VIL AGSZEMLE DÜLEDEZNEK AZ IMPERIALIZMUS TÁVOLKELETEN. Harc a békéért Kínában

VIL AGSZEMLE DÜLEDEZNEK AZ IMPERIALIZMUS TÁVOLKELETEN Harc

a békéért

ÁLLÁSAI

Kínában

A kínai népfelszabadító hadsereg gyŐEeJmei n e m kizárólag a k i n a i nép .győzelmei. E z e k a győzelmek a z taperialisllaelltenes frontt újabb nagyhorderejű erősödését jelentik a z egész viliágon. Hiaitaflmas hozizájiáinuilás e z a demokrácia vés béke ügyéhez, s az imperialista uszítók, támadok és níndenfajtta hóditól k a ­ tasztrofális veresége. Éppen ezért kiséni a világ rnfnderi haladó embere a fegnagyobb figyelemmel a kinai eseményeket!, melyeknek távlatai e g y ú j , h a t a l ­ mas fölszabadüflt Ázsia felé miDíaÉnak. A kinai események a közeknulltig úgyszólván' kSzáirólaE a hadlsziratór ese­ ményein keresztül hatottak. A győzelmekl vörös zászilócskáii szaporodtak a tér­ képen és már szinte természetes vollt, ihlogy reggelenként a z újságban e g y - e g y nagyobb kinai város elfogLaMsáróTI olvasunk. Amióta azonban a felszabadító erők katonai győzelme vitethata^nná vált, a k i n a i események előterébe a Po­ litikai események kerültek. E z a változás jórészt a z újabb imperialista cselszövések következménye. U g y a n i s amikor a z imperialisták látták, h o g y a csatatéren rnčnđeni élveszeitt é s kedvenc C s a n g K a i S e k tábornokuk megbukott és efflenfoxiradalmi hadserege bomlásnak indtfjt — diplomáciai cselhez, sőt a cselvetések egész sorcziartáboz folyamodtak. Csaing Kari S e k a z imperialisták buldortt szolgája, u r a i soigiarjrnazásáira békét ajánlott fel. majd visszaivomitt elnöki tiszteégéröl. A Ibékeagánlalt átlátszó im©Sterkedés vt»'t A tábornok képmutató ajánlatában, o l y a n ferJtételeket emlege­ tett, mfnt például az állítólagos *aflkoifcmány« tiszitetetbentarása, a m i valójában a zsarnokok, az ellenforradalom »jogainak« tiszte'tótbMtartálsált jelentené. E z e k nem a béke hanem a további háborúzás íeWételei voltak. A kinaój nép n e m fo­ g a d t a ét, de nem i s fogadhatta! e l őket. A nép i g a z i , demol4ra№iMs békét a k a r t , imperialisták nélkül ésl 'Csang K a i S e k klikkié n e B Ü . A z igazi, demokratikus békealárillat .meg is törftént iMao C e T u n g , Küma Kommunista Pártjának elríöke történelmi n y o l c pontban szögezte l e a bétíeíel-tételeket: 1) a háborús bűnösök megbüntetése; 2) a z áiUiítófagos »alkotmány« megszüntetése; 3) a Kuomintang reakciós törvényeinek hatályon kívül helye­ zése; 4) v a l a m e n n y i reakciós hadlsereg átszervezése a demckraltlikus elvek! alap­ ján; 5) a bürokratikus! tőke elüobzása; 6) ai (földreform végrehajtása; 7) a népáruló szerződések megsemmisítése; 8 ) tanácskozó ipoliitikaü értekeztet egybeIhJvása, a reakciós elemek részvétele rtéflMül, demokraitókus kaaUidós kormány megá'ákítása és mindlen hatalom megvonása a reaíkcíós Kuomflntang kottmányától és e kormány alsóbb szervestől. Miint kitűnik, e z e k a békefeflUételek magukban foslallják a z elnyomott tóimai nép évszázados vágyait, harcának fflegioUb célkitűzéseSt Kíná népe. m i n d a felszabadított, mind a fél néni saajbadíkiitt területeken n a g y (lelkesedéssel fosgadíta e békekiáltványt, mert megérezte belőle az erőt és jövője biztosíBSWát. ;

:

A z imperialista sugalmazok a z o n b a n tiqvláibb foflylt^tták .aknamunkájukat. CéHjuk elsősorban a z volt, hogy bénenceik csoportja v a i l a m i y e n módon befér­ kőzzön a népmozgátiamba. MEnden iámon mieg akarták őrizni befolyásukat Kí­ náiban, mégpedig a z ú j , születő' Kinában. A Kuomintang — mintha M a o ~e Túrig békeaijánlarta nem is 'létezne — fel­ kérte a S z o v j e t Szövetség, U S A NagylbritialmiSa és Franciaország kormányát, h o g y közvetítse a 'békét A Szovjetunió visszautasította a közvetítésit, mire az imperialista országok — látván & manőver sikertelenségét. — szinrtén v i s s z a ­ vonultak. Ezután a Kuomkirang (végrehajtó Jüanja tett békeajánlatolt B e j e l e n ­ tette, hogy feltétel nétkíiiK fegyverszünetet kér és várja a, béketárgyalások időpontjáriialk és helyének tkijeloleset«. E z e n aiz aóáwlaton még mindig érezhető vdltt esz imperialista sugalmazok ravaszkodása, A »feltetel nolkuli« f e g y v e r ­ szünet ugyanis félrevezető szóflaim és e z esetiben a r r a arányúi, h o g y az ellensé­ geskedéseket a z o n n a l be kell szűnitatni. iEiz a Ibékeajánlat egyáltalán nem ernUtette Miao C e T u n g békefeíitélteleiit Nyilván, újabb .cselvetésről vdlt szó. A K u o rniotang célja a z volt, h o g y időt nyerjen, lélegzethez jusson, hogy azután ú j ­ ból megszervezhesse a z ellenforradalllmi erőket és ismét támadjon. K i n a K o m ­ munista Pártja természetesen e z t a z ajánlatot isi ivtsszau'tas&totta és figyemieztette a Kuomintangot, h o g y kízálróíag a n y o l c ponltban lefektetett békefeltéteIek szolgálhatnak a béketárgyallások eilapjául. Egyfben felhívta a Kuomintang figyelmét hogy a háborús bűnösöket élükön C s a n g K a i S e k tábornokkal, h a ­ ladéktalanul v e s s e börtönbe, mart e z a béketárgyaJások előfeltétellé 1

1

A nankingi kormány reménytelen helyzetében értesíttettlte K i n a Kommunista Pártiát hogy elfogadja M a o C e T u n g n y o l c .portiját és megnevezte békeküldŐíftierJt. E z a z ajánlat sem voW őszinte, a m i t a legjobban az b i z o n y ' t h o g y ugyanakkor Nankingban a katonai bíróság felmentette és szabadion boosátotita a háborús bűnös Okiamura tábornokot a japán hadsereg volt főparancsnokát aki a Kina e'fler. folytatott háborút rányitottál. Ezenkivüll tai nanitángi kormány a békeküldöttségbe o l y a n személyeket nevezett kii, akik a háborús bűnösök jegyzékében szerepelnek. E z a békeajárílat is áitSáirszó kísérlet, h o g y elodázzák a helyzetet, v a g y esetleg kijátsszák a népű erők éberségét' 1

K i n a Kommunista Pántiai azonban feHisnierite szándékukat, mert alaposán ismeri a z ellenséget A héketárgyialásokait mindaddig n e m k e z d i meg, amíg te­ r e m tantóztaitják a z összes háborús bűnösöket ési át nsim adiák őket a népfel­ szabadító' hadseregnek. A »békekísérletek« alatt Kína rtépfelszafctadító hadserege e g y pillanaltra sem torpant meg. A Kommunista Párlt jól fölismerte a nankingj-j kormány hazugképmutatását és tiszttában v a n a z z a l ! h o g y a z igazi demokratikus békét a nép. kizárólag harcban szerezheti meg. M a o C e T u n g kiálMr/ányának idézettével fe­ jezzük b e : . » A 'polgárháború két és fél éve alatt a népfelszabadító hadsereg mégsem rnásátette a Kuomintang fő erőit A népfelszabadító hadlfereg m o s t .számbelileg, erkölcsileg és a n y a g i l a g erősebb, minit a Knominitang s e r e g e i K i n a népe végrejogaihoz kezdett jutni. A h e l y z e t m o s t (téliesen világos: a népfelszabadító h a d ­ seregnek még csupán néhány súlyos csapást ketl mérnie a Kuomintanií-seregek ntaradványaira, 9 a k k o r porrá és hamuvá válik a Kuomtatang! egész gépezete. <

Japán, az amerikai

imperializmus

uj

fellegvára

A kiapadhatatlan ázsiai nyersanyagforrások a z amerikai imperjallizmus legfonjfosahb láncszemei. Éppen ezért a z nirrtperiiafetták idegesek lettek Ázsia óriási népmozgalmaiinak' árnyékában, és mindent elkövetnek, h o g y megszifórdíitsák távcdketeti had állásaikat C s a n g K a i S e k veresége több minit öt mdUSIánd dollár­ jába került a z U S A - n a k , s nemcsak h o g y n e m jáott haszonnal, hanem a befek—

tetet* tőke is elúszott. Miinél lobban csökkennek a lehetőségek Kinában, annál nagyobbak az imperialista erőfeszítések! Japánban. Aiz a m e r i k a i hadügymfiniszter nyDlan kijelentette, hogy Japánt » a totalitarizmus e l e n i fellegvárrá k e l l át­ alakítania Ebből a »feMegv áriból* kellene kisajtolni imóndlazt, a m i C s a n g K a i S e k lapján- e l v e s z e t t Ebből nyilvánvalóan következik, h o g y Jiaipánnak ugyanazt a szenepet szánták a Távolkeleten, araiit Nyiugatnémetországnalk! Elurópában. Nőin véletlen, h o g y a íasc'izálódó A m e r i k a i Egyesült Államok odáig íutioítt, h o g y világuralmi küflJpolitfJkáijának két alappillére m a Németország és Japán, aiz e g y ­ kori két tengelyhatalom, E politika vonalát Japánban a z a m e r i k a i megszállók hajtjáld végre. Irá­ nyítójuk a z a M a c Arihuif tábornok, a k i még a z a m e r i k a i reakció számára i s túl n y i l t fasiszta, s ezért nem akarták jelölni a közeimilitban megtartott elnöki választásokon. H o g y a n hajtotta végre M a c Artírnr a szövetségesek határozatot derpjokraífzá/ásáTÓil és a militarizmus felszámollásáról?

Japán

A hírhedt jaipán monopolista 'renidszert majdnem teljes egészében m e g ­ hagyta. Úgyszintén meghagyta a régi államappairátaisit is. A ^tisztogatások* Japánban még enyhébbek, mint Nyugatmémetországban. A japán császár, a leg­ főbb háborús bűnös továbbra & császári maradt, mindössze a z z a l ai különbség­ gel, hogy most M a c A r t h u r fölötite i s császárkodfk. E z e k szerint, a régii unalkodó rendszer m a j d n e m teljesen megmaradt, csupári gyámot kapott M a c Artbur személyében, mint ahogyan a jaipán monopolok is gyámot toptak a W a a l Street képében. A z a m e r i k a i a k hosszú tartózkodásra 'rendezkedtek be Japánban. Tokióban egész városrészeket építettek k i a maguk számára. A » P y - е х « többemeletes áruházban kizárólag a z a m e r i k a i a k a t szolgáliák kE. E b b e n a z árúházban ter­ mészetesen kapható, minden elképzeihttö árucikk. U g y a n a k k o r a jaipán nép n e m juthat hozzá még a legfontosabb (közszükségleti c i k k e k h e z sesri. N o h a a z o r ­ szágban a textilipar igen fejlett és teljes kapacitással dOteozJk, mégsem k a p ­ ható textiláru, mert a világhírű japán selyernmeil együtt k i v i s z i k Amerikába. A M a c A r t h w által kinevezett kormány minden kedvezményt biztosát az a m e ­ rikai monopoltőke számára. * 1

A z a m e r i k a i (imperialisták Japánban katonai, gazdasági és politikai had­ állásuk hálózatát építik k i , hogy ugródeszkául használják fel a z általuk elő­ készített harmadik világháborúban. K a t o n a i hadállásaik kiépítésében elsősorban a légi jaipán militaristákra és intézményeikre támaszkodnak. A z újabban létesített hadiberendezéseken kívül felújították Jokosaikoi és S z a s z e b katonád támasziponltokat Eorrnozát és itöbb jaipán szigetet teljesen amerikai hadibáizissá építették k i T a i p e n , T a i n a n , T a i dsong és T a k a o .repülőtériéi a z aimerikaijl légierők áülandó támaszpontjai. A z a m e r i k a i kongresszuson M a c O a r t y szenátor nemrégen azt Javasolta; h o g y a z U S A v e g y e bérbe 99 évre J o k c s u k a , Szoszöbo és 'Kiurai japán szigeteket, m e r t »ezek a hadikikötők erötelljesen szolgálhatnák a z a m e r i k a i fennhatóságot 'л C s e n d e s Óceán nyugati részén« RiukrU' és Tuszáan szigeteket a z imperialisták már négebben kibérelték 60 évi időtartamra. Aumona körzetiében a m e r i k a i mér­ nökök 13 milliárd dottár kőDtségglel légitámaszpontot! építenek nehézbombáizók számára. Kétségtelen bizonyítékok szólnak ameDeitlt i s , h o g y a z U S A újjászervezi Japán katonai állományát A nemzetközi bíróság Tokióban egész s o r háborús bűnöst •halálra itéfllt, de M a c A r t h o f tábornok közbenjárása után éppen a z o k a fegmegTOgzöttebb háborús bűnös katonai szakértők menekültek m e g , akik év­ tizedeken keresztüi pnsztíifották Délkellat-Ázsia g a z d a g terüteteit E z t a '»vezerkart« a z imperialisták most mindteniütt ifeMiasanálják. ahol e r r e szükségük v a n :

Vildgszeinle

70~

rklaltoma,L taaláesa dбk а Ku aminstang mdlllieftth, vez érlĐari .tisztseik •lndanéziában, házömzlőQd а Fü1öp-szige tdken. 1zt а politikát szoilgáll a az к :niálsí. Q1étslzáanú lnemd őmség (Cenebamko szwvjet zо t ѓ g 1egultlÓbbi ülésén stiltakazatlt , а. ren.,tábarnak а závebšégels i ІІютІгzб szá!n1 án tk újiabb 50 +ssz+ázavékels 1emelмse е!L11еп, гиaJaminst az 1.2 ái küdőrslég .Göгnfélie fasiszta s•zlervezeгk, -melysek tel;i es sz aibadságat éilveznék J.apánsban. smoaatiák. Az úgy neveze4t »sajt бІszayvli?tiam si s:zta támadásze Иlепие A b,a>dlság« . üгиуце afllat „az aane,rik дii, megszlálllBók emlgedélylezik Тгадо és Kido szlQésédt. A 411ank::myvekb °n. 1egYг at.kivégzlett Yiábхaríus főbűnősök beszédeinek it Ien1 Is1z,() ncs J.aspán Itiámrлldásá rál és vleneslé génől. Minldö&sze annyi, +hagy 19 45 en . а сšászár, »gom:daskadván гa néfp jiá11é0éről« lékekilá)'Iányt гbocsá;lfiatt ki. A sгédlíbik. A taarwllóka t az iskodákban még т^mdig Јгаlр К?па e19e1 folytatdtгt hábarút egylszer ű eln »incildensn ekK aievгe г iik. Е'zt а »•sa•jtn,sг abad.ságot<< még дs ö sszeegye bethdbőmг ek balntЛák azzal, hcigy a de.mоkrat kiis s,alз,bát 1а Legszig1o riїѓan remzunáeziák s iiÍ'kílö zлk. ~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

f~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

A megszállók m aagukkaQ hгo;zl9áQc Jap+áavba az »laim гe,n:lkai ,é]Ietfornvát s. Tбkió fi:ilm sm?гnházait ebárasz&tták Id оllyw:odod sz гi+nupasy eroll'ikuss személt filmцieiгvel. Damcingok„ bámok, k•albainék, 1 Đaszinók százaii biukkanmlak fie1 • а tókiái éj,szakábaa. Dú('1 .а pгrклsltiгkúciiÓ. A јhall adpszleЛleanű laipck ml'.IndecLcL'ng ihi,ába tiltakozta!k rajzi erkёLast!ellгiлs,°g ;berj,eslztsé;se és altó sági előІsegí,bése е11tiа1. Az erkőlcгs,tlé:len ség, mandhatmánk ,а, lpnasltlitu ció, 'bienyamult а pali:tikai életьe is. A ј 'a;pán reakciús kor .вургІtоК jmlwk dlé ét а megn eгsz+tegetések, и sszaéls6sak és egyéb гp:гszlklos. lügyelk j!eLzik. iivatal las vizislgtál altоk enedrn г nyei IbizonylÍStu+ák, hio'gy egY1eS m Ктistгstenqk éS képvhlSlellŐk О1'1iiá1S1 гmlemдlyiségű É p'Ltl(yanya.gOt, fiésmekex, textilt, i,pasri n уІ nsamYla gat és гéllelmi,szerelke, játslzabtak át г feketep• ас ,ra, és nnilLílókat vág;tak zis юbre• ;E'. •+ö+téb üz.elзnelk;ben nészstvet'tek Sidehara, J asida Kitamnira éд Kwnwszu, тг_•nis гltlerek, N:is10, ,а szo1és Asida иoQ t evall.ista párt % ezéne és an_sáfssok. Nis гilo zér liigye olyan bdbrányъa ifгu 111•аддн, ьogy Ilii dĐéllefrt mondania tiszbségё nGl. A sz,ociali:jsitsa piáint :ba lsziálrnyla. kб vetelte Nisild illeari,gndlását 1pá rtedlnöki It чszbér ől Is, dfe a boгtlnámyhős politikus hellyém. mna.nadlt;, гІ Ivrell аюkil у anІп ak! а sliegjlolbb »kapcso1:at.ai« ,а burzsroгá spáritdkkal s az amverilkai mvegszáLllóklkial. Nisi;a kiiQjölrllben а knvégzstt Тодг?ю yik bemsгU mumkatánsa vodt. Az 1 94 2-ess válzsz;ásоkю n• e.gyiif+t veJtgek :részt és N!sio msr akkor alгőljlántf га .msгmk,ásdslzltálliy d'Jleni! wszí,básгban. E;z arzanban nem jelenlbi azt, :hagy nilnгcs s emlmiltyan lllémyeges változás Japán гbellp оlibiQCai helyzebélbcm. gyilk •ne•wyolnkl ?I '11a1p (tlwdásí tlćija гтéу Ia иáVllasztásak dl&tt záljliás+a aQaltaa m ind=snkább kiа k ёиe+fkelzáket í:rsta J гaгpámlbaíl: »Mac Ailtihwr fieЈ ezésme Jut ,az a tény, гн аку Ја►páln • а szgc állis zavargások lsi, élégeddefiTen ségek #oгrnongó katlana. Az ю légгeгdletbemiség nsdtltiömn nő, és szálmodm1l kik • иeLe. A kamariгuni:sták а lle гiagysolbјb niј&rtéksben ellllelrvő'rtzELk- a Iellyzetelf, léls Csar,pán az •amerikai h ađls:e,neл jюilem lélbe biMjla úgY ahlag'у fгenmtalntlanii а mostani klé,ptelen агІ ,а Ip o(to l « ~

~

~

~

h~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

-

~

~g~

~

~

~

~

~

~

Az imripelrialista niie г jІbбjК és: Ј•агрáп nencei begfőІјb elljlenségük•et káls osztálybam 'látják. Az am ní7kailak szrnlaldálrké гnt hlangaztbalbják aj ,» • mrir•J:1sta veч srгél у t« és ' ez,zesl a fiaгsiszrtÍa jielszlólvsal i;n,dokdlj ák: rntndem katomia , gazd.asá,gi és poli:itikai iintézkedésük'et. (Igy ki,sér'Lik nnieg !ll грl'.e»rUi иilágпt ralmп tervei;keit. A jаjpán munká sоsztály гггІг;!(b:an miT s:smseri igаі І ikеЇІѕёgеіlІ és zárt sarokbam f огт,оги l a koaurrnanigta 1páTt kđrté. A Iszakszler+иezatiú rrvazea),am addig neni fiapa,sztalt гm ёґtjбkben f l!lbndiilt. A minden •ternar és iiQldözé s el'Le:nére, . halt és -féd' rrrЁL,ió tagja .van. Az aпveпro~í aas:гak Im.ár а megszálLás а15ё hќУmdapja3ban 1юbamtázbat,tak és töÍbbiélVlps r аb ágra iltiéllt.>ek t кiQ7b szaksze+nvezatr. vezet&t. А .íofbbолdfal)fi гsг aci al гslbáik bolrr>111asszlbáisa dІЛе<пéпе, ,a, 1Đ0юma aifзstálĐrbak s1 --. ~

-

~

~

~

~

~

~

~ ~

~

~

~

~

~

~

U,ilágszemde

105

kerüi1t rnegalaІpгitаn!i ok a munkás-srг.akisze rvez!eitleek бs а ргага!sztszö!velts!ége1 kiizös Tam.ácsát, тиеllгунІz 48 !szalc;zerv eгсt С srartQakozat!t. І Ј а!p. ,n demlоkr Іa►tikus pf гontј ámak, milumk s фara,szt s гöve!ts gnerk alrarpöa. A :!egut ábtbi váгlas!ztásekat sm;ét tšr г mсgsz!аг1LоК t!етго•rj a és 't°ёrenGeik mел gető m esгte nk e!dései j(e11llсanziik. A sú(lyos бs egylenvő-tilem Ih,ardban Јарáп d algiazчri ;bгъizomyítortták, hogy аі nép :poíјlt!ikailag •érett trn! е!gei.!nek tgi sége igazi dюmidkráci á t бs szaІb!adság at, az .а¢гцг!ri'kai i7r фeniia!li гnnws kisöгp ré sléгt kilvá,nјn. A!kó!tnmвwnis ta Ip!ár1 trolb!b mint ,hámom бs. f+é1 rruiflNiói szavazaita és 35 éptvis вrl ёј e гм етсвак !а dem,akna tiikws e,nők ёibЈуszt. regn!áv ekledésléгt јё11е>гtti, hamim e14 а Іг но l>сЈ fЈtКyvv,oпгd zEtr+u!poG, e гotllki ф, ;szemét f'1'nлj!evet. ..frgy?еl тгг г!te+tёs 1 s az amerikai i!rrupemi aa2st ákatak, hogy már nem sokáig számít.haújrík' J aгpѓnt vilѓ gwna lmi 4enveilk eszlközeil közlé. A japán do'lgo!zók felkészüLtem vá,njlák a'z !e+sem&ryekiet. .N1ég а ikifюj еzetf.ten fasisг,tІзд, гvansálra való á5tértés semti phet meg 5ket. Az amerikai l аро!1 gYan s az u,tól љ d őьen ny;i!llt! ат emllegetik 1V,ara!ha!sllcit. mnn!t а ј огио » erő skizú e mtrenétü, aki >Yfelis:m erlt,e az Am еriká'va!1 'vaaLó sziotiras ig rníí,ködlés szükségétL« Nem szabad azomlban 'elfel ejtenri„ ,hagy a' jlapám .tк:mvc,geknek al1'ka,l,mлak volt та megisrnerni !a lfasizmu;st бs Jálttlák venelsébét is. ЛІе,тn :vailászím ű , hagy mvé g- egysz;e,r б1atüket adnák hollmi »wü:lá gunaiLm« erv kбrlt, G!m1'kar 1!á1tj бk, $ о g У .Azsia, !tlöb!bi né!ре győг edelun ese halad szallУadsága бs b!ékés, .j olbb életének mveк va!lóiswlása fe1é. Ázsi! а ai épeпmek órilálsi !hlаnaálhaz csa!tla Кaz'К Јар!án dogoz!ó nбpe is, ат!е1 у ' гrn!а az ,aunettlkai inrbparia lizm Ites ю gyilk 'Uegfon!to!sabb e.röd jlében örzi és magasan hord,czza .а haI'la!dás fá'klyá!ját. ~

~

~

~

~

~

v~esž~:~

~

~

~

~

~

~

~b~

~

~

~

~

k~

~

~

~

~

~

}-

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

~

Bogd cinfi Sándor