VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

2003. november 27.

Készítette: Erdélyi Gézáné A Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal szociális szakreferense

Elek Józsefné A Veszprém Megyei Önkormányzat külsıvati Idısek Otthona módszertani osztályvezetıje

Kovácsné Zsámba Erika A Veszprém Megyei Önkormányzat dákai „Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona igazgatója

TARTALOM

BEVEZETİ

2.

I.

CÉLOK, ALAPELVEK, ÉRTÉKEK

6.

I.1.

A koncepció célja

6.

I.2.

Alapelvek

6.

I.3.

Értékek

7.

II.

HELYZETKÉP

10.

II.1.

Társadalmi környezet

10.

II.1.1. Veszprém megye társadalmi – gazdasági helyzete

10.

II.2.

Fontosabb szociális jellemzık az ellátások, szolgáltatások tervezéséhez

17.

II.3.

A szociális szolgáltatások helyzete a megyében

21.

II.3.1. Szociális alapellátások

22.

II.3.2. Nappali ellátást nyújtó intézmények

25.

II.3.3. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

30.

II.3.4. A megye szociális ellátórendszerének sajátosságai kistérségi szinteken

38.

II.3.5. A megye szociális ellátórendszerének összefoglaló értékelése

57.

II.3.5.1A szolgáltatások lehetséges fejlesztési irányvonalai

64.

III.

A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FENNTARTÁSÁBAN MŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK

68.

III.1. Az intézmények általános jellemzése, bemutatása

68.

III.2. A Veszprém Megyei Önkormányzat intézményeinek általános bemutatása

72.

III.3. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények erıforrásainak és környezetének elemzése

85.

III.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat szociális szolgáltató rendszerének fejlesztési irányvonalai, elképzelések, várható eredmények

86.

III.4.1. Az ellátási kötelezettségbıl hiányzó ellátási formák megszervezése

86.

III.4.2.A végleges mőködési engedélyek megszerzésére irányuló törekvések

89.

III.4.3. A fogyatékos személyeket ellátó intézmények szakmai munkájának átalakítása, szerkezeti, strukturális átalakítás 90. III.4.4 Az intézmények alapfeladatának megfelelı szolgáltatás nyújtás, profiltisztítás

91.

III.4.5. Minıségbiztosítás, a minıségbiztosítás elemeinek bevezetése

92.

III.4.6. A módszertani feladatok ellátására vonatkozó koncepció

93.

BEVEZETİ A koncepció szükségessége A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi. III. törvény (továbbiakban: Szt.) átfogóan szabályozza a fenntartói feladatokat, valamint jogköröket. A Szt.-t módosító 2001. évi LXXIX. törvény az úgynevezett állami fenntartók részére - meghatározott tartalommal – szolgáltatástervezési koncepció (továbbiakban: koncepció) készítését írja elı a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében. A törvény értelmében a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzatok feladatkörébe tartozik a koncepció elkészítése, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik. A hazai szociális ellátásokat érintı tervezési gyakorlatban egy mindeddig hiányzó elem került beépítésre a törvény hatályba lépésével. A szolgáltatástervezési koncepciót két ütemben kell elkészítenie az önkormányzatoknak. Elsı lépcsıben a megyei önkormányzatok készítik el koncepciójukat, amelyben meghatározzák saját intézményrendszerük fejlesztési irányait, valamint javaslatot tesznek a megye teljes ellátórendszerének fejlesztési irányaira. Ezután az úgynevezett “állami fenntartók” másik köre, a települési önkormányzatok– a törvényben megjelölt határidıt figyelembe véve –készítik el saját ellátási területük viszonylatában koncepciójukat, amelyben szem elıtt kell tartaniuk a megyei önkormányzat által készített koncepcióban foglaltakat, figyelembe kell venniük az irányukba megfogalmazott javaslatokat, ajánlásokat. A törvényben elıírt egyeztetési kötelezettség a települési önkormányzatok autonómiájának garanciális eleme, s a partnerség elvének érvényesülése. A koncepció elsıdleges célja, hogy átfogó képet adjon az önkormányzat ellátási kötelezettsége teljesítésének jelenlegi helyzetérıl, és alapul szolgáljon a kötelezettsége körébe tartozó szolgáltatások tervezéséhez. A koncepciónak képet kell adnia a szolgáltatások mőködési, finanszírozási, fejlesztési feladatairól, azok ütemezésérıl, a hiányzó szolgáltatások megszervezésének módjáról, az ellátások területi, illetve strukturális összehangolásáról, és egyéb (nem állami, egyházi) fenntartókkal történı kapcsolattartásról, együttmőködésrıl. A szolgáltatástervezési koncepciónak - a lépcsızetesség elvét követve összhangban kell lennie az Európai Uniós törekvésekkel és elvárásokkal, illeszkednie kell ahhoz, amelyeket – mint stratégiai dokumentum – a Nemzeti Fejlesztési Terv, a Regionális Fejlesztési Terv, a Veszprém Megyei Önkormányzat 2002-2009. évekre vonatkozó Fogyatékosügyi Programja, a

Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı szociális intézmények 2002-2009. évi rekonstrukciós programja és a Veszprém Megyei Önkormányzat 2000-2004. évi Rövidtávú Feladatterve tartalmaznak. A Veszprém Megyei Önkormányzat fontos feladatának tekintette, hogy elkészüljön – hiánypótló jelleggel Veszprém megyére kiterjedıen – a lehetı legátfogóbb helyzetleírás és elemzés a jelenlegi állapotról, valamint egy jövıbe mutató koncepció a szociális szolgáltatások rendszerérıl, amely valós adatokon nyugszik és reális képet ad mindkét vonatkozásban. Törekvés volt, hogy a koncepció alapja lehessen egy több lépcsıs, több szereplıs szolgáltató rendszernek, a fejlesztéseknek, illetve a humanizációs, modernizációs folyamatoknak. A koncepció remélhetıleg legyızi azt a hiányérzetet, amelyet az adat- és információhiány okozott az ellátási szükségletekrıl illetve igényekrıl tervezésnél során, s lehetıséget biztosít egy egységes tervezésre, valamint elısegíti a szolgáltatók és az egyes ellátási szintek közötti kommunikáció és információáramlás formáját és lehetıségét. E hiányok felszámolásával a koncepció megteremti a Megyei Önkormányzat részére a reális, szükségleteken alapuló, adekvát szolgáltatás- és intézményrendszer tervezését, iránymutatást ad a települési önkormányzatok saját koncepciójának elkészítéséhez. A megvalósítás útja A megye valamennyi települési önkormányzatának jegyzıjéhez részletes kérdıív került kiküldésre a szociális szolgáltatások jelenlegi helyzetének, rendszerének, struktúrájának megismerése végett, annak érdekében, hogy a kapott információk alapján komplex elemzés készülhessen. A kérdıíven -a Szt.-ben meghatározott tartalmi elemek figyelembe vételével – adatok, információk bekérésére került sor az adott település vonatkozásában: - a lakosságszám alakulása, korösszetétele, - az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, ütemterv a szolgáltatások biztosításra, - a szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttmőködés keretei, - az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz kapcsolódó ellátási formák, a szolgáltatások biztosításának szükségessége. (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek vonatkozásában). A Megyei Önkormányzat - mint fenntartó – vonatkozásában az intézmények részére külön kérdıívek készültek, melyekben a fent említett tartalmi elemek tovább bıvültek az alábbiakkal:

- az általa fenntartott intézményrendszer struktúrájának, szerkezetének legfontosabb jellemzıi, - a szakosított ellátások iránti igények alakulása, a várakozók száma, az ellátások szempontjából releváns csoportok korösszetétele, legfontosabb szociális jellemzıi, - az intézményrendszer korszerősítésének irányai, - módszertani ellátásra vonatkozó koncepciója. A kérdıíveket a megye valamennyi települése megkapta (jelenleg 217), számítva az önkormányzatok segítı közremőködésére az adatszolgáltatás tekintetében. A települési önkormányzatoknak csak mintegy kétharmada küldte vissza a kérdıíveket, 66 esetben e tárgyban semmiféle visszajelzés nem érkezett. A hiányzó mintegy egyharmadnál a közremőködés hiányának okaira nem derült fény. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a munkát nagyban megnehezítette a nem teljes körő adatszolgáltatás, mivel így más forrásokból kellett az adatokat összegyőjteni. A koncepció-tervezet - a Szt.-ben elıírt módon, a Megyei Közgyőlés koncepciót tárgyaló ülése elıtt – egyeztetésre került. A vélemények és javaslatok a lehetıségek figyelembevételével beépültek a koncepcióba. A szolgáltatástervezési koncepciónak az Szt.-ben elıírt kétévenkénti felülvizsgálata ismételt adatgyőjtés alapján lehetséges. Értékelni kell az elért eredményeket, aktualizálni az adatbázist, a fejlesztési szükségleteket, megjelölni a fejlesztési irányokat, feladatokat. A koncepció erıtere A Megyei Önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciója meghatározza a saját ellátórendszerére vonatkozó fejlesztési irányokat, keretül szolgál a Megyei Önkormányzat által korábban már elfogadott programoknak, feladatterveknek, amelyek egy-egy részterület, illetve fejlesztését tőzték ki célul. A már meglévı és elfogadott megyei tervek, programok a szolgáltatástervezési koncepció részelemei. Mivel részletes, egészen átfogó elemzésrıl van szó, a települési önkormányzatok számára is útmutatót, keretet ad saját tervezetük elkészítéséhez, szervesen illeszkedve a megyei koncepcióhoz. A Megyei Önkormányzat koncepciójában nem hagyhatja figyelmen kívül a regionális és országos szinten jelenlévı irányokat, programokat, elképzeléseket terveket.

A megyei szolgáltatástervezési koncepció “saját” projektjei

Megyei Szolgáltatástervezési koncepció - Alapkoncepció - Rekonstrukciós program - Fogyatékosügyi program - Rövidtávú feladatterv 2000-2004

Egyéb koncepciók Regionális szinten

Egyéb koncepciók Országos szinten

A települések fejlesztési elképzelései

Településiönkormányzati koncepciók

A “harmadik szektor” fejlesztési elképzelései

Egyéb koncepciók Megyei szinten

A szolgáltatástervezési koncepció részelemei • Alapkoncepció: a szolgáltatások iránti igények, szükségletek és az ellátási kötelezettségek teljesítése. • Rekonstrukciós program: a szolgáltatást nyújtó intézmények tárgyi feltételeinek javítására irányuló program. • Fogyatékosügyi program: a fogyatékos személyek ellátását végzı intézményrendszer átstrukturálása. A nagy létszámú intézményekbıl a fogyatékos személyek kis létszámú, családias környezetbe való kihelyezése a normalizáció, az integráció és autonómia elvének megfelelıen. A nagy létszámú intézmények a humanizációja és modernizációja. • Rövid távú feladatterv: az ellátás minıségének fejlesztése tárgyi és személyi feltételek útján, valamint a szolgáltatások bıvítése 2000-2004. év viszonylatában szenvedélybetegek, mozgás fogyatékos és hajléktalan személyek esetében. A szolgáltatástervezési koncepció alatt az alapkoncepciót értjük.

I.

CÉLOK, ALAPELVEK, ÉRTÉKEK I. 1. A koncepció célja Napjainkban elengedhetetlen – mind az egész társadalom vonatkozásában, mind a szociális szolgáltatások valamennyi formája vonatkozásában – a társadalmi befogadásra épülı szemlélet, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. E sajátos szemlélet alapvetı rendezı elvei elsıdlegesen a társadalmi esélyegyenlıség biztosítása, a szolgáltatások, támogatások elérhetıségéhez kapcsolódó elvárások teljesítése, a társadalmi kohézió erısítése, a partnerség, a diszkrimináció tilalma és minıségi szolgáltatások nyújtása. A szociális szolgáltatások fejlesztésénél nem téveszthetjük szem elıl a fenti követelményeket. Ezek alapján a koncepció célja, hogy Veszprém megyében a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely a szolgáltatók kölcsönösen hasznos együttmőködésén nyugszik, összehangoltan, koordináltan mőködik. A minıségi és differenciált szolgáltatások középpontjában az egyén és a szükséglet áll, ami bizonyíték arra, hogy azok egyénre szabottak, adekvát segítséget nyújtanak, a rászorulók számára a szolgáltatások széles körben hozzáférhetıek.

I. 2. Alapelvek • Veszprém megye valamennyi polgárának joga van az emberhez méltó életre és ez a jog elidegeníthetetlen. E jog érvényre juttatása érdekében mindenki számára szükséges biztosítani a szociális minimumot. • Veszprém megye valamennyi polgára számára biztosítani kell, hogy törvényben rögzített jogaival, így a szociális jogaival is élni tudjon. A jog érvényesítésben az önkormányzatok aktív szerepet vállalnak. • Veszprém megye polgárai – nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekvıképesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára, születési vagy egyéb helyzetére – tekintet nélkül jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. A Veszprém Megyei Önkormányzat elutasít mindennemő hátrányos megkülönböztetést és elıítéletet.

• Az önkormányzati szociálpolitika az önkormányzat és polgárok közötti viszony intézményesülése, amelynek célja a közüggyé vált szükségletkielégítés. Elsıdleges színterei a szociális szolgáltatások és ellátások. Az intézmények támogató szerepének hangsúlyos megjelenése - a kiszámítható és minıségi követelményeknek megfelelı mőködés útján – alapfeltétele a szociálpolitikai célok megvalósulásának, az eredményes megyei szociálpolitikának. Az önkormányzatok és intézmények a közösségi (önkormányzati) felelısségbıl fakadóan és hatáskörükbıl adódó kötelezettségüknek megfelelıen támogatják a polgárokat jólétük megteremtésében. • A megye valamennyi önkormányzatának szociálpolitikája nyitott. A jóléti pluralizmusból fakadóan az önkormányzat bár kiemelt, de csak egyik szereplıje a helyi szociálpolitikának. Koordináló, szervezı, együttmőködı szerepet tölt be a terület más szereplıivel, így a nemállami, egyházi és piaci szervezetekkel. • A helyi szociálpolitika elsıdleges feladata a védelem, amely egyaránt jelenti az egyén, a család, a köz és a helyi társadalom védelmét. Az önkormányzat szociálpolitikája a helyi társadalom zavartalan együttélését, mőködését szolgálja. A szociális szolgáltatások és ellátások fókuszában az ember, az egyén, a közösség, a család áll. • A Veszprém Megyei Önkormányzat elkötelezett és partnereivel együttmőködik, illetve közremőködik a társadalmi hátrányok csökkentésében, a társadalmi és fizikai életesélyek közötti egyenlıtlenségek mérséklésében, a szociális biztonság megteremtésében, küzd a kirekesztıdés ellen, segíti a társadalmi befogadást.

I. 3. Értékek Az értékek gondolkodásunk, cselekedeteink iránytői, amelyek különféle jelenségek megítélésében nyújtanak segítséget. Befolyásolják világnézetünket, döntéseinket, áthatják erkölcsi felfogásunkat. Értékek, amelyeknek érvényesülniük kell a helyi szociálpolitikában, a szociális szolgáltatásokban és ellátásokban. • Az önkormányzati szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekednie annak érdekében, hogy senki ne

szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedık ne maradjanak ellátás nélkül. • Az önkormányzati szociálpolitikának törekednie kell a relatív biztonság igényének érvényre juttatására is, vagyis arra, hogy valamilyen társadalmi “kockázat” bekövetkeztekor, szociális szükséghelyzetben az egyén, a család életszínvonala - lehetıség szerint - ne süllyedjen túlságosan nagyot. • Az önkormányzati szociálpolitikában erısíteni kell a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy megelızzük, megakadályozzuk az olyan „rossz” helyzetek, szituációk kialakulását, amelyeknek a késıbbiekben negatív következményei lehetnek. A szociális szolgáltatások és ellátások az utólagos korrekcióra, a megbomlott szociális egyensúly okozta kár(ok) enyhítésére hivatottak, illetve az eredeti állapotot próbálják meg visszaállítani. • A szociális szolgáltatásokat és ellátásokat differenciáltan kell nyújtani annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, amit szükségletei indokolnak, a jogosult ott kapja és attól a szervezettıl a támogatást, ahol számára ez legjobban megfelelı, a humanitás követelményét szem elıtt tartva. Fontos azon kritériumnak való megfelelés, hogy az ellátás minden esetben egyénre szóló legyen. • A szociális szolgáltatásokban és ellátásokban a szubszidiaritás elvének kell érvényesülnie, azonban ezek finanszírozása közfeladat. Így a szociális kérdések ott dılnek el, illetve kerülnek megoldásra, ahol az érintettek és érdekeltek legközelebb vannak jelen, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre. • Az önkormányzati szociálpolitika a teljes körő társadalmi integrációt segíti elı, azt erısíti. Mellızi a szegregált megoldásokat, amennyiben mégis ennek alkalmazására kényszerül, tényleges választási lehetıséget biztosít az érintetteknek, illetve családtagjaik számára. • A szociális szolgáltatásokban és ellátásokban a szektorsemlegesség érvényesül, azonos esélyekkel és feltételekkel kapcsolódhatnak be a szféra mőködtetésébe az állami, önkormányzati, piaci és egyházi szervezetek. • A szociális védelmirendszert képessé kell tenni a folyamatos megújulásra, innováció orientáltnak kell lennie, hogy a rendelkezésre álló erıforrásokat

hatékonyabban és hatásosabban felhasználja a minıségi ellátások felé elmozdulás érdekében. • A hatékonyság és a hatásosság az önkormányzati szociálpolitikával szemben egyik meghatározott alapvetı követelmény. A hatásosság elvébıl fakadóan a jogosultak lehetı legnagyobb körének kell hozzájutnia az ellátásokhoz, illetve szolgáltatásokhoz. A hatékonyságból következıen a rendelkezésre álló racionális erıforrás felhasználásnak a valóban rászorulókat kell hathatósan segítenie.

II.

HELYZETKÉP

II. 1. Társadalmi környezet II. 1. 1. Veszprém megye társadalmi – gazdasági helyzete Az 1990-es politikai gazdasági rendszerváltozást követıen megyénknek szinte teljes körő gazdasági – társadalmi változásokkal kellett rövid idın belül szembenéznie. Átalakult a magyar gazdaság és a külkereskedelem szerkezete, iránya, megindult a külföldi tıkebefektetés, a globalizáció hatása is érzékelhetıvé vált. A veszteséges, nem rentábilisan mőködı cégek tönkre mentek, megjelent a tömeges munkanélküliség. A probléma kezelésére kiépült az intézményrendszer. Mélyreható változások következtek be a társadalom szerkezetében is, leképezve a rendszerváltozás sajátosságait. Az átalakult és differenciálódott társadalomban egyértelmővé vált a vesztesek és nyertesek megjelenése. Ezen folyamatok megyénkben – és regionálisan is – éreztették hatásukat, bár az országos átlaghoz képest kedvezıbb helyzet alakult ki. A megye területileg azonban nem homogén, jelentıs differenciák alakultak ki, amelyek leginkább kistérségi szinten érzékelhetık. Demográfiai adottságok Veszprém megye lakónépessége 2002. év végén 373.705 fı volt, mely az ország lakónépességének 3,6 %-a. A 223 település 9 kistérséget alkot. A települések közül 12 rendelkezik városi és 211 községi ranggal. (Megjegyzés: 2003. január 1-tıl 6 település csatlakozott el a megyébıl GyırMoson-Sopron megyéhez, amely a zirci kistérség lélekszámát csökkentette. A társadalmi környezetet bemutató résznél ez a tény nem lett figyelembe véve, mivel statisztikai adatok leginkább csak 2002. év végétıl állnak rendelkezésünkre.)

A települések megoszlása Veszprém megye kistérségei között (2002 év vége) Kistérség Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Összesen:

település 39 11 20 48 21 33 6 21 24 223

város

Lakónépesség az év végén

2 2 1 1 1 1 1 2 1 12

59.231 25.347 22.180 63.169 16.411 37.184 37.908 85.591 26.684 373.705

Forrás: Veszprém Megye Statisztikai évkönyve 2002.

A kistérségek közül egy, 85 ezres lélekszámot meghaladó, ahol a megye lakónépességének több mint egyötöde él (23%). Van két – nagyságrendileg ezt követı – 60 ezer fı körüli lakónépességet számoló, a pápai (17%) és az ajkai (16%). A két, közel 40 ezer fıs kistérség a várpalotai (10%) és a tapolcai (10%). A zirci (7%) és a balatonalmádi (7%) térség 25 ezer fı körüli lakossal rendelkezik. Veszprém megyében a kistérségek többsége – országos összehasonlításban is – kislélekszámú, viszont kettı közülük olyan, ahol a lakosság száma egy kisváros méreteit is alig éri el, ez a balatonfüredi (6%) és a sümegi (4%). (A zárójelben jelzett számok a megye lakónépességének százalékos megoszlását jelzik, a 2002. év végi adatok figyelembevételével.) A megye lakónépessége 2002. év végén az elızı évhez viszonyítva 99,8%, tehát az országosan jellemzı csökkenı tendencia itt is érzékelhetı. Az egyes kistérségekben nem azonos a tendencia: vannak olyanok, ahol növekedés következett be az elmúlt éveket vizsgálva (1990-2002), de vannak csökkenı létszámú kistérségek. A belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 1990. és 2002. viszonylatában, 1000 lakosra vetítve megyei viszonylatban negatív elıjelő (– 0,2 ) volt. Kilenc kistérségbıl kettıben emelkedett a lakónépesség-szám, egyik a balatonfüredi térség, ahol minimális a növekedés, 0,2 %-os. A másik a veszprémi kistérség, ahol 0,5 % - os volt e mutató növekedése. A további hét kistérségben ennek a mutatónak a változása negatív elıjelő.

A lakónépesség 2002. évi változása 2001. év végéhez viszonyítva % - ban Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Kistérségek összesen:

- 0,7 % - 0,1 % 0,2 % - 0,7 % - 0,4 % - 0,7 % - 0,4 % 0,5 % - 0,3 % - 0,2 %

Forrás: Veszprém Megye Statisztikai évkönyve 2002.

Az egyes kistérségek lélekszámának alakulása nem változtatta meg a megye lakosságának kistérségek közötti megoszlását az elmúlt évek alatt. A megye népsőrősége 81fı /km2 az országos átlagnál (109 fı/ km2) lényegesen alacsonyabb. Ezen belül Sümeg (54 fı/km2) és Zirc (55fı/km2) térsége még az országos átlagot sem éri el. Azonban Veszprém (130 fı/km2) és Várpalota (140 fı/km2) térsége az országos átlagot jóval meghaladja. A fentiekben említett településeken kívül a többi az országos átlagot nem éri el.

Születés és halálozás trendjei Veszprém megyében az 1000 lakosra jutó élve születettek száma hosszú idı óta csökkenı tendenciát mutat. 1997-ben 9,4 élve születéssel számolhattunk 1000 lakosra, 2000. évben ez a mutató csupán 8,7 volt. Ez a szám 2001-ben tovább romlik 8,4-re, majd 2002. év végén ismét emelkedik, ekkor az 1000 lakosra jutó élve születések száma 9, bár alulmarad az országos (9,6) átlagnak. A halandóság országos mutatója ezer lakosra vetítve 13,3, Veszprém megyében ugyanezen mérıszám 12,2 volt. Ez a tény az alacsonyabb halálozási mutatókkal rendelkezı megyék közé sorolja megyénket. Nemek szerinti megoszlás A megye lakónépességének nemek szerinti összetételét tekintve - 2003. január 1-jén – az országossal azonos adottságok jellemzik, némileg nagyobb a nık (52 %), mint a férfiak (48 %) aránya, az elmúlt évek alatt nem változott.

A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (2003. január 1.) Év - 14 15-29 30-39 40-59 60Összesen:

Fı 58.610 83.819 48.926 103.638 74.754 369.747

Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2003.

A népesség korösszetétele 2003. január 1. (% - ba, kerekítven) Kor -14 15-64 65-

% 15,9 69,5 14,7

Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2003.

A 15 életév alatti életkorban lévık aránya a megyében alacsonyabb (15,9 %) az országos átlagnál (17,5 %). Foglalkoztatási szempontból adódóan aktívnak tekintett 15-64 éves korosztály aránya 69,5 %, amely az országos átlagnál (68,5%) 1 %-kal magasabb. (a százalékos megoszlás kerekített értékeket tartalmaz.) Az idıskorú népesség aránya az országos átlaggal (14,9 %) szinte azonos (14,7 %). Az elmúlt években bekövetkezett demográfiai változásokról, valamint a jelenlegi helyzetrıl elmondható, hogy nagy részben az országos tendenciákkal megegyeznek, esetenként kedvezıbbek. Azonban itt is érvényesülnek a népesség összetételét hosszútávon kedvezıtlenül alakító ismert országos tendenciák, a lakosság természetes fogyása, a fiatalok számának csökkenése, a lakosság elöregedése. A szociális szolgáltatások tervezésénél, szervezésénél, mőködtetésénél rendkívüli jelentısége van egyrészt a megyében élı lakosság különbözı mérető települések közötti megoszlásának, másrészt a településszerkezetnek.

Település szerkezet (2002. év vége) Fıs település - 499 500 – 999 1000 – 1999 2000 – 4999 5000 – 9999 10000 – 49999 50000 – 99999

Települések száma 103 56 38 15 5 5 1

Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2003.

Ugyancsak relevanciával bír a lakosság korcsoportonkénti megoszlása a kistérségek viszonylatában. (Pld. kistérségekben az együttmőködés lehetısége.) Szempontunkból legjelentısebb csoportot a 60 év feletti korcsoport képezi. A kistérségek életkorral összefüggı sajátosságai a 60 éves és idısebb népesség aránya alapján (2002. év) Kistérség

1. Ajkai 2. Balatonalmádi 3. Balatonfüredi 4. Pápai 5. Sümegi 6. Tapolcai 7. Várpalotai 8. Veszprémi 9. Zirci

A 60 éves és idısebb népesség aránya az állandó népességbıl, 2002. dec.31. 20,1 21,8 21,2 21,3 20,3 20,3 18,4 17,0 20,4 19,7

2001. év

19,9 21,4 20,7 21,2 20,1 19,8 18,0 16,5 20,2 19,3

Növekedés %-a

0,2 0,4 0,5 0,1 0,2 0,5 0,4 0,5 0,2 0,4

Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2003.

Az állandó népességbıl 60 éves, vagy idısebb korcsoport arányának elemzésénél a 2001. év december 31. adatokat, illetve az 1997-2000 év közötti tendenciákat vettük figyelembe. Ez alapján megállapítható, hogy a megyében élı 60 éves és idısebb népesség aránya alapján a korábbi tendenciákat is figyelembe véve lassú növekedés tapasztalható. Valamennyi kistérségben emelkedett ezen populáció aránya, az emelkedés 0,1-0,5 % közé esik. Az ajkai, a pápai, a sümegi és a zirci kistérségben a növekedési arány a megyei (0,4 %) növekedési arány alatt van,

két kistérségben, a balatonalmádi és a várpalotaiban azzal megegyezik, a balatonfüredi, a tapolcai és a veszprémi ezt 0,1 %-kal meghaladja. Három kistérségben, a várpalotaiban (18,4%) és a veszprémiben (17%) a korábbi évek emelkedı tendenciája ellenére ezen populáció reprezentációja 20% alatt van és alulmarad a megyei átlagnak (19,7%). Négy kistérségben ez az arány 20% körüli: az ajkai 20,1 %, a sümegi és a tapolcai 20,3 %, a zirci 20,4 %. Három térségben ez a mutató már 21% fölé emelkedik: a balatonalmádi 21,8 %, a balatonfüredi 21,2 %, a pápai 21,3%. Szociálpolitikai szempontból tehát a tervezéseknél kiemelkedı relevanciával bír az idıskorú népesség arányának növekedése és össznépességen belüli megoszlása. A fenti tendenciák minden körülmények között szem elıtt kell tartani, mivel ezek alapján feszültségek keletkezhetnek a szociális ellátási hiány szempontjából. Mint azt már korábban tapasztalhattuk, Veszprém megye térségei kicsik, ezért a problémák felerısödve jelentkezhetnek, szemben a nagy lélekszámú térségekkel, ahol a feszültség oldására tett megoldásokra több lehetıség is kínálkozik.

A megye foglalkoztatási helyzete A teljes népességen belül az aktív-inaktív korú népesség aránya az adott terület foglalkoztatási struktúrájával együtt nagymértékben meghatározza e terület gazdasági potenciálját. Az országos aktivitási arány 2002-ben 52,9 %-os volt. A Veszprém megyei ennél magasabb 55,9%. A gazdaságilag fejlettebb nyugat-dunántúli megyékben ez az arány megközelíti a 60%-ot, a kevésbé fejlett keleti megyékben 45-50% körül van. A munkanélküliek aránya a megyeszékhely köré szervezıdött térségben a legalacsonyabb (3,5 %), s kedvezı a tartósan munkanélküliek aránya is (1,0%). Itt a legmagasabb a személyi jövedelemadót fizetık száma (1000 lakosra 524 fı), a személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem (613.061) és az állandó lakosra jutó személyi jövedelem adó (148.581). Így valamennyi mutató meghaladja a megyei átlagot.

A regisztrált munkanélküliek Megnevezés

A munkanélküliek aránya (%-a) 2002. dec.20.

Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Megye összesen

4,8 4,2 4,8 5,4 7,6 4,9 6,2 3,5 4,4 4,8

A tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya, %

Tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében, %

1996. dec. 20.

2002. dec.20.

1996. dec.20.

2002. dec.20.

4,7 2,9 1,4 2,7 5,5 3,9 4,8 2,5 3,9 3,4

2,1 1,2 0,7 2,2 3,6 1,5 2,4 1,0 1,6 1,7

61,3 39,6 23,1 45,0 55,6 42,5 62,0 42,4 51,4 48,6

42,9 27,9 14,4 40,3 47,7 30,4 38,0 28,1 36,0 35,3

Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2003.

A személyi jövedelemadó Megnevezés

Személyi jövedelemadót fizetık 1000 lakosra

Személyi jövedelemadó-alapot Személyi jövedelemadó képezı jövedelem egy állandó lakosra, Ft 2002

Ajkai

444

446.837

87.516

Balatonalmádi

460

464.229

104.812

Balatonfüredi

509

470.461

111.391

Pápai

442

401.232

75.822

Sümegi

422

344.564

57.189

Tapolcai

437

384.820

76.869

Várpalotai

457

499.987

104.285

Veszprémi

524

613.061

148.581

Zirci Kistérségek összesen

448 466

430.267 471,825

81.185 100.384

Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2003.

Veszprém térsége évek óta a megye egyik legkedvezıbb helyzető foglalkoztatási körzete. A kedvezı foglalkoztatási mutatókat a magasabb munkahelyszámok indikálják, általában a rendelkezésre álló üres álláshelyek egynegyede ebben a térségben található. A kedvezıbb helyzetet a

megyeszékhely térsége gazdasági, közigazgatási, oktatási, egészségügyi és szolgáltatási központjai révén produkálja. Sümeg térsége foglalkoztatási szempontból hosszú ideje a megye egyik legkritikusabb körzete. Az elmúlt évek viszonylatában – 1999. második félévét kivéve – mindig itt volt legmagasabb a munkanélküliek aránya. Jelentıs létszámot foglalkoztató új munkahelyek nem jöttek létre, a térségben nagyobb ipari létesítmény nincs. Ebben a térségben a legcsekélyebb a személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem, valamint az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó összege is, vagyis ebben a térségben legkisebb az állami bevételekhez való hozzájárulás. A megye foglalkoztatási helyzetérıl összességében elmondható, hogy nem rendelkezik rossz adottságokkal országos viszonylatban. Azonban nem lehet dinamikus fejlıdésrıl beszélni, a helyzet inkább statikusnak mondható. A legnagyobb problémát a tartósan munkanélküliek magas aránya jelenti, amivel minden kistérségben számolni kell. A gazdasági fejlettséget jelzı mutatókat tekintve országosan a középmezınyben foglal helyet megyénk. A GDP egy fıre esı mutatója szerint 2001. évben hazánk a 8. helyet foglalta el. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék abszolút számban növekedett az elmúlt évek során, azonban ezzel is jelentısen elmarad a régió másik két megyéjétıl.

II. 2. Fontosabb szociális jellemzık az ellátások, szolgáltatások tervezéséhez A minden rászorult védelmét és létbiztonságát szolgáló szociális háló jelentısége az elmúlt évtizedben bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások hatására – az ország más területeihez hasonlóan – megyénkben is felértékelıdött. A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai a kedvezıtlen szociális körülmények között élıkbıl kerülnek ki, e kört leginkább az idısek, betegek és fogyatékos személyek képezik. Az 1993. évben elfogadott, s azóta több alkalommal módosított un. Szociális törvény a szociális biztonság megteremtése érdekében meghatározza a szociális ellátások formáit, meghatározza a mőködés szervezeti kereteit, a különféle ellátásokra való jogosultság feltételeit illet azokat a módszereket, amelyek a rászorulók szükséglet kielégítésére hivatottak. Megyénkben a még döntıen önkormányzati fenntartású illetve mőködtetéső intézményi háttérrel a felmerülı problémák túlnyomórészt kezelhetık. A helyzetképben felvázoljuk a szociális szolgáltatások formáit, jelenlegi állapotát, amelyeket a törvény az intézményrendszer számára feladatként jelöl meg.

A szociális szolgáltatások és ellátások területén napjainkban már egy erıteljes dilemmával állunk szemben. A koncepció elején bemutattuk a megye lakosságát jellemzı demográfiai tendenciákat. Ezek alapján könnyő belátni, hogy a mára már jelentkezı mutatók a késıbbiekben válhatnak olyan kedvezıtlen folyamatokká, amelyek újabb kihívások elé állítják a szociális szférát. A születések számának csökkenése a késıbbiekben negatívan fog hatni a születésekre, mivel az aktív korú népesség csökken. Az örvendetesen csökkenı halálozási tendencia a szociális ellátások és szolgáltatások iránti igények növekedését indikálja. A fenti ténybıl következıen reálisnak látszik az a megállapítás, hogy a megyénkre jellemzı: növekvı létszámú és hosszabb élettartamú idıskorú népesség, amelynek az életminıség várható javulásával adekvát ellátó, gondozó rendszerre lesz szüksége. Nyugdíjasok jövedelmi helyzete A megyében 103.518 fı, a népesség 28%-a részesült nyugdíjban, illetve valamilyen nyugdíjszerő ellátásban, 2003. év januárjában (országos adat 31,1 %). A nyugdíjasok közel egytizede (12 %) korhatár alatti rokkantsági nyugdíjat kap szám szerint 12.411 fı, nemenkénti megoszlását figyelembe véve a férfiak vannak többen (férfi: 7359 fı és nı: 5052 fı). Öregségi és öregségi jellegő nyugdíjba 71.807 fı részesült, vagyis a nyugdíjasok 69 %-a. A nemenkénti megoszlást vizsgálva, elmondható, hogy ezen ellátásban a nık képviselnek nagyobb súlyt, mivel 58 % - os a reprezentációjuk ebben a kategóriában (41.376 fı). A jelenlegi adatgyőjtés rendszerébıl nem derül ki, mekkora hányadot jelent a korengedménnyel, vagy korkedvezménnyel nyugdíjazottak száma. A nyugdíjasok életkor szerinti megoszlásában áttételesen arra következtethetünk, hogy 20 % - 30 % közötti ezek aránya az összes nyugdíjasok vonatkozásában. Az érintettek 2/3-a tizenöt éven belül került nyugdíjba (1990. év után). A nyugdíjban illetve a nyugdíjszerő ellátásban részesülık számának megoszlását tekintve a teljes ellátás nagysága szerint 2003. januárjában elmondható: 1. 30.000 Ft alatti ellátásban 16.108 fı részesült, így alacsonynak mondható nyugdíj illetve nyugdíjszerő ellátásban részesülık számaránya (16 %). 2. 30-50.000 forint közötti ellátásban ugyanezen ellátási formában 45.996 fı részesült, amely alapján 44 %-ot képviselnek. 3. 50-70.000 forint közötti ellátás 27.490 kap a megyében, amely 26 %-os részvételt jelent.

4. 70.000 forint feletti havi ellátásban a nyugdíjasok 14 %-a részesül, szám szerint 14.005 fı. Azonban 80.000 forint feletti ellátásban már csak a nyugdíjasok 8 % részesül, számuk 8.516 fı. Az öregségi nyugdíjban részesülık ellátása az alábbi táblázat szerint alakult 2003. év januárjában:

Öregségi nyugdíjban részesülık száma és a havi ellátás nagysága 2003. január havi teljes ellátás összege, Ft. - 30.000 30.000 - 49.999 50.000 - 69.999 70.000 fölött Összesen: 80.000 fölött

öregségi nyugdíjas

megoszlás aránya %

1.678 28.209 21.075 11.514 62.476

3 45 34 18 100 %

7.089

11 %

Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2003.

A táblázat alapján elmondható, hogy közel megegyezik az 50.000 forint alatt illetve ezen összeg feletti öregségi nyugdíjban részesülık aránya. A saját jogon nyugellátásban részesülık száma a megyében 2003. januárjában 84.218 fı, havi ellátásuk átlagosan 53.401 forint volt. Nemenkénti megoszlásukat vizsgálva a férfiak vannak kevesebben (45%), azonban havi ellátásuk összege 26 %-kal magasabb, mint a nıké és 13 %- kal magasabb a megyei átlagnál. A saját jogú nyugdíjba részesülı nık havi ellátása 11 %-kal kevesebb a megyei átlagnál. Az országos adatok alapján elmondható, hogy Veszprém megyében él a magyar saját jogú nyugdíjasok 3 %-a, nyugdíjuk összege az országos átlagnál valamivel kedvezıbb, 2 %-kal meghaladja azt. Ugyanezen ellátás régiós szinten vizsgálva valamivel rosszabb képet mutat, mivel nem éri el a Közép - dunántúli régió átlagát, annál 1 %-kal kevesebb. Azonban vannak kedvezıtlenebb helyzetben lévı régiók, ahol ez az átlag kevesebb, például az Észak - alföldi régió ahol a saját jogú nyugdíjellátások átlaga a Veszprém megyeinél jóval kevesebb, mintegy 11 % - kal.

Ha a nyugellátások összességének havi átlagos összegét nézzük a kép valamivel romlik (51.008 Forint), a saját jogú nyugellátások havi átlagos összegének csak 96 % -a. Ebben a kategóriában is a férfiak vannak kedvezıbb helyzetben, mivel havi ellátásuk összege 15 %-kal meghaladja a megyei átlagot, míg a nık esetében ez a mutató csak 89 %. A nyugdíjban illetve nyugdíjszerő ellátásban részesülık számáról és átlagos ellátásukról 2003. januárjában a következı mondható el: 1. Számarányukat tekintve a nık vannak többen, az összes ellátásban részesülı 59 %-a nı. 2. A havi ellátás összege viszonylatában a nık vannak kedvezıtlenebb helyzetben, mivel ellátásuk összege nem éri el a megyei átlagot, 11 % -al kevesebb, s a férfiak havi ellátásának csak 77 % -a. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a Veszprém megyében nyugdíjban és nyugdíjszerő ellátásban részesülık anyagi viszonyai országos mércével mérve nem rosszak, s arányukat tekintve is kedvezıbb képet kapunk.

II. 3. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE A MEGYÉBEN

Mint ahogy az elızıekben már történt rá utalás, a megye településszerkezetének jellemzıje az alacsony lélekszámú falvak viszonylag magas aránya, amit jelez, hogy az összes településszámhoz viszonyítva annak közel 25,8 %-át teszik ki az 1.000 fı alatti települések, az 500 lélekszám alatti kisközségek pedig az összes település arányában 45,6 %-ot képviselnek. Ezek az adottságok indokolják egyrészt a szolgáltatások jelenlétét (öregedı falvak), másrészt pedig magukban hordozzák a fejlesztési irányvonalakat, a települések közti együttmőködés – jelenlegi gyakorlatban még kiaknázatlan lehetıségeit. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 59. §-a részletesen meghatározza a szociális alapellátások biztosítása érdekében a települési önkormányzatok feladatát, továbbá azt a réteget, amelyre a szolgáltatások tartalmának ki kell terjednie (idıskorúak, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek). Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése rögzíti, hogy az alapellátás körébe tartozó ellátások, szolgáltatások igénybevételének lehetıségét valamennyi településen biztosítani kell. A törvény a 600 lakosnál kisebb településen lehetıséget biztosít arra, hogy az alapellátási feladatok falugondnoki, -valamint a legalább 70 és legfeljebb 400 lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen- tanyagondnoki szolgálat megszervezésével kerüljenek ellátásra. „Az alapellátások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére a saját otthonukban és a lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában.” A munkaanyag alapellátásokat felölelı részének teljes körő helyzetelemzését a szolgáltatástervezési koncepció készítése során nagymértékben nehezítette -az önkormányzatok közel egyharmada esetében- az együttmőködés hiánya a megyei önkormányzat által kért adatgyőjtésben. A feldolgozás alapjául szolgáló kérdıív hiányos, néhol ellentmondásos kitöltése -illetve a fent már említett adatszolgáltatás teljes hiánya- miatt a megyei alapellátási rendszer naprakész, aktuális helyzetének értékelésére nem alkalmas, így statisztikai számadatok, a megyei módszertani intézmény adatbázisainak, valamint a Közigazgatási Hivatal, a gyıri Regionális Módszertani Családsegítı Szolgálat, valamint az Magyar Tanya-és Falugondnoki Szövetség Kiadványának anyagait felhasználva kerültek ezen ellátási formák feldolgozásra, illetve értékelésre.

II.3.1. Szociális alapellátások Veszprém megye szociális alapellátási formáinak kiépítettségére az étkeztetés és a házi segítségnyújtás tekintetében a változó lefedettség a jellemzı. A városok, valamint a magasabb állandó lakosságszámú települések tekintetében általánosságban elmondható, hogy ezek az ellátási formák az igények számához igazodóan, rugalmasan képesek a rászorultság mértékének megfelelı segítségnyújtásra. Vannak azonban olyan települések, ahol az alapellátási formák egyáltalán nem kerültek megszervezésre, illetve nem teljes körően - csak a szolgáltatások egy-egy elemét tartalmazóan - kerültek kiépítésre, így bizonyos élethelyzetekben adekvát segítséget sem képesek a rászorulók részére lakókörnyezetükben biztosítani. A szociális alapellátások mindkét formáját, tehát az étkeztetést és a házi segítségnyújtást is komplex módon biztosító települések száma 153, ami az összes település 70 %-át teszi ki. A megye településeinek 22 %-ában csak az ellátási formák egy-egy szegmense hozzáférhetı. Ezen belül csak az étkeztetés igénybevételére van lehetıség a házi segítségnyújtás biztosítása nélkül a települések 19 %-ában, és kifejezetten csak a házi segítségnyújtás biztosított ezen települések 3 %-ában. Az alapellátások szolgáltatásainak hiánya miatt a legrosszabb helyzetben azokon a településeken élık vannak, ahol egyik ellátási forma sem került bevezetésre. Ez egy viszonylag magas mutató, ugyanis 17 település (megyei viszonylatban 8 %-os arányt képviselve) semmilyen alapellátási formát nem mőködtet, így rászorultság esetén a szolgáltatáshoz való hozzáférés hiányában az idıs, vagy egyéb más okból rászorultak esetében egyedüli megoldásként a tartós bentlakásos intézményi elhelyezés igénybevételének lehetısége áll fenn, mint alternatíva annak ellenére, hogy ezen szolgáltatások nyújtásával a lakókörnyezetben történı megtartás idıintervalluma sok esetben lényegesen hosszabb periódust biztosítana az érintettek részére. A kedvezıtlen helyzetképet némiképpen enyhíteni látszik, hogy a falugondnoki szolgálatok száma évrıl-évre növekvı tendenciát mutat. Az alacsony lélekszámú települések (600 fı alatt) felismerve a szolgálat által nyújtott értékeket, a pályázati lehetıségeket kihasználva, saját erı mellérendelésével, a szolgálat bevezetésével kívánják a földrajzi elhelyezkedésbıl adódó hátrányos helyzetet csökkenteni. Jelenleg a megyében 52 falugondnoki szolgálat mőködik (adat: Országos Falu és Tanyagondnoki Szövetség kiadványa), melyek a szociális alapellátások közül az étkeztetés lebonyolítását (ebéd házhoz szállítása), valamint a házi segítségnyújtás részfeladatainak ellátását is felvállalják.

Új szolgáltatásként a jelzırendszeres házi segítségnyújtás a megyében egy helyen, önálló városi modellként Pápán, az Egyesített Szociális Intézmény Gondozási Központjához integráltan került megszervezésre 2002. októberétıl. A kihelyezett jelzıkészülékek száma a valós igényeket jelezve folyamatosan nı, amit bizonyít, hogy a kezdeti 30 készülék számát 2003. szeptemberére 60 kihelyezett készülékre fejlesztették fel. Szociális alapellátások biztosításának megoszlása egyes szolgáltatási formák szerint

8,0%

19,0% 3,0%

70,0%

Csak étkeztetés

Csak házi segítségnyújtás

Étkeztetés és segítségnyújtás

Nem mőködik alapellátás

adat: Veszprém Megyei Statisztikai Évkönyv 2002.

A házi segítségnyújtásban alkalmazott gondozók száma 2001. évi létszámhoz képest 25 fıvel csökkent, így mindössze 267 fı a teljes munkaidıben alkalmazásban álló (107 fı), kevesebb, mint a tiszteletdíjas (137) gondozók száma. „A családsegítı szolgáltatás általános és speciális szolgáltatása keretében a települési önkormányzat feladata a területén élı lakosság számára történı segítségnyújtás a szociális, vagy mentálhigiénés probléma, illetve krízishelyzet miatt veszélyeztetett családok, személyek számára, mellyel a cél a krízishelyzet megszüntetése, megelızése, valamint az életvezetési képesség megırzése.” A családsegítı szolgálatok száma a megyében évrıl évre növekszik, ezzel az ellátásba bevont települések egyre szélesebb kört tesznek ki. Az 1998-ban mőködı 17 családsegítı szolgálattal szemben ez a szolgáltatási forma 2002. évre elérte a 39-et, az ellátásba bevont települések száma pedig ez alatt az idıszak alatt közel hatszorosára nıtt, így jelenleg 161 (összes település 74 %-a) településen elérhetı.

A megyében mőködı családsegítési feladatok ellátása döntıen a települések által létrehozott társulások formájában, gondozási központ keretében, illetve a gyermekjóléti feladatokat is ellátó családsegítı és gyermekjóléti szolgálat szervezetében történik. A szolgálat szükségességére a szolgálatot igénybe vevık esetszámából lehet következtetni. Míg 1998-ban mindössze 8.816 fı kérte a szolgálat segítségét, addig 2002-re a szolgálatot igénybe vevık esetszáma 24064-re növekedett. Az esetek számának megoszlása az elsıdleges problématípus szerint

9,9%

6,5%

42,4%

6,3% 6,3%

15,1%

29,6% 6,2%

Életviteli

Családi

Lelki-mentális

Gyermeknevelési

Anyagi

Foglalkoztatással kapcsolatos

Ügyintézéshez segítségkérés

Több probléma együttes elıfordulása

adat: Veszprém Megyei Statisztikai Évkönyv 2002.

A szakmai tevékenységet 2002. év végén összesen 102 fı látta el, ebbıl felsıfokú végzettségőek száma ugyanebben az idıszakban 75 fı volt. A szociális törvény 2003. januárjától nevesíti a speciális alapellátások körébe tartozó szolgáltatásokat, melyeknek biztosítása a települési önkormányzatok feladata. A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatásokhoz való hozzájutás elérésének segítésével, valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása.

A megyében támogató szolgálat jelenleg nem mőködik, azonban a sümegi Gondozási Központ eredményes pályázata következtében a központhoz integráltan a támogató szolgálat részfeladatainak ellátása megszervezés alatt áll. A közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai beteg részére lakókörnyezetében komplex segítséget kell nyújtani a mindennapi életvitelében, továbbá lehetıség szerint biztosítani szükséges a meglevı képességeinek megtartását, illetve fejlesztését. A megyében ez a szolgáltatás a koncepció készítésének idıszakában nem mőködött. A hajléktalan ellátás legújabb lépcsıfoka az utcai szociális munka, melynek keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését. Ellátási kötelezettség szempontjából a 10.000 feletti lélekszámú települések érintettek. A megyében egyedül a megyeszékhelyen a hajléktalan ellátásnak ez a formája -a valós igények nagyságrendje miatt- már a törvénybelépést megelızıen, pályázati forrás felhasználásával bevezetésre került a Szociális Gondozási Központ szervezésében. II.3.2. Nappali ellátást nyújtó intézmények „Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászorult személyekrıl az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni.” A szakosított ellátás formái: • Nappali ellátást nyújtó intézmények • Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények • Ápolást-gondozást nyújtó intézmények • Rehabilitációs intézmények • Laóotthonok Idısek klubja Az idısek nappali ellátását biztosító intézmények közül a legrégebbi múltra az idısek klubjai tekintenek vissza. Megjelenésük a szociális ellátórendszeren belül az 1960-as évek második felére tehetı országosan. Veszprém megyében ez az ellátási forma is dinamikus növekedést mutatott egészen az 1990-es évek közepéig. 1995. és 1996. negatív fordulópontnak tekinthetı megyei viszonylatban ennél az ellátási formánál, ugyanis a statisztikai adatok szerint az

idısek nappali ellátását biztosító intézmények száma egy év alatt 10 intézménnyel csökkent, ami a férıhelyek számában is drasztikus csökkenést eredményezett. Sajnálatos módon a fent jelzett tendencia, ha nem is ilyen nagy mértékben, de folyamatosnak tekinthetı, amit megerısít, hogy 2002-re az idısek nappali intézményei (7 év alatt) a megyében 20 klubbal, ennek vonzataként pedig 575 férıhellyel csökkentek.

INTÉZMÉNYEK SZÁMA

A NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 1995-TİL 2002-IG 60 50 40 30 20 10 0

53 43

1995.

1996.

41

1997.

40

40

1998.

1999.

34

33

33

2000.

2001.

2002.

ÉV

Adat: Veszprém Megyei Statisztikai Évkönyv 2002.

A megyei helyzetkép az idısek nappali szakellátásában meglehetısen kedvezıtlen, az intézmények száma és a férıhelyek alakulása tekintetében jóval az országos átlag alatti megyék közé tartozunk. A FÉRİHELYEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEKBEN

FÉRİHELYEK SZÁMA

2000 1500

1563

1494

1363

1341

1273

1148

988

1085

1000 500 0 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. ÉV

adat: Veszprém Megyei Statisztikai Évkönyv 2002.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény meghatározza az idısek nappali ellátását biztosító települések körét, melynek értelmében ezen ellátási forma biztosítása annak a települési önkormányzatnak a feladata, amelyiknek területén kettıezernél több állandó lakos él. A megye ellátásmutató ebben a tekintetben változó képet mutatnak, ugyanis a jelenleg mőködı intézmények fenntartói közül 12 település lélekszáma nem éri el a 2.000 fıt, tehát törvényi kötelezettség nélkül, a területén élı idıs lakosság ezen intézményformával biztosítható ellátási igényeinek kielégítése céljából tartja fenn az idısek klubjait. A lélekszám alapján viszont feladat ellátási

kötelezettséggel bíró települések tekintetében a tényadatok meglehetısen kedvezıtlenek. A 2.000 fı lakónépességet meghaladó települések száma a megyében 26, melybıl mindössze 15 önkormányzat területén mőködik idısek klubja, ami a kötelezı feladatellátás szempontjából érintett településeknek csupán 57,6 %-át teszi ki. A NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MEGOSZLÁSA A TELEPÜLÉS LÉLEKSZÁMA SZERINT

3,7

11,1

7,4

-500

18,5

500 - 1000 11,1

1000 -2000 2000 - 10000 10000 - 20000

37,1

11,1

20000 - 30000 30000 -

A nappali szakellátást fenntartó települések jellemzıit vizsgálva megállapítható, hogy meglehetısen magas számban a 2.000 fı alatti lélekszámú településeken jelenik meg ez az ellátási forma, ami összességében 12 települést érint, ezzel a teljes ellátás vertikumának 44,4 %-át foglalja magában. A fenntartói feladatokat két intézmény kivételével a községi, illetve a városi önkormányzatok látják el. A kivételt a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı tartós bentlakásos intézményhez (Idısek Otthona Külsıvat) integrált nappali szakellátást biztosító intézmény, valamint Pápateszér községben egy alapítvány által mőködtetett idısek otthonához integrált intézmény képviseli. Idısek klubjainak legfontosabb adatai Település lélekszáma

Telephelyek száma

X – 500 500 – 1.000 1.000 – 2.000 2.000 – 10.000 10.000 – 20.000 20.000 – 30.000 30.000 felett Összesen:

5 3 4 19 2 1 7 31

engedélyezett férıhelyek száma 2002. 12. 31. 125 90 115 260 70 30 405 1095

ellátottak száma 2002. 12. 31.

férıhelykihasználtság %

79 45 93 216 53 28 364 878

108,75 49 95,7 82,75 76,5 93 98 86,2

A 27 településen mőködı idısek klubja 31 telephelyen biztosít szolgáltatást. Általánosságban a településenkénti egy telephely a jellemzı, kivételt képez ez

alól két 30.000 lélekszámot meghaladó város (Veszprém és Ajka), ahol 4, illetve 2 telephelyen látják el a feladatot. Az engedélyezett, valamint a mőködı férıhelyek adatait tekintve megállapítható, hogy férıhely kihasználtság szempontjából meglehetısen változó a kép. A nagyon jó mőködést jelzı 90 és 100 % közötti, valamint azt meghaladó kihasználtsággal 12 klub mőködik, melyek közül színesíti a palettát négy olyan település (Pápa, Noszlop, Mindszentkálla, Szentbékkálla), ahol a 100 %-ot meghaladó férıhely kihasználtság az igények nagyságrendjét jelezve a szolgáltatás mennyiségi bıvítésének igényét is jelzi. Mőködtetés szempontjából a legkedvezıtlenebb helyzetben a kistelepülések vannak, amit igazol, hogy 5 községben a férıhely kihasználtság nem éri el az 50 %-ot sem. Szakmai létszámok alakulása, szakképzettségi mutató Szakmai létszám AlkalmaSzakzottak Elıírt Betöltött Hiányzó képzett száma 84,5 fı

89

79,5

10.5

60,5

Szakképzetzetlen 19

Szakképesítése szakFel- képz. Kösı- arány Alap zép fokú 8 40,5 12 76,1 %

Az idısek klubjaiban alkalmazottak száma nem éri el a jogszabályban meghatározott keretszámot. Ugyan az összesített szakképzettségi arány jónak tekinthetı, azonban az összes szakdolgozó létszámhoz viszonyítva magas a szakképesítéssel nem rendelkezık száma (összes dolgozó 31,4 %-a). Fogyatékosok nappali intézménye A szociális törvény a fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézmények fenntartását és mőködtetését a 20.000 fı feletti települések tekintetében határozza meg, mint kötelezıen biztosítandó szolgáltatási formát. Ez az ellátási forma valamennyi érintett település körében megszervezésre került, így jelenleg a megyében 4 fogyatékosokat ellátó nappali intézmény mőködik, melybıl 3 önálló önkormányzati feladatellátással, 1 pedig civil szervezet (alapítvány) és az önkormányzat között létrejött feladat ellátási szerzıdés útján tesz eleget jogszabályi kötelezettségének, összesen 105 engedélyezett férıhelyen. A Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı Csecsemı és Fogyatékos Személyek Otthona a fogyatékosok nappali ellátását is biztosítja a tartós elhelyezésre engedélyezett, be nem töltött férıhelyeken Veszprém városában.

Fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézmények fıbb mutatói engedélyezett ellátottak férıhelyek száma 2002. száma 2002. 12. Település mőködtetı 12. 31. 31. Ajka Alapítvány 35 34 Pápa Önkormányzat 20 17 Várpalota Önkormányzat 10 11 Veszprém Önkormányzat 40 37 Összesen: 105 99

Férıhely kihasználtság 97,1 % 86 % 110 % 92,5 % 96,4 %

Az engedélyezett és a -táblázatban jelzett idıpontban- betöltött férıhelyek számából következtetve az igények mértékének megfelelıen kerültek az ellátási formák kialakításra. A kapott adatok alapján a férıhelyhiányból adódó várakozók száma Ajka városában számottevı (14 fı). A felmerült igények teljes kielégítése érdekében itt folyamatban van az engedélyezett férıhelyek számának bıvítése, aminek eredményeként az intézmény befogadóképessége várhatóan még 2003. évben 50 fıre bıvül. A szakmai létszámfeltételek tekintetében az 1/2000(I.7)SZCSM rendeletben meghatározott létszámnormát alapul véve 17 %-al kevesebb a betöltött szakmai álláshely. A szakképzettségi arány a megengedett minimum követelményeknél lényegesen magasabb, az összes intézmény átlagát tekintve 83,3 %-os, a szakdolgozók közül a felsıfokú végzettségőek száma kiemelkedıen magas, ami egyúttal a szakmai munka színvonalára is utal. Szenvedélybetegek nappali intézménye A megyeszékhely kivételével szenvedélybetegek nappali ellátását biztosító intézmény Veszprém megyében nem került kialakításra. Mőködtetését civil szervezet, az Alkohol és Drogsegély Ambulancia Egyesület vállalta fel az önkormányzattal kötött ellátási szerzıdéssel. A 20 engedélyezett férıhely folyamatos 100 %-os kihasználtsága az igények nagyságrendjét, ezzel párhozamosan pedig ezen ellátási forma szükségességét is jelzi. Az intézményben alkalmazottak kivétel nélkül szakirányú szakképzettséggel rendelkeznek, az elıírt és betöltött szakmai létszám összhangban áll a jogszabályban meghatározott követelményekkel. Pszichiátriai betegek nappali intézménye A megye szociális ellátórendszerében pszichiátriai betegek nappali intézménye nem került kialakításra. Ezen ellátási forma biztosítása a 20.000 lélekszám feletti állandó lakosú településeket érinti a szociális törvény rendelkezése alapján.

Nappali melegedı A nappali melegedı elsısorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetıséget. Ezt az ellátási formát a megye 6 ellátási kötelezettséggel érintet 10.000 fı feletti lakosságszámú városa közül mindössze 3 mőködteti (Balatonfüred, Veszprém és Várpalota). Míg Balatonfüred és Veszprém esetében az önkormányzat saját feladatellátással oldja meg a szolgáltatás biztosítását, addig Várpalota esetében a város és a Magyar Vöröskereszt között létrejött feladat ellátási szerzıdés útján történik a hajléktalan személyek nappali ellátása. A szolgáltatás integrált szervezeti keretben történı biztosításával a nappali ellátáson kívül mindhárom városban éjjeli menedékhely, vagy átmeneti szálló is mőködik. A nappali melegedı minden városban 100 %-os kihasználtsággal mőködik, a szakmai létszám a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelıen betöltött, a szakképzettségi mutató 100 %-os. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények A legrégebbi hagyománnyal és a legtöbb férıhellyel rendelkezı tartós bentlakásos intézmények meghatározói a megye szociális ellátórendszerének. Az átmeneti elhelyezés lehetıségét biztosító szociális szolgáltatások az ellátórendszerben hiánypótlásként épültek be, átmenetei jellegüknél fogva lehetıvé teszik bizonyos élethelyzetekben (betegség, fogyatékosság, hajléktalan életforma) az arra rászorultak, illetve a család idıszakos tehermentesítése céljából a meghatározott ideig tartó, szakszerő intézményi gondoskodást. Veszprém megyében mind a tartós bentlakásos, mind pedig az átmeneti intézményeket tekintve a fenntartói feladatok ellátását a megyei és a települési önkormányzatok látják el túlnyomórészt. Míg a pszichiátriai betegek és fogyatékos személyeket ellátó intézmények mőködtetésében sem az egyház, sem pedig a harmadik szektorba tartozó civil szervezetek nem vesznek részt, addig az idısek bentlakásos elhelyezésében a hajléktalan ellátásban a megyei önkormányzat intézményein kívül a települési önkormányzatok, egyház, illetve a civil szervezetek szerepvállalása is megerısödni látszik. A tartós bentlakásos és étmeneti intézmények számának alakulása 1990-tıl 2002-ig 1990. 1998. 2000. 2001. Intézmény 10 28 32 33 Mőködı férıhely 1314 2048 2287 2338 Ellátott 1727 2054 2239 2318 Ápoló gondozó 255 505 601 614 Ebbıl szakképzett 197 391 488 511 KSH adatok 2002.

2002. 35 2510 2416 625 546

A táblázat adataiból egyértelmően látható, hogy a tartós bentlakásos és átmeneti intézmények száma 12 év alatt a megyében háromszorosára emelkedett, a férıhelyek száma pedig közel 2-szeresére nıtt, és várhatóan tovább fog emelkedni a civil szféra részérıl megnyilvánuló fokozódó befektetési kedv miatt, ami elsısorban és szinte kizárólag az idısek tartós bentlakásos intézményeinek létrehozására irányul. Az intézményhálózat dinamikus növekedése ellenére a férıhelyre várakozók számában az önkormányzati intézmények esetében nem tapasztalható radikális csökkenés. Megyei viszonylatban a tartós bentlakásos és átmeneti ellátások közül a szolgáltatások domináns részét az idısellátás teszi ki mind az intézmények száma, mind pedig a rendelkezésre álló férıhely tekintetében. Tartós bentlakásos és átmeneti intézmények megoszlása intézmény típus és a telephelyek száma szerint

Idısek otthona és idısek gondozóháza

3

2

1

Hajléktalanok átmeneti intézménye

2

Fogyatékos személyek otthona Pszichiátriai betegek otthona

8

25 Pszichiátriai betegek és fogyatékosok otthona Rehabilitációs intézmény

Tartós bentlakásos és átmeneti intézmények megoszlása ellátási típus és a rendelkezésre álló férıhelyszám alapján Idısek otthona és idısek gondozóháza 8,2%

7,4%

Hajléktalanok átmeneti intézménye

2,1%

Fogyatékos személyek otthona 19,4%

53,8% 9,1%

Pszichiátriai betegek otthona Pszichiátriai betegek és fogyatékosok otthona Rehabilitációs intézmény

Fenti adatokból látható, hogy az összes rendelkezésre álló férıhely 53,8 %-át az idısellátást biztosító tartós bentlakásos és átmeneti férıhelyek, a fennmaradó 46,2 %-on osztozkodik a fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok, valamint a rehabilitációra (szenvedélybetegek, daganatos betegek) fenntartott férıhelyek. Átmeneti elhelyezést biztosító intézmények Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ideiglenes jelleggel teljes körő ellátást biztosítanak, mely alól a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételt képez. Idıskorúak gondozóháza Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények közül a kifejezetten idısek számára szolgáltatást nyújtó intézménytípus a megyében mindössze 3 településen került kialakításra. A törvényi kötelezettséggel bíró 10.000 fı feletti állandó lakosú települések (megyei viszonylatban az érintett települések száma 6) körét tekintve annak 50 %-ában, mindössze 3 önkormányzat területén lelhetı fel ez az ellátási forma. Tapolca és Balatonfüred város önkormányzata, mint kötelezettséggel bíró település a sümegi Gondviselés alapítvánnyal kötött feladat ellátási szerzıdés keretében oldja meg a területén felmerülı igények biztosítását. Mindkét város esetében 5-5 fı átmeneti elhelyezésére van lehetıség az alapítvány által Sümegen és Tapolcán mőködtetett tartós elhelyezést biztosító idısek otthonában. A legnagyobb lélekszámú megyeszékhely, Veszprém esetében ez az ellátási forma, illetve ebbıl adódóan az igények kielégítése idıskorúak átmeneti intézményében megoldatlan. Idıskorúak átmeneti intézményeinek fıbb adatai Betöltött Várakozók Engegélyezett férıhely 2002. száma 2002. 12. Település férıhely 12. 31. 31. Ajka 20 20 9 Pápa 25 28 30 Várpalota 10 10 Összesen: 55 58 39

férıhely kihasználtság 105 % 105 % 100 % 103

Valamennyi fenntartó az átmeneti elhelyezés iránti igényeket elsısorban az önkormányzat területén élı rászorultak számára biztosítja, így a megye többi településén felmerülı igényekre nincs adekvát ellátási lehetıség. Az engedélyezett és betöltött férıhelyek maximális éves kihasználtságot jeleznek. Az átmeneti férıhelyre Ajka és Pápa városában jelentkezik fokozottabb igény, amire a férıhelyre várakozók számából lehet következtetni,

miután az összes mőködı férıhely 70 %-át is meghaladja az igénylık száma. A legmarkánsabban Pápa város esetében látható ezen ellátási forma bıvítésének szükségessége, amit egyértelmően jelez, hogy a 25 engedélyezett férıhelyre várakozók száma 2002. 12. 31-én 39 fı volt. Fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek átmeneti intézménye A megyében teljes körő intézményhiány regisztrálható a fenti ellátási formák esetében. Míg pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti intézményi ellátása tudomásunk szerint tervezés szintjén sem átgondolt egyik ellátási kötelezettséggel bíró településen sem, addig a fogyatékosok átmeneti ellátása terén pozitív elmozdulásnak tekinthetı, hogy a megyeszékhelyen várhatóan 2004. évtıl egy 12 férıhelyes, önkormányzati fenntartású intézmény kezdi meg mőködését. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása Ezt az ellátási formát valamennyi feladat ellátási kötelezettséggel bíró település biztosítja. A fenntartói feladatok ellátásában az önkormányzatok mellett Ajkán az egyház, valamint Várpalotán és Veszprémben civil szervezetek is szerepet vállalnak. Ajka városában az önkormányzat által mőködtetett 16 férıhelyes átmeneti intézmény mellett, a város és a Szent István Egyházközösség közötti létrejött feladat-átvállalási szerzıdés további 8 fı hajléktalan személy átmeneti ellátását oldja meg. Várpalotán ez az ellátási forma a Magyar Vöröskereszt Veszprémi Szervezete feladatátvállalásával valósul meg, a Veszprémben mőködı éjjeli menedékhely az Alkohol és Drogsegély Ambulancia Egyesület önálló feladatellátásban valósul meg. Hajléktalan személyek átmeneti intézményeinek fıbb adatai Település Ajka Ajka Balatonfüred Pápa Várpalota Veszprém Tapolca Veszprém Összesen:

Fenntartó Önkormányzat Szt. I. Egyházközösség Önkormányzat Önkormányzat Magyar Vöröskereszt Önkormányzat Önkormányzat Egyesület

Engedélyezett férıhelyek száma 16 10 17 15 60 80 30 12 240

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények

Idısek Otthona Mint az elızıekben már történt rá utalás, az idısek tartós bentlakásos intézményei az ellátórendszer jelenlegi struktúrájában a legnagyobb részesedéssel vannak jelen, ami természetes következménye az idıs populáció számának társadalmon belül tapasztalható növekedésének. Ez a demográfiai jellemzı országos tendencia, amely magában hordozza az ellátások iránti fokozott igények megjelenését. Idısek otthonainak megoszlása fenntartó szerint

6,25%

6,25% 31,25%

18,75%

6,25% 31,25%

Megyei Önkormányzat

Települési önkormányzat

Egyház

Alapítvány

Közhasznú társaság

Betéti társaság

Veszprém megyében annak ellenére, hogy az idısellátás intézményhálózata évrıl-évre növekszik, a férıhelyre igényt tartó várakozók száma a vártnál lassúbb ütemben csökken, az átlagos várakozási idı meglehetısen hosszú, mindebbıl azt a következtetést lehet levonni, hogy a jelenleg mőködı intézményi kapacitással szemben a szolgáltatásra irányuló igény túlsúlya tapasztalható. Az idısek otthonaiban fenntartott férıhelyek túlnyomó többségét a megyei önkormányzat mőködtetésében levı, általában nagy férıhelyszámú intézmények adják. Ezt követik a települési önkormányzatok intézményei. Az egyéb fenntartók részesedése a férıhelyszám tekintetében nem sokkal haladja meg az elızıekben említett fenntartók rendelkezésre álló férıhelyeinek egyharmadát. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a megye területén jelenleg még megtalálható a Pannonhalmi Fıapátság fenntartásában, Bakonybélben mőködı 70 férıhelyes

idısek otthona, azonban az intézmény elıre láthatólag az év végétıl megszőnik, az ellátottak áthelyezése folyamatban van, emiatt az ellátórendszerben való megjelenítése a koncepció szempontjából nem indokolt. Az idısek otthonaiban rendelkezésre álló férıhelyek alakulása fenntartó szerint Férıhely

800

762

700 600 500 385

400 300

159

Alapítvány

Egyház

Települési önkormányzat

Megyei Önkormányzat

0

28

16

10 Betéti társaság

100

Közhasznú társaság

200

Az elmúlt 5 évben a már mőködı intézmények bıvítésével, illetve új szolgáltatás létrehozásával az idısek otthonainak férıhelyszáma 336-al emelkedett. A nagy számú igényt a különbözı fenntartású intézményeknél nyilvántartott várakozók száma egyértelmően jelzi, azonban tényként az is megállapítható, hogy ezek döntı többsége a megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok által fenntartott intézményeket érinti. Ennek elsıdleges oka, hogy míg az önkormányzati intézményekben elsısorban a megyébıl jelentkezı igénylıket fogadják, illetve az adott településen élık tartoznak az elsıdleges felvevıi körbe, addig a civil szektorba tartozó mőködtetık esetében (nem a településtıl átvett feladatot látva el) az ellátotti kör más megyékre, illetve az ország egész területére kiterjed. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a mőködés helyszínén, illetve a megye területén jelentkezı igények kielégítésében nem vesznek részt. Az egyház fenntartásában mőködı idısek otthona kizárólag az egyházi szolgálatból visszavonult személyek részére fenntartott.

Idısek otthonainak fıbb adatai

Fenntartó Megyei Önkormányzat Települési Önkorm. Alapítvány Egyház KHT Betéti Társaság Összesen:

Eng. férıhely 762 385 159 16 28 10 1.360

Átlagos Férıhelykihasználtság 2002. 12. 31. 99,3 % 99 % 85,6 % 81 % 92 % 80 % 89,5 %

Várakozók száma 2002. 12. 31. 201 396 37 25 659

átlagos várakozási idı (hó) 2002. 12. 31. 9 14.7 8 24 13,9 hó

A várakozók számát egy-egy intézmény esetében az is döntıen meghatározza, hogy milyen színvonalú elhelyezést képes biztosítani. A kereslet oldaláról nagyobb részben a hagyományos elhelyezés iránt mutatkozik igény, melyek igénybevételére a legmagasabb férıhelyszámot a megyei önkormányzat, illetve a települési önkormányzatok intézményei tartják fenn. A civil szféra részérıl biztosított ellátások 90 %-át csak az egyszeri hozzájárulást és az önkormányzati intézményeknél magasabb összegben megállapított havi térítési díjat megfizetni képes idısek tudják igénybe venni. Ennek ellenére nem elhanyagolható az a tény, hogy a fenti szervezetek szerepvállalása nélkül a bentlakásos intézményrendszer nem lenne képes a jelenlegi mértékben sem megfelelni az igények által támasztott követelményeknek, ebbıl következıen a megyei, valamint a települési önkormányzatok intézményeiben a jelenleginél is lényegesen magasabb lenne a várakozók száma. Fogyatékos személyek otthona A megye szociális ellátórendszerében három értelmi fogyatékos személyek számára fenntartott intézmény mőködik, melybıl kettıt a megyei önkormányzat, egyet pedig a fıvárosi önkormányzat tart fenn. Az engedélyezett férıhelyek nagyobb hányadát a megyei önkormányzat mőködteti, a fıvárosi férıhelyek elsıdlegesen a fıváros területén jelentkezı igények kielégítését szolgálják, azonban ha korlátozott számban is, de a megye területérıl jelentkezı igényeket is fogadják. A Fıvárosi Önkormányzat és Veszprém Megyei Önkormányzat közötti megállapodás alapján megyén belüli igénylık ellátását is vállalják, meghatározott számú férıhelyen. Az intézményben 2003. évben nagyarányú rekonstrukciót kezdıdött, ami lehetıvé teszi, hogy Veszprém megyei fiatalok magasabb számban kerüljenek elhelyezésre. Ennek kapcsán indokolttá válik az együttmőködési megállapodás felülvizsgálata. Megállapítható azonban, hogy az elhelyezési igények elsısorban a megye intézményeiben koncentrálódnak. A valós helyzetképhez hozzátartozik, hogy a Veszprémi Csecsemı és Fogyatékos Személyek Otthona mőködik

jelenleg csak tisztán fogyatékos profilnak megfelelıen, a dákai intézmény az elızı struktúrából (pszichiátriai és fogyatékos ellátás) következıen férıhelyei jelentıs részén pszichiátriai betegeket lát el, azonban a felvétel már kizárólag a fogyatékosságban szenvedıkre terjed ki. A megyei intézményekben rendelkezésre álló 270 engedélyezett férıhelyre a várakozók száma nem túl magas, a decemberi állapot szerint nem sokkal haladta meg a 20 fıt, a férıhely kihasználtsága 100 %-os. Pszichiátriai betegek otthona A megyében pszichiátriai betegek tartós bentlakásos intézményét kizárólag a megyei önkormányzat mőködtet, két intézményben, összesen 215 férıhelyen. Az ellátásnak helyet adó épületek kastélyból, illetve uradalmi kúriából kerültek átalakításra, így ebben az állapotban nem tudnak megfelelni a velük szemben támasztott követelményeknek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nyírlaki intézmény lakott területtıl távol helyezkedik el, ami az ellátottak integrációjára kedvezıtlenül hat. Mindkét intézményben a pszichiátriai betegeken kívül jelenleg is vannak fogyatékos betegek, a profiltisztítás a jelenlegi állapot szerint még nem valósult meg teljes mértékben. A férıhelyre várakozók száma ennél az intézménytípusnál sem magas, a 2002. december 31-i állapotot figyelembe véve 23 fı, a férıhely kihasználtság mindkettı esetében 100 %-os. Pszichiátriai betegek és fogyatékosok otthona Megyei viszonylatban az elızı évek profiltisztítási folyamatai eredményeként mind fogyatékos személyek, mind pedig pszichiátriai betegek gondozását együttesen végzı intézmény egy található a megyében, szintén a megyei önkormányzat fenntartásában. Az 1955-tıl mőködı intézmény 196 fı befogadására alkalmas, az ellátás színterei egy kastélyban, valamint az idıközben hozzáépített viszonylag új épületegyüttesben kerültek kialakításra. Az ellátás szempontjából kedvezı, hogy a település szerves részeként, a lakóházak szomszédságában helyezkedik el. A megyében is megtalálható, de országos viszonylatban jellemzıen a lakott területen kívül kerültek ezek az ellátási formák kialakításra, azonban ennél az otthonnál az ilyen típusú intézményekre jellemzı területi elkülönülés az elhelyezkedésbıl adódóan nem nehezíti az ellátottak integrációjának megvalósítását.

Az intézmény az elmúlt öt évben folyamatos 100 %-os férıhely kihasználtsággal mőködött, 2002. decemberében a várólistán 25 elhelyezési igényt tartottak nyilván. Lakóotthonok Veszprém megyében ennek az ellátási formának, illetve intézménytípusnak a létrehozása a már országos elterjedtséghez képest meglehetısen sokat váratott magára. Pályázati forrás és a megyei önkormányzat által hozzárendelt saját erı eredményeként 2002-ben kettı 8 férıhelyes, valamint 2003-ban egy 10 férıhelyes fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona kezdte meg mőködését, így jelenleg 26 férıhely áll összesen ezekben az intézményekben rendelkezésre. Rehabilitációs intézmények A megyei ellátórendszeren belül a rehabilitációs intézmények köre mutatja a legnagyobb ellátatlan szolgáltatási formát. A megyei önkormányzat -mint feladat ellátási kötelezettséggel a jogszabály alapján megjelölt önkormányzatezen ellátási kötelezettségének intézmény mőködtetésével nem tett eleget. Míg a hajléktalanok, fogyatékosok rehabilitációs intézményei a megyei rendszerbıl teljes mértékben hiányoznak, addig a szenvedélybetegek rehabilitációja is csak 2002. áprilisától mőködik egy civil szervezet fenntartásában, Noszlop településen. Az intézmény 20 engedélyezett férıhelyen lát el drogfüggı és alkoholbeteg személyeket. A 2002. decemberében regisztrált férıhely kihasználtság 100 %-os volt, férıhelyre 6-an várakoztak a jelzett idıpontban. A 8 szakmai álláshelyen közép és felsıfokú végzettségő szakdolgozókat alkalmaznak, a szakképzettségi arány 100 %-os.

II.3.3 A megye szociális ellátórendszerének sajátosságai kistérségi szinteken A megye kilenc statisztikai kistérsége eltérı demográfiai jellemzıkkel, és különbözı mértékben lefedett szociális ellátórendszerrel bír. A szociális szolgáltatások megjelenésében komoly eltérések figyelhetık meg, egyrészt az alapellátások tekintetében, másrészt pedig a bentlakásos szakosított ellátások mennyiségi jelenlétében kistérségenként.

Szociális alapellátások összesített mutatói kistérségenként Csak házi Csak segítségétkeztetés Kistérség Nincs ellátás nyújtás Ajkai 2 9 3 Balatonalmádi 1 1 Balatonfüredi 1 6 1 Pápai 1 9 Sümegi 3 2 Tapolcai 5 10 Várpalotai Veszprémi 4 3 1 Zirci 2 Összesen: 17 42 5

Étkeztetés és Falugondnoki házi Szolgálat segítségnyújtás 25 4 9 2 12 6 38 15 16 9 18 5 6 13 4 16 7 153 52

Megjegyzés: a családsegítés, mint a harmadik alapellátási forma kistérségenként adatok hiányában nem került lebontásra. Ajkai statisztikai kistérség Általános jellemzık Az ajkai a megye második legnagyobb területő (743 km2) kistérsége, amely 39 települést foglal magában. A legtöbb kisközség ebben a térségben található, melyeknek 56,4%-a nem éri el az 500 fıt sem. Ajka térségében a munkanélküliek száma az elmúlt években az átlagosnál kisebb mértékő csökkenést mutat, a munkanélküliek aránya 4,8 %, azonban megyei viszonylatban még így sem tartozik az ebbıl a szempontból leghátrányosabb helyzető térségek közé. A tartósan, 180 napon túl munkanélküliek aránya az 1996. évi (4,7 %) adatokhoz képest több mint felével csökkent, jelenleg 2,1%. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem és a személyi jövedelemadó mértéke a kistérségek átlagánál alacsonyabb. A 60 éves és idısebb népesség 20,1 %-ot képvisel a térség állandó népességébıl, így ezzel a mutatóval nem tartozik a legmagasabb korosztályt képviselık közé. A kistérség szociális ellátórendszerének jellemzıi Az ajkai kistérség szociális ellátórendszere az alapellátások körét tekintve 25 településen érhetı el az étkeztetést és a házi segítségnyújtást is ötvözı komplex alapellátási szolgáltatás. A ellátások egyik elemét sem biztosítja 2 önkormányzat, csak étkeztetés 9 településen, illetıleg csak házi segítségnyújtás 3 településen lelhetı fel.

A térség települései által biztosított szociális alapellátások Település 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

Adorjánháza Ajka Apácatorna Bakonypölöske Borszörcsök Csehbánya Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Halimba Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsısz Kislıd Kispirit Kisszılıs Kolontár Magyarpolány Nagyalásony Nagypirit Noszlop Nyirád Oroszi Öcs Pusztamiske Somlójenı Somlószılıs Somlóvásárhely Somlóvecse Szıc Tüskevár Úrkút Városlıd Vid Összesen:

Csak Csak házi Lélekszám étkeztetés segítségnyújtás 471 31.649 185 421 405 283 729 403 5.211 586 268 1.140 399 449 323 723 99 130 1.320 98 133 850 1.184 516 325 1.110 1.888 144 236 487 313 711 1.125 97 448 570 2.219 1.464 119 59.231

Van Nincs

Étkeztetés és házi segítségnyújtás Van Van Van Van

Falugondnoki szolgálat

Nincs Van Van Van

Van

Van Van Van Van Van Van Van Van Van Van

Van

Van

Van Van Van Van Van Van Van Van Van Nincs

Nincs Van

Van

Van Van Van Van Van Van Van Van Van 9

3

25

4

A szakellátások formáit tekintve idısek nappali ellátására a térség mindössze három települése kötelezett lélekszám alapján. Ajka városában 2 idısek klubja mőködik, az Ajka- Padragkúti városrészben 40, Ajkarendek városrészben pedig 50 engedélyezett férıhellyel. A térség másik városa Devecser egy 45 fı befogadására alkalmas idısek klubját tart fenn. Feladat ellátási kötelezettség nélkül Noszlop község Gondozási Központ szervezetében mőködtet egy 25 fıs idısek klubját, kiemelkedıen magas

férıhely kihasználtsággal. Az igények nagyságrendje miatt az önkormányzat az intézmény engedélyezett férıhelyeinek bıvítését tervezi. Szintén Gondozási Központhoz integráltan a térségben még Nyirádon került kialakításra 40 fı befogadására alkalmas idısek nappali intézménye. Az ellátási kötelezettséggel megjelölt települések közül idısek nappali ellátását biztosító intézmény kialakításának Úrkút település nem tett eleget. Fogyatékosok nappali intézménye Ajkán mőködik a város és a Molnár Gábor Alapítvány között létrejött feladat-ellátási szerzıdés keretében, 35 engedélyezett férıhelyen. Az átmeneti ellátások közül idısek gondozóháza (20 férıhellyel) és hajléktalanok átmeneti szállása (16 férıhellyel) mőködik a Családsegítı és Gondozási Központhoz integráltan. Az önkormányzat és az egyház között létrejött feladat-átvállalási szerzıdés keretében 1993-tól még egy 8 férıhelyes hajléktalan átmeneti szállás is mőködik a városban. A térségben idısek ápoló-gondozó otthona két város területén mőködik, így a kistérségben jelentkezı igények a lakóhelyen, illetve annak közelében kielégíthetık. Az Ajka Város Önkormányzata által mőködtetett 42 férıhelyes idısek otthona elsısorban a város területén jelentkezı igényeket fedi le. A térség idısellátásában jelentıs szerepet játszik még a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı idısek otthona Devecserben. A 100 engedélyezett férıhelyen hagyományos (70 férıhely) és emeltszintő (30 férıhely) elhelyezési igényeket is biztosítva. Szintén megyei fenntartásban pszichiátriai betegek (100 férıhelyen Kamond), valamint idısek ápoló-gondozó otthona (176 férıhelyes Szıc) otthona is mőködik ebben a kistérségben. A kistérségben az ellátási kötelezettség biztosítása érdekében megoldásra vár: • étkeztetés és házi segítségnyújtás biztosítása Csehbánya és Öcs községben • házi segítségnyújtás biztosítása Borszörcsök, Doba, Kispirit, Nagypirit, Nyirád, Somlójenı, Somlóvásárhely, Somlóvecse és Vid településeken • étkeztetés biztosítása Magyarpolány, Szıc és Úrkút településeken • idısek nappali intézményének létrehozása Úrkút településen Ajka város hiányzó szociális ellátásai: • nappali melegedı, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézménye, • fogyatékosok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti intézménye, éjjeli menedékhely Tapolcai statisztikai kistérség Általános jellemzık A 33 községet és egy várost felölelı tapolcai kistérségben a megye lakóinak 10,1%-a él, összesen 37.184 fı.

A 500 fı alatti lélekszámot képviselı települések száma (18) meghaladja a térség összes településének 54,5 %-át. 500 és 1000 alatti települések száma is jelentıs, 39,4 %-os képviselve. 5.000 és 10.000 közötti lélekszámú település mindössze egy van a térségben, az egyetlen város Tapolca, melynek lakosságszáma 17.738 fı. Az 540 km2 kiterjedéső térség népsőrősége 69 fı/km2. A több évig tartó kedvezıtlen foglalkoztatási helyzet után az utóbbi idıben jelentıs javulás tapasztalható. A munkanélküliek aránya 0,6 %-kal csökkent 2 év alatt, jelenleg 4,9 %, a 180 napon túl munkanélküliek (1,5 %) arányában is némi csökkenés tapasztalható. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem a sümegi kistérség után itt a legalacsonyabb, az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó összege szintén. A kistérségben élı 60 éves és idısebb népesség 20,3 %-ot képvisel az állandó népességbıl. A kistérség szociális ellátórendszerének jellemzıi A szociális ellátások közül a legtöbb fehér folt az étkeztetés és a házi segítségnyújtás tekintetében ebben a térségben található. A teljes ellátási kört felölelı szolgáltatást 18 település biztosít, 5 településen egyik ellátási forma sem mőködik. Az ellátások közül csak étkeztetés igénybevételére van lehetıség 10 önkormányzat területén. A térség települései által biztosított szociális alapellátások

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Település neve

Lélekszám

Ábrahámhegy Badacsonytomaj Badacsonytördemic Balatonederics Balatonhenye Balatonrendes Gyulakeszi Hegyesd Hegymagas Kapolcs Káptalantóti Kékkút Kisapáti Kıvágóörs Köveskál Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Mindszentkálla Monostorapáti Nemesgulács Nemesvita Raposka

501 2.284 872 1.096 152 141 727 179 251 451 410 74 379 914 448 326 1.002 1.121 327 1.095 1.050 400 227

Csak étkeztetés

Csak házi segítségnyújtás

Étkeztetés és házi segítségnyújtás Van Van Van Van

Falugond-noki szolgálat

Van Van Van Van Nincs

Nincs Van Van

Nincs Nincs Van Van Nincs Van Van

Nincs Nincs

Nincs

Nincs

Van Van Van Van Nincs

Nincs

Van

24. Révfülöp 25. Salföld 26. Sáska 27. Szentbékkálla 28. Szigliget 29. Taliándörögd 30. Tapolca 31. Uzsa 32. Vigándpetend 33. Zalahaláp Összesen:

1.118 62 277 238 935 718 17.738 365 229 1.077 37.184

Van Van Van Van Van

Van Van

Van Van Van

10

-

Van Van 18

Van Van 5

Az idısek nappali intézményének mőködtetésére mindössze a térség két települése kötelezett lélekszám alapján, aminek Tapolca eleget tett, Badacsonytomaj feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítette. A térségben két 500 fı alatti településen önként vállalt feladatellátással mőködik még 2 idısek klubja Mindszentkálla és Szentbákkálla településeken. A térség központja Tapolca, az önkormányzat fenntartásában mőködı Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézethez integráltan látja el a szociális alap, valamint szakosított ellátásokat. A szakosított szolgáltatások közül 30 férıhelyes idısek klubja, és hajléktalanok átmeneti szállása mőködik 30 engedélyezett férıhelyen. Egyéb átmeneti intézményt az önkormányzat nem tart fenn. Az idısek átmeneti ellátásának, mint kötelezettségnek, ellátási szerzıdéssel tesz eleget. Ennek keretben korlátozott férıhelyen (5 fı) egy alapítvány által, Tapolcán fenntartott idısek otthonában van lehetıség a város területérıl jelentkezı igények kielégítésére. Idısek ápoló- gondozó otthona a térségben Mindszentkálla önkormányzatának fenntartásában mőködik 17 engedélyezett hagyományos férıhellyel, valamint alapítványi fenntartásban Tapolcán, 60 férıhellyel. Az elızıekben említett alapítványi fenntartású intézmény hagyományos és emeltszintő férıhelyeket egyaránt mőködtet, a szőkebb térség, illetve a város területén jelentkezı igények kielégítéséhez mindkét intézmény jelentıs mértékben hozzájárul. A megyei önkormányzat intézményei közül ebben a kistérségben található Lesencetomajon, egy 196 férıhelyes pszichiátriai betegek és fogyatékosok otthona. A kistérségben az ellátási kötelezettség biztosítása érdekében megoldásra vár: • étkeztetés és házi segítségnyújtás biztosítása Hegymagas, Kékkút, Kisapáti, Lesencefalu és Raposka településeken • házi segítségnyújtás kialakítása Balatonhenye, Gyulakeszi, Kıvágóörs, Köveskál, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesgulács, Nemesvita, Taliándörögd és Uzsa településeken • idısek klubja mőködtetése Badacsonytomaj községben Tapolca város hiányzó szociális ellátásai • hajléktalanok éjjeli menedékhelye és nappali melegedıje

• az idısek átmeneti ellátása átgondolást igényel abból a szempontból, hogy a jelenlegi forma mennyiben képes lefedni a valós igényeket.

Várpalotai statisztikai kistérség Általános jellemzık Veszprém megye legkevesebb, mindössze 6 települést magába foglaló, legkisebb alapterülető (270 km2), ebbıl következıen legsőrőbben (140 fı/km2) lakott kistérsége, melynek lakónépessége 37.908 fı. A megyében az egyetlen térség, ahol 500 fı alatti település nincs, 1.000 fı alatti pedig mindössze egy található. Az állandó lakosság 97,4% -a 2.000 fı feletti, vagy annál nagyobb lélekszámú településen él. A munkanélküliek aránya a sümegi kistérség után ezen a területen a legnagyobb (6,2%), a tartósan, 180 napon túl munkanélküliek regisztrált aránya pedig 2,4%. A térség jellegzetességét adó bányák bezárása, így nagy számú munkahely megszőnése áll a jelenség hátterében. Ennek ellenére a személyi jövedelemadót képezı jövedelem egy állandó lakosra jutó összege tekintetében a megyében a második helyen áll. Az állandó népességen belül a 60 éves és idısebb korosztályba tartozók aránya a veszprémi kistérség után itt a legalacsonyabb, 18,4%. A kistérség szociális ellátórendszerének jellemzıi A megye egyetlen olyan kistérsége, ahol a szociális alapellátások teljes térségi lefedettséggel kerültek megszervezésre mind az étkeztetést, mind pedig a házi segítségnyújtást illetıen. A térség települései által biztosított szociális alapellátások Csak Település Lélekszám étkeztetés 1. Berhida 5.968 2. İsi 2.189 3. Öskü 2.328 4. Pétfürdı 4.917 5. Tés 983 6. Várpalota 21.523 Összesen: 37.908 --

Csak házi segítségnyújtás

--

Étkeztetés és házi segítségnyújtás Van Van Van Van Van Van 6

A szakosított ellátások közül idısek nappali ellátásának biztosítása a lélekszám alapján 5 településnek kötelezettsége a jogszabály alapján. İsi és Öskü ezen feladatának nem tett eleget, Pétfürdı ugyan 2003. februárjáig idısek klubján kívül idıskorúak gondozóházát is fenntartott, azonban kihasználtság hiányában a jelzett idıponttól mindkettı szolgáltatás szünetel. A közel 5.000 fıs lélekszám

indokolja ezen döntés átgondolását és újra értékelését az idısek klubja tekintetében. A szakosított ellátások egyéb formáinak mőködtetésére lélekszám alapján egyedül Várpalota kötelezett. A Városi Népjóléti Gondozási Központ szervezetében történik a családsegítés kivételével valamennyi szociális alapellátási forma, valamint a szakosított ellátások közül az idısek klubja (30 fı), fogyatékosok nappali intézménye (10 fı), idıskorúak gondozóháza (10 fı) mőködtetése. Az ellátórendszerbıl hiányzó ellátási formák pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményei. A hajléktalanok nappali ellátását a város a Magyar Vöröskereszt Veszprémi Szervezetével kötött ellátási szerzıdéssel valósítja meg. Az önkormányzat mőködtet továbbá a városi kórházhoz csatoltan egy 30 férıhelyes hagyományos elhelyezést biztosító idısek otthonát is. A hajléktalanok ellátásában a Magyar Vöröskereszt meghatározó szerepet játszik, 40 férıhelyes nappali melegedı, 10 férıhelyes éjjeli menedékhely és 50 fıs átmeneti szálló mőködtetésével. A kistérség ellátórendszerében a megyei önkormányzat, valamint civil szervezet is jelen van 2 idısek otthona mőködtetésével. Berhidán egy Betéti Társaság 10 férıhelyes emeltszintő idısek otthonát, míg a megyei önkormányzat egy 176 férıhelyes hagyományos és emeltszintő elhelyezést is nyújtó otthont tart fenn a település Peremarton-gyártelepi részén. A kistérségben az ellátási kötelezettség teljesítése érdekében megoldásra vár: • idısek nappali intézményének kialakítása İsi és Öskü településeken • idısek nappali intézményének újraindítása Pétfürdın Várpalota város hiányzó szociális ellátásai • szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézményének kialakítása Sümegi statisztikai kistérség Általános jellemzık A sümegi kistérség a megye legalacsonyabb lélekszámú kistérsége, 16 411 fıt számlál. A vonzáskörzet egy várost és 21 települést foglal magába, a megye harmadik legkisebb kiterjedéső (306 km2), legritkábban lakott térsége, népsőrőség 54 fı/km2. A településszerkezetre jellemzı a kislélekszámú községek nagy száma, ugyanis az összes település 90,5%-a az 1000 fı alatti település, a fennmaradó két település Csabrendek (3011) és a kistérségi központ Sümeg (6784) városának lakószáma együttesen sem éri el a 10 000 fıt. A 60 éves és idısebb népesség 20,3 %-ot képvisel. Sümeg térsége a lassú javulás ellenére is hosszú ideje a megye foglalkoztatási szempontból legkritikusabb övezete. Jelentıs létszámot foglalkoztató új munkahelyek nem jöttek létre, a térségben nagyobb ipari létesítmény nincs. A

kistérségek közül a munkanélküliek száma megyei viszonylatban itt a legmagasabb (7,6 %-os arányt képvisel) a 180 napon túl, tehát tartósan munkanélküliek aránya (5,5 %) szintén, ami valószínőleg befolyással van arra, hogy itt a legalacsonyabb a személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem, valamint a személyi jövedelemadó egy állandó lakosra jutó összege. A kistérség szociális ellátórendszerének jellemzıi A szociális alap és szakosított ellátások szempontjából a kistérség jellemzıje -az aprófalvak jelentıs számából adódóan- az alapellátások túlsúlya a szakosított ellátásokkal szemben. Az alapellátások közül komplex ellátást (étkeztetést és házi segítségnyújtást is) a települések 76 %-a biztosít, két településen azonban csak az étkeztetés megoldott. A falugondnoki szolgálatok 9 települést fednek le. Teljesen ellátatlannak tekinthetı 3 település. A kistérség -mint már említésre került- két 2000 fınél nagyobb lélekszámú településsel rendelkezik, melyeknek a jogszabály szerint csak idısek nappali ellátását kell biztosítani, aminek mindketten eleget tesznek. Csabrendek község a szociális alap, valamint az idısek nappali szakellátását 20 engedélyezett férıhelyen a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat keretében látja el. A térség települései által biztosított szociális alapellátások

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Település

Lélekszám

Bazsi Bodorfa Csabrendek Dabronc Gyepőkaján Gógánfa Hetyefı Hosztót Káptalanfa Megyer Nemeshany Rigács Sümeg Sümegprága Szentimrefalva Ukk Veszprémgalsa Zalaerdıd Zalagyömrı Zalameggyes Zalaszegvár Összesen

465 140 3.011 491 359 792 99 98 901 48 444 183 6.784 692 225 356 299 317 496 56 149 16. 411

Csak étkeztetés

Nincs

Csak házi segítségnyújtás

Étkeztetés és házi segítségnyújtás

Falugondnoki szolgálat

Van Van Van Van Van Van Van

Van

Van

Van

Nincs Van

Van Van Van Van Van Van Van Nincs

Van Nincs 2

Van Van Van Van

Nincs

Nincs --

Van Van

Van Van

16

9

Sümeg város Szociális Gondozási Központot mőködtet integrált szervezeti struktúrában, mely a teljes körő szociális alapellátásokon túl idıskorúak nappali

intézményét 30 férıhelyen, valamint idısek ápoló-gondozó otthonát tart fenn 38 férıhelyen. A kistérségben civil szervezet fenntartásában mőködik továbbá egy 45 férıhelyes idısek otthona Sümeg városában. A megyei önkormányzat által fenntartott pszichiátria betegek otthona szintén e kistérségben helyezkedik el, a városon kívüli Nyírlak pusztán 115 engedélyezett férıhellyel, valamint a Fıvárosi Önkormányzat fenntartásában, Darvastón mőködik fogyatékosok otthona, elsısorban fıvárosi felvevıkörrel 242 engedélyezett férıhelyen, azonban a megyei önkormányzattal kötött ellátási szerzıdés révén a megye területérıl jelentkezı igények kielégítésében is részt vesz. A kistérségben az ellátási kötelezettség megoldása érdekében megoldásra vár: • szociális alapellátási formák (étkeztetés, házi segítségnyújtás) bevezetése Hosztót, Veszprémgalsa, és Zalaszegvár településeken • házi segítségnyújtás biztosítása Megyer és Zalameggyes településeken. Zirci statisztikai kistérség Általános jellemzık Az elmúlt év során 6 addig Veszprém megyei település döntött arról, hogy 2003. évtıl Gyır-Moson-Sopron megyéhez csatlakozik, melynek következtében a zirci kistérség településeinek száma 24-rıl 18-ra csökkent, ennek vonzataként az állandó népesség 3958 fıvel fogyatkozott, így jelenleg 22 726 fıre módosult az állandó lakónépesség száma. A megyeváltás következtében a településszerkezetben is jelentıs módosulás található. Az 500 fı alatti települések száma 6-ról 2-re, az 1000 és 2000 fı közötti települések száma 7-rıl 5-re csökkent, az e feletti lélekszámba sorolt településeket a változás nem érintette. A zirci kistérség a pápai után a megye második legritkábban lakott térségéhez tartozik, a népsőrőség 55 fı/km2. A 60 éves és idısebb népesség aránya tekintetében a megye térségeinek középmezınyébe tartozik (20,4 %). Zirc térségében az elmúlt évekre zömmel kedvezı munkaerıpiaci folyamatok voltak jellemzıek, folyamatosan csökkent a munkanélküliek száma. A térségben jelentıs létszámot foglalkoztató munkáltató nincs. A munkanélküliek aránya 4,4 %, ami a kistérségek tekintetében a megyében a harmadik legalacsonyabb mutató. A tartósan, 180 napon túl munkanélküliek aránya pedig 1,6 %-ot tesz ki.

A kistérség szociális ellátórendszerének jellemzıi A szociális alapellátások kiépítettsége megyei átlaghoz képest jónak mondható, amit jelez, hogy a települések 89 %-ban az étkeztetés a házi segítségnyújtás és a családsegítés is biztosított. Ellátatlan település nincs, azonban a házi segítségnyújtás 2 település tekintetében nem került kialakításra. A térség települései által biztosított szociális alapellátások

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Település

Lélekszm

Bakonybél Bakonynána Bakonyoszlop Bakonyszentkirály Borzavár Csesznek Csetény Dudar Eplény Gic Jásd Lúkút Nagyesztergár Olaszfalu Pénzesgyır Porva Szápár Zirc Összesen:

1.445 1.062 557 917 792 588 2.068 1.726 489 506 839 534 1.249 1.116 368 507 563 7.400 22.726

Csak étkeztetés

Csak házi segítség-nyújtás

Étkeztetés és házi segítségnyújtás Van Van

Falugondnoki szolgálat Van Van

Van Van Van

Van

Van

Van

2

--

Van Van Van Van Van Van Van Van Van Van Van 16

Van Van

Van Van 7

A szakellátások körét megvizsgálva tapasztalható, hogy idısek nappali ellátása tekintetében a térség két érintett településébıl egyedül Zirc város tesz eleget kötelezettségének 40 férıhelyes idısek klubja mőködtetésével. A másik ellátási kötelezettséggel bíró Csetény település ennek a feladatának ezidáig nem tett eleget. A kistérségben egyéb nappali, illetve átmeneti ellátás nem mőködik, ellátási kötelezettséggel lélekszám alapján a térség egyik települése sem terhelt. A szakellátások hiányát remélhetıleg némiképpen csökkenteni fogja Tés községben egy kislétszámú idısek otthona és ehhez csatoltan idısek klubja kialakítása, melynek engedélyezése folyamatban van. A feladat civil szervezet mőködtetésében valósul meg. Tartós bentlakásos intézmény szempontjából ez a megye egyetlen kistérsége, amely teljesen lefedetlen intézmények tekintetében. A valós helyzetképhez azonban hozzátartozik, hogy Bakonybélben jelenleg még mőködik a Pannonhalmi Fıapátság által fenntartott idısek ápoló- gondozó otthona, azonban várhatóan ez év végéig megszőnik, az ellátottak elhelyezése más azonos típusú intézménybe folyamatban van.

A kistérségben az ellátási kötelezettség biztosítása érdekében megoldásra vár: • házi segítségnyújtás biztosítása Bakonyoszlop, Csetény településeken • idısek nappali ellátásának megszervezése Csetény településen Balatonalmádi statisztikai kistérség Általános jellemzık A települések számát tekintve a megye második legkevesebb települését magába fogadó kistérsége. Az itt található két városban él a térség állandó lakónépességének több, mint fele (50,4%). 500 fı alatti település mindössze egy van, a 2000 fı alatti községek száma 6, 5000 fı alatti pedig 3. Területe (286 km2) a második legkisebb a megyében, népsőrősége 88 fı/km2. A veszprémi kistérséget követıen itt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya (4,2 %) annak ellenére, hogy az állandó munkát biztosító beruházások száma kevés, viszont az idegenforgalom miatt a szezonális foglalkoztatás meghatározó. A tartósan 180 napon túl munkanélküliek aránya 1,2 %. A személyi jövedelemadót fizetık 1000 lakosra vetített arányát tekintve a kistérségek közül a harmadik helyen áll. Ebben a kistérségben a legmagasabb a 60 éves és idısebb népesség aránya, ami az állandó lakónépességen belül 21,8 %-ot tesz ki. A kistérség szociális ellátórendszerének jellemzıi A szociális ellátások domináns részét az alapellátások alkotják. A 11 településbıl 9-ben férhetı hozzá az étkeztetés és a házi segítségnyújtás, egy településen csak az étkeztetés biztosított. A legalacsonyabb lélekszámú Küngös településen sajnálatos módon alapellátás területén teljes hiány tapasztalható A térség települései által biztosított szociális alapellátások

Település 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Alsóörs Balatonalmádi Balatonfıkajár Balatonfőzfı Balatonkenese Balatonvilágos Csajág Felsıırs Küngös Lovas Szentkirályszabadja Összesen

Lélekszám 1.335 8.542 1.465 4.223 3.378 1.204 889 1.249 575 365 2.122 25 347

Csak étkeztetés

Csak házi segítségnyújtás

Étkeztetés és házi segítség-nyújtás

Falugond-noki szolgálat

Van Van Van Van Van Van Van

Van

Van

Nincs

1

Nincs Van Van 9

Van 2

A szakosított ellátásokkal legkevésbé lefedett kistérség. Idısek nappali ellátását a két város, Balatonalmádi (40 férıhely) és Balatonfőzfı (30 férıhely) biztosítja. A másik két ellátási kötelezettséggel bíró település, Balatonkenese és Szentkirályszabadja ellátási kötelezettségének idısek klubja mőködtetésével nem tesz eleget. Egyéb szakosított ellátás a kistérségben nem mőködik, a települések lélekszáma alapján feladat ellátási kötelezettséggel egyik önkormányzat sem megjelölt. A kistérségben az ellátási kötelezettség teljesítése érdekében megoldásra vár: • a házi segítségnyújtás megszervezése Alsóırs településen, • étkeztetés és házi segítségnyújtás biztosítása Küngös településen, • idısek klubja mőködtetése Balatonkenese és Szentkirályszabadja településeken. Balatonfüredi kistérség Általános jellemzık A statisztikai kistérség 20 települést ölel fel, melynek lakosságszáma 22 180 fı. A megye kistérségeire jellemzı lakónépesség csökkenés itt nem tapasztalható, a 2001. év végi állapothoz képest 0,2 %-os növekedés figyelhetı meg. A térségben mindössze egy város található, amelynek lakónépessége (59,8%) meghaladja az itt található 19 településen élık összlélekszámát. Itt is, mint a megye többi kistérségében az aprófalvak magas aránya jellemzı, azonban az egyetlen olyan térség, ahol 2000 fı feletti település a térség központján kívül nincs. A falvak 46,2 %-át az 500 fı alatti települések alkotják, közülük 7 nem éri el a 200 fıt sem. Területe alapján a megye negyedik legkisebb kiterjedéső (318 km2) és legritkábban lakott (70 fı/km2) kistérségei közé tartozik. A 60 éves és idısebb népesség aránya az állandó népességbıl megyei szinten a viszonylag magasak (21,2 %) közé tartozik. A térségben élı munkanélküliek arányát tekintve megyei viszonylatban nem tartozik a legrosszabb helyzető kistérségek közé (4,8 %), míg a tartósan, 180 napon túl munkanélküliek aránya az egész megyében itt a legalacsonyabb 1,4 %. Mind a személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem, mind pedig a befizetett jövedelemadó tekintetében a megye kistérségei közül a harmadik helyen áll. A kistérség szociális ellátórendszerének jellemzıi A szociális alapellátások változó lefedettséggel mőködnek. A 12 komplex ellátást biztosító településen kívül 6 településen az étkeztetés biztosítása mellett házi segítségnyújtás szolgáltatásához nem lehet hozzájutni, egy település tekintetében pedig csak házi segítségnyújtás mőködik. Nincs alapellátás 1 településen. A falugondnoki szolgálatok száma jelenleg 6, azonban az

aprófalvas településszerkezetbıl adódóan kívánatos lenne ezt az ellátási formát a 600 fı alatti településeken létrehozni annak érdekében, hogy az ellátások biztosítottakká váljanak. A térség települései által biztosított szociális alapellátások Csak Csak házi Település Lélekszám étkeztetés segítség-nyújtás 1. Aszófı 357 2. Balatonakali 743 3. Balatoncsicsó 169 Van 4. Balatonfüred 13265 5. Balatonszepezd 414 6. Balatonszılıs 522 Nincs Nincs 7. Balatonudvari 359 8. Csopak 1577 9. Dörgicse 269 10. Monoszló 162 Van 11. Óbudavár 56 12. Örvényes 157 Van 13. Palóznak 401 14. Pécsely 554 Van 15. Szentantalfa 416 Van 16. Szentjakabfa 118 Van 17. Tagyon 90 18. Tihany 1453 19. Vászoly 190 Van 20. Zánka 908 összesen: 22 180 6 1

Étkeztetés és házi segítség-nyújtás Van Van

Falugondnoki szolgálat

Van Van

Van

Van Van Van

Van Van

Van

Van

Van

Van

Van Van

Van

Van 12

6

A szakosított ellátások közül idısek nappali intézménye mindössze kettı mőködik a kistérségben Balatonfüreden (40 férıhely) és Balatonszepezden (35férıhely). Lélekszám alapján jogszabályi kötelezettséggel bíró egyéb település nincs. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény mőködtetésére a térségben Balatonfüred önkormányzata kötelezett, melyekbıl hajléktalanok nappali melegedıjét és éjjeli menedékhelyét tart fenn. Idısek átmeneti intézménye nem került kialakításra, ezt a feladatot civil szervezet által mőködtetett idısek otthonával (egy idıben legfeljebb 5 fı részére, 3 hónap idıtartamra) kötött szerzıdés útján látja el. A térségben ápolást-gondozást nyújtó intézmény mindössze egy található, Balatonfüreden. A civil szervezet által fenntartott idısek otthona teljes férıhelyszámon (40) csak emelt színtő elhelyezést biztosít. A megyei önkormányzat tartós bentlakásos intézményt ebben a kistérségben nem mőködtet. A kistérségben az ellátási kötelezettség érdekében megoldásra vár: • házi segítségnyújtás megszervezése Balatoncsicsó, Monoszló, Örvényes, Pécsely, Szentantalfa és Szentjakabfa településeken • étkeztetéshez való hozzájutás megszervezése Vászoly településen,

• szociális alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása Balatonszılıs településen • Balatonfüred önkormányzata részérıl az idısek átmeneti elhelyezése átgondolást igényel abból a szempontból, hogy a jelenlegi forma mennyiben képes lefedni a valós igényeket. Veszprémi kistérség Általános jellemzık A megyeszékhelyet is magába foglaló kistérség 85 591 lakosával a megye legnagyobb lélekszámú térsége. A kistérséget 2 város és 19 község alkotja. A városok közül Veszprémben él a kistérség összes lakosának 72,1 %-a (61.719 fı), Herend pedig a megye legkevesebb lélekszámú (3.499 fı) kisvárosa. A 19 község 38 %-át (8) az ötszáz fı alatti települések alkotják, kettıezer fı alatti 7, míg 5000 fı alatti település 4 van a kistérségben. A megye második legnagyobb kiterjedéső (657 km2) és a várpalotai kistérség után a második legsőrőbben lakott (130 fı/km2) kistérsége. Veszprém térsége évek óta a megye egyik legkedvezıbb helyzető foglalkoztatási körzete, ebbıl következıen itt a legalacsonyabb megyei szinten a munkanélküliek aránya (3,5%), a tartósan munkanélküliek aránya szintén. A személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem és a személyi jövedelemadó egy állandó lakosra jutó összege valamennyi kistérség közül messze itt a legmagasabb. Az állandó lakónépességbıl a 60 éves és idısebb népesség aránya a veszprémi kistérségben a legalacsonyabb 17 %. A kistérség szociális ellátórendszerének jellemzıi A szociális alapellátási rendszer, mint a megye valamennyi kistérségében, itt sem teljes mértékben kiépített. A térség 21 településébıl 13-ban található meg az étkeztetés és a házi segítségnyújtás komplex formában. Három településen a házi segítségnyújtás, egy községben pedig az étkeztetés nem biztosított, továbbá 4 önkormányzat területén az alapellátások egyik formájához sem lehet hozzájutni. A térség települései által biztosított szociális alapellátások Település 1. 2. 3. 4.

Barnag Bánd Hajmáskér Hárskút

Lélekszám 101 661 2904 651

Csak étkeztetés nincs van

Csak házi segítségnyújtás Nincs

Étkeztetés és házi segítségnyújtás

van van

Falugond-noki szolgálat

Van

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Herend Hidegkút Királyszentistván Litér Márkó Mencshely Nagyvázsony Nemesvámos Papkeszi Pula Sóly Szentgál Tótvázsony Veszprém Veszprémfajsz Vilonya Vöröstó összesen:

3499 419 439 2056 1141 272 1803 2562 1646 237 406 2867 1175 61719 269 656 102 85.591

van van nincs

Nincs

nincs van

nincs

Van

van

van van van van van

Van

van van van

Van

van van nincs 3

nincs 1

13

4

A szakosított nappali ellátások körét tekintve csak a térség 3 ellátási kötelezettséggel érintett települése tesz eleget idısek klubja mőködtetésének, Herend 15, Szentgál 20, Veszprém 240 férıhelyet mőködtet. A lélekszám alapján ellátási kötelezettséggel bíró Hajmáskér, Litér és Nemesvámos községek területén az idısek nappali ellátása nem biztosított. A szakosított ellátások többi formájára a térségben Veszprém város kötelezett. A megyeszékhely a legszélesebb vertikumú és a legmagasabb ellátotti kört lefedı szociális szolgáltató rendszert mőködtet. Ennek ellenére az ellátási kötelezettség teljesítése terén vannak még megoldatlan feladatok, lefedetlen ellátási formák. Az idısek alap és szakellátásait felölelı szervezeti integrációban mőködı Egyesített Szociális Intézmény tevékenységi körébe 2 gondozási központ, 4 idısek klubja (240 férıhely), 1 fogyatékosok nappali intézménye (40 férıhely), valamint 2 telephelyen hagyományos és emeltszintő elhelyezést is nyújtó idısek otthona (106 férıhely) tartozik. A hajléktalan ellátás szervezeti integrációja a Szociális Gondozási Központ, mely tevékenységén belül 80 fı befogadására alkalmas nappali melegedıt, 20 férıhelyes éjjeli menedékhelyet, és 60 férıhelyes átmeneti szállást tart fenn. Szintén ezen szervezet keretében történik az utcai szociális munka feladatainak ellátása, mely a megyében jelenleg csak Veszprémben mőködik. A fogyatékosok átmeneti intézményének kialakítása folyamatban van, elıreláthatólag 2004. évtıl kezdi meg mőködését. A város szociális ellátórendszerében a város és az Alkohol és Drogsegély Ambulancia Egyesület között létrejött ellátási szerzıdés alapján történik a szenvedélybetegek nappali ellátása 20 engedélyezett férıhelyen. Az egyesület mőködtet továbbá a város területén egy 12 férıhelyes éjjeli menedékhelyet önálló feladatellátásban. A Veszprémi Érsekség által fenntartott 16 férıhelyes idısek otthona az egyházi szolgálatból visszavonult személyek ellátását végzi.

A kistérségben az ellátási kötelezettség biztosítása érdekében megoldásra vár: • házi segítségnyújtás biztosítása Bánd, Mencshely, Szentgál településeken. • étkeztetés megszervezése Veszprémfajsz községben. • mindkét hiányzó alapellátási forma biztosítása Barnag, Királyszentistván, Márkó és Vöröstó településeken • idısek nappali ellátásának biztosítása Hajmáskér, Litér, Nemesvámos településeken. Veszprém Megyei Jogú Város hiányzó ellátási formái az ellátási kötelezettség alapján: • pszichiátriai betegek nappali intézménye • idısek, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek átmeneti intézménye, • mint megyei jogú város a lakossági szükségletek alapján legalább 2 tartós bentlakásos intézmény mőködtetése

Pápai statisztikai kistérség Általános jellemzık Veszprém megyében a legnagyobb területen fekvı (1001 km2) és legtöbb települést magában foglaló kistérsége. A veszprémi után itt a legmagasabb az állandó lakónépesség (63.169 fı), a népsőrőség (63 fı/km2). A fent említett nagy alapterülete következtében a négy legritkábban lakott kistérséghez tartozik. A településszerkezet jellemzıje az alacsony lélekszámú községek magas aránya, hisz a térségközponton kívül csak 2000 fı alatti települések találhatók, ezek közül 13 lakosságszáma nem éri el az 500 fıt sem, 21 község 1000 fı alatti, kettı pedig 2000 fı alatti lakónépességet számlál. Pápa térségében sok olyan átalakulás történt az elmúlt évek során, ami a foglalkoztatás területére kedvezıtlenül hatott, pl. a térség nagy ipari foglalkoztatóinak létszámleépítése, a hederıreform, stb. A várpalotai és a sümegi után ebben a térségben a legmagasabb a munkanélküliek aránya (5,4 %), A várostól távolabbi településeken lényegesen nagyobb a munkanélküliség, az itt lakók nagy része ingázásra kényszerül, elsısorban a Vas megyei és GyırMoson-Sopron megyei munkahelyekre.Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem, valamint a személyi jövedelemadó mértékét tekintve a megyei kistérségek viszonylatában a három legalacsonyabb közé tartozik. Balatonalmádi után itt él a 60 éves és idısebb korosztály legmagasabb számban, 21,3 %-os arányt képviselve.

Pápa kistérség szociális ellátórendszerének jellemzıi A szociális alapellátások szempontjából az önkormányzatok adatai alapján az egyik leglefedettebb képet mutatja a térség. A 48 településbıl 38-ban étkeztetés és házi segítségnyújtás is hozzáférhetı. Ebben szerepet játszik a falugondnoki szolgálatok bevonódása, ugyanis a 14 mőködı falugondnoki szolgálat Farkasgyepő és Németbánya társulásával 15 települést ellát. Csak étkeztetést biztosít a házi segítségnyújtás szolgáltatása nélkül 9 település. A térség települései által biztosított szociális alapellátások

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

Település neve

Lélekszám

Adásztevel Bakonyjákó Bakonykoppány Bakonyság Bakonyszentiván Bakonyszőcs Bakonytamási Béb Békás Csót Dáka Döbrönte Egyházaskeszı Farkasgyepő Ganna Gecse Homokbödöge Kemeneshıgyész Kemenesszentpéter Kup Külsıvat Lovászpatona Magyargencs Malomsok Marcalgergelyi Marcaltı Mezılak Mihályháza Nagyacsád Nagydém Nagygyimót Nagytevel Nemesgörzsöny Nemesszalók Németbánya Nóráp Nyárád Pápa Pápadereske Pápakovácsi Pápasalamon Pápateszér Takácsi

874 690 228 105 254 376 699 248 221 1.118 622 268 602 441 297 488 707 590 754 460 866 1356 618 576 450 876 1.076 839 731 421 598 544 776 1007 91 225 969 33.353 265 594 403 1.295 933

Étkeztetés

Nincs Van

Házi segítségnyújtás

Étkeztetés és házi segítségnyújtás Van Van Van Van Van Van Van Van Van Van Van

Falugondnoki szolgálat

Van Van Van Van Van Van Van Van

Nincs Van

Van

Van

Van

Van Van Van Van Van Van Van Van Van Van Van Van Van Van Van Van

Van

Van Van Van Van

Társulással

Van Van Van Van Van Van Van Van

Van

44. Ugod 45. Vanyola 46. Vaszar 47. Várkeszı 48. Vinár Összesen:

1.528 620 1.624 229 264 63.169

9

--

Van Van Van Van Van 38

Van Van 15

A szakosított ellátások közül idısek nappali intézményének mőködtetésére a lélekszám alapján csak Pápa város lenne kötelezett, ennek ellensúlyozására azonban 6 kistelepülés kötelezettség nélkül felvállalta ezt a szolgáltatást, kielégítve ezzel a területén jelentkezı igényeket. Bakkonykoppány 20, Egyházaskeszı 30, Homokbödöge 30, Pápateszér 10, Várkeszı 25 férıhelyes idısek klubját mőködtet. A térségben Külsıvat községben a Megyei Önkormányzat tart fenn idıskorúak ápoló-gondozó otthonához integrált idısek klubját 30 férıhellyel. Pápa város, mint 30 000 fınél magasabb lélekszámú település, feladat ellátási kötelezettséggel bír valamennyi alap, nappali és átmeneti elhelyezési forma mőködtetésése tekintetében. Az alap és szakosított ellátások -a családsegítés kivételével- az önkormányzat fenntartásában mőködı Egyesített Szociális Intézményhez integráltan kerültek megszervezésre. Az alapellátás a gondozási központ keretében a teljes várost lefedi, a szakosított ellátások közül az idısek klubja 45 engedélyezett férıhelyen, fogyatékosok nappali intézménye 20 engedélyezett férıhelyen, idısek átmeneti otthona 25 engedélyezett férıhelyen, hajléktalanok átmeneti szállása 15 engedélyezett férıhelyen nyújt szolgáltatást. Pápa város az idısek ápolást-gondozását nyújtó intézményét 3 telephelyen tartja fenn, összesen 152 engedélyezett férıhelyen, melybıl 79 férıhelyen hagyományos ellátást, 73 férıhelyen emelt szintő ellátást biztosítanak, a teljes tárgyi és személyi feltételek teljesítése alapján határozatlan idıtartamú mőködési engedéllyel. A kistérségben civil szervezet fenntartásában 2 idısek otthona mőködik. Egy alapítvány fenntartásában Pápateszéren 14 férıhelyen csak hagyományos ellátást, egy szociális szolgáltató Kht. pedig Farkasgyepőn 28 férıhelyen biztosít kizárólag emeltszintő elhelyezést. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködik továbbá ebben a kistérségben még két idısek otthona, Külsıvaton 198, Pápakovácsiban pedig 112 engedélyezett férıhelyen, valamint Dákán egy 210 férıhelyes fogyatékosok ápoló-gondozó otthona. A kistérségben az ellátási kötelezettség biztosítása érdekében megoldásra vár: • házi segítségnyújtás szolgáltatásihoz való hozzáférés biztosítása: Egyházaskeszı, Ganna, Homokbödöge, Mihályháza, Nagyacsád, Nagytevel, Nemesgörzsöny, Nóráp és Takácsi településeken.

• az étkeztetés és a házi segítségnyújtás biztosítása Döbrönte községben. Pápa város hiányzó ellátási formái: • pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek nappali intézménye és hajléktalanok nappali melegedıje, fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek átmeneti intézménye, valamint hajléktalanok éjjeli menedékhelye.

II.3.5. A megye szociális ellátórendszerének összefoglaló értékelése A megye szociális ellátórendszerének -az elızı fejezetben vázolt aktuális helyzetkép alapján- fejlesztési irányvonalai valamennyi szektorszereplı számára közös feladatként jelenik meg. Az egymásra épülı ellátások rendszere azon túl, hogy meghatározza a kötelezıen megjelölt ellátási feladatokkal megjelent mőködtetıi kört, elsısorban azt hivatott biztosítani, hogy a rászorultság mértékének megfelelı ellátási formákhoz való hozzájutás adottá váljon, így a rendszer hiányosságai miatt senki ne maradjon ellátatlanul. A megye szociális szolgáltató-rendszerének kiépítettsége, strukturális jellemzıi, illetve a hiányzó ellátási formák komoly tervezést, reális helyzetértékelést és célzott fejlesztési prioritásokat igényelnek valamennyi mőködtetésre kötelezett számára. A jelenlegi struktúrára összességében jellemzı mind az alap, mind pedig a szakosított ellátások formáinak elégtelensége, aminek következtében ellátatlan települések, illetve rászorult rétegek valós igényei jelennek meg. A szolgáltatástervezési koncepció egyik elsıdleges feladata a szolgáltatások rendszerében rejlı hiányosságok feltárása, a fejlesztést szolgáló együttmőködés lehetséges kereteinek felvázolása és a fejlesztési prioritások megfogalmazása. Alapellátások Az alapellátási formákat (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) valamennyi településnek biztosítania kell. A feladat ellátása történhet önállóan, illetve a települések egymás közti társulása, valamint az önkormányzat és egyházi, vagy civil szervezet közti létrejött ellátási szerzıdés keretében is. Veszprém megyében hagyománya a szerzıdéses ellátásnak nincs, a civil szektor szerepvállalása minimális, az alapellátások közül egyedül a családsegítésnél jelenik meg.

Az elızı fejezetben részletesen ismertetett megyei alapellátási helyzetkép összefoglaló adatai a megye valamennyi települését figyelembe véve a következık szerint alakulnak: Étkeztetés és házi segítségnyújtás együttesen biztosított 153 településen (összes település 70 %-a), az étkeztetést igénybe vevık száma 2002-ben 3156 fı, az elızı évhez viszonyítva mérsékelt emelkedés tapasztalható. Házi segítségnyújtásban 466 fı, étkeztetésben és házi segítségnyújtásban is 762 fı részesült. Nincs házi segítségnyújtás 42 településen (összes település 19 %-a) Az étkeztetés nem biztosított 5 településen (összes település 3 %-a) Egyik ellátási formához való hozzájutás sem biztosított 17 településen (összes település 8 %-a) A családsegítı szolgálat megszervezése hiányzik 56 településen (összes település 26 %-a) A speciális alapellátási feladatokat a Szociális törvény 2003. január 1-tıl nevesítette, a szolgáltatásokhoz való hozzájutás feltételeinek biztosítása a települési önkormányzatok feladata, a teljesítés határideje 2007. december 31. Az ellátások modellkísérleti programjában megyei szervezet nem vett rész, a településeken az ellátási formák közül (támogató szolgálat, pszichiátriai közösségi gondozás, utcai) jelenleg még egyik sem került bevezetésre. Új alapellátási formaként az utcai szociális munka Veszprém városában megszervezésre került. A fent feltüntetett számszerősített adatok a települések teljes körő adatszolgáltatásának hiányában a megyei módszertani intézmény adatgyőjtéseibıl kerültek összesítésre. Miután az adatok csak az egyes szolgáltatások meglétére korlátozódtak, mögöttük sem ellátotti létszám, sem pedig a feladat ellátásához szükséges alkalmazotti létszám nem jelenik meg, így mindenképpen fenntartásokkal szükséges kezelni azokat, hiszen valószínősíthetı, hogy sok esetben mindössze rendeleti szabályozásról, és nem tényleges szolgáltatás nyújtásáról van szó. Ennek okai: • A települések többségében a jogszabályi elıírásnak való megfelelés érdekében az ellátásokhoz való hozzájutás feltételei helyi rendeletalkotási szintig történtek meg, azonban a tényleges szolgáltatás (személyi feltételek) sok esetben nem biztosított. • A településen élı rászorult személyek nem ismerik a lehetıségeiket, emiatt a valós igények sem tudnak elıtérbe kerülni. • Települési szinten az esetek nagy részében megszervezetlen az igényfelmérésekre alapuló, a megjelent szükségletekre azonnal reagálni tudó, adekvát segítséget nyújtani képes szolgáltató háttér.

• Az önkormányzatok szőkös anyagi lehetıségei sok esetben gátolják fıállású házi gondozó munkakör létrehozását. A tiszteletdíjas házi gondozókon kívül a halaszthatatlan tevékenységek az önkormányzatoknál alkalmazott egyéb munkaerı (közhasznú munkás, stb.) bevonásával végzik, akiknek tevékenysége azonban csak a szolgáltatás tartalmának egy szők körét fedi le (pl. bevásárlás, tüzelı bekészítés, stb.), emiatt tényleges gondozási tevékenység, lelki támogatás, ügyintézés, szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése nem jelenik meg. • Az önkormányzatok szociális érzékenysége nem egyforma, gyakran a szociális ellátások háttérbe szorulnak az egyéb fejlesztési prioritásokkal szemben. • A szociális alapszolgáltatási feladatok ellátását segítı állami normatív támogatás elsısorban az egyéb szociális ellátásokra (pl. segélyezés) és nem az alapellátások mőködtetésére fordítódik. A tényleges szolgáltatások hiányát az ellátásokban részesültek számadatai is alátámasztják. A 2002. évi statisztikai adatok alapján az étkeztetést igénybe vevık száma 219 fıvel, a házi segítségnyújtást és az étkeztetést is együttesen igénylık száma pedig ennél lényegesen kisebb mértékben, mindössze 103 fıvel emelkedett. Az ellátásokat igénybevevık száma megyei szinten jóval az átlagos alatt van. A 10.000 hatvan éven felüli lakosra jutó étkeztetésben részesítettek száma a megyében 422 fı, az országos átlag 497 fı. Ha csak a házi segítségnyújtásban részesítettek adatait vizsgáljuk, akkor még ennél is kedvezıtlenebb a kép, ugyanis 10.000 hatvan éven felülire mindössze 164 házi segítségnyújtásban részesített jut (országos átlag: 204 fı). Figyelembe véve azonban, hogy az alapellátások e két formáját nem csak a 60 éven felüliek, hanem fogyatékkal élık, pszichiátriai betegek, a településeken élı hajléktalanok számára is biztosítani kell, így az ellátotti kör további bıvülése nincs arányban az ellátások jelenlegi mutatóival. Az alapellátások teljes körő finanszírozása jelenleg még nem megoldott, ami valószínősíthetı oka a szolgáltatásokban rejlı hiányosságoknak. Mint az elızıekben már történt rá utalás, az önkormányzatok finanszírozása a lakosságszám függvényében kerül meghatározásra, ami az alacsony lélekszámú települések esetében nem teszi lehetıvé a szolgáltatásokhoz szükséges személyi feltételek biztosítását. Miután a normatíva nem kötött felhasználású, a önkormányzatok részérıl elszámolási kötelezettség nem áll fenn, teljes mértékben a település vezetıinek szociális érzékenységétıl függ a felhasználás módja.

Valószínősíthetı, hogy a finanszírozás jelenlegi formájával függ össze az is, hogy a szociális alapellátások mőködtetésében Veszprém megyében szinte teljesen hiányzik a civil és egyházi szervezetek részvállalása. Az alapellátások fejlesztésének lehetséges formái • A szolgáltatások fejlesztése, a hozzájutás biztosítása az önkormányzatok felelıssége, pozitív elmozdulás e téren akkor várható, ha a települések kivétel nélkül, valóban elérhetı szolgáltatással eleget tesznek jogszabályban elıírt kötelezettségüknek. Ennek érdekében mind hatékonyság, mind pedig a gazdaságosabb mőködtetés szempontjából átgondolást érdemel a települések közös feladatellátása társulás útján, a 600 fı alatti településeken a falugondnoki szolgálatok számának további növelése, a rendelkezésre álló pályázati lehetıségek kihasználása. • Az ellátások biztosítása érdekében egyéb szervezetek bevonása a szolgáltatások nyújtásába. • A már mőködı szolgáltatások minıségi fejlesztése a szakképzett dolgozói létszám növelésével. • A szervezeti integrációban rejlı hatékonyság kiaknázása, gondozási központok, szociális szolgáltató központok létrehozásának szorgalmazása.

Szakosított ellátások Nappali ellátások Idısek klubja Ellátási kötelezettséggel érintettek a 2.000 fı feletti települések A megyében 27 településen 31 idısek klubja mőködik 1.095 engedélyezett férıhelyen. Önként vállalt feladatellátásban 12 idısek nappali intézménye mőködik, javítva ezzel a települések szociális ellátásainak mutatóit. Azonban az ellátási kötelezettséggel érintett települések körébıl 11 nem biztosítja a szolgáltatást (Úrkút, Badacsonytomaj, İsi, Öskő, Pétfürdı, Csetény, Balatonkenese, Szentkirályszabadja, Hajmáskér, Litér és Nemesvámos). Hajléktalanok nappali melegedıje Ellátási kötelezettséggel érintettek a 10.000 fı feletti lélekszámú települések A hajléktalan személyek nappali tartózkodására szolgáló intézmények száma a megyében jelenleg 3, melybıl kettıt (Balatonfüred, Veszprém) a kötelezett önkormányzat saját feladatellátással valósít meg, egy önkormányzat (Várpalota) pedig civil szervezettel kötött feladat-ellási szerzıdés útján. A három intézményben összesen 132 engedélyezett férıhelyen történik az ellátás.

Nem mőködik a szolgáltatás a feladat-ellátási kötelezettséggel bíró Ajka, Pápa és Tapolca önkormányzata. Fogyatékosok nappali intézménye Ellátási kötelezettséggel érintettek a 20.000 fı feletti települések A fogyatékkal élık ellátását négy nappali intézmény végzi, összesen 105 engedélyezett férıhelyen, Ajkán, Pápán, Várpalotán és Veszprémben. Egyéb ellátásra kötelezett település a megyében nincs. Szenvedélybetegek nappali intézménye Ellátási kötelezettséggel érintettek a 20.000 fı feletti települések. A megyében feladat ellátási kötelezettségének a négy érintett város közül mindössze Veszprém tesz eleget. A 20 fı befogadására alkalmas intézmény mőködtetése a város és egy civil szervezet közötti ellátási szerzıdés útján valósul meg. Hiányzik az ellátási forma Ajka, Pápa és Várpalota területén. Pszichiátriai betegek nappali intézménye Ellátási kötelezettséggel érintettek a 20.000 fı feletti lélekszámú települések A megye szociális ellátórendszerében ez a szolgáltatás nem került kialakításra. A szolgáltatás megszervezésére kötelezett: Ajka, Pápa, Veszprém és Várpalota önkormányzata. Tartós bentlakásos és átmeneti intézmények A megyei szociális ellátórendszerben 35 tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény mőködik, az összes engedélyezett férıhelyek száma 2.602. A legdinamikusabban fejlıdı struktúra mind intézményszám, mind pedig a férıhelyek számának növekedése miatt. Az ellátási formák közül a legtöbb és legnagyobb befogadóképességgel az idısek otthonai rendelkeznek. A fenntartói feladatokat tekintve a megyei önkormányzat és a települési önkormányzatok szerepe a leghangsúlyosabb, de nem hanyagolható el a civil szféra jelenléte sem. A hajléktalanok növekvı száma miatt az ellátórendszeren belül jelentkezı igényekre reagálva nem csak önkormányzatok vesznek részt a hajléktalanok ellátásában, ugyanis a civil szervezetek közül az egyesületek szerepvállalása is tapasztalható. Országosan ugyan nem jellemzı, de megyén belül az egyház részvétele a szociális szolgáltatások mőködtetésében nem számottevı. A jelenlegi struktúrában teljes, illetve részleges hiányok is tapasztalhatók mind az átmeneti, mind pedig a tartós bentlakást nyújtó intézmények körét tekintve. Nem megoldott a szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek átmeneti ellátása, nem mőködik hajléktalanok átmeneti otthona, valamint a rehabilitációs

intézmények teljes köre a szenvedélybetegek rehabilitációs intézményén kívül. Megyei szinten az országos elterjedtséghez viszonyítva lemaradás tapasztalható a lakóotthonok számában is. Míg fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona az elmúlt 2 évben már megjelent az ellátások között, addig pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek lakóotthoni ellátása terén teljes hiány tapasztalható. A megyében mőködı bentlakásos intézmények mennyiségi és minıségi megfelelésére a várakozók számából, illetve az intézmények mőködési engedélyének jellegébıl lehet következtetni. 2002. december 31-én az átmeneti és a tartós bentlakásos intézményekre 698 fı várakozott, ami a rendelkezésre álló férıhelyek 27 %-át tette ki. Az átlagos várakozási idı széles skálán mozog intézménytıl függıen. A tartós bentlakásos intézményeknél lényegesen hosszabb, mint az átmeneti intézmények esetében. Nem ritka a 2 éves, vagy azt meghaladó várakozási idı, az intézmények átlagát tekintve közel 14 hónap. A legtöbb várakozó a rendelkezésre álló férıhelyek arányában az idısek átmeneti otthonaiban (39 fı) és az idısek ápoló-gondozó otthonaiban figyelhetı meg (659 fı). Az egyéb szervezet fenntartásában mőködı intézmények közül várakozó mindössze két intézményben van, számuk 62 fı. Az idısek ápoló gondozó otthonaiban a demencia kórképpel diagnosztizáltak száma 265 fı, ebbıl a megyei önkormányzati fenntartású intézményekben 148 fı, a települési önkormányzatok és a civil szervezetek fenntartásában mőködı intézményekben pedig 117 fı. Jelenleg számukra intenzív ápolást, gondozást biztosító demens részleg nem került kialakításra. A 35 mőködı intézmény közül 17 rendelkezik határozatlan idıtartamú mőködési engedéllyel. A fennmaradó 18 intézmény a tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt csak határozott idıtartamú mőködési engedéllyel rendelkezik. A települési önkormányzatok és a megyei önkormányzat intézményei tekintetében a leggyakoribb az ideiglenes engedély, az okok között a lakóterek zsúfoltsága, ennek következtében az egy ellátottra jutó 6 m2 alapterület hiánya, a közösségi helyiségek és a vizesblokkok számának elégtelensége, az akadálymentes környezet feltételeinek való nem megfelelés, illetve a személyi feltételek hiánya áll.

A hiányzó szakosított ellátások közül feladat ellátási kötelezettség áll fenn az alábbi települések vonatkozásában. Fogyatékosok, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek átmeneti intézményének, valamint éjjeli menedékhely mőködtetése Ajka városában. Éjjeli menedékhely mőködtetése Tapolcán.

Veszprém, mint megyei jogú város nem mőködteti az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények közül az idısek, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek átmeneti otthonát, valamint a már mőködı idısek otthonán túl feladat ellátási kötelezettségei közé tartozik még legalább 2 tartós bentlakásos intézmény mőködtetése a lakossági szükségletek alapján, melynek ezidáig nem tett eleget. Pápa város ellátórendszerébıl hiányzik a fogyatékosok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti intézménye, valamint az éjjeli menedékhely. A fentiek alapján összességében elmondható, hogy az ellátórendszer jelenlegi struktúrájában sem a mennyiségi, sem a minıségi követelményeknek nem felel meg teljes mértékben. A szakosított ellátások fejlesztésének lehetséges irányvonalai, fejlesztési priorítások • A struktúra kiemelt fontosságú fejlesztései területei a megyei szinten jelentkezı szakellátási hiányok megszüntetése mind az átmeneti, mind pedig a tartós bentlakásos intézmények vonatkozásában, aminek feltétele az önkormányzatok feladat ellátási kötelezettségének teljesítése. A megvalósításhoz kiaknázható lehetıségnek látszik az egyházi és civil szervezetek bevonása a feladat ellátásában, megfelelı együttmőködési keretek meghatározásával. • Támogatandók továbbá az egyházi és civil szervezetek mőködtetıi, fenntartói törekvése új ellátási formák kialakítása tekintetében, annak érdekében, hogy a szakosított bentlakásos intézményekbe várakozók száma, illetve a várakozási idı csökkenjen. Az emelt szintő ellátást biztosító férıhelyekkel szemben a hagyományos elhelyezést nyújtó férıhelyek számának növelése indokolt a jelentkezı szükségletek alapján. • A határozott idıtartamú mőködési engedéllyel mőködı intézmények vonatkozásában hangsúlyos feladatot képez az elhelyezési körülmények javítása, az akadálymentes környezet kialakítása, illetve a szükséges tárgyi feltételek biztosítása. • Ugyanezen intézmények vonatkozásában a szakmai munka színvonalának emelése érdekében a jogszabályban meghatározott szakképesítési arány és a szakdolgozói létszámminimum biztosítása elengedhetetlen feltétele a végleges mőködési engedély elıírásainak való megfeleléshez. • Mind az önkormányzatok, mind pedig a civil szervezetek által fenntartott intézményekben az egyre nagyobb számot képviselı dementált ellátottak ápolásához, gondozásához szükséges feltételek megteremtése érdekében intenzív ápolást-gondozást biztosító demens részlegek kialakítása indokolt.

II.3.5.1. A szolgáltatások lehetséges fejlesztési irányvonalai

Költségvetési korlátok A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény többek között meghatározza a szociális szolgáltatások kereteit, formáit, illetve a fenntartói feladatokat is. Az önkormányzatoknak nem csak a törvényben foglalt ellátási kötelezettségeknek, hanem az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó elvárásoknak is meg kell felelniük. Mindezeken kívül egy adott település helyi szociálpolitikájára a fentieken kívül számos tényezı is hatással van, így: - a település demográfiai helyzetének sajátosságai - a felmerülı szükségletek - a meglévı ellátó rendszer állapota, kapcsolatrendszere - az önkormányzatok érdekeltségi rendszere - a szakember ellátottság - a helyi költségvetés lehetıségei A szociális terület fejlesztéséhez hosszútávú célokat kell meghatározni. A célok megvalósításához széleskörő, választásokat átívelı konszenzus kialakítására van szükség a szociális szféra fejlesztési feladatainak megvalósítására. A fentiek hiányában az önkormányzatok - szőkös anyagi lehetıségeikre való hivatkozással - esetenként csak a legszükségesebbnek ítélt szociális feladatokat látják el, a fenntartói tevékenység csak az alapvetı mőködtetésre redukálódik. A fejlesztések, beruházások, felújítások elmaradnak, elhúzódnak. A demográfiai helyzetbıl fakadó ellátási szükségletekbıl a szociális szolgáltatások feltételeinek megteremtésére az Szt-ben elıírt határidıkbıl következıen az önkormányzatoknak pár év múlva jelentıs ellátási hiányokkal, illetve tovább már nem görgethetı fejlesztési szükségletekkel kell szembenézniük. Az önkormányzatok szőkös költségvetési lehetıségei hatékony felhasználást indikálnak. Ennek érdekében ésszerőnek látszik az intézmények korszerő költségvetési gazdálkodásának kialakítása. A jelenlegi un. bázisalapú finanszírozásnál lényegesen hatékonyabb gazdálkodást jelentene a feladat finanszírozás bevezetése, illetve a nulla alapú költségvetés tervezése.

Az integrációs lehetıségek a szolgáltatások szervezésében A Szociális Törvényben meghatározott intézménytípusok által biztosított szolgáltatás megszervezhetık önálló, illetve integrált szervezeti formában.

A szervezeti integráció különbözı formái már korábbról ismertek a szociális szolgáltatás rendszerben, mind az alapellátásban mind a szakosított ellátásban számtalan formája lelhetı fel. A szolgáltatások szervezeti integrációban való mőködtetése - az elaprózott, különálló rendszerrel szemben - hatékonyabb költségfelhasználást, rugalmasabb munkaszervezést tesz lehetıvé, illetve megszüntethetı az ellátások esetenkénti átfedése is. A szervezeti integráció összességében egy szervezett, szükségletekhez igazodó rendszer kiépítésére ad lehetıséget. A szervezeti integráció mőködtetése kedvezıbb feltételeket nyújt a végleges mőködési engedélyek megszerzéséhez, a tárgyi és személyi feltételek speciális biztosításának a létszámelıírások tekintetében olyan megoldások alkalmazására nyílik lehetıség, amely megengedi a rugalmas munkaszervezést, a tárgyi feltételek területén pedig lehetıvé teszi bizonyos helységek többfunkciós alkalmazását, illetve több ellátási típus esetén ennek igénybevétele biztosítható. A szervezeti integráció Szociális Törvényben foglaltaknak megfelelıen létrejöhet - több ellátási típus egy intézmény keretein belüli biztosításával - az alap - nappali -, bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével 1. Integráció lehetıségei az alapellátásban • A települési önkormányzatok által biztosított szociális ellátások komplex szolgáltatásainak nyújtására az egyik leghatékonyabb szervezeti forma a gondozási központ létesítése, melynek bázisintézménye az idısek klubja. A törvényi szabályozás ugyan a 2000 lélekszámot meghaladó települések körét jelöli meg feladat ellátási kötelezettséggel, azonban jelentıs számban megtalálható ez az ellátási forma az ennél alacsonyabb lélekszámú településeken is. Abban az esetben, amennyiben az önkormányzat a nappali ellátás mellett a többi alapellátási feladatának is eleget tesz, célszerő a gondozási központ megszervezése egyrészt a mőködtetés normatív finanszírozása, másrészt pedig az egyes ellátási formák közötti, az ellátottak igényeihez rugalmasan igazodni tudó hatékony ellátás biztosítása érdekében. • Az integráció megvalósítható továbbá szociális szolgáltató központ mőködtetésével, amely magában foglalja a családsegítı szolgálat és a gondozási központ feladatainak ellátását is. • Mindkét integrációs formában lehetıség van bentlakásos intézmény mőködtetésére is, a szabályozás értelmében legfeljebb 50 férıhelyig. Elınye, hogy a szakmai munkakörök átcsoportosíthatók, tehát a szakmai munkakörökben alkalmazottak részt vehetnek több ellátási forma munkájában is. 2. Integráció lehetıségei a szakosított ellátásban.

•

• •

•

Tiszta profilú intézményen belül meghatározott ellátotti kört érintı részleg is kialakítható, amellyel lehetıség nyílik pl. idısek ápoló-gondozó otthonaiban demens betegek külön részlegben történı ellátására. Több ellátotti kör részére részlegek kialakítása egy intézményen belül, pl. pszichiátriai betegek otthonában szenvedélybeteg részleg kialakítása. Vegyes profilú intézményként több intézménytípus egy bentlakásos intézményben történı megszervezése, pl. pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek ellátása különálló gondozási egységekben. Az integrációs lehetıségek jelenlegi legmagasabb szintje a több intézménytípus különálló szervezeti egységekben történı megszervezése, aminek legelterjedtebb formája az egyesített szociális intézményi struktúra, ahol az alap-, és nappali ellátások, átmeneti és tartós bentlakásos intézményi ellátások központi irányítás alatt mőködnek, függetlenül az ellátotti körtıl és a telephelyek számától.

Intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által A Szociális Törvényben foglaltaknak megfelelıen - pontosan körülhatárolt szabályok alapján - a szociális intézmény fenntartója, vagy az önállóan gazdálkodó intézmény vezetıje az intézmény által biztosítandó egyes szolgáltatásokat intézményen kívüli szervezet igénybevételével is elvégeztetheti. A törvény az alábbi szolgáltatások kiszerzıdtetése ad lehetıséget: - mosatás - takarítás - étkeztetés - könyvelés - karbantartási feladatok elvégzése A kiszerzıdtetés tárgyát nem képezhetik a szociális szolgáltatások szakmai feladatai. Ezt a lehetıségét javasolt megvizsgálni az intézményeknek, illetve a fenntartóknak, ugyanis egyes fent felsorolt feladatok kiszerzıdtetésével lehetıvé válna, hogy az intézmény kizárólag a szakmai munkára koncentráljon. Veszprém megyében már találkozhatunk egy-egy nem szakmai szolgáltatás külsı szervezet által történı ellátásával, azonban ez nem széles körben és teljes körően elterjedt gyakorlat. Minıségbiztosítás szerepe a szociális szolgáltatások területén A humánszolgáltatásokat érintıen napjainkban már számos területen találkozhatunk kiépített minıségbiztosítási rendszerek mőködtetésével (pl. egészségügy, oktatás).

A szociális szolgáltatásokat illetıen nincsenek jogszabályi kötelezettségek, kényszerítı körülmények minıségbiztosítási rendszer mőködtetésére, azonban a korszerő fejlesztések elıfeltétele az ez irányba történı elmozdulás, elkötelezettség. A szociális szolgáltatást nyújtók számára kiemelten fontos ez a feladat, mivel erısödik a szolgáltató jellege, s a szolgáltatást igénybe vevık jelentıs része és jelentıs mértékben finanszírozzák ellátások költségeit. A rendszer bevezetése egyértelmően javítaná a szolgáltatások minıségét, ezért nem bevezetése huzamosabb ideig már nem halasztható. A szociális szolgáltatásokban dolgozók helyzete A rendszerváltozást követıen megindult a szociális szakemberek képzése. Az alapfokú szakképesítésektıl elkezdve az egyetemi diplomát adóig egyre színesebb a szakterületet érintı megszerezhetı szakképesítések listája. A megfelelı képzettséggel és szakképesítéssel rendelkezı szakemberek a szolgáltatások valamennyi területén hatékonyabb a magasabb színvonalú szakmai munkára adnak lehetıséget. Kistelepüléseken, illetve a lakott településektıl távol esı intézményekben azonban még napjainkban is gondot okoz a szakember-ellátottság. A szociális szolgáltatást nyújtó munkatársakra meghatározóan hatnak az intézményi körülmények. A fizikai megterhelésen túl jelentıs lelki teher is nehezedik rájuk. A megfelelı munkakörülmények kialakítása, a napi munkát segítı korszerő ápolási eszközök és módszerek alkalmazása nem csak a dolgozók terheit csökkentik, hanem egyúttal a korszerő, színvonalas ellátások biztosításához, a hatékonyabb munkavégzéshez is hozzájárulnak. A szociális szférában már szórványos jelenségként ugyan, de fellelhetı a dolgozók pszichikai túlterheltségének oldását, kezelését szolgáló kiégést megelızı tréningek szervezése. Azonban ez még nem általánosan alkalmazott a mindennapokban. A szakdolgozók képzettségének, ismereteinek bıvítése szervesen kapcsolódik a munkafeltételek javításához. A Szt. szabályozza a fenntartói feladatokat a szakemberek képzésével, illetve továbbképzésével kapcsolatban. A munkahelyi légkörre jelentıs mértékben hat a dolgozók elégedettsége. A dolgozók elégedettségéhez nagyban hozzájárult a méltányos bérezés, amely nem csak a közalkalmazotti táblán alapuló besorolásokat jelenti, hanem a lehetséges juttatások biztosítását, az erkölcsi elismeréshez kapcsolódó jutalmazást is.

III. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FENNTARTÁSÁBAN MŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK

III. 1. Az intézmények általános jellemzése, bemutatása: Intézmények és férıhelyek számának alakulása Veszprém megye szociális ellátó rendszerében meghatározó szerepet töltenek be a Megyei Önkormányzat által fenntartott tartós bentlakást nyújtó intézmények. A megye területén mőködı állami (önkormányzati) intézmények (16) vonatkozásában a megyei fenntartási intézmények (10) jelentıs részt képviselnek 62,5 %-os részvételi aránnyal. A megyében mőködı engedélyezett férıhelyek számát (2067) tekintve is meghatározó a Megyei Önkormányzat szerepvállalása, mivel összesen 1443 férıhelyet tart fenn, ami az összes férıhely 70%-a. A megyei fenntartású intézmények szolgáltatási struktúrája sajátos szerepet tölt be a megyében. Az 5 idısek otthona összesen 762 férıhelyen látja el az arra rászorulókat. 2003. július 30.-i adatok szerint 148 személynél diagnosztizáltak demencia kórképet (19,4 %). Az elhelyezésre várakozók közül összesen 25 személynél szerepel ugyanez a kórkép (3,2 %). A megyei fenntartású idısek otthonaiban ellátott személyek közül összesen 43 személy ellátása lenne indokolt pszichiátriai betegek otthonában (5,6 %), 72 személy fogyatékosok otthonában (9,4 %) és 61 személyt szenvedélybetegek otthonában (8,0 %) kellene gondozni. Fogyatékos személyek teljes körő ellátását tiszta profilú intézményként egy otthon látja el, ahol 210 engedélyezett férıhely van, amelybıl 16 fogyatékos személy számára lakóotthoni életformát biztosít 2 lakóotthonban (8-8 férıhely). A dákai fogyatékos személyek otthonában 2003. július 30.-i adatok alapján 9 személynél diagnosztizáltak demencia kórképet, ugyanakkor 38 személy ellátása – a profiltisztítás következtében – pszichiátriai betegek otthonában lenne indokolt (18 %). Fogyatékos személyek ellátása ezenkívül még két intézményben is történik, azonban ezek már vegyes profillal mőködnek. A Veszprém városában lévı otthon 60 fı kiskorú és felnıtt fogyatékos személy teljeskörő ápolását-gondozását biztosítja a megyei csecsemı otthonnal közös épületben.

A vegyes profilú intézményben (Lesencetomaj) fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek ellátása történik 196 engedélyezett férıhelyen. Ebben az intézményben 19 személy esetében találhatunk demencia kórképet. Pszichiátriai betegek ápolását - gondozását két intézmény biztosítja a megyében (Nyírlak, Kamond) összesen 215 férıhelyen. A nyírlaki intézményben 19 személynél, míg a kamondi otthonban 14 személynél demencia kórkép szerepel. Mivel mindkét intézmény pszichiátriai betegek elhelyezésére szakosodott, indokolt lenne a fogyatékos és szenvedélybeteg ellátottaik elhelyezése megfelelı profilú intézményekben. (Nyírlak: 56 fogyatékos és 19 szenvedélybeteg, Kamond: 3 fogyatékos személy és 2 szenvedélybeteg ellátását biztosítja.) Az intézmények profiltisztítása, profilirozása a fenti adatok alapján indokolt lenne, mivel ebben az esetben az ellátottak számukra adekvát intézményben részesülhetnének a megfelelı szolgáltatásban. Pszichiátriai betegek és fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthona csak megyei önkormányzat fenntartásában mőködik a megyében. A fentiek alapján elmondható, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat sajátos intézményi struktúrájával, mind pedig az ellátottak számarányát tekintve jelentıs szerepet tölt be a szociális ellátó rendszerben.

Férıhelyek alakulása, várakozók száma A férıhelyek számát tekintve (1443) az elmúlt években nem volt bıvítés a Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı intézményekben. Az intézmények kihasználtsága 2002. évben 99 % - os volt, ami összességét tekintve jónak mondható. A férıhely kihasználtságban mutatkozó minimális hiány a kiértesítés és a férıhely elfoglalások közötti idıkieséssel magyarázható. Az idısek otthonaiban 2002. december 31-én 109 férfi és 122 nı várakozott elhelyezése, összesen 231 fı. A várakozók száma 2003. június 30-án már csak 177 fı volt, a számok tehát csökkenı tendenciát mutatnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a várakozók száma az ıszi és téli idıszakban nagyobb arányban jelentkezik. 2001. és 2002. év viszonylatában – a várakozási idıt tekintve – némi javulás tapasztalható, az átlagos érték 10,4 hónapról 9,4 hónapra csökkent. A fogyatékos személyek otthonába – mint tiszta profilú intézménybe – az elmúlt év végén (2002.december 31-én) húsz férfi és két nı várt elhelyezésre, összesen 22 fı. Számuk 2003. júniusában valamelyest csökkent, már csak 17 fı.

A dákai intézmény esetén az átlagos várakozási idı egy év alatt megkétszerezıdött. (2001-ben 5,6 hó, 2002-ben: 11,3 hó.) A veszprémi fogyatékos személyeket ellátó otthonnál a korábbi években nem volt várakozás. A jelenleg még kettıs profilú (fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek) intézménynél, az elhelyezésre várakozók számában lényeges változás nem következett be. 2002. év december 31- én az összes várakozók száma 25 fı volt (11 férfi és 14 nı), azonban 2003. év június 30-án számuk már elérte a 29 fıt. E vegyes profilú intézménybe a várakozási idı az elmúlt év alatt nem változott, átlagos idıtartama 12 hónap. Két intézménybe csak pszichiátriai betegek várakoznak elhelyezésre, akiknek száma 2002. december 31-én 24 fı volt, nemek szerinti megoszlásuk: 18 férfi és 6 nı. 2003. év közepére az elhelyezésre várakozók szám 32 fı, tehát jelentısen emelkedett. A két intézmény között lényeges eltérés tapasztalható az átlagos várakozási idı tekintetében. Az egyikben (Kamond) az elmúlt három év alatt nem érte el a két hónapot (2000. évben 1,5 hónap , 2001. évben 1 hónap, 2002. évben 0,5 hónap), ami csökkenı tendenciát mutat. A másik intézményben a várakozási idı lényegesen hosszabb, ugyanebben az idıszakban megkétszerezıdik. (2000. évben 6 hónap, 2001. évben 12 hónap, 2002. évben 12 hónap) Pszichiátriai betegek elhelyezésével kapcsolatban elmondható, hogy a várakozók átlagosan fél év alatt elhelyezést nyernek, bár a várakozási idı viszonylatában a két intézmény között igen nagy a szóródás. Ez a tény kiemelkedı jelentıségő abból a szempontból, hogy a megyében más ellátási forma nem áll rendelkezésre számukra. A Megyei Önkormányzat fenntartásában lévı ápoló-gondozó intézményekbe várakozók számáról (intézmény típustól függetlenül) elmondható, hogy az összes várakozók számából – 302 fı (158 férfi és 144 nı) – jelentıs súlyt képviselnek az idısek (231 fı), a fogyatékos személyekhez és a pszichiátriai betegekhez viszonyítva 76 százalékot tesznek ki 2002. év végén. 2003. június 30.- i adatok alapján az összes várakozók (255 fı) száma lényeges csökkenést mutat, elsısorban az idıskorúak ellátása területén (177 fı), azonban az idısek otthonaiban történı elhelyezésre várók aránya még mindig jelentıs az összes várakozókon belül, 69 %. Az elhelyezések szempontjából lényeges szerepe van a sürgısségi elhelyezési kérelmeknek. 2003. július 30-i állapot szerint a megye idıseket ellátó otthonai

tekintetében 41%-os ez az arány, amely elmondható, hogy a várakozóknak majdnem a fele számára azonnali elhelyezést kellene biztosítani. A fogyatékosokat ellátó otthonban ez a mutató már csak 29%, ami azt jelenti, hogy az elhelyezésre várakozók közel egyharmada nyújtott be sürgısségi elhelyezésre vonatkozó kérelmet. A pszichiátriai betegek otthonaiban, valamint a kettıs profilú intézményekben –ugyanabban az idıszakban– az összes elhelyezési kérelem (64) közül 24 személy kérte a sürgısségi elhelyezést, tehát ebben az esetben is egyharmad körüli a mutató. Tárgyi feltételek, adottságok, személyi feltételek A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı 10 tartós bentlakásos intézmény közül mindössze egy épült eredetileg szociális szakellátási célra. A többi 9 szociális intézmény, illetve azok egységei adaptált épületekben, – kastélyokban, kúriákban – legtöbb esetben településeken kívül, nehezen megközelíthetı helyen találhatóak. Az intézmények nagy része nem felel meg a szakmai elvárásoknak, a kötelezettségeket elıíró jogszabályokban foglalt feltételeknek. Az épületek állaga jelentısen leromlott, tárgyi feltételeikben pedig hiányosak, amely egyben mőködésük feltételeit is meghatározza. A hiányosságokra vetíthetı vissza, hogy a megyei fenntartású szociális intézmények közül csak egy rendelkezik végleges mőködési engedéllyel. A kilenc másik intézmény ideiglenes mőködési engedélyének legfıbb oka a tárgyi feltételek részleges hiánya és a szakdolgozói létszámhiány, valamint egy intézmény esetében az intézményvezetı megfelelı szakképesítésének hiánya, és ugyancsak egy intézmény esetében a szakdolgozók képzettségi szintjének nem megfelelı aránya. A szakképzettségi arány a megyei szociális intézményekben jónak mondható. Két intézményben eléri a 100%-ot, öt intézményben 90%-on felüli, két intézmény közel 90%-os arányt mutat. Azonban egy intézmény esetében a szakképzettségi arány 65,1 % - s, ami nem éri el a jogszabályban meghatározott értéket, annál jóval kevesebbet mutat. A megyei fenntartású szociális intézményekben az összdolgozói létszám 727 fı, melybıl a szakdolgozók száma 445. A szakdolgozói létszámhiány – az elıírt szakmai létszámhoz viszonyítva – 64 fı, tehát 14 % -os értéket mutat. Azonban ez az arány az idısek otthonában 23 %-ot képvisel.

A szolgáltatások mőködtetése, együttmőködések, finanszírozás A Veszprém Megyei Önkormányzat ápoló – gondozó intézményeit önálló szervezeti keretben mőködteti. Azonban két megyei fenntartású intézmény nemcsak a törvényi kötelezettségen alapuló és profilba illı ellátást nyújt. A Külsıvati Idısek Otthonához integráltan mőködik a település egyetlen idısek klubja, melynek fenntartását a Megyei Önkormányzat biztosítja. A veszprémi Csecsemı és Fogyatékos Személyek Otthonában állami nevelt gyermekek, valamint kiskorú és felnıtt korú fogyatékos személyek teljes körő ellátása történik, illetve nappali ellátást is nyújt az intézmény a tartósan üres bentlakásos férıhelyeken. Gazdálkodása a vele azonos épületben lévı oktatási intézménnyel közösen történik. Az intézményben élı állami nevelt kiskorúak ellátásának biztosítása azonban a gyermekvédelem hatáskörébe tartozik, ezért az intézmény hovatartozására a Megyei Önkormányzat már megtette a szükséges lépéseket, amely a Veszprém Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Koncepciójában foglaltaknak megfelelıen kerül megvalósításra. III. 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat intézményeinek részletes bemutatása Veszprém Megyei Önkormányzat “Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona, 8592 Dáka, Dózsa Gy. u. 80. Az intézmény típusa: fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthona. Alapfeladata: az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes felnıtt fogyatékos személyek ellátására napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerinti ruházattal és textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról gondoskodik. Mőködésének kezdı éve: 1949. Az intézmény férıhelyszáma: 210. Jelenlegi várakozók: - az alapító okiratban meghatározott ellátási területrıl 12 fı, - sürgısségi elhelyezésre várakozók száma: 2 fı. A férıhelyek átlagos kihasználtsága 100,36 %, átlagos várakozási idı 11,3 hónap. A teljes dolgozói létszám 125 fı. A jogszabályban elıírt szakmai létszám 94, az engedélyezett szakmai létszám 87 fı, betöltött szakmai létszám 83 fı, hiányzó szakmai létszám 7 fı. Az intézmény szakképzettségi aránya 90,35 %. (A 2002. évi adatok figyelembe vételével.)

Az intézmény határozott idıtartamú mőködési engedéllyel rendelkezik, melynek okai a túlzsúfoltság és a vizesblokkok elégtelensége. Jelenleg 28 fı súlyos értelmi fogyatékos, 72 fı középsúlyos értelmi fogyatékos és 33 fı enyhe értelmi fogyatékos személy ellátását végzik az intézményben. A jelenlegi fogyatékos ellátottak közül 38 fı halmozottan fogyatékos személy. Az intézmény jelenleg még 38 fı pszichiátriai beteg ellátását biztosítja, a tiszta profilúvá válást természetes fogyás útján valósítja meg. A demencia kórképet mutatók száma 9 fı. Az intézmény három épületben, négy ápolási egységben végzi az intézményi szolgáltatást, mely épületek közül – a szobák lakószáma és az egy fıre jutó m2 aránya alapján – egy épület (Kiskastély) felel meg a rendeletben elıírtaknak, de itt sincs megfelelı számú közösségi helyiség. A Kastély-épületben két ápolási egység is mőködik, ahol 15 fıvel, ill. 14 fıvel több az ellátottak száma a rendeletben elıírtakhoz képest. Ezenkívül a vizesblokkok száma is kevés, az épület közösségi helyiségei több funkciót is betöltenek. A lakószobák felszereltsége megfelelı, az épületek adottságai és a zsúfoltság ellenére is próbálják biztosítani az ellátottak személyes tárgyainak mindennapi használatát, növelve ezzel a lakók saját tulajdon iránti igényét. A 2002-ben átadott 2 lakóotthon révén már minıségi ellátást is tud nyújtani az intézmény 16 fı ellátott számára. A lakóotthonokban teljesen akadálymentes külsı és belsı környezetet tudnak biztosítani, míg az intézmény egy épületében részlegesen, két épületben a belsı akadálymentes környezet nem biztosított. Az akadálymentesítéshez szükség lenne az ajtók szintkülönbségének megszüntetésére, korlátok felszerelésére, a lépcsık csúszásmentes burkolására, eltérı színő vonalvezetésre a padlózaton, a kapcsolók, jelzı- és mőködtetı berendezések elıírt magasságba való áthelyezésére. Szükség lenne ezeken kívül megfelelı ajtóméretekre, lift beállítására, utak portalanítására és a zuhanyzók, WC-k átalakítására ahhoz, hogy kerekesszékkel is használhatóak legyenek. Az intézményben 3 szakmai csoport tevékenykedik a lakók legmagasabb színvonalú ellátása, segítése, fejlesztése érdekében. Gondozási tevékenység során az ellátottak fizikai, egészségügyi, mentális és életvezetési segítséget kapnak, a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglévı testi, szellemi funkciók egyéni bánásmód keretében kerülnek kialakításra, ill. helyreállításra. Ápolásigondozási feladataikat a név szerint felelıs ápolói rendszerben végzi. A mentálhigiénés és a pedagógiai csoportok az egyéni fejlesztési tervek és a gondozási tervek alapján végzik munkájukat. A mentálhigiéné keretében megvalósul a személyre szabott bánásmód, a konfliktushelyzetek megelızése érdekében az egyéni- és csoportos megbeszélések, a társas kapcsolatok kialakulásának segítése, munkafoglalkozások szervezése és a szabadidı kulturált eltöltése. 2003. januárjától a magasabb színvonalú fejlesztés érdekében külön pedagógiai csoportot hoztak létre, ahol az egyéni fejlesztési tervekre épülı képességfejlesztı tevékenységet biztosítják a nagymozgások, a finommotorika, a kommunikáció, az érzékelés, az észlelés, valamint az emlékezet területén.

Az intézményben a minıségbiztosítási rendszer keretében bevezették a HACCP rendszert. Az ápolási-gondozási részlegben folyamatban van egy szakmai standardokból és protokollokból álló belsı minıségbiztosítási rendszer kialakítása. Üzemeltetéséhez az intézmény tárgyi, személyi feltételeit javítani kell. Az ápoló-gondozó személyzet feladatait tíz témakörbe sorolták, mely témakörök folyamatosan kerülnek bevezetésre két év alatt. Ebben az évben a “Szakmai számonkérhetıség”, az “Egészségi állapot alapfelmérése”, a “Higiénés ellátás”, a “Gyógyszeres kezelés, biztonság” témák kerültek bevezetésre. A jövıre bevezetésre kerülı témák: “Aktivitás, mobilitás”, “Folyadék és tápanyagegyensúly”, “A kiválasztás”, “Veszteség, halál, gyász”, “Magasabb szintő szükségletek”. Az intézmény célja olyan humánus, az európai normáknak megfelelı környezet kialakítása, amelyben minél teljesebb társadalmi integráció tud megvalósulni, és az ellátottak képességeikhez mérten a legnagyobb önállósággal élhetik mindennapjaikat. Az intézmény szeretne kialakítani egy 30 férıhelyes, kifejezetten súlyos fogyatékosok ápolására szakosodott részleget, amelyben megfelelı tárgyi és környezeti feltételeket tudna biztosítani e személyek ellátásához. Ennek érdekében a Veszprém Megyei Önkormányzat címzett támogatásra nyújtott be igényt az illetékes ágazati minisztériumhoz. Az intézmény tervei között szerepel a Beteg-osztály emeletrıl való leköltöztetése, közösségi helyiségek kialakítása, munkacsarnok létrehozása, fejlesztı eszközök és az ápolási munkát segítı eszközök beszerzése, vizesblokkok átalakítása, az utak portalanítása. A tárgyi feltételeken kívül az intézmény – a jogszabályban foglaltaknak megfelelı szakmai létszám emelésével – fejleszteni szeretné a mentálhigiénés és a pedagógiai csoport jelenlegi létszámát az eddig végzett tevékenységük kiszélesítésére, a még színvonalasabb szakmai munkavégzésre. Az intézmény gondot fordít szakdolgozóinak továbbképzésére is, hogy azok munkájukat a lehetı legfelkészültebben tudják ellátni, s ennek érdekében szakmai könyvtárat kíván létrehozni.

Veszprém Megyei Önkormányzat Dr. Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona, 8469 Kamond, Kossuth u. 27/II. Az intézmény típusa: pszichiátriai betegek otthona. Alapfeladata: ápoló-gondozó otthoni ellátás és rehabilitációs intézményi ellátás, a gondozottak teljes körő ellátása. Mőködésének kezdı éve: 1958. (1996.) Az intézmény férıhelyszáma: 100. Jelenlegi várakozók száma: - az alapító okiratban meghatározott ellátási területrıl 15 fı,

- sürgısségi elhelyezésre várakozók száma: 10 fı. A férıhelyek átlagos kihasználtsága 100 %, átlagos várakozási idı 18 nap. A teljes dolgozói létszám 48 fı. A jogszabályban elıírt szakmai létszám 30 fı, az engedélyezett és betöltött szakmai létszám 24 fı, a hiányzó szakdolgozói létszám 6 fı. Az intézmény szakképzettségi aránya 100 %. Az intézmény határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik, melynek okai, hogy a lakószobák nagysága a jogszabályi elıírásoknak nem felel meg, az egy fıre jutó alapterület nem éri el a minimálisan megkívánt 6 m2-t, ezenkívül nem áll rendelkezésre megfelelı számú vizesblokk és nem rendelkezik az intézet orvosi szobával, valamint közösségi helyiséggel. Jelenleg 2 fı súlyos értelmi fogyatékos, 3 fı középsúlyos értelmi fogyatékos személyt is ellát, akik elhelyezése fogyatékosok otthonában lenne indokolt. A jelenlegi ellátottak közül 14 lakó esetében demencia kórkép is szerepel. Az intézmény épületei lelakottak, tetıszerkezetük teljes, míg a falazat, a nyílászárók részleges felújításra szorulnak. Az ingatlanok, építmények elhasználódása 50 %-os, a gépek, berendezések 75 %-os, a jármővek pedig 80 %-os elhasználódást mutatnak. Az elhasználódott tárgyi feltételek sürgıs cseréje, felújítása szakmailag is indokolt lenne. Az intézmény külsı és belsı környezetében jelenleg az akadálymentes környezetet nem biztosítja, ezért a rendeletnek való megfelelés érdekében ezt sürgısen meg kell oldani. Az intézményben a 2003. évtıl beindított rehabilitációs célú foglalkoztatás elısegíti az ellátottak életminıségének javítását. Egészségügyi ellátás keretében kiemelt figyelmet fordítanak a prevencióra és a mobilizálásra, a mentálhigiénés ellátásban pedig a képességek megtartása, fejlesztése, a családi és társas kapcsolatok kialakítása a cél. Az intézmény kezdeményezte a HACCP rendszer bevezetését. A Megyei Önkormányzat, mint fenntartó pályázatot nyújtott be 2002. és 2003. évben az intézmény teljes körő felújítására és 50 férıhellyel történı bıvítésére. A pályázat eredménytelensége esetén sürgısen megoldásra vár az intézmény szennyvízkezelése, az akadálymentes környezet kialakítása, a lakó- és gazdasági épületek tetıszerkezetének felújítása, a falazat javítása, a nyílászárók cseréje, orvosi szoba és közösségi helyiségek kialakítása, a vizesblokkok felújítása.

Veszprém Megyei Önkormányzat Csecsemı és Fogyatékos Személyek Otthona, 8200 Veszprém, Tüzér u. 44. Az intézmény típusa: ápolást-gondozást nyújtó otthon. Alapfeladata: az ellátást igénybe vevı teljes körő ellátása, ápolása-gondozása mellett foglalkoztatása, egyéni állapotfelmérés, korai ill. fejlesztı felkészítés. Mőködésének kezdı éve: 1996.

Az intézmény férıhelyszáma 60. Jelenlegi várakozók száma: - az alapító okiratban meghatározott ellátási területrıl 5 fı, - sürgısségi elhelyezésre várakozók száma: 3 fı. A férıhelyek átlagos kihasználtsága 100 %. A teljes dolgozói létszám 36 fı. A jogszabályban elıírt szakmai létszám 32 fı, az engedélyezett és betöltött szakmai létszám 36 fı, nincs hiányzó szakdolgozói létszám. Az intézmény szakképzettségi aránya 89 %-os. Az intézmény határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik, melynek okai a tárgyi feltételek hiánya, a férıhely és az alapterület nem megfelelısége. Jelenleg az intézmény 18 fı súlyos értelmi fogyatékos, 4 fı középsúlyos értelmi fogyatékos, 1 fı enyhe fokban értelmi fogyatékos és 4 fı autista személyt lát el, akik közül 3 személy számára lenne indokolt a fogyatékos személyek otthonában történı elhelyezés. Az intézmény csak részben rendelkezik a nappali és éjszakai ellátáshoz megfelelı helyiségekkel (a földszinten egy légtérben tartózkodnak). Az emeleten az éjszakai tartózkodási hely túlzsúfolt, egy helyiségben 10 személy tartózkodik. A felnıtt korú ellátottak elkülönítésére az intézmény nem rendelkezik elegendı számú helyiséggel, de a nappali közösségi együttlétre sincs megfelelı nagyságú helyiség. Hiányzik a látogatók fogadására alkalmas, az intimitás megteremtését biztosító helyiség. Az intézményben van megfelelı orvosi szoba, kialakításra került 4 foglalkoztató helyiség, 1 egyéni foglalkoztató és 1 csoportos foglalkoztató szoba, 1 munkafoglalkozásra alkalmas helyiség, 1 mozgásfejlesztı szoba, 1 relaxáló szoba. Az ellátottak rendelkeznek megfelelı ruházattal, textíliával. Az intézmény külsı környezete akadálymentes, a belsı környezet csak részlegesen felel meg a rendeletben elıírtaknak. Az épületben a szintek között szükség lenne lift beállítására, a küszöbök eltávolítására, korlátok elhelyezésére. Az intézmény szakmai tevékenysége körében a súlyos, halmozottan sérült ellátottak szükség szerinti ápolása-gondozása történik 8 – 10 fıs csoportokban, a csoportokhoz tartozó állandó gondozónıkkel. A gondozási feladatkörben az ellátottak higiénés ellátását végzik, cél az önkiszolgálás területén a lehetı legmagasabb szint elérése. Az ágyhoz kötött ellátottak esetében szemkontaktus, az ülıhelyzet, a szükségletek jelzéseinek megtanítása, ill. valamilyen szintő “játszani tudás” elsajátítása a cél. A csoportokban a gondozókon kívül gyógytornász, konduktor, gyógymasszır és pedagógus is mőködik. Az ellátottak a relaxációs szobában bazális stimuláció, ill. fényterápiás, pezsgıfürdı foglalkozásokon vesznek részt. A csoportok foglalkozásait gyógypedagógus és óvónı szervezi az egyéni fejlesztési terv alapján.

A felnıtt korú ellátottak gondozásában cél a mind nagyobb önállóság elérése, amelyhez hozzájárulnak a kirándulások, fızések, munkatevékenységek, zeneterápiás foglalkozások, a lovaglás és az úszás. A gyermekcsoportok gondozásában az önkiszolgálás fejlesztése a cél, amely megvalósításához az egyéni fejlesztési tervek szolgálnak alapul. A gyógypedagógus, óvónı és logopédus által vezetett foglalkozásokon a manipuláció, a mozgás, a beszédritmus fejlesztése kerül elıtérbe. Az intézményben minıségbiztosítási rendszer még nem került bevezetésre a tárgyi feltételek és a folyamatrendszer pontos kidolgozásának hiánya miatt. Fontos lenne az intézmény tárgyi feltételeinek megteremtése, a férıhelyszám növelése, az ellátottak elhelyezése 4 fıs lakószobákban. Szükséges lenne életkor és fogyatékosság mértéke szerinti gondozási egységek kialakítása, a személyi integritás elısegítése. Az intézmény szakmai céljai között szerepel az önállóság megszerzéséhez, a külsı világhoz való kötıdés és a szabadidı minél sokrétőbb szervezése, a hagyományteremtés, a dolgozók mentális-pszichés egészségének érdekében pedig tréningek szervezése. Veszprém Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona, 8318 Lesencetomaj, Kossuth u. 95. Az intézmény típusa: ápoló-gondozó otthon. Alapfeladata: szociális ellátás szállás biztosítással. Mőködésének kezdı éve: 1955. Az intézmény férıhelyszáma 196. Jelenlegi várakozók száma: - az alapító okiratban meghatározott ellátási területrıl 29 fı, - sürgısségi elhelyezésre várakozók száma: 1 fı. A férıhelyek átlagos kihasználtsága 100 %, átlagos várakozási idı 12 hónap. A teljes dolgozói létszám 109 fı. A jogszabályban elıírt szakmai létszám 76 fı, engedélyezett, illetve betöltött szakmai létszám 70 fı, hiányzó szakmai létszám 6 fı. Az intézmény szakképzettségi aránya 91 %-os. Az intézmény határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik, melynek okai, hogy az intézmény a mőködéséhez szükséges tárgyi feltételekkel csak részben rendelkezik, az egy személyre jutó alapterület nem éri el a minimálisan megkívánt 6 m2-t, valamint, hogy a lakószobák egy része túlzsúfolt. Az intézmény jelenleg 48 fı súlyos értelmi fogyatékos, 93 fı középsúlyos értelmi fogyatékos, 2 fı enyhe értelmi fogyatékos személy ellátását végzi, a fennmaradó 53 férıhelyen pszichiátriai betegek ellátása történik. A jelenlegi összes ellátott közül 19 személyt demencia kórképpel diagnosztizáltak. Az intézményben hiányoznak a szakmai ellátáshoz szükséges berendezések, a lakószobák túlzsúfoltak, nincs meg az egy fıre elıírt négyzetméter. A lakószobák berendezése elhasználódott, a fekhelyek cserére szorulnak,

hiányoznak szekrények, asztalok, székek, fotelok. Cserére szorulnak illetve elégtelen számúak a fızıkonyha és az élelmiszerraktár hőtıberendezései, felújításra szorul a személyzeti ebédlı leszakadt mennyezete. A mosodában 1 db mosógép már nem is javítható, pedig pótlása nélkülözhetetlen. A vezetékes gázkazánok cserére, illetve teljes felújításra szorulnak. A HACCP rendszer mőködéséhez elengedhetetlen az élelmiszerraktár teljes felújítása, a vízvezetékrendszer átszerelése. Az elhasználódott burkolat cseréje 2003. évben elkezdıdött, a felújítás folytatása szükséges, éppúgy, mint a nyílászárók, a vízvezetékrendszer cseréje. A Kastély-épület tetıszerkezetének és külsı homlokzatának felújítása halaszthatatlan feladat, ezenkívül felül kell vizsgálni az elektromos vezetékrendszert, mivel hiányzik a földelés is. Az intézmény külsı és belsı környezetében az akadálymentes környezet nem biztosított. A rendelet megfeleléséhez szükség lenne rámpa és lift beállítására, valamint a küszöbök megszüntetésére. Bevezetésre került a HACCP rendszer. Az intézmény vonatkozásában a rekonstrukció elengedhetetlen eleme a 80 férıhelyes új pavilon megépítése. Az intézmény épületállománya sem minıségében, sem terjedelmében nem elégíti ki a jogszabályi elıírásokban meghatározott igényeket. Veszprém Megyei Önkormányzat 8330 Sümeg, Nyírlakpuszta

Pszichiátriai

Betegek

Otthona,

Az intézmény típusa: ápolást-gondozást nyújtó otthon. Alapfeladata: pszichiátriai betegek ápolása, gondozása. Mőködésének kezdı éve: 1955. Az intézmény férıhelyszáma 115. Jelenlegi várakozók száma: - az alapító okiratban meghatározott területrıl 17 fı, - sürgısségi elhelyezésre várakozók száma: 10 fı. A férıhelyek átlagos kihasználtsága 99,7 %, átlagos várakozásai idı 12 hónap. A teljes dolgozói létszám 60 fı. A jogszabályban elıírt szakmai létszám 33 fı, az engedélyezett és betöltött szakmai létszám 33 fı. Az intézmény szakképzettségi aránya 96,97 %-os. Az intézmény határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik, melynek okai a tárgyi feltételek nem megfelelısége, vizesblokk hiánya, valamint a személyi feltételek hiánya, mivel az intézményvezetı nem rendelkezik az elıírt felsıfokú szakképzetséggel. A jelenlegi ellátottak közül 5 fı súlyos értelmi fogyatékos, 13 fı középsúlyos értelmi fogyatékos, 13 fı enyhe fokban értelmi fogyatékos személy is van, akinek elhelyezése fogyatékosok otthonába lenne indokolt, míg 19 fı elhelyezése pedig szenvedélybetegek otthonába. A jelenleg ellátottak közül 19 fı a demencia kórképpel diagnosztizáltak száma.

Az intézmény lakószobáinak nagy része túlzsúfolt, nincs meg az egy fıre jutó m2. A forfa épületben nincs megfelelı közös helyiség, illetve több funkciót is betölt. Az intézmény átlagos berendezési tárgyakkal rendelkezik. Az intézmény akadálymentesítése épületen belül részben megoldott, de a lépcsı kiváltásához szükséges lenne lift beállítására. Az épület külsı akadálymentesítéséhez rámpa beállítására lenne szükség. Az ellátottaknak szinten tartó foglalkozásokat, kulturális tevékenységeket, kiállítási tárgyak készítését és tréfás versenyeket szerveznek. Jelenleg nincs bevezetve minıségbiztosítási rendszer az intézményben. A beköltözési koncepció miatt az intézmény felújítása nem szerepel a Veszprém Megyei Önkormányzat középtávú felújítási tervében. Veszprém Megyei Önkormányzat Idısek Otthona, 8460 Devecser, Petıfi tér 5. Az intézmény típusa: ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos szociális intézmény. Alapfeladata: az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes, elsısorban nyugdíjas korhatárt betöltött személyek napi legalább háromszori étkezésérıl, szükség szerinti ruházattal és textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, gyógyintézeti ellátást nem igénylı egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról, azaz teljes körő ellátásáról való gondoskodás. Mőködésének kezdı éve: 1983. Az intézmény férıhelyszáma 100. Jelenlegi várakozók száma: - az alapító okiratban meghatározott ellátási területrıl 38 fı, - sürgısségi elhelyezésre várakozók száma: 2 fı. A férıhelyek átlagos kihasználtsága 100 %, átlagos várakozási idı 18 hónap. A teljes dolgozói létszám 47 fı. A jogszabályban elıírt szakmai létszám 30 fı, az engedélyezett és betöltött szakmai létszám 25 fı, a hiányzó szakmai létszám 5 fı. Az intézmény szakképzettségi aránya 100 %-os. Az intézmény határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik, melynek oka 4 férıhely hiánya. A jelenlegi ellátottak közül 1 személy enyhe fokban értelmi fogyatékos, míg 13 fıt diagnosztizáltak demenciával. Az ellátottak közül indokolt lenne 4 fı elhelyezése pszichiátriai betegek intézményében, és 12 fı pedig szenvedélybetegek otthonában. 1997-tıl az intézményben gázfőtés van, mőködik a személyszállító és egy teherlift is. Kisegítı, foglalkoztató, szórakozást biztosító helyiségekkel rendelkezik az intézmény.

Az intézmény külsı és belsı környezete részlegesen akadálymentes. Az akadálymentes környezet kialakításához szükség lenne hidraulikus emelık beépítésére és a fürdıkádak zuhanyzóval történı kiváltására. Minıségbiztosítási rendszer nem került bevezetésre az intézményben anyagi fedezet hiányában. Veszprém Megyei Önkormányzat Idısek Otthona, Szıc - Határvölgy Az intézmény típusa: idısek otthona. Alapfeladata: szociális ellátás, szállás biztosítása. Mőködésének kezdı éve: 1974. Az intézmény férıhelyszáma 176. Jelenlegi várakozók száma: - az alapító okiratban meghatározott ellátási területrıl 51 fı, - sürgısségi elhelyezésre várakozók száma: 48 fı. A férıhelyek átlagos kihasználtsága 99,48 %, átlagos várakozási idı 7 hónap. A teljes dolgozói létszám 84 fı, a jogszabályban elıírt szakmai létszám 55 fı, az engedélyezett és betöltött szakmai létszám 47 fı, a hiányzó szakmai létszám 8 fı. Az intézmény szakképzettségi aránya 95,7 %-os. Az intézmény határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik, melynek okai, hogy a lakószobák nagysága nem felel meg a jogszabályi elıírásoknak, valamint nem áll rendelkezésre megfelelı számú vizesblokk. A jelenlegi ellátottak közül 44 fınél diagnosztizáltak demencia kórképet. Indokolt lenne 16 fı elhelyezése pszichiátriai intézetben, 12 fı elhelyezése fogyatékos személyek intézetében és 19 fı elhelyezése szenvedélybetegek otthonában. A lakók elhelyezését az intézmény 10 különálló pavilonban és a fıépületben tudja biztosítani. Minden pavilonban 16 fıt tud elhelyezni, amelyekhez 1 közös fürdı, 3 mosdó és zuhany van felszerelve. Épületenként 2 társalgót alakítottak ki. Közös társalgó - könyvtár a fıépületben került elhelyezésre, de az intézmény nem rendelkezik foglalkoztató helyiséggel, látogatók fogadására alkalmas külön helyiséggel. Orvosi szoba, valamint a hitélet gyakorlására kápolna áll az ellátottak rendelkezésére. A betegszoba részlegen a törvényben elıírt egy fıre jutó m2 nem biztosított. A lakószobák berendezési tárgyai elhasználódtak, cseréjük indokolt lenne. Az intézményben a házaspárok elhelyezése megoldott. Az akadálymentes közlekedés az intézmény külsı környezetében részlegesen akadálymentes, szükség lenne a bejárati ajtókhoz feljárók kiépítésére. Az intézmény belsı környezetében nem biztosított az akadálymentes környezet, szükség lenne lift beállítására, a fürdıszobák és WC-k átalakítására.

Az intézmény az ápolási és gondozási munka színvonalának emelése érdekében a dolgozók szakmai képzését támogatni kívánja a jövıben. Az intézményben elhelyezési feltételek hiánya miatt minıségbiztosítási rendszer nem került bevezetésre. Veszprém Megyei Önkormányzat Idısek Otthona, 8182 Peremarton-gyártelep, Harangvirág u. 1. Az intézmény típusa: idısek otthona. Alapfeladata: ápoló-gondozó otthoni ellátás. Mőködésének kezdı éve: 1996. Az intézmény férıhelyszáma: 176. Jelenleg várakozók száma: - az alapító okiratban meghatározott ellátási területrıl 34 fı, - ellátásai területen kívülrıl: 1 fı, - sürgısségi elhelyezésre várakozók száma: 13 fı. A férıhelyek átlagos kihasználtsága 98 %, átlagos várakozásai idı 6-12 hónap. A teljes dolgozói létszám 79 fı. A jogszabályban elıírt szakmai létszám 56 fı, az engedélyezett és betöltött szakmai létszám 43 fı, a hiányzó szakmai létszám 13 fı. Az intézmény határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik, melynek oka a tárgyi feltételek részleges hiánya. A jelenlegi ellátottak közül 1 fı középsúlyos értelmi fogyatékos, 3 fı enyhe értelmi fogyatékos személy ellátását végzik. 28 személynél diagnosztizálták a demencia kórképet. A jelenlegi ellátottak közül indokolt lenne 8 fı elhelyezése pszichiátriai betegek intézményében, 26 fı elhelyezése fogyatékosok otthonában és 12 fı elhelyezése szenvedélybetegek intézményében. Az intézmény normál részlegében 6 ágyas lakószobák állnak az ellátottak részére, önálló fürdıszobával és gardróbbal. Házaspárok elhelyezésére nincs lehetıség. Nıvérhívó rendszer nincs az intézményben. Az intézmény emeltszintő részlegében az önellátásra képtelen személyek ápolása-gondozása nehézségekbe ütközik a fürdıszobák nagysága és beosztása, valamint a lift hiánya miatt. Az intézményben közösségi helyiségek, orvosi rendelı, könyvtár, imaterem van, de az intézmény berendezései csak részben felelnek meg az ellátottak igényeinek. Az intézmény külsı és belsı környezetének akadálymentesítése részben megoldott csak. Szükség lenne lift beállítására, kapaszkodó korlátok kiépítésére, a küszöbök megszüntetésére, az ajtók részleges cseréjére, a fürdıszobák és WCk átalakítására.

Az intézmény szakmai tevékenysége körében gondot és figyelmet fordít a környezet higiéné és a személyi higiéné biztosítására, valamint a mentális gondozásra, a szabadidı hasznos eltöltésére. Segítséget nyújtanak ellátottaik érdek- és jogérvényesítéséhez, a szabad vallásgyakorlásukhoz. Minıségbiztosítási rendszer még nem került bevezetésre az intézményben. Ehhez elsısorban a jogszabályban elıírt tárgyi feltételeket kell elsıdlegesen biztosítani. Folyamatban van az egyéni ápolási-gondozási tervek megvalósítása, szakmai protokollok készítése és használata. A HACCP rendszer 2004. januárjától mőködni fog az intézményben. Az intézmény terveiben szerepel a demens ellátottak gondozási részlegének kialakítása, házaspárok elhelyezése, mozgásfogyatékos részleg megnyitása, a szakmai dolgozók rendszeres szupervíziójának biztosítása, a dolgozók személyi alkalmassági vizsgálata. Veszprém Megyei Önkormányzat Idısek Otthona Külsıvat, 9532 Külsıvat, Béri Balogh Ádám u. 1. Az intézmény típusa: ápolást-gondozást nyújtó otthon. Alapfeladata: ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás, nappali szociális ellátás, munkahelyi vendéglátás, módszertani feladatok ellátása. Mőködésének kezdı éve: 1973. Az intézmény férıhelyszáma 198. Jelenlegi várakozók száma: - az alapító okiratban meghatározott ellátási területrıl 35 fı, - sürgısségi elhelyezésre várakozók száma: 4 fı. A férıhelyek átlagos kihasználtsága 98,88 %, átlagos várakozási idı 7 hónap. A teljes dolgozói létszám 87 fı. A jogszabályban elıírt szakmai létszám 68 fı, az engedélyezett és betöltött szakmai létszám 52 fı, a hiányzó szakdolgozói létszám 16 fı. Az intézmény szakképzettségi aránya 87 %-os. Az intézmény határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkezik. Az intézmény jelenleg 2 fı súlyos értelmi fogyatékos, 2 fı enyhe értelmi fogyatékos személy ellátását végzi, az ellátottak közül 41 fıt diagnosztizáltak demencia kórképpel. A jelenleg ellátottak közül indokolt lenne 5 fı elhelyezése pszichiátriai betegek intézményében, 2 fı elhelyezése fogyatékosok otthonában és 4 fı elhelyezése szenvedélybetegek intézményében. Az intézmény rendelkezik a szakmai elıírásoknak megfelelıen valamennyi helyiséggel. A lakók elhelyezése a régi épületben 2 és 4 ágyas szobákban, míg az emeltszintő részlegben 1 és 2 ágyas szobákban történik.

A vizesblokkok száma elegendı, melyek pályázati forrásból kerültek megvalósításra. Valamennyi gondozási egységhez tartozik közösségi helyiség, alkotómőhely, ahol kézmőves tevékenységet folytathatnak az erre igényt tartó lakók. Az intézmény a kultúrált étkezést 100 férıhelyes, esztétikusan berendezett ebédlıben tudja biztosítani lakóinak. A hitélet gyakorlására az 1998ban épült ökumenikus kápolnában van lehetısége az ellátottaknak. Ezenkívül jól felszerelt fizikoterápiás kezelıhelyiséggel és tornaszobával, valamint fodrászmőhellyel és kávézóval is rendelkezik az intézmény. A hagyományos ellátást biztosító épületében a lakószobák berendezési tárgyai közül részben megtörtént a heverık cseréje. Szükség van továbbra is az idısek igényeihez igazodó ágyak cseréjére is (szekrények, székek, fotelok). Az utóbbi évek felújítási eredményeként a folyosók járólap-cseréje, valamint az orvosi- és nıvérszoba, a gyógyszerraktár teljes felújítása már megtörtént. Az intézmény külsı és belsı környezete részlegesen akadálymentes. A régi épületrész egyik bejáratánál nem biztosított az akadálymentes közlekedés. Az épületen belül a teljes akadálymentesítéshez szükséges rámpák beállítása, küszöbök megszüntetése, a régi épületrészben lift beállítása. Az ellátottak gondozása négy ápolási egységben valósul meg. Az intézmény szakmai tevékenysége két fı részbıl áll, az ápolási-gondozási tevékenységbıl és a mentálhigiénés ellátásból. Az ápolási munka ápolási tervek alapján történik, a mentálhigiénés tevékenység pedig a mentálhigiénés munkaterv és a gondozási tervek alapján. Különös hangsúlyt kap a megnövekedett létszám miatt a dementált lakók komplex ellátása. A közétkeztetésben elıírt HACCP minıségbiztosítási rendszer bevezetése folyamatban van. Az intézményfejlesztési célok között szerepel a hagyományos elhelyezést biztosító épületrész külsı és belsı rekonstrukciója. A módszertani feladatok ellátásában hangsúlyos szerepet játszik a továbbképzések, oktatások, szakmai fórumok, konferenciák szervezése, melynek elengedhetetlen feltétele egy megfelelı mérető oktatócentrum kialakítása az új épületrész kihasználatlan tetıterének beépítésével. Veszprém Megyei Önkormányzat Idısek Otthona, 8596 Pápakovácsi, Attyapuszta 4. Az intézmény típusa: ápolást-gondozást nyújtó intézmény, idısek otthona. Alapfeladata: ápoló-gondozó otthoni ellátás. Mőködésének kezdı éve: 1959. Az intézmény férıhelyszáma 112. Jelenlegi várakozók száma: - az alapító okiratban meghatározott ellátási területrıl 19 fı, - ellátáson kívüli területrıl 1 fı,

- sürgısségi elhelyezésre várakozók száma: 16 fı. A férıhelyek átlagos kihasználtsága 100 %, átlagos várakozási idı 6 hónap. A teljes dolgozói létszám 52 fı. A jogszabályban elıírt szakmai létszám 31 fı, az engedélyezett és betöltött szakmai létszám 28 fı, a hiányzó szakdolgozói létszám 3 fı. Az intézmény szakképzettségi aránya 90 %-os. Az intézmény határozott idıtartamú mőködési engedéllyel rendelkezik, melynek okai a tárgyi feltételek hiánya, nincs meg az egy fıre jutó elıírt m2, hiányoznak helyiségek, valamint hogy az intézmény nem közelíthetı meg tömegközlekedési eszközzel. Az intézményben jelenleg 2 fı középsúlyos értelmi fogyatékos, 4 fı enyhe fokban értelmi fogyatékos személyt is ellátnak. 22 fınél diagnosztizáltak demencia kórképet. A jelenlegi ellátottak közül indokolt lenne 10 személy elhelyezése pszichiátriai betegek otthonában, 32 személy elhelyezése fogyatékosok intézményében és 14 fı elhelyezése szenvedélybetegek otthonában. Az intézmény új épülete és az ápolási részleg jól felszerelt, korszerő berendezéső, de a régi épületben zsúfoltság van, a tárgyi adottságok szegényesek, cserére szorulnak és kevés a bútorzat is. Az orvosi rendelı korszerő, jól felszerelt, a fizikoterápia végzésére is adottak a feltételek. Az intézmény mosodája 4 éve mőködik korszerő gépekkel. Hiányoznak ugyanakkor a társalgók, közösségi helyiségek a foglalkoztatáshoz. A HACCP rendszer bevezetése miatt aktuális a konyhai gépek és edények cseréje. Az akadálymentes külsı és belsı környezet csak részlegesen biztosított az intézményben, az ehhez való megfeleléshez szükség lenne a régi épületszárnyban a küszöbmentesítéshez, kapaszkodók felszereléséhez. Nem megfelelı szélességő a folyosó, valamint keskenyek az ajtók is. Az intézmény szakmai tevékenysége körében kreatív terápiákat alkalmaz a lakók meglévı képességeinek minél további szinten tartására. Az alapítványuk támogatásával segítséget nyújtanak különbözı programjaikhoz is. Minıségbiztosítási rendszer még nem került bevezetésre az intézményben, a bevezetés feltételei folyamatban vannak. Ez év januárjától egy sajátos értékelési rendszert vezettek be a minıségi munka elısegítésére. Az intézmény szorgalmazza a tömegközlekedési eszközzel való megközelítést, a szakmai munka színvonalának emelése érdekében a demens vagy ápolási részleg kialakítását. Szükséges a régi épületrész rekonstrukciója, a parkosítás és kerti bútorok elhelyezése is.

A színvonalas szakmai munka érdekében képzéseken, továbbképzéseken vesznek részt rendszeresen a dolgozók.

III. 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények erıforrásainak és környezetének elemzése A környezet és a belsı helyzet átfogó, jövıorientált elemzése az alábbiak szerint alakul: Erısségek:

- szakképzettségi arány és annak pozitív tendenciája - szellemi tıke halmozódás - szakmai elhivatottság - plurális szociális ellátó rendszer - VMÖK Szociális területre vonatkozó programjai - emeltszintő ellátások bıvülése -

új ellátási formák illetve szintek bevezetésének pozitív tendenciája

- szemléletváltás erısödése

Lehetıségek

Gyengeségek:

- hiányzó ellátási formák - férıhelyek elégtelensége - szakdolgozói létszám hiány / kiesı területeken mőködı intézmények/ - végleges mőködési engedélyek hiánya - jelentıs részben alacsony komfortfokozatú intézmények - alacsony színvonalú ellátottság: informatikai, ápolási eszközök területén korszerőtlen munkakörülmények - kedvezıtlen intézményi struktúra a földrajzi elhelyezkedés viszonylatában - minıségbiztosítás rendszerének hiánya - rekonstrukcióra szoruló épületek - finanszírozás - mőködtetés anomáliái

Veszélyek

- a szociális szféra és szakma perifériális helyzete - a hiányzó ellátási formák megvalósítása és alacsony presztizse - intézmények modernizálása, komfortosítása - tıkehiány, források hiánya - szakemberek megtartása illetve a szakma - fokozódó ellátásiránti szükséglet vonzóvá tétele - lemaradás - végleges mőködési engedélyek megszerzése - minıségbiztosítási rendszerek kidolgozása, alkalmazása - területi egyenlıtlenségek megszüntetése - finanszírozási rendszer átalakítása - szakmai jogszabályokban, rendeletekben foglaltaknak érvényre juttatása

III.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat szociális szolgáltató rendszerének fejlesztési irányvonalai, elképzelések, várható eredmények Az ellátási kötelezettség és a szükségletek alapján egy olyan Megyei Önkormányzati fenntartású intézményrendszer léte kívánatos, amely struktúrájában és szolgáltatásaiban széles körben elérhetıen adekvát segítséget nyújt, s él a más szervezetekkel történı kölcsönös együttmőködés lehetıségével. A szociális szolgáltatások fejlesztési prioritásai III.4.1. Az ellátási kötelezettségbıl hiányzó ellátási formák megszervezése Az Szt.-ben foglaltak alapján a Megyei Önkormányzat azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérıl gondoskodik, amelyeket a települési önkormányzatok nem kötelesek a törvény alapján biztosítani. A települési önkormányzatok szolgáltató rendszere és a Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények bemutatása alapján az alábbi szakosított ellátások hiányoznak Veszprém megye területén: Ápolást, gondozást nyújtó intézmény: A) Szenvedélybetegek otthona B) Hajléktalan személyek otthona. A) Szenvedélybetegek otthona A megyében nem mőködik szenvedélybetegek ellátását biztosító ápoló, gondozó jellegő otthon. Megoldási alternatívák: A Megyei Önkormányzat érzékelte a fennálló, jelentkezı hiányt, kezelésére két alternatívában gondolkodik. 1. Saját intézményrendszerén belül, intézmény mellé rendelve A Megyei Önkormányzat megvizsgálja a részlegként való funkcionálás lehetıségét pszichiátriai otthon mellé rendelve, külön épületben történı elhelyezéssel. A saját intézményrendszeren belül történı megoldáshoz két intézmény jöhet szóba, Kamond és Nyírlak. Várható eredmény: A szenvedélybetegek egy jelentısebb csoportja részesülne szervezett ellátásban, a pszichiátriai betegek otthonához történı integráció számos szakmai elınyt jelentene. A közös mőködtetés hatékony költségfelhasználást tenne lehetıvé.

2. Önálló intézmény létrehozása A jelenleg a meglévı intézményrendszerbe elhelyezett szenvedélybetegek száma alapján indokoltnak látszik egy tiszta profilú intézmény létrehozása. Végleges megoldást ezen alternatíva látszik nyújtani. Ennek érdekében meg kell vizsgálni a dobai egészségügyi intézmény megürült épületeiben egy önálló, szociális intézményként funkcionáló (ápoló, gondozó jellegő), 60 férıhelyes szenvedélybetegek otthonának kialakítását. Várható eredmény: Jelentıs férıhelyszámon biztosított az ellátás. A már mőködı intézményekben elhelyezett szenvedélybetegek áthelyezésével az intézmények profilba illı ellátásukra koncentrálhatnak. B) Hajléktalan személyek otthona A hajléktalanság Veszprém megye területén leginkább a nagyobb városokban jelentkezik. Veszprém városában legmagasabb a hajléktalanok becsült száma. A jelentkezı ellátási igényeket valószínőleg a rendelkezésre álló szolgáltatási rendszer ki tudja elégíteni. A Megyei Önkormányzat a felé érkezı ellátási szükségleteket a meglévı - bár más alapfeladatot ellátó – intézményei által kielégítette. Az elkövetkezı két évben a Megyei Önkormányzat nem tervezi hajléktalan személyek otthonának létrehozását. A jövıben, az ellátási kötelezettségbıl adódó hiány megoldására alternatívát jelentene a Veszprém megyei jogú várossal történı feladat ellátási szerzıdés lehetıségének a vizsgálata egy közös fenntartású intézmény mőködtetésére. Rehabilitációs intézmények Ezeknek az intézmény típusoknak valamennyi formája megyében,kivételt csak a szenvedélybetegek ellátása képez.

hiányzik

a

Tervezett részleges feladatellátás: A) Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye B) Fogyatékosok személyek rehabilitációs intézménye A) Szenvedélybetegek rehabilitációs intézményi ellátása, ellátási szerzıdés útján Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye egy mőködik a megyében, amely alapítványi fenntartású és 20 személy, elsısorban drogbeteg ellátásáról gondoskodik. A szenvedély betegek ellátására a Megyei Önkormányzat az elsı lépést már megtette.

A szerzıdéskötés folyamatban van a civil szervezettel, amely korlátozott számban ugyan, de saját intézményében vállalja szenvedélybetegek ellátását. Ez a közeljövıben realizálódó ellátási forma azonban nem biztosítja a szükségletek maradéktalan kielégítését az alacsony férıhelyszám következtében. Így a végleges megoldáshoz további lépésekre van szükség. Várható eredmény: A szenvedélybetegek egy kis csoportja adekvát ellátásban részesül. A Megyei Önkormányzat – az elkövetkezendı két év viszonylatában – nem tervezi önálló rehabilitációs intézmény létrehozását, kivételt csak a fogyatékos személyek rehabilitációja képez. B) Fogyatékos személyek rehabilitációs intézményi ellátása A megyében megoldatlan kérdés az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos személyek ellátása, amely kérdés megoldása napjainkban már halaszthatatlan feladatnak tőnik. Megoldási alternatívák: 1. Önálló intézmény létrehozása 2. Már mőködı fogyatékos személyeket ellátó intézmény mellett, önálló szervezeti egységként 1.Önálló intézmény létrehozása: Szakmai szempontok és a szükségletek alapján önálló intézményi forma léte indokolt lenne a megyében. Várható eredmény: Szükségletekhez igazodó férıhelyen rehabilitációs ellátásra szakosodott intézményi szolgáltatás. Önálló intézmény létrehozását az elkövetkezı két évben a Megyei Önkormányzat nem tervezi. 2. Már mőködı fogyatékos személyeket ellátó intézmény mellett, önálló szervezeti egységként A Veszprém Megyei Önkormányzat Fogyatékosügyi Programjában 40 férıhelyes rehabilitációs célú, önálló szervezeti egység kialakítását tervezi a dákai fogyatékos személyek otthona mellett. A már mőködı intézményi háttér alapul szolgál a szakmai munka illetve a feltételek költség hatékony megteremtésére.

Várható eredmény: A szervezeti egységként való funkcionálás hosszú távra megteremti a lehetıséget az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos személyek ellátására. III.4.2. A végleges mőködési engedélyek megszerzésére irányuló törekvés A Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı tíz intézmény közül csak egy rendelkezik végleges mőködési engedéllyel, amelynek fı okai között a tárgyi és személyi feltételek illetve esetenként a szakképesítés hiánya szerepel. Szükséges intézkedések: A) Tárgyi feltételek javítása B) Személyi feltételek javítása C) Akadálymentes közlekedés A, Tárgyi feltételek javítása: - Jogszabályi elıírásoknak megfelelı vizesblokk kialakítása (fürdıszoba, WC) - A jogszabályi elıírásoknak megfelelıen biztosítani kell a lakószobákban az egy ellátottra jutó alapterületet (6 m2), valamint az egy szobában elhelyezett személyek számát (maximum 4 fı) - Közösségi helységek kialakítása - Orvosi szoba kialakítása ( Kamond ) Megoldási alternatívák: 1.Az intézmények férıhelyszámának csökkentése 2.Az intézmények épületállományának bıvítése 3.Új intézmény létrehozása 4.Kastély épületek „kiváltása” 1.A Veszprém Megyei Önkormányzat férıhely megszüntetést nem tervez. 2.Az intézmények zsúfoltságának csökkentését új épületek létrehozásával tervezi, pl.: fogyatékos személyek esetén az ellátottak lakóotthonban történı elhelyezésével. 3.Az intézmények zsúfoltsága valamint az elhelyezésre várakozók száma következtében a Megyei Önkormányzat megvizsgálja egy új intézmény létrehozásának a lehetıségét. (150 férıhelyes idısek otthona) 4.A Megyei Önkormányzat megvizsgálja a nyírlaki intézmény más telephelyre való költöztetésének, illetve a kastély értékesítésének a lehetıségét. A Megyei Önkormányzat címzett támogatás elnyerésével -egy új 30 férıhelyes betegrészleg kialakításával- kívánja megoldani a dákai kastély épület zsúfoltságának csökkentését.

A Megyei Önkormányzat támogatja intézményeit a pályázatokon való részvételben. A közösségi helységek kialakítását az intézmények rekonstrukciós pályázaton való részvételével kívánja megoldani. B) Személyi feltételek biztosítása - A jogszabályban elıírt létszám norma elérése. - A szakdolgozók szakképesítési szintjének biztosítása legalább jogszabályban meghatározott mértékben. Megoldás: Az intézmények szakdolgozói normatívájának elérést a Megyei Önkormányzat fokozatosan tervezi megvalósítani. A szakdolgozói képzettségi szint elérését, a képzésen való részvételi költség biztosítását és annak mértékét intézményi hatáskörbe utalja. A szakdolgozók kötelezı továbbképzését az intézmények továbbképzési terve alapján az állami normatív támogatásnak megfelelıen támogatja. A Megyei Önkormányzat támogatja az intézményeket a folyamatos szuperviziós lehetıségek, kommunikációs tréningek, személyiségfejlesztı tréningek, esetmegbeszélı csoportok megszervezésében. C) Akadálymentes közlekedés biztosítása Az intézmények jelentıs részében az akadálymentes külsı és belsı környezet nem, vagy csak részben biztosított. E kérdés megoldására ütemezetten, fokozatosan van lehetıség. A Megyei Önkormányzat az elsı lépéseket már e téren megtette. Egy intézményben már megkezdte kifejezetten mozgásukban sérült személyeknek egy részleg kialakítását. Várható eredmény: A személyi és tárgyi feltételek megteremtése révén az intézmények végleges mőködési engedélyt szereznek. Az ellátás színvonala emelkedik. III.4.3. A fogyatékos személyeket ellátó intézmények szakmai munkájának átalakítása, szerkezeti, strukturális átalakulás 1. Lakóotthoni program folytatása Veszprém megyében jelenleg 3 fogyatékos személyeket ellátó ápoló – gondozó jellegő lakóotthon mőködik. A Megyei Fogyatékosügyi Program még – az idıközben átadott lakóotthont leszámítva – további 6 ápoló-gondozó lakóotthon létrehozását irányozza elı.

A megvalósítás irányai: a) Lakóotthon súlyos fogyatékos személyek számára az “anya”intézménnyel azonos településen b) Lakóotthon az “anya” intézménnyel nem azonos településen. c) Lakóotthon kialakítása az „anya” intézménnyel” azonos települése. A megvalósítás útja: A Veszprém Megyei Önkormányzat támogatja intézményeit lakóotthonok megvalósítására irányuló pályázatokon való részvételben az önerı biztosításával. Várható eredmény: A lakóotthonok létrehozása nem csak a kisközösségben történı ellátást biztosítja a fogyatékos személyek részére, hanem csökkentve az „anya” intézmény zsúfoltságát a hozzájárul a végleges mőködési engedélyek megszerzéséhez. Az „anya” intézmények létszámának csökkentése a továbbra is itt élı fogyatékos személyek részére a humanizált, modernizált környezet kialakításának elsı lépcsıjét jelentik. 2. A szakmai munka átalakítása Feladatok: Napjainkban a fogyatékos személyeket ellátó valamennyi intézményben (nagy létszámú intézmények vagy kisközösségi ellátási forma) a normalizáció-, az integráció-, az autonómia elvének kell érvényesülnie. Ennek érdekében az intézményeknek át kell alakítania szolgáltatási struktúráját valamint szemléletmódját. Folyamatosan lépéseket kell tennie a szakmai munka korszerősítésére, új, minıségi szolgáltatások bevezetésére. A Megyei Önkormányzat a mőködési feltételek javításával támogatja intézményeit. Várható eredmény: Az ellátottak számára humánus szolgáltatás biztosítása. Az európai normákhoz igazodó illetve annak megfelelı szolgáltatások. III.4.4. Az intézmények alapfeladatának megfelelı szolgáltatásnyújtás, profiltisztítás A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények nem minden esetben az alapfeladatként megjelölt személyek ellátását biztosítják. Az idısek otthonaiban szakmai szempontból indokolttá vált a dementált idıs emberek külön részlegekben történı ellátása.

Feladatok: 1. A “vegyes” profilú intézmények egyprofilúvá tétele. 2. Pszichiátriai betegeket és fogyatékos személyeket ellátó otthon kettıs feladatellátásának megszüntetése (Lesencetomaj) 3. Az eredetileg egyprofilú intézményekbıl áthelyezni a meglévı intézményhálózatba azokat az ellátottakat, akik valamilyen okból nem a számukra adekvát elhelyezési formában részesültek. (Kamond, Nyírlak) 4. Idısek otthonain belül dementált részlegek kialakítása. Megvalósítás módja: Az elmúlt évben a Megyei Önkormányzat már a dákai kettıs feladatellátással mőködı intézménynél profiltisztítást határozott el, amelyet tovább kíván folytatni. A Megyei Önkormányzat a férıhelyek számát figyelembe véve szorgalmazza az áthelyezéseket. Az idıseket ellátó intézmények esetében a dementált részlegek kialakítását fokozatosan tervezi. Várható eredmény: Az ellátottak az ellátási szükségletüknek leginkább megfelelı szolgáltatásban részesülnek. Hatékonyabb szakmai munka érvényesülése. III.4.5. Minıségbiztosítás, a minıségbiztosítás elemeinek bevezetése A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı intézményeknek el kell mozdulnia a szociális ellátások területén a minıségi szolgáltatások biztosítása irányába. A törvényi elıírásoknak megfelelıen ennek érdekében bevezetésre került illetve kerül valamennyi intézményben a HACCP, az élelmezés minıségbiztosítási rendszere. Az intézmények ápolási-gondozási munkájában is tükrözıdnie kell a késıbbiekben bevezetendı minıségbiztosítási rendszer elemeinek. Feladat: A Megyei Önkormányzat intézményi hatáskörbe utalja a minıség biztosítási rendszerek mőködtetését. A tárgyi feltételek megteremtésében támogatja az intézményeket a magasabb színvonalú, a minıségi ellátás irányába mutató szolgáltatások nyújtásában. Ennek érdekében: - fokozatosan javítja az intézmények tárgyi és személyi feltételeit, - támogatja a képzéseken, továbbképzéseken, tanulmányutakon való részvételt.

Várható eredmény: Magas szintő szolgáltatások biztosítása. III.4.6. A módszertani feladatok ellátására vonatkozó koncepció A megyében a módszertani feladatok ellátására kijelölt intézmény a Veszprém Megyei Önkormányzat Idısek Otthona Külsıvat, mely ezen feladatát 1996. január 1-tıl látja el, A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése, a 18/2002.(II.14.)MÖK határozatával, 2002. március 1-tıl öt év idıtartamra ismételten fenti intézményt bízta meg a megyei módszertani feladatok ellátásával. A módszertani tevékenység részletes feladatainak meghatározását a Szociális törvény, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szóló 1/2000.(I.7.)SzCsM rendelet tartalmazzák. A módszertani munkáról minden évben beszámolási kötelezettséggel tartozik a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium felé. A módszertani feladatok ellátását az igazgató irányításával a módszertani osztály végzi, bevonva az intézmény egyéb szakterületeinek munkatársait is. Tevékenysége a megye valamennyi szociális intézményére kiterjed, fenntartótól függetlenül.

Javaslatok a módszertani tevékenységek fejlesztésére A bıvülı feladatkör megkívánja a szociális ellátórendszer ezidáig kevésbé támogatott szegmensének, nevezetesen a települési szinten szervezıdött szociális alap, és nappali ellátások szakmai segítését, ezzel az ott folyó szakmai munka hatékonyságának fokozását. Mindez csak a területtel fenntartott személyes kapcsolat alapján lehetséges, aminek feltétele egy mobil, az alapellátások valamennyi formáját jól ismerı, kellı szakmai tapasztalattal rendelkezı szakember. Ennek érdekében a módszertani osztály létszáma -az ágazati minisztérium- finanszírozásában kibıvült egy alapellátási szakreferens munkakörrel 2003. május 1-tıl. Az eltelt idıszak alatt az alapellátási szakreferens a megye közel 100 településének szociális ellátásairól szerzett széleskörő információt, illetve ajánlotta fel segítségét. A települési önkormányzatok, illetve a szolgáltatásban dolgozók részérıl munkába állása óta megsokszorozódtak a gyakorlati munkával, jogszabályok értelmezésével, helyes gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos megkeresések, amelyek egyértelmővé teszik azt, hogy a módszertani intézmény e területen is hiánypótló szerepet kell,

hogy betöltsön. A további célkitőzések között szerepel a szakdolgozók bevonása az intézmény által szervezett továbbképzésekbe, a szakemberek közötti intenzív kapcsolat kiépítése szakmai mőhelyek indításával, önkormányzati vezetık rendszeres tájékoztatása a szociális ellátásokat érintı szakmapolitikai célkitőzésekrıl, a szakterületet érintı jogszabályi változásokról. Megyei szinten mindeddig kevés adat állt rendelkezésre az alapellátások tekintetében, ennek oldására évi rendszerességgel információkat szükséges begyőjteni a településeken ténylegesen megjelenı ellátási formákról, az ellátottak körérıl, valamint az ott dolgozók számáról, a szakképzettségi arányokról. Az elızıeken kívül folytatni szükséges a módszertani intézmény szervezésében már évek óta folyó szakmai képzéseket, tanfolyamokat, személyiségfejlesztı foglalkozásokat annak érdekében, hogy a továbbképzési kötelezettség a szakdolgozók számára megoldható legyen megyehatárokon belül is. E feladatának jelenleg az intézmény oktatóhelyiségek hiányában csak az ellátottak közösségi helyiségeinek igénybevételével tud eleget tenni, ezért mindenképpen indokolt egy megfelelı mérető, több csoport egyidejő képzésére is megfelelı oktatóhelyiség-együttes kialakítása. A feltételek az intézményben adottak, a rendelkezésre álló pályázati támogatás összegén túl azonban a megvalósításhoz a megyei önkormányzat anyagi támogatása is szükséges. Az oktatáshoz, képzéshez szükséges feltételek megléte esetén reális esély nyílik arra, hogy OKJ-s képzések szervezésével a különbözı szociális ellátásokban tevékenykedık szakképesítési szintje javuljon. A módszertani intézménynek a továbbiakban is fontos feladata új szolgáltatások bevezetését megelızıen a szakmai tanácsadás, a jogszabályi elıírásoknak megfelelı tárgyi és személyi feltételek összhangja érdekében. Továbbra is biztosítani szükséges a már hagyománnyal bíró szakmai munkacsoportok tevékenységének koordinálását -azok továbbképzés jellegének megtartásával-, az intézmények teljes körének bevonását innovatív gondozási módszerek megismertetésébe, modellezésébe. A módszertani intézmény birtokában levı adatbázis, szakkönyvtár elérhetısége továbbra is legyen biztosított a szakterület számára. Az unióval kapcsolatos kiadványok, szóróanyagok eljuttatása minél szélesebb réteg számára (települések). A megyei módszertani intézmény személyi és tárgyi feltételei adottak a feladatok elvégzéséhez az alábbiak szerint:

Az intézmény közvetlen szakmai irányítása alatt álló módszertani osztály feladatait 6 fı látja el: 1 fı módszertani osztályvezetı (szakvizsgázott szociális szervezı) 3 fı módszertani munkatárs (1 fı óvodapedagógus, 2 fı szociálpedagógus) 1 fı alapellátási szakreferens (egészségügyi szakközépiskola és szociális ápoló és gondozó) 1 fı adminisztrátor, technikai munkatárs (érettségi és OKJ-s alapfokú számítógép-kezelı és felhasználó) A tárgyi feltételeket a rendelkezésre álló két korszerően berendezett irodahelyiség, valamint az informatikai eszközökkel való jó ellátottság biztosítja. Rendelkezésre áll továbbá a területi munka végzéséhez egy személygépkocsi is.