VESZPRÉM KISTÉRSÉGÉNEK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM KISTÉRSÉGÉNEK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

2008.

1

Készítették a Szociális Innovációs Társulás munkatársai és szakértői:

Győri Piroska, szociálpolitikus, szociális munkás Herpainé Márkus Ágnes, szociálpolitikus, szociális munkás Kaló Róbert, szociálpolitikus

2008.

2

1. BEVEZETŐ Az 1993. III. törvényt (a továbbiakban: Szociális törvény) 86.§(3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzatok az egyes szociális szolgáltatásokat társulás keretében lássák el. A szociális szolgáltatástervezési koncepció készítését előíró 92. §(3) bekezdése kimondja: „Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el.” A koncepció tartalmára, kidolgozására, elfogadására és aktualizálására a települési önkormányzatokra vonatkozó szabályok érvényesek. E szabályok egyikének értelmében a szociális szolgáltatástervezési koncepciókat a települési önkormányzatoknak, illetve a társulásaiknak kétévente felül kell vizsgálniuk. Jelen dokumentum a veszprémi kistérség első szolgáltatástervezési koncepciója. Bánd, Csehbánya, Hárskút, Kislőd, Márkó Szentgál, Városlőd és Herend Önkormányzat képviselő testülete létrehozta a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot Fenntartó Társulást 2006. december 31.-i hatállyal, valamint a Herend mikrotérségére vonatkozóan szolgáltatástervezési koncepciót készítettek. Települési szinten Veszprém készített, illetve felülvizsgálta szolgáltatástervezési koncepcióját. A térség szolgáltatási rendszerének összehangolását azonban térségi koncepció tudja megfelelően alátámasztani. A térségi szolgáltatástervezési koncepció célja első lépésként a kistérség szociális helyzetének valamint szociális szolgáltatási kapacitásainak áttekintése. Ezt szolgálja a helyzetelemzés, illetve az összegyűjtött statisztikai adatok feldolgozása, és elsősorban táblázatok, grafikonok formájában a szakemberek, döntéshozók és lehetőség szerint a szolgáltatások igénybe velői által is áttekinthető felhasználásának, alkalmazásának a biztosítása. A jelenlegi helyzet és az eddigi fejlesztési irányok, kezdeményezések és a létező problémák által kijelölt mezőben fogalmaz meg feladatokat maga a szolgáltatástervezési koncepció. A koncepcionális megközelítés nem vállalkozhat arra, hogy napi szintű, beárazott, felelősökkel együtt előírt teendőket pontosítson. A fő szakmai feladatokat jelöli ki, irányokat határoz meg, aminek mentén a kistérség, a társulás döntéshozói, illetve az egyes települések pontosíthatják és véglegesíthetik teendőiket. A szociálpolitikai és társadalompolitikai fejlesztéseknek, beavatkozásoknak, szolgáltatásoknak alapvető célja, hogy a térség társadalmának, ezen belül különösen a valamilyen szempontból kirekesztődött, perifériára, nehéz élethelyzetbe került emberek számára lehetőségeket, szakszerű segítséget nyújtó intézmények és programok kialakítását, fejlesztését támogassa. E célkitűzésen belül azonban csupán egy részcélként fogalmazhatjuk meg, hogy olyan koherens rendszerét vázoljuk fel a térség humán közszolgáltatásainak, amely a szűken vett szociális területet, még szűkebben: a szociális törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások kiépítésére, bővítésére vonatkozó javaslatokat tartalmazza. Ahhoz, hogy a jelenleg meglévő szociális problémák mélyülését megakadályozhassuk, a térségben nem csupán a szociális szolgáltatások tartalmának, formáinak és tevékenységeinek átgondolása szükséges, hanem a kapcsolódó egyéb humán közszolgáltatások, a közoktatás, egészségügyi és foglalkoztatási szolgáltatások szegénységre, és a szegénységi problémákból adódó élethelyzetekre, tennivalókra is érzékenyen szükséges működniük, formálódniuk. Erre azonban nyilvánvalóan nem vállalkozhat a térségi szociális szolgáltatástervezési koncepció. Amire azonban igen: felhívni a figyelmet arra, hogy a szegénység és a szociális problémák nem oldhatóak meg kizárólagosan szociális szolgáltatásokkal és ellátásokkal, hanem azok átgondolt helyi társadalmi fejlesztéseket és beavatkozásokat igényelnek!

3

2. MÓDSZERTAN A szociális szolgáltatástervezési koncepciókkal kapcsolatban nincsenek egységes szakmai, de még jogszabályban előírt formai elvárások sem. Tervezési szempontból a koncepció egy átfogó, alapelveket leszögező keret, amely irányt szab valamiféle beavatkozásnak, fejlesztésnek. Ennek ellenére a szociális szolgáltatástervezési koncepciók sokkal inkább „operatív programoknak”, tehát a tennivalókat operacionalizáló tervdokumentumoknak tekinthetőek. A szociális törvény, a minisztériumi megrendelésre készült módszertani ajánlások ez utóbbi megközelítést erősítik. Jelen szolgáltatástervezési koncepció választott módszertanát tehát több tényező határozta meg, amelyek mentén történt meg a koncepció elkészítése. Ezek a következők: • A jogszabályban előírtaknak való megfelelés • A rendelkezésre álló statisztikai adatok összegzése és részleges elemzése, értékelése • A Szociális Innovációs Társulás által megvalósított adatgyűjtés • Helyi egyeztetések, elsősorban szakemberek körében zajlott egyeztetések, konzultációk, tapasztalatok, fókuszcsoportos interjúk eredményeinek, információinak becsatornázása. Valódi és érdemi szükségletfeltárásra nem volt mód. Az egyéni és közösségi szükségletek feltárása mindenképpen folyamatos, szakértelmet és jelentős forrásokat igénylő szakmai feladat, amelyre jelenleg nem állnak rendelkezésre erőforrások a térségben. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a szociális problémák folyamatos figyelése, rögzítése, egyáltalán ezek érzékelésére kidolgozott módszerek alkalmazása elengedhetetlenül szükséges lenne ahhoz, hogy a veszprémi térség szociális – és gyermekjóléti, valamint egyéb humán – közszolgáltatásaira vonatkozóan belátható időn belül ne a jogszabályok és a finanszírozás, hanem a valóban létező, megfogalmazott, megvitatott és a közösségi erőforrások mozgósításával szakszerűen megválaszolható és kielégíthető szükségletek határozzák meg. Erre különféle kutatások, a közszolgáltatásokban dolgozó szakemberek interjúi és adatrögzítések, valamint közösségi formák – Szociális Kerekasztal, Szegénységellenes Hálózat és egyes ellátotti önsegítő csoportok, stb. - folyamatos alkalmazásával és együttműködései során nyílhat lehetőség. Ez azonban döntéseket és erre biztosított forrásokat igényel. A szolgáltatástervezési koncepció helyzetelemzése statisztikai adatok összegzésén, elemzésén, kérdőív alkalmazásával, egyéb dokumentumok másodelemzésével, interjúk, fókuszcsoportos beszélgetések megállapításainak felhasználásával készült. A koncepcionális javaslatok szakmai tudások becsatornázásával fogalmazódtak meg, integrálva a helyi szakemberek jelentős gyakorlati tapasztalatát és a külső szakértők sokrétű gyakorlati és elméleti ismereteit. Itt is és ismételten le kell azonban szögeznünk, hogy az igények, javaslatok alapvetően a szakemberek, szolgáltatók és igazgatásban dolgozó munkatársak, illetve részben döntéshozók által kerültek megfogalmazásra, és nem jelentek meg sehol a folyamatban a szolgáltatások használói, igénybevevői, így arról nincsenek információk, hogy éppen ezek a szolgáltatások szükségesek-e számukra, pontosan ilyen formában, vagy másra lenne inkább igény. Ezért a szakmai javaslatok kerültek be a koncepcióba.

4

3. FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETKÉP 3.1.

FÖLDRAJZI, GAZDASÁGI HELYZET

Magyarország egyik középső régiójában, a Közép-Dunántúlon, Veszprém megye székhelyét övező térség a veszprémi statisztikai kistérség. A térség a régió déli sávjában, középtájon található, Fejér megyével határos, a Balaton közelében. A régió két vezető városa Veszprém és Székesfehérvár, így a veszprémi kistérség nem csupán a megyeszékhelynek, hanem egy komoly régióközpontnak is helyet adó vidéke a Közép-Dunántúlnak. A központi földrajzi elhelyezkedés, a gazdasági vezető potenciál mellett kulturális, innovációs és munkaerő-piaci szempontból is kiemelt jelentőségű és vezető szerepet játszó városról és térségéről van szó. A veszprémi a megye 9 statisztikai kistérségének egyike. A térség 81.052 lakosa 645 km2-es területen elhelyezkedő 20 településen él. A népsűrűség viszonylag magas, 125 fő/ km2, ami alapvetően a város nagyobb népsűrűségének köszönhető. (TEIR SZÁIR területi alapadatok, 2006.) A települések közül 2 város – a megyeszékhely és Herend –, a többi község. Az átlagos településnagyság 4.052 fő, de ha Veszprémet nem tekintjük, akkor a térség központi városa nélküli átlagos településnagyság 1.190 főre csökken! A térség tehát jellegzetesen aprófalvas, egyközpontú vidék. A kistérség települései: Bánd, Barnag, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Hidegkút, Királyszentistván, Márkó, Mencshely, Nagyvázsony, Nemesvámos, Papkeszi, Pula, Sóly, Szentgál, Tótvázsony, Veszprém, Veszprémfajsz, Vilonya és Vöröstó. (A térkép forrása: www.teir.hu)

1. A települések megoszlása lakosságszámuk alapján: 100 kisebb 600 kisebb 1.000 kisebb1 2.000 kisebb 3.000 kisebb 5.000 kisebb2

főnél Vöröstó főnél Barnag, Pula, Veszprémfajsz, Királyszentistván főnél Vilonya, Bánd, Hárskút

Mencshely,

Sóly,

Hidegkút,

főnél Márkó, Tótvázsony, Papkeszi, Nagyvázsony főnél Nemesvámos, Szentgál főnél Hajmáskér, Herend Veszprém

1 Érdekes ugrás tapasztalható a településnagyságnál. Mindhárom település közel 700 lakosú. 2 A kategóriák kijelölése illeszkedik a szociális törvény által elıírt szolgáltatási kötelezettségeket meghatározó településnagyságokhoz. Ez alól az 5.000 fıs lélekszámhatár kivétel. Azért alkalmaztuk, mert jól mutatja, hogy a központi nagyváros nagyságrendjénél eggyel kisebb település még a következı város is. (Veszprém: 58.431 fı, Herend: 3.578 fı)

5

A térséget vonzó természeti környezet jellemzi, a Balaton közelsége és a szolgáltatói, kutatói, oktatási központ jelleg a szolgáltató szektorban megjelenő munkahelyek széles körét kínálja. A húzóágazat a kereskedelem és a szolgáltatások, de jelentős az ipar, és egyre erősödő mértékben a turizmus is.

3.2.

DEMOGRÁFIA, NÉPESSÉGMOZGÁS

A vonzó természeti környezet és a kedvező gazdasági környezet együttes hatásaként a veszprémi kistérség népességfogyása, bár érzékelhető, lényegesen alatta marad mind az országos, mind a regionális, mind a megyei értékeknek.

2. Lakónépesség számának változása 1996-2006

A város népessége ugyanakkor csökken, ami a városból való kiköltözések, a fiatal, gyermekes családok még mindig tartó kiáramlásának is betudható. Ebben a térségben is, az ország más vidékeihez hasonlóan a kistelepülések „idősebbek” a nagyoknál. A város népességcsökkenése bár abszolút értékben magas, néhány kis faluhoz képest arányait tekintve elenyésző. Rohamos népességvesztés a térség legkisebb falvában, Vöröstón tapasztalható (közel 16%). Szintén magas, 2% közeli Nagyvázsonyban és Papkeszin. E két adat azért aggasztó, mert a térségben nagynak számító falvakról van szó. Papkeszi egyéb okokból is kirívó és kiemelt figyelmet érdemlő példa: a hivatali körzethatárok összehangolásának esnek áldozatul az itt élők. Máshova tartozik az okmányiroda, más körzethatár él a munkaügyi intézményrendszer vonatkozásában, másutt található a gyámhivatal, szintén más településre járnak az emberek az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéért, mint ahova dolgozni. És ebben a zavaros környezetben a helyiek komoly erőfeszítéseket tesznek, egyedülálló kezdeményezések jellemzik a helyi kisebbségi önkormányzat működését. Sajnálatos módon azonban ezek az erőfeszítések még nem mutatkoznak meg a statisztikai adatokban.

6

Bánd

7,75%

Barnag

31,15%

Hajmáskér

12,56%

Hárskút

4,66%

Herend

3,77%

Hidegkút

7,50%

Királyszentistván

18,80%

Márkó

2,70%

Mencshely

3,77%

Nagyvázsony

-2,01%

Nemesvámos

4,53%

Papkeszi Pula

4,02%

Sóly

17,74%

Szentgál

-0,24%

Tótvázsony

4,05%

Veszprém

-1,62%

Veszprémfajsz

-0,76%

Vilonya Vöröstó

Oszlop O

-2,14%

2,52% -15,89%

-20,00%

-10,00%

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

1. Az állandó népesség lélekszámának változása 2001-2007, % Vonzó az új lakhelyet keresők számára ugyanakkor néhány kistelepülés, különösen Barnag, Királyszentistván és Sóly.

3. Vándorlási egyenleg, 2001-2006

A települések demográfiai összetétele3 az országos átlaghoz közeli. A 2006-os adatok 3

Lélekszámokat és százalékos arányokat mutató táblázatok a mellékletek között találhatóak.

7

szerint ugyan a gyerekek aránya – 14 év alattiaké – a térségben 14,7%-kal egy kissé elmarad az országos átlagtól (15,4%), és az időseké is ahhoz közeli. Kedvező az aktív korú népesség aránya. A térség vonzó gazdasági adottságai miatt lehetőséget jelent fiatalok betelepedésére, ami a térség idősödését és egyes települések kiüresedésének megállítását hordozza magában lehetőségként. A térség vándorlási egyenlege (az oda és elköltözők különbözete) pozitív, ami azt jelenti, hogy a térség vonzó az oda költözők szemében, még az egyébként szintén célrégiónak számító Közép-Dunántúl átlagát is meghaladja. Ez elsősorban a kedvező gazdasági klímának, a kellemes természeti környezetnek tudható be. Ennek a mindenképpen szerencsés folyamatnak a fenntartásához azonban a gazdaságot élénkítő beavatkozásokon és infrastrukturális fejlesztéseken túl a közszolgáltatások minőségének fejlesztésével is lépést kell tartania a térségnek. A közszolgáltatásokon belül a gazdaságilag aktív népesség bevándorlását, de még inkább annak megtartását is szolgálják az ellátásra, gondozásra szoruló családtagok, elsősorban kisgyermekek és fogyatékossággal élők, valamint idősek ellátását biztosító szolgáltatások, napközbeni ellátások. Ezek áttekintésére a szolgáltatásokat számba vevő fejezetben kerül sor.

3.3.

GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZET

A veszprémi kistérség hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági övezetének részeként jó gazdasági mutatókkal bír. A megyeszékhely térségének mutatói mind a megye, mind a régió, mind az ország értékeit meghaladják az adófizetők aránya alapján. Mind a gazdaságilag aktív, mind az adófizetők aránya magasabb az országosnál és a magasabb téregységeknél. Mindezen adottságok kedvező körülményeket teremtenek a helyi társadalmak, közszolgáltatások megerősítése, a kirekesztődés és a szegénység mérséklését elősegítő szolgáltatások ,programok biztosítása számára.

4. Adófizetők aránya, 2002-2006

A veszprémi térség foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatói is jobbak az országos átlagnál. A térségben a turizmus és a mezőgazdasági tevékenységek idényjellegének megfelelően a munkanélküliségi adatok is idényenként változóak. A nyári időszakban alacsonyabb a munkanélküliség a szezonális foglalkoztatás miatt. Ez az arány azonban a téli időszakban jelentősen változik. Különösen rosszak a mutatók a romák és a fogyatékkal élők körében.

8

5. Munkanélküliségi ráta alakulása, 2001-2007

Foglalkoztatott: akinek a megkérdezés előtti héten legalább egy órányi jövedelemszerző munkája volt. Munkanélküli: ilyen munkája nem volt, de rendszeresen és aktívan keres munkát, és a munkalehetőséget bizonyos időn belül el is foglalná, el tudná foglalni. Pl. meg tudja oldani családtagja, gyereke, szülője, stb. ellátását, utazás megoldható számára, stb. Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen. Munkanélküliségi ráta: a gazdaságilag aktívak és a munkanélküliek aránya. Aktivitási ráta: Azt fejezi ki, hogy milyen az aránya a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva a gazdaságilag aktív (foglalkoztatott+munkanélküli) népességnek. Foglalkoztatási ráta: a munkaképes korú lakosság milyen aránya foglalkoztatott.

3.4.

LAKÁSHELYZET

A térségben az általános lakáshelyzet jónak mondható. A veszprémi kistérségben átlagosan közel 2,5 fő él egy lakásban. (1000lakosra 390 lakás jut.) Ez meglehetősen magas laksűrűségnek mondható. Tekintettel arra, hogy a lényegesen kisebb laksűrűségű településeken, térségekben az egyedül álló idősek aránya igen magas, ez egy jó arányokat mutató jelzőszámnak tekinthető. Másrészről a viszonylag magas lakósűrűség a városi, elsősorban a veszprémi helyzetet tükrözi, ahol egyes területeken zsúfoltság tapasztalható. Mindemellett a kedvező mutatók és a megfelelő közműellátottság együtt jár a magas ingatlanárakkal. A lakások általánosan jó állapotúak, az újonnan épülőek is egyre kedvezőbb paraméterekkel rendelkeznek. A lakásvásárlás és bérlés magas költségei, amit az egyetemi városi lét és a Balaton közelsége még csak fokoz, a szegénység és az elérhető lakhatási lehetőségek szűkülése szempontjából már szociális problémákat eredményez.

9

A bérlakásállomány elenyésző, szociális bérlakás építés nem történik. Érdemi bérlakás állomány Veszprémben van, de az önkormányzatok nem tekintik sem feladatuknak, sem fontos szociálpolitikai teendőnek a lakhatási feltételek támogatását. Annak ellenére, hogy mind a központi kormányzat által biztosított szociális normatívák között szerepel a lakhatási feltételek javítását célzó segélyezési forma finanszírozása, illetve a családsegítő szolgáltatás részeként megjelent az adósságkezelési támogatás, a szociális programok között nem szerepel kellő súllyal ennek a fontos elemnek a támogatása. Erre vonatkozóan a térségi szolgáltatások között egyedül az adósságkezelési szolgáltatásnak a térségi szolgáltatási rendszerben megjelenő adósságkezelési tanácsadás elterjesztésével lehet realitása. Bérlakás építési programok, panelrehabilitáció és szociális városrehabilitáció nélkül, adekvát tanácsadási, családsegítő, adósságkezelési szolgáltatások és egyéb lakhatást segítő szolgáltatási nélkül várhatóan ezen a területen egyre súlyosabb nehézségekkel szembesülnek majd az önkormányzatok. Ugyanezen jelenségkörhöz köthető következmények a folyamatosan erősödő igények is a bentlakásos intézmények iránt, amelyek a legdrágább szociális ellátások. A hajléktalanság és a veszélyeztetett lakhatás problémái megkerülhetetlenek, és fenti adottságok közvetlen következményeiként súlyosbodhatnak a térségben.

3.5.

KÖZLEKEDÉS, HOZZÁFÉRÉS

A veszprémi statisztikai kistérség a közép-dunántúli régió közepén helyezkedik el. Az utóbbi évek közútfejlesztési programjainak köszönhetően az elérhetőség jelentős mértékben javult. A térség közúton a 8-as főútról közelíthető meg, de igen közel halad el mellette az M7-es autópálya is. A térségen belül kiépült közúthálózat az ország más térségeihez képest meglehetősen jónak mondható. A kis falvak esetében egyre erőteljesebb problémaként jelentkezik a közösségi közlekedés gyengesége, ami a kistelepüléseken élők munkavállalási képességét és hajlandóságát, valamint a fiatalok képzési lehetőségekkel való élésének is jelentős gátjaként mutatkozik. A legkedvezőbb helyzetben a fő közlekedési útvonalakon elhelyezkedő települések vannak.

4. SZEGÉNYSÉG, KIREKESZTŐDÉS A szegénység nem objektív, állandó fogalom. Mást jelentett szegénynek lenni száz évvel 10

ezelőtt Veszprémben és környékén, és mást jelent ma a térségben élők számára, mint az ország leszakadó, keleti határvidékén vagy éppen más országban, esetleg földrészen élők számára. Ez a relativitás, illetve a közvetlen környezetünkben tapasztaltakhoz képest érzett szegénység, lehetőségektől, javaktól való megfosztottság érzése alapvetően fontos a kirekesztődés és szegénység jelenlegi értelmezésében. Ezért is szükséges mindig a saját közegben, a szűkebb környezetben értelmezhető problémákat áttekinteni. A veszprémi kistérség a társadalmi, gazdasági helyzet, a népesség, valamint foglalkoztatottság tekintetében országosan, regionálisan és megyei szinten is kedvező helyzetűnek számít. Ez a tény azonban nem adhat felmentést a térség döntéshozói és szakemberei számára azzal kapcsolatban, hogy az országosnál kisebb mérvű szegénység és társadalmi problémák kezelésére erőfeszítéseket tegyenek. Elképzelhető, hogy a hangsúlyok máshova kerülnek, de az bizonyos, hogy van tennivaló. A jövedelmi helyzet összességében jobb az országos, de még a regionális mutatóknál is.

6. Egy főre jutó belföldi jövedelem, 2002-2006

A térségben az országos átlag alatt van a tartósan munkanélküliek aránya, az aktív korú nem foglalkoztatottak száma sem emelkedik. Megoldásra vár ugyanakkor a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása, a nők atipikus foglalkoztatási programjai. A fiatalok és a pályakezdők munkanélkülisége is jelentős probléma. Komoly feladatot jelent a gyermeküket egyedül nevelő szülőkre, a nagycsaládosokra, valamint a roma népességre való odafigyelés. Az idősek, és különösen a nagyon idősek magas aránya jellemzi főként a kistelepüléseket. A falvakban sokan egyedül élnek, és segítségre, ellátásra szorulnak. Számukra gyakran még orvosi rendelésre, gyógyszertárba eljutni is nehézséget okoz. A kisgyermekes, vagy fogyatékossággal élő, esetleg idős rokont gondozó családok kistelepülésekre áramlása sem állt meg, ezért feltétlenül indokolt figyelmet fordítani az elsősorban a nők terheit csökkentő, ápolást, gondozást, napközbeni ellátást biztosító szociális szolgáltatások kialakítására, fejlesztésére. Mára ezek a jóléti szolgáltatások ugyanolyan alapvető elvárásként jelentkeznek, mint pl. a közoktatás. Akárcsak fenti csoportokról, a pszichiátriai és szenvedélybeteg emberekről sincsenek megbízható, friss adatok, felmérések a térségben. 11

A fentiekkel együtt kiemelt figyelmet szükséges fordítani azokra a sérülékeny társadalmi csoportokra, amelyek tagjai különösen nehezen kapcsolódnak be a társadalmi folyamatokba, gyakran szorulnak ki a munkaerőpiacról és egyéb problémákkal küszködnek. A lakáshelyzet ismertetésekor már felhívtuk a figyelmet a lakhatási feltételek és körülményekből adódó veszélyekre. A lakhatásukban veszélyeztetett emberek között elsősorban a hajléktalanokat kell említeni. Az őket segítő szolgáltatások jelenleg csak Veszprémben biztosítottak. Azonban itt is, mint minden más területen fontos és szükséges a megelőzés, ezért a zsúfolt, lerobbant házakban élők, valamint az alacsony jövedelmek miatt eladósodott családokat segítő családsegítő és adósságkezelő szolgáltatások biztosítása, illetve térségi léptékű kiterjesztése elengedhetetlenül szükséges.

5. A SZOCIÁLIS TERÜLET SZABÁLYOZÁSA, KERETEI ÉS ELLÁTÁSAI 5.1.

ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI

SZFÉRÁBAN

Jelen helyzetelemzés készítésekor hatályos szociális törvény szerint a szociális szolgáltatások terén a következő kötelezettségek érintik a térség településeit: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény valamennyi önkormányzatot kötelezi az alapszolgáltatások biztosítására, ami településnagyságtól függetlenül jelenti az étkeztetést és a házi segítségnyújtást. A falugondnoki szolgáltatás (600 fő alatti településeken az alapellátások biztosítására) és tanyagondnoki szolgáltatás (min. 70 max. 400 fős településeken az alapellátások biztosítására) településnagyság és térszerkezet függvényében lehet szükség. 2.000 lakosúnál nagyobb településeken a családsegítésnek, 3.000 felett idősek nappali ellátásának a biztosítása szükséges. Ekkora település a térségben a két városon – Veszprémen és Herenden – kívül csupán Hajmáskér. 10.000 fő feletti településnagyságnál írja csak elő a törvény a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátásán túl egyéb nappali ellátás, a támogató szolgáltatás (2008. december. 31-éig) és a közösségi ellátások működtetésének kötelezettségét. A jogszabály csupán a megyeszékhelyet kötelezi ebben a térségben ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosítására, ám kétségtelenül e szolgáltatások nagy részére igény mutatkozik a falvakban és a kisebb városban is. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról valamennyi települési önkormányzat számára kötelezően előírja a következő alapszolgáltatások biztosítását: gyermekjóléti szolgálat/ szolgáltatás, átmeneti gondozást nyújtó helyettes szülői hálózat, valamint a csak máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutás szervezése, közvetítése. A jogszabályi kötelezések láthatóan különféle önkormányzati kötelezettségeket írnak elő, ugyanakkor nyilvánvalóan látható, hogy amennyiben a több települést érintő szolgáltatások esetében nem vállal fel a térség, illetve Veszprém városa a kötelezőn túlmutató, illetve más ágazatokkal összehangolt fejlesztéseket, ebben az esetben nagyon komoly helyi társadalmi problémáknak és elvárásoknak fordítanak hátat. Ezek a döntések belátható időn belül jelentősebb problémák kialakulását, ezáltal költségesebb programok indításának szükségességét eredményezik. 12

A veszprémi kistérségben egyetlen nagyobb város található, a többi település, kettő kivételével, akik alig haladják meg ezt a nagyságot, mind 3.000 fő alatti. A városra vonatkozó szolgáltatási kötelezettségek jelentősek. Anélkül, hogy a város érdemben felvállalná a szociális szolgáltatások szakmai „irányításának” – a szó lényegi és nem jogi értelmében vett – feladatát, nem várható hatékony, összehangolt szakmai fejlesztés és szolgáltatási tevékenység a szociális ágazatban. A kisebb települések csak a legelemibb alapszolgáltatások kialakítását tudják biztosítani. Ez a megközelítés csak részben következik a szociális jogszabályok szövegéből és szelleméből. Megállapíthatjuk, hogy a térség a szolgáltatások biztosíthatóságának nézőpontjából is kedvező helyzetben van. Hiszen a megyeszékhely számára a fentieken túl további, tartós ápolást biztosító intézmények biztosítását is előírják a jogszabályok. A környező települések ugyanakkor igen aprók, nagyobb intézmények fenntartása meghaladja erőforrásaikat. Biztató mozzanatnak tekintjük, hogy megkezdődött és zajlik az a folyamat, amelynek részeként Veszprém városa a saját szolgáltatási rendszerét „kínálja” a térség települései számára, és egy összehangolhatónak és működtethetőnek tetsző szolgáltatási rendszer kiépítése felé tett lépéseket. Ez az a szerencsés helyzet, amelyből mind a kis falvak, mind a város profitálhat. A kistelepülések hozzájutnak szolgáltatásokhoz, szakemberekhez és szakszerű megoldásokhoz a városi intézményeknek és szakembereknek köszönhetően, a város pedig kiegészítő normatív finanszírozást igényelhet, ami a települések hozzájárulásaival kiegészítve növelheti intézményrendszerének költséghatékonyságát. Alapvetően ennek a modellnek a továbbfinomítását és alkalmazását javasoljuk a későbbi fejlesztések során is.

5.2.

HELYI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI RENDELETEK

A jelenlegi szolgáltatástervezési koncepció készítése előtt nem volt mód a helyi rendeletek összegyűjtésére, áttekintésére, közös értékelésére. Ezért érdemben erről nem tudunk értékelést adni. Az elkövetkező időszakban, különösen, ha újabb szolgáltatások, programok indulnak a térségben szociális területen, a nagyobb fejlesztések tervezésének részeként indokolt lenne áttekinteni, a szolgáltatások fejlesztésével együtt, hasonló elvek mentén fejleszteni a helyi rendeleteket is. A KSH kötelező adatgyűjtéseinek 2006-os adatsorai szerint a térségben szinte minden település esetén felmerül az a probléma, hogy nem szabályozza az önkormányzat helyi rendeletben a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást. Annak ellenére, hogy a szociális törvény világosan előírja, hogy az önkormányzatok szociális szolgáltatások biztosítására, illetve a nem biztosított szolgáltatásokhoz való hozzáférést kell biztosítani, az elérhetőség biztosításáról gyakran nem születik helyi szabályozás. (10.-11. Mellékletek) A város fejlesztési tevékenységeinek részeként már megtörtént a térségi szolgáltatások feltárásának, szakmai megvalósítási modelljeinek áttekintése. Ez az előremutató tevékenység igen eredményesen folytatható az igazgatási feladatok terén történő szakmai együttműködések fejlesztésével (jegyzői kollégium, szociális ügyintézők tájékoztatása, stb.)

5.3.

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI 13

ELLÁTÁSOK

A pénzbeli ellátások biztosításának és finanszírozásának szabályai, az elmúlt közel másfél év rossz tapasztalatainak eredményeként a közelmúltban megváltoztak. A rendszeres segélyek és egyes szociális problémák, meghatározható élethelyzetekhez, valamint a munkaerőpiaci helyzethez kapcsolódóan, törvény által előírt feltételek mentén biztosítottak, ahogyan ennek központi kormányzati finanszírozása is. Az elmúlt években csökkent az önkormányzatok mérlegelési joga a segélyezési döntések körében. Ezért a települési önkormányzatok segélyezési gyakorlatát azokban a segélyfajtákban tárhatjuk fel, amelyek helyi szabályozás alá esnek, illetve a címkézetlen – tehát nem konkrét feladat ellátásához kötött, nem közvetlenül elszámolandó -, a központi költségvetés által az önkormányzatok számára biztosított szociális normatíva keretéből kerülnek kifizetésre. A segélyezés egyértelműen települési hatáskör. A térségi összehasonlítás és áttekintés azonban hasznos lehet, hiszen összevethetővé válnak az egyes helyi gyakorlatok. Jelen koncepció helyzetelemző részében csupán annyit állapítunk meg, hogy igen eltérő a segélyezési gyakorlat a térségben, néhány közös vonás azonban felsejlik. Az eseti segélyezés gyakorlata igen visszafogott, amire leginkább rávilágítanak a rendkívüli gyermekvédelmi támogatások. Gyakorlatilag évente egyszer, legfeljebb kétszer kapnak a gyerekes családok eseti segélyt, ami az esetleges krízishelyzetek gyakoriságát tekintve komoly korlátozásnak tűnik. A szolgáltatástervezési koncepció jelenlegi felülvizsgálatához nem készültek a térséget átfogó elemzések és értékelések a helyi rendeletekről és a pénzbeli ellátásokról. Ezt azonban pótolni szükséges a következő időszakban, enélkül a segélyezési helyzet kellő mélységű és tartalmú vizsgálata sem lehetséges.

5.4.

KÖZIGAZGATÁS-SZERVEZÉS, TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

A szociális ellátások szempontjából jelentőséggel bír az a tény, hogy a települési önkormányzatok ügyintézéseinek igen nagy hányadát a szociális ügyek teszik ki. Ezért fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a kistelepüléseken a kapcsolt munkakörben dolgozó szociális előadókon hallatlanul nagy a teher. Még ha meg is felel képzettségük a jogszabályok által előírtaknak, azoknak a feladatoknak, amely a folyton változó szociális jogszabályi környezet követésében, értelmezésében, helyes alkalmazásában, illetve gyakran jelentős helyi döntések megalapozásában és előkészítésében öltenek testet, nem feltétlenül és minden esetben tudnak eleget tenni. Ezért is különösen jelentős az a kezdeményezés, hogy Veszprém városa a szociális ügyekben is segítséget nyújt a kistelepülések számára, és szakszerű döntés előkészítési munkát végezve teszik meg a szolgáltatási hiányok pótlása érdekében szükséges lépéseket. Mindez kiegészíti a településeken igen leterhelten dolgozó, elkötelezett szakemberek erőfeszítéseit.

5.5.

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK

A települési önkormányzatok egy része valamilyen módon igyekszik eleget tenni a Szociális törvényben foglalt kötelezettségeinek, de elegendő forrás hiányában többségük csak szükségmegoldásokkal képes biztosítani a jogszabályban előírt szociális alapszolgáltatásokat. Jellemző, hogy a személyes gondoskodást nyújtó ellátások kiépítettségének hiányában az önkormányzatok egyre nagyobb összegeket különítenek el a 14

pénzbeli támogatások biztosítására. A segélyezés azonban nem nő érzékelhetően mégsem, hiszen a segélyezési összegek is lassan, de emelkednek. A szociális problémák megoldása feltételezi a jövedelmi helyzet javulását, de nem azonos azzal, illetve nem elegendő csupán jövedelmi problémaként tekinteni a szegénységre, rossz szociális helyzetre. A megfelelően képzett szakemberek által nyújtott személyes segítségnyújtás, a megfelelő fejlesztő/támogató szolgáltatások és programok elengedhetetlenül szükségesek. Ezeket csupán folyamatosan és megfelelő biztonsággal működő intézmények képesek biztosítani. A többcélú kistérségi társulás segítségével Veszprém városa több szociális alapszolgáltatás feladatellátását térségi szinten biztosítja, melynek következtében a lakosság az alacsonyabb lélekszámú településeken is magas színvonalú ellátásokhoz juthat.

FALUGONDNOKI ÉS TANYAGONDNOKI SZOLGÁLTATÁS A települési önkormányzatok közül az alacsony lélekszámú községekben az alapvető szociális szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutást segíti a falugondnoki hálózat. A térségben jelenleg 5 településen - Hidegkúton, Pulán, Hárskúton, Tótvázsonyban és Vöröstón - biztosított ez a szolgáltatás. Népességszámuk alapján Barnagon, Királyszentistvánon, Mencshelyen, Sólyban és Veszprémfajszon a jogszabály értelmében normatívával finanszírozott szolgáltatás működhetne, ám ennek ellenére nem biztosított a szolgáltatás. A falugondnoki szolgáltatás fejlesztése különösen indokolt egy olyan térségben, ahol a falvak kicsik, számtalan közszolgáltatás nem érhető el, ám a közeli városban, városokban könnyen elérhetőek e közvetítő elem segítségével.

ÉTKEZTETÉS Ez a szolgáltatás a kistérség településeinek egy részén a helyi igények és adottságok szerint valósul meg étel elvitellel, helyben fogyasztással vagy házhoz szállítással, de kizárólag hétköznapokon és munkanapokon. Speciális diétás étkeztetést és hétvégi ellátást nem szerveztek meg. Az önkormányzatok többsége valamilyen módon, de biztosítja ezt a kötelezően ellátandó szociális alapszolgáltatást. Rendeletében meghatározza a hozzáférést Bánd, Hárskút, Herend, Hidegkút, Királyszentistván, Márkó, Mencshely, Nagyvázsony, Papkeszi, Pula, Szentgál, Tótvázsony, Veszprém és Vöröstó is. Az igénybevételi adatok alapján azonban érdemi szolgáltatást nyújtónak inkább Hárskút, Herend, Hidegkút, Mencshely, Nagyvázsony, Papkeszi, Szentgál, Tótvázsony és Veszprém tekinthető a statisztikai adatok alapján. A hiányosan visszaérkezett kérdőíveken szereplő adatok alapján Bánd, Királyszentistván, Vilonya is a szolgáltatást nyújtó települések közé sorolható. Sem rendeletében nem szabályozza a minden településen kötelezően biztosítandó alapszolgáltatást, sem érdemben nem biztosítja Barnag, Hajmáskér, Nemesvámos, Sóly, Veszprémfajsz és Vöröstó. (A statisztikai adatszolgáltatás szerint Vilonya nem szabályozta, de biztosítja az ellátást. Ez vélhetően a gyakori téves adatszolgáltatással vagy az adatok feldolgozásának időbeli csúszásával és azóta megváltozott helyzettel magyarázható, esetleg ténylegesen szabályozatlan szolgáltatásnyújtással.) Ugyan rendeletet alkotott, de igénybevevők nincsenek Márkón, Pulán és Vöröstón. Ez utóbbi általában azt jelenti, hogy vagy nem ismertek, vagy 15

annyira kedvezőtlenek az igénybevétel lehetőségei, esetleg olyan minőségi problémák vannak, ami miatt nem igénylik, vagy szégyenletesnek érzik a rászorulók az étkeztetés igénylését. Ezen a területen feltétlenül lépéseket szükséges tenniük az önkormányzatoknak. Ennek a szolgáltatásnak a nyújtása azonban nem javasolt a teljes statisztikai térség szintjén, hiszen megfelelő elérhetőség a nagy távolság miatt nem biztosítható. Bár nem a szociális törvény rendelkezik róla, hanem a gyermekvédelmi, a gyerekek étkeztetése és különösen az iskolás korúak nyári ellátásai, táborok kapcsolódnak szorosan ehhez a feladathoz. Néhány település rendszeresen megoldja ezt a feladatot, de ezen a területen feltétlenül indokolt a szolgáltatások szélesítése. Alapvetően fontos értékelni azokat a tapasztalatokat, ahol nem oktatási intézmények biztosítják ezt a szolgáltatást. A kisgyermekek és idősek eltérő igényei, a diétás – cukorbeteg, magas vérnyomás, vese, stb. betegek - étkezés iránti magas szükséget, a hétvégi és ünnepi étkezés biztosítása egyaránt a piaci szolgáltatókkal való további együttműködés szükségességét vetik fel.

HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A házi segítségnyújtás szintén a minden települési önkormányzat által kötelezően biztosítandó szolgáltatások körébe tartozik. A helyzet nagyban hasonlít az étkeztetésnél feltárthoz. Ennek az is magyarázata, hogy gyakran a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó hordja az ételt is. Mivel azonban ez mégis intenzívebb személyes gondoskodást igénylő szolgáltatási forma, láthatóan az ehhez a szolgáltatáshoz való hozzáférés nehezebb és kevésbé biztosított a rászorulók számára, mint az étkeztetés. Rendeletében meghatározza a hozzáférést Hajmáskér, Hárskút, Herend, Királyszentistván, Márkó, Nagyvázsony, Papkeszi, Sóly, Veszprém, Vilonya és Vöröstó is. Az igénybevételi adatok alapján azonban érdemi szolgáltatást nyújtónak inkább Hárskút, Herend, Nagyvázsony, Papkeszi, Szentgál és Veszprém tekinthető, a statisztikai adatok tanúsága szerint. A hiányosan visszaérkezett kérdőíveken szereplő adatok alapján Hajmáskér, Királyszentistván és Vilonya is a szolgáltatást nyújtó települések közé sorolható. Sem rendeletében nem szabályozza a minden településen kötelezően biztosítandó alapszolgáltatást, sem érdemben nem biztosítja Bánd, Barnag, Hidegkút, Mencshely, Nemesvámos, Pula, Tótvázsony, Veszprémfajsz. Ugyan rendeletet alkotott, de igénybevevők nincsenek Márkón, Sólyban és Vöröstón. Szentgál bár nyújt szolgáltatást, rendeletben nem szabályozza – legalábbis statisztikai adatszolgáltatása szerint. A legapróbb falvak szolgáltatási hiányát a szomszédos településeken működő szolgáltatás kiterjesztésével, mikrotérségi szolgáltatási körzetek és gondozási központokhoz rendelt ellátások kialakításával lehetséges megoldani.

CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK A családsegítő szolgáltatást a 2.000 főnél nagyobb önkormányzatoknak kell biztosítaniuk lakóik számára, illetve a kisebbeknek a hozzáférést kell lehetővé tenni. A segítséget önként kérő családok mellett egyedülállók, munkanélküliek, idősek, hajléktalanok, bármilyen problémával küzdő emberek segítésére létrehozott szolgáltatási forma általában szorosan 16

együttműködik a gyermekjóléti szolgálatokkal. A gyermekjóléti szolgáltatást a gyermekvédelmi törvény írja elő, kötelezően biztosítandó szolgáltatásként valamennyi települési önkormányzat számára. Tekintettel arra, hogy a nagyvárosok egy részét leszámítva jellemzően a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatások egymáshoz szorosan kapcsolódó intézményi, szervezeti és szakmai formában valósulnak meg, ezért különösen ebben a térségben, ahol sok a kis település a város körül, mindenképpen indokolt a két szolgáltatást összekapcsolni. A családsegítést, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottakkal történő együttműködést, a fent leírtaknak megfelelően a gyermekjóléti szolgáltatással együtt a Veszprém Megyei Jogú Város Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata biztosítja a térségben. Az elmúlt évek szakmai fejlesztésének tekinthető, hogy egységesen a magas szakmai színvonalon dolgozó városi családsegítő szolgálat biztosítja ezt az alapszolgáltatási formát. Jól tükrözi a látszólag működő szolgáltatások és a szakmailag megfelelőbb működésmódra való átállás nehézségét, hogy pl. a statisztikák szerint az új, megfelelő szakmai modellre való átállás idején látszólag csökkent a szolgáltatással elért ügyfelek száma. Valójában az egységes szakmai elvárások, egységes nyilvántartás és érdemi szakmai tevékenységek megerősítése történt, így kikerültek a statisztikákból a látszólag segített, valójában érdemi szolgáltatásban nem részesültek. A térségi szolgáltatás szakmai irányítása példaértékű, kevés olyan térségi intézményről tudunk, ahol az intézmény vezetője hetente személyesen járva végig a településeket, segítséget és egyben kontrollt biztosítva munkatársainak. A város gesztorként látja el a térség településeit, ami a szakmai szolgáltatások magas színvonala mellett egyszerűbb működést és irányítást, ugyanakkor magasabb központi finanszírozást tesz lehetővé. Ez a megoldás mind a fenntartók – város és falvak is – valamint a szolgáltatást igénybe vevők, de még a szolgáltatásban dolgozó szakemberek számára is a legoptimálisabb közbülső megoldás, ennek fenntartása, illetve ilyen irányú továbbfejlesztése indokolt. A rendszeres szociális segélyben részesülők számára a jogszabályok kötelező jelleggel előírják az intézménnyel történő együttműködést. Ez az a terület, ahol a jelenlegi helyzetben különösen indokolt lehet szociális célú civil szervezetek bevonása. Ez már csak azért is elengedhetetlenül szükségesnek tűnik, mert a szakemberek egybehangzó állítása szerint jelentős az igény ügyfeleik körében a munkalehetőségek, közmunka, közhasznú és közcélú munka iránt, de ezeket a lehetőségeket az önkormányzatok nem szervezik meg! 2006-ban a családsegítő szolgálat ügyfeleinek száma meghaladta a másfél ezret, a gyermekjóléti szolgálat által ellátott gyerekek közel 500-as létszámával együtt ez a térség népességének több mint 2,5%-a. Tehát minden 40 emberből 1 fő segítséget kap személyes problémái, szociális helyzete megoldásához, ami a térség nagyságát, településeinek szétszórtságát tekintve elfogadható aránynak mondható. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy összevetve az egyéb ellátásokban részesülők, segélyezettek számával, ez a szám kifejezetten jónak mondható! Hiszen a térségben a bármiféle pénzbeni ellátásban részesítettek száma 1800 fő körül volt, ami alapján pontosan látható, hogy a szociális segítségnyújtásra szorulók száma bizonyosan felette van a pénzbeni támogatásban részesítettekének, és a személyes szociális gondoskodás különféle formái elengedhetetlenek a szociális problémák orvoslásában. Ezért a szolgáltatások 17

bővítése, és nem visszafogása szükséges a térségben. Különösen a kisebb településeken megoldatlan a szociális szakemberek és ügyfeleik megfelelő feltételek között találkozásának biztosítása. Ahol külön szobája sincs a családgondozónak, ahol a polgálrmesteri hivatal ügyintézőivel közös helyiségben zajlik az ügyfélfogadás, ott érdemi és hatásos szakmai munka végzése szinte lehetetlen. Ezért indokolt infrastrukturális fejlesztésekkel is segíteni a szakmai szolgáltatások biztosítását.

IDŐSKORÚAK NAPPALI ELLÁTÁSA A kistérség területén a jogszabály Hajmáskért, Herendet és Veszprémet kötelezi nappali ellátás biztosítására. Herenden és Veszprémben van nappali ellátás, de Hajmáskér ezt a kötelező alapszolgáltatást sem biztosítja lakói számára. A közel 3.000 lakosú Szentgálon is elérhető a szolgáltatás, ami igazán üdvözlendő jelenség. Az önkormányzatok többsége az Idősek Klubjain keresztül biztosítja a szociális étkeztetést, valamint a házi segítségnyújtást is. Ezen a területen indokolt szakmai fejlesztéseket megvalósítani, illetve térségi megoldásokat, mikrotérségi együttműködéseket megvalósítani. Ennek egyszerű példája a falugondnoki szolgáltatás biztosítása a szomszédos települések nappali intézményeibe, legalább programok napján eljuttatni az azt igénylő embereket.

JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS E szolgáltatási forma, amennyiben megfelelő szakmai tartalommal és háttérrel kerül megvalósításra, jelentős mértékben növeli a rászoruló idősek biztonságérzetét és életminőségét, ugyanakkor ugyanolyan hatékonyan képes csökkenteni a drágább szolgáltatások iránti igényt. Ezért feltétlenül indokolt ezt a formát a térség egészére kiterjeszteni. Ugyanakkor látni kell, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás eddigi szabályozása és finanszírozása olyan helyzetet teremtett, hogy a tájékozott piaci szereplők számára kifejezetten jövedelmező vállalkozásnak, ugyanakkor szakmailag gyakran elfogadhatatlan tartalmú szolgáltatások kiépítését eredményezte. Ennek felismerése vezetett a szabályozás és finanszírozás megváltozásához. A térségben ezen a területen a koncepció kidolgozásával párhuzamosan zajlottak események és születtek döntések, ezért ezt pontot a helyi szakembereknek szükséges pontosítaniuk.

KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS ÉS TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT, PSZICHIÁTRIAI ÉS SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁSA A szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek közösségi ellátását jelenleg egyetlen település sem biztosítja a térségben. Ezen a területen elsősorban Veszprém városában szükséges pótolni a hiányt. Támogató szolgáltatás több is működik a megyeszékhelyen, de a térség településeit nem látja el. E szolgálatok keretein belül az ellátást igénylő rászorulók részére tanácsadást, mentális gondozást nyújtanak, továbbá támogatást, személyi segítést, valamint szállító szolgáltatást biztosítanak a szakemberek. A támogató szolgálatok fejlesztését a nappali ellátások fejlesztésével összehangoltan szükséges biztosítani, a jelenleg hiányzó közösségi ellátás, pszichiátriai és szenvedélybeteg nappali intézmények szakmai bázisának kialakítása után ehhez kapcsolódóan támogató szolgálatok tudják biztosítani az ellátásra 18

szorulók utazásának, hozzáférésének lehetőségét. Erre vonatkozóan vannak szakmai elképzelések a város szociális igazgatásában, ami egyértelműen megfelel az itt megfogalmazott szükségleteknek és adekvát szakmai megoldásnak.

BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYEK A veszprémi kistérség területén jelenleg csupán Veszprém működtet bentlakásos intézményt. Az intézmény kihasználtsága magas, jelentősek az igények ilyen jellegű szolgáltatások iránt. Az alapszolgáltatások – különösen a házi segítségnyújtás szakmai fejlesztése, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása valamelyik térségbeli bentlakásos intézmény bázisán, illetve a szociális étkezés kínálatának bővítése, a speciális célcsoporotkra irányuló nappali és támogató, közösségi szolgáltatások – illetve az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények fejlesztése nélkül semmiképpen nem javasolható a térség önkormányzatai számára a bentlakásos intézmények fejlesztése. Az alapszolgáltatások fejlesztése indokolt térségi szinten, az átmeneti ellátást biztosító intézmények létrehozása pedig Veszprémben. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kis települések teherbíró képessége mellett a nagy intézmények nem tarthatóak fenn, és hamar telítődnek, így az újra előálló problémák megoldására nem alkalmasak!

19

6. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓIRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, ANNAK IRÁNYAIT MEGHATÁROZÓ ADOTTSÁGOK, KÖRÜLMÉNYEK

6.1.

SZAKMAPOLITIKAI KERETEK, FOLYAMATOK

A szociális törvény előírja a 2.000 főnél nagyobb népességű települések, valamint a kistérségek számára a szociális szolgáltatástervezési koncepció (SZTK) készítését, és kétévenkénti felülvizsgálatát. A veszprémi kistérség érintett települései az elmúlt évek során készítettek, illetve aktualizáltak szolgáltatástervezési koncepciókat. A statisztikai kistérségre vonatkozóan azonban ez az első szociális szolgáltatástervezési koncepció. Bánd, Csehbánya, Hárskút, Kislőd, Márkó Szentgál, Városlőd és Herend Önkormányzat képviselő testülete létrehozta a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot Fenntartó Társulást 2006. december 31.-i hatállyal, valamint a Herend mikrotérségére vonatkozóan szolgáltatástervezési koncepciót készítettek. Jelen SZTK kidolgozásakor mind a települési, mind e térségi SZTK feldolgozása megtörtént. Tekintettel arra, hogy a jogszabályok nem részletezik pontosan, milyen feltételeknek kell megfelelnie a szolgáltatástervezési koncepciónak, különösen a térséginek, ezért a Szociális Innovációs Társulás szakértői az elmúlt évek során kidolgozott és több helyütt kipróbált struktúrának megfelelő koncepciót készítették el. Az elmúlt években a szociális területen olyan változások zajlottak, amelyek egyrészt a pénzbeni ellátások jobb célzását, a rászorulók érzékelhető támogatását irányozták elő, másrészt jelentős lépések történtek a szolgáltatások területi elérhetőségének javítása érdekében és a hatékonyabb közszolgáltatások szervezése terén a többcélú kistérségi társulások támogatásával. Ezzel párhuzamosan a közelmúltban lendületet kapott a szociális és foglalkoztatási terület közös működtetése és több beavatkozás által jobban hasznosuló szolgáltatásainak, ellátásainak kialakítása. Ezek a hazai folyamatok jól illeszkednek az Európában is érzékelt társadalmi kihívásokra ajánlott közös válaszok irányához. A társadalmi kirekesztődésnek, ezen belül különösen a gyermekek kiszolgáltatottságának, valamint a területi egyenlőtlenségeknek a mérséklését, a vidéki életkörülmények jobbítását, a munkaerőpiaci aktivitás, a foglalkoztatás fokozását, az idősödő társadalmak működésének, szolgáltatásainak, nagy rendszereinek megújítását kiemelten fontos feladatnak tekintik a közös irányelvek, politikák és e célok megvalósítását finanszírozzák a fejlesztési források is. Miközben az elmúlt másfél évtizedben átlagban évente többször is módosított szociális törvény változatlanul nem került nyugvópontra, ezek a szakmapolitikai irányok jól kivehetőek, világosan kirajzolódnak, és annak ellenére jelentenek stabil viszonyítási pontot, hogy a finanszírozási feltételek évről évre, látszólag világosan felfedezhető tendenciát nélkülözve változnak újra és újra. Összegezve tehát az eddigieket, a veszprémi térség számára a szolgáltatástervezés szempontjából releváns irányok és változások a következő elemek mentén ragadhatóak meg: • Munkaerőpiaci aktivitás fokozása az aktív korú népesség körében • Területi szinten és ágazati intézmények, beavatkozások szintjén is összehangolt

20

•

szolgáltatások a szolgáltatásokra, ellátásokra szoruló népesség számára Az idősek, fogyatékossággal élők, egészségkárosodottak és gyerekek, fiatalok számára a kirekesztődést mérséklő szolgáltatások, helyi társadalmi működés feltételeinek megteremtése és biztosítása

A szociális szolgáltatástervezési koncepció egy ágazati kötelező feladat. Jellegénél és a felvetett és orvosolandó problémák sajátosságai miatt azonban bonyolultak, összetettek, és nem oldhatóak meg kizárólag szociális intézmények létrehozásával, működtetésével. Ezért szükséges a hangzatos és divatos elvek, divatos kifejezések felsorolása mellett, még inkább helyett feltárni azokat a problémákat, amiket valóban elvárhatóan a szociális intézmények, szolgáltatások, ellátások oldhatnak meg, és számba venni azokat a gondokat, amelyek ettől eltérő megközelítéseket igényelnek.

6.2.

ELVEK

A szociálpolitika és a szociális munka alapelvei általánosan érvényesek, illetve minden esetben törekedni kell azok érvényesítésére a szolgáltatások tervezése, működtetése és biztosítása során. Azokon a nyilvánvaló emberjogi alapelveken túl, amelyeket valamennyi közpénzekből finanszírozott közszolgáltatás biztosítása esetén a Magyar Köztársaság területén valamennyi szolgáltatónak, szakembernek érvényesítenie kell, mint a diszkrimináció tilalma és az egyenlő bánásmód elve, az esélyegyenlőség biztosítása, a szociális szolgáltatások alapvetően partnerségi elven kell, hogy működjenek. A szociális problémák jellemzően összetettek, bonyolult helyzetek eredőjeként jönnek létre, társadalmi hátrányok és egyéni cselekvési nehézségek eredményeként. A térségi szociális szolgáltatások megtervezése és biztosítása során azonban további alapelvek beemelése és követése válik szükségessé. Az alapvetően önkormányzati felelősségbe tartozó szociális szolgáltatások biztosítása a pluralitás elve mentén szerveződik, szektorsemleges megoldásokat tesz lehetővé, azaz civil, piaci és egyházi szolgáltatókkal is megvalósítható. A megyeszékhelyet magába foglaló kistérség esetén azonban az erőforrásokkal való hatékony és szolidáris bánásmód elve is megjelenik, azaz hogy a megyeszékhely vállaljon fel olyan feladatokat, amelyek ellátásra a kistelepülések erőforrásai bizonyosan nem lehetnek elegendőek, amihez a falvak megfelelő együttműködéssel és a finanszírozásban való részvétellel járuljanak hozzá. Mindezeket figyelembe véve a veszprémi kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciójának 2008. évi kidolgozása során az alapvető, a szociális szférában általános alapelvek mellett a meghatározó vezérelvek a következők voltak: • Komplexitás • Integráció • Fenntarthatóság „varázsszavak”

„lényeg” Komplex megközelítések alkalmazása.

Komplexitás Integrált megoldások

A szegénység és kirekesztődés összetett, sok tényező által táplált jelenségtömeg, a kialakult problémák enyhítése és megoldása nem lehet egyetlen szakember, egyetlen intézmény, egyetlen ágazat feladata, sőt, apró

Több szempontot is figyelembe venni. Megoldásokhoz kell a sokféle

21

településekkel jellemezhető kistérség esetén nézőpont és több alapvetően egy-egy település sem tud önmaga helyről érkező hosszú távon működtethető megoldásokat segítség. önállóan alkalmazni. Együttműködésekre építő beavatkozások – ez az elv ebben a térségben többféleképpen nyer értelmet. Ágazatközi, szakmaközi és szektorközi együttműködések.

Településközi együttműködések, térségi társulások.

Társadalmasítás.

Nyilvánosság. Átláthatóság.

A különböző szakmai területek képviselői minden területen kevesen vannak ebben a kistérség falvaiban, sokkal inkább Veszprémben dolgoznak nagyobb arányban és intézményekben. Ezért a szakmák között – szociális munkások, orvosok, pedagógusok, jegyzők – és intézményeik – akár a családsegítő és az idősek klubja, vagy a falugondnok és a gyerekjóléti szolgálat – között ugyanúgy szükséges az együttműködés, mint a szektorok között. A piaci szereplők és a civilek nem feltétlenül vetélytársak, együttműködésre építő megoldások esetén éppen új lehetőségeket, új módszereket, új forráslehetőségeket hozhatnak.

Egyedül nem megy. Bátorság kell ennek belátáshoz, és abból meríteni erőt, ami közösen viszont lehetővé válhat.

A gyakran „társadalmasításnak” nevezett megközelítés értelmében alapvetően fontos, hogy ne szülessenek döntések egyes közszolgáltatásokra vonatkozóan anélkül, hogy az azokat használókkal, illetve azokat nyújtókkal közösen ne vitatták volna meg. A másik értelmében az önkormányzati szektoron kívüli szereplőknek, a piaci cégeknek és a civileknek átadott feladat a szolgáltatások társadalmasítását jelenti. Bizonyos értelemben a folyamatok, döntések nyilvánossága, a lehetőségekről, szolgáltatásokról való információk közkinccsé tétele is ide tartozhat.

Azok a jó megoldások, amikről azok is véleményt mondanak, és azok is beleszólnak, akikről szól, akiket érint. Ehhez az is kell, hogy tudják, értsék, miről van szó.

Fenntartható intézmények, fejlesztések és társadalmi folyamatok Környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság

A kifejezés sokféle értelemben használatos. Egyik értelmében a környezeti fenntarthatóság jelen megközelítés szempontjából jelenti pl. azt is, hogy olyan intézményfejlesztések történnek, amelyek a 22

környezetet kevéssé terhelő technológiákkal történnek. A megújuló energiaforrások, megfelelő szigetelési technikák, stb. nem mellesleg az intézmények működési költségeit is csökkentik. Ide tartozik a papíralapú működés csökkentése, az elektronikus kommunikáció lehetőségeinek fokozása, az utazások racionális szervezése, környezetet kevéssé terhelő iparágak, munkalehetőségek létrehozása a térségben, stb. A gazdasági fenntarthatóság értelmében olyan fejlesztéseket, intézményeket érdemes létrehozni, amelyek működéséhez biztosíthatóak a források, és nem viszik csődbe fenntartóikat. Ez a kérdés szorosan kapcsolódik a megfelelő nagyságú intézmények kialakításához. Nehéz belátni, de nem lehet minden kis faluban minden közintézmény. Ez azonnal felveti a társadalmi fenntarthatóság kérdését. Mit fogad el egy helyi közösség? Mivel ért egyet? Hogyan lehet közös döntéseket hozni és elfogadtatni? Hogyan lehet úgy gondolkodni, hogy a pl. közösen fenntartott intézmények nem a helyi lehetőségeket csökkentik, hanem esélyt adnak arra, hogy mindenütt működjön valami, amit magukénak érezhetnek a helyiek – még akkor is, ha ez nem minden faluban az iskola. Ezekre a kérdésekre sok esetben megoldást Méret-és a települések költséghatékonysá jelenthetnek együttműködésével biztosított szolgáltatások. g Az, hogy a tulajdonos és működtető a megyeszékhely, nem azonos azzal, hogy a szolgáltatás székhelye a városban van, még inkább nem azzal, hogy csak a székhelyén érhető el. Megfelelő szakmai tervezéssel és szolgáltatásszervezéssel kisebb falvak akár más célt is szolgáló épületeiben, a falugondnokok által szállított szakemberek vagy igénybevevők utazásának segítésével is Integrált helyi megoldható a hozzáférés biztosítása. Ezek a megoldások segítenek hozzá a megfelelő társadalmak nagyságú intézmény kialakításához, ahol szakemberek alkalmazhatóak, és ahol a szolgáltatás működtethetőségét több bevétel is biztosítja.

23

6.3.

JOGSZABÁLYI ÉS FINANSZÍROZÁSI KERETEK

A térség településeinek önkormányzatai számára meglehetősen kevés szolgáltatást ír elő a hatályos jogszabály. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás mellett – ami valamennyi település számára kötelező – a 600 fő alatti falvakban a falugondnoki szolgáltatás jelenik meg. Veszprém számára gakorlatilag valamennyi ellátási forma biztosítása kötelező. A gyermekvédelmi területen a gyermekjóléti szolgáltatás valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása kötelező minden településen, bölcsőde Veszprémben előírt. Ezen túl a települési önkormányzatok szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat – lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti és temetési segély biztosítanak saját, a törvény által biztosított keretek között megállapított rendeleteik alapján. A pénzbeli ellátásokat, segélytípusokat a törvény, illetve a helyi önkormányzati rendeletek szabályozzák, és az önkormányzatok fizetik ki a központi költségvetésből érkező célzott és/vagy címkézetlen, szabad felhasználású szociális normatívákból. A szociális szolgáltatásokat az önkormányzatok, civil, piaci és egyházi szereplők biztosítják, a feladatok ellátására az önkormányzatok, illetve az önkormányzatok társulása tart fent intézményeket vagy köt szerződéseket. A központi költségvetés az önkormányzatok és a társulások megoldásait is finanszírozza. Az önkormányzatok, és társulásuk belátásán múlik, mennyire találnak közösen elfogadható, jó megoldásokat, amelyeknek a finanszírozását biztosítani tudják, illetve amikhez fejlesztési forrásokat tudnak mozgósítani. A jelenlegi gyakorlat szerint a térséget érintő szociális szolgáltatások biztosításához a legkedvezőbb finanszírozási feltételeket a többcélú kistérségi társulások által fenntartott szolgáltatások esetén lehet biztosítani. Veszprém nagysága és ellátási kötelezettsége, az intézményrendszer rugalmasságának megőrzése ugyanakkor a város szolgáltató szerepének szerződéses megvalósítását mutatja optimális megoldásnak. Ez a helyzet sok szempontból párba állítható azzal a helyzettel, amikor az önálló önkormányzattal, döntéshozói körrel rendelkező települési önkormányzatok hatósági ügyeit, államigazgatási feladatait nem egy önálló polgármesteri hivatal, hanem körjegyzőség látja el. A döntések helyben születnek, az elvárások települési szinten fogalmazódnak meg, de a szakmai feladatok ellátása mikrotérségi szinten, azaz néhány települést összefogó szinten valósulnak meg. Ez költséghatékonyabb és szakszerűbb is. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások esetében lényegét tekintve ugyanez a helyzet. A cél az, hogy a legkisebb településeken is biztosítani lehessen azt, amire ott van szükség, de lehetőleg minél jobb szakmai bázison, és finanszírozható intézményben. Ennek az egyensúlynak a megtalálása azonban nem egyszerű. A jogszabályok lehetőséget adnak ezekre a megoldásokra, finanszírozást valamilyen mértékben biztosítják, a konkrét helyi megoldás kidolgozása azonban a helyi szakemberekre hárul.

7. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI A veszprémi kistérség az ország kedvező helyzetű vidékei közé tartozik nem csupán gazdasági, hanem foglalkoztatási, társadalmi és szociális szempontból is. A térség jellegzetessége az apró falvakkal és kis várossal körülvett megyeszékhely. Ez hatással van 24

az ott élőkre, életmódjukra, lehetőségeikre, ugyanakkor a térség közszolgáltatási, ezen belül szociális intézményrendszerének kiépültségére is. Veszprémben összpontosulnak a munkalehetőségek, a hivatalok, a közintézmények és a szolgáltatások. A város által fenntartott intézményrendszer finanszírozásához közvetetten hozzájárulnak a városba dolgozni járók, közvetlenül a szolgáltatásokat igénybevevők illetve az azok működéséhez hozzájáruló önkormányzatok. Ez egy olyan egymásrautaltság, amely bölcs fejlesztéssel kölcsönös megelégedésre szolgáló rendszerré erősíthető és fejleszthető. A térségben a szociális problémák egy része a kistelepüléseken érezhető erősebben, ilyenek elsősorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, tartós munkanélküliek, a kisgyermekes, sokgyermekes, illetve ápolásra szoruló családtagot gondozó családok, a magukra maradó pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint az egyedül élő idősek. A szolgáltatási rendszer még sok ponton hiányos – főként a nappali intézmények illetve a házi segítségnyújtás terén – illetve további minőségi fejlesztést igényel – elsősorban a jelzőrendszeres segítségnyújtás és a részben a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatások terén – gyermekjóléti központ szolgáltatásainak elterjesztése, adósságkezelés és foglalkoztatási, foglalkoztathatóságot javító programok elterjesztése. Kiemelten szükséges foglalkozni az alapszolgáltatások és a nappali ellátások hiányainak pótlásával. Ezek a fejlesztések elengedhetetlenül szükségesek, hogy a napi szinten a bentlakásos intézmények iránti igény helyett a hallatlanul drága bentlakásos ellátást pótló illetve kitoló szolgáltatások képesek legyenek a szükségleteket kielégíteni.

25

8. STRATÉGIA 8.1.

JÖVŐKÉP ÉS CÉLRENDSZER

A VESZPRÉMI TÉRSÉG SZOCIÁLIS JÖVŐKÉPE ÉS CÉLRENDSZERE A veszprémi térség szociális szolgáltatástervezési koncepciójának célrendszere illeszkedik a térség eddigi fejlesztési koncepcióiban megfogalmazottakhoz, a herendi térség szolgáltatásterezési koncepciójához és figyelembe veszi a Veszprém Megyei Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció iránymutatásait is. Jövőkép Összetartó, együttműködő, szolidáris kistérségi társadalom Általános hosszú távú cél: A térség gazdasági-foglalkoztatási-szociális előnyeinek megtartása Átfogó (stratégiai célok): • Sérülékeny társadalmi csoportokra irányuló szolgáltatások biztosítása • Területi hátrányok oldása a szakszerű és adekvát városi szolgáltatások biztosításával és térségi kiterjesztésével Prioritások, beavatkozási területek: • Fenntartható térségi szociális szolgáltató rendszer kialakítása • Aktivizáló és a népességmegtartó erőt fokozó programok, szolgáltatások biztosítása • Hiányzó szociális szolgáltatások pótlása

8.2. •

•

FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, LEGFŐBB BEAVATKOZÁSI PONTOK

Aktív korú népesség, ezen belül különösen a nem foglalkoztatottak csoportjának megélhetési és egyéb szociális problémáit mérséklő szolgáltatások, tanácsadások és programok indítása: • információs és támogató programok, szolgáltatások megjelenítése főként a térségi családsegítő szolgálatra alapozva • családsegítő szolgáltatás kiterjesztése és a gyermekjóléti szolgáltatással összehangolt fejlesztésekkel a kistelepülések számára is elérhető speciális szolgáltatások biztosítása, ezen belül a kórházi szociális munka, gyermekjóléti központ kapcsolatügyeletének kiterjesztése a térségre Különösen sérülékeny társadalmi csoportok ellátását biztosító szolgáltatások fejlesztése és térségi kiterjesztése, különösen: • pszichiátriai és szenvedélybetegek térségi szintű nappali ellátásának biztosítása • idősek és fogyatékossággal élők házi gondozásának, étkeztetésének fejlesztései • kistelepüléseken élők szolgáltatásokhoz való juttatásának elősegítése a hiányzó falugondnoki szolgáltatások elindításával és támogató szolgáltatások összehangolásával

26

9. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK 9.1. •

•

•

JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK

Fenntartható térségi szociális szolgáltató rendszer kialakítása – Szakmai elemzések, javaslatok szakemberek bevonásával történő kidolgozása, alternatívák értékelése és fejlesztési programokhoz illesztése – Települési szintű szolgáltatások átalakítása Aktivizáló és a népességmegtartó erőt fokozó programok, szolgáltatások biztosítása – Munkaerőpiaci aktivizálás, foglalkoztathatóság érdekében szükséges programok, beleértve a közmunka programokat is – Lakhatási problémák enyhítését szolgáló programok, szabályozási lehetőségek és fejlesztések biztosítása, beleérte az átmeneti ellátást biztosító intézményi fejlesztéseket Hiányzó szolgáltatások pótlása – Többcélú kistérségi társulás által költséghatékonyabban és hatásosabban működtethető szolgáltatások átvállalása:
Családsegítő és gyermekjóléti központ szolgáltatási körének (kapcsolatügyelet, kórházi szociális munka, stb.) elérhetővé tétele a térség települései számára a létező szolgáltatási modell keretein belül
Szenvedélybetegeket és pszichiátriai betegeket ellátó szolgáltatások indítása – Ágazatközi, szektorközi és szakmaközi megoldásokkal, új szolgáltatási módszerek alkalmazásával a helyi szükségleteket kielégítő megoldások feltárása, kidolgozása és megvalósítása
A szociális és foglalkoztatási terület határán
A szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi terület határán
A gyermekvédelmi és közoktatási terület határán
A szociális, gyermekvédelmi és vidékfejlesztési terület határán

9.2.

TÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK

A fenti javaslatok megvalósítása legalább középtávú – 3-5 év – gondolkodást igényel. Az égetően sürgős szolgáltatási hiányok pótlása – elsősorban a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása, a hiányzó étkeztetés és házi segítségnyújtás, valamint a falugondnoki szolgáltatások pótlása, valamint a magas színvonalú városi alapszolgáltatások megfelelő elérhetőséget biztosító térségi kiterjesztése tartozik ide – rövid távon, tehát e szolgáltatástervezési koncepció „hatóidejében”, két éven belül indokolt. A többi fejlesztést a város és a térség kapacitásai, a térség teherbíró képessége, a fejlesztési források bevonásának és a működtethetőség feltételeinek megteremtése függvényében valósíthatóak meg.

10. ÜTEMEZÉS, FINANSZÍROZÁS Az ütemezésre és különösen a finanszírozásra vonatkozó akkor fogalmazhatóak meg szakértői javaslatok, ha a döntéshozók és a helyi társadalom tagjai a koncepcionális javaslatokkal egyetértenek.

27

11. FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK, ADATOK www.teir.hu www.ksh.hu • A Szociális Innovációs Társulás kérdőíves felmérése a szociális szolgáltatások helyzetéről, igénybevételéről, fejlesztési elképzelésekről

28

VESZPRÉM KISTÉRSÉGÉNEK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

MELLÉKLETEK

Készítették a Szociális Innovációs Társulás munkatársai és szakértői: Győri Piroska, szociálpolitikus, szociális munkás Herpainé Márkus Ágnes, szociálpolitikus, szociális munkás Kaló Róbert, szociálpolitikus

2008. 29

12.

Területi alapadatok Név Bánd Barnag Hajmáskér Hárskút Herend Hidegkút Király szentistv án Márkó Mencshely Nagy v ázsony Nemesv ámos Papkeszi Pula Sóly Szentgál Tótv ázsony V eszprém V eszprémfajsz V ilony a V öröstó Veszpém i kistérség

Jogállás Község Község Község Község Város Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Megy ei jogú v áros Község Község Község

Népesség (fő) 67 6 1 51 3 1 08 67 8 3 57 8 431 490 1 17 3 283 1 81 9 2 7 35 1 658 232 422 2 938 1 233 58 431 256 668 92 81 052

T erület Népsűrűség (km 2) (fő/km 2) 10 69 12 13 38 81 34 20 20 1 83 14 32 9 55 34 34 13 22 76 24 41 67 22 74 15 16 10 41 95 31 43 29 1 27 460 12 22 14 49 6 15 645 1 26

30

65- évesek

60-64 évesek

50-59 évesek

40-49 évesek

30-39 évesek

19-29 évesek

15-18 évesek

6-14 évesek

4-5 évesek

0-3 évesek

Nők aránya

Összesen

13. A veszprémi kistérség népességének összetétele nemenként, településenként, életkori csoportok szerint, 2006.

Bánd 67 6 52,07 % 27 9 72 47 1 03 1 12 1 07 70 41 88 Barnag 1 51 51 ,66% 6 2 9 7 27 24 16 17 9 34 Hajmáskér 31 08 51 ,1 9% 1 54 67 389 1 65 501 620 41 8 383 118 293 Hárskút 67 8 49,7 1% 21 12 60 39 1 34 93 11 7 83 23 96 Herend 357 8 50,48% 1 53 71 361 203 586 597 500 537 158 41 2 Hidegkút 431 49,88% 22 8 39 27 63 80 51 61 15 65 Király szentistv án 490 50,82% 21 11 59 34 86 84 69 62 18 46 Márkó 1 1 7 3 50,21% 51 27 1 20 56 224 188 168 17 5 55 1 09 Mencshely 283 48,7 6% 9 8 26 12 48 44 37 38 12 49 Nagy v ázsony 1 81 9 49,1 5% 53 35 1 64 89 341 265 254 283 88 247 Nemesv ámos 27 35 48,99% 11 5 54 304 1 49 494 418 41 0 390 101 300 Papkeszi 1 658 49,46% 72 37 1 80 93 288 250 21 5 240 81 202 Pula 232 48,7 1% 9 3 24 17 32 29 38 22 7 51 Sóly 422 51 ,1 8% 10 6 45 38 58 59 70 47 18 71 Szentgál 2938 50,24% 1 50 58 350 181 464 505 392 342 1 40 356 Tótv ázsony 1 233 50,61% 41 22 1 39 62 222 1 81 1 91 17 1 53 151 Veszprém 58431 52,32% 2 218 955 4 91 3 2 7 88 9 531 1 0 014 7 451 9 1 93 3 437 7 931 Veszprémfajsz 256 50,7 8% 8 5 25 16 46 32 42 41 6 35 Vilony a 668 50,00% 26 20 82 25 11 3 1 12 88 93 40 69 Vöröstó 92 47 ,83% 0 2 6 6 14 10 15 9 2 28 Kistérség 81052 51,7 2% 3 1 66 1 412 7 367 4 054 1 3 37 5 1 3 7 1 7 1 0 649 1 2 257 4 422 1 0 633

31

65- évesek

17 16 10 16 11 11 20 1 3 1 2 14 17 12 17 14 15 19 12 14 17 14 13 16 14 15 16 13 13 15 14 16 15 15 14 15 13 14 13 16 9 14 17 11 17 13 12 15 15 14 17 13 16 13 16 16 17 13 14 11 16 10 17 13 15

60-64 évesek %

7 15 5 18 5 16 6 20 6 16 6 15 7 18 5 19 4 17 5 19 5 18 6 17 7 14 9 14 6 16 5 18 5 16 6 18 4 17 7 15 5 17

50-59 évesek %

11 6 13 9 10 9 12 10 9 9 11 11 10 11 12 11 8 10 12 7 9

40-49 évesek %

1 1 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 1 1 2 2 2 2 3 2 2

30-39 évesek %

6-14 évesek %

4 4 5 3 4 5 4 4 3 3 4 4 4 2 5 3 4 3 4 0 4

19-29 évesek %

4-5 évesek %

67 6 1 51 31 08 67 8 357 8 431 490 117 3 283 1 81 9 27 35 1 658 232 422 2938 1 233 58431 256 668 92 81052

15-18 évesek %

0-3 évesek %

Bánd Barnag Hajmáskér Hárskút Herend Hidegkút Király szentistv án Márkó Mencshely Nagy v ázsony Nemesv ámos Papkeszi Pula Sóly Szentgál Tótv ázsony V eszprém V eszprémfajsz V ilony a V öröstó Térség

Népesség (fő)

14. A veszprémi kistérség népességének összetétele százalékosan, nemenként, településenként, életkori csoportok szerint, 2006.

6 6 4 3 4 3 4 5 4 5 4 5 3 4 5 4 6 2 6 2 5

13 23 9 14 12 15 9 9 17 14 11 12 22 17 12 12 14 14 10 30 13

32

Reg iszt r á lt m u n k a n élkü liek kor csopor t ok szer in t T er ü let

0 -1 6 1 7 -2 0 2 1 -2 5 2 6 -3 0 3 1 -3 5 3 6 -4 0 4 1 -4 5 4 5 -5 0 5 1 -5 5 év es év es év es év es év es év es év es év es év es Regiszt r á l t m u n ka n él kü l iek szá m a

Bá n d

1

Ba r n a g

4

2

2

1

1

1

3

17

15

12

16

1

3

2

1

14

H a jm á skér

5

14

21

H á r skú t

2

4

1

H er en d

4

11

16

9

11

16

2

1

4

1

1

H ideg k ú t Kir á ly szen t ist v án

1

Má r kó Men csh ely

14

1

2

5 6 -6 0 év es

6 1 -X év es

Összesen

1

12

2

9 6

120

13

9

1 03

2

1

12

3

1

6

4

2

3

7

6

5

7

1

3

14

17 1

33

1

1

2

4

3

4

2

2

19

Na g y v á zson y

2

11

6

8

1

5

9

5

6

53

Nem esv á m os

5

11

9

14

11

5

7

10

4

76

Pa pk eszi

1

6

7

12

10

16

12

10

7

81

1

1

3

2

2

12

Pu la

3

Sóly

1

Szen t g á l

2

T ót v á zson y V eszpr ém

1

3

4

1

2

2

13

6

14

14

13

11

17

13

8

11

1 09

3

7

7

3

4

7

5

8

3

47

40

179

252

1 81

172

169

172

192

99

1

2

2

1

3

1

1

1

12

4

2

1

1

2

6

1

7

25

V eszpr ém fa jsz V ilon y a V ör öst ó

15.

1

1

1

1 458

1

2

Regisztrált munkanélküliek száma, korcsoportok szerint, 2006

33

16.

Regisztrált munkanélküliek aránya, korcsoportok szerint, 2006 Reg iszt r á lt m u n k a n élk ü liek kor c sopor t ok szer in t T er ü let

0 -1 6 1 7 -2 0 2 1 -2 5 2 6 -3 0 3 1 -3 5 3 6 -4 0 4 1 -4 5 4 5 -5 0 5 1 -5 5 év es év es év es év es év es év es év es év es év es Regi szt r á l t m u n ka n él kü l iek a r á n y a

Bá n d

8 ,3 % 3 3 ,3 %

Ba r n a g

1 6 ,7 %

2 2 ,2 % 1 1 ,1 %

H a jm á sk ér

4 ,2 % 1 1 ,7 % 1 7 ,5 % 1 1 ,7 %

H á r sk ú t

1 4 ,3 % 2 8 ,6 %

H er en d

7 ,1 %

3 ,9 % 1 0 ,7 % 1 5 ,5 %

H ideg k ú t Kir á ly szen t ist v án

1 6 ,7 % 5 ,9 % 1 7 ,6 %

Má r kó Men csh ely

8 ,3 %

3 3 ,3 %

1 4 ,2 %

1 2 ,5 % 1 0 ,0 % 1 3 ,3 %

7 ,1 % 1 0 ,7 %

8 ,3 % 3 3 ,3 %

8 ,3 %

8 ,3 %

5 ,9 % 3 5 ,3 % 2 3 ,5 %

1 1 ,8 %

5 ,3 %

1 5 ,8 % 2 1 ,1 % 1 0 ,5 % 1 0 ,5 %

1 ,9 %

Nem esv á m os

6 ,6 % 1 4 ,5 % 1 1 ,8 % 1 8 ,4 %

1 4 ,5 %

Pa pk eszi

1 ,2 %

V eszpr ém fa jsz

3 ,0 %

9 ,4 % 1 1 ,3 %

9 ,2 % 1 3 ,2 %

5 ,3 %

1 9 ,8 % 1 4 ,8 % 1 2 ,3 %

8 ,6 %

8 ,6 % 1 4 ,8 %

1 2 ,3 %

2 5 ,0 %

8 ,3 %

8 ,3 %

2 5 ,0 %

1 6 ,7 % 1 6 ,7 %

2 3 ,1 % 3 0 ,8 %

7 ,7 %

1 5 ,4 %

1 5 ,4 %

5 ,5 % 1 2 ,8 % 1 2 ,8 % 1 1 ,9 %

1 0 ,1 %

7 ,7 %

6 ,4 % 1 4 ,9 % 1 4 ,9 % 0 ,1 %

9 ,4 % 1 7 ,0 % 6 ,6 %

9 ,1 %

7 ,4 %

Pu la

V eszpr ém

8 ,7 % 8 ,3 %

2 1 ,2 %

2 1 ,1 %

1 ,8 %

1 6 ,7 %

1 5 ,2 %

5 ,3 % 1 0 ,5 %

T ót v á zson y

7 ,1 %

1 5 ,5 % 1 3 ,6 % 1 2 ,6 %

3 ,0 %

5 ,0 %

9 ,1 % 2 1 ,2 % 1 8 ,2 % 3 ,8 % 2 0 ,8 % 1 1 ,3 % 1 5 ,1 %

Szen t g á l

2 2 ,2 %

2 1 ,4 % 1 4 ,3 %

8 ,7 %

6 ,4 %

8 ,5 %

2 ,7 % 1 2 ,3 % 1 7 ,3 % 1 2 ,4 % 8 ,3 % 1 6 ,7 % 1 6 ,7 %

V ilon y a

4 ,0 % 1 6 ,0 %

V ör öst ó

5 0 ,0 %

8 ,0 %

4 ,0 %

1 5 ,6 % 1 1 ,9 %

7 ,3 % 1 0 ,1 %

1 4 ,9 % 1 0 ,6 % 1 7 ,0 %

6 ,4 %

1 1 ,8 %

1 1 ,6 %

6 ,8 %

8 ,3 %

2 5 ,0 %

4 ,0 %

6 1 -X év es

8 ,3 %

1 1 ,1 %

Na g y v á zson y

Sóly

8 ,3 % 1 6 ,7 %

5 6 -6 0 év es

1 1 ,8 % 1 3 ,2 % 8 ,3 %

8 ,0 % 2 4 ,0 %

8 ,3 %

0 ,1 %

8 ,3 %

4 ,0 % 2 8 ,0 % 5 0 ,0 %

34

17. Regisztrált munkanélküli pályakezdők és 180 napon túli munkanélküliek, nemenként, 2006 Reg iszt r á lt m u n k a n élk ü li pá ly a kezdők n em en kén t

Reg iszt r á lt m u n ka n élkü liek szá m a 1 8 0 n a pon t ú l, n em en k én t fér fi nő Ös s zes en (%) (%) (fő )

T er ü let fér fi Bá n d

nő 2

1

fér fi (%)

nő (%)

6 6 ,7 %

3 3 ,3 %

Ös s zes en (fő ) fér fi n ő 3

Ba r n a g

1 2

2

0 ,0 % 1 0 0 ,0 %

1

5 0 ,0 %

5 0 ,0 %

4

H a jm á sk ér

2

1

6 6 ,7 %

3 3 ,3 %

3

14

24

3 6 ,8 %

6 3 ,2 %

38

H á r skú t

1

2

3 3 ,3 %

6 6 ,7 %

3

2

3

4 0 ,0 %

6 0 ,0 %

5

H er en d

6

1 0 0 ,0 %

0 ,0 %

6

21

16

5 6 ,8 %

4 3 ,2 %

37

4

2

6 6 ,7 %

3 3 ,3 %

6

1 0 0 ,0 %

0 ,0 %

1

5 9 ,1 %

4 0 ,9 %

22

H ideg kú t Kir á ly szen t ist v á n

3

0 ,0 %

1 0 0 ,0 %

3

Má r k ó

13

Men csh ely Na g y v á zson y

2

1

Nem esv á m os

5

3

Pa pk eszi

1

Sóly

1

Szen t g á l

5

T ót v á zson y

8

5

5 5 ,6 %

9

3 7 ,5 %

8

16

13

5 5 ,2 %

4 4 ,8 %

29

0 ,0 %

1

15

13

5 3 ,6 %

4 6 ,4 %

28

3

1

7 5 ,0 %

2 5 ,0 %

4

1 0 0 ,0 %

0 ,0 %

1

2

3

4 0 ,0 %

6 0 ,0 %

5

3 8 ,5 %

6 1 ,5 %

13

25

34

4 2 ,4 %

5 7 ,6 %

59

7

9

6

6 0 ,0 %

4 0 ,0 %

15

89 2 5 8 2 2 9

5 3 ,0 %

4 7 ,0 %

487

1

8 5 ,7 %

1 4 ,3 %

45

4 9 ,4 %

5 0 ,6 %

1 0 0 ,0 %

0 ,0 %

1

53,9%

46,1%

141

65

4 0 ,0 %

4 4 ,4 %

6 2 ,5 %

6

76

6 0 ,0 %

5

1 0 0 ,0 %

V ör öst ó Kist ér ség

2

4

3

44 1

3 3 3 ,3 %

V eszpr ém fa jsz V ilon y a

9

6 6 ,7 %

Pu la

V eszpr ém

1

1

1

5 0 ,0 %

5 0 ,0 %

2

3

1

7 5 ,0 %

2 5 ,0 %

4

1

1

5 0 ,0 %

5 0 ,0 %

2

397 366

52,0%

48,0%

763

35

Bánd Barnag Hajmáskér Hárskút Herend Hidegkút

Nagy v ázsony

Mencshely

Nemesv ámos Papkeszi Pula Sóly Szentgál Tótv ázsony V eszprém 92 25 3 285

V eszprémfajsz V ilony a V öröstó Kistérség 92 285

Király szentistv án Márkó

4

26 13 35 28 1

11 41

7 8

7

214

214 44

7

44 20 281 64

20 281 64

0

Idő sko rúak ottho nai, működő férő hely ek száma 20 0 6 Fo gy atéko so k o ttho nai, műkö dő férő hely ek száma 20 0 6 Pszic hiátriai betegek o ttho nai, műkö dő férő hely ek száma 20 0 6 Szenv edély betegek o ttho nai, műkö dő férő hely ek száma 20 0 6 Hajléktalano k o ttho nai, műkö dő férő hely ek száma 20 0 6

Pszic hiátriai betegek nappali intézmény eiben ellátottak 20 0 6 Szenv edély betegek nappali intézmény eiben ellátottak 20 0 6

17

Fogy atékosok nappali intézmény eiben elláto ttak száma 20 0 6

Idő sek klubjaiban elláto ttak száma 20 0 6

Szo c iális étkeztetésben részesülő k száma 20 0 6

Házi segítségny újtásban részesülő k száma 20 0 6

Megnevezés

18. A térségben szociális szolgáltatásokban részesültek száma, 2006, KSH

10

0 0 10

36

19.

Szociális alapszolgáltatások által ellátottak száma, 2006

T er ü let

Csa k Csa k ét k ezt et és ét k ezt et és (h ely ben (la ká sá r a fog y a szt ja szá llít já k ) v agy elv iszi)

Csa k h á zi seg ít ség n y ú jt á s

Ét k ezt et és Jelzőr en ds Tá m og a t ó Ut ca i és h á zi zer es h á zi szolg á la t szociá lis seg ít ség seg ít ség m u n ka n y ú jt á s n y ú jt á s ker et ében n y ú jt ot t ellá t á s

Bá n d Ba r n a g H a jm á skér H á r skú t H er en d

4

18

13

13

4

9

4

7

5

4

3

22

4

3

19

H ideg k ú t Kir á ly szen t ist v á n

1

Má r kó Men csh ely

4

Na g y v á zson y

34

Nem esv á m os Pa pk eszi Pu la Sóly Szen t g á l T ót v á zson y V eszpr ém

2

1

156

61

24

68

69

21

162

208

119

53

103

69

21

162

V eszpr ém fa jsz V ilon y a V ör öst ó Kist ér ség

37

20. Szociális nappali intézményekben ellátottak száma, 2006 T er ü let

Fog y a t ék osok n a ppa li in t ézm én y e

Idősek k lu bja

Pszich iá t r ia i bet eg ek n a ppa li in t ézm én y e

Szen v edély bet eg ek n a ppa li in t ézm én y e

Bá n d Ba r n a g H a jm á skér H á r skú t H er en d

17

H ideg k ú t Kir á ly szen t ist v án Má r kó Men csh ely Na g y v á zson y Nem esv á m os Pa pk eszi Pu la Sóly Szen t g á l

7

T ót v á zson y V eszpr ém

214

44

20

238

44

20

V eszpr ém fa jsz V ilon y a V ör öst ó Ki st ér ség Forrás:(TeIR) ICSSZM

38

21.

Falu- és tanyagondnoki szolgálatok adatai, 2006 Fa lu g on dn ok i szolg á lt a t á s T er ü let

T a n y a g on dn oki szolg á lt a t á s

Fa lu g on dn ok ké A Mű ködési T a n y a g on dn ok ké A Mű k ödési nt m ű k ödt et et t en g edély nt m ű ködt et et t en g edély fog la lk ozt a t ot t a g épjá r m ű v ek fog la lk ozt a t ot t a k g épjá r m ű v ek k á t la g os szá m a á t la g os szá m a szá m a szá m a

Bá n d Ba r n a g H a jm á sk ér H á r sk ú t

1

1

1

1

1

1

H er en d H ideg kú t

1

1

1

1

1

1

1

1

1

V ör öst ó

1

1

1

Kist ér ség

4

4

4

Kir á ly szen t ist v á n Má r k ó Men csh ely Na g y v á zson y Nem esv á m os Pa pkeszi Pu la Sóly Szen t g á l T ót v á zson y V eszpr ém V eszpr ém fa jsz V ilon y a

39

22.

Szociális alapszolgáltatások rendeleti szabályozása, 2006 Ter ü let

Bá n d

A z ön kor m á n y za t sza bá ly ozza -e r en delet ében a z ellá t á sok h oz v a ló h ozzá fér ést ? ét kezt et és h á zi csa lá dseg ít ő g y er m ek jólét i fa lu g on dn ok i seg ít ség n y ú jt á s szolg á lt a t á s szolg á lt a t á s szolg á lt a t á s i n i i n

Ba r g Ha jm á skér Há r skú t

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

Her en d

i

i

i

i

Hideg k ú t

i

n

n

i

Kir á ly szen t ist v á n

i

i

i

i

i

Má r kó

i

i

n

i

n

Men csh ely

i

n

n

Na g y v á zson y

i

i

i

i

i

i

Pa pkeszi

i

i

i

i

Pu la

i

i

i

i

i

Nem esv á m os

Sóly Szen t g á l

i i

i

i

i

T ót v á zson y

i

n

n

i

V eszpr ém

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

14

13

15

19

7

V eszpr ém fa jsz V ilon y a V ör öst ó Ki st ér ség: r en del et t el r en del k ező ön k or m á n y za t ok szá m a

i

40

23. Nappali ellátások rendeleti szabályozása, 2006

Ter ü let

idősek n a ppa li ellá tá sa

A z ön kor m á n y za t sza bá ly ozza -e r en deletében a z ellá tá sokh oz v a ló h ozzá fér ést? szen v edély pszich iá tr ia i és éjjeli idősek fogy a tékosok n a ppa li fogy a tékosok szen v edély m en edékh ely beteg ek n a ppa li á t m en et i m elegedő gon dozóh á za beteg ek á tm en eti és á tm en eti n a ppa li in tézm én y e otth on a in tézm én y e in t ézm én y e szá llá s

Bá n d Ba r n a g Ha jm á skér Há r skú t

n

Her en d

i

n

n

n

n

n

n

n

Hideg kú t Kir á ly szen tistv á n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

n

Má r kó Men csh ely Na gy v á zson y Nem esv á m os Pa pkeszi Pu la Sóly Szen t gá l

i

Tótv á zson y

n

n

n

n

n

n

V eszpr ém

i

i

i

i

i

i

i

3

1

1

1

1

1

1

V eszpr ém fa jsz V ilon y a V ör östó Kist érség: ren delet t el ren delkező ön kor m á ny za t ok szá m a

41

24. Szociális alapszolgáltatások biztosításának formája, 2006 T er ü let Bá n d

ét kezt et és

a

A z ellá t á sok bizt osít á sá n a k for m á ja h á zi csa lá dseg ít ő g y er m ek fa lu seg ít ség - szolg á lt a t á s jólét i g on dn ok i n y ú jt á s szolg á lt a t á s szolg á lt a t á s d d

Ba r n a g Ha jm á skér

c

c

g

g

g

Há r sk ú t

a

a

c

c

Her en d

a

a

b

b

Hideg k ú t

c

c

a

Kir á ly szen t ist v á n

g

g

g

g

g

c

c

b

b

b

b

Má r k ó

a

Men c sh ely

a

Na g y v á zson y

b

b

Nem esv á m os Pa pkeszi

a

Pu la

c

Sóly

a g

c

c

c

c

g

g

Szen t g á l

a

a

T ót v á zson y

a

c

V eszpr ém

a

a

V eszpr ém fa jsz V ilon y a V ör öst ó Ki st ér ség: a z el l á t á s bi zt osí t á sá n a k for m á ja (a ) a z ön kor m á n y za t k izá r óla g os fen n t a r t á sá ba n (b) m á s ön k or m á n y za t t a l k özös fen n t a r t á sba n , t á r su lá sba n g eszt or t elepü lésk én t (c ) m á s ön kor m á n y za t t a l közös fen n t a r t á sba n , t á r su lá sba bev on t t elepü léskén t

a

a

a

c

c

a

a

d

c

c

c

c

c

c

a

7

4

1

2

5

2

1

3

3

1

8

9

1

1

1

3

3

3

ellá t á si szer ződéssel: (d) m á s ön k or m á n y za t ok á lt a l fen n t a r t ot t m ódon (e) m á s á lla m i n on pr ofit szer v ezet t el (f) eg y h á zza l (g ) eg y én i v a g y t á r sa s v á lla lkozá ssa l

1

1

42

25. Családsegítő szolgáltatás adatai, 2006

A családsegítő szolgálat forgalm i adatai Családsegítés: A szolgáltatást igény bev ev ők száma: összesen - korcsoport szerint [fő] Családsegítés: Év es forgalom [fő] Családsegítés: Az év es forgalomból a kliensek száma [fő] Családsegítés: Az év es forgalomból az új kliensek száma [fő] A családsegítő esetkezelések jellege Családsegítés: Összes esetkezelésben részt v ettek száma [fő] Családsegítés: Összes csoportfoglalkozás: résztv ev ők száma [fő] A családsegítő tev ékeny ség hely iségei és kom m unikációs felszereltsége Családsegítés: Összes kizárólagosan használt hely iségek száma [db] Családsegítés: Összes nem kizárólagosan használt hely iségek száma [db] Családsegítés: Interjúszoba: kizárólagosan használt hely iségek száma [db] Családsegítés: Telefon: kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Családsegítés: Fax : kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Családsegítés: Telefon, fax : kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Családsegítés: Telefon: nem kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Családsegítés: Fax : nem kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Családsegítés: Telefon, fax : nem kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Családsegítés: Számítógép: kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Családsegítés: Számítógép: nem kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Családsegítés: Internet: kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Családsegítés: Internet: nem kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Családsegítés: Szolgálati jármű: kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Családsegítés: Szolgálati jármű: nem kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Családsegítés: Szolgálati gépkocsi: kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Családsegítés: Szolgálati gépkocsi: nem kizárólagosan használt felszerelések száma [db] Adatforrás: TeIR, KSH

2002 1688 7 1 85 4387 854 2002 51 25 21 1 8 2002 13 21 3 7 1 NA 6 4 NA 8 5 NA NA NA NA NA NA

2006 1 538 47 52 3403 542 2006 491 7 1087 2006 9 33 1 NA NA 4 NA NA 19 4 15 1 10 0 0 0 2

43

26. Gyermekjóléti alapellátások adatai, 2006 Gy erm ekjóléti alapellátások/Gy erm ekek napközbeni ellátása Családi napközi: Gondozott gy ermekek száma [fő] Családi napközi: Igény be v ett gondozási napok száma [db] Bölcsődék száma (önkormány zati, üzemi, magán stb.) [db] Működő összes bölcsődei férőhely ek száma (önkormány zati, üzemi, magán stb.) [db] Bölcsődébe beírt gy ermekek száma [db] Bölcsődei gondozónők száma [db] Szakképzett bölcsődei gondozónők száma [db] Gy erm ekjóléti alapellátások/A gy erm ekjóléti szolgálat gondozási tev ékeny sége Az összes alapellátásban gondozott gy ermekek száma [fő] Az összes v édelembe v ett gy ermekek száma [fő] Az összes utógondozott (szakellátásból kikerült) gy ermekek száma [fő] Az összes gy ermekjóléti szolgálatnál gondozott gy ermekek száma [fő] Gy erm ekjóléti alapellátások/Gy erm ekek átm eneti gondozása Hely ettes szülő: Ellátottak száma összesen (a probléma típusa szerint) [fő] Gy ermekek átmeneti otthona: Ellátottak száma összesen (a probléma típusa szerint) [fő] Gy ermekek átmeneti otthona: A z ellátottak száma összesen (a gondozás időtartama szerint) [fő] Családok átmeneti otthona: Ellátottak száma összesen (a probléma típusa szerint) [fő] Adatforrás: TeIR, KSH

2002 6

2006 8

37 4 435 94 91

404 521 98 93

2002 81 7 1 06 28 951 2002 -

2006 457 1 47 6 61 0 2006 0

-

0

-

0

-

44

44

27. Bölcsődék adatai, 2006

T er ü let

A bölcsődét Á lla n dó ig én y bev ev ő n épesség ből a g y er m ek ek 0 -3 év esek szá m a a z év szá m a 2 0 0 6 foly a m á n összesen

Bá n d

6

Ha jm á sk ér

154

Há r sk ú t

21 26

153

Hideg kú t Kir á ly szen t ist v án

22

Má r k ó

51 53

32

72 9

Sóly

10

Szen t g á l

2 623

0

0

5 156

2

0

99 692

10

6

110 981

12

6

150

T ót v á zson y

41 754

V eszpr ém fa jsz

2 21 8 8

V ilon y a

26

V ör öst ó

0

Kist ér ség

0

115

Pu la

V eszpr ém

0

9 14

Nem esv á m os Pa pkeszi

3 510

21

Men csh ely Na g y v á zson y

A bölc sődét A bölcsődét ig én y bev ev ő ig én y bev ev ő g y er m ekekből g y er m ek ek ből összesen összesen fog y a t ékos speciá lis c sopor t ba n g on dozot t

27

Ba r n a g

Her en d

A z év foly a m á n beír a t ot t g y er m ek ek n a pi szá m a

826

3 166

45

28. Pénzbeli és természetbeli ellátások, 2006

46

Rendszeres szociális segély Rendszeres szociális segély : Támogatásban részesítettek átl.száma [fő] Rendszeres szociális segély : Támogatásban részesítettek átl.száma 06. 30-ig [fő] Rendszeres szociális segély : Támogatásban részesítettek átl.száma 07 . 01 -től [fő] Rendszeres szociális segély : Felhasznált összeg [1 000 Ft] Rendszeres szociális segély : Felhasznált összeg 06. 30-ig [1 000 Ft] Rendszeres szociális segély : Felhasznált összeg 07 . 01 -től [1 000 Ft] Közgy ógy ellátási igazolv ánny al tám ogatottak Közgy ógy ellátási igazolv ánny al rendelkezők száma [fő] Közgy ógy ellátási igazolv ánny al rendelkezők száma: alany i jogon [fő] Közgy ógy ellátási igazolv ánny al rendelkezők száma: méltány ossági alapon [fő] Közgy ógy ellátási igazolv ánny al rendelkezők száma: normatív alapon [fő] A súly osan m ozgáskorlátozott szem ély ek közlekedésév el kapcsolatos tám ogatások Közlekedési támogatásban részesített személy ek száma [fő] Közlekedési támogatásban részesített személy ek száma: 1 -62 év es kor között [fő] Időskorúak járadéka Időskorúak járadéka: Támogatásban részesítettek átl.száma [fő] Időskorúak járadéka: Felhasznált összeg [1 000 Ft] Rendszeres gy erm ekv édelm i tám ogatás Rendszeres gy ermekv édelmi támogatás: Támogatásban részesítettek átl.száma [fő] Rendszeres gy ermekv édelmi támogatás: Természetbeni ellátásban részesítettek száma [fő] Rendszeres gy ermekv édelmi támogatás: Felhasznált összeg [1 000 Ft] Ápolási díjban részesítettek Ápolási díj, alany i jogon: Támogatásban részesítettek átl.száma [fő] Ápolási díj, alany i jogon: Felhasznált összeg [1 000 Ft] Ápolási díj, méltány ossági alapon: Támogatásban részesítettek átl.száma [fő] Ápolási díj, méltány ossági alapon: Felhasznált összeg [1 000 Ft] Lakásfenntartási tám ogatás Lakásfenntartási támogatás: Összes támogatásban részesített személy [fő] Lakásfenntartási támogatás: Pénzbeli támogatási esetek [db] Lakásfenntartási támogatás: Természetbeni támogatási esetek [db] Lakásfenntartási támogatás: Pénzbeli támogatásra felhasznált összeg [1 000 Ft] Lakásfenntartási támogatás: Természetbeni támogatásra felhasznált összeg [1 000 Ft] Adósságcsökkentési tám ogatás Adósságcsökkentési támogatás: Összes támogatásban részesített személy [fő] Adósságcsökkentési támogatás: Természetbeni támogatási esetek [db] Adósságcsökkentési támogatás: Természetbeni támogatásra felhasznált összeg [1 000 Ft] Átm eneti segély Átmeneti segély : Összes támogatásban részesített személy [fő] Átmeneti segély : Pénzbeli támogatási esetek [db] Átmeneti segély : Természetbeni támogatási esetek [db] Átmeneti segély : Pénzbeli támogatásra felhasznált összeg [1 000 Ft] Átmeneti segély : Természetbeni támogatásra felhasznált összeg [1 000 Ft] Rendkív üli gy erm ekv édelm i tám ogatás Rendkív üli gy ermekv édelmi támogatás: Összes támogatásban részesített személy [fő] Rendkív üli gy ermekv édelmi támogatás: Pénzbeli támogatási esetek [db] Rendkív üli gy ermekv édelmi támogatás: Természetbeni támogatási esetek [db] Rendkív üli gy ermekv édelmi támogatás: Pénzbeli támogatásra felhasznált összeg [1 000 Ft] Rendkív üli gy ermekv édelmi támogatás: Természetbeni támogatásra felhasznált összeg [1 000 Ft] Egy éb tám ogatás Temetési segély : Összes támogatásban részesített személy [fő] Temetési segély : Pénzbeli támogatásra felhasznált összeg [1 000 Ft] Temetési segély : Természetbeni támogatásra felhasznált összeg [1 000 Ft]

2002 292,3 NA NA 4527 4 NA NA 2002 2399 1 1 37 1 008 254

2006 NA 325,7 4 326,01 NA 3467 0 41 261 2006 1 582 890 57 8 114

2002 832 363 2002 17 3982 2002 NA NA NA 2002 41 ,9 1 001 9 55,1 1 1 683 2002 468 6050 5 1 8454 21 2002 NA NA NA 2002 41 3 4998 1 7 82 31 232 5068 2002 353 4586 282 31 41 7

2006 437 1 99 2006 1 6,06 5452 2006 248,05 4 1 1 7 04 2006 96,48 32641 7 7 ,44 22950 2006 61 5 7 51 8 6 337 37 29 2006 0 0 0 2006 227 5 3448 836 2067 8 2837 2006 207 1 237 8 201 8 1 1 41 9

7 64 2002 41 1 61 81 0

6246 2006 441 8503 0

47

29. Pénzbeli ellátásokat igénylők száma, 2006 T er ü let

Ren dszer es szociá lis seg ély

Időskor ú a k já r a déka összesen

Ren dszer es Ren dszer es g y er m ek g y er m ekv édelm i v édelm i t á m og a t á s kedv ezm én y T á m oga t á st kér ők szá m a

Kieg észít ő Á polá si g y er m ekv éd díj, elm i a la n y i t á m og a t á s jog on

Á polá si díj, m élt á n y ossá g i a la pon

Bá n d

3

Ba r n a g

3

6

52

156

12

9

1

Ha jm á skér Há r sk ú t Her en d

0

7

1

19

48

Hideg kú t Kir á ly szen t ist v án

0 1

18

Má r k ó

7

57

Men c sh ely

9

24

Na g y v á zson y

27

Nem esv á m os

7

Pa pkeszi Pu la Sóly Szen t g á l T ót v á zson y V eszpr ém V eszpr ém fa jsz

3 1 1 1

74

1

1

43

4

2

33

1 07

14

1

5

6

1

2 31

16 3

115

9

65 7

1

35

16

1 424

3 405

2 4

39 27

26

63

34

3

V ilon y a

6

V ör öst ó

2

Kist ér ség

1

618

4 1

48

30. Pénzbeli ellátásokban részesítettek száma, 2006 T er ü let

Bá n d Ba r n a g Ha jm á skér Há r sk ú t Her en d

Ren dszer es szociá lis seg ély

Ren dszer es Kieg észít ő Á polá si Ren dszer es g y er m ek g y er m ekg y er m ekv éd díj, elm i a la n y i v édelm i v édelm i t á m og a t á s kedv ezm én y t á m og a t á s jog on T á m oga t á sba n r észesít et t ek szá m a

3 ,2 1

3 ,7 2

3 1 2 ,9 9 1 ,1 6

2 2 ,9

1 7 ,3

12

7 ,5

1

3 7 ,5

3 ,1 7

3

1

1 ,0 6

1 ,5 4

9

Má r k ó

6 ,5 7

2

43

7

Na g y v á zson y

2 4 ,3 8

Nem esv á m os

8 ,2 5

Pa pkeszi

1

1 1 5 ,5

Hideg kú t Kir á ly szen t ist v án Men c sh ely

0

7 6

4 4 ,3 6 0

Á polá si díj, m élt á n y ossá g i a la pon

Időskor ú a k já r a déka összesen

1

3 4 ,9 7

1 ,8 3 1

1

0 ,1 6 2 ,0 3

24

0 ,8 4

74

4 ,5 7

1 ,8 2

1 2 ,2

43

6 ,0 3

3 ,8 9

1 8 ,5 4

96

1 1 ,6

0 ,9 1

Pu la

8 ,2 3

6

Sóly

1 ,3 6

14

0 ,5 3 2

5 ,8 1

5 0 ,0 1

5 9 ,8 2

Szen t g á l T ót v á zson y V eszpr ém V eszpr ém fa jsz V ilon y a V ör öst ó Kist ér ség

4 9 ,5 1

3

4 ,9 9

9 5 ,5

8 ,9

1 6 1 ,6 7

4 2 6 ,5

1

1 3 ,1

1 5 ,5

16,06

248,05

1 076

1 ,6 2 4 2 4 ,2 5

1

49

1

3 ,2 6

1 ,9

1 ,8 8 651,75

4 1

96,48

77,44

49

31.

Pénzbeli ellátásokra fordított összegek, ezer forintban, 2006

T er ü let

Ren dszer es szociá lis seg ély

Bá n d

282

Ba r n a g

292

Ha jm á skér

169

70

590

1 155 75

2 01

7 86

37 5

1 09 4

30

120

47 0 2 005

Hideg kú t Kir á ly szen t ist v án

152

70

90

Má r k ó

87 6

91

430

Men c sh ely

Á polá si díj, m élt á n y ossá g i a la pon

60

5 005

Há r sk ú t Her en d

Ren dszer es Kieg észít ő Á polá si Ren dszer es g y er m ek g y er m ekg y er m ekv éd díj, elm i a la n y i v édelm i v édelm i t á m og a t á s kedv ezm én y t á m og a t á s jog on T á m oga t á sr a fel h a szn á l t összeg (1000 Ft )

Időskor ú a k já r a déka összesen

294

3 9 01

574 83

310

34 632

85 5

240

342

Na g y v á zson y

2 332

740

1 841

453

Nem esv á m os

1 1 81

554

430

2 198

965

Pa pkeszi

4 545

842

960

3 593

227

Pu la

1 123

60

Sóly

2 07

140

1 80

95 5

805

1 440

1 7 287

18 522

Szen t g á l T ót v á zson y V eszpr ém V eszpr ém fa jsz

5 647

1 05 3

227

2 07 4 9 903

247

490 2 940

8 008

120

4 265

349

V ilon y a

733

V ör öst ó

237

Kist ér ség

402

75 931

5 05 293

367

155

5 452

11 704

10 760

40 83

32 641

22 950

50

T er ü let

H a jm á sk ér

H er en d

H ideg kú t

Pa pkeszi

Sóly

Szen t g á l

T ót v á zson y

V eszpr ém

V eszpr ém fa jsz

V ilon y a

Kist ér ség 615

Pu la

Men csh ely 5 5 60

Na g y v á zson y 8 8 1 01 354 19

Nem esv á m os 11 11 85 84 24

7 3 44 44 14

10 4 3

13 10 2 4

29 61 25 60

83 1 85 13 5

894 7 00 267

1 1

11 10

1 1

483 331

V ör öst ó 1 1 20 10 2

14 14 170 117 2

2 7 2

2 275 2 071 441

447 4

3 00

315

Bá n d

Ba r n a g

H á r sk ú t

1

1

6

7

La k á sfen n t a r t á si t á m og a t á s

18 4

48 40 8 6 00

23 20 2 47 57 14

2 2 27 51 8 1

Kir á ly szen t ist v á n 25 110 7 3

Má r k ó 40 12 428

3

Egyéb önkormányzati támogatás

Temetési segély

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Átmeneti segély

Adósság-csökkentési támogatás

A dóssá g csök ken t és oká n m eg á lla pít ot t la ká sfen n t a r t á si t á m og a t á sba n r észesít et t szem ély

Mélt á n y ossá g i a la pon n y ú jt ot t - a fű t ési szezon r a m eg á lla pít ot t - la k á sfen n t a r t á si t á m og a t á sba n r észesít et t szem ély

Mélt á n y ossá g i a la pon n y ú jt ot t la k á sfen n t a r t á si t á m og a t á sba n r észesít et t szem ély

Nor m a t ív a la pon n y ú jt ot t la k á sfen n t a r t á si t á m og a t á sba n r észesít et t szem ély

Összes pén zbeli t á m og a t á sba n r észesít et t szem ély

32. Összes pénzbeli ellátásban részesítettek száma, 2006

1

97 5

1 80 13 7 254

1

755

51

33. Pénzbeni ellátások gyakorisága és ellátottak száma, 2006 T er ü let

1 2 Ös s zes en a lka lom a lka lom

18

Bá n d Ba r n a g H a jm á sk ér

3 a lk a lom

4 a lk a lom

17

1 3

170

80

40

50 1

1

3

3

H er en d

39

28

9

H ideg k ú t Kir á ly szen t ist v án

27

26

1

25

15

5

Má r kó

40

28

5

1

5

5

60

19

7

6

2

101

48

32

8

6

Nem esv á m os

85

80

4

Pa pk eszi

44

33

11

Pu la

10

6

1

Sóly

13

11

2

Szen t g á l

29

22

6

T ót v á zson y

83

74

4

894

318

1 83

20

20

V ilon y a

170

162

V ör öst ó

2

2

1 836

992

Men csh ely

V eszpr ém V eszpr ém fa jsz

Ki st ér ség

Ka m a t m en t es k ölcsön for m á já ba n

6 Ha v on t a a lk a lom

3

H á r sk ú t

Na g y v á zson y

5 a lka lom

1 2

1

23

5

2

1 3 1 5 1 22

27 1

189

287

8 318

2

6

1

41

34. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma és a támogatások gyakorisága, 2006 T er ü let Bá n d

Ös s zes en

1 a lka lom

97

97

180

16

2 a lka lom 3 a lka lom

4 a lka lom

5 a lka lom 6 a lka lom

H a v on t a

Ba r n a g H a jm á skér

164

H á r sk ú t H er en d

43

39

H ideg kú t

51

50

110

110

Na g y v á zson y

354

280

Nem esv á m os

83

80

3

Pa pkeszi

44

31

11

Pu la

4

4

Sóly

10

7

3

Szen t g á l

61

39

22

Kir á ly szen t ist v á n

4 1

Má r kó Men csh ely 74

T ót v á zson y

177

173

4

V eszpr ém

466

261

177

10

10

V ilon y a

117

1 07

10

V ör öst ó

7 1 304

476

V eszpr ém fa jsz

Kist ér ség

1 814

2

28

7 30

4

52

35. Működő nonprofit szervezetek száma, 1999-2007 Bánd Barnag Hajmáskér Hárskút Herend Hidegkút Király szentistv án Márkó Mencshely Nagy v ázsony Nemesv ámos Papkeszi Pula Sóly Szentgál Tótv ázsony V eszprém V eszprémfajsz V ilony a V öröstó T érség

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 4 4 4 4 4 4 3 3 6 1 2 2 2 2 2 2 7 8 9 10 11 11 12 13 13 4 4 4 4 5 5 4 6 7 26 29 30 30 30 31 33 31 31 3 3 3 4 4 5 5 5 5 1 2 2 3 3 3 3 3 4 7 7 6 6 6 7 6 6 6 5 5 5 6 6 5 4 4 4 16 17 17 18 18 23 24 24 23 13 16 16 16 18 20 24 27 28 10 9 9 9 9 9 10 9 9 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 4 5 5 5 5 5 5 5 14 14 14 16 16 18 18 18 19 8 8 9 11 11 11 12 12 14 7 41 7 7 8 7 69 7 58 770 7 87 7 94 835 829 1 1 2 2 2 3 3 4 4 4 4 4 4 4 6 6 5 4 4 4 4 6 3 4 4 4 87 2 918 913 913 931 956 97 3 1017 1019

53