VÍZIVÁROS KÖZMŰVEK-HÍRKÖZLÉS KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT A Vízivárosban tervezett fejlesztés szerint 4 területen oktatási létesítmények elhelyezését, illetve bővítését tervezzük. A Duna partján (5.sz. fejlesztési terület), a város elfogadott szerkezeti terve beépítési területtel számol, ezért itt —közműellátás szempontjából— a megengedhető legnagyobb beépítéssel számoltunk. Az egyes közműveket egyenként, különkülön fejezetben tárgyaljuk.
VÍZI KÖZMŰVEK VÍZELLÁTÁS A vizsgált terület környezetében épült vízvezeték-hálózat körvezetékes rendszerben üzemel, mely a I., illetve a II. nyomászóna ellátási területén helyezkedik el. Vízigény A rendezés alá vont területen javaslatunk szerint, az alábbi táblázat szerinti becsült vízigényekre lehet számítani: épület No 1 2 3 4 5
funkció
intézmény beép. szintterülete (m2)
oktatási létesítmény oktatási létesítmény oktatási létesítmény tornacsarnok vendéglátás
összesen:
létszám
(m3/d)
(fő)
10.000 10.000
átlagos napi becsült oltó vízigény vízigény
790 500 790 15 50 2.145
24 15 24 20 12 94
2.100 2.100 2.100 3.300 1.800
A tervezési területen a fejlesztés következtében jelentkező többlet átlagos napi kommunális vízigény 94 m3/d. A legnagyobb becsült külső oltóvíz igény 3.300 l/min. Hálózatfejlesztés A fejlesztések becsült kommunális-, és külső oltóvíz igénye miatt becslésünk szerint nem lesz szükség a vízhálózat bővítésére. A fejlesztés részlettervezése során pontosítani kell a szükséges oltóvíz igényeket, és annak megfelelően kell telepíteni a szükséges számú föld feletti tűzcsapokat, illetve amennyiben a tervezett létesítmény mértékadó tűzszakasza a fenti táblázat becsült értékeit meghaladja, úgy vezetékbővítés helyett meg kell vizsgálni, hogy a hiányzó vízmennyiséget oltóvíz tározó medence alkalmazásával gazdaságosabban lehetne-e biztosítani. A fejlesztéssel kapcsolatban megkértük az Észak Dunántúli Vízmű Rt. elvi nyilatkozatát, melyet a „mellékletek” tartalmaznak. A fejlesztést az elvi nyilatkozat alapján kell végrehajtani. CSATORNÁZÁS-VÍZELVEZETÉS A vizsgált terület vegyes rendszer szerint csatornázott, vagyis megtalálható egyesített-, illetve elválasztott rendszerű csatorna is. A vizsgált területen, a terepadottságok miatt jelenleg két
átemelő üzemel. A Kossuth-hídi átemelő, valamint a Molnár sori főátemelő. Ezen az átemelőn keresztül jut Esztergom város teljes összegyűjtött szennyvizének 75-80 %-a (csupán Szentgyörgymező és a Bánomi ltp. szennyvizét nem fogadja). A Molnár sori átemelőből nyomóvezeték juttatja a szennyvizet a Klapka György téri, DN800b. egyesített csatornába. Csapadékos időben az átemelő melletti zsilipaknán keresztül juttatják a felhígult szennyvizet a Dunába. A rendezés alá vont területen javaslatunk szerint, az alábbi táblázat szerinti szennyvíz elvezetésével lehet számolni: épület No 1 2 3 4 5
funkció oktatási létesítmény oktatási létesítmény oktatási létesítmény tornacsarnok vendéglátás
összesen:
intézmény beép. szintterülete (m2) 10.000 10.000
létszám
átlagos napi szennyvíz
órai csúcs
(fő)
(m3/d)
(l/s)
790 500 790 15 50 2.145
21 14 21 18 10 85
0,6 0,4 0,6 0,5 0,3
Az összes fejlesztési területéről becslésünk szerint 85 m3/d átlagos napi szennyvizet kell elvezetni. Hálózatfejlesztés A utóbbi időben, a csatornahálózat és az átemelő műtárgyak tehermentesítésére, valamint a városi szennyvíztisztító telep, csapadékos időben történő lökésszerű terhelésének elkerülésére elválasztott rendszerű csatornák épülnek. További próbálkozások, tervek születtek az egyesített rendszerű csatornahálózat szétválasztására, amely üzemeltetési és gazdaságossági szempontból is ajánlatos műszaki megoldás lehet Esztergom ezen városrészében is. Fejlesztési javaslatunkban ezért felvázoltunk egy lehetséges koncepciót az alábbiak szerint. A tervezési terület jelentős többségében megoldható az egyesített rendszerű csatornák szétválasztása. Ezekben az utcákban van elegendő hely egy második gravitációs csatorna megépítésére. Ilyen esetben a meglévő csatornát a továbbiakban a csapadékvíz elvezetésére célszerű felhasználni (víznyelők, ereszlefolyók bekötései megmaradnak), míg az új építésű, vízzáró, műanyag csatornákat a szennyvíz elvezetésére célszerű felhasználni a házi bevezetések átkötésével (pl. Vár köz, Várfok u., Dobozi M. u., Szent István tér). Vannak olyan utcák, amelyeknél a meglévő csatornáról leválasztva új csapadékcsatorna építését javasoljuk (a meglévő csatorna nyomvonalvezetése miatt, mint pl. Vár u. egy része, Kollégium köz, Pázmány P. u.). Vannak utcák, ahol a szűk keresztmetszet, valamint a zsúfolt közművezeték-elhelyezés miatt nem építhető ki egy új csatorna, itt meghagytuk az egyesített csatornát (pl. Berényi Zs. u., Katona I. u., Vécsey K. u., Molnár sor). A jelenleg csatornázatlan utcaszakaszokon zárt, gravitációs csapadékcsatorna építését javasoljuk, melyeket a meglévő, illetve a tervezett csatorna-rendszeren keresztül lehet elvezetni a megfelelő befogadóba (Dobozi M. u., Iskola u. egy-egy szakasza). Az így elválasztott csapadékcsatornákat vagy a városrész megépült csapadékcsatorna hálózatába, vagy a Sobieski sétány alatt húzódó, felhagyott, a Dunába vezetett régi 100/150b. főgyűjtőbe célszerű bevezetni. A felhagyott főgyűjtő műszaki állapotát felül kell vizsgálni.
A Bazilika mellett jelenleg folyó felújítási munkákkal (Ószeminárium épülete) kapcsolatban a KOMTERV Kft. 2004.-ben készített egy, a területet érintő (4-0-0 jelű egy. rendszerű csatorna átépítése) vízgyűjtő terület rendezését célzó tanulmányt. A terv egyeztetett műszaki megoldását felülvizsgáltuk, majd korszerűsített változatát beépítettük jelen fejlesztési koncepciónkba, majd a rendezést kiterjesztettük a teljes városrész területére. A városrészben többször felmerülő (Molnár sori átemelő környékének rendezése) problémára kidolgoztunk egy koncepciót, mely továbbgondolását egy, a városrész csatornafejlesztését kimunkáló, átfogó tanulmánytervben javasoljuk beépíteni. A javaslatunk szerint a Molnár sor végén, a Duna parton, a meglévő terepszintből cca. 2 m-re kiemelkedő zsilipakna, az átemelő környékén jelentkező időszakos bűzhatás megakadályozza a környék mindenki számára megfelelő rendezését. Elképzelésünk szerint a meglévő zsilipaknát el kell bontani, egyidejűleg a Bercsényi u. végén, a Duna parton egy új, a magasabb terepszint miatt jobban a tájba illő zsilipaknát kell építeni. A meglévő 140/210 b. főgyűjtőt tovább kell építeni az új aknáig a Horváth G. sor mentén. A meglévő 140/210 b. főgyűjtőre egy osztóakna, valamint egy új bekötést kell építeni a tervezett új, korszerű szennyvízátemelőbe. A teljesen zárt, szag- és zajvédelemmel ellátott átemelőből a meglévő DN600-as nyomóvezetékre kell csatlakoztatni az új nyomóvezetéket. A Papnevelde utcától jelenleg érkező, de a csatornaszétválasztás során feleslegessé váló 100/150 tb. főgyűjtőt el kell bontani. A csatornaszétválasztás után megépített, DN800b. csapadék főgyűjtőt a Papnevelde u. – Dózsa Gy. tér - Molnár soron terveztük bekötni a tervezett, új zsilipaknához csatlakozó, 140/210 b. főgyűjtőn keresztül vezetjük közvetlenül a Duna sodorvonalába. Külön kell foglalkozni a Vár-hegy Duna-part felé eső rézsűjének felszíni vízelvezetésével. A Vár-hegy vízelvezetését korábban megoldó, földalatti csatornák nyomaival még ma is találkozhatnak földmunka végzés során, azonban ezek már eltömődtek, funkciójukat nem képesek ellátni. A Vár-hegy oldalán, zápor idején levonuló csapadékvizeket a Berényi Zs. u., Pázmány P. utca páratlan házszámú ingatlanjainak Vár-hegy felőli oldalán megépített támfalak hivatottak jelenleg felfogni, azonban a felfogott vizek elvezetése nincs megoldva, vagyis az ingatlanokat felülről áztatják. Ennek a megoldására egy övárok kiépítését javasoljuk a támfalak előtt, az árokkal felfogott vizet aztán hordalékfogó aknákon (előzetes vizsgálatunk alapján 2 helyen) és zárt, gravitációs csapadékcsatornán keresztül lehet elvezetni a Sobieski sétány alatt húzódó, felhagyott, a Dunába vezetett régi 100/150b. főgyűjtőbe. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az árkok levezetését szolgáló zárt, gravitációs csatornákat magán ingatlanokon keresztül (a hrsz.:16241 ingatlanon keresztül a Berényi Zs. utcai, a hrsz.:16254 ingatlanon keresztül Pázmány P. utcai tervezett csapadékcsatornába) javasoljuk bekötni. Ezekre az ingatlanokra szolgalmi jogot kell bejegyeztetni. Jelen koncepciót a meglévő, nem teljes körű adatszolgáltatás alapján készítettük, ezért a városrész csatorna-szétválasztására javasoljuk egy átfogó tanulmányterv készítését, amely a terület adottságait, a meglévő csatornarendszer terhelését figyelembe veszi, majd részletes javaslatot tesz a meglévő csatornarendszer optimális elválasztására. A fejlesztéssel kapcsolatban megkértük az Észak Dunántúli Vízmű Rt. elvi nyilatkozatát, melyet a „mellékletek” tartalmaznak. A fejlesztést az elvi nyilatkozat alapján kell végrehajtani. A javasolt megoldást a KM/2 rajzszámú, „Csatornázás helyszínrajza” című rajzunkon ábrázoltuk.
ÁRVÍZVÉDELEM Esztergomban 2002. augusztusában 108,68 mB.f. szintnél tetőzött az árhullám, vagyis közel 50 cm-rel haladta meg az 1%-os valószínűségű (100 évenként egyszer előforduló) árvízszintet. A városrész védelmét a Kis-Duna sétány mentén, a meglévő I. rendű védvonal részét képező vasbeton parapetfal biztosítja (a Kossuth-hídig), a háttérterület a mértékadó árvízszint magasságában fekszik. A parapetfal magassága kielégíti az előírt gátkorona szint magasságát. A Kis-Duna sétány mentén húzódó védvonalon platánsor található, ami a városkép szempontjából kívánatos, azonban árvízvédelmi szempontból kifejezetten káros, hiszen a gyökérzet gyengíti a védőművet. (A vonatkozó előírások értelmében az árvízvédelmi töltésen és védősávjában tilos fák, bokrok, cserjék ültetése). Az Erzsébet parki szakaszon (Molnár sor és a Kossuth-híd között) nagyvizek idején előfordulnak kisebb elöntések, azonban ezek lakott területet nem veszélyeztetnek. A Horváth Géza soron (a Molnár sor és a Bercsényi M. u. között) 8 ingatlan 108,30 – 108,80 mB.f szintek közötti terepszintje a MÁSZ felett van, azonban a 2002. augusztusában 108,68 mB.f. szintnél tetőzött az árhullám már veszélyeztette azokat. A fenti ingatlanok védelmére két megoldás kínálkozik. Az egyik, egy cca. 120 m-es ideiglenes védőmű építése (árvíz idején történő kialakítással, majd bontással), mely ideiglenes jellegéből adódóan városképi szempontból kedvezőbb, a másik megoldás lehet a partvonal terepszintjének 109,45 mB.f. szintre emelése (ez megegyezne a Kis-Duna sétány parapetjének tetőszintjével, de cca. 40 cmrel alacsonyabb a Molnár sori zsilipakna tetőszintjénél), majd a védett oldalon rézsűvel lehet a terepet a meglévő burkolatszintig csatlakozni. Ebben az esetben a tervezett töltést cca. 200250 m hosszban, az 5.sz. fejlesztési terület D-i végéig kell várhatóan megépíteni.
ENERGIA KÖZMŰHÁLÓZATOK ÁLTALÁNOS ADATOK, ELŐZMÉNYEK Vizsgálati tervanyagunkban rögzítetteknek megfelelően a tervezési terület nyugati része, jelenleg „Esztergom – Vizivárosa”, a település egyik legszebb; legpatinásabb; legmonumentálisabb; műemléki -, és történelmi - hangulatot árasztó nagy szabad terekkel rendelkező, de teljesen beépített területi egysége; míg a területszabályozási feladatként hozzárendelt; keleti része, éles kontrasztként, a szokásos kisvárosi jelleget, és hangulatot tükrözi. A részletes rendezés tárgyát képező területre jelen szakági tervanyagunkat megelőzően készítettük el a vonatkozó vizsgálati anyagrészt, melyben rögzítettük valamennyi, a helyszínen található, a közterületeken épült közműhálózatok nyomvonalát az üzemeltetői adattárakban fellelhető nyilvántartás, illetve helyszíni szemrevételezés alapján. VILLAMOS ENERGIA A Szabályozási Terv által érintett terület, és közvetlen környezetének primer oldali 10kV-os tápfeszültség ellátása az Esztergomi 120/10 kV-os alállomástól indított, egyrészt a település külterületi részeit is ellátó 10 kV-os szabadvezetékekkel, másrészt pedig, a belvárosi középfeszültségű földkábelekkel kiépített hálózatokon keresztül történik. KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ TÁPPONTOK ÉS HÁLÓZATOK
A tervezési terület és közvetlen környezetének villamosenergia-ellátására tehát a fent rögzített 120/10 kV-os alállomástól kiépített szabadvezetékes, és földkábeles középfeszültségű hálózatok szolgálnak. A középfeszültségű légvezeték hálózat nyomvonala az alállomástól keleti irányból a Földműves u. – Dessewffy A. utca nyomvonalon lép be a tervezési területre, és húzódik tovább nyugati irányba. A Hunyadi J. utcánál leágazást indít a Nagy S. utcán keresztül, a 48as téren lévő 26/1-42. sz. OTR 10/0,4 kV-os transzformátor állomáshoz. Ezt követően a középfeszültségű szabadvezeték hálózat további nyomvonalvezetése a Vécsei K. utcán folytatódik, majd a Dózsa Gy. térnél újabb leágazás indításával primer feszültséget szolgáltat az itt meglévő, 26/1-12. sz. szintén OTR 10/0,4 kV-os transzformátor állomás részére. A gerincág nyomvonala a Bercsényi utcán a Duna irányába húzódik tovább; majd elérve a dunapartot, itt a Horváth G. sornál; egyrészt földkábeles leágazást indít, a Horváth G. – Molnár soron a szennyvíz átemelő berendezés ÉBTR 10/0,4 kV-os transzformátor állomásához; másrészt pedig a dunapart nyomvonalát követve szabadvezetékes hálózatként déli irányba húzódik tovább. A Sobieski sétányon haladó nyomvonalról ismét újabb légvezetékes leágazás indul a 26/1-11. sz. OTR 10/0,4 kV-os transzformátor állomáshoz. A főág továbbra is a Duna vonalát követve a Kossuth – hídhoz érkezik, ahol egyrészt ismét földkábeles leágazást indít, a Mindszenthy hercegprímás tere – Berényi Zs. utca nyomvonalon a Keresztény múzeum 26/1-68. sz. ÉBTR 10/0,4 kV-os transzformátor állomásához; másrészt pedig a Kis - Dunaág nyomvonalát keresztezve déli irányba húzódik tovább, és elhagyja területünket. A tervezési terület másik irányú primer-feszültségű villamos energia ellátására a gyalogos közlekedésre szolgáló járdák burkolatai alatt húzódó, a belvárosi középfeszültségű földkábel rendszer szerves részét képező, déli irányból csatlakozó 10 kV-os párhuzamos kábel ív szolgál. A földkábel ívek nyomvonala a Kis – Dunaággal párhuzamos vonalvezetéssel, majd a Liszt Ferenc utcán lépi be a tervezési területre és itt húzódik tovább északi irányba, majd behurkol a 26/1-48. sz. ÉBTR típusú transzformátor állomáshoz. Ezt követően a primer hálózati gerincvezeték vonalvezetése keresztezi a Pázmány Péter utcát, és a Batthány L. utcán folytatódik tovább, elérve a Majer I. utcát, újabb hurokzáró kábelívet indít a Batthány L. utcán a Tanító képző 26/1-54. sz. ÉHTR típusú transzformátor állomáshoz. A főágak nyomvonala a Majer I. utcán húzódik tovább, és a Bazilika-domb alatt kiépített alagúton keresztül csatlakozik a „Sötétkapu” 26/1-48. sz. ÉHTR típusú transzformátor állomáshoz, majd innen tovább; a Szent István téren keresztül továbbhúzódó nyomvonalvezetéssel behurkol; egyrészt a Leány kollégium 26/1-304. sz. másrészt pedig, a téren keresztül húzódó, és a Batthány L. utcát keresztező nyomvonallal a „Medicor” ÉBTR típusú 10/0,4 kV-os transzformátor állomásokhoz. A fentiekben rögzített 10/0,4 kV-os transzformátor állomásokon keresztül történik tehát a szorosan vett tervezési terület és közvetlen környezetének villamosenergia-ellátása. A rendelkezésünkre álló alapadatokból és helyszíni felmérésünk alapján rögzíthető, hogy a tervezési területen az Intézményi fogyasztók jórészt „saját”, míg a lakossági fogyasztók „kommunális” transzformátor állomásoktól kapnak villamos energia ellátást. VILLAMOSENERGIA-IGÉNYEK
A tervezési területen az 1 – 5. jelű fejlesztési területi egységek beépítését követően oktatási intézményi jellegű övezetek kerülnek kialakításra. Az új területek részére szükséges konkrét villamosenergia-igények az alábbiak szerint becsülhetők: • 1. jelű fejlesztési területre • 2. jelű fejlesztési területre • 3. jelű fejlesztési területre • 4. jelű fejlesztési területre • 5. jelű fejlesztési területre az összes becsült többlet villamos energia igény:
90 kW 130 kW 90 kW 120 kW 40 kW 470 kW
VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS A fenti igény megbízható kielégítésére a meglévő 26/1-11.sz.; a 26/1-12.sz.; a 26/1-304.sz.; és a „MEDICOR” jelű 10/0,4 kV-os transzformátor állomások bővítése, vagy átépítése szükséges. A transzformátorállomások bővítésére vonatkozó igények kielégíthetők. A 10 kV-os középfeszültségű hálózatok és berendezések esetleges további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a villamos energia szolgáltatására vonatkozó mindenkor hatályos törvény, illetve törvényerejű rendeletek, továbbá az érvényben lévő szakági miniszteri rendeletek és szabványok előírásait. KISFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOK A tervezési területen meglévő Intézményi jellegű középületek a 10/0,4 kV-os transzformátor állomásoktól kiépített, zömében célcsatlakozó kisfeszültségű földkábel hálózatokon keresztül kapnak villamos energia ellátást. A lakóépületek közvetlen kisfeszültségű villamos energia ellátása a kommunális jellegű transzformátor állomások kisfeszültségű kapcsoló-berendezéseitől; - a tervezési terület nyugati részén, szintén kisfeszültségű földkábeles hálózatokon keresztül valósult meg, - míg tervezési területünk keleti részén földkábeles kisfeszültségű gerinchálózati kitáplálásokkal indított kisfeszültségű; beton, vagy betongyámos faoszlopos csupasz, és szigetelt szabadvezetékes hálózatokon keresztül történik. A felépítendő új oktatási – épületek és az új Sportcentrum; valamint a tervezett vendéglátási egység, villamosenergia-ellátására tervünk szerint a bővítésre kerülő, vagy az átépítendő 10/0,4 kV-os transzformátorállomások szekunder kapcsoló berendezéseitől kisfeszültségű, földkábeles célcsatlakozó kisfeszültségű kábelhálózatokat kell kiépíteni. KÖZVILÁGÍTÁS A rendezési terület meglévő közvilágítási rendszerének táppontjai a közép/kisfeszültségű transzformátorállomásokba telepített közvilágítási kapcsoló berendezések. Az innen kiinduló közvilágítási áramkörök a tervezési terület nyugati részén; földkábeles hálózatokkal, míg a tervezési terület keleti részén; a kisfeszültségű beton, vagy betongyámos faoszlopos hálózatok tartószerkezetein, velük azonos módon, csupasz, és szigetelt szabadvezetékes hálózatokkal kerültek kiépítésre. Az üzemelő közvilágítás megoldásmódja, és a közvilágítási hálózatok és berendezések is igen változatos arculatot mutatnak. A Szabályozási terv által érintett városrészben, a közvilágítási berendezések korszerűsítése a nátriumosítási program keretében, a tervezési terület nyugati
részén; az energiatakarékos fényforrások beépítése a Dunaparti sétányok-; és a terület vizsgált tömbjét határoló utcák - kivételével mindenütt meg történt. A tervezési terület keleti felén túlnyomó részben még higanygőz fényforrásos közvilágítási lámpatestek üzemelnek. A közvilágítás jelenlegi helyzete: A Batthány L. utca - Majer I. utca érintett szakaszán, és a Bazilika parkolójában: Kétoldalas elrendezésű, 9m fénypontmagasságú, 1m–es kinyúlású hajlított karú díszített VÁTI-TARSZOLG kandeláber oszlopokra szerelt, formatervezett EKA lámpatestekben, 150W-os, Na fényforrásokkal (II. kategória). A Szent István téren: Kétoldalas váltott elrendezésű, 6-8 m fénypontmagasságú, 0,5-1m–es kinyúlású hajlított karú-; és oszlopfejes - díszített öntött kandeláber oszlopokra szerelt, egyedi formatervezett lámpatestekben, 70 és 100 W-os, Na fényforrásokkal (II. kategória). A Dunaparti sétányokon, és a Mindszenthy téren: 6 m fénypontmagasságú, oszlopfejes teleszkópos acéloszlopokra szerelt EKA – Gomba lámpatestekben 80 W-os HgL fényforrásokkal, (irányfény kategória). A Berényi Zs. és a Pázmány P. utcákban: Kétoldalas váltott elrendezésű, az épületek oldalfalára 6-8 m fénypont magasságban szerelt EKA – Gomba lámpatestekben 80 W-os HgL fényforrásokkal, (irányfény kategória). A Batthyány L. utca további szakaszán: Egyoldalas elrendezésű, ostornyeles acél tartóoszlopokon 9m-es fénypont magasságú, hajlított 1 m kinyúlású lámpakarokra szerelt, EKA–lámpatestekben 2 x 125 W-os, HgL fényforrásokkal (III. kategória). A Vár utcában: Egyoldalas elrendezésű, Alu oszlopokon 8 m-es fénypont magasságú, 1m kinyúlású lámpakarokra szerelt, Tungsram – Schréder lámpatestekben 100W-os, Na fényforrásokkal (III. kategória). A tervezési terület további utcáiban: Egyoldalas elrendezésű, a meglévő kisfeszültségű légvezeték hálózat beton vagy betongyámos faoszlopos tartóoszlopain 7m-es fénypont magasságú, tartószerkezetekre szerelt, EKA – falu lámpatestekben 80W-os, HgL fényforrásokkal (irányfény kategória). DÍSZVILÁGÍTÁS A Vár hegyen, illetve a Bazilika környezetében díszvilágítási hálózat épült ki, díszvilágító lámpatestekkel, és ezek tartószerkezeteivel, valamint ezek működtető és vezérlő berendezései kerültek elhelyezésre az épületek közvetlen közelében. Mivel a tervezett nagy volumenű belső-terület szabályozási munkálatok során új közút kiépítésére; illetve közúti nyomvonal-korrekciókra nem kerül sor, így a köz -; és a díszvilágítási hálózatok, és berendezések további fejlesztését, vagy bővítését jelen munkafázisban nem tervezzük.
HŐENERGIA ELLÁTÁS Jelen tervünk által érintett területen belül a beépítési volumennek megfelelően egyedi -; és központi - jellegű hőenergia ellátó rendszerek valósultak meg. A meglévő épületek esetében a téli hőveszteség pótlására, valamint a használati melegvíz előállítására, továbbá főzési; és technológiai; energiahordozóként távhőenergia; továbbá vezetékes földgáz kerül felhasználásra. TÁVHŐELLÁTÁS A tervezési területen az egyes közintézmények, továbbá a lakótelepek épületei távhőellátást kapnak. A hőszolgáltatást Esztergom város területén a Dorog-i illetőségű „PROMTÁVHÖ” Rt végzi. A Martsa Alajos utca irányából a tervezési területre csatlakozó gerincág a Fecske utcánál közelíti meg a tervezési területet, de nem lép be arra. A fent leírt gerincvezetékről indított leágazásokkal és mellékágakon keresztül történik a szóban forgó terület közelében az intézményi jellegű hőfogyasztók hőenergia ellátása a vonatkozó szakági tervlapunkon rögzítettek szerint. FÖLDGÁZHÁLÓZATOK A tervezési területegység földgáz ellátása az ÉGÁZ Esztergomi gázfogadó állomásától indított, középnyomású gerinchálózatról történik, melynek nyomvonalvezetése a szakági tervlapunkon rögzítettek szerint érinti a részletes szabályozás alá vont területet. A szorosan vett tervezési területen és annak közvetlen közelében a lakossági fogyasztók ellátására növelt kisnyomású földgázhálózat üzemel. A gázszolgáltatás táppontjai a növelt kisnyomású gerincvezetékek, és a róluk kiépített leágazó vezetékekkel „házi” bekötéseken, keresztül történik a közvetlen földgázellátás. KÖZÉPNYOMÁSÚ FÖLDGÁZHÁLÓZATOK A tervezési területen húzódik keresztül, tehát az ÉGÁZ Esztergomi gázfogadó állomásától indított; a Duna – sétányon lévő közép-/növelt kisnyomású körzeti gáznyomás szabályozó berendezéstől a Duna sétány – Liszt Ferenc utca - Batthány L. u. – Basa utca - Iskola u. – Dobozi M. utca – nyomvonalon húzódó; és a Hunyadi János utcai körzeti nyomásszabályozó berendezéshez csatlakozó; közép - nyomásfokozatú Dk 200 mm-es KPE gerincvezeték hálózat. Erről a gerinc vezetékről a Basa utcán tovább vezetett nyomvonalon egy további Dk 160 mmes KPE vezeték ágazik le és a Vaskapui úton lévő közép-/növelt kisnyomású körzeti gáznyomás szabályozó irányába tovább folytatódva elhagyja tervezési területünket. NÖVELT KISNYOMÁSÚ FÖLDGÁZHÁLÓZATOK A földgázszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók a Duna – sétányon, és a Hunyadi János utcában lévő közép-/növelt kis-nyomású körzeti gáznyomás szabályozó berendezésektől indított, növelt kisnyomású földgázvezeték hálózatokról kapnak gázellátást. A növelt kisnyomású földgázvezeték hálózat a Liszt F. u.; a Batthyány L. utca; az Iskola u.; Vár utca; a Dobozi M. u; a Hunyadi J. utca és a Fecske utcák nyomvonalán Dk 200 mm-es KPE műanyag csővezetékkel; a Dózsa Gy. téren Dk 160 mm-es KPE műanyag csővezetékkel. A Berényi Zs. és a Pázmány P. utcákban 110 mm-es KPE műanyag csővezetékkel - kiépített gerinc hálózatokról a tervezési terület minden további utcájában Dk 63 mm-es KPE műanyag csővezetékkel épült ki a növelt kisnyomású földgázvezeték hálózat a vonatkozó szakági tervlapunkon rögzítettek szerint.
A fent leírt gázvezeték hálózatokról indított fogyasztói leágazásokon keresztül történik a tervezési területi egységen belül, a meglévő lakossági, Intézményi; és kommunális fogyasztók közvetlen földgázellátása. A földgázvezetékek felülvizsgálata és karbantartása tervszerű, az esetleges hibák kijavítása folyamatosan történik. Jelenlegi állaguk és üzemvitelük megfelelő. FÖLDGÁZIGÉNYEK A tervezési terület új fejlesztésinek részére szükséges földgázmennyiség szabályozási terv szintjén az alábbiak szerint rögzíthetők: • 1. jelű fejlesztési területre • 2. jelű fejlesztési területre • 3. jelű fejlesztési területre • 4. jelű fejlesztési területre • 5. jelű fejlesztési területre az összes becsült többlet földgáz igény:
20 nm3/ó 30 nm3/ó 20 nm3/ó 20 nm3/ó 15 nm3/ó 105 nm3/ó
FÖLDGÁZELLÁTÁS A tervezett új fejlesztések közvetlen földgázellátását a mellékelt szakági tervlapunkon rögzítettek szerint, a meglévő Hunyadi János utcai nagyközép/növelt - kisnyomású nyomásszabályozótól indított növelt - kisnyomású gerincvezetékről csatlakozó hálózati bekötések kiépítésével oldható meg.
TÁVKÖZLÉS - HÍRKÖZLÉS – TELEKOMMUNIKÁCIÓ TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZATOK A távközlési szolgáltatást a szóban forgó területen az INVITEL Távközlési Szolgáltató Rt. Esztergomi kirendeltsége végzi. A távközlő hálózati ellátás a Batthyány L. utca; a Majer I. út; az Iskola utca; a Vár utca; a Dobozi M. utca; és a Hunyadi J. utcák érintett szakaszain húzódó, illetve az ide csatlakozó alépítményi műtárgyakban kiépített optikai gerinc, és földkábeles gerinc és elosztó vezetékhálózatokon keresztül történik, a vonatkozó szakági tervlapunkon rögzítettek szerint. A tervezési terület további utcáiban a meglévő Intézményi épületek, és a lakóterületek távbeszélő hálózati ellátása a fenti alépítményi hálózatokról, illetve a róla csatlakozó, általában betongyámos faoszlopos, vagy a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartóoszlopaira szerelt légkábeles távközlési hálózatokkal történik. A fentiekben rögzített alépítményekben, és a légvezetékes tartószerkezeteken haladó távközlő hálózati elosztó; továbbá optikai; csatlakozó és törzskábelekkel; és távbeszélő vezetékekről történik az intézményi jellegű, valamint a lakossági ellátás. A közvetlen előfizetői csatlakozások tápfej szekrényes kifejtő egységekkel kerültek kiépítésre. A tervezési területen belül, a fenti utcák érintett szakaszán, a közületi - épületek távbeszélő - hálózati ellátása, az alépítményi törzshálózatról, földkábeles hálózati kitáplálással történik, a vonatkozó szakági tervlapunkon rögzítettek szerint. A szorosan vett tervezési terület határvonalain belül, a Pázmány Péter utcában a Vár közben a „MEDICOR”; épületénél, illetve tervezési területünk közvetlen közelében, a lakótelepeken, a közhivatalok – előtt található nyilvános távbeszélő állomás.
A távközlési hálózatok folyamatosan épültek ki, és valamennyi előfizetői igényt kielégítenek. Az adatátviteli és hírközlési kapcsolatok megvalósítására szintén a fenti távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség. A tervezési terület távbeszélő-hálózati ellátása 100%-osnak minősíthető, az INVITEL Rt. a térségben színvonalas szolgáltatást nyújt. Igény esetén mód van ISDN rendszerű hálózati csatlakozásra, illetve a távbeszélőhálózatokon keresztül lehet igénybe venni az Internet és ezen belül az E-mail szolgáltatásokat. TÁVKÖZLÉSI-IGÉNYEK Az új épületek részére szükséges konkrét távközlési-igények az alábbiak szerint becsülhetők: • • • • •
1. jelű fejlesztési területre 2. jelű fejlesztési területre 3. jelű fejlesztési területre 4. jelű fejlesztési területre 5. jelű fejlesztési területre
az összes becsült többlet távközlési igény:
10vonal 15vonal 10vonal 5vonal 10vonal 50 analóg egyenértékű fővonal
Ez a becsült többlet fővonal igény a meglévő „Esztergomi” távbeszélő központ bővítése után ki elégíthető. TÁVKÖZLŐHÁLÓZATI - ELLÁTÁS A távközlési hálózati ellátást biztosító új távközlési gerinckábelek a gócközpont irányából a meglévő alépítményekben lépnek be a tervezési területre. A szabályozási terület távközlési és hírközlési alapellátására, közterületre új antennák elhelyezésével nem számolunk. A távközlési hálózatok fejlesztése során várhatóan kiépítésre kerül a nagysebességű, többszörösen védett, aktív optikai hálózat, valamint az üzleti kommunikációs adatátviteli rendszer, mely tovább javítja majd az ellátás színvonalát. A vonatkozó mindenkor hatályos Kormányrendeletek, a hatályos Távközlési Törvény és a szakági miniszteri rendeletek értelmében hálózatbővítések esetében a területfejlesztés igényeihez igazított, a jelenlegi adottságoknak megfelelően a MSz 7487. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat/oszlopsor kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. A rendelkezésre álló terület, a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok a távközlési alépítmények, földkábelek, oszlopsorok elhelyezésére alkalmas területsávja. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávjában az alépítményi műtárgyak kiépíthetők minden utcában. Új nyilvános távbeszélő állomás elhelyezését a felépítésre kerülő Oktatási épületek, és a Sportcentrum közterületi frontján lehet megvalósítani. Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen nem építhető. A tervezett épületeken belüli tevékenységek megoszlásának ismeretében (a továbbtervezés során) lehet meghatározni a tényleges szükségletet és azon belül az analóg-ISDN vonalak szám szerinti megoszlását. A távközlési hálózatok minden utcában kiépíthetők, és valamennyi előfizetői igény kielégíthető. Az adatátviteli és hírközlési kapcsolatok megvalósítására szintén a fenti távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség.
MOBIL TÁVKÖZLÉS A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető, helyszíni szemlénk alkalmával mindhárom Mobil Távközlési Szolgáltató hálózatára fel tudtunk jelentkezni, és megfelelő térerősséget mérhettünk. Fentiek következtében a szabályozási terület mobil hálózati ellátására közterületen bázis állomás, vagy antenna berendezés elhelyezésével nem számolunk a közmű vizsgálatunk által érintett területegységen belül. HÍRKÖZLÉS A tervezési területen a „Polgári” jellegű, az Intézményi; és a lakossági adatátviteli és/vagy hírközlési kapcsolatok megvalósítására az előző fejezetben leírt, Távközlési vezetékeken keresztül nyílik lehetőség. Az itt létesítendő intézményi épületek tűzvédelmi, vagyonvédelmi és diszpécser jellegű rendszereinek üzemeltetése során célszerűnek tartjuk az egyedi alközpontok kábelhálózattal történő összekapcsolását, így megoldható a központi felügyelet, szelektív behatárolás és a szükséges azonnali beavatkozások megtétele bármilyen hiba, vagy rendellenesség esetén. TELEKOMMUNIKÁCIÓ A szabályozási terv által érintett területen és annak közvetlen szomszédságában a meglévő lakótelepi lakóterületen kábeltelevíziós telekommunikációs hálózatok épültek ki. A tervezési területen, illetve annak közvetlen közelében: a Matáv KTV Rt; a Szentgyörgymezei KTV Rt és a „Juhász” Antenna Technika kft. végzi a telekommunikációs műsorszóró jellegű távközlési szolgáltatást. A Szolgáltatók a kábeltelevíziós hálózati rendszerek elemeit kiépítették, és a beüzemelt gerinchálózat - szakaszok, telekommunikációs hálózatok a beton tömbcsatornás, műanyag védőcsöves, távközlési alépítményekben; illetve a tervezési területünk nagy részét érintő elosztó-hálózati vezetékszakaszok, a meglévő távközlési hálózatok betongyámos faoszlopos tartószerkezetein, vagy a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartóoszlopaira szerelt légkábeles hálózatokkal kerültek kiépítésre a kábeltelevíziós vezetékrendszerek. Ahol a szolgáltatók a meglévő rendszer teljes kiépítését elvégezték, ott az előfizetőkkel kötött új szerződések keretein belül végzik a telekommunikációs szolgáltatást. A kiépített rendszerek és hálózati elemek alkalmasak adatátviteli és „Internet” – es hírközlésekre is. A telekommunikációs szolgáltatás biztosítása érdekében a tervezett új épületek esetében is a fenti hálózatokról üzemeltetett nagyközösségi telekommunikációs rendszer és hálózat megvalósításával számolunk, mely csatlakozik a területen már korábban kiépített és a tervezett új épületek kábeltelevíziós hálózathoz és így alkalmas valamennyi elérhető (földi- és műholdas-sugárzású) telekommunikációs állomás, illetve a helyi és körzeti TV műsor továbbítására valamennyi előfizető részére. Úgy a hírközlési, mint a telekommunikációs rendszerek kábelvezetékeit a távközlési hálózatok nyomvonalaival azonos módon, földárokba fektetve, velük párhuzamosan kell kiépíteni.
