VILÁGOSTÓL APPOMATOXIG

Vida István Kornél

VILÁGOSTÓL APPOMATOXIG Magyarok az amerikai polgárháborúban

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

ISBN 978 963 05 9037 2

Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu

Első magyar nyelvű kiadás: 2011 © Vida István Kornél, 2011 © Akadémiai Kiadó, 2011 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Felelős szerkesztő: Sisák Gábor A szöveget gondozta: Fazekas Zsuzsa Termékmenedzser: Egri Róbert Tipográfia és nyomdai előkészítés: EREDETI Bt. A borító Berkes Dávid sorozatterve alapján készült Nyomdai munkálatok: Akadémiai Nyomda Kft Felelős vezető: Ujvárosi Lajos Budapest, 2011 Kiadványszám: TK100059 Megjelent 34,32 (A/5) ív terjedelemben Printed in Hungary

TARTALOM

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9

Köszönetnyilvánítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 I. „A zsarnokság űzött ezekre a partokra” Magyar kivándorlás az Egyesült Államokba az 1850-es években . . . . . . . . . . . .

23

II. „Extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita” A Kossuth-emigráció Amerikában a polgárháború előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

41

III. „Hogy ez a nagyszerű ország újra egyesüljön” Miért jelentkeztek a magyarok az Unió és a Konföderáció seregébe? . . . . . . . .

73

IV. Magyarok az Unió és a Konföderáció seregeiben . . . . . . . . . . . . . . . . 91 New York és az „Olvasztótégely katonái” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 Frémont és a magyarok Missouriban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 A Közép-Nyugat: magyar katonák Illinois, Indiana és Iowa államaiban . . . . . . . . . 106 Magyar katonák a Konföderáció hadseregében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

7

V. A „Triumvirátus” Újabb kutatási eredmények Asbóth Sándor, Julius H. Stahel és Zágonyi Károly polgárháborús pályafutásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 Asbóth Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 Julius H. Stahel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 Zágonyi Károly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125

VI. A szerencselovag Estván Béla a Konföderáció hadseregében (esettanulmány) . . . . . . . . . . . . . . . . 141

VII. „Külföldiek, jenkik, négerbarátok” Magyarok az Unió színes ezredeiben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161

VIII. A polgárháború után A Kossuth-emigránsok a háború utáni években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 „Emlékezetünkben mindörökre” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191

IX. A polgárháború magyar résztvevői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 Életrajzi lista . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 A magyar nevek leggyakoribb elírásai/változatai az amerikai forrásokban . . . . . . . 339 Lehetséges magyar katonák a polgárháborúban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342

Bibliográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345 Kéziratok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyomtatásban megjelent elsődleges források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Digitális források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újságok és folyóiratok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Másodlagos források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

345 347 352 352 353

Névmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 Képek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375

8

ELŐSZÓ

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kétségtelenül a magyar történelem meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alappillére. Az önvédelmi harc kitörölhetetlenül a nemzeti mitológia részévé vált, a csupán a cári Oroszország katonai beavatkozása miatt elbukott szabadságküzdelem katonái bérelt helyet kaptak a magyar történelem hőseinek Pantheonjában. A forradalmi időszak optimista várakozásait derékba törte a világosi fegyverletételt követő megtorlás, illetve az, hogy több ezren elhagyni kényszerültek szülőhazájukat, élükön az ország volt kormányzójával, Kossuth Lajossal. Az úgynevezett Kossuth-emigráció tagjai, politikai-katonai vezetők, értelmiségiek, egyszerű honvédek előbb Törökországban, később más európai országokban szőtték terveiket egy újabb szabadságharc kirobbantására, majd miután erre egyre kevesebb remény mutatkozott, mind többen a korlátlan szabadság földjének gondolt Egyesült Államokban telepedtek le, amely az első magyar bevándorlási hullámnak tekinthető Amerikában. Jelentősége ellenére az Amerikába irányuló magyar kivándorlás szakirodalmában eddig kevés figyelmet szenteltek a Kossuth-emigráció amerikai történetének. Egyetlen monográfia sem látott napvilágot, a megjelent művek zöme inkább forrásközlés volt: emigránsok naplóinak, levelezésének, emlék9

iratainak a publikációja, amelyekből fontos információmorzsákra lehet szert tenni, de szisztematikus elemzésre ezek a munkák értelemszerűen nem vállalkoznak. Amennyire háttérbe szorult a Kossuth-emigránsok 1850-es évekbeli amerikai jelenlétének vizsgálata, annyira felkeltette viszont a történészek érdeklődését a magyar bevándorlók részvétele az amerikai polgárháborúban, ideértve hivatásosokat és amatőröket egyaránt. Észak és Dél küzdelme hasonló szerepet játszik az amerikai történelemben, mint az 1848–49-es szabadságharc a magyarban: viszonyítási pontként szolgál, ami teljesen megváltoztatta az országot, s sokak szerint ekkor jött létre az igazi „egyesült” Egyesült Államok. A polgárháború több tízezer könyv, valamint tudományos és népszerűsítő cikk témájául szolgált már, használható magyar nyelvű szakirodalma azonban egyáltalán nem létezik, így bevezetőként mindenképpen ki kell térnünk néhány kérdésre, ami elengedhetetlen a későbbiekben leírtak megértéséhez. Az amerikai történészek generációi másfél évszázada keresik a polgárháború kirobbanásának egyetlen okát (rabszolgaság, alapvető társadalmigazdasági-politikai ellentétek Észak és Dél között, a két szekció szélsőséges elemeinek kompromisszumképtelensége), de a modern elemzések zöme már egyetért abban, hogy ezek egyikének sem tulajdonítható kizárólagos szerep, s valamennyi felelős volt a háború kirobbanásáért. A rabszolgaság intézménye a kezdetektől végigkísérte az amerikai történelmet, és a 18. század végétől reneszánszát élte, hiszen Eli Whitney 1793-ban szabadalmaztatott gyapottisztító gépe soha nem látott hozammal és profittal kecsegtetett a gyapottermesztésben. A déli államoknak tehát érdekében állt a termelőterületek bővítése, és a rabszolga-munkaerőn alapuló ültetvényes gazdálkodás mielőbbi kiterjesztése. Az északi államok, amelyek éghajlata nem tette kifizetődővé a gyapot termesztését, növekvő aggodalommal tekintettek az unióhoz csatlakozó újabb rabszolgatartó államokra, hiszen ez politikai befolyásuk elveszítésével fenyegetett. (Az amerikai törvényhozás felső házában, a szenátusban minden állam egyenlően, 2-2 szenátorral képviselteti magát, míg a képviselőházi helyek az arányos képviselet elve alapján oszlanak 10

meg.) A konfliktus elmérgesedését az úgynevezett Missouri Kompromisszum (1820) akadályozta meg, amely igyekezett a szabad és rabszolgatartó államok közötti számbeli egyensúlyt megőrizni, illetve az északi szélesség 36°30’-e mentén határvonalat (Mason–Dixon-vonal) jelölt ki. Ettől északra nem csatlakozhatott az Unióhoz rabszolgatartó állam, délre pedig szabad. A megállapodás több mint három évtizedre kezelhetővé szelídítette a szekcionális villongásokat, ám az északon egyre erősödő abolicionista mozgalom megállítására ez nem volt elegendő. A William Lloyd Garrison1 által 1831-ben indított The Liberator (A felszabadító) abolicionista lap mögött tömörülő, egyébként a rabszolgaság eltörlésének módjáról vérmérsékletüktől, politikai és vallási hovatartozásuktól függően vélekedő csoportok – a köztudatban élő sztereotípiák ellenére – kisebbségben voltak az északi társadalomban, amelyet a délihez hasonló faji bizalmatlanság és negrofóbia jellemzett, olyannyira, hogy az abolicionisták gyakran váltak maguk is rasszista bűncselekmények áldozataivá. Ennek ellenére egyre több önkéntes segítőt számlált az úgynevezett Underground Railroad (Földalatti vasútvonal), amely a szökött rabszolgáknak segített Kanadába menekülni, illetve egyre komolyabb rabszolgaságellenes propagandát fejtett ki: a mozgalom világszerte ismertté tette a volt rabszolga Frederick Douglass Narrative of the Life of Frederick Douglass, an American Slave (Frederick Douglass, egy amerikai rabszolga életének története, 1845) című önéletrajzi könyvét éppúgy, mint Harriet Beecher Stowe Uncle Tom’s Cabin (Tamás bátya kunyhója, 1852) című regényét, amelyek ellentmondást nem tűrően mutatták be a rabszolgaság intézményének kegyetlenségeit.2 1 William Lloyd Garrison (1805–1879), híres amerikai abolicionista, a Rabszolgaság-ellenes Társaság egyik alapítója. A rabszolgák azonnali felszabadítását követelte. 2 Frederick Douglass: Narrative of the Life of Frederick Douglass, an American Slave. AntiSlavery Office, Boston, 1845; Harriet Beecher Stowe: Uncle Tom’s Cabin. Belknap Press of Harvard University Press Cambridge, MA, 1962; Magyarul: Tamás Bátya Kunyhója; vagy Néger Élet a rabszolga-tartó Amerikai Államokban. B. S. H. után angolból, Irinyi József. 2 kötet, Pesten, 1853.

11

Az 1840-es évek végére egyértelművé vált, hogy Észak és Dél érdekellentétét nem tarthatja a végtelenségig kordában a Missouri-megállapodás. A Mexikóval vívott roppant sikeres háború (1846–48) révén óriási területekkel gazdagodhatott az Egyesült Államok, azonban heves vitákat kavart, hogy engedélyezzék-e a rabszolgaság intézményét ezeken a területeken, ami nyíltan sértette volna az északi államok politikai érdekét. Az 1848–49es kaliforniai aranyláz több százezer telepest vonzott a territóriumba, ami elegendő volt az állammá váláshoz: 1850-ben Kalifornia szabad államként csatlakozott az Unióhoz, noha jóval délebbre helyezkedett el a MasonDixon-vonaltól – ez érthetően Dél szemében volt szálka. A konfliktus odáig fajult, hogy a déli államok az Unióból való kilépéssel kezdtek fenyegetőzni, amit végül a „Nagy Békéltető”, Henry Clay megállapodáscsomagjával sikerült elkerülni. Az úgynevezett 1850-es Kompromisszum rögzítette Kalifornia státuszát szabad államként, rendezte Texas határvitáit, megtiltotta a rabszolga-kereskedelmet Washington D.C.-ben, amiért cserébe a déli államok a hatóságok hatékonyabb támogatását élvező szököttrabszolga-törvényt kaptak, ami jelentősen megkönnyítette a tulajdonosok által felbérelt rabszolgavadászok dolgát. Az 1850-es kompromisszum azonban alig néhány évvel késleltette a két szekció közötti konfliktus elmérgesedését. Az 1854-ben elfogadott Kansas– Nebraska-törvény szakított a Missouri Kompromisszum évtizedes örökségével, s lehetővé tette a frissen alapított Kansas és Nebraska territóriumok lakóinak, hogy eldöntsék: szabad vagy rabszolgatartó államként kívánnak-e az Unióba belépni (népszuverenitás elve). Ennek eredményeképpen polgárháborúhoz hasonló viszonyok alakultak ki Kansasben („Vérző Kansas”), s az északiak a rabszolgatartó erők összeesküvéséről beszéltek. A törvény elleni tiltakozó mozgalomból nőtte ki magát az új Republikánus Párt, amely – ellentétben a déliek vádjaival – nem kérdőjelezte meg a rabszolgaság intézményének alkotmányosságát, hanem területi terjeszkedése ellen lépett fel. A párt, amely főként a korábbi whigeket, a mérsékelt abolicionistákat és az antinacionalistákat tömörítette, meglepően jól szerepelt az 1856-os elnök12

választáson, de jelöltje, John Charles Frémont végül vereséget szenvedett a demokrata James Buchanantől. A választások után tovább fokozódott a feszültség: az országos pártrendszer szekcionális vonalak mentén átrendeződött, ami még inkább ellehetetlenítette a korszak politikusai közötti konstruktív párbeszédet. 1857-ben a híres Dred Scott-ügyben a Legfelsőbb Bíróság azt a döntést hozta, hogy a rabszolga Dred Scottnak nincsen joga bírósághoz fordulni, mert nem állampolgár, csupán tulajdontárgy, tulajdonosának pedig joga van oda vinni őt az Egyesült Államokban, ahová csak kedve tartja, így az 1820-as Missouri Kompromisszumot, amely határvonalat húzott a szabad és a rabszolgatartó államok között, alkotmányellenesnek nyilvánította. A döntés élesen megosztotta az amerikai közvéleményt: az abolicionisták megkongatták a vészharangot a rabszolgaság terjeszkedése miatt, illetve szakítást eredményezett az északi és déli frakcióra bomló Demokrata Párton belül is. 1859-ben a fanatikus abolicionista, John Brown néhány követőjével együtt megpróbált egy szövetségi fegyverraktárt kifosztani Harper’s Ferry-ben, hogy rabszolgákat felfegyverezve felkelést robbantson ki Virginiában. A vállalkozás kudarcot vallott: Robert E. Lee ezredes katonai alakulata sarokba szorította és lefegyverezte őket. Brownt és követőit halálra ítélték és felakasztották: az abolicionista mozgalom azonnal mártírjaivá fogadta őket. A déliek számára nem is kellett jobb bizonyíték, hogy az északiak – az abolicionisták és a republikánusok felbujtására – fennálló társadalmi rendjükre törnek, s saját rabszolgáikat fordítják ellenük. Mindez különleges jelentőséggel ruházta fel az 1860-as elnökválasztást, amely során bekövetkezett, amitől a Dél rettegett: a Demokrata Párt súlyos megosztottsága miatt a Republikánus Párt jelöltje, Abraham Lincoln győzedelmeskedett. Noha Lincoln számos alkalommal hangoztatta, hogy nem áll szándékában beavatkozni a rabszolgaság intézményébe, „ahol már fennáll”, hét déli állam már azelőtt kivált az Unióból, hogy Lincoln 1861. március 4-én hivatalba lépett volna. Dél-Karolina, Mississippi, Alabama, Florida, Georgia, Louisiana és Texas megalapította az Amerikai Konföderációs Államokat, amit az új kormány nem ismert el, s lépésüket felkelésnek minősítette. 1861. április 12-én 13

Jefferson Davis, a Konföderáció elnöke, utasította a déli csapatokat, hogy foglalják el a dél-karolinai Charleston kikötőjének közepén lévő McHenry Erődöt, amelyben még mindig északi katonák állomásoztak. A hajnali fél ötkor leadott első ágyúlövés nemcsak a többórás ostrom kezdetét jelezte – bár az erőd védői néhány órán belül megadták magukat, s egyik oldalon sem vesztette senki életét közvetlenül a harci cselekmények miatt –, hanem a több éven át dúló, több százezer áldozatot követelő polgárháború kitörését is. Lincoln hamarosan önkénteseket kért, s a fegyverkezés hírére négy további állam is csatlakozott a Konföderációhoz: Virginia, Arkansas, Tennessee és ÉszakKarolina. Az amerikai polgárháború talán az utolsó romantikus háború volt, amelynek első felében többségében önkéntes katonák harcoltak mindkét oldalon, és amely hadtörténeti szempontból is kivételes. Sokan a polgárháborút tartják az első modern háborúnak a technikai vívmányok széles körű felhasználása, a konfliktus második szakaszában a „teljes háború” koncepciójának alkalmazása miatt (noha ennél valószínűleg helyesebb „átmeneti háborúnak” nevezni). Ekkor került sor először az amerikai történelemben az afroamerikai katonák tömeges felfegyverzésére, Abraham Lincoln 1863. január 1-jei Emancipációs Nyilatkozatát követően, ami valószínűleg döntő szerepet játszott abban, hogy az északi hadsereg végül legyőzte a Konföderációt. Könyvünk szempontjából kiemelt fontosságú a külföldiek részvétele a konfliktusban, amely meglepő módon hosszú ideig a polgárháborús kutatási témák mostohagyermekének számított. Ella Lonn Foreigners in the Confederacy (Külföldiek a Konföderációban) 1940-es és Foreigners in the Union Army and Navy (Külföldiek az Unió hadseregében és haditengerészetében) 1952-es munkái úttörő jelentőségűek voltak, s jellemző módon a mai napig a legtöbbet idézettek referenciaként a szakirodalomban, noha több mint fél évszázadosak. A legfrissebb összefoglalás Dean B. Mahin The Blessed Place of Freedom. Europeans in the American Civil War (A Szabadság Áldott Földje. Európaiak az amerikai polgárháborúban) című 2002-es műve, amely tagadhatatlanul a legjobb munka, ami a témában Lonn óta született, ám ma14

gán viseli az ilyen jellegű művek minden negatív sajátosságát: szinte kizárólag másodlagos, már nyomtatásban megjelent forrásokra épít, s túlzottan átfogó jellege miatt több etnikai csoportnál is csupán a felszínt „karcolgatja”, mélyebb elemzésre nem vállalkozik – így a magyaroknál sem.3 Bár abszolút létszámukat tekintve elhanyagolhatóak voltak a több százezres uniós hadseregben, a Kossuth-emigránsok fegyveres szerepvállalása számos fontos kapcsolódási pontot képvisel Európa és Amerika, az 1848as forradalmak és Amerika „második forradalma” között, így érdeklődésre tarthat számot Magyarországon és a tengerentúlon egyaránt. A magyarok részvételét Amerika „testvérháborújában” eddig három kötet vizsgálta, bár a „legfrissebb” is csaknem fél évszázada jelent meg, s egyik sem tekinthető tudományos igényűnek sem megközelítésében, sem a feldolgozás minőségében, nem is említve a hivatkozások zavaró hiányát. Pivány Jenő Hungarians in the American Civil War című munkája 1913-ban jelent meg, s igazán úttörő vállalkozás volt, viszont sajnos számos tárgyi tévedés található benne, illetve az újságíróként dolgozó szerzőnek nem sikerült a magyarok polgárháborús részvételét elhelyeznie a konfliktusban szerepet vállaló külföldiek részvételének szélesebb kontextusában. Más etnikai szerzőkhöz hasonlóan Pivány is eltúlozta a polgárháborúban harcoló magyarok számát (szerinte 800 magyar katona vett részt a polgárháborúban, vagyis saját adatai szerint minden ötödik amerikai magyar katonának állt). Vasváry Ödön (Edmund Vasvary) 1939-ben magyarul és angolul is megjelentette Lincoln’s Hungarian Heroes című könyvét, amely mindenképpen előrelépést jelentett, mivel nagyjából megfelelően értékelte a külföldi katonák részvételét az amerikai polgárháborúban, azonban a könyv színvonalát szintén sok tárgyi 3

Ella Lonn: Foreigners in the Confederacy. The University of North Carolina Press, Chapel Hill, 1940. (A továbbiakban: Lonn, Foreigners in the Confederacy); Ella Lonn: Foreigners in the Union Army and Navy. Louisiana State University Press, Baton Rouge, LA, 1952; Dean B. Mahin: The Blessed Place of Freedom: Europeans in Civil War America. Brassey’s Inc.,Washington, D.C., 2002. (A továbbiakban: Mahin, Blessed Place)

15

pontatlanság rontotta. Különösen szerencsétlen volt a címválasztás, hiszen azt sugallta, hogy csak az északi oldalon szolgáltak magyar katonák, noha Vasváry is jól tudta, hogy ez nem így volt. Bár 1963–64-ben a William Penn Fraternal Association gondozásában megjelent Vasváry „Lincoln and the Hungarians” című cikksorozata, ez csupán néhány frissítést tartalmazott, a korábbi kötet megközelítésén nem változtatott. Az előző két kötettől eltérően Ács Tivadar 1964-ben megjelent Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861–65 című könyve csak magyarul került kiadásra. Ács részben Pivány és Vasváry műveire épített, de maga is kivette a részét a „hősgyártásból” – a mítoszok terjesztése talán könyvének legnagyobb hibája a nem kevés faktuális tévedésen túl.4 Ács munkája óta nem jelent meg a magyarok amerikai polgárháborús szerepléséről egyetlen kötet sem, tehát a legfrissebb szakirodalom is csaknem öt évtizedes! Ebben természetesen szerepet játszott a kommunista kormányzat is, amely korlátozta az amerikai stúdiumok tanulmányozását, néhány „megbízható” kutatóra szűkítve azoknak a körét, akik tengerentúli forrásokkal is dolgozhattak. A preferált projektek között nem kapott teret a Kossuth-emigráció és a magyarok amerikai polgárháborús szerepvállalásának vizsgálata. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy „Nyugaton is változatlan a helyzet” fél évszázada. Szerencsére az 1990-es évek elejétől jó néhány olyan – zömmel lelkes amatőr – kutató foglalkozik a témával, akiknek precizitása, szakmai alapossága lehetővé tette számos korábban ismeretlen forrás feltérképezését is. Ezáltal sokkal részletgazdagabb képet kapunk a Kossuth-emigránsok amerikai mindennapjairól éppúgy, mint katonai szolgálatukról az Unió vagy éppen a Konföderáció hadseregében. 4

Eugene Pivány: Hungarians in the American Civil War. Dongó, Cleveland, 1913. (A továbbiakban: Pivány: Hungarians in the Civil War); Edmund Vasváry: Lincoln’s Hungarian Heroes. The Participation of Hungarians in the American Civil War, 1861–65. Washington, D.C., 1939. (A továbbiakban: Vasváry: Lincoln’s Hungarian Heroes); Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861–65. Pannónia, Budapest, 1964. (A továbbiakban: Ács: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban)

16

Az Egyesült Államokban az 1940–50-es évektől kapott nagyobb hangsúlyt az egyes etnikai csoportok polgárháborús szerepvállalásának vizsgálata, de jellemző módon még az 1990-es években megjelenő könyvek is Vasváry 1939-es könyvére hivatkoznak a magyarok (rövid, mindössze néhány soros) tárgyalásánál. Kossuth tengerentúli ismertségéből s a magyarok korabeli népszerűségéből adódóan a magyarok tényleges létszámuknál jóval fontosabb szerepet játszottak, így mindenképpen helyet kell kapniuk mind az ún. „régi bevándorlás”, mind pedig a külföldiek amerikai polgárháborús részvételének tárgyalásánál. A könyv, amelyet az olvasó most a kezében tart, ezt az égető hiányt kívánja pótolni. Kutatómunkám során igyekeztem mind a magyarországi, mind az amerikai levéltári forrásokat, könyveket, folyóiratokat, napilapokat felhasználni, s különleges hangsúlyt fektettem a modern számítógépes genealógiai szoftverek alkalmazására, amelyek az amerikai népszámlálási adatok, kikötői utaslisták vizsgálatát éppúgy lehetővé tették, mint az egyének születési, házassági és halálozási dokumentumainak elérését. A modern polgárháborús kutatások eredményeinek felhasználása révén összevethetővé vált a magyarság amerikai jelenléte és polgárháborús szerepvállalása más etnikai csoportokéval, hozzájárulva a korszak migrációtörténetének átfogóbb elemzéséhez. A korábbi irodalom korlátai és hiányosságai miatt a kötetnek mindazt a zászlajára kellett tűznie, ami a korábbi művekből hiányzott, így az elemzés sok helyen a szociológia, a migrációtörténet, a genealógia vagy éppen a pszichológia eszköztárából merít: ez a fajta interdiszciplinaritás a korábbiaknál sokkal átfogóbb képet nyújt az Egyesült Államokban letelepedő magyarok életéről, illetve segítségével talán könnyebb megválaszolni a legizgalmasabb kérdést, amely a téma felvetésekor felmerülhet: miért ragadtak fegyvert a magyar bevándorlók egy olyan háborúban, amelyhez látszólag az égvilágon semmi közük sem volt? Az elmúlt fél évszázad adósságát természetesen nem lehet egyetlen könyvvel leróni. Az amerikai–magyar kapcsolatok szinte mindegyik fejezeténél szükség lesz újabb, a korábbinál objektívebb tanulmányok elkészítésére, ame17

lyek szerzői szabadon használhatják a magyarországi és amerikai levéltári forrásokat, és semmiféle ideológiai elvárásnak nem kell munkájukkal megfelelniük, lehetőségük nyílik az amerikai történeti kutatások elmúlt évtizedes eredményeinek felhasználására, és teljesen új nézőpontból vizsgálhatják az amerikai magyar diaszpóra történetét. Ez egészen biztosan tudományos viták sorát fogja generálni, és ilyen szerepet szánok könyvemnek is: úgy tekintek rá, mint az első lépésre az amerikai–magyar kapcsolatok ezen fontos fejezetének újraértékelésében, amelyet remélhetőleg számos további elemzés követ majd.

18

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ez a kötet több mint tízesztendős kutatómunka eredményeképpen született meg, s ez azt jelenti, hogy sokaknak tartozom köszönettel, amiért valamilyen módon segítették munkámat. Illendő hát, hogy röviden köszönetet mondjak nekik. Elsőként mindenképpen középiskolás osztályfőnökömet, Pinczés Lászlót kell megemlítenem, aki nemcsak megosztotta velem a történelem iránti szeretetét, hanem emberileg is sokat tanultam tőle: tanárként a mai napig szerepmodellként tekintek rá. Hasonlóképpen hálás vagyok dr. Glant Tibornak, a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézete Észak-amerikai Tanszék vezetőjének, akitől az egyetemen először tanultam az Egyesült Államok történetét, s aki végigkísérte tudományos pályám valamennyi szakaszát, számtalan alkalommal segítve hasznos tanáccsal és felhasználható könyvekkel-dokumentumokkal. Dr. Lévai Csaba, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének egyetemi docense szintén végigkísérte fejlődésemet, s mind szakdolgozatomnak, mind doktori disszertációmnak témavezetője volt. Szakmai igényességet és alázatot tanultam tőle, illetve neki köszönhetem, hogy részt vehettem a Cliohres.net nemzetközi együttműködési programban. Hálás vagyok dr. Szaffkó Péternek, a Debreceni Egyetem 19

Angol-Amerikai Intézete korábbi igazgatójának, amiért doktori képzésem utolsó évét anyagilag támogatta. Kollégáim is számtalan alkalommal segítettek: ha kellett, tanáccsal, ha kellett, példamutatással. Az intézeti iroda munkatársainak köszönettel tartozom, amiért levették a vállamról az adminisztratív terhek zömét, illetve Katona Juditnak, amiért mindig próbált olyan órarendet összeállítani, ami mellett a disszertációm írása is lehetséges volt. Számos szervezet és intézet támogatta kutatásaimat, amelyek nélkül ez a kötet nem jöhetett volna létre. A Fulbright Bizottság kutatói ösztöndíja révén 6 hónapot tölthettem a Marylandi Egyetemen 2003–2004-ben, ami lehetővé tette az amerikai levéltári kutatómunka gerincének elvégzését. Hálás vagyok dr. Leslie Rowland professzor asszonynak, amiért elvállalta témavezetésemet. 2006-ban transzatlanti kutatói ösztöndíjat nyertem a European Association for American Studies révén, ami során befejezhettem amerikai kutatásaimat. A berlini Freie Universität John F. Kennedy Intézete két alkalommal támogatta munkámat ösztöndíjakkal (2002, 2006), ami nagyon hasznosnak bizonyult munkám során. Hálás vagyok nagylelkű támogatásukért. Számos egyéntől is felbecsülhetetlen segítséget kaptam. Köszönettel tartozom Irene és Mickey Schubertnek, akik zavarba ejtően sok jelét adták barátságuknak és nagylelkűségüknek: könyvekkel, hasznos tanácsokkal segítettek, ha kellett, vendégül láttak, s Mickey panasz nélkül végezte diszszertációm angol nyelvű lektorálását is. Ők ketten mindazt képviselik, amit szeretek az Egyesült Államokban, s könnyebb elnéznem az ország számos hiányosságát, mert tudom, hogy olyan emberek is élnek ott, mint Irene és Mickey. Hálás vagyok Stephen Beszedits segítségéért, akivel csaknem egy évtizedes levélváltásaink során nemcsak a magyarok amerikai polgárháborús részvételéről tanultam rengeteget, de a tudományos alázatról is. Abban reménykedem, hogy könyvem annyi kérdést fog ébreszteni benne, hogy maga is nekikezd végre megírni összefoglaló művét a témáról. 20

Köszönettel tartozom dr. Murry Nelson professzornak (Pennsylvania State University), amiért elolvasta a kéziratomat, s hasznos tanácsokkal látott el. Sokat tanultam tőle az alatt az esztendő alatt, amíg Fulbright vendégprofesszorként az Országh-katedrát foglalta el a Debreceni Egyetemen. Köszönettel tartozom doktori bizottságom tagjainak, dr. Barta Jánosnak, dr. Vadon Lehelnek, dr. Hahner Péternek, dr. Vajda Zoltánnak, dr. William Kaufmannak, akik értékes tanácsokkal segítették, hogy a könyvem követhetőbb, pontosabb legyen. A munkám lehetetlen lett volna a könyvtárosok és levéltárosok segítsége nélkül. Köszönettel tartozom segítségükért az Angol-Amerikai Intézet Könyvtára, a Debreceni Egyetemi Könyvtár, a Magyar Országos Levéltár munkatársainak, illetve Kórász Máriának a szegedi Vasváry Gyűjteménytől. Felbecsülhetetlen segítséget kaptam a washingtoni National Archives és a Library of Congress, a Marylandi Egyetem McKeldin Könyvtára, az Indianai Egyetem bloomingtoni könyvtárai, a Chicagói Történelmi Társaság levéltára és a berlini John F. Kennedy Intézet könyvtárának munkatársaitól is. Számos egyéni kutató segítette munkámat. Catherine Catalfamo a Garibaldi Gárdáról felhalmozott tudását osztotta meg velem, Roy Gustrowski Vándor József életével kapcsolatos információkkal segített. Janet Kozlay régóta példát mutat a történészeknek, hogy a genealógia igenis fontos kiegészítő segédtudománya lehet a történelemnek. Janet megosztotta velem Kozlay Jenő leveleit, naplóit, amelyek a Kossuth-emigráció egyedülálló forrásai. Hálás vagyok dr. William A. Dobaknak (U.S. Army Center of Military History), amiért elolvasta a színes ezredekről szóló fejezetet. Sok segítséget kaptam dr. Pozsonyi Józseftől, a balmazújvárosi Semsey Andor Múzeum igazgatójától, Semsey Károly életével kapcsolatban. A népszámlálási adatok feldolgozásának fárasztó munkájában komoly segítséget kaptam Rózsa Istvántól, aki régóta a legjobb barátom is. Ez a kötet nem jöhetett volna létre családom szeretete és támogatása nélkül. Mindkét nagymamám gyakran nyaggatott, hogy folytassam a munkát 21

– amire néha nagy szükség is volt. Köszönettel tartozom dr. Póta Györgynek, aki mindig rendelkezésemre állt, ha számítógépes technikai segítséget vagy csak tanácsot kértem tőle. Mind emberként, mind pedig tanárként sokat tanultam dr. Póta Györgynétől is. Leginkább feleségemnek, Borinak vagyok hálás, aki nemcsak elviselte a számítógép képernyője előtt töltött hosszú hónapokat, de értékes segítséget nyújtott a szöveg magyar változatának elkészítésében is. Vele teljes az életem.

22

A magyar nevek leggyakoribb elírásai/változatai az amerikai forrásokban Asboth, Alexander = Asbóth, Sándor Barothy, Charles = Baróthy, Károly Botsay, Alexander = Botsay, Sándor Csermelyi, Joseph = Csermelyi, József Debreczeny, Ignatz = Debreczenyi, Ignác De Korponay, Gabriel = Korponay, Gábor De Korponay, Stephen = Korponay, István De Zeyk, Albert = Zeyk, Albert Dobozy, Emeric = Dobozi, Imre Dobozy, Peter Paul = Dobozi, Péter Pál Dunka, Nicolai = Dunka, Miklós D’Utassy, Anthony = Utassy, Antal D’Utassy, Carl = Utassy, Károly D’Utassy, Frederick George = Utassy, Frigyes György Estvan, Bela = Estván, Béla (Heinrich, Peter) Fekete (szintén Feckete), Alexander = Fekete, Sándor Fejervary, Nicholas, Jr. = Fejérváry, Miklós, Jr. Fiala, John = Fiala, János Figyelmessy, Philip = Figyelmessy, Fülöp Finto, John = Finto (Finta?), János Fornet, Cornelius = Fornet, Kornél Gaal, Alexander = Gál, Sándor Gallfy, Andrew = Gállfy (Gállik?), András Gerster, Anton = Gerster, Antal Grechenek, George = Grechenek, György Grossinger, Charles = Grossinger, Károly Haraszthy, Gaza = Haraszthy, Géza Hillebrandt, Hugo = Hillebrandt, Hugó

339

Hollan, Hugo = Hollán, Hugó Holmy, Johann Rudolph = Holmy (Halmy?), János Rudolf Jekelfalussy, Alexander = Jekelfalussy, Sándor Kappner, Ignatz = Kappner, Ignác Kemenyffy, Joseph = Keményffy, József Kiss, Anthony = Kiss, Antal Knefler, Frederick = Knefler, Frigyes Kovacs, Stephen = Kovács, István Kovats, Augustus = Kováts, Gusztáv Kozlay, Eugene = Kozlay, Jenő Kune, Julian = Kuné, Gyula Lang, Henry = Láng, Henrik Langenfeld = Langenfeld, Ferenc Langer, Ignatz = Langer (néhol Langner), Ignác Lederer, Immanuel = Léderer, Emánuel Lulley, Charles = Lülley, Károly Lulley, Emanuel = Lülley, Emánuel (szintén Manó) Majthenyi, Theodore = Majthényi, Tivadar Menyhart, John = Menyhárt, János Meszaros, Emeric = Mészáros, Imre Mihalotzy, Geza = Mihalóczy Géza Mundee, Charles = Mándy, Károly Nagy, Alexander = Nagy, Sándor Nemett, Joseph = Németh, József Perczel, Nicholas = Perczel, Miklós Pomutz, George = Pomutz (szintén Pomuţ), György (szintén Georghe) Pulitzer, Joseph = Pulitzer, József Radnich, Emeric = Radnich, Imre Radnich, Stephen = Radnich, István Rombauer, Robert = Rombauer, Róbert Rozsafy, Matthias = Rózsafy (szintén Ruzicska), Mátyás

340

Schoepf, Albin = Schöpf (szintén Schöff ), Albin Schoney, Lazarus = Schöney, Lázár Semsey, Charles = Semsey, Károly Solyom, Louis = Sólyom, Lajos Spelletich, Stephen = Spelletich, István Stahel, Julius = Stahel (Számwald), Gyula Szabad, Emeric = Szabad, Imre Szabo, Ignatz = Szabó, Ignác Szabo, Joseph = Szabó, József Szegedy, Matthias = Szegedy, Mátyás Takats, Francis = Takács, Ferenc Tauszky, Rudolph = Tauszky, Rudolf Tenner, Louis = Tenner, Lajos Toplanyi, Alexander = Toplányi, Sándor Ujffy, John Henry = Újffy, János Henrik Vandor, Joseph = Vándor, József Varga, Alexander = Varga, Sándor Varga, John = Varga, János Varga, Joseph = Varga, József Varga, Paul = Varga, Pál Vertessy, John = Vértessy, János Vidor, Charles = Vidor, Károly Vöneky, Louis = Vöneky (szintén Veneky), Louis Waagner, Gustave = Wágner, Gusztáv Weekey, Anthony = Wékey (szintén Vékey), Antal Xantus, John = Xantus (szintén Xántus), János Zagonyi (szintén Zagony), Charles = Zágonyi, Károly Zerdahelyi, Edward = Szerdahelyi, Edward Zulavsky, Emile = Zulavszky, Emil Zulavsky, Ladislaus = Zulavszky, László Zulavsky, Sigismund = Zulavszky, Zsigmond

341

Lehetséges magyar katonák a polgárháborúban Az alábbi katonákat bizonyos polgárháborús dokumentumok magyarként említik, azonban ez egyéb források hiányában egyelőre nem igazolható. Allis, John: 1815 körül Magyarországon született. 1861–65: 1. New York-i Utászezred, közlegény. Garry, Michael: 1819-ben Magyarországon született. 1861. augusztus – 1864. augusztus: 48. New York-i Gyalogezred, közlegény. Gasper, John: 1823-ban Magyarországon született. 1864. december – 1865. november: 39. Ohiói Gyalogezred, közlegény. Grannickstadten, John: 1838-ban született Magyarországon. 1861. június – 1865. december: 31. New York-i Gyalogezred. Gruber, Arnold: 1838-ban Magyarországon született. 1862. augusztus – 1865. július: 119. New York-i Gyalogezred, közlegény. Hellstein, Hyman: 1833-ban Magyaroszágon született. 1862. március: 54. New York-i Gyalogezred. Holitschek, Carl: 1821-ben született Magyarországon. 1861. augusztus – 1865. szeptember: 75. Pennsylvaniai Gyalogezred. Howarth, Alexander: 1864. április–1865. november: 2. Maine-i Lovasság és 10. Veterán Hadtest. Meyers, John: 1827-ben Magyarországon született. 1861. szeptember – 1864. szeptember: 9. New Jersey-i Gyalogezred, közlegény. Neumann, John: 1812-ben Aradon született. 1861. július – 1864. augusztus: 24. Illinois-i Gyalogezred. Robert, Charles: 1822-ben született Magyarországon. 1862. augusztus 15.–1866. július 28.: 124. New York-i Gyalogezred. Közlegény. Roby, Frank: Magyarországon született 1837-ben. Végigszolgálta a polgárháborút. Rosenthal, Henry: 1829-ben született Magyarországon. 1861. szeptember 17. – 1862. augusztus 27.: 54. New York-i Gyalogezred. Bal oldala megbénult. Roth, Henry: magyar születésű diák. 1863. augusztus 11.: 28. Massachusettsi Gyalogezred, tizedes. 1864. augusztus 14-én dezertált.

342

Samsa, John: 1824-ben született Magyarországon. 1861. május – 1864. március 17.: 39. New York-i Gyalogezred. Sebesülése miatt leszerelték. Semig (Simig) Bernard, Dr.: (1841–1883) kórházi ápoló. 1863. május 20. – 1864. június 27.: 1873-ban az indián háborúkban súlyosan megsebesült, karját amputálták. Sieban, Charles: 1863. augusztus 12. – 1864. november 6: 5. New Jersey-i Gyalogság. Stubbs, Andrew: 1818-ban Magyarországon született. 73. Ohiói Gyalogezred. Taylor, John: (1826, Magyarország – 1904. július 11., USA): 1862. március 25. – 1865. március 25. 3. Missouri Lovasság. Wadas, Anton: 1830-ban született Magyarországon. 1861. november – 1865. július: 15. New York-i és 2. Pennsylvaniai Nehéztüzérség. 1864. augusztus 18-án súlyosan megsebesült a virginiai Weldon Railroadnál.

343

BIBLIOGRÁFIA

Kéziratok Library of Congress, Washington, D.C., Manuscript Division Abraham Lincoln Papers Geography and Map Division Julius H. Stahel Papers Chicago Historical Society Richard Yates Manuscript Collection National Archives, Washington, D.C. Records of the Veteran Administration, Record Group 15 Civil War Pension Files Records of the Bureau of the Census, Record Group 29 Census of 1850 M432 Census of 1860 M653 Census of 1870 M593 Records of the U.S. Customs Service, Record Group 36 Passenger Arrival Lists, M334 Records of the Immigration and Naturalization Service, Record Group 85 Records of the Adjutant General’s Office, 1780’s–1917, Record Group 94 Compiled Military Records Personal Papers, Medical Officers and Physicians Regular Army Enlistment Papers

345

Roster of Officers of United States Colored Troops, 1863-65, Dept. of Virginia and North Carolina Records of the Office of the Judge Advocate General (Army), Record Group 153 Proceedings of General Courts-Martial University of Maryland, College Park Freedmen and Southern Society Project Archives (FSSP) Duke University, Durham, N.C. Rare Book, Manuscript, and Special Collections Library Estván, Béla Papers Abraham Lincoln Library and Museum of the Lincoln Memorial University, Harrogate, Tennessee, Special Collection Cassius Marcellus Papers Folger Shakespeare Library, Washington, D.C. Augustin Daily Papers Magyar Országos Levéltár Ács Tivadar iratai, R328 Asbóth Sándor iratai, R171 Dancs Lajos iratai, R 21 Kossuth Lajos emigrációs iratai, R111 Kossuth Lajos iratai, R90-92 Számwald Gyula iratai, R170 Vasváry Gyűjtemény, Somogyi Könyvtár, Szeged. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Kozlay Jenő iratai Hausarchiv, Bécs, Ausztria. Archiv Kaiser Maximilians von Mexiko

346

Nyomtatásban megjelent elsődleges források „The Prison Experience of a Confederate Soldier” By Abram Fulkerson, Late Col. 63rd Tennessee Infantry, Army of Northern Virginia, Southern Historical Society Papers XXII. (1894/január–december) 127–146. Diary of Captain Robert E. Park, Twelfth Alabama Regiment, Southern Historical Society Papers (1877/január). 43–46. Wayland, Francis F. (szerk.): Frémont’s Pursuit of Jackson in the Shenandoah Valley: The Journal of Col. Albert Tracy, March-July, 1862, The Virginia Magazine of History and Biography 70. (1962) Crabtree, Beth G. és Patton, James W: “Journal of a Secesh Lady”. The Diary of Catherine Ann Devereux Edmondston. 1860–66. Division of Archives and History. Dept of Cultural Resources, Raleigh, 1979. Irwin, Ray W.: Missouri in Crisis. The Journal of Captain Albert Tracy, 1861, Missouri Historical Review 51. (1956–1957). 270–283. Ács, Gedeon: Meg vagyok én búval rakva. (Szerk. Labádi Károly). Forum, Újvidék, 1992. Ács, Gedeon: Mihelyt gyertyámat eloltom. Bostoni jegyzetek, 1856–63. (Szerk. Bogáti Péter.) Gondolat kiadó, Budapest, 1989. Ács, Tivadar: A száműzöttek. Fiala János emlékiratai. Hungária, Budapest, 1943. Ács, Tivadar: Magyar úttörők az Újvilágban. László Károly 1850–67. évi naplójegyzetei a Kossuth-emigráció amerikai életéből. Láthatár Kiadó, Budapest, 1942. Angle, Paul M. és E.S. Miers: Tragic Years 1860–65. Da Capo Press, New York, 1992. Berlin, Ira, Reidy, Joseph P. és Rowland, Leslie S. (szerk.): The Black Military Experience. Series 2 of Freedom: A Documentary History of Emancipation, 1861–1867. Cambridge University Press, New York, 1982. Graff, Henry F. (szerk.): Bluejackets with Perry in Japan. The New York Public Library, New York, 1952. Bölöni, Sándor Farkas: Utazás Észak-Amerikában. Dácia, Kolozsvár, 1975. Booth, Andrew B.: Records of Louisiana Confederate Soldiers and Confederate Commands. 3 kötet. New Orleans, LA, 1920. Brace, Charles Loring: Hungary in 1851: with an Experience of the Austrian Police. Charles Scribner, New York, 1852. Chaille-Long, Col.: My Life in Four Continents. 2 vols, Hutchinson and Co., London, 1912. Chambrun, Adolphe Marquis: Impressions of Lincoln and the Civil War: A Foreigner’s Account. Random House, New York, 1952. Charles Loring Brace: Magyarország 1851-ben. (Szerk.: Lévai Csaba és Vida István Kornél) Attraktor, Máriabesenyő-Gödöllő, 2006.

347

Chesnut, Mary Boykin Miller: Mary Chesnut’s Civil War. Yale University Press, New Haven, 1981. Child, Lydia M.: Letters of Lydia Maria Child. (Szerk.: John G. Whittier) Houghton Mifflin, Boston, 1883. Collected Works of Abraham Lincoln. (Szerk. Roy P. Basler) Rutgers University Press, New Brunswick, N. J., 1953–1955. Congdon, James A.: (12. pennsylvaniai lovasság): Congdon’s Cavalry Compendium. J. P. Lippincott and Co., Philadelphia, 1864. Coulter, Merton E.: Travels in the Confederate States. University of Oklahoma Press, Norman, 1948. Dancs, Lajos.: Töredékek tíz éves emigrationalis élményeimből. Székely Simon kiadása, NagySzőllős, 1890. DeRoulac Hamilton, J. G.: The Prison Experiences of Randolph Shotwell, The North Carolina Historical Review II (1925/július) 345–346. Dickinson, Henry Clay: Diary of Cpt. Henry C. Dickinson. Press of Williamson, Haffner Co., Denver, 1913. Egressy, Gábor: Egressy Gábor törökországi naplója. 1849–1850. Kozma V., Pest, 1851. Ely, Alfred: Journal of Alfred Ely, a Prisoner of War in Richmond. (Szerk.: Charles Lanman.) Appleton and Co., New York, 1862. Estván, Béla: War Pictures from the South. Appleton and Co., New York, 1863. Fremont, Elizabeth Benton: Recollections of Elisabeth Benton Fremont. (Szerk. I. T. Martin) Frederick H. Hitchcock, New York, 1912. Garibaldi’s Memoirs. (Szerk. Elpis Melena) International Insitute of Garibaldian Studies, Sarasota, FL, 1981. Garrison, William Lloyd: Letter to Louis Kossuth, Concerning Freedom and Slavery in the United States in Behalf of the American Anti-Slavery Society. R. F. Wallcut, Boston, 1852. Germans to America. (Szerk.: Glazier, Ira A. és Filby, William P.) Scholarly Resources Inc., Wilmington, Delaware, 1988. Gerster, A. S.: Recollections of a New York Surgeon. Paul B. Hoeber, New York, 1917. Grant, Ulysses S.: Personal Memoirs of U.S. Grant. C. L. Webster & Co., New York, 1885–86. Grave Stone Records of Decatur County, Iowa. W. P. A., Des Moines, 1939. Hamilton, DeRoulac J.G.: The Prison Experiences of Randolph Shotwell, The North Carolina Historical Review II (1925/július). 147–161. Handy, Isaac W. K.: United States Bonds. A Journal of Current Events During an Inprisonment of Fifteen Months at Fort Delaware. Turnbull Brothers, Baltimore, 1874. Haraszty, Ágoston: Utazás Éjszakamerikában. G. Heckenast, Pest, 1844.

348

Harris, William C.: Prison-Life in a Tobacco Warehouse at Richmond. G. W. Childs, Philadelphia, PA, 1862. Herczegh, V. L.: Amerikai viszonyok. Klökner P., Székesfehérvár, 1886. Indiana in the War of the Rebellion. Report of the Adjutant General. (Szerk.: W. H. H. Terrell) Indiana Historical Society, Indianapolis, 1960. Journal of the Congress of the Confederate States of America, 1861–65. US Serial Set, Numbers 4610 to 4616. Washington Government, 1904–05. Journal of the Executive Proceedings of the Senate of the United States. (1866. február 13.– július 28.) Kinizsi, István: A „Sánta huszár” naplója. Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1999. Knefler, Frederick: To the Honorable, the Committee on Pension of the Senate and the House of Representatives of the United States. Imprint, Indianapolis, 1878. Kompolthy, Tivadar: Amerikában. Elbeszélések s rajzok az amerikai életből. Szent István Könyvnyomda, Veszprém, 1885. Kónya, László: Zágonyi Károly, a springfieldi hős kiadatlan jelentései a győztes csatájáról. In: Forradalom és szabadságharc a Felső-Tisza vidéken. Nyíregyháza, 1998. 71–77. Kuné, Julian: Reminiscences of an Octogenarian Hungarian Exile. A szerző kiadása, Chicago, 1911. László Károly: Napló-töredék. Franklin Társulat, Budapest, 1887. Life and Letters of Alexander Hays. Magánkiadás, Pittsburgh, 1919. Liszt válogatott levelei. (1824–1861) (Szerk.: Eckhardt Mária.) Zeneműkiadó, Budapest, 1989. Madarász József: Emlékirataim, 1831–1881. Franklin Társulat, Budapest, 1883. Marsh, Charles W.: Recollections, 1837–1910. Farm Implement News Company, Chicago, 1910. McClellan, George B.: McClellan’s Own Story. Webster and Co., New York, 1887. McDonald, Cornelia: A Diary: With Reminiscences of the War and Refugee Life in the Shenandoah Valley, 1860-1865. Cullom & Ghertner, Nashville, 1935. Merrell, William Howard: Five Months in Rebeldom, or, Notes from the Diary of a Bull Run Prisoner, at Richmond. Adams and Dabney, Rochester, NY, 1862. Mészáros Lázár külföldi levelei és életirata. (Szerk.: Szokoly Viktor) Ráth Mór, Pest, 1867. Neumann, Salamon: Amerikai vázlatok. Pesti Napló, 1860. február 26. New Orleans, LA Directories, 1890–91. L. Soards, New Orleans, 1890–91. News from the Land of Freedom. (Szerk. Walter D. Kamphoefner) Cornell University Press, Ithaca, 1991. Official Roster of the Soldiers of the State of Ohio in the War of the Rebellion, 1861–66. Wilstach, Balwin and Co, Cincinnati, OH, 1886. Papers of Gen. Robert Huston Milroy. 4 Vols. (Szerk.: Margaret B. Paulus.) n.a., 1965. Passenger and Immigration Lists Index. (Szerk.: William P. Filby és Mary K. Meyer.) Gale Research Co., Detroit, Michigan, 1981.

349

Perczel, Miklós: Naplóm az emigrációból. 2 kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. Personal Memoirs and Selected Letters of Ulysses S. Grant. The Library of America, New York, 1990. Pulszky, Ferenc: Életem és korom. Franklin Társulat, Budapest, 1884. Rebellion Record. (Szerk.: Frank Moore) G. P. Putnam, New York, 1862. Report of the Adjutant General of the State of Illinois. Baker and Co., Springfield, 1867. Rombauer, Roderick E.: The History of a Life. (Szerzői kiadás) St. Louis, 1903. Russell, William Howard: My Diary North and South. Harper and Bros., New York, 1954. Schlesinger, Louis: Personal Narrative of Louis Schlesinger, United States Magazine and Democratic Review. I. (1852/szeptember) 210–225; II. (1852/október) 352–369; III. (1852/ november, december) 553–592. Sherman’s Civil War: Selected Correspondence of William T. Sherman, 1860–65. (Szerk. Brooks D. Simpson és Jean V. Berlin.) The University of North Carolina Press, Chapel Hill, 1999. St. Louis Genealogical Society. St. Louis Marriage Index, 1804–1876. St. Louis Gen. Society, St. Louis, MO, 1999. Stryker, William S.: Record of Officers and Men of New Jersey in the Civil War, 1861–1865. John L. Murphey, Steam and Job Printer, Trenton, NJ, 1867. Széchenyi, Béla: Amerikai utam. G. Emich, Pest, 1863. Szemere Bertalan leveleskönyve, 1849–1865. (Szerk.: Albert Gábor) Balassi Kiadó, Budapest, 1999. Szinnyei, József : Komárom 1848/49-ben: Napló-jegyzetek. Aigner Lajos, Budapest, 1887. Szinnyei, József: Id. Szinnyei József komáromi históriái. Szüpex, Tatabánya, 1997. Tanárky Gyula naplója. (Szerk. Koltay-Kastner Jenő.) Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1961. The Adventures of a Prisoner of War, 1863–64. (Szerk.: Henderson Shuffler.) The University of Texas Press, Austin, TX, 1964. The Civil War Papers of George B. McClellan. Selected Correspondence, 1860–65. (Szerk.: Stephen W. Sears) Ticknor and Fields, New York, 1989. The Joint Committee on the Conduct of the War. 3 Vols. Government Printing Office,Washington, D.C., 1863. The Journal and Official Correspondence of Bernard Jean Bettelheim, 1845–54. (Szerk.: A. P. Jenkins) Naha, Okinawa-ken Kyōikuiinkai, 2005. The Journals and Miscellaneous Notebooks of Ralph Waldo Emerson. (Szerk.: Linda Allart) Belknap Press, Cambridge, Mass., 1982. The Letters of Jessie Benton Fremont. (Szerk.: Pamela Herr és Mary Lee Spence.) University of Illinois Press, Urbana and Chicago, 1993. The Letters of John Greenleaf Whittier. 3 Vols. (Szerk. John B. Pickard) Belknap Press of Harvard University, Cambridge, 1975.

350

The Libby Prison Diary by Colonel Emeric Szabad. (Szerk.: Stephen Beszedits) B&L Information Services, Toronto, 1999. The Memoirs of Col. John S. Mosby. (Szerk.: Charles Wells Russell) Little, Brown and Co., Boston, 1917. The Papers of Jefferson Davis. 7. vols, 1861. Louisiana State University Press, Baton Rouge and London, 1992. The Papers of Randolph Abbott Shotwell. (Ed.: J. G. Hamilton) 3 vols. North Carolina Historical Commission, Raleigh, 1931. The Papers of Ulysses S. Grant. 24 Vols. (Ed.: John Y. Simon.) Southern Illinois University Press, Carbondale and Edwardsville, 1969. The Roster of Confederate Soldiers, 1861–65. 16 Vols. (Ed.: Janet B. Hewett) Broadfoot Publishing, Wilmington, N. C., 1995–96. The War of the Rebellion. A Compilation of the Official Records of the Union and Confederate Armies. 128 Vols. Government Printing Office, Washington, D.C., 1880–1901. Tóth, Lőrinc: Ó és Uj Világ, Athenaeum, 1837. augusztus 31. 273–280. Turnley, Parmenas Taylor: Reminiscences of Parmenas Taylor Turnley. Donohue and Henneberry, Chicago, IL, 1892. Vadona, János: Az öt világrészből. Hornyánszky V. Könyvnyomda, Budapest, 1893. Wallace, Lew: An Autobiography. 2 Vols. Harper and Bros., New York, 1906. War Papers Read Before the Commandery of the State of Maine, Military Order of the Loyal Legion of the United States. Thurston Print, Portland, 1898. Wass, Samu, gr.: Kilencz év egy száműzött életéből. Ráth Mór, Pest, 1861–62. Watson,William. Life in the Confederate Army: Being the Observations and Experiences of an Alien in the South during the American Civil War. Scribner&Welford, New York, 1888. Winston, J. Cora O’Kane; or the Doom of the Rebel Guard. Association of Disabled Soldiers, Claremont, N. H., 1868. With Perry in Japan. The Diary of Edward Yorke McCauley. (Ed.: Allan B. Cole) Princeton University Press, Princeton, 1992. With Perry to Japan. A Memoir by William Heine. University of Hawaii Press, Honolulu, 1990. Xántus János levelei Éjszak-Amerikából. Laufer and Stolp, Pest, 1858. Xantus, John: Letters from North America. Wayne State University Press, Detroit, 1975.

351

Digitális források Collected Works of Abraham Lincoln. (Ed.: Roy P. Basler) Rutgers University Press, New Brunswick, N. J., 1953–1955. http://quod.lib.umich.edu/l/lincoln/ Ancestry.com HeritageQuestonline.com

Újságok és folyóiratok Athenaeum Bangor Daily Whig and Courier Chicago Daily Tribune Chicago Press and Tribune Congressional Globe Daily Evening Bulletin Daily Evening Bulletin, San Francisco, CA Daily National Intelligencer Daily Richmond Examiner Daily Whig Republican Davenport Daily Gazette Decatur Morning Review Fővárosi Lapok Frank Leslie’s Illustrated Newspaper Harper’s Weekly Hazánk s a Külföld Littel’s Living Age Louisville Journal Magyarország Morning Oregonian Népszabadság New York Herald New York Tribune North American and United States Gazette

Pesti Napló Philadelphia Inquirer Pittsburgh Gazette Sandusky Daily Star Saturday Herald, Decatur, IL The Daily Inter Ocean The Democratic Standard The Milwaukee Journal The National Intelligencer The New York Times The North American Review The Old Guard The Oregonian The Sentinel The Weekly Raleigh Register Történelmi Lapok Tuscumbia Osage Valley Sentinel United States Magazine and Democratic Review Vasárnapi Újság Washington Post Washington Star Wisconsin Patriot

352

Másodlagos források A Century of European Migrations, 1830–1930. (Szerk: Rudolph J. Vecoli és Suzanne M. Sinke) University of Illinois Press, Urbana, 1991. Ács, Tibor: A tudományegyetem hadi tanfolyama és a Pesti Egyetemi Légió, 1848–1849, Hadtörténelmi Közlemények, (2000/3.) 501–540. Ács, Tivadar: Akik elvándoroltak. Kapisztrán Nyomda, Budapest, 1942. Ács, Tivadar: Kossuth papja: Ács Gedeon. Kapisztrán Nyomda, Vác, 1940. Ács, Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861–65. Pannónia, Budapest, 1964. Ács, Tivadar: Magyarok idegenben. Magyar Téka, Budapest, 1941. Ács, Tivadar: New Buda. Budapest, 1941. Agárdi, Ferenc: A Hungarian General in Lincoln’s Service, The New Hungarian Quarterly (1963. április–június) Ágoston, István: A nemzet inzsellérei: vízimérnökök élete és munkássága, XVIII–XX. sz. Szeged, 2001. Aladár, György: Xantus János, Földrajzi Közlemények, (1894) 377–381. Áldor, Imre: Vázlatok a magyar emigráció életéből. Pest, 1870. Anderle, Ádám: A 48-as magyar emigráció és Narciso Lopez 1851-es kubai expedíciója, Századok, (1973/3) 687–709. Anderson, Galusha: The Story of a Border City During the Civil War. Little, Brown and Co., Boston, 1908. Andreas, A. T.: History of Cook County, Illinois. From the Earliest Period to the Present Time. A. T. Andreas, Chicago, IL, 1884. An Interesting Narrative. Statement of Col. Adolphus Adler, The New York Times, 1862. szeptember 4. 2. Az észak-amerikai polgárháború magyar katonái, In: Liptai, Ervin szerk.: Magyarország Hadtörténete. 1. kötet, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1984. Bacarella, Michael: Lincoln’s Foreign Legion: The 39th New York Infantry. White Mane Publishing, Shippensburg, PA, 1997. Bakó, Elemér: Zágonyi Károly. Új Tükör, (1989/május) 19. Balogh, Béla: Zágonyi Károly emlékezete, Romániai Magyar Szó, 2000. augusztus 5. Bartels, Carolyn M.: The Civil War in Missouri, 1861–1865. Two Trails Publishing, Independence, MO, 2003. Barton, William E.: Lincoln at Gettysburg. The Bobbs-Merrill Co., Indianapolis, 1930. Bates, Samuel P. History of the Pennsylvania Volunteers, 1861–65. Singerly, State Printer, Harrisburg, B., 1868–1871.

353

Battles and Leaders of the Civil War. (Ed.: R. U. Johnson és C.C. Buel.) 4 Vols. The Century Co., New York, 1887. Békés, Pál: Tévé-játék; New-Buda. Neoprológus, Budapest, 2002. Berenyi, Maria: A Romanian from Gyula – A Freedom Fighter for Hungary and an American General and Consul, Transylvanian Review, (1998/tél) 133–139. B. Estván’s War Pictures from the South, The North American Review, 201, 1863. október 583– 584. Beszedits, Stephen: Charles Semsey: Hungarian Patriot, Union Soldier, and Ellis Island Official, Vasváry Collection Newsletter, (2004/1.) Beszedits, Stephen: Dr. Rudolph Tauszky, a Hungarian Physician in the American Civil War, Vasváry Collection Newsletter, (2003/1.) Beszedits, Stephen: Hungarians with General John C. Frémont in the American Civil War, Vasváry Collection Newsletter, (2003/2.) (http://www.sk-szeged.hu/szolgaltatas/vasvary/newsletter/03dec/beszedits.html) Beszedits, Stephen: The Life and Times of Philip Figyelmessy, Vasváry Collection Newsletter (2006/2.) (http://www.sk-szeged.hu/szolgaltatas/vasvary/newsletter/06dec/figyelmessy.html) Beszedits, Stephen: Frederick Knefler: Hungarian Patriot and American General. (http://www. jewish-history.com/civilwar/knefler.html) Beszedits, Stephen: Some Notes on the Life and Career of Major-General Julius Stahel. Insignia No.1491 New York Commandery, (http://suvcw.org/mollus/art018.pdf) Bigelow, John, Jr.: The Campaign of Chancellorsville. Yale University Press, New Haven, 1910. Biographical Dictionary of Christian Missions. (Ed.: Gerald H. Anderson) McMillan Reference, New York, 1998. Blackwell, Samuel M., Jr.: In the First Line of Battle: The 12th Illinois Cavalry in the Civil War. Northern Illinois University Press, Dekalb, 2002. Bogáti, Péter: A Kossuth-emigráció, Magyarország 32 (1976) Bogáti, Péter: A mahagóni ember. Móra könyvkiadó, Budapest, 1986. Bogáti, Péter: Édes Pólim. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1979. Bogáti, Péter: Flamingók Új-Budán. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1979. Bogáti, Péter: Őrnagy úr, keressen magának ellenséget! Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1978. Bona, Gábor. Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. 3 kötet. Heraldika kiadó, Budapest, 1998. Bona, Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Zrínyi kiadó, Budapest, 1988. Bona, Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848–49. Heraldika Kiadó, Budapest, 2000.

354

Brian, Denis: Pulitzer: A Life. J. Wiley, New York, 2001. Briggs, John E.: The Enlistment of Iowa Troops During the Civil War, The Iowa Journal of History and Politics (1917/július) 323–392. Bright, Eric W.: ”Nothing to Fear from the Influence of Foreigners”: The Patriotism of Richmond’s German-Americans During the Civil War. [MA szakdolgozat] Virginia Polytechnic Institute and State University, 1999. Brockett, Livius Pierpont: The Camp, the Battlefield and the Hospital; Lights and Shadows of the Great Rebellion. New England Publishing Co., Boston, MA, 1866. Bromwell, William J.: History of the Immigration to the United States. Redfield, New York, 1856. Bruncken, Ernest: German Political Refugees in the US during the Period from 1815–60. Deutsch-Amerikanische Gesichtsblatter, Chicago, 1904. Burhop, Ray W.: The Twenty Fourth Illinois Infantry Regiment: The Story of a Civil War Regiment. Burhop Associates, Tampa, FL, 2003. Burton, William L.: Melting Pot Soldiers. Fordham University Press, New York, 1998. Calkin, Homer L.: Iowans in the State Department and in the Foreign Service, The Palimpsest, (1956/február) 65–116. Calkin, Homer L.: The Modern Ark: The Coming of the Foreigners, The Palimpsest (1962/ április) 149–199. Catalfamo, Catherine: The Thorny Rose: The Americanization of an Urban, Immigrant, Working Class Regiment in the Civil War. A Social History of the 39th New York Volunteer Infantry. [Ph. D. disszertáció] Faculty of the Graduate School of The University of Texas, 1989. augusztus Chaffin, Tom: Fatal Glory: Narciso Lopez and the Final Clandenstine U.S. War against Cuba. University Press of Virginia, Charlottesville, 1996. Chapin, Allene: Colonel Peter Paul Dobozy: Exile in the Ozarks, West Plains Gazette 21 (1983/ március-április) 36–40. Collections of the State Historical Society of Wisconsin. 14 Vols. The Society, Madison, WI, 1888–1931. Colletta, John P.: They Came in Ships. A Guide to Finding Your Immigrant Ancestor’s Arrival Record. Ancestry, Salt Lake City, UT, 2002. Connelley, William E.: Standard History of Kansas and Kansans. Lewis Publishing Co., Chicago, 1918. Collector’s Piece: Mihaloczy’s Letter to Lincoln, Chicago History (1949/autumn) 133–136. Come to Hamilton County, The Palimpsest (1934/aug.) 275–286. Cooling, Benjamin Franklin: Symbol, Sword and Shield. Defending Washington During the Civil War. Archon Books, Hamden, CN, 1975.

355

Csillag, András: A pétervári főkonzul, Magyar Nemzet, 1979. január 12. 9. Csillag, András: Az ‘új hírlapírás’ mestere: Emlékezés Pulitzer Józsefre, Kapu, (1997/6–7.) 101–104. Csillag, András: Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Czibula, Antal: A nagy diktátor: Az ügysegéd naplója. Szeged, 1928. Daniel, Larry J.: The Battle That Changed the Civil War: Shiloh. Simon and Schuster, New York, 1997. Daniell, L. E.: Types of Successful Men of Texas. Von Boeckmann, Austin, Texas, 1890. Davis, William Watson: The Civil War and Reconstruction in Florida. Columbia University, New York, 1913. Deák, István: The Lawful Revolution. Louis Kossuth and the Hungarians, 1848–1849. Columbia University Press, New York, 1979. Denney, Robert E.: Civil War Prisoners and Escapes. A Day-by-Day Chronicle. Sterling Publishing Co., New York, 1993. Dictionary of American Immigration History. (Ed.: Francesco Cordasco) The Scarecrow Press, Metucken, NJ, 1990. Dojcsák, Győző: A kanadai Esterházy története. Magvető Kiadó, Budapest, 1981. Dojcsák, Győző: Amerikai magyar történetek. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1985. Dorsheimer, William Edward: Frémont’s 100 Days in Missouri, Atlantic Monthly, (1862 Jan.– March.) (http://www.civilwarstlouis.com/history2/fremont100pt1.htm) Dunlevy, James A.and Henry A.Gemery: Economic Opportunities and the Responses of ‘Old’ and ‘New’ Migrants to the United States, Journal of Economic History (1978/Dec) 901–917. Dwight, Theodore: The Life of General Garibaldi. A.S. Barnes and Co., New York, 1877. Dyer, Frederick H.: A Compendium of the War of the Rebellion. Dyer Pub. Co., Des Moines, Iowa, 1908. Egan, Michael: The Flying, Gray-Haired Yank. Edgewood Publishing, Philadelphia, 1888. Egy magyar iparos Törökországban s Amerikában, Hazánk s a Külföld, 1867. április 4. 214– 216; 1867. április 11. 234–236; 1867. április 18. 247–251; 1867. április 25. 267–268. Eicher, John H. és David. J.: Civil War High Commands. Stanford University Press, Stanford, California, 2001. Ernst, Robert: Immigrant Life in New York City, 1825–1863. I.J. Friedman, Port Washington, NY, 1949. Estván, Béla: The Yankee Wounded, Skedaddle, 2004. március 3. 1–3. Estván, Mathilde: Harry Delaware or An American in Germany. Putnam and Sons, New York, 1872. Farkas, Zoltán: Hungarian City and County Names in the United States, Names (1971/Jun). 141–143.

356

Feleky, Károly: Világos után. Prágay János meghalt Kubáért, Világ, 1923. február 21. 3–4. Ferrie, Joseph P.: Yankeys Now: Immigrants in the Antebellum United States, 1840–60. Oxford University Press, New York, 1999. Ferrie, Joseph P.: Migration to the Frontier in Mid-Nineteenth Century America: A Re-examination of Turner’s Safety Valve. Kézirat: (http://eh.net/abstracts/archives.php?order=date&rev=) Forgáts, Béla: Rombauer Tivadar, az 1848–49. évi szabadságharc fegyvergyári igazgatója és a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Alapítója, Bányászati és Kohászati Lapok, 1940. június 1. 177–182. Fornet, Cornelius és Pragay, John: The Hungarian Revolution. Putnam, New York, 1850. Fornet, Kornél: Amerika rokonszenve a magyar szabadságharcz férfiai iránt, Történelmi Lapok, 1893. április 1. 68–69 és 1893. május 1. 91–92. Fornet Kornél, 1848-as őrnagy, amerikai ezredes élete – The Life of G.C. Fornet Colonel of Lincoln’s Army. Adatok az amerikai magyar emigráció életéhez. (Szerk.: Fornet László) Budapest, 1946. Fox, William F.: New York at Gettysburg. 2 Vols. J. B. Lyon and Co., Albany, NY, 1900. Franck, Irene M.: The German American Heritage. Facts on File, New York, 1989. Frank, Tibor: Ethnicity, Propaganda, Myth-Making. Studies on Hungarian Connections to Britain and America 1848–1945. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. Frank, Tibor: “Through the Looking Glass”: A Century of Self-Reflecting Hungarian Images of the United States (1834–1941) In: Multicultural Challenge in American Culture. (Szerk.: Vadon Lehel) EKTF, Eger, 1999. 21–36. Frank, Tibor: Marketing Hungary: Kossuth and the Politics of Propaganda. In: Lajos Kossuth Sent Word. (Szerk.: Péter László, Martyn Rady, Peter Sherwood) Hungarian Cultural Center, London, 2003. 221–249. Frank, Tibor: Marx egy anonim forrása. In: Frank, Tibor. Marx és Kossuth. Magvető Kiadó, Budapest, 1985. 107–127. Frank, Tibor: Waiting to Return: The Hungarian Exile Community in England, 1848–1867. In Exiles from European Revolutions: Refugees in Mid-Victorian England. (Szerk.: Sabine Freytag) Berghahn Books, New York, 2003. 121–134. Frazer, Robert W.: Maximilian’s Propaganda Activities in the United States, 1865–1866. Hispanic American Historical Review, 24. (1944/Febr) 4–29. Freitag, Sabine: Friedrich Hecker. Biographie eines Republikaners. Franz Steiner Verlag, Stuttgart, 1998. Fremont, Jessie Benton: The Story of the Guard: A Chronicle of the War. Ticknor and Fields, Boston, 1863.

357

Gál, István: Amerika képe Széchenyi írásaiban. Filológiai Közlöny, (1972/1–2.) 32–46. Galenson, David W. és Clayne L. Pope: Economic and Geographic Mobility on the Farming Frontier: Evidence from Appanoose County, Iowa, 1850–1870. Journal of Economic History, 49 (3), (1989) 635–55. Gellén, József: Colonel Prágay’s Unknow Letter to American Statesmen. Hungarian Studies in English, 11. (1977) 149–153. Gereben, István: Asbóth Sándor, nagyotmondó hős. Kapu, (1995/november) 83–84. Gibbs, Joseph: Three Years in the Bloody Eleventh. The Pennsylvania State University Press, University Park, Pa., 2002. Glatthaar, Joseph T.: Forged in Battle: The Civil War Alliance of Black Soldiers and White Officers. Meridian Books, New York, 1990. Gould, Benjamin A.: Investigations in the Military and Anthropological Statistics of American Soldiers. Pub. for U.S. Sanitary Commission, by Hurd and Houghton, New York, 1869. Gould, J. D.: European Inter-Continental Emigration. The Road Home: Return Migration from the U.S.A, The Journal of European Economic History, (1980/spring) 44–111. Gracza, Rezsoe és Margaret: The Hungarians in America. Lerner Publications Co., Minneapolis, 1969. Green, Nancy L.: The Comparative Method and Poststructural Structuralism – New Perspectives for Migration Studies, Journal of American Ethnic History, (1994/summer) 3–22. Grimsley, Mark: The Social Dimensions of the U.S. Civil War. The Newsletter of Foreign Policy Research Institute, 12. Vol. 13. (2007/Jun) (http://www.fpri.org/footnotes/1213.200706.grimsley.socialdimensionscivilwar.html) Guide to Genealogical Research in the National Archives. National Archives Trust Fund Board, Washington, D.C., 1985. Hajnal, István: A Kossuth-Emigráció Törökországban. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1927. Halász, Imre: Magyarok az amerikai szabadságharcban. Nyugat, (1914/2.) Hale, Laura Virginia: Four Valiant Years in the Lower Shenandoah Valley, 1861–65. Shenandoah Publishing House, Strasbourg, VA, 1968. Hardwick, Kevin R.: „Your Old Father Abe Lincoln is Dead and Damned”: Black Soldiers and the Memphis Race Riots of 1866. Journal of Social History, (1993/autumn) 109–128. Heitman, Francis B.: Historical Register and Dictionary of the United States Army, 1789–1903. 2 Vols. Government Printing Office, Washington, D.C., 1903. Hennessy, John J.: Return to Bull Run. The Campaign and Battle of Second Manassas. Simon and Schuster, New York, 1993.

358

Hermann, Róbert: Görgei emlékiratai és a Kossuth-emigráció. Aetas, (1996/2–3.) 40–66. Herringshaw’s Encyclopedia of American Biography in the Nineteenth Century. American Publishers’ Association, Chicago, IL, 1902. Hicken, Victor: Illinois in the Civil War. University of Illinois Press, Chicago, 1991. Massachusetts in the Army and Navy During the War of 1861–1865. (Szerk.: T. W. Higginson) 2 Vol. Wright and Potter, Boston, 1896. Hirsch, Marla: Indiana’s Great Jewish Civil War General: Gen. Frederick Knefler. (April 12, 1834- June 14, 1901) Kézirat. Historical Statistics of the States of the United States. Two Centuries of the Census, 1790-1990. (Szerk.: Donald B. Dodd.) Greenwood Press, Westport, Conn., 1993. Historical Statistics of the United States. Colonial Times to 1970. US Bureau of the Census,Washington, D.C., 1975. History of Chicago. (Ed.: John Moses és Joseph Kirkland) 2 Vols. Munsell and Co., Chicago, 1895. History of Greene County, Missouri. (Szerk: R. I. Holcombe) Western historical Company, St. Louis, 1883. Howell, J. M és H. C. Smith: History of Decatur County, Iowa. S. J. Clarke Publishing Company, Chicago, 1915. Hume, Edgar Erskine: Ornithologists of the United States Army Medical Corps. The John Hopkins Press, Baltimore, 1942. Immigrant Voices: New Lives in America, 1773–1986. (Ed.: Thomas Dublin) University of Illinois Press, Urbana, 1993. Immortal Captives. The Story of 600 Confederate Officers. (Ed.: Mauriel P. Joslyn) White Mane Publishing Co., Shippensburg, PA, 1996. Jánossy Dénes: A Kossuth emigráció Angliában és Amerikában, 1851–1852. 2 köt. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1940. Jánossy, Dénes: Die Ungarische Emigration und der Krieg im Orient. Ostmitteleuropäische Bibliothek, Budapest, 1939. Japan Opened. Compiled Chiefly from the Narrative of the American Expedition to Japan in the Years 1852/53/54. The Religious Tract Society, London, 1861. Jeffrey, William H.: Richmond Prisons, 1861–62. The Republican Press, St. Johnbury, 1893. Johns, George S.: Joseph Pulitzer, Missouri Historical Review, (1930–31/5.) 201–206. Johnston, William Preston: Zagonyi’s Charge with Fremont’s Body-Guard – A Picturesque Fol-de-rol. Southern Historical Society Papers, III. 195–196. Jones, Virgil Carrington: Ranger Mosby. EPM Publications, McLean, Va, 1972. Journal of the Congress of the Confederate States of America, 1861–65. US Serial Set, Numbers 4610 to 4616. Washington Government, 1904–05.

359

Julian Kune and the Chicago Historical Society, Chicago History. (1949/spring) 83–87. Kacziány, Géza: A magyar mémoire irodalom 1848-tól 1914-ig. Lantos, Budapest, 1917. Karamanski, Theorore J.: Civilians, Soldiers and the Sack of Athens, Alabama. Illinois History Teacher, 4.2. (1997) 48–55. Kászonyi, Dániel: Magyarhon négy korszaka. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1977. Katona, Anna: Hungarian Travelogues on Pre-Civil War America. Hungarian Studies in English, (1971) 51–94. Katona, Anna: Nineteenth-Century Hungarian Travelogues on the Post-Civil War U.S. Hungarian Studies in English, (1973) 35–52. Kaufmann, Wilhelm: Die Deutschen im Amerikanischen Bürgerkriege. R. Oldenburg, München and Berlin, 1911. Kaufman, Will: The Civil War in American Culture. Edinburgh University Press, Edinburgh, 2006. Kempelen, Béla: Magyar nemes családok. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1911. Kende, Géza: Magyarok Amerikában: Az amerikai magyarság története, 1583–1926. Szabadság, Cleveland, 1926. Kerr, George H.: Okinawa. The History of an Island People. Tuttle Publishing, Boston, 2000. Kirk, John Foster: A Supplement to Allibone’s Critical Dictionary of English Literature. 1. kötet. Lippincott and Co., Philadelphia, 1891. Kirkland, Frazar: The Pictorial Book of Anecdotes and Incidents of the War of the Rebellion. Hartford Publishing Co., Hartford, CN, 1866. Komjáthy, Anthony Tihamer: A Thousand Years of the Hungarian Art of War. Rákóczi Foundation,Toronto, CA, 1982. Komlós, John H.: Louis Kossuth in America, 1851–1852. East European Institute, Buffalo, N.Y., 1973. Konnyu, Leslie: Bettelheim, 1811–70. Trailblazer of Western Civilization. American Hungarian Review, Kansas, 1989. Konnyu, Leslie: Eagles of Two Continents. The American Hungarian Review, 3. (1963/Jul.) Konnyu, Leslie: John Xantus, Hungarian Geographer in America (1851–64) American Hungarian Publisher, Köln, 1965. Kórász, Mária: Az amerikai magyar történetírás kezdetei: Rácz Rónay Károly levelei. Aetas, (1996/1) 119–138. Kozlay, Janet: The Writings of Eugene Kozlay: 19th-Century Hungarian Émigré, Vasváry Collection Newsletter, 29. (2003/1.) (http://www.sk-szeged.hu/szolgaltatas/vasvary/newsletter603jun/kozlay.html) Kretzoi, Miklósné: Az amerikai polgárháború a magyar sajtóban 1861–65 között. Századok, (1974/3) 680–698.

360

Krick, Robert E. L.: Staff Officers in Gray. The University of North Carolina Press, Chapel Hill, 2003. Krick, Robert K.: Conquering the Valley: Stonewall Jackson at Port Republic. William Morrow and Co., New York, 1996. Kunz, Egon: Magyarok Ausztráliában. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1997. L. Gál Éva: Újházi László. A szabadságharc utolsó kormánybiztosa. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. László-Bencsik, Sándor: Nagy magyarok idegenben. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1971. Lengyel, Emil: Americans from Hungary. Lippincott Company, New York, 1948. Lévai, Csaba: Bölöni Farkas Sándor koncepciója a nemzetről és a nemzeti nyelvről. Debreceni Szemle, (1996/2.) 195–201. Lewis, Virgil A: The Soldiery of West Virginia. Genealogical Publishing Co., Baltimore, 1967. Life of Gen. Narciso Lopez by a Filibustero. Dewitt and Davenport, New York, 1851. Linder, Bill R.: How To Trace Your Family History: A Basic Guide to Genealogy. Everest House, New York, 1980. List of Synonyms of Organizations in the Volunteer Service of the United States During the Years 1861, 62,63,64 and 65. Government Printing Office, Washington, D.C., 1885. Loeffler, Michael: Preussens und Sachsens Bezeihungen zu den USA Waehrends des Sessessionskrieges, 1860-65. Free University, Berlin, 1999. Longacre, Edward G.: The Cavalry at Gettysburg. Associated University Presses, London, 1986. Longacre, Edward G.: Lincoln’s Cavalrymen. A History of the Mounted Forces of the Army of the Potomac. Stackpole Books, Mechanicsburg, Pa., 2000. Lonn, Ella: Foreigners in the Confederacy. The University of North Carolina Press, Chapel Hill, 1940. Lonn, Ella: Foreigners in the Union Army and Navy. Louisiana State University Press, Baton Rouge, 1951. Lowenthal, David: George Perkins Marsh. Prophet of Conservation. University of Washington Press, Seattle, 2000. Lugosi Döme: Szeged hős fiai az USA szabadságharcában. Szegedi Új Nemzedék Lapvállalat Rt. nyomása és kiadása, Szeged, 1939. Lukács, Lajos: A missouri hadműveletek magyar vonatkozásai. Frémont tábornok és a magyar emigránsok 1861–62-ben. Hadtörténelmi Közlemények, (1994/1.) 76–90. Lukács, Lajos: A magyar Garibaldisták útja. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. Lukács, Lajos: A magyar politikai emigráció 1849–1867. Kossuth könyvkiadó, Budapest, 1984. Lukács, Lajos: Az olaszországi Magyar Légió története es anyakönyvei, 1860–67. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986.

361

Luvaas, Jany: The Military Legacy of the Civil War. The European Inheritance. The University of Chicago Press, Chicago, IL, 1959. Magyar Emigráns Irodalom Lexikona. (Szerk.: Nagy Csaba) Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1990–1992. Magyar írók élete es munkái. (Szerk.: Gulyás Pál) Magyar könyvtárosok és levéltárosok Egyesülete, Budapest, 1941. Magyar utazók lexikona. (Szerk.: Balázs Dénes) Panoráma, Budapest, 1993. Mahin, Dean B.: The Blessed Place of Freedom: Europeans in Civil War America. Brassey’s Inc.,Washington, D.C., 2002. Márki, Sándor: Amerika s a magyarság. Földrajzi Közlemények, (1893/március) 49–94. Marraro, Howard R: Lincoln’s Italian Volunteers from New York. In: New York History, 24. kötet, (1943/Jan) 56–67. Martin, Samuel J.: „Kill-Cavalry” – Sherman’s Merchant of Terror. Associated University Presses, London, 1996. Mayer, Marie E.: Nicholas Fejervary. The Palimpsest, (1928/június) 189–198. McDonough, James Lee: Shiloh – in Hell Before Night. The University of Tennessee Press, Knoxville, 1977. McElroy, John: The Struggle for Missouri. The National Tribune Co., Washington, D.C., 1909. McGinty, Brian: Strong Wine: The Life and Legend of Agoston Haraszthy. Stanford University Press, Stanford, 1998. McGuire, James P.: The Hungarian Texans. The University of Texas, San Antonio, 1993. McPherson, James M.: For Cause and Comrades: Why Men Fought in the Civil War. Oxford University Press, New York, 1997. McPherson, James P.: Ordeal by Fire: The Civil War and Reconstruction. McGraw and Hill, New York, 1982. Medical and Surgical History of the Civil War. Broadfoot Publishing Co., Wilmington, N.C., 1991. Merényi, Gábor: A springfieldi halálroham. Honismeret, (1986/6.) 44–45. Merényi-Metzger, Gábor: Családtörténeti és életrajzi adatok Zágonyi Károlyról. Korunk, (2003/április) Merényi-Metzger, Gábor: Egy vers az amerikai polgárháborúból. Korunk, (2001/szeptember) Merril, Catharine: The Soldier of Indiana in the War for the Union. Merril and Co., Indianapolis, 1869. Mészáros, Erzsébet: Modesty and Wordly Wisdom: George Washington in Hungarian Periodicals between 1776 and 1840. In: Americana and Hungarica. (Ed.: Charlotte Kretzoi) Department of English, L. Eötvös University, Budapest, 1989. 19–28.

362

Mikár, Zsigmond: Honvéd Schematismus, vagyis az 1848/49-ki honvédseregből 1868-ban még életben volt főtiszteknek névkönyve. Pest, 1869. Miller, Robert E.: Zagonyi. Missouri Historical Review, 76, (1982/Jan) 174–192. Mitchell, Joseph B.: The Badge of Gallantry. Macmillan, New York, 1968. Mitták, Ferenc.: Hadvezérek, hősök, katonák a magyar történelemben. Tóth Kiadó, Debrecen, 1998. Mocsány, Sándor: In Memory of János Xantus. Hungarian Academy of Sciences, (1899/9.) 234–235. Monaghan, Jay: Civil War on the Western Border. 1854–1865. Little and Brown Co., Boston, 1955. Moser, Arthur Paul: Directory of Towns, Villages and Hamlets, Past and Present, of Butler County, Missouri. S.I., 1975. Nadel, Stanley: Little Germany: Ethnicity, Religion, and Class in New York City, 1845–80. University of Illinois Press, Urbana, 1990. Nagy, Miklós Mihály: Magyar hadiutazók. Kornétás Kiadó, Budapest, 2001. Norton, Wilbur: Centennial History of Madison County, Illinois and Its People, 1812–1912. Higginson Book Co., Salem, MA, 1998. Öfele, Martin: German-Speaking Officers in the U.S. Colored Troops, 1863–1867. University Press of Florida, Gainesville, FL, 2004. Papp, Susan M.: Hungarian Americans and their Communities in Cleveland. E-Könyv. Paraguay and the Present War, The North American Review 225. (1869/Oct.) 531–532. Patriot Finally Comes Home: Hungarian Hero of Civil War is Buried in Arlington. Washington Post, 1990. október 24. Peterson, Robert L. és Hudson, John A.: Foreign Recruitment for Union Forces. Civil War History, 7. (1961) 176–189. Phisterer, F.: New York in the War of the Rebellion. Lyon, 1912. Pivány, Eugene: Hungarians in the American Civil War. Dongó, Cleveland, 1913. Pivány, Eugene: Magyar–amerikai történelmi kapcsolatok. A Columbus előtti időktől az amerikai polgárháború befejezéséig. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1926. Pivány, Eugene: Sólyom C. Lajos emléke, 1836–1913. Budapesti Hírlap, 1914. április 8. Pogány, András H.: Béla Estván: Hungarian Cavalry Colonel in the Confederate Army. The Kossuth Foundation Inc., New York, 1961. Pulszky, Francis és Theresa: White, Red and Black. Sketches of American Society in the US. 2 kötet. Redfield, New York, 1853. Puskás, Julianna: Hungarian Overseas Migration: A Microanalysis. In: A Century of European Migrations, 1830–1930. (Szerk.: Rudolph J. Vecoli és Suzanne M. Sinke) University of Illinois Press, Urbana, 1991. 221–239.

363

Puskás, Julianna: From Hungary to the United States, 1880–1940. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. Puskás, Julianna: Kivándorló Magyarok az Egyesült Államokban, 1880–1940. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. Puskás, Julianna: Ties that Bind Ties that Divide. Holmes and Meier, New York, 2000. Rácz Rónay Károly: Az amerikai magyar telepek története II. St. Louis. Külföldi Magyarság, (1922/6) 2. Rácz Rónay Károly: Az amerikai magyar telepek története III. New Orleans. Külföldi Magyarság, (1922/7.) 2. Rácz Rónay Károly: Az amerikai magyar telepek története IV. New Buda. Külföldi Magyarság, (1922/8.) 8–9. Rácz Rónay Károly: Az amerikai magyar telepek története IX. Bridgeport. Külföldi Magyarság, (1922/19.) 2. Rácz Rónay Károly: Az amerikai magyar telepek története V. Philadelphia. Külföldi Magyarság, (1922/10.) 2. Rácz Rónay Károly: Az amerikai magyar telepek története VI. Haraszthyfalva. Külföldi Magyarság, (1922/11.) 2. Rácz Rónay Károly: Az amerikai magyar telepek története VII. Chicago. Külföldi Magyarság, (1922/13.) 2. Rácz Rónay Károly: Az amerikai magyar telepek története VIII. Az első külföldi magyar dalárda. Külföldi Magyarság, (1922/14.) 2. Rácz Rónay Károly: Az amerikai magyar telepek története. X. Cleveland. Külföldi Magyarság, (1923/2.) 2. Rácz Rónay Károly: Az amerikai magyarság bölcsőkora I. A New York-i magyar telep. Külföldi Magyarság, (1921/15.) 2–3. Rácz, István: Attempts to Curb Hungarian Emigration to the United States Before 1914. Hungarian Studies in English, 7. (1973) 5–33. Rácz, István: Emigration from Hungary to the U.S.A. Magyar Történeti Tanulmányok, 10. (1973) 117–154. Redkey, Edwin S. (szerk.): A Grand Army of Black Man. Cambridge University Press, New York, 1992. Reid, Whitelaw: Ohio in the War. Moore, Wilstach and Baldwin, Cincinnati, Ohio, 1868. Robertson, James I.: Soldiers Blue and Gray. University of S.C. Press, Columbia, S.C., 1988. Rolle, Andrew: John Charles Frémont: Character as Destiny. University of Oklahoma Press, Norman, 1991. Rombauer, Robert J.: The Contest. A Military Treatise. St. Louis, MO, 1863.

364

Rombauer, Robert J.: The Union Cause in St. Louis in 1861: An Historical Sketch. Press of Nixon-Jones Print. Co., St. Louis, 1909. Rombauerné, Hogel Emília: Egy magyar nő élete az emigrációban. Budapesti Szemle, (1913) 286–298. Rosengarten, Joseph George: The German Soldier in the Wars of the United States. Lippincott, Philadelphia, 1890. Sajti, Károly: Zágonyi Károly. Új Tükör, 1989. július 23. Sandburg, Carl: Abraham Lincoln. Haircourt, Brace and Co., New York, 1954. Schantz, Hans Gregory: John Charles Frémont: Explorer, Politician, Man of Principle. Reality Magazine, 9. (1993/May) 6–10. Schuricht, Herrmann: History of the German Element in Virginia. Theo. Kroh & Sons, printers, Baltimore, 1898–1900. Schuyler, Hamilton: The Roeblings: A Century of Engineers, Bridge Builders and Industrialists. The Story of Three Generations of an Illustrious Family, 1831–1931. AMS Press, New York, 1972. Sears, Stephen W.: George B. McClellan. The Young Napoleon. Ticknor and Fields, New York, 1988. Shea, William L. és Earl, J. Hess: Pea Ridge: Civil War Campaign in the West. The University of North Carolina Press, Chapel Hill, 1992. Singleton, Robert: William Gilmore Simms, Woodlands, and the Freedmen’s Bureau. Mississippi Quarterly, (1996/winter) 19–37. Sisa, Stephen: America’s Amazing Hungarians. Szerző kiadása, Huddleston, Va., 1987. Smith, William E.: The Blairs and Fremont. Missouri Historical Review, 23, (1928–1929) 217– 226. Souders, D.A.: The Magyars in America. George H. Doran Co., New York, 1969. Spencer, James (szerk.): Civil War Generals. Categorical Listings and a Biographical Directory. Greenwood Press, New York, 1986. Starr, Stephen Z.: Cold Steel: The Saber and the Union Cavalry. Civil War History, 11. (1965) 142–159. Stephen Beszedits: The Life and Times of Charles Vidor. Kézirat. Supka, Géza: Pomutz Gyuri, az amerikai polgárháború magyar generálisa. Magyar Hírlap, 1934. december 2. Sword, Wiley: Shiloh: Bloody April. William Morrow and Co., New York, 1974. Szabad, Emeric: Hungary Past and Present: Embracing its History from the Magyar Conquest to the Present Times. A.&C. Black, Edinburgh, 1854. Szabad, Emeric: L’Europe avant et aprés la Paix de Villafranca. Torinó, 1859.

365

Szabad, Emeric: The State Policy of Modern Europe, from the Beginning of the Sixteenth Century to the Present Time. Longman, Brown, Green, Longmand and Roberts, 1857. Szabad, György: Kossuth and the Political System of the United States of America. Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 106, (1975) 5–31. Szeplaki, Joseph (szerk.): The Hungarians in America, 1583–1974. Oceana Publications, Dobbs Ferry, NY, 1975. Szinnyei, József: Magyar Írók élete és munkái. Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, Budapest, 1891–1914. Szucs, Loretto Dennis és Sandra Hargreaves (szerk.): Research in Directories. The Guidebook of American Genealogy. Salt Lake City, UT, 1997. Szuhay-Havas, Ervin: Kék-szürke tragédia. Gondolat Kiadó, Budapest, 1966. Taba, Stephen: Hungarian Pioneers in America. The Hungarian Quarterly, 7, (1941/spring) 47–55. Tabori, Paul: The Anatomy of Exile. Harrap, London, 1972. Tap, Bruce: Over Lincoln’s Shoulder. The Committee on the Conduct of the War. University Press, Kansas, 1998. Tar József: Lincoln magyar tábornoka. Hévíz, 1998. Taylor, Philip: The Distant Magnet: European Emigration to the USA. Harper and Row, New York, 1971. Temple, Brian: The Union Prison at Fort Delaware. McFarland and Co., Jefferson, NC, 2002. The History of Jefferson County, Iowa, 1879. Western Historical Company, Chicago, 1879. The United States &Hungary: Paths of Diplomacy, 1848–2006. U.S. Department of State, Washington, D.C., 2006. The War in the West. Milwood, New York, 1977. Third Reunion of the Society of the Army of the Cumberland. Robert Clarke and Co., Cincinnati, 1870. Thomas, William G. és Alice E. Carter (szerk.): The Civil War on the Web. SR Books, Wilmington, DE, 2001. Treichel, Charles: Major Zagoni’s Horse Guard. In Personal Recollections of the War of the Rebellion. NY Military Order of the Loyal Legion, 3. kötet, New York, 1907. 240–246. Truitt, Cyrus R.: History of Novinger, Mo. Novinger: Missouri, 1972. Urbán, Aladár: A Lesson for the Old Continent: The Image of America in the Hungarian Revolution of 1848/49. The New Hungarian Quarterly, 17, (1976) 85–96. Urbán Aladár: Széchenyi és a reformkor Amerika-képe. In: Orosz István, Pölöskei Ferenc, Dobszay Tamás (szerk.): Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. Tanulmányok Szabad György 70. születésnapjára. Korona, Budapest, 1994. 119–127.

366

Várdy, Béla és Várdy Huszár Ágnes: Újvilági küzdelmek. Az amerikai magyarság élete és az óhaza. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2005. Várdy, Stephen Béla: Az első magyar újság és újságszerkesztő Amerikában. Debreceni Szemle, (1999/4.) 511–515. Várdy, Stephen Béla: Magyarok az Újvilágban. Az Észak-amerikai Magyarság Rendhagyó Története. Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 2000. Várdy, Stephen Béla: The Hungarian Americans. Twayne Publishers, Boston, 1985. Várdy, Stephen Béla: A magyar Száműzöttek Lapja: Az első amerikai-magyar újság megszületése. Amerikai Magyar Népszava/Szabadság, 1999. április 2. 15–16. Vári, András: Fenyegetések földje. Amerika a 19. század második felében – magyar szemmel. Korall, (2006/november) 153–184. Vasváry, Edmund: Lincoln and the Hungarians. William Penn Fraternal Association, Pittsburgh, PA, 1963–1964. Vasváry, Edmund: Lincoln’s Hungarian Heroes. The Participation of Hungarians in the Civil War, 1861–65. Washington, D.C., 1939. Vasváry, Edmund: Magyar Amerika. Somogyi Könyvtár, Szeged, 1988. Vecoli, Rudolph J.: Contadini in Chicago: A Critique of the ‚Uprooted. Journal of American History, 51. 3. (1964/december) 404–416. Vecoli, Rudolph J.és Suzanne M. Sinke (szerk.): A Century of European Migrations, 1830-1930. University of Illinois Press, Urbana, 1991. Vida, István Kornél: Abraham Lincoln és az Unió tábornokainak viszonya az észak-amerikai polgárháborúban. Hadtörténelmi Közlemények, (2002/1.) 111–139. Vida, István Kornél: All Quiet for Forty Years: The Hungarian Participation in the American Civil War. A Historiographical Essay. In: Lévai Csaba (szerk.): Europe and the World in European Historiography. Pisa University Press, Pisa, 2006. 231–241. Vida, István Kornél: International Fraud or Southern Hero?: Col. Estván Béla, Hungarian (?) Cavalry Officer in the Confederate Army. In: Vasváry Collection Newsletter, (2007/2.) Interneten: http://www.sk-szeged.hu/szolgaltatas/vasvary/newsletter/07dec/estvan.html. Vida, István Kornél: Két nemzet határán: a Kossuth-emigráció és az állampolgárság amerikai megítélése a XIX. század derekán. In: Bodnár, Erzsébet és Demeter Gábor (szerk.): Nemzet és Állam a XIX–XX. században. Debrecen, 2006. Vida, István Kornél: The Concept of Citizenship and the Hungarian Immigrants in the United States in the 1850’s: A Case Study. In: Ellis, S.G., Hálfdanarson, G., and A. K. Isaacs (szerk.) Citizenship in Historical Perspective. Pisa University Press, Pisa, 2006. 227–236. Vida, István Kornél: Doing Away with Myths: A New Look at the Participation of Hungarians in the American Civil War. OTDK pályadolgozat. Debrecen, 2001.

367

Vida, István Kornél: Magyar katonák a Konföderáció hadseregében. Estván Béla szélhámos pályafutása. In: Frank Tibor (szerk.): Gyarmatokból Impérium: Magyar kutatók tanulmányai az amerikai történelemről. Gondolat Kiadó, Budapest, 2007. 72–87. Wadgymar, Arthur: Trichina spiralis, and its origin and development in muscle, and the disease trichinosis. St. Louis Medical Reporter, (1866-67/1.) 97–109. Warner, Ezra J.: Generals in Blue. Louisiana University Press, 1964. Warring, G. E.: The Garibaldi Guard. Liber Scriptorum, New York, 1893. Wasserman, Fred.: Ellis Island. An Illustrated History of the Immigrant Experience. MacMillan, New York, 1991. Watts, Dale E.: How Blooody Was Bleeding Kansas?: Political Killings in Kansas Territory. A Journal of the Central Plains, 18, (1995/nyár) 116–129. Welsh, Jack D., M.D.: Medical Histories of Union Generals. The Kent University Press, Kent, OH, 1996. Whitelaw, Nancy: Joseph Pulitzer and the New York World. Morgan Reynolds, Greenboro, N.C., 2000. Wilson, Lillian May: Some Hungarian Patriots in Iowa. The Iowa Journal of History and Politics, (1913/október) 479–516. Wittke, Carl: Lincoln’s Hungarian Heroes. The Mississippi Historical Review, 26. (1939. június–1940. március) 422. Wittke, Carl: Refugees of Revolution. The German Forty-Eighters in America. University of Pennsylvania Press, Philadelphia, PA, 1952. Wolf, Simon: The American Jew as Patriot, Soldier and Citizen. Gregg Press, Boston, 1972. Wurzbach, Constant von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich : Enthaltend die Lebensskizzen der denkwürdigen Personen, welche 1750 bis 1850 im Kaiserstaate und in seinen Kronländern gesetzt haben. Univ-Buchdruckerei [etc.], Vienna, 1856–91. Xantus, John: Travels in Southern California. Wayne State University Press, Detroit, 1976. Yandoh, Judy: Taking off the Kid Gloves. America’s Civil War, (1992/march) 46–53. Závodszky, Géza: Az Amerika-motívum és a polgárosodó Magyarország: A kezdetektől 1848-ig. Korona Kiadó, Budapest, 1997. Zenei Lexikon. (Szerk.: Szabolcsi Bence és Tóth Aladár.) Zenemű Kiadó, Budapest, 1965. Zeyk Albert József, Vasárnapi Újság, 1885. július 19. 461–462. Zucker, A. E.: The Forty-Eighters: Political Refugees of the German Revolution of 1848. Columbia University Press, New York, 1950.

368

NÉVMUTATÓ

Ács Gedeon 43, 49, 50, 62, 64, 74, 206 Ács Tivadar 16, 74, 75, 91, 93, 107, 141, 223, 254, 323 Adams, Charles H. 173 Adler Adolf 85, 86, 112, 197–199 Albert Anselm 104, 106, 200–201, 222 Arroyo, Luis de 153–155 Asbóth Sándor 43, 49, 75, 76, 80, 103, 106, 113, 114–118, 138–139, 168, 172, 173, 182, 183, 185–186, 192–193, 205, 293, 296, Baróthy Károly 201–202 Beecher, James C. 168 Békés Pál 195 Bem Józef 126, 200, 201, 222, 240, 318, 325 Bennett, James Gordon 153 Beöthy Ödön 58 Beszedits, Stephen 103, 194, 288, 301 Bettelheim Bernát 193, 202–204 Blair, Frank 134 Blenker, Louis 100, 120

Bódy Gábor 196 Bogáti Péter 195 Boker, George H. 133 Bona Gábor 214, 235, 245, 250, 254, 267, 272 Borg, Louis 154 Botsay Sándor 204 Bölöni Farkas Sándor 26, 27, 162 Brace, Charles Loring 34, 65 Brown, John 13 Buchanan, James 13, 102 Catalfamo, Catherine 215, 219 Chambrun, Adolphe 79 Chesnut, Mary Boykin Miller 80 Clarke, Henry Toole 150 Clay, Cassius Marcellus 156 Clay, Henry 12 Congdon, James A. 134 Coulter, Merton E. 142–143 Curtis, Samuel R. 103 Czapkay Lajos 188

369

Cserépy István 55 Csermelyi József 176, 179, 204 Damburghy Ede 229 Damjanich János 277 Dancs Lajos 31, 38, 42, 48, 50, 137, 235, 245 Davis, Jefferson 14, 78, 84, 86, 87, 144, 147–149 Davis, William Watson 116 Debreczeni Ignác 184, 205–206 Degollado, Mariano 154 Doane, Sidney A. 63 Dobozy Imre 211 Dobozy Péter Pál 173, 190, 211–212 Douglass, Frederick 11 Duff, James 88 Dunka Miklós 82, 181, 212–213, 306 Éber Nándor 82 Ely, Alfred 199 Emerson, Ralph Waldo 136 Emich Gusztáv 118 Estván Béla (Heinrich, Peter) 38, 84, 86, 87, 112, 141–159, 194, 219 Fejérváry Miklós 182, 190, 221, 278, Fekete Sándor 219–220 Ferrie, Joseph P. 68 Fiala János 44, 104, 106, 222–223 Figyelmessy Fülöp 29, 82, 183, 186, 212, 213, 223–227, 306 Finta János 227–228 Fish, Hamilton 35 Fornet Kornél 26, 28 , 184, 228–230 Frazer, Robert W. 85, 154 Frémont, John Charles 13, 81, 83, 101–106, 115, 120, 128, 132, 134, 136, 181, 200, 213, 222, 229, 327 Fröhlich, Louis 149–151

Gál Sándor 230–231 Galenson, David W. 71 Gállfy (Gállik) András 231–232 Garibaldi, Giuseppe 173, 197 Garrison, William Lloyd 11, 36, 37 Genin, John N. 250 Gerster Antal 44, 101, 232–233 Gordon, Henford Lennox 126 Gorszky Xavér 50 Görgei Artúr 121 Grant, Ulysses S. 105, 181, 239, 328 Gray, Davis 117 Grechenek György 182, 233–234 Greeley, Horace 155 Grossinger Károly 235–236, 268 Guyon Richárd 119 Gy. Károly 25 Hajnik Pál 38 Halmy János Rudolf 241 Hamilton, Alexander 121 Hammond, William Alexander 332 Haraszthy Ágoston 27, 236, 237 Haraszthy Géza 236–237 Harris, William 85 Hays, Alexander 123 Hearst, William Randolph 285 Hecker, Friedrich 108, 259–260 Hillebrandt Hugó 99, 188, 238–239 Hollán Hugó 182, 240–241 Hunter, David 123 I. Miksa császár 152, 154, 156 Ihász Dániel 234, 335 III. Napóleon 152 Jackson, Claiborne F. 102 Jekelfalussy Sándor 241 Johnson, Andrew 100, 124, 153, 188, 239, 282

370

Johnston, William Preston 135 Kaiser Ferenc 165 Kalapsza János 48, 127, 234, Kappner Ignác 175–176, 242–245 Kászonyi Dániel 62, 224, 270 Kelemen Attila 76, 252 Keményffy József 184, 245 Kende Géza 51 Kinizsi István 43, 48, 127, 234, 268 Kiss Antal 246 Kiss Miklós 30 Klapka György 53, 82 Klauzál Gábor 289 Knapp, Shepherd 53 Knefler Frigyes 109, 183, 191, 246–250 Komjáthy Tihamér Antal 98 Kornis Károly 50 Korponay Gábor 182, 206–207 Korponay István 182, 208 Kossuth Lajos 9, 30, 34, 35, 36, 49, 54, 63, 73, 210, 227, 234, 275, 327 Koszta Márton 194 Kovács Gusztáv 108, 252–254, 270 Kovács István 100, 250–252 Kozlay Jenő 32, 83, 100, 166–168, 183, 251–252, 324 Kozlay, Janet 83, 166 Kuné Gyula 52, 107, 108, 195, 257–260, 270 Láng Henrik 260–261 Langenfeld Ferenc 261 Langer Ignác 261–263 László Károly 44, 127, 234, 243, 267 Lederer Emánuel 263–264 Lee, Robert E. 92, 149, 181 Lengyel Emil 74

Lincoln, Abraham 13,14, 36, 74, 78, 103, 107, 108, 122, 123, 138, 169, 218, 258, 259, 270, 284, 320 Liszt Ferenc 309 Longfellow, Samuel W. 258 Longstreet, James 147 Lonn, Ella 14, 84, 146, 150 Lopez, Narciso 176, 286, Lukács Sándor 39 Lülley Emánuel 76, 264–265 Lülley Károly 264 Lyon, Nathaniel 102, 128 Madarász József 33,77, 163 Mahin, Dean B. 14, 91, Majthényi József 39, 43, 60 Majthényi Tivadar 185, 265–266 Makk József 295 Mándy Károly 183, 272–274 Márki Sándor 137 McClellan, George B. 82, 107, 121, 142, 145, 327 McGuire, James 334 McPherson, James M. 89–90 Menyhárt János 267 Mészáros Imre 268–269 Mészáros Lázár 43, 51, 229, Mihalóczy Géza 107, 182, 259, 269–272 Miller, Robert E. 135 Molitor Géza 229 Monaghan, Jay 129 Mosby, John Singleton 122, 125 Nagy Sándor 274 Németh József 275–276 Nevins, Alan 103 Olmsted, Frederick Law 44, 115 Öfele, Martin 168, 242, 335

371

Perczel Miklós 73, 108, 184, 276–279, 304 Perczel Mór 184, 200, 276 Petőfi Sándor 119 Pivány Jenő 14, 75, 91, 93, 113, 114, 141, 162 Pleasonton, Alfred 122 Pogány H. András 142, 143 Pomutz György 186, 193, 279–282 Pope, Clayne L. 71 Pope, John 103 Pozsonyi József 301 Prágay János 28, 228, 286 Princz Gáspárné 25 Pulitzer József 29, 83, 97, 190, 245, 260, 282–286 Pulszky Ferenc 42, 187, 260, 291, Rácz-Rónay Károly 58, 137 Radnich Imre 108, 184, 286–287 Radnich István 108, 288–289 Roebling, John Augustus 44, 232 Rombauer Raphael 101, 105, 190, 293–294 Rombauer Róbert 101, 190, 194, 291–292 Rombauer Roderick 61, 101, 190, 289–291 Rombauer Roland 101, 293 Roosevelt, Franklin Delano 192 Rózsafy Mátyás 294–296 Russell, William Howard 87, 327 Ruttkay Albert 77, 116, 178, 179, 296–297 Sárpy György 225 Schoepf, Albin 183, 297–300 Schofield, John 240–241 Schoney Lázár 189 Schoolcraft, Henry Rowe 264–265 Schöney Lázár 300–301 Schuricht, Hermann 145, 146, 151 Schurz, Karl 78 Schweiger, Amanda 127, 137

Scott, Winfield 298 Semmelweis Ignác 313 Semsey Károly 301–303 Seward, William Henry 37, 186, 210 Sherman, William Tecumseh 85 Sigel, Franz 78, 122, 123, 124 Sólyom Lajos 190, 303–304 Spelletich István 304–305 Stahel, Julius H. 78, 100, 113, 118–125, 138– 139, 183, 185–186, 192, 226, 305 Stanton, Edwin M. 78 Stowe, Harriet Beecher 11, 164 Sturgis, Samuel D. 103 Szabad Imre 80, 87, 194, 251, 305–307 Szabó Ignác 307–308 Szabó József 308 Széchenyi Béla 164 Széchenyi István 26 Szegedy Mátyás 308–309 Szekula Jenő 227 Szemere Bertalan 49 Szépréthy Adél 229 Szerdahelyi Edward 309–310 Takáts Ferenc (őrmester) 310–311 Takáts, Ferenc (százados) 99, 312–313 Tauszky Rudolf 172, 189, 313–314 Taylor, Zachary 35 Tenner Lajos 314–315 Thomas, Lorenzo 172 Thuolt István 127 Tocqueville, Alexis de 27 Toplányi Sándor 177–178, 179, 315–317 Tóth Lőrinc 25 Török Lajos 49 Train, George Francis 155 Türr István 82

372

Újffy János 317–318 Újházy László 28, 32, 35, 41, 54, 57, 62, 63, 69, 79, 80, 163, 188–189, 210, 281, 324 Utassy Antal 214 Utassy Frigyes György 97, 99, 214–219, 238, 308 Utassy Károly 214 Uznay István 229 Vállas Antal 85 Vándor József 187, 318–320 Varga Ferenc 62 Varga János 321 Varga József 321–322 Varga Pál 322 Varga Sándor 320–321, 322 Varga, Benjámin 88, 191, 320, 321 Vasváry Ödön 15, 74, 75, 93, 107, 114, 134, 141, 143, 162, 192, 206, 295, 303, 309 Vértessy János 323 Vetter Antal 225, 335 Vidor Károly 191, 194, 324–325 Vöneky Lajos 178, 325–326

Vörösmarty Mihály 276 Vukovich Sebő 51 Wadgymar Artúr 190, 328–330 Wagner, Gustav 49, 81, 104, 294, 326–328 Walker, Leroy P. 149 Wallace, Ben 247–248 Wass Samu 229 Watson, William 87, 89 Wékey Antal 100, 182, 330–331 Wesselényi Miklós 27, 162 Whittier, John Greenleaf 106 Wise, Henry A. 198 Xantus János 62, 184, 188, 281, 331–333 Yandoh, Judy 136 Zágonyi Károly 48, 80, 104, 106, 113, 125– 139, 192, 194, 235, 266, 268, 306, 333 Zeyk Albert 105, 187, 208–210, 234 Zulavsky Casimir 334 Zulavsky Emil 116, 178, 334–335 Zulavsky László 116, 161, 173–175, 335–337 Zulavsky Zsigmond 178, 182, 337 Zulavskyné Kossuth Emília 235, 287, 334

373