felcím
A vízijármû-vagyonbiztosítás Szerzõdési feltételek
AHE-43175/1
ALCÍM
1/12
Tartalomjegyzék
AHE-43175/1
1. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 1.1. A biztosítás tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 1.2. Biztosított/szerzõdõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 1.3. A biztosítási szerzõdés létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . .3 1.4. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 1.5. A biztosítás tartama és a biztosítási idõszak . . . .3 1.6. A biztosítás területi hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 2. A biztosított vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 3. A biztosítási esemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 3.1. A biztosított vízi jármûvet ért hajózási kár (ütközés, törés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 3.2. Tûz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 3.3. Robbanás és összeroppanás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 3.4. Villámcsapás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 3.5. Csõvezetéktörésbõl eredõ károk . . . . . . . . . . . . . . . . .4 3.6. Vihar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 3.7. Földrengés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 3.8. Betöréses lopás és rablás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 4. Kizárások és a biztosítással nem fedezett károk . . . . .5 5. A biztosítási összeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 6. A biztosítási díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 6.1. A biztosítási díj megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 6.2. A biztosítási díj fizetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 7. A biztosított és a szerzõdõ közlési és változásbejelentési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 7.1. A közlési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 7.2. A változásbejelentési kötelezettség . . . . . . . . . . . . .7 7.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei . . . . . . . . . . . . . .7 8. A biztosító szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 9. Közös hajókár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 10. Személyes ingóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 11. Önrészesedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 12. A kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség . . . . . .9 13. A biztosító mentesülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 14. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai . . .10 15. A biztosító teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 16. A biztosító megtérítési igénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 17. A biztosítási szerzõdés megszûnése . . . . . . . . . . . . . . .11 18. Egyéb rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 18.1. A személyes adatok kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 18.2. A jognyilatkozatok megtételének módja . . . . . .12 18.3. Elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12
2/12
A jelen biztosítási szerzõdési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Zártkörûen mûködõ Részvénytársaságnak – Cg. 01-10-041356, székhely: 1054 Budapest, BajcsyZsilinszky út 52. -, (a továbbiakban: biztosító) a jelen szerzõdési feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdéseire alkalmazni kell.
1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítás tárgya A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított vagyontárgyak – biztosítási esemény miatti – károsodása esetén a jelen szerzõdési feltételek szerint a biztosítási szerzõdésben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti. 1.2. Biztosított/szerzõdõ 1.2.1. A jelen biztosítási szerzõdés keretében a) a biztosított az, akinek, a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fûzõdik; b) a szerzõdõ az, aki a biztosítási szerzõdést – mint a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt – megköti, vagy aki a szerzõdést az érdekelt javára köti meg. 1.2.2. A szerzõdõ köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerzõdéssel összefüggõ jognyilatkozatok megtételére. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerzõdõt és a biztosítottat egyaránt terheli. A biztosító jognyilatkozatait minden esetben a szerzõdõhöz intézi. 1.2.3. Jelen biztosítási feltételek szerint üzembentartó a tulajdonos, vagy az, aki a vízi jármû üzemben tartására más jogcímen jogosult.
1.5. A biztosítás tartama és a biztosítási idõszak 1.5.1. A biztosítási szerzõdés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott tartamra, határozott tartam esetén azonban legfeljebb 12 hónapra jöhet létre. 1.5.2. A biztosítási tartamot a felek a szerzõdésben rögzítik. 1.5.3. A határozatlan tartamra létrejött szerzõdések esetén a biztosítási idõszak egy év. 1.5.4. A biztosítási évforduló – ettõl eltérõ megállapodás hiányában – azon hónap elsõ napja, amely számánál fogva megegyezik a kockázatviselés kezdetének hónapjával. A biztosítási évfordulót a biztosítási szerzõdés (ajánlat, adatközlõ) tartalmazza. 1.5.5. A biztosító kockázatviselése a biztosítási tartam alatt bekövetkezett károkra terjed ki. 1.6. A biztosítás területi hatálya 1.6.1. A biztosítás területi hatályát a biztosítási szerzõdés (ajánlat, adatközlõ) tartalmazza. A területi hatályon belül sem terjed ki azonban a biztosító kockázatviselése az olyan területeken bekövetkezett károkra, melyeken a biztosított vízi jármû közlekedését a hajóokmányok, hajózási engedélyek, hatósági rendelkezések vagy helyi intézkedések korlátozzák, illetve tiltják. 1.6.2. Ha a biztosított vízi jármû hajózási engedélyében bejegyzett, meghatározott útvonal(ak)ra vonatkozó korlátozást vagy tilalmat a szerzõdés megkötését követõen megszüntetik, és ennek tényét a vízi jármû okmányaiba bejegyzik, akkor a területi hatályon belüli útvonalhatárok átlépése esetén a biztosított vízi jármûvet ért biztosítási eseményekre a biztosítási szerzõdés területi hatálya csak akkor terjed ki, ha ebben a szerzõdõ felek a hajózás megkezdése elõtt írásban megállapodtak.
2. A biztosított vagyontárgyak
1.4. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 1.4.1. A biztosítási szerzõdés – létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában az azt követõ napon lép hatályba, amikor a szerzõdõ az elsõ díjat a biztosító számlájára befizeti, illetve, amikor a szerzõdõ felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. 1.4.2. Ha a felek a szerzõdésben a biztosítási szerzõdés hatálybalépését illetõen az 1.4.1. pontban meghatározottnál késõbbi idõpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az idõpontban kezdõdik.
2.1. Biztosított vagyontárgynak minõsül a biztosítási szerzõdésben (ajánlaton, adatközlõn) egyedi azonosításra alkalmas megjelöléssel feltüntetett vízi jármû a gépi berendezéseivel, felszerelésével és alkatrészeivel együtt. Biztosított vagyontárgynak minõsülnek továbbá a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállalók azon ruházati és egyéb használati tárgyai, melyek a vízi jármûvön történõ munkavégzéshez elengedhetetlenül szükségesek, és a jelen feltételek 4.3. pontjában nincsenek kizárva. 2.2. A jelen szerzõdési feltételek alapján gépi berendezésnek minõsülnek a vízi jármû meghajtó berendezése, a segédgépek, a fedélzeti gépek, az erõátviteli tengely, az áramfejlesztõ gépek, a kazán, a szivattyúk, a csõvezeték, a légkondicionáló berendezés, a daru, a beépített hûtõtér és a rakományhûtõ berendezés. 2.3. A jelen szerzõdési feltételek alapján felszerelésnek minõsülnek azok a vízi jármûvön található tárgyak, melyek a vízi jármû rendeltetésszerû mûködését szolgálják. 3/12
AHE-43175/1
1.3. A biztosítási szerzõdés létrejötte 1.3.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. 1.3.2. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés visszamenõleges hatállyal jön létre attól az idõponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselõje részére átadták.
3. A biztosítási esemény A jelen feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított vízi jármû · vízi közlekedése; · vízre bocsátása; · vízrõl történõ kiemelése; · kikötõben vagy dokkban való tartózkodása; · kikötõbe vagy dokkba való be- és kihajózása; · sólyatéren és a sólyán való mozgása; · zsilipben való tartózkodása; · zsilipbe való be-, illetve kihajózása során bekövetkezett: 3.1. A biztosított vízi jármûvet ért hajózási kár (ütközés, törés) 3.1.1. Másik vízi jármûvel történõ ütközés A biztosított vagyontárgyban másik vízi jármûvel vagy annak rakományával történt ütközés következtében keletkezett kár. A jelen rendelkezés alkalmazásában másik vízi jármûnek minõsül a biztosított tulajdonában levõ, általa bérelt vagy üzemeltetett vízi jármû is. 3.1.2. Egyéb töréskár Hirtelen fellépõ, váratlan, baleseti jellegû erõhatás által a biztosított vagyontárgyban keletkezett sérülés. Biztosítási esemény az a töréskár is, mely a vízi jármû zsilipfalnak, mólónak, kikötõlépcsõnek, hídszerkezetnek, illetve más vízi vagy parti mûtárgynak/vízügyi építménynek ütközése következtében keletkezik, illetve zátonyra futás, felülés, felütés, ismeretlen víz alatti tárggyal való ütközés során következik be, továbbá az idegen tárgyak rádõlése által okozott töréskár. Nem téríti meg azonban a biztosító az idegen tárgyak rádõlése által okozott töréskárt, ha az robbantás következménye. 3.2. Tûz A tûz olyan – anyagi változásokkal együtt járó – oxidációs folyamat, amely a gyulladási hõmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, terjedõképesen, hõ-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. A biztosító nem téríti meg a tûzkárt: · ha magában az öngyulladt anyagokban állt elõ, megtéríti azonban a róluk átterjedt tûz által okozott károkat; · ha a rendeltetésszerûen tûznek, hõhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl. kazánokban) a használatukkal összefüggésben állt elõ, de megtéríti a róluk más vagyontárgy(ak)ra átterjedõ tûz által okozott károkat; · ha az elektromos gépekben, berendezésekben vagy
felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében állt elõ. 3.3. Robbanás és összeroppanás A robbanás vagy összeroppanás olyan, hirtelen energiafelszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövõ, illetve meglevõ nyomáskülönbség által, az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása miatt vagy mellett keletkezik. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy összeroppanás kárt, ha az · folyadékkal töltött tárolók, csõvezetékek befagyása, illetve a tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása következtében állt elõ; · egy vagy több belsõ (munka)térrel rendelkezõ berendezések, készülékek, mûszerek olyan kára, amely a belsõ tereket elhatároló üveg / kvarc / kerámia határoló elemek bármilyen törés jellegû tönkremeneteleként következik be; · repülõgépek által elõidézett ún. hangrobbanásból származott; · tervszerû, elõre bejelentett és engedélyezett robbantás következményeként keletkezett. 3.4. Villámcsapás A villámcsapás olyan idõjárási/légköri elektromos töltéskiegyenlítõdés, nagyfeszültségû villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló, gyújtó hatással károsít. A villámcsapás kárt megtéríti a biztosító, ha a villámcsapás gyújtó, égetõ hõhatása, továbbá dinamikus erõhatása következtében károkat okozott. Gyújtó, égetõ hõhatáson szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín- és halmazállapot-változás értendõ. Dinamikus erõhatás következtében keletkezett károsodás a repedés, kihajlás, csavarodás és szálkásódás. Megtéríti továbbá a biztosító a biztosított elektromos/elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a villámcsapás által keltett túlfeszültség miatt keletkezett károkat. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás károkat, amelyek: · az elõírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt, · magában a villámvédelmi rendszerben keletkeztek. 3.5. Csõvezetéktörésbõl eredõ károk A csõvezetéktörés a jelen szerzõdésben biztosított vízi jármû csõvezetékének (ivóvíz-, technológiai, szennyvíz-, fûtés-, gõz-, üzemanyag- és kenõolaj-vezeték) olyan meghibásodása, amely a csõvezeték, továbbá a hajó tartályainak, berendezéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése, dugulása miatt állt elõ. A csõvezetéktörésbõl eredõ kárt akkor téríti meg a biztosító, ha azt a csõvezetéktörés következtében kiáramló folyadék okozta. 4/12
AHE-43175/1
2.4. A jelen szerzõdési feltételek alapján alkatrészeknek minõsülnek a vízi jármû rendeltetésszerû, a vízi közlekedésre vonatkozó engedély szerinti üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges tartalék alkatrészek, melyek a biztosított vízi jármûvön találhatók
3.6. Vihar A vihar olyan légmozgás, amelyben a széllökés eléri vagy meghaladja a 21 „+” m/sec. sebességet. A viharkárt megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatás, illetve a vihar által sodort tárgyak által közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kényszerhelyzet-változást okozott, és emiatt a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezett. A biztosító nem téríti meg azokat a viharkárokat, melyek a vízi jármû nyílt fedélzetén, a nem rendeltetésszerûen ott levõ vagyontárgyakban keletkeztek. 3.7. Földrengés A földrengés a föld belsõ energiájából származó talajmozgásként elõálló esemény, melynek károsító hatása a Mercalli-Sieberg-féle skála 5. fokozatát eléri vagy meghaladja. 3.8. Betöréses lopás és rablás Betöréses lopásnak minõsül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított az eltulajdonított vagyontárgyakat magában foglaló bezárt, illetéktelen behatolás ellen védett hajótérbe erõszakos módon behatol, vagy a bezárt hajótér bejáratát hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitotta, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes a kulcsot másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva szerzi meg. Jelen feltételek alkalmazásában a betöréses lopásbiztosítási esemény csak a bezárt, illetéktelen behatolás ellen védett hajótérben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik. Rablásnak minõsül, ha a biztosított vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása céljából a tettes a biztosított, annak alkalmazottja vagy megbízottja ellen erõszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve õt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erõszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
4. Kizárások és a biztosítással nem fedezett károk 4.1. A biztosító nem téríti meg: a) a vízi jármûben annak javítása, helyreállítása, felújítása, át,- illetve újjáépítése során bekövetkezett azon károkat, melyek ezen tevékenységek következtében keletkeztek; b) a versenyek, illetve a versenyekre való felkészülés során keletkezett kárt; c) a vízi jármû tolása, vontatása során keletkezett kárt (kivéve, ha a vízi jármû karaván, rendeltetésszerûen vontatott vagy tolt bárka); d) a vízi jármû szállítóeszközön vagy jármûvön történõ szállítása során keletkezett kárt; e) a biztosított vagyontárgyak elveszésébõl keletkezett kárt; f) a vízi jármûben a meghajtó/motor tengelyén, hajócsavarján, illetve kormányberendezésében tömör jégben való hajózás által okozott károkat, kivéve, ha az áthaladás a vízi jármû és/vagy a rakomány mentése miatt vált szükségessé; g) a kopás, folyamatos/normális állagromlás, kavitáció, korrózió, oxidáció vagy lerakódás, illetve a normális légköri viszonyok hatására keletkezett kárt; h) a vízi jármû gépi berendezéseiben keletkezõ – kezelési hiba által, illetve a gépi berendezések üzemeltetése során fellépõ robbanás által okozott – kárt, ha az kizárólag az adott gépi berendezésben keletkezett; i) a géptörés körébe esõ kárt; j) A jelen szerzõdési feltételek szerint géptörésnek minõsül a biztosított vagyontárgyak bármilyen belsõ erõhatás miatti meghibásodásából, mûködési zavarából vagy mûködésképtelenségébõl – így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodásból, törésbõl vagy üzemzavarból, hûtõ- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelõ kenésbõl, az olaj vagy a hûtõfolyadék hiányából, kimaradásából – eredõ törése, repedése (ideértve mindazon maradandó alakváltozással járó mechanikai károsodásokat, melyek a törésen, repedésen kívül a következõ deformációk formájában álltak elõ: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, hajlás, nyíródás, csavarodás), amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes mûködésképtelenségét okozza. k) a károsodott vagyontárgyak esztétikai sérülésébõl eredõ és a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásoló értékcsökkenést; l) a fuvarozásból kizárt vagy feltételesen kizárt rakomány szállítása során keletkezett károkat. 4.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban felsorolt okok miatt következnek be: a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekbõl állandó vagy ideiglenes jelleggel, c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, katonai vagy népfelkelés, ellenforradalom, forradalom, 5/12
AHE-43175/1
A biztosító nem téríti meg azt a csõvezeték-törési kárt, amely · a csõvég nyitott állapota, illetve a csõvezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt keletkezett, · a kiömlõ, elfolyt folyadék miatt, mint veszteség keletkezett, · a csõvezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények elõírt karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett, · magában a meghibásodott csõvezetékekben és tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett, · a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerûtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben állt elõ.
továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki, d) terrorcselekmény (A jelen kizárás szempontjából terrorcselekményen olyan cselekményt értünk, amely esetében politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bármely személlyel vagy csoporttal szemben erõt, erõszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve a bármely kormány befolyásolására irányuló szándékot és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében követik el azt.) e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerzõdés szerint biztosítási eseménynek minõsülõ események okozták-e, vagy sem, f) légi jármû, mûhold, ûrjármû lezuhanása, becsapódása.
5.3. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összege A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a vagyontárgyak valóságos értéke alapján kell megállapítani. Valóságos érték: a technikai avulás mértékével csökkentett új érték. A technikai avulás mértékének megállapítása a jelen feltételek szerint a következõ fõbb szempontok alapján történik: a biztosított vagyontárgy kora, mûszaki állapota, üzemelési idõ, üzemelési körülmények, a karbantartás színvonala és körülményei, a vagyontárgy és alkatrészeinek utánpótlási lehetõsége. Új érték (mint a valóságos érték meghatározásának kiindulási alapja): a biztosított vagyontárggyal az üzemelés jellegében, a mûszaki jellemzõiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékû új vagyontárgy beszerzési vagy elõállítási értéke (utánpótlási érték), amely a vételáron felül a csomagolás, szállítás, vám, tervezés, szakértés, összeszerelés, próbaüzem költségeit, valamint egyéb, indokoltan felmerült költségeket is magában foglalja árengedmény nélkül.
4.3. A biztosító nem téríti meg: a) az alábbi vagyontárgyakban keletkezett károkat: · üzemanyag, · technológiai közegek; · rakomány, · számítógépes adathordozón tárolt adatállomány, · takaróponyvák, takaróeszközök (ha a kár kizárólag a takaróponyvákra, takaróeszközökre korlátozódik), · sólyabak, · hordozókocsi, · dokumentumok, iratok, · nemesfémbõl készült tárgyak, készpénz, bankkártya vagy bármilyen más jellegû fizetõeszköz; b) bármilyen jellegû szennyezési kárt, ideértve a környezetszennyezési kárt is; c) a felelõsségi károkat; d) a következményi károkat és veszteségeket.
5.4. A roncseltávolítási költségek biztosítási összege A roncseltávolítási költségek biztosítási összege a biztosított vízi jármû vízbõl való kiemelésére, eltávolítására, illetve megsemmisítésére a szerzõdõ által meghatározott összeg, amely azonban nem haladhatja meg az 5.3. pont szerinti biztosítási összeg ötven százalékát.
5.1. A biztosítási összeget a szerzõdõ határozza meg és azt a biztosítási szerzõdés (ajánlat, adatközlõ) tartalmazza. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsõ határa. Határozatlan tartamú szerzõdés esetén a biztosítási összeg az adott biztosítási idõszakra vonatkozik, határozott tartamú szerzõdés esetén pedig a biztosítás teljes tartamára. 5.2. A biztosítási összeg az alábbi két részösszegbõl tevõdik össze, melyek egymástól függetlenek, és nem csoportosíthatók át: · a biztosított vagyontárgyakra és · a roncseltávolítási költségekre megállapított biztosítási összeg.
6. A biztosítási díj 6.1. A biztosítási díj megállapítása 6.1.1. A biztosítási díj megállapításának alapja a biztosított vagyontárgyaknak, valamint a roncseltávolítási költségeknek – az 5. pont szerint meghatározott és az adott biztosítási idõszakra – határozott tartamú szerzõdés esetén a szerzõdés teljes tartamára vonatkozó biztosítási összege. 6.1.2. A biztosító a biztosítás díját a biztosított vagyontárgyakra és költségekre meghatározott biztosítási összegek (díjalapok) függvényében biztosítási idõszakonként – határozott tartamú szerzõdés esetén a szerzõdés teljes tartamára -, a vállalt kockázat függvényében határozza meg. A biztosítási díj a díjalapok és a kockázatra jellemzõ díjtételek szorzata. A biztosított az adatközlõ visszaküldésével évente, a szerzõdésben meghatározott idõpontig köteles a biztosítóval közölni a következõ biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegeket. 6.2. A biztosítási díj fizetése 6.2.1. Ha a felek ettõl eltérõen nem állapodnak meg, a határozatlan tartamú biztosítás elsõ díja a szerzõdés 6/12
AHE-43175/1
5. A biztosítási összeg
5.5. A biztosítási összegek módosítása a szerzõdõ fél kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt.
7. A biztosított és a szerzõdõ közlési és változásbejelentési kötelezettsége 7.1. A közlési kötelezettség 7.1.1. A biztosítottnak és a szerzõdõnek a szerzõdés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelõ válaszokkal a biztosított/szerzõdõ eleget tesz közlési kötelezettségének. 7.1.2. A biztosított/szerzõdõ köteles a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentõs okiratokat, dokumentációkat, szerzõdéseket, hatósági határozatokat a biztosító rendelkezésére bocsátani. 7.2. A változásbejelentési kötelezettség 7.2.1. A biztosított/szerzõdõ köteles a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb 5 munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére. 7.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek: a) a vízi jármû tulajdonosának, bérlõjének vagy üzemeltetõjének megváltozása; b) a vízi jármû bérbeadása; c) a biztosított elleni csõdeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszûnését célzó végelszámolási eljárás megindítása; d) a biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás; e) a biztosított vagyontárgyat terhelõ zálogjog alapítása; f) a vízi jármû lajstromozásával kapcsolatos változás; g) a hajózási engedély, a hajóokmányok bejegyzéseinek változása; h) a hajózási engedély visszavonása, illetve lejárata abban az esetben, ha az engedélyt a hatóság nem hosszabbítja meg; i) a hajóokmány visszavonása, illetve lejárata abban az esetben, ha az okmányt a hatóság nem hosszabbítja meg;
j) a vízi jármûvel folytatott tevékenységben történt változás; k) a vízi jármû állapotában, mûszaki jellemzõiben, mutatóiban, felszereltségében bekövetkezett változás; l) a biztosított vagyontárgyak értékének 10%-ot meghaladó változása; m)nem rendeltetésszerû vontatás és vontattatás (kivéve a vészhelyzetben történõ segítségnyújtás esetét); n) a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében bekövetkezõ módosulások; o) ha a szerzõdõ fél/biztosított másik biztosítóval a jelen szerzõdési feltételek alapján biztosított kockázatra szóló biztosítási szerzõdést kötött, és erre a jelen szerzõdési feltételek alapján a biztosító kockázatviselése is kiterjed. 7.2.3. A biztosító elõzetes értesítést követõen jogosult ellenõrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerzõdõ által szolgáltatott adatok helyességét. 7.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei 7.3.1. A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 7.3.2. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szerzõdõ a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.
8. A biztosító szolgáltatása 8.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a szerzõdésben felsorolt kizárások és szolgáltatás korlátozások figyelembevételével – megtéríti a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett dologi károkat, továbbá azokat a biztosított roncseltávolítási költségeket, amelyek a vagyontárgyak biztosítási eseménynek minõsülõ károsodásával összefüggésben merültek fel. A biztosító a károkat a biztosítási idõszakra, illetve határozott biztosítási idõtartam esetén a szerzõdés teljes tartamára vonatkozóan az adatközlõn az egyes vagyon7/12
AHE-43175/1
létrejöttekor, a további biztosítási idõszakokra vonatkozó díj pedig a biztosítási évforduló napján esedékes. 6.2.2. A biztosítási díjat biztosítási idõszakonként egy összegben, elõre kell megfizetni, ha a felek errõl másként nem állapodtak meg. 6.2.3. A határozott tartamú biztosítás – eltérõ megállapodás hiányában – egyszeri díjfizetésû. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni. 6.2.4. A szerzõdõ felek az elsõ díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. 6.2.5. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a szerzõdésben (ajánlatban) megjelölt idõpontokban esedékesek. 6.2.6. A díj meg nem fizetésének következménye a szerzõdés 16. pont szerinti megszûnése.
8.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûségének bizonyítása a biztosítottat terheli. 8.3. A kártérítés szabályai 8.3.1. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett a) teljes (totál) károkat a valóságos értéken (5.3. pont szerint), levonva a maradványértéket; b) részleges károkat a káridõponti állapotnak megfelelõ helyreállítási költségen téríti meg. 8.3.2. A jelen feltételek alkalmazásában: a) Teljes (totál) kár: · a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisül; · a biztosított vagyontárgy olyan mértékben sérül, hogy helyreállítása javítással mûszakilag nem lehetséges, illetve gazdaságilag indokolatlan. Gazdaságilag indokolatlan a helyreállítás, ha gazdasági számítással alátámasztva kimutatható, hogy a javítás várható költsége a vagyontárgy káridõponti valóságos értékét meghaladná; · a biztosított vagyontárgy nem szállítható olyan helyre, ahol a javítás/helyreállítás elvégezhetõ. b) Részleges kár: a biztosított vagyontárgy helyreállítható javítással, a károsodott részek pótlásával, kivéve, ha a helyreállítás gazdaságilag nem indokolt. 8.3.3. Ha javítás során a sérült vagyontárgy valamely részét újra cserélik, akkor a kicserélt részre vonatkozóan a biztosító szolgáltatása az alábbi: · ha a károsodott vagyontárgy kétévesnél újabb, a káridõponti új érték; · ha a károsodott vagyontárgy kétévesnél régebbi, de hatévesnél újabb, a káridõponti új érték 80%-a; · ha a károsodott vagyontárgy hat évnél régebbi, de tíz évnél újabb, a káridõponti új érték 65%-a; · ha a károsodott vagyontárgy tízévesnél régebbi, a káridõponti új érték 50%-a. 8.3.4. Ha az eredetivel egyezõ alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt az eredetitõl eltérõ alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg · az eredetinél értékesebb helyreállítás többletköltségét; · a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését. 8.3.5. A biztosító nem téríti meg azokat a többletköltségeket és károkat, melyek a késedelmes javításból erednek, illetve arra visszavezethetõk. 8.3.6. Ha az illetékes hatóságok a hatályos jogszabályok értelmében elrendelik a kárt szenvedett biztosított vízi jármû vízbõl való kiemelését, eltávolítását, illetve megsemmisítését, a biztosító megtéríti a roncseltávolítás költségeit a szerzõdésben meghatározott biztosítási
összeg erejéig, feltéve, hogy a kár biztosítási esemény következménye. Roncseltávolítás címén a biztosító nem téríti meg a rakománnyal kapcsolatos mentési, kármegelõzési és a környezetszennyezés kapcsán felmerült költségeket. 8.3.7. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosítási összeg meghatározása az általános forgalmi adó figyelembevételével történt, és a biztosított a biztosító kérésére igazolja, hogy általános forgalmi adó visszaigénylésére nem jogosult, továbbá a vagyontárgyat helyreállították, illetõleg pótolták, és ennek során az általános forgalmi adó igazoltan felmerült. 8.3.8. Alulbiztosítás Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy káridõponti valóságos értéke, akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a káridõponti valóságos értékhez aránylik (arányos kártérítés). Az alulbiztosítás tényét a biztosító minden vagyontárgynál külön-külön vizsgálja.
9. Közös hajókár 9.1. A biztosító a biztosított vízi jármûre meghatározott biztosítási összeg mértékéig megtéríti azokat a károkat és költségeket, amely károkat a hajót és rakományát együttesen, közvetlenül fenyegetõ rendkívüli veszély elhárítása érdekében e vagyoni javakban szándékosan és ésszerûen okoztak, illetve amely költségek e károk kapcsán merültek fel (közös hajókár). 9.2. Ezen károk és költségek a hajót, a rakományt és a fuvardíjat értékarányosan, együttesen terhelik. 9.3. Dunai vízi úton való hajózás esetén a közös hajókárfelosztást – a biztosított szerzõdéseinek megfelelõen – a Bratislavai Egyezmény, illetve az Internationale Vereinigung des Rheinschiffahrts közös hajókárra vonatkozó szabályai alapján kell elvégezni. 9.4. Közös hajókár esetén a közös kárfelosztó társaságot a biztosított köteles jóváhagyatni a biztosítóval. Harmadik személyek által bejelentett közös hajókár esetén a biztosított köteles kifogást emelni a kárfelosztó ellen, ha összeférhetetlenségi okok jutnak a tudomására. 9.5. A biztosító szolgáltatásának alapját a kárfelosztó által megállapított közös hajókár képezi.
10. Személyes ingóságok Külön díjfizetés nélkül megtéríti a biztosító a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállalók részére a vízi jármûvön történõ munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges és jelen feltételek 4. 3. pontjában a kockázatviselés 8/12
AHE-43175/1
tárgyakra, továbbá a roncseltávolítási költségekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg a biztosított részére a kártérítésnek a 8.3. pontban meghatározott szabályai szerint.
alól ki nem zárt ruházati és egyéb használati tárgyaikban a biztosítási események által okozott károkat káridõponti értéken, személyenként és biztosítási idõszakonként – határozott tartamú szerzõdés esetén a szerzõdés teljes tartamára vonatkozóan – 100 000 Ft értékhatárig.
·
gondoskodni a kár elhárításáról, illetve csökkentésérõl, és betartani a biztosító erre vonatkozó utasításait ; A fenti rendelkezések arra a személyre is vonatkoznak, akire a biztosított vagyontárgy kezelését (felügyeletét) bízták. A vízi jármû vezetõje a közvetlenül fenyegetõ veszély elhárítása érdekében köteles minden, a körülmények által megkövetelt intézkedést is megtenni.
11. Önrészesedés 11.1. A biztosított minden egyes biztosítási esemény kapcsán a megállapított kár összegébõl meghatározott mértékû részt maga visel. Az önrészesedés mértékét a biztosítási szerzõdés (ajánlat) tartalmazza. 11.2. A biztosító nem von le önrészesedést: · totálkár esetén; · közös hajókár esetén; · roncseltávolítási költségekre; · személyes ingóságot ért károkra.
12.3. A biztosító maga vagy képviselõje, illetve megbízottja útján jogosult a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések megtételének ellenõrzésére. 12.4. A szerzõdõ (biztosított) a káresemény észlelését követõen haladéktalanul köteles értesíteni · a tûzoltóságot tûz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében, · a nyomozóhatóságot vagyon elleni bûncselekmény esetén, a nyomozás eredményessége érdekében.
13. A biztosító mentesülése 12. A kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség
12.2. A kötelezõ gondosság alapján a vízi jármû üzemeltetõjének meg kell tennie a hatósági, illetve jogszabályi elõírásokból, a kötelezõ gondosságból és a vízi jármûvek mûködtetésére vonatkozó bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvintézkedést (az üzembe helyezésre, üzemeltetésre, karbantartásra, õrzésre, felszerelésre vonatkozó szakmai elõírásokat), hogy elkerülje: · az emberéletet fenyegetõ veszélyt, · a biztosított vagyontárgyak károsodását, valamint · hajózási akadály elõidézését. Ennek keretében köteles: · betartani a hajózásra és a rakomány kezelésére vonatkozó mindenkori elõírásokat; · a vízi jármûvet rendeltetésszerûen használni; · betartani az üzemeltetési elõírásokat a kötelezõ gondosság figyelembevételével; · gondoskodni a vízi jármû hajózásra való alkalmasságáról, megfelelõ felszereltségérõl és terhelésérõl, a rakomány megfelelõ rögzítésérõl és szabályos elhelyezésérõl; · gondoskodni arról, hogy a vízi jármû, illetve személyzete rendelkezzen az elõírt okmányokkal, engedélyekkel; · betartani a veszélyes áruk szállítása során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, elõírásokat és hatósági elõírásokat, továbbá minden óvintézkedést megtenni annak érdekében, hogy biztosítsa ezen elõírások betartását a szállítás során; · a rakodást az elvárható gondossággal elvégezni, illetve elvégeztetni.
13.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen · a szerzõdõ vagy a biztosított, · a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, · a biztosított – vezetõ munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltõ – alkalmazottja, megbízottja, tagja (ideértve, ha a biztosított a vízi jármûvet saját maga vezeti), szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. 13.2. A jelen szerzõdési feltételek alapján súlyos gondatlanságnak minõsül, ha · A kár a biztosítottnak (illetve a 13.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet meghaladó ittas vagy bármilyen kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett; · A károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt; · A kár korábbi károsodással azonos körülmények között, továbbá azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelõzés érdekében annak ellenére sem, hogy hatóság vagy a biztosító a kárismétlõdés veszélyére írásban is figyelmeztette. · A kár a megengedett legnagyobb merülés és/vagy az illetékes hatóság által engedélyezett maximális utaslétszám túllépése miatt következett be. 13.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, ha a szerzõdõ/biztosított a kárbejelentés szabályaiban 9/12
AHE-43175/1
12.1. A szerzõdõ felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ/biztosított köteles a kárt tõle telhetõen megelõzni és enyhíteni.
(14. pont) foglalt kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
·
14. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai
14.5. A szerzõdõ/biztosított köteles bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a szerzõdõ/biztosított képviseletét ellátni.
14.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: · a biztosítási kötvény számát, a biztosított vízi jármû, illetve a biztosított üzemben tartó azonosító adatait, · a káresemény helyét, idõpontját, · a káresemény rövid leírását, · a károsodás mértékét (a megállapított vagy legalább a becsült kárösszeget), · a károsodott vízi jármû tárolási helyét, · a kárrendezésben közremûködõ és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, · a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, · a tervezett intézkedéseket. 14.3. A biztosított köteles továbbá: · a vízi jármû ütközése esetén a másik felet közös kárszemlére felszólítani, a kár látható mértékét közösen írásban rögzíteni, és – amennyiben megállapítható – a másik fél felelõsségét írásban rögzíteni; · minden olyan bizonyítékot idõben beszerezni és a biztosító rendelkezésére bocsátani, mely a kár bekövetkeztének, a felelõsség kérdésének késõbbi tisztázása szempontjából jelentõséggel bír, illetve a visszkereseti igény érvényesítéséhez szükséges; · kezdeményezni a visszkereseti igény peresítését. 14.4. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító kérésére rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen: · tûz- és robbanáskár esetén a tûzvédelmi hatóság igazolását, · vagyon elleni bûncselekmény esetén a rendõrségi feljelentést és a nyomozás kimenetelérõl szóló határozatot (értesítést), · ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot, · a kikötõkapitány által a kikötõben felvett jegyzõkönyvet, · a lajstromozási és egyéb hajóokmányok másolatát;
14.6. A szerzõdõ/biztosított nem jogosult a biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül pert folytatni, illetve egyezséget kötni, ha ez hatással van a biztosító jogosultságaira, illetve kötelezettségeire.
15. A biztosító teljesítése 15.1. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétõl számított három munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni. 15.2. A szerzõdõ (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétõl számított harmadik munkanap elteltéig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ha a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a biztosító számára – szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be. 15.3. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétõl számított harmadik munkanapon sem kezdi meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megõrizni. 15.4. A károk felmérése céljából végzett helyszíni vizsgálat megállapításait a biztosító a biztosítottal/szerzõdõvel közösen készített, a károkat tételesen felsoroló jegyzõkönyvben rögzíti. 15.5. A biztosító kérésére a szerzõdõ / biztosított köteles a vízi jármû javítására vonatkozóan több ajánlatot beszerezni. A biztosító is beszerezhet javítási ajánlatot. A biztosító a legkedvezõbb ajánlat alapján állapítja meg szolgáltatásának összegét. 15.6. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak és hatóság által kiadott határozatnak a kárrendezésre illetékes egységéhez történt beérkezésétõl számított harminc napon belül forintban nyújtja a biztosított részére.
10/12
AHE-43175/1
14.1. A szerzõdõnek/biztosítottnak a biztosítási eseményt 500 000 Ft becsült kárértékig a tudomására jutásától számított két munkanapon belül, ezt meghaladó becsült kárérték felett pedig haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a biztosító jelen szerzõdést kezelõ egységének, valamint köteles a szükséges információkat megadni, és lehetõvé tenni a kárbejelentés tartalmának ellenõrzését.
egyéb, a biztosító által szükségesnek tartott okmányt, mint pl. a beszerzési számlát, az adásvételi szerzõdést, a bérleti vagy lízingszerzõdést.
16. A biztosító megtérítési igénye
18. Egyéb rendelkezések
16.1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élõ hozzátartozó. A biztosító visszkeresetének érvényesítéséhez a biztosított minden elvárható támogatást köteles megadni.
18.1. A személyes adatok kezelése Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
17. A biztosítási szerzõdés megszûnése 17.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés megszûnéséig áll fenn. 17.2. A határozatlan tartamú biztosítási szerzõdést a felek – 30 nap felmondási idõvel – a biztosítási idõszak végére írásban felmondhatják. 17.3. A határozott tartamra kötött biztosítási szerzõdés a tartam lejártakor, a biztosítási szerzõdésben megjelölt idõpontban szûnik meg. 17.4. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítottnak a vízi jármû megóvásához fûzõdõ érdeke megszûnik, akkor a biztosítási szerzõdés, illetve annak megfelelõ része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszûnik. 17.5. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében a szerzõdés lejárta elõtt megszûnik, a biztosítót csak annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdekmúlás bekövetkezett, kivéve, ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye. Utóbbi esetben a biztosítót a teljes biztosítási idõszakra (biztosítási évre) járó díj megilleti. 17.6. Megszûnik a szerzõdés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétõl számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 17.7. A szerzõdés megszûnése után befizetett díj nem helyezi újból hatályba a szerzõdést. A biztosító a szerzõdés megszûnése utáni idõtartamra vonatkozó díjat visszafizeti.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minõsül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhetõ. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerzõdés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlõ tartalmazza. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplõ személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez. Az adatkezelés idõtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 01-09-069-554, 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minõsül. A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végzõ személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végzõ a biztosító adatfeldolgozójának minõsül. 11/12
AHE-43175/1
16.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és errõl egyidejûleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak akkor, és arra az összegre áll fenn, amely a biztosító szolgáltatására is figyelemmel a tényleges kárt meghaladta
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minõsülnek különleges adatnak.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minõsülõ adatait kizárólag az érintettõl vagy annak törvényes képviselõjétõl kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelezõ adatszolgáltatás teljesítése során történik. Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerzõdési feltételekhez tartozó ügyféltájékoztató tartalmazza. Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerzõdésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerzõdési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlõ tartalmazza. Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerzõdések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függõ biztosításközvetítõk) mûködnek közre. E személyekkel a biztosítási szerzõdés megkötését követõen megszûnhet társaságunk kapcsolata. Annak érdekében, hogy társaságunk ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja az ügyfél-adatokat – az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerzõdés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésérõl, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelõ adatot a biztosító köteles helyesbíteni. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad: a) az általa kezelt adatokról, illetve b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról, c) az adatkezelés céljáról, d) az adatkezelés jogalapjáról, e) az adatkezelés idõtartamáról,
f) az adatfeldolgozó · nevérõl, · címérõl (székhelyérõl), · adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat. Az adatvédelmi kérdésekben történõ tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelõséhez (Fax: 301-6052; Levelezési cím: 1054. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52., Vezérigazgatóság, Jogi Osztály) kérjük eljuttatni. A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. 18.2. A jognyilatkozatok megtételének módja A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni. 18.3. Elévülés A jelen szerzõdésbõl eredõ igények az esedékessé válástól számított egy év alatt évülnek el. 18.4. A felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét. A jelen szerzõdési feltételek alapján létrejött szerzõdésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.
Allianz Hungária Biztosító Zrt.
12/12
AHE-43175/1
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külsõ cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minõségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezõbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végzõ) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.