VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I. (XVIII.) ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2006. július 13.
A MAGYAR KOMMUNISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA
LIBERÁLIS BUDAPEST
2
2006. július 13.
BAL SZEMMEL Thürmer Gyula MINDEN KEZDET NEHÉZ A hat szakszervezeti tömörülés múlt heti tüntetése miatt sok a fanyalgás. Nem voltak elegen, nem értek el semmit. Ilyen és hasonló bölcsességeket puffogtatnak jobbról és balról. Alényeg nem ez. Alényeg az, hogy végül is sor került a tüntetésre. Minden kezdet nehéz, s ez különösen igaz az ilyen társadalmi megmozdulásokra, amelyeket már akkor veszély fenyeget, amikor a gondolatuk éppen csak megfogan. Most is nyilván minden szereplõnek meg volt a maga célja. Aszakszervezeti vezetés bizonyítani akarta a kormánynak, hogy nem akar õ rosszat a Gyurcsány-kormánynak, de azért illik komolyan venni õket. A kormány viszont azt bizonyította, hogy õ az úr házban. Mindketten együtt bizonyították a külföldi tõkének, hogy nem kell aggódni, amíg ilyen kormány és ilyen szakszervezeti mozgalom van. Persze az egyszerû szakszervezeti tagnak is megvolt a maga célja. Reménykedett benne, hogy valami csak történik, ha õ kimegy az utcára. Nem történt, pontosabban most még nem történt. Csak nem szabad abbahagyni. KI VERTE SZÉT A SZAKSZERVEZETEKET? A rádióban fõ okos nyilatkozott arról, hogy szerinte miért olyan a szakszervezeti mozgalom, mint amilyen. Mindegy, hogy mi a neve, ezerszámra találni belõlük, õk a tõkés rendszer jól megfizetett propagandistái, akik történésznek, politológusnak vagy akármi másnak álcázva manipulálják az embereket. Fõ
NÉZÕPONT MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL.
EZUTÁN
MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN
ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL.
okos szerint a szocializmus a bûnös. Leszoktatta a szakszervezeteket a harcról, mert a szocializmusban csak a balatoni üdültetéssel foglalkoztak. Ez sem így volt, de hagyjuk most rá. Fõ okos azért ken mindent a szocializmusra, hogy ne kelljen beszélni a mai kapitalizmusról. Atõkés rendszerváltást végrehajtó erõk voltak azok, akik az egységes MSZOSZ-bõl csináltak öt-hat gyenge és egymás ellen kijátszható szakszervezeti tömörülést. Õk számolták fel a szakszervezeti vagyont, elvéve a szakszervezetektõl olyan kultúrházakat, munkásklubokat, amelyeket még a Monarchia idején gründoltak a munkás õsök. Õk változtatták meg a munkatörvénykönyvet, ami megfosztotta a szakszervezeteket korábbi jogaiktól, és lényegében lefegyverezte õket a munkaadók elleni harcban. Végül, éppen ezek az erõk sugallják mindennap, hogy nincsenek osztályok, nem kell itt harcolni, elég az ügyes lobbizás. Nos, az emberek kezdenek rájönni, hogy átverik õket, és ebben az országban csak az a munkásé, amit kiharcol magának. SZELLEMI MOCSÁR A szakszervezetek július 10-i tüntetését jól elõre elõkészítette a szocliberális sajtó. Igyekezett a tüntetõket szellemi mocsárba lökni, hátha megfulladnak. Egyébként ez olcsóbb is, EU-konformabb is, mint a rendõri kardlapozás. A Népszabadságban Krausz Tamás kapta a lehetõséget, hogy kimondja: „A reformok és megszorítások politikája, amelyet az új koalíciós kormány meghirdetett, úgy tetszik, alapjában alternatíva nélküli az adott hazai és nemzetközi politikai és gazdasági erõviszonyok mellett.” Magyarul ez azt jelenti, hogy senki emberfia nem tudna mást csinálni. Igaz, nem jó, amit Gyurcsány megetet velünk, de ezt a sors objektíve elrendelte. Nos, ez az, ami nem igaz. A magyar kormánynak az amerikai érdekek
kiszolgálása helyett a magyar nemzeti érdekeket kellene szolgálnia, és a tömegekkel szemben meg kellene adóztatni a multikat és a magyar nagytõkét. Szolgálhatná, de nem szolgálja. Nem azért, mert nincs más út. Azért, mert ebben az útban hisznek, és ezért kapnak vállveregetést Bushtól meg a többiektõl. A BALOLDALI ÉRTELMISÉG FELELÕSSÉGE A magukat baloldalinak nevezõ szervezetek élvezettel lubickolnak ebben a szellemi mocsárban. A tüntetés támogatására nyilatkozatot adtak közre, kérve mindenkit, hogy támogassa. A Munkáspárt támogatta. Támogatta, pedig az anyag nem volt egy remekmû, és politikailag is lehetett volna vitatkozni. Nem tettük, mert nem ez a lényeg. Mégis, egy pillanat alatt beizzott az Internet, mert felhorkant néhány értelmiségi, kijelentve, hogy bárki aláírhatja dokumentumot, kivéve a Munkáspártot. A csúnya Munkáspárt ugyanis elment a civilszervezetek július 4-i tüntetésére is. Nem kaptuk fel a vizet, pedig az otrombaságukat nem elõször gyakorolják a Munkáspárt irányába. Engedtessék meg utólag néhány megjegyzés. Egy, a szakszervezetek tüntetése a szakszervezetekrõl szólt, és nem a Munkáspártot elitélõ néhány értelmiségirõl, akik annyian vannak, hogy legrosszabb esetben is elférnek egy kis szobában. AMunkáspárt a valóságos erõt, a szakszervezeteket támogatta. Kettõ, a munkásemberekért nem lehet úgy harcolni, hogy közben tûzzel-vassal védik a liberálisszocialista kormányt, ahogyan ezt teszi Szalai Erzsébet, Tamás Gáspár Miklós vagy a kevésbé nevesebbek közül Farkas Péter. Három, a baloldali értelmiség történetében mindig voltak, akik felvilágosították a dolgozó embereket, segítették tájékozódásukat és tudatos szerepvállalásukat a politikában. S voltak olyanok, akik akarva-akaratlanul a tõkés hatalmat képviselték a dolgozókkal szemben, és mindent megtettek azért, hogy a munkás, a proli beleszóljon a politikába. Mi, munkáspárti értelmiségiek az elõbbiekhez tartozunk, felvilágosítani akarjuk a dolgozó tömegeket és tudatos harcra szervezni õket. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a dolgozó emberek megértsék: a szocialista-liberális értelmiség üzenete hamis, csalóka, és veszélyes. THÜRMER GYULA
HÉT TÉMÁJA
2006. július 13.
3
ANTILIBERÁLIS BUDAPESTET! A MAGYAR KOMMUNISTA MUNKÁSPÁRT SZÉKELY PÉTERT INDÍTJA AZ OKTÓBERI FÕPOLGÁRMESTERI VÁLASZTÁSON. SZÉKELY PÉTER 32 ÉVES, PEDAGÓGUS VÉGZETTSÉGÛ, A BALOLDALI FRONT - KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG ELNÖKE, A PÁRT ORSZÁGOS ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA. A MUNKÁSPÁRTI FÕPOLGÁRMESTERT KÉRDEZTÜK TERVEIRÕL, BUDAPEST JELENLEGI HELYZETÉRÕL. - Miért állít jelöltet a Munkáspárt fõpolgármester-választáson? - Egyfelõl a Munkáspárt mindig is megmérettette magát a fõpolgármesteri székért. Igaz sem Kollát Pált, sem Karacs Magdit nem a pozíció érdekelte. Õk azért indultak, mert tenni akartak a városért. Így vagyok ezzel én is. Ma ez talán még a korábbiaknál is fontosabb, mert most nem csak alternatívát, hanem az egyetlen baloldali választást jelenti a Munkáspárt. - Mire gondol, hiszen Demszky Gábor az SZDSZ és a szocialista párt közös jelöltje. - Lehet, hogy közös - én speciel baloldaliként nem közösködnék vele de az biztos, hogy ebben a frigyben nem a szocialisták irányítják Demszkyt, hanem õk lesik a liberális polgármester minden kívánságát. Különösen szánalmas, hogy ezt az ország legerõsebb, a parlamenti választásokon elsöprõ sikert elérõ pártja teszi. - Miért, ha az MSZP saját jelöltet állítana visszalépne? - Baloldali jelöltekrõl beszéltem. A szocialista párt nem baloldali párt, ezt számtalanszor tapasztaltuk. Budapesten tizenhat éve megjuhászkodnak egy városvezetéshez nem konyító, a fõvárost belvárosi kávéházakba dirigáló szélsõséges, liberális pártnak. Biztosíthatom, hogy én a Magyar Kommunista Munkáspárt jelöltje egyetlen párt javára sem lépek vissza. - Tényleg miért maga indul fõpolgármester-jelöltként? - A párt ezzel engem bízott meg. De természetesen nem csak azért vállaltam, mert kijelöltek a feladatra, hanem mert hiszek a feladatban. Budapest
vezetése megcsömörlött, belterjessé vált 16 év alatt, megfáradt "szamizdatosok" döntenek a város életérõl. Az õ világuk már nem a fõvárosiak többségének a mindennapjairól szól. Új emberekre, új politikusokra, de mindenekelõtt új politikára van szüksége Budapestnek. - Az ön által meghirdetett antiliberális Budapest lenne az új politika? Mit jelent ez egyáltalán? - Mondjuk ki nyíltan: ez a tizenhat év, az elszalasztott lehetõségek idõszaka volt. Demszkyék ahelyett, hogy egy új várost kezdtek volna el építeni, a régi hibákat vitték tovább, sõt tetézték is azokat. Például, ahelyett, hogy egységes, jól irányítható Budapestet - ÉDESAPJA
ISMERT SZDSZ-ES POLITIKUS,
SZERENCSEJÁTÉK RT. ELSÕ NEM OKOZ EZ KONFLIKTUST? - NEM. ELFOGADJUK EGYMÁS POLITIKAI NÉZETEIT. EZ NEM CSALÁDI ÜGY, ÁM TÉNY, HOGY A VILÁGOT MÁSKÉPP LÁTJUK, A JÖVÕT MÁSKÉPP KÉPZELJÜK EL. teremtettek volna, megerõsítették a város széttagoltságát, kerületek túlzott önállóságát. - Miért lenne baj az önállóság? - Azért baj, mert nem hatékony, és drága is. Nem hatékony mert huszonJELENLEG A EMBERE.
három kiskirályságot hozott létre a városban és drága, mert a királyságok mindegyikének saját udvartartásukat is fent kell tartani. Azaz több mint ezer önkormányzati képviselõt, bizottsági tagot, alpolgármestereket, jegyzõket kell eltartani a budapestieknek. Komolyan gondoljuk, hogy több ezer általunk fizetett politikusra van szüksége a városnak? De nem csak errõl van szó. A széttagoltság értelmetlen, mert ennek hatására nincs egységes városkép. Az egyik kerület utat épít a határáig, a mellette lévõ meg ahelyett, hogy folytatná a saját területén az út felújítását éppen csatornáztatni kezd. Mi lesz ezután? Az elsõ kerület miután felújította az úttestet felbontja újra, mert hát a csatorna az tényleg egységes dolog. Magyarán kétszer annyit költünk, mintha ez a beruházás egyeztetve lett volna. - Miért nincs egyeztetés? - Mert Demszky a fõpolgármester. Demszky nem irányítja a várost,
4
2006. július 13.
HÉT TÉMÁJA
SZÉKELY PÉTER BEMUTATKOZIK
SZÉKELY PÉTER 2003-BAN A PÁRIZSI EURÓPAI SZOCIÁLIS FÓRUMON A GÖRÖG ÉS CSEH KOMMUNISTA IFJÚSÁGI VEZETÕKKEL TART FÓRUMOT.
hanem egyenként tárgyal a kerületekkel, egymással szembeállítja õket, zsarolja õket a központi pénzek elosztásával. Demszky nem mint várospolitikus, hanem mint pártpolitikus irányítja a várost. Az SZDSZ érdeke mindenek felett áll. - Miképp jelenik meg ez a minden-
napokban? - Nagyon egyszerûen. A város pénzét olyan befektetésekre fordítják, amelyek egyfelõl biztosítják az SZDSZ-közeli cégek részvételét a projektekben, tágabb értelemben pedig a liberálisok belvárosi szavazóbázisának érdekeit szolgálják. Nem az a baj, hogy felújítják a belvárost, az a baj, hogy lényegében csak a
- Természetesen én is büszke vagyok rá, s jó dolog a Ráday utcán is végigmenni, csak ha továbbmegyek pár száz métert, a Boráros téren túl már egy egészen más város tárul elém. Úgy tûnik, hogy az szdsz-es és mszp-s politikusok által irányított néhány belvárosi kerület külön világot épít magának. Ez lenne Demszky külön bejáratú "tiltott városa"? - Demszky javasolta a külsõ kerületek leválását is. - Persze. Hiszen nincs szüksége a külvárosokban élõ munkásra, õk csak rontanák a belvárosi városképet. Vagy csak a munkaerejükre van szüksége, miután leöntötték a bitument, húzzanak haza. Szinte várom mikor lesz külön beléptetési rendszer a belvárosban, had ne mondjam, külön városfal. - A jelenlegi parkolási rendszer már diszkriminál. - Ez így igaz, a parkolási rendszer is magán viseli az egész város hibáit. Ahelyett, hogy egy egységes összbudapesti hálózatot hoztak volna létre, minden kerület külön-külön és egymástól eltérõ parkoltatási rendszert használ. De megmondom õszintén ez engem annyira nem is foglalkoztat. Én nem járok autóval. A sajátos "beléptetési
- KERÉKPÁROZIK? - NEM. NEM NAGY DICSÕSÉG, DE NEM IS TUDOK. DE AHOGY LÁTOM, HA TUDNÉK AKKOR SE LENNE HOL. A FÕVÁROS NEM ÉPÍT BICIKLI UTAKAT, AMIT ANNAK NEVEZNEK AZ AZ ÚTTESTRÕL ÉS A JÁRDÁRÓL LESZAKÍTOTT RÉSZ. EZ NEM JÓ A GYALOGOSNAK, JOGGAL IDEGESÍTI AZ AUTÓST, BALESETVESZÉLYES ÉS LASSÍTJA AZ AMÚGY IS TÚLTERHELT BUDAPESTI KÖZLEKEDÉST. - SPORTOL? - SPORTOLNÉK. ÁM MÉGIS HOL? AMIKOR PÉLDÁUL A BALOLDALI FRONT CSAPATA INDULNI KÍVÁNT A MUNKÁSPÁRTI FOCIKUPÁN TÚRKEVÉN, ALIG TALÁLTUNK HELYET BUDAPESTEN A GYAKORLÁSRA. GRUNDOK NINCSENEK, A PARKOKBAN MÁR A LÉLEGZETVÉTELT IS SZABÁLYOZZÁK, AZ AMATÕR SPORTEGYESÜLETEKET TÖNKRETETTÉK. EGY IDÕBEN GYAKRAN JÁRTAM USZODÁBA, A MINAP MEGINT EL AKARTAM MENNI, ÖSSZEHASONLÍTOTTAM AZ ÁRAKAT, A LEGOLCSÓBB BELÉPÕ 650 FORINT VOLT. EZ AZ ELTE VOLT USZODÁJA, AMELYET MOST A FÕVÁROS ELAD.
SZÉKELY PÉTER A MAGYAR KOMMUNISTA MUNKÁSPÁRT 21. KONGRESSZUSÁN CSEPELEN
belvárost újítják fel. Apróság, de kimondhatatlanul gusztustalan apróság, hogy a Deák téri bodegasor lebontása a jelek szerint csak azt szolgálta, hogy legyen látványos és gyanítom nem is túl drága helye a liberálisok haknisátrának. - A szép belváros azért minden budapestinek fontos.
rendszert" sokkal inkább abban tapasztalom, hogy a külsõ kerületekbõl elképesztõ komplikált már csak bejutni a városközpontba. Kissé szélsõséges példa, de a helyzetet jól mutatja: a 21-es busz a nem kimondottan munkáskerületnek számító svábhegyi villákba 5-7 percenként közlekedik, addig 36-os busz Lõrincrõl
2006. július 13.
HÉT TÉMÁJA
5.
SZÉKELY PÉTER BEMUTATKOZIK reggel, mikor munkába mennénk 15-20 percenként jár. S ezért fizeti ki egy dolgozó éves szinten egy havi bérét a hivatalosan érte mûködõ tömegközlekedésre. A BKV nem egy elvont dolog, az önkormányzat az tulajdonképpen a mindannyiunk cége. Az összes budapesti érdekeit kellene szolgálni. - Ön honnan jár be? - Az Örs vezér térrõl, ott lakom egy tízemeletes panelházban. Gyaníthatóan egyedül vagyok ilyen helyzetben a fõpolgármester-jelöltek közül. Saját bõrömön érzem mi a jó és mi a rossz a lakótelepeken. - Mi a jó, mi a rossz? - Lehet, hogy ezzel sokak, például Demszky úrék világképét megsértem, de állítom, a lakótelep jó dolog. Kétségkívül nem belvárosi lakópark minõségû életteret biztosít, ám pár száz helyett több ezer családnak biztosított saját otthont. A rossz, hogy ezek az építési technológiájuk miatt mára már sok tekintetben leamortizálódtak. Mit lehet tenni? Lebontsuk? Ez nyilvánvaló hülyeség, a hibákat kell kijavítani a panelek élettartamát meghosszabbítani. - A mostani kormánynak van panelprogramja. - A Panel+ program egy jó dolog. De nem mûködik Budapesten, mert meghatározó eleme a felújításokhoz szükséges egyharmados önrész. Ezt a pénzt a Budapesten - tisztelet a kisszámú kivételnek - a kerületi önkor-
- HOL SZERET VÁSÁROLNI? - NEM AZ A KÉRDÉS, HOL SZERETEK, HANEM, HOGY HOL TUDOK. AZ ÖRS VEZÉR TÉRI BEVÁSÁRLÓKÖZPONTBAN MÉREGDRÁGA ÉLELMISZER SZUPERMARKET ÜZEMEL. AZ ÁRKÁD FELÉPÍTÉSE TÖNKRETETTE A KÖZELI KIS ABC-KET, KÖZÉRTEKET. IGAZÁBÓL NINCS VÁLASZTÁSI LEHETÕSÉGEM, HOGY HOL ÉS MIT VÁSÁROLJAK. - S AZ OLCSÓ GAZDASÁGOS ÓRIÁSLÁNCOK? - NINCS AUTÓM, NEM TUDOK ODA KIMENNI ÉS GONDOLOM EZZEL NEM CSAK ÉN VAGYOK ÍGY. DE MIÉRT IS KELL NEKEM KIMENNI BUDAPEST HATÁRÁHOZ, HOGY BEVÁSÁROLJAK. KINEK VOLT AZ ÉRDEKE, HOGY A KIS BOLTOKAT, KERESKEDÉSEKET MEGSZÜNTESSÉK, A GYAKRAN NYUGATON MÁR LESELEJTEZETT ÁRUKAT FORGALMAZÓ ÓRIÁSÁRUHÁZAKAT ELÕNYBE RÉSZESÍTVE. A MULTINACIONÁLIS TÕKÉNEK, AMELYET BUDAPESTEN DEMSZKY GÁBOR ÉS CSAPATA HOZOTT HELYZETBE. mányzatok képtelenek kigazdálkodni a fõvárosi önkormányzat pedig nem segít, a panelpénzt látványberuházásokra költi el. A Panel+ az mûködik Nyíregyházán, Szegeden és Gyõrben, de Budapesten, az ország leggazdagabb városában, ahol a legtöbb lakótelep van, használták fel a legkevesebb állami támogatást. Kérdem, nem lenne-e olcsóbb és egyszerûbb ha a fõvárosnak lenne egy egységes panelprogramja? Bár értem, hogy Demszky urat, aki nem hogy nem panelban, de Budapesten sem lakik nem érdekli a dolog. S nyilván így van ezzel mondjuk Steiner úr is az ötödik kerületben. Budapest közös pénzébõl azonban az említett belvárosi kerület meghatározó részt követel magának. - Rendben, tételezzük fel, hogy lesz pénz és a paneleket felújítják. Elég lakás lesz Budapesten? - Nem. S amíg ez a liberális, emberellenes várospolitika marad, addig nem is
lesz több. Demszkyék - s ne kerteljünk ez nem csak a liberális városvezetés, hanem a fõvárosban többségben lévõ szocialisták felelõssége is - kereskedelmi alapon lakóparkokat építenek. Ám mondja meg nekem mikor fog tudni egy lakótelepi gyerek 500-700 ezer forintos négyzetméterárat megfizetni. Nem a belvárosban, saját Újpestjén. Budapest városvezetésének kötelessége lenne szociális bérlakásépítésekbe kezdeni! Talán ez a legfontosabb, amiért én is elindulok ezen a választáson. Nem nyerünk, de megmondjuk mi a baj, s hogy, lehet azt meggyógyítani. Mi ismerjük a receptet.
INDUL AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 2006. OKTÓBER 1-RE KIÍRTA A 2006. ÉVI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKAT. EZZEL HIVATALOSAN IS ELINDUL A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY. UGYAN A BELÜGYMINISZTER RENDELETBEN MÉG NEM ÍRTA KI A VÁLASZTÁSI FOLYAMAT ÚGYNEVEZETT HATÁRNAPJAIT, DE AZOKAT A TÖRVÉNYI SZABÁLYOKBÓL HOZZÁVETÕLEGESEN KISZÁMÍTHATJUK. A LEGFONTOSABB IDÕPONTOK, AMELYEKRE KÉSZÜLNI KELL, AZ ALÁBBIAK: - AZ AJÁNLÓ SZELVÉNYEKET MÁR JÚLIUS LEGVÉGÉN, AUGUSZTUS LEGELEJÉN(VÁRHATÓAN JÚLIUS 28. ÉS AUGUSZTUS 3. KÖZÖTT) KIVISZIK A VÁLASZTÓKNAK, AZAZ AZOKAT ETTÕL LEHET ÉS KELL IS GYÛJTENI. - SZEPTEMBER 6. - AZ AJÁNLÓSZELVÉNYEK GYÛJTÉSÉNEK VÉGSÕ HATÁRIDEJE - SZEPTEMBER 7-11. - A KÜLÖNBÖZÕ SZINTÛ JELÖLTEK ÉS LISTÁK BEJELENTÉSÉNEK VÉGSÕ HATÁRIDEJE
- SZEPTEMBER 11-TÕL - A KAMPÁNY UTOLSÓ, INTENZÍV SZAKASZA - OKTÓBER 1. (VASÁRNAP) - AZ EGYFORDULÓS ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS NAPJA (KÖVETKEZÕ LAPSZÁMAINKBAN FOLYAMATOSAN KÖZLÜNK AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKKAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKAT.)
SZÉKELY PÉTER 2006 MÁRCIUSÁBAN A BUDAPESTI AZ IRAKI HÁBORÚ ELLENI TÜNTETÉSEN
6
2006. július 13.
KÜLFÖLD
A KOREAI NÉP IGAZSÁGOS HARCA "Magyarország elítéli az észak-koreai rakétakísérleteket, mivel azok súlyosan veszélyeztetik a térség stabilitását és biztonságát" - közölte a külügyi szóvivõ, szinte azonnal a KNDK rakétakísérlete után. "Magyarország határozottan elítéli a KNDK által július 4-én végrehajtott rakétakísérleteket. Megítélése szerint e lépés súlyosan veszélyezteti a térség stabilitását és biztonságát" - olvasható a magyar közleményben. A magyar kormány állásfoglalása - mint mindig az ilyen és hasonló kérdésekben - habozás nélkül USA-barát, undorítóan egyoldalú, és még a látszata sincs meg annak, hogy a magyar kormány akár egy pillanatra is elgondolkodna más kis népek érdekein. KNDK joga az önvédelem A KNDK kormánya másként vélekedik minderrõl. Az õ megítélése szerint joga van saját védelmének tökéletesítése érdekében katonai kísérletekre, beleértve a rakétakísérleteket is. Miért is ne? A KNDK jelenleg nem részese a rakéta technológiai ellenõrzõ rendszernek, amelyhez 1987 óta 34 ország csatlakozott. A szerzõdés célja a rakétafegyverek továbbterjedésének megakadályozása. Korai lenne a KNDK-t elmarasztalni, hogy távol maradt ettõl a klubtól, hiszen a világ országainak többsége sem csatlakozott, köztük olyan rakéta-, sõt nukleáris hatalmak, mint Izrael, Kína, Pakisztán, India. Miért pont a KNDK-t kell kérdõre vonnunk? A KNDK nem vállalt ilyen kötelezettséget kétoldalú alapon sem, illetve egyéb nemzetközi megállapodásban. A KNDK 1999-ben az Egyesült Államokkal kötött megállapodás alapján vállalta ugyan a nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták kísérleteiének szüneteltetését, de az USA cserében vállalta a kétoldalú párbeszéd fenntartását. Ezt azonban az amerikaiak mondták fel. A KNDK 2005 márciusában ezért jelentette ki, hogy nem maradhat érvényben olyan megállapodás, amelyben az egyik fél, éppenséggel az USA, nem tartja be kötelezettségét. Hasonló fejlemények mentek végbe Japán és a KNDK esetében is. Vagyis, drága amerikai és japán urak, a nagy kinyilatkoztatásaiknak semmilyen nemzetközi jogi alapja nincs.
Amerika képes agresszióra, a KNDK nem képes Mirõl is van igazából szó? Közismert tény, hogy az Egyesült Államok egyedül többet költ katonai célokra, mint a világ összes állama együttvéve. Az amerikai politika leplezetlenül agresszív, amit A HATOLDALÚ TÁRGYALÁSOK jelez egyebek között az 1999-es Jugoszlávia elleni sorból. Nem olyanok, mint Magyarország, háború, a 2003-as Irak elleni háború, vagy amelynek vezetõi az amerikai politika akár az a katonai és politikai nyomás- mind tökéletesebb kiszolgálását tekintik gyakorlás, amit ma tesznek Iránnal, Szíriá- élethivatásuknak, hanem olyanok, amelyek számára fontosabb a nemzeti függetlenség, val, a KNDK-val szemben. A KNDK, gazdasági eredményei ellenére a mint a gyarmatosítók könyöradománya. világ legszegényebb országai közé tar- A KNDK mit tehet ebben a helyzetben? tozik. Lehetnek-e a KNDK-nak agresszív Elõször, gazdasági nehézségei ellenére szándékai? Az USA és barátai nyilván erre fenntart egy önvédelmi rendszert, amely azt válaszolják, hogy igen. De ez sem meg- elgondolkoztathatja a lehetséges amerikai gyõzõbb, annál, amivel Irak esetén körbe- agresszort, hogy érdemes-e szárazföldi hazudták a világot. Irakban sohasem volt háborút kezdenie a KNDK ellen. Ha a tömegpusztító fegyver, ami igazolhatta KNDK nem rendelkezne legalább ekkora önvédelmi erõvel, az USA egy percre sem volna az iraki kormány agresszív jellegét. A KNDK nem agresszív hatalom. Phenjan- ingadozna, és lerohanná a KNDK-t. ban nem elvetemült gonosztevõk ülnek a Másodszor, a rakétafegyverek birtokában a kormányban, hanem józan politikusok, KNDK megkísérelheti tárgyalások útján akik tisztában vannak a KNDK gazdasági erõsíteni saját pozícióit. Például elérni azt, és katonai lehetõségeivel. A KNDK - ha hogy az USA hagyjon fel a folyamatos akarna is - akkor sem lenne képes támadó fenyegetéssel. A KNDK-nak erre van eséháborút folytatni sem Amerika, sem Japán- lye, mert sem Oroszország, sem Kína nem nal szemben, mert nincs hozzá gazdasági rajong az ötletért, hogy a koreai félsziget is ereje, s hadseregének nincsenek ilyen célra amerikai gyarmat legyen. rendszeresített alakulatai. A KNDK két- Harmadszor, a KNDK iszonyúan nehéz ségkívül rendelkezik azzal a rakétatípussal, munkát folytathat azért, hogy a külsõ amellyel július elején kísérleteztek, és nyomás ne kezdje ki az országok szociaamely 3500-6000 kilométeres távolság lista rendjét, és a KNDK megmaradjon megtételére is alkalmas. Egy háború az önerõre támaszkodó szocializmus, a megvívásához azonban nem egy rakéta független létezés útján. Mi támogatjuk a KNDK népét abban a kellene, hanem nagyon sok. Az amerikaiak félelme nem is emiatt van. harcban, amit a saját maga által válaszNem félnek õk a KNDK-tól. Az amerikai tott társadalmi útért, és nem utolsó sorrakétavédelem nyilván képes a koreai ban önálló állami létéért folytat. rakéták elhárítására. Sõt, az USA - Könnyen lehet, hogy a KNDK nem tesz ahogyan ez Koszovóban is történt - képes mindent helyesen, de harca igazságos. nagy pontosságú csapásokat mérni akár Az USA tökélyre fejlesztheti nemzetközi KNDK-beli célpontokra. Busht az zavarja, magatartását, a harca akkor sem lesz hogy vannak országok, amelyek kilógnak a igazságos. !
2006. július 13.
VÉLEMÉNY
7
TÚL OKOSAK VAGYUNK
BOTTA MELINDA A SZAKSZERVEZTI TÜNTETÉSEN. A PÓLÓJÁN A FELIRAT: “NEM KELL TANDÍJ!” A munkáspárti pedagógusok már a két választási forduló között jelentkeztek egy jó és egy rossz hírükkel. A jó hír volt: a magyar oktatás túlélte Magyar Bálint miniszterségét. A rossz hír: az SZDSZ most az egészségügyet veszi célba. Nos, a hír igaz volt, csak nem teljes. Magyar Bálint megneszelte, hogy a pedagógusok örömünnepre készülnek, ezért távozása elõtt még gyorsan megalkotta 163 pontos végrendeletét, és az SZDSZ a koalíció feltételéül szabta, hogy azokat az MSZP-s utódnak bizony híven követnie kell. Ki is lehetne megbízhatóbb utód a Magyar Bálint mellett már államtitkárkodott Hiller Istvánnál, aki új oktatási miniszterként egyetlen megszólalásában sem mulasztja el a nagy elõd elõtti mély meghajlást? S lassan kezdjük is érteni, hogy a legfontosabb örökség, amelyet valóban továbbvisz, a fenekestül felforgatás feltartóztathatatlan vágya. S ennek az a vége, hogy már megint új közoktatási és új felsõoktatási törvényünk lesz. Nem, az elõzõ négy éves pusztítás semelyik részfolyamatban nem torpan meg. Tehát nem ezekrõl szól az új törvény. Hanem arról, hogy sajnos, még mindig zajlik oktatás Magyarországon, és ez most már tarthatatlan. A PISA-vas már kezd kihûlni, de még ütik. A PISA-felmérés kimutatta, hogy a magyar gyerekeknek rosszak az alap-
készségeik, tehát a pedagógusok - miután Magyar Bálintról felpillantottak Hiller Istvánra - horgasszák csak le újra a fejüket, s most már maradjanak is úgy. Azonban új vasat is helyeznek a tûzbe. Ez lesz Hiller kedvenc felmérése, melyre négy éven át folyamatosan hivatkozni fog, s melynek neve felkerül az oktatási kormányzat feketelistájára, rögtön a PISAteszt neve alá. Ez pedig a TÚLKÉPZÉS. Ma Magyarországon éppen kétszer annyi a diplomás értelmiségi, mint amennyit a politikai elit maga körül elvisel. Két sarkalatos pontja van tehát a két törvénynek. Közoktatás: kevesebb pedagógus tanítson, kevesebb iskolában, s hogy Magyar Bálint emlékét is õrizzük: kevesebb tudást közvetítsen. Felsõoktatás: kevesebb diplomás értelmiségi kerüljön ki a munkaerõpiacra, méghozzá lehetõleg a tehetõsebb családok gyermekeibõl. A parlamenti ellenzék - jó szokásához híven - a részletekrõl vitatkozik. Pokorni Zoltán egykori miniszter kétségbe vonja Hiller statisztikai adatait, és saját adatokat mutat fel helyettük, melyeket viszont Hiller von kétségbe. Ezen jól elvitatkoznak néhány millió tévénézõ szeme láttára. Pálinkás József másik egykori miniszter szerint a tandíj nem 105 ezer forint lesz, amennyit Hiller mond, hanem 120 ezer, és ugyancsak jól elvitatkozik az MSZP-s oktatáspolitikusokkal a parlament ülésén, hogy ki nem tud értõn olvasni és jól számolni. Pedig az igazi kioktatást továbbra is az SZDSZ-tõl kapja a parlament és a pedagógustársadalom. Az SZDSZ-tõl, akik nem politikai vagy érzelmi tálalásban adják elõ a mondanivalójukat, hanem alaposan átgondolt szakmai szempontokra hivatkozva. S mivel ezek kétségbevonhatatlan tények, így a liberális igazsághoz sem férhet kétség. Így aztán nyugodtan vitatkozhat a T. Ház a részletekrõl, az SZDSZ büszke lesz rá, hogy senkire nem hallgatott. Az MSZP pedig büszke lesz rá, hogy az SZDSZ-re hallgatott. Az ellenzék - nos, szintén büszke lesz, hogy a kormánypártok nem hallgattak rájuk. Csak a jövõ generáció tudása nem érdekel senkit. A parlament az oktatás jövõjérõl vitatkozik egész nap, kint tüntetnek a konzervatív jobboldal civiljei. A kormánypártok becsapták az országot, mert egészen mást hirdettek a választási kam-
pányban, mint aminek gyõzelmük megünneplése után egybõl nekiláttak. Mondjon le, húzzon el - kiabálják a Kossuth téren a tüntetõk. Az oktatásról nem beszélnek. A kormány úgysem mond le, nem húz el, viszont új oktatási törvényt hoz, és nem mondja senki azt a két dolgot, amit igazán mondania kellene. Elõször: Hirdethetnek bármit, ha épp az ellenkezõjét csinálják. A közoktatás teljes tananyaga, átjárhatósága, számonkérési módja abban az irányban változott, hogy magukban álló, összefüggés nélküli ismeretekbõl minél több legyen, a tudományok nagy összefüggéseibõl, logikájából, értelmébõl pedig minél kevesebb. A házat ezentúl több téglából kell építeni, de már malter nélkül, viszont természetesen nem kell lakhatónak lennie. Ilyenek voltak a PISA-teszt kérdései is, ilyenek a középszintû érettségi tételek is. Ez a jelenség tehát nem hiba, hanem cél. Azért hirdetik minden utcasarkon az ellenkezõjét, hogy a laikus társadalom ne vegye észre. Ha bármelyik oktatási kormányzat azt akarná, hogy a gyerekek okosabbak legyenek, nem az elõnyöket számolná fel, hanem a hátrányokat. Nem a pedagógus óraszámát növelné, hanem a gyerekét. Fejlesztené a speciális iskolákat, amelyekben jól értenek a hátrányokkal küszködõ gyerekek tanításához, felzárkóztatásához. Ösztönözné, hogy a gyerekek a tanítási idõn túl is az iskolában keressenek elfoglaltságot: tanulószobát, könyvtári foglalkozást, internetezési lehetõséget, korrepetálást, szakkört, sportot. Kötelezõvé tenné az iskolafenntartók részére, hogy a tanórán kívüli tevékenységeket is üzemeltessék. Ösztönözné az iskolák közötti versenyek szervezését, amelyekben sokkal hívebb képet kaphatna az iskolák teljesítményeirõl, mint bármilyen nagy tekintélyû felmérésbõl. Megerõsítené a szülõi kötelezettségeket az iskolával való kapcsolattartásban. És megteremtené az intézményét annak, hogy ha a gyerek mindezek ellenére nem tanul meg 4 év alatt írni, olvasni és számolni, akkor ennek okait feltárják és kijavítsák. Körülnézne a tankönyvpiacon, és észrevenné, hogy a felnövekvõ nemzedék nem tanulhat, a mûködõ iskolarendszer
8
2006. július 13.
pedig nem taníthat egy-egy tantárgyat százféle tankönyvcsaládból. Ne a 12 éves tananyagból irtsa ki a visszatérõ ismereteket (amely felépítésnek fontos szerepe van a tanulásban), hanem a tankönyveket hangolja össze: ugyanazt tanítsák, ugyanúgy nevezzék, ugyanúgy jelöljék. S tudjanak egymásra elõre- és visszautalni. A gyermek fejében a tananyag 12 év alatt egységes egésszé álljon össze, melyre további élete során büszke lesz, megõrzi és gyarapítja. Így lesz jobb az oktatás, nem másképp. De semmi ilyesmirõl, még csak hasonlókról sincs szó 17 éve, sõt, ismerjük be, 25 éve. Viszont ha megnézzük, kik indították el a 80-as évek oktatási reformjait, és kik vezényelik a jelenlegi reformokat, hanyattvágódhatunk a meglepetéstõl: ugyanazok. Igaz, már kicsit öregecskék, de erre még bõven van erejük, sõt, kifejezetten rutinosak. És ott nyüzsögnek az SZDSZ körül. Másodszor: Ha a munkaerõpiac nem igényli a tanult embereket, akkor nem a képzést kell csökkenteni, hanem a munkaerõpiacot kell fejleszteni. Végtére is, ha már munkás nem kell, paraszt nem kell, és most már értelmiség sem kell, akkor mégis kikre volna szükség? Hiller arra hivatkozik, hogy a túlképzés miatt nagy a diplomás munkanélküliség. De vajon mi oldódna meg pusztán azzal, hogy a munkanélkülinek - ha már egyszer úgyis fölösleges tagja a társadalomnak legalább nincs diplomája sem? Kevesebb munkanélküli segélyt kell fizetni neki? Ha bármelyik oktatási kormányzat azt akarná, hogy a magyar társadalom okos, mûvelt emberek értelmesen, célszerûen együttmûködõ fejlett közössége legyen, nem a munkaerõpiachoz igazítaná a felsõfokú képzést, hanem a magasan képzett emberek növekvõ közösségétõl várná, hogy egyre igényesebb munkát végezzen, és egyre értékesebb munkaerõpiacot teremtsen. A diplomás fiatal nem biztos, hogy azonnal olyan munkakörbe kerül, ahol éppen az õ szaktudására várnak. De munkába áll valahol, és tudását beépíti abba a tevékenységbe, amelyet végez. Fejlõdik az ágazat, új munkakörök jönnek létre, versenyképes termékek, színvonalas szolgáltatások alakulnak ki. Így lesz fejlett egy ország, s nem másképp. De semmi ilyesmirõl, még csak hasonlókról sincs szó 17 éve. S ha megnézzük, kik irányítják a magyar gazdaságot, ebben sincs változás 17 éve. BOTTA MELINDA
VÉLEMÉNY
HOGYAN HARCOLJUNK A KAPITALIZMUS ELLEN
Az alábbiakban idézek egy részt Thürmer Gyula írásából A Szabadság június 21-ei számából: "a kapitalizmust már nem lehet általában szidni. Konkrétan szembe kell nézni… az MSZP-vel és a Fidesszel." Ezzel a gondolattal nem értek teljesen egyet. A Magyar Kommunista Munkáspártot az emberek csak egy pártnak látják a többi közül, ami ugyanúgy ígérget, mint a többi, de a nép tapasztalatból tudja, az ígéreteket nem tartja be senki. Mi hiába mondjuk, mások vagyunk, mint a többi, mert mi nem kapitalizmust akarunk, hanem szocializmust, ha ezt még egyes párttagjaink sem értik meg. Ezek a párttagok úgy vélekednek, hogy a távlati célunk a Parlamentben többségbe és ezzel kormányra kerülni. Nem és nem! A kapitalizmus megdöntése a forradalom útján történik, amikor is a kapitalizmus minden intézménye, így a parlamentalizmus is megsemmisül. A forradalmat nem mi robbantjuk ki, nem mi gyõzünk, és nem mi kerülünk hatalomra, hanem a nép. A mi feladatunk a majdani forradalom élére állni, a jelenben, pedig a munkásosztályt harcra buzdítani, pártot építeni, "õrizni a lángot".
Az emberek akkor fognak ránk és a világra más (bal) szemmel nézni, ha sikerül felismertetni velük, hogy az igazi ellenségük a kapitalizmus, nem a kapitalizmus egyik vagy másik pártja, hogy kizsákmányolásuk igazi forrása a tõke maga, nem az egyes tõkések. Ha az MSZP-t bíráljuk, az emberek a Fideszhez mennek, ha a Fideszt, akkor az MSZP-hez. Ha egy konkrét vállalatot vagy tõkést támadunk, egy másik tõkést vélnek jó embernek. Igenis konkrétan a kapitalizmust kell támadni. A konkrét esetekben meghúzódó valós okokat feltárva lelep-lezni a tõke igazi arcát, miszerint a társadalmunkban fellépõ problémák, ellentmondások, gondok nem az egyes pártok, politikusok, tõkések hibái, gonoszsága, tudatlansága miatt léteznek, hanem magának a kapitalizmusnak az alaptörvényeibõl fakadnak. Tehát a kapitalizmus az emberiség fejlõdésének útjában álló élõsdi szerkezet, ami pusztulásra van ítélve. A nép akkor fogja felismerni igaz barátját, ha elõbb felismeri valódi ellenségét. “HONVÉD,,
LAPSZEMLE
2006. július 13.
9
KI FELELÕS VALENCIÁÉRT? 41 halott a valenciai metróban - újabb bizonyíték a kapitalizmus diktátumára és a munkásellenes politikára. A kapitalista államok sietõsen privatizálják az összes közszolgáltatást. Tovább akarják a hasznot fokozni, anélkül, hogy a legkevesebbet is törõdnének ennek hatásával. A kapitalizmus számára minden a piac feltételeihez igazodik. A Bolkenstein-utasítással az EU általános privatizációba kezd saját területein. Hogy mi történik akkor, ha a közszolgáltatások magánkézbe kerülnek, példát láttunk Valenciában. A tömegközlekedést privatizálták, és a mûveletek mögött Eduardo Zaplanát (Valencia polgári-konzervatív regionális elnöke)
sejtik. A metróbalesetben 41 ember halt meg és sokan megsérültek. A metró dolgozói korábban rámutattak, hogy az egyes vonal az ország legveszélyesebb metrói közé tartozik, és a szerelvények is nagyon régiek, ami egyre nagyobb veszélyt jelent. Hogy ne kelljen szembenézniük a felelõsséggel, a politikai felelõsök és kedvenc médiáik nem haboztak ujjal mutatni a metróvezetõre, és egy állítólagos sebességátlépést neveztek meg a szerencsétlenség okának. Ugyanez a Zaplana korábban kamerák elõtt nyilatkozta: "Azért vagyok a politikában, hogy pénzt csináljak". Ez az a kép, amit a balesetért felelõs valenciai néppárt mutat.
Hasonló tragédia azonban bármilyen kapitalista országban megtörténhet. A kapitalista állam felelõs azért a kockázatért amit a munkavállalók mindennap vállalnak, a munkaadók terrorja és a számos halálos kimenetelû munkahelyi baleset formájában. Egyedül Baszkföldön például az elmúlt hónapokban 27 ember halt bele munka közbeni balesetbe. Ezek a terroristák azonban tudni akarják, hogy a béketûrésünknek van határa, és ez a határ régen felülírta magát. számolt be a Boltxe,a baszk internetes portál.
NAGYMAMÁK A BÉKÉÉRT
TÜNTETÉS AUSZTRÁLIÁBAN
SZOLIDARITÁS PALESZTINÁÉRT
Szervezett békeharcot folytatnak az amerikai nagymamák több államban. A napokban tartottak tüntetést annak megünneplésére, hogy megnyerték a nemrégiben letartóztatott társaik ellen folytatott pert. A letartóztatott nagymamákat a toborzóirodák zaklatásával vádolták, ugyanis mindenáron jelentkezni akartak a harcra Irakban. "Minket vigyetek, ne a gyerekeinket és az unokáikat. Hadd éljék az életüket!" mondták, noha évek óta folytatott akcióik miatt már heteket töltöttek börtönben. írja a People's Weekly World.
Összesen mintegy 300 000-en tüntettek Ausztráliában a munkavállalók jogaiért. Az ausztrál Howard-kormány bizonyos tervezett intézkedései súlyosan sértik a dolgozók alapvetõ jogait. A legnagyobb demonstrációkat Melbourne-ben és Sydneyben tartották, de az ország minden nagyobb városában több ezren csatlakoztak a tiltakozáshoz. A szervezõk novemberre még nagyobb tüntetést terveznek - olvasható a Guardin, az Ausztrál Kommunista Párt hivatalos lapjának a legfrissebb számában.
Tüntetést tart július 12-én Londonban a Palesztin Szolidaritási Kampány (PSC). A Brit Kommunista Párt támogatásával megtartott tiltakozás célja, hogy a brit kormány fejezze ki ellenkezését az izraeli hadsereg Gáza övezetben véghezvitt kegyetlenkedéseivel szemben. A szervezõk kiemelték, egész Európában egyedül a svájci kormány merte nyíltan kimondani, megveti az izraeli kormány kollektív büntetését a szabadságáért küzdõ palesztin néppel szemben - írja a brit Morning Star.
10
2006. július 13.
ÉVFORDULÓ
A kommunista publicisztika klasszikusának évfordulója
A hazai újságírás, a mûvészet- és társadalomkritika kiváló mestere volt Bálint György. Elemzõ, mélyre hatoló írásai, lendületes stílusa példaképe volt a toll haladó forgatóinak. Radnóti Miklóst idézzük: "Nem hagyható ki belõle semmi, és nem tehetõ hozzájuk egyetlen szó sem." A két világháború közötti korszak ellentmondásai, tragikumai és mozgalmassága "termelte ki", emelte õt kultúrtörténetünk nagyjai közé. Fájóan rövid élete során (1906-1943) a Horthyéra ezernyi akadékoskodását, korlátját leküzdve fejtette ki magvas gondolatait a politikáról, irodalomról, a kereszténynemzeti kurzus megannyi fonákságáról, kiváltva a progresszivitástól rettegõ hatalmasságok szenvedélyes haragját, majd bosszúját. Értelmiségi családban született, a 20-as évek közepétõl vett pennát a kezébe, s azt el nem engedte, amíg erõszakkal meg nem fosztották tõle. Írt a Nyugatban, a Gondolatban, a Magyarországban, a Népszavában, a Pesti Naplóban, de a német újságok is rendszeresen közölték cikkeit. Az antifasiszta human-
izmus nyomvonalán haladva jutott el a marxizmusig, a kommunisták iránti rokonszenvig. A 30-as évek közepétõl már a fasisztaellenes népfrontpolitika tudatos hirdetõje volt. Kíméletlen vonásokkal leplezte le a fasiszta barbárságot, a rá jellemzõ hévvel adva példáját az embertelenség iránti leplezetlen gyûlöletnek. Enciklopédikus tájékozottság jellemezte, a bonyolult társadalmi jelenségeken való eligazodás képessége. 1932-ben került kapcsolatba a Kommunisták Magyarországi Pártjával, a marxista esz-meiséggel, és ez a körülmény nemcsak megtermékenyítette munkásságát, de szilárd talapzatot adott szellemiségének. Embersége, kezdeti ösztönössége immár tudatos társadalomszemléletre váltott, s avatta be a mélyebben fekvõ összefüggések dialektikájába (Az idõ rabságában, Jégtáblák, könyvek, koldusok, Búcsú az értelemtõl). Irodalomtörténeti vívmánya, hogy kiemelte a Petõfitõl Adyig ívelõ plebejus-demokratikus áramlat ideológiai jelentõségét. József Attila, Derkovits Gyula, Radnóti Miklós hiteles kritikusa volt. József Attilában felfedezte az irodalomtörténet egyik legnagyobb alakját. "Felháborodom, tehát vagyok" - volt az ars poeticája. S valóban tudott felháborodni kora embertelenségét tapasztalva. 1936-ban megcsapta a közelgõ háború szele: "a béke egyet jelent az élettel" - vallotta, és írásaiban megrázóan leplezte le a militaristák politikáját. Kijelentette: az írónak nemcsak joga, de kötelessége is fellépni a háború ellen. A nagypolitika kérdéseit szervesen
kötötte össze a kisemberek gondjaival. A nép iránti empátiája tükrözõdik Hunta Mária sorsát ábrázoló írásában, aki minden éjszakáját a Pozsonyi út egyik kapualjában töltötte. Illyés Gyula Puszták népe címû könyvének kommentárjából kiolvashatjuk nagy együttérzését a kisemmizett magyar parasztok iránt. Bartók Bélában meglátta a nép szabadságvágyának zenei megszólaltatóját. Megkapó pátosszal szólt Derkovits Dózsa-sorozatáról. Bálint György mûfordítóként is jeleskedett. Magyar nyelvre ültette át S. Lewis, A. Huxley, J. Galsworthy, W. S. Maugham jelentõs mûveit. A fasiszta terror mindinkább szûkítette írói tevékenységének terrénumát, mígnem 1943-ban erõszakkal elhallgattatta. Egy büntetõszázad halálraítéltjeként került ki Ukrajnába, s 1943. január 21-én Sztarij-Nyikolszkoje kórházában hunyt el. Így bánt el hazája nagy fiával a Horthy-rendszer, mely kegyetlenül leszámolt minden ellenlábasával. HEGEDÛS SÁNDOR
Gondos Ernõ híres életrajzi munkája Bálint Györgyrõl
TÖRTÉNELMÜNK
2006. július 13.
11
PORTÉ: SCHÖNHERZ ZOLTÁN 1905. júl. 25.-én született Kassán. Egyetemi évei alatt Prágában kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Elsõsorban a Magyar Fiatalok Szövetsége megszervezésében tevékenykedett. Az 1938 novemberi elsõ bécsi döntés után illegalitásba vonult, Magyarországon folytatta munkáját és felvette a kapcsolatot a KMP megbízottjával, Kulich Gyulával. Részt vett az Országos Ifjúsági Bizottság munkájában, majd 1939. aug. 20-án a budapesti munkás-paraszt ifjúsági találkozón. 1940. decemberétõl szervezõje volt a KMP háborúellenes harcának és irányítója a Függetlenségi Bizottságnak, amely 1941. okt. 6-án megrendezte a Batthyány emlékmécses elõtti és nov. 1-én a Kossuth és Táncsics sírjánál tartott tüntetéseket és elõkészítette a Népszava 1941 karácsonyi számát. Közremûködött az illegális Szabad Nép szerkesztésében, az 1942. február 1-i elsõ számban õ írta a vezércikket Szabad Nép szabad országban címmel. 1942. július 6-án és 1942. szeptember 29 - 30án a haditörvényszék halálra itélte.
ÉVFORDULÓK Július 6.
" 1923-ban hivatalosan megalakul a Szovjetunió. A Szocialista Szovjet Köztársaságok II. kongresszusa Moszkvában elfogadja a Szovjetunió elsõ alkotmányát. " 1923-ban ezen a napon született Wojciech Witold Jaruzelski, lengyel tábornok, 1981-1985 miniszterelnök, 19851990 államfõ. Július 7.
" 1919-ben ezen a napon a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege kivonul a Felvidékrõl; a Szlovák Tanácsköztársaság bukása. Július 8.
" 1905-ben ezen a napon az ellenforradalmi terror ellen menekült Patyomkin páncélos legénysége megadja magát a román hatóságoknak Az elsõ orosz forradalom legendás hadihajójának legénységébõl késõbb többen is fontos szerepet játszottak az 1917-es szocialista forradalomban. Július 9.
" 1952-ben ezen a napont megkezdõdik a szocializmus építése német földön. Walter Ulbrichtnak, az Német Szocialista Egységpárt fõtitkárának az indítványára a párt második kongresszusa határozatot hoz: a Német Demokratikus Köztársaságban felépítik a szocializmust. Az NSZEP vezetése mezõgazdasági termelõszövetkezetek önkéntes létesítése mellett foglal állást Az akkori szocialista modellnek megfelelõen a nehézipar kiépítését elõnyben részesítik a fogyasztási cikkeket gyártó iparral szemben. E folyamat úttörõjének szerepét az NSZEP, a történelem végrehajtó szerve hivatott betölteni. A hatalom alapját az úgynevezett nemzeti haderõ (laktanyákban elhelyezett népi rendõrség) felállítása és közigazgatási reform alkotja. Július 10.
" 1970-ben ezen a napon létrehozzák a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács (KGST) bankját. A szocialista országok együttmûködése jegyében 1970-ben hozták létre a KGST Nemzetközi Beruházási Bankját. Célja: hosszú lejáratú hitelek nyújtása volt. A bank alaptõkéje 1052,6 millió transzferábilis rubel volt, amit a tagországok a KGST-n belüli exportjuk arányában fizettek be. A Nemzetközi Beruházási Banknak fontos szerepet szántak a KGST 1971. augusztus 24-i ülésén elfogadott komplex program megvalósításában, amiben a tagországok gazdasági integrációt fejlesztõ, hosszú távú intézkedéseit rögzítették.
12
2006. július 13.
UTOLSÓ OLDAL
TILTAKOZÁS AZ IZRAELI ÚJRA-MEGSZÁLLÁS ELLEN A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (amelynek a Baloldali Front – Kommunista Ifjúsági Szövetség is tagja) 2006. június 30-án tiltakozó felhívást tett közzé, amelyben követelte, hogy állítsák meg Palesztina újra-megszállását és kért minden tagés szimpatizáns szervezetet, hogy mozgósítsanak és tüntessenek minden formában, hogy Izraelt rákényszerítsék a palesztin területekrõl való kivonulásra és a katonai mûveletek befejezésére. Tiltakozzunk mi is! Fejezzük ki szolidaritásunkat a szenvedõ nõk, gyermekek és ártatlan civilek iránt. 2006. június 28-a óta folyik az izraeli támadás a Gáza övezet ellen. Lerombolták az elektromos- és vízmûveket, mivel ezek által képesek
éhezõvé tenni az övezet lakosait. Az ott élõk jogosan túsznak érzik magukat, mivel az izraeli hadsereg rakétatámadással lebombázott kormányzati épületeket, hidakat, egyetemeket. Az új izraeli agresszió célja, hogy tönkretegye a Palesztin Nemzeti Hatóság infrastruktúráját. Ez az eljárás tökéletesen ellentétes a nemzetközi joggal és a törvényességgel. Ezekben Magyarország és az Európai Unió ugyanúgy bûnös, mint maguk az izraeliek, mivel nem lép fel sehogy sem az izraeli agresszió ellen. Követeljük, hogy vessenek véget a palesztin lakosság kiéheztetésének! Követlejük az izraeli csapatok kivonását a Gáza övezetbõl. !
LENINGRÁD: ANTIKAPITALIZMUS
- 2006
Július 16-17-én rendezik Szentpéterváron a legfejlettebb államokat töröritõ G8 államok csúcstalálkozóját. A világ vezetõ államfõit tüntetõk tízezrei várják majd a Néva-parti városban. Képünkön az orosz kommunista fiatalok plakátja látható, rajta a felirat: Leningrád antikapitalizmus - 2006. “Lehet más a világ”. Lapunk következõ számában részletesen beszámolunk az oroszországi események mellett a George W. Bush elleni németországi megmozdulásokról is. !
OLVASSA, TERJESSZE, TÁMOGASSA! OTP 11705008-20441997
A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja Szerkeszti a Szerkesztõ Bizottság Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61. Telefon: 313-5420 (közvetlen); 334-1509/22 m. Telefax: 313-5423 A Szabadság e-mail címe:
[email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató ISSN 0865-5146
A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu
