VÍZLÉPCSŐK ÉRVEK – ELLENÉRVEK
Kérdések:
Szabad-e a folyóinkat duzzasztani? Szabad-e beleavatkozni a természet működésébe? Folyhat-e minden víz szabadon a természet törvényei szerint anélkül, hogy veszélyeztetné az emberi élet minőségét és a nemzeti érdekeinket? 2
Ilyen volt a Kárpát medence 200 évvel ezelőtt
Ha most is ilyen volna, hazánk területének negyedrésze lakhatatlan mocsárvidék lenne 3
Vízlépcsők indokoltságának vizsgálati szempontjai
1. Vízgazdálkodás 2. Környezeti hatások 3. Energetika 4. Közlekedés 5. Történelmi előzmények 6. Média és közvélemény
4
1 Vízgazdálkodás
tÉnyeK Az ország területére belépő folyóvíz mennyiség 98%-a hasznosítás nélkül lép ki az országból, és robog tovább a Fekete Tenger felé A Duna medermélyülése és a klímaváltozás miatt a Duna-Tisza közén, a „homokhátságon” a talajvízszint csökken, elsivatagosodás kockázatával kell számolni A közelmúltban Magyarország vízügyi nagyhatalomnak számított, ma már az a probléma, hogy öntözés nélkül a hazai mezőgazdaság válságba kerülhet Folyóink duzzasztása nélkül hatékony öntöző csatorna hálózat kiépítése nem lehetséges A Duna duzzasztása nélkül az atomerőmű bővítése esetén a hűtővíz ellátás nehezen oldható meg 5
2 Környezeti hatások
Egy vízlépcső úgy működik, mint a strandon a feszített víztükör: stabilizálja a vízszintet, ezért aszály esetén is van a folyóban elég víz Vízlépcsők nélkül a Duna természetes vízszint ingadozása meghaladja a 8 métert, ami a meder alján négyzetméterenként 8 tonna nyomásingadozást jelent, és ez elősegíti az egyre gyakoribb partfal omlásokat Árhullám közeledése esetén a vízszint előzetes leapasztásával helyet lehet csinálni a közeledő víztömegnek, mérsékelve az árvízi károsodás kockázatát
6
A hazai zöld mozgalmak a Duna szlovákiai elterelésekor megakadályozták a Dunakilitinél megépült duzzasztómű üzembe helyezését, ezzel a vízkormányzás Szlovákiában történik Dunacsúnynál
Olyan ez, mintha nem lenne vízcsap a fürdőszobánkban és a szomszéd lakásban döntenék el, mikor mennyi vizet engednek a fürdőkádunkba Eredmény: a SZIGETKÖZ ökológiai károsodása 7
Nemzetközi tapasztalatok Ausztriában a Hainburgnál tervezett vízlépcső megépítéséről a zöld tüntetések hatására lemondtak A Bécs-Freudenau vízlépcső megépítése előtt először népszavazást tartottak, és az osztrákok 72% elsöprő többséggel megszavazták, hogy kell vízlépcső Most Bécs belvárosában a Duna vizszintje télen-nyáron stabil, nem úgy mint Budapesten, ahol néha a víz elönti a villamos síneket, máskor pedig száraz lábbal lehet lesétálni a meder aljáig A síkvidéki vízlépcsőre telepített turbinák a hazai villamos energia ár töredékéért termelik meg azt az áram mennyiséget, amelyet Magyarországon évenként 250 millió köbméter import földgáz elégetésével tudunk előállítani
8
Esztétikai kifogások Így nézett volna ki Nagymaros Ez pedig Freudenau:
Az üzemképes Dunakiliti duzzasztó
Összehasonlításul: A Margit Híd
9
Határainkon kívül a Dunán több tucat vízlépcső működik, és eddig környezet károsodás nem történt Hazai példa: A Kiskörei Vízlépcső felett kialakult a TISZA TÓ amely ötször nagyobb, mint a VELENCEI TÓ A TISZA TÓ kiemelt természetvédelmi körzet, jobb ökológiai állapotban van, mint a Balaton vagy a Velencei Tó, olyan különleges flórával és faunával, amelyek több száz évvel ezelőtt kipusztultak, és most újra tenyésznek
10
3 Energetika
A villamos energia hálózatok nemzetközi összekapcsolása után hazánk 1% körüli piaci részesedése fog versenyezni az EU többi 99%-ával három féle villamos energia:
1. 2. 3.
Amelynek a termelése előre ütemezett Amelynek a termelése időjárástól függ Amely bármikor ki-be kapcsolható, miáltal alkalmas a hálózati teljesítmény ingadozások kiszabályozására
Az 1. típusú erőművek vannak többségben A 2. típust képviselik a „zöld” energiák, ezek nagyon drágák, és csak állami támogatással működőképesek A 3. típusú ún. regulációs áram piaci értéke kb. 3-szoros, mint az előre ütemezett áramé, és jól jár a nemzetközi versenypiacon az, aki ilyennel rendelkezik fölös mennyiségben 11
EU követelmény: 2020-ig 20% megújuló energia, 2050-ig 50% !!!
Ez most nálunk csak kb. 6-7 % körüli Ha nem tudjuk kiszabályozni az ingadozó teljesítményű zöld energiákat, importálni kell a 3-szorosan drága regulációs áramot Önellátás esetén a regulációs áram előállítási lehetőségei: 1. Vízerőművekkel, illetve részben szivattyúturbinás energia tároló erőművekkel 2. Gázmotoros áramtermeléssel, hatalmas mennyiségű drága import földgáz felhasználásával 12
Mennyibe kerül a vízenergia?
A vízenergia önköltsége attól függ, hogy A) Azért építünk-e duzzasztót, hogy energiát termeljünk, vagy B) Az egyéb ok miatt szükséges duzzasztóműre telepítünk vízturbinákat Utóbbi esetben a teljes életciklusra vonatkoztatva a vízenergia a legolcsóbban előállítható, és legdrágábban eladható villamos energia, mivel kiválóan alkalmas szabályozó energiaként A szivattyúturbinás energiatároló erőmű műszaki berendezései a föld alatt helyezkednek el, akárcsak a Gellért hegyen az ivóvíz tároló, ezért esztétikai problémát nem okoz
13
VÍZERŐMŰVEK HATÉKONYSÁGA A víz csaknem ezerszer sűrűbb mint a levegő, és egy vízturbinán a nyomásesés legalább százszor nagyobb lehet, mint egy szélturbinánál Egy 8-10 méter esésmagasságú duzzasztóműre épített 3 és fél méter átmérőjű vízturbina áramtermelését kb. egy millió négyzetméter hatás-keresztmetszetű szélturbina erdővel lehetne kiváltani. A Nagymarosnál tervezett 160 MWatt teljesítményű vízerőmű kiváltásához kb. 800 darab egyenként kb. 35 emelet magasságú szélerőművet kellene telepíteni
Hazai vízenergia kincsünk a teljes belföldi fogyasztás 10-12 %-át tudná biztosítani 14
4 Közlekedés
A duzzasztás jelentősége a közlekedésben és szállításban „Hajózni kell, mert ez a nemzet felemelkedésének záloga” mondta gr. Széchenyi István A kijelentés nem túlzás, hiszen a történelem nagy birodalmai úgy emelkedtek fel, hogy megtanultak hajózni Ezt az igazságot ismerte fel még az 1600-as években a francia „Napkirály” XIV. Lajos, amikor megépíttette azt a mindmáig hajózható vízi utat, amelyen keresztül Gibraltár megkerülésével lehet közlekedni az Atlanti Óceán és a Földközi Tenger között 15
Hasonló stratégiai jelentőségű lehetne számunkra az Atlanti Óceánt a Fekete Tengerrel összekapcsoló Duna-Rajna-Majna vízi út, amelynek azonban éppen a magyarországi szakasza gyakorlatilag nem hajózható A rendszerváltás óta a korábban nemzetközi hírű hazai hajóépítés gyakorlatilag megszűnt, az évenkénti több millió tonna mezőgazdasági export termékeinket vasúton és kamionokon szállítjuk tengeri kikötőkhöz, hatalmas környezetszennyezés és óriási költségek mellett, egyre jobban elveszítve termékeink nemzetközi versenyképességét, miközben hatalmas veszteségek érik az idegenforgalmunkat is 16
5 Történelmi előzmények
A trianoni békediktátum után a győztesek igyekeztek a még megmaradt csonka Magyarországot teljesen tönkretenni, megfosztva természeti erőforrásainak jelentős részétől, és korlátozva a közlekedési és szállítási lehetőségeket Fel kellett számolni például a dupla sínpárú vasútvonalakat, megtiltották a repülőgép gyártást, korlátozták és akadályozták közutak építését, valamint a hajózási kapacitást Amikor azután a nemzetközi erőviszonyok megváltoztak, és a „győztesek” nyomása enyhülni látszott, vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó 1938-ban elrendelte a dunai vízlépcsők tervezésének előkészítését, majd különféle lehetséges helyszínekre vonatkozó tanulmánytervek után 1942-ben Mosonyi Emil vezetésével elkezdődött a nagymarosi vízlépcső terveinek kidolgozása Ez az a visszabontott vízlépcső, amelyet „szocialista nagyberuházásként” szokás a rendszerváltás óta emlegetni 17
6 Média és közvélemény
A rendszerváltás óta lezajlott egy generációváltás, és a felnövekvő új nemzedék, a mai 30-35 év alatti korosztály már egészen másként látja a rendszerváltás eseményeit, és egyre több magánbeszélgetésben hangzik el az is, hogy a vízlépcső építések magakadályozása súlyos hiba volt A Dunaszaurusz-biznisz szervezői azonban védik a megszerzett anyagi és erkölcsi előnyeiket, kitüntetéseiket, jól fizető hivatalaikat, média befolyásukat A változások előjelének látszik, hogy egyre több szakmai publikáció lát napvilágot a folyók szabályozásának védelmében 2012. október 11-én a Magyar Tudományos Akadémián lezajlott VÍZENERGIA ANKÉT keretében több kiváló tudós hangoztatta, hogy a legtisztább és legolcsóbb megújuló energia a vízenergia, amely már ma is közel 70%-kal van jelen az EU megújuló kapacitásában, és amelynek volumene évenként 3,5%-kal növekszik, Magyarországnak pedig alapvető nemzeti érdeke, hogy mielőbb kezdje meg a folyóvizeinek szabályozását, ahol kell, duzzasztással 18
19
KöSZönöM a SZÍVeS figyeLMet További információk: Dr. Héjjas István
[email protected]
20
