Virág Krisztina: Miniprojekt vezetése Babits Mihály (1883–1941) verseinek átírása és újraértelmezése a 11. c osztályos tanulók körben
Babits Mihály a Nyugat első nemzedékének egyik legsokoldalúbb életművének megalkotója Ady mellett. Kiváló lírikus, író, műfordító és esszéista. Lírája kötődik a XIX. századi magyar irodalmi hagyomány Arany és Vörösmarty képviselte tárgyiasabb költészethez, emellett merít a világirodalom ösztönző írásaiból is. A 20. század legműveltebb embere. Költészetének befogadása lassú és nehezen végbemenő folyamat volt. Egyszerűen nem, értették őt. Hideg, csinált poeta doctus, filozófusköltő, nem igazán lírikus, ezek a jelzők kísérik pályáját. Sok mindennel vádolták, de a művészi igénytelenség hiányával soha.
1. korszaka (1902–1914) Korai lírája az esztétizáló modernség gondolati költészetének kiemelkedő példája. Első kötete a Levelek Irisz koszorújából (1909), a cím a koszorú és költészet hagyományos kapcsolatát idézi. A koszorú toposzként a teljességet szimbolizálja. Iris a görög mitológiában a szivárvány istennője. A levelek, a versek pedig gyakran egymástól elütő színek hordozói. A kötetcím
a
fiatal
költő
ars
poeticájaként
olvasva
a
költészet
sokszínűségének,
változatosságának, teljességre való törekvésének igényét jelenti be. A sokszínűség elvére épülő kötetkompozíciót nem ciklusok hozzák létre, hanem dőlt betűvel kiemelt központi versek és szövegrészek egységesítik. A kötetnek az esztétizáló modernséghez köthető poétikája a szecesszió, az impresszionizmus és a szimbolizmus stílusjegyeit viseli magán. Első korszakában a klasszikus ízlésvilág ragadja meg, a megformálás tökéletességére törekszik, úgy gondolja, hogy a széthulló világban csak a műalkotás területén teremthető meg a harmónia (homo estheticus attitűd). A kapcsolódó tanulói alkotások: Szétpörögve (Messze, messze…)
Budapest. Tornyok, fellegek. Országházban nagy emberek. Hidak, terek, nyüzsgés, tömeg, 1
Utcákon csöves kéreget.
Gyöngyös. Hegyek és patakok. Borok és barokk templomok. Könyvtár meg Ferences-kolostor. Ösvények, parkok, kirándulók.
Tihany. Apátság és visszhang, Fény, félsziget, szín és hang. Nézd a rétet, minden lila, Virágzik a levendula!
Eger. Bikavér és Dobó, Gárdonyi és sok naplopó. Múzeumok, parkok várromok – Amott minaret, palota szobor.
Debrecen. Vasút és villamos. Karnevál, vásárok, templomok. Egyetem, Fórum, Főnix Csarnok, Borvirágzás a sétányon.
Sopron a nyugat kapuja. Hűség, szabadság városa. Boltívek, utak csavarodnak, Műemlékek meg városfalak.
Pécs művelődés városa. Porcelán, főtér, Baranya. Épület falán színes fény, Sopianae örökké él.
Kecskemét? Cifrapalota! 2
Fürdők híres városa – Egyetem és főiskola, Reptér, színház, zsinagóga.
Szeged: szalámi, paprika. Dóm, Acapella cukrászda. Juhász Gyula, meg Attila, Szőke Tisza, Nap városa.
Ó mennyi város, mennyi nép, Kirakós-játék. Együtt szép a kép. Mégis széthullani látszik – A bolond szél vele játszik.
Kovács Dóra Aktualitások (Fekete ország átírása)
Papp Gréti
Magamról (A lírikus epilógja) 3
Kovács Zsófi képverse
2. korszaka (1914–1929) Az 1910-es évek közepétől fordulat következett be Babits lírájában. A történelmi eseményekkel összefüggésben költészete egyre határozottabban erkölcsi alapozásúvá vált. Lírájában megjelent az etikai látószög. A ’20-as években alakítja ki elvét, amely szerint a művésznek elefántcsonttoronyba kell vonulnia. Majdhogynem ellentéte a második korszak Babitsa az elsőének. Költői tudatát elönti mindaz, ami a két háború közti világ problémája. A mindennapok lírája áll itt előttünk, az előző korszak létlírájával szemben. Költészetében megváltozott a lírai én versbeli helyzete is. A korábbi verseket a megismerő szubjektum és a megismerés tárgyát képező világ kettőse jellemezte. Az új költemények a közösséget is beléptetik a szöveg terébe. A versbeszélő önmagát közvetítőként határozza meg. Olyan hírmondóként, aki erkölcsi és kulturális értékek, normák megőrzője az újkori barbár világgal szemben. E pályaszakasz versei már nem az esztétizmus jegyében íródtak. Az esztétikai nézőpontot ugyanis visszavonja az erkölcsi alapozás. Második korszakára az értékőrző klasszicizmus felé fordul, a „kényszerű prófétai szerepet” vállalja fel (homo morális attitűd). A kapcsolódó tanulói alkotás:
Rendületlenül (Örökkék ég a felhők mögött…)
Hiszek a semmiben, A sötétbe fúló fényekben, A hét részre szakadó lélekben, A százfelé szaladó életben, 4
Hiszek a mindenben.
Hiszek a kétségben, A vissza-visszatérő vétségben, A soha el nem múló éhségben, A fel nem fedezhető mélységben, Hiszek az »egy« hitben.
Hiszem, hogy gyűlöllek, Hogy ebben a szobában nem tűrlek, Hogy dalaimmal világgá űzlek, Hogy ujjaimmal hajamba fűzlek, Hiszem, hogy szeretlek.
Kanalas Dominika
3–4. korszaka: 1930-as évek önértékelő versei és a Jónás könyve (1937–1938) Harmadik korszaka az önazonosság keresésének időszaka. A háború tapasztalata nyomán a költő elfordult az irracionalista életfilozófiáktól. A katolicizmushoz közeledett. Az 1920 – 1930-as években felerősödtek és kiteljesedtek a korábbi költészetére is jellemző klasszicizáló törekvések. Költészete tárgyszerűbbé, nyelvi kifejezésmódja egyszerűbbé vált. Élete vége felé egyre kevésbé hitt az elefántcsonttorony elméletében, azt kezdte hirdetni, hogy a szellem emberének őrtoronyban kell állnia. 1936-ban tudja meg, hogy rosszindulatú daganata van, s ekkortól a versekben megszólal a haláltól való rémület is. Kései műveinek a halállal szembenéző, a lét végső kérdései felé forduló megszólalója jellegzetesen életrajzi alakként formálódik meg. Ezekben a költeményekben ismét felerősödik a vallomásos és személyes, elégikus és ironikus hang. Saját szenvedésein túl az emberiségre váró megpróbáltatások is gyötörték. Európa fasizálódása, a közelgő háború tudata újabb hitvallásra kényszerítették. Utolsó jelentős alkotása, a Jónás könyve a küldetéstudat alakulása szempontjából és az életmű egészére reflektáló jelleggel értelmezi, illetve írja újra az ószövetségi történetet. Szakít a klasszikus modernség romantikus eredetű Petőfi és posztromantikus Ady típusával. A modern próféta nem tudja elfogadni a 5
teljesség megélhetetlenségét, nyomot akar hagyni a világban. Az alkotás üzenete: a próféta nem menekülhet kötelessége elől és semmiképp sem hallgathat, ha szólnia kell. A Jónás imája életlezáró vers és egyben összefoglalás: szembefordulás a fasizmussal, önvallomás és önbírálat. Ismét megtalálja az Istenhez forduló régi hangot. A kapcsolódó tanulói alkotás:
A 21. század prófétája (Jónás könyve) 1. Égi trónjáról lenézett az Úr a Földre, tervéhez eszközt keresett, és talált egy szabadnapos prófétát. Az úr SMS-t küldött Kerékgyártó Jónásnak, a szabadnapos kőművesnek. Megírta neki, hogy menjen Budapestre, és térítse meg a hitetetleneket a Parlamentben, különben elpusztítja őket öt nap múlva. Elfordultak Istentől a kenőpénzek és a költségtérítések világába. Elhatározta K. Jónás, hogy útnak indul az Oázis kocsmába,1 ahol eddig is megoldotta a problémáit. Mivel Magyarországnak már nincs tengere, vonattal indult az Úr parancsával ellentétes irányba. Jónásnak csak Karcagig futott vonatjegyre, így a nagydarab kaller Szoboszlónál lehajította. Innentől stoppolva ment tovább a négyesen. Felvette egy román Suzuki Ignis,2 ami útközben lerobbant, a maradék 3 km-t gyalog tette meg, miközben az Urat szidta.
Az őrök nem akarták beengedni, ezért felmutatta céges igazolványát,4 az adóbevallását5 és az erkölcsi bizonyítványát is.6 Az alapos ellenőrzés után belépett, és engedélyt kért a felszólalásra. Próbálta rávenni az ülésteremben lévőket a korrupciómentes politizálásra és az önzetlenségre, különben az Úr egy nap múlva elpusztítja őket! Felszólalását nagy botrányt követte, másnap címlapra került: „K. Jónás, a próféta”. A képviselők hatalmukat féltve ajánlatot tettek neki: költségtérítést, egyházi állást és céges autót kínáltak fel. Ennek hallatán Jónás felháborodva kirohant az ülésteremből, át a folyosókon, le a lépcsőn, ki a kapun, és mindenki pusztulását kívánta: „Ha már eljöttem idáig, bűnhődjenek…!” – gondolta magában.
2. Szomjasan és fáradtan érkezett meg a kocsmába. Három napot és három éjjelt töltött ott. Eleinte az alkeszek nem foglalkoztak vele, de mikor az Úr megemelte az alkohol jövedéki adóját, bűnbakot kerestek. Mivel Jónás még nem volt 6 ezreléken,3 őt tették meg felelősnek, és a pultos vezetésével kidobták az ajtón. Jónás nem csak szégyenével szembesült, hanem reggelijével is: az akciós halkonzervvel. A
4. Leült a Parlament melletti rakpartra a szobor7 mellé. Úgy tett, mint az eredetije: nézte, hogyan úszik el dinnyehéj, és morgolódott, várva a földi vezérkar pusztulását. Egyszer csak a folyón észrevett egy köteg zacskóban úszó pénzt. Érte nyúlt, és zsebre vágta. Úgy érezte, hogy nincs szüksége tovább erre a munkára. Elindult hazafelé, de a Nyugati előtt látott egy „itt a piros hol a piros” játékost. Azt hitte, nem
1
Az a kocsma a legolcsóbb Debrecenben. Rozsdásodó és beázó papír kocsi. 3 8 ezrelék a klinikai halál állapota. 4 Ami igazolja, hogy az Úrnak dolgozik. 5 Az állam által "jogosan" elvett pénzösszeg részletes kimutatása. 6 Büntetlenségét igazoló papír. 7 József Attila szobra a pesti felső rakparton. 2
6
másnaposság miatt az Úrral perlekedett, és húslevesért könyörgött.
veszíthet, mégis helyben elbukta az összes vagyonát. És ebben a pillanatban üzenetet kapott az Úrtól: „A pénz jön-megy, de én 3. Az Úr azonban újra üzent Jónásnak, örök vagyok!” Jónás kérdőre vonta: ezúttal a facebook-on. Engedetlen prófétája – Miért vetted el, amit tisztességesen ezt már komolyan vette, és bűnbánó smilet küldött a főnöknek. Elindult Pestre a találtam? És miért nem küldöd már rájuk a visszaváltott sörös és várdás üvegek árából. pusztulást?! Megérkezett a Nyugatiba, onnan gyalog – Mert megláttam néhány emberben a indult a Parlamenthez. Útját állta azonban a megbánás szikráját. Ők változtatást ígértek. meleg-felvonulás. Megvárta, míg elvonulnak, – Te még hiszel ezeknek…? – nyitotta mert féltette a testi épségét. kerekre tébolyult pupilláját Jónás.
Papp Ádám Antal 11. c Szabó Marcell 11. c
Virág Krisztina MA magyar-történelem
Reflexió A feladatom az volt, hogy összekötő szöveget mondjak a tanulók Babits versátirataihoz a projekttanítás keretében. Tanárnőtől megkaptam a versátiratokat illetve egy összegzést arról, hogy milyen lírai alkotásokat vettek Babits Mihálytól. Nagyon újnak tűnt a feladat. Először fogalmam sem volt, hogy pontosan mi is a dolgom és hogyan is fogom ezt megoldani. A felkészülés első lépéseként áttekintettem a kapott anyagokat illetve a 11.-es Pethőné-féle tankönyvből Babits lírai pályáját illetve elolvastam Nemes Nagy Ágnes A hegyi költő című könyvét. Ezekből építettem fel a vázlatomat illetve alakítottam ki a kérdéseimet. Amit terveztem az úgy gondolom, hogy meg is valósult. Egy pár mondatos bevezetőt szerettem volna mondani Babitsról aztán pedig a gyerekeknek feltett kérdések alapján akartam áttekinteni Babits lírai korszakait beleépítve a versátiratokat, amikhez kérdéseket is tettem fel, de végül úgy gondoltam, hogy szívesebben mondanák el a saját véleményüket, ezért inkább ezeket a kérdéseket hanyagoltam. 7
A megvalósítás folyamán jól éreztem magam. Ez volt az első mikrotanításom. Teljesen új volt a közeg és a közönség. Tele voltam kétséggel és félelemmel, ez talán látszódott is rajtam főként az elején. Tartottam attól, hogy a gyerekek esetleg nem emlékeznek majd a megtanultakra, és emiatt nem fognak tudni válaszolni a kérdéseimre, esetleg nem figyelnek majd vagy egyszerűen nem lesznek aktívak. Félelemmel töltött el az is, hogy nem fogok beleférni az időbe, 20-22 percem volt az egészre. Azt hiszem, hogy pont 22 perc körül fejeztem be, kifejezetten örültem neki, hogy nem csúsztam ki az időből. Ami nehézséget okozott az volt, hogy kívülálló voltam. Nem voltam benne sem a tanulási folyamatban, sem az egész projektben, így nehéz volt az egészet projektként bemutatnom. Nehézséget jelentett, hogy nem ismertem a gyerekeket, nem tudtam kik a vers írói, kikre kell néznem mikor meg akarom szólítani őket. Ez talán látszódott is a Messze, messze… átiratánál. Kicsit meglepődtem mikor öt ember állt ki az osztály elé. Picit nehéz volt az is, hogy műsorszerű is legyen, tehát kövessem azt a sorrendet, amit felállítottam és figyeljek a gyerekek válaszaira is. Amikor feltettem az első kérdést és nem érkezett válasz, nagyon megijedtem, hogy ha ez végig így fog menni, akkor nekem kell megválaszolni az összes kérdést. Amikor megmondtam a választ láttam a gyerekek arcán a feleszmélést, azt, hogy tudják csak épp nem jutott eszükbe. Pozitív csalódás volt, hogy majdnem az összes kérdésemre választ kaptam. Nagyon örültem, hogy jó néhányan aktivizálták magukat, hiszen pont az volt a lényeg, hogy együtt vegyünk részt ebben az egész folyamatban. Amit másképp csinálnék: megpróbálnék nyugodtabb lenni és nem túlizgulni a feladatot. Talán megpróbálnám leegyszerűsíteni vagy konkrétabbá tenni a kérdéseimet. Egy kissé talán túldicsértem őket és nem volt túl változatos a dicséretem sem. Annyira örültem mikor válaszoltak, hogy mindenre annyit mondtam, hogy: Így van, nagyon jó! Azt hiszem úgy kezdtem, hogy miután bemutatkoztam elmondtam, hogy Babits Mihályról szeretnék nektek beszélni, a „szeretnék” helyett a fogok szót kellett volna használnom. Egy mondatba bele is gabalyodtam és ezt nem reagáltam le valami túl jól. A hibáim ellenére is jól éreztem magam, abszolút pozitív élményként éltem meg. Örülök, hogy sikerült egy új, ismeretlen feladatban kipróbálnom magam. Az izgalom ellenére is jó érzés volt kiállni a gyerekek elé, jól esett, hogy figyeltek rám és együttműködőek voltak.
8
