VILÁGÖRÖKSÉGI HATÁSTANULMÁNY

VILÁGÖRÖKSÉGI HATÁSTANULMÁNY A VÁROSLIGETI „LIGET BUDAPEST PROJEKT” („MÚZEUM LIGET”) FEJLESZTÉS HATÁSAI A BUDAPESTI VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉKÉRE

BUDAPEST 2014

KÉSZÍTETTE:

a Forster Központ, Nagy Béla közreműködésével. Az 5.3 fejezet Bazsó Gábor, Prakfalvi Endre és Hajdu Nagy Gergely munkája

Budapest, 2015. február hó

1

VILÁGÖRÖKSÉGI HATÁSTANULMÁNY: A VÁROSLIGETI „LIGET BUDAPEST PROJEKT” („MÚZEUM LIGET”) FEJLESZTÉS HATÁSA A BUDAPESTI VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉKÉRE

A vizsgálat időpontja:

Budapest, 2014. december

Világörökségi helyszín: Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út A tervezett

a világörökségi helyszín védőövezetének a „Liget Budapest Projekt”

beavatkozás

(„Múzeum Liget”) által érintett területe: a Városliget, valamint a helyszín

helyszíne:

egy része: Hősök tere

Földrajzi pozíció:

N 47°30’53,66”, E 19°04’40,02” a világörökségi helyszín keleti szélső pontja

Világörökségi listára

1987 (COM 11) Budapest, a Duna-partok és a Budai Várnegyed és2002

vétel időpontja:

(COM 26) bővítés az Andrássy úttal és történelmi környezetével, valamint a Millenniumi Földalatti Vasúttal REF: 400bis

A jelentés

A Liget Budapest Projekt („Múzeum Liget”) hatásainak vizsgálata

irányultsága: Hivatkozások:

Az UNESCO Világörökség Bizottság 37. ülésszakán született a 37 COM 7B.76 számú döntés felkérte a Részes Államot világörökségi hatástanulmány elkészítésére a „Liget Budapest Projektről” („Múzeum Liget”). A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény A Városligeti építési szabályzatról szóló 32/2014.(VII.15.) Főv.Kgy. rendelet A „Liget Budapest Projekt” tervezése során készült örökségi, urbanisztikai, környezeti, geodéziai, parkhasználati, turisztikai, gazdasági és közlekedésfejlesztési hatástanulmányok.

A Liget Budapest

Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Projekt gazdája:

Címlap

A Városliget légifotója (2013) (forrás: Városliget Zrt.)

2

ÖSSZEFOGLALÓ A VIZSGÁLAT INDOKAI A tanulmány célja, hogy eleget tegyen az UNESCO Világörökség Bizottság 37. ülésszakán a Budapest a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínre vonatkozó 37 COM 7B.76 számú döntésnek.

A VIZSGÁLAT CÉLJA A „Liget Budapest Projekt” (a 37 COM 7B.76 számú döntésben: „Múzeum Liget”) fejlesztésnek a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatásainak vizsgálata és a hatások értékelése, ezzel kapcsolatban javaslatok megfogalmazása.

A VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAI A tervezett Liget Budapest Projekt elemei számos hatást gyakorolnak a vizsgált világörökségi helyszínre és védőövezetére (együttesen „világörökségi terület a Világörökségről szóló 2011. évi LXXII. számú törvény szerint). Ezek a hatások többségükben pozitívak, illetve semlegesek, de néhány hatás negatív. A negatív következmények gondos tervezéssel és megfelelő fenntartással ellensúlyozhatók, illetve megszüntethetők. A vizsgált hatások világörökségi helyszín szempontjából történő minősítése az alábbi: 1.

jellemzően kedvező hatások:

14 (82%);

2.

jellemzően semleges hatások:

1 (6%);

3.

jellemzően kedvezőtlen hatások: 2 (12%).

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A KEDVEZŐTLEN HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE A kedvezőtlen hatások körültekintő, gondos tervezéssel, megvalósítással, üzemeltetéssel és működtetéssel mérsékelhetők, illetve kiegyenlíthetőek. A feltárt kedvező és kedvezőtlen hatások mérlegelése feltételezi, hogy a beavatkozások során a tervekben szereplő – esetenként a vizsgált területen kívül megvalósítandó – változtatások (kiegészítő fejlesztések, beruházások, intézkedések stb.) megvalósulnak. A beépített területeknek a Városligeti Építési Szabályzatban megengedett növekedése jellemzően a jelenleg beépített és burkolt felületek felhasználásával jöjjön létre, hozzájárulva a zöldfelületek növeléséhez. A beépített területek megengedett növekedése a világörökségi helyszín szempontjából semlegesnek tekinthető, mert a legközelebbi új épület is ~390 méterre kerülne a Hősök tere együttes centrumától, a Millenniumi Emlékmű centrális Gábriel arkangyal szobrával díszített oszlopától. A park beépítésének növekedése negatív hatást is gyakorolhat a világörökségi védőövezetre, de a Városligeti Építési Szabályzat a legnagyobb megengedett beépítettséget előírta.

3

A Magyar Építészeti Múzeum - FotóMúzeum Budapest épületei (terv: Középülettervező Zrt. / Tima Zoltán) kerülnek a legközelebb a világörökségi helyszínhez. A díjnyertes pályaműve kedvező javaslatot tett, mert fakivágás nélkül, a jelenleg burkolt felületek felhasználásával, zöldbeágyazott jelleggel, szabadonálló épületekkel és viszonylag kis (két, egyenként 1250 m2 alapterületű) épületben javasolja a múzeumépületek megvalósítását. A Magyar Zene Háza nyertes pályaműve (terv: Sou Fujimoto Architects) egy transzparens épület, melynek magassága 13,46 méter, azaz a meglévő fák lombkoronájának magassága alatt marad. Az épület ~440 méterre kerülne a Hősök tere együttes centrumától. A Néprajzi Múzeum nyertes pályaműve (terv: Vallet de Martinis DIID architectes) a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán kerülne megvalósításra a jelenlegi burkolatok felhasználásával. A környezet beépítéséhez illeszkedő, átjárható, ~21 méter magas épület ~910 méterre kerülne a Millenniumi emlékmű centrumától. A Városliget látogatottságának növekedése a terhelés növekedéséhez vezethet. Ez a hatás érinti, de nem veszélyeztetik a világörökségi helyszínt és a védőövezetet. A parkhasználati szokások vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Városliget terhelése nem homogén, egyes területek látogatottsága lényegesen magasabb, mint a Városliget más részeié. Ennek megfelelően a Városliget kert és tájépítészeti terveinek egyik fontos feladata a funkciók megfelelő területi elosztása. További intézkedéseket igényel a park megfelelő színvonalú fenntartása. Ezekkel az intézkedésekkel a terhelés térben differenciáltan szervezhető, a kedvezőtlen hatások kiegyensúlyozhatók. Összességében megállapítható, hogy a világörökségi területre a tervezett beavatkozások jellemzően pozitív hatást gyakorolnak (forgalom csökkenése, terhelés kiegyensúlyozása stb.) és a közvetlen vagy közvetett negatív hatások a jóváhagyott tervekben meghatározott,, illetve a projekt részét képező kiegészítő beruházásokkal ellensúlyozhatók.

1. kép: A Városliget légifotója (2013)

(forrás: Városliget Zrt.)

4

1. BEVEZETŐ 1.1. AZ VILÁGÖRÖKSÉGI HATÁSTANULMÁNY CÉLJA A tanulmány célja, hogy eleget tegyen az UNESCO Világörökség Bizottság 37. ülésszakán a Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínre vonatkozó 37 COM 7B.76 számú döntésnek. Ennek keretében a tanulmány számba veszi, és értékeli a „Liget Budapest Projekt” fejlesztésnek a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatásait. 1. ábra: Budapest és a vizsgált terület

2. ábra: A beavatkozási terület lehatárolása: Városliget (forrás: Városliget Zrt.)

5

1.2. A BEAVATKOZÁSI TERÜLET AZONOSÍTÁSA

3. ábra: A budapesti világörökségi terület a vizsgált terület lehatárolásával

(forrás: Forster Központ)

A beavatkozással érintett terület „Budapest a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út” helyszín keleti része (Hősök tere együttes) és a Városliget, mint védőövezet területe.

4. ábra: A budapesti világörökségi terület a vizsgált terület lehatárolásával (részlet)

6

(forrás: Forster Központ)

1.3. A BEAVATKOZÁSI TERÜLET TOPOGRÁFIAI LEHATÁROLÁSA A beavatkozási terület a Városliget területének a beavatkozással érintett része.

4. ábra: A beavatkozási terület határa (szürke vastag vonal), a világörökségi helyszín (piros vonal) és a védőövezet (kék vonal) feltüntetésével

A vizsgált terület határai: Budapest, XIV. kerület: Dózsa György út tengelye - az Állatkert északnyugati telekhatára - a Vidámpark Varannó utcai telekhatára a Hermina útig - Hermina út Városliget felé eső határa - Ajtósi Dürer sor Városliget felé eső határa - Dózsa György út tengelye (k.h.)1. A terület kiterjedése: ~120 hektár. A tervezett „Liget Budapest Projekt” (a 37 COM 7B.76 számú döntésben: „Múzeum Liget”) fejlesztés során tervezett múzeumépületek területileg a világörökségi védőterület részét képező Városliget területén tervezettek. A vizsgált terület több részre tagolódik a területek értelmezése szempontjából. A világörökségi helyszín részét képező

Hősök tere együttesét a védőövezetet képező park, a

Városliget övezi. Az egykor a Városliget területén kialakított tér és épületegyüttes, a mai Hősök tere – beleértve az emlékművet is – mára a helyszín részeként értelmezhető épített örökség, melyet a történetileg kialakult park értelmez. A terület jellege épített örökség, műemlékek történeti park zöldfelülete

A beavatkozással érintett terület elhelyezkedése világörökségi terület védőövezet

+ -

+ +

1. táblázat

1

Megjegyzés: az utcák tengelye több esetben kerülethatár, ezeket (k.h.) jelöli. Ezekben az esetekben a világörökségi terület határa az ingatlan-nyilvántartásban szereplő kerülethatár, és nem a mértani úttengely

7

2. MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ Az értékelés elsődlegesen az ICOMOS International 2011-es útmutatója2 (Guidance on Heritage Impact Assessments for Cultural World Heritage Properties) alapján készült. Az értékelés kidolgozása során felhasználásra kerültek 

a beavatkozási területre vonatkozó jogszabályok előírásai;



a beavatkozási területre kidolgozott dokumentációk, különösen a területre vonatkozó tudományos vizsgálatok, hatásvizsgálatok.



A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény



Városligeti Építési Szabályzat (Budapest Fővárosi Közgyűlés 2014. június 30.)



a Városligeti Építési Szabályzat, illetve ezen Szabályzat alátámasztó munkarészei.

Az értékelés során felhasználásra kerültek a különböző szakterületek vizsgálati megállapításait összegző interdiszciplináris szemlélettel kidolgozott szakmai dokumentációk megállapításai. A „Liget Budapest Projekt” tervezése során készült örökségi, urbanisztikai, környezeti, geodéziai, parkhasználati, turisztikai, gazdasági és közlekedésfejlesztési hatástanulmányok: 

Budapest-Városliget Múzeum negyed beépítési koncepcióhoz figyelembe veendő környezetvédelmi szempontokat összegző előzetes tanulmány (rendelkezésre álló adatok alapján) – Összefoglaló / FTV Zrt. - Geotechnikai, Geodéziai és Környezetvédelmi Zrt., Bp., 2014.



A Liget Budapest Projekt, mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a nemzetgazdaságra / KPMG Tanácsadó Kft., Budapest, 2014.



Állapotfelmérési tanulmány városligeti Hungexpo épületei / CÉH Zrt., Budapest, 2014.



Múzeum | Város | Liget | Budapest, Városrendezési hatástanulmány / dr. Nagy Béla, Bp., 2014.



A városi, valamint épület léptékű zöld minősítési rendszerek alkalmazhatóságának vizsgálata a Liget Budapest projekt esetében / PPR PLAN Kft., Budapest, 2014.



A Városliget parkhasználati felmérése / Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszéke és az Ormos Imre Alapítvány együttműködésében, Budapest, 2014.



Múzeumliget – Márka és identitás projekt, Xellum Kft., Budapest, 2014.

valamint 

A Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarészei /BFVT Kft., Budapest, 2014. (jogszabály szerinti szakági munkarészek).

2

Guidance on Heritage Impact Assessments for Cultural World Heritage Properties A publication of the International Council on Monuments and Sites / January 2011

8

AZ ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA Az értékelés folyamata a hatásértékelés mechanizmusát követi. Ennek megfelelően a beavatkozási terület leírását és a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékeinek az attribútumainak ismertetését a tervezett beavatkozások bemutatása követi. A következő lépés a hatásviselő attribútumokra gyakorolt hatások ismertetése és minősítése a hatásviselő attribútumok szempontjából. Végül a kedvezőtlen hatások csökkentéséhez szükséges javaslatok összefoglalása következik. A folyamat az alábbi:

ÉRTÉKEK:

3., 4. FEJEZET

a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke (KEÉ) (II. és IV. kritérium)

A TERÜLET LEÍRÁSA:

5. FEJEZET

a beavatkozással érintett terület és a terület történetének leírása

ATTRIBÚTUMOK:

6. FEJEZET

a kiemelkedő egyetemes érték attribútumai.

BEAVATKOZÁSOK:

7. FEJEZET

a beavatkozási területen (Városliget) tervezett fejlesztések

BEAVATKOZÁSOK

8. FEJEZET

HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE:

a tervezett fejlesztések hatása a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó hatásviselő attribútumokra

A HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES JAVASLATOK:

9. FEJEZET

a negatív hatások csökkentése és a csökkentésükhöz szükséges javaslatok összefoglalása.

9

3. A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉKÉNEK VISSZAMENŐLEGES MEGHATÁROZÁSA 3 Részes Állam:

Magyarország

Ref.sz:

400bis

Felvétel dátuma: 1987, Bővítés dátuma: 2002.

RÖVID LEÍRÁS A világörökségi listára került Duna-szakasz a kőkorszak óta ad otthont emberi településnek. Az eredetileg két független várost, a jobb parti magaslaton ülő Budát és a bal parti síkságon elterülő Pestet magába foglaló világörökségi helyszíntől északra található Aquincum, a római kori város. Pest volt az első középkori, 1241-42-ben lerombolt városközpont. Néhány évvel később a folyó jobb partján lévő sziklás emelkedőn IV. Béla király felépítette a Budai Várat, és ettől kezdve a város fejlődése visszatükrözi? a magyar királyság történetét. A török megszállás után csak a 18. században indult meg a valódi fellendülés. A 19. században az 1862-től egy neo-reneszánsz palotában otthont kapó Magyar Tudományos Akadémia létrehozása, ill. az impozáns neo-gótikus Parlament megépülése (1884-1904) révén a város fővárosi szerepe tovább nőtt. W. T. Clark 1849-ben elkészült függőhídja már Buda és Pest egyesítését szimbolizálta, amelyre ténylegesen viszont csak 1873-ban került sor. A város modern világvárossá való fejlődésének a 2002-ben a világörökségi helyszín részévé vált Andrássy sugárút lett a jelképe. 1872-től az Andrássy út és az alatta futó, az európai kontinensen elsőként itt megépült, földalatti vasút radikálisan átalakította Pest városszerkezetét. Kulturális hatásokat befogadó és továbbadó központként Budapest kiemelkedő példája a pusztulások és megújulások periódusait magába foglaló közép-európai történelmi városfejlődésnek. A város őrzi az egykori Pest, Buda, és Óbuda településeinek szerkezeti sajátosságait. Ennek egyik példája a Budai Várnegyed, középkori és jellegzetes barokk stílusával, amely határozottan elkülönül a gyűrűs-sugaras szerkezetű Pest nagy kiterjedésű, jelentős középületekkel tarkított és egyedülállóan egységes historizáló és szecessziós építészeti megjelenésétől. Mindezt egységbe szervezik a táj változatos morfológiai adottságai és a Duna, amelynek két partját számos híd kapcsolja össze. Az Andrássy út („a Sugárút”) és környezetének (Hősök tere, Városliget, a történeti belváros negyedei és középületei) városépítészeti együttese az urbanisztikai elveket magas szakmai és építészeti-művészeti színvonalon valósította meg, tükrözve a 19. század második felében elterjedt városfejlesztési törekvéseket.

3 Elfogadta a Világörökség Bizottság 38. ülésszakán, ld. 37COM 8E számú döntés

10

Mint a történelmi települési táj része, a Duna két partjának festői látványa egyedülálló példája az emberi társadalom és a változatos morfológiai adottságokkal bíró természeti környezet - a részben erdő borította Gellért-hegy a Citadellával, a széles Duna-folyó a szigeteivel, és a sík, enyhén emelkedő pesti terep - közötti harmonikus kölcsönhatásnak.

(II) KRITÉRIUM Aquincum lényeges szerepet játszott a római építészeti formák elterjesztésében Pannonia, majd Dacia provinciákban, míg a 14. századtól Buda várának jutott hasonló szerep a gótikus stílus magyar területeken való elterjesztésében. Hunyadi Mátyás uralkodása idején Buda befolyását tekintve Krakkóhoz hasonló művészeti központtá vált. Az 1872-73-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrehozott Budapest a 19. század második felében és a 20. század elején – a korszakban épült kulturális örökség mennyisége és minősége miatt – ismét kiemelkedő szerephez jutott. Összhangban világvárosi szerepével, olyan központtá vált, amely magába szívta, beépítette, majd tovább terjesztette a progresszív (európai) urbanisztikai-építészeti hatásokat, valamint az olyan korszerű technológiai fejlesztéseket, mint az Andrássy út alatt a kontinentális Európában elsőként megépített Millenniumi Földalatti Vasút.

(IV) KRITÉRIUM A Budai Vár egy olyan építészeti együttes, amely, a körülötte fekvő történelmi városrésszel (Várnegyed) együtt két, az oszmán-török megszállás (1541-1686) által elválasztott jelentős történelmi korszakot tükröz. Az Országház, amely egyszerre példázza a 19. század eklektikus építészetét és szimbolizálja az Osztrák-Magyar Monarchia második fővárosának politikai küldetését, ugyancsak kiemelkedő példája a londoni, müncheni, bécsi vagy athéni társával azonos színvonalú jelentős középületnek. Egy fejlődő, modern társadalom elvárásainak megfelelően, az Andrássy út (1872-1885) és a Millenniumi Földalatti Vasút (1893-1896) olyan tervezési megoldások megvalósításának jellegzetes példái, amelyek a legkorszerűbb korabeli technikai eszközöket alkalmazták. A sugárútra építészetileg nagyfokú integritás jellemző, eklektikus és neo-reneszánsz épületeivel.

INTEGRITÁS A kibővített helyszín lehatárolása megfelel az integritás követelményeinek, mert magában foglalja a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok túlnyomó részét, megőrizve azoknak a városszövetben betöltött történeti szerkezeti szerepét., A Budai Várnegyed bizonyos részeinek romos vagy hiányzó beépítése, és a Duna-partok látképében a II. világháború után megvalósult átépítések ellenére a helyszín integritása alapvetően fennáll. Az integritás megerősítése érdekében indokolt a lehatárolás felülvizsgálata a budai oldalon, valamint a Margitsziget beemelése és a világörökségi terület Nagykörútig történő kibővítése.

11

Az Andrássy út épületeivel együtt viszonylag jól megőrizte eredeti koncepcióját, kapcsolatát városi környezetéhez, valamint épületeinek építészeti kialakítását. Az utcabútorzat részét képező kisebb elemek megőrzése és megformálása is kiemelt figyelmet kapott. Néhány probléma fenn áll, például az épületek fizikai állapotát tekintve: a fa tetőszerkezetek beázása és a fém elemek korrodálódása miatt a karbantartási és javítási munkák váltak szükségessé. Az épületek használatát illetően bizonyos változások tapasztalhatók, egyre inkább irodai használat terjed el a korábbi lakó funkció helyett, amely gyakori probléma belvárosi területeken. Problémák merültek fel a fejlesztést illetően a világörökségi helyszínen belül, mind épületbontással, mind a nem megfelelő új szerkezetekkel kapcsolatban. További kihívásokat jelent az örökségbarát forgalomirányítás biztosítása és a klímaváltozás természetes és épített környezetre tett hatásainak (pl. a Duna szélsőséges vízszint ingadozása, légszennyezés és a mészkőszerkezetek állapotromlása) enyhítése.

HITELESSÉG A helyszín attribútumaiban, alkotóelemeinek összességében őrzi az egymásra épülő történeti periódusok által létrehozott építészeti örökség meghatározó vonásait. A Budai Várnegyed II. világháború utáni, nagyrészt az 1960 – 1980 között megvalósult helyreállítása, részleges újjáépítése, valamint a megmaradt historizáló épületek hitelességének mértéke megfelel a Működési Irányelvek előírásainak. A Duna partok látképében jelentkező épületpótlások többségükben igazodtak a korábbi léptékhez, a nagy középületek (Országház, Magyar Tudományos Akadémia, Vásárcsarnok) funkciójukat is megtartották. A helyszínen található négy Duna híd közül három hitelesen helyreállításra került, az új Erzsébet híd 20. századi megformálással illeszkedik a hidak sorába, fenntartva annak hiteles megjelenését. Az Andrássy út, az azt szegélyező fasorok és környezete koncepciójában és fizikai alkotóelemeiben őrzi történetiségét. A középületek nagyrészt megőrizték eredeti funkciójukat, ugyanakkor a lakóépületek irodai célú használata kedvezőtlen tendencia. A felújított földalatti vasút funkcionális részét képezi a város infrastruktúrájának. Míg a sugárút alatt elhelyezkedő megállói megőrizték eredeti jellemzőiket, a Városligetben található eredetileg föld feletti megállók mára a föld alá kerültek, tiszteletben tartva a vasút eredeti funkcióját, mégis a vasút történeti hitelessége tekintetében ez bizonyos mértékű kompromisszumot jelent. A helyszín hitelességének egyik záloga a védőövezet történeti településszerkezetének és épületeinek hiteles megőrzése.

12

VÉDELMI ÉS KEZELÉSI KÖVETELMÉNYEK A teljes világörökségi terület védőövezetével együtt jogilag műemléki jelentőségű területként védett 1965 óta. A védett területet 2005-ben kibővítették - a világörökségi terület 2002-es kiterjesztését követően – a Kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján. Nagyszámú történeti épület, csak úgy, mint a hidak és a rakpartok szintén egyedileg is védettek. A helyszín határainak javasolt felülvizsgálata nemcsak a Világörökség Bizottság döntései, hanem a helyszín és környezete örökségi értékeinek elismerésében utóbbi időben tapasztalható fejlődés, valamint újabb veszélyek megjelenése miatt is szükséges. A helyszín és védőövezete Budapest Főváros kilenc kerületét érinti, egy további önkormányzati szerv maga Budapest főváros. Ez a tíz érintett önkormányzat nem hozott még létre egy, az egész területet átfogó kezelő szervezetet. Mind kerületi, mind fővárosi szinten Építészeti-Műszaki Tervtanács segíti elő a helyszín értékeivel összhangban lévő színvonalas építészeti fejlesztések megvalósulását. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ a világörökségi helyszín gondnoksága. A 2011-es Világörökségről szóló törvény alapján biztosított a helyszín állapotának, csak úgy, mint fenyegetettségének és a megőrzési intézkedéseknek követő-figyelése (monitoring), melyről rendszeres jelentés készül az Országgyűlés számára, és a kezelési tervet legalább hét évente felülvizsgálják. A már véglegesített és jóváhagyott kezelési terv és a gondnokság átlátható irányítási struktúrát biztosít a felelősségek egyértelmű meghatározásával, ahol a különböző érdekek megnyilvánulhatnak, továbbá megteremtődnek a különböző szereplők közötti együttműködés intézményes keretei és módozatai. Kezelési elvárás egy, a védőövezetre vonatkozó település-megőrzési és fejlesztési terv megalkotása, amely tiszteletben tartja az egyes kerületek fő építészeti és urbanisztikai értékeit, és amelynek betartatása

kötelező.

Ezt

kiegészítve

további

pénzügyi

forrásokat

kell

biztosítani

(pl.

adókedvezmények, támogatások), és dinamikus módon a magán építési beruházásokat a rehabilitáció és helyreállítás felé kell irányítani, a bontás és újraépítés helyett. A helyszín és környezetének összetettsége miatt különös figyelmet kell szentelni a megfelelő monitoring eszközök és mechanizmusok kialakítására és helyes alkalmazásukra.

13

4. A BEAVATKOZÁSI TERÜLET VISZONYA A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉKÉHEZ A tervezett beavatkozás döntő többsége a világörökségi helyszín védőövezetében, a Városligetnek a Hősök terén kívüli részében valósul meg. A Városliget maga a 2002. évi bővítés során vált a helyszín védőövezetévé, a világörökségi helyszín és a védőövezet együttes területének részeként pedig 2005ben nyert (nemzeti szintű) területi védettséget (7/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról). A Városligetben több egyedileg védett műemlék is található (ld. még a terület történeti leírását az 5. fejezetben). A Világörökség egyezmény „Működési irányelveinek” (Operational Guidelines) 104. bekezdése szerint „a védőövezet a világörökségi helyszínt körülvevő terület, melynek használatát és fejlesztését illetően kiegészítő törvényi és/vagy hagyományos korlátok szabályozzák annak érdekében, hogy a világörökségi helyszín további védettséget élvezzen. A védőövezetnek magába kell foglalnia a helyszín közvetlen környezetét, fontos kilátásokat és más olyan területeket vagy attribútumokat, melyek funkcionálisan fontosak a helyszín és védelme szempontjából.” Jelen esetben a Városliget, mint a védőövezet része



magába foglalja az Andrássy úti tengelyre való fontos keleti, észak-keleti rálátás területét illetve az Andrássy útról és a Hősök teréről való kilátást ugyanebbe az irányba, valamint bizonyos mértékig kelet, dél-kelet felé – védelmi szerepének lényeges elemenként biztosítva a látvány (külső és belső feltárulások) hitelességének fennmaradását;



az Andrássy út funkcionális integritásához is jelentős mértékben hozzájárul azáltal, hogy a Sugárút eredeti urbanisztikai funkcióját megőrzi: a Belvárosból a Hősök terét körülvevő történeti parkba – pihenést, rekreációt szolgáló zöldterület, (reformkori nevén: Városerdő) – vezet ki. Az Andrássy út, mint urbanisztikai egység történeti integritásához járul ezáltal hozzá, kontextust adva a Sugárútnak.



saját értékeit tekintve is kiemelkedő jelentőségű összetett funkcionális egységként elsődlegesen a városlakók számára a zöld környezetben való pihenést lehetővé tévő terület, ugyanakkor azzal, hogy – történetileg kialakult módon – kulturális, egészség-megőrzést, illetve szórakoztatást biztosító intézményeket és lehetőségeket is tartalmaz, a védőövezet részeként egyben a világörökségi helyszín használati-turisztikai részleges tehermentesítését is szolgálja: bizonyos mértékig „teríti” a turisztikai terhelést, abszorbeálva a helyszínre jutó terhelés egy részét.

14

5. A BEAVATKOZÁSI TERÜLET LEÍRÁSA 5.1. VÁROSLIGET ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE A beavatkozási terület maga a Városliget, mely két részre tagolódik: 1. világörökségi helyszín részét képező Hősök tere épületegyüttese és a 2. világörökségi helyszín védőövezetét alkotó városligeti park. A Városliget a világ egyik első közcélú „Népkertje”, melynek gazdag története szorosan összefügg Budapest történetével. A Városliget városi közpark, amelynek szerves részét alkotják a területén működő kulturális, rekreációs és szórakoztató funkciók (múzeumok, gyógyfürdő, cirkusz, állat- és növénykert stb.).

5.2. A VÁROSLIGET KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAI4 A Liget Budapest Projekt (Múzeum Liget) tervezett fejlesztései (lásd még: 7. fejezet) – a múzeumok elhelyezése, a városligeti park megújítása és a kapcsolódó intézményfejlesztések – mellett a projekt pillére a közlekedés rendezése is. Az M3 autópálya bevezető szakaszának a Kós Károly sétányt terhelő átmenő forgalma és a Dózsa György út forgalma jelenleg a világörökségi helyszínt érintve bonyolódik le. A világörökségi helyszín környezetét terhelik a jelenlegi P+R parkolók is. Az alábbiakban a Városligeti Építési Szabályzat közlekedési alátámasztó munkarészeinek helyzetfeltáró részéből idézünk, mert a dokumentáció részletesen feldolgozta a teljes terület jelenlegi állapotát: …”A közel 120 ha kiterjedésű vizsgált terület közlekedési szempontból Budapest egyik frekventált helyszínének számít, a közutak, a városi közösségi közlekedés és a vasútvonalak esetében egyaránt hálózati jelentőségű elemek határolják, vagy szelik át. A vizsgált terület közúthálózatának meghatározó elemei a haránt irányú kapcsolatokat jelentő Hungária körút, a Dózsa György út, valamint a sugárirányú kapcsolatot jelentő M3 autópálya bevezető szakasz – Kós Károly sétány – Andrássy út által alkotott útvonal. A Városliget külső oldalán lévő Hungária körút a Hungária gyűrű (Róbert Károly körút‐Hungária körút–Könyves Kálmán körút) részeként a főváros legfontosabb közúthálózati eleme, mely az észak‐ pesti térségben az Árpád hídon, a dél‐pesti térségben a Rákóczi hídon közvetlen budai kapcsolatot is biztosít. Pesti szakasza forgalmi kapcsolatot teremt a főváros összes, meghatározó jelentőségű sugárirányú főútvonalával, melyek közül több az országos közúthálózat – 2, M3, 3, 31, 4, M5, 5 – budapesti bevezető szakaszaként működik. A Hungária gyűrű az Országos Területrendezési Tervben is nevesített, 2x3 (szakaszosan 2x4) forgalmi sávos I. rendű főút.”

4

Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarésze (forrás: www.budapest.hu / 03_1_Alatamaszto.pdf)

15

„A Városliget belváros felőli határán lévő Dózsa György út – a hozzá közvetlenül csatlakozó Dráva utcával, és a Baross téren keresztül közvetve kapcsolódó Fiumei úttal és Haller utcával – szintén fontos, de csatlakozó Duna‐hidak hiányában kizárólagosan pesti kapcsolatokat biztosító útvonal. A 2002‐ben évben felújított Dózsa György út a vizsgált terület mentén 2x3 forgalmi sávos keresztmetszettel, és nagyobb részt középső zöldsávval rendelkező II. rendű főút. A Városliget átszelő Kós Károly sétány közúthálózati jelentőségét egyrészt a Millennium időszakában a belvárosi kapcsolat biztosítására létrehozott Andrássy út (városi sugárút), másrészt az országos gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés keretében 1970. évben forgalomba helyezett M3 autópálya fővárosi bevezető szakasza adja. A Kós Károly sétány spontán főúthálózati elemmé válását jelzi, hogy nem rendelkezik önálló építési területtel (telekkel), hanem a Városligeti parkterület részét képezi tulajdonjogi szempontból mindmáig. A Kós Károly sétány 2x1 sávos II. rendű főút. A vizsgált terület városi közösségi közlekedésének meghatározó elemei a közúti‐vasúti (villamos) hálózathoz tartoznak. A Hungária gyűrűn került kiépítésre a múlt század utolsó évtizedeiben az 1‐es villamos, amelynek északi szakasza az Árpád hídon keresztül Óbudával biztosít kapcsolatot. Továbbépítés alatt áll a déli szakasza, amely a Rákóczi hídon keresztül, Újbuda irányába jelent majd kapcsolatot. A vonal teljes hossza a végleges állapotban eléri majd a 18 km‐t. A Millenniumi Földalatti Vasút (MILLFAV) – átszelve a Városliget területét – felszín alatti kialakításánál fogva metró jellegű kapcsolatot biztosít a pesti belváros és Zugló között. A körirányú utazást biztosító 1‐es villamos, valamint a sugárirányú közlekedési lehetőséget jelentő MILLFAV között közvetlen, utas barát átszállási kapcsolat nem épült ki. A vizsgált, illetve az ahhoz kapcsolódó területet északi és keleti oldalról vasúti területek határolják. A Nyugati pályaudvarra befutó váci, veresegyházi, esztergomi vasútvonalak Észak‐Magyarország, a ceglédi vasútvonal Kelet‐Magyarország egy része és a főváros kapcsolatát biztosítja. A vizsgált területen – vasútállomás hiányában – közvetlenül nem jelentkeznek a vasútvonalak jelentette hálózati kapcsolatrendszer előnyei”...

16

5.3. A VÁROSLIGET ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS KERTÉPÍTÉSZET-TÖRTÉNETI LEÍRÁSA 5.3.1. ELŐZMÉNYEK A török uralom alól 1686-ban felszabadult Pest újjáépítése lassan indult meg, és csak az 1710-es évektől vett lendületet. Pest a század végére vált regionális központtá, 20.000 lakosú, az akkori viszonyok között nagyvárossá, elsősorban a kereskedelemnek köszönhetően. Az évi négy országos vásárra érkezők létszáma elérhette a harmincezer főt is. A század derekán épültek fel a templomok. Ugyan a lakóépületek ekkor még kevés kivétellel földszintesek voltak, de megkezdődött a külvárosok kialakulásának folyamata is. A fallal kerített város három kapujától a szélrózsa különböző irányaiba Vác, Hatvan és Kecskemét felé indult országút. A hajóhíd a Váci kapu közelében biztosította a kapcsolatot Budával. A városfalon túli terjeszkedés e hídfő környékén indult meg a kapu lebontását követően az 1790-es években. A Duna és a Váci országút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) között néhány évtized alatt elegáns városrész, a Lipótváros épült fel. Az országút túloldalán elhelyezkedő későbbi Terézvárosban a XVIII. században a pesti polgárok kertművelést folytattak. A hajóhídtól kiágazó üzletutca, a mai Deák Ferenc utca folytatásában haladt a kertek között a mai Király utca északkelet felé, és ez a nyomvonal vezetett el a Városligetig.

2. kép: H. Nebbien ligeti felmérése 1816-ból (Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. Budapest, 1999. p. 88.)

17

5.3.2. A VÁROSLIGET KIALAKÍTÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI A homokos területen 1755-től kezdve többször végeztek fásítást. 1799-től Batthyány József esztergomi érsek bérelte a várostól a területet, amelynek rendezését Witsch Rudolf mérnök vezetésével kezdte el. Ezzel párhuzamosan Pest város tanácsa fasort telepített a Király utca folytatásában. Ez a Városligeti fasor, amely mentén nyaralótelkeket parcelláztak. Az érsek halála után, 1805-ben a város visszavette a területet. Ekkor hozta létre Habsburg József főherceg, Magyarország nádora Pest város Szépítő Bizottmányát, amelynek segítségével európai rangú tartományi székhely kialakítására törekedett. A Bizottság 1813-ban pályázatot írt ki a Városliget rendezésére, azzal a céllal, hogy „a város minden osztálya számára egyaránt hasznos és kellemes mulatóhelyet teremtsenek”.

3. kép: H. Nebbien terve 1816-ból (Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. Budapest, 1999. 89.)

5.3.3. NEBBIEN MŰVE5 A kert tervezője, Christian Heinrich Nebbien (1778-1841) német származású műkertész – vagy, ahogy magát nevezte, gazdasági tanácsadó (Ökonomierat) – Európa szívében, Magyarországon, Pest városában elsőként alkothatott valódi, nagy „népkertet”: egy olyan, szándékoltan a városi polgárság számára épített szabadteret, mai szóval rekreációs parkot, amelyre addig nem volt példa a nyugati civilizációban.

5

Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. Budapest, 1999, p. 88-90. felhasználásával

18

Korábban is létezett már néhány közpark Európa nagyvárosaiban, de azok rendszerint nem közvetlenül ebből az igényből (a polgárság tulajdonaként és pénzügyi finanszírozásával) jöttek létre, hanem más, jellemzően arisztokrata vagy egyházi díszkerteket alakítottak át ilyen célokra. Nebbien ráadásul ezt a munkát tervpályázaton nyerte el, egy átgondolt, igényes koncepcióval. S bár az egykori vizenyős, beépítésekre, földművelésre alkalmatlan, kb. 1,2 km2 kiterjedésű, egykor „Ökördűlőnek”, majd befásítás után „Új Városerdőnek” nevezett területre készített „Ungarn Folks-Garten der Koeniglichen Frey-Stadt Pesth” (Magyarország Népkertje Pest szabad királyi városában) című kertépítészeti ideáltervét finanszírozási problémák miatt nem tudta maradéktalanul megvalósítani; „tervezői anyagkiírását” ügyesen úgy racionalizálta, hogy az elképzelt, nagy ívű tájképi park, benne sok kerti építménnyel, emlékművel, és egy hatalmas tóval, két szigettel mégis viszonylag gyorsan felépült. Nebbien komplex mérnöki tudásának – amely magában foglalta a geológia, a talajtan, a geodézia, a hidrológia, a dendrológia és a „tájszépítés” (Landschaftsverschönerung) tudományát – bizonyítéka, hogy 1845-re már egy gazdag vegetációjú parkban korzózhatott a kikapcsolódásra vágyó pesti polgárság.

4. kép: 1836-ból való színezett Erhárd-féle térkép (Budapest Főváros Levéltára, Budapest régi térképei, Arcanum adatbázis)

19

Nebbien a növényalkalmazásban a hasznosságra és a változatosságra törekedett: a ligetesen egymásba nyíló, gyepes teresedéseket talajvíz- és homokmegkötő fajokkal (fűzfákkal, eperfákkal), őshonos fákkal szegélyezte, de számos szoliter egzótát, facsoportot (ún. clump-ot), és cserjét ültetett a biológiai sokszínűség és az esztétikai élmény növelésére. (Ezek közül a Liget hatalmas, festői megjelenésű platánfáit kell feltétlen megemlíteni.) A park külső szélére (északi és keleti oldal) magas növésű, sűrű, porfogó lombozattal rendelkező fákból álló „pufferzónát” tervezett. Nebbien a tájépítész feladatát a következőképpen fogalmazta meg: „[amíg] minden más művészet holt anyagot használ a kifejezéshez, addig a kertművészet fák és bokrok, virágok különböző formáival, színárnyalataival, élő és lobogó erejével dolgozik”. Nebbien tervrajzaiból és gondosan fogalmazott műszaki leírásából az is kiderül, hogy a tervező következetesen törekedett a táji, természeti adottságok és az épített környezet egymást erősítő kapcsolatának kialakítására, a „dendrologische und architektonische Zusammenstellung”-ra. Ez az alkotói szándék, a kétféle stílus alkalmazása jól felismerhető a Nádor-szigetre tervezett, „picturesque” hatású majorság épületén, valamint a kert klasszicista megformálású főkapuzatán, „antik” portikuszán. (Mindkét építmény csak tervi szinten létezett.) Nebbien a „régi itáliai”, a „gótikus”, „a ködös előidőkből” származó, anglo-chinois-stílusú majorság (díszfarm) megtervezésével kedvenc ideáját is kifejezte: „ami hasznos, az szép, ami szép, az hasznos”. A város felől érkező látogatók fogadására tervezett Kapuzat a majorság „rusztikus” építményének a tiszta, racionális ellentéte: 14 páros oszlopon álló áttört portikusz (kolonnád), amelynek balusztrádos lezárású tetejét a szarvasok által húzott kétkerekű kocsin álló Pallasz Athéné, a tudomány (így a tájépítészmérnökök) istennője koronázta.

5. kép: H. Nebbien terve a Városliget bejáratához (park felőli nézet), 1816 (Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. Budapest, 1999. 15. színes kép)

20

A Brandenburgi-kapuhoz hasonló építményt Nebbien egy jegenyenyárakkal kiképzett kör alakú fogadótér közepére, a Rondóban tervezte felépíteni. A tervezett kapuzat helyén jelenleg a Városligeti fasor felől látványtengely-lezáró pontként [eye-catcher] is működő, monumentális, 1956-as fémemlékmű (2006) áll. A Rondó külső felét az 1950-es években kiépített – jelenleg lebetonozott parkolóként működő – Felvonulási tér pusztította el, a Rondó belső félkör íve megmaradt.

6. kép: A Rondó platánjai 2014-ben

5.3.4. A VÁROSLIGET TERÜLETÉNEK VÁLTOZÁSA A 19. SZÁZADBAN A vasúthálózat működése Magyarországon a Pest-Váci vonal kiépítésével kezdődött meg 1844-1846ban. Az első főpályaudvar helyét a város zártsorúan beépített területének északi határán, a későbbi Nagykörút helyén jelölték ki. A Városliget északnyugati részén áthaladó vasút jelentős területet szakított le a parkból. Ugyanezen az oldalon történet meg 1866-ban a – mai nevén – Fővárosi Állat és Növénykert kialakítása, amely bár nagy növényirtással járt, valódi építőművészeti értékeket és rövidesen „nélkülözhetetlenül” közkedvelt funkciókat teremtett. Ebben az évtizedben jelentősen megnőtt a park látogatottsága, egy-egy híresebb mutatványos produkciójáért vagy nagyobb ünnep alkalmából tömegek keresték fel a Városligetet. Az Állatkert szomszédságában igénytelenebb, időről időre átalakított, illetve áttelepített épületekkel alakult ki a vurstli, szintén a park rovására.

21

A Pest-Vác vasút átadása (1846)

Az Állatkert megalapítása (1865)

Budapesti Világkiállítás pályázata (1880) Országos Általános Kiállítás (1885) Ezredéves Országos Kiállítás (1896) Budapesti Nemzetközi Vásár (1925-1972)

Széchenyi fürdő (1909)

Felvonulási tér (1951)

M3 autópálya bevezető szakasz

5. ábra: A fontosabb változások (Nagy Béla)

22

7. kép: A Városliget 1863-ban (Forster Központ, Tervtár)

6. ábra: A területek változásait összefoglaló vázlat (Nagy Béla)

23

5.3.5. AZ ANDRÁSSY ÚT LÉTREHOZÁSA Pest, Buda és Óbuda egyesülésére hivatalosan csak öt évvel a Habsburg Birodalom és Magyarország közötti kiegyezést, az alkotmányosság 1867-ben történt helyreállítását követően került sor. Ez alatt az öt év alatt hozta meg a kormány a főváros fejlesztését szolgáló legfontosabb döntéseit, bízva az új államrendszernek köszönhető gazdasági fejlődésben. A nagyszabású városfejlesztés jogi kereteit a kisajátítást szabályozó 1868:LVI. törvénycikk és a Fővárosi Közmunkák Tanácsát (FKT) megalapító 1870:X törvénycikk teremtette meg. Ez utóbbi az alábbi fejlesztési célokat nevesítette: 1.) a Duna szabályozása, a rakpartok kiépítése, 2.) új Duna-híd építése (Margit-híd), 3.) a Nagykörút és a Sugárút kiépítése. Az 1872:IX. törvénycikk a budapesti pályaudvarok összekapcsolását, a déli vasúti összekötő híd megépítését tűzte ki célul. A miniszterelnök vezetésével működő FKT, amelynek tagjait a kormány, illetve a városi hatóság delegálta a fenti kiemelt feladatokon túl elkészítette a főváros egészére és egyes részeire kiterjedő szabályozásokat, szervezte a közművek kiépítését, és ezeken túl fellebbviteli és felügyeleti jogkört is gyakorolt az építésügyben.

8. kép: Budapest kataszteri térképe a szabályozási vonalak jelölésével, Halácsy Sándor, 1871 (Forster Központ, Tervtár)

24

9. kép: A Városliget régi és új bejárata; a Rondó, ill. a Hősök tere, légifotó az 1920-as évek második feléből (Rapaics Raymund: Magyar kertek: a kertművészet Magyarországon. Budapest, é.n., 1940)

A pesti városszerkezet adottságaiból a sugaras-gyűrűs struktúra következett. Az országutak bevezető szakaszai északról, keletről, délkeletről és délről érkeztek a városmag határához. Ritmusukból egy elem hiányzott, az északkeleti. A központból a Városligetig vezető Sugárút (Andrássy út) tervezése 1868-ban indult, megvalósítása 1872-1885 között történt. A századforduló neves írója, Krúdy Gyula szavai szerint „ez az út a város reménysége volt”. Az útvonalnak csak a 20. században lett komoly forgalmi jelentősége, eredetileg reprezentatív korzó-útként szolgált. Beépítési módja a Liget felé haladva egyre tágasabbá válik, az épületek előtt egyre több növényzet jelenik meg. Az útvonal mentén sorakozó bérpaloták egységes összképet nyújtanak, de mindegyik saját karakterrel, és magas építészeti minőséggel készült. Közöttük helyezkedik el az Operaház, a magyar neoreneszánsz építészet főműve, Ybl Miklós alkotása. Az út Ligetbe érkezését hangsúlyozó határozott kereszttengely – amelyre a Műcsarnokot, a Millenniumi emlékművet és a Szépművészeti Múzeum épületét fűzték fel – az eredeti kompozícióban nem szerepelt, kialakítására a fin de siecle éveiben került sor. A honfoglalás ezredik évfordulója tiszteletére a Városligetben létrehozott kiállítás 1896. május 2-ai megnyitásakor állt forgalomba az Andrássy úti földalatti vasút. A költséges megoldást azzal indokolták, hogy az útvonal korzó jellegét tönkretenné lóvasút vagy villamos vasút működése. További érvként az szólt mellette, hogy ilyen közlekedési eszközzel sem Párizs sem Bécs nem büszkélkedhetett még, csupán London.

25

5.3.6. A KÖRNYEZŐ TERÜLETEK JELLEGZETESSÉGEI

10. kép: Az 1885. évi Országos kiállítás Műcsarnoka, a mai Palme-ház (Budapesti Történeti Múzeum)

A Terézváros (VI. kerület) zártsorúan beépített területének csaknem egészére kiterjed a világörökségi védőövezet. Az Andrássy útnak is köszönhetően a századfordulóra teljesen kiépült negyed a főváros legegységesebb megjelenésű kerülete. Számos részen a 2-3 emeletes házakból álló utcasorok egésze neoreneszánsz stílusú, amely 1870-1895 között volt uralkodó. A pesti bérházak alapformája már a század első éveiben kialakult, amely több mint egy évszázadig, egészen az 1920-as évekig keveset változott: reprezentatív kéttraktusos utcai szárny elegáns bejárattal és kapualjjal, egytraktusos udvari szárnyak, zárt belső udvar körben függőfolyosóval. A Terézváros északkeleti oldala a Városligetet övező villanegyedhez tartozik, ami csak részben alkotja a világörökségi védőzónát. A villanegyed telekstruktúráját már a Városliget kialakulásának idején, illetve az Andrássy út építésekor meghatározták, kiszabályozták. A villák 1900 körül elvesztették nyaraló jellegüket, már állandó tartózkodásra szolgáltak, másfelől a legtöbb családi nyaraló többlakásos bérvillának adta át a helyét. Az Andrássy út külső szakaszán álló villák eleve kisméretű telkekre épültek, s a Városligeti fasori telkek is keskenyek voltak, miáltal egyre kevesebb zöldfelület maradt a területen.

26

5.3.7. A VÁROSLIGET ÁTALAKULÁSA A SZÁZADFORDULÓN6 A Városliget fejlődésében a 19. század végén új korszak kezdődött, mivel a területet két nagy kiállítás helyszínének jelölték ki. Az 1885-ben tartott Országos Kiállítás három épületét – Iparcsarnok, Királyi pavilon, Képzőművészeti csarnok – hosszú távú használatra szánták. Kettő közülük elpusztult a II. világháborúban, a Képzőművészeti csarnok viszont Palme-ház néven ma is áll.

11. kép: A Palme-ház napjainkban

Az 1896. május 2. és október 31. között megrendezett Millenniumi kiállítás a legnagyobbnak számított, amit magyar földön valaha rendeztek. Az építkezéseknek százával estek áldozatul a park fái. A kiállítás területén azonban jelentős új ültetést is végeztek. A Rondó és az Iparcsarnok közötti korzót jelentősen megújították. Komoly beavatkozás volt a tó nagyobbik szigetének, a Nádor szigetnek a szárazföldhöz kapcsolása, illetve az Andrássy út folytatásában egy széles, háromnyílású híd megépítése.

12. kép: Az 1896-os Millenniumi Kiállítás térképe (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

6

Sisa József: Építészet a 19. században In: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Budapest, 2002. p. 106-111. alapján

27

A kerítéssel és díszes kapukkal elválasztott területen az ország múltjának és jelenének összes vívmányát igyekeztek bemutatni. A meglehetősen esetleges és zsúfolt elrendezésű pavilonok közt – akárcsak a kor nagy világkiállításain – volt impozáns történeti köntösbe bújtatott épület, új mérnöki konstrukció, meghökkentő formájú favázas pavilon éppúgy, mint jellegtelen és érdektelen építmény. A kiállítás legnagyobb szenzációját az ún. Történelmi Főcsoport; Magyarország jeles műkincseinek bemutatására szolgáló pavilon jelentette. Minthogy nevezetes magyarországi műemlékek másolataiból állították össze, az építmény önmagában is reprezentálta az ország múltját. Az alapötletet Schickedanz Albert fogalmazta meg az épületre kiírt 1893-as első pályázaton, azonban a megbízást Alpár Ignác szerezte meg, aki a kölcsönvett idea alapján dolgozta ki a végső tervet. A kötetlen elrendezésű épület stílusok szerint, tankönyvszerű illusztrációként három részre oszlik: román, gótikus, illetve reneszánsz és barokk csoport. A román és a gótikus csoport valóságos épületek, vagy azok részeinek másolatából áll; a legkarakteresebb közülük az erdélyi Vajdahunyad várának főszárnya, amely utóbb az egész építmény népszerű nevét is adta. A világkiállításokon megszokott volt a különböző korok és nemzetek jellegzetességeit tükröző pavilonok egymás mellé helyezése. Ezek egyetlen épületegyüttesbe fűzése és egy ország valóságos szabadtéri „építészeti múzeumává” fejlesztése ilyen léptékben azonban jóformán páratlan. Bár eredetileg ideiglenes anyagokból készült és lebontásra szánták, közkívánatra szilárd anyagokból újraépítették a Mezőgazdasági Múzeum számára.

13. kép: A Vajdahunyadár (Mezőgazdasági Múzeum) 1955-ben (fortepan.hu 13272mj)

28

14. kép: A Vajdahunyadár (Mezőgazdasági Múzeum)

15. kép: A Vajdahunyadár (Mezőgazdasági Múzeum)

2014-ben a tó/műjégpálya felől

belső udvara 2014-ben

A kiállítás bezárását követően láttak neki a nemzeti eszmét kifejező emlékmű megvalósításához az Andrássy út tengelyében, Schickedanz Albert terve szerint. A kompozíció két ívelt kolonnádból és középen elhelyezett magas, korinthoszi oszlopból áll. Az oszlop tetején Gábriel arkangyal szobra emelkedik, talapzatát a hét honfoglaló magyar vezér lovasszobra veszi körbe. A fiatal Zala György által alkotott szobrok erőteljes dinamikája, sommás, ám kifejező modellálása sajátos ellentétben áll az emlékmű architektúrájának konvencionálisan klasszikus, részletező formanyelvével. Tanulságos ugyanakkor a szoborművek ikonográfiája, a magyarság európai-keresztény létének bemutatása, valamint pogány gyökerének egymás mellé, pontosabban egymás alá, illetve fölé rendelése. A kolonnádba magyar királyok szobrait helyezték el. Az elegánsan áttört, szinte kerti épülethez hasonló könnyedségű mű, ami éppen megfelelő ahhoz az építményhez, amely az Andrássy út lezárását és egyben a Városliget bejáratát képezi.

16. kép: A Millenniumi emlékmű

29

17. kép: A Műcsarnok egy 20. század eleji képeslapon (Szerencs, Zempléni Múzeum)

Az emlékműtől jobbra álló Műcsarnok (1895-1896) az Ezredéves kiállítás egyik pavilonjaként épült Schickedanz terve alapján. Hatoszlopos korinthoszi portikusza, a neoklasszicizmust képviseli, a vörös téglafalat díszítő színes majolika dekoráció a reneszánsz hagyományokra utal vissza.

A Műcsarnokkal szemben álló Szépművészeti Múzeum (1900-1906) monumentális építmény, a nagy 19. századi múzeumépületek utolsó darabja, a klasszicizáló irányzat lenyűgöző, de nagyon késői emléke. Schickedanz nem fogta az épületet egyetlen tömbbe: tér felé néző, bejárati oldala neoklasszikus, az athéni Propülaia felnagyított változata nyolcoszlopos korinthoszi portikusszal kombinálva. Timpanonjában az olümpiai Zeusz-templom kentaurok és lapiták harcát ábrázoló szobordíszének kiegészített gipszmásolata látható. Az épület felmagasodó hátsó szárnya a római cinquecento paloták építészetét idézi. A történeti stílusok didaktikus bemutatásának szándéka még nyilvánvalóbb a belsőkben; a földszinten sorakozik a Dór, az Ion, az Antik, a Román, a Reneszánsz és a Barokk csarnok, melyek egykor a megfelelő korszakok emlékeiről készült gipszmásolatokat fogadták be. A képgyűjtemény a kisebb emeleti termekben kapott helyet.

30

18. kép: A Szépművészeti Múzeum 1936-ban (fortepan.hu 24131)

19. kép: A Szépművészeti Múzeum 2014-ben

31

20. kép: A Korcsolyacsarnok 2014-ben

A tó partján 1893-ban Francsek Imre terve szerint felépült Korcsolyacsarnok konvex-konkáv manzárdkupolái mintaképéül az Ybl Miklós tervezte Királyi pavilon (1885) szolgált. Az 1909-1926 között kiépült Széchenyi Fürdő létesítését a Városligetben az tette lehetővé, hogy 1878-ban hőforrást tártak fel a területen. A szimmetrikus neobarokk épület magja a két belső udvaros gyógyfürdő, amelynek a Kós Károly sétányra néző főhomlokzatát három kupola díszíti. Ennek két oldalához újabb udvarokat közrefogó szárnyak csatlakoznak: a férfi és női népfürdő, amelyeket az Állatkerti út felől félellipszis alakú épületkoszorú kapcsol össze, udvarán a szabadtéri medencékkel.

21. kép: A Széchenyi-fürdő 2014-ben

32

22. kép: Budapest kataszteri térképe, 1908 (Forster Központ, Tervtár)

5.3.8. A VÁROSLIGET ÁTALAKULÁSA A 20. SZÁZAD DEREKÁN A Damjanich utca tengelyében, az akkor még keskeny Aréna – ma Dózsa György – út park felőli oldalán elhelyezett Regnum Marianum r.k. plébániatemplom építését ideologikus szempontok és elvárások is motiválták. Egyfelől a hála kifejezése a 19-es kommün alóli megszabadulástól, másfelől könyörgés a „trianoni bilincsek” feltörése érdekében. A tervező Kotsis Iván a munumentumnak szánt épület formakincsét a dél-francia romanikától (Szt. István, a magyar államalapítás kora) kölcsönözte, de a párizsi Sacrè Cour „világa” sem maradt hatás nélkül.

33

23. kép: A Regnum Marianum plébániatemplom (Forster Központ, Fotótár)

Nemzetközi vásárokat 1925-től rendeztek Budapesten. Ehhez az Iparcsarnokon kívül a Mezőgazdasági Múzeum területét is igénybe vették, továbbá számos ideiglenes pavilont is építettek. A háborút követően tartott vásárok mérete, gazdagsága már 1949-re elérte a háború előttiekét. Ekkor épült fel a lebontott Iparcsarnok területén a Petőfi csarnok, amelyet később jelentősen kibővítettek.

24. kép: Budapest közigazgatási térképének részlete, 1937 (Forster Központ, Tervtár)

34

25. kép: Az 1934. évi Budapesti Nemzetközi Vásár elhelyezési pályaterve (Forster Központ, Magyar Építészeti Múzeum)

A vásár népszerűsége folyamatosan nőtt, de az 1970-es évek elején világossá vált, hogy a Liget alkalmatlan ekkora vásár megrendezésére, ezért 1974-ben a BNV elköltözött. Nyomai máig szembetűnőek. Az 1956. október 23-án ledöntött Sztálin szobor öt évvel korábban történt elhelyezésekor a Dózsa György utat 85 méteresre szélesítették ki, megcsonkítva a Nebbien féle Rondót. Ennek esett áldozatául a Regnum Marianum templom és a Városi Színház is. Jelentős beavatkozás volt a millenniumi földalatti vasút és a Kós Károly sétány nyomvonalának meghosszabbítása az 1970-es években. Utóbbi jelenleg az M3 autópálya egyenes bevezetéseként szolgál a városközpontba. Az 1970-es években felújították a Városligetet. Ez az átalakítás a korszak egyik legnagyobb hazai kertépítészeti vállalkozása volt, sok új elemet elhelyezve a Ligetbe. (játszóterek, napozó terasz, vakok kertje). A Városligetben a főváros parkjainak fenntartásáért felelős vállalat, a Főkert fennállásának 100. évfordulójára megépült a Kis Botanikus Kert, és ennek részeként a Vakok kertje. (A Csorba Vera

35

által tervezett önálló kert a látássérült emberek számára élményszerűen, tapinthatóan és szagolhatóan mutatta be a növényvilág változatos szépségét.) Néhány évvel később, 1974-1978 között egy nagyszabású kertrevitalizációs program keretében mindegy sok ezer fát ültettek el a Városligetben (részben pótolva a „történeti” növényállományt), és sok utat felújítottak, játszótereket építettek, kerti bútorokat telepítettek. Ekkor épült fel – részben a BNV elbontott épületeinek anyagából – a parkban egy szánkódomb, amely az „István a király” rockopera első előadása után (1983) kultikus jelentőségű hellyé vált a Ligetben.

7. ábra: Nebbien tervénekfőbb sétányai, a tervezett tavak és a szigetek a mai térképen (Nagy Béla

5.3.9. A VÁROSLIGET JELENTŐSÉGE A budapesti Városliget anyagi és szellemi valóságában legalább annyira határkőnek tekinthető az európai szabadtérépítészeti kultúrában, mint amennyire mérföldkő a magyar kertművészet történetében. Hasonlóan a jól ismert, nagyhírű nyugat-európai kastélykertekhez (pl. Versaille-hoz, Wörlitz-hez vagy a potsdami Sanssouci-hoz) és városi közparkokhoz (pl. a berlini Tiergarten-hez, a londoni Regent’s Park-hoz), a Városliget olyan kiemelkedően magas színvonalú mérnöki és művészeti alkotás, amelynek élő és művi alkotóelemei valódi műegyüttessé sűrűsödtek össze a létesítése óta eltelt közel 200 évben. Akár városrésznyi kiterjedésére, koros, értékes növényállományára, mesterséges tavára gondolunk, vagy a kertben található festői műemlék-épületek (pl. Vajdahunyadvár, Széchenyi fürdő, a Műjégpálya korcsolyacsarnoka), ikonikus emlékművek, térplasztikák (pl. Millenniumi emlékmű, Anonymus szobor, Georg Washington szobra) oldaláról vizsgáljuk is; a Városliget kétségkívül műemléki védelemre érdemes „történeti kert”.

36

Szerves mivoltában, tehát kert, épületek, műalkotások együtteseként pedig eminens módon az. Elválaszthatatlan emlék-értéket jelent – vagyis genious locit teremt – a Városliget történetében a megbízó testület vezetőjének személye, Habsburg József főherceg, Magyarország nádora és az alkotó személye, Christian Heinrich Nebbien. Az alkotók szándéka, kreativitása, a kertlétesítés izgalmas története, problémái, az arra adott adekvát válaszok, a park korszakai, a Városligetnek a főváros életében betöltött egykori és mai társadalmi és kultúrateremtő szerepe összességében valósítja meg a műemléki értéket. A Liget valóságában és a nemzet tudatában az emlékezet helyeként, kontextusaiban és történeti-történelmi komplexitásában volt, van és lesz jelen a város (az ország) fizikai, mentális és szimbolikus képében. A később betelepült funkciók (pl. Vidámpark, Petőfi Csarnok, Közlekedési Múzeum) már-már szétfeszítették az eredetileg tájképi stílusban tervezett kert organikus térszerkezetét, fokozták a növényzet terheltségét. A közlekedési kapcsolatok, forgalmi igények átalakították a Városliget úthálózatát is, legfőképp anyagában és szélességében, mert szerencsére az utak nagyrészt ma is az eredeti nyomvonalon haladnak.

8. ábra: Ami még utal Nebbien tervének főbb elemeire: a lecsökkent vízfelület és a sétányok fragmentumai (Nagy Béla)

Hasonlóan Európa ismert történeti kertjeihez, a Városligetben is számolni kell azzal, hogy a kert anyagában, alkotóelemeiben sok helyen elöregedett: sürgető feladat a komplex szemléletű kerthelyreállítás, amelynek része lehet egy-egy, a kertbe illeszthető funkióváltás/-bővülés (régi helyén színvonalas, új, elsősorban kulturális feladatot ellátó épület). Ám a tervezett beavatkozás, építkezés mértéke semmi esetre sem csorbíthatja a Nebbien-i örökséget, azt a „népkerti”, „ligetes” hangulatot, amely valóban világhírűvé teszi ezt a budapesti helyszínt.

37

5.4. AZ ANDRÁSSY ÚT ÉS A VÁROSLIGET BEÉPÍTÉSÉNEK SZERKEZETE A Világörökség részét képező Andrássy út Budapest történeti fejlődésének meghatározó eleme, megépülése óta fontos városszerkezeti tengelye, mely összekapcsolja a Belvárost a Városligettel. 1. Hősök tere – Városliget A Hősök tere az Andrássy út tengelyét lezáró, egyben a Városliget zöldfelülete felé történő átmenetet biztosító Millenniumi emlékmű együttes, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok által határolt burkolt városi tér

2. Kodály körönd – Hősök tere 2.2. Bajza utca – Hősök tere szabadonálló beépítés, mindkét szakaszon kétoldali szervizút 2.1. Kodály körönd - Bajza utca előkertes zártsorú beépítés 3. Oktogon – Kodály körönd Zártsorú, nagyvárosias beépítés, kétoldali szervizúttal (2x2 forgalmi sáv + kétoldali sétány + szervizút + járda) 4. Bajcsy-Zsilinszky út – Oktogon Zártsorú, nagyvárosias beépítés, sugárúttal (2x2 forgalmi sáv + kétoldali kerékpárút + leállósáv + járda)

9. ábra: Az Andrássy út beépítésének szerkezete

38

6. AZ ÉRINTETT VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLET ATTRIBÚTUMAI

24.kép: Hősök tere együttese: a világörökségi helyszín része

(forrás: www.panoramio.com-80781827.jpg)

Az értékek és az attribútumok meghatározása a helyszínre (Hősök tere együttese) és a védőövezetre

KULTURÁLIS

modern tervezési megoldások, a

VÉDŐÖVEZET

ÉRTÉK

HELYSZÍN

(Városliget további része) területére értelmezve az alábbi:

+

+

legkorszerűbb korabeli technikai

ATTRIBÚTUM

Az attribútumait az építészeti értéknél

eszközökkel nagyfokú építészeti integritás, eklektikus és neo-reneszánsz épületek IV. kritérium TUDOMÁNYOS-, több építmény korának kiemelkedő MÉRNÖKI

URBANISZTIKAI

+

+

Millenniumi Földalatti Vasút

mérnöki teljesítménye volt

Andrássy út

II., IV. kritérium

Andrássy úti épületek

Pest, Buda és Óbuda egyesítésével

+

+

(1873) megszületik Budapest

Andrássy út, mint új útvonal

II., IV. kritérium Budapest a XIX-XX. század fordulójának

+

+

Földalatti vasút

egyik legkorszerűbb fővárosa

Andrássy út

II., IV. kritérium

Városliget

Az Andrássy út a millenniumi Budapest egységességének megtestesítője II., IV. kritérium

39

+

+

Andrássy út

FOLYTATÁSA

az Andrássy út historizáló beépítése

VÉDŐÖVEZET

URBANISZTIKAI

HELYSZÍN

ÉRTÉK

+

+

egységességében és méretében

ATTRIBÚTUM

Hősök tere épületei Millenniumi emlékmű

II., IV. kritérium a kontinens első földalatti vasútja

+

+

+

+


II., IV. kritérium urbanisztikai-építészeti hatások,

utcarendszer,

korszerű technikai eszközök

közterületek,

II., IV. kritérium

telekrendszer, beépítés, épületállomány, utcabútorok, köztárgyak

ÉPÍTÉSZETI- ÉS

a Városligetben számos kulturális

ESZTÉTIKAI

épület épült a XIX. század második fele óta

+

világvárosi szerep

Fővárosi Állat és Növénykert

progresszív (európai) urbanisztikai-

(1866., átépítés: Neuschloss

építészeti központ

Kornél, Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Räde Károly, Ilsemann

korszerű technológiai fejlesztések

Keresztély 1912.)

II. kritérium modern tervezési megoldások, a legkorszerűbb korabeli technikai eszközökkel nagyfokú építészeti integritás IV. kritérium

+


Műcsarnok (új)

II. kritérium

(Schickedanz Albert és

modern társadalomnak megfelelő

Herzog Fülöp Ferenc 1896.)

tervezési megoldások nagyfokú építészeti integritás IV. kritérium

40

ÉPÍTÉSZETI- ÉS ESZTÉTIKAI FOLYTATÁSA

VÉDŐÖVEZET

HELYSZÍN

ÉRTÉK

+


ATTRIBÚTUM

Szépművészeti Múzeum

II. kritérium

(Schickedanz Albert és


Herzog Fülöp Ferenc 1906.)

tervezési megoldások nagyfokú építészeti integritás IV. kritérium

+


Millenniumi emlékmű

II. kritérium

(Schickedanz Albert 1906.

nagyfokú építészeti integritás

szobrász: Zala György)

IV. kritérium

+


Magyar Hősök Emlékköve

II. kritérium

(az emlékmű avatása 1929.,


rekonstrukció Gebhardt Béla 1956., rekonstrukció 2001.)

IV. kritérium

+


Vajdahunyad vár

II. kritérium

(történeti épületegyüttes)

nagyfokú építészeti integritás,

(Alpár Ignác, 1896., átépítve:

eklektikus és neo-reneszánsz épületek

1908.)

IV. kritérium

+

KERT-ÉS


TÁJÉPÍTÉSZETI

II. kritérium

park folyamatos átalakulása


a város igényeit követte

tervezési megoldások IV. kritérium

41

a Városliget története, a

ASSZOCIATÍV


VÉDŐÖVEZET

HELYSZÍN

ÉRTÉK

+

ATTRIBÚTUM

Magyarország fővárosának

tervezési megoldások

kiemelt jelentőségű része


Hősök tere együttese

IV. kritérium

Nemzeti Emlékhely

+


A környezet épületeiben

II. kritérium

számos külképviselet,


társadalmi-, politikai


szervezet található

IV. kritérium

+


+

a terület kiemelt

II. kritérium

idegenforgalmi célpont és a


turizmus hazai és


nemzetközi gazdasági

IV. kritérium

tényező

+

világvárosi szerep II. kritérium

A Hősök terén rendezték a 34. Eucharisztikus Világkongresszus fő rendezvényét (1938.05.25.)

+

főváros politikai szerepe IV. kritérium

Nagy Imre miniszterelnök újratemetése, a rendszerváltás kezdete (1989.06.16.)

42

7. TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK 7.1. A LIGET BUDAPEST FEJLESZTÉS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE A Liget Budapest Projekt a Városliget teljes megújítását és komplex fejlesztését tűzte ki célul 20142018 között. A beruházás során a park zöldfelülete megnő, s a Liget új kulturális intézményekkel és kikapcsolódási lehetőségekkel bővül. A Projekt célja, hogy a Városliget és környéke Budapest egyik meghatározó, Európa-szerte ismert turisztikai és kulturális desztinációja, kulturális szabadidőparkja legyen. A projekt négy pillérre épül: a múzeumokra (1), a parkra (2), a kapcsolódó egyéb intézményekre (3) és az egyéb fejlesztési elemekre (4).

7.2. A LIGET BUDAPEST FEJLESZTÉS ELEMEINEK ISMERTETÉSE7 7.2.1. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS8 A Városliget több mint száz éve egy olyan különleges, Európában egyedülálló funkciójú közpark, ahol a szerves fejlődés során nem csupán a zöldfelülethez köthető pihenő funkció alakult ki, hanem számos kulturális intézmény is otthont kapott. Ez a történelmi fejlődés, a kulturális funkciókkal rendelkező közpark természetes kialakulása teszi alkalmassá a Városligetet arra, hogy a zöldterület növelése és megújítása mellett további múzeumok és szabadidős funkciók is helyet kapjanak itt.

Múzeumok

A 2018-ra megvalósuló múzeumi negyed keretében öt új épülettel gyarapodik a Városliget: felépül az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum. A Liget Budapest Projekt keretében egy olyan egymással együttműködő közgyűjteményi intézményháló jön létre, amely sokszínű és európai rangú lehetőséget biztosít a szabadidő minőségi eltöltéséhez.

Park

A múzeumi negyed építése mellett a park átfogó megújítására is sor kerül a 2015. évi tájépítészeti tervpályázati kiírást követően. A park zöldfelületének és közlekedésének rehabilitációjával a felesleges betonfelületek megszűnnek, melynek köszönhetően a park zöldfelülete a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra nő. A megújult Ligetben új rekreációs lehetőségek és szolgáltatások is kialakításra kerülnek: a tervek között szerepel többek között egy kivilágított futókör, illetve új sportpályák, játszóterek és kerékpár állomások létesítése.

7

Városliget Zrt. 2014. (http://www.ligetbudapest.org/index.php?page=page&id=3)

8

Városliget Zrt. 2014. (http://www.ligetbudapest.org/index.php?page=single&id=5)

43

Kapcsolódó

A Projekt keretében a már működő intézmények is fejlődnek, köztük a Fővárosi

egyéb

Nagycirkusz, az Állatkert, a Közlekedési Múzeum és a Vajdahunyad Vára. A beruházás

intézmények részeként a lepusztult és elhagyott régi Szabolcs utcai kórház is megújul, s barnamezős beruházás keretében felépül az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, mely a jelenlegi nemzetközi tendenciának megfelelően a múzeumi negyed intézményeit összevonva lesz képes kiszolgálni úgy, hogy új zöldterületek is megnyílnak a terület rehabilitálásával. Egyéb

A területen jelentősen átalakul a közlekedési rendszer az úthálózat, a parkolási rendszer, a közösségi közlekedés kapcsolatai, a kerékpáros hálózat és a gyalogúthálózat is. Mindezek a változtatások a Városliget egészének egységességét szolgálják.

10. ábra: A Liget Budapest Projekt keretében tervezett új múzeumépületek elhelyezkedése.

A tervezett helyek az épületek elhelyezésére kijelölt legnagyobb területet rögzítik.

44

forrás: Városliget Zrt.

7.2.2. A VÁROSLIGET ÁTFOGÓ MEGÚJÍTÁSA A múzeumi tevékenység bővítéséhez, a megfelelő infrastruktúra kialakításához biztosít jelentős támogatást a múzeumok fejlesztésére vonatkozó kormányzati akarat. A Kormány 1353/2011.(X.20.) számú határozatában egyetértett „a Magyar Nemzeti Galéria beolvadása révén a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesítésével”. A határozatban – melyet pontosított, illetve kiegészített a 1031/2013.(I.30.) Korm. határozat – többek között szerepel az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes (a továbbiakban: Múzeum Negyed) létrehozása, „azzal egyidejűleg, a Városliget egészének megújítása, családi kulturális-szabadidős élményparkká történő átfogó fejlesztése, önálló turisztikai és szabadidős arculatának, márkájának kialakítása”. A MÚZEUMOK A Liget Budapest projekt néven ismert fejlesztés Városligetben tervezett része kiterjed a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának rekonstrukciójára, a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítésére, a Fővárosi Nagycirkusz rekonstrukciójára, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum megújítására és bővítésére.

A PARK A Liget Budapest Projekt integráns része a Városliget egészének átfogó zöldfelületi rekonstrukciója, új, korszerű zöldfelületi rendszer létrehozása a zöldfelület növelésével, a Városliget történeti múltjához méltó, a kulturális-szabadidős élménypark kialakítása, valamint a tájképi kert jelleg megőrzése.

A KAPCSOLÓDÓ EGYÉB INTÉZMÉNYEK A Liget Budapest Projekt kiterjed a már működő intézmények (többek között a Fővárosi Nagycirkusz, az Állatkert, a Közlekedési Múzeum és a Vajdahunyad Vára) fejlesztésére is. A vizsgált területen is létesülnek új beruházások és új zöldfelületek is megnyílnak.

EGYÉB A fejlesztések eredményeként sor kerül a Városliget közlekedési rendszerének átfogó átalakítására.

A tervezett múzeumok közül több megvalósítása is összefügg más, a múzeumok működésére, működtetésére és elhelyezésére vonatkozó döntéssel.

45

A jelenlegi és a Városligetben elhelyezésre tervezett múzeumok, közgyűjtemények az alábbiak: 

A Néprajzi Múzeum – 1949-ig a Magyar Királyi Kúria – 1893-1896 között épült (tervezte: Hauszmann Alajos). A Kúria Kossuth téri épülete eredeti funkciójának helyreállítása érdekében jelenleg az épületet használó, jelentős és jelenleg csak korlátozottan bemutatható kiállítási anyaggal rendelkező múzeum átköltöztetése szükséges. A Néprajzi Múzeum társadalom- és kultúrtörténeti jelentősége indokolttá teszi annak megfelelő elhelyezését. A Néprajzi Múzeum új, korszerű épületet igényel. Tervezett új múzeumépület.



A Szépművészeti Múzeum 1900-1906 között valósult meg (tervezte: Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc). A Román Csarnok az épület 70 éve lezárt, a közönség számára nem látogatható, különleges része. Az Új Nemzeti Galéria megvalósítására a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek újraegyesítése érdekében van szükség. Az új Nemzeti Galéria újra egyesített gyűjteményének magyar és nemzetközi anyaga az 18001950-ig terjedő időszakot fogja bemutatni. A gyűjteményt 1957-ben szétválasztották és a volt Magyar Királyi Kúria épületében helyezték el. A Nemzeti Galéria 1975-ben költözött be a Királyi Palota épületébe. A két gyűjtemény újraegyesítése indokolttá teszi a gyűjtemények integrált kezelését és összehangolt bemutathatóságát. A budai Királyi Palota rekonstrukciójának előkészítésére készített tanulmányterv (VÁR-25 stratégiai tanulmányterv 2012.) új reprezentatív funkciók ide helyezését javasolta az eredetihez közeli állapotnak megfelelő átalakítás után. A Magyar Nemzeti Galéria átépítés esetén legalább a rekonstrukció éveire, részben vagy egészében ki kellene, hogy költözzék a Palotából. A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek újraegyesítése új, korszerű, önálló épületet igényel Tervezett új múzeumépület.



A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az Új Nemzeti Galéria épületében kerülne közösen elhelyezésre, megteremtve az 1800-1950 közötti (ÚMG) történeti és az 1950 utáni (Ludwig Múzeum) kortárs képzőművészet térben és időben történő újraintegrálásának környezeti- és infrastrukturális hátterét. A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum is új épületet igényel, összeköttetésben a Magyar Nemzeti Galériával. Tervezett új múzeumépület.

46



A FotóMúzeum Budapest tervezett épülete nemzetközileg is rendkívül elismert magyar fotóművészet bemutatását szolgálja. Brassaï (Halász Gyula), Robert Capa (Friedmann Endre), Füzesséry István, Juan Gyenes (Gyenes János), Lucien Hervé (Elkán László), André Kertész (Kertész Andor), Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi (Munkácsi Márton) neve, művészete ismert a világban, az már kevésbé, hogy részben vagy egészében magyar kulturális gyökerekből nőttek világhírűvé és az ő nyomdokaikon is haladva fejlődött napjaink képíróinak művészete. A FotóMúzeum Budapest méltó elhelyezést igényel. Tervezett új múzeumépület.



A Magyar Zene Háza a magyar zene és zeneművészet bemutatásának adhat helyet, gazdagítva a környezet funkcióit. Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a híres magyar muzsikusok, énekesek, előadók életének, művészetének méltó és korszerű, interaktív bemutatása új épületet igényel. A Magyar Zene Háza, a magyar zenei kultúra színvonalának megfelelő, méltó elhelyezést igényel Tervezett új múzeumépület.



A Magyar Építészeti Múzeum megépítése valós hiányt pótol. A mindennapi környezetünk, a vizuális kultúra integráns részét képező építészet – vagy inkább környezetalakítás – minőségének javításához elengedhetetlen, hogy a környezet használói képesek legyenek tájékozódni az épített és vizuális környezet valódi értékek között és igényes szemlélői, alkotó részesei legyenek alakításának is. A Magyar Építészeti Múzeum új épületet igényel. Tervezett új múzeumépület.



A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, eredetileg a millenniumi kiállítás (1896) Közlekedésügyi Csarnoka volt (tervezte: Pfaff Ferenc), 1899-től a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum. A múzeumot a második világháború után csak részlegesen állították helyre (1966), majd bővítették (1987). A hatalmas gyűjtemény bemutatása a jelenlegi terek rekonstrukcióját, bővítését igényli még akkor is, ha a gyűjtemény egyes részei máshol kerülnének bemutatásra. Múzeum rekonstrukció.



A Műcsarnok a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el (tervezte: Schickedanz Albert, Herzog Fülöp Ferenc közreműködésével, 1895-1896). A Magyar Művészeti Akadémia kiállítótere, a Műcsarnok Nonprofit Kft. működtetésében.

47



A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyadvár, hivatalos nevén: „Történelmi Épületcsoport” (tervezte: Alpár Ignác) egy részét tölti ki. A Millenniumi Kiállításra főleg fából építették, később tartós anyagokból újraépítették (1904-1908). Az épület rekonstrukciója szükséges. Korszerűsítés, felújítás.



Az Olof Palme Ház (régi Műcsarnok) az 1885-ös Országos Általános Kiállításra, Műcsarnoknak épült (tervezte: Pfaff Ferenc). Ma a Magyar Alkotóművészek Háza, idényjellegű kiállítóhely. Felújítás.

A gazdag múlttal és műtárgy-állománnyal rendelkező múzeumok, közgyűjtemények műszaki feltételeinek fejlesztése, bővítése, megfelelő elhelyezése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a jelenleg raktárakban őrzött műkincsek, emlékek közül, minél több kerüljön a kiállítás látogatható tereibe, minél többen megismerhessék azokat.

7.2.3. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK FŐBB ADATAI A tervezett fejlesztések főbb belső arányai – melyek a végleges építészeti tervek kidolgozása során még módosulhatnak – a Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarészei alapján az alábbiakban foglalhatók össze: TERVEZETT FEJLESZTÉSEK

nettó alapterület

legnagyobb szintszám

nettó szintterület

(m )

(szint)

(m )

Új Nemzeti Galéria ‐ Ludwig Múzeum

12.000

~4

46.000

Néprajzi Múzeum

22.000

~4

54.500

FotóMúzeum Budapest

2.250

4

9.000

Magyar Építészeti Múzeum

2.200

~4

8.500

Magyar Zene Háza

2.000

4

8.000

újjáépítés

1.500

+1

1.500

térszín alatti bővítés

3.000

‐1

3.000

2

2

Közlekedési Múzeum bővítése

ÖSSZESEN

44.950

130.500

2. táblázat Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarészek / 03_1_Alatamaszto.pdf – 3-9. oldal

Megállapítható, hogy összességében mintegy 44,500 m2 nettó beépített alapterületen összesen mintegy 130.500 m2 nettó szintterület megvalósítása várható, legfeljebb négyszintes épületekben.

48

7.3. A VÁROSLIGETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ISMERTETÉSE A Városligeti Építési Szabályzat elkészítésének kötelezettségét a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény („Városliget törvény”) rögzítette. Budapest Főváros Önkormányzata lefolytatta a partnerségi egyeztetéseket, melynek keretében mintegy 200 civil szervezet és magánszemély fejtette ki véleményét. Ezekre is figyelemmel a Fővárosi Közgyűlés 2014. június 30-án elfogadta a Városligeti Építési Szabályzatot.

7.3.1. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS A Városligeti Építési Szabályzat az építésügyi jogszabályokban előírt, illetve a szakmai szempontból indokolt munkarészekből épült fel, kielégítve a „Városliget törvény” szerinti követelményeket is. A Fővárosi Közgyűlés rendeleteként jóváhagyott Városligeti Építési Szabályzat tartalma – a „Városliget törvényben” meghatározott eltéréseket is figyelembe véve – megfelel az általános építésjogi követelményeknek, a tervek készítésére, egyeztetésére és jóváhagyására vonatkozó jogszabályi és szakmai követelményeknek. A tervezési folyamatban a helyzetfeltárás és helyzetértékelés munkarészek megállapításaira épül a problémák összegzése. A problémák megoldási javaslatait foglalja össze a beépítési terv, amely a szakági munkarészek szintézise. A koncepció a maga komplexitásában összegzi a környezet kialakítására vonatkozó javaslatokat, azok kölcsönhatásait és a kedvezőtlen hatások minimalizálására vonatkozó javaslatokat. Ennek keretében kidolgozásra kerülnek a városrendezésre, a beépítésre, a közlekedésre, a környezetvédelemre, a zöldfelületekre, viziközművekre, energiaközművekre, elektronikus hírközlésre, továbbá a kulturális örökség védelmére (műemlékek, régészet stb.) vonatkozó elgondolások és azok kölcsönös összefüggései. Az így kialakított javaslat képezi a szabályozási koncepció alapját, amely a szabályozás főbb céljait, a leglényegesebb szabályozási elemeket, paramétereket, előírásokat is tartalmazza. A szabályozási koncepció egyeztetése alapján dolgozták ki az építési szabályzat előírásait, vagyis a később rendeletként jóváhagyott normaszöveget és a szabályzat mellékletét képező szabályozási tervet.

49

7.3.2. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ9 A Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarészei közül kiemelhetők a terület szerkezetét és jellemzőit értelmező megállapítások: A VÁROSLIGET TELKE

A ZÖLDTERÜLET ÖVEZETE

lehatárolás:

11. ábra

terület: meglévő, megmaradó beépítés alapterülete: Beépítési terv szerinti új beépítés: Tervezett beépítettség:

12. ábra

974.800 m

2

911.572 m2

42.425 m2

28.000 m2

27.250 m2

27.250 m2

7,25%

6,1%

3. táblázat: A beépítési terven alapuló paraméterek összegzése forrás: Városligeti Építési Szabályzat / 03_1_Alatamaszto.pdf / 10. oldal (http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx)

A kialakult állapot és a tervezett területhasználat alapján a terület övezeti tagolása az alábbiak szerint javasolt10: Építési övezetek / övezetek ‐ Beépítésre nem szánt területek: o Z‐Vl

Városligeti Park

o Kb‐Bk Burkolt köztér o Köu

Közlekedési területek

13. ábra

9

Városligeti Építési Szabályzat / 03_1_Alatamaszto.pdf / 55. oldal (http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx)

10 Városligeti Építési Szabályzat / 03_1_Alatamaszto.pdf / 56. oldal (http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx)

50

‐ Beépítésre szánt területek: o Vi

Intézményi területek

o K – ÁN Különleges ‐ Állat‐ és növénykert területei

14. ábra

Közterületi szabályozások a területen az alábbi helyeken szükségesek: ‐ Dózsa György út közterületének rendezése, a városligeti ingatlan területének rovására ‐ a Varranó utca megszüntetése, a FÁNK fejlesztési területének javára 15. ábra

9. ábra A terület tagolódása Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarésze alapján

7.3.3. A VÁROSLIGETI PARKBAN (Z‐VL) JELÖLT NEVESÍTETT ÉPÍTÉSI HELYEK KIJELÖLÉSE, LÉTESÍTHETŐ FUNKCIÓK11 Az építési helyek kijelölésénél elsődleges szempont volt, hogy új épület lehetőleg ma is műszakilag igénybe vett területen épüljön. Ennek megfelelően a Dózsa György út menti burkolt területen, a Petőfi csarnok és a Sörsátor helyén van lehetőség új épületek elhelyezésére.

a.) Múzeumok, Magyar Zene Háza Kulturális rendeltetési egységek elhelyezésére az „A - G” jelű építési helyek biztosítanak lehetőséget. Az „G” jelű építési hely kizárólag a műemléki védettséggel rendelkező dodzsem tetőszerkezetének áttelepítésére szolgál. 16. ábra

11 Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarésze (forrás: www.budapest.hu / 03_1_Alatamaszto.pdf 56. oldal)

51

b.) Vendéglátás A „V” jelű építési helyek vendéglátás építményei számára szolgálnak, a jelölt építési helyeken kívül legfeljebb további öt, 60m2‐nél nem nagyobb alapterületű létesítmény helyezhető el.

17. ábra

c.) Illemhelyek Az „IH” jelű építési helyeken csak illemhely létesíthető, a jelölt építési helyeken kívül az övezet területén további négy nyilvános illemhely létesíthető.

18. ábra

d.) Új biztonsági és park fenntartási célra felhasználható területek („H” jelű építési helyek), a Hermina út mentén (FŐKERT telephely javasolt helye) és a Városligeti tó mellett az egykori trafóház épülete (biztonsági szolgálat javasolt telephelye).

19. ábra

52

7.3.4. ÉPÍTMÉNYEK MAGASSÁGA12 VÁROSLIGETI PARK: Az „A‐E” jelű építési helyeken (lásd: 13. ábra) esetében a legnagyobb párkánymagasság: 25 m. Az építészeti jel az Új Nemzeti Galéria es Ludwig Múzeum és a Néprajzi Múzeum esetében lehetséges, melynek megengedett legnagyobb magassága: 40 méter. További megengedett építménymagasságok a területen: „F‐G” jelű építési helyek (lásd: 13. ábra) esetében 7,5 méter Vendéglátás és Illemhelyek esetében 5,0 méter ÁLLAT‐ ÉS NÖVÉNYKERT TERÜLETE: A szabályozási terven jelölt területen belül az épület megengedett legmagasabb pontja 40 méter, míg az építménymagasság 25 méter.

7.3.5. EGYÉB ELŐÍRÁSOK ÉPÍTMÉNYEK RENDELTETÉSE A VÁROSLIGETI PARK TERÜLETÉN A VÁROSLIGETI PARK TERÜLETÉN: ‐ kulturális, ‐ turisztikai, ‐ vendéglátó, ‐ közlekedési, ‐ biztonsági rendeltetésű épület, valamint ‐ parkoló és gépjárművek és ‐ kerékpár elhelyezését biztosító építmény helyezhető el. Kiskereskedelem önállóan nem létesíthető, kizárólag a fő funkciót kiegészítő funkcióként. A VÁROSLIGETI PARK FUNKCIÓINAK SZABÁLYOZÁSA 

Javasolt különböző rendeltetésű parkterületek:  játszótér,  sportterület,  kutyafuttató,  megőrzendő karakterű, nyílt szabadterületek,  különleges rendeltetésű parkterület (Vakok kertje).



Legalább 2 km hosszú, rugalmas burkolatú futókör létesítendő.



Köztárgy elhelyezése közterület‐alakítási terv alapján lehetséges.

12 Városligeti Építési Szabályzat / 03_1_Alatamaszto.pdf / 58. oldal (http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx)

53

NÖVÉNYÁLLOMÁNY VÉDELME 

A szabályozási terven a kiemelten értékes fák, facsoportok jelölésre kerültek.



A fák kivágását és egyidejűleg a fapótlásokat több évre ütemezve kell tervezni.



A szabályozási terven jelölt megőrzendő karakterű, nyílt szabadterületeket fapótlás veszélyeztetheti.

ZÖLDTETŐ LÉTESÍTÉSE 

A térszín alatti beépítések fölött tetőkert vagy azzal egyenértékű nagyobb kiterjedésű zöldtető létesítendő.



Új lapostetős épületek tetőfödémén szintén zöldtetőt kell létesíteni a tetőfelülvilágítók és a gépészeti berendezések figyelembevétele mellett.

A TÓ SZABÁLYOZÁSA 

A tó területén ‐ a műjégpálya kivételével ‐ állandó vízfelületet kell biztosítani.



A Széchényi‐sziget körbe‐csónakázhatóságát biztosítani kell.

KÖZLEKEDÉS 

A közutak övezeti előírásainak és hálózati szerepének meghatározása.



MILLFAV műszaki védelmének biztosítása.



A park úthálózatának kialakítására vonatkozó előírások megállapítása.



Az egyes létesítmények megvalósításához kapcsolódó közlekedésfejlesztési feltételrendszer meghatározása.



A Kós Károly sétány lezárásához szükséges közlekedésfejlesztési feltételrendszer meghatározása

PARKOLÁS 

A rendeltetésszerű használathoz szükséges parkoló szám meghatározásához a területi és funkcionális differenciálás szabályainak meghatározása.



A felszíni parkolók és a parkolási építmények helyének meghatározása.”

54

7.3.6. BEÉPÍTÉSI TERV A tervezett múzeumépületek javasolt elhelyezése a Városligeten belül (6 múzeum – 5 új épület).

M1 M2

M6

M5 20. ábra: Beépítési terv 2014.06.30.

M4

M3

forrás: Városligeti Építési Szabályzat / 03_1_Alatamaszto.pdf / 58. oldal)

(http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx)

M1: Magyar Nemzeti Galéria

M2: Ludwig Múzeum

M3: Néprajzi Múzeum /

M4: FotóMúzeum Budapest

M5: Magyar Építészeti Múzeum

M6: Magyar Zene Háza

4. táblázat: Zöldfelületi arány számítása és a zöldfelületi minimum… Városligeti Építési Szabályzat / 03_1_Alatamaszto.pdf / 22. oldal (http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx)

55

7.3.7. SZABÁLYOZÁSI TERV A Városligeti Építési Szabályzat jóváhagyására gondos előkészítés és részletes vizsgálatok alapján, az előírt módszertani, tartalmi követelmények, szakmai szabályok alkalmazásával került sor, a jogszabályokban maghatározott egyeztetési és jóváhagyási eljárások keretei között.

21. ábra: A Városliget Szabályozási terve forrás: Városliget Szabályozási Terve (http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx / Szabalyozasi_tervlap.pdf)

56

A SZABÁLYOZÁSI TERV JELMAGYARÁZATA

22. ábra: Jelmagyarázat a Városliget Szabályozási Tervéhez forrás: Városliget Szabályozási Terve (http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx / Szabalyozasi_tervlap.pdf)

57

A VÁROSLIGET SZABÁLYOZÁSI JELLEMZŐI A VÁROSLIGETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATBAN A Városligeti Építési Szabályzat meghatározta a Városliget teljes területére vonatkozóan az eltérő besorolású területi egységek, építési övezetek és övezetek szabályozási jellemzőit. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A Városligeti Építési Szabályzat „beépítésre szánt területek” közül a világon található mintegy 1000 állatkert közül a 26. legrégebbi Fővárosi Állat- és Növénykert esetében a rekonstrukcióhoz szükséges jellemzőket határozott meg, míg a történetileg beépült területeken a kialakult állapothoz közeli jellemzőket, behatárolva a bővítéseket. A „beépítésre szánt területek” jellemzőket az alábbi táblázatok szemléltetik: Szépművészeti Múzeum:

Vi-K jelű építési övezet

Műcsarnok:

Vi-K jelű építési övezet

Fővárosi Állat- és Növénykert:

K-ÁN-1 jelű építési övezet

K-ÁN-2 jelű építési övezet Gundel Vendéglő környezete:

Vi-V jelű építési övezet

Fővárosi Nagycirkusz:

Vi-Sz jelű építési övezet

23. ábra: Az építési övezetek szabályozási jellemzői és értelmezésük

58

(forrás: www.budapest.hu)

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A helyszínhez tartozó Hősök terét, a védőövezetbe tartozó Városliget zöldterülete fogja körbe. Ezen a területen a park területén már meglévő épületek részére nem kerültek kijelölésre külön-külön építési övezetek, illetve övezetek, így valamennyi meglévő és tervezett épület beszámításával kell biztosítani az előírt szabályozási jellemzőket. Az előírt legkisebb zöldfelület 65% kell, hogy legyen, a legnagyobb beépítettség nem haladhatja meg a 7%-ot.

A „beépítésre nem szánt területek” jellemzőket az alábbi táblázatok szemléltetik: Hősök tere:

Kb-Bk jelű övezet

(nemzeti emlékhely)

Városliget:

Z-Vl jelű övezet

(történeti park)

közlekedési területek: Dózsa György út

KÖu-1 jelű övezet

Állatkerti körút

KÖu-2 jelű övezet

24. ábra: Az övezetek szabályozási jellemzői és értelmezésük

(forrás: www.budapest.hu)

59

7.5. A LIGET BUDAPEST FEJLESZTÉS NEMZETKÖZI TERVPÁLYÁZATAI13 A világ számos országában találhatóak múzeumi épületegyüttesek. Többek között a bécsi Museumsquartier, az amszterdami Museumplein, a berlini Museuminsel, a washingtoni National Mall, vagy éppen a chicagoi Millennium Park világhírű múzeumnegyedek. E kulturális városrészek komoly turisztikai vonzerőt jelentenek, és kimutathatóan nagyobb látogatottságot biztosítanak a múzeumok és más kulturális, illetve kereskedelmi létesítmények számára, mint a városban szétszórtan található más, azonos adottságú (gyűjteménnyel rendelkező) intézmények. A Városliget komplex fejlesztését és megújítását célzó Liget Budapest projekt keretében öt új múzeum kap helyet a park jelenleg burkolt, lebetonozott szélein, valamint a ligetben található, de lebontásra ítélt létesítmények helyén. Az öt új épület – a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a FotóMúzeum Budapest, illetve a Magyar Építészeti Múzeum – a már több mint száz éve a Ligetben működő intézményekkel együtt valódi múzeumnegyedet alkot majd, ahol a képzőművészet, az építészet, a néprajz, a zene és a fotográfia együtt várja majd a Városligetbe látogatókat. Az új épületekre nyílt és - több mint száz év után - nemzetközi tervpályázatokat írt ki a Szépművészeti Múzeummal együttműködésben a Városliget Zrt. Az elbírálásra magyar és külföldi múzeumi és építész szakemberek bevonásával került sor, a folyamat során kiemelt figyelmet fordítottak a tervek egyediségére, a kortárs építészeti követelményekre, illetve arra, hogy az épületek hozzájáruljanak Budapest kulturális örökségének gazdagításához.

Az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum épületére új, nemzetközi, nyílt, kétfordulós építészeti tervpályázatot

írtak

ki.

Az

előminősítéses

pályázat

első

szakaszában

a

kiírásra

jelentkezők alkalmasságáról születik döntés a pályázatban rögzített kritériumok alapján. A pályázaton hat világhírű tervezőiroda indul, köztük Jean Nouvel, illetve David Chipperfield irodája, valamint a Mecanoo, a Nieto Sobejano Arquitectos, a Sejima and Nishizawa and Associates (SANAA) és a Snohetta is. Két magyar tervezőt is meghívtak az előminősítésre: a budapesti Művészetek Palotáját és a sencseni Nansan Kulturális Központ és Múzeumot is tervező Zoboki-Demeter & Társaik Építésziroda és a Kossuth-díjas Balázs Mihály vezette iroda a BME Építészmérnöki Karával együtt is meghívást kapott a pályázatban való részvételre. A BME Középülettervezési Tanszékét vezető Balázs Mihály nevéhez fűződik többek között a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának épületének tervezése is.

13 forrás: Városliget Zrt.

60

A meghívott alkotók köre teljessé vált a Földes és Társai Építésziroda, Buro Happold Engineering, Ken Smith Landscape Architect, Davis Brody Bond Architects and Planners alkotta tervező csoport, a gmp International GmbH architects and engineers, a Leonhardt, Andrae und Partner Beratende Ingenieure VBI AG, a ZWP Ingenieur - AG és a bogner.cc KG irodákból álló konzorcium és a Henning Larsen Architects SA, az Arup Engineering, a Gallagher and Associates és a Transsolar Energietechnik GmbHból álló konzorcium kiválasztásával. Összesen tizenegy építész jutott be a második fordulóba. Tőlük már részletes építészeti terveket vár a zsűri, amelyeket 2015. április közepéig bírál majd el.

A leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a zsűri a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket, (például a várható látogatói élményt és múzeumtechnológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia), a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, zöld területi szempontokat, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését), és a várható költségeket (mind bekerülési, mind üzemeltetési vonatkozásban) is értékeli majd. A építészeti tervpályázatok mellett ki kell emelni a 2015-ben lebonyolításra kerülő tájépítészeti pályázatot, mely a teljes park komplex rekonstrukcióját alapozza meg.

A TERVPÁLYÁZATOK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS TERVEZETT FOLYAMATA

2013.

Ötletpályázat a tervezett múzeumok elhelyezésére

2014. május.27.

A nemzetközi építészeti tervpályázat pályaműveinek beérkezése (I. forduló)

2014. október

Új pályázat kiírása az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum épületére

2014. december

Eredményhirdetés a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, a FotóMúzeum és a Magyar Építészeti Múzeum tervpályázatában (II. forduló)

2015.

Engedélyezési és kiviteli tervezés, engedélyek beszerzése, közbeszerzési eljárások lebonyolítása

2015.

Tájépítészeti tervpályázat kiírása

2015. április

Eredményhirdetés az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum tervpályázatában

2016.

Az építkezési munkák, illetve a park megújításának kezdete

2018. tavasz

A megújult Városliget átadása

61

A MÁR ELBÍRÁLT ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZATOK I. DÍJAS TERVEI

25. ábra: A tervezett új épületek elhelyezkedésének madártávlati képe az Andrássy út irányából, kelet felé

26. ábra: A tervezett új épületek elhelyezkedésének madártávlati képe a Városliget felől, délnyugat felé

62

Néprajzi Múzeum: 1. DÍJ: Vallet de Martinis DIID architectes

27. ábra: A tervezett Néprajzi Múzeum elhelyezése a Városligetben

25. kép: Látványterv a Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor csomópontja felől

63

26. kép: Látványterv a Városliget felől

27. kép: Látványterv a Dózsa György út felől

28. kép: Látványterv a belső udvarról


64

Magyar Zene Háza: 1. DÍJ: Sou Fujimoto Architects

28. ábra: A tervezett Magyar Zene Háza elhelyezése a Városligetben

30. kép: Látványterv a Városligeti tó felől


65


33. kép: Látványterv déli irányból

34. kép: A tervezett északi és keleti homlokzatok

66

Magyar Építészeti Múzeum - FotóMúzeum Budapest: 1. DÍJ: Középülettervező Zrt. (Tima Zoltán)

29. ábra: A tervezett Magyar Építészeti Múzeum és a FotóMúzeum Budapest elhelyezése a Városligetben



67

37. kép: Látványterv a belső udvarról


68



69

8. TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK BECSÜLT HATÁSAI ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 8.1. A BEAVATKOZÁSOK A Liget Budapest Projekt tervezett beavatkozásai számos szempontból hatást gyakorolnak a városi környezetre, ezen belül a világörökségi helyszínre és a védőövezetre. A várható hatások rövid-, közép- és hosszútávon hatnak a környezetre (lásd: 8.3. fejezet).

A tervezett beavatkozások az alábbiak: 1.

új épületek építése, a beépített területek növekedése

2.

A Városliget zöldfelületeinek kiterjesztése

3.

A zajos, illetve a környezetet erősen terhelő funkciók megszűntetése, átalakítása.

4.

Az átmenő forgalom megszüntetése a Kós Károly sétányon

5.

A Dózsa György út menti P+R parkolók megszüntetése

6.

A Dózsa György úti P+R parkolók áthelyezése és a parkolási lehetőségek korlátozása

7.

A Fővárosi Állat és Növénykert területének egyesítése a volt Vidámpark területével

8.

A Dózsa György úti volt „felvonulási tér” megszüntetése

9.

A Petőfi Csarnok épületének és az épület burkolt környezetének bontása14 15

10. A HUNGEXPO épületeinek bontása 11. A Városliget jelenleg burkolt felületeinek csökkentése 12. A jóváhagyott Városliget Építési Szabályzat paraméterei 13. A közlekedési rendszer radikálisan átalakul 14. Kerékpárutak a parkban 15. Közösségi közlekedés a parkban 16. A Városliget látogatottságának növekedéséből származó többletterhelés 17. A Városliget látogatóinak térbeli megoszlása.

14 „A Városliget az 1800-as évek végén a nagy kiállítások színterévé vált. 1885-ben itt épült fel a mai PeCsa elődje, az Iparcsarnok, Kohn János (a Schlick-gyár későbbi vasszerkezeti tervezője) és Ulrich Keresztély (többek között a Műegyetem tanára és a ferencvárosi Elevátorház tervezője) tervei szerint. A neoreneszánsz stílusú, téglából, kőből, vasból és üvegből épület csarnok alapterülete meghaladta az 14 000 négyzetmétert!” (forrás: http://hg.hu/cikkek/varos/11111-meddig-mehetunk-meg-el-a-pecsaba)

15 Forrás: Városliget Építési Szabályzat, Helyzetfeltáró, helyzetelemző munkarész 2014. március, 67. oldal (forrás: www.budapest.hu)

70

30. ábra: A Városliget a helyszínnel és a védőövezettel

31. ábra: A Városliget a világörökségi helyszín műemlékeivel, az elbírált építészeti pályázatok nyertes épületeivel

Megállapítható, hogy a Millenniumi Emlékmű közvetlen környezetében nem létesül új épület. A tervezett épület és a Műcsarnok közé tervezett zöldfelület megfelelő elkülönítést biztosít. Az új múzeumok a világörökségi helyszíntől (a Millenniumi Emlékmű központi oszlopától) 390, 440 és 910 méterre helyezkednek el, így közöttük a Dózsa György út mentén tervezett promenád mentén kialakított zöldfelület megfelelő izoláltságot, vizuális tagolást biztosít.

71

BEAVATKOZÁSOK, KÖVETKEZMÉNYEK, HATÁSOK

1. Új épületek építése, a beépített területek növekedése 2. A Városliget zöldfelületeinek kiterjesztése 3. A zajos, a környezetet erősen terhelő funkciók megszűntetése, átalakítása 4. Az átmenő forgalom megszüntetése a Kós Károly sétányon 5. A Dózsa György út menti P+R parkolók megszüntetése 6. A Dózsa György úti P+R parkolók áthelyezése és a parkolás korlátozása 7. A Fővárosi Állat és Növénykert egyesítése a volt Vidámparkkal 8. A Dózsa György úti volt „felvonulási tér” megszüntetése 9. A Petőfi Csarnok és az épület burkolt környezetének bontása

zöldfelületi minimum (65%)

beépítés maximuma (7%)

Csökken a parkolóhelyek száma

Beépítettség: épületek bontása

burkolt felületek csökkentése

beépített területek átépítése

területileg differenciált látogatószám

Sűrűség: növelt zöldfelületen

Sűrűség: funkcióbővítés

Felértékelő: közlekedési átalakítás

+

+ + + +

+ + + + + +

+ +

+ +

+ + +

+

+ + +

+

+

±

+ + +

+

+

±

+

+

+

+

+ + +

+

+

+

+ + +

+

+

+ + +

+

+ +

+

+

+

+

+

+ + + + + + + +

+ + + + +

+ +

+

+ +

+

+ + +

+

+ + + + +

+

14. Kerékpárutak a parkban 15. Közösségi közlekedés a parkban

Felértékelő: parkrekonstrukció

+

10. A HUNGEXPO épületeinek bontása 11. A Városliget jelenleg burkolt felületeinek csökkentése 12. A Városliget építésjogilag szabályozottá vált 13. A közlekedési rendszer radikálisan átalakul

Környezeti minőségi javítása

Környezeti állapot javítása

BEAVATKOZÁS

Környezetterhelés csökkenése

KÖVETKEZMÉNY / HATÁS

16. A Városliget látogatottságának növekedése 17. A Városliget látogatóinak térbeli megoszlása, átszervezése

+ +

+ ± + + +

+ ± + + +

+

5. táblázat: beavatkozások, következmények, hatások MEGJEGYZÉS: a fenti beavatkozások és azok következményei számos esetben átfedésben vannak egymással, ezért a továbbiakban a beavatkozások következményei, jellemző hatásuk alapján elkülönítve kerülnek kezelésre

72

A BEAVATKOZÁSOK, A HATÁSOK JELLEMZŐI ÉS A HATÁSOK SAJÁTOSSÁGAI

3. A zajos, a környezetet erősen terhelő funkciók megszűntetése, átalakítása 4. Az átmenő forgalom megszüntetése a Kós Károly sétányon 5. A Dózsa György út menti P+R parkolók megszüntetése 6. A Dózsa György úti P+R parkolók áthelyezése és a parkolás korlátozása

7. A Fővárosi Állat és Növénykert területének egyesítése a volt Vidámpark területével 8. A Dózsa György úti volt „felvonulási tér” megszüntetése 9. A Petőfi Csarnok épületének és az épület burkolt környezetének bontása 10. A HUNGEXPO épületeinek bontása 11. A Városliget jelenleg burkolt csökkenti a környezet felületeinek csökkentése terhelését, javítja a környezet állapotát 12. A Városliget építésjogilag garantálja a megvalósítható szabályozottá vált épületek maximumát és a zöldfelületek minimumát 13. A közlekedési rendszer csökkenti a környezet radikálisan átalakul terhelését, javítja a környezet állapotát

73

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

-

+ +

-

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

KÜLSŐ

+

JELENLEG

BELSŐ

2. A Városliget zöldfelületeinek kiterjesztése

megvalósítható a jelenlegi beépített és burkolt felületeken, a megengedett keretek között az 58%-ról 65%-ra növelt zöldfelület csökkenti a sűrűséget, javítja a környezetet csökkenti a környezet terhelését, javítja a környezet állapotát csökkenti a környezet terhelését, javítja a környezet állapotát csökkenti a környezet terhelését, javítja a környezet állapotát csökkenti a környezet terhelését, javítja a környezet állapotát, de csökkenti a szabad parkolóhelyek számát javítja a környezet minőségét, gazdagabb funkciókínálatot biztosít csökkenti a környezet terhelését, javítja a környezet állapotát csökkenti a környezet terhelését, javítja a környezet állapotát javítja a környezet minőségét

TÁVLATILAG

1. Új épületek építése, a beépített területek növekedése

HATÁS

KEDVEZŐ

BEAVATKOZÁS

KEDVEZŐTLEN

A HATÁS SAJÁTOSSÁGAI JELLEMZŐ IDŐBELISÉG EREDETE

+

+ +

+

+

16. A Városliget látogatottságának növekedése 17. A Városliget látogatóinak térbeli megoszlása

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

-

+

KÜLSŐ

+

JELENLEG

BELSŐ

15. Közösségi közlekedés a parkban

csökkenti a környezet terhelését, javítja a környezet állapotát csökkenti a környezet terhelését, javítja a környezet állapotát növeli a terhelést, de megfelelő fejlesztéssel területileg differenciálható a park fejlesztése elősegíti a térbeli megoszlás javítását, az egyenletesebb terhelést

TÁVLATILAG

14. Kerékpárutak a parkban

HATÁS

KEDVEZŐ

BEAVATKOZÁS

KEDVEZŐTLEN

A HATÁS SAJÁTOSSÁGAI JELLEMZŐ IDŐBELISÉG EREDETE

6. táblázat: A beavatkozások, a hatások jellemzői és a hatások sajátosságai

Megjegyzés: 

A jellemző hatás értékelése során a kedvező (+) és a kedvezőtlen (-) elkülönítés került alkalmazásra. Az összegzés során, ott ahol többféle értékelés is megjelenik a jellemző hatás ennek megfelelően, súlyozottan került figyelembe vételre. (lásd: 11. táblázat: A hatások minősítése)



A hatás időbelisége alatt a folyamatban lévő beavatkozások hatásának már jelenleg is észlelhető következményeire; míg a távlati állapot a beavatkozások távlati bekövetkezésére utal.



a hatás eredete a Liget Budapest Projekt megvalósítása során befolyásolható hatásokra (belső) és a Liget Budapest Projekt befolyási körén kívüli hatásokat különíti el (külső).

74

8.2. A KEÉ-ET HORDOZÓ TÉNYEZŐK KÖZÜL A HATÁSVISELŐ TÉNYEZŐK A hatásviselő attribútumok a helyszínen (Hősök tere együttese) és a védőövezetben (Városliget

HATÁSVISELŐ ATTRIBÚTUM

KULTURÁLIS

lásd: építészeti értékeknél

TUDOMÁNYOS-,


MÉRNÖKI

Andrássy út

VÉDŐÖVEZET

ÉRTÉK

HELYSZÍN

további része) az alábbiak:

+

+

Andrássy úti épületek URBANISZTIKAI

+

Andrássy út mint útvonal Földalatti vasút

+

+

+

+


+

+

utcarendszer, közterületek

+

+

telekrendszer

+

+

beépítés, épületállomány

+

+

utcabútorok, köztárgyak

+

+

Andrássy út Városliget Hősök tere épületei Millenniumi emlékmű

ÉPÍTÉSZETI- ÉS


ESZTÉTIKAI

(1866., átépítés: Neuschloss Kornél, Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Räde

+

Károly, Ilsemann Keresztély 1912.)

Műcsarnok (új)

+

(Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc 1896.)

75

ÉPÍTÉSZETI- ÉS


ESZTÉTIKAI FOLYTATÁSA

VÉDŐÖVEZET

HATÁSVISELŐ ATTRIBÚTUM

HELYSZÍN

ÉRTÉK

+

(Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc 1906.)

Millenniumi emlékmű (Schickedanz Albert 1906. szobrász: Zala György)

Magyar Hősök Emlékköve (az emlékmű avatása 1929., rekonstrukció Gebhardt Béla 1956.,

+ +

rekonstrukció 2001.)

Vajdahunyad vár

+

(történeti épületegyüttes) (Alpár Ignác, 1896., átépítve: 1908.)

KERT-ÉS

a Városliget története, a park folyamatos átalakulása a

TÁJÉPÍTÉSZETI

város igényeit követte

ASSZOCIATÍV

Magyarország fővárosának kiemelt jelentőségű része

+ +

Hősök tere együttese Nemzeti Emlékhely A környezet épületeiben számos külképviselet, társadalmi-,

+

politikai szervezet található a terület kiemelt idegenforgalmi célpont és a turizmus hazai és nemzetközi gazdasági tényező 7. táblázat: A hatásviselő attribútumok

76

+

+

8.3. VIZUÁLIS KÉRDÉSEK AZ ANDRÁSSY ÚT, MINT VIZUÁLIS TENGELY A világörökségi helyszín vizsgált része az Andrássy út egészének integráns része, a sugárutat, városi tengelyt lezáró együttes. Ennek megfelelően vizuális a sugárút linearitása a meghatározó.

41.kép: Az Andrássy út és a Millenniumi emlékmű

(forrás: andrassy-ut-hosok-tere-2188-www.futas.net.jpg)

HŐSÖK TERE ÉPÜLETEGYÜTTES A Hősök tere épületegyüttese az Andrássy út és a Városligetet határoló egyenes vonalvezetésű Dózsa György út metszéspontjánál fekszik. Az együttes megfogalmazása szimmetrikus jellegű, de nem tökéletes szimmetriát mutat. A Millenniumi Emlékmű és az előtte kialakított térburkolat konzekvensen követi az Andrássy út tengelyét. Erre a tengelyre merőlegesen épület fel a Műcsarnok épülete. A Szépművészeti Múzeum ezzel szemben a Dózsa György út vonalához illeszkedik, ezzel a Hősök tere aszimmetrikussá válik. További érdekesség, hogy az Andrássy utat a Millenniumi Emlékmű után folytató Kós Károly sétány tengelye szintén eltérő szerkesztési elvet követ. A Hősök tere együttese ezzel a különleges kompozícióval zárja le az Andrássy út vizuális tengelyét.

77

32. ábra: Műemlékek a világörökségi területen

42. kép: A Hősök tere

(forrás: Városliget Zrt.)

78

33. ábra: A Kós Károly sétány látványtengelye

A Kós Károly sétány látványtengelye lényegében a Millenniumi Emlékmű látványcentrumára irányul.

34. ábra: A Hősök tere együttesének kompozíciója I.

A Hősök tere együttesének kompozíciója nem teljesen szimmetrikus; az együttes egyik fő elemét alkotó Műcsarnok épületének szimmetriatengelye az Andrássy útra merőleges, így szervesen illeszkedik az Andrássy utat lezáró kompozícióba.

79

35. ábra: A Hősök tere együttesének kompozíciója II.

A Hősök tere együttesének kompozíciója nem teljesen szimmetrikus; az együttes egyik fő elemét alkotó Szépművészeti Múzeum épületének szimmetriatengelye a Dózsa György úttal párhuzamos, így eltér az Andrássy út látványtengelyétől. Ennek megfelelően a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum szimmetriatengelyei eltérnek egymástól.

36. ábra: A vizuális tengelyek és látványcentrumok összefoglalása

80

A LIGET BUDAPEST PROJEKT KERETÉBEN TERVEZETT ÚJ MÚZEUMOK VIZUÁLIS HATÁSAI16

37. ábra: A Magyar Építészeti Múzeum és a FotóMúzeum Budapest nyertes pályaművének (Középülettervező Zrt.) javaslata

A Magyar Építészeti Múzeum és a FotóMúzeum Budapest nemzetközi tervpályázat nyertes pályaművének (Középülettervező Zrt.) javaslata szerint az épület távolsága a Millenniumi Emlékmű centrumától – összhangban a Városligeti Építési Szabályzatban lehatárolt építési helyekkel – ~390 méter (a Műcsarnok és a tervezett múzeum között a legkisebb távolság is több mint 190 méter). Az épület a Dózsa György út szegélyétől hátrahúzottan, a Műcsarnok vonalában helyezkedne el, követve a Műcsarnok Andrássy útra merőleges tengelyét. Ezzel a két épület között ~190 méter ligetes, fásított zöldfelület alakulhat ki. A Magyar Építészeti Múzeum és a FotóMúzeum Budapest épületei a Műcsarnok építési vonalát követik, mintegy 60 méter távolságot tartva a Dózsa György út délnyugati oldalának térfalától (a Szépművészeti Múzeumnál a térfalak távolsága: 30-32 méter).

16

Megjegyzés: a hatástanulmány készítésekor a Magyar Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületegyüttesének tervpályázata még nem zárult le, a tervezett épület és a Hősök tere együttese között mintegy 600 méter távolság van

81

38. ábra: A Magyar Zene Háza nyertes pályaművének (Sou Fujimoto Architects) javaslata

A Magyar Zene Háza nemzetközi tervpályázat nyertes pályaművének (Sou Fujimoto Architects) elrendezési javaslata szerint az épület távolsága a Millenniumi Emlékmű centrumától – összhangban a Városligeti Építési Szabályzatban lehatárolt építési helyekkel – ~440 méter. A zöldfelületekkel övezett új épület a HUNGEXPO épületei és udvara által elfoglalt területre kerülne.

82

39. ábra: A Néprajzi Múzeum nyertes pályaművének (Vallet de Martinis DIID architectes) javaslata

A Néprajzi Múzeum nyertes pályaművének (Vallet de Martinis DIID architectes) elrendezési javaslata szerint az épület távolsága a Millenniumi Emlékmű centrumától – összhangban a Városligeti Építési Szabályzatban lehatárolt építési helyekkel – ~910 méter. A Néprajzi Múzeumnál – összhangban a hatályos Szabályozási Tervvel – a Dózsa György út keleti szakaszán a kialakult térfalak ~22,5 méter távolsága a Dózsa György út –Ajtósi Dürer sor csomópontnál 43 méterre szélesedik.

Összefoglalva megállapítható, hogy a Liget Budapest Projekt keretében tervezett új múzeumok a világörökségi helyszíntől (Hősök tere együttese) számottevő távolságban helyezkednek el. A tervezett múzeumok a világörökségi helyszíntől (a Millenniumi Emlékmű központi oszlopától) 390, 440 és 910 méterre helyezkednek el, így a közöttük a Dózsa György út mentén tervezett promenád mentén kialakított zöldfelületek megfelelő izoláltságot, kedvező vizuális tagolást biztosítanak, nagyrészt elkerülik a Dózsa György városias, vizuálisan zárt kialakítását és a Néprajzi Múzeum kialakítása során is megjelenik az áttörtségre törekvés. Ezért az új épületek vizuális hatása a Hősök tere együttesére és az Andrássy útra nem jelentős.

83

8.4. A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE A BEAVAZKOZÁSOK HATÁSAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSI IDŐTÁVJA HATÁSOK IDŐTÁVLATA RÖVIDTÁV KÖZÉPTÁV (2018-2020) (2021-2027)

BEAVATKOZÁS TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK

+

1. A beépített területek növekedése

+ +

2. A Városliget zöldfelületeinek kiterjesztése 3. A zajos, a környezetet erősen terhelő funkciók megszűntetése, átalakítása

+

4. Az átmenő forgalom megszüntetése a Kós Károly sétányon

+

5. A Dózsa György út menti P+R parkolók megszüntetése

+

6. A Dózsa György úti P+R parkolók áthelyezése és a parkolás korlátozása

+

+

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁSOK 7. A Fővárosi Állat és Növénykert területének egyesítése a volt Vidámpark területével

+

8. A Dózsa György úti volt „felvonulási tér” megszüntetése

+

9. A Petőfi Csarnok épületének és az épület burkolt környezetének bontása

+

10. A HUNGEXPO épületeinek bontása

+ +

11. A Városliget jelenleg burkolt felületeinek csökkentése SZABÁLYOZÁSI ELEMEK 12. A Városliget Építési Szabályzat megalkotása, szabályozási paraméterei

+

+

KAPCSOLATOK 13. A közlekedési rendszer radikálisan átalakul

+


+


+

LÁTOGATOTTSÁG 16. A Városliget látogatottságának növekedése

+

17. A Városliget látogatóinak térbeli megoszlása

+

8. táblázat: A hatások érvényesülésének időtávja

84

8.4.1. RÖVIDTÁVÚ HATÁSELEMZÉS (1-3 ÉV) A tervezett fejlesztések megvalósulásának rövid távú (2018-2020) hatásaira a Liget Budapest Projekt megvalósulása után lehet számítani. A tervek szerint a megújult Városliget 2018-ban kerülhet átadásra. Az addigi időszakban az építéssel összefüggő hatások vehetők figyelembe (lásd: 8.4 fejezet). A valóságos hatások – a hatások többsége esetében – hosszabb távon értékelhetőek, ezért azok ott kerülnek feltüntetésre. Ugyanakkor természetesen vannak rövidtávú hatások is. Megjegyzés: az alábbiakban részletezett beavatkozások sorszámozása a 8.1. pont, 6. táblázat: „A beavatkozások, a hatások jellemzői és a hatások sajátosságai” című táblázat számozását követi. 1.

A beépített területek növekedése A városligeti park 911.572 m2 kiterjedésű területén a bontások után megmaradó 28.000 m2 mellett – az új múzeumok építészeti terveinek jelenlegi készültsége alapján – ~29.450 m2 új beépített alapterülettel lehet számolni. Ez összességében 57.450 m2 (a bontások után megmaradó és új) beépített alapterületet, azaz 6,3% beépítettséget jelent, ami kisebb, mint a megengedett 7,0%. Az új múzeumok megvalósítását előkészítő nemzetközi építészeti tervpályázat már kihirdetett nyertes pályaműveinek becsült adatai és a Magyar Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületének becsült17 beépített alapterülete alapján az új épületek bruttó alapterülete mintegy -11.000 m2-rel kisebb, mint a Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarészeiben18 feltételezett összes beépített alapterület. A nemzetközi építészeti tervpályázat nyertes pályaműveinek adatai alapján a Dózsa György út mentén tervezett Magyar Építészeti Múzeum és a FotóMúzeum Budapest és Néprajzi Múzeum összes beépített alapterülete ~9.450 m2, ami lényegesen kisebb, mint a Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarészeiben feltételezett méret. Így annak ellenére, hogy a Magyar Zene Háza nyertes pályaművének alapterülete nagyobb, mint az előirányzott bruttó 2500 m2 (nettó 2.000 m2), még a Magyar Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum elhelyezésére lehatárolt terület (építési hely) teljes terjedelmével számolva is kevesebb lenne a beépítettség, mint a Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarészeiben előirányzott érték. A tervezett Magyar Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum és a Magyar Zene Háza környezetében elbontandó épületállomány a Petőfi Csarnok esetében ~6.200 m2, a Hungexpo telephelyén ~2.600 m2, azaz összesen ~8.800 m2. A két múzeum összes becsült bruttó beépített alapterülete ~20.000 m2, ami ~2,29%-kal emeli a beépítettséget. A 0,97%-ot jelentő bontást is figyelembe véve a városligeti park területén ~1,32% növekményt eredményez.

17

A Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarészeiben hivatkozott adatok kerültek felhasználásra, mert a jelen hatástanulmány kidolgozásakor a még el nem bírált nemzetközi tervpályázat végeredménye nem ismert

18

Városligeti Építési Szabályzat / 03_1_Alatamaszto.pdf / 3-9. oldal

85

A többi tervezett múzeum 

egyrészt a Dózsa György út mentén, jelenleg burkolt felületeken valósulna meg



másrészt a nemzetközi építészeti tervpályázat nyertes pályaművei lényegesen kisebb alapterületet használtak fel, mint a Városligeti Építési Szabályzat kidolgozása során becsült.

A jelenlegi – a Dózsa György út burkolatán kívüli – városligeti park területén tervezetett új épületek ~1,32%-kal növelik a beépítettséget. Ez egyrészt kedvezőtlen, mert nő a beépítettség, ugyanakkor az kedvező, hogy a megnövekedett beépítettség jellemzően a meglévő épületek és burkolatok bontásával felszabadított területen valósul meg.

3.

A zajos, illetve a környezetet erősen terhelő funkciók megszűntetése, átalakítása. A fejlesztések során a Városligetben található szórakoztató létesítmények átalakulnak, egyesek megszűnnek. A korabeli Városerdő vonzását erősítő, hangulatát megalapozó szórakoztató berendezések, mutatványosok jelentősége mára teljesen megváltozott. A volt ligeti vurstli – bár gyönyörű védett emlékei ma is állnak – versenyképtelen a XXI. századi tematikus parkok nyújtotta fantasztikus technikai csodákkal, amelyek sokkal nagyobb területet igényelnek, zajosak és jelentős forgalmat vonzanak, ezért általában a városok szélén helyezik el azokat19. A Városliget életében új szakaszt jelent a Vidámpark megszűnése (2013) és területének az Állatkerthez csatolása, ami lehetővé teszi, hogy a népszerű intézmény jobb működését, fejlődését új pályára állítsák. Az egykori vurstli, később Angolpark védett játékai – a hullámvasút, a barlangvasút, a mesecsónak és a körhinta – is megmaradnak. Kedvező változás a Petőfi Csarnok megszűnése is, amely rendezvényeivel terhelte a parkot. „A tervek szerint két fő bemutatási egység jönne létre […] az egyik a Mesepark, a másik a […] Pannon Park”, mely bemutatja a Kárpát-medence 10-15 millió évvel ezelőtti világát. A Liget Budapest Projekt részét képező csaknem két hektárnyi „biodóm” egyik felén a pannon ősvadon, a másik részében pedig a pannon tenger akvárium kerülne kialakításra.20 Kedvező változás a Petőfi Csarnok megszűnése is, amely rendezvényeivel terhelte a parkot. A hatás kedvező, mert ez is a Városliget közpark funkcióit erősíti, a zajos, jellemzően lökésszerű forgalmat generáló Vidámpark és a Petőfi Csarnok helyét az ismeretterjesztés új intézményei töltik ki.

19 Európa legvonzóbb szórakoztató parkjait évente 1-5 millió látogató keresi fel. A legújabb az „Adventure World Warsaw” tematikus park Lengyelországban 2015-ben nyílik meg: 230 hektár, 600 millió euró költség, hat tematikus park 50 attrakció és számos látványosság, évi 2,5 millió látogató http://www.skyscrapercity.com/showthread.php?t=1454753 20 http://www.zoobudapest.com/rolunk/fejlesztesek/pannon-park

86

4.

Az átmenő forgalom megszüntetése a Kós Károly sétányon A Kós Károly sétány átmenő forgalmának megszüntetése, valódi sétánnyá alakítása az egyik legjelentősebb városszerkezeti beavatkozás. Hatása kettős: 3.1. megszűnik a viulágörökségi helyszínt átmetsző nemzetközi-, térségi átmenő forgalom, vagyis az M3 autópálya bevezető szakaszán a Moszkva – Budapest nemzetközi kommunikációs és piaci folyosó forgalma nem jut akadálytalanul az Andrássy úton át a forgalom a Belvárosba; 3.2. az átmenő forgalom megszűntetése a forgalom más útvonalakra történő átterelődéséhez vezethet, de megfelelő szervezéssel – esetenként kiegészítő beavatkozásokkal – elérhető, hogy 3.2.1. egyrészt a Belvárosba történő egyszerűbb bejutás miatt az M3 autópálya – Andrássy út megközelítést használók meg se jelenjenek a térségben, 3.2.2. másrészt a forgalom megfelelően elosztva, több útvonalon jusson a városi úthálózatra. A hatás kedvező, mert a Városligeten keresztülvezetett átmenő forgalom megszűnik. A Kós Károly sétány átmenő forgalmának megszüntetése után a környező útvonalakon – a forgalom körültekintő elosztása mellett is – megnövekvő forgalom az érintett útvonalak mentén a lakossága számára kedvezőtlen, ugyanakkor a megszűnő P+R parkolók által jelenleg generált forgalom megszűnése legalább részben kompenzálja a többletterhelést.

5.

A Dózsa György út menti P+R parkolók megszüntetése A Dózsa György út fontos forgalomelosztó szerepet tölt be a belső városmag Nagykörúton kívüli részén, a Városliget szélén köti össze a Dunapartot a Kerepesi úttal. Ezen a „peremen” P+R parkoló alakult ki, amely növeli a Városliget és környezete terhelését (a Dózsa György úton és a határoló utakon jelenleg összesen 2.350 parkoló található). A hatás kedvező, mert a Városliget szélén a P+R parkolás megszűnik.

6.

A Dózsa György úti P+R parkolók áthelyezése és a parkolási lehetőségek korlátozása A P+R parkolók áthelyezése és a parkolás korlátozása kedvezőtlenül érinti a Dózsa György úttól a városközpont felé fekvő sűrűn beépített területek (VI., VII., a XIV. kerület) lakosságát, mert a környező szűk utcákban a parkolás nem vagy csak további átgondolt fejlesztésekkel kezelhető. A környező területek lakossága számára a parkolási lehetőségek csökkenése kedvezőtlen, ugyanakkor az érintett útszakaszokon a P+R parkolókat megközelítő forgalom megszűnik.

87

7.

A Fővárosi Állat és Növénykert területének egyesítése a volt Vidámpark területével A Vidámpark megszűnik, terület egyesül a Fővárosi Állat és Növénykert területével és itt valósul meg a Pannon Park. A terület egységesen különleges, állat és növénykert (K-ÁN) besorolású. Kedvező változás a volt Vidámpark és az FÁNK egyesítése és fejlesztése.

8.

A Dózsa György úti volt „felvonulási tér” megszüntetése A Dózsa György út ~300 méteres hosszban ~80 méterrel megnövelt szélességű burkolt felülete (parkolók, egyéb burkolt felületek) megszűnik, ennek egy részén múzeumok és a hozzájuk tartozó építmények kerülnek elhelyezésre, illetve zöldfelületek alakulhatnak ki. A Dózsa György út mentén elhelyezett közgyűjteményi épületek beépített alapterülete együttes ~9.450 m2, ami lényegesen kisebb, mint a Dózsa György út megszűnő burkolt felülete. A Magyar Építészeti Múzeum és a FotóMúzeum Budapest és Néprajzi Múzeum összes beépített alapterülete (~9.450 m2) a mai burkolt felületeken jön létre, a zöldfelületek csökkenése nélkül és valószínűsíthető, hogy a tervezett beépítéssel egyidejűleg zöldfelületek is kialakulnak a ma burkolt felületek átalakulása során. Kedvező változás, amely a park rekonstrukciójának része és a múzeumi épületek ezen a területen történő megvalósítása mellett is növekszik a zöldfelület.

9.

A Petőfi Csarnok épületének és az épület burkolt környezetének bontása A Petőfi Csarnok (PeCsa) épületének és burkolt környezetének helyére tervezett új múzeum megvalósítása lényegesen nem változtatja meg az eredeti állapotot (a mai Petőfi Csarnok helyén eredetileg álló Iparcsarnok alapterülete ~14.000 m2 volt, míg az ide tervezett közgyűjteményi épületegyüttes ennél kisebb beépített alapterületet igényel).21 A tervezett változás semleges vagy kedvező a zöldfelületek szempontjából; kedvező ugyanakkor, hogy a Petőfi Csarnok korábbi rendezvényeinek lökésszerű terhelése nem éri el az új múzeumi épületek időben elosztott várható látogatottsága

21 „A Városliget az 1800-as évek végén a nagy kiállítások színterévé vált. 1885-ben itt épült fel a mai PeCsa elődje, az Iparcsarnok, Kohn János (a Schlick-gyár későbbi vasszerkezeti tervezője) és Ulrich Keresztély (többek között a Műegyetem tanára és a ferencvárosi Elevátorház tervezője) tervei szerint. A neoreneszánsz stílusú, téglából, kőből, vasból és üvegből épület csarnok alapterülete meghaladta az 14 000 négyzetmétert!” Forrás: http://hg.hu/cikkek/varos/11111-meddig-mehetunk-meg-el-a-pecsaba

88

10. A HUNGEXPO épületeinek bontása A HUNGEXPO épületeinek bontása elősegíti, hogy a parkon belüli beépített területek kiterjedése összességében a jelenlegihez közelítsen: 10.1. így egyrészt a parkon belüli beépítettség legalább szinten maradásával lehet számolni, 10.2 másrészt azonban az ide tervezett épület kiszolgálása csak a parkon keresztül biztosítható. A változás semleges vagy kedvező a zöldfelületek szempontjából, ugyanakkor kedvezőtlen, hogy az ide tervezett épület kiszolgálása és megközelítése csak a parkon keresztül lehetséges. A terhelés megfelelő kezelése külön figyelmet igényel (a parkot feltáró üzemeltetési és egyéb célú közlekedési útvonalak összehangolása, üzemeltetés, közlekedésszervezés).

12. A jóváhagyott Városliget Építési Szabályzat paraméterei A tervezett paraméterek a zöldfelületek kiterjesztését, a Városliget regenerálását, a városi park, a kulturális értékek megőrzését és minőségének fejlesztését szolgálják, elősegítik a környezettől idegen funkciók megszüntetését, illetve korlátozzák új környezetidegen használati módok kialakulását. A jóváhagyott Városliget Építési Szabályzat paraméterei megfelelnek a vonatkozó törvényben és az alkalmazandó jogszabályokban foglaltaknak. Kedvező, hogy a beépítés legnagyobb mértékét meghatározó és a kialakítandó legkisebb zöldfelületet rögzítő paraméterek a zöldfelületek kiterjesztését, a Városliget regenerálását, a városi park, a kulturális értékek megőrzését és minőségének fejlesztését szolgálják, elősegítik a környezettől idegen funkciók megszüntetését, illetve korlátozzák új környezetidegen használati módok kialakulását.

89

8.4.2. KÖZÉPTÁVÚ HATÁSELEMZÉS (3-7 ÉV) Középtávon (2021-2027) a területek, épületek megvalósulása és a beköltözés után kezdődhet meg az új és megújult intézmények életének stabilizálódása.

2.

A Városliget zöldfelületeinek kiterjesztése A történeti városmag integráns részét képező Városliget zöldfelületeinek átfogó felújítása a belső városmag karakterének megerősítését is szolgálja. A zöldfelületek kiterjedésének 58%-ról 65%-ra növelése, a funkcionális összetétel gazdagítása, a terület minőségi színvonalának emelése összhangban áll a Világörökség részét képező Andrássy út igényességével és értékével. A hatás kedvező, mert a Városliget mint városi közpark alapvetően rekreációs funkciója a park átfogó felújításával megnövekszik, a zöldfelületek kiterjedése 58%-ről 65%-ra növekszik, a park használat minősége az egységes kertépítészeti koncepció alapján javul.

11. A Városliget jelenleg burkolt felületeinek csökkentése A Városligetben a burkolt felületek aránya igen magas. A 982.050 m2 területből 56.072 m2 beépített, 565.059 m2 zöldfelület és 6233 m2 vízfelület, azaz a burkolt felületek kiterjedése 354.386 m2 (36,1%)22. A Városliget ingatlan jelenlegi zöldfelületi aránya 58%,23 a tervezett változtatások után 65%-ra nő. A változás jelentős: +7% (68.743 m2), ami közel akkora, mint a világörökségi helyszínnek a Városliget területére jutó része (a Hősök tere együttese ~67.000 m2). Kedvező, hogy a csökkenő burkolt felületek és helyükön zöldfelületek kerülnek kialakításra és a Városliget zöldfelületeinek kiterjedése a burkolatok csökkenésének révén 65%-ra emelkedik.

13. A közlekedési rendszer radikálisan átalakul A Városliget közlekedési rendszere alapjaiban változik meg azzal, hogy megszűnik az átmenő forgalom (Kós Károly sétány), áthelyezésre kerülnek a P+R parkolók, továbbá radikálisan csökken a park peremén elhelyezett parkolóhelyek száma. Kedvező, hogy a Városliget tervezett megközelítése, feltárása és közlekedési kapcsolatrendszere a tervezett zöldfelületi-, rekreációs- , ezen belül a tervezett kulturális funkciókat szolgálja (lásd még: településszerkezeti változások).

22 A 354.386 m2 burkolt felület akkora, mintha az Kós Károly sétány és az Ajtósi Dürer sor közötti területet a Dózsa György út mai térfalától a Vajdahunyad várig burkolt lenne! 23 Forrás: Városliget Építési Szabályzat, Helyzetfeltáró, helyzetelemző munkarész 2014. március, 67. oldal forrás: www.budapest.hu

90

14. Kerékpárutak a parkban A kerékpárutak a Városligetben védett útvonalakon haladhatnak, kedvező körülmények között. Kedvezőbb a kerékpáros közlekedés vonalvezetése.

15. Közösségi közlekedés a parkban A tervezett fejlesztések eredményeként a Városligeten csak a 70-es trolibusz „vág át” – ami elősegíti a közgyűjtemények elérését is – az összes többi viszonylat a park peremén halad. Kedvezőek a közösségi közlekedési kapcsolatok módosításai, amelyek a terület feltárásának egyszerűsítését célozzák.

16. A Városliget látogatottságának növekedéséből származó többletterhelés A Liget Budapest Projekt becsült adatai alapján a tervezett összes többlet múzeum-, illetve intézménylátogató +1.664.000 fő/év, ami 8 órára bontva, egy átlagos hétköznapon 355 fő, egy nyári hétvégén 1.422 fő többlet látogatót eredményez és közülük csak minden harmadik jelenik meg parkhasználóként is (555.000 fő/év). Valószínűsíthető, hogy a látogatók számának jelentős hányadát adó intézmények (Fővárosi Állat és Növénykert, Széchenyi fürdő stb.) távlati látogatói várhatóan az átlagosnál kisebb arányban jelennek meg aktív parkhasználóként is. Kedvező, hogy a parkhasználók számának növekedése ellenére a park terhelése várhatóan csak kisebb arányban emelkedik, mert az új intézményekkel megjelenő új használók csak részben jelennek meg parkhasználóként24.

17. A Városliget látogatóinak térbeli megoszlása A Városliget terhelését az új közgyűjteményi épületek növelik, még akkor is, ha a lökésszerű látogatóforgalmat eredményező nagyrendezvények lehetősége a Petőfi Csarnok elbontásával csökken. A Magyar Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum és a Magyar Zene Háza látogatóinak becsült száma ~750.000 fő (ma: ~392.000 fő). A parkot is használó többlet-látogató becsült száma ~250.000 fő/év, azaz átlagos hétköznapokon 428 fő/nap, nyári hétvégen 1715 fő/nap. A látogatók térbeli eloszlása az új múzeumok megvalósulásával javul. Kedvező, hogy a közgyűjtemények megvalósításához köthető többlet látogatószám várhatóan megoszlik a közgyűjtemények környezetében, így a jellemzően a Városliget peremén elhelyezett új épületek telepítési módja is elősegíti a parkhasználók egyenletesebb eloszlását.

24 A parkhasználat sűrűségének, illetve egy kapacitásának elfogadott maximuma 40-50 fő/hektár. http://www.nerrs.noaa.gov/doc/siteprofile/acebasin/html/modules/landuse/lmtoursm.htm hivatkozás: Hall, J.M. 1974. The capacity to absorb tourists. Built Environment 3:392-397.

91

8.5. A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK BECSÜLT HATÁSAI A MEGVALÓSÍTÁS FOLYAMATÁBAN FORGALOM VÁLTOZÁSA A tervezett beavatkozásokkal alapvetően megváltozik a Városliget közlekedési rendszere. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS A közúti közlekedés leglényegesebb változása a Kós Károly sétány átmenő forgalmának megszüntetése. Az átmenő forgalom kizárásának feltétele több közlekedésfejlesztési beruházás megvalósítása és forgalomszervezési intézkedés bevezetése (lásd még: 9. fejezet). A Liget Budapest Projekt megvalósításának folyamatában ennek az intézkedésnek közvetett hatásai lehetnek, a Kós Károly sétány keresztmetszetének átalakítása idején. Ezek az építési munkák ütemezetten is végrehajthatók. A másik lényeges beavatkozás a Dózsa György út menti P+R parkolók felszámolása, ami összekapcsolódik a Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum és a FotóMúzeum Budapest épületeinek megvalósításával. Az építés ideje alatt a Dózsa György út forgalmának korlátozásával kell számolni. A P+R parkolók áthelyezése és más területen történő megvalósítása nem érinti a világörökségi területet. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A Városliget közösségi közlekedésében változást eredményezhet a belső közlekedési rendszer változása, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi kapcsolatrendszer fejlesztésével, kiegészítésével megfelelő kapcsolatok legyenek a P+R parkolók, a közösségi közlekedési megállók és a Városligeti intézmények között. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A kerékpáros közlekedési rendszer az építés időszakában módosulhat, átmenetileg és egyes területeken korlátozott lehet a Városligeten belül. Ugyanakkor figyelmet igényel a gépjárművekkel, illetve a gyalogosokkal esetlegesen kialakuló konfliktusok elkerülése is. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A Városligeten belüli gyalogos közlekedés hálózatainak kialakításában jelentős szerepe lesz a 2015ben lebonyolítandó kert- és tájépítészeti tervpályázatnak. A megvalósítás során, az építési- és kertépítészeti munkák megfelelő ütemezésével, illetve a gyalogos közlekedés lehetőségének korlátozásával kell számolni átmenetileg és egyes területeken (építési munkaterület).

92

TURIZMUS A megvalósítás ideje alatt a Városligetbe látogató turisták mozgását az építési munkák egyes területeken átmenetileg korlátozhatják, de a jelenlegi turisztikai célok általában az építési munkák idején is megközelíthetők maradnak.

BONTÁSI MUNKÁK A bontási munkák szervezésére és környezeti hatásainak mérséklésére vonatkozó intézkedések a tervek jelenlegi részletezettségének szintjén elsősorban a szokásos eljárásokra és előírásokra korlátozódhat. ZAJ ÉS REZGÉS A megvalósítás ideje alatt – elsősorban a parkon belül – számolni kell a bontási munkák okozta zajjal és rezgéssel. A zajra és rezgésre érzékeny épületek elsősorban a határoló utak mentén helyezkednek el, míg épületbontásokkal elsősorban a parkon belül lehet számolni (Petőfi Csarnok, Hungexpo környezete stb.). A burkolatok visszabontásának hatásai megjelennek a park teljes területén és a határoló utak mentén is. A zaj és rezgés okozta hatások megfelelő szervezéssel csökkenthetők a feltétlenül szükséges legalacsonyabb szintre. A bontások zajhatásai és a rezgések a világörökségi helyszínt nem veszélyeztetik. LEVEGŐSZENNYEZÉS, SZÁLLÓ POR A bontási munkák ideje alatt a levegőszennyezés mértéke a feltétlenül szükséges mértékre csökkenthető megfelelő technológiai előírásokkal és azok betartatásával (vízpermet stb.) A bontások levegőszennyezése a világörökségi helyszínt nem veszélyeztetik.

SZÁLLÍTÁS A bontási törmeléket, a bontások során keletkező (általános és veszélyes) hulladékokat az előírásoknak megfelelően kezelve a kedvezőtlen környezeti hatások csökkenthetők. Az építőanyagok, a föld és a növényzet el-, illetve a helyszínre szállítása megfelelő szállítási útvonalak kijelölésével mérsékelhető a feltétlenül szükséges legalacsonyabb szintre. A szállítások a világörökségi helyszínt nem veszélyeztetik.

ÉPÍTÉS Az építési munkák szervezésére és környezeti hatásainak mérséklésére vonatkozó intézkedések a tervek jelenlegi részletezettségének szintjén elsősorban a szokásos eljárásokra és előírásokra korlátozódhat. Az építési munkák a világörökségi helyszínt nem veszélyeztetik.

93

A HATÁSOKKAL ÉS A KIVITELEZÉSI MUNKÁLATOK KÖLCSÖNHATÁSAI HATÁSOK A MEGVALÓSÍTÁS SORÁN TEVÉKENYSÉGEK

levegőszennyezés

zaj és rezgés

forgalomkorlátozás

használati korlátozás

bontás

+

+

+

+

építés

+

+

+

+

szállítás (áruszállítás, bontási és építési munkák)

+

+

+

+

közlekedés (közúti, közösségi, kerékpáros, gyalogos)

+

+

+

+

+

+

+

+

létesítmények működése (ideiglenes és végleges)

megjegyzés az ütemezésnek megfelelően „építési területek” kerülnek lehatárolásra az ütemezésnek megfelelően „építési területek” kerülnek lehatárolásra a szállítások megszervezése megfelelő organizációval kezelhető az építési területeken forgalom nem vagy csak korlátozottan engedhető meg, biztonsági okokból; a szükséges forgalom biztosítható a meglévő és építéssel közvetlenül nem érintett létesítmények működése biztosítható

9. táblázat: A hatásokkal és a kivitelezési munkálatok kölcsönhatásai

8.6. A MEGVALÓSÍTÁST KÖVETŐEN AZ ÜZEMELÉS BECSÜLT HATÁSAI A KEÉ-RE AZ ÁLTALÁNOS MÚZEUMÜZEMELTETÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ HATÁSOK A Liget Budapest Projekt megvalósításra tervezett elemeinek a működése során a világörökségi helyszínre gyakorolt negatív hatásai nem várhatók. A Városliget kert- és tájépítészeti terveiben a látogatók mozgásának megfelelő tervezésével és szervezésével, differenciált funkcionális összetétel és megfelelő területi elosztás esetén a területek használatában jelenleg tapasztalható területi aránytalanságok jelentősen csökkenthetők, így a terhelések elosztása is kiegyenlítettebb lehet. A népszerűbb, ezért gyakrabban használt területeken a park magas színvonalának, a környezet minőségének állandósítása érdekében intenzívebb parkgondozással célszerű számolni. Az általános múzeumüzemeltetéssel összefüggő hatások a világörökségi helyszínt nem veszélyeztetik.

94

8.7. A HATÁSOK ÉS AZ ATTRIBÚTUMOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A „Liget Budapest Projekt” hatásainak és a világörökségi helyszín attribútumainak összefüggéseit foglalja össze az alábbi táblázat:

Andrássy út

Földalatti vasút


Műcsarnok



Városliget park

Vajdahunyad vár

Városligeti tó



telekrendszer



A BEAVATKOZÁSOK ATTRIBÚTUMOKRA GYAKOROLT HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE ATTRIBÚTUMOK BEAVATKOZÁSOK Hősök tere együttese

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

2

1

1

1

2

2

1

1

4

1

1

1

4

1

2

1

1

1

1

1

1

1

4

2

1

1

1

1

1

1

5

2

4

4

4

4

4

4

3

3

4

1

1

1

2

2

2

1

1

1

4

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

1

1

4

1

1

2

1

1

1

1

1

2

1

1

1

1

2

1

1

5

1

2

1

1

3

1

1

1

1

1

4

1

1

1

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

3

1

1

1

1

1

2

1

1

1

1

1

1

1

3

2

1

1

1

1

2

1

1

1

1

1

1

1

4

2

2

2

2

1

1

1

2

2

3

3

3

3

3

2

2

2

1

1

3

2

3

2

2

2

2

2

2

2

1

2

4

1

1

3

A TÁBLÁZAT ÉRTÉKEINEK MAGYARÁZATA: A HATÁS LÉPTÉKE ÉS SÚLYOSSÁGA 1. nincs változás 2. elhanyagolható változás 3. nem jelentős változás 4. mérsékelt változás 5. nagyobb változás

1.

A beépített területek növekedése 2. A Városliget zöldfelületeinek kiterjesztése 3. zajos, környezetet terhelő funkciók megszűntetése 4. átmenő forgalom megszüntetése a Kós Károly sétányon 5. A Dózsa György út menti P+R parkolók megszüntetése 6. A P+R parkolók áthelyezése és a parkolás korlátozása 7. A Fővárosi Állat és Növénykert egyesítése a volt Vidámparkkal 8. A Dózsa György úti volt „felvonulási tér” megszüntetése 9. A Petőfi Csarnok és az épület burkolt környezetének bontása 10. A HUNGEXPO épületeinek bontása 11. A Városliget jelenleg burkolt felületeinek csökkentése 12. A Városliget Építési Szabályzat 13. A közlekedési rendszer radikálisan átalakul

95

Andrássy út

Földalatti vasút


Műcsarnok



Városliget park

Vajdahunyad vár

Városligeti tó



telekrendszer



A BEAVATKOZÁSOK ATTRIBÚTUMOKRA GYAKOROLT HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE ATTRIBÚTUMOK BEAVATKOZÁSOK Hősök tere együttese


1

1

1

1

1

1

3

2

1

2

3

1

1

2


2

2

2

2

2

2

2

2

1

2

3

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

2

2

1

1

3

2

2

2

2

2

2

2

2

1

2

2

1

1

3

18. Tervezett vendéglátás*

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

19. Egyéb kiszolgálás* (biztonsági őrség, illemhely stb.)

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

20. Városligeti tó rekonstrukciója*

1

1

1

1

1

1

3

4

4

1

1

1

1

2

A TÁBLÁZAT ÉRTÉKEINEK MAGYARÁZATA: A HATÁS LÉPTÉKE ÉS SÚLYOSSÁGA 1. nincs változás 2. elhanyagolható változás 3. nem jelentős változás 4. mérsékelt változás 5. nagyobb változás


* a Városligeti Építési Szabályzatban meghatározott további elemek 10. táblázat: A beavatkozások attribútumokra gyakorolt hatásainak értékelése

96

A HATÁSOK MINŐSÍTÉSE A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEN (HŐSÖK TERE EGYÜTTES) A BEAVATKOZÁSOK ÉS HATÁSOK MINŐSÍTÉSE A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEN

A beépített területek növekedése 2. A Városliget zöldfelületeinek kiterjesztése 3. zajos, környezetet terhelő funkciók megszűntetése 4. a Kós Károly sétány átmenő forgalmának megszüntetése 5. A Dózsa György út menti P+R parkolók megszüntetése 6. A P+R parkolók áthelyezése és a parkolás korlátozása 7. A Fővárosi Állat és Növénykert egyesítése a volt Vidámparkkal 8. A Dózsa György úti volt „felvonulási tér” megszüntetése 9. A Petőfi Csarnok és az épület burkolt környezetének bontása 10. A HUNGEXPO épületeinek bontása 11. A Városliget jelenleg burkolt felületeinek csökkentése

jellemzően kedvezőtlen

1.

semleges

jellemzően kedvező

BEAVATKOZÁS

Ø

-

A hatás ellensúlyozására vonatkozó javaslatok

a beépítettség jellemzően a mai beépített és burkolt felületek beépítésével jöjjön létre

+

-

+

-

+

a területen kívül indokolt közlekedésfejlesztések megvalósítása

+


+

a területen kívül indokolt közlekedésfejlesztések megvalósítása -

Ø +

-

+

-

+

-

+

-

12. A Városliget Építési Szabályzat

+

-

13. A közlekedési rendszer radikálisan átalakul

+



+

-


+

-


-

a funkciók megfelelő területi elosztásával és megfelelő fenntartással kiegyensúlyozható a növekedés a kedvezőbb területi elosztással kiegyensúlyozottá tehető

+

11. táblázat: A beavatkozások hatásainak minősítése

97

8.8. A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE A HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE (A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN ÉS VÉDŐÖVEZET) Az alábbi értékelésben attribútum alatt a világörökségi helyszínen elhelyezkedő valamennyi attribútum összességét (Hősök tere teljes építészeti együttesét) értjük. Ott, ahol a hatás csak valamelyik attribútumot érinti, ott kiemelésre kerül). A hatások értékelése az alábbi kategóriákat tartalmazza: elhanyagolható változás

nincs változás

nem jelentős változás

mérsékelt változás

nagyobb változás

A HATÁSOK MINŐSÍTÉSE A VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN BEAVATKOZÁS

HATÁS ÉS JELLEGE 

AZ ATRIBÚTUMOKRA GYAKOROLT HATÁS

HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE:  nincs változás HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  mérsékelt változás   jellemzően kedvezőtlen hatás  a többlet beépítés jellemzően a Dózsa György úti burkolt felületek felhasználásával jöhet létre, míg a parkban meglévő épületek bontásával és burkolt felületek felhasználásával lecsökkenthető a zöldfelület igénybevétele HATÁS A MŰCSARNOKRA ÉS A 2. A Városliget  a múzeumok környezetének SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMRA: zöldfelüleállapota kedvezőbbé válik  elhanyagolható változás teinek  a park vonzása nő (-)  jellemzően pozitív hatás kiterjesztése  nagyobb területen a látogatók  a környezet minősége javul térbeli elosztása javul (+) HATÁS A MILLENNIUMI EMLÉKMŰRE ÉS A  javul a mikroklíma a MAGYAR HŐSÖK EMLÉKKÖVÉRE: burkolatcsökkenéssel (+)  nincs változás HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  mérsékelt változás  jellemzően pozitív hatás  a környezet minősége javul, ezért a környező területek felértékelődése várható HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE: 3. zajos, a világörökség távolabbi környezetet környezetében található funkciók:  nincs változás HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE: terhelő  javul a park nyugalma  mérsékelt változás funkciók  csökken a környezet terhelése  jellemzően pozitív hatás megszűntetése  a környező területek felértékelődése várható

1. A beépített területek növekedése

jellemzően a jelenleg beépített és burkolt felületek beépítésével jön létre (-) a beépítettség növekedése a burkolt felületeken jön létre, a Dózsa György úton (+)

98

BEAVATKOZÁS 4. átmenő forgalom megszüntetése a Kós Károly sétányon

HATÁS ÉS JELLEGE     

5. A Dózsa György  út menti P+R  parkolók megszüntetése  

csökken a gépjármű forgalom (+) csökken a környezet terhelése csökken a környezetterhelés: levegőszennyezés, zaj stb. (+) javul a park nyugalma javul a mikroklíma a burkolatcsökkenéssel (+)

csökken a gépjármű forgalom (+) javul a mikroklíma a burkolatcsökkenéssel (+) csökken a környezetterhelés: levegőszennyezés, zaj stb. (+) javul a park nyugalma (+)

AZ ATRIBÚTUMOKRA GYAKOROLT HATÁS HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE:  mérsékelt változás  jellemzően pozitív hatás  javul az együttes integritása (feltétele: a területen kívül indokolt fejlesztések megvalósítása) HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  mérsékelt változás  jellemzően pozitív hatás  javul a környezeti állapot  javul a környezet minősége  csökken a környezet terhelése HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE:  nem jelentős hatás  jellemzően pozitív hatás  a forgalom csökkenése, illetve átszervezés miatt csökken a környezet terhelése (feltétele: a területen kívül indokolt fejlesztések megvalósítása) HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  mérsékelt változás  jellemzően pozitív hatás  csökken a környezetterhelés:

levegőszennyezés, zaj stb. 6. A P+R parkolók  áthelyezése és  a parkolás korlátozása   

csökken a gépjármű forgalom (+) javul a mikroklíma a burkolatcsökkenéssel (+) csökken a környezetterhelés: levegőszennyezés, zaj stb. (+) csökken a környezet terhelése javul a park nyugalma (+)

7. A Fővárosi Állat  és Növénykert egyesítése a  volt Vidámparkkal

nagyobb vonzása lesz a Fővárosi Állat és Növénykertnek (-) nagyobb területen oszlik meg a terhelés (+)

8. A Dózsa György  úti volt  „felvonulási tér”  megszüntetése  

csökken a gépjármű forgalom (+) javul a mikroklíma a burkolatcsökkenéssel (+) csökken a környezetterhelés: levegőszennyezés, zaj stb. (+) csökken a környezet terhelése javul a park nyugalma (+)

99

HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE:  nem jelentős hatás  jellemzően pozitív hatás  javul a környezet minősége (feltétele: a területen kívül indokolt fejlesztések megvalósítása) HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  mérsékelt változás  jellemzően pozitív hatás  javul a környezeti állapot  csökken a környezet terhelése HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE:  nincs változás HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  nem jelentős változás  jellemzően pozitív hatás  a látogatók területi megoszlása javul HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE:  nem jelentős hatás  jellemzően pozitív hatás  javul a környezet minősége HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  mérsékelt hatás  jellemzően pozitív hatás  javul a környezet minősége (feltétele: a területen kívül indokolt fejlesztések megvalósítása)

BEAVATKOZÁS

HATÁS ÉS JELLEGE

9. A Petőfi  Csarnok és az épület burkolt környezetének bontása

HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE:  nincs változás HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  elhanyagolható változás  az épület helyén új épület létesül a korábbi épület helyén és a burkolatok területén jellemzően a jelenleg beépített és HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE: burkolt felületek felhasználásával  nincs változás

jellemzően a jelenleg beépített és burkolt felületek felhasználásával jöhet létre az új MNG-LUD épületegyüttes (+)

10. A HUNGEXPO épületeinek bontása



11. A Városliget jelenleg burkolt felületeinek csökkentése

   

növekszik a zöldfelület (+) javul a mikroklíma (+) csökken a környezet terhelése javul a park nyugalma (+)

12. A Városliget Építési Szabályzat



meghatározza a parkban elhelyezhető funkciókat (+) meghatározza a beépítettség maximumát (+) meghatározza a zöldfelületek minimumát (+) meghatározza az épületek magasságát (+)

jöhet létre az új MNG-LUD épületegyüttes (+)

  

13. A közlekedési rendszer radikálisan átalakul

 

AZ ATRIBÚTUMOKRA GYAKOROLT HATÁS

az átmenő közúti forgalom és következményei megszűnnek (+) a park belső útjain a forgalom erősen lecsökken, a parkolás az intézményekre korlátozódik, illetve megszűnik (+)

100

HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  elhanyagolható változás  jellemzően pozitív hatás  az épület helyén új épület létesül a korábbi épület helyén és a burkolatok területén HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE:  nincs változás HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  a mérsékelt változás  jellemzően pozitív hatás  javul a környezeti állapot  csökken a környezet terhelése HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE:  nem jelentős változás  jellemzően pozitív hatás  jogszabály garantálja a környezet terhelését, a KEÉ környezetében (feltétele: a területen kívül indokolt közlekedés-fejlesztések megvalósítása)  javul az együttes integritása (feltétele: a területen kívül indokolt fejlesztések megvalósítása) HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  nem jelentős változás  jellemzően pozitív hatás  jogszabály garantálja a környezet terhelését, a KEÉ környezetében (feltétele: a területen kívül indokolt közlekedés-fejlesztések megvalósítása) HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE:  mérsékelt változás  jellemzően pozitív hatás  javul az együttes integritása (feltétele: a területen kívül indokolt fejlesztések megvalósítása) HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  mérsékelt változás  jellemzően pozitív hatás  javul az integritás (feltétele: a területen kívül indokolt fejlesztések megvalósítása)

BEAVATKOZÁS

HATÁS ÉS JELLEGE

14. Kerékpárutak a  parkban




a parkban megfelelő kerékpárúthálózat létesül (+)

AZ ATRIBÚTUMOKRA GYAKOROLT HATÁS HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE:  nincs változás HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  nem jelentős változás  a parkban korszerű kerékpárút-

hálózat létesül HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE: belső közösségi közlekedés tervezett, elektromos járművel (+)  nincs változás HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  nem jelentős változás  jellemzően pozitív hatás  a parkban korszerű közösségi

közlekedés létesül 16. A Városliget látogatottságának növekedése

 

17. A Városliget látogatóinak térbeli megoszlása





a látogatók száma emelkedik (-) a használható zöldfelület 65%-ra nő (+) a látogatók térbeli megoszlása kedvezően javul, a túlterhelt területeken csökken, a kevésbé használtakon nő (+)

a látogatók térbeli megoszlása kedvezően javul, a túlterhelt területeken csökken, a kevésbé használtakon nő (+)

HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE:  elhanyagolható változás  jellemzően kedvezőtlen hatás  a funkciók megfelelő területi elosztásával és megfelelő fenntartással kiegyensúlyozható HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  nem jelentős változás  jellemzően kedvezőtlen hatás  a területhasználati egyenlőtlenségek differenciált funkcionális fejlesztéssel kiegyensúlyozottá tehető (park rekonstrukció) HATÁS A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE:  elhanyagolható változás  jellemzően pozitív hatás  a növekedés a kedvezőbb területi elosztással kiegyensúlyozottá tehető HATÁS A VÉDŐÖVEZETRE:  nem jelentős változás  jellemzően pozitív hatás  a területhasználati egyenlőtlenségek differenciált funkcionális fejlesztéssel kiegyensúlyozottá tehető

12. táblázat: A hatások minősítése

Az értékelés során célszerű szétválasztani a világörökségi helyszínhez tartozó Hősök tere együttesének illetve a védőövezetbe tartozó Városliget park értékelését. Ezzel kettős értékelés lehetséges, amely a beavatkozások és a hatások pontosabb leírását adja.

101

A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE AZ ÉRINTETT VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN AZ ÉRINTETT ÉRTÉKEK MINŐSÍTÉSE

Hősök tere

A VÁLTOZÁS ÉRTÉKELÉSE

ELHANYAGOLHATÓ

+

NAGYON MAGAS

Városliget

MÉRSÉKELT

MEGJEGYZÉS

épített örökség

+

MAGAS

történeti park

13. táblázat: A hatások értékelése az érintett Világörökségi területen

Megállapítható, hogy a „nagyon magas” értékűre minősíthető Hősök tere együttesének elemei és együttes szempontjából a tervezett beavatkozások „elhanyagolhatóak”, míg a védőövezetet alkotó, „magas” értékű Városligeti park esetében a hatás összességében „mérsékelt”. Az ICOMOS útmutató25 alapján a területek értékelése és a rájuk gyakorolt hatások az alábbiak szerint jeleníthetők meg:

A VILÁGÖRÖKSÉGI VÉDŐÖVEZET VÁROSLIGETI RÉSZÉRE GYAKOROLT HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE VILÁGÖRÖKSÉGI ÉRTÉK

A HATÁS LÉPTÉKE ÉS SÚLYOSSÁGA elhanyagolható nem jelentős MÉRSÉKELT nagyobb Nincs változás változás változás VÁLTOZÁS változás A beavatkozás vagy általános hatás jelentősége (kedvezőtlen és kedvező is) semleges

enyhe

mérsékelt nagy

nagyon magas

semleges

enyhe

mérsékelt nagy

MAGAS

semleges

enyhe

közepes

semleges

alacsony

elhanyagolható

nagy nagyon nagy

nagyon nagy

nagy nagyon nagy

nagyon nagy

mérsékelt enyhe

MÉRSÉKELT NAGY

nagy nagyon nagy

semleges enyhe

enyhe

mérsékelt

mérsékelt nagy

semleges

semleges enyhe

semleges enyhe

enyhe

enyhe mérsékelt

semleges

semleges

semleges enyhe

semleges enyhe

enyhe

15. táblázat: A világörökségi védőövezet városligeti részére gyakorolt hatások értékelése

25 A Guidance on Heritage Impact Assessments for Cultural World Heritage Properties A publication of the International Council on Monuments and Sites January 2011

102

A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN (HŐSÖK TERE EGYÜTTESE) ÉRTÉKELÉSE A HATÁS LÉPTÉKE ÉS SÚLYOSSÁGA VILÁGÖRÖKSÉGI ELHANYAGOLHATÓ nem jelentős mérsékelt nagyobb ÉRTÉK Nincs változás VÁLTOZÁS változás változás változás A beavatkozás vagy általános hatás jelentősége (kedvezőtlen és kedvező is)

semleges

ENYHE

mérsékelt nagy

nagy nagyon nagy

nagyon nagy

ENYHE

mérsékelt nagy

nagy nagyon nagy

nagyon nagy

semleges

NAGYON MAGAS magas

semleges

enyhe

mérsékelt enyhe

mérsékelt nagy

nagy nagyon nagy

közepes

semleges

semleges enyhe

enyhe

mérsékelt

mérsékelt nagy

alacsony

semleges

semleges enyhe

semleges enyhe

enyhe

enyhe mérsékelt

elhanyagolható

semleges

semleges

semleges enyhe

semleges enyhe

enyhe

14. táblázat: A világörökségi helyszín értékelése (Hősök tere együttese)

A jellemzően pozitív hatások érvényesítése érdekében szükséges ajánlásokat a „9. A tervezett beavatkozások hatásainak optimalizálása érdekében javasolt lépések” című fejezet foglalja össze. Az

ott

részletezett

feladatok,

beruházások

megvalósulása

érvényesülésének.

103

feltétele

a

pozitív

hatások

9. A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK HATÁSAINAK OPTIMALIZÁLÁSA ÉRDEKÉBEN JAVASOLT LÉPÉSEK Az alábbi javaslatok a 2014.06.30.-án jóváhagyott Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarészeiből kerültek kiemelésre. A 9.1.-9.3. pontok alatti javaslatok a Városligeti Építési Szabályzat elhatározásainak alátámasztását szolgálják.

9.1. KÖZLEKEDÉS, MEGKÖZELÍTÉS26 Budapest közlekedési rendszerének több olyan szerkezeti jelentőségű elemét érinti tervezett fejlesztés, amelyek a Városliget elérhetőségét, vagy területének közlekedését is befolyásolják.

HÁLÓZATI KAPCSOLATOK 1.

A Millenniumi Földalatti Vasút (MILLFAV) vonalának meghosszabbítását tartalmazzák Budapest város‐, és közlekedés fejlesztésével foglalkozó tervei… […] …A korszerűsítés, felújítás részeként tervezett egy új megálló létesítése a meglévő szakaszon, a Hungária körútnál. Az új megálló – a Hungária körúti villamosra történő átszállást biztosítva – közvetlenül a Városliget területe mellett valósulna meg, előnyösen befolyásolva annak megközelítését is…

2.

A Városliget szempontjából az azt átszelő MILLFAV hálózati jelentőségét az adja, hogy felszín alatti kialakításánál fogva metró jellegű szolgáltatást biztosít a pesti belváros és Zugló közötti városrészek között.

3.

Az M3 autópálya bevezető szakasz – Andrássy út által alkotott főútvonal Városligeten átvezető szakaszának, a Kós Károly sétánynak a gépjárműforgalom elöli lezárását tartalmazzák a fejlesztéssel foglalkozó összvárosi tervek. A lezárás a közúti gépjármű közlekedést hátrányosan érintené, a Városliget természeti és épített értékeinek zavarása viszont megszűnne…

4.

A Városliget területét északi és keleti oldalról a Nyugati pályaudvarra befutó négy (váci‐, veresegyházi‐, esztergomi‐, és a ceglédi) vasútvonal határolja, melyek fejlesztésének részeként új megállóhelyek kialakítása is tervezett a Dévényi útnál és a Mexikói útnál is. Az új megállók létesítésének célja az átszállási lehetőségek megteremtése a városi kötöttpályás közlekedési vonalakkal (MILLFAV, Hungária körúti villamos). A Városliget szempontjából a vasútvonalak hálózati jelentőségét az adja, hogy az új megállóhelyek révén – jelentősebb gyaloglási távolság mellett – közvetlenül is elérhetővé válik a terület elsősorban a fővárosba irányuló vasúti forgalomban jelentős szerepet betöltő Közép‐magyarországi régió területe számára.

26 Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarésze - kivonat (forrás: www.budapest.hu / 03_1_Alatamaszto.pdf)

104

40. ábra: Javasolt úthálózat

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE 5.

Cél: a Városliget területének kiszolgálásában továbbra is fenn kell tartani a közösségi közlekedés meghatározó szerepét, lehetőleg a kapacitív kötöttpályás és a környezetkímélő elektromos meghajtású eszközök preferálásával… […] …Mind a Városligetben elhelyezkedő intézmények, mind a parkot látogatók száma tekintetében meghatározó jelentőséggel bírnak a közösségi közlekedést igénybevevők. A Liget Budapest Fejlesztés tervezetének megvalósítása folytán létrejövő kulturális létesítmények várhatóan mintegy 4.000 fő/nap értékkel emelik meg a Városliget látogatóinak számát. A forgalom növekmény érdemi változást nem okoz a közösségi közlekedési rendszer terhelésében, mivel az jellemzően nem a főváros forgalomterhelése szempontjából mértékadó hétköznapok reggeli és délutáni csúcsidőszakaira esik, hanem a köztes nappali időszakokra és a hétvégékre.

VÁROSI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS 6.

A Városliget területének közösségi közlekedési ellátását a Millenniumi Földalatti Vasút, a Dózsa György úti tömegközlekedési vonalak (20E, 30, 30A, 105, 230 buszok, 75, 79 trolibuszok), a Hungária körúti villamos (1‐1A), a határoló és csatlakozó utak trolibusz közlekedése (70, 72, 74) következtében kedvező színvonalon biztosítja jelenleg és a jövőben is.

105

7.

A Városliget területét érintő közösségi közlekedési elemekre vonatkozó javaslatokat nem az utazási igények mennyiségi növekedése, hanem a park‐használat zavartalanságával összefüggő úthálózat módosulások teszi indokolttá, szükségessé.

8.

Az MILLFAV – legutóbb 1995 évben történt felújítása következtében – aktuális korszerűsítése és járműcseréje várhatóan időben kedvezően egybe

esik

a

Liget Budapest

tervezet

megvalósításával. A korszerűsítés révén a Hungária körútnál új megállóhely létesül, az 1‐es villamosra való átszállás biztosítására. A Városliget szempontjából is kedvező a változás, mivel területének elérhetőségét a Hősök tere és a Széchenyi fürdő megállók mellett egy harmadik, a Hungária körút állomás is szolgálja majd. 9.

A Dózsa György út Városliget felöli útpályáján is javasolt – hasonlóan a VI.‐VII. kerületi oldalhoz – autóbuszsáv kijelölése, továbbá az Olof Palme úti trolibusz‐közlekedés erre történő áthelyezése. A trolibusz útvonalának módosítása egyrészt a Stefánia út ‐ Vágány utca relációban közel 400 m útvonal rövidülést okoz, másrészt csökkenti – még ha az környezetbarát közösségi közlekedési eszköz is – a park területén és a Hősök terén a gépjármű forgalmat.

10. A Dózsa György úti új vonalvezetés a járművek mai technikai színvonalán már nem teszik szükségessé a Hősök tere előtti szakaszon felsővezeték kiépítését, amely városképi szempontból lenne hátrányos.

41. ábra: Javasolt tömegközlekedési hálózat

106

11. A Műcsarnoknál javasolt új megállóhely és a Szépművészeti múzeum előtti meglévő megállóhely közötti távolság csupán 300m. 12. A Dvorzsák sétány‐Zichy Mihály út vonalán közlekedő trolibusz útvonalát változatlanul javasolt megtartani, mivel a parkon kívüli közlekedtetése jelentős, 800m útvonal hosszabbodást eredményezne. 13. A Városliget területén belül igény esetén akár egy elektromos midibusz vonal is kialakítható, üzemeltethető a kulturális létesítmények összekötésére. VASÚTI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE A VÁROSLIGETTEL HATÁROS VASÚTI TERÜLETEKEN 14. Az országos közlekedési rendszer fejlesztésének részeként a vasúthálózat felújítása folyamatban van, amely értelemszerűen a budapesti vasúti hálózatot is érinti. A Nyugati pályaudvarra befutó négy vonal felújítására két ütemben – I/a és I/b – kerül sor… […] …A vonalak vágányhálózatának átépítésén túlmenően a Hungária körúti átszállási kapcsolat megteremtésére (1‐es villamos) egy új megálló épül a tervek szerint a Dévényi utcánál – a jelenlegi Rákosrendező vasútállomás kiváltására – Lőportár dűlő elnevezéssel… […] …A vonal felújításához kapcsolódóan a Kacsóh Pongrác útnál egy új megálló tervezett, elsősorban a MILLFAV átszállási kapcsolatának megteremtésére, másodsorban a Hungária körúti átszállási kapcsolat (1‐es villamos) bővítésére (a Thököly útnál lévő Zugló vasútállomás jelenleg is biztosítja)…

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE 15. Cél: a Városliget területén a gépjármű közlekedés okozta környezeti terhelés csökkentése oly módon, hogy a főváros közúti közlekedése a jelenleginél ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe… KÖZÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE, KÓS KÁROLY SÉTÁNY LEZÁRÁSA A Kós Károly sétányt és az Állatkerti körutat jelentős belváros irányú forgalom terheli a reggeli csúcsidőszakban… […] …A Kós Károly sétány főútvonal szerepkörének megszüntetése (tulajdonképpeni lezárása) az Állatkerti körút forgalomcsillapításával (átmenő forgalom megakadályozásával) kell, hogy együtt járjon, mivel a Városliget környezeti terhelésének csökkentése az elérendő cél. A szinte kizárólagosan az M3 autópálya felől érkező, a Városligetet átszelő reggeli forgalom a lezárás hatására a Hungária körúton keresztül elsődlegesen a Vágány utcára és az Ajtósi Dürer sorra terelődik át, melyek ekkora többlet‐forgalom felvételére jelen formájukban

képtelenek.

A

többletforgalom

lebonyolításához

szükséges

új

közúti

keresztmetszetek kialakítása, és különösen a szükséges csomóponti fejlesztések sem jelentős a területigényük, sem a környezetükre gyakorolt hatásuk miatt nem lennének elfogadhatóak a környezet szempontjából.

107

Az M1 Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítése és meghosszabbítása megvalósíthatósági tanulmány keretében készült forgalmi modell alapján a Kós Károly sétány lezárása és az Állatkerti körút forgalomcsillapítása (az átmenő forgalom megszüntetése) csak több közlekedési beavatkozás és fejlesztés egyidejű megvalósításának tehermentesítő hatása esetén valósítható meg oly módon, hogy Budapest közúti közlekedésének helyzete ne romoljon a térségben. A forgalmi modell által figyelembe vett feltételezések – a Kós Károly sétány lezárásán és az Állatkerti körút forgalomcsillapításán kívül – az alábbiak: 16. A Reitter Ferenc utca ‐ Mór utca csomópontjának fejlesztésére a környező lakófunkció védelme érdekében nem kerül sor. A csomópont csak a jelenlegi geometriai kialakítása által biztosított kapacitáshatárig terhelhető. 17. A Szegedi út és a Nagy Lajos Király útjának különszintű kapcsolata távlatban tovább tehermentesítheti a Hungária körút párhuzamos szakaszát. 18. A Vágány utca keresztmetszete 2x2 forgalmi sávra bővül. 19. Bevezetésre kerül a személyforgalmi behajtási díj, melynek a határa a tervezési terület térségében a Hungária gyűrű. A behajtási díj hatására a gyűrűn belülre irányuló forgalom nagysága 20%‐al csökken. 20. Az M3 autópálya bevezető szakszán érkező forgalom csökkentésére a Mexikói út térségében 600 P+R rendszerű várakozóhely létesül. Az 56‐osok terén található felszíni parkoló felszámolása következtében megszűnő P+R parkolási lehetőség ellentételezésére a Mexikói út térségében további 400 P+R rendszerű várakozóhely létesül. 21. A tervezési terület egésze korlátozott várakozási övezet lesz, ezáltal a P+R jellegű parkolás megszűnik... […] … A VÁROSLIGETET HATÁROLÓ ÚTVONALAK CSOMÓPONTJAINAK SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSE A Kós Károly sétány lezárása, illetve az Állatkerti körút forgalomcsillapítása (az átmenő forgalom megszüntetése) esetén a környező úthálózaton – a forgalmi modell által figyelembe vett feltételek maradéktalan megvalósulását feltételezve – az alábbi csomóponti átalakítások, fejlesztések szükségesek: 22. Reitter Ferenc utca – Mór utca csomópontja esetében a Reitter Ferenc utcában a körút felől a Mór utcába önálló egyenes és önálló jobbra kanyarodó sáv kijelölése szükséges a jelenlegi egyenes és egyenes‐jobbra sáv helyett. 23. Dózsa György út – Andrássy út csomópontjában a Dózsa György úton az Ajtósi Dürer sor felől az Andrássy útra balra kanyarodó forgalom levezetésére 2 önálló balra kanyarodó sáv kialakítása szükséges (A kapacitásszámítás alapján egy kanyarodósáv is elégséges, azonban a csomóponti távolságok rövidsége miatt a járművek felállása így nem biztosítható),

108

24. továbbá az Andrássy úton az Oktogon felől a jelenlegi jobbos és közös balos‐jobbos járműosztályozó helyett balos és balos‐jobbos kanyarodósávok alakítandók ki. 25. Dózsa György út ‐ Ajtósi Dürer sor csomópontjában az Ajtósi Dürer soron a Stefánia út felől jobbra kanyarodó forgalom lebonyolítására 2 önálló jobbra kanyarodó sáv kialakítása szükséges. A jelentkező forgalmi igény lebonyolításához szükséges kapacitás a csomópont jelzőlámpás szabályozásának 3 fázisúvá alakításával biztosítható. 26. Hungária krt. – Ajtósi Dürer sor csomópontjában a Hungária körúton a Kacsóh Pongrác úti felüljáró irányából az Ajtósi Dürer sor felé a meglévő önálló jobbra kanyarodó sávot – megfelelő lekerekítő ívek alkalmazásával – ki kell vonni a jelzőlámpás forgalomszabályozás alól 27. Róbert Károly krt. – Reitter Ferenc utca (Vágány utca) csomópontjában (elsősorban a Vágány utca csatlakozásánál) jelzőlámpás forgalomszabályozás bevezetése szükséges, mert Vágány utcából a Kacsóh Pongrác úti felüljáró irányába, a jobbra kanyarodó forgalom számára 2 kanyarodó sávot kell kialakítani. 28. Vágány utca – Mohács utca csomópontjában a geometria módosítása indokolt. Körforgalmú átépítés javasolt. 29. A környező úthálózat fenti felsorolásban nem szereplő csomópontjaiban építési beavatkozás nem

szükséges.

Természetesen

az

úthálózat

összes

csomópontjában

jelzőlámpás

forgalomirányítás átalakításra kerül a módosuló forgalomáramlás igényeinek megfelelően… […] … A csomóponti áteresztőképességek alapján megállapítható, hogy a Kós Károly sétány lezárásához

és

az

Állatkerti

körút

forgalomcsillapításához

(az

átmenő

forgalom

megszüntetéséhez) meghatározott közlekedésfejlesztési beavatkozások jelentősége ellenére is, a Városligetet határoló főúthálózat csomópontjai közül többnek a telítettsége megközelíti a 100%‐ot, tehát érdemi tartalék nem biztosítható. HATÁROLÓ UTAK ÁTALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK 30. A Hungária körút csak rövid szakaszon érinti a Városliget területét, Budapest közlekedése szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró főútvonal keresztmetszeti kialakításának módosítása nem javasolt a Városliget fejlesztése kapcsán. 31. A Dózsa György út jelenleg 2x3 sávos keresztmetszetének megtartása szükséges, de a Városliget felöli oldalon is javasolt – a Közösségi közlekedés fejlesztése fejezetnek megfelelően – buszsáv kijelölése. 32. Az útvonalból jelenleg másfél forgalmi sáv, valamint a biztonságos működéshez szükséges jelzőtáblák, jelzőlámpák és a közvilágítás elhelyezését biztosító terület a park telkén helyezkedik el, a Hősök tere és az Ajtósi Dürer sor közötti szakaszon. A közút telkének rendezése javasolt, az

109

közúti terület határát jelentő övezethatár ennek megfelelően került meghatározásra a jóváhagyandó munkarészben. 33. Az Ajtósi Dürer sor esetében 2x2 forgalmi sáv mellett …[…]… kétoldali irányhelyes kerékpársáv kialakítása, és a beépítés felőli oldalon az úttengellyel párhuzamos parkolósáv megtartása, illetve kijelölése javasolt. 34. A Vágány utca nem határos a Városliget területével, ezért nem része a tervezési területnek, de a Kós Károly sétány tervezett lezárása és az Állatkerti körút forgalomcsillapítása miatt kulcsfontossággal bír. A főútvonal esetében javasolt keresztmetszet infrastruktúra elemei azonosak a XIII. kerület csatlakozó területére készülő településrendezési tervben szereplőével, illetve

az

kiegészítésre

került

a

Parkolás

fejezetben

meghatározott,

a

Városliget

látogatóforgalmát szolgáló autóbusz parkolósávval. 35. Az Állatkerti körút a Gundel Károly – Hermina út közötti szakaszán az átmenő forgalom kizárása javasolt a közösségi közlekedés és az autóbusz forgalomkivételével, továbbá közúti keresztmetszet szűkítésének... […] …figyelembe vételével. 36. A Hermina út keresztmetszeti kialakítása a jelenlegi osztott pályás, kétoldali várakozósávot is biztosító formájában megfelelő, módosítása nem javasolt. 37. A Varannó utca közúti szakaszának Toxikológiai Intézet előtti része – az intézmény méltó helyre költöztetése után, és a vasúti területek megközelítési igényénekének figyelembe vételével – a FÁNK területének részévé válhat, mivel egyedüli szerepe a FÁNK terület gazdasági forgalmának lebonyolítása... […] … A PARK BELSŐ ÚTHÁLÓZATÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK 38. A park belső úthálózatát alkotó utakon a rendszeres gépjárműforgalom megszüntetése javasolt, kivételt a Zichy Mihály út - Dvorzsák sétány képez, mely Damjanich utca és az Erzsébet királyné útja közötti trolibusz közlekedés átvezetését biztosítja. A Kós Károly sétány a főútvonali szerepkörének megszüntetésével teljesen elveszíti a közúti közlekedésben betöltött szerepét… […] … Városligeti körutat javasolt a Dvorzsák sétányig és az Állatkerti körútig meghosszabbítani egy megfelelő sűrűségű és önmagában záródó belső hálózat kialakítása miatt. A belső úthálózat 13‐14m széles elemei esetében a burkolatszélességek 8m‐re csökkentése javasolt. A burkolt felületek nagysága ésszerű, funkcióhoz igazodó korszerűsítéssel a parkon belül közel 20.000 m2‐ rel csökkenthető a zöldfelület javára.

110

KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK 39. …A Városliget erre szolgáló úthálózatát kerékpározásra alkalmassá tenni, biztosítva a kapcsolódást a Városligetet határoló és az ahhoz csatlakozó útvonalak kerékpáros infrastruktúrájához is. A közúthálózat‐fejlesztés részeként az Állatkerti körút forgalomcsillapítására és a Kós Károly sétány főúthálózati szerepkörének tervezett megszüntetésére tett javaslatok a fenti céllal teljes összhangban vannak. Továbbá a Parkolás fejezet javaslata alapján a park területe mentesül a felszíni parkolás, és az ahhoz kapcsolódó gépjármű forgalom alól. 40. A park területén belül a Környezetalakítási javaslat szerinti útvonalakat a kerékpáros közlekedés igényeinek figyelembe vételével kell kialakítani a műszaki szempontból már régóta aktuális átépítéskor, felújításakor. 41. Az park önmagában is záródó hálózatát a kerékpáros közlekedés szempontjából össze kell kötni a Városligethez csatlakozó – Stefánia út, Andrássy út – és az azt határoló közterületek – Ajtósi Dürer sor, Dózsa György út – kerékpáros infrastruktúrájával. 42. A parkban az önálló kerékpáros infrastruktúra csak a főútvonal szerepkörét elvesztő Kós Károly sétány esetében fontolandó meg, mivel az Országos Területrendezési tervben meghatározott országos kerékpárút‐törzshálózat 3.A. Budapest – Fót elemét a Budapesti agglomeráció területrendezési terve ezen a vonalon javasolja megvalósításra. 43. A vonatkozó jogszabály szerint kerékpár tárolót normatív mennyiségben a rendszeres kerékpár forgalommal érintett létesítmények esetében kell telepíteni, továbbá közterületeken a helyi sajátosságoknak megfelelő mennyiségben. 44. A működését 2014 évben megkezdő MOL Bubi közösségi kerékpáros rendszer részeként a Dózsa György út mentén három közúti csomópontban (Andrássy út, Városligeti fasor, Dembinszky utca), és a Széchenyi fürdő mellett létesültek átadó állomások, amelyek a Városligetet is szolgálják. A Liget Budapest Fejlesztés tervezet megvalósításának részeként javasoljuk a rendszert kiegészíteni a Közlekedési múzeumnál egy további átadó állomás létesítésével. A fővárosi kerékpáros hálózatfejlesztési elképzelések a Városligetet határoló, és a közelükben lévő főúthálózati elemeken (melyek nem tartoznak a tervezési területhez) összefüggő kerékpáros infrastruktúra kialakításával számolnak. Ennek megfelelően: 45. az Ajtósi Dürer soron kétoldali irányhelyes kerékpársáv, 46. a Dózsa György úton (Andrási út‐Ajtósi Dürer sor) kétoldali irányhelyes kerékpársáv, vagy a meglévő fasorok miatt a VI.‐VII. kerületi oldalon a gyalogos felület rovására kerékpárút, 47. a Vágány utcában a VI. kerületi oldalon – a tervezett autóbusz parkolósáv miatt – a gyalogosjárda mellett kerékpárút, míg a XIII. kerületi oldalon irányhelyes kerékpársáv kialakítása várható.

111

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE 48. Cél: a Városligetben a gyalogos közlekedés kiemelt preferálása. A parkban a zöldfelület részeként történő fejlesztéssel, a Dózsa György út mellett az épített környezet kulturális funkciójához illeszkedve. A közúthálózat‐fejlesztés részeként az Állatkerti körút forgalomcsillapítására és a Kós Károly sétány főúthálózati szerepkörének tervezett megszüntetésére tett javaslatok a fenti céllal teljes összhangban vannak. 49. Az Állatkerti körúton az átmenő személygépjármű forgalom kizárásával csökken a gépjármű forgalom. A felszíni parkolás részleges felszámolásával – javasolt az úttengellyel párhuzamos várakozóhelyek kialakítása a meglévő merőleges elhelyezkedésű parkolókhoz képest – egy 5 m széles sáv szabadítható fel, mely a gyalogos közlekedés burkolatainak és a zöldfelületek növelésére használható fel. 50. A park területének belső része mentesül a felszíni parkolás, és az ahhoz kapcsolódó gépjármű forgalom alól, mivel mélygarázsokban, parkolóházban kerül biztosításra a szükséges várakozóhely szám. 51. Az Olof Palme sétányról a trolibusz‐közlekedés áthelyezésre kerül a Dózsa György útra, csökkentve a park közösségi közlekedéssel érintett útvonalainak hosszát. 52. A park belső úthálózata a kerékpáros forgalom számára is igénybe vehető útvonalakra, továbbá kizárólag gyalogos közlekedésre szolgáló burkolatokra tagolódik. 53. A Dózsa György út mentén elhelyezkedő Szépművészeti múzeum és a Műcsarnok mellett elhelyezésre kerül a Magyar Építészeti Múzeum, a FotoMúzeum Budapest és a Néprajzi Múzeum. Az új létesítmények előtti területen javasolt egy gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgáló, 6‐10m széles promenád létrehozása a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig. 54. A Hősök terét javasolt teljes mértékben gyalogos térré alakítani a Kós Károly sétány főúthálózati szerepkörének megszüntetésével egy időben, tekintettel arra, hogy a Hősök tere Budapest egyik legreprezentatívabb közterülete, valamint Nemzeti emlékhely is. A gyalogos tér kialakítását jelentős mértékben meghatározza majd a szomszédos Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok jelentette épített környezet. 55. A FÁNK és a megszűnt Vidámpark területének összevonása szükségessé teszi a Varannó utca gyalogos szakaszának megszüntetését az egységes fejleszthetőség, a vagyonvédelmi és biztonsági igények szempontjai miatt.

112

PARKOLÁS A parkolással kapcsolatos célok az alábbiakban határozhatóak meg: 56. a park területén belül a nagy helyigényű felszíni parkolás megszűntetésre kerül a gyalogos és zöldfelületek növelésének érdekében, 57. az egyes létesítmények rendeltetésszerű használatához szükséges várakozóhelyek mélygarázsokban kerülnek elhelyezésre, visszapótlásra a Városliget peremén, 58. a korlátozott várakozási övezet bevezetésével a területidegen P+R funkciójú parkolás megszüntetésre‐, és a területen kívül visszapótlásra kerül. 59. A Helyzetelemzés szerint a Városliget területén, és a határoló útvonalakon összesen közel 2.350 felszíni parkolóhely található jelenleg. A parkolók használata szempontjából a látogató forgalom mellett jelentős a XIV. kerülethez és a szomszédos VI. és VII. kerületekhez kötődő lakossági, valamint a P+R funkciójú parkolás is. A Liget Budapest tervezetének megvalósítása során a Parkolási mérlegben szereplők szerinti – funkció és területi elhelyezkedés alapján 40‐60‐90‐ 100%‐os differenciálással csökkentett – várakozóhely szám javasolt a rendeltetésszerű használathoz, a közösségi közlekedés lehetőségei és az utazási szokások figyelembe vételével. 60. A park és az egyes létesítmények parkolási igényét egységes parkolás‐üzemeltetési rendszer létrehozásával és működtetésével javasolt biztosítani (a drágább felszíni parkolók kivételével az egyes parkolási létesítmények azonos feltételekkel vehetőek igénybe bármely létesítmény célforgalma számára). 61. Az egykori Vidámpark területének szélén, a Hungária körút‐M3 autópálya bevezető szakasza által alkotott csomópont mellett – tekintettel a város külső területeiről és a városon túlról érkező látogatóforgalomra – egy közel 600 férőhelyes parkolóház kialakítása javasolt (mélygarázs létesítését a vízvédelmi előírások részben akadályozzák, maximális befogadóképessége a közlekedési adottságai figyelembe vételével 1000 férőhelyben határozható meg). A megközelíthetőség és a park védelme szempontjából is optimális helyszínre kerülő 5 szintes javasolt parkolási létesítmény befogadóképessége biztosítja a Pannon parkkal bővülő FÁNK igényein túlmenően, a megújuló Fővárosi Nagycirkusz és a meglévő Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda parkolását is. 62. A parkolóház létesítésével egy időben az Állatkerti körúton (290 férőhely) jelentős mértékben, a hozzá kapcsolódó kisebb utakon (85 férőhely) pedig teljes mértékben – meg kell szüntetni a felszíni parkolást a parkra épülő rekreációs funkció védelme érdekében. Az Állatkerti körúton legfeljebb 100 – jelentős részben mozgássérültek igényeit szolgáló – felszíni parkoló megtartása javasolt, továbbá a korlátozott várakozási övezet bevezetése, melynek eredményeképpen a jelenlegi ingyenes várakozásból következő P+R funkció is megszűnik.

113

63. A Hungária körút felöl kedvezően elérhető Hermina út mellett egy 440 férőhelyes mélygarázs kialakítása javasolt az ott tervezett múzeumi fejlesztésekhez kapcsolódóan. ... […] … (A létesítmény maximális befogadóképessége a közlekedési adottságok figyelembe vételével 500 férőhelyben határozható meg.) 64. A mélygarázs létesítésével egy időben javasoljuk a park területén belül a Városligeti körúton lévő 170 felszíni parkoló megszüntetését és a korlátozott várakozási övezet bevezetését, melyek eredményeképpen a jelenleg ingyenes várakozást biztosító Hermina úton a P+R funkció megszűnik, ezáltal a Hermina út melletti lakófunkció parkolási helyzete kedvezőbbé válik. 65. A Dózsa György út mellett, az 56‐osok tere megszűnő felszíni parkolói helyén a látogatók forgalma számára egy közel 500 férőhelyes, a dolgozói igények biztosítására pedig egy önálló 150 férőhelyes mélygarázs kialakítása lenne szükség. A látogató forgalom igényeit szolgáló mélygarázs... […] …biztosítja a Néprajzi múzeum, a FotoMúzeum Budapest, és az Építészeti múzeum mellett a park terület belsőbb részére tervezett Magyar Zene háza igényein túl, a park és a Mezőgazdasági múzeum parkolási igényét is. A mélygarázs létesítésével egy időben a park területét érintő felszíni parkolást meg kell szüntetni az Ajtósi Dürer sor mellett, és a Kós Károly sétány környezetében. 66. Az 56‐osok tere megszűnő felszíni parkolóinak a lakossági célú parkolásban betöltött szerepét javasolt kompenzálni a látogatóforgalmat szolgáló mélygarázsnak az éjszakai időszakra (legalább 15:00‐09:00 között) történő megnyitásával. A mélygarázs befogadóképességét pedig... […] …javasolt minimálisan 600 férőhelyben meghatározni, tekintettel a lakossági parkoló hiányra; 67. továbbá Budapest jelenlegi közlekedési színvonalának megőrzése végett a helyszín P+R célú parkolásban betöltött szerepének pótlására javasolt legalább 400 férőhelyes parkolási kapacitást létrehozni a Mexikói út térségében, a MILLFAV‐hoz kapcsolódóan… 68. A parkoz kapcsolódóan javasolt várakozóhelyek a Fővárosi Műjégpálya igényét is biztosítják a parkhasználat és a téli sportok ellentétes éves ciklusának figyelembe vételével. 69. A Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok látogatóinak parkolását – korlátozott várakozási övezetbe sorolva – a park felöli oldaluk mellett ma is rendelkezésre álló, megtartásra javasolt felszíni parkolók biztosíthatják a jövőben is, mintegy 50‐50 férőhellyel. Ugyanezen felszíni parkolók az esti időszakban az itt lévő éttermek parkolásában játszanak szerepet. A Műcsarnok számára önálló építési telek alakítása van folyamatban, mely ez irányú döntés esetén (jelen program nem tartalmazza), a jelenlegi autóbusz parkoló területe alatt lehetővé teszi egy önálló mélygarázs létesítését, ezáltal telken belül biztosítva a parkolást. A mélygarázs befogadóképessége akár a Szépművészeti múzeum és a Műcsarnok együttes igényét is teljesítheti.

114

70. A Városliget területén, és a határoló útvonalakon lévő jelenleg igénybe vehető parkoló szám – 2.350 – a fejlesztési program megvalósítása során érdemben nem változik, a Mexikói útnál javasolt 400 P+R parkoló figyelembe vételével 2.340 férőhelyet jelent (a Hermina út lévő, korlátozott várakozási övezetbe sorolása folytán a lakossági funkciót szolgáló parkolók nélkül)…

…A Városligethez kötődő turistabusz forgalom számára a területén belül csak rövid idejű megállást jelentő le‐felszállóhelyek létesítése javasolható: 71. Állatkert körúton a Széchenyi fürdőnél és a FÁNK főbejáratánál, 72. Dózsa György úton a Műcsarnoknál, 73. Hermina úton az Új Nemzeti Galériánál. 74. Az autóbuszok tárolására (legalább 1‐6 órás várakozást biztosító parkolásra) a tervezési területen kívüli Vágány utcában egy autóbusz parkolósáv kialakítását javasoljuk (a megfelelő infrastruktúrával, WC, mosdó, büfé). A Vágány utca XIII. kerületi oldalának fejlesztési elképzeléseit is figyelembe vevő közúti keresztmetszeti kialakítás több, mint 20 autóbusz egyidejű várakozását teszi lehetővé. 75. A budapesti lakosság utazási igényeit szolgáló turista buszok indulási‐érkezési helyszíneként egy terminált kell kialakítani a főváros erre a célra alkalmas pontján, lehetőség szerint metró állomáshoz kapcsolódóan. A Vágány utcai autóbusz parkolósáv annak vonalas kialakítását, az autóbuszra és trolibuszra korlátozódó tömegközlekedési kapcsolatokat, és a személygépjármű parkolási lehetőségeket figyelembe véve erre a célra nem alkalmas.

115

9.2. KÖRNYEZETTERHELÉS27 KÖRNYEZETVÉDELEMI JAVASLAT FÖLD‐ ÉS VÍZVÉDELEMRE VONATKOZÓ JAVASLATOK 76. A talajvíz védelmét a Városliget vízbázis‐védelmi hatástanulmányban28 szereplő javaslatoknak megfelelően kell biztosítani. A térség földtani felépítése, valamint ismert vízföldtani viszonyai alapján, elsősorban a felsőbb rétegek vizeinek védelmében, minden olyan tevékenység kerülendő a liget területén, amely a felszín‐közeli vizeket veszélyezteti, szennyezheti. A gépjárművek által használt burkolatokról származó vizeket olajfogó műtárgyon keresztül kell csatornába vezetni, elszikkasztásuk tilos. Ily módon a rendszeres gépjárműforgalom területein a burkolat csak vízzáró kivitelű lehet. (Ez természetesen a talajélet korlátozása egyben.) Az elhasznált termálvíz magas sótartalma miatt öntözővíznek kevéssé alkalmas, így e célra nem használandó. (A tómedrek felújítása nagyban segítené a jelenleg elszivárgó szulfátos, illetve szénsavas víz izolálását a felszín‐közeli talajvíztől.) A talajvíz mozgásának lehetőségét biztosítani kell, különös tekintettel a tervezett térszín alatti építményekre. Ezek felvízi oldalán szivárgókkal kell gyűjteni a talajvizet és az adott terület sajátosságai alapján tervezett módon továbbvezetni. A területen történő építési tevékenységek közepette a feltáruló szennyezéseket szakszerűen fel kell számolni, megfelelő szakhatósági ellenőrzés mellett. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRA VONATKOZÓ JAVASLATOK 77. Az üzemszerűen keletkező hulladékok kezelését továbbra is a működő városi rendszeren belül kell biztosítani. A FÁNK területén keletkező, jelentős mennyiségű szerves trágya energetikai hasznosítása különösen indokolt a példaértékű, klímabarát technológiák alkalmazása végett is. A területen tervezett átalakítások egy része bontásokkal kezdődik. Kiemelt figyelmet kell fordítani a bontási hulladék szakszerű ártalmatlanítására és a levegőminőség védelme érdekében az ilyenkor várható kiporzás csökkentésére.

27 Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarésze (forrás: www.budapest.hu / 03_1_Alatamaszto.pdf) 28 A Városliget vízbázis‐védelmi hatástanulmány a Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarésze: forrás: http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx : 03_2_Alatamaszto_mr_melleklete_1 (1).pdf, 03_3_Alatamaszto_mr_melleklete_2 (1).pdf, 03_4_Alatamaszto_mr_melleklete_3 (1).pdf

116

ZAJTERHELÉS ELLENI VÉDELEMRE VONATKOZÓ JAVASLATOK 78. A területi zajviszonyokat a forgalom átszervezése alakítja. A Kós Károly sétányon és az Állatkerti körúton megszűnik, illetve korlátozódik a járműforgalom, így ott jelentős zajterhelés nem várható már. A tervezett elővárosi vasútfejlesztéssel (a vasúti pálya és a járműállomány korszerűsítése) várhatóan már rövid távon is csökken a FÁNK területén a vasúti zajterhelés nagysága. Az Állatkerti körút forgalomkorlátozása (átmenő forgalom megakadályozásával) jelentős mértékben csökkentené a terület belső részeinek zajterhelését. A Városliget területét kettészelő, jelentős forgalmú Kós Károly sétány hosszabb távon lezárásra kerül az átmenő forgalom alól. Az útvonal forgalmi szerepét a Vágány utca és az Ajtósi Dürer sor veszi majd át. 79. A forgalomcsillapítás mellett szükséges passzív akusztikai védelem is. Az állatkert bővítési területén zajárnyékoló fal létesítésével mind a vasút, mind a Hungária körút felöl mérsékelni lehet a zajszennyezést. Különösen a felüljáró esetében indokolt a zajvédelem biztosítása. Itt elsősorban zajárnyékoló fal létesítésével lehet mérsékelni a zajhatást. Emellett az ide tervezett Biodóm, mint zárt tér, tovább javítja a terület védelmét. A szabadtéri és az érzékenyebb funkciók jellemzően a felüljárótól távolabb kapnának helyet. A betartandó zajterhelési határértékeket a környezeti zaj‐ és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM‐ EüM rendelet tartalmazza. LEVEGŐVÉDELEM 80. Rövid távon az Állatkerti körút forgalomkorlátozása kis mértékben javítja a szomszédos területek levegőminőségét. A határszennyezés mértékét ugyanakkor ez nem befolyásolja. Hosszú távon a direkt légszennyezést tovább mérsékelné a Kós Károly sétány forgalom-csillapítása is, ugyanakkor a forgalom elterelésével a Vágány utca és az Ajtósi Dürer sor mentén megnövekszik a terhelés. 81. Az állatkert bővítésénél figyelembe kell venni a Hungária körút környezeti terhelését, ezért a szabadtéri és az érzékenyebb funkciókat levegőminőségi szempontból is a felüljárótól távolabb célszerű elhelyezni. 82. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. VM rendelet hatályos határértékei betartandók.

117

9.3. PARKRENDEZÉS29 A Városliget Budapest kiemelt jelentőségű zöldfelülete mind történeti, tradicionális mind használati szempontból. A városszerkezetben és a főváros zöldfelületi rendszerében betöltött szerepe a múltban is jelentős volt, ma pedig a főváros egyik legnagyobb kiterjedésű, legismertebb közparkja, amelynek városi közpark funkciója mellett mindig meghatározó volt idegenforgalmi, reprezentációs szerepe is. A Népligethez hasonlóan javasolt a Városliget történeti kertté nyilvánítása. Az egykori angolkert‐ kialakítás ma is nyomon követhető. A parkszerkezet és a sétányok nyomvonala részben ma is tükrözi a park egykori kialakításának képét. A karakteres parkrészletek megóvásának egyik legmegfelelőbb módja a területen a történeti kert, mint örökségvédelmi kategória alkalmazása. A védettség mindemellett nem lehetetleníti el a park fejlődését, illetve új létesítmények építését sem. A Liget Budapest program keretében jelentős intézmények kerülnek elhelyezésre a Városliget területén. A Városliget kultúrtörténeti, rekreációs és településökológiai jelentősége miatt a tervezési koncepció célja mindenekelőtt az volt, hogy a meglévő zöldfelületeket, a növényállományt (különösen az értékes faegyedeket), a kiemelkedő kertépítészeti elemeket (pl. Rondó) és a parki funkciókat a lehető legkevésbé érintsék a tervezett intézmények. Ennélfogva a tervezett létesítmények jellemzően burkolt felületeken, illetve közpark idegen funkciók helyén kerültek elhelyezésre…

A Városliget Megújítása Program keretében a tervezett létesítmények mellett lehetőség van a városligeti park teljes megújítására is. A tájrendezési javaslat kidolgozása során, a különböző korlátozó tényezők figyelembevételével, az ökológiai, zöldfelületi, valamint tájvédelmi érdekeket tartottuk szem előtt. Javasolt a városligeti park túlzsúfolt faállományának átfogó – a lakosságot képviselő szakmai civil szervezetekkel elfogadtatott – tájépítészeti terv szerinti felújítását, mind sűrűségét, mind térszerkezetét, mind pedig fajtaösszetételét tekintve. Jelenleg a parkban több olyan terület található, amely fejlesztésre, felújításra szorul. A park területén a berendezési tárgyak is felújításra, illetve cserére szorulnak. A park egységes megjelenése érdekében a berendezési tárgyakat (pad, hulladékgyűjtő, ivókút, hirdető tábla, tájékoztató jel, stb.) kertépítészeti tervpályázat alapján javasolt kialakítani és elhelyezni.

29 Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarésze (forrás: www.budapest.hu / 03_1_Alatamaszto.pdf)

118

A VÁROSLIGETI PARK KÖRNYEZETRENDEZÉSE DÓZSA GYÖRGY ÚT MENTI ZÖLDFELÜLET‐FEJLESZTÉSI JAVASLATOK (FOTÓMÚZEUM BUDAPEST ÉS MAGYAR ÉPÍTÉSZETI MÚZEUM KÖRNYEZETRENDEZÉSE) 83. A Dózsa György út menti parkolósáv jelenleg értékén alul kezelt, reprezentációs jelleget ma nem hordoz. A tervezett új kulturális létesítmények megvalósításával együtt lehetőség van reprezentatív terek és térrendszerek kialakítására. Mindamellett a legfontosabb, hogy az új épületek elhelyezése mellett vissza kell kapcsolni az érintett területsávot a park területéhez. A fő megközelítési irányokból biztosítani kell a zöldfelületi kapcsolatot a park belső területi felé. Ugyanakkor ennek a területnek jelentős puffer‐szerepe is van a városligeti park belső zöldfelületeinek védelmében. A múzeumépületek kialakításánál fontos lehetőség a kitelepülés a promenád felé, pihenőkerttel, illetve vendéglátó teraszokkal. Az épületet övező külső zöldfelületi terek a városligeti park részei, állandó vagy ideiglenes lehatárolásuk nem javasolt. Javasolt egy új, jelentős zöldfelületű sétány kialakítása a burkolt felület visszabontásával. A tervezett mélygarázs fölött létesülő sétányt célszerű különböző funkciójú terek sorozatával tagolni. Az összefutó gyalogos utak, sétányok metszéspontjában vízarchitektúra elem (pl. vízmedencék, szökőkút, csobogók csoportja) létesítése nagyban hozzájárulhat e déli területrész revitalizációjához, értéknöveléséhez. A Dózsa György út menti területek rendezésével együtt javasolt a Regnum Marianum emlékhely környezetének rendezése is… RONDÓ REKONSTRUKCIÓJÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK 84. …A jelenlegi állapot szerkezetében részben ma is őrzi a Városliget létesítésre készült első, Nebbien Henrik féle terv erre vonatkozó javaslatát. A felvonulási tér kialakításakor ez a jelentős kertépítészeti egység sérült, a kör egyharmada áldozatul esett az átépítésnek. A külső gyűrűben ‐ az eredeti terv szerint ‐ az 1820‐as években 6 m‐enként telepítették a mára matuzsálem korú platánokat. A 80 m sugarú körben álló platánok helyenként sűrű, máshol pedig hiányos térállásúak, de ma is tükrözik a tervező nagyvonalú elképzelését. A platánok korukhoz képest jó állapotúak, a közel 40 db faóriás törzsátmérője egyenként 2 m feletti. A tervezés folyamán javasolt a Rondó hiányos körsétányának befejezése. Ugyanakkor a Rondó fakörének kiegészítése, térhatároló jellege miatt nem indokolt. Az Magyar Építészeti Múzeum és a FotóMúzeum Budapest alkotta nyílt térstruktúrát nem ajánlott megtörni. A két Múzeum egymással élő és hatásos vizuális kapcsolatot létrehozva a Városligeti fasor felől a park kapujaként működne. Javasolt ugyanakkor a Rondó és az azon átvezető történeti sétány részleges, funkcionális rekonstrukciója, megőrizve a meglévő értékes növényzetet. A sétány segít feltárni a városligeti park belsejét, illetve az itt tervezett Magyar Zene Házát.

119

A VÁROSLIGETI TÓ REHABILITÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK 85. A környezetalakítási javaslat fontos része a Városligeti tó teljes rekonstrukciója, a vízmeder felújítása a felújított korcsolyapályához kapcsolódva, továbbá a megfelelő és gazdaságos vízbázis biztosítása, a tó biológiai egyensúlyának fenntartása. Mivel az Alsó tónál a téli időszakban, a műjégpálya miatt nem biztosítható az állandó vízborítottság, ezért a meder felújítását úgy kell megoldani, hogy télen a műjégpálya területe leválaszthatóvá váljon gátrendszerrel vagy a műjégpálya szintjéhez képest süllyesztett meder kialakításával. A liget megjelenésének, összképének javítása érdekében ajánlott a Mezőgazdasági Múzeumot ellátó gázvezeték megszűntetése, vagy áthelyezése a tóba épített gátról az összekötő hídra. Így a tó vízfelületének folytonosságát, használati egységét ez a körbe dróthálózott vezetés nem szakítaná meg. MAGYAR ZENE HÁZA KÖRNYEZETRENDEZÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK 86. A Magyar Zene Háza a városligeti park kevésbé frekventált, belső részén a volt Hungexpo épületének helyén, a meglévő növényállomány figyelembevételével, Dózsa György út menti múzeumoktól s főként a gépjárműforgalomtól valamivel távolabb javasolt felépíteni. Az épület magasságát úgy kell meghatározni, hogy a környező megtermett fák magasságát ne haladja meg, és ezáltal a Városligeti tónál feltáruló látványt ne befolyásolja. Az épületen belül elhelyezkedő színpad egy mobil falrész felnyitásakor lép kapcsolatba a külső környezettel és a nézőtérrel, amely szervesen illeszkedik a környező parkterületbe, megőrizve ezáltal a terület értékes faállományát. ÚJ NEMZETI GALÉRIA KÖRNYEZETRENDEZÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK 87. A kijelölt építési hely a PECSA épületét és környezetét érinti, ezért meglévő zöldfelületeket és értékes faegyedek igénybevétele kevésbé válik szükségessé. Az épület a Városliget egyik jelentős történeti tengelyében helyezkedik el, amelyre az épületnek reflektálnia kell. Mindamellett az épületegyüttesnek a Főtér nyílt szabadterére kell fordulnia, hogy térhatároló elemeként jelenjen meg. A múzeumnak szüksége van megfelelő kialakítású külső terekre, amelyek egyrészt fogadótérként működhetnek, másrészt szabadtéri programoknak adhatnak helyet. Ezek elhelyezése elsősorban az épület északi és déli oldalán történhet, a park és az épület koncepcióval összhangban. A külső tereket úgy kell kialakítani, hogy a faállomány lehetőleg megmaradjon és értékes faegyedeket ne érintse a térrendezés. Az épület északi oldalán kialakítandó külső fogadótér miatt az amúgy is elhanyagolt állapotú sportpályák megszüntetésre kerülnek. 88. A sportpályákat a Városligeti körút és a bontandó állatorvosi rendelő épülete közötti területen javasolt pótolni, a jelenkor rekreációs igényeinek figyelembevételével.

120

SPORTTERÜLETEK FELÚJÍTÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK 89. A parkban található sportterületek sportpályái közül sok jelenleg igen rossz állapotban van. A városligeti park komplex közparki használat megőrzésének céljából felújításuk mindenképpen javasolt. Az Új Magyar Nemzeti Galéria előtti parkrészen az új intézmény fogadótere miatt a meglévő, amúgy is rossz állapotú sportpályákat át kell helyezni. A megszüntetendő sportpályákat a Hermina út mentén javasolt pótolni. Az építési helytől észak‐nyugati irányban lévő sportpályák egy része megtartásra javasolt, de felújításuk elengedhetetlen. A sportpályák felújításakor illetve létesítésekor tekintettel kell lenni a kor újabb rekreációs igényeinek, illetve törekedni kell, hogy minden generáció számára lehetőség nyíljon a szabadtéri sportokra, testedzésre. FUTÓKÖR KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK 90. A Városliget területén futókör létesítésére igénye merült fel a margitszigeti öntött gumiburkolatos futópálya mintájára. A futókör kialakításakor a Városliget frekventáltabb területeit (pl. Kós Károly sétánytól nyugatra eső illetve a Vajdahunyad vár melletti területeket) elkerülendő, inkább az Ajtósi Dürer sor felőli részét kell felhasználni, mivel a forgalmas parkrészek látogatói zavarnák a futókör használóit. A futópályát a meglévő sétányok, burkolt utak nyomvonalán, azok átalakításával szükséges létrehozni 2 m szélességben. KUTYAFUTTATÓ KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK 91. A Ligetben jelenleg nem található kutyák sétáltatására kijelölt terület, a kutyatulajdonosok a Királydomb térségét használják erre a célra, környezethasználati konfliktus eredményezve… Javaslatunk szerint a kutyafuttató a többi parkfunkciót kevésbé zavaró helyen, az Ajtósi Dürer sor mentén kerülne elhelyezésre… […] …Javasolt ezen kívül kutyaürülék‐gyűjtő edények kihelyezése a jelenlegi helyzet javítása céljából. Egyben a kulturált közterületi kutyasétáltatást elősegítő információs táblák kihelyezése is szükséges. KIS BOTANIKUS KERT FELÚJÍTÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK 92. A berendezési tárgyak, burkolatok felújításával, a zárt lombkoronaszint nyitásával, új egészséges növények telepítésével, a meglévő és megtartásra érdemes növények kezelésével a Városliget különleges színfoltjává válhat újra a terület. KÁRTYÁSOK KERTJÉNEK FELÚJÍTÁSA 93. A rossz állapotban lévő parkrész felújításával (burkolatok, berendezési tárgyak cseréje, növényzet felújítása) a park funkciókínálatában fontos szerepet tölthet be a jövőben.

121

NÖVÉNYÁLLOMÁNY FELÚJÍTÁSÁRA, FAPÓTLÁSRA VONATKOZÓ JAVASLATOK 94. A városligeti park területén faállomány kivágása mindenkor egyedi elbírálás (ökológiai kockázatelemzés) alapján történhet… […] …A faállomány megújítását célzó fakivágásokat és egyidejűleg a fapótlásokat több évre ütemezve kell tervezni. A településökológiai kockázatelemzésre alapozva meg kell határozni az évente kivágható fák mennyiségét, helyét, a fapótlás mennyiségi és minőségi paramétereit és a telepítés helyét. 95. A fapótlás végrehajtásakor figyelembe kell venni a nyílt gyepes és ligetes területek arányát. Megőrzendő karakterű, nyílt szabadterületeken, mint például a Rondó, a Főtér vagy a Királydomb, fapótlás nem javasolt. 96. Kiemelt figyelmet érdemelnek a kerttörténeti jelentőségű sétányok is, ezért ezen sétányok egységes megjelenése érdekében a fasorokat a sétányszakaszra jellemző fafajokkal ki kell egészíteni és ütemezett megújításukról gondoskodni kell. A területet határoló utak és belső szerkezeti jelentőségű sétányok általában fásítottak, de a fasorok hiányosak… HŐSÖK TERE ÉS KÖRNYEZETÉNEK KERTÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK 97. A Hősök tere a XX. század húszas‐harmincas éveiben még zöldfelületi elemekkel rendelkezett. Räde Károly akkori kertészeti igazgató tervei szerint a két múzeummal szemközt egy‐egy nagyobb – a tér aszimmetriájához igazodó – zöldfelületi egység került kialakításra… […] …Jelenleg a téren zöldfelületi elem nem található, csak a két múzeum „előkertjében”, bejárati fogadóterületén van növényzet… [új növényzet kihelyezésére] … a Múzeum előtti térrészen, a megszűnő forgalmi sávok helyén nyílik lehetőség. Növényfelhasználás tekintetében a nagy díszértékű, szoliter cserjecsoportok telepítése jól kiegészítheti a meglévő zöld kulisszát. ÁLLATKERT BŐVÍTÉSÉNEK KÖRNYEZETRENDEZÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK 98. Az állatkert bővítése elsősorban a volt Vidámpark területét érinti. Ennélfogva a jelenleg rendezetlen, leromlott állapotú, zöldfelület‐hiányos területen az állatkert bővítése és a családi élménypark kialakítása jelentős minőségi fejlesztést hoz.

122

9.4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A KEDVEZŐTLEN HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE A feltárt kedvező és kedvezőtlen hatások mérlegelése feltételezi, hogy a beavatkozások során a tervekben szereplő – esetenként a vizsgált területen kívül megvalósítandó – változtatások (kiegészítő fejlesztések, beruházások, intézkedések stb.) megvalósulnak.

1.

Új épületek építése, a beépített területeknek a Városligeti Építési Szabályzatban megengedett növekedése jellemzően a jelenleg beépített és burkolt felületek felhasználásával jöjjön létre, hozzájárulva a zöldfelületek növeléséhez. A beépített területek megengedett növekedése a világörökségi helyszín szempontjából semlegesnek tekinthető, mert a legközelebbi új épület is ~390 méterre kerülne a Hősök tere együttes centrumától, a Millenniumi Emlékmű centrális Gábriel arkangyal szobrával díszített oszlopától. A jelenlegi – a Dózsa György út burkolatán kívüli – városligeti park területén tervezetett új épületek ~1,32%-kal növelik a beépítettséget. Ez egyrészt kedvezőtlen, mert nő a beépítettség, ugyanakkor az kedvező, hogy a megnövekedett beépítettség jellemzően a meglévő épületek és burkolatok bontásával felszabadított területen valósul meg. Így összességében a tervezett beépítettség kisebb, mint a Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarészeiben előirányzott érték. A tervezett beavatkozások megfelelnek a Városligeti Építési Szabályzat előírásainak. A Magyar Építészeti Múzeum - FotóMúzeum Budapest épületei (terv: Középülettervező Zrt. / Tima Zoltán) kerülnek a legközelebb a világörökségi helyszínhez. A díjnyertes pályaműve kedvező javaslatot tett, mert fakivágás nélkül, a jelenleg burkolt felületek felhasználásával, zöldbeágyazott jelleggel, szabadonálló épületekkel és viszonylag kis alapterületen javasolja a múzeumépületek megvalósítását. A Magyar Zene Háza nyertes pályaműve (terv: Sou Fujimoto Architects) egy transzparens épület, melynek magassága 13,46 méter, azaz a meglévő fák lombkoronájának magassága alatt marad. Az épület ~440 méterre kerülne a Hősök tere együttes centrumától. A Néprajzi Múzeum nyertes pályaműve (terv: Vallet de Martinis DIID architectes) a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán kerülne megvalósításra a jelenlegi burkolatok felhasználásával. A környezet beépítéséhez illeszkedő, átjárható, ~21 méter magas épület ~910 méterre kerülne a Millenniumi emlékmű centrumától.

123

4. 30 Az átmenő forgalom megszüntetése a Kós Károly sétányon jelentősen átalakítja a környezethasználat módját. A Kós Károly sétány átmenő forgalmának megszüntetése, az M3 autópálya bevezető szakaszán a belső városrészek felé irányuló forgalom korlátozása javasolt. A Hungária körút vonalán belül P+R parkolók elhelyezése szintén indokolatlan, felszámolásra kerülnek és más területen kijelölt parkolók látják el ezt a feladatot, ezáltal megszűnik a P+R parkolók által generált forgalom. Ahhoz, hogy a fejlesztések a lehető leghatékonyabban működhessenek, a területen kívüli indokolt közlekedés-fejlesztések megvalósítása szükséges (Városligeti Építési Szabályzat meghatározta.

(lásd még 9.1 fejezet)

5.

A Dózsa György út menti P+R parkolók megszüntetése:

(lásd: előző, 4. pont).

6.

A P+R parkolók áthelyezése és a parkolás korlátozása:

(lásd: fentebb, 4. pont)

13. A közlekedési rendszer radikálisan átalakul. A Kós Károly sétány átmenő forgalma megszűnik, a P+R parkolók áthelyezésre kerülnek, a kiszolgáló forgalom, a közösségi közlekedés és a gyalogos közlekedés rendszere is módosul:

(lásd: fentebb, 4. pont)

16. A Városliget látogatottságának növekedése a terhelés növekedéséhez vezethet. Ez a hatás érinti, de nem veszélyeztetik a világörökségi helyszínt és a védőövezetet. A parkhasználati szokások vizsgálata alapján megállapítható, hogy a Városliget terhelése nem homogén, egyes területek látogatottsága lényegesen magasabb, mint a Városliget más részeié. Ennek megfelelően a Városliget kert és tájépítészeti terveinek egyik fontos feladata a funkciók megfelelő területi elosztása. További intézkedéseket igényel a park megfelelő színvonalú fenntartása. Ezekkel az intézkedésekkel a terhelés térben differenciáltan szervezhető, a kedvezőtlen hatások kiegyensúlyozhatók.

17. A Városliget látogatóinak jelenlegi térbeli megoszlása a fejlesztésekkel javul.

(lásd: 16. pont)

Összességében megállapítható, hogy a világörökségi területre a tervezett beavatkozások jellemzően pozitív hatást gyakorolnak (forgalom csökkenése, terhelés kiegyensúlyozása stb.) és a közvetlen vagy közvetett negatív hatások a jóváhagyott tervekben meghatározott,, illetve a projekt részét képező kiegészítő beruházásokkal ellensúlyozhatók.

30

A számozás a tervezett beavatkozások számozását követi (lásd még: 11. táblázat: A beavatkozások hatásainak minősítése)

124

FELHASZNÁLT IRODALOM 1.

A Guidance on Heritage Impact Assessments for Cultural World Heritage Properties A publication of the International Council on Monuments and Sites January 2011.

2.

A Liget Budapest Projekt keretében lebonyolított építészeti tervpályázat nyertes pályaművei / http://ligetbudapest.org/index.php?page=single&id=17

3.

A Liget Budapest Projekt, mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a nemzetgazdaságra / KPMG Tanácsadó Kft., Budapest, 2014.

4.

A városi, valamint épület léptékű zöld minősítési rendszerek alkalmazhatóságának vizsgálata a Liget Budapest projekt esetében / PPR PLAN Kft., Budapest, 2014.

5.

A Városliget parkhasználati felmérése / Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszéke és az Ormos Imre Alapítvány együttműködésében, Budapest, 2014.

6.

Állapotfelmérési tanulmány városligeti Hungexpo épületei CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt., Bp., 2014.

7.

Budapest régi térképei, Budapest Főváros Levéltára, Arcanum adatbázis

8.

Budapest-Városliget Múzeum negyed beépítési koncepcióhoz figyelembe veendő környezetvédelmi szempontokat összegző előzetes tanulmány (rendelkezésre álló adatok alapján) - Összefoglaló / FTV Zrt. Geotechnikai, Geodéziai és Környezetvédelmi Zrt., Budapest, 2014.

9.

Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. Budapest, 1999.

10. Guidance on Heritage Impact Assessments for Cultural World Heritage Properties A publication of the International Council on Monuments and Sites / January 2011. 11. Hall, J.M.: The capacity to absorb tourists. Built Environment 3:392-397. 1974. (hivatkozás) http://www.nerrs.noaa.gov/doc/siteprofile/acebasin/html/modules/landuse/lmtoursm.htm 12. Múzeum | Város | Liget | Budapest, Városrendezési hatástanulmány / dr. Nagy Béla, Budapest, 2014. 13. Múzeumliget – Márka és identitás projekt, Xellum Kft., Budapest, 2014. 14. Pannon Park (Fővárosi Állat- és Növénykert), http://www.zoobudapest.com/rolunk/fejlesztesek/pannon-park 15. A Városligeti építési szabályzatról szóló 32/2014. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelet 16. A Városligeti Építési Szabályzat alátámasztó munkarészei /BFVT Kft., Budapest, 2014. 17. Városliget Építési Szabályzat / 01_2_VIZSGALATOK_02_HELYZETERTEKELO.pdf / 1.7.2.1. KÖZLEKEDÉS http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx 18. Városliget Szabályozási Terve http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx / Szabalyozasi_tervlap.pdf 19. Városligeti Építési Szabályzat / 03_1_Alatamaszto.pdf / http://infoszab.budapest.hu:8080/Hirdetmenyek.aspx

125

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ ....................................................................................................................................................................................... 3 1. BEVEZETŐ ........................................................................................................................................................................................... 5 1.1. AZ VILÁGÖRÖKSÉGI HATÁSTANULMÁNY CÉLJA .......................................................................................................................................... 5 1.2. A BEAVATKOZÁSI TERÜLET AZONOSÍTÁSA .................................................................................................................................................. 6 1.3. A BEAVATKOZÁSI TERÜLET TOPOGRÁFIAI LEHATÁROLÁSA ......................................................................................................................... 7 2. MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................................................................... 8 3. A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉKÉNEK VISSZAMENŐLEGES MEGHATÁROZÁSA ..................................... 10 4. A BEAVATKOZÁSI TERÜLET VISZONYA A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉKÉHEZ ........................................ 14 5. A BEAVATKOZÁSI TERÜLET LEÍRÁSA................................................................................................................................................... 15 5.1. VÁROSLIGET ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE .................................................................................................................................................... 15 5.2. A VÁROSLIGET KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAI .............................................................................................................................................. 15 5.3. A VÁROSLIGET ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS KERTÉPÍTÉSZET-TÖRTÉNETI LEÍRÁSA ......................................................................................... 17 5.3.1. ELŐZMÉNYEK ......................................................................................................................................................................................... 17 5.3.2. A VÁROSLIGET KIALAKÍTÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI ...................................................................................................................................... 18 5.3.3. NEBBIEN MŰVE ...................................................................................................................................................................................... 18 5.3.4. A VÁROSLIGET TERÜLETÉNEK VÁLTOZÁSA A 19. SZÁZADBAN................................................................................................................ 21 5.3.5. AZ ANDRÁSSY ÚT LÉTREHOZÁSA ............................................................................................................................................................ 24 5.3.6. A KÖRNYEZŐ TERÜLETEK JELLEGZETESSÉGEI ......................................................................................................................................... 26 5.3.7. A VÁROSLIGET ÁTALAKULÁSA A SZÁZADFORDULÓN ............................................................................................................................. 27 5.3.8. A VÁROSLIGET ÁTALAKULÁSA A 20. SZÁZAD DEREKÁN.......................................................................................................................... 33 5.3.9. A VÁROSLIGET JELENTŐSÉGE ................................................................................................................................................................. 36 5.4. AZ ANDRÁSSY ÚT ÉS A VÁROSLIGET BEÉPÍTÉSÉNEK SZERKEZETE .............................................................................................................. 38 6. A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN ATTRIBÚTUMAI .................................................................................................................................... 39 7. TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ............................................................................................................................................................ 43 7.1. A LIGET BUDAPEST FEJLESZTÉS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE ....................................................................................................................... 43 7.2. A LIGET BUDAPEST FEJLESZTÉS ELEMEINEK ISMERTETÉSE ........................................................................................................................ 43 7.2.1. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS........................................................................................................................................................................ 43 7.2.2. A VÁROSLIGET ÁTFOGÓ MEGÚJÍTÁSA .................................................................................................................................................... 45 7.2.3. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK FŐBB ADATAI ............................................................................................................................................. 48 7.3. A VÁROSLIGETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ISMERTETÉSE .................................................................................................................................. 49 7.3.1. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS........................................................................................................................................................................ 49 7.3.2. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ .................................................................................................................................................................... 50 7.3.3. A VÁROSLIGETI PARKBAN (Z‐VL) JELÖLT NEVESÍTETT ÉPÍTÉSI HELYEK KIJELÖLÉSE, LÉTESÍTHETŐ FUNKCIÓK......................................... 51 7.3.4. ÉPÍTMÉNYEK MAGASSÁGA..................................................................................................................................................................... 53 7.3.5. EGYÉB ELŐÍRÁSOK .................................................................................................................................................................................. 53 7.5. A LIGET BUDAPEST FEJLESZTÉS NEMZETKÖZI TERVPÁLYÁZATAI ............................................................................................................... 60 8. TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK BECSÜLT HATÁSAI ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ..................................................................................................... 70 8.1. A BEAVATKOZÁSOK BECSÜLT HATÁSAI ..................................................................................................................................................... 70 8.2. A KEÉ-ET HORDOZÓ TÉNYEZŐK KÖZÜL A HATÁSVISELŐ TÉNYEZŐK .......................................................................................................... 75 8.3. VIZUÁLIS KÉRDÉSEK................................................................................................................................................................................... 77 8.4. A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE............................................................................................................................................................................ 84 8.4.1. RÖVIDTÁVÚ HATÁSELEMZÉS (1-3 ÉV) .................................................................................................................................................... 85 8.4.2. KÖZÉPTÁVÚ HATÁSELEMZÉS (3-7 ÉV) .................................................................................................................................................... 90 8.5. A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK BECSÜLT HATÁSAI A MEGVALÓSÍTÁS FOLYAMATÁBAN ......................................................................... 92 8.6. A MEGVALÓSÍTÁST KÖVETŐEN AZ ÜZEMELÉS BECSÜLT HATÁSAI A KEÉ-RE ............................................................................................. 94 8.7. A HATÁSOK ÉS AZ ATTRIBÚTUMOK ÖSSZEFÜGGÉSEI ................................................................................................................................ 95 8.8. A HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE............................................................................................................................................................................ 98 9. A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK HATÁSAINAK OPTIMALIZÁLÁSA ÉRDEKÉBEN JAVASOLT LÉPÉSEK ..................................................... 104 9.1. KÖZLEKEDÉS, MEGKÖZELÍTÉS.................................................................................................................................................................. 104 9.2. KÖRNYEZETTERHELÉS.............................................................................................................................................................................. 116 9.3. PARKRENDEZÉS ....................................................................................................................................................................................... 118 9.4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A KEDVEZŐTLEN HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE.................................................................................. 123 FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................................................................................... 125 TARTALOM ......................................................................................................................................................................................... 126

126

VILÁGÖRÖKSÉGI HATÁSTANULMÁNY

Recommend Documents