Világgazdaság kialakulása Földünk mai politikai-gazdasági arculata a történelem terméke, főbb szakaszok: 1. -XV.sz. „történelmi civilizációk” / regionális piacok kora: 4 civilizációs centrum belső piac, egymással alig (Selyemút, fűszerek): Kína, India, Mohamedán-világ, Nyugat-Európa 2. XVI.-XVIII.sz. „Európa kiemelkedése” / kereskedelmi kapitalizmus kora: 200 év alatt világuralom gyarmatbirodalmak „La Manche központú világpiac” okai: a. Amerika meghódításával korlátlan anyagi források b. szabad kereskedelem tőzsdék, bankrendszer kincsből tőke gyarmatok c. megosztottság háborúk technikai fejlődés gyarmatok d. reformáció vallás háttérbe szorul polgári értékrend feudalizmus vége nyertesek a kereskedők központ: London-Amszterdam 3. XIX.sz. „Európa fénykora” / ipari kapitalizmus kora: gyáripari forradalom ipari hatalmak Európában + nyersanyagot adó gyarmatok központ: London-Párizs-Amszterdam (legnagyobb gyarmatbirodalmak) 4. 1870-1914.: „Európa hanyatlása” / monopolkapitalizmus kora válságok + nagyhal-kishal effektus nagyvállalatok gyarmati tőkekivitel gyarmat már munkaerőt is ad többpólusú világgazdaság, új pólusok: USA: liberalizmus + óriási erőforrások + tőkeimport + munkaerőhiány W1. Németország: egyesítés után gyors iparosítás W2. de nincs piac gyarmatszerzés Japán: reformok után viharos iparosítás W3. de nincs nyersanyag gyarmatszerzés Olaszország: egyesítés után iparosítás, de se nyersanyag, se piac gyarmatszerzés Oroszország: óriási természeti erőforrások, de elmaradott cári rendszer 5. 1914-50: „Őrségváltás” / államkapitalizmus kora: háborúk + világgazdasági válság állam egyre jobban beavatkozik a gazdaságba Európa lehanyatlik: romok + belső erők kifogynak + gyarmatok elszakadnak 2 óriás jön fel: USA háborús konjuktúra + békés vidék + győztes W1. gazdaság SZU: szocialista ipar + szövetséges techno. + győztes W2. gazdaság 6. 1950-90: „Kétpólusú világ” / nemzeti monopolkapitalizmus kora koncentrált termelés nemzeti vállalatokban tőkekivitel nyersanyag/vámhatárok két szuperhatalom: Washington Moszkva + szövetségi rendszerek + 3. világ 1. tőkés nemzetgazdaságok jóléti tömegfogyasztás és protekcionista kereskedelme USA: ½ WGDP, aranydollár, csúcs életszínvonal, óriási katonai erő (Világcsendőr) + Ny-Európa integrálódik + USA szövetség újra centrum, politikailag alárendelt + Japán „csoda” + USA szövetség viharos fejlődéssel 4. centrum, politikailag 0 2. szocialista országok állami gazdaság és diktatúra rossz fejlesztés + hiánypiac SZU: ¼ WGDP, mennyiségi fejlesztés + hidegháború + „ige” terjesztése 0 élet 3. világ lassú fejlődése tőkehiány alacsony életszínvonal
A mai világgazdaság 1990- (?) „Triádok” + globális monopolkapitalizmus kora: politikailag egy-, gazdaságilag hárompólusú világ Triád (népesség 14%, keri. 50%, GDP 67%, tőke 80%, K+F 98%-a) pólusok körül erőterek perifériák globális monopóliumuk (TNC-k) globális termékek világkereskedelem gyorsan nő de 50%-a TNC-k belső áruszállítása globális verseny költségcsökkentő tőkekivitel termeléskihelyezés leányok nemzetgazdaságok alárendeltek kiszolgálják a TNC-ket, vagy lemaradnak országok gazdasági erősorrendje gyorsan változik életszínvonal is gazdasági integrációk könnyítik a TNC-k tevékenységét + vámszabadterületek technológiai versenyfutás a fogyasztóért innovációk, K+F kiemelt szerepe kiemelt ágazatok: pénzügyi szektor monetáris világgazdaság spekulácó kommunikációs on-line információáramlás 24 órás üzemmód „Triád” a 3 pólus: 1. USA: „világcsendőr” egyetlen szuperhatalom szupertechnikával drága legnagyobb és legjobb TNC-k hatalmas tőkejövedelem W1. importőr „új gazdaság” központja fellendülés 2008-ig 2. EU: területi bővülés + pénzunió W1. gazdaság, de politikában még hátul nagy TNC-k, de „új gazdaságban” lemaradás regionális egyenlőtlenségek csökkentésére óriási újraelosztás 3. Japán: technológiai nagyhatalom robotika gépipari exportban W1. alacsony fogyasztás, magas megtakarítás aktív külker W1. hitelező (3b dollár) A kiesett pólus: SZU összeomlása társadalmi káosz WGDP 2%-a, okok: - 80-tól minőségi fejlődés a világon (informatika) SZU társadalma alkalmatlan - Brzezynski-doktrína erőltetett fegyverkezés nem bírja (1/3 GDP) - negatív olajválság csökkenő bevételek Gorbi reformocskái széthullás - Jelcin alatt káosz maffiagazdaság, de Putyin rendet csinál 2000- fellendülés Kiemelt ország-csoportok a globalizáció nyertesei: 1. NIC államok – újonnan iparosodott feltörekvő gazdaságok gyors fejlődés, nagy ipari export, erős tőkeimport a. a „4 kis tigris” ~1970- már a legfejlettebbek közé jött fel b. ASEAN államok, Törökország 1980- közepesen fejlettek c. reform-szocialista országok, Mexikó 1992- gyors integrálódás 2. BRIC államok – gyorsan fejlődő nagy gazdaságok a globalizáció nyertesei Brazília, Oroszország óriási nyersanyagkincs 2000- drágulás 6% növekedés India, Kína óriási munkaerő-tartalék + nyersanyagkincs 10% növekedés! Kína már megelőzte Japánt, India mögötte
Mit hoz a jövő? 2010- újabb korszak? 2008- világgazdasági válság, mint 1929-33 2002- alacsony kamatszint jelzáloghitelből ingatlanpiaci „lufi” + hitelminősítők erre alapozva értékpapír „lufi” 2007-ben leereszt egyre több jelzáloghitel bedől hitelminősítők leminősítenek kipukkadás 2008- Lehmann Brothers csődje bankválság nincs hitel gazdasági válság megmenteni őket bármi áron (az adófizetők pénzén) tőzsdéken hatalmas tőkeveszteségek mindenki bukik jövedelem csökken fogyasztás csökken GDP csökken W alakú recesszió államadósság/GDP nő újabb leminősítések láncreakció Vége??? Következmények: USA gazdasága lelassul, Európa visszaesik + Japán földrengés óriási deficitek az egyes európai államok költségvetésében PIIGS további leminősítések euróválság USA is eladósodik gyenge dollár menekülés CHF-be feltörekvő gazdaságokat még jobban érinti adósságot nem tudják megújítani valutáik gyengülnek gazdaságuk erősen visszaesik Maon államadósság + devizahitelek + IMF mumus tripla csapda Ezzel //-an: Kína már a W1. exportőr, autógyártó + csomó termékben W1. a világ 2. hitelezője 10 legnagyobb TNC-ből 3, Global 500-ból 60 kínai (2× mint D) India a szoftveriparban és távszolgáltatásokban W1. Tata Nano a világ legolcsóbb autója 8 indiai TNC a Global 500-ban (India acélvállalatai már felvásárolták az európai acélipar felét) orosz multik vásárolnak Európában és USA-ban (MOL-ügy) 7 orosz a TNC-k között, főleg olajmultik W1. alumínium vállalata orosz Rusal Brazília W3. repülőgépgyártója 7 brazil a Global 500-ban Új korszak kezdődött a világgazdaságban
Nemzetgazdaságok és TNC-k Világgazdaságban a TNC-k és a régiók versenye nemzetgazdaságok alárendeltek legnagyobb TNC-k a = közepes gazdaságok ereje pl. Svédo, Ausztria, Töröko. országok között 20-25. helyen lennének Nemzetgazdaságok fejlődését, fejlettségét meghatározó tényezők: 1. természeti alapok – csökkenő szerep: domborzat, éghajlat, talaj, ásványkincsek 2. belső társadalmi viszonyok – növekvő szerep: rendszer, vallás, hagyományok, affinitás, intézményrendszer színvonala 3. geopolitikai helyzet – növekvő szerep: méret (nagyhatalom – kis ország), fekvés (szomszédok), kapcsolatok 4. felhalmozott tőke – kiemelkedő szerep: termelőeszközök, tudás, pénz (fontossági sorrend mára megfordult) 5. tőkevonzó képesség új, de mára ez a legfontosabb: piac mérete, közlekedés-földrajzi helyzet adottak politikai-gazdasági stabilitás (kormány, pénz) munkaerő minősége (oktatási rendszer) fejleszthetők, nemzeti beszállító kkv-k minősége (támogatások) alakíthatók politikák szolgáltatások fejlettsége (bank, távközlés) jó politikával célja modern elérhetőség (autópálya, reptér) TNC-k, transznacionális világcégek: „Top10” 10 legnagyobb TNC WGDP 1/20 évi profitjuk = magyar adósság (3 USA, 3 kínai, 2 angol, 2 japán) „Global100” első 100 TNC WGDP ¼ profitjuk 5,5b dollár „Global500” 500 legnagyobb TNC WGDP fele profitjuk 15b dollár jellemzőik: részvénytársaságok rengeteg nemzetközi tulajdonossal (Te is vehetsz a tőzsdén!) növekvő profit kell a tulajoknak növekedési és terjeszkedési kényszer WGDP egyre nagyobb részét termelik 1-1 termékcsoport teljes egészét átfogják (néha többet is) vezető piaci szerepre törekednek felvásárlásokkal és fúziókkal növekednek Global500 gyors átrendeződése jellegzetes területi felépítésük: szervező-központ Triád világvárosban „world-city-k” K+F innovációs központokban (fejlett országbeli egyetemek) „kéményes ipar” alapanyag-termelés BRIC-forrásokra + kikötők „robotos ipar” automatizálható termelés fejlett közlekedési csomópontokban „csavarhúzó ipar” nem automatizálható termelés NIC országokban széttelepítve végtermékszerelés fogyasztópiac közeli közlekedési központokban kereskedelem, piackutatás és marketing célpiacok nagyvárosaiban
Regionális integrációk Integráció: összefonódás, egységesülés regionális integráció országok közötti gazdasági együttműködés célja: gazdasági tényezők szabadabb mozgásával a versenyképesség növelése TNC-k számára minél kedvezőbb terep kialakítása közös beruházásokkal fajlagos költségeket csökkentése Integráció szintjei: vámpreferenciák kedvezményes vámok bizonyos termékekre szabadkereskedelmi övezet minden áru vámmentesen mehet közös piac tőke és munkaerő is szabadon mehet gazdasági unió közös pénz, közös intézmények, összehangolt gazdaságpolitika politikai unió államok szuverenitása megszűnik (Egyesült Államok) Jelentősebb integrációk: EU: 27 ország gazdasági uniója, közülük 17 közös pénzt használ EFTA: EU-ból kimaradó európai országok ipari vámövezete EGT: EU és EFTA szabadkereskedelmi övezete CEFTA: 1992-2004 közép-európai országok vámövezete a csatlakozásig NAFTA: USA-Kanada-Mexikó szabadkereskedelmi övezete ASEAN: 10 Dél-kelet-ázsiai ország vámövezete APEC: 21 ország Csendes-óceán parti ország gazdasági együttműködése BKR: belorusz-kazah-orosz vámunió 2010- gazdasági tér EU-Kína
Nemzetközi szervezetek Világméretű gazdaság világméretű együttműködés világszervezetek céljuk: béke és a stabil fejlődés biztosítása mindenkinek viták tárgyalásos rendezése fejlődési segítség az elmaradottaknak problémákkal küzdők megsegítése ENSZ (UNO) – Egyesült Nemzetek Szervezete országok békés együttműködésének fő keretszervezete székhely: New York Közgyűlés általános feladatok a világ előtt Biztonsági Tanács konfliktusok kezelése szankciók további szakosított szervek máshol: Nemzetközi Bíróság – Hága (vitás ügyek rendezése – pl. Bősi erőmű) UNESCO: Nevelési, Tudományos és Kulturális Szervezet – Párizs FAO: Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet – Róma WHO: Egészségügyi Világszervezet UNEP: Környezetvédelmi Program IPCC: Klímaváltozással foglalkozó Kormányközi Testület Gazdasági szervezetek: a globális világ jelképei sokszor tüntetések IMF: Nemzetközi Valutalap – Washington (Breton Woods-i árfolyamrendszer) 1976 után pénzügyi nehézséggel küzdő országoknak olcsó hitelkeret Világbank – Washington olcsó fejlesztési hitelek a fejlődőknek (Mao. 90-es évek) OECD: Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet – Párizs fejlett ipari országok együttműködési szervezete ~30 tag (Mao 1996-) WTO: Világkereskedelmi Szervezet – Genf szabad-kereskedelem elősegítése Egyéb szervezetek: G8: legfejlettebb országok + Oroszország értekezlete NATO: Észak-atlanti Szerződés Szervezete – Brüsszel USA és európai országok katonai-védelmi szervezete (Mao 1999-) ENSZ BT határozatait katonai erővel képes kikényszeríteni OPEC: Kőolajexportálók Szervezete – Bécs olajárak magasan tartása IRC: Nemzetközi Vöröskereszt – Genf áldozatok segítése EBRD: Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – London (mint IBRD, de EU)
