányának alakulása azonban azt is jelzi, hogy potenciálisan fennáll a lehetőség a planktonikus eutrofizációra, azonban ezt a makrofiták jelenléte, a bentonikus eutrofizáció megakadályozza. Ebből a szempontból a növényzet inkább kívánatos, semmint kedvezőtlen tényező. • A zooplankton vizsgálatok szerint a mocsáriés hínártársulásoknak jelentős biodiverzitást növelő, eutrofizálódást visszaszorító szerepe van. Így még a sulyom irtása is csak azokon a területeken indokolt, ahol a hasznosítási formák ezt megkívánják (műtárgyak, strandok, víziközlekedés útvonalai, horgászhelyek).

5


A Tisza-tó változatos élőhelyeivel sok védett fajnak nyújt táplálkozási és szaporodási helyet. A szitakötő fauna vizsgálati eredményei szerint a fajösszetétel kedvező, a magyarországi fajok 70%-a megtalálható. Igen jelentős természeti érték, hogy a Berni Egyezmény fokozottan védett fajai közül 7 előfordul a Tisza-tó térségében. • A magasabbrendű növényzeten kialakuló makrofita-élőbevonat komplexum egyrészt szűrő hatása révén részt vesz a víztér kedvező vízminőségi állapotának kialakításában, másrészt a bevonat táplálékul szolgál egyes állatcsoportok számára. Ugyancsak jelentős biodiverzitást növelő szerepe is. 7. Ebben az évben a vízi anyagforgalom szempontjából egyik fontos elem, a kén formáinak vizsgálatát kezdtük el. Sulymos és tündérrózsás területet hasonlítottu nk össze nyíltvizes területtel júliusban, amikor az állományok zártsága, a növényfedettség 100%-os volt. • Az eredmények szerint a makrofita állományokban az üledék több redukált Sformát tartalmaz. A sulymos területen már a fenék közeli vízrétegben is jelentős szulfát redukció megy végbe, amelynek eredményeként szulfid keletkezik. Az üledékvíz határfázis a mederfenék feletti 12 cm-es rétegben anaerob, oxidatív S-formát nem tartalmaz. A nyíltvizes területen ilyen mélységi rétegződés nem jellemző, nincs jelentős szulfát redukció. • A kénforgalmi vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy azokban a térségekben, ahol a fenék közeli réteg oxigénellátottsága fontos (strandok, halak táplálkozó és ívóhelyei, stb.), ott a növényzet gyérítésével meg kell akadályozni az anaerob viszonyok kialakulását. • A vizsgálati eredmények adatait összehasonlítva az egyéb kémiai vizsgálatok adataival megállapítható, hogy a tározóban a szervesanyagok lebontásához szükséges elektron akceptorként a rendkívül alacsony nitrát mennyiség miatt főképp a nagy mennyiségben rendelkezésre álló szulfát használódik fel.

•

•

A következő évben a mocsári társulásokban (nádas, gyékényes) lévő kénforgalmi viszonyokat kívánjuk feltárni.

IV. További feladatok, célkitűzések: A Tisza-tavon folyó ökológiai vizsgálatokat, feladatokat az Európai Unió Víz - Keretirányelveinek, valamint a tározói hasznosítás figyelembe vételével a következő célok, szempontok szerint tervezzük megvalósítani: 1. Egy-egy víztérben kialakuló áramlási viszonyok több tényező mellett befolyásolják a mikro-és makrokörnyezet vízminőségi állapotát, a növényzet terjedésének mértékét, irányát. Az áramlási viszonyok nagymértékben függnek a mederprofil alakjától, valamint a makrovegetáció vízmozgást csökkentő hatásától is. A víziturizmus, üdülés és egyéb jóléti hasznosítás szempontjából a Tisza-tó frekventált térségei közé tartoznak a tározóban lévő szabadvízi strandok, illetve a vizisportolás szempontjából a legnagyobb nyílt vízfelülettel rendelkező térségek, a Sarudimedence és az Abádszalóki-öböl. E ponthoz tervezett feladataink: A Tisza-tóban végzett ökológiai állapotfelmérések folytatásaként 2002-ben a Sarudi-medence részletes vizsgálata a feltételezett áramlási viszonyok figyelembe vételével. Geodéziai felmérések végzése a medence mederalakulásának vizsgálatához, a mélyebb, illetve sekélyebb területek, a kialakuló áramlási holtterek meghatározásához, a növényzet szabályozás helyének és mértékének meghatározásához. 2.

A 2000. évben elkezdett holtmedrek, morotvák állapotfeltárásának folytatása: Az elmúlt évek során a Tiszafüredi HoltTisza több szakaszán történtek kotrások, illetve 2001-ben mederátvágás, melyek eredményeként a korábbi vízminőségi viszonyok változása várható. 2002ben a feladatok között el kívánjuk végezni a Tiszafüredi Holt-Tisza részletes vizsgálatát, a kapott eredményeket összehasonlítani a korábbi felmérések adataival, a változásokat értékelni az elvégzett műszaki beavatkozások figyelembe vételével.

A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 423-422 7363 mell. Felelős szerkesztő: Petráss András Felelős kiadó: Dr. Háfra István 2002. június 24.

6

VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

Recommend Documents