1
VILLAMOSENERGIA-IPARI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS
PREAMBULUM
a Villamosenergia-ipari Társaságok Szövetsége Budapest, I. Iskola u. 13., mint a munkáltatói oldal képviseletére jogosult szervezet a Munka Törvénykönyve (Mt) 31. § alapján, valamint a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Budapest, I. Iskola u. 13. és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Erőművi Tagozata Budapest, VI. Ligetfasor 46-48., mint a Villamosenergia-ipari Társaságok munkavállalóinak érdekvédelmére és érdekképviseletére jogosult, az Mt 29. §. (2) bekezdésében foglaltak szerinti reprezentatív szakszervezetek, az Mt 33. §. (4) bekezdése alapján - a munkaviszonyból származó jogoknak és kötelezettségeknek, ezek gyakorlásának, illetve a teljesítésük módjának, az ezzel kapcsolatos eljárások rendjének egységes szabályozása és értelmezése, valamint a felek közötti kapcsolatrendszer meghatározása érdekében - Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződést hoznak létre, melynek tárgyalásában minden ágazati szintű szakszervezet részt vett, az alábbi feltételek mellett.
2
ÁLTALÁNOS RÉSZ
1.Szerződés célja
A szerződés hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek több mint 50 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A villamosenergia-iparág a magyar gazdaság működésének motorja. A villamos energiáról szóló törvény - az ország adottságait figyelembe véve - kötelezően előírja a termelés, szállítás és szolgáltatás egységes rendszerként való működtetését. A különböző cégek munkavállalóinak - vezetők és beosztottak – munkahelyi egzisztenciális helyzete a két végtermék, a villamos energia és a hőenergia értékesítésétől függ. Az egyes cégek jövedelem termelő képessége, működésének eredményessége olyan objektív körülményektől is függ, amely független az ott dolgozó kollektíva szándékától és tevékenységétől. A Munka Törvénykönyvében foglalt rendelkezések helyi adaptálását az egyes cégek Kollektív Szerződései elvégezték. A jelen szerződésnek alapvető célja olyan alapelvek és olyan konkrét rendelkezések megfogalmazása, amelyek biztosítják az egységes és törvényes munkaügyi gyakorlat megteremtését az érdekegyeztetés mechanizmusának működtetése útján. A jelen szerződés további célja, - tekintettel az Mt 13. §. (3) bekezdésére, - hogy a munka világához tartozó egyes kérdésekben, ha erre a törvényes lehetőség is megvan, a szerződés hatálya alá tartozó munkavállalókra kedvezőbb feltételeket állapítson meg, mint a Munka Törvénykönyve, illetve az országos szintű szabályok, valamint célja az is, hogy létrejöttével a villamos energia iparban is kialakuljon a munkaügyi megállapodások, illetve szabályozások egymásra épülő, egymást kiegészítő vertikális rendszere.
2. A szerződés szervi, személyi és időbeli hatálya
3
A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés hatálya kiterjed az MVMT. átalakulása után létrejött, az erőmű-bányaintegrációval bővített, alább tételesen felsorolt részvénytársaságokra, (MVM Rt., Bakonyi Erőmű Rt., Budapesti Elektromos Művek Rt., Budapesti Erőmű Rt., Dunamenti Erőmű Rt., Mátrai Erőmű Rt., Paksi Atomerőmű Rt., Pécsi - Erőmű Rt., Vértesi Erőmű Rt., Tiszai Erőmű Rt., DÉDÁSZ Rt., DÉMÁSZ Rt., ÉDÁSZ Rt., ÉMÁSZ Rt., OVIT Rt., TITÁSZ Rt.), akik jelen szerződés megkötése idején a Villamosenergia-ipari Társaságok Szövetségének tagjai, illetve azon munkáltatókra, akik a Villamosenergia-ipari Társaságok Szövetségéhez - a munkáltatónál képviselt szakszervezet egyetértésével - később csatlakoznak. A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés hatálya kiterjed az előzőek szerinti munkáltatók valamennyi munkavállalójára függetlenül attól, hogy tagja-e a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződést aláíró szakszervezetnek. Felek a szerződést határozatlan időre hozták létre. A szerződést az aláírást követő két munkanapon belül minden érintett társaság hirdetőtábláján közzé kell tenni, és. ezzel a szerződés hatályba lép.
3. A szerződés alapelvei a.) A szerződő felek alapvető feladatuknak tekintik a munkabéke fenntartását. Együttműködésük és eltérő érdekeik érvényesítése alkalmával ennek megfelelően kötelesek eljárni. b.) A szerződő felek kötelezettséget vállalnak a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződésben rögzített munkáltatói és munkavállalói jogok rendeltetésszerű gyakorlására. c.) A kollektív munkaügyi vita és munkaügyi jogviták megelőzésére kell törekedni. A felmerült vitákat pedig lehetőleg bírói eljárás mellőzésével kell rendezni. d.) Felvétel vagy munkaerő-átcsoportosítás esetén előnyben kell részesíteni a szerződés hatálya alá tartozó cégeknél feleslegessé vált munkavállalókat.
4
e.) E szerződésnek elő kell segíteni a munkahely megbecsülését, a munkahely iránti lojalitást.
4. A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződésre irányuló eljárási szabályok
A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés megkötésére, módosítására, megszűnésére, megszüntetésére az Mt rendelkezései az irányadók az alábbi kiegészítésekkel és eltérésekkel. A szerződést aláíró szakszervezetek együttesen, valamint a Villamosenergia-ipari Társaságok Szövetsége indokolt, írásos szövegszerű módosító javaslattal élhet, - amit minden ágazati szintű szakszervezetnek meg kell küldeni - és amelyre érdemi választ kell adni a kézhezvételtől számított 30 napon belül. Véleményeltérés esetén a módosító javaslatok megtárgyalására az érdemi válasz kézhezvételétől számított 8 napon belül bizottságot kell létrehozni, amelybe mindkét oldal 3-3 főt delegál. A bizottságba ezentúl 1-1 fő külső szakértő is delegálható. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden év március 31-ig a jelen szerződést ' áttekintik, a szükséges módosításokra javaslatokat tesznek, és megállapodás esetén a munkavállalókra nézve kedvező módosításokat tárgyév január 1. hatállyal rögzítik. Ez a szabály nem érinti az éves bér- és szociális megállapodást, mely tekintetében a felek kötelezettséget vállalnak, hogy azt minden év január 15. napjáig megkötik. A megkötött megállapodás a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés mellékletét képezi. Egyébiránt a módosítások hatályba lépésérőt minden esetben rendelkezni kell. Jelen Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződést 3 hónapos felmondási idővel, a tárgyév június 30., vagy a tárgyév utolsó napjára lehet felmondani. A felmondást írásban kell közölni. Felmondási jog csak a Villamosenergia-ipari kollektív Szerződés egésze vonatkozásában gyakorolható, annak egyes fejezetei és pontjai vonatkozásában nem.
5
Felek megállapodnak abban, hogy a felmondási jogot a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés megkötésétől számított 1 éven belül egyik fél sem gyakorolja.
A felmondás visszamenő hatállyal nem érintheti a villamosenergia-ipari kollektív Szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók munkajogi helyzetét. Felmondás átvétele jogszerűen nem tagadható meg
Felek megállapodnak abban is, hogy a felmondás írásbeli közlését követő 5 napon belül egyeztető bizottságot alakítanak a felmondás okának és körülményeinek tisztázására. Ennek keretében megvizsgálják, hogy a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés módosításával a szerződés hatályban tartható-e, a felmondásra okot adó körülmények megszüntethetők-e. Ha az egyeztetés sikertelen, a felmondás írásbeli közlését követő 2 héten belül a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés módosítása kapcsán részletezett bizottságot létre kell hozni az új Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés előkészítése céljából.
5. A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés és a helyi szintű Kollektív Szerződések kapcsolata Ez a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés a munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek rendezett biztosítására, a munkaviszonnyal összefüggő egyes juttatások alsó határainak meghatározására jött létre. A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződéstől a helyi Kollektív Szerződések, a Kollektív Szerződésektől a munkavállalóval kötött munkaszerződések csak a munkavállalók javára (előnyére) térhetnek el, még abban az esetben is, ha az Mt. negatív irányú eltérést is lehetővé tesz. Érvénytelen a helyi Kollektív Szerződések és a munkaszerződések olyan kikötése, amely e szabályba ütközik. A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés felmondása a helyi Kollektív Szerződések
6
hatályát nem érinti. A Kollektív Szerződésekben biztosított egyes juttatásokra és kedvezményekre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése esetén, a munkavállalókat változatlanul megilletik azok a juttatások és kedvezmények, amelyeket a munkaszerződésben kikötöttek.
KÜLÖNÖS RÉSZ
7
I. fejezet A szerződő felek együttműködésének rendje II. fejezet A felek együttműködése foglalkoztatási kérdésekben III. fejezet Az érdekképviseleti szervek működési feltételeinek biztosítása IV. fejezet A munkaviszonyra vonatkozó alapvető rendelkezések V. fejezet A középszintű bér, szociális kérdések egyeztetésének elvei és eljárásának rendje VI. fejezet A munka díjazásának iparági rendszere VII. fejezet A szociális juttatások és jóléti szolgáltatások VIII. fejezet ' Munkavállalók áramdíjkedvezményére vonatkozó rendelkezések IX. fejezet A sztrájkról X. fejezet Vegyes rendelkezések
8
A szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó társaságoknál helyi Kollektív Szerződések mellékleteként elkészítik és alkalmazzák az alábbi szabályzatokat: a.) Munkavállalók lakástámogatásának szabályzata b.) Üdültetési szabályzat c.) Segélyezési szabályzat d.) A munkahelyi színtű bér, szociális kérdések egyeztetésének elvei és eljárásának rendje
A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés két részre oszlik: a.) törzsanyag, b.) kötelezően meghatározott mellékletek
1.sz. melléklet
Az iparági szakmai tradíciók ápolását szolgáló, az együvé tartozást elősegítő ünnepnap, sport, kulturális események megrendezésének szabályai, az iparági szintű kitüntetések
2. sz. melléklet Nyugdíjpénztár működtetésének alapelvei és részletes szabályai
3. sz. melléklet Az ágazati besorolási rendszer munkaköri kategóriáihoz rendelt alapbér minimumok
I. fejezet
9
A szerződő felek együttműködésének rendje
A Munka Törvénykönyve 21. és 22. §-aiban biztosított jogokkal és kötelezettségekkel összhangban a munkáltatók biztosítják a szakszervezetek részére azokat az információkat, amelyek a munkavállalók munkaviszonyból eredő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatosak. A munkáltatók a tájékoztatást és az intézkedések indoklását nem tagadhatják meg. A szakszervezetek jogosultak a munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontjukat, véleményüket a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. Felek kinyilvánítják nyitottságukat és információs együttműködési készségűket azokban a témákban, amelyek a szakszervezetekre vonatkoznak, s készek a munkáltatókat a szakszervezet kérdéseiről tájékoztatni (dokumentumok, határozatok, stb.).
1.) A munkáltatók, a szerződést kötő szakszervezetek helyi szervezetei részére a következő információkat biztosítják: -
az éves elfogadott üzleti tervet,
-
a gazdasági évet értékelő üzleti jelentést,
-
az átlagkeresetre (Ft/fő/hó), a bérköltségre (eFt), valamint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámadatait negyedéves bontásban,
-
a jóléti-, szociális ráfordítások összegét mérleg szerinti bontásban, éves szinten,
- a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltatónak az átszervezésre, átalakításra, szervezeti egység önálló szervezetté történő alakítására, a privatizálásra, korszerűsítésre vonatkozó elképzeléseit illetően, - a baleseti mutatók alakulását negyedéves és éves összesítésben, beleértve a bekövetkezett balesetek jellegéről, minősítéséről való tájékoztatást.
10
2.) Az információ-átadás technikája: -
munkáltató a munkavállalókat közvetlen érintő döntés-előkészítési írásos anyagait rendelkezésre bocsátja, és ezekben a témákban rendszeres konzultációt folytat,
-
havi, negyedéves, éves statisztikai adatait a munkáltató táblázatos formában folyamatosan szolgáltatja.
3.) Ezen felüli információ csere a helyi Kollektív Szerződések, illetve a helyi megállapodások kérdéseire
4.) A szerződést kőtő szakszervezeti szövetségek az előbbieken túlmenően meg kapják még: -
az iparági szinten összesített átlagkeresetre (Ft/fő/hó), bérköltségre (eFt), valamint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámadataira vonatkozó információkat, negyedéves és éves bontásban, táblázatos formában,
-
iparági szinten a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltatónak az átszervezésre, átalakításra, korszerűsítésre vonatkozó elképzeléseit illetően,
-
a konszolidált éves üzleti jelentést.
11
II. fejezet A felek együttműködése foglalkoztatási kérdésekben
Az alapvető foglalkoztatási kérdésekben való együttműködést a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. Évi IV. törvény szabályozza. A villamosenergia-ipar privatizáció előtt álló sajátos helyzetéből adódóan felek az alábbiakban állapodnak meg: 1.) A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés Általános rész 2. Pontjában megnevezett gazdasági társaságok privatizációja során a szerződő felék vállalják, - az érdekképviseleteknek a privatizációs tőrvény által előírt írásbeli tájékoztatása után - hogy a foglalkoztatás kérdéseiről rövid és középtávú időtartamra vonatkozóan megállapodást kötnek, mind iparági, mind helyi szinten. 2.) A megállapodásnak tartalmaznia kell a foglalkoztatás alapvető kérdéseit, és javaslatokat kell adnia a létszámleépítések humánus megoldására. A létszámleépítés során az alábbi humánus megoldásokat kell alkalmazni: - korengedményes nyugdíjazás, - belső átcsoportosítás és átképzés, - iparágon belüli munkaerő mozgás elősegítése és áttelepülési segély biztosítása, - munkahely teremtő beruházások létesítése, - részmunkaidős foglalkoztatás. A foglalkoztatási kérdésekre vonatkozó megállapodásban különös gondot kell fordítani arra, hogy az esetleges létszám-átcsoportosítások során az új munkahelyen a gazdálkodás feltételei biztosítva legyenek. Amennyiben az új munkahelyen is szükségessé válik a létszámleépítés, úgy törekedni kell arra, hogy a felmondási idő és a végkielégítéshez szükséges pénzeszközök biztosítva legyenek.
12
III. fejezet Az érdekképviseleti szervek működési feltételeinek biztosítása
l.) Az érdekképviseleti szervek működéséhez szükséges személyi és dologi feltételeket a munkáltató térítésmentesen biztosítja, beleértve a helységeket, a közlekedést, a távközlés lehetőségét, a postaköltségek térítését, felhívásaik, tájékoztatóik közzétételi lehetőségét; a vagyonőrzést és a tagdíjak levonását. A személyi és dologi kiadások részletes feltételeit az érdekképviseleti szervekkel külön kötött megállapodások rögzítik úgy iparági, mint helyi szinteken. 2.) A szakszervezet tisztségviselője az Mt értelmében munkaidő kedvezményre jogosult, amelyre átlagkereset illeti meg. A munkaidő kedvezmény terhére függetlenítés is megvalósítható, amelyet névre szólóan, a munkaidő kedvezmény igénybevételi szándékával előre kell bejelenteni a munkáltatónak. A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. Amennyiben a szakszervezet valamely tisztségviselőjét (annak teljes munkaidejére) mentesíteni kívánja a munkavégzési kötelezettség alól, úgy a munkáltató - külön megállapodás alapján, a szakszervezetet egyébként megillető munkaidő kedvezmény terhére - a szakszervezethez munkavégzésre kirendeli. 3.) A szakszervezet részére összesen - képzés, továbbképzés céljára - a munkáltatóval történt előzetes egyeztetés alapján minden 10 szakszervezeti tag után évente 1 munkanap fizetett szabadság jár.
13
IV. fejezet A munkaviszonyra vonatkozó alapvető rendelkezések
A munkáltatónak minden, a munkaviszonyra vonatkozó nyilatkozatot, megállapodást, rendelkezést, intézkedést stb. írásba kell foglalnia, így különösen: -
a munkaszerződést,
-
a munkaszerződés módosítását,
-
a munkáltatói felmondást minden esetben,
-
a munkakörbe nem tartozó munkavégzés elrendelését, - a telephelyen belüli más munkahelyre beosztást,
-
az állandó munkahelyen kívüli és
-
más munkáltatónál történő munkavégzés elrendelését,
- a munkáltató utasításának írásba foglalásáig a munkavállaló nem köteles az olyan utasítást végrehajtani, - azaz a teljesítést jogszerűen megtagadhatja - amit annak ellenére adtak ki, hogy a munkavállaló előzetesen felhívta az utasítást adó figyelmét arra, hogy az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, -
a munkavégzés módjára vonatkozó iránymutatást,
-
a túlmunka és
-
a készenlét elrendelését, továbbá
-
minden olyan munkavégzés elrendelését, amelyért anyagi juttatásban állapodnak meg, vagy amelyért a munkáltató rendkívüli díjazást, illetőleg juttatást ígér, ha ezt a Kollektív Szerződés nem tartalmazza.
14
1. A munkaszerződés A munkaszerződés tartalmi elemei: -
személyi alapbér
-
munkakör, vagy helyette a rendszeresen ellátandó feladatok
-
munkavégzés helye, a változó munkahelyre történő alkalmazás illetve ennek tartalma
-
a munkaviszony időtartama
-
az alkalmazás lényeges feltételei
-
különleges kikötések
-
próbaidő mértéke.
2. Próbaidő: A munkahelyi Kollektív Szerződések munkavállalói kategóriaként a próbaidő mértékét differenciáltan határozhatják meg. Ennek minimális időtartama: -
szakmunkások és mesterek, ügyviteli munkavállalók esetében 45 nap
-
szellemi foglalkozású alkalmazottak esetében (főmunkatárs, munkatárs) 60 nap
-
termelési- (tevékenység) irányítók esetében 60 nap
-
vezető beosztású alkalmazottak esetében 3 hónap.
3. Munkakörbe nem tartozó, más munkahelyen történő munkavégzés feltételeit a munkahelyi Kollektív Szerződések szabályozzák. A munkavállaló nőt terhessége megállapításától a gyermek 1 éves koráig kérelmére – orvosi vélemény alapján – az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenese áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges. Az e bekezdés alapján ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül – módosított munka feltételek mellett foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt.
15
4. Pályázat: A pályázathoz kötött munkakörök betöltésére az esetleges létszámleépítések során bekövetkező foglalkoztatási problémák enyhítése érdekében, a pályázatok első kiírása csak a villamosenergia-ipari ágazaton belül érvényes. Arra alkalmas pályázók hiányában a pályázatot nyitottá lehet tenni. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a pályázatot elbíráló bizottság összetételében a helyi Kollektív Szerződésben állapodnak meg.
5. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése: Ha a munkavállaló munkaviszonya a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés hatálya alatti munkavállalók tekintetében végkielégítés nélkül szűnik meg és munkaerő átcsoportosítással, illetve egyéni vagy iparági munkáltatók közötti kezdeményezésre iparágon belül folytatódik, a munkavállaló iparágon belüli munkaviszonya folyamatosnak minősül (próbaidő, felmondás, pótszabadság, stb.). A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó munkáltatók közötti szervezett munkaerő átcsoportosítás esetén a munkáltatók nem alkalmazzák a tanulmányi-, a lakáskölcsön szerződésszegés jogkövetkezményeit.
5.1 A felmondási idő: A villamosenergia-iparban dolgozók felmondási idejének minimális mértéke az elismert szénbányászati, illetve villamosenergia-iparági munkaviszonyt alapul véve: 5 évnél rövidebb munkaviszony esetén 45 nap 5-10 évig terjedő munkaviszony esetén 60 nap 10-20 évig terjedő munkaviszony esetén 90 nap 20 év feletti munkaviszony esetén 120 nap A helyi Kollektív Szerződések az elismert munkaviszonyon kívül a felmondási idő mértékében a munkavállalóra nézve kedvező irányú egyéb tényezőket is figyelembe vehetnek. Csak különösen indokolt esetben mondható fel a munkaviszonya
16
-
annak a munkavállalónak, akinek 4 vagy több, általa eltartott családtagja van, és családjában más önálló keresettel rendelkező nincsen,
-
a gyermekét egyedül nevelő szülőnek gyermeke 18 éves koráig,
-
annak, akinek a vele közös háztartásban élő legalább egy közeli hozzátartozója munkanélküli,
- annak a munkavállalónak, aki a villamosenergia-iparban, illetve a szénbányászatban 10 éves folyamatos, elismert munkaviszonnyal rendelkezik.
5.2 Felmentés a munkavégzés alól a felmondási idő alatt: A munkavállaló - a munkáltató rendes felmondása esetén - a felmondási idő 50 %-át meghaladó időtartamra is felmenthető a munkavégzés alól. A munkavállalót - nyugdíjazás miatti - rendes felmondása esetén a munkavégzés alól felmentés a felmondás teljes időtartamára megilleti.
5.3 Végkielégítés: A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A végkielégítés összege az iparágban elismert, folyamatos munkaviszony alapján: -
3 év vagy a feletti munkaviszony esetén a munkavállaló 3 havi
-
5 év feletti
"
"
″˝
4 havi
-
10 év feletti
"
"
"
6 havi
-
15 év feletti
"
"
"
8 havi
-
20 év feletti
"
"
"
10 havi
-
25 év feletti
"
"
"
12 havi
átlagkeresete.
17
A helyi Kollektív Szerződések az elismert munkaviszonyon kívül a végkielégítés mértékében egyéb kedvezőbb tényezőket is figyelembe vehetnek. Amennyiben a munkavállaló öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, illetve korengedményes nyugdíjba vonul, úgy részére végkielégítés nem jár.
5.4. A korengedményes nyugdíjazás: A munkáltató a legfeljebb S évvel az öregségi nyugdíjkorhatár (figyelembe véve a korkedvezményes életkort is) előtt álló munkavállalóval megállapodhat - a munkavállalók helyi érdekképviseleti szervének egyetértésével - a munkavállaló korengedményes nyugdíjazásáról. Feltétele: a munkavállaló férfi esetében legalább 30 év, nő esetében 25 év és ezen belül minimum 10 év elismert szénbányászati vagy villamosenergia-iparági munkaviszonnyal rendelkezzen. A munkáltató köteles - a munkavállaló kérelmére - a korengedményes nyugdíjazáshoz hozzájárulni: -
ha a munkavállaló helyi Kollektív Szerződésben meghatározott, egészségre ártalmas munkakörben legalább 20 évet dolgozott az ágazatban, feltéve, hogy a munkavállalónak az öregségi nyugdíj eléréséig kevesebb, mint 3 éve van hátra,
-
ha a munkavállaló 3 műszakos munkarendben legalább 20 évet dolgozott az ágazatban, feltéve, hogy a munkavállalónak az öregségi nyugdíj eléréséig kevesebb, mint 3 éve van hátra.
A munkáltató részéről történő rendes felmondás esetén, ha a munkavállaló rendelkezik a korengedményes nyugdíjhoz szükséges feltételekkel, - 2 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt választhat a korengedményes nyugdíj vagy a végkielégítés között.
6. A munkaidő és pihenőidő: A munkaidő napi 8 óra. A helyi Kollektív Szerződésekben pontosan meg kell határozni az általános munkarendet, valamint az ettől eltérő munkaidő elrendelésének feltételeit.
18
A teljes munkaidő - indokolható esetben - megállapítható többheti, havi, többhavi, negyedéves, féléves, éves időkeretben is. Felek vállalják, hogy a rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a helyi Kollektív Szerződésben határozzák meg a munka teljesítésére irányuló kezdő és befejező időpontot, ezen belül a munkahelyen kötelezően eltöltendő időtartam kezdő és befejező időpontját, valamint a teljes munkaidő teljesítésének időhatárait.
7. Alapszabadság és pótszabadság: Az alapszabadság és pótszabadság megállapításánál a Munka Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, de a helyi kollektív szerződések ezen túlmenően is megállapíthatnak pótszabadságokat. A szabadságolási ütemterv elkészítése, illetőleg kiadása tekintetében a munkavállalót meg kell hallgatni és méltányolható igényeit figyelembe kell venni. A szabadság minimum 50 %át a munkavállaló által igényelt időpontban kell kiadni. A szabadságból 10 napot egybefüggően kell kiadni. Ettől azonban a munkavállaló kérésére el lehet tekinteni. A szabadságot a 14 éven aluli gyermeket nevelő anyák és az ilyen korú gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, kérésére, a nyári szünidőben kell kiadni.
A törvényes szabadságon felül a munkavállalót az alábbi feltételekkel illeti meg pótszabadság: -
évi 5 nap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, aki egész évben folytonos, illetve három harmados munkarendben dolgozik, kivéve azokat a munkavállalókat, akik a következő francia bekezdés hatálya alá esnek . Évi 3 nap pótszabadság jár annak, aki készenléti, ügyeleti. munkakörben dolgozik. Ezen gótszabadságok bevezetésének legkésőbbi határideje 1996. január 1. Felek megállapodnak, hogy ennek részletes szabályozását a helyi Kollektív Szerződésben rögzítik.
-
felek megállapodnak, hogy a szénbányászatban föld alatt, valamint az egészségre ártalmas munkakörben dolgozókat megillető pótszabadság mértékéről is a helyi Kollektív Szerződésben rendelkeznek.
19
8. A rendkívüli munkavégzés: Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül a túlmunkavégzés, a pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzés, illetőleg meghatározott helyen és ideig történő készenlét. A készenlét a munkavállaló rendelkezésre állását jelenti, munkavégzés céljából. Ezért, ha a munkavállaló a készenlét alatt tényleges munkát végez, ezt a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint kell díjazni. Ha a munkavállaló a készenlét alatt rendszerint kisebb, rövid időtartamú munkát is végez, tevékenysége ügyeleti szolgálatnak minősíthető, és ezért a készenléti díjnál magasabb mértékű díjazást kell megállapítani. A felek vállalják, hogy ennek részletes szabályozását a helyi Kollektív Szerződésben határozzák meg. A túlmunka időtartama nem haladhatja meg havonta a 30 órát, éves szinten a 200 órát. Kivételt képez: -
elemi csapás, súlyos kár, vagy veszélyhelyzet elhárítása, illetve megelőzése,
-
üzemzavar elhárítás.
A túlmunkát a munkavégzés megkezdését megelőzően, legalább 2 nappal korábban lehet elrendelni. Ettől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a túlmunka elrendelésére - a váltótárs bármilyen okból történő távolmaradása, -
elemi csapás, súlyos kár, vagy veszélyhelyzet elhárítása, illetve megelőzése,
-
üzemzavar elhárítás
miatt van szükség. Ez esetben elő kell segíteni, hogy a munkavállaló ez időre előre programozott, hivatalos, vagy magánügyeit megnyugtatóan rendezhesse.
Pihenőnapon csak a helyi Kollektív Szerződésben meghatározott, rendkívül indokolt esetben rendelhető el túlmunkavégzés. Munkaszüneti napon munkavégzést csak a folyamatos üzemekben, az őrszolgálati munkakörökben és rendkívüli körülmények váratlan bekövetkezése esetén lehet elrendelni.
V. fejezet
20
A középszintű bér, szociális kérdések egyeztetésének elvei és eljárásának rendje
1.)A felek a bérmegállapodás információs alapjának a KSH részére küldött munkaügyi adatszolgáltatást tekintik. Ennek másolatait teljes körűen az érintett szakszervezetek a munkáltatótól kapják meg. Összesített adatait az ágazati színtű szakszervezetek számára el kell készíteni. A szociális ellátások mértékéről szóló információt a munkáltató a társaság szintjén biztosítja a szakszervezeteknek. Annak összesített adatait az ágazati szintű szakszervezetek megkapják. 2.) A bér és szociális megállapodás, valamint az erről szóló tárgyalás menete igazodik a társaságok üzleti tervének elkészítéséhez, a tervet tárgyaló igazgatósági ülésekhez. Ennek megfelelően a bérmegállapodás előkészítése minden év október - november hónapban a szakszervezetek bevonásával történik. A bér és a szociális tárgyalást úgy kell előkészíteni, hogy a középszintű bérmegállapodás aláírása minden év január 15-ig történjen meg. A társasági szintű bér és szociális megállapodás megkötésének határideje: január 30. 3.) A bérmegállapodások tartalma az országos szintű megállapodások tartalmával azonos (átlagkereset színvonal, minimálbér). A szakszervezetek az iparágban nem utasítják el a átlagkeresettel kapcsolatos egyéb mutatókban való megállapodás lehetőségét. (Létszámgazdálkodás, bérköltség) Amennyiben erre vonatkozóan a két fél valamelyike javaslatot tesz, kötelezettséget vállalnak a szakmai vita lefolytatására, és kísérletet tesznek a megállapodásra. 4.) A szerződő felek vállalják, hogy a minimálbér tekintetében középszinten minden évben megállapodnak.
VI. fejezet
21
A munka díjazásának iparági rendszere A munkavállalók besorolási rendszerének alapja a 6/1992. (VI. 27.) MÜM rendelet. Az iparágban kialakult bérezési formák magukba foglalják a munkavállalók személyi alapbérét és azt a teljesítmény követelményt; amelyek a munkabért meghatározzák. A helyi Kollektív Szerződésekben kell meghatározni - a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződésben rögzített elveket és mértéket is figyelembe véve - a munkabér megállapításán alapjául szolgáló bértételeket, az évenkénti bérfejlesztés mértéket (a középszintű bérmegállapodás figyelembevételével), az alkalmazható bérrendszereket, a bérpótlékokat, az egyéb díjazások szabályait, a prémiumkitűzés és jutalmazás elveit, a teljesítmény követelmények megállapításának módját, a költségtérítést és az átalányköltség térítéseket, az állásidőre járó díjazást, valamint a természetbeni munkabér juttatásának feltételeit. l. Személyi alapbér: A besorolási kategóriákhoz kapcsolódó személyi alapbérek minimál mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza: Az éves középszintű bérmegállapodásoknak megfelelően kerül sor a minimál mértékek aktualizálására. 2. Bérpótlékok: Bérpótlék illeti meg a munkavállalót, ha különleges helyen, illetve munkakörülmények között végzi munkáját, illetve az általában szokásos munkaidő-beosztástól eltérő időben dolgozik és ezt a személyi alapbér, vagy teljesítménybér megállapításánál nem vették figyelembe. A bérpótlékok meghatározásának alapja minden esetben a munkavállaló személyi alapbére, ha jogszabály, a helyi Kollektív Szerződés, vagy a munkaszerződés másként nem rendelkezik. Bérpótlék állapítható meg minden olyan különös körülmény alapján, amely a munkavállaló bérében egyébként nem szerepel, vagy ezért a munkavállaló külön nem kap díjazást. 2.1 Délutáni-, éjszakai pótlék, folytonos műszakpótlék:
22
Délutáni pótlék: annak a munkavállalónak, aki termelési szolgáltatási érdekből délutános ( 14.00-22.00-ig) műszakot teljesít, legalább 20 %-os délutáni pótlékot kell fizetni. Éjszakai pótlék: azt a munkavállalót, aki termelési, szolgáltatási érdekből éjszakai (22.0006.00-ig) műszakot végez, legalább 40 %-os éjszakai pótlék illeti meg. Folytonos műszakpótlék: a folytonos munkarendben dolgozók részére egységesen legalább 45 %-os műszakpótlék átalányt kell fizetni. (Műszakpótlék átalány fizetés esetében külön délutáni és éjszakai műszak után további pótlék nem számolható el.) Abban az esetben, ha nem műszakpótlék átalányt kap a munkavállaló, megilleti őt a helyi Kollektív Szerződés szerinti délutános és éjszakai pótlék. 2.2. Rendkívüli munkavégzés: Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül a túlmunkavégzés, a pihenőnapon vagy a munkaszüneti napon történő munkavégzés, illetőleg a meghatározott helyen és ideig történő készenlét. A rendkívüli munkavégzés esetében - jogszabályban, vagy Kollektív Szerződésben meghatározott ellenértékre nem jogosult munkavállalókat kivéve - ellenérték jár. Az ellenértékként szabadidő vagy pótlék jár. A túlmunkáért, a pihenő- és munkaszüneti napon való munkavégzéséért a munkavállalónak szabadidő megváltás estén - az 50 %-kal növelt időtartam jár szabadidőként. 2.3. Pótlékok: 2.3.1 Túlmunka-pótlék: A törvényes napi munkaidőn, heti, havi, negyedéves és éves, munkaidőkereten felül végzett munkáért a munkavállalót az alábbi minimális túlmunka pótlék illeti meg: -
az első 2 túlóra után a személyi alapbér
50 %-
a -
a 3-4 órában végzett túlmunka után a személyi alapbér
70 %-a
23
-
a 4 óra feletti túlmunka esetén a személyi alapbér
100 %-
a. A gépkocsivezetők, a rakodó- és szállítómunkások túlmunkája - amennyiben az havonta megközelítően azonos mértékű - túlóra-átalánnyal is elszámolható. Az átalányt, a jogszabályokban biztosított minimális túlmunka-díjat meghaladó mértékben a helyi Kollektív Szerződés állapítja meg.
2.3.2. Heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon végzett munka pótléka: A heti pihenőnapon végzett munka esetében a munkavállaló számára az aznapi munkáért járó díjazáson felül min. 125 %-os pótlékot kell fizetni. A munkaszüneti (fizetett ünnep) napon végzett munkáért a munkavállalót az aznapi munkájáért járó munkabéren felül átlagkeresete és 50 %-os pótlék is megilleti. 2.3.3. Készenléti szolgálat pótléka: Lakáson eltöltött készenlét esetén a személyi alapbér minimum
25 %-a.
Munkahelyen vagy lakáson kívüli helyen eltöltött készenlét esetén a személyi alapbér minimum
35 %-a.
Pihenő- és munkaszüneti napon -
lakáson eltöltött készenlét esetén a személyi alapbér minimum
-
munkáltató által elrendelt más helyen a személyi alapbér minimum
30 %-a, 40 %-
a. 3. Átlagkereset szabályozása A munkavállaló munkabérét átlagkeresetére ki kell egészíteni, illetve részére munkavégzés hiányában átlagkeresetet kell fizetni az alább felsorolt esetekben (átlagkeresetet kell fizetni akkor is, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, annak mértéke meghatározása nélkül.): 3.1. A munkavállaló részére átlagkereset jár:
24
-
amíg állampolgári kötelességét teljesíti,
-
közeli hozzátartozója halálakor esetenként legalább két munkanapon át,
-
kötelező orvosi vizsgálat, valamint a véradás miatt távoltöltött teljes időtartamra,
-
ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni,
-
munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a munkáltató engedélye alapján,
-
a munkaszüneti nap miatt kiesett időre,
-
a szabadság időtartamára,
-
a szoptatási munkaidő kedvezmény idejére,
-
a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentésre.
3.2. Az átlagkereset-számítás módja: Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakban kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. Az átlagkereset-számításnál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékességének időpontjában érvényes összegében kell figyelembe venni. Az átlagkereset számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett munkabérek szolgálnak. Ha a munkavállaló munkaviszonya ennél rövidebb, a megelőző naptári ne'' gyedévben ennek hiányában a megelőző hónapokban (hónapban) kifizetett összegeket kell figyelembe venni. Az egy órára, vagy egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállalónak az irányadó időszakban kifizetett munkabérének összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a fizetett, de munkában nem töltött órák (munkanapok) számával. Az órák (munkanapok) számításánál a túlmunka és a készenléti idő tartamát figyelmen kívül kell fagyni.
4. Betegszabadság
25
A betegszabadság teljes tartamára a munkavállalót átlagkeresetének 75 %-a illeti meg.
5. 13. havi fizetés: A munkáltató 13. havi személyi alapbért fizet a munkavállalóknak. Felek vállalják, hogy a fizetési feltételekben a helyi Kollektív Szerződésben állapodnak meg. A felek vállalják, hogy a helyi Kollektív Szerződésben állapodnak meg a Villamosenergiaipari Kollektív Szerződésben meghatározott mértéken felüli díjazásról, továbbá: -
a túlmunka,
-
a heti pihenő napon, illetve munkaszüneti napon végzett munka,
-
az állásidő,
-
valamint a helyi sajátosságoknak megfelelő pótlékok,
-
stb. mértékében.
26
27
VII. fejezet A szociális juttatások és jóléti szolgáltatások A munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását, a támogatások mértékét a Munka Törvénykönyve a Kollektív Szerződés hatáskörébe utalja. A szerződő felek célul tűzték ki a villamosenergia-ipar területén kialakult magas színvonalú szociális szolgáltatások reálértékének megőrzését. A munkáltatók és az érdekképviseleti szervek a helyi Kollektív Szerződésekben az alábbiakban rögzített jogcímek szerinti szabályozás szükségességét határozzák meg, ha az adott juttatás a Társaságnál már alkalmazott forma:
-
üzemi étkeztetés, étkezési hozzájárulás,
-
üdülési hozzájárulás, kedvezményes üdültetés,
-
munkabér előleg,
-
segélyezés, (pl.: születési, házassági, temetési, szociális stb.)
-
gyermekintézmények működtetése,
-
munkásszállás, albérleti hozzájárulás,
-
munkába járás támogatása, munkásszállítás,
-
munkaruha, formaruha juttatás, védőruha,
-
egészségügyi ellátás, rehabilitáció,
-
lakásépítési támogatás,
-
sport, kulturális és alapítványi támogatás.
A szociális ellátások kérdésében a bérmegállapodásokkal egy időben, mind középszinten, mind a helyi Kollektív Szerződés szabályai szerint meg kell állapodni, amelynek során meg kell határozni a szociális juttatások egy főre jutó minimál értékét.
28
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a privatizáció során az esetlegesen értékesítésre kerülő jóléti és szociális ingatlanok eladása nem történhet meg a szakszervezetek egyetértése nélkül.
29
VIII. FEJEZET A villamosenergia-ipari társaságok munkavállalói és nyugdíjasai által vételezett villamos energiára vonatkozó rendelkezések A munkavállalók áramdíj-kedvezményére, a nyugdíjasok tarifájára vonatkozó 1993. április 1. napján létrejött megállapodás, valamint az ezen megállapodást módosító 1997. február O1.-i megállapodás, továbbá az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter 12/1997. (III. hó 24.) IKIM rendelete, (a továbbiakban: rendelet) végrehajtására, a szerződő felek a jogosultság részletes feltételeit az alábbiak szerint határozzák meg. 1. Alkalmazotti díjszabás: A rendelet 2/a §-a szerinti díjakkal (1. számú melléket C./ díjszabás) kell elszámolni a villamosenergia-ipari társaságok - a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződést kötő felek között a munkaügyi miniszter által a 4010 TEAOR számú villamos energia termelésre, szállításra és szolgáltatásra kiterjesztett Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó és munkaügyi jogutódlással ezen társaságokból átszervezett - munkavállalói és ezen társaságoktól nyugdíjba mentek által vételezett villamos energiát. Abban az esetben, ha a munkaügyi jogutódlással kiszervezésre került gazdasági társaság más TEAOR számot kap, a villamosenergia-kedvezmény vonatkozásában - ha a helyi szakszervezet és a munkáltató ebben megállapodik - az alkalmazotti díjszabás helyett egyéb kompenzáció is lehetséges. A díjszabás a lakossági tarifa százalékos változásával azonos mértékű, értékét a Villamosenergiaipari Kollektív Szerződést kötő szociális partnerekkel egyetértésben az IKIM a fenti rendelet módosításaként hivatalosan közzétesz.
2. A jogosultak köre: A C./ díjszabás szerinti vételezésre jogosultak - szerzett jog alapján - az 1. pontban meghatározott társaságok főállású alkalmazottai és nyugdíjasai. Jelen megállapodás szempontjából nyugdíjasnak kell tekinteni az öregségi nyugdíjast, a rokkant nyugdíjast, végkielégítésben, illetve önkéntes újrakezdési programban nem részesült előnyugdíjast, a bányásznyugdíjast, a
30
korkedvezményes vagy korengedményes nyugdíjast is (kivéve akik szénjárandóságban részesülnek). A C./ díjszabás szerinti vételezésre jogosultak az 1. pontban meghatározott társaságok főállású munkavállalóinak és nyugdíjasainak halála után özvegyeik az újabb házasságkötésig (kivéve, akik szénjárandóságban részesülnek). Az 1993. április I-én megkötött alap-megállapodás értelmében a megállapodást aláíró érdekképviseletek választott tisztségviselői jelen megállapodás szerint továbbá ezen érdekképviseletek alkalmazottai, illetve innét nyugdíjba menő munkavállalói (a szénjárandóságban részesülők kivételével) a C./ díjszabással villamos energia vételezésre jogosultak. A munkáltató joga és kötelessége úgy az alkalmazottak, mint a nyugdíjasok tekintetében a jogosultság igazolása. Az áramszolgáltatók a munkáltatók közlése alapján a vételezést lehetővé teszik. Amennyiben a munkavállaló év közben lakást változtat, a régi lakáson megjelölt mértéket kell figyelembe venni az új lakás esetében is. Év közbeni lakás változástatás esetén a régi és az új lakásban fogyasztott villamos energia határozza meg az összes fogyasztás mértékét. A társaságokkal munkaviszonyban állók a munkaviszony 3. hónapját követő naptári hónap első napjától jogosultak a C./ díjszabással történő villamos energia vételezésre. 3. A vételezés helye és mértéke: 1997. április 1-től az alkalmazottak és nyugdíjasok (továbbiakban: jogosultak) alanyi jogon a rájuk vonatkozó díjtétellel két vételezési helyen, együttesen évente 20.000 kWh-ig vételezhetnek villamos energiát. A C./díjszabás alkalmazásának feltétele, hogy a vételezési helyen a jogosultak (kizárólagos vagy házastársukkal közös) tulajdonjoggal, haszonélvezeti joggal vagy bérleti joggal rendelkezzenek, valamint a lakásban, gépkocsi tárolóban, hétvégi házban, üdülőben a villamos energiát saját célra használják.
31
A vételezés helyét a jogosult határozza meg. A villamos energia két helyen való megosztásáról a munkavállaló nyilatkozik. Erről, amennyiben változás történt, a tárgyév január 31-ig kell nyilatkozni. A két vételezési hely közötti megoszlás módosítására minden év december 31.-ig van lehetőség ennek írásbeli benyújtásával. Mind a megosztást, mind a módosítást a munkáltatónál kell bejelenteni. Ha a jogosult társbérletben vagy albérletben lakik, csak külön mért fogyasztásra alkalmazható a C./ díjszabással történő elszámolás. (E rendelkezés szempontjából társbérletnek minősül a rokoni kapcsolatban álló, több önálló háztartás egy lakó ingatlanban történő együttélése is.) Nem alkalmazható C./ díjszabás a kereső foglalkozásnak minősülő tevékenység céljára történő fogyasztásra. 4. A jogosultság megszüntetése: A jogosultság megszűnését követő hónap első napjától az áramszolgáltatónak a C./ díjszabással történő vételezést meg kell szüntetnie a jogosult munkáltatójának közlése alapján. Meg kell szüntetni a C./ díjszabással történő elszámolást akkor is, ha: -
a jogosult a vételezési helyet másnak bármilyen jogcímen átadja,
-
a villamos energiát szabálytalanul vételezi,
-
a C./ díjszabással elszámolt energiát olyan (például: ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb.) célra veszi igénybe, mely kereső foglalkozásnak minősül,
-
a megengedettnél több vételezési helyen veszi igénybe.
A fenti esetekben az áramszolgáltató a megszüntetésről jegyzőkönyvet vesz fel és azt a jogosult munkáltatójának megküldi.
32
IX. fejezet
A sztrájkról
A sztrájkra vonatkozóan jelenleg az 1989. évi VII. törvény szabályai az irányadók. A törvényben szabályozott úgynevezett "korlátozott sztrájk" előfordulhat egy adott cégnél, cégcsoportnál (áramszolgáltatók; vagy erőművek) és az ágazat egészére kiterjedően. A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy minden eszközzel törekednek a sztrájk megelőzésére. Az egész ágazatra kiterjedő sztrájk esetén a sztrájk előtti konfliktus helyzetben a tárgyalópartnerek egyrészről a Villamosenergiaipari Társaságok Szövetségének Elnöksége, másrészről a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződést aláíró Érdekképviseleti Szervezetek.
33
X. fejezet Vegyes rendelkezések
1. A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés hatálya a kétszintű érdekegyeztetés elvén alapszik. A kétszintű érdekegyeztetés úgy működik, hogy ha helyi szinten nem sikerül a feleknek megállapodásra jutni, a munkabéke megőrzése céljából ágazati szintű további egyeztetést kell lefolytatni a Villamosenergia-ipari Érdekegyeztető Fórum (VÉF) szintjén. A VÉF tagjai a Villamosenergia-ipari Társaságok Szövetsége (VTSZ) és az ágazati reprezentatív szakszervezet képviselője, akik konfliktuskezelő bizottságot (VÉF KKB) hoznak létre. A VÉF KKB feladata, hogy elősegítse a megállapodás létrejöttét, valamint jószolgálati egyeztető tevékenységet végezzen a konfliktus kiéleződésének elkerülésére.
2. Az ágazatban felmerülő szociális problémák megoldására, valamint a privatizáció során fellépő esetleges munkanélküliséggel kapcsolatos gondok enyhítésére - az 1993. évi XCVI. törvény alapján - létre kell hozni a Villamosenergia-ipari Önsegélyező Pénztárat. 3. A privatizációval kapcsolatos döntés előkészítése során - az információs memorandum keretében - a jelen Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés létéről és tartalmáról, valamint a tulajdonos és az Ágazati Szakszervezetek közötti megállapodásról is tájékoztatni kell a leendő vevőt. 4. A Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződésben a villamosenergia-ipari és szénbányászati munkaviszonyhoz
kötött
juttatások
tekintetében
a
munkaviszony
fogalmán
a
villamosenergia-iparban, és a szatellitesedési program keretében kivált társaságokban, illetve a szénbányászatban folyamatosan (áthelyezéses munkaviszonyban) a munkáltató által elismert munkaviszony értendő.
34
ZÁRADÉK
A Szerződő Felek a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződést azt 1995. július 12-i és szeptember 4-i Villamosenergia-ipari Érdekegyeztető Fórumon jóváhagyott, valamint a Munkaügyi Minisztérium által kért módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva - egyetértésük jeléül 1995. november.7-én aláírták:
Lengyel Gyula sk. VTSZ elnök
Gál Rezső sk. VDSZSZ elnök
Kármán Csaba sk. BDSZSZ Erőművi Tagozat elnök
35
1. sz. melléklet Az iparági szakmai tradíciók ápolását szolgáló, az együvé tartozást elősegítő ünnepnap, sport, kulturális események megrendezésének szabályai, az iparági szintű kitüntetések
Szakmai, sport rendezvények: Az iparág szakmai, sport, valamint kulturális eseményeinek megrendezése az eddig kialakult hagyományoknak megfelelően az MVM Rt. gazdasági, valamint sportköri vezetésének koordinálásával az-érdekképviseleti szervek (mind az ágazati, mind a helyi), valamint a megrendezésben érintett Társaságok szakmai és sport vezetőségével közösen történik. 1. Szakmai rendezvények: Villamos-Bányász Napok: Célja: Az iparág szakmai hagyományainak megőrzése, a külső- és belső társadalmi és szakmai kapcsolatok ápolása, kiszélesítése. A természeti környezet értékeinek megóvása. A szakma munkavállalóinak tisztelete, megbecsülése, megemlékezés a bányászat áldozatairól, az iparági image erősítése. Villamos-Napok időpontja: augusztus vége Bányász Nap időpontja: szeptember első vasárnapja. 2. Sport rendezvények: Célja: az egészséges életmód, az aktív pihenés népszerűsítése, az emberi kapcsolatok erősítése. Megrendezésre kerülő sportversenyek: -
Asztalitenisz
-
Bányász Szakmunkás Tanuló Intézetek Országos Spartakiádja
-
Horgászat
-
Kajak-kenu
-
Kispályás labdarúgás
36
-
Sakk
-
Sí
-
Teke
-
Tenisz
-
Természetbarát (tájfutó verseny, város-ismereti verseny, rádióamatőr verseny)
-
Vitorlás
A sportrendezvények időpontjának meghatározására, a rendező Rt. kijelölésére, a rendezvénynaptár kialakítására minden év március 20-ig kerül sor. A rendezvények költségeinek fedezete: A résztvevők által személyre szólóan igénybevett szolgáltatások költségét a részvételi díj, a rendezés munkabér és vállalati szolgáltatások költségeit a rendező Társaság, a versenyek elismerésére szolgáló díjak, oklevelek költségeit az MVM Rt. fedezi. A ráfordítások a szociális költségek között kerülnek megtervezésre. 3. Kitüntetések: Zeusz-díj: A Villamos Napok ünnepségsorozat alkalmából az iparágban színvonalas és eredményes munkával eltöltött hosszú munkaviszonnyal rendelkező munkatársak kitüntetésére. A kitüntetéssel járó pénzjutalom összege: 1995-ben 100.000,- Ft.
Magyar Villamosenergia-ipar Emlékérem: A kiemelkedően színvonalas és egyenletes hoszszantartó iparági, illetve szakmai, szervezeti tevékenységért. Az alapító részvénytársaságok munkatársainak, valamint az arra érdemes iparágon kívüli szakembereknek adományozható. A kitüntetéssel járó pénzjutalom összege: 1995-ben 100.000,- Ft.
Kiváló Bányász: A bányászatban - elsősorban fizikai vagy termelésirányítói munkakörben dolgozók részére - a nehéz munkakörülmények között végzett példamutató munka, a veszély
37
helyzetben határozottan és különösen értékes tettekben megnyilvánuló helytállás elismeréséül. A kitüntetéssel járó pénzjutalom összege: 1995-ben 100.000,- Ft. Borbála Emlékérem: A bányászatban végzett kiemelkedő munkáért. A kitüntetéssel járó pénzjutalom összege: 1995-ben 100.000,- Ft.
Szakszervezeti kitüntetések: A szakszervezetben végzett kiemelkedő érdekképviseleti - érdekvédelmi munkáért. A kitüntetések átadására a Bányász-Napon, illetve a ViIIamosNapokon kerül sor.
Az itt fel nem sorolt kitüntetések adományozásának szabályozása a helyi Kollektív Szerződések hatálya alá tartozik. A kitüntetésekhez kapcsolódó pénzjutalmat az adományozó társaság, illetve szakszervezeti kitüntetés esetén a BDSz, illetve a VDSzSz fedezi.
38
2. sz. melléklet Nyugdíjpénztár működtetésének alapelvei és részletes szabályai
A szociális biztonság erősítésének, a nyugdíjas évekről való gondoskodásnak, továbbá az értékes munkaerő megtartásának elve indokolttá tette az Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Nyugdíjpénztár (továbbiakban: Pénztár) alapítását a Villamosenergia-ipari Társaságok területén. A Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára (székhely: 1011. Budapest, Iskola u. 13.) a munkáltatók kezdeményezésére, az érdekképviseleti szervek által támogatottan jött létre az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján. Az MVM Rt. és a társaságcsoporthoz tartozó részvénytársaságok, valamint ezek tulajdonosi érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok és a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége kezdeményezésére létrejött Pénztár természetes személy alapítói: -
a Részvénytársaságok Vezérigazgatói,
-
a VDSzSz Elnöke,
-
a Társaságok helyi reprezentatív szakszervezeteinek tisztségviselői,
-
a Társaságok Üzemi Tanácsának Elnökei,
-
a Társaságok által tisztségviselésre javasolt munkavállalók.
A szervezési munka az alapító tagok feladatát képezi. A Pénztár az 1994. december 19-i alakuló közgyűlésén jóváhagyott Alapszabályban lefektetett elvek szerint működik. Az Alapszabály is a Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés mellékletét képezi. A tagsági díj - az Alapszabály szerint - 1996. január 1-i hatállyal a tag bruttó keresetének 6 %-a. Alapításkor a munkáltatók - a Pénztár és a munkáltatók között létrejött szerződésben - a tagdíj 4,5 %-át átvállalták. A tagsági díj viselésének aránya mindenkor megállapodás tárgya a munkáltatók és a Pénztár között.
39
3. sz. melléklet Az ágazati besorolási rendszer munkaköri kategóriáihoz rendelt alapbér minimumok 1995. Munkaköri kategóriák A.
B.
C.
D.
E.
Bér (Ft.)
Vezető beosztású alkalmazottak Vezető I.
70.500,-
Vezető II.
60.500,-
Termelés (tevékenység) irányítók I.
30.300,-
II.
22.400,-
III.
17.100,-
Szellemi foglalkozású (nem vezető beosztású)alkalmazottak Gyakornok I. (0-1 év)
13.200,-
Gyakornok II. ( 1 év felett)
17.100,-
Gyakornok III.
19.800,-
Munkatárs I.
16.500,-
Munkatárs II.
17.800,-
Munkatárs III.
21.700,-
Főmunkatárs I.
50.000,-
Főmunkatárs II.
26.400,-
Ügyviteli alkalmazottak Gyakornok (0-0,5 évig)
13.200,-
Ügyviteli munkatárs (0,5 év felett)
14.500,-
Fizikai foglalkozású alkalmazottak normál munkafeltétel mellett Segédmunkás
13.200,-
Betanított munkás
14.500,-
Szakmunkás
16.500,-
Mester
21. 100,-
kedvezőtlen munkafeltétel mellett Segédmunkás
14.500,-
Betanított munkás
15.800,-
Szakmunkás
17.800,-
Mester
23.100,-
