VIRÁG JUDIT GALÉRIA ÉS AUKCIÓSHÁZ TÉLI AUKCIÓ 2016

54

V IRÁ G J U DI T G AL ÉRIA ÉS AU KC IÓ S HÁ Z

TÉLI AUKC I Ó 2 0 1 6

54



54



54



54



19. és 20. századi magyar festészet

Az árverést vezetik: VIRÁG JUDIT és KELEN ANNA TÉLI AUKCIÓ 2016. DECEMBER 18-ÁN (vasárnap) 18 ÓRAKOR a Budapest Kongresszusi Központban KIÁLLÍTÁS: 2016. december 3. és 17. között, minden nap 10-től 18 óráig a VIRÁG JUDIT Galériában Katalógus és információ

H-1055 Budapest, Falk Miksa u. 30. Tel/Fax: 36-1-312-2071, 269-4681

The auction is held by: VIRÁG JUDIT & KELEN ANNA winter AUCTION DECEMBER 18, 2016 (Sunday) AT 6 P.M. at the Budapest Convention Centre PREVIEW: from December 3-17, 2016 daily from 10 a.m. to 6 p.m.at the Virág Judit Gallery Catalogue and information:

E-mail:

[email protected]

http://

www.viragjuditgaleria.hu

szerzők abc-sorrendben

BOROMISZA TIBOR (1880-1960)

KMETTY JÁNOS (1889-1975)

ABA-NOVÁK VILMOS (1894-1941)

SZOBOTKA IMRE (1890-1961)

RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861-1927)

Rőzsehordók a ligetben, 1908

Városliget, 1912

Álarcfestő

Utca, 1920

Társaság a kastélyparkban, 1907

(Álarckészítő; Önmaszk), 1933

Plasztikus jelenetből formált óriásváza: nőalak hódoló párduccal, Zsolnay, 1907-1908 Formaterv: Mack Lajos

2

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

Aba-Novák Vilmos..........................................11, 78, 96, 127, 193, 204 Ámos Imre......................................................................17, 166, 187 Balázs János..............................................................................6, 95 Bálint Endre.........................................................................198, 199 Balla Béla.....................................................................................39 Barcsay Jenő.................................................................................59 Basch Andor...........................................................................99, 164 Basch Árpád.................................................................................35 Basilides Barna..............................................................................90 Batthyány Gyula..........................................................................217 Benczúr Gyula...............................................................................71 Bene Géza....................................................................105, 121, 179 Berény Róbert..............................................................................167 Berkes Antal................................................................................163 Bernáth Aurél.........................................................................61, 225 Biai Föglein István........................................................................165 Bornemisza Géza........................................................................194 Bornemisza László.......................................................................137 Boromisza Tibor.............................................................................46 Borsos József.................................................................................69 Bortnyik Sándor....................................................................189, 215 Böhm Pál...............................................................................41, 117 Brocky Károly................................................................................43 Czóbel Béla................................................................................210 Csók István...................................................................100, 126, 153 Csont Ferenc...............................................................................220 Diener Dénes Rudolf.....................................................................162 Donát János.................................................................................66 Egry József............................................................9, 20, 119, 186, 206 Emőd Aurél.................................................................................112 Erdélyi Béla.................................................................................201 Farkasházy Miklós........................................................................168 Fényes Adolf.........................................................................118, 184 Ferenczy Valér...............................................................................40 Frank Frigyes........................................................................141, 208 Frey Krisztián...............................................................................144 Gábor Móric.................................................................................97 Gadányi Jenő...............................................................................79 Galimbertiné Lanow Mária............................................................139 Gimes Lajos................................................................................129 Glatz Oszkár.................................................................125, 136, 213 Gyarmathy Tihamér............................................................16, 60, 145 Id. Markó Károly.............................................................................68 Ifj. Markó Károly.............................................................................84 Ilosvai Varga István.......................................................................180 Istókovits Kálmán...........................................................................50 Iványi Grünwald Béla........................................................98, 108, 132 Jándi Dávid..................................................................................47 Járitz Józsa..................................................................................130 Johan Hugó...........................................................................80, 181 Kádár Béla.....................................28, 72, 124, 142, 148, 169, 174, 226 Kádár Géza....................................................................15, 172, 195 Karlovszky Bertalan........................................................................25 Kern Hermann...............................................................................26 Klein József...................................................................................37

vir ág

judit

Kmetty János.................................................................................51 Koszta József...................................................................54, 160, 161 Kőrösfői-Kriesch Aladár..................................................................74 Ligeti Antal..................................................................................155 Márffy Ödön.........................................................27, 30, 58, 114, 185 Markó András.............................................................................116 Mattioni Eszter.............................................................................133 Mattis Teutsch János..............................................62, 63, 123, 146, 147 Mednyánszky László........................................................18, 24, 82, 85 Mészöly Géza.........................................................................42, 156 Molnár C. Pál.........................................................................89, 106 Molnár József.........................................................................70, 157 Mousson Tivadar.........................................................................107 Munkácsy Mihály...............................................................19, 83, 131 Nagy István............................................................................52, 182 Nagy Oszkár............................................................................32, 38 Neogrády László..........................................................................178 Orbán Dezső..............................................................................104 Paál Albert..................................................................................158 Paizs Goebel Jenő........................................................................138 Patkó Károly.........................................................................140, 207 Pekáry István.....................................................................22, 94, 221 Perlmutter Izsák...........................................................................192 Perlrott Csaba Vilmos..............................33, 48, 109, 135, 143, 222, 224 Pettenkofen, August................................................................64, 115 Pittner Olivér.................................................................................14 Poll Hugó........................................................................75, 214, 218 Pólya Tibor..................................................................................152 Radák Eszter.............................................................................5, 171 Remsey Jenő...............................................................................177 Réth Alfréd..................................................................................197 Rippl-Rónai József.....................................................36, 101, 154, 196 Schaár Erzsébet.............................................................................86 Scheiber Hugó......................8, 29, 73, 110, 111, 113, 159, 175, 176, 203 Schéner Mihály..............................................................................34 Skuteczky Döme.....................................................................67, 205 Spányik Kornél..............................................................................45 Szadai Lajos................................................................................120 Szántó Piroska.............................................................................188 Szantrucsek Jenő...........................................................................92 Szobotka Imre......................................................................134, 190 Szőnyi István.......................................................................21, 31, 93 Telepy Károly............................................................................23, 65 Than Mór......................................................................................44 Tibor Ernő................................................................................13, 91 Tornyai János.........................................................................49, 191 Tóth Menyhért.....................................................10, 88, 202, 216, 223 Vajda Lajos.................................................................................183 Váli Dezső..................................................................................200 Vaszary János............................................................7,12, 53, 81, 227 Vedres Márk..................................................................................87 Verebics Katalin...........................................................................170 Vörös Géza.....................................................................76, 122, 209 Ziffer Sándor........................................................................102, 173 Zsolnay......1 ,2 ,3, 4, 55, 56, 57, 77, 103, 128, 149, 150, 151, 211, 212, 219

galéria

és

aukcióshá z

3

1. ‣ VÁZA, SZALAGOS-VIRÁGOS MINTÁVAL, ZSOLNAY, 1903 Formaterv: Apáti Abt Sándor

2. ‣ ÉKSZERTARTÓ EDÉNY, VADÁSZJELENETTEL, ZSOLNAY, 1908 KÖRÜL Párdarabja kiállítva és reprodukálva:

‣ Csenkey Éva-Steinert Ágota: Hungarian Ceramics from the Zsolnay

Porcelánfajansz, domborműves mintázat, ráillesztett szalagok. Grés -és eozinmázak, savmaratás.

Manufactory, 1853-2001. The Bard Graduate Center for Studies in the Decorative Arts, Design and Culture, New York, Yale University Press, 9. oldal, kiállítva: 2002. július 17. - október 13.

Fazonszám: 6193 Magasság: 29,5 cm Jelzés: domború körpecsét

Párdarabja reprodukálva:

‣ Federico Santi & John Gacher: Zsolnay Ceramics. Collecting a Culture,

Porcelánfajansz, rátett fogantyú. Opak és transzparens eozinmázas kézi festés. Savmaratás, a kontúrok fényesen hagyva. Fazonszám: 8852 Magasság: 14 cm, szélesség: 30 cm Jelzés: festett, körrel keretelt, öttornyos, Zsolnay Pécs feliratú márkajelzés

Schiffer Publishing Ltd., 1998. 134. oldal

‣ Csenkey Éva: Zsolnay szecessziós kerámiák. Helikon Kiadó, 1992. 2. ábra

Kezdő ár: 1 200 000 Ft / 3 934 EUR Becsérték: 2 200 000 – 2 800 000 Ft Estimated value: 7 213 – 9 180 EUR

4

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

5

3. ‣ TULIPÁNKEHELY, ZSOLNAY, 1900 KÖRÜL Porcelánfajansz, felülete opak, fémszínű és színes eozinmázakkal festett. Tompa fényű, savmaratott. Fazonszám: 6173 Magasság: 22,5 cm Jelzés: domború körpecsét Restaurált


4. ‣ VÁZA, MAGAS NYAKÚ, RÁFONÓDÓ SZALAGOS FÜLLEL, TIFFANY-DEKORRAL, ZSOLNAY, 1898-1899

Porcelánfajansz, rátett szalagfül. Felülete kézi festéssel, az ún. Tiffany-technika alkalmazásával dekorált. Opak és transzparens eozinmázak váltakozása adja a mintát, savmaratott. Fazonszám: 5345 Magasság: 20,5 cm Jelzés: domború körpecsét


Párdarabja reprodukált:

‣ Federico Santi & John Gacher: Zsolnay Ceramics.

Collecting a Culture, Schiffer Publishing Ltd., 1998. 88. oldal


‣ Csenkey Éva, Gyugyi László, Hárs Éva: Zsolnay a nagyvilágból.

Gyugyi László gyűjteménye, Helikon Kiadó, 2006. 343. ábra

6

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

7

5. ‣ RADÁK ESZTER (1971-

8

6. ‣ BALÁZS JÁNOS (1905-1977)

)

"Nyugodt falusi környezetben álló ingatlan, belvárosi áron eladó", 2007

Fantázia, 1975

Olaj, vászon, 100x150 cm Jelezve hátoldalon: Radák, 2007

Olaj, farost, 60x80 cm Jelezve jobbra lent: Balázs János. 1975. Május. 5.

Kezdő ár: 460 000 Ft / 1 508 EUR Becsérték: 800 000 – 1 200 000 Ft Estimated value: 2 623 – 3 934 EUR


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

9

7. ‣ VASZARY JÁNOS (1867-1939)

8. ‣ SCHEIBER HUGÓ (1873-1950)

Dunakorzó, 1935 körül

Esős utca

Színezett litográfia, 29x40,5 cm Jelezve jobbra lent: Vaszary János

Gouache, pasztell, papír, 62,5x31 cm Jelezve középen lent: Scheiber H Párdarabja reprodukálva:

‣ Modern magyar litográfia 1890-1930.

Kezdő ár: 120 000 Ft / 393 EUR Becsérték: 300 000 – 500 000 Ft Estimated value: 984 – 1 639 EUR

Szerk.: Bajkay Éva, Miskolci Galéria, Miskolc, 1998. 183. oldal

10

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

Kezdő ár: 800 000 Ft / 2 623 EUR Becsérték: 1 500 000 – 2 000 000 Ft Estimated value: 4 918 – 6 557 EUR

11

9. ‣ EGRY JÓZSEF (1883-1951)

10. ‣ TÓTH MENYHÉRT (1904-1980)

Balatoni táj

Káposztaszedők

Pasztell, akvarell, tus, ceruza, papír, papírlemezen, 30x45,5 cm Jelezve jobbra lent: Egry József Keszthely

Olaj, papír, 30,5x43 cm Jelezve jobbra lent: TM

Kezdő ár: 280 000 Ft / 918 EUR Becsérték: 500 000 – 700 000 Ft Estimated value: 1 639 – 2 295 EUR


Aukcionálva:

Proveniencia:

‣ BÁV 28. árverés, 67. tétel

12

vir ág

judit

galéria

‣ korábban Bényi László tulajdonában

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

13

11. ‣ ABA-NOVÁK VILMOS (1894-1941) Ivók, 1934 (Vásáron) Tempera, falemez, 34x27 cm Jelezve balra lent: Aba-Novák 34 Hátoldalon autográf felirat: Ezt a képemet Szolnokon festettem 1934. szept-ben Aba-Novák


Proveniencia:

‣ egykor Tarján Jenő tulajdonában Kiállítva:

‣ Aba-Novák emlékkiállítás.

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest – Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1962. katalógus: 136. Reprodukálva:

‣ Molnos Péter: Aba-Novák.

Népszabadság Könyvek, Budapest, 2006. 175. kép (Ivók címmel, téves adatokkal) ‣ Bizzer István: Aba-Novák. Magyar Nemzeti Galéria – Kossuth Kiadó, Budapest, 2014. 54. kép

Aba-Novák Vilmos festés közben, 1940 körül

14

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

15

Az itt látható festmények egykor a Révész-gyűjteményben szerepeltek


Va sz a ry J á n o s (1 8 6 7 – 1 9 3 9 ) é s R é v é sz I st v á n (1 8 8 7 –1 9 7 3 ) a m o de rn m agya r fe st é sz e t é rt

„Vaszary János napvilága személytelen erő; izzó, ritka párává olvasztja az atmoszférát s villanyos energiával hatja át a lét jelenségeit, melyek egyetlen hivatása, hogy valami pogány, egészséges erotikum tárgyai legyenek. Ez az erotikum nem emberhez kötött: átöleli az optikailag megragadható mindenséget. Pán: mindenütt jelen van, de sehol sem emberi alakban; az ember sem egyéb fény ittas színnél: sáv, folt, vonal, villanyos erő. A budai nap, mely széles ablakon keresztül ömlik Révész István műgyűjtő lakásába, ilyen mámorító és felvillanyozó fényáradat. Átsugározza a falakat, ahol a sok kép függ, szép ritmikus füzérben sok Vaszary, s körülötte néhány más kiváló magyar festő műve: szinte mind a napot dicséri, melyben a színek lángolnak, vagy lágyan elalélnak, csillogó párába takaróznak, vagy léggé foszlanak.” – így kezdődik Rabinovszky Máriusz 1. Vaszary János festés közben, 1930-as évek

írása, mely Révész Istvánt és gyűjteményét mutatta be 1936-ban a Magyar Művészet hasábjain. A szerző ezt követően megemlékezett arról, miként vált Révészből, a századforduló körül népszerűségnek örvendő műcsarnoki művészek gyűjtőjéből, a modern festészet feltétlen híve, és Vaszary János művészetének elkötelezett propagátora. Ezt követően részletesen felsorolta és találó költői jelzőkkel látta el a gyűjteményben található Vaszary képeket, és valamivel rövidebben megemlékezett a kollekcióban lévő egyéb alkotásokról is: többek között Rippl-Rónai József, Csók István, Márffy Ödön, Koszta József, Kernstok Károly, Kádár Béla, Scheiber Hugó, Egry József, Kmetty János, Szőnyi István és Medgyessy Ferenc műveiről. Írását ezekkel a sorokkal zárta: „Révész István ma színben, fényben és értékben gazdag gyűjtemény ura. De nem elégszik meg azzal, hogy maga is gyűjt, hanem, mint az Új Művészet Barátai Egyesületének igazgatója, makacs kitartással működik annak érdekében, hogy másokat is gyűjtőkké tegyen. S aki ennyi rajongó lelkesedéssel csüng az új művészeten, nyilvánvalóan még nem fejezte be gyűjtői tevékenységét.” (Rabinovszky 1936. 204-214.)

Révész nem szerepel a képzőművészeti egyetem elődintézményeinek egykori hallgatóinak listáiban, így bizonyos, hogy a hivatalos művészképzésben nem vett részt. Ennek dacára festőművészként szerepelt a Műterem nevű budapesti kiállítóhely 1942. áprilisi tárlatán, melyen ötvenhárom pasztelljét és olajképét mutatta be. A katalógus képcímei között nagyon sok egyezés található

4. Vaszary János: Rimini strand, 1928 magántulajdon 5. Vaszary János: Tengerpart napernyőkkel, 1928 magántulajdon

Vaszary korábbi itáliai utazásainak helyszíneivel. Révész művészi és gyűjtői-művészetpártolói teljesítményével Tibély [Pogány Ö.] Gábor foglalkozott 1967-ben a Művészet című lap augusztusi számában. «Nevét vagy fél évszázada, mint az ízlésfejlesztés, műpártolás protagonistájáét ismerte meg a közönség. Hatásos szervező, felvilágosító tevékenységet folytatott, mint az Új Művészet Barátai Egyesületének ügyvezető igazgatója, amikor is lankadatlan szívóssággal, imponáló következetességgel agitált a képvásárlók között a modern törekvések támogatása érdekében.” (Tibély 1967, 30.) A Révész István gyűjteményének gerincét képző Vaszary-kollekcióval Engel Károly is beható-

1

an foglalkozott 1972-ben. Többek között a következőket írta Vaszary és Révész kapcsolatáról:

4

5

6

7

„A Szent István körút szomszédságában, a Nagy Ignác utcai ház felső emeletén idős festő lakik, 2

3

akinek otthonában a látogató úgy érzi magát, mintha egy Vaszary-emlék múzeumba érkezett volna. [...] A műgyűjtő és a művész közötti, 1928-ban kezdődött rendkívüli kapcsolat rövid története a következő: Révésznek polgári állásából kifolyólag természetbeni szénjárandósága is volt,

2. Révész István lakásában, 1930-as évek Magyar Nemzeti Galéria Adattár

amelyre magának – lévén lakásában központi fűtés – nem volt szüksége. Azzal a kérdéssel fordult Vaszaryhoz, nem adna-e neki egy grafikai művet a számára feleslegessé vált szénért cserébe?

3. Révész István Vaszary-gyűjteménye, 1950-es évek Archív fotó Révész István hagyatékából, Magyar Nemzeti Galéria Adattár

Így kezdődött a kapcsolat művész és műgyűjtő között; mégpedig olyan gyorsasággal, hogy alig 8 évre rá a Rabinovszky-féle leltárban a nagyszerű Vaszary-főművek sorában már az egyenesen Révész számára készült festmények is szerepeltek: Révész István arcképe, Klári zongoránál Dörnyei Zoltán, aki hatalmas munkával dolgozta fel a magyar műkereskedelem 1945 előtti történetét, mindmáig kiadatlan művében kitért a Révész István által alapított Új Művészet Barátai Egyesületének viszonylag rövid történetére is. Az egyesület 1931 és 1936 között működött, melynek ügyvezető igazgatója Révész volt, a választmányi tagok között pedig olyan prominensek szerepeltek, mint Csók István, Kárpáti Aurél, Majovszky Pál, Petrovics Elek és természetesen

és a Kilátás Pasarétről. Lehetetlen felsorolni, miből is áll ez a Vaszary-gyűjtemény. Található itt vagy 35 darab olajfestmény – közöttük számtalanszor reprodukált kiemelkedő alkotások – több mappában szebbnél-szebb rajzok, akvarellek, pasztellek; vázlatrajzok tömege; egy érdekes vastag kötet a mesternek 1883-84-ben készült ifjúkori rajzaiból; mindennemű relikviák. Révész gyűjteményéhez tartozik a remek önarckép, mely a magyar portré-szobrászat legnagyszerűbb

Vaszary János. „Az 1931-ben alakult egyesületnek az volt a célja, hogy a közönség széles rétegeit megismertesse a modern, tehetséges, de a klikkek által kiszorított művészekkel és ezek műveivel, továbbá képvásárlásokkal igyekezett ezeknek segítségére lenni a Pénzügyminisztérium által engedélyezett képtombolák útján. Sok éven át értékes és magas színvonalú előadások útján sikerült sok száz tagjával megkedveltetni a jó művészetet – a lélektelen képkereskedelem gyatra vásári képeivel szemben.” (Dörnyei 1985. 52-53.) A Révész István által alapított egyesület, 6. Vaszary János: Lovasok a víz mellett, 1920 magántulajdon

tehát a KUT (Képzőművészek Új Társasága) és az UME (Új Művészek Egyesülete) progresszív művészetének még szélesebb körű propagálása céljából jött létre. Mintegy ötévnyi működés után azonban nyomtalanul tűnt el a hazai művészeti életből. 1936-ban valami történhetett, mert

7. Vaszary János: Szökőkút, Tuilléries-ák kertjében, 1929 magántulajdon

Révész István, aki addig kizárólag műgyűjtőként szerepelt, közel ötven évesen elkezdett festeni és az általa alapított egyesület pontosan ugyanebben az időben szüntette be a tevékenységét.

16

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

17



Révés z Is tván : Vas zary-gy űj temén y em történet e

„Több mint ötven esztendeje, hogy két szenvedélyemnek áldoztam majdnem minden szabad időmet és keresetemet; az egyik az utazás, a természet és a nagy művészet eredetiben való tanulmányozása volt, a másik a korszerű képek gyűjtése volt. Ez az erős akarat tette lehetővé, hogy a jelenlegi specializált és egységes Vaszary János festményeiből és grafikáiból álló elsőrangú gyűjteménnyel rendelkezem. Mindaddig, amíg e mester művészetével alaposan meg nem ismerkedtem, arra igyekeztem, hogy sok kitűnő művész jó képe legyen körülöttem, így Rippl-Rónai, Csók, Koszta, Márffy, Kernstok, Szőnyi, Egry, Frank, Kmetty, Derkovits, Hincz, Gadányi, Kádár, Klie stb. Később én is arra az útra léptem, ami sok más gyűjtővel – különösen külföldön – megtörténik, ez pedig az, hogy egy nagy művész alkotásaira koncentráltam a gyűjtést, amely ilyképpen impozánsan reprezentálhatja a kiválasztott mester alkotásait, de ennek előfeltétele és érdekessége csak az esetben van, ha ez a művészet kultúrált, fantáziával telített, és sokrétű is. Sok évtized folyamán sikerült cserékkel és más igényeim lefokozásával egy sor legjobb kvalitású festményt megszereznem, melyeket kitűnő grafikai anyaggal egészítettem ki. Mindez azonban nem lett volna elegendő ahhoz, hogy mai kollekcióm a jelenlegi nívóját elérje. Vaszary mester elhunyta után az özvegy – ismerve barátságunkat és mindenben tanúsított nagyrabecsülésemet – úgy a művész, mint az ember iránt, minden tekintetben hozzám fordult tanácsért, s felszólítására igyekeztem a kiváló és finom lelkületű hölgy segítségére lenni. Megbeszélésünk alapján rendez8. Vaszary János: Salome tánca magántulajdon

alkotásainak sorába tartozik. Egy kisméretű figurán kívül, mely szintén Révésznél látható, nincs is

tük meg 1940 márciusában Petrovics Elek főigazgatóval a nagysikerű emlékkiállítást. További

tudomásunk a mesternek egyéb plasztikai művéről. Azzal a Vaszary-mesterrel érezzük magunkat

állandó érintkezésünk folyamán sikerült a hagyatékot Tatán és Pesten rendezni, amely munká-

9. Vaszary János: Salome magántulajdon

szemtől-szemben Révész lakásában, akiről, mint ifjúról, Székely Bertalan azt állította, hogy nála

ban az özvegy egyik barátnője nagy segítséget nyújtott; ilyképpen Vaszarynénak Logodi utcában

tehetségesebb tanítvánnyal egész oktatói pályáján nem találkozott. És akivel, Budapesten járván,

egy modern komfortos kis lakást, a képeknek pedig ugyanezen utcában, egy megfelelő száraz

Oskar Kokoschka azon nyomban meg akart ismerkedni, mihelyt munkáit Révész lakásán meg-

pinceraktárat találtunk. 1942-ben eljártam az Athenaeumnál, melynek igazgatója Jellen Gusztáv

pillantotta. (Vaszary eleget is tett a hirtelen jött meghívásnak, és még aznap, késő éjszakai órá-

régi barátom, szívesen vállalta az özvegy óhaját – a Vaszary Album kiadását, mely oly meglepő

kig tartó eszmecserét folytatott egymással a két nagyszerű művész). Kokoschka ‹kolosszális›-nak

sikert aratott, hogy 2 hónapon belül a második magyar kiadás is elfogyott. A kultuszminiszté-

tartotta Vaszary művészetét és kijelentette: ‹Ha Párizsban élne, a világ egyik legnagyobb mestere

riumban már előzően megindult ‹Vaszary János alapítvány› létesítésére irányuló tárgyalásaink

lehetne!› Az a tény, hogy Kokoschka Vaszaryt a legnagyobb francia festőkkel együtt említette,

– a Képzőművészeti Főiskola vezetőségének állandó zavaró okvetetlenkedései következtében

nem lehet érdektelen azok számára, akik a külföldi nevek bűvöletében Vaszaryt Van Dongen és

meghiúsították az özvegy nemes tervét. – A Főiskola az alapítvány irányítását magához szerette

R. Dufy művészetének követőjeként szeretnék feltüntetni!” (Engel 1972. 35-36.)

volna ragadni, amit az önérzetes özvegy a leghatározottabban – azon indokolással – utasított

10. Vaszary János: Révész Klára arcképe magántulajdon

8

9

11. Vaszary János: Parkban magántulajdon 12. Vaszary János: Mise előtt Assisiben magántulajdon

11 12

vissza, hogy ennek az intézménynek vezetői, kik Vaszary Jánost Csók Istvánnal egyetemben egy

10

nap alatt – ahogy Vaszary mondta, tolvaj cseléd módjára – kitették a főiskoláról azért, mert Rabinovszky Máriusz 1930-ban terjedelmes írásban méltatta Vaszary János művészetét a Magyar

Karafiáth miniszter azon abszurd rendelkezését – hogy a pesti összes aktszobrok kötényt kapjanak

Művészetben. A szöveg mellékleteként reprodukált tizenkettő Vaszary-mű közül három „Révész

– Csók indokoltan kigúnyolta. – Ilyen szerv, Vaszary Jánosné szerint, nem volt alkalmas arra, hogy

István úr tulajdona” szöveggel jelent meg. Ezek között volt a színesben reprodukált Virágcsend-

férje nevét viselő modern alapítványt irányíthasson. Nagy és állandó nyugtalansága csak nőtt,

élet Bonc-alakkal, mely az életmű kiemelkedően kvalitásos darabjaként ismert. Rabinovszky

midőn betegeskedni kezdett, mi legyen az értékes nagy képhagyaték sorsa. Ekkor megbeszélést

már fentebb idézett, a Révész-gyűjteménnyel foglalkozó 1936-os írásának mellékleteként pedig

folytatott a Vaszary alapítványnak általa kijelölt tagjaival: Petrovics Elekkel, Pécsi-Pilch Dezsővel

már hat Vaszary-alkotás került közlésre, igaz, ekkor valamennyi csak fekete fehérben. A művész

s – az alapítvány teljes jogú főintézőjével – velem, hogy elhalálozása esetén a képek a Szép-

halálát követő évben rendezett emlékkiállítás katalógusában tizennyolc Vaszary-festmény volt

művészeti Múzeumban rakassanak le. – Ez alkalommal kérte Vaszary Jánosné, hogy mindazon

megjelölve Révész tulajdonaként. Mindez azt mutatja, hogy a gyűjtő minden lehető alkalmat

képeket, amelyeket én megfelelőnek tartok, válasszak ki gyűjteményem számára, mert szerinte

felhasznált, hogy a gyűjteményében lévő Vaszary-alkotásokat bemutassa, azokat minél több

nálam sokkal jobb és láthatóbb helyen lesznek, mint esetleg a Múzeum nyirkos, eldugott pincé-

emberrel megismertesse. 1959-ben Révész kiállítást rendezett a saját gyűjteményében lévő

jében. – Én ezt a nobilis gesztust – a grafikákat illetően – hálásan elfogadtam; ilyképpen kerültek

Vaszary grafikákból, a székesfehérvári István Király Múzeumban. Az eladással egybekötött tárlat

hozzám azok a legkiválóbb grafikák és vázlatok, melyeket a mester sohasem akart eladni. – Így

katalógusának bevezetőjét is ő írta, melyben így vallott példaképe művészetéről: „Hosszú évtize-

lett Vaszary-gyűjteményem olyan magas nívójúvá, amelynek kvalitásával kevés művészi kollekció

dek óta mindenütt, ahol kultúráról beszélhetünk, legnagyobbrészt azokat a művészeket értékelik,

dicsekedhet. Ha a mester művészete iránt megfelelő megértést fogok tapasztalni erre illetékes

akiknek alkotásairól az egyéni stílus ismerhető fel. Ezért tartozik Vaszary János tökéletes rajztu-

helyről, legfőbb vágyam lesz, hogy ez a kollekció a Múzeumba kerüljön, de csak oly feltétellel,

dásával, kultúrájával, félévszázados szakadatlan munkásságával, ragyogó színeivel, lendületes

hogy állandóan kiállíttatik, és nem a pincében enyészik és semmisül meg.”

és ízléses egyéni stílusával – amely minden más festőművésztől megkülönbözteti – a XX. század Rum Attila

világmestereinek első sorába...” (Révész 1959. 6.)

18

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

19

12. ‣ VASZARY JÁNOS (1867-1939) Katonák, 1915 (Oroszok a quaranténban) Olaj, papírlemez, 45,5x65 cm Jelezve balra fent: Oroszok a quaranténban. 1915 1/21 Vaszary J.


Proveniencia:

‣ Révész István gyűjteményéből

20

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

21

13. ‣ TIBOR ERNŐ (1885-1945)

14. ‣ PITTNER OLIVÉR (1911-1971)

Buranói részlet

Nagybánya, 1935

Olaj, papírlemez, 70,5x100 cm Jelezve balra lent: Tibor Ernő

Pasztell, papír, 61,5x47,5 cm Jelezve balra lent: Pittner 935



22

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

23

15. ‣ KÁDÁR GÉZA (1878-1952) Szeptember Nagybányán (Boglyák egy őszi délután), 1913 Olaj, papírlemez, 57x71 cm Jelezve jobbra lent: Kádár Géza 1913 NB


Kiállítva:

‣ Az 1914. évi tavaszi kiállítás. Műcsarnok, Budapest, 1914. katalógus: 177.

Paul Gaugain: Arles melletti táj, 1888 Indianapolis Museum of Art, Indiana

24

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

25

16. ‣ GYARMATHY TIHAMÉR (1915-2005)

17. ‣ ÁMOS IMRE (1907-1944)

Nő, 1950

Mártír, 1943

Tus, tempera, karton, 69x33 cm Jelezve jobbra fent: Gyarmathy 50 Hátoldalon felirat: 50/57 Nő 69x33 cm tempera, papír

Tus, papír, 30,5x24 cm Jelezve jobbra lent: Ámos I. 1943



26

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

27

28

18. ‣ MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852-1919)

19. ‣ MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900)

Pipázó

Kajafás vázlata a Krisztus Pilátus előtt című képhez

Diópác, papír, 26,5x32 cm Jelezve jobbra lent: Mednyánszky

Ceruza, papír, papírlemez, 21x17 cm Jelezve jobbra lent: Munkácsy.


Kezdő ár: 340 000 Ft / 1 115 EUR Becsérték: 500 000 – 700 000 Ft Estimated value: 1 639 – 2 295 EUR

vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

29

20. ‣ EGRY JÓZSEF (1883-1951)

21. ‣ SZŐNYI ISTVÁN (1894-1960)

Mezőn, 1912

Borsószedők, 1952

Olaj, papírlemez, 49,5x69,5 cm Jelezve balra fent: Egry József 1912

Tempera, falemez, 36x80 cm Jelezve jobbra lent: Szőnyi I. Hátoldalon autográf felirat: Szőnyi István "Borsószedők", 1952


30

vir ág

judit


galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

31

22. ‣ PEKÁRY ISTVÁN (1905-1981) Háromkirályok, 1941 Olaj, vászon, 89,5x110 cm Jelezve jobbra lent: 19 Pekáry 41


Kiállítva:

‣ XX. Velencei Biennálé, Velence, 1942.

katalógus: 60. (I tre re magi címmel) Kiállítva és reprodukálva:

‣ A magyar festészet rejtőzködő csodái – Válogatás magyar

magángyűjteményekből II. Mű-Terem Galéria, Budapest, 2005. 154. oldal

Ambrogio Lorenzetti: A jó kormányzás hatása (részlet), 1338-1340 Palazzo Pubblico, Siena

A háromkirályok érkezésének megkapó jelenete – más bibliai témákkal együtt – már a pályakezdés éveiben foglalkoztatta a művészt. 1933 márciusában, a Szépművészeti Kiállítások (Fränkel Szalon) tárlatán Pekáry számos „képszőnyeg”-et mutatott be, amelyek közül négyet a milánói nemzetközi iparművészeti kiállításra szánt. A Háromkirályoktervet ugyan nem válogatta be az anyagba, de a következő esztendőkben a témát a legkülönbözőbb felfogásban újra és újra megvalósította. Az egykori Rudnay-tanítvány, Pekáry a magyar népművészetből, a gömöri népmesékből és az itáliai quattrocento művészetéből építette fel archaizáló festői világát, amely több magyar és nemzetközi kitüntetést, valamint 1939 és 1941 között római ösztöndíjat eredményezett számára. Geometrikusan leegyszerűsített formákból összeállított, balladisztikus tömörségű, szövött „képszőnyeg”-ei mellet a művész festményein is teret enged tág mesélő kedvének: az aprólékos gonddal „kihímzett” művek naiv bája a népi vallásos irodalommal mutat rokonságot. Az itt bemutatott festmény továbbfejlesztett változata az 1975 nyarán rendezett életmű-kiállításon az Ernst Múzeumban volt látható.

Szűcs György írása: In: A magyar festészet rejtőzködő csodái – Válogatás magyar magángyűjteményekből II.

32

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

33

34

23. ‣ TELEPY KÁROLY (1828-1906)


Tátrai részlet, 1904

Csavargók

Olaj, vászon, 63,5x100,5 cm Jelezve jobbra lent: Telepy K 1904

Olaj, fa, 34x44 cm Jelezve jobbra lent: Mednyánszky



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

35

36

25. ‣ KARLOVSZKY BERTALAN (1858-1938)

26. ‣ KERN HERMANN (1838-1912)

Kisfiú, 1901

Borozgatás

Olaj, fa, 61x49 cm Jelezve balra lent: Karlovszky Bertalan 1901

Olaj, fa, 47,5x31 cm Jelezve középen lent: Kern H



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

37

27. ‣ MÁRFFY ÖDÖN (1878-1959) Gyümölcsök és virágok (Csendélet), 1930 körül Olaj, vászon, 88,5x70 cm Jelezve jobbra lent: Márffy Ödön


Oeuvre-jegyzék: 1.1.3.7.

‣ In: Rockenbauer Zoltán: Márffy életmű-katalógus. Makláry Artworks, Budapest–Párizs, 2006. Aukcionálva:

‣ BÁV 37. árverés, 128. tétel Proveniencia:

‣ korábban Frankfurt József gyűjteményében Kiállítva:

‣ Exhibition of the Modern Hungarian Paintings.

The E. and A. Silberman Galleries, New York, é.n., (1931 körül) katalógus: 28.

Csinszka, háttérben egy Márffy csendélettel, 1920-as évek

38

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

39

40

28. ‣ KÁDÁR BÉLA (1877-1956)

29. ‣ SCHEIBER HUGÓ (1873-1950)

Alakok kutyával

Páholyban

Gouache, papír, 50x35 cm Jelezve balra lent: Kádár Béla

Gouache, papír, 66,5x54 cm Jelezve középen lent: Scheiber H.



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

41

30. ‣ MÁRFFY ÖDÖN (1878-1959)

31. ‣ SZŐNYI ISTVÁN (1894-1960)

Falu a hegy tövében

Várakozók a Dunaparton

Akvarell, tempera, papír, 32x42 cm Jelezve balra lent: Márffy

Olajtempera, vászon, 60,5x79,5 cm Jelezve jobbra lent: Szőnyi I.



Aukcionálva:


42

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

43

32. ‣ NAGY OSZKÁR (1883-1965)

33. ‣ PERLROTT CSABA VILMOS (1880-1955)

Virágcsendélet, 1964

Csendélet falusi házakkal, 1928

Olaj, vászon, 48x59 cm Jelezve balra fent: Nagy Oszkár 964

Tempera, papír kartonon, 97x67 cm Jelezve jobbra lent: Csaba V. NB. 928



Reprodukálva:

‣ Wilhelm Perlrott Csaba und seine Kunst.

Gordon Verlag, Berlin, 1928. 32. kép (Stilleben mit Dorfhäusern, 1928 címmel)

44

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

45

46

34. ‣ SCHÉNER MIHÁLY (1923-2009)

35. ‣ BASCH ÁRPÁD (1873-1944)

Mediterrán kikötő

Vitorlások, 1940

Olaj, farost, 60,5x81 cm Jelezve balra lent: Schéner M

Olaj, fa, 35x40 cm Jelezve jobbra lent: Basch Árpád 1940



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

47

36. ‣ RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861-1927) Kerti társaság, 1905 körül Pasztell, papír, 42,5x52,5 cm Jelezve balra lent: Rónai


Oeuvre-jegyzék: MKCS-C-I-36/1911.

‣ In.: Genthon István: Rippl-Rónai József műveinek jegyzéke. (kézirat)

MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Adattár Proveniencia:

‣ Báró Schossberger Klára tulajdona (1940) Kiállítva:

‣ Karácsonyi kiállítás.

Polgári Fiúiskola, Kaposvár, 1906. december 23. – 1907. január 2. (katalógus nélkül) Reprodukálva:

‣ Petrovics Elek: Rippl-Rónai József.

Athenaeum Kiadó, Budapest, é.n. 75. oldal ‣ François Gachot: Rippl-Rónai. Új Idők Irodalmi Intézet Rt. (Wolfner és Singer), Budapest, 1944. 22. kép ‣ Szabad Művészet, 1948. 13. oldal ‣ Rippl-Rónai és Beck Ö. Fülöp emlékezései. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1957.

Rippl-Rónai József: Piacsek bácsi pipázgat, 1902 magántulajdon

48

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

49

50

37. ‣ KLEIN JÓZSEF (1896-1945)

38. ‣ NAGY OSZKÁR (1883-1965)

Tavasz

Felsőbányai út

Olaj, vászon, 65,5x83,5 cm Jelzés nélkül

Olaj, vászon, 25x50,5 cm Jelezve jobbra lent: Nagy Oszkár



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

51

52

39. ‣ BALLA BÉLA (1882-1965)

40. ‣ FERENCZY VALÉR (1885-1954)

Tavaszi hangulat, 1927

Tájkép patakkal (Máramarosi táj)

Olaj, papírlemez, 42x58,5 cm Jelezve hátoldalon, kiállítási raglapon: Balla Béla

Olaj, vászon, 82,5x120,5 cm Jelezve jobbra lent: Ferenczy Valér



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

53

41. ‣ BÖHM PÁL (1839-1905)

42. ‣ MÉSZÖLY GÉZA (1844-1887)

Pihenő legények

Baromfiudvar

Olaj, fa, 21x27,5 cm Jelezve balra lent: fest. Böhm Pál

Olaj, fa, 26x32 cm Jelezve jobbra lent: Mészöly


Rathaus Winterthur: Catalogue of Paintings, First Edition, 1970. katalógus: 3.

Kezdő ár: 1 000 000 Ft / 3 279 EUR Becsérték: 2 000 000 – 3 000 000 Ft Estimated value: 6 557- 9 836 EUR

54

vir ág

vir ág

Reprodukálva:

‣ Jakob Briner Foundation,

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

55

43. ‣ BROCKY KÁROLY (1807-1855)

44. ‣ THAN MÓR (1828-1899)

Csipkegalléros fiatal lány, 1835

Fiatal lány kékköves gyűrűvel

Hátoldalon: Ülő nő (vázlat)

Olaj, vászon, 63,5x50,5 cm Jelezve jobbra lent: Than M.

Akvarell, fedőfehér, karton, 27x20 cm Jelezve jobbra lent: Brocky K. 1835.


56

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

57

45. ‣ SPÁNYIK KORNÉL (1858-1943) Éjjeli vásár, 1910 Olaj, vászon, 115,5x100 cm Jelezve balra lent: Spányik. C. M. 1910.


Kiállítva:

‣ Téli kiállítás. Műcsarnok, Budapest, 1910-1911. katalógus: 394.

A

pozsonyi születésű Spányik Kornél az 1880-as években tért vissza Münchenből. Benczúr Gyula legszűkebb köréhez tartozott, s egyike volt azoknak az akadémikus tanultságú, naturalista modorú piktoroknak, akik a Műcsarnoki festészet legjelentősebb figurájává

váltak az 1900-as évek elején. Párhuzamosan Pozsonyban és Budapesten dolgozott. Spányik jelentőségét annak köszönhette, hogy nem vált „rutinossá”. Sokoldalú tevékenységet folytatott. Zsánerképei mellett gyakran szerepeltetett történelmi témájú képeket, enteriőröket, csendéleteket, portrékat és tájképeket is a Műcsarnok rendes kiállításain. Festészetét sem tematikai, sem festői szempontból nem szűkítette le, így őrizve meg alkotói frissességét. Ez a frissesség tökéletesen lemérhető életképeinek tematikai sokszínűségén. Spányik a kor polgári világának szinte minden szegletéből tudósított. Az otthon meghitt hangulatától, a nagyvárosi utca zsibongó világáig számtalan témát feldolgozott, mindig ügyelve arra, hogy jeleneteinek frappáns kompozíciós megoldásokat és üde, könnyed festőiséget biztosítson. Ez az igény jelenik meg az Éjjeli vásár című képén is, mely a Monarchia életének századfordulós hangulatát idézi meg. Spányik friss humorral, a jelenet erotikus tartalmára is reflektálva az utcai gyümölcsárus gázlámpájának fényébe állítja a sétáló pár szerelmi évődését. De hogy az édeskés hangulat, és a sikamlós téma ne vékonyítsa el a kép esztétikai befogadásának rétegeit, a művész arra is ügyel, hogy konkrét és tárgyilagos maradjon. Például a helyszín megragadását illetően, hisz az árus háta mögött, a hirdetőoszlopon felbukkanó Unicum reklám azon túl, hogy további humorral fűszerezi a jelenetet, egyszersmind konkretizálja a téma helyszínét és idejét is. James Tissot: A céltudatos nő, 1883-1885 Albright-Knox Art Gallery, Buffalo

58

Kaszás Gábor

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

59

46. ‣ BOROMISZA TIBOR (1880-1960) Rőzsehordók a ligetben, 1908 Olaj, vászon, 100x116 cm Jelezve jobbra lent: Boromisza Tibor 1908 NB


Feltehetően kiállítva:

‣ A Művészház negyedik csoportos kiállítása, 1911. január Reprodukálva:

‣ Jurecskó László, Boromisza Tibor nagybányai korszaka (1904-1914).

Nagybánya könyvek 5, MissionArt Galéria, Miskolc, 1996. XIV. színes kép ‣ 120 de ani: Centrul Artistic Baia Mare = 120 years: the Artistic Centre from Baia Mare = 120 éves a Nagybányai Művészeti Központ, szerk. Laura Theodor Ghinea, Eikon, Bukarest – Editura Scolala Ardeleanâ, Kolozsvár, 2016. 27. 1. Boromisza Tibor: Önarckép, 1910 Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár 2. Vincent van Gogh: Rőzsegyűjtők a hóban, 1884 Van Gogh Museum, Amszterdam 3. Jean-Francois Millet: A tél: rőzsegyűjtők, 1868 magántulajdon 1 2 3

Boromisza Tibor 1910-ben készített Rőzsehordók a ligetben című festménye a magyar neós művészet mindeddig ismeretlen remekműve. A kép előterében a nagybányai liget őszi fái magasodnak, alattuk a sűrű avarban egy keskeny ösvényen három rőzsehordó asszony igyekszik hazafelé. A Fokhagymás völgy fáinak megritkult lombkoronája közül elősejlik a veresvízi utca színesre festett, kontyolt tetejű bányászházainak sora, mögöttük pedig a Virághegy magasodik. A Veresvíz-patak mentén épült bányászlakok a nagybányai festőkolónia számára különös jelentőséggel bírtak. Ebben az egzotikus környezetben telepedtek le azok a festők, akik hosszabb időt töltöttek el a városban – köztük Boromisza is. Ez a környezet vált a magyar modernizmus bölcsőjévé, „a nagybányai Quartier-Latinná”.1 A környezet festőisége alkotásra ösztönöz, ahogyan ezt Móricz Zsigmond is megörökítette Nagybányáról írt monográfiájában: „a veresvízi-utca kékrezöldre, sárgára festett apró bányász-házaival, kemény színfoltjaival, zöld lomb alá bújt aprófalu, nagytetejű épületeivel, olyan festői hatású, mint kevés város az országban”.2 A rőzsehordó asszonyok sziluettje szintén jellegzetes motívuma volt a nagybányai kolónia festőinek. Ősszel mindenki szabadon gyűjthetett magának száraz ágat és erdei rőzsét: az asszonyok a kasornyának nevezett hátikosarukban, vagy kötéllel átfogva szállították haza a napi adagot.3 A festmény az őszi naplemente hangulatát idézi meg, színeit a kék-narancs és a lila-sárga komplementerek uralják. Boromisza lendületes, magabiztos körvonalakkal határolja a kép építőelemeit, a formákat pedig a dekoratív összhatásnak alárendelve tölti ki egységes, erőteljes színekkel. Ugyanakkor sem a dekorativitás, sem pedig a végletesen felfokozott színhatás kedvéért nem mond le a naturalisztikus összhatásról, amelynek köszönhetően festményén minden vadsága ellenére harmonikus és nyugodt atmoszférát teremt. A lendületes ecsetvonásokkal felvitt faágakkal kontrasztban a lombozat és a besötétedő égbolt aprólékosabb, a pointillizmus ecsetkezelését megidéző festésmódja emlékeztet rá: Boromisza 1910-ben a kortárs francia művészeti mozgalmak teljes horizontjának ismeretében alkotta meg saját főműveit.

62

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

63

A Lud ovik ától Nagybányái g

műalkotásaival is szembesült a budapesti közvélemény. A nagybányai neósok budapesti bemutatkozására a Nemzeti Szalon kiállítását követően, júniusban került sor a Könyves Kálmán

4

Boromisza Tibor jó módú vidéki család gyermekeként született, majd szülei kívánságára katoná-

Szalonban megrendezett Fiatalok című tárlaton. A nagyközönség megláthatta, hogy a magyar

5

nak tanult a Ludovika Akadémián. A festészet iránti affinitása azonban rövidesen felül emelkedett

vadak harmóniái „már nem dalolnak, hanem üvöltenek”. A legifjabb generáció végleg szakított

6

a katonai érdemeken: Boromisza autodidaktaként sajátította el a rajz és a festés alapjait. Első

a művészet évszázados tradícióival.9 „Egy új nemzedék van itt, akármilyen mélyre is ássunk, ku-

7

sikerét 1903-ban érte el, amikor a Nemzeti Szalon négy képét is elfogadta szombathelyi kiállí-

tassunk le a magyar piktúra földjébe, egy generáció, amely elvágott minden összeköttetést a léha

8

13

múlttal”10 – olvashatjuk Bölöni György pontos megfogalmazásában.

9

14

tására. Rózsa Miklós, a Szalon titkárának javaslatára Boromisza Ferenczy Károly magániskolá-

10 11 12

jába ment. A magyar plein air festés nagymestere fontos inspirációt jelentett a fiatal Boromisza számára. Önéletrajzi feljegyzésében így summázta első festéssel töltött hónapjainak emlékét: „Ferenczynek két dolgot köszönhetek. Az egyik az, hogy megismerkedtem a naturalista igazságokkal s ezeket ma is minden tudás bázisának tartom. A másik pedig az, hogy önállóvá tett. Ferenczy hetekig nem jött korrigálni. És magamra hagyottságomban megérlelődött bennem az autodidaktikus fejlődés egyedül üdvözítő voltának a megrendíthetetlen hite.”4 Az ifjú festő Ferenczy hívását követve 1904 nyarát már Nagybányán töltötte, a majd tíz éves festőkolónia legújabb tagjaként. Kezdetben a plein air naturalizmust, a Ferenczy-féle finom és kiegyensúlyozott festészeti elveket tartotta mindenekfelett követendőnek. Ugyanakkor feltehetően már ekkor „elcsábult” az ifjabb és szabadabb Iványi Grünwald Béla felé. A következő évben Boromisza felkereste a művészet centrumait: igazi revelációt azonban nem Róma vagy München jelentett számára, hanem Párizs, ahol 1905-1906 fordulóján töltött el néhány hónapot. „Az akkor Párizs felől fújdogáló művészi forradalmi szelek engemet is oda vonzottak” – írja önéletrajzában. – „Dolgoztam, galériákat látogattam. Sokat voltam Durand[-Ruel] lakásán,

Bor omi sza, a „jól nevelt for radal már ” 1 1

ahol az impresszionisták jellegzetes vásznai halomszámra hevertek. Jártam ugyan egy hónapig a Julien [sic] Akadémiára is, de lármás mű-bohém hangulatát rövidesen megutáltam.”5

1908-ban „minden oda mutatott, hogy egész palettámat egy pár színoktávval feljebb kell fokoznom” – írta Boromisza 1912-es visszaemlékezésében hangsúlyozva, hogy fauve-vá válásában

Ahogyan visszaemlékezése alapján feltételezhetjük, Párizsban – ellentétben sok kortársával

nem csak a Czóbellel együtt berobbanó neós esztétika, hanem a balatoni festőkolónián töltött

– sem a bohém művészvilág, sem pedig a művészet korábban elképzelhetetlen forradalmát

hónapok alatt megismert Rippl Rónai József is fontos szerepet töltött be.12 Rippl Rónai „kuko-

kirobbantó fauves-ok nem izgatták Boromiszát. Ahogy Jurecskó László hangsúlyozza: amikor

ricás” képeinek genezise pedig nem volt más, mint a francia Nabis-k cloisonnizmusa. A poin-

Boromisza Párizsban tartózkodott, éppen nem volt látható sem a Salon d’Automne, sem pe-

tillizmus jellegzetes felületképzése, „az eleven színfoltocskák tudatos fölületi vibrálása” jellemzi

dig a Salon des Indépendants kiállítása. Művésszé válásának fontos lépcsőfokaként tekintett a

ekkor Boromiszát, ugyanakkor, amint arra Hevesy Iván is felhívta a figyelmet: fauve képeinek

francia kultúrával és művészettel való megismerkedésére, valamint arra is, hogy több hónapon

színhasználatában a „dekorativitás” jellemzőit is felfedezhetjük. „A színek egymás mellé helye-

át mintázással foglalkozhatott a Colarossi Akadémián, a Montparnasse-on. Rövidebb balatoni

zése nem a megadott reális színektől függ, hanem attól, hogy egymás mellé helyezése kellemes

és budapesti intermezzókkal Boromisza visszatért Nagybányára. A „magyar Barbizon” Boromisza

színkompozíciót ad-e vagy sem. A színkomponálásnak ez a fontossága a dekoratív festményben

festői karrierjének katalizátorává vált: 1906-tól kezdve egyre több időt töltött itt, majd 1909-ben

azután szükségessé teszi azt, hogy a színek lehetőleg ne alkossanak átmenetet egymással, ne

ott alapított családot, és egészen 1914-ig állandó lakhelyéül választotta.

keveredjenek, hanem mindegyik igyekezzen tiszta hatását megtartani és egymástól határozottan,

6

14. A Fokhagymás völgy Nagybányán 15. Nagybányai liget 16. Liget Nagybányán 17. A nagybányai festő-iskola 18. Széchényi liget, Nagybánya 19. A Virág-hegy Nagybányán 10. Paul Cézanne: Gesztenyefák Jas-de-Bouffan-ban, 1885-1886 Miennapolis Institute of Art, Miennapolis 11. Paul Ranson: Az erdő széle, 1895 körül magántulajdon 12. Felix Vallotton: Almafák, 1911 magántulajdon 13. Paul Signac: Place des Lices, Saint-Tropez, 1893 Carnegie Museum of Art, Pittsburgh 14. André Derain: A Collioure-i hegyek, 1905 National Gallery of Art, Washington

szinte lineárisan elválasztható foltokban érvényesülni.”13 Az új, apró vonalakból építkező, viszont A „n eós ok ” forradal ma

erőteljes kontúrokkal operáló, s a vad hatást a színek fokozásával elérő új stílus kiemelkedő 1908-1909-es darabjai a Nagybányai tavasz és a Fürdőzők.

A párizsi impresszionista élményeket követően Boromiszára az 1906-os nyár volt kiemelkedő hatással, amikor „a francia művészet legutolsó hullámcsapása [...] egyszerre Nagybányán is

A festő ugyanakkor az 1906 után megismert újabb irányok feltétlen híve, mi több, szószóló-

érezhető lett.”7 Czóbel Párizsból hazatérve, Gauguin, Seurat, Van Gogh és mindenek előtt Ma-

ja lett. A helyi lapokban egyre radikálisabb programcikkeket közölt és éles ellentétbe került

tisse fauve képeinek ismeretében készített tucatnyi festményét mutatta be társainak. „A mint-

az előző generáció mestereivel, a művésztelep vezetőivel. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni,

egy tucatnyi kép [...] arcképek, csendéletek és aktos kompozíciók sorozata volt – plakátszerű

hogy Boromisza tulajdonképpen „nem forradalmár, hanem rebellis” volt. Ahogyan az a magyar

festmények, vastag, színes körvonalak közé határolt, élénk, pointillizált színfoltokkal, a figurá-

temperamentumra jellemző, „türelmetlen és robbantó [...] anarchikus kedély, telve a nagy har-

lis részek rajzában sok jellemző erővel.”8 A Czóbel által bemutatott új iránynak rögtön sok

móniák megtalálásának erős vágyával.”14 A nagy harmóniák keresése Boromisza művészetét

követője akadt a művésztelepen: Körmendi Frim Ervin, Ziffer Sándor, Perlrott Csaba Vilmos,

sokkal kiegyensúlyozottabbá és klasszikusabbá teszi, mint a vérbeli fauve képek. A dekorativitás,

Bornemisza Géza, Mikola András és Boromisza Tibor. A festők magukat, némi fogalmi zavarral

a posztimpresszionista és Nabis hatások egyértelműen érezhetők ekkor készült képein. Ennek kö-

neoimpresszionistáknak, röviden pedig neósoknak nevezték – noha, Czóbel interpretációján ke-

szönhető az is, hogy az idősebb mesterek – Szinyei Merse, Ferenczy, Rippl Rónai – által szervezett

resztül éppen a neoimpresszionizmus elveivel szembehelyezkedő posztimpresszionista és fauve

Magyar Impresszionisták és Naturalisták köre, azaz a MIÉNK mindkét kiállításán részt vehetett

esztétikát tették magukévá.

újabb festményeivel. A nagybányai mesterek és Boromisza viszonya 1911-ben, az iskola átalakításának tervei kapcsán elmérgesedett – és amikor sajtóban is nagy port kavart vita a tettleges-

64

Az impresszionista mesterek a művésztelep tekintélyét és saját presztízsüket is féltve szembe he-

ségig fajult, nem csak az idősebbek, de neós társai is kiközösítették. Annyira, hogy az 1912-ben

lyezkedtek az újítókkal, akik viszont egy évvel később újabb megerősítést kaptak a Nemzeti

megrendezett jubileumi nagybányai kiállításon nemcsak, hogy nem vehetett részt, de Boromisza

Szalonban megrendezett kortárs francia festészetet bemutató kiállításon, ahol a retrospektív

műtermét szögesdróttal kerítették el a kiállítás többi helyszínétől (ahol ő maga alternatív tárlatot

kollekcióval szereplő Gauguin mellett Cézanne, Manet, Seurat, Signac, Van Gogh és Matisse

rendezett képeiből).15

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

65

Boromisza első nagyszabású kiállítási bemutatkozására azonban már 1909 telén sor került, amikor a Rózsa Miklós vezetésével frissen megalakult Művészház megrendezte első kollektív kiállítását. Boromisza itt összesen tizenhét képével szerepelt – noha Rózsa eredetileg egy teljes retrospektív tárlatot tervezett rendezni számára, végül főként friss munkáit állította ki –, és a kritika számára egyértelművé vált, hogy a magyar neósok vezéregyéniségével állnak szemben. „Fanatikus, neoimpresszionista, tehát nem a nagyvonalú formák, hanem a színek szerelmese” – írta róla a Magyar Hírlap kritikusa. – „Nála a kolorit minden, a szín tüzének fokozása acélozza újító becsvágyát, erősebb koloristája alig is volt eddig az új magyar művészetnek.” 16 Boromisza kollekciójának bemutatója kétség kívül a budapesti kiállítási évad legfontosabb eseménye volt – közvetlenül a Nyolcak első kiállítását megelőzően. B o r o m isz a 1 9 1 0 -e s s o ro z at á n a k fo ga dtatás a

1910-ben a nagybányai kolónia tagjainak száma jelentősen megcsappant, mert Iványi Grünwald vezetésével fiatalok sokasága pártolt át ekkor Kecskemétre. Nagybányán a neósok közül, Boromisza mellett csak Ziffer Sándor és Tihanyi Lajos maradt.17 Boromisza az egész évet intenzív munkával töltötte, képeit pedig 1911 januárjában, a Művészházban megrendezett negyedik cso15. Vincent van Gogh: Fenyőfák naplementében, 1889 Kröller-Müller Museum, Otterlo

portos kiállításon mutatta be. Boromisza tizenhat képe, az 1910-es év termése főként városképiés zsánerelemekkel bővített tájképekből állt – a Rőzsehordók a ligetben is ennek a sorozatnak a részét képezi.

jegyzetek: 1 Szablya János: Nagybánya. in: A Kéve könyve, Budapest, 1912. Idézi: Szücs György, Egy regionális centrum: Nagybánya, in: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig, 1904-1914, szerk. Passuth Krisztina – Szücs György, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006. 168. 2 Móricz Zsigmond: Nagybánya. Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye, Országos Monográfia Társaság, Budapest, 1908. 215. Idézi: Szücs György, Egy regionális centrum: Nagybánya, in: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig, 1904-1914. szerk. Passuth Krisztina – Szücs György, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006. 168. 3 Nagybánya 100 éve. szerk. Murádin Jenő – Szücs György, Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1996. 195. 4 Boromisza Tibor: Feljegyzések, Élet és Literatúra. 1912. szeptember 15. Közli: Boromisza Tibor önéletrajzi feljegyzései, szerk. és bev. Török Katalin, Szentendre, 2011. 123-124. 5 Boromisza Tibor: Feljegyzések, Élet és Literatúra. 1912. szeptember 15. Közli: Boromisza Tibor önéletrajzi feljegyzései, szerk. és bev. Török Katalin, Szentendre, 2011. 125. 6 Jurecskó László: Boromisza Tibor festészete 1904 és 1918 között. in: Boromisza Tibor, 1880-1960, szerk. Török Katalin, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – MűvészetMalom, Szentendre, 2012. 14. 7 Réti István: Tizennégy esztendő a nagybányai festőkolónia életéből. Nagybánya és Vidéke, 1909. október 24. 1-3. 8 Réti István: A nagybányai művésztelep. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1954. 69. 9 Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig, 1904-1914. szerk. Passuth Krisztina – Szücs György, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006. 38. 10 Bölöni György: Kis kiállítások, 2. Új nemzedék, Renaissance, 1911. január 10. 73. Közli: „Az utak elváltak”, III. kötet, 14-15. 11 Bálint Aladár, Művészet. Jegyzetek, Magyar Nyomdászat, 1911. január 17-18. Közli: „Az utak elváltak”, III. kötet, 23. 12 Boromisza Tibor: Feljegyzések. Nagybánya, 1912. szeptember 10. Élet és Literatúra, 1912. szeptember 15. Közli: Boromisza Tibor önéletrajzi feljegyzései, szerk. és bev. Török Katalin, Szentendre, 2011. 126. 13 Hevesy Iván: Boromisza Tibor. Amicus Kiadó, Budapest, 1922. 14. 14 Hevesy Iván: Boromisza Tibor. Amicus Kiadó, Budapest, 1922. 13. 15 Bővebben lásd: Jurecskó László, Boromisza Tibor nagybányai korszaka (1904-1914). Nagybánya könyvek 5, MissionArt Galéria, Miskolc, 1996; Szücs György, Disszonancia vagy új harmónia? A „neós” művészet Nagybányán, in: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig, 1904-1914. szerk. Passuth Krisztina és Szücs György, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006. 50-52. 16 Idézi: Jurecskó László: Boromisza Tibor nagybányai korszaka (1904-1914). Nagybánya könyvek 5, MissionArt Galéria, Miskolc, 1996. 49. 17 Jurecskó László: Boromisza Tibor nagybányai korszaka (19041914). Nagybánya könyvek 5, MissionArt Galéria, Miskolc, 1996. 50. 18 Dr. Rózsaffy Dezső: A Művészház negyedik csoportos kiállítása. Az Ujság, 1911. január 6. 15. Közli: „Az utak elváltak”, III. kötet, 11. 19 Kézdi-Kovács László: Fiatalok. Pesti Hírlap, 1911. január 6. 6. Közli: „Az utak elváltak”, III. kötet, 10. 20 Lásd pl. [n. n.], A Művészház kiállítása, Pesti Napló, 1911. január 12. 14. Közli: „Az utak elváltak”, III. kötet, 15; Gerő Ödön: Öreg skótok, ifjú magyarok, A Hét, 1911. január 15. 46-47. Közli: „Az utak elváltak”, III. kötet, 17. 21 Magyar Elek: Kiállítás a Művészházban, Magyarország, 1911. január 7. 10. Közli: „Az utak elváltak”, III. kötet, 12. 22 Kárpáti Aurél: Levél képekről és egyebekről. (A Művészház negyedik csoportos kiállítása). Alkotmány, 1911. január 6. 3-5. Közli: „Az utak elváltak”, III. kötet, 6-7.

Ebben az évben az elmélyült és koncentrált munka Boromisza számára ismét stílusváltozáso-

66

vir ág

kat eredményezett. Az erőteljes körvonalak közé szorított, apró foltokból és sávokból felépített színkompozíciók nagyobb, egységesen kitöltött felületeknek adták át helyüket, a színek pedig sokkal plakátszerűbbek, erőteljesebbek lettek. Boromisza tulajdonképpen ebben az évben sajátította el legteljesebben a fauve esztétikát: vagy, egyik kritikusának szavaival élve „beleesett az ultramodern sablonba.”18 A vad képeket, értelemszerűen vagy imádni, vagy utálni lehetett – semleges azonban egy kritikus sem maradt. „Boromisza Tibornak minden képe: piros, piros, piros” – fakadt ki a konzervatív Kézdi-Kovács László, majd így folytatta: „Nagybányán olcsó lehet a paprika, hogy ennyit elfestenek belőle.”19 Az elmarasztaló kritika legfontosabb kifogása, a felfokozott színek mellett, a „naturalista” és „ornamenst stilizáló” részletek vegyítése, azaz a stílusjegyek „modorossá válása” volt.20 Azt ugyanakkor mindenki kijelentette, hogy Boromisza „kétségtelenül jeles tehetség”, és az egyik – ha nem a – legjobb magyar kolorista, akinek „színei ragyogóan világítanak.”21 A legpontosabb jellemzését ezeknek a festményeknek Kárpáti Aurél adta, aki kiemelte, hogy Boromisza „erős, szinte brutálisan egészséges egyéniség”, akinek festményeiből „csak úgy sugárzik az életöröm, a bátorság és az erő. Legkisebb képe is szuggesztív erővel és monumentálisan hat.”22 A hasonlóan nagyméretű vásznakra festett sorozat képeit a Művészház kiállítása óta nem láthatta együtt a közönség: szinte az összes festmény magángyűjteményekbe került, és csak az 1990-es években váltak újra láthatóvá a műkereskedelemben és kiállításokon. Ekkor bizonyosodott be, hogy Boromisza 1910 körüli stílusa a magyar neós festészet egyik csúcsteljesítménye. Boromisza tájképeinek színkontrasztjai és harmóniái képről képre változnak, mégis egységes hangulatot teremtenek a jellegzetes nagybányai helyszíneket megörökítő festményeken. Boromisza korai korszakának legfontosabb képei ezek, melyeknek nemzetközi párhuzamait a kortárs francia törekvések között kell keresnünk. Festésmódján a fauve és Nabis stílusjegyek, a spontaneitás és a dekorativitás keveredése figyelhető meg. Boromisza 1910-es sorozata és a Rőzsehordók a ligetben egyrészt Henri Matisse, Maurice de Vlaminck vagy André Derain 1905-1906-os fauve képeit juttathatja eszünkbe; ugyanakkor a posztimpresszionizmus mesterei, kifejezetten pedig Paul Ranson, Vincent van Gogh vagy Paul Gauguin is nagy hatással volt művészetére. Boromisza új stílusának kialakításában a kortárs francia és magyar modernizmus szinte teljes horizontját figyelembe vette. Szeredi Merse Pál

judit

galéria

és

aukcióshá z

68

47. ‣ JÁNDI DÁVID (1893-1944)


Téli táj

Szentendrei részlet, 1930 körül

Olaj, vászon, 47,5x65,5 cm Jelezve jobbra lent: Jándi

Olaj, vászon, 66x86 cm Jelzés nélkül



vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

Kiállítva és reprodukálva:

‣ Szenvedély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955).

Ferenczy Múzeum, MűvészetMalom, Szentendre, 2015. június 5. – szeptember 6. katalógus: 113.

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

69

49. ‣ TORNYAI JÁNOS (1869-1936) Alföldi hangulat, 1907 Olaj, papírlemez, 35x31,5 cm Jelezve középen lent: Tornyai 907.

50. ‣ ISTÓKOVITS KÁLMÁN (1898-1990) Folyópart, 1930

Aukcionálva:

‣ BÁV 38. árverés, 316. tétel Proveniencia: ‣ korábban Völgyessy Ferenc gyűjteményében (1961)

Olaj, vászon, 100x149,5 cm Jelezve jobbra lent: Istókovits K. 1930


Magyar Nemzeti Galéria, Budapest – Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely, 1961. katalógus: 16.


70

vir ág

vir ág

Kiállítva:

‣ Tornyai János emlékkiállítása.

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

71

51. ‣ KMETTY JÁNOS (1889-1975) Városliget, 1912 Olaj, vászon, 79x61 cm Jelezve balra lent: Kmetty


Kmetty János: Városliget, 1910 körül magántulajdon

A

N yolcak 1911-ben rendezte meg nagy, összefoglaló kiállítását, mely a hazai modernizmus legfrissebb eredményeit koncentráltan mutatta be a budapesti Nemzeti Szalon termeiben. A Nyolcak mint egységes csoport, a következő évben szétbomlott, utolsó kiállításukra már csupán a korábbi tagok fele fogott össze, a többiek különböző egyéb elfoglaltságokra hivatkozva távolmaradtak. Mögöttük azonban ott sorakozott a következő generáció, akik számára már természetes volt az expresszionista, a fauves és a kubista formálásmód. E fiatalok egyike, Kmetty János 1911-ben Párizsba utazott és az év első felét a legmodernebb művészeti irányok tanulmányozásával töltötte. Így emlékezett e művészete szempontjából sorsdöntő időszakra: „Párizsi utazásom kevés pénzzel, kis táskával és gazdag ambícióval indult. […] Ami Budapesten álom volt, Párizsban valósággá vált. Amit itthon fényképekről, azt ott eredeti művekről tanulmányozhattam. […] S amit Budapesten kiterveltem, hogy az impresszionizmuson túl, a tér, a forma és szín viszonyát megfogalmazzam, – az Párizsban folytatódott. Művészi állásfoglalásom nem Párizsban kezdődött, de Cézanne és a kubizmus irányítóim voltak. Cézanne formaképzése, a kubizmus analizáló és szerkesztő képalakításának szelleme végigkísért egész munkásságom során. Ábrázolási szempontjaikat rokonnak véltem, műveik azonban utánzásra nem késztettek.”

Nemes Lampérth József: Városligeti részlet, 1912 magántulajdon

Paul Cézanne: Normandiai farm nyáron, 1882 magántulajdon

A Párizsból hazatért, ötletekkel és energiával feltöltődött Kmetty azonnal intenzív munkába kezdett. Rendszeresen látogatta Ferenczy Károly epreskerti óráit, ahol többek között olyan ifjú tehetségek találkoztak és dolgoztak együtt, mint Nemes Lampérth József, Uitz Béla, Diener Dénes Rudolf és Erős Andor. A fiatalok közül hárman: Kmetty, Erős és Nemes Lampérth a Képzőművészeti Főiskola epreskerti részlegéből rendszeresen kijártak „tájképezni” az innen csak pár percnyi sétára található Városligetbe. A műkereskedelemben az utóbbi évek során felbukkant képanyagból válogatva, egész kiállításnyit lehetne összegyűjteni az általuk festett, 1911–1912ben született, szebbnél-szebb városligeti részletekből. Kmetty 1912-ben dolgozott Szentendrén, Budapesten és talán Kecskeméten is megfordult. Ebből az évből származó festményei közül kitűnik a Tabánban, de főképp a Városligetben alkotott sorozata, mely az egész életmű tekintetében is kiemelkedő jelentőségű. Kmetty munkamódszere a különböző technikával készült, de azonos témájú művek segítségével rekonstruálható. A kiszemelt motívumot előbb a helyszínen tussal rögzítette, majd a műterem nyugodt körülményei között tette át olajba a kiszemelt részletet. E képek stílusukat tekintve, a Paul Cézanne életművéből kinövő kubizmussal állnak szoros rokonságban. Kmetty azonban a kubizmust szabadon értelmező, a természeti látványhoz erősebben rögzített, konstruktív stílust alakított ki, mely senkivel sem összetéveszthető, egyéni jellegzetességeket mutat. A Nyolcak által kijelölt nyomvonalon haladó Kmetty számára, a sűrű háztömbökkel közrefogott, gondozott városi park szerkezetes alapjellege kiváló ihlető forrásnak bizonyult, hogy a természeti látványt előbb geometrikus alapformákra bontó, majd ebből visszaépítkező Cézanne-i módszert tovább gondolja. Az utak vízszinteseiből és a fák függőlegeseiből álló geometrikus sémát azonban olyan egyéni ötletekben gazdag szín- és formakinccsel töltötte meg, mely a hazai kuboexpresszionizmus egyik leggyönyörűbb sorozatát eredményezte. A Városligetet még a létrehozásának eredeti szándékát – azaz a városi ember ingyenes felüdülését szolgáló park megalkotását – tökéletesen tükröző állapotában bemutató Kmetty-mű, érintetlenül kiváló kondícióban vészelte át a születése óta eltelt több mint egy évszázadot. Mivel a festmény teljesen ismeretlen volt eddig, ez tovább erősíti azt a reményt, hogy bár a jelenlegi formájában végnapjait élő Városligetet talán az „unokáink sem fogják látni”, de a róla festett és rajzolt alkotások azért örök időkig dokumentálni fogják eredeti kinézetét és hangulatát. Kmetty végletekig letisztult remekműve így egyben mementó is, mely a maga „nemes egyszerűségével és csendes nagyságával” hívja fel a figyelmet megőrzendő értékeinkre. Rum Attila

74

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

75

52. ‣ NAGY ISTVÁN (1873-1937)

53. ‣ VASZARY JÁNOS (1867-1939)

Házak a völgyben

Balaton

Pasztell, papír, 34x50 cm Jelezve jobbra lent: Nagy István

Olaj, fa, 27,5x42,5 cm Jelzés nélkül Hátoldalon: "Ez a kép férjem műve özv. Vaszary Jánosné Balaton"



Proveniencia:


76

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

77

54. ‣ KOSZTA JÓZSEF (1861-1949) Vihar előtti fények Olaj, vászon, 60,5x65 cm Jelezve jobbra lent: Koszta


Koszta József szentesi tanyája, 1960 körül

79

55. ‣ NARANCSOS VIRÁGTARTÓ, ZSOLNAY, 1900 KÖRÜL Porcelánfajansz, a testen körbefutó matt gyümölcsfaágas minta a mélyített kontúrvonalak között máz nélküli, így hangsúlyozva annak plaszticitását. Az alap fémszínű, színváltó opak eozinmázakkal díszített.

Fazonszám: 7329 Magasság: 25 cm, szájátmérő: 24 cm Jelzés: masszába nyomott Zsolnay Pécs márkajelzés


vir ág

judit

galéria

Formaterv: Apáti Abt Sándor Grés, mélyített kontúrok között magas tüzű mázas kézi festés. Helyenként díszítés gyanánt festés nélkül hagyott kerámia-felületek.

Fazonszám: 644 Magasság: 10 cm, szájátmérő: 8 cm Jelzés: domború körpecsét

80

56. ‣ VIRÁGTARTÓ EDÉNY, GYÜMÖLCSFÁK ALATT BÚJÓCSKÁZÓ NŐALAKOKKAL, ZSOLNAY, 1904


és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

81

57. ‣ PLASZTIKUS JELENETBŐL FORMÁLT ÓRIÁSVÁZA, NŐALAK HÓDOLÓ PÁRDUCCAL, ZSOLNAY, 1907-1908 Formaterv: Mack Lajos Porcelánfajansz, formába préselt és kézzel formált részekből összeállítva. Opak, fémszínű eozinmázas kézi festés. Fazonszám: 8073 Magasság: 78 cm Jelzés: domború körpecsét



‣ Csenkey Éva-Hárs Éva-Weiler Árpád: Zsolnay. A gyűjtők könyve,

Corvina Kiadó, 2003. 145. ábra

82

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

83

58. ‣ MÁRFFY ÖDÖN (1878-1959) Halászok az öbölben, (Vitorlás), 1937 körül Olaj, vászon, 100x100 cm Jelezve jobbra lent: Márffy Ödön

Kezdő ár: 10 000 000 Ft / 32787 EUR Becsérték: 16 000 000 – 20 000 000 Ft Estimated value: 52 459 – 65 574 EUR

Oeuvre-jegyzék: 4.6.1.4.

‣ In.: Rockenbauer Zoltán: Márffy. Makláry Artworks, Budapest–Paris, 2006. Reprodukálva:

‣ Modern magyar festészet 1919–1964. Szerk.: Kieselbach Tamás, Budapest, 2004. 675. kép ‣ Rockenbauer Zoltán: Márffy. Makláry Artworks, Budapest–Paris, 2006. 283. oldal

1. Márffy Ödön: Evezősök, 1937 körül Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2. Raoul Dufy: Vitorlások, 1930 magántulajdon

C

s inszka 1934-es halálát követően Márffy Ödön csak fokozatosan kapcsolódott be újra a művészeti életbe. 1936 februárjában több képével és pasztellel is szerepelt a KUT kiállításán, s mindinkább magára talált. Bár önálló tárlattal még hosszú

ideig nem jelentkezett, különféle csoportos kiállításokra rendszeresen küldött munkákat. 1937 első hónapjait Itáliában töltötte. A távoli helyszínválasztás Márffy elvágyódásából is adódhatott, mivel Csinszka halála szigorú cezúrát jelentett életében, s a magány éveit hozta. Márffy

1

már pályája elején, a tízes évek előtt járt Olaszországban. Itália iránti rajongása később is

2

megmaradt, de csak a Csinszkával kötött házasságát követően, illetve anyagi biztonságot is jelentő festői sikerek után váltak lehetővé számára a rendszeres észak-olasz kiruccanások. „Mintha az olasz tóvidék jelentette volna a művész számára a végre megtalált nagy motívumot, ahol magára talált a színek és a napfény világában.” – írja a Grasham-kör jeles művészettörténésze Genthon lstván. Ahogy a poszt-nagybányaiak számára általánosan, úgy Márffy számára is a festői vidék élménye idézi elő koloritjának teljes kibontakozását. Nem véletlen, hogy Körner Éva Márffy érett Itáliai kompozícióival kapcsolatban a következőket írja: „Ami Szőnyinek Zebegény, Egrynek a Balaton, az Márffynak az olasz tóvidék – a művészi kiteljesülés eszköze és ihletője.” A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő Evezősök (1937 körül), és a Csónak viharban (1937 körül) című képek sorába illeszkedik a Halászok az öbölben is. E képeken erőteljes rálátásban, vagy madártávlatból ábrázolt motívumok felbontják az égbolt és vízfelület kettősségét. Ez a kompozíciós megoldás teret enged Márffy opálos fényű koloritjának, finom lazúros, sejtelmes felületeket létrehozva, feloldva az ábrázolt motívumok kontúrjait is. A művész néhány bravúros vonallal érzékelteti a vízen átlósan haladó, felülnézetben ábrázolt vitorlást. A kékek, a meleg sárgák ragyognak, a vörösek izzanak, s fénnyel átitatva szinte beleolvadnak a lebegően könnyed atmoszférába. Ember és természet panteisztikus egysége békével és örömmel tölti el a szemlélődőt. Művészetét a kortárs kritikus találóan így jellemezte: „Jelenségek materiális anyaga pompás, gazdag, de szinte anyagtalan színfoltokba koncentrálódott, amelyeket hatalmas temperamentum alakít rendkívül expresszív erejű, nagy dinamikájú képzetekké. De sem a víziós festőiség, sem a kifejezés ereje nem bontja meg a kompozíció szerkezeti egységét, amelynek biztos architektúrája szerves, egységes képpé fogja az egyébként, oly könnyen szétesővé váló képelemeket.” Kaszás Gábor

86

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

87

59. ‣ BARCSAY JENŐ (1900-1988)


Absztrakt ház

Növény és építmény, 1952

Olaj, fa, 20x30 cm Jelezve jobbra lent: Barcsay

Olaj, farost, 75,5x34,5 cm Jelezve hátoldalon: 52/13 Növény és építmény 75,5x34,5 cm



Kiállítva:

‣ Gyarmathy Tihamér életmű-kiállítása.

Budapest Történeti Múzeum – Fővárosi Képtár, Budapest, 1995. március 8. – július 3. katalógus: 60. Reprodukálva:

‣ Új Művészet, 1995. október

88

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

89

61. ‣ BERNÁTH AURÉL (1895-1982) Graphik-mappa, 1920-1922

Sablonnyomat, tus, szén, aranyfesték, papír, 28 x 38 cm Jelezve: BA Életmű-katalógus szám: 1920/3.

„Un garlan d zugeeign et” - „Magyarföld n ek aj ánlva”

„A Café Eilesben ütöttem fel műtermemet, mivel szobámat nem lehetett fűteni. A Graphik című albumom kiadására készültem. Arra, hogy nyomdai úton jelentessem meg gondolni sem lehetett. Tehát az 50 példányra tervezett album mindegyik lapját, összesen 300-at, hónapokon át, ott a

1. Zuhanás és kiáltás, 1922 Sablonnyomat, tus, szén, aranyfesték, papír, 33,5 x 28 cm Jelezve: BA Életmű-katalógus szám: 1922/5.

2. Falvak, 1920–1922 Sablonnyomat, tus, szén, aranyfesték, papír, 28 x 38 cm Jelezve: BA Életmű-katalógus szám: 1920/1.

3. Katedrálisok és házak, 1920–1922

7. A Graphik-mappa címlapja, 1922

4. Grófok és kastélyok, 1920–1922

Sablonnyomat, tus, szén, aranyfesték, papír, 28 x 38 cm Jelezve: BA Életmű-katalógus szám: 1920/2.

5. Parasztok, 1920–1922 Sablonnyomat, tus, szén, aranyfesték, papír, 28 x 38 cm Jelezve: BA Életmű-katalógus szám: 1920/4.

6. Keresztút, 1920–1922 Sablonnyomat, tus, szén, aranyfesték, papír, 29 x 33,5 cm Jelezve: BA Életmű-katalógus szám: 1920/5.

7. Graphik Aurél Bernáth (A Graphik-mappa címlapja), 1922 Sablonnyomat, tus, szén, aranyfesték, papír, 20 x 17,5 cm Jelzés nélkül Életmű-katalógus szám: 1922/6.

Café Eilesben csináltam. Az egyes lapok tömény fekete részeit egyszerű sablon kivágással még csak tudtam sokszorosítani, de az átmenetek, a tónusok, az arany szín felrakása kézzel történt. Az album […] politikai tartalmú volt. Hazánk elmaradott állapotáról akartam képet adni. S hogy a haza szándékaimat biztosan meg is értse, neki ajánlottam. Nem rendült meg tőle. […] Tavasz lett mire elkészültem vele. Szétküldtem szerte az országba. Röviddel azután – Budapesten először – a Nyugatban, Hevesy Iván tollából igen méltányló kritika jelent meg róla. Ez a cikk avatott magyar festővé.” – vallott Bernáth a mappa elkészültének körülményeiről és akkori művészi szándékairól, Utak Pannóniából című önéletrajzi kötetében. A béc s i Kas s ák-k ör von zás ában

Az 1920-as évek első felében Bécs és Berlin volt az emigráns magyar avantgard két fő támaszpontja. Bernáth 1921 októberében érkezett Bécsbe, hóna alatt két vaskos tekerccsel, melyekben expresszionista művei között ott lapult a későbbi Graphik-mappa már elkészült öt kompozíciója is. Bernáth 1918 és 1926 közötti művészete szorosan kapcsolódott a nemzetközi expresszionizmushoz. A magyarok közül Schadl János, Bortnyik Sándor és Moholy-Nagy László mellett Kassák Lajos bécsi körének aktivista művészete is erőteljes hatást gyakorolt látás- és gondolkodásmódjára. Kassák egy interjúban úgy nyilatkozott az általa Bécsben szerkesztett MA folyóiratról, hogy


„a modernség ezen a lapon keresztül szivárgott be Magyarországra”. Kultúrmissziót teljesített tehát, éppúgy mint Bernáth, aki 1922-ben született Graphik-mappáját nyomtatásban deklarálva is Magyarországnak ajánlotta. Művészetük további kapcsolatát mutatják a Graphik-mappa és Déry Tibor Ló, búza, ember című verseskötetének Bernáth által 1922-ben alkotott címlapjai, melyek a kassáki értelemben vett képarchitektúra egyéni változatának tekinthetők.

Kiállítva és reprodukálva: ‣ Treasures Revealed. The Art of Hungary 1890–1956. Selected work from the collection of Jill A. Wiltse and H. Kirk Brown III. and the Honorable Nancy G. Brinker, former U. S. Ambassador to Hungary. An Exhibition to Commemorate the 50th Anniversary of the 1956 Hungarian Revolution. Emmanuel Gallery on the Auraria Campus in Denver, 2006. október katalógus: szám nélkül ‣ Hungarian Masterworks – Selected work from the collection of Jill A. Wiltse and H. Kirk Brown III. From Impressionism to Modernism at The Project Space of Charlotte Jackson Fine Art Inc., SantaFe, New Mexico, 2008. katalógus: szám nélkül

A művés zettörtén és z s zeren c s éj e

A Graphik-mappa most felbukkant 15. számú példánya, kiemelt jelentőséggel bír a lapok eredeti sorrendjének és címének rekonstrukciójához. A mappában található képjegyzék és a lapok eddigi egyeztetésének ellentmondó ceruzás bejegyzések segítségével sikerült tisztázni azt a vétlen tévedést, mely szerint az eddig Zuhanás és kiáltás valamint Keresztút című lapok elnevezései az idők során felcserélődtek. Mivel Bernáth a lapokat külön sem számmal, sem pedig a címükkel nem

Reprodukálva: ‣ A Falvak című lap. In: Central European Avant-Gardes: Exchange and Transformation, 1910–1930. Szerk. Timothy O. Benson, (kiállítva: Los Angeles County Museum of Art, 2002), Cambridge, Mass. MIT, 2002, 171. ‣ A Falvak című lap. In: Avantgarden in Mitteleuropa 1910–1930. Szerk. Dorothée Brill, Hubertus Gassner, Elisabeth Kreische, Stefan Voerkel, (kiállítva: Haus der Kunst, München; Martin-Gropius-Bau, Berlin, 2002–2003), E. A. Seemann, Leipzig, 2002. 77. ‣ A Falvak és a Keresztút című lapok. In: Standing in the Tempest. Painters of the Hungarian Avant-Garde 1908–1930. Szerk. Steven A. Mansbach, (kiállítva: Museum of Art, California, Santa Barbara; Nelson Atkins Museum, Missouri, Kansas City; Krannert Art Museum, Illinois, Champaign, 1991–1992), katalógus: Cambridge (Mass.), London, MIT, 1991. 132-133. ‣ A Falvak és a Keresztút című lapok. In: Az expresszionizmus enciklopédiája. Szerk. Lionel Richard, Corvina Kiadó, Budapest, 1987. 300-301. ‣ A Graphik-mappa összes lapja és a borító. In: Wechselwirkungen. Ungarische Avantgarde in der Weimarer Republik. Szerk. Hubertus Gassner, (kiállítva: Kassel, Neue Galerie; Bochum, Museum, 1986–1987), katalógus: Marburg, Jonas, 1986. 42, 92-93. ‣ A Graphik-mappa összes lapja és a borító. In: Modern magyar festészet 1919–1964. Szerk. Kieselbach Tamás, Budapest, 2004. 52-57, 68. ‣ A Graphik-mappa összes lapja és a borító. In.: Berlin-Budapest, 1919-1933 – Képzőművészeti kapcsolatok Berlin és Budapest között, Virág Judit Galéria, Budapest, 2016. 64. oldal

92

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

jelezte, így kerülhetett sor az egyébként logikailag teljesen indokolt hibára. A mappa e példánya így művészettörténetileg is különleges fontosságú, mivel fennmaradása nélkül talán sosem tisztázódott volna ez az évtizedek óta számos hazai, valamint külföldi kiadványban gyűrűző tévedés. Fek ete-feh ér-aran y

Bernáth e három szín legkevésbé sem hagyományos együttesének felhasználásával alkotta meg grafikai mappáját 1922-ben. A vakítóan fehér papíron a fénytelen tusfekete és a szikrázóan fényes arany együttes alkalmazása delikát szín- és fényhatásokat, addig nem ismert különleges harmóniákat hívott elő. Nem csoda, hogy az ekkor még ismeretlen művész mappájáról – mely később az 1920-as évek magyar avantgardjának kiemelt jelentőségű alkotásaként híresült el – Hevesy Iván olyan elragadtatott sorokat írt a Nyugat hasábjain. A sokszorosítás egyedi technikájának köszönhetően a mappa összes fellelhető példányának valamennyi lapja egyedi műnek tekinthető.

Rum Attila

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

93

2. Falvak, 1920–1922

3. Katedrálisok és házak, 1920–1922

4. Grófok és kastélyok, 1920–1922

5. Parasztok, 1920–1922

6. Keresztút, 1920–1922

7. A Graphik-mappa címlapja, 1922

1. Zuhanás és kiáltás, 1922

94

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

95

K in c s a m i va n (I ga z t ö rt é n e t )

Főszereplők: Mellékszereplők:

egy néhai nagykövet és egy művész egy ingatlanügynök, a művész fia és unokája, a néhai nagykövet fia, egy stuttgarti villa és egy stuttgarti aukciósház

1. Mattis Teutsch János | 2. Dr. Erwin Wickert

4. Ulrich Wickert és Bill Clinton, 1990-es évek vége Fotó: Ulrich Wickert

5. Ulrich Wickert Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár társaságában Fotó: Ulrich Wickert

e l ső fe j e z e t

Erwin Wickert halála utána fia, Ulrich

A történet két alapvető szálon indult. A sztori

náci párt fegyveres szervezetének kötelékébe.

februárjában belépett az Adolf Hitler által

nyítványát (Persilschein) 1948. június 12-én

deklaráltan lemondva a nyílt erőszakról.

Wickert (1942 -) örökölte Mattis Teutsch

egyik vonala, Mattis Teutsch János 1884-ben

1934-től filozófiai és germanisztikai tanul-

vezetett Nemzetiszocialista Német Munkáspárt

állították ki, így lehetővé vált, hogy ekkor-

1968-ban Wickert londoni követként kapott

János műveit. Ulrich Wickert napjaink

történt

világ-

mányokat folytatott Berlinben, majd politi-

(NSDAP) tagjai közé. Még ebben az évben

tól szabadúszó újságíróként dolgozhasson

megbízást, majd 1971 és 1976 között a német

egyik legismertebb újságírója Német-

hírű művésszé válásával folytatódott, majd

katudományt és közgazdaságtant hallgatott

bizalmi feladatot kapott, amikor követségi

Heidelbergben. A helyi rádiónak hangjáté-

szövetségi kormány nagyköveteként volt kiren-

országban, 1968 – 2006 között volt

1960-ban, a romániai Brassóban bekövetke-

az Amerikai Egyesült Államokban. Tanulmá-

munkatársként, úgynevezett rundfunkattasé

kokat írt és dokumentum műsorok készítésé-

delve Romániába. Ezt követően pedig 1976

az ARD, a német közszolgálati csator-

zett halálával végződött. Róla és művészeté-

nyait alkalmi munkákból finanszírozva, New

elnevezéssel, a náci párt rádiópropagandá-

vel foglalkozott. 1955 végén pedig visszatért

és 1980 között pekingi nagykövetként fejezte

na munkatársa. Az 1970-es években a

ről, kisebb könyvtárnyi irodalom tájékoztatja

Yorkban utazási irodai alkalmazottként, San

jáért felelős személyként, előbb Sanghajban,

a diplomácia világába. Előbb mint a NATO

be politikai pályafutását.

német televízió párizsi, majd new york-i

az érdeklődőt, itt és most csak annyit jegy-

Franciscóban pedig pincérként dolgozott.

majd 1941-től Tokióban teljesített szolgálatot.

német nagykövete dolgozott Párizsban, majd

Wickert emellett számos könyv szerzőjeként

tudósítója volt. Miután visszatért Berlin-

zek meg, hogy képzőművészetünk története,

Beutazta a korabeli Japán hatalmi övezetét,

Wickert még 1939-ben megnősült, 1941-ben

1960 és 1968 között a bonni külügyi hivatal

is ismert. Többek között megírta a Mao-

be, politikai hírműsorokat szerkesztett,

Mattis Teutschot a huszadik századi modern

így Japánon kívül járt Koreában, Mandzsúri-

megszületett első fia, Wolfram Wickert, aki

ügyosztályvezetője volt, ahol a háború utáni

ce-tung utáni Kína történetét, majd 1991-

az 1990-es évektől pedig hírolvasóként

magyar festészet egyik úttörőjeként, a hazai

ában és Észak-Kínában is. 1936-ban elnyerte

festőművész lett, őt követte egy évvel később

egyik legfontosabb nemzetközi megállapo-

ben Stuttgartban kiadta Mut und Übermut

dolgozott. Pályafutása során a világ

avantgárd nemzetközi hírű alkotójaként tart-

a művészettudományok bakkalerátusa címet,

második fia Ulrich Wickert, aki pedig újság-

dással, a Varsói Szerződéssel kapcsolatos

- Geschichten aus meinem Leben című önélet-

prominens vezetőivel, politikusaival és

ja számon. Életműve alaposan feldolgozott,

majd a következő év tavaszán hazatért Né-

íróként vált ismertté. (Ulrich a későbbiekben

ügyekkel foglalkozott. Ebben az időszakban

írását, melynek további hat, javított kiadása

közéleti szereplőivel került kapcsolat-

művészete a hazai és a nemzetközi műkeres-

metországba. Itt filozófiai és művészettörténeti

még szerephez jut a cselekmény másik szálán

az NSZK ekkori külügyminisztereként hiva-

jelent meg 2001-ig.

ba. A francia – német kapcsolatokért

kedelemben is jelentőségéhez mérten értékelt.

tanulmányokat folytatott a heidelbergi egyete-

utazó, Mattis Teutsch-képekkel kapcsolatban)

talban lévő Gerhard Schröder számos be-

megszületésével

kezdődött,

tett szolgálatai miatt a legmagasabb

men. 1939-ben diplomamunkáját megvédve,

szédét is Wickert írta. Legjelentősebb hivata-

A száraz életrajzi adatok alapján is bátran ki-

francia állami elismerésben, a Légion

A különös história másik szála, Németor-

a filozófia doktoraként fejezte be felsőfokú

Wickert 1947-ben, családjával együtt hazatért

los diplomáciai teljesítményeként, az 1966.

jelenthető, hogy Wickert élete kalandfilmekbe

d’Honneur–ban részesült. Ulrich Wickert

szág egyik volt romániai nagykövetéhez ve-

tanulmányait. 1939 szeptemberében kezdett

Németországba, ahol a ludwigsburgi interná-

március 25-én aláírt békemegállapodásban

illő módon bővelkedett utazásokban, felada-

ajándékozta a Mattis Teutsch műveit tar-

zet. Erwin Otto Humin Wickert (1915–2008)

dolgozni a külügy egyik berlini irodájának

lótáborban kihallgatták majd fogva tartották.

(Friedensnote) való résztvétele tekinthető, mely

tokban és meglepő fordulatokban. A képző-

talmazó mappát barátjának - a szintén

Wittenbergben született. Tizennyolc évesen,

tudományos munkatársaként. A sztori itt vá-

A történet itt ismét éles fordulattal folytató-

rendezte a Német Szövetségi Köztársaság és

művészettel még heidelbergi tanulmányai so-

neves újságíró - Ulrich-Frank Planitznak.

1933-ban belépett a Sturmabteilung (SA), a

lik igazán érdekessé, ugyanis Wickert 1940

dott: Wickert úgynevezett nácitlanítási bizo-

a szocialista kelet-európai blokk viszonyát,

rán került közelebbi kapcsolatba. 1939-ben

6. Ulrich Wickert interjút készít Helmut Kohl német kancellárral, 1998 Fotó: Ulrich Wickert

3. Dr. Erwin Wickert a Bonn-i nagykövetségen, 1976 Fotó: Bundesarchiv

96

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

7. Ulrich Wickert az író Günter Grass és Una Grass társaságában, 1979 Foto: Ulrich Wickert

galéria

és

aukcióshá z

97

Más od ik fej ezet

8. Ulrich Wickert interjút készít Helmut Schmidt kancellárral Foto: Ulrich Wickert

9. Ulrich Wickert interjút készít François Mitterand francia elnökkel, 1988

A közelmúltban egy német ingatlankereske-

együttes értéke sokszorosan haladta meg az

dő megvásárolt egy komplett stuttgarti villát,

aukciósház által felkínált összeget.

annak berendezéseivel, képeivel és haszná-

Az ingatlankereskedő ezután a villa egyko-

lati eszközeivel együtt. A villa bizonyos Ulrich

ri tulajdonosainál érdeklődve, azt a továb-

Frank-Planitz (1936–2011), stuttgarti könyv-

bi információt kapta, hogy a mappát Ulrich

kiadó és újságíró tulajdona volt. A villa meg-

Frank-Planitz egy barátjától és kollégájá-

vételét követő leltározás során, annak egy

tól, Ulrich Wickerttől kapta ajándékba. Ezek

rejtett zugából – egyes vélemények szerint egy

szerint, azok a Mattis Teutsch-művek, melyeket

szekrényből, de mivel ez nem olyan izgalmas,

a művész fia, Mattis János adott el egykor

ezért mások szerint inkább egy radiátor

Erich Wickertnek Romániában, a diplomata

mögül – előkerült egy vaskos mappányi,

halálát követően valamikor 2008 és 2011

keretezetlen műalkotás. Mivel az ingatlanos

között, ajándékozás útján cseréltek gazdát

számára a képeken található szignatúrák és

Stuttgartban, a két fentebb szereplő Ulrich kö-

megvédett diplomamunkája az Állatábrázolás

vész pályára lépett, hologramművészként vált

tulajdonában kellettek hogy legyenek Mattis

egyéb feliratok nem voltak értelmezhetőek,

zött. Mivel a mappában Mattis Teutsch János

az új német művészetben címet viselte. Romá-

ismertté. Az akkor még huszonéves Waldemar

Teutsch-munkák.” – nyilatkozta egy 2016 nya-

így szakértőt keresve, a legnagyobb stuttgarti

művei mellett lapult még két darab, a művész

niai nagykövetként ismerkedett meg az ekkor

megőrizte emlékezetében apja és Wickert ta-

rán kelt levélben Mattis-Teutsch Waldemar.

aukciósházhoz fordult értékbecslésért. Mivel

unokájától, Mattis-Teutsch Waldemartól szár-

már több mint egy évtizede elhunyt Mattis

lálkozását: „Dr. Erwin Wickert valóban járt ná-

az aukciósháztól kirendelt szakember a mappa

mazó, 1974-ben született grafika is, így egé-

Teutsch János fiával, Mattis Jánossal (1913–

lunk. (Kulturált úriember volt, ezen megjegyzé-

tartalmát értéktelennek nyilvánította, így a tu-

szen biztos, hogy a művek Wickert általi meg-

1988), aki Sepsiszentgyörgyön töltött évei

semet valahol fontosnak tartom, mert sajnos

A történetet alkotó két szál ott és akkor kap-

lajdonos úgy döntött, hogy a rejtélyes map-

vásárlására, valamikor 1974 és a diplomata

során, nemcsak képzőművészként, de művé-

sok mindenféle emberrel volt dolgunk). Vásá-

csolódott egymásba, amikor 1971 és 1976

pát, a villa felújítás előtti kiürítésekor, majd

romániai megbízatásának lejárta, azaz 1976

szetszervezőként is jelentős munkát végezve,

rolt is képeket nagyapámtól. Haláláig (1988)

között találkozott az alaposan kalandos életű

a lomokat szállító konténerben helyezi örök

között kerülhetett sor.

újjászervezte a Gyárfás Jenő Képtárat és a

apám intézte a hagyatékot. Sajnos nagyon

diplomata és a világhírű képzőművész fia.

nyugalomra. Szerencsére nem így történt,

A több szálon futó cselekmény aktuális vég-

Romániai Képzőművészek Kovászna Megyei

rég volt már, én nem emlékszem mit és milyen

A továbbiakban arra is fény derül, hogy

mert akkor a mi történetünk is – mint oly sok

állomását a Virág Judit Galéria mostani

Fiókját is vezette. Mattis János fia, aki egy-

mennyiségben vásárolt Wickert úr.

mely Mattis Teutsch-alkotások jutottak ekkor

hasonló – örökre a feledés homályába veszett

aukciója jelenti, melyen Mattis Teutsch János

ben Mattis Teutsch János unokája is, Mattis-

Az egész látogatása a korszaknak megfelelően

Wickert birtokába, pontosan mikor került sor

volna. Az aukciós szemlét követő pár nap

csodával határos módon megmaradt al-

Teutsch Waldemar (1950–) szintén képzőmű-

titokzatos is volt. Tény, hogy gyűjteményében,

a találkozóra és mi lett a művek további sorsa.

múlva ugyanis, az ingatlanos telefonhívást

kotásainak egy része kalapács alá kerül.

kapott az aukciósháztól, amely már egy ma-

A művek kiállítva sosem voltak, a megvá-

gas összeget kínált, a korábban teljesen ér-

sárlásuk és újbóli felbukkanásuk között eltelt

téktelennek nyilvánított mappáért. Az ingatla-

negyven év során, egy mappában lappangva

nos, aki joggal vált bizalmatlanná a szakmai

vártak a sorukra. A történet külön pikantéri-

hozzáértés ilyen egyértelmű hiánya miatt, az

ája, hogy az egykori propagandista, olyan

azonnali eladás helyett inkább megbízott egy

műalkotásokat őrzött féltő gonddal élete na-

művészettörténészt, hogy derítse ki a művek

gyobb részében, melyeket az általa szolgált

szerzőjét és határozza meg a valós értéküket.

Németország kultúrpolitikája, az úgynevezett

A kutatás megtörtént és az azt kísérő tanul-

“elfajzott művészet” kategóriájába sorolva,

mány elkészült. Kiderült, hogy a mappa

elrettentő példának, üldözendőnek és meg-

Mattis Teutsch János 1914 és 1959 között

semmisítésre valónak tartott. A véletlenek

született, egyedi olaj, pasztell, akvarell és

különleges összjátékára volt szükség ahhoz,

gouache technikájú műveit, valamint linóle-

hogy közel két tucatnyi hiteles és fontos Mattis

ummetszeteit tartalmazta. A művészettörténész

Teutsch-mű megmenekülhetett az enyészettől.

előzetes értékbecslése alapján, a művek

Kincs ami van.

10. Ulrich Wickert munka közben New Yorkban, 1982 Fotó: Die Welt

11. Ulrich Wickert (bal szélén) barátja, Ulrich Frank-Planitz (középen) 75. születésnapján. Stuttgart, 2011 Fotó: Stuttgarter-Zeitung

Rum Attila

98

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

99

62. ‣ MATTIS TEUTSCH JÁNOS (1884-1960)


Kompozíció

Dombos táj, 1916

Olaj, karton, 35x29 cm Jelezve balra lent: MT

Akvarell, papír, 24,5x30,5 cm Jelezve jobbra lent: MT Jelezve balra lent: 16-V. 7.



Proveniencia:

‣ egykor Dr. Erwin Wickert és fia, Ulrich Wickert gyűjteményében ‣ majd Ulrich Frank-Planitz gyűjteményében

100

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

Proveniencia:


judit

galéria

és

aukcióshá z

101

64. ‣ PETTENKOFEN, AUGUST (1822-1889)

65. ‣ TELEPY KÁROLY (1828-1906)

Vásár

Mediterrán táj

Olaj, fa, 10x18 cm Jelezve jobbra lent: a.p. Jelezve hátoldalon: August V. Pettenkofen

Olaj, fa, 20,5x32 cm Jelezve jobbra lent: Telepy K.

Kezdő ár: 300 000 Ft / 984 EUR Becsérték: 600 000 – 1 000 000 Ft Estimated value: 1 967 – 3 279 EUR

102

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

103

104

66. ‣ DONÁT JÁNOS (1744-1830)

67. ‣ SKUTECZKY DÖME (1850-1921)

Ifjú hölgy portréja, 1819

Fátyolos hölgy legyezővel

Olaj, vászon, 73,5x60 cm Jelezve balra középen: Donát 1819

Olaj, fa, 19,5x14,5 cm Jelezve balra lent: Dom. Skutezky



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

105

68. ‣ ID. MARKÓ KÁROLY (1793-1860) Ganümédész elrablása, 1859 Olaj, papírlemez, 33x40,5 cm Jelezve jobbra lent: C. Markó S.p. Ap. Flor. 1859


M

arkó Károly, a firenzei művésztársadalom megbecsült tagja élete alkonyán is hű maradt az általa képviselt esztétikai elvekhez, ami azonban nem jelenti azt, hogy feladta volna kísérletező kedvét, vagy ne lett volna képes megfelelni új kihívásoknak. A Ganümédész téma egy ilyen új kihívást jelenthetett számára, hiszen hosszú pályafutása alatt korábban, vagyis 1859 előtt egyetlen egyszer sem festette meg Ganümédész elrablását. Számtalan mitológiai kompozíció került ki a kezei közül, de Ganümédész története nem tartozott ezek közé, így vélhetően egy felkérésre, avagy megrendelésre festett kompozícióról lehet szó, ami olyan jól sikerült, hogy 1860-ban a mester még egyszer megfestette a témát.

1 2

1. Claude Lorrain: Párisz ítélete, 1633 magántulajdon 2. Sigmund Ferdinand Ritter von Perger: Ganümédész elrablása, 1832 magántulajdon

Ganümédész alakjának kultúrtörténete egészen az ókori görög irodalomig vezethető vissza, már a Markó által igen kedvelt Homérosznál is felbukkan, de Platón is hivatkozik rá, majd Rómában lesz igazán népszerű figura, akit aztán a firenzei neoplatonikusok fedeznek fel újra. Ganümédész mítoszában két markáns esztétikai-politikai szál tapintható ki: az egyik a férfiszerelem klasszikus paradigmájaként értelmezi a történetet, a másik pedig a lélek felemelkedésének filozófiai allegóriájaként. A Markó-féle festői értelmezés egyértelműen az utóbbi tradícióhoz illeszkedik, hiszen az ő Ganümédésze nem igazán erotikus figura, és a kompozíció egészében sem a dráma érvényesül, hanem inkább a béke és a harmónia uralja a tájat. Ganümédész és a sas könnyed, légies, éteri mozdulatokkal emelkedik a levegőbe, küzdelemnek nyoma sincs, sőt az erdőben még az elrabolt ifjú menyasszonya is megjelenik, aki bájosan integet elragadott vőlegényének. Ganümédész történetének legismertebb irodalmi ábrázolása talán Ovidius Átváltozások-ja, ahol a sztori egyike Zeusz azon szerelmi történeteinek, amelyek során a főisten valamilyen álcát ölt magára, és úgy rabol el egy neki tetsző földi halandót. Áldozata jelen esetben Trósz trójai király fia, akinek szépsége annyira elbűvölte az Olümposz urát, hogy felvitte oda a halhatatlanok közé, és őt is megajándékozta az örök élettel. Ganümédész az istenek pohárnoka lett, de Héra igen hamar féltékeny lett az ifjúra, így Zeusz kénytelen volt csillagképpé változtatni. Az egykori királyfi így végül a vízöntő csillagkép formájában kapta meg szépségéért jutalmul az örök életet. A történet erotikus jelentőségét az adja, hogy Ganümédész volt az egyetlen fiú Zeusz szerelmei között, a filozófiai értelmezés viszont arra épít, hogy a fiú szépségéért cserébe kapta az örök életet. A Ganümédész-téma a 17. században lett népszerű, de Markó személyes, esztétikai és mitológiai kánonjának nem képezte részét, ő inkább nimfákkal vagy pásztorokkal népesítette be ideális és bukolikus tájait. Lényegében a Ganümédész fabula is egy ilyen ideális táj „hátteréül” szolgál, hiszen a mitológiai alakok csupán staffázs-figurák, de ez persze nem változtat az ábrázolt jelenet különlegességén. A megszokott Markó-féle történetektől (Bacchus születése, Parisz ítélete, Diana cselekedetei) markánsan eltérő téma valószínűleg kifejezetten a megrendelő kérésére került a képre. Ha viszont már ez lett a téma, akkor Markó szokásához híven alaposan utánajárt a dolognak, és úgy állította össze a kompozíciót, vagyis a kissé zord, de mégis alapvetően békés, barnásan aranyló erdei tájat a vihar utáni égbolttal, hogy az illeszkedjen a történet hangulatához. Markó értelmezésében a sas nem annyira elragadja, mint inkább felemeli szerelmét, aki nem annyira egy erotikus tárgy, mint inkább egy művelt ifjú. A fiú felemelkedését, sorsának alakulását szimbolizálja az égbolt is, ahol a viharfelhők mögül bújik elő a nap, amelynek ragyogó sugarai bearanyozzák a sziklás tájat. A földi szerelmet megszemélyesítő egykori menyasszony pedig teljesen egyértelművé teszi, hogy Ganümédész alakja ezen a képen azt az utat szimbolizálja, ahogyan a szépség elmélyült tanulmányozásán és megértésén keresztül a lélek eljuthat a magasabb, isteni dimenziókba, a neoplatonikus ideák és a tiszta művészet birodalmába. Kaszás Gábor

108

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

109

110

69. ‣ BORSOS JÓZSEF (1821-1883)

70. ‣ MOLNÁR JÓZSEF (1821-1899)

Falusi életkép

Délidő

Akvarell, karton, 28x37 cm Jelezve jobbra középen: Borsos J.

Olaj, fa, 20x31 cm Jelezve balra lent: Molnár J.



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

111

71. ‣ BENCZÚR GYULA (1844-1920) Női képmás vörös rózsával (Benczúr Etelka képmása), 1873 Olaj, vászon, 131x95 cm Jelezve jobbra lent: Benczúr Gy.


Aukcionálva:

‣ Műgyűjtők Galériája Aukciósház 22. aukció, 76. tétel Proveniencia:

‣ korábban letétben a Magyar Nemzeti Galériában,

leltári szám: L.U.85.14.

Benczúr Etelka képmása

112

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

113

72. ‣ KÁDÁR BÉLA (1877-1956)

73. ‣ SCHEIBER HUGÓ (1873-1950)

Virág és gyümölcs

Konflis

Gouache, papír, 42x30,5 cm Jelezve jobbra lent: Kádár Béla

Proveniencia:

‣ korábban Bedő Rudolf gyűjteményében

Gouache, pasztell, papír, 57x40 cm Jelzés nélkül

Kiállítva:


114

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

‣ Kádár Béla emlékkiállítása.

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1971. augusztus, katalógus: 29.

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z


115

116

74. ‣ KŐRÖSFŐI-KRIESCH ALADÁR (1863-1920)

75. ‣ POLL HUGÓ (1867-1931)

Vénasszonyok nyara, 1918 (Fonyód)

Balatoni vitorlásverseny

Olaj, karton, 28x39 cm Jelezve balra lent: KA 918

Pasztell, papír, 25x32,5 cm Jelezve jobbra lent: Poll H.



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

117

76. ‣ VÖRÖS GÉZA (1897-1957) Napraforgó ablakban, 1931-33 között Tempera, vászon, 99,5x39 cm Jelezve jobbra lent: Vörös Géza


Feltehetőleg kiállítva:

‣ A Munkácsy-Céh V. reprezentatív kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 1933. március, katalógus: 222. ‣ Vörös Géza festőművész kiállítása.

Alkotás Művészház, Budapest, 1944. március 5. – március 15. katalógus: 26.

V

ö rös Géza a két világháború között rendkívül intenzíven vett részt a fővárosi művészeti életben. Szerepelt a Képzőművészek Új Társasága, az Új Művészek Egyesülete, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Munkácsy Céh tárlatain, kiállított

a Műcsarnok, a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum, az Alkotás Művészház és a Tamás Galéria kiállításain. E tárlatok katalógusaiban szereplő művei között több alkalommal is előfordulnak címükben napraforgót is említő csendéletek. Vörös Géza és felesége, 1927 és 1938 között négy alkalommal is huzamosabb időt töltött a korabeli művészeti élet fővárosában, Párizsban. A most előkerült, különleges, keskeny és álló formátumú temperakép, eddig ismeretlen volt a kutatás előtt. Stíluskritikai alapon, Vörös Géza 1931 és 1933 közötti műveivel rokonítható leginkább. Valószínűsíthető, hogy a hihetetlenül nagyvonalú, bájos és apró rajzos részletekben is gazdag remekmű, a második, 1931-es párizsi tartózkodás idején született, közvetlenül azután, hogy a művész Maurice Utrillo megismert képeinek hatására, véglegesen felhagyott a városkép festészettel. A konvencionálistól modernebb irányba fordulva, Vörös Géza ekkor kezdett el kísérletezni új és szokatlan kompozíciókkal és a számos festői lelemény eredményeként, fantasztikusan érdekes és izgalmas képek sorozatait alkotta meg az 1930-as években. Ennek kivételesen szépen sikerült példája a Napraforgó ablakban című festménye. Vörös Géza művészetével az École de Paris irányához, magyarul a Párizsi Iskola néven ismertté Vincent Van Gogh: Napraforgók, 1889 Philadelphia Museum of Art, Philadelphia

vált művészeti csoportosuláshoz, a két világégés között a francia fővárosba sereglő, sok nemzetiségű művészközösséghez kapcsolódott. Ezt az irányt képviselte hazánkban a Képzőművészek Új Társaságának és az Új Művészek Egyesületének számos tagja, valamint a vezető nagymesterek közül például Vaszary János is ebben az időszakban. Vörös Géza a szolnoki, a nagybányai és a szentendrei művésztelepektől jutott el az akkori világ legmodernebb és legprogresszívebb művészi kezdeményezéseinek központjába. Életműve még alapos feldolgozásra vár, de a szakma már most is, a két háború közötti modern festészetünk legjelentősebb alkotói között tartja számon. Szomory Dezső 1934-ben kitűnő kritikát írt a Képzőművészek Új Társasága aktuális tárlatáról, melyen Vörös Géza is szerepelt, akit így méltatott a jeles író: „De itt van, most már a jobb második teremben, az a nagyon tehetséges Vörös Géza egy egész gyűjteménnyel, – egy fiatal élet és erőfeszítés minden gondjával s nyugtalanságával. Ezek, kivétel nélkül, nagyon erőteljes, nagyon eredeti képek.” (Szomory 1934. 12.) Rum Attila

118

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

119

77. ‣ HISTORIKUS DÍSZVÁZA EGY KASTÉLY BERENDEZÉSÉBŐL, ZSOLNAY, 1880 KÖRÜL Porcelánfajansz, rátett díszek és helyenként áttört, dupla falú test. A tárgy három darabból van összeállítva. Magas tüzű mázas kézi festés, aranykontúr. Fazonszám: nincs Magasság: 185 cm Jelzés: bélyegzett TJM családi márkajelzés (mindhárom darabban) Restaurált

Kezdő ár: 3 000 000 Ft / 9 836 EUR Becsérték: 5 000 000 – 8 000 000 Ft Estimated value: 16 393- 26 230 EUR

120

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

121

78. ‣ ABA-NOVÁK VILMOS (1894-1941) Álarcfestő (Álarckészítő; Önmaszk), 1933 Tempera, fa, 162,5x126 cm Jelzés nélkül



‣ Aba-Novák Vilmos emlékkiállítás.

Nemzeti Szalon, Budapest, 1942. március 8. - 29. katalógus: 43. (Álarckészítő címen) Kiállítva:

‣ 1934 Tizennyolc magyar művész kiállítása.

Nemzeti Szalon, Budapest, 1934. február 24. – március 11. katalógus: 101. (Önmaszk címen) ‣ Aba-Novák emlékkiállítás. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1962. katalógus: 143. ‣ Aba-Novák Vilmos emlékkiállítás. Csók István Képtár, Székesfehérvár, 1964. katalógus: 27. ‣ Aba-Novák, a “barbár zseni”. MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen, 2008. április 21. – július 6. katalógus: 118. ‣ “Aba-Novák ritkaságok” kiállítás. Molnár-C. Pál Műterem Múzeum, Budapest, 2009. március 20. – június 27. Reprodukálva:

‣ B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos. Corvina Kiadó, Budapest, 1966. 29. kép ‣ Haulisch Lenke: Szentendrei festészet. Akadémia kiadó, Budapest, 1977. katalógus: 279 ‣ Molnos Páter: Aba-Novák. Népszabadság Könyvek, Budapest, 2006. 1. lappangó kép ‣ Molnos Péter: Aba-Novák, a “barbár zseni”. Népszabadság Könyvek, Budapest, 2008. 96. kép ‣ Bizzer István: Aba-Novák Vilmos. A magyar festészet mesterei.

Magyar Nemzeti Galéria, Kossuth Kiadó, 2015. 6. kép

A b a -N ov á k h e ly e a h u sz a dik sz á z a di m o de rn e u r ópai fes tés zetben

„Aba Novák Vilmos és a modern magyar művészet egymástól elválaszthatatlan, sőt nem csekély mértékben egymást meghatározó fogalmak. Először is azért, mert az életből a halhatatlanságba nemrég és oly korán távozott mester az új utakat járó magyar művészet legjellegzetesebb képviselője, új barázdákat legmélyebben szántó, legbátrabb és legnagyobb hatású vezető egyénisége volt. Nemzedéket váltott és jelölt. Senki sem mehet el művei mellett közömbösen, akár érti és szereti azokat, akár értetlenül és rokonszenv nélkül áll velük szemben. Új és eredeti szemlélettel gazdagította művészetünket, amelyben, különösen az utóbbi két-három évtized során az új nem mindig jelentett s ma sem jelent föltétlenül egyúttal eredetit. De hogy művészete mennyire lényeges és elhatározó része, lendítő kereke az egész újabb magyar fejlődésnek, bizonyítja az is, hogy rég szunnyadó, elszáradt vagy épp elhalt műfajokat, a freskót és – élete utolsó vágyával – a mozaikot, a történeti és monumentális egyházi festészetet új életre és virágzásra keltette.” – fogal1. Aba-Novák és Czumpf Imre Jászszentandráson, 1933

mazta meg Aba-Novák művészetének jelentőségét 1941-ben Gerevich Tibor művészettörténész, a korszak hivatalos művészetpolitikájának legfőbb korifeusa.

A j á sz sz e n ta n dr á si fre sk ó k , 1 9 33

1933 nyarán Aba-Novák Vilmos két művészbarátjával, Czumpf Imrével és Chiovini Ferenccel közösen, kifestették a jászszentandrási római katolikus templom szentélyét. A májustól szeptemberig elkészült mű hatalmas társadalmi vitát kavart. A freskó vallásos elmélyedésre való alkalmasságának tekintetében, erősen megoszlottak az álláspontok. Egy ferences szerzetes buszokkal szállította a híveket Jászszentandrásra, hogy hallgatósága előtt, a helyszínen pocskondiázza Aba-Novák és társai alkotását. Sokan próbálták meg elérni, hogy a frissen megszületett művet

124

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

125

azonmód le is verjék a falról, de szerencsére ahhoz már kevesen voltak, hogy céljukat el is érjék.

Czumpf Imre művészbarátja kezébe adatta, a saját magát ábrázoló maszkot? Mivel minden

A három művész közül Czumpf Imre szerepe, javarészt a díszítőfestési feladatokra korlátozódott

jelentős és originális műalkotás létrejöttének elmaradhatatlan feltétele ez a személyes impulzus,

a munkálatok során. „A felavatás a tervezett napon 1933. szeptember 14-én, a búcsú napján

így bizonyos, hogy az Álarcfestő esetében is volt ilyen, de lehet, hogy a konkrét mozgató örök

ment végbe. A sekrestyeajtónál már csengettek a ministránsok, Czumpf Imre akkor hagyta abba

titok marad. Kettejük kapcsolatáról tudni lehet, hogy Czumpf is annak a művészkörnek volt a

munkáját a kórus alatt, és munkaruhában távozott a főajtón.” – olvasható Futó Tibor visszaemlé-

tagja, mely Aba-Novák körül jött létre az 1920-as években. Aba-Novák és kedvese, a követ-

kezésében, aki a helyiség korabeli főjegyzőjeként, egykor napról-napra követte a freskó elkészül-

kező évben már felesége Vulkovic Kató, 1924-ben költöztek el addigi szállásukról, az életre és

tét. A nagy mű tehát megszületett, és a most aukcióra kerülő Álarcfestő valahogy úgy ábrázolja

művészi alkotásra egyaránt alkalmatlan pesti mosókonyhából a főváros közeli Zugligetbe. Egy

Czumpf Imrét festőruhájában, ahogy ekkoriban bárki találkozhatott vele munka közben.

kerthelyiséggel rendelkező vendéglő egyik melléképületében találtak maguknak döngölt földpadlós, az előzőnél lényegesen nagyobb, de még mindig meglehetősen puritán szállást, ahol négy esztendőt töltöttek. A zugligeti időszakban nem csupán a szokásos, intenzív alkotómunkára,

„ A c l o w n m i nt a m űv és z ö na rc k ép e ”

de vidám összejövetelekre is rendszeresen sor került. Ennek a bohém művésztársaságnak volt egyik oszlopos tagja Czumpf Imre (1898–1972), aki a Zugligetből Budapest belvárosába vissza-

2. Pablo Picasso: Ülő Harlequin, (Jacinto Salvadó festő portréja), 1923 Kunstmuseum Basel

Az irónia, a szarkasztikus ábrázolás és a karikatúra már a középkorban is a képzőművészet

költöző, majd Itáliát is megjárt Aba-Nováknak bensőséges jóbarátja maradt a későbbiekben is.

elválaszthatatlan része volt, elég csak a kézzel festett kódexek miniatúráira, vagy tréfás képi lele-

A kortárs visszaemlékezések szerint, Czumpf rendkívül sokoldalú művész volt, aki a festés mellett

ményekben gazdag iniciáléira gondolni. Szabolcsi Miklós írja remek könyvében, hogy a cirkusz,

textil-, bútor-, és díszlettervezéssel, valamint restaurálással is foglalkozott. A jászszentandrási

mint műfaj a 19. század közepétől, rohamos gyorsasággal hódította meg Európát. „Művészetnek

freskók elkészítése során Czumpf volt Aba-Novák úgynevezett technológiai szakembere. Nem az

és testgyakorlásnak, komikumnak és tragikumnak ez a sokfajta és sokértelmű vegyülete, a sok

Álarcfestő az egyetlen mű, amelyen Aba-Novák megörökítette barátját, mert még ugyanebben

ember oly különböző és mégis összegyakorolt együttese sajátos, új romantikát teremtett, talán

az évben festett róla egy gyönyörűséges, ám különösebb szimbolikus utalásoktól mentes, ha-

azért is, mert a színfalak előtti és a színfalak mögötti világ ellentéte a cirkuszban a legélesebb.

gyományos portrét is (Czumpf Imre képmása, 1933, fa, tempera, 60x50 cm, magántulajdon).

A ragyogó, könnyednek látszó, elegáns teljesítmény és a verejtékes előkészület, a minden földi

4. Felice Casorati: Maszkok, 1921 magántulajdon

törvényt a porondon legyőzni látszó emberek és a porondok mögött esendő, fáradó, féltékeny emberek között feszül ez az ellentét. Az életveszély és a felfokozott szenvedélyek légköre erotiká-

A k épkutatás útjai

val, helyenként sajátos obszcenitással is teli.” (Szabolcsi 1974, 17.) A cirkusz ragyogó világának

3. Aba-Novák: Czumpf Imre képmása, 1933 magántulajdon

mindig sajátos kelléke volt a maszk és az arcfestés, mely már az ókori tragédiák és komédiák

Egy műtárgy történetének kutatását, beazonosíthatóságát nagyban befolyásolja, hogy a rá vo-

állandó eszközeként is ismert. A valamit utánzó művész, azaz a mimikus, kénytelen álcát, valódi

natkozó adatok milyen torzulásokat szenvedtek az idők során. Minden festmény és szobor ese-

énjét másra cserélve elrejteni, azaz mimikrit használva mutatni másnak magát. Aba-Novák festői

tében fontos adalék a művész szándéka szerinti címadás, melyet a mű eredeti megnevezéseként

életművének jelentős és hangsúlyos része foglalkozik a cirkuszok világával. A művész ebben a

szokás számon tartani. Az 1933-as Álarcfestő esetében, zavaró momentumként merül fel, hogy

témában az élet teljességének az egyik szimbólumát látta, és festmények sorozatain mutatta

van egy azonos-hasonló című, szintén Aba-Novák-mű 1941-ből. A két festményre vonatkozó

be, a cirkuszvilág érmének szikrázóan gazdag és csillogó előlapját, valamint a manézs mögötti

információk, kiállítási megjelenésükre vonatkozó adatok egy része, a szakirodalomban össze-

rögvalóságot hűen ábrázoló hátlapját egyaránt. A művész és a bohóc azonosítása már a 19.

keveredett. Szinte bizonyos, hogy a művész 1942-es emlékkiállításán, nem az előző hónapban

században megtörtént, mégpedig az egyik leghíresebb francia szimbolista költő életművében.

ugyanitt, a budapesti Nemzeti Szalonban már szerepelt 1941-es Álarcfestő lett újra bemutatva,

„Baudelaire-nél a clown már nem gonosz ember, nem torz jellem, nem is bohém játékos és nem

hanem az 1933-as “eredeti”. Ezt a teóriát erősíti az a tény is, hogy a gyűjteményes kiállítás kata-

is holdvilágos álmodozó már – a művészet és szépség mártírja, a Művész az értetlen világban.”

lógusának szerkesztői, láthatóan igyekeztek időrendben felsorolni a művész festményeit és az itt

(Szabolcsi 1974. 21.) Úgy tűnik, hogy Aba-Novák nagyon jó barátságban lehetett Czumpffal,

szereplő egyetlen Álarckészítő cím, az 1930-as évek művei között került besorolásra, nem pedig

ha épp őt szerepeltette, mégpedig beazonosítható módon az Álarcfestőn. A modern világ egyik

az utolsó festmények társaságában. A kutatás során felmerült annak a lehetősége is, hogy a ma

toposzává vált megnemértett művészt a maszk helyettesíti, ezen az úgynevezett barátságképek

Álarcfestő vagy Álarckészítő címen ismert tempera, eredetileg az Önmaszk elnevezést kaphatta

közé tartozó különleges darabon. Aba-Novák itt “rangrejtve”, de mégis valóságos jelenlévőként,

a művésztől. 1934 tavaszán, Aba-Novák öt temperájával vett részt a Nemzeti Szalon Tizennyolc

csalóka, látszólagos mivoltában mutatkozik, hasonlóan A művész felesége és leánya című,

magyar művész kiállítása című tárlatán, melyek egyike Önmaszk címen szerepelt a kiállítás kata-

híres, 1935-ben alkotott képéhez. Itt a szeretteit óvó és védő hatalmas, magas támlás, kék fotel

lógusában. A kép kétezer koronás áron került bemutatásra ekkor. A jelentősnek számító összeg

és a ráaggatott, Aba-Novák arcmását mintázó maszkok jelképezik a művész apát és férjet. Aba-

azáltal nyer fontosságot, hogy a kortárs művek “beárazása” ebben az időszakban főképp azok

Novák e művén az egymástól nagymértékben különböző társadalmi szerepeket próbálta közös

technikája és mérete alapján történt. Aba-Novák esetében például, a nagyobb méretű temperák

nevezőre hozni, egy rendkívüli műalkotás segítségével. Hasonló jellegű, gondolatiságú festmény

témától függetlenül, közel azonos és meglehetősen magas árakon kerültek eladásra az 1930-as

lett a Czumpf Imrét Aba-maszkkal ábrázoló Álarcfestő is, melyen a művész, talán a barátság

években. A valóságban elképesztően nagyméretűnek és mégis tökéletesen arányosnak tűnő,

mindkét félre gyakorolt személyiségformáló erejét öntötte jelképes formába.

fantasztikusan élénk és erőteljes színekben pompázó monumentális tempera, mely szinte élet-

5. Aba-Novák Vilmos: A művész felesége és lánya, 1935 magántulajdon

nagyságban ábrázolja Czumpf Imrét, amint kezében tartja az Aba-Novák arcvonásait mintázó élénksárga maszkot, egyetlen kiállítási cédulát őrzött meg a hordozóanyagául szolgáló fatáblája A b a -N ov á k é s C z u m pf

hátoldalán. Ez pedig az említett 1934-es tárlat etikettje, melyen jól olvashatóan szerepel a mű eredeti címe: Önmaszk. „...a kép léptéke, azaz a festő mondanivalója álljon egyenes arányban

Úgy tűnik, hogy az Álarcfestő esetében a művész jól látható helyen hagyta a kulcsot, mely

a képfelület nagyságával, annak minden lehetséges dinamikájával.” – olvasható a művész, 1931

alkotását úgymond nyitja, amely a lehetséges legvalószínűbb magyarázatát nyújtja festménye

tavaszán nyomtatásban megjelent Vallomásában, s ez a gondolat, a festménnyel összevetve

létrejöttének. Kérdés azonban, hogy ez a valódi kulcs-e, vagy csak egy a lehetséges megfejtések

nyilvánvalóvá teszi, hogy az Önmaszk fontos, úgy művészi mind emberi szempontból is jelentős

sorában, mely feltárhatja, mi lehetett az a személyes momentum, amely Aba-Novákkal éppen

műnek számított Aba-Novák számára. Rum Attila

126

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

127

79. ‣ GADÁNYI JENŐ (1896-1960)

80. ‣ JOHAN HUGÓ (1890-1951)

Vonalak ritmusa (Fák X.), 1950

Firenze

Pasztell, papír, 30x43,5 cm Jelezve balra lent: Gadányi Jenő 950


Kiállítva: ‣ Gadányi Jenő (1896-1960) emlékkiállítás. Szentendrei Képtár, Szentendre, 1986. augusztus 8. – szeptember 28. katalógus: magántulajdonban lévő képek / 27. ‣ Merítés a KUT-ból IV. Gadányi Jenő (1896-1960) festőművész kiállítása. Haas Galéria, Budapest, 2000. május 11. – június 10. katalógus: 39.

128

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

Lavírozott tus, papír, 32x22 cm Jelezve jobbra lent: Hugó Johan. Jelezve balra lent: Firenze.


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

129

81. ‣ VASZARY JÁNOS (1867-1939) Strand, 1930 körül Olaj, papírlemez, 34,5x49,5 cm Jelzés nélkül Hátoldalon: "Férjem műve özv. Vaszary Jánosné"


Proveniencia:


1. Raoul Dufy: Tengertpart Sainte-Adresse mellett, 1902 Musée des Beaux Arts, Reims

„Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő...” (William Shakespeare: Ahogy

2. Albert Marquet: Homokos tengerpart Les Sables d’Olonne mellett, 1938 magántulajdon

keretező függönyszerű motívum, látványos színpadszerűségével hívja fel magára a figyelmet.

tetszik, II. felvonás, 7. szín, fordította Szabó Lőrinc). A híres angol drámaíró sokat idézett sora, azért kívánkozott a most aukcióra kerülő strandjelenet jelmondatául, mert a képsíkot két oldalról Vaszary viszonylag gyakran élt ezzel a klasszikus megoldással, itt éppen színpompás fürdősátrak foglalják keretbe a közöttük feltáruló látványt, a verőfényben fürdő tengerparton labdázó alakokat. Hasonló kompozíció volt a művész halálakor a festőállványon maradt, „A művész utolsó festménye” címen reprodukált strandkép is, csak azon két fitosorrú stranddáma és egy evezőlapátot markoló matróz látható, két oldalról közrefogva a kép mozgalmasabb középrészét. Az ugyancsak a Révész-gyűjteményből a Magyar Nemzeti Galériába került, Oszlopok a tengerparton című olajképen pedig ókori romokra emlékeztető oszlopsorok vonulnak kétoldalt, egy apró emberi alak fölé magasodva. Alassio, Rapallo, Rimini, Nervi, Viareggio – csak néhány helyiségnév az olasz tengerpartról, melyek a művész számára a színek és formák folyamatosan vibráló kavalkádját jelentették, olyan erőteljes látványélményt nyújtva, hogy az 1930-as években, amikor csak Vaszarynak lehetősége nyílt, a nyár nagyobb részét az itáliai Riviéra valamelyik gyöngyszemén töltötte. Mint a napszámosnak, úgy Vaszarynak is ezek a nyári hónapok jelentették a legintenzívebb munka időszakát, akkor készültek gyönyörű strandképeinek hihetetlen szín- és formagazdag sorozatai. Rimini 1928: „ ...Lila, citromsárga, cinóber, terrakotta, sáfrányszínű pizsamák, – a hölgyek fején átkötött bíbor, sötétkék vagy narancsszínű szalagokkal; atléta férfiak bronz, kékeslila és feketebarna lesüléssel ... És ez az örökké mozgó, lármás, önmagát élő és megsokszorozó tömeg színes kabinok és még színesebb ernyők és vitorlaszerűen kifeszített tendellák közt zajlik ... Talán valamikor napnyugtakor Alexandria fárosza körül, vagy egy nérói cirkusz tájékán lehetett ilyen mozgalmas, színgazdag életet látni. Ez itt a festő bazárja, Mekkája és Szent Gangesze ...A nap lángol és a tenger ontja a hűs szelet. Itt ülök és festek, – mögöttem és körülöttem az elmaradhatatlan érdeklődők, akik ha megszólalnak, mindig csak ezt hajtogatják: bell’colori. A nap fiai, a szín szerelmesei.” – tolmácsolta még friss nyári élményeit Vaszary 1928 szeptemberében hazatérve, a Pesti Napló hasábjain. A felhőtlen öröm pillanatainak újraidézését szolgáló friss képeit, pedig megvásárolhatta a nosztalgiára vágyó úri közönség. Rum Attila

132

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

133


83. ‣ MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900)

Hegedülő fiú

Vázlat a Krisztus Pilátus előtt című képhez

Olaj, fa, 15,5x24 cm Jelezve jobbra lent: Mednyánszky Hátoldalon: hagyatéki pecsét; Leltározta Pálmai József Wien 1919 május, Mednyánszky vázlat 1919 december hó

Ceruza, papír, 21x17 cm Jelezve jobbra lent: Munkácsy Paris



134

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

135

84. ‣ IFJ. MARKÓ KÁROLY (1822 - 1891) Amalfi látképe, 1861 Olaj, vászon, 66x53 cm Jelezve jobbra lent: C. Markó 1861 Hátoldalon felirat: Nostri dies quasi umbra super terrans et non est mora ….Capuziner … Amalfi


Amalfi az 1880-as években

136

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

137

85. ‣ MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852-1919) Felszámolt trén, 1914 Olaj, vászon, 70,5x100,5 cm Jelezve jobbra lent: Mednyánszky 1914


1. Vaszary János: Elesett huszár a limanovai csatatéren, 1915 körül lappang 2. A futó ellenség mögött. Egy tüzértiszt felvétele. Az érdekes újság harctéri képeiből, 1914

M

ednyánszky különös érzékenységgel fordult az emberi „matéria” természete felé. Elsősorban az élet perifériára szorult, önmagát felszámoló, csupán a hús-vér emberi lét dimenziójában „vegetáló” útszéli csavargók és törvényen kívüli karakterek érdekelték. A témát azonban korántsem a századforduló szentimentális romantikájával, vagy leíró jellegű realizmusával közelítette meg. A sokszor álságos szociális érzékenységét mellőzve, a természet misztikus ereje, valamint az emberi lét elemi-materiális vonatkozásaira csupaszított valóság közötti kérlelhetetlen alárendeltség drámája foglalkoztatta. „Minden földi iránt el kell tompulni, hogy minden magasabb iránt felébredhessünk!” – írja naplójában. Mintha az eleve elrendeltetés isteni, misztikus hatalma által vezérelt erő játszana modelljeivel, akik magatehetetlenül kiszolgáltatottak ennek a hatalomnak. Magárahagyatottság és tehetetlenség lengi körül figuráit. E téma kimeríthetetlen forrását jelenti Mednyánszky számára az I. világháború öt éve. Meller Simon 1919-ben így vélekedik Mednyánszky képeivel kapcsolatban: „A háborús élet nagyban olyan volt, mint az ő csavargóinak élete kicsinyben: az ember elszakadt talajától, és tömegekben vándorolt egyik ország határától a másikig, a földön hált és sajkából evett, a gyújtogatás és öldöklés nem volt immár bűn, s a törvény meghajolt a bátorság előtt.” Épp ezért sem véletlen, hogy lelkesedése töretlen marad szinte a háború végéig, s csupán sebesülései, elmélyülő betegsége volt képes távol tartani a festőt a frontvonalak zajától és borzalmaitól. „Társait elbűvölte igénytelen jóságával, önfeláldozásra kész udvariasságával a hadi sajtószálláson (…), senki a fáradalmakat, a gyaloglást, a kényelmetlenségeket, a nélkülözést jobban nem bírja, mint ő. Gyalog, kocsin, autón száguldozik egyik csatatérről a másikra s már repülőgépen is rajzolt.” A háborút nem a hősiesség színtereként fogta fel Mednyánszky. Sokkal inkább egy olyan közegként, melyben a természet és az emberi jellem korábban megfigyelt mozgatóerői drámai sűrítettségben vannak jelen. A harctéren készült vázlatokat, valamint az azokból készülő olajfestményeket is ez a már-már mazochista erő hatja át – az emberi méltóságuktól, akaraterejüktől és belső tartásuktól megfosztott magatehetetlen katonákat, vagy éppen a mindent maga alá gyűrő természet erői által oszlásnak induló tetemek motívumait ragadja meg. Mintha egy ellentétes pályát járna be Mednyánszky, aki lelki és szellemi értelemben is felszabadulva az individuum hatalmától, és a társadalmi konvencióktól egyre nagyobb élvezettel és örömmel ábrázolja a földi lét siralomvölgyének addigi legborzalmasabb színpadképét. Ugyanakkor festői értelemben is ez az az időszak, melyben a maga totalitásában kiteljesedik Mednyánszky művészi szándéka: mint matéria a képre felhordott festék, egylényegűvé válik a természet és a háború pusztító ereje által magatehetetlenné vált ember szerves matériájával. A magára hagyott, szétvert trén motívumát is a legegyszerűbb eszközökkel ragadja meg a művész. Szinte ecsetrajzzá egyszerűsödik a kép, melyen a fekete festék „beleég” a fehér vászon felületébe. Kaszás Gábor

138

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

139

86. ‣ SCHAÁR ERZSÉBET (1908-1975) Férfifej Bronz Magasság: 38,5 cm



‣ Schaár Erzsébet szobrászművész kiállítása.

Műcsarnok Kamaraterem, Budapest, 1960.

87. ‣ VEDRES MÁRK (1870-1961) Álló fiú, 1914 Bronz Magasság: 63 cm Jelezve a talapzat oldalán: Vedres Márk



‣ Heitler László: Vedres Márk. Corvina Kiadó, Budapest, 1973. 22. kép

140

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

141

142

88. ‣ TÓTH MENYHÉRT (1904-1980)

89. ‣ MOLNÁR C. PÁL (1894-1981)

Virágcsendélet kulaccsal, 1957

Olasz város

Olaj, papír, 42,5x27,5 cm Jelezve balra lent: TM 57

Olaj, fa, 53,5x63 cm Jelezve balra lent: MCP



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

143

90. ‣ BASILIDES BARNA (1903-1967) Tengerparti sétalovaglás Olaj, vászon, 91x75 cm Jelezve jobbra lent: Basilides Barna


1. Jean Théodore Dupas: Lovashintó magántulajdon 2. Lovasviselet az1930-as években 3. Basilides Barna: Vadászat magántulajdon

Egy m o d er n kla s s z i ku s – Ba s i l ide s Ba r n a st ílu sá ró l

Az 1925-ben a Képzőművészeti Főiskolán diplomát szerző Basilides Barna konzekvens művész volt, egyedi stílusa már pályájának kezdetén, az 1930-as évek elején kiforrott. Választott témái, rajzossága, az olasz Novecento klasszicizmusával rokon stílusa miatt, Gerevich Tibor már akkor a római iskola „útitársának” nevezte Basilides Barnát, mikor a festő még nem nyerte el római ösztöndíját. Később, 1939-1940-ben már igazi „rómaisként” tett körutazást Olaszországban. „Nincsenek korszakai: a különböző évjáratú festményei időrend nélkül is megférnek egymás mellett a falon. Mindez festői sajátosságának fontos jellemzője. Fejlődése nem a periódusok váltakozásában, hanem a kompozíciók újabb ötleteiben, még inkább az újabb gondolatok megfogalmazásában rejlik.”– írja Frank János a művész 1966-os retrospektív kiállítása kapcsán. Az a rt d ec o h at á sa

A Tengerparti sétalovaglás párdarabja Basilides életművében a Vadászat című kép, mely mind méretében, mind kompozíciós megoldásában nagyon hasonló. Basilides életművében nem ritka egy-egy téma azonos kompozíció mentén való kidolgozása. Közismert, hogy munkamódszere időigényes volt, minden alkotásán türelemmel, hosszasan, rendszerint hónapokig dolgozott. Így szinte biztosra vehető, hogy párhuzamosan festette a két képet. A lágy színek és a dekoratív, rajzos táji elemek is mélyebb rokonságot sejtetnek a két kivételes alkotás között. Jelen képünk szereplői elegáns, a harmincas évek jellemző lovas öltözékében, zsakettben, csizmában sétalovagolnak a tengerparton. A kezdeti luxusművészetből idővel a hétköznapokba is átszüremlett „áramvonalas formavilág”, az art deco stílusa tökéletes eszköztárat biztosít Basilides harmincas években készült műveihez, melyeket a modern dekorativitás és optimista életszemlélet jellemez. A Tengerparti sétalovaglást a teljesen síkban tartott tiszta vonalvezetés, finom stilizálás és elegáns rajzkultúra teszi az életmű egyik kiváló darabjává. Hársfalvi Magdolna

144

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

145

146

91. ‣ TIBOR ERNŐ (1885-1945)

92. ‣ SZANTRUCSEK JENŐ (1903-1965)

Színes vitorlák

Bretagne-i kikötő

Olaj, vászon, 65x80,5 cm Jelezve jobbra lent: Tibor Ernő

Olaj, vászon, 100x80,5 cm Jelzés nélkül



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

147

148

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

149

93. ‣ SZŐNYI ISTVÁN (1894-1960) Ponte Cestio (Olasz város, Róma) Olaj, vászon, 54x67,5 cm Jelezve balra lent: Szőnyi I.


„ O l a sz o r sz á g t e r m é sz e t e se n a l e g n agyo b b b e n yomás t tette rám”

„Mikor 1929-ben ösztöndíjat kaptam Rómába, azzal az elhatározással mentem le, hogy hosszú időt, esetleg éveket töltök ott el s a munkához szükséges minden felszerelésemet magammal vittem” – emlékezett vissza Szőnyi az olasz fővárosban eltöltött időszakra.” Olaszország természetesen a legnagyobb benyomást tette rám, nemcsak a múzeumok és a műkincsek, hanem az egész eleven és könnyed élet, a változatos és meglepetéseket tartogató olasz táj, a határtalanul mélységes itáliai ég, az egész olasz miliő”.1 Szőnyi István Gerevich Tibor, a Római Magyar Akadémia igazgatójának meghívására érkezett Rómába. Tanítványaival, Aba-Novák Vilmossal és Patkó Károllyal ellentétben Szőnyi csupán néhány hónapot töltött az örök városban, majd családjával együtt visszatért zebegényi otthonába. Így igazi kuriózum, ha felbukkan egy-egy olyan alkotás, amely a művész római tartózkodására reflektál. P o n t e C e st io

A Ponte Cestio a Tevere folyón átívelő ókori kőhíd, mely a Róma szívében található apró szigetre, az Isola Tiberinára vezet. Szőnyi festményén a Ponte Cestio mellett a Basilica di San Bartolomeo all’Isola timpanonos homlokzatát és tornyát ismerhetjük fel. A Tevere antik hídjai, valamint az Isola Tiberina népszerű motívumok voltak az öszöndíjas művészek körében. Aba-Novák Vilmos más szögből festette meg a Ponte Cestiót, mint Szőnyi, de a jellgezetes híd és a Bartolomeo torony körvonalai egyértelműen felismerhetőek; az Isola Tiberina másik oldalán lévő Ponte Fabriciót pedig Patkó Károly örökítette meg. Kelen Anna 1

Szőnyi István önvallomása. Kortárs V. évfolyam, 1961. augusztus. Közzétette Tóbiás Áron. 281. oldal

1 2 3

4

5

1-2. A Ponte Cestio napjainkban 3.

Az Isola Tiberina és a Ponte Cestio

4.

Patkó Károly: Isola Tiberina, 1929

5.

Aba-Novák Vilmos: Ponte Tevere, 1929

150

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

151

152

94. ‣ PEKÁRY ISTVÁN (1905-1981)

95. ‣ BALÁZS JÁNOS (1905-1977)

Téli falu, 1965

Álom

Olaj, vászon, 36x58 cm Jelezve balra lent: 19 Pekáry 65

Olaj, vászon, 38,5x53,5 cm Jelezve jobbra lent: Balázs J.



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

153

96. ‣ ABA-NOVÁK VILMOS (1894-1941) Almaszüret, 1924 Olaj, vászon, 60,5x80,5 cm Jelzés nélkül


Kiállítva:

‣ Aba-Novák emlékkiállítás. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest – Damjanich Múzeum,

Szolnok, 1962. katalógus: 34. 1. Aba-Novák Vilmos és Kraszna-Kultsár József író sakkozik, 1923 Fotó: André Kertész


‣ XXX. Csoportkiállítás. Aba-Novák Vilmos, Feszty Masa és Patkó Károly festőművészek és a XIX. század mestereinek kézrajzai. Ernst Múzeum, Budapest, 1924. október, katalógus: 86. (Szüret címmel) Reprodukálva:

‣ Molnos Péter: Aba-Novák. Népszabadság Könyvek, Budapest, 2006. 58. kép

1

Az izmusok „szenzuális” törekvéseivel szemben felerősödő neoklasszicizmus egyik legjelentősebb

2

hazai csoportját a Szőnyi István köré szerveződő művésztársaság jelentette az 1920-as évek elején. Bár a csoport klasszikus festészet iránti csodálata megkérdőjelezhetetlen, ezek a fiatal festők mégsem fordítottak hátat a korábbi évtizedek progresszív eredményeinek. A Nyolcak, valamint a 1910-es évek második felében fellépő „Fiatalok” törekvéseit folytatva kiválóan ötvözték Cézanne analitikus szemléletét a reneszánsz festészet kompozíciós gyakorlatával. Képeiken „nyilvánvaló a cézanne-i tektonika külsőséges reneszánsz foglalata.” – írja szándékaikról Kállai Ernő. A jellemzően műtermi körülmények között készült alkotásaik többnyire mitologikus-biblikus témájú festmények, melyek azonban messze kerültek a hétköznapi élet közvetlenségétől. Szőnyi körének úgynevezett Árkádia festészete 1923 környékén lépett új stádiumba. A korábbi műtermi jeleneteket, és azok kortalan, időtlen szcénáját a hétköznapi valóság váltja fel. A váltás nem volt éles. Az aktábrázolások fokozatosan eltűntek, hétköznapi jeleneteknek, munkaábrázolásoknak adták át a helyüket. A képek szereplői hús-vér emberekké váltak, míg a kompozíciók témájává a természet és az ember kapcsolata vált. A kortárs tematika azonban továbbra sem a városi, hanem az egyszerű paraszti életet jelenti. Az erős érzelmi töltést idilli hangulat, a drámai mozgalmasságot pedig derűs nyugalom váltotta fel. Az Almaszüret rafinált fényviszonyai még a korai műtermi kompozíciók reminiszcenciáit viselik. A természeti közegre jellemző szórt fény helyett, továbbra is a késő-reneszánsz és barokk festészetre jellemző irányított megvilágítás eszközét használja Aba-Novák. Ez utóbbi tökéletes

2. Patkó Károly: Gyümölcsszedők, 1923 magántulajdon

lehetőséget nyújt számára, hogy figurái plasztikus, erőteljes formáit kiemelje. Mindennek persze ára is van: a képen felbukkanó alakokat továbbra is színpadszerűen kell beállítania a mesternek. Az egyes motívumok plasztikai értékeinek egyértelművé tételéhez az alakcsoport körültekintő megkomponáltságára van szükség. Ugyanakkor a monokróm színhatású műtermi alkotásokkal szemben, tágabb lehetőség nyílik a színezés lehetőségeinek kiterjedtebb alkalmazására. A későbbi Aba-Novák képekre olyannyira jellemző sziporkázó kolorit már itt is felbukkan, a háttérből érkező ellenfény által létrehívott hideg és meleg színárnyalatok játékában, de megmutatkozik Aba-Novák finom rajzkészsége is a festményen. Néhány jellemző részlet kiemelésével a festő képes erőteljes plasztikai erőt kölcsönözni figuráinak. Nem véletlen, hogy már ebben az időszakban, Aba-Novák 1924-es Ernst Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából Lázár Béla őstehetségnek nevezte a festőt, „ … aki a formai felépítés biztonságával és a természet átértékelésével és megszerkesztésével tiszta képszerű hatásokat és nemesen összehangolt egységeket, erőteljes plasztikai formákat állít elő, mindig tudatosan és mindig ösztönszerű biztonsággal, a maga egészséges erejében dúskálva.” Kaszás Gábor

156

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

157

158

97. ‣ GÁBOR MÓRIC (1889-1987)

98. ‣ IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (1867-1940)

Asztali csendélet, 1972

Virágcsendélet, 1938

Olaj, farostlemez, 51x32,5 cm Jelezve jobbra fent: Gábor Móricz 1972

Olaj, vászon, 80x59,5 cm Jelezve jobbra lent: Iványi Grünwald Béla 1938



vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

159

99. ‣ BASCH ANDOR (1885-1944)

100. ‣ CSÓK ISTVÁN (1865-1961)

Gyümölcscsendélet, 1937

Rózsák, 1907

Olaj, fa, 46x55 cm Jelezve balra lent: Basch 37

Olaj, vászon, 60,5x72 cm Jelezve balra lent: Csók I. Paris 1907 Jelezve balra fent: Dr. Ágai Adolf emlékezetére

Proveniencia:

‣ Dr. Ágai Béla, majd Dr. Ágai Béláné, Becsky Ida gyűjteményéből Feltehetően kiállítva:

‣ A Művészház nemzetközi impresszionista kiállítása,

Művészház, Budapest, 1910. április – május, katalógus: 7. (Csendélet címen) Kiállítva:


160

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z


‣ Ausstellung Ungarischer Maler. Ausstellunggebäude Kurfürsterdam, Berlin,

1910. február 5. – március 3. katalógus: 3. (Rózsák vázában címen) ‣ Csók István kiállítása. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, Műcsarnok, Budapest, 1914. katalógus: 99. (Rózsák címen, Dr. Ágai Béla tulajdona) ‣ Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Új Magyar képtárának katalógusa. Budapest, 1928. katalógus: szám nélkül (Rózsák címen, Dr. Ágai Béláné, Becsky Ida úrnő letéte)

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

161

Rip p l- Rónai Józs e f fe s t m é n ye i

Rippl-Rónai József: Jelenet gróf Somssichék kertjében, 1912-1913 Musée d'Orsay, Párizs

164

Rippl-Rónai József: Menetelő francia katonák, 1914 Musée d'Orsay, Párizs

vir ág

judit

galéria

Rippl-Rónai József: Enteriőr zöld karosszékkel, 1910 MUMOK - Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig, Bécs

és

aukcióshá z

Rippl-Rónai József: Sárga zongoraszoba II., 1909 The Museum of Fine Arts, Houston

v i l ág hí r ű m ú z e u m o k gyű j t e m é n ye i b en

Rippl-Rónai József: Nő virággal, 1891 Musée d’Orsay, Párizs

Rippl-Rónai József: Nő három leánnyal, 1909 körül Brooklyn Museum, New York

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

Rippl-Rónai József: Böcklin felhők a bogáti kastély felett, 1905 körül Yale University Art Gallery, Boston

165

101. ‣ RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861-1927) Társaság a kastélyparkban, 1907 Olaj, karton vászonon 50x70 cm Jelezve balra lent: Rónai


Reprodukálva:

‣ Modern Magyar festészet 1892-1919.

2. Édouard Vuillard: Kertben, 1898 National Gallery of Art, Washington

szerk: Kieselbach Tamás. Kieselbach Galéria, Budapest, 2003. katalógus: 107. ‣ Rippl-Rónai 150'. 150 éve született Rippl-Rónai József - emlékkiállítás. Kaposvár, Agóra Kultúrális Központ, 2011. 90. oldal

A

3. Pierre Bonnard: Kerti jelenet, 1901 Kunsthaus, Zürich

m íg Fülep Lajos 1910-ben még örömmel üdvözölte Rippl-Rónai festészetében a legmodernebb tendenciákat, addig másfél évtizeddel később Kállai Ernő már a nagy modern magyar mester túlságosan is erős dekoratív hajlamait tette szóvá. Egy azonban biztos, Rippl-Rónai első kukoricás képei az 1900-as évek utolsó harmadában nemcsak az akkori legfrissebb párizsi és müncheni törekvésekkel állíthatók párhuzamba Matisse-tól Mondrianon át Kandinszkijig, de Magyarországon is nagy sikert arattak. A jól ismert és kiforrott 1910-es évekbeli kukoricás képek felől nézve lehet különösen érdekes a Társaság a kastélyparkban is, amely éppen abban az időszakban keletkezett, amikor a festő kifejlesztette a védjegyévé és sikerének kulcsává váló stílusát. A kastély 1907-ben még kissé impresszionisztikusan, sőt a naturalistáktól sem idegen módon jelenik meg, az előtérben azonban a festői tér, finoman ugyan, de már kezd elemeire bomlani, láthatóvá és képalkotó tényezővé válnak ugyanis az ecsetvonások, a „pointilista” pöttyök, amelyek már markánsan elválasztják a művet az 1900-as évek első felének szimbolista hangulatú életképeitől. A Társaság a kastélyparkban tehát éppen abban az időszakban keletkezett, 1906 és 1908 között, amikor Rippl-Rónai kritikai és anyagi szempontból is sikeres, befutott művész lett, akinek vásárolják a képeit, aki elegáns műtermet bérel Budapesten, és aki Kaposváron főúri villát vásárol magának. A kukoricás képek sikere amúgy annak köszönhető, hogy Rippl-Rónai ki tudott alakítani egy sajátosan magyar modernizmust, amivel már 1902-es kaposvári letelepedése óta kísérletezett, és aminek az volt a célja, hogy ötvözze a modern francia festészetet a hazai igényekkel és elvárásokkal. Az 1900-as évek elején Rippl-Rónai még leginkább Gauguin és a nabis, Vuillard és Bonnard szimbolista ihletésű festészetével tudott azonosulni, tehát annak honosításával próbálkozott, 1906-ban azonban megérkezett Nagybányára és Budapestre, Matisse is Czóbel Béla közvetítésével. Rippl-Rónai ugyan nem rajongott Matisse-ért, de érzékelte, hogy újra divatba jött a kissé „megvadított” pointillizmus, amivel az 1890-es években nemcsak Bonnard és Vuillard, de ő maga is kísérletezett. Rippl-Rónai kukoricás képei így tulajdonképpen a Fauve-ok esztétikájának fényében nyúltak vissza saját, korábbi modern kísérleteihez, amelyeket kezdetben – ahogy ez a Kastélyparkon vagy párdarabján, a Körtvélyesi kastélyon is látható – még igyekezett a magyar esztétikai horizont naturalizmusához igazítani. Amíg Rippl-Rónai korábban inkább portrékkal és interieur-ökkel kísérletezett, addig a MIÉNK 1908-as tárlatán már négy kastélya is szerepelt: a Munkácsi sárga kastély, a Szirmay kastély, a Virágos úri kert és a Kastély előtt. A Szirmay kastély azonos a már említett 1907-es Körtvélyesi kastéllyal, amit Rippl-Rónai idejében éppen Lesznai Anna virágoztatott fel, a munkácsi kora barokk Rákóczi kastély pedig nem úgy néz ki, mint a Rippl-Rónai által elég pontosan megfestett klasszicizáló késő-barokk vidéki kúria az elegáns társasággal. A másik két festmény közül a cím alapján a Kastély előtt lehet azonos képünkkel, amelyen egy meglehetősen népszerű magyar kastély-típus jelenik meg, a festői hangsúly azonban inkább a kerti jelenetre, illetve magára a kertre helyeződik, ugyanúgy, mint később a Geszti kastély megfestésekor, amit vélhetően a Tisza-család megbízásából festett, de ekkoriban már dolgozott a Telekieknek, a Zichyknek és az Andrássyknak is. Rippl-Rónai magyar kastélyai és kastélyparkjai kiválóan mutatják, hogy az 1906-os kiállítás kapcsán felvállalt „nemzeti” festészeti program remekül működött, hiszen 1906 után már nemcsak kisvárosi életképeket festett, hanem főúri kerteket és társaságokat is, amelyekben ő maga is otthonosan mozgott. Dekoratív, és a reprezentáció tekintetében naturalista, vagyis a jeleneteket és a szcénákat valósághűen ábrázoló, de stílusában mégis franciásan modern festményei ugyanis éppoly kedveltté váltak a polgári szalonokban, mint a főúri kastélyokban. Kaszás Gábor

166

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

167

102. ‣ ZIFFER SÁNDOR (1880-1962) Virágok a művész kertjében (Kannavirág, Canna Generalis), 1930 körül 1. Vincent van Gogh: íriszek, 1889 J. Paul Getty Museum, Los Angeles

Olaj, vászon, 100,5x55,5 cm Jelezve balra fent: Ziffer Sándor

1 2


Z

2. Franz Marc: Kis kompozíció III, 1914 magántulajdon

3

3. Ziffer Sándor: A festő kertje, 1933 magántulajdon

i ffer Sándor az I. világháborút köve-

festett tobzódó színvilága, a felület nyugtalan

tően végleg letelepedett Nagybányán.

vibrálása az 1930 körül készült monumentális

A Párizst és Németországot is megjárt

hangsúlyú tájképeinek közvetlen rokona, a

művész visszavonulása azonban nem jelentette

művész gyakran ámulatba ejtő festőiségének

elszigetelődését a nagy kulturális centrumok-

érett példánya. „A kis műteremnek is kék volt

tól. Az 1920-as években többször kiállított

a színhangulata - tárta fel Ziffer műhelytitkát a

Németországban – Berlinben és Hamburgban.

festőtárs lncze János -, a mester palettáján is

1927-ben törzstagjává választotta a KUT, s

kék festékből volt a legnagyobb kupac. Mikor

annak több tárlatán is részt vett, illetve a Fel-

új képet kezdett, ezzel kontúrozott, és több

sőbányáról ismert barátok, Aba-Novák Vil-

képet láttam teljes egészében ultramarinnal

mos, Kelemen Emil és Patkó Károly oldalán az

megfestve. Ezekre megszáradásuk után ment

Ernst Múzeumban is szerepelt kollekciójával

rá a sárgákkal meg a többi színnel. Az egymást

ugyancsak 1927-ben. Stílusa a posztimpres�-

fokozó, kiegészítő színek hatását nagyon

szionizmus irányától az expresszionizmus felé

változatossá tette az is, hogy a kékre itt-ott

mozdult el az 1920-as évek elején. Erőteljes

lazúrosan, másutt vastagabb rétegben festett

önkifejező erejét pedig a kubizmus síkokban és

rá, néhol hagyta a kéket kikandikálni.”

tömbökben gondolkodó komponálási gyakor-

A „zifferes” hideg kékek és zöldek és ezek erő-

latával igyekezett kordában tartani. Vehemens

teljes komplementer kontrasztjai ekkor jelennek

habitusából táplálkozó festőisége magával

meg a konstruktív szerkezetű kompozícióiban.

ragadta a Nagybányára érkező fiatalokat is.

Mesteri megoldásokat talál arra, hogy hogyan

Bár a művésztelep életében csak kis mértékben

fokozza „hideg izzássá” az egymás mellett ör-

vehetett részt, mégis a korszak meghatározó

vénylő mély kobaltok, ultramarinok, lilák és

pedagógusa lett, annak ellenére, hogy mind

oxidzöldek árnyalatait. De ugyanezt a hatást

Thorma János, mind pedig Krizsán János tar-

éri el a meleg színtartományban is, amikor a

tott befolyásának megerősödésétől a tanítvá-

sárgákba, narancsokba ágyazott vörösek, bor-

nyok körében.

dók lángolnak föl. Ziffer ugyanakkor ügyel arra

Az 1930-as évek elején Ziffer motívumkincse

is, hogy ezeket az örvénylő színorgiákat mindig

a képszerkezet konstruktív szempontjai szerint

egy jól szervezett, konstruktív képarchitekturális

némileg átalakult. A figurális kompozíciók he-

egységbe illessze.

lyett festményeinek témája Nagybányára és a

Kompozícióinak feszültségét tovább fokozza

környező vidékre korlátozódott, de a korábbi

hangsúlyos képkivágásaival. Franz Marc-hoz

inspirációk, így a francia fauvizmus, valamint a

hasonlóan sokszor csak a természeti motívum

német expresszionizmus tanulságai egyre ma-

Ziffer Zazar-partján álló házának virágos

egy kis részletére fókuszál, például egy liget

gabiztosabb és érettebb műveket eredményez-

kertje ugyancsak ebbe az új tematikába tar-

aljnövényzetére, egy orgonabokor részletére,

tek a tájkép műfajában is. „Mindig a realizmus

tozik. A ház mögötti színpompás virágágyások

vagy ahogy esetünkben két kannavirágra.

híve voltam; összevontam, stilizáltam, a termé-

egyre gyakrabban bukkannak fel az életmű-

Ebben a fragmentumban fedezi fel azt az élet-

szetesnél erősebb színhatásokra építettem fel

ben. A kert ideális terület a festő lírai habi-

erőt és színbeli szenzációt, amit vehemens,

képeimet, de a valóságtól soha nem tértem el.

tusából adódó dekoratív piktúrának, a széles

izgatott vérmérséklettel él át, és alkotja meg

Tömör formákra, kifejező vonalvezetésre, a szí-

ecsettel felvitt, kifejezetten plasztikus formá-

„Zifferiádáit”. Minden művéből árad a festés

nek fokozására törekedtem, a képet nem egy-

kat kedvelő, zsírosabb festésmódjának. Itt

öröme, a festékanyag szeretete, mellyel a tár-

szer díszítő felületnek is tekintettem.” – vallotta

készülhetett a Virágok a művész kertjében is,

gyi valóságot rögtön színjelenséggé írja át.

Kozma Elzának 1953-ban.

melynek ecsetkezelése, a hideg kékekkel alá-

168

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

Kaszás Gábor

169

103. ‣ ART-DECO GÖMB-EDÉNY BOHÓCFEJJEL, 1913


‣ Csenkey Éva-Hárs Éva-Weiler Árpád: Zsolnay. A gyűjtők könyve.

Formaterv: Mattyasovszky Zsolnay László Porcelánfajansz, formába préselt részekből összeállítva. Opak és transzparens, színes eozinmázak fedik. Felülete magas fényű, erősen színváltó. Fazonszám: 8633 Magasság: 52 cm Jelzés: domború körpecsét

Corvina Kiadó, 2003. 175. ábra ‣ Romváry Ferenc: Zsolnay. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., 2011. 89. oldal Párdarabja reprodukálva és kiállítva:

‣ Dr. Kovács Orsolya: Hagyomány és innováció. A Zsolnay kerámia világa.

Semsey Andor Múzeum, 2016. 64. oldal, 2016. június 24. - szeptember 25. ‣ PANORAMA: Architecture and Applied Arts in Hungary 1896-1916, Museum of Contemporary Art, Sapporo, 1996. 376. ábra, kiállítva: 1996. május 12. - június 16. ‣ Zsolnay. Ungarische Jugendstilkeramik. Österreiches Museum für angewandte Kunst, Wien, 130. ábra, kiállítva: 1986. április 16. - július 6.


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

171

104. ‣ ORBÁN DEZSŐ (1884-1987) Parkrészlet, 1911 körül Olaj, vászon, 67,5x86,5 cm Jelezve jobbra lent: Orbán

Kezdő ár: 2 400 000 Ft / 7 869 EUR Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft Estimated value: 13 115 – 19 672 EUR 1. A körtvélyesi kastély hátsó kertje, 1910-es évek magántulajdon


2. Körtvélyesi képeslap Lesznai Anna kézírásával magántulajdon

‣ A Nyolcak harmadik tárlata. Nemzeti Szalon, Budapest, 1912. november - december

3. Lesznai Anna bátyjával a körtvélyesi birtokon

4-5. Lesznai Anna Körtvélyesen munka közben, 1930-as évek. Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

portba tartozik és nagy valószínűséggel ki is

zenhat holdas ősparkja, valóságos arborétum

gánya feloldódott, mert a titkokat sorra meg

A művészettörténet éppen azon igyekszik, hogy

volt állítva a Nyolcak említett 1912-es tárlatán.

volt, melyet Lesznai édesanyja álmodott meg

lehetett fejteni. ... A kert a saját birodalma

a művészek által létrehozott csodákat, némi

Orbán Dezső a Nyolcak harmadik és egyben

A színpompás tájrészlet feltehetően Körtvélyes-

és hozott létre. A ritka növényekkel, egzotikus

volt, melyen képzelete mágiájával uralkodha-

magyarázatokkal közelebb vigye az emberek-

utolsó együttes tárlatán, tizenöt festményét,

en született, a Nyolcak művészcsoporthoz tar-

fákkal és különleges virágokkal teli mesevi-

tott. Elvarázsolhatta, és akkor csodálatos me-

hez. Orbán önmagában is gyönyörű tájképét

nyolc grafikáját és két fametszetét mutatta be.

tozó Lesznai Anna birtokán. A mindenki által

lágba, az asszony “lánya születésekor például

sevilág támadt a fák és virágok helyén, mely

így talán tovább gazdagítják az utóbbi évek

A művek java része tájkép volt, csak egy aktos

Málinak szólított művésznő, 1910 körül rend-

egy négyholdas fenyő fasort ültetett olyan kis

megvédte a külső világ félelmetes káoszától.”

kutatásai, melyek szerint a két művész 1910

kompozíció és négy csendélet lazított a tájáb-

szeresen vendégül látta a baráti körébe tarto-

távolságban egymástól, hogy a fák koronái a

(Vezér 1978, 83.) Orbán a Nyolcak 1912-es

körül közösen bérelt műtermet Budapesten;

rázolások túlerején. A kiállítás katalógusában

zó művészeket, s erről Kezdetben volt a kert

magasban összeértek, ezzel mintegy tetőt al-

kiállítási katalógusában, másfél oldalnyi ma-

Kapcsolatuk korántsem volt kimeríthető a

sajnos ez utóbbiak közül egyet sem reprodu-

című regényében részletesen be is számolt.

kotva a fák közötti sétány felett.” (Vezér 1979,

gyarázó szöveggel látta el képeit. Itt arról ér-

barátság fogalmával. Orbán egy feltehetően

káltak, s az azóta eltelt több mint egy évszá-

Gráber Margit pedig a következőképp eleve-

17.) Ebbe az édenkertbe, a művészi alkotás-

tekezett, hogy a művész eredeti szándéka szin-

Lesznairól festett egyik aktképének kiállítását

zad során is csak öt vagy hat tájkép került elő

nítette fel ide fűződő emlékeit: „Lesznai Anna

ra kiválóan alkalmas, szinte paradicsominak

te mindig rejtve marad, az adott mű lényege

a lány családja megakadályozta; állítólagos

ezek közül. Egyik kritikusa a következőket írta

– Máli – körtvélyesi birtokán sokunkat vendé-

mondható körülmények közé csöppent Orbán

csak nagyon kevesek számára válhat nyilván-

szerelmi viszonyukat a festőnő, kora felvidéki

ekkor: „Orbán Dezső szintén meglep erős

gül látott. Rippl-Rónai József nagyon szépen

1909 körül – aki Lesznaival még korábban

valóvá. „...a néző mindig csak egy neki tetsző

társadalmának körképét adó kulcsregényében

fejlődésével. Egy sereg szebbnél-szebb képet

lefestette a kastély hátsó teraszát és előtte a

Czigány Dezső révén ismerkedett meg, a töb-

vagy nem tetsző tájképet fog látni. Hogy úgy

is megörökítette, Orbán Dezsőt Kutas Ödön

állított ki, napsütéses kertrészleteket, egy vég-

virágokat, de számomra a kastély és a kert-

bek által bérelt Szűz utcai műteremlakásban,

mondjam, csak a ténylegesen létező két és az

álnéven szerepeltetve írásában. Ha mindezek

telenbe nyúló perspektívájú hangulatos nagy

je nem ilyen volt. Elvarázsolt kastély volt egy

ahová esti aktrajzra jártak.

esetlegesen érzékeltetett harmadik dimenziót

tudatában nézzük Orbánnak a körtvélyesi kas-

tájképet és két egyensúlyban nagyszerű, egyé-

óriási kert közepén. Sok mindenki megfordult

látja, de nem látja meg azt a negyedik dimen-

tély parkjának színpompás részletét ábrázoló

nileg megkomponált csendéletet. Kiállított

ott: Ady, Kaffka Margit, Lukács György, költők,

ziót, mely a képnek lelki (tehát nem ábrázoló)

festményét, akkor egykori óhajának megfele-

grafikái kitűnő rajztudásáról számolnak be.”

festők, feleségek, szerelmek. Ha telt ház volt,

tartalmát adja... Ezek szerint bár a kép külső

lően, már tényleg nem csupán a tájat látjuk.

(Cserna 1912, 492.) Stíluskritikai alapon, a

huszonketten ültünk az asztalnál.” (Gráber

„A kert a maga titokzatosságával az egyetlen

megjelenése dönti el a kép sorsát, nem az te-

most felbukkant Parkrészlet is ebbe a műcso-

1991, 18.) A kert, azaz a körtvélyesi kúria ti-

hely volt, ahol a kis Lesznai Anna gyermekma-

szi annak lényegét.” (Orbán 1912, 19-20.)

„ K e z de t b e n vo lt a k e rt ”

6. Vállkendőben Lesznai Anna, bátyja Moscovitz Iván lóháton a körtvélyesi birtokon magántulajdon 7. Rippl-Rónai József: A körtvélyesi kastély,1907 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

174

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

Varázs lat és valós ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

Rum Attila

175

176

105. ‣ BENE GÉZA (1900-1960)

106. ‣ MOLNÁR C. PÁL (1894-1981)

Udvar

Olasz kisváros

Olaj, papírlemez, 35x40,5 cm Jelezve jobbra fent: Bene G.

Olaj, vászon, 51x60 cm Jelezve balra lent: MCP



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

177

107. ‣ MOUSSON TIVADAR (1887-1946)

108. ‣ IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (1867-1940)

Mezőn

Mezei virágok

Olaj, papírlemez, 30,5x42,5 cm Jelezve balra lent: Mousson.

Olaj, vászon, 80x60,5 cm Jelzés nélkül



Kiállítva:

‣ Iványi Grünwald Béla (1867-1940) művészeti hagyatékának kiállítása.

Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete, Budapest, 1941. január, katalógus: 27. (Mezei virágok címmel)

178

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

179

109. ‣ PERLROTT CSABA VILMOS (1880-1955) Korcsolyázók a téli Nagybányán, 1934 Olaj, vászon, 59x80,5 cm Jelezve jobbra lent: Perlrott Csaba V. 934. N.B.



‣ Szenvedély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955).

Ferenczy Múzeum, Szentendre, MűvészetMalom, 2015. június 5. - szeptember 6. katalógus: 120.

Max Libermann: Korcsolyázók a Tiergarten-ben, 1923 magántulajdon

180

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

181

182

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

110. ‣ SCHEIBER HUGÓ (1873-1950)

111. ‣ SCHEIBER HUGÓ (1873-1950)

Kávézó hölgy

Mezőn

Gouache, papír, 70x50,5 cm Jelezve balra lent: Scheiber H

Olaj, papírlemez, 33,5x21 cm Jelezve balra lent: Scheiber H



vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

183

112. ‣ EMŐD AURÉL (1897-1958)

113. ‣ SCHEIBER HUGÓ (1873-1950)

Mediterrán táj

Fák

Olaj, vászon, 62,5x75 cm Jelezve balra lent: Emőd

Gouache, pasztell, papír papírlemezen, 58x41 cm Jelezve középen lent: Scheiber H.



184

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

185

114. ‣ MÁRFFY ÖDÖN (1878-1959) Olasz tengerpart Olaj, vászon, 66,5x82,5 cm Jelezve jobbra lent: Márffy Ödön


„Pompás fényvariációkban tündökölnek tengerparti képei. A motívumok határozottan összemosottak, a színek nem a természeti valóság, hanem a képzelet, a bánat, a nyugalom és a vágy színei. Tengerkék és indigókék, gyöngyszürkék, nyugtalanító lilák, sárgák, fehérek, vörösbarnák, narancs és rózsaszínek. Nem anyagszerűek ezek a színek, hanem súlytalanok és illanók. Nem ellentéteikben, hanem egymást kiegészítve élnek.” – Kassák Lajos leírásának részlete Márffy Ödön 1937-1941 között készült tájképeiről. (Kassák 1978. 313.)

Como-i tó, 1930-as évek panorámafelvétel

186

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

187

188

115. ‣ PETTENKOFEN, AUGUST (1822-1889)

116. ‣ MARKÓ ANDRÁS (1824-1895)

Itatás

Beszélgetők a kútnál, 1885

Olaj, fa, 10x16 cm Jelezve jobbra lent: ap.

Olaj, vászon, 76x100 cm Jelezve jobbra lent: And. Markó 1885

Kezdő ár: 300 000 Ft / 984 EUR Becsérték: 600 000 – 1 000 000 Ft Estimated value: 1 967 – 3 279 EUR


vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

189

190

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

117. ‣ BÖHM PÁL (1839-1905)

118. ‣ FÉNYES ADOLF (1867-1945)

Virágárus, 1887

Bárkák a Tiszán

Olaj, vászon, 68,5x55,5 cm Jelezve jobbra lent: Fest: Böhm Pál 87.

Olaj, vászon, 22,5x28 cm Jelezve jobbra lent: Fényes A



vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

191

119. ‣ EGRY JÓZSEF (1883-1951) Csónak a Balatonon Olajpasztell, papír, 56,5x77 cm Jelezve jobbra lent: Egry József Badacsony


Egry József műtermében Gink Károly felvétele

192

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

193

120. ‣ SZADAI LAJOS (1902-1961)

121. ‣ BENE GÉZA (1900-1960)

Faültetők

Akt törülközővel, 1953

Olaj, vászon, 50x41 cm Jelzés nélkül

Tus, papír, 94,5x100 cm Jelezve jobbra fent: Bene G Jelezve jobbra lent: Bene Géza 953 Jelezve hátoldalon: Bene Géza Hátoldalon felirat: Bene Géza 1952 tuss 101x99 lábtörlő nő


‣ Szadai Lajos (1902-1961).


Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2014. március 13. – május 31. katalógus: 15. Kezdő ár: 500 000 Ft / 1 639 EUR Becsérték: 700 000 – 900 000 Ft Estimated value: 2 295 – 2 950 EUR

194

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

195

122. ‣ VÖRÖS GÉZA (1897-1957) Pettyesruhás nő (Női portré, Ülő nő, Fiatal lány pöttyös ruhában), 1933 körül Olaj, vászon, 100x70 cm Jelezve balra lent: Vörös Géza


Proveniencia:

‣ Vörös Géza hagyatékából (1961); László Károly (Carl Laszlo, Basel) gyűjteményéből Feltehetően kiállítva:

‣ Csoportkiállítás. Cserepes István, Erdei Viktor, Förstner Dénes, Istokovics Kálmán, Novotny Emil Róbert,

Vörös Géza festőművészek és Gádor István szobrászművész. Ernst Múzeum, Budapest, 1934. január, katalógus: 41. (Bánat címen) ‣ A Képzőművészek Új Társasága kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest, 1934. április, katalógus: 71. (Bánat címen) Kiállítva:

‣ Vörös Géza emlékkiállítása.

Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a Műcsarnok Kamaratermében, Budapest, 1961. katalógus: 8. (Pettyesruhás nő címen) Kiállítva és reprodukálva:

‣ A László Károly-gyűjtemény. Részletek egy bázeli műgyűjteményből.

Műcsarnok, Fővárosi Képtár, Budapest, 1996. szeptember 10. – október 6. katalógus: 42. (Női portré címen), reprodukció: 110. oldal ‣ Vörös Géza (1897-1957) kiállítás. Blitz a Magángyűjtők Galériája, Budapest, 1997. november 29. - december 31. katalógus: 4. (Ülő nő címen)

Amadeo Modigliani: Nő fekete ruhában, 1918 magántulajdon

196

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z


124. ‣ KÁDÁR BÉLA (1877-1956)

Kompozíció

Ünnep a téren

Pasztell, papír, 49x34 cm Jelezve jobbra lent: MT

Akvarell, papír kartonon, 30x23 cm Jelezve jobbra lent: Kádár Béla


198

vir ág

Proveniencia:


judit

galéria

és

aukcióshá z


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

199

200

125. ‣ GLATZ OSZKÁR (1872-1958)

126. ‣ CSÓK ISTVÁN (1865-1961)

Kislány a kertben, 1934

A gyümölcsösben (Pihenő sokác lányok), 1904 után

Olaj, vászon faroston, 61x45,5 cm Jelezve balra lent: Glatz 1934

Olaj, vászon, 79x74 cm Jelezve balra lent: Csók I. M.



vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

Aukcionálva:

‣ BÁV 13. árverés, 18. tétel Feltehetően kiállítva:

‣ Csók István Emlékkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1965.

katalógus: 63. (Pihenő sokác lányok címmel, Dr. Urbányi Jenő tulajdona)

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

201

127. ‣ ABA-NOVÁK VILMOS (1894-1941) Trabucco, 1930 Tempera, fa, 54,5x68,5 cm Jelezve jobbra lent: Aba-Novák


T ra b u cco

A trabucco faszerkezetű, cölöpökön álló építmény, melyet Olaszország déli partvidékén, főként Abruzzo környékén használtak a halászok. Egyes 18. századi források szerint a környék szeszélyes időjárása tette szükségessé a biztonságosabb halászati módszer kialakítását. A fából készült szerkezet, valamint az erős kötelekből álló halászháló a mai napig is tökéletes védelmet biztosít a tenger vad hullámai ellen. Az Olaszország szerte elterjedt trabucco-k látványa Aba-Novák Vilmost is magával ragadta: jelen festményünkön kívül ismert egy másik is – Öböl, 1930 -, melyen egy trabucco és a mellette lévő halászcsónakok láthatóak. Aba-Novák Vilmos 1928-1930 között Patkó Károly, Pátzay Pál, Molnár C. Pál és Kontuly Béla társaságában töltötte ösztöndíjas éveit a Római Magyar Akadémián. Tanulmányútja nem korlátozódott pusztán Rómára: barátjával, Patkóval hosszas kirándulást tettek Olaszország déli részén, eljutottak egészen Szicíliáig is. Utazásai során Aba-Novák főként motívumokat, benyomásokat gyűjtött, élményeit vázlatfüzetébe rajzolta, majd Rómában, a Palazzo Falconieri műtermében dolgozta ki a végső kompozíciót. 1930-ban egész sorozatot festett az utazás során megismert ódon olasz kisvárosokról, tengerparti kikötőkről és halászfalvakról. „ Nagy k e dv v e l do l g z o m it t ”

„Augusztus 1-éig dolgoztam a nagy képemen, már majdnem készen van. Majd elutaztam Perugiába, kirándulások Assisi és Arezzo, itt rajzoltam. Egy hétig voltam Francavilla al Maréban, itt pihentem. Egy hete pedig San Vitóban vagyok, Francavillától délre 30 km-re. Egy csodálatos halászfalu. Ilyen értelmű akvarellek és rajzok készülnek, ezeket Rómában temperával és olajjal képpé építem ki majd. Nagy kedvvel dolgozom itt, ez egy mesés hely! Halászfalu. Egy hét alatt annyit vázoltam és jegyeztem, hogy akár egy évig emészthetném otthon. Patkó szintén itt van. 1-3. Tabucco napjainkban, Francavilla al Mare és San Vito partjainál

Szerény, de tisztességes mennyiségű koszton élünk, napi 18 lírás panzióban (lakás is), a hőség

4.

levelében Aba-Novák.1

Trabucco, 1960-as évek

–meg vagyok fázva –nem kibírhatatlan – bár nagy.” – írta mesterének, Szőnyi Istvánnak címzett

Kelen Anna 1

204

Molnos Péter: Aba-Novák. Budapest, Népszabadság könyvek, 2006. 36.

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

205

128. ‣ VULKÁNOS VÁZA, ZSOLNAY, 1900 Formaterv: Sikorski Tádé Porcelánfajansz, rátett fülek. A füstoszlopok és a felhők Tiffany-technikával díszítettek. Opak és transzparens eozinmázas kézi festés, az erősen savmaratott felületen a kontúrvonalak fényesen hagyva. Fazonszám: 5996 (nehezen olvasható) Jelzés: domború körpecsét Magasság: 25 cm Restaurált



‣ Csiba Mónika-Stattner Richárd: Zsolnay. A magyar szecesszió mesterművei. Elite Design Kft., 25. ábra

206

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

207

208

129. ‣ GIMES LAJOS (1886-1945)

130. ‣ JÁRITZ JÓZSA (1893-1986)

Párizsi nő

Akt karosszékben

Olaj, vászon, 51,5x39,5 cm Jelezve jobbra lent: Gimes

Olaj, vászon, 61x50 cm Jelezve hátoldalon: Járitz



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

209

131. ‣ MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900) Naplemente, 1873 Olaj, fa, 64,5x99,5 cm Jelezve balra lent: M. Munkácsy


1. A Naplemente hátoldala a „Panama-Pacific International Exposition” kiállítási és vámcéduláival

A kép hátoldalán a San Franciscói “Panama-Pacific International Exposition” kiállítási- és vámcédulái. PROVENIENCIA:

‣ Ifjabb Andrássy Gyula 1896-ban vásárolta a festményt Hollandiában, tőle az 1915-ben Amerikába

került képet Kiss Emil New York-i bankár vette meg az 1920-as években [végleges adásvétel 1926-ban]. A festmény a gyűjtő 1930-as haláláig az ő tulajdona volt. KIÁLLÍTVA:

‣ A budapesti Orvos-szövetség védnöksége mellett rendezett Mű-kiállítás.

Műcsarnok, Budapest, 1902. (Feltehetően azonos: 127. Hazatérés alkonyatkor c. képpel) ‣ Munkácsy Mihály jubiláris kiállítása 1864–1914. Ernst Múzeum, Budapest, 1914. 35. kép (Naplemente címmel) ‣ Panama-Pacific International Exposition, Palace of Fine Arts (Annex Building). San Francisco, 1915. 397. kép (Landscape: Sunset címmel) ‣ Post Exposition in the Department of Fine-Arts. Panama-Pacific International Exposition. San Francisco, 1916. 405. kép (Landscape: Sunset címmel) ‣ Aranykorok romjain. Kieselbach Galéria, Budapest, 2015.

SA N F RAN C I S C O U T C ÁI N / AM ER I KA I DE T E KT ÍV T Ö RT É N E T

A magyar festészet történetének feldolgozása során ma még felbecsülni sem tudjuk azon festmények és egyéb műalkotások számát, melyek a történelem viharaiban nyom nélkül elvesztek. A legfájdalmasabb azzal szembesülni, hogy sok esetben kulcsfontosságú főművek, életműveket a legméltóbb módon reprezentáló alkotások hollétéről emberöltők óta nem tudunk. Az elmúlt évek intenzív kutatásai és a műkereskedelem felhajtóerejének engedelmeskedve manapság egyre sűrűbben térnek haza a világban messzire vetődött magyar művek és egyre gyakrabban örülhetünk elkallódottnak hitt festmények újra felbukkanásának idehaza is. Így van ez tárgyalt művünk, Munkácsy Mihály Naplemente című képével is, amely több mint 100 év elteltével csak napjainkban kerülhetett újra a hazai közönség elé. Bár előkelő, sőt kifejezetten arisztokratikus pedigrét biztosító provenienciája és kivételes kvalitása miatt is a Munkácsy-œuvre egyik legfontosabb alkotásának tekinthető, művészettörténészek generációi nem tudtak róla semmit, nem láthatták, így a festőről szóló újabb szakirodalomban sem találni nyomát.

210

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

211

révén. Laurvik számára a legnagyobb segítséget Andrássy Gyula jelentette, aki nem csupán saját gyűjteményének jelentős darabjait ajánlotta fel a világkiállítás céljára, de – a katalógus bevezetőjében írt szöveg szerint – a gróf Budapesten megjelenő lapjában [feltehetően: Magyar Hírlap] gyűjtőtársait is erre ösztönözte. Andrássy maga végül tizenegy festményét adta kölcsön a kiállításra, köztük Munkácsy Naplementéjét is. Már a kiállítás előkészületeit is zűrzavaros körülmények jellemezték, hiszen Európában ekkor javában zajlott az I. világháború, de ami a közel egy évig tartó tárlat bezárása után következett, az már szinte detektívregénybe illő történet. Az amerikai szervezők gondban is voltak, hiszen kezdetben alig érkeztek műtárgyak a régi kontinensről, s ezért a Palace of Fine Arts épületét több ezer amerikai művésztől származó képpel aggatták tele, a budapesti Műcsarnok méretének mintegy tízszeresét kitevő, végeláthatatlan teremsorokban. Laurvik európai expedíciójának köszönhetően azonban szintén többezres műtárgy együttes érkezett San Francisco partjaihoz, de már jó fél évvel a világkiállítás hivatalos megnyitóját követően. Az erre a célra sebtiben felhúzott

2. A Palace of Fine Arts mögötti kisebb épület, az ún. Annex building, melyben kiállították Munkácsy festményeit is

ideiglenes melléképületben, az ún. Annex-buildingben kaptak helyet a legmodernebb európai alkotások, élükön az olasz futuristákkal, akik ekkor mutatkoztak be Amerikában első alkalommal. Ugyanebben az épületben helyezték el a félezerre rúgó magyar anyagot is, ahol a Nyolcak De nem ez az egyetlen Munkácsy kép, amelyet Amerikába sodort a sors. Némi túlzással

csoport külön termet kapott, „Hungarian Cubists”-felirattal a terembeosztáson. A futuristák

állíthatjuk, hogyha valaki meg akarja ismerni a teljes Munkácsy életművet, jobb ha Amerikában

mellett ők képviselték a legprogresszívebb irányokat a végül mintegy 10 000 műtárgyat felsora-

kezdi, hiszen műveinek jelentős része a tengeren túlra került. Főként amerikai mágnás gyűjtőinek

koztató megakiállításon.

köszönhetően, a magyar festőóriás népszerűsége már életében jelentős volt az új világban, így

A tárlatot kísérő luxus kiadású katalógusban szép számmal reprodukálásra kerültek magyar

amikor 101 évvel ezelőtt San Franciscóban megnyílt a Panama-Pacific International Exposition

művek is, köztük Munkácsy másik kiállított festménye a Pihenés az erdőben (Landscape: In the

címen ismertté vált világkiállítás, – ahol a közel 500 magyar mű közül Munkácsyt csupán két

Woods címen), de a tárlatról sokáig csupán ennyi hír érkezett San Franciscóból. A háborús

festménye reprezentálta, a Naplemente és egy másik tájképes jelenete, – a tárlat katalógusában

viszonyokra hivatkozva az Európából kölcsönzött anyagot nem küldték vissza a szervezők, ezért

megjegyezték, hogy “Az amerikaiaknak csupán Munkácsy neve mond valamit. Ma már úgy tűnik,

egy utótárlat (Post-Exhibition) keretein belül továbbra is kiállították többek között szinte a teljes

hogy bár nem kétséges e művész kiemelkedő jelentősége, de külföldi ünneplése nem a megfele-

magyar anyagot. A magyar képek iránti hazai aggodalom akkor vált igazán indokolttá, amikor

lő okból történt. Most már egyértelmű, hogy nagyméretű, panoráma-kompozíciói, történetmesélő

az Egyesült Államok is belépett a háborúba, így az ennek következtében ellenséges állammá

képei jóval alatta vannak gyönyörű tájképeinek.”

nyilvánított Magyarországot képviselő kollekciót zár alá helyezték. Az Alien Property Custodian

4. Az Érdekes Ujság címlapján Andrássy Gyula gróf, háttérben Munkácsy Naplemente című képe

kezelésébe került, lefoglalt műtárgyak azonban továbbra is kiállításon maradtak egészen az Nem véletlen, hogy Munkácsyt két impresszionisztikus tájképe képviselte, az amúgy, a magyar

1920-as évek közepéig (!!!). Döbbenetes belegondolni, hogy ennek a gazdag, reprezentatív

festészet első jelentős, reprezentatív amerikai bemutatkozójának tekinthető tárlaton. A szervezők

magyar anyagnak a bemutatása csaknem egy évtizedig szakadatlan volt, így a magyar művészet

szép számban kérhettek volna kölcsön Munkácsy Amerikában lévő népszerű zsánerképeiből és

történetében máig a leggrandiózusabb és leghosszabb ideig látható magyar kiállításnak tekint-

történelem ihlette pannóiból is, de a kiállítás fő szervezője, a kifinomult, modern ízlésű norvég

hető az ország határain kívül.

származású kritikus, John Nielsen Laurvik a retrospektív összeállítású, ugyanakkor a legújabb

3. Az 1915-ös San Franciscói világkiállítás panorámaképei

tendenciákat is bemutató magyar kollekciót kivétel nélkül magyarországi gyűjtőktől és maguktól

A San Franciscói Art Institute archívumában több doboznyi dokumentum között, több tucatnyi

a művészektől kölcsönözte a kiállításra. Ebben a grandiózus vállalkozásában minden bizonnyal

levél tanúsága szerint a magyar kölcsönzők hosszú éveken keresztül többnyire eredménytelenül

nagy segítségére volt, hogy egy évvel korábban magyar felesége révén alkalma volt megismer-

követelték vissza a birtokukban továbbra is jogosan lévő műtárgyakat. Csupán azon művészek

kednie a korszak legjelentősebb magyar művészeivel, közvetlenül műtermeikben, illetve gyűjtőik

és gyűjtők jártak jól, akik a trianoni békeszerződés értelmében húzott új határokon kívüli, Ameri-

5. John Nielsen Laurvik és felesége, Pálos Elma 1915-ben

kával szövetségben álló országokban rekedtek, így például Pór Bertalan, csehszlovák állampolgárként már 1920-ban visszakaphatta gigantikus méretű vásznait. Hosszú diplomáciai egyeztetések eredményeképpen végül 1924-ben az amerikaiak visszaküldtek egy nagyobb magyar kontingest. A Világ július 10-én megjelent számában «Nagy hiánnyal érkezett vissza a sanfranciscói kiállítás anyaga» szalagcímen adtak hírt a művek visszaszállításáról, de a teljes műtárgylista – talán örökre – elveszett, így ma szinte lehetetlen azonosítani, hogy pontosan hány és mely művek érkeztek vissza Budapestre. Egy biztos, a Naplemente nem szerepelt a szállítólevélen és nem is hagyta el Amerika partjait. Andrássy Gyula végső elkeseredésében már 1922-ben a New York-i Magyar Konzulátushoz fordult segítségért, kiknek Laurvik – akkor már a San Franciscói Szépművészeti Múzeum igazgatójaként – azt javasolta, hogy forduljanak Kiss Emil New York-i bankárhoz, aki már több magyar mű „kiszabadításában” sikerrel járt. Andrássy a jelek szerint megfogadta a tanácsot, hiszen más dokumentumok tanúsága szerint abba sem ment bele, hogy a magyar anyag bizonyos darabjait New York-ban piacra dobják a túlparti szervezők. A Magyar Művészet című folyóirat 1926-os évfolyamának 2. számában viszont arról olvashatunk tudósítást, hogy éppen a magyar képek iránt rajongó bankár, Kiss Emil tulajdonába került a Naplemente mellett Szinyei Merse Pál – korábban szintén Andrássy gyűjteményét gazdagító – Hóolvadás című főműve is, amely ugyanúgy szerepelt a San Franciscóban rendezett világkiállí-

212

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

213

festményeket, többek között Turner és Rembrandt alkotásait vásárolta meg. Európai rangú és hírű gyűjteménnyé azonban már fia fejlesztette a kollekciót, melynek modernebb karakterét – a magyar anyag mellett – elsősorban a barbizoni festők, Dupré, Millet, Courbet, Diaz de La Peña, Rousseau és Corot festményei határozták meg és bónuszként az impresszionistákat Monet egy argenteuil-i tájképe is reprezentálta. A gyűjtemény francia festményeit szinte kivétel nélkül a gróf Fő utcai palotájában helyezték el, a régi mesterek alkotásai és a modern magyar gyűjtemény egy része pedig a család tiszadobi kastélyába került. Andrássy az I. világháború előtt felújíttatta a budai épületet, némileg modernizálta a belső termeket és akár a mai múzeumok kurátorai, gondosan válogatva, nemcsak ízléssel, de intellektuális igényességgel, a művek közötti stiláris és egyéb kohéziót figyelembe véve rendezte be termeit és szobáit. Az Érdekes Ujság és A gyűjtő című folyóiratban fennmaradt fényképek tanúsága szerint Andrássy kifinomult érzékkel illesztette jelentősebb magyar képeit a nemzetközi anyagba, ezzel megmutatva azt is, hogy bizonyos magyar művek méltóképpen állják meg helyüket a legjelentősebb külföldi nagymesterek alkotásai mellett is. A különböző nemzetek művészete a magyar művekkel párosítva sokatmondóan csengett így össze. E törekvés legszebb példája éppen Munkácsy Naplementéjének és Turner egy velencei kompozíciójának kivételesen összehangolt párosítása. Talán maga a gróf kérte az Érdekes Ujság

7. Turner Velencei részlete és Lenbach Női portréja között Munkácsy Mihály: Naplemente című festménye az Andrássy palotában, 1914

fotóriporterét is, hogy éppen a nagy szalon fülesszékében kapja lencsevégre, háta mögött többek között Munkácsy festményével is, hiszen – bár az ő szerzeménye volt – mégis emlékeztetett apja érdemeire, aki a festő egyik első felfedezője volt. AZ OEUVRE UNIKÁLIS DARABJA 6. Andrássy Gyula gróf a Fő utcai palotában, háttérben Munkácsy Naplemente című képével, 1914

Andrássy a francia remekműveken nevelődött, valódi connaisseur igényességével, kitűnő érzékkel ismerte fel, hogy Munkácsynak ez a festménye – a Poros út mellett – az életmű legfelszabadultabb, legoldottabban megfestett darabja, a művész legőszintébb alkotásainak egyik ritka táson. Valószínűnek tartom azonban, hogy ez az adás-vétel 1926-ban csak megpecsételődött,

példánya. Nem csupán az akadémikus béklyóktól való örömteli szabadulást és a megrende-

hiszen Andrássy minden bizonnyal visszakapta volna már 1924-ben e két festményét a többi ha-

lői elvárások önfeledt negligálását jelképezi ez a festmény, de éppen kendőzetlensége, primér,

zaszállított művel egyetemben. Ennek némileg ellentmond, hogy a Pesti Napló 1925. május 3-án

„ösztönös” megnyilvánulásai révén egyszersmind a festő legmélyebbről feláradó intencióinak

megjelent tudósításában, – mely az egy évvel későbbi Philadelphia-i világkiállításra összegyűj-

artisztikus kivetülése is. Az alkotás felszabadult eufóriáját sugárzó kép felszíne alól ugyanakkor

tendő, Amerikában őrzött Munkácsy képekről adott hírt, – az áll, hogy bár a 65 (!) Amerikában

finoman előtör a művészi lét általános dilemmáját boncolgató reflexió is, egyszerre utal gyöke-

lévő Munkácsy mű közül Kiss Emilé tekinthető a legnagyobb gyűjteménynek, mégis a 12 művet

reire, „a honnan jövök” melankóliájával és ad zsigeri stílus-választ a „merre tartok” festőket be-

felsoroló listából ekkor még hiányzott a Naplemente. Ettől függetlenül az tűnik valószínűbbnek,

lülről marcangoló kérdésére. Nagy valószínűséggel még a festmény születése előtt írta e-sorokat

hogy az adás-vételről már 1922 után megkezdődtek a tárgyalások, hiszen ekkor még Andrássy

Ligeti Antalnak: “A hanyatlás gondolata egy óriás szörnyként áll előttem, mely néha álmaimat

reményfosztottan, a később bekövetkezett hazaszállításokban már nem is bízva fordult Kisshez

is megzavarja.” Az összezavarodott, kétségek közt őrlődő festő 1872-ben barátja, De Marches

és nem lehet véletlen, hogy éppen a „műmentő” bankárnál landolt az Andrássy gyűjtemény több

gróf birtokán öngyilkosságot kísérelt meg, de lelkiállapota néhány hónap elteltével újra a régi

kimelt darabja is. A Kiss Emil kollekció, minden idők egyik legjelentősebb Munkácsy gyűjteménye

volt, élet- és munkakedve visszatért. A pillanatnyi válságból való kilábalásban minden bizonnyal

persze ezt követően is tovább gyarapodott, 1928 nyarán a fényűző Riverside-Drive-i Kiss-rezi-

jelentős szerepet játszott barbizoni tanulmányútja, melyet Paál László kollégája és barátja bíz-

denciát felkereső Paizs Ödön már tizenhat Munkácsy műről tájékoztatta a Pesti Napló olvasóit.

tatására ejtett meg. „A természet itt felséges, és az életnek olyan patriarchális jellege van, hogy

A gyűjtő két évvel később bekövetkezett halálát követően a budapesti Szépművészeti Múzeumba

e pillanatban ezer mérföldnyire érzem magam minden civilizált helytől” – írta jegyesének 1873

került három Munkácsy festmény, de a Naplemente s a többi, éppen tucatnyi Munkácsy mű to-

októberében. Barbizon befelé fordulásra, meditatív kontemplációra ösztökélő atmoszférája új

vábbra is New Yorkban maradt. Tárgyalt képünk további sorsáról már jóval kevesebbet tudunk,

impulzusokkal látta el a festőt. Ez fedezhető fel az akkoriban készült, Paál László festményeivel is

hiszen a Munkácsy anyag egy része a bankár két leszármazottjához került, illetve a New York-i

rokon vonásokat mutató erdőbelsőkön, az Erdőrészlet két alakkal, az Erdő belseje alkonyatkor,

Publik Library is válogathatott a hagyatékból, de nagy valószínűséggel a legtöbb műhöz hason-

a Fasor, illetve a Poros út című képeken. Utóbbi alkotás egyik változatán, s a most bemutatott

lóan, akkor vagy később szintén árverésen értékesítették.

Naplementén a plein air, sőt a az akkoriban kibontakozó impresszionista törekvések stílusjegyeit

8. A „Panama-Pacific International Exposition, Post-exhibition” katalógusában a 405. tétel Munkácsy Mihály: Naplemente című festménye

is felfedezhetjük – az alakítás szabadsága, a gyors, mesterkéletlen formaképzés a spontaneitás, TURNER SZOMSZÉDJA KÉNT, VENDÉGSÉGBEN A NDRÁSSYÉKNÁL

a frissesség érzetével telíti a kompozíciót. Nem tudni, hogy az impresszionisták első, 1874 tavaszán nyílt kiállítását megtekintette-e, de Monet és társainak bizonyos alkotásait talán már

214

Bár a magyar-amerikai self-made man, Kiss Emil máig feldolgozatlan kollekciója a legrango-

korábban is ismerte. Az viszont egészen biztosra vehető, hogy Rembrandt művészetéhez – kinek

sabb magyar gyűjtemények sorában említendő, jelentőségét tekintve mégsem vetekedhet a hazai

hatása tárgyalt művünkkel kapcsolatban egyértelműen felmerül – ezekben az években különösen

gyűjtéstörténet egyik legnagyobb alakja, ifjabb Andrássy Gyula gróf gyűjteményével. Andrássy

vonzódott. 1870-ben utazott első alkalommal Hollandiába, ahol Rembrandt mellett Frans Halls

a magyar politikai életben betöltött fontos szerepe mellet tudományos tevékenységével is elis-

festészete gyakorolt rá elementáris hatást, majd közvetlenül a Naplemente festése előtt, 1872

meréseket szerzett, de esetünkben fontosabb hangsúlyozni, hogy kiemelkedő szerepet játszott a

nyarán újra az amszterdami Rijksmuseum Rembrandt kollekcióját tanulmányozta.

művészeti élet területén is: elnöke volt a kor két legfontosabb egyesületének, a Képzőművészeti

A kép oldott szín- és formakezelése, érzéki felületalakítása, a dinamikus expresszivitású, len-

Társaságnak és a Nemzeti Szalonnak. Műgyűjteményének biztos alapjait az apai örökség képez-

dületes ecsetjárás és a bensőséges tájszemlélet mindazon hatásokra utal, amelyek ekkoriban

te. Idősebb Andrássy Gyula európai utazásai során nemzetközi mércével mérten is kiemelkedő

Hollandiában és Barbizonban érték. A mű legartisztikusabb hatását éppen egy Rembrandt kora

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

215

óta elterjedt technikai megoldással éri el: az izzó vörös bólusz alapozás szinte alágyújt a látványnak. Így a horizont mögött lebukó Nap fényétől felparázsló táj valóban úgy tűnik, mintha belülről izzana. Az egész kompozíciót ez a hol csak felpislákoló, hol izzóan előtörő fény határozza meg, s a lazúrosan felvitt sötétebb színfoltok szinte sehol sem takarják teljes tömörségükkel ezt a belső meleg sugárzást. Munkácsy a kevéssel ért el többet: visszafogottan nyúlt a festékekhez és helyette az alapozás fényét és faktúráját hasznosította bravúrosan. A bólusz – mivel szentképek, ikonok aranyozásának alapozására is szokás használni – óhatatlanul spirituális töltettel hatja át a művet, s ugyanakkor persze felidéződik Millet lélekkel átitatott kompozícióinak hatása is. Mintha a magyar festőre oly nagy hatást gyakorló előd, Millet szavait visszhangozná Munkácsy képe: „Tájképet festve az emberre fogtok gondolni, az embert festve pedig az őt körülvevő tájra”. 9. Palace of Fine Arts, San Francisco

Bár a Naplementén is felbukkan egy férfialak, a nyáját estére hazaterelő pásztor, de nem ez a szinte észrevétlen maradó – bár szintén bravúros festőiséggel odavetett – motívum a kép fő témája. Sokkal inkább egyfajta rejtett önarckép e táj, a lelki egyensúly, a belső összhang iránti vágy kifejezője, a totalitás, a monumentalitás megragadásának óhaját sugárzó belső vallomás. A Naplemente az életmű egyik legkülönlegesebb, stíluspalettájának egyik legmesszebbre merészkedő darabja, olyan kép, melyet Munkácsy legbelsőbb meggyőződéséből, a maga örömére alkotott, mellyel nem a műkereskedelem elvárásainak igyekezett megfelelni. Őszinte és minden mesterkéltséget, affektust levetkező örömfestészet ez! Képeiért egykor francia, angol és amerikai gyűjtők versengtek, biztos megélhetését, anyagi jólétét kollégái bámulattal és irigykedve szemlélték. Hogy ez a kivételes l’art pour l’art darab egykoron mégis a legrangosabb műgyűjteményekbe került, az kifejezetten az egykori gyűjtők kifinomult, nemes műértésének volt köszönhető. Mostani eladásakor ez a hagyomány kötelez és remélhető, hogy a kép új büszke tulajdonosa eztán – Andrássy grófhoz hasonlóan – a szakma és a szélesebb közönség számára is elérhetővé teszi a művet, hogy ne kelljen újabb évtizedeket várni míg újra felbukkan valahol. A magyar festészet történetében – főleg a franciához mérten – jóval rövidebb és szakadozottabb az a tradíció-lánc, amelyen végigkövethető a művészgenerációk egymásra hatása, kurátorként mégis izgatott vágyakozással képzelek el egy olyan kiállítási szekciót, ahol Munkácsy Naplementéjére reflektálva Mednyánszky valamely ihletett tájképe mellett egy ropogós Barcsay mű jelöli ki a hagyomány egymásra épülő, elődökre építkező ívét. Barki Gergely

10. Munkácsy Mihály: Poros út I. magántulajdon

216

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

132. ‣ IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (1867-1940) Aktok kosárral, 1910 körül Olaj, vászon, 100x75 cm Jelezve balra lent: Iványi Grünwald Béla



‣ Nagybánya művészete.

Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1996. március 14. – október 20. katalógus: 229.

1. Edward Munch: Ádám és Éva, 1918 Munch Múzeum, Norvégia

„ C é z a n n e é s Gau g u in l e t t a h a rci j els zó”

Iványi Grünwald Béla egyike a századelő azon művészeinek, aki többször is képes volt festészetének markáns megújítására. Az 1906-ban Párizsból hazatérő „neósok” hatására egyértelműen a stílusváltás mellett döntött. A nagybányai naturalista plein-air festészetet elhagyva egy dekoratívabb, rajzosabb, koloritokban lényegesen gazdagabb stílus felé fordult. „A nyári szabadiskolába jöttek meg a külföldiek, s mesélték a francia anti-naturalizmus törekvéseit, főleg Matisse fellépése eredményeképpen a dekoratív művészetről. Cézanne és Gauguin lett a harci jelszó.”1 1908-ban, a MIÉNK első kiállításán a stíluskeresés lázában égő Iványi már az új szemléletben megfestett műveit állította ki. Kompozícióin megjelennek a természeti háttérben elhelyezett, megnyújtott női aktok. Az 1910-es években pedig, az Aktok a szabadban keletkezésének idején, tisztán érzékelhető, hogy a mester saját ízlésére formálta a francia elődöktől a posztimpresszionizmusból és a szecesszióból átvett tanulságokat.

Á rk á dia i idil l

A természeti környezetben megjelenő aktok még a nagybányai ars poetica szellemében sugározzák a táj és ember kapcsolatának idillikus egységét, Iványi mesterművét nyugalommal teli életöröm jellemzi. Már a kortárs kritika is észrevette és méltatta „azt a dekoratív kellemet és derűt, [...] és (azt), ami titkos, legbelsőbb tartalma volt (Iványi) minden képének: a gyönyörködés a létben” – hangzik el Réti 1912-es, a nagybányai művészkolónia munkásságát feldolgozó írásában. Hársfalvi Magdolna 1

Lázár Béla: Iványi-Grünwald Béla. Budapest, 1921.

2. Iványi Grünwald Béla: Aktok szabadban, 1910-es évek magántulajdon

218

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

220

133. ‣ MATTIONI ESZTER (1902-1993)

134. ‣ SZOBOTKA IMRE (1890-1961)

Hídon, 1934

Zazar-part

Tempera, karton, 35x50 cm Jelezve jobbra lent: Hollós Mattioni Eszter 1934

Olaj, vászon, 70x90 cm Jelezve jobbra lent: Szobotka I.

Kezdő ár: 190 000 Ft / 623 EUR Becsérték: 300 000 - 500 000 Ft Estimated value: 984 - 1 639 EUR


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z


‣ Szobotka Imre gyűjteményes kiállítása.

Tamás Galéria, Budapest, 1930. október 3. – november 1. katalógus: 6.

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

221

135. ‣ PERLROTT CSABA VILMOS (1880-1955) Látkép templommal, 1930 körül Olaj, vászon, 81x65 cm Jelezve jobbra lent: Perlrott Csaba


1. Alexander Kanoldt: Olevano, 1925 lappang


‣ Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) kiállítás.

Blitz Galéria, Budapest, 1998. április 9. – május 10. katalógus: 26. (tévesen Nagybánya címen)

Az 1920-as évek második felében új korszak kezdődött Perlrott Csaba Vilmos festészetében. A hagyomány és a modernitás szintetizálására törekvő mester úja hidat épít Franciaország és Erdély között. Ingázva Párizs és Nagybánya relációjában új impulzusok egész sora jelenik meg festészetében. Párizsban elsősorban a klasszicizálódó kései kubizmus hat művészetére. Azok a francia, korábban fauve mesterek érintik meg, akikkel szinte egy időben fedezte fel a posztimpresszionizmus felszabadító erejét még a század elején. Ők azok, akik az Ecole de Paris laza csoportosulását képezve, a finom dekoratív festőiséget a kubizmus komponálási elveivel párosítva hozzák létre dekoratív, a tiszta formák rendjén alapuló látványfestészetüket. A másik inspirációs forrás Nagybánya, ahol Perlrott újra visszatér a pályakezdés természet közeli, az ember és a táj viszonyára reflektáló szemléletéhez. Akárcsak a Gresham-kör festői számára, a táj és az ember bensőséges, intim viszonya válik legfontosabb témájává, annak ellenére, hogy képein továbbra sem jelenik meg közvetlenül az ember. Festményein azonban rendre ott érezhetjük jelenlétét, a város vagy falu mikroklímájában burkolt, dolgukat végző kezek hétköznapi tevékenységének jegyeit. Ez a fajta líraiság meghatározó elemévé válik az 1930-as években Nagybányán, majd Szentendrén készült tájképeinek. Perlrott szentendrei időszakát megelőzően nemcsak Nagybányán dolgozott, hanem Pest környéki kisebb falvakba is ellátogathatott. Erre utalnak azok a tájképei, falurészletei, melyek közül több ismeretes az 1930-as évek elejéről. Közéjük tartozik a Falusi táj is, melynek jellegzetes domborzati elemei kizárják, hogy a kép Nagybányán készült volna. Inkább Vác, vagy Szentendre környékére tehető e mű születése. Feltételezhető, hogy Perlrottot épp a festői Duna parti kisvárosba történő kiruccanások, a tájjal való ismerkedés egyik alkalmával ragadhatta meg jellegzetes motívumaival a képen ábrázolt település. A festmény magán viseli a művészre ebben az időben 2. Perlrott Csaba Vilmos: Nagybánya, 1920-as évek vége Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 3. Maurice de Vlaminck: Falu, 1912 Art Institute of Chicago, Chicago

jellemző stílusjegyeket: a Nagybánya természet közeli élményanyagából fakadó líraiságot, amely a kubizmus kiegyensúlyozott kompozíciós elveire visszavezethető letisztult formavilággal párosul. Perlrott bátor kompozíciós sémát alkalmaz a képen. Némiképp visszanyúlva a nagybányai fiatal neósok 1908 körül készült munkáihoz erőteljes rálátásból ábrázolja a látványt. A falurészlet fölött a festmény horizontját magasra emelve, a jellegzetes épületelemek, így például a híd, az emelkedőbe átváltó út, illetve a templom homlokzata kiemelt jelentőséget kap a kép kompozíciója szempontjából. A megemelt horizont lehetőséget ad a festő számára, hogy a jellemző motívumokat szabadabban kezelve a kép belső konstrukciójára koncentrálva, felülírva a valós látványt. A motívumok belső szín- és formaviszonyait felhasználva új képi minőséget teremt, melyre tökéletesen érvényes Perlrott saját megfogalmazása: „nem valami látottnak lejegyzését, hanem a motívum lényegét szerettem volna adni a képben”. Kaszás Gábor

224

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

225

226

136. ‣ GLATZ OSZKÁR (1872-1958)

137. ‣ BORNEMISZA LÁSZLÓ (1910-1995)

Kisfiú portréja, 1926

Napsütéses meseváros, 1972

Olaj, vászon, 65x50 cm Jelezve balra lent: Glatz 1926

Olaj, farost, 91x68 cm Jelezve jobbra fent: Bornemisza L. 972



vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

227

138. ‣ PAIZS GOEBEL JENŐ (1899-1944) Önarckép, 1938 Olaj, tempera, fa, 44x31,5 cm Jelezve balra lent. Paizs Goebel 938.

Proveniencia:

‣ korábban a Képzőművészeti Alap I-es számú kollektív műtermének tulajdona (1966-1968) Kiállítva: ‣ Paizs Goebel Jenő (1896-1944) emlékkiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1966. katalógus: 34.

139. ‣ GALIMBERTINÉ LANOW MÁRIA (1880-1950) Önarckép Olaj, vászon, 53x46,5 cm Jelezve jobbra lent: Galimbertiková Provázková



228

‣ Paizs Goebel Jenő 1896-1944. Fővárosi Képtár, Budapest, 1948. április, katalógus: 80. Reprodukálva: ‣ Haulisch Lenke: Paizs Goebel. Corvina Kiadó, Budapest, 1968. 35. kép

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

229

140. ‣ PATKÓ KÁROLY (1895-1941) Akt tükör előtt (Fürdő után), 1924 Olaj, vászon, 68,5x56 cm Jelezve balra lent: Patkó 1924


Kiállítva:

‣ Aba-Novák Vilmos, Feszty Masa és Patkó Károly festőművészek kiállítása.

Ernst Múzeum, Budapest, 1924. október, katalógus: 49.tétel (Fürdő után címmel) Reprodukálva:

‣ Modern Magyar Festészet 1919-1964. Kieselbach Galéria, Budapest, 2004. katalógus: 240.

V e l e n ce i m ű v é sz e k

1. Giovanni Bellini: Hölgy tükör előtt, 1515 Kunsthistorisches Museum, Bécs 2. Paolo Veronese: Vénusz tükör előtt, 1580 körül Joslyn Art Museum, Nebraska 3. Szőnyi István: Akt vörös drapéria előtt (Fürdő után), 1919 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Az első világháború után megjelenő művészek csoportja, a Szőnyi István nevével fémjelzett Szőnyi-kör – Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly, Korb Erzsébet – tagjainak festészete szorosan kapcsolódik az antik szobrászatot is alapul vevő itáliai reneszánsz művészethez. Pályatársai közül Patkó kötődött legjobban a klasszikus művészethez, az 1920-as évekbeli alkotásain jól látható, hogy tudatosan használta az itáliai nagymesterek kompozíciós elveit, valamint formai megoldásait. 1923-ban Gyümölcsszedők című képével elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság ösztöndíját, amellyel Olaszországba utazott, így lehetősége nyílt a helyszínen tanulmányozni az antik és a reneszánsz művészetet. Ekkor készült festményein különösen a velencei művészek, Giovanni Bellini és Tiziano bibliai-mitológiai témájú kompozícióinak inspirációja érzékelhető. A kt o k

„Hasznosnak bizonyult a rézkarcoló nemzedék – ahogy a korszak publicisztikája összefoglalóan nevezte őket- tökéletes rajzbeli tudása, amely stabil alapot teremtett festészeti munkásságukhoz is. A tömeghatás, a csoportfűzés, a fény-árnyék kezelés magas szintű elsajátítása festményeik alapértékévé vált, s fekete-fehér grafikáik éppúgy festői hatásokat közvetítenek, mint gazdag színvilágú festményeik” – írja Szücs György a húszas évek művészetéről.1 Festészetüket főként a monumentális méretű aktkompozíciók, lírai hangvételű önarcképek, valamint a tájábrázolások jellemzik. „Magyarországon jól körülírható a húszas évek újklasszicizmusa, mely elsősorban a mitológiai – bibliai-mitológiai témákhoz nyúl ugyan, kedveli a tájba helyezett aktábrázolásokat, az ideális formák és alakzatok kiegyensúlyozott komponálását, de megőrzi a kifejezés magas hőfokát.”2 T ű z piro s dra pé ria

Patkó életművén belül külön csoportot alkotnak azok az enteriőrben ábrázolt jelenetek, amelyeken az alakok ruhátlanságára hétköznapi magyarázat kínálkozik: a női modelleket fürdés előtt vagy után láthatjuk.3 A toilette, avagy a fürdés után szépítkező nők a reneszánsz óta népszerű téma a nemzetközi festészetben, a most aukcióra kerülő festmény közvetlen hasonlóságot mutat például Bellini: Hölgy tükörrel című művével. Hasonló témát dolgoz fel Veronese Vénusza, mely akárcsak Patkó festménye, szintén a zöld és a piros kontrasztjára épül. Patkó különösen kedvelhette a modell testét körülölelő, tűzpiros drapériát: ugyanezt a dús anyagot fedezhetjük fel a korszak több aktkompozícióján is. Kelen Anna 1 Szücs György: Távol Árkádiától. Neoklasszicizmus a húszas években. In: Modern Magyar Festészet, 2004. 17. 2 U.o. 3 Árkádia tájain. Szőnyi István és köre 1918-1928. Szerk: Zwickl András. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2001. 123.

232

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

233

234

141. ‣ FRANK FRIGYES (1890-1976)

142. ‣ KÁDÁR BÉLA (1877-1956)

Mimi gyöngysorral, 1929

Nők gyermekkel

Olaj, vászon, 49x33,5 cm Jelezve jobbra lent: Frank Frigyes 1929

Gouache, papír, 82,5x59 cm Jelezve jobbra középen: Kádár Béla

Kezdő ár: 700 000 Ft / 2 295 EUR Becsérték: 1 000 000 - 1 500 000 Ft Estimated value: 3 279 - 4 918 EUR


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

235

143. ‣ PERLROTT CSABA VILMOS (1880-1955) Notre Dame Hátoldalon: Bárhölgy Olaj, vászon, 62,5x51 cm Jelezve jobbra lent: Perlrott Csaba


1. A Notre Dame, 1930-as évek archív fotó

236

a kép hátoldala

2. Albert Marquet: A Notre Dame este, 1922 magántulajdon

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

3. Albert Marquet: A Notre Dame hátulról magántulajdon

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

237

238

144. ‣ FREY KRISZTIÁN (1929-1997)


Cím nélkül, 1992

Vibráció, 1984

Olaj, papír, 69x49,5 cm Jelezve jobbra lent: 92 Jelezve hátoldalon: Most igen 92. III. Bpesten

Olaj, vászon, 70x60,5 cm Jelezve hátoldalon: 84/16 " Vibráció" 70x66 Gyarmathy Tihamér 1984


Kezdő ár: 550 000 Ft / 1 803 EUR Becsérték: 1 000 000 - 2 000 000 Ft Estimated value: 3 279 - 6 557 EUR

vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

239



Család, 1919

Lélekvirágok, 1920

Linómetszet, papír, 18,5x17,5 cm Jelezve hátoldalon: Mattis-Teutsch 1919

Akvarell, papír, 34x45 cm Hátoldalon felirat: 1920 Mattis-Teutsch "Seelenbilder"


‣ Almási Tibor: Mattis Teutsch a grafikus.


Régió Art, Győr, 2003. metszetek jegyzéke: 97.

MATTIS TEUTSCH JÁNOS (1884-1960) Figurák

Proveniencia:


Szén, papír, 30,5x24 cm Jelezve balra lent: MT

A két tétel együttes kezdő ára: 300 000 Ft / 984 EUR Becsérték: 500 000 – 700 000 Ft Estimated value: 1 639 – 2 295 EUR

Proveniencia:


240

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

241

148. ‣ KÁDÁR BÉLA (1877-1956) Az élet (freskóvázlat), 1912 körül Tempera, karton, 139x90 cm Jelzés nélkül

‣ Palotaavató kiállítás. Művészház, Budapest, 1913. január 23. – február 28. katalógus: 64.


‣ Interieur (Művészeti folyóirat), Budapest, 1913. február, II/1, 3. oldal ‣ Gergely Mariann: Melankolikus utazás. Kádár Béla. Mű-Terem Galéria, Budapest, 2002. 12. oldal ‣ Gergely Mariann: Kádár Béla. Kossuth Kiadó – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2015. 11. kép


Reprodukálva:

1. Amatőr felvételek az Erzsébet Sósfürdő ivócsarnokában, háttérben Kádár Béla falfestményeivel, 1930-as évek magántulajdon 2. Az Erzsébet királyné sósfürdő fürdőháza és parkja az I. világháború alatt

3. Gustav Klimt: Beethoven fríz részlete Poézis címmel, 1902 Österreichische Galerie Belvedere, Ausztria

1913 januárjában nyitotta meg kapuit gróf Zichy Jenő egykori Rózsa utcai palotájában a Művészház. A Vágó Pál által tervezett átépítéssel a magyar kultúra egészét reprezentálni kívánó szándék kapott tág teret az impozáns épülettel. Iván Ede e szándékot fogalmazza meg 1912 novemberében a Szabad Művészet, a Művészház hivatalos lapjának hasábjain. „A magyar társadalmi és művészi kultúrának olyan palotája lesz ez, amely reprezentálni fogja mindannak, ami benne kialakulni fog – európai jelentőségét. Nemcsak a magyar társadalmi életnek, művészetnek, szellemi életnek lesz ez a fókusza, hanem egyetjelentése a nyugat legfejlettebb, hasonló törekvéseinek! … Hogy ezek a nagy koncepciók megvalósulhassanak, ahhoz elsősorban olyan miliőről kellett gondoskodni, amely nemcsak kerete, hanem magának az egész nagy gondolatnak kifejezője is legyen. A szó legkifejezőbb értelmében vett olyan palotára volt szükség, amely a legtökéletesebben megfeleljen ennek a grandiózus tervnek. Ahol a művészet és a művészek, ahol a szellemi élet egész illusztris társadalma otthonra találjon.” A palota lépcsőcsarnokának emeleti részét freskókkal díszítették, amelyeknek megtervezésével és kivitelezésével a legkiválóbb hazai művészeket bízták meg. Többek között Csók István, Egry József, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Kernstok Károly, Kőrösfői Kriesch Aladár, RipplRónai József, Vaszary János, gróf Zichy István és Kádár Béla kaptak ekkor lehetőséget. Kőrösfői és Zichy falképei a palotaavatóra el is készültek. Az ünnepélyes megnyitó alkalmából rendezett kiállításon az említett művészek bemutatták terveiket, melyek közül néhányat reprodukáltak a kiállítás katalógusában is. Közöttük volt a most aukcióra kerülő Kádár-mű is. A kiírás szerint kizárólag a Művészház tagjai vehettek részt a kiállításon, olyan műveikkel amelyeket Budapesten még korábban nem mutattak be. Beküldési határidőként 1912. december 19-21.-ét jelölték meg, amely időpont előtt kellett elkészülnie Kádárnak is kompozíciójával. A művész ekkor bemutatott műveivel 1000 Koronás díjat nyert. 1913 februárjában e szavakkal méltatta Kádár művészetét az Új Művészet című lap: „Kádár Béla, a nagy potenciájú, produktív művész, a Művészház par excellence fia, ezúttal is bebizonyította, hogy falfestőnek született. A monumentalitásra való törekvés fegyverei közül a kompozíciót és színeket vitte ezúttal is diadalmasan a harcba.” A faldekorációs feladat ekkor már nem volt újdonság Kádár számára, mivel 1910-ben a Magyar Színház bízta meg hasonló munkával, majd 1918-ban az Erzsébet Sós-fürdő épületében kivitelezett falképeket. Az élet címen kiállított falképterv párhuzamba állítható Kádár hasonlóan szimbolikus jelentéstartalmakban gazdag, más fennmaradt munkáival. 1971-ben, a Magyar Nemzeti Galéria által rendezett Kádár Béla emlékkiállításon volt látható Sirató asszonyok című, szintén 1912-ben készült kompozíciója, melynek párdarabja 1995-ben bukkant fel a Nagyházi Galéria árverésén. Ezen kívül 1998-ban került elő még egy Kádár-falképterv a BÁV aukcióján, amely az előzőekkel szoros stílusrokonságot mutat. Rózsa Miklós 1914-ben így írt Kádárról: „Hihetetlen bőséggel bugyogó képzelőereje s komponáló tehetsége, mely eleinte példátlan termékenységgel ontatta vele a képet, utóbb a monumentális falfestészet felé vonzották s most már a csendesebb, nyugodtabb ritmusokat, zártabb szerkezeteket és inkább tömegeikben ható formákat keresi, bár – úgy hisszük – könnyelmű kedvének s nyugtalan vérének nem ezek a feladatok valók. Ha mohó faléhségét egyszer sikerül kielégítenie, meg fogjuk látni, hogy a színekben friss, díszítő hatású röpke harmóniák az igazi területei az ő játékos múzsájának.” Rózsa ezen véleményével hiteles prófétának bizonyult, mint azt Kádár későbbi festészete fényesen igazolta. Rum Attila

242

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

243

149. ‣ DÍSZKORSÓ, DÍSZMADARAS ÉS ÁTTÖRT, KETTŐS FALÚ DÍSZÍTÉSSEL, ZSOLNAY, 1906 ˇ Formaterv: Darilek Henrik Porcelánfajansz, áttört külső edényfal, rátett fogantyú, helyenként domború díszítmény. Színes, erős tüzű mázas és eozinmázas festés. A vörösréz színű részek fémmunkát imitálnak. Fazonszám: 7657 Magasság: 33 cm Jelzés: domború körpecsét és masszába nyomott Zsolnay Pécs márkajelzés



‣ Csenkey Éva-Hárs Éva-Weiler Árpád: Zsolnay. A gyűjtők könyve,

Corvina Kiadó, 2003. 167. ábra / Janus Pannonius Múzeum, Pécs, leltári szám: 51.4688.1

150. ‣ VIRÁGTARTÓ EDÉNY, FÁCÁNOKKAL, ZSOLNAY, 1903 Formaterv: Mack Lajos Porcelánfajansz, ráillesztett elemek, mélymaratott vázatest, opak, fémszínű és színes eozinmázakkal festett. Fazonszám: 6063 Magasság: 21 cm Jelzés: domború körpecsét



‣ Hárs Éva: Zsolnay. Helikon Kiadó, Pécs, 1999. 78. kép ‣ Kaiser Ottó, Parti Nagy Lajos: Zsolnay. Alexandra Kiadó, 2004. 76. oldal ‣ Csenkey Éva: Zsolnay szecessziós kerámiák. Helikon Kiadó, 1992. 39. ábra

244

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

245

151. ‣ Váza faunokkal és nimfákkal, Zsolnay, 1904 körül Formaterv: Mack Lajos Porcelánfajansz, domborműves mintázattal, ráillesztett figurákkal. Opak, fémszínű eozinmázakkal festve. Savmaratott, irizáló felület. Fazonszám: 7735 Magasság: 46 cm Jelzés: a tárgy talpán domború körpecsét, a tárgy oldalán Mack Lajos jelzése, egy makk



‣ Csiba Mónika-Stattner Richárd: Zsolnay. A magyar szecesszió mesterművei,

Elite Design Kft., 56. ábra

246

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

247

152. ‣ PÓLYA TIBOR (1886-1937) Párizsban Tempera, fa, 45x20 cm Jelezve jobbbra lent: Pólya Tibor


153. ‣ CSÓK ISTVÁN (1865-1961) Thámár Olaj, vászon, 62x49,5 cm Jelezve jobbra lent: Csók I. B.P.


248

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

249

154. ‣ RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861-1927) Zorka (Kalapos Zorka) Pasztell, papír, 52x42 cm Jelezve jobbra fent: Rónai Jelezve balra fent: Zorka


Proveniencia:

‣ korábban letét a Magyar Nemzeti Galériában Kiállítva és reprodukálva:

‣ Festők, múzsák és szerelmek.

Szerk.: Molnos Péter, Kieselbach Galéria, Budapest, 2016. november 3 – 27. 55. oldal 1. Rippl-Rónai József: Zorka piros fotelban magántulajdon

2. Bányai Zorka fényképe az 1910-es évek második feléből 3. Rippl-Rónai festeni tanítja Anellát, 1912 Balogh Rudolf felvétele

„A tavasz elején Lazarine néni hazautazott Kaposvárra. Ettől az időtől kezdve Józsi bácsi és Zorka munka után kettesben mentek a városba. (...) Egy ilyen alkalommal tűnt fel nekem, hogy milyen irányt vett Józsi bácsi és Elza viszonya. Ahogy a körúton mentünk, észrevettem, hogy állandóan hátramaradnak, és mint fiatal szerelmesek, el-eltűnnek egy kapu alatt. (...) Történt azután egyszer, már az iskolaév vége felé, tehát 1916 tavaszán, hogy az egyik délután váratlanul elmaradt a tornaóránk és így hamarabb értem haza a szokottnál. Ahogy felértem a Kelenhegyi úti ház kapujához, láttam, hogy a műterem ablaka ki van világítva. Kulcsommal nem tudtam bejutni és többszöri csengetésemre nem nyílt ki az ajtó. Így tehát leültem Dudits szom4. A festmény a Festők, Múzsák, Szerelmek című kiállításon, Kieselbach Galéria, 2016

szédnőnk kerti karosszékeinek egyikében, vártam. Egy idő múlva újra csengettem és ekkor Józsi bácsi ajtót nyitott. Nem kérdezett semmit, én nem szóltam semmit, de rosszkedvűen bementem a műterembe, és ott láttam a tükör előtt Elzát sámlin ülve, aki az arcát hozta rendbe. Józsi bácsi az ablakhoz ment, ahol pasztelljeivel babrált. Elza, hátra sem nézve – akkor úgy véltem, – kaján mosollyal az arcán, odaszólt tükörképem felé: „Szervusz”! Mérgemben csúnya jelző csúszott ki a számon, de úgy, hogy Józsi bácsi ne hallja meg. A nő vérvörös lett, felállt, magára vette kabátját, sapkáját, és „készen vagyok, Mester” kiáltással az előszobába ment. Józsi bácsi látta, hogy szokásom ellenére nem öltözöm át, azt kérdezte: „hát te nem tartasz velünk?” azt feleltem kifogásnak, hogy a vizsga közeledik, tanulnom kell. Ettől a naptól fogva, többé nem tartottam velük. Józsi bácsi azonban továbbra is, mint barátnőmet vitte ide-oda magával, olyan családokhoz is, akik, ha Pesten volt, Lazarine nénit is meg szokták hívni. Így akartak a nagy Mesternek hízelegni. Ez év júniusában én is véglegesen Kaposvárra kerültem és Elzát, aki később Zorka lett – nem láttam többé.” Paris Anella visszaemlékezései Rippl-Rónai Józsefről

250

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

251

155. ‣ LIGETI ANTAL (1823-1890) Mocsaras táj, 1885 Olaj, vászon, 35,5x56,5 cm Jelezve balra lent: Ligeti A. 1885


156. ‣ MÉSZÖLY GÉZA (1844-1887) Liget Olaj, vászon, 30,5x23,5 cm Jelezve jobbra lent: MG


252

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

253

157. ‣ MOLNÁR JÓZSEF (1821-1899)

Aukcionálva:

A villám, 1860


Olaj, vászon, 133x116,5 cm Jelezve balra lent: Molnár J. 1860

‣ Pesti Műegylet kiállítása, 1861. február - március, katalógus: 37.

Kiállítva:



‣ A magyar festészet rejtőzködő csodái I. – Válogatás magyar magángyűjteményekből,

Mű-terem Galéria, Budapest, 2004. október 16. – november 13. 55. oldal ‣ Nézők és képek Pest-Budán. KOGART, Budapest, 2016. május 13. – augusztus 7.

Molnár József első komolyabb hazai sikerét a Jégverés (1853) című népi életképével aratta, ami megerősítette abban, hogy hosszú európai vándorlásai után végül mégis csak Magyarországon telepedjen le. Molnár barátjához, Ligeti Antalhoz és számos pályatársához hasonlóan Európa szinte minden fontos művészeti centrumában megfordult, járt Velencében, Rómában, Firenzében, Bécsben, Münchenben és Párizsban is, és a legtöbb helyen akadémiai stúdiumokat folytatott. Sőt hosszabb ideig élt és dolgozott Stuttgartban is, ahol a württembergi fejedelem több festményt is vásárolt tőle. Magyarországon leginkább népi életképei, orientalizáló kompozíciói, majd pedig tátrai tájképei tették híressé, de gyakorlatilag minden műfajban alkotott a portrétól a történeti festészeten át az oltárképekig, sőt egy időben még a fényképezéssel is megpróbálkozott. A Villám első pillantásra a népi életképek sorát gyarapítja, de azokon belül is egy különleges kompozíciós sémáról van szó, hiszen Molnár több zsáner elemeit kombinálja össze. Amíg a villámlás a korszak akadémikus festészetében leginkább a klasszikus mitológiai tájképeken jelent meg, addig az erdő mélye inkább az északi tradíciót követő kompozíciókon, illetve az erdőben bujkáló betyárokat ábrázoló, orientalizáló életképeken volt kedvelt festői elem. Molnár József 1. Theodor Hosemann: Bakonyi betyárok, 1849 magántulajdon

betyárja kapcsán azonban azt is fontos megjegyezni, hogy a 19. század közepén divatossá váló magyar népi életképek nem pusztán a nemzeti kultúra és a nemzettudat erősödésével kapcsolhatók össze, hanem az orientalizálás romantikus kultuszával is, ami már a 19. század elején megteremtette a közel-keleti életkép zsánerét, amely Párizsból Bécsen át érkezett Budapestre. Ebben a szellemi környezetben a magyar Puszta nem a magyar nemzetet, hanem a legközelebbi egzotikumot jelentette, ahol a beduinokhoz és a tatárokhoz hasonlatos csikósokban és betyárokban lehetett gyönyörködni. Az első magyar betyárokat tehát Bécsben karcolták, metszették és festették francia minták után, és ezek a bécsi betyárok még erőteljesen emlékeztettek is a keleti, nomád, lovas népek képviselőire. Molnár József azonban olyan betyárt festett az erdő mélyére, aki etnográfiai szempontból is szinte tökéletesnek mondható. Ez annak köszönhető, hogy az 1840-es évektől kezdve, Vahot Imre úttörő munkája (Magyarföld és népei eredeti képekben) után, számos gazdagon illusztrált és a tudományos objektivitás igényével megrajzolt album dol-

2. Molnár József: Bakonyi kanászok (Nemzeti Album), 1857 magántulajdon

gozta fel Magyarország népviseleteit és népi kultúráit. Ezek az albumok 1849 után még sikeresebbek lettek, ami a kor igényeire és intellektuális trendjeire mindig gyorsan és kreatívan reagáló Molnárt is egy Nemzeti Album összeállítására sarkallta, amely hat tájképet és hat életképet tartalmazott. Az életképek között a sikeres Jégverés, a Szénahordás, a Komp, a Jótékonyság és a rendkívül népszerű Cigánycsalád mellett megtalálható a Bakonyi kanászok is, amely az erdőben bujkáló rablók (Bécsben leginkább bakonyi betyárok) képi toposzát dolgozza fel. A Villám című festményen azonban az erdő mélyén, a tábortűz mellett, békésen falatozó kanászok helyett megrettent, szegényes öltözékű férfiak láthatók, akik egy földmélyedésben keresnek menedéket a vihar elől, ami allegorikusan a Bach-korszak elnyomásával is párhuzamba állítható. Molnár azonban mégsem őket festi meg a legnagyobb kedvvel és részletességgel, hanem a feléjük tartó, rettenthetetlen és jól felfegyverzett (puska és fokos) társukat, aki rabló létére egyértelműen pozitív figuraként jelenik meg a képen, aki nemcsak az elemekkel, de még a villámlással is dacol, amelynek kísérteties fénye arra is lehetőséget kínál, hogy Molnár megcsillogtassa bravúros festészeti tudását. Kaszás Gábor

254

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

255

256

158. ‣ PAÁL ALBERT (1895-1968)

159. ‣ SCHEIBER HUGÓ (1873-1950)

Patakpart

Folyópart

Tempera, akvarell, papír, 62,5x45,5 cm Jelezve balra lent: Paál Albert

Gouache, papír, 42x39,5 cm Jelezve jobbra lent: Scheiber H.



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

257

160. ‣ KOSZTA JÓZSEF (1861-1949)

161. ‣ KOSZTA JÓZSEF (1861-1949)

Lány muskátlival, 1930-as évek

Hazatérő (Tájkép), 1906 körül

Olaj, vászon, 58x42 cm Jelezve jobbra lent: Koszta

Olaj, papírlemez, 35x51 cm Jelezve jobbra lent: Koszta J.



Kiállítva:

Aukcionálva:

‣ L'Art Hongrois Moderne. Kunsthalle, Bern, 1944.

katalógus: 167. (Femme et fleurs), vagy katalógus: 168. (Femme au mouchoir rouge) számon ‣ Exhibition of Contemporary Arts in Hungary. Gallery of the Royal Society of Painters in Water-Colours Burlington Fine Arts Club, London, 1948. január 9. katalógus: 121. (Woman with flowers), vagy katalógus: 125. (Little girl with geraniums) számon

258

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z


259

162. ‣ DIENER DÉNES RUDOLF (1889-1956)

163. ‣ BERKES ANTAL (1874-1938)

Városliget

Forgalmas körút

Olaj, vászon, 90x94,5 cm Jelezve jobbra lent: Diener Dénes


Feltehetőleg kiállítva: ‣ Csorba Géza szobrászművész, Diener Dénes Rezső, Dobrovics Péter, Erős Andor, Kmetty János, Nemes-Lampérth József és Schönberger Armand festőművészek műveiből rendezett csoportkiállítás. Nemzeti Szalon, Budapest, 1917. június, katalógus: 31. (Városligeti táj címmel) ‣ Diener Dénes Rezső festő kiállítása. Belvedere Szalon, Budapest, 1924. március, katalógus: 55. (Városliget címmel)

260

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

Olaj, vászon, 60x79 cm Jelezve balra lent: Berkes A.


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

261

A V i r ág J u d i t Ga lér i a a 1 6 4 . t é t e l e l a dá sá b ó l sz á rm a z ó t e l j e s b e v é t e l ét a z " ÉLJ" T u dat o sa n E gy e sü l e t sz á m á ra a j á n l ja fe l . Az E gy es ü let i f jú sá g v é de l e m m e l fo g l a l ko z ik , k ie m e lt pro j e kt j e a kö z ö s s ég i t e r e k l é t r e h o z á sa B u da pe st 8 . k e rü l e t é b e n .

164. ‣ BASCH ANDOR (1885-1944)

165. ‣ BIAI FÖGLEIN ISTVÁN (1905-1974)

Uborkák, 1938

Üvegcsendélet, 1932

Olaj, vászon, 51x60,5 cm Jelezve balra fent: Basch 38

Olaj, vászon, 145x115,5 cm Jelezve jobbra lent: Biai Föglein István 932



Proveniencia:

‣ korábban a Gordon-Váradi gyűjteményben

262

Kiállítva:

‣ Biai Föglein István festőművész és Ambrosi Gustinus szobrászművész gyűjteményes kiállítása,

Ernst Múzeum, Budapest, 1933. november, katalógus: 46.

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

263

264

166. ‣ ÁMOS IMRE (1907-1944)

167. ‣ BERÉNY RÓBERT (1887-1953)

Látomás, 1944

Csendélet tavaszi virágokkal, 1920-as évek első fele

Tus, akvarell, papír, 20x17,5 cm Jelezve balra lent: Ámos I. 1944

Olaj, vászon papírlemezen, 34,5x43,5 cm Jelezve balra fent: R Berény

Kezdő ár: 140 000 Ft / 459 EUR Becsérték: 300 000 - 400 000 Ft Estimated value: 983 - 1 311 EUR


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

265

266

168. ‣ FARKASHÁZY MIKLÓS (1895-1964)

169. ‣ KÁDÁR BÉLA (1877-1956)

Enteriőr lila fotellal

Nő kalapban

Olaj, vászon, 100x73,5 cm Jelezve balra lent: Farkasházy

Gouache, papír papírlemezen, 49x35 cm Jelezve jobbra lent: Kádár Béla



vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

267

170. ‣ VEREBICS KATALIN (1980- )

Kiállítva:

‣ Kép-képe című kiállítás. Virág Judit Galéria, 2010. szeptember 10-30.

Dégi emlék III., 2010 Olaj, vászon, 120x120 cm Jelezve hátoldalon: Verebics Katalin 2010. Dégi emlék 2. Hátoldalon autográf felirat: Közös Fehérvári múltunk emlékére is! Sok szeretettel Katitól 2010. IX. 09-én


268

vir ág

judit

Kiállítva és reprodukálva: ‣ Verebics Katalin festőművész kiállítása. Városi Hangverseny és Kiállítóterem, Zalaegerszeg, 2011. június 8. - július 7., reprodukálva: plakáton

Verebics Katalin a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika, majd festő szakán végzett, 2005-ben diplomázott. 2000 óta rendszeresen kiállítja műveit, évente szerepel önálló és csoportos kiállításokon. 2001-től kezdve munkáját számos díjjal és ösztöndíjjal jutalmazták: Prágai Képzőművészeti Akadémia - 2003, Gundel Művészeti díj - 2007, KogArt-díj - 2009, Miskolci Grafikai Műhely - 2008, Római ösztöndíj – 2010. Elismert magyar kortárs művészként művei nívós magán- és közgyűjteményekben szerepelnek itthon és külföldön. Művei megtalálhatók a Hungarikumok Gyűjteményében, a Váci Képtárban és Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. gyűjteményében.

galéria

és

aukcióshá z

171. ‣ RADÁK ESZTER (1971-

)

"Mindjárt lemegy a nap, és még nem értünk oda, ahol százszorszépek vannak!", 2013 Olaj, vászon, 100x70 cm Jelezve hátoldalon: Radák 2013


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

269

270

172. ‣ KÁDÁR GÉZA (1878-1952)

173. ‣ ZIFFER SÁNDOR (1880-1962)

Tavasz Nagybányán, 1925

Zazar-part a református templommal

Olaj, vászon, 55x59 cm Jelezve balra lent: NB. Kádár Géza 1925

Olaj, vászon, 70x100 cm Jelezve balra lent: Ziffer Sándor



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

271

174. ‣ KÁDÁR BÉLA (1877-1956)

Proveniencia:

‣ korábban Bedő Rudolf gyűjteményében

Erosz, 1932 körül

Kiállítva: ‣ Kádár Béla grafikai munkássága. Városi Művészeti Múzeum, Győr, 2000. január 7. – március 5.

Hátoldalon: Fekvő akt Tus, papír, 47x30 cm Jelezve középen lent: Kádár Béla Hátoldalon jobbra lent: BR.

Reprodukálva:

‣ A modern magyar rajzművészet mestere:

Kádár Béla. Városi Művészeti Múzeum, Győr, 2001. 77. oldalon és a címlapon


272

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

175. ‣ SCHEIBER HUGÓ (1873-1950) Nő profilból Gouache, pasztell, papír papírlemezen, 34x32 cm Jelezve középen lent: Scheiber H.


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

273

176. ‣ SCHEIBER HUGÓ (1873-1950) Fekvő lány masnival, 1910-es évek eleje Olaj, papírlemez, 72x60 cm Jelezve jobbra középen: Scheiber H.



‣ Scheiber Hugó. Műgyűjtők Galériája, Budapest, 1991. katalógus: 12.

1. Egon Schiele: Edith Schiele, a művész feleségének portréja, 1918 Belvedere, Ausztria 2. Oskar Kokoschka: Elisabeth Reitler, 1910 Von der Heydt-Museum, Németország

„Természetes, hogy a Művészháztól, – mely a Műcsarnokból kivált, Párizs felé forduló impresszionista és naturalista művészeket tömörítette – idegen volt Scheiber előadásmódja, mely az osztrák expresszionizmushoz állott közelebb. Ha Egon Schielét említjük vele kapcsolatban, ez nem személyes kapcsolódást jelent, hanem a környezet azonosságát, mely – egy ideig – mindkét festő művészetét alakította. […] Schiele már kamatoztathatta mestere, Gustav Klimt eredményeit; Scheibernek viszont a magyarországi akadémikus naturalizmus eszközeivel kellett továbbfejlesztenie magát, hogy szabad idejében érzéseit saját erejéből tanulja meg kifejezni. […] Scheiber sajátos, korai expresszivitása, a két osztrák mesteren kívül szinte senki mással nem hozható kapcsolatba […]” Haulisch Lenke: Scheiber Hugó. Serpent kiadó, Budapest, 1955. 22.

276

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

277

278

177. ‣ REMSEY JENŐ (1885-1980)

178. ‣ NEOGRÁDY LÁSZLÓ (1896-1962)

Tavaszi fények

Havas hegyek

Olaj, vászon, 89x63 cm Jelezve balra lent: Remsey

Olaj, vászon, 80x99,5 cm Jelezve balra lent: Neogrády László.



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

279

179. ‣ BENE GÉZA (1900-1960)

180. ‣ ILOSVAI VARGA ISTVÁN (1895-1978)

Fák, 1949

Napfény (Verőfény), 1953

Akvarell, papír, 30,5x39 cm Jelezve jobbra lent: Bene G. 949

Olaj, karton, farost, fa, 52,5x61,5 cm Jelezve jobbra lent: ilosvai varga i. Hátoldalon ajánlás: Tarján Pongrácné Áginak szeretettel Ilosvai Varga Pista bácsi


280

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z


Proveniencia:

‣ korábban Dr. Tarján Pongrác gyűjteményében Kiállítva:

‣ Ilosvai Varga István festőművész kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 1958. katalógus: szám nélkül ‣ Ilosvai Varga István festőművész retrospektív kiállítása.

Ernst Múzeum, Budapest, 1967. katalógus: szám nélkül ‣ Ilosvai Varga István kiállítása. Ferenczy Múzeum, Szentendre, 1970. október 17. – november 29. katalógus: szám nélkül ‣ Ilosvai Varga István festőművész kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 1975. augusztus 8-31. katalógus: 70.

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

281

181. ‣ JOHAN HUGÓ (1890-1951) Fiesole Olaj, vászon, 57x55 cm Jelezve középen lent: H. Johan. Fiesole


1. Alexander Kanoldt: Házak fák között, 1920 körül magántulajdon

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

283

182. ‣ NAGY ISTVÁN (1873-1937)

183. ‣ VAJDA LAJOS (1908-1941)

Huszárfej, 1918

Felemelt karú önarckép, 1925

‣ In.: Mándy Stefánia: Vajda Lajos. Corvina Kiadó, Budapest, 1983.

Szén, papír, 31,5x25 cm Jelezve jobbra lent: Vajda 1925 júl.

‣ Vajda Lajos - Cogito Humana. Vajda Lajos önarcképei.

Oeuvre-jegyzék: 185.

Szén, papír, 44,5x32 cm Jelezve jobbra fent: Nagy István 1918

‣ In.: Surányi Miklós: Nagy István oeuvre-katalógusa. Művészettörténeti Értesítő, 1978. 2–3, 158–199. katalógus: 185. Kiállítva:


284

‣ Az ismeretlen Nagy István.

Déri Múzeum, Debrecen, 1968. június, katalóguson kívül

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

Oeuvre-jegyzék: 57.

Kiállítva:

Budapest, Zsidó Múzeum, 2006. május 24. - július 7. ‣ 33 év, 33 művész. Szentendre, Erdész Galéria, 2008. július 3. - július 31.


Reprodukálva:

‣ Éber Miklós: Vajda Lajos önarcképei. Balkon, 2004. 1-2.

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

285

184. ‣ FÉNYES ADOLF (1867-1945)

185. ‣ MÁRFFY ÖDÖN (1878-1959)

Szolnoki részlet

Téli táj (Havas háztetők), 1930-as évek második fele

Olaj, papírlemez, 47x57 cm Jelezve balra lent: Fényes A.

Olaj, papírlemez, 40x51,5 cm Jelezve balra lent: Márffy Ödön

Oeuvre-jegyzék: 5.4.8.

‣ In.: Rockenbauer Zoltán: Márffy. Makláry Artworks, Budapest–Paris, 2006. Proveniencia:

‣ korábban Márffy Ödönné örököseinek tulajdonában Kiállítva:


286

vir ág

judit

galéria

‣ Márffy Ödön kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 1958.


és

aukcióshá z

katalógus: 126. (Téli táj címmel) ‣ Márffy Ödön. Muzeum Historyczne Wyslawa Prac Malarskich, Varsó, 1958–1959, katalógus: 5. ‣ A felszabadult Budapest művészete. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1960. katalógus: szám nélkül ‣ Márffy Ödön festőművész kiállítása a művész hagyatékából. Vigadó Galéria, Budapest, 1984. február 9. – március 8. katalógus: szám nélkül ‣ Márffy Ödön emlékkiállítás. Szekszárdi Művészetek Háza, Szekszárd, 1985. július 9. – szeptember 22. katalógus: szám nélkül ‣ Márffy Ödön emlékkiállítás. Hevesi Sándor Művelődési Központ, Nagykanizsa, 1985. október 4. – november 10. katalógus: szám nélkül

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

287

186. ‣ EGRY JÓZSEF (1883-1951)

187. ‣ ÁMOS IMRE (1907-1944)

Csónak a Balatonon, 1938

Aligai táj, 1940

Olajpasztell, papír, 72,5x102 cm Jelezve jobbra lent: Egry József 938 Badacsony

Akvarell, papír, 23x29 cm Jelezve jobbra lent: Ámos I. 1940. dec.



Proveniencia:

‣ egykor Dr. Folly Gyula tulajdonában

288

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

Proveniencia:

‣ korábbi tulajdonosa Anna Margittól vásárolta a képet

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

289

290

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

188. ‣ SZÁNTÓ PIROSKA (1913-1999)

189. ‣ BORTNYIK SÁNDOR (1893-1976)

Madárfészek, 1947

Kompozíció, 1918

Pasztell, papír, 93x58,5 cm Jelezve jobbra lent: Szántó P. 947

Tus, papír, 15x19,5 cm Jelezve jobbra lent: Bortnyik 18



vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

291

190. ‣ SZOBOTKA IMRE (1890-1961) Utca, 1920 Olaj, vászon, 100x73 cm Jelzés nélkül

Kezdő ár: 25 000 000 Ft / 81 967 EUR Becsérték: 50 000 000 - 70 000 000 Ft Estimated value: 163 934 - 229 508 EUR

Kiállítva:

‣ Szobotka Imre (1890-1961) emlékkiállítása.

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1971. augusztus-szeptember, katalógus: 16.

Szobotkát pesti tanulmányainak befejezése után Réth Alfréd csábította Párizsba, ahol látta a Függetlenek Szalonján a kubisták műveit is. Apjának írt 1911-es levelében azonban még „kockafestőknek” aposztrofálta Gleizes-t és társait. Ugyanebben az évben tisztviselő édesapja intézte számára első kiállítását, amelyre Székelyudvarhelyen került sor, ahol posztnagybányai szellemben készített munkáit mutatta be. 1912-ben visszatért Párizsba, és beiratkozott a La Palette-re, ahol Metzinger és La Fauconnier korrigált, és a tehetséges ifjú egy évvel később már mesteri fokon űzte a „kockafestészetet”. Olyannyira, hogy 1919-es hazatérése után az első magyar kubista festőnek nevezték el. Habár Szobotka 1912 és 1914 között festett képei valóban a kubizmus élvonalához tartoztak, nem hiába méltatta őket még Guillaume Apollinaire is. Haza térése után, dacolva a hazai konzervatív művészeti ízléssel, kubista stílusban festett alkotások sorát hozta létre. Amíg párizsi csendéletei kapcsán bátran lehet értekezni az analitikus kubizmus szerkezetességének és az orfizmus élénk színeinek kombinációjáról, addig 1919-es haza- érkezése után olyan posztkubista képeket festett, amelyek megkísérelték összebékíteni a kubizmus térlátását és fénykezelését az alapvetően természetelvűnek tekintett magyar piktúrával. Ekkoriban készült a nővérét ábrázoló remek portré is, ahol a kristályos kubista struktúra szinte csak átdereng a kép 1. Schönberger Armand: Nagyváros, 1920-as évek magántulajdon

alapvetően impresszionista jellegű, mindazonáltal enyhén megbillentett kompozícióján. Ebben az időszakban készült az Utca című kép is, ahol a testek geometriája, és a fény kristályos pászmái szelíden tagolják a kép alapvetően természethű, „naturalista” terét. A festmény vélhetően azt a városrészt ábrázolja, amely nővérének lakásából tárult a festő elé, aki 1921-es első sikeres Budapesti kiállításáig (Belvedere) a nővérénél lakott. A Belvedere kiállításán Szobotka ezekkel a modern, posztkubista képeivel aratta legnagyobb sikereit, és érdemelte ki a „az első magyar

2. Jean Metzinger: Tájkép, 1921 Scottish National Gallery of Modern Art, Edinburgh

kubista” címet. Az első kiállítás előtt, de már arra készülve festhette meg az Utca kisebb méretű párdarabját, a Falak Budánt is, amely az Utcához hasonló módon, igen finoman forrasztja össze városi tájképpé a kubista falsíkokat. Az 1930-as Önéletrajzában Szobotka visszaemlékezett kubista eredményeire. E kubista eredmények között az Utcához vagy a Művész testvérének portréjához hasonló alkotások legalább annyira izgalmasak, mint a párizsi kubizmus nyelvét akcentus nélkül beszélő, korai csendéletek és portrék. A háború utáni posztkubista festmények érdekességét ugyanis éppen az a magyar „akcentus” adja, amit Kállai Ernő szerkezetes naturalizmusnak nevezett, és ami később a dekoratív avantgárd magyar verziójává vált. Közelről nézve az Utca házai tökéletesen engedelmeskednek a perspektíva szabályainak, és felidézi a kubizmus modernségét, amihez visszafogott, barnásszürkés színharmóniája is nagymértékben hozzájárul. Az Utca közepének üde, zöld fái, illetve a lombjukon átszűrődő napfény pászmái egészen optimista és természet közeli hangulatot szőttek a nagyváros komor kubizmusába. Kaszás Gábor

294

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

191. ‣ TORNYAI JÁNOS (1869-1936)

192. ‣ PERLMUTTER IZSÁK (1866-1932)

Mártélyi udvarok

Patakpart, 1920

Olaj, karton, 24x32 cm Jelezve jobbra lent: Tornyai

Olaj, papírlemez, 19x24 cm Jelezve balra lent: Perlmutter Hátoldalon: Perlmutter fecit 1920.


296

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z


vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

297

193. ‣ ABA-NOVÁK VILMOS (1894-1941) Pihenő tehenek, 1937 Tempera, fa, 60x70 cm Jelezve balra lent: Aba-Novák.



‣ Debreceni reprezentatív festőművészeti kiállítás.

Debrecen, 1937. (A Fränkel Szalon rendezésében), 1937. katalógus: 4. Reprodukálva:

‣ Molnos Péter: Aba-Novák. Népszabadság Könyvek, Budapest, 2006. lappangó képek: 79.

Aba-Novák Vilmos szolnoki műtermében, 1930-as évek

298

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

299

194. ‣ BORNEMISZA GÉZA (1884-1966)

195. ‣ KÁDÁR GÉZA (1878-1952)

Virágos udvar, 1924

Boglyák télen, 1934

Olaj, vászon, 45x32 cm Jelezve balra lent: Bornemisza Géza 1924

Olaj, vászon, 41,5x36 cm Jelezve balra lent: Kádár Géza 1934



Kiállítva:

300

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

‣ Impressionisten aus Ungarn. Die nagybányaer Künstlerkolonie 1896-1944.

MissionArt Galéria, Miskolc - Stadtisches Kramer-Museum, Kempen, 1997. katalógus: 19 (Heuschober im Winter, 1934 címmel)

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

301

196. ‣ RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861-1927) Kövezik a kaposi Fő utcát I., 1904 Pasztell, papír, 42,5x52,5 cm Jelezve balra lent: Rónai 04


Proveniencia:

‣ korábban Dr. Kerényiné Harvel Edit, majd Tarján Jenő gyűjteménye Kiállítva:

‣ Rippl-Rónai József Kaposvári Gyűjteményes Képkiállítása, 1905.

katalógus: 66. ‣ Rippl-Rónai kiállítása. Könyves Kálmán Szalon, Budapest, 1906. katalógus: 64. ‣ Magyar Forradalmi Művészet 1957. Műcsarnok, Budapest, katalógus: V. terem/24. (Útépítők) ‣ Vengerszkoje revolucionnoje isszkusztvo. Moszkva, 16. oldal

A Fő utca Kaposváron, az 1910-es években

302

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

303

197. ‣ RÉTH ALFRÉD (1884-1966)

198. ‣ BÁLINT ENDRE (1914-1986)

Alak, 1963 körül

Cannes-i halász, 1947

Proveniencia:

‣ korábban Bodnár Lajos tulajdonában (1984) Feltehetőleg kiállítva:

Olaj, kollázs,vászon, 46,5x38 cm Jelezve jobbra lent: A. Réth.


Oeuvre-jegyzék: 251. In: Cserba Júlia, Kopeczky Csaba, Makláry Kálmán, Passuth Krisztina: Alfred Reth 1884-1966. Makláry Artworks, Budapest–Párizs, 2003. Reprodukálva:

‣ Cserba Júlia, Kopeczky Csaba, Makláry Kálmán, Passuth Krisztina: Alfred Reth 1884-1966.

Makláry Artworks, Budapest–Párizs, 2003. 288. oldal

Olaj, vászon, 54,5x44 cm Jelezve balra fent: Bálint 47


‣ Bálint Endre párizsi képei. Európai Iskola XXIX. kiállítása.

Budapest, Üllői u. 11., 1947. november 30. - december 14. katalógus: 4. (Cannes-i halász), vagy 20. (Cannes-i halász, IV.) számon ‣ Bálint Endre festőművész képei. Európai Iskola XXXIV. kiállítása. Budapest, Üllői u. 11., 1948. május 30. - június 13. katalógus: 16. (Tengerész), vagy 26. (Cannesi halász) számon Kiállítva:

‣ Bálint Endre kiállítása.

Műcsarnok, Budapest, 1984. november 23. – december 30. katalógus: szám nélkül

304

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

305

199. ‣ BÁLINT ENDRE (1914-1986)

200. ‣ VÁLI DEZSŐ (1942-)

Angyalok vörösben és feketében, 1974

Csend a szobában - A/1983/01

Olaj, fa, 30x30 cm Jelezve jobbra lent: Bálint Jelezve hátoldalon: Ilinek sok szeretettel Bandi 1974. okt Zsennye "Angyalok vörösben és feketében" Bálint 74

Olaj, farost, 60x60 cm Jelezve jobbra lent: Váli D 83.

Kiállítva:



Home Galéria, Budapest, 2007. október 16. – november 16. katalógus nélkül

306

vir ág

Kiállítva:

‣ Országos Képzőművészeti Kiállítás. Műcsarnok, Budapest, 1984. március 16. - május 13. ‣ Tavaszi tárlat. Nógrád Múzeum, Salgótarján, 1985. április 2. - május 19. ‣ Váli Dezső önálló kiállítás. Csontváry-terem, Budapest, 1985. szeptember 12. - október 4. ‣ Zsennye tíz éve. Savaria Múzeum, Szombathely, 1986. december 14. - 1987. január 11. Reprodukálva:

‣ Váli Dezső: Váli. Új Mandátum Kiadó, 1997. 69. oldal

‣ Bálint Endre emlékkiállítása.

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

307

201. ‣ ERDÉLYI BÉLA (1891-1955) Fák Olaj, vászon, 99,5x79 cm Jelezve balra lent: Erdélyi


308

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

310

202. ‣ TÓTH MENYHÉRT (1904-1980)

203. ‣ SCHEIBER HUGÓ (1873-1950)

Kompozíció figurákkal

Férfiportré

Olaj, karton, 35x49 cm Jelzés nélkül

Gouache, pasztell, papír papírlemezen, 57,5x41 cm Jelezve középen lent: Scheiber H.



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

311

204. ‣ ABA-NOVÁK VILMOS (1894-1941) Férfiportré (Szász Tibor), 1920 Olaj, vászon, 64,5x53,5 cm Jelezve középen lent: Aba-Novák 20 Jelezve hátoldalon: komollói Szász Tibor képmása 1920. XI. 7-én pinx: Aba Novák Vilmos


Fotó a festmény hátoldaláról

312

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

313

205. ‣ SKUTECZKY DÖME (1850-1921) (Dominik SkutetzkÝ) Virágfűzéres kislány, 1878 Olaj, vászon faroston, 60,5x42,5 cm Jelezve jobbra lent: Dom Skutezký. Sta H ….. 1878


Aukcionálva:

‣ 19. Century European Paintings. Sotheby's, New York, 1979. január 26.

katalógus: 24. (A girland of flowers címmel)

A 19. század második felének velencei festészete inspirálta Skuteczky Döme életművét, melynek korai darabja a Virágfüzéres kislány című festmény. A fiatal, tehetséges Skuteczky már kétéves képzést követően megkapta a Bécsi Akadémia három évre szóló ösztöndíját, így tanulmányait 1867 és 1870 között Velencében folytatta. A történeti festészet gyakorlatát Pompeo Molmenti osztályában sajátíthatta el, mely nagy hatással volt művészetére. Ekkor a velencei festészet élvonalához tartozó, feltörekvő, új generáció művészei között találjuk Giacomo Favrettot, Luigi Nonot, Guglilelmo Ciardit, és Silvio Rottát, akik fokozatosan elhagyták a konzervatív akadémista elvek diktálta ábrázolásmódot, és a történeti festészettől a zsánerfestés irányába fordultak. Művészetük alapjait az olasz festészet tanulságai jelentették, de szívesebben kísérleteztek immár az újszerű fényhatásokkal és színkezeléssel. A műtermi, idealizált jelenetek helyett valós helyszíneket választottak. Velence kultúrája, a városra jellemző életstílus, a hétköznapi élet különleges hangulata, a gondolások, a divatos dámák valamint a festői helyszínek végeláthatatlan inspirációs forrást jelentettek a művészek számára. Így alakult ki a jellegzetesen városi, velencei zsánerfestészet az 1870- és 1880-as években. 1. Skuteczky Döme műtermében, 1899 Forrás: Szlovák Nemzeti Galéria archívuma

Itáliai tanulmányait követően Skuteczky Münchenbe ment, Kelet-Európa egykori „kulturális Mekkájába”, hogy tanulmányozza a kor festészetét meghatározó realizmust. Skuteczky művészetében egyre kevésbé lett meghatározó a történeti festészet. Későbbi, bécsi tevékenységéről nem sokat tudni, de valószínű, hogy idejének nagy részét a portrémegrendelések teljesítésének szentelte. Művészi karrierjében alapvető változást az 1875-ös, Velencébe való visszatérése hozott; ekkor sikerült igazán nevet szereznie a művészeti világban. Európa szerte befolyásos kapcsolatokat szerzett a művészeti piacon és műveit neves kiállítóhelyeken mutatta be. Alkotásai leggyakrabban templombelsőket, szentimentálisan megragadott imádkozó velencei hölgyeket vagy anekdotikus történeteket ábrázolnak.

2. Skuteczky Döme: Improvizált műterem Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony

Korai alkotása, a Virágfüzéres kislány kifinomult, cizellált, részletekben gazdag ábrázolás. Központi motívuma a nézőnek háttal álló kislány haját virágkoszorúval díszítő fiatal lány. Az aranymetszés szabályai szerint megalkotott tökéletes figurális kompozíción a szereplők boltívek alatt, buja vegetációval a háttérben láthatóak. A borostyánnal benőtt roskadozó árkád romantikus díszletként szolgál a bensőséges, játékos jelenethez. A stilizált fiatal lány alakja Skuteczky szentimentális velencei alakábrázolását idézi. A szemet gyönyörködtető zsánerjelenetet az apró részletek teszik igazán különlegessé: a fűben hagyott cserép, vagy a virágokkal teli kosárka a kislány háta mögött. E korai mű jól példázza Skuteczkynek a hagyományos, az itáliai reneszánsz elvén alapuló festészeti technikáját. Velencei sikerei után, a szlovákiai Besztercebánya a csendes visszavonulás lehetőségét hozta meg Skuteczky számára. Az új környezet új inspirációt és új kihívásokat is jelentett. Egyre inkább elmélyedt a realista ábrázolásban és a fényhatások megragadása foglalkoztatta. Annak ellenére, hogy Skuteczky elhagyta Velencét, továbbra is aktívan ápolta művészeti kapcsolatait. Munkáját számos díjjal jutalmazták. Katka Baranikova

314

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

316

206. ‣ EGRY JÓZSEF (1883-1951)

207. ‣ PATKÓ KÁROLY (1895-1941)

Besnyői táj

Vihar Nagybányán

Olaj, papírlemez, 36,5x49 cm Jelezve jobbra lent: Egry József Besnyő

Olaj, papírlemez, 30x42 cm Jelezve hátoldalon: Patkó



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

317

208. ‣ FRANK FRIGYES (1890-1976) Kalapos hölgy, 1913 Olaj, vászon, 100x66 cm Jelezve balra lent: Frank Frigyes München 13


209. ‣ VÖRÖS GÉZA (1897-1957) Feleségem ibolyacsokorral, 1936 Olaj, vászon, 120,5x50 cm Jelezve balra lent: Vörös Géza. 36.


Kiállítva:

‣ Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat

75 éves fennállása emlékére rendezett Jubileumi Kiállítás, Műcsarnok, Budapest, 1936. május - június (katalóguson kívül)

318

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

319

210. ‣ CZÓBEL BÉLA (1883-1976) Harlequin Olaj, vászon, 92x63,5 cm Jelezve jobbra lent: Czóbel

Kezdő ár: 2 000 000 Ft / 6 557 EUR Becsérték: 4 000 000 – 6 000 000 Ft Estimated value:13 114 – 19 671 EUR

1. Georges Rouault: Harlequin, 1956 magántulajdon

320

2. Juan Gris: Harlequin gitárral, 1919 magántulajdon

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

211. ‣ VÁZA GÖMBÖKKEL, ZSOLNAY, 1898-1899

212. ‣ ART-DECO ÉKSZERDOBOZ, ZSOLNAY, 1905 KÖRÜL

Porcelánfajansz, márványosan összefolyó, opak eozinmázas díszítés.

Porcelánfajansz, rátett fogantyú és oldalanként egy-egy, fémmunkát idéző relief. A tárgy festése szintén fémmunka (trébelés) nyomát utánozza. Opak és transzparens, fémszínű, eozinmázas kézi festés.

Fazonszám: 5148 (nehezen kivehető) Magasság: 22,5 cm Jelzés: festett pontkörös, öttornyos, valamint masszába nyomott Zsolnay Pécs márkajelzések


322

vir ág

judit

galéria

Fazonszám: nincs Magasság: 13,3 cm, szélesség: 19 cm, mélység: 12 cm Jelzés: domború körpecsét


és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

323

213. ‣ GLATZ OSZKÁR (1872-1958)

214. ‣ POLL HUGÓ (1867-1931)

Olvasó lány, 1945

Részlet a Hazatérés a búcsúból című képhez

Olaj, vászon, 63x46,5 cm Jelezve jobbra lent: Glatz 1945

Pasztell, papír, 61x46 cm Jelezve jobbra lent: Poll H. Proveniencia:

Kezdő ár: 380 000 Ft / 1 246 EUR Becsérték: 500 000 - 700 000 Ft Estimated value: 1 639 - 2 295 EUR

324

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

‣ egykor Löwenstein Arnold tulajdonában (1907)


vir ág

Kiállítva:

‣ Poll Hugó kiállítása. Műcsarnok, Budapest, 1907. katalógus: 132.

judit

galéria

és

aukcióshá z

325

216. ‣ TÓTH MENYHÉRT (1904-1980)

215. ‣ BORTNYIK SÁNDOR (1893-1976)

Dobos

Építőmunkás, 1941 Olaj, papír kartonon, 62,5x43,5 cm Jelezve jobbra lent: Bortnyik 41

Proveniencia: ‣ korábban dr. Bazsó Emma tulajdonában (1977)

Olaj, vászon, 80x60,5 cm Jelezve jobbra lent: TM

Kiállítva:

‣ Bortnyik Sándor kiállítása.


Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1969. március–április, katalógus: 57. ‣ Bortnyik Sándor emlékkiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1977. március-június, katalógus: 55.


326

vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

327

217. ‣ BATTHYÁNY GYULA (1887-1959) Fiatal férfi portréja Olaj, papírlemez, 69,5x47 cm Jelezve jobbra középen: Batthyány


Batthyány Gyula bálban, 1936 (a jobb szélén)

328

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

218. ‣ POLL HUGÓ (1867-1931) Normandiai hálókészítők Olaj, vászon, 75x89 cm Jelezve jobbra lent: Poll H.


Normandiai hálókészítő

330

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

331

219. ‣ SZECESSZIÓS VIRÁGTARTÓ EDÉNY ÁLLVÁNNYAL, ZSOLNAY, 1899 KÖRÜL Porcelánfajansz, domborműves mintázattal. Opak, fémszínű eozinmázakkal festett. Felülete tompa fényű, savmaratott. Fazonszám az edényen: 5686 Magasság: 80 cm Jelzés az edényen: masszába nyomott Zsolnay Pécs márkajelzés Jelzés az állványon: pontkörös és masszába nyomott Zsolnay Pécs márkajelzések


Az edény párdarabja állvány nélkül reprodukálva:

‣ Federico Santi & John Gacher: Zsolnay Ceramics. Collecting a Culture.

Schiffer Publishing Ltd., 1998. 138. oldal

332

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

333

220. ‣ CSONT FERENC (1888-1969)

221. ‣ PEKÁRY ISTVÁN (1905-1981)

Női aktok (Hátasló), 1911 körül

Kisvárosi délután

Olaj, karton, 29x23 cm Jelezve balra lent: Csont (kétszer)

Olaj, vászon, 60x80 cm Jelezve balra lent: Pekáry

Kiállítva:

‣ Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Tavaszi Kiállítás, Műcsarnok, Budapest, 1912. katalógus: 585. (Hátasló címen)


‣ A Művészház Palotafelavató Kiállítása, Művészház, Budapest, 1913. január 23. – február 28. katalógus:


334

vir ág

vir ág

25. (Hátasló címen)

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

335

222. ‣ PERLROTT CSABA VILMOS (1880-1955) Virágcsendélet gyümölcsökkel Olaj, vászon, 81x65 cm Jelezve balra lent: Perlrott Csaba V.


1 2

1. Rónai Dénes: Perlrott Csaba Vilmos, 1915 magántulajdon 2. Henri Matisse: Csendélet kék terítővel, 1906 Ermitázs Múzeum, Szentpétervár

336

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

337

338

223. ‣ TÓTH MENYHÉRT (1904-1980)


Csendélet vázában

Csendélet gyümölcsökkel, korsóval

Olaj, ceruza, papír, 41x30,5 cm Jelezve jobbra lent: TM

Olaj, papírlemez, 50x50,5 cm Jelezve jobbra fent: Perlrott Csaba



vir ág

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

judit

galéria

és

aukcióshá z

339

225. ‣ BERNÁTH AURÉL (1895–1982) Starnbergi tó I., 1924 Pasztell, szén, papír, 60x75 cm Jelezve jobbra lent: BA


Életmű-katalógus szám: 1924/23 Kiállítva:

‣ Bernáth Aurél emlékkiállítás.

Ernst Múzeum, Budapest, 1985. március 21. – április 28. (katalógus: szám nélkül) ‣ Bernáth Aurél centenáriumi emlékkiállítás. Művelődési és Sportház, Szombathely, 1995. március 18. – április 6. katalógus: 1. Kiállítva és reprodukálva:

‣ A magyar festészet rejtőzködő csodái - Válogatás magyar magángyűjteményekből II.

Szerk.: Virág Judit és Törő István, Mű-Terem Galéria, Budapest, 2005. 63. kép ‣ Berlin – Budapest. Virág Judit Galéria, Budapest, 2016. október 26. – november 27. 66. oldal Reprodukálva:

‣ Bernáth Aurél emlékkiállítás katalógusa. Ernst Múzeum, Budapest, 1985. 1. kép ‣ Illés Endre: Rend és dráma. Vallomás Bernáth Aurélról. Művészet, 1985/7. 1. kép ‣ Wechselwirkungen. Ungarische Avantgarde in der Weimarer Republik.

Szerk.: Hubertus Gassner, Marburg, Jonas, 1986. 93. 114. kép ‣ Végvári Lajos: Szőnyi István – Bernáth Aurél. Well-Press, Miskolc, 2003. 119. ‣ Modern magyar festészet 1919-1964. Szerk.: Kieselbach Tamás, Budapest, 2004. katalógus: 589.

Bernáth Aurél 1920 márciusában A képzőművészet legújabb irányai címmel, vetített képes előadást tartott Keszthelyen. Ennek keretében az impresszionizmus, futurizmus, expresszionizmus és kubizmus irányaival foglalkozott. Az 1915–1916 között Nagybányán tanult fiatal művész új kifejezési formákat és tapasztalatokat keresve indult útnak Európába 1921 őszén. Előbb Bécsben töltött két évet, majd Berlinben kapcsolódott az avantgarde törekvésekhez. 1920 körül, a korábbi művészeti központ Párizs helyett Berlin vált a legmodernebb irányzatok olvasztótégelyévé. Bernáth látás- és gondolkodásmódjára kortársai közül Schadl János, Bortnyik Sándor és Moholy-Nagy László mellett, Kassák Lajos bécsi körének aktivista művészete is erőteljes hatást gyakorolt. 1918 és 1926 közötti munkássága szorosan kapcsolódott a nemzetközi expresszionizmushoz. Berlinben ismerkedett meg a Herwarth Walden által vezetett Sturm folyóirat és Galéria körével. Tizenhárom alkalommal mutatta be műveit a Sturmban, utoljára 1925 szeptemberében. A most aukcióra kerülő Starnbergi tó című pasztellkép 1924 őszén született. A szögletes, hullámos és lekerekített formák ritmusára épülő kompozíció még őrzi a korábbi művek expresszív és konstruktív formaképzésének erőteljes hatását. Itt jelenik meg először a kék színnek az az éteri tisztaságot sugárzó, hamvas és áttetsző változata, mely a továbbiakban Bernáth festészetének egyik legfontosabb jellemzőjévé vált. Rum Attila

340

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

341

226. ‣ KÁDÁR BÉLA (1877-1956) Magányos fa Pasztell, papír kartonon, 64,5x48 cm Jelezve balra lent: Kádár Béla


Claude Monet: Nyárfák, 1891 magántulajdon

342

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

227. ‣ VASZARY JÁNOS (1867-1939) Katonák, 1915 Olaj, papírlemez, 49x34,5 cm Jelezve jobbra fent: Vaszary Jelezve jobbra lent: Simeon Theodóra (?), 1915 7/ ...


Proveniencia:


1. Vaszary János katonaruhában, 1914-1918 között

346

2. Oskar Kokoschka: Isonzo, 1916 magántulajdon

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

ÁRVERÉSI FELTÉTELEK 1. A Mű-Terem Galéria mint Árverési Ház az árverést az árvereztetők megbízásából mint kereskedelmi megbízott szervezi, rendezi és vezeti. A tételek a katalógus sorrendjében kerülnek kikiáltásra úgy, hogy az árverésvezető a sorra kerülő tárgy katalógusszámát, valamint kikiáltási árát élőszóval kihirdeti, amire a venni szándékozók kézfenntartással teszik meg ajánlatukat. 2. A tárgy tulajdonjogát az az árverési vevő szerzi meg, aki a legmagasabb ajánlatot teszi, kivéve, ha a katalógusban jelzett védett tárgy esetében a 2001. évi LXIV Tv-ben biztosított elővásárlási jogát valamely magyar múzeum érvényesíti. 3. Az Árverési Ház mint kereskedelmi megbízott az árvereztető megbízó nevében és képviseletében, annak teljeskörű meghatalmazása alapján jogosult az aukció során legmagasabb vételárat kínáló vevővel az adásvételi szerződés megkötésére és a vételár átvételére. Ennek értelmében az adásvételi szerződés a megbízó (árvereztető) és a vevő (árverező) között jön létre. 4. A vevő a vételár 20 %-át foglalóként az árverésen készpénzben azonnal tartozik kifizetni. Amennyiben a teljes vételár egy összegben az árverésen kifizetésre kerül, úgy a tárgy a helyszínen átvehető. Az Árverési Ház biztosítja annak lehetőségét, hogy az árverési vevő a foglalót meghaladó vételárrészt az árverés időpontjától számított 7 napon belül egyenlítse ki. A vételárba a foglaló összege – határidőben történő teljesítés esetén – beleszámít. Amennyiben az árverési vevő a megadott határidőig az árvereztetőnél a teljes vételárat nem rendezi, az Árverési Ház az adásvételi szerződéstől elállhat. Ebben az esetben a vevő által adott foglaló nem térítendő vissza. 5. A vevő az Árverési Ház részére közvetítői (megbízási) díjat tartozik fizetni, amely a leütési ár összegének 20%- a. A közvetítői díj az ÁFA-t tartalmazza. 6. A vevő a vételár kiegyenlítését követően köteles gondoskodni a megvett tárgy elszállításáról saját költségére és felelősségére. Ennek elmulasztása esetén az Árverési Ház nem felel a tárgy sérüléseiért. Amennyiben a vevő a megvett tárgyat az árverést követően felszólítás ellenére sem szállítja el, úgy 6 hónap elteltével a kereskedelmi képviselő a tárgyat szabadon értékesíti, (- a költségei levonását követően -) a fennmaradt összeget pedig a vevő számára letétbe helyezi. 7. A leütött tárgyat visszavenni, és újra árverezésre bocsátani tilos. Amen�nyiben a már leütött tárgy esetén a vevő személye pontosan nem állapítható meg, az árvereztető jogosult a tárgyat újra árverésre bocsátani.

348

vir ág

judit

8. Tilos mindenféle összebeszélés vagy vállalkozás, amely arra irányul, hogy harmadik személyeket, a piaci árat lényegesen meghaladó vételár kínálatára rávegyen, illetve így megkárosítson. 9. Az árverés előtti kiállításon és az árverésen minden tárgy megtekinthető. A katalógusban szereplő leírások és illusztrációk kizárólag azonosításul szolgálnak, így a vevőknek saját maguknak kell – az árverést megelőzően – meggyőződniük az árverési tételek állapotáról, és arról, hogy azok megfelelnek-e a katalógus leírásainak. A tárgyak minden hibájukkal és hiányosságukkal együtt abban az állapotban kerülnek eladásra, amelyben az árverés idején vannak. 10. A Mű-Terem Galéria valamennyi árverésre kerülő tárgy eredetiségéért garanciát vállal. Leütés után semmilyen felszólamlást nem veszünk figyelembe, kivéve, ha a tárgy hamis, bár a katalógusban eredetinek van feltüntetve. Ebben az esetben az árverési vevő írásban, a tárgy származásával vagy eredetiségével kapcsolatban felmerült első kételyétől számított három hónapon belül, de nem később, mint az árverés napjától számított 5 év elteltével felszólamlással élhet. A kereskedelmi képviselő vállalja, hogy a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül a felszólalótól az értékesített tárgyat a leütési ár, valamint az árverési jutalék összegének ellenében visszaveszi, amennyiben arról független szakértő megállapítja, hogy nem eredeti. 11. Az eladásra kerülő tárgyak a kikiáltási ár alatt nem vásárolhatóak meg. Az árvereztető által tett ajánlatért, a lefizetett árverési árért az Árverési Ház felelősséget nem vállal, és nem kötelezhető, hogy a nevezett tételt ugyanezen az áron egy későbbi időpontban újra árverésre ajánlja, vagy forgalomba hozza. 12. Az árverési katalógusban „VÉDETT” jelzéssel szereplő tárgyakat Magyarországról kivinni nem lehet. A „VÉDETT” jelzésű tárgyak tulajdonosait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásba veszi, a tulajdonosváltozás kötelezően bejelentendő. 13. Az árverés végén az el nem kelt tárgyak újraárverezését lehet kérni a kereskedelmi képviselőtől. A katalógusban jelzett EUR árak kizárólag információs céllal szerepelnek a katalógusban. Az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valuta-árfolyam.

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK A VÁSÁRLÓK SZÁMÁRA Az aukción történő licitálás személyesen, kereskedelmi megbízott útján vagy telefonon történhet az alábbi szabályok szerint.

FIZETÉSI MÓDOK: KÉSZPÉNZ

1. Az aukció megkönnyítése érdekében kérjük kedves vásárlóinkat, hogy tárcsával árverezzenek. A számozott tárcsák megkönnyítik az aukció vezetőjének, hogy az Ön licitjét azonosítani tudja. Abban az esetben, ha Ön a sikeres licitáló, kérjük, győződjön meg arról, hogy az aukció vezetője az Ön számával ütötte-e le a tételt. Kérjük bármilyen probléma esetén azonnal jelezzen az aukció vezetőjének. Az Ön kényelme érdekében lehetőség van regisztrálásra. Ez esetben az Önnél leütött tételeket tárcsaszámával gyűjtjük, melyet licitálása befejezése után egy alkalommal rendezhet. 2. Amennyiben vevőként személyesen nem kíván részt venni az árverésen, úgy az Ön által adott megbízás alapján, a kereskedelmi megbízott – a megbízásnak megfelelően – hivatalból árverezhet. Vételi megbízást a Mű-Terem Galériában, a kiállítás ideje alatt a helyszínen, levélben illetve faxon (+361-269-46-81-es faxszámon) fogadunk el legkésőbb az árverést megelőző 24 órában. A tételt a többi licit függvényében a lehető legalacsonyabb áron biztosítjuk. Ugyanolyan összegű megbízás esetén a korábban beérkezőt részesítjük előnyben. Kérjük azt az összeget határozza meg amelyet – személyes részvétel esetén – megadna a tárgyért.

Banki átutalás esetén a következő adatokat kérjük figyelembe venni. NÉV: Mű-Terem Galéria Kft. CÍM: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30. BANK NÉV: Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. BANK CÍM: 1056 Budapest, Váci u. 36. BANKSZÁMLASZÁM: IBAN: HU17 10300002-20116523-00003285 (Külföldi utalás esetén az első nyolc számjegy a banki azonosítót jelenti és az azt követő 2x8 számjegy jelöli a bankszámlaszámot) SWIFT: MKKBHUHB Az esetleges árfolyamkülönbségekből adódó problémák elkerülése miatt kérjük külföldi utalás esetén a vételár összegét Ft-ban megadni.

3. Vételi megbízás esetén a meghatározott összeg 20%-a előlegképpen készpénzben fizetendő, amiről a megbízó fél átvételi elismervényt kap. Ha ugyanarra a tárgyra harmadik személy magasabb összegű megbízást ad, vagy az árverés résztvevői magasabb ajánlatot tesznek, akkor a megbízó az árverés után az előleget – a vételi megbízás elismervényének ellenében – levonás nélkül visszakapja. Amennyiben a megbízás sikeres, az előlegből az árverési vételár 20%-a foglalónak tekintendő. 4. A vételár kiegyenlítése az árverési feltételek 4. és 5. pontja szerint készpénzzel történik. 5. A megvásárolt tárgyak kiadása az árverés napján a hely-színen, azt követően munkanapokon 10-18 óra között a Mű-Terem Galériában (Budapest, Falk Miksa u. 30.) történik. Amennyiben az árveréssel kapcsolatban további kérdése van, érdeklődni a kiállítás ideje alatt a Mű-Terem Galériában, a 00-36-1-312-20-71 telefonszámon lehet.

14. Jelen üzleti feltételek pontjaiban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései irányadóak, vitás kérdések esetén a felek alávetik magukat a Fővárosi Bíróság illetékességének.

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

349

CONDITIONS OF SALE 1. Mű-Terem Gallery, as Auctioneer organises, handles and conducts the Auction on behalf of the vendors and acts as a commercial agent. The lots are called up in the same succession as in the catalogue in a way that the auctioneer announces the catalogue number, painter and starting price of the lot to be auctioned. The buyers then indicate their intention to bid by raising their numbered bidding paddle. 2. The buyer offering the highest bid shall acquire the title of the lot. In the case of items marked in the catalogue as ’protected – VÉDETT’, all Hungarian museums have priority to purchase the lot at the hammer price. The protected items cannot be exported from Hungary. Owners of these items are registered by the Ministry of Cultural Heritage and any change in ownership must be reported to the relevant authorities. 3. The Auction House as a commercial agent is authorised by the commissioning party to sign the sale and the purchase agreement of the lot with the highest bidder and receive the purchase price on behalf of and to the benefit of the commissioning party. Under this arrangement the sale and purchase agreement shall be settled between the commissioning party (owner of the lot) and the buyer. 4. The buyer shall pay a deposit of 20% of the purchase price in cash upon the successful bid. In case the full purchase price is paid in one amount after the auction, the buyer can take immediate possession of the object. The Auction House allows a seven-day period from the date of the auction for the payment of the balance amount between the deposit and the full purchase price. The purchase price includes the amount of the deposit provided the deadline set for the balance payment has been met. The Auction House reserves the right to terminate the sale and purchase agreement unilaterally if the purchase price has not been paid in full by the set deadline. In this case the paid deposit is not reimbursable to the buyer. 5. Beside the hammer price, the buyer shall pay a buyer’s premium equalling 20 % of the hammer price to the Auction House. The buyer’s premium includes VAT, but it is not refundable. 6. The buyer is responsible for the package and transport of the purchased item at his own cost and risk once the full purchase price has been paid. Failure to do so on the part of the buyer shall release the Auction House from any responsibility for any loss of or damage to the purchased item.

8. All collusion or conspiracy on behalf of any party, planning to force a third party to make an unreasonable high bid, and thus inflict any loss on the third party is strictly forbidden. 9. All lots shall be on display at the exhibition prior to the Auction. All descriptions and illustrations in the catalogue are only for identification purposes. The bidder is responsible for inspecting the condition of the auction lots – prior to the auction – and for deciding whether this is in accordance with the catalogue description. 10. Mű-Terem Gallery guarantees that all items in the Auction are genuine. All items are sold with the defects and imperfections they may have at the time of the Auction. Once awarded to the Buyer, no objections to the physical condition of the item will be considered, unless the item is fake though marked genuine in the catalogue. In this case the buyer may contest the sale in writing within 3 months of the initial doubt to the provenance or genuinness of the item, but no later than 5 years from the date of the Auction. The Auction House undertakes to repurchase the item from the Buyer for a price including the hammer price and the buyer’s premium within 5 years from the Auction date if an independent expert establishes that the item is not genuine. 11. Auction items may not be purchased below the starting price. The Auction House cannot be compelled to re-enter the same item in another auction at a later date. 12. Unsold items may be re-auctioned at the end of the Auction upon request to the Commercial Agent. 13. The EUR prices listed in the catalogue are only published for information purposes. The current daily exchange rates will be used on the day of actual payment. 14. The Civil Code shall govern in any matter unregulated in the present Conditions of Sale. Should any dispute arise, the Parties accept the competence of the Municipal Court of Budapest.

TECHNICAL INFORMATION FOR BIDDERS Bids can be made in person, through the commercial agent or over the phone. The following rules shall apply: 1. All bidders are requested to use their paddle when bidding in order to help make the auction process more effective. The use of numbered paddles will help the auctioneer to identify one’s bid. In case one’s bid has been accepted, please ascertain that your paddle number has been registered. In case of any problems, please notify the auctioneer immediately. Bidders can have their paddle numbers registered for their convenience. All items awarded to the bidder will then be collected under the registered paddle number and the bidder will have the right to settle payment for all items in one amount at the end of the bidding. 2. Absentee bids will be made on the bidder’s behalf by the commercial agent in accordance with the authorisation given by the bidder to agent. Such bids can be submitted to the Mű-Terem Gallery, during the exhibition, in a postal letter or through fax (fax no.: +36-1-269-46-81). Such bids must be received by the auctioneer no later than 24 hours before the auction date. The Commercial agent will make every effort to secure the item at the lowest price to the absentee bidder. In case two absentee bids of the same price indication are submitted for one auction lot, the one submitted first will take precedence. Please always indicate your price limit where you would stop bidding for the item if you participated in per-son at the auction. Absentee bids submitted without a price limit indicated will not be accepted.

In case of wiring please indicate the amount in HUF in order to avoid EXchange rate differences.

NAME: Mű-Terem Galéria Kft. ADDRESS: Falk Miksa u. 30., 1055 Budapest, Hungary IBAN: HU17 10300002-20116523-00003285 ACCOUNT NUMBER: 20116523-00003285 BANK ACCOUNT: 10300002 SWIFT: MKKBHUHB BANK: Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. – Hungarian Foreign Bank Ltd. BANK ADDRESS: Váci u. 38., 1056 Budapest, Hungary

Trade

7. Buyers can take possession of purchased items at the auction venue on the day of the auction or in the Mű-Terem Gallery (30. Falk Miksa utca, Budapest between 10:00 a.m. and 6:00 p. m. on workdays.) Should you have further questions with regards to the Auction, please contact Mű-Terem Gallery in person or on the phone (00-36-1) 312 2071.

3. For absentee bids, 20% of the indicated limit price amount will be paid in cash as a deposit, for which a receipt will be given to bidder. If another absentee bid with a higher price limit indicated is submitted for the same lot, or higher bids are placed during the auction, the paid deposit will be returned to the bidder against the issued receipt without any deduction after the auction. If the absentee bid is successful, the deposit will be included in the purchase price. 4. The purchase price shall be settled in cash in accordance with Points 4 and 5 of the Conditions of Sale.

7. Once awarded to the highest bidder, the item may not be repurchased or re-auctioned again, unless the identity of the buyer cannot be established. In this case the Auctioneer is entitled to re-auction the item.

350

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

351

Kiadta a VIRÁG JUDIT GALÉRIA és AUKCIÓSHÁZ 2016 Foto: Mester Tibor Katalógus terv: Kovács Ildi – Molnár Dénes, KOMOgroup Nyomás és kötés: Pauker nyomda

360

vir ág

judit

galéria

és

aukcióshá z

VIRÁG JUDIT GALÉRIA ÉS AUKCIÓSHÁZ TÉLI AUKCIÓ 2016

Recommend Documents