vértisztitó labdacsai

16

VASÁRNAPI ÜJSAG.

I. SZÁM. 1 8 9 5 . 1 2 . ÉVFOLYAM.

BUDAPESTI CZEGEK. ffilf

I f l I I

\1\TÍ\JF

sza

badalmazását esz-

lALALMANiOK £ ™ * ™ nemzetközi m é r n ö k i és szabadalmi irodája, B u d a p e s t , E r z s é b e t - k ö r ű t 2 . sz. (népszínház mellett. Legrégibb szabad, iroda. — Telefon.

Budapest, IV., Egyetem-utcza 4, sz.

Uj 1 A fotofftafálás palota, laktanya, gyári órákat,

czipész-mester. BUDAPEST, V., P ü r d ő - u t c z a 2 . sz. Ajánlja készítményeit

villanyórákat, legelőnyösebben rendez be

Mayer K á r o l y L. I, m, állami kedvezni, göz-óragyára

Budapesten, VII., Kazinczy-u. 3.

t f f * fájós l á b a k r a

Képes árjegyzék, kflltségjegyz.bérm.

KERTÉSZ TÓDOR. Műiparáruk

tára.

Budapest, Kristóf-tér (Gróf Teleki palota).

BUDAPEST,

Budapest, váezi-uteza 23, a nagy Kristófhoz ez. házban.

A n d r á s s y - ú t 21,

Kész férfiruhák a legdúsabb vállasztékban. A készítmények elegáns, tartós és jutányos voltáért, valamennyi világkiállításokon a legmagasabb érmekkel kitüntetve.

(félemelet).

Újdonságok remek szcp csipke fichns-ben. Csipke-gallérok, j a b o t t o k , szinházi fej­ k ö t ő k , val. franczia le­ gyezők, diszkötények.

Pfeiffer Dezsőnél, Váczi-utcza 2 2 . Nemzet: szálloda épületében.

Helyiség-változtatás. Van szerencsénk a t. ez. közönségnek tudtára adni, hogy üzleti helyiségünket

Teréz-körút 5. sz. alá helyeztük á t - ' Mély tisztelettel

Ohm é s S i m o n .

GANZ E S TÁRSA

Ára 2 frt.

Legrégibb czég e szakmában Magyarországon.

Kunstgewerbliche GeschenksGegenstande. Magasin des Nouveautes industrielles. — Fancy Goods.

Gerson Anna asszony

cs. é s k i r . u d v a r i s z á l l í t ó .

Sebészeti, műszaki és pinczeffazdászati árjegyzékek kívánatra bérmentve.

elemei.

Türkéi és Schlesinger

STOWASSER J.

Fényképészeti czikkek gyári raktára,

hangszergy ára

KOf HBERSER X&£&

Vízhatlan esőköpeny, g-nmrai sárczipő és czizmák. Sebészeti műszerek és kötszerek stb., torna- és testedző szerek.

Budapest, Váczi utcza 12 G y á r : Bécs, Kaiserstrasse 6 2 . Legnagyobb raktár mindennemű f é n y ­ k é p é s z e t i g é p e k és k é s z ü l é k e k b ő l . Alapítva 1 8 5 6 . —Többször kitüntetve. Áijegyzékek ingyen és bérmentve.

a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalában, „Toronyórák"

GERÖ ADOLF

E i s e n s c h i m l és Wachtl

Hirdetések felvétetnek

Budapest, II., Lánezhid-u. 5. a cs. és kir. hadsereg szállítója. Mindennemű hang­ s z e r e k és a l k a t r é s z e i k . Igazitások a legpontosab­ ban eszközöltetnek. •Árjegyzék kívánatra ingyen.

BUDAPESTEN, IV. ker., Károly-utcza K á r o l y - l a k t a n y a 4 . sz. bolt. Árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik.

Műíogak

Hirdetések elfogadtat­

egész fogsorok berakatnak, a fog-gyökerek eltávolítása nélkül. Fogoperációk fájda­ lom nélkül. Árak mérsé­ keltek.

nak a kiadó-hivatal­ ban, Budapesten, IV.,

Löfler F . specialista,

egyetem-uteza 4. sz. a.

Budapest, Váczi-utcza 25., I. emelet.

P S E R H O F E R J.-féle g y ó g y s z e r t á r Béesben, I. kerület, Singerstrasse 15. szám alatt „zum goldenen Reiehsapfel"

VASÖNTŐ- ÉS aÉPaYÁE-RÉSZV.-TÁRSÜLAT BUDAPESTÉ Ajánlanak m i n d e n n e m ű v a s - , aczél- é s f é m ö n t v é n y e k e t építkezési és gépészeti c z é l o k r a v i z v e z e t ő c s ö v e k e t , szi­ v a t t y ú k a t , l e c s a p o l ó é s öntöző-zsilipet, k é s z ü l é k e k e t a belvizek l e e r e s z t é s é r e . — A h e l y i viszonyok szerint szer­ kesztett turbinákat, ő r l ő n e n g e r e k e t k é r e g ö n t e t ű

hen­

g e r e k k e l é s m a l o m b e r e n d e z é s i czikkeket. — Z s i l i p e k e t b á r m i l y nagyságban és b á r m i l y r e n d s z e r szerint. — A l a g csöveket,

zárkészülékeket,

c s ő - é s kapu-zsilipekhez,

czölöpverő g é p e k e t , a n y a g s z á l l i t ó k o c s i k a t . — Álló vagy fekvő g á z m o t o r o k egy vagy k é t h e n g e r r e l és m i n d e n 5619

nemű zúzógépek.

vértisztitó labdacsai

m e l y e k e t a z e l ő t t « E g y e t e m e s l a b d a c s o k > - n a k n e v e z t e k jogosan megér­ demlik ez utóbbi nevet, mivel ezek a labdacsok nagyon sok betegségben használhatók kitűnő hatással. Ezek a labdacsok sok évtized óta vannak általánosan elterjedve és ke­ vés olyan család van, mely egy kis készletet ne tartana otthon ebből a kitűnő házi­ szerből. Számos orvos ajánlja ezeket a labdacsokat házi szernek különösen ama bajok ellen, melyek r o s s z e m é s z t é s és s z é k r e k e d é s által támadnak, u. m . : e p e k e r i n ­ g é s z a v a r a , m á j b a j , b é l g y ö n g e s é g , f e l f ú j ó d á s o k , az agybanjvaló v é r t o l u l á s o k , a r a n y é r eseteiben stb. Vértisztitó tulajdonságuknál fogva különös jó hatással v é r s z e g é n y s é g b e n és az ebből eredő betegségekben: s á p a d t s á g b a n , i d e g e s f e j f á j á s b a n stb. A vértisztitó labdacsok hatása enyhe, fájdalmat nem okoznak és igy a leggyöngébb betegek és gyermekek is bízvást bevehetik. Ezen vértisztító labdacsok több mint 100 év óta tiszta és hamisítatlan minőségben kaphatók az «arany birodalmi almához» czimzett gyógyszertárban Bécsben Singer­ strasse 15. szám a., és egy 15 szem labdacsot tartalmazó doboz (skatulya) ára 2 1 kr. o. é. Egy csomag, melyben 6 doboz van, 1 frt 5 krba kerül; bérmentetlen utánvéten küldésnél 1 frt 10 kr. Egy csomagnál kevesebb n e m küldetik el. Az összeg előleges beküldésénél (mi legjobban postautalványnyal eszközöltetik) bérmentes küldéssel együtt: 1 csomag 1 frt 25 kr., 2 csomag 2 frt 30 kr., 3 cso­ mag 3 frt 35 kr., 4 csomag 4 frt 40 kr., 5 csomag 5 forint 20 kr. és 10 csomag 9 frt 20 krba kerül. — Ezenkívül még mindennemű megbízások elfogadtatnak s a leggyorsabban és legolcsóbban teljesíttetnek az «arany birodalmi almához» czim­ zett gyógyszertárban: Bécs, Singerstrasse 15. sz. a. Csak azon labdacsok valódiak, melyeknek használati utasítása J . Pserhofer aláírással v a n ellátva és ezen aláirás m i n d e n doboz födelén vörös színben v a n nyomtatva. Kuktái- B u d a p e s t e n , T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r á b a n , K i r á l y - u t c z a 1 2 . sz. a. 5962

„Az Évszak"

m

Az elismerileöjobt ésle^eáészséoesett pótlék, a valódi kávéhoz.

ww

vffl

fm

jgip

Folyóirat női divat és kézimunka számára. Évente 2 4 g a z d a g o n i l l u s z t r á l t f ü z e t s z é p i r o ­ dalmi melléklettel, 12 színezett divatképpel és 1 2 s z a b á s z a t i m i n t á v a l . Negyedévenkint 1 f r t . — N a g y k i a d á s évenkint 36 színes divatképpel, negyed­ évenkint 1 f r t 5 0 k r . , kapható egyes füzetekben is 20 és 30 krjával. Megrendelhető minden könyvkereske­ désben és postahivatalban. M u t a t v á n y s z á m o k m i n ­ d e n k ö n y v k e r e s k e d é s b e n ingyen. — Kiadó­ hivatal : Grill K á r o l y cs. és k i r . u d v a r i k ö n y v ­ k e r e s k e d é s e , B u d a p e s t , D o r o t t y a - u t c z a 2 . sz. A .Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

Á magyar büntetőjog kézikönyve. Irta

Dr. F a y e r László, egyetemi rk. tanár.

I. kötet. Bevezető rész és általános tanok. (Btk. 1-125. §.) Ára fűzve 3 f r t Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.)

2. SZÁM. 1895. Előfizetési

feltételek : VASÁRNAPI UJSAG és I egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt f félévre _ 6 •

B U D A P E S T , J A N U Á R 13. Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG | ***?* 7 I fcli-vre — 4

W

«

Csupán a POLITIKAI WDONSAGOK ' " J J ? I felévre —

42. ÉVFOLYAM. 5.— 2.50

Külföldi előfizetésekhez a postaiIHR meghatározott viteldíj is csatolandó.

ban rendkívül termékeny, bámulatosan ere­ mokban, melyekben a ezári udvar életét Krokideti, s a mód, a mint szelleme nyilatkozik, ismét tette meg. Az olajfestményekben mindig a me­ •ESSZE tőlünk, az orosz fővárosban, néhány oly sokféle, de elég neki a közönséges raj­ részebb eszmékhez fordul, B itt inkább a rajz nappal ezelőtt egy magyar művészt ün­ zoló ón, vagy a toll. Az ábrázolás, az elő­ tisztaságával, a tartalommal, olykor a bizarrnepeltek szeretettel, tisztelettel. A leg­ adás e legegyszerűbb eszközeivel is elragad, sággal kivan hatni, mintsem a csillogó tekhnielőkelőbb körök, az orosz tudományos és mű­ elbájol. Finom, elegáns, gyöngéd tud lenni ép kával. vészi testületek a birodalom minden részéből oly mértékben, mint erős, elkeseredett és meg­ A rajznak igazi nagy mestere1 Zichy. Mindent elküldték üdvözletöket. Magyarország üdvözlete rázó. Majd a fekete krétát, vagy szenet veszi a legkönnyebb világossággal fejez ki: érzelmet, és tisztelete is megilleli ezt a nagy művészt, elő, a karton-rajzolók szerét, melyhez azonban hangulatot, bájt és jellemet. A formaérzék csak mert noha régen elszakadt tőlünk, azért soha biztos kéz, nagy formaérzék kell. Gyakran még ritkán egyesül egy művészben annyi igazsággal, sem szűnt meg igaz magyar lenni, s az ő fél­ színeket is használ ezekhez, vékony vízfestéket. mély tartalommal és vezéreszmékkel. százados művészi pályafutása mindig a legben­ Hogy pedig a színek mily fényét és pompáját Egy franczia műkritikus, Gautier Teofil, sőbb érintkezésben maradt hazájával, s fényes tudjalufejteni,mutatjákaquarell-képei,melyekke] több mint harmincz évvel ezelőtt «monstre do képességével, előkelő szellemével hódolt köl­ művészete legmagasabb fokátérteel. Ezeketőrzik genie»-nek, szörnyű lángésznek nevezte el. tőinek. mindenfele a Ofeári palotákban, a ragyogó albu- Ö ismertette meg először Zichy művészetet • Zichy Mihályt, az európai hírű világgal,mikor l'étervárott járt. Ad­ festőt ünnepelték Péterváron, hol dig itthon sem tudtunk sokat Zichy oly régen él, hol a czárok udvari ről. A múzeum képtárában két ifjú­ festője. Itt fejlődött ki tehetsége, itt kori festménye maradt meg ; hogy lett a .festővilág sajátságos eredetimire vitte időközben, sejtelmünk ségű egyetlen alakja, oly önálló, sem volt róla, mert Zichy nem kiál­ hogy tanítványai sincsenek, mert az lítások számára dolgozik, képeinek ő szellemét, sokoldalúságát csak nagy részét nem ismeri a világ, hozzá hasonló képességek birnák mert azok a czári család körében megközelíteni. Itt töltötte el csak­ maradnak. Csak kevés képe for­ nem egészen azt a félszázadot — dult meg kiállításokon, kivált kül­ rövid megszakításokkal,- melyben földön. Itthon több, s egy ízben a a geniális szellem pezsgett és for­ műcsarnok külön kiállítást is ren­ rongott szakadatlanul, játszian, dezett rajzaiból és festményeiből. kedvesen, elbájolón egyszer, ha­ A nagy művész 1827 okt. 15-ikén talmas erővel, zordonan és izgatón született a somogymegyei Zalán. máskor, vagy pedig elragadtatva a Édes testvére Zichy Antalnak, az. fantázia merészségétől, elmélyedve Írónak és főrendiházi tagnak. Atyja az élet bölcseletebe. Az epikuri élet Zichy Sándor az ősrégi Zichy-csavidámsága, a szerelem, a szépség lád nemesi ágának sarja volt, anyja bájai, az életismeret nagy igazsá­ Eperjessy Júlia. Korán elhunyt gai, a lélek merész fantáziája, a atyja helyett anyja gondozása alatt világ keserű bölcselete és iró­ növekedett fel, a ki sokáig gyö­ niája, uralkodó eszmék kritikája nyörködhetett fia dicsőségében, és megtámadása, eszmények és mert csak pár évvel ezelőtt szűnt képzeletek szimbóluma és allegó­ meg élni 84 éves korában. Mikor riája, a história, a népélet, az iskolái folytatására Pestre hozta emberismeret, a humor, a dévaj édes anyja, itt Marastoni Jakab ság, a pompa, a vidámság és a drá­ festöt szívesebben látogatta, mint mai fenség, — a világfi, a törté­ a piaristák gymnáziumát, s majd a nész, a moralista: ez mind alakot .i°gi egyetemet.Anyja egy ideig ölt Zichy Mihályban, a ki még föl ellenezte, de később mégis bele­ keresi a nagy költői szellemeket is, egyezett, hogy festő legyen. Pesten hogy azok világ ba beleélje magát nem volt kitől tanulnia, Bécsbe és kidomborítsa eszméiket, alakjai­ ment tehát s ott Waldmüller tanít­ kat. Érez, tréfál, játszik, magyaráz, ványa lett, ki a festők főmesterének 1884. évi fénykép után. izgat. E csodálatos sokoldalúságáa természetet hirdette. Alig volt ZICHY MIHÁLY.

ZICHY M I H Á L Y .

M"

18

•J. SZÁM. 1S95. 4 2 . ÉVFOLTAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

2. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

húsz éves Zichy, mikor már több képet festett. Az elsőt «A meggyógyult leányt» a család zalai kastélyában őrzik; ezt követte a haldokló lovag» (megvette az osztrák műegyesület) és «A jókedvű troubadour». Zichy rá volt utalva az önfentartásra, s be is akarta bizonyítani, hogy a leg­ komolyabb lelkesedés vitte a művészi pályára. Az ifjú festőről itthon is beszélni kezdtek, s a múzeum számára megvásárolták «A halott gyermek-et», melyet a régi múzeumi kata­ lógus igy czimezett: «Egy anya túlzott fáj­ dalma gyermeke koporsóba tételénél.* Ebben ki volt fejezve a Waldmüller-féle irány kri­ tikája is. Olaszországi útja után festette a múzeumban levő másik képét, a «Keresztről le­ vételt)), mely már a rajzban és kompoziczióban nem közönséges tehetséget hirdet. A nagy fest­ ményt ajándékba adta a múzeumnak akkor, mikor az hangolta le, hogy nem neki ítélték oda Bécsben a Reichel-dijat, habár «A mentő csolnak»-ért már előre mint nyertest üdvözölték. Elkedvetlenülve, távozni akart Bécsből, mely­ nek művészi állapotai különben sem valami kecsegtetők voltak. Ekkor történt épen, hogy Heléna orosz nagyherczegnő rajztanítót keresett leánya, Michalovna Katarin (később a mecklenburg-strelitzi herczeg neje) mellé s Waldmüllerhez fordult. A művész legkedvesebb és legtehet­ ségesebb tanítványát ajánlotta, Zichy Mihályt, a ki megragadta az alkalmat, hogy elhagyhassa Bécset. 1847-ben így jutott az orosz fővárosba, kü­ lönös életviszonyok közé, a hol a művészi közj>ont hiányzott, s Zichy úgyszólva egészen ma­ gára maradt tehetségével. Talán azért fejlődött oly önállóan, oly eredetien, s akkori helyzete ma­ gyarázza meg, hogy a nagyobb kompozicziókkal egyelőre fölhagyván, a rajznak és aquarellnek szentelte erejét. E kisebb művei aztán kézről kézre jártak, kapósak lettek, de csak idővel. A nagyherczegi háznál a művészt, egyszerűen az udvartartási személyzet kiegészítőjének tekin­ tették. Egyszer papagájt festettek vele, máskor nagy képeket kívántak tőle, nem törődve az­ zal, hogy az ilyen sok időbe, tanulmányba és költségekbe kerül. Három évig maradt Zichy ebben a helyzetben. Haza nem térhetett; a lezajlott forradalom utáni idő legszomorúbb évei voltak akkor. Tovább küzdött tehát, míg­ nem Mayer Taddeus, egy előkelő miniaturfestö, Sándor hesszeni herczegnek, az orosz czár rokonának figyelmébe ajánlotta a magyar művészt. Ez több megrendelést tett nála, s kivált a vidám, pajzán tárgyú kisebb képek, aquarellek tetszettek, úgy, hogy I. Miklós czár érdeklődését is felköltötték. Az udvar ismert személyeinek pompás humorral festett alakjai nyitották meg Zichy előtt a czári udvart. 1853-ban a czár udvari festőjének nevezte ki, s azóta ő a Romanov-család történetének illusztrá­ tora. A czárok mindig elvitték magokkal a hadi szemlékre, az utazásokra, az ünnepélyekre, a vadászatokra. Száz meg száz képet festett ezekről Zichy, melyeket aztán nagyobb alakban is meg­ rendeltek nála, hogy a palotákat díszítsék, vagy pedig mint albumlapok gyűjtettek össze. A nagyherczegek is sok megrendeléssel látták el. 1860-ban ismerte meg Pétervárott Zichy Mi­ hályt Gautier Teofil, s akkor irta róla nagy magasztalásait, teljes elragadtatással. így hal­ lottunk mi is híreket ismét a tőlünk elszakadt magyar mű vészről.'Fáj dalom, alkotásait nem ismerhettük meg, mert azok a czári palotát nem hagyhatták el. 1874-ig élt egyhuzamban Zichy az udvarnál. Ekkor eltávozott. Több oka volt rá. Sokan nem szerették, hogy a művész megtartotta független­ ségét és nem vegyült el az udvari környezetbe.

19

VASÁRNAPI UJSAG.

E néhány képen is mennyi nagy tulajdonBága a művésznek, a könnyen oda vetett rajz egy kota-gyüjtemény czimlapján; a pajkos vi­ dámság egy másik képen, aztán a drámai ábrá­ zolás, a mesteri csoportosítás, a meggyőző elő­ adás, s mindenütt a rajz tökéletessége. A művész félszázados jubileumához járuljunk mi is hozzá a tisztelet adózásával. A mi viszo­ nyaink közt Zichy uciu lehetett ereszen B mienk, de soha sem szűnt meg magyar lenni, a talán remélhetjük még, hogy lenyes pályáját itthon fejezi be.

EGY KALANDOR-NEMZETSÉG A XV. SZÁZADBAN. Történeti rajz. (Folytatás.)

ZICHY MIHÁLY.

Maga a művész is nyomasztónak találta az ud­ vari légkört, s elérkezettnek az időt, hogy saját sugallata szerint alkosson. Parisba ment. Már az orosz udvarnál is festett erős irányzatú képe­ ket, melyekben a szabadság eszméit hirdette. Byenek például «A zsidó mártírok)), a ((Mes­ siás)), melyet a debreczeni ref. kollégiumnak, (i Lutherx, melyet a budapesti evang. gymnáziumnak ajándékozott. Ezeket most újabbak és újabbak követték s a költők műveivel is foglal­ kozott, ülusztrácziót készítvén több franczia köl­ tőhöz, Petőfihez, Göthéhez (((Fausti)), Shakespearehez, s több orosz költőhöz. Időközben Ang­ liába ment át, hol a walesi herczeg vendége volt és elkísérte skótországi vadászataira, melyekről sok rajzot készített a herczegnek. Majd a művészi életben nálunk támadt föl­ lendülés haza vonzotta Zichyt. Egész családjával közénk jött s hosszú időt töltött Zalában és Budapesten fölváltva. Művészeink szeretettel vették körűi a mestert, kinek nagy miveltsége, világban való jártassága mint embert is oly vonzóvá teszi, s kinek társasága, kedélyének elevensége, ép oly tanulságos, mint műveinek szemlélete. Már-már arról volt szó, hogy Zichy állandón itthon telepszik meg, azonban késtek számára oly állást biztosítani, mely megillette volna. Visszatért ismét Oroszországba, és 1882-től újra elfoglalta helyét a pétervári udvarnál. 1878-ban a párisi kiállítás magyar osztályá­ ban «A rombolás géniuszának diadalát* kellett volna bemutatni Zichytől, de a kiállítás igaz­ gatósága ellenezte, mert izgatónak találta a képet. A német egység megalakításának véres háborújára r való vonatkozást láttak benne. Igen sok képe Zichynek az emberiség uralkodó eszméit, küzdel meit az alkalomszerűség czélza-

tával állítja elénk. A pápa, a királyok, sőt a czár is megjelenik ezeken. Zichynek ezekben a műveiben a szabadság lángoló szeretete, a huma­ nizmus, az élet mély ismerete, a család meleg szeretete nyilatkozik. Szépségűkről, tartalmuk­ ról nagyon sokat lehetne írni. A költők közül a szabad szelleműeket szereti ezek mellé társul, hogy szemlélhetőn magya­ rázza őket. Mint illusztrátor, talán páratlan is. Dóré sem illusztrált annyit, mint Zichy: franczia, angol, orosz, német, magyar, sőt grúz költőket is, a kiknek szellemét a Kaukázus bérczei közt szerette meg, ahol akkor járt, mikor Lermontov »Démono czimű híres költeményeihez a hely­ színen tett tanulmányokat. Büszkék Lermontov diszkiadására az oroszok. De Zichy soha sem szűnt meg magyar lenni, és mindig fentartotta az összeköttetést hazájával. Az is fő óhaja volt, hogy leányai magyar asszo­ nyokká legyenek. Sok megrendeléssel Zichyt nem háborgatták innen hazulról, de ha valami jótékony vállalathoz kérték segítségül művésze­ tét, sőt ha egyesek fordultak hozzá, soha meg nem tagadta. A kormány részéről egy nagy meg­ rendelést kapott, annak a históriai jelenetnek lefestését, mikor Erzsébet királyné koszorút tett Deák ravatalára. Ezt Budapesten készítette el és ott van a Történeti Képcsarnokban. Sokszor meglepett a magyar költők illusztrá­ lásával. Ez a nagy szellem apadhatatlan szere­ tettel veszi körül magát a költőkkel, hogy fel­ üdüljön és megtermékenyüljön. A hazai jeles irodalmi termékek mindig ott vannak nála. Petőfit, Aranyt, Madáchot elejétől végig ismeri. Jókai műveihez is nem egy ülusztrácziót készí­ tett. Legkitűnőbb illusztrácziói közé tartozik az a tizenöt kép, mely az «Ember tragédiája »-nak legfőbb jeleneteit illusztrálja. A gyönyörű eredeti

Délre járt az idő; a nap kisütött s eloszlatta a ködöt a középkori Milano szűk és tekervényes utczáin s derűit világossággal árasztotta el a négyszáz lovasból álló fényes menetet, ünnepi diszőltönyeikben, ragyogó fegyvereikkel. Csak S/brza Galeazzo lépdelt elfogódottan a ferrarai ós mantuai követek között, miközben a nép, mely százával foglalta el a templom bejáratát, tiszte­ lettel hajtott főt előtte. Bent, a templom két nagy boltivezet által tar­ tott hajójában már ott volt Giovanni Lampugnani, tetőtől talpig vértezve, oldalán Girolamo OlgiatiósCarlo Visconti, hermelin selyem udvari diszben, oldalaikon hosszú tőr lóggott. Carlo Visconti a bejárattól balra foglalt állást, hol a herczegnek a templomba kellett lépnie, s hogy gyanút ne keltsen, elvegyűlt ismerősei közé. Már hallszott a fegyveresek zöreje, a lovak patáinak dobogása. Majd Galeazzo léptei is fel­ hangzottak a küszöbön, a mint lováról leugorva a kantárt szerecsen szolgájának odadobta, s el­ szánt, határozott léptekkel a bejárat felé indult. Szentpétervári fénykép utón. Egyszerre feltűnt nemes, szép alakja, alig volt még harminczkét éves, s a karban rázendítették ZICHY MIHÁLY DOLGOZÓ-SZOBÁJÁBAN. a szent zsolozsmát: "Sic transit glória mundi.» De mi ez ? A templomajtó előtt összeverő­ dött tömeg hódolattal nyitott utat: csak két kartonokat, mint a rajzolás művészetének reme­ dalgyűjteményéhez. Egy népdal egész szövege csoport állt meg mozdulatlan s a herczeget közre fogta. Lampugnani előre törtet, könyöké­ keit, a Nemzeti Múzeum számára szerezték meg. van lerajzolva. A menyecske mulat a korcsmá­ vel utat nyitva, miközben felkiált: «HelyetI Arany balladáinak illusztrálását már régebben ban, az ura otthon haldoklik, — úgy hívják haza Helyet!* De alig ér a herczeg közelébe, balját megkezdte, s azok kiadását épen most indította a gyermekek az anyát, de akkor sem hagyja bársony süvegéhez emelve térdet hajt, mintha meg Báth Mór. abba atánczot, mikor már a halált tudatják vele. kérelmet rebegne ajka, míg jobbja villámgyorsan rántja ki tőrét s markolatig döfi a herczeg Különböző egyesületek fölhívására gyakran ké­ «Van már más apátoko, mondja az aszszony. gyomrába. szített albumlapokat. Az aradi vértanuk albu­ A nagy illusztrátort ismerteti meg az «Ember Galeazzo megtántorodik, egyet fordul maga mához adott két nagy képe el van terjedve az tragédiájából* vett két kép: «Pharaó és a hal­ körűi, de íme egyszerre két kéz emelkedik még egész országban. Bizonyosan feltűnhetik min­ dokló rabszolga*, a zsarnokság és a hitvesi sze­ élete ellen: Olgiatié és Viscontié. Amaz három­ denkinek, hogy az aradi bitófa alatt álló koronás retet drámai képe, és «A londoni vásár», élet­ szor sújt feléje s balmellén, nyakán és keze fején sebzi meg, emez pedig vállán és hátán. alakok közt Oroszországé sem hiányzik, s hogy kép a hiúság vásárából, mély tartalommal,'me­ Csapás csapást, szúrást szúrás követ. Esdeklő ez az orosz udvari festő műve. De Zichy szabad lyet a festő a költő után oly tisztán és beszéde­ tekintettel, lélegzet után kapkodva hanyatlott szellemét nem engedi fékezni. Gondolkozása és sen tud megértetni. alá Galeazzo, ajkai csak ennyit tudtak kinyögni: eszméi szabadságát ép ugy megőrizte, mint Ismét egészen más a Madonna, nem a szoká­ «oh, szűz Máriám!» s azzal kiadta lelkét. «Meghalt! meghalt!" kiáltott fel tompán, magyarságát. Nem nyelte el a külföld, pedig sos ábrázolása Máriának és a bambinónak. Ez borzadálytól földhöz szegezve a tömeg. De már dicsőséges művészi életének félszázadából alig Zichy szimbolikus művei közé tartozik. Az isten akkor a herczeg lovászmestere, ki ura védelmére néhány évet töltött idehaza. anyja a felhők közt, boldog megalázkodással dühösen rántott kardot, az óriás termetű FranMűveiből, ezernyi rajzaiból csak kevés van emelve magasra szent magzatát, ki szétterjesz­ cesco da Kipa is vérében hevert a földön. Ellen­ itthon. Ezek is nem régiben kerültek haza, mi­ tett karjaival a keresztre emlékeztet, a felvilágo­ ben Galaezzo hű szerecsen szolgájának sikerűit kor külön kiállításban tárták a közönség elé. sodás, az emberszeretet jelvényére. Az anyaság az ájtatos asszonycsoport közé vegyülnie, mely ijedve tolongott a kijárat felé s még idején érte A legtöbb rajza fivérénél: Zichy Antalnál és képe, mely életet ad. utói a sietve menekülő Lampugnanit, a mint ké­ egyik vejénél, Feledi Tivadar festőművésznél van, Az «Oszták-magyar monarkhia írásban és kép­ szen tartott lovára akart kapni, de egyik lábá­ ki most rendez sajtó alá Zichy Mihály mintegy ben » czimű nagy vállalatnak is több rajzot ké­ val egy nőuszályba gabalyodva, nem tudott 50 rajzával egy díszes albumkiadást. Orosz­ szített Zichy, ahhoz a részhez, mely az ősma­ elég gyorsan odább állni. A szerecsen hátába döfte kardját s az összeesküvő holtan bukott országban őrzik a legtöbbet, ezreket. Ezekben gyar regéket állította össze. Az allegóriát, a tün- arezczal a földre. egy nagy művész szelleme és Oroszország leg­ dériest, a misztikust nagyon szereti Zichy, a ki­ Most irtózatos gomolyagban, rémület és za­ újabb története és három czár életének esemé­ nek pedig oly kiváló az ember- és életismerete. vart kiáltások közt, egymással viaskodva tódult nyei egyesülnek. A walesi herczegnél van ezen­ Egészen az ő elemébe tartozott az ős magyar az egész ünneplő tömeg a kijárat felé. Gyülevész kívül még egy gyűjtemény. kor, tündéreivel, hőseivel, leventéivel, meséivel. fosztogatók tépték le az asszonyok karjáról, nya­ Alább néhányat bemutatunk Zichy rajzai­ «A holt vitéz és menyasszonyát, kiket együtt káról ékszereiket,, míg az ellenkező oldalról a herczegi alabárdosok nyomultak be a templom ból — természetesen vajmi kevés az ő sokol­ temetnek el s kiknek sirját meghatva állják kö­ belsejébe, visszaszorítva a népet, mely fejét dalúsága feltüntetésére, de mégis ez a néhány rül a marczona alakok, egy régi barbár korszak vesztve, nem tudta, merre meneküljön. A gyil­ kép is új meg új tulajdonságait ismerteti meg. megindító képe vadságával, fájdalmával, a nyo- kosokat két tűz közé szorítva, egyiket a másik, A vidámság, a humor derültségével szól hozzánk szolyó lányok virág-szórásával. «Csaba útja* után ismerték fel, s átadták a fegyveres kiséret­ nek, mely röviden bánt el velők. Alig pár óra *A titok». Két középkori lovag sugdos a kolduló azt a megragadó mesét festi elénk, mikor Attila alatt tizenegy holttetem csüngött alá a vár fo­ barát fülébe valami nagyon víg titkot; alig győz fia fölkelti elhullott hőseit, s a felhőkön keresz­ káról, míg többeket elevenen fölnégyeltek. rajta nevetni a nyírott fejű barát. Harmadik tül vezeti a Székelyföldre, s ott megvédi a szé­ Az üresen maradt istenháza, mire a sekres­ rajzunk egyszerű czimlap Bartalus István nép­ kelyeket az ellenségtől. tyébe menekvő papok visszatértek, megdöbbentő

20

VASAKNAPI UJSAG.

látványt nyújtott. Egyetlen nagy vértócsában három holttest feküdt: Galeazzóé, lovászáé, s a megérdemelt sorsát oly hamar elért Lampugnanié, kinek szája tátva maradt, mintha ha­ rapásra tartaná készen. Néhányan megragadták a hullát, lábára kötelet kötöttek s úgy vonszol­ ták ki. A boldogtalan Sforza testét a sekrestyébe vitték be s megmosták vérétől. Tizenöt sebet ejtett rajta az összeesküvők tőre, mely meg is volt mérgezve. Mikor a rémületes eset hírét megvitték Bona

sikerült megmenekülniök, de az előbbi pár nap múlva elfogatva, a kínpadon bevallotta bűnré­ szességét, mire felnégyelték. Olgiati egy ideig családjánál és barátainál rejtőzött, aztán ő is kézrekerült. Kínpadra vonva, miután csontjait összezúzták, testét összeszabdalták, mindent bevallott bírái előtt. Beismerte, hogy karácsony előtt nyolcz nappal szőtték bűnös tervöket az összeesküvők, miután megesküdtek egymásnak, s ő szent Ambrus képe előtt tett fogadást a szörnyű tett végrehajtására. Napokig gyakorolták egymás közt a gyilkos­

2. SZÁM. 1895.

42. ÉVFOLYAM.

vetése után atyja házába menekült, de ez hírét hallván a herczeg megöletésének ós sejtvén, hogy ebben fia is részes, megöléssel fenyegette, ha el nem hagyja házát. Ennek folytán szomszédja éa rokona Calcatera Domenico házába menekült s a padláson húzta meg magát. De ott is ra­ akadtak s elűzték. Ekkor édes anyja a lelkészhez fordult, meg­ esküdve fia ártatlansága mellett könyörögve, hogy mentse meg őt. A lelkész papi ruhát vitt neki. s ebbe átöltöztetve,fejére biretumot téve, ve­ zette el lakására, hol elrejtette. Hallotta itt a nép

2 SZÁM. 18!)5. 42. ÉVFOLYAM.

tartottak tőle, nehogy részvétet keltsen nyilvá­ nos kivégzése, tehát éjnek idejére halasztották megöletését. Elevenen vagdalták darabokra. De Bona herczegnő meghallgatta könyörgését, s papot kül­ dött hozzája, hogy megmentse lelkét a kár­ hozattól. «Tudom, —nyögte szaggatottan a legnagyobb fájdalmak között— hogy bűneimért megérdemel­ nék még nagyobb kínokat is, ha testem elbírná. De a szent ügy, melyért halok, megnyugtatja lelkiismeretemet. Remélem, hogy bűneimért

21

VASÁRNAPI UJSAG. III. Katalin fogoly. «Meghalt Itália békéje!» — igy kiáltott fel IV.Sixtuspápa Sforza Galeazzo meggyilkolásának hirére. De bármi leendett is e nagyfontosságú esemény kihatása az általános politikai viszo­ nyokra, annyi bizonyos, hogy ez nem volt ok arra, hogy Katalin menyegzője halasztást szen­ vedjen miatta, sőt ellenkezőleg, a váratlan for­ dulat csak növelte a pápa reményét, hogy Girolamo Riario házassága utján megszerezheti a

a nép lelkesedése nem ismert határt. A bájos úrnőt formaszerint tenyereiken emelték le a ló­ ról Forliban s az ablakokból a «confettik» és torták oly özönét szórták az utczán ácsorgó nép­ tömeg közé, hogy a szó legszorosabb értelmében járni lehetett rajtok. Mindezek az ovácziók azonban, az igazat meg­ vallva, inkább a szép és szellemes asszonyt il­ lették, kit híre jó előre megelőzött, bárhová ment. Magát Girolamót legkevésbbó sem szerették, sem Rómában, sem új tartományaiban. Neve minde­ nütt csali idegenkedést költött. Kapzsiságát, zsar-

• Gyere haza* é* nagJ'on beteg édes apám!» B A R T A L U SIstvánn é p D A L G Y Ű J T E M É N Y É B Ő L .

A F Á R A Ó É S A H A L D O K L Ó RABSZOLGA. (AZ E M B E R

herczegnönek, a szerencsétlen nő férje tetemét leborítani elküldte azt az arany brokát díszruhát, melyet Galeazzo utolsó óráiban azzal bízott rá, hogy ha baj érné, azzal fedjék be holttestét. Abban temették el minden dísz és pompa nélkül a székesegyház sírboltjában. Lampugnani holttestét a felismerhetlenségig eltorzítva, szétmarczangolva húzták végig kö­ telén utczák hosszat, minden utczán tagiainak e gy" e gy foszlányát és véres nyomokat hagyott hátra. Három napig tépték, marczangolták, végre a vízárokba dobták, s onnan újra kiha­ lászva, lábánál fogva felakasztották. Carlo Yiscontinak és Olgiatinak egy időre

TRAGÉDIÁJÁBÓL.)

ság módjait, minden lehető helyzetben, csak hogy ügyesen végezhessék a dolgot. A tett elkö­ vetését megelőző éjjel, karácsony éjjelén is összejöttek, hogy elbúcsúzzanak egymástól, megújítsák esküiket s kioszszák egymás közt a szerepeket. Hajnalban betértek a templomba és szent Istvánhoz könyörögtek, hogy segítse meg vállalkozásukat s bocsássa meg szentelt hajioká­ nak vérrel való beszennyezését, mert a haza és a szabadság érdekében cselekesznek. Beavatták titkukba Baranzi plébánost is, kitől elkérték szobája kulcsát, hogy ott várják be az udvar megérkezését. Elbeszélte továbbá Olgiati, hogy a tett elkö-

Z I C H Y MIHÁLY R A J Z A I . átkozódásait, látta Lampugnani véres tetemeit végig hurczolni az utczákon. Szorongó érzés fogta el, de nem mozdult, hanem mikor aSforzák sbirrjei oda is betörtek, megmotoztak mindent s átkutatták a lakást, belátva, hogy ittsincs biz­ tonságban, teherhordónak öltözött és sapkáját szemére húzva, vállára egy matraezot vetve, Filippo TJrescotti házába ment, onnan elker­ getve, Gabriella della Piorihoz futott, hol végre szívesen fogadták, s egy gyermek és két szolga rejtekhelyet adtak neki. Itt lappangott fölfedez­ tetéséig. Legifjabb volt az összeesküvők között s alig huszonkét éves, arcza szakálltalan. Ép azért

bocsánatot nyerek a legfőbb bírónál. Nem, nem bántam meg," a mit tettem. Ha tízszer újra szü­ letnék, tízszer vesznék el újra szívesen ilyen kínok között.» Köny gyűlt szemeibe a pribékeknek. A bakó keze reszketett, mikor felhívták, hogy tegye kö­ telességét. Pallosa többszörös csapás után is csak bőrt hasított fel. Szörnyen felordított a nyo­ morult ember, de aztán újra erőt vett magán s igy szólt: «Rajta csak! a mit tettem, annak em­ léke örökre élni fog. Mors acerba, — tette hozzá latinul, — fáma perpetua. Stabit vetus memória facti.r> (Keserves halál, örök hir. Fenmarad örökre e tett emléke.)

A LONDONI VÁSÁR. (AZ E M B E R TRAGÉDIÁJÁBÓL.)

milanói herczegséget. Mindenkedvezett tehát Ka­ talin házasságának, s igy történt, hogy már a legközelebbi május havában az egybekelés, te­ kintettel a gyászra, minden ünnepélyesség nél­ kül per procura végbement. Valóságos diadalmenet volt Katalin útja Ró­ mába, hol IV. Sixtus udvaránál a legmelegebb fogadtatásra talált s 1479 szeptember 1-én első­ szülött fiának, Ottavianónak adott életet, ünne­ pélyt ünnepély követett. A pápa elhalmozta ke­ gyeivel az ifjú házaspárt s Forli és Imola birto­ kával ajándékozta meg, ugyanakkor, mikor Ka­ talin másodszor is fiat szült. Midőn pedig első körutjokat tartották romagnai alattvalóik közt,

noki indulatait nagyon is jól ismerték. Tudták, hogy csakhogy sóvár birvágyát kielégítse, háza­ kat és templomokat sarczoltatott meg, elhurczoltatta az ereklyéket, miseruhákat, igazságta­ lan adókkal zsarolta a gazdagokat s megfosz­ totta javadalmaiktól a főpapokat. Valóságos os­ tora, szipolyozója lett Rómának, és senki sem mert ellene szót emelni, mióta egy szerencsét­ len érseket, ki önkénykedéseit nem akarta to­ vább tűrni, titkon megöletett. Katalin becsvágya, fényűzése inkább volt alkalmas fokozni, mint enyhíteni e visszaéléseket. Hű és életteljes ké­ pet fest róla ez időből Cerratini. «Lelkes, bátor, magas, — írja róla — bájoló arczczaL szóban

12

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

azonban fukar. Selyemruhát viselt, bő lebernyeges újjakkal,|francziás fekete bársony főkötőcskét, férfi övet, rajta aranynyal telt tarsoly, oldalt hü­ velybe dugott pallossal. Katonái közt lovon és gyalog egyaránt félték, mert kezében fegyverrel erélyes és kegyetlen volt.» 1484 n y a r á n — augusztus 12-ike volt — IV. Sixtus pápát szélütés érte. Politikájának balsi­ kerei végkép elcsüggesztették. Látta mindjobban elhidegülni a szentszéktől az olasz udvarokat, megérte egész rendszerének összeomlását s mind­ ez annyira elkeserítette, hogy az utolsó csapást m á r nem birta elviselni s még azon éjjel, mikor a szélütés érte, kiadta lelkét. Másnap hajnalban holttestét húsz fáklya világítása mellett vitték át csöndben a Szent Péter templomába. Senki sem siratta, senki sem virrasztott eltorzult, megfeke­ tedett teteme felett, kivéve egy ferenczrendi bará­ tot, ki ravatala mellett halkan morzsolta le imáit. A pápa halála a rend és tekintély minden kö­ telékét megbontotta Rómában. Általános anarkhia ütötte fel fejét. Nem volt mi féken tartsa többé a hatalmas családok versengését, a nép feltartóztathatlan dühét, mely különösen a zsírján élődő kegyenczek ellen irányult. Megtámadták Riario házát, melyet Katalin rendkívüli fény­ űzéssel rendezett be, kifosztották, lerombolták termeit, széttördösték a Viscontiak és Eiariók czimereivel díszített nehéz szekrényeket, melyek telve voltak ezüst és majolika tárgyakkal. Még a kertben is széthasogatták a fákat. Az új pápa, YIII. Incze személyes ellenszenv­ vel is viseltetett Eiario iránt, de n e m tehetett semmit ellene, mig Katalin és férje az Angyal­ vár birtokában voltak. A bíbornoki kollégium 8000 aranyat ajánlott Girolamónak, h a elhagyja Rómát és tartományaiba vonul. A nehézség in­ kább abban állt, hogy hogyan vehetnék r á Ka­ talint az Angyalvár átadására. Katalin kérlelhetlen maradt, de látva férje árulását, utoljára engedett s elhagyva Rómát, szeptember 4-én Forliba tették át székhelyöket. Itt aztán utolérte a dölyfös kegyenczet vég­ zete. Egyfelől az új pápától, másfelől az I m o l a birtokára vágyó Medici Lorenzo cselvetéseitől is fenyegetve, mind szorosabbra húzódott körüle a háló, mely megbuktatására volt tervezve. Bő­ kezű vendégeskedése, meggondolt, óvatos kor­ mányzása mind későn volt m á r s n e m tartóztat­ hatták fel a közelgő bukást. Engedve Medici Lorenzo és a florenczi ud­ var titkos nógatásainak, n é h á n y elégedetlen, Ronchi, Pansechi és az Orsiak vezetése alatt öszszeesküdött Riario élete ellen s elhatározták, hogy elteszik láb alól. Ürügyül a nyomasztó adó­ terhek szolgáltak, melyeket Riario Forli polgá­ raira kivetett s melyek zsoldosai fentartására szolgáltak. VÁENAISÍND0R (Folytatása következik.)

2. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.

Özvegy anyám megtagadott, Sírva töltök éjét, napot, S te nem bánod ezt. Csendes az éj, csillag szalad, Látod, látod-e ? Örvény zúg a malom alatt, Hallod, hallod-e ? Titkomat hadd nyelje ő el, Ha nem jöttél, ne is jöjj el, Hűtlen, csalfa, t e ! LÉVÁT JÓZSEF.

A GÖRÖG LEÁNYHOZ. (Emlékezet Görögországia.) Görög leány, miért is láttalak Szeresselek-e, vagy imádjalak ? Ki túl fénylett a Sunion fokán, Pallas Athene volt ily szép talán 1 Nem ilyen volt-e egykor, a kiért Ihletve Phidias vésőt fogott, S addig faragta Párosz hókövét, Míg abból női eszményt alkotott ? ! Vaj' nem te voltál az a szép Heléna, Kiért egykor Ilion romba dűlt ? Nem téged rejtett a tenger tajtéka, Melyből hajdanta Vénus fölmerült ? A múlt nagyságért égő fájdalom, Mikéntba arczodon borongana S szerelemért epedő ajkadon, Sappho keserve s lángja forrana ! Szemed mintha hazádnak tiszta kék Egén rezgő sugártól izzanék, És fenséges habkönnyű termeted, Ott úszna fönn az Olympos felett, S ha fölhevülsz a zene gyönyörében, Oly meglepő tánczodnak kelleme, Miként ha bájos társai körében Terpsichore varázsa lejtene! Oly szép s bájos valál görög leány, Érted lángolni tudnék véghetetlen. Mért is vagy rám nézve — ez fáj csupán — Mint az Olympos oly elérhetetlen ? ! Légy hát — az is vagy tán, — görög leány, Eszmény a Parthenon homlokzatán, Hestéa-szüz, — ki gonddal őrized, Elégni nem hagyva a szent tüzet — S Hellászra egy fájó emlékezet ! N.N.

RÉGI TÖRTÉNET.* Zúg a malom szakadatlan; Hallod, hallod-e? Gyertya is ég az ablakban; Látod, látod-e? Itt epesztem magam érted, Ha el nem jössz, mért ígérted ? Csalfa, csalfa t e ! Hozzánk ó'rni járogattál, Ott sürögtem é n ; Kertünkben is látogattál, Barna szép legény! Mondtál engem mindenednek, Világodnak, életednek S én mind elhivém. Egy virágot ápolgattam, Gyönge, gyönge volt; Kérted azt és neked adtam . . . Tündökölt a hold. Lásd! azóta kicsi kertem, Kis kertemben régi kedvem Puszta és kiholt. Idegenül élek itthon; Rajtam egy kereszt . . . Szégyenelve őrzöm titkom, Annak kínja veszt ; * A «Budapesti Szemléi legújabb füzetéből.

OROSZ ÉLETKÉPEK. &rubov F. 1880-ban megjelent könyvéből. Oroszból ford. S. V.

Könyöradomány gy üj tők. A természet minden kincseivel bőven meg­ áldott orosz birodalom kétharmadában évszáza­ dok óta rendes tünemény az évről-évre beálló éhínség. Aratás után az illető ínséges tartomány kormányzója a n n a k rendje és módja szerint a Szent-Pétervárott székelő belügyminiszternek azt jelenti, hogy a rozs- és búzatermésben mu­ tatkozó hiány miatt a népnek télen nem lesz mit ennie, ennélfogva első sorban az adó behaj­ tásának felfüggesztését, továbbá könyöradományok gyűjtését véli elrendelendőnek, stb. Az efféle jelentések a szokott eljárás alá vé­ tetnek, a mennyiben az illető szakminiszter javaslata nyomán az államtanács a könyöradományok gyűjtését rögtön el is rendeli, de m á r az adóbehajtás dolgában tüzeteseb és behatóbb jelentéseket kivan, vagyis m á s szavakkal: az adót még az éhenhalókon is megveszik, mert hát az adó behajtásával megbízott csinovniknak lénie k e l l ! Ez pedig csak ugy lehetséges, h a mesterségét fennakadás nélkül folytathatja. Mig másutt a nyomor okozta éhínség az emberi ter­ mészet legvadabb kifakadásait is visszariasztja: Oroszországban ennek épen ellenkezője szokott történni. A szegénység súlyos terhét a nép azon osztálya viseli, mely még kivételképen sem is­ meri a jóUétet; de a lelketlen hivatalnokok serege

rendesen ezen élődik. A könyöradomány ok gyűj­ tésére első sorban a kormányzósági kerület ve­ zetője lenne hivatva, ki azonban a sok vesződséggel járó m u n k á t alárendelt hivatalnokokra szokta bizni. A nemességi marsall legfeljebb a főnemesekhez küldi el az aláírási ivet; de m á r a pénzbeszedéssel édes keveset törődik, mivel ezt méltóságával össze n e m férő dolognak tartja. Ily módon az adományok nagyobb ré­ szét oly emberek kezelik, kiknek eszük ágában sincsen, hogy a pénzzel lelkiismeretesen bánja­ nak. Egy bizonyos határidő letelte u t á n a társa­ dalom különféle rétegeiben megfordult aláírási ivek a kormányzóhoz jutnak, ki azokat a belügy­ miniszternek terjeszti fel, h o n n a n utolsó sorban az uralkodó elé kerülnek. Azon tetemes összegre rúgó könyöradományokból most azt kellene következtetni, hogy az inség s a nyomor legalább részben megszűn­ nek, de a tapasztalás ennek épen ellenkezőjét mutatja. A természetben kiutalványozott könyöradományok két harmadrésze a szállítók, leltározók és raktárfelügyelők kezei közt kalló­ dik el, a készpénzt pedig rendesen az adóvégre­ hajtó viszi el, ki rendesen akkor jelenik meg valamely ínséges községben, mikor a kiosztandó pénz az elöljárósághoz jut, mely aztán adóhát­ ralék, végrehajtási és egyéb költségek fejében a szegény népnek utolsó fillérét is lefoglalja. Az ily alkalommal felszámított költségek nagy ré­ szét az elöljáróság, egy szintén tekintélyes részt pedig a kormányzósági adófelügyelőség nyeli el, a hátralék a végrehajtó s az adószedő zsebé­ ben marad. I-ső Miklós czár a krimiai hadjárat u t á n vé­ letlenül kezébe jutott franczia és angol lapok­ ból megtudta, hogy az odesszai kormányzóság területén sok száz ember éhen halt, a nélkül, hogy az orosz kormány az inség elhárítására valamit tett volna. A háború kedvezőtlen vége miatt a nélkül is izgatott kedélyű ezár első fel­ indulásában Nesselrode gróf kanczellárt hi­ vatta elő. — Hallod-e, Nesselrode — kezdé a czár egy csomó újságot a miniszter orra elé tartva — vagy te hazudsz, vagy pedig ezek az átkozott újságírók; olvasd el, mit írnak . . . Hogy mit felelhetett Nesselrode a czárnak, arról hallgat a krónika, de annyi bizonyos, hogy a czár n e m jutott többé külföldi lapok­ hoz, és az odesszai kormányzó egészségi okok miatt állásától való felmentését kérte. A nagy megütközést okozott eseménynek még az a folyta­ tása is lett, hogy tizenhét községi előljáró — pristav — lopás és zsarolás miatt a börtönbe került. E n n é l még nagyobb port vert föl H-ik Sándor uralkodása alatt a szibériai Ínséges könyöradományok kezelése körül fölmerült bot­ rány. Ugyanis az uralkodó-család tagjai maguk közt az ínségesek számára másfél millió ezüst rubelt gyűjtvén, elhatározták, hogy ezen összeg kizárólag munkaképtelen szegény özvegyek és árvák segélyezésére fordíttassák. A kiosztással megbízott főhivatalnok azonban oda magyarázta a parancsot, hogy a segélyezésben első sorban tábornokok és egyéb magasrangu hivatalnokok özvegyei részesítendők, minek folytán a valódi szegényeknek semmi sem jutott. Kiderült to­ vábbá, hogy a segélyezést kapott hölgyek a n n a k egy részét a kiosztást teljesítő csinovniknak ad­ ták át, a többit pedig Szent-Pétervárról, vagy Moszkvából megrendelt franczia divatárukra fordították. Statisztikai kimutatások szerint Oroszországban évenként 12-—45 millió rubelt gyűjtenek könyöradományokra, ezen óriási Öszszegből a szegényeknek s ínségeseknek alig j u t valami. Szent-Pétervárott a koldulás nincsen megen­ gedve, de azért majd minden lépten-nyomon látni koldusokat, kik a járók-kelőktől kéreget­ nek, a nélkül, hogy a különben oly szemfüles rendőrség ügyet vetne rájuk. E n n e k oka rész­ ben abban is keresendő, hogy a titkos rendőr­ ségnek sok hasznavehető tagja a nyomorék Jtoldusok sorából kerül ki. Ezek minden feltűnés nélkül, bárhova is befurakodhatván, a gyanúsak­ nak látszó embereket könnyen szemmel tart­ hatják. A téli palota pinczéjében forralt robba­ nási merényletet még jó eleVe egy utczai koldus jelentette be a rendőrségnek. Mire a félkezü koldust a rendőrmester elé vezették, hol vallomását ismételnie kellett volna, egy ismeretlen ember papiros szivarkát (oroszul papirosszi) adott neki, melyre az első szobában

2 SZÁM. 1890^42. ÉVFOLYAM. rágyújtott. Néhány perez múlva a koldus iszonyú kínok közt meghalt, a nélkül, hogy csak egy szót is szólhatott volna; oly erős volt a méreg, me­ lyet a szivarka füstjével nyelt el. Azóta a kül­ földről Szent-Pétervárra, vagy Moszkvába utazó idegeneket rendesen figyelmeztetik az útezai koldusokra, kiknek nagy része most is a rendőr­ ség szolgálatában áll.

ANTIMAGNETIKUS ÓRÁK. Az órások és a kutató természetbúvárok na­ gyon jól tudják azt a nagy közönség előtt még csaknem ismeretlen tényt, hogy az óráknak legnagyobb ellensége a delejes erő, mely azok pontos mozgását zavarba hozza, mivel az óra legfinomabb eszközei rendesen aczélból vannak, melyre a delejnek különös hatása van. A tapasztalati életből elég legyen felemlíte­ nünk, hogy a villamoskocsik vezetőinek s az úri nőknek zsebórái rendesen roszúl járnak, az előbbieké a villamáram gyakori hatása miatt, az utóbbiaké pedig azért, mert rendesen nagyon közel vannak az aczélragókkal ellátott vállfüzőhöz. Az sem ritka dolog, hogy némely embernek testében is oly nagy a magnetikus erő, hogy órájának múlhatatlanul rövid idő múlva ro­ szúl kell járnia, bár ugyanaz az óra más em­ bernél egészen pontosan mutatja az időt. Még a legdrágább khronometer is csakhamar elrom­ lik ily környezetben, de viszont könnyen megja­ vul magától, ha más emberhez jut. így gyakori dolog ennek következtében, hogy az órás nem hibás, ha a zsebóra esetleg roszúl jár, hanem gazdája, s hogy a gondosan kijavított óra is el­ romlik pár nap múlva magától, habár lényeges szerkezeti baja nincs. A közönséges életben mindez legfölebb apró kellemetlenségeket és boszúságot okoz, de a tudományos világban, hol különösen az orvosi, tekhnikai és csillagászati méréseknél az óra pontossága múlhatatlanul szükséges, már ré­ gen gondolkoznak azon, miként lehetne ezen a bajon segíteni. így jött létre az antimagnetikus órák eszméje, azaz olyan óráké, melyekben a rendes aczél helyett a delejességnek jobban el­ lenálló anyagokat alkalmaznak. A finomabb órák szerkezete egész sereg apró szükséges részekből áll, melyek közül különö­ sen a rugókat, kerekeket, mérleget készítik ren­ desen aczélból. A horgonykerék és villa, vala­ mint a biztosító korong és mérleg a leglényege­ sebb részek. Olcsóbb óráknál, ha azokat ellenállókul akarják készíteni, ezeket rézből és khinaezüstből állítják elő s csak a tengelyeket s némely más kevésbbé érzékeny részt aczélból. Finomabb óráknál a horgony aranyból, a horgonykerék rubinból s a rugó palládiumból készül. Különö­ sen a főrugónak kell más anyagból lenni. A legczélszerűbb anyag a rugó számára az aczél mellett a palládium. Csakhogy ez meg­ lehetős drága. Egy kiló platina 600 arany 1500, a palládiumból azonban 6—7000 forintba kerül egy kiló, s egyetlen rugó anyagja is legalább 5 forint árú. A palládium, mely a platinával együtt fordul elő, igen ritka ásvány, csak 1803-ban fedezték fel. E mellett még nagyon nehezen lehet vele bánni. Az antimagnetikus óráknál rendesen érczvegyüléket használnak, melyben 10 rész pallá­ dium, 30 rész arany, 20 rész ezüst és 40 rész réz van. Ujabban az alumínium is használat­ ban van, valamint az irídium, mely azonban szintén drága s csak gyémánttal csiszolható. A palládium kétszer oly súlyos, mint az aczél, de nem oly sűrű, nem rozsdásodik s az idő-vál­ tozásoknak is képes ellenállani. Igen természetes, hogy antimagnetikus óra ennélfogva, h a jó, drága is. Különösen az elek­ trotechnikusoknak, kiknek munkaköre pedig mostanában folyvást tágul, elkerülhetlenül szükségük van ily drága, ellenálló zsebórákra.

EMBERÁLDOZATOK KELET-INDIÁBAN.

VASÁRNAPI Ú J S Á G . Több, mint 200 millió ember között mindenkor akad egy egész sereg, kik tudnak módot és alkal­ mat találni, hogy azt a vallásos gyilkosságot ti­ tokban gyakorolják, sőt arra is, hogy az esetleg felmerült gyanút magukról elhárítsák. Különö­ sen megcsonkított gyermekim Mákat gyakran találtak, de a kutatás mindenkor eredményte­ len. Magától érthető azonban, hogy az ily vé­ rengzések tömegesebben nem fordulnak elő, a hol angolok sűrűbben laknak, hanem inkább az úgynevezett hűbéres államokban, hol benszülött fejedelmek uralkodnak, kik az angoloknak adót fizetnek. Leggyakoribb az ember-áldozat a Káli nevű istenségnek, melyet nő alakban ábrázolnak, ki nyakán koponyákból összetett éket riaeL Az ál­ dozatok rendesen csecsemők, kiket minden na­ gyobb épületnél, különösen gyárak,hidak s gőz­ gépek készítésénél az indiaiak Káli istennő tisz­ teletére megölnek vagy megcsonkítanak. Igen nagy számmal hoznak áldozatokat to­ vábbá Mraigh istennőnek is. A hitrege szerint ez az istennő egykor leszállott a földre és a khordoknál emberi alakban ell I mlially Byli név alatt. Egy nap főzeléket tisztítva megvágta újját s csodálkozva vette észre, hogy az újjából kicsepegett vér a köves, terméketlen talajra esve, ott csakhamar zöld növényzet támadt. A jó is­ tennő erre összehívta a khordokat, felajánlotta magát áldozatként s felhívta a népet, hogy öljék meg, vágják darabokra s szórják szét vérét a kö­ ves talajon, hogy azt megtermékenyítse. Akhordok azonban nem akarták őt bántani s ezért az istennő azt tanácsolta nekik, hogy idegen áldo­ zatot szerezzenek. Innen származik a Marigh véráldozat. Az erre kiszemelt szerencsétlenek nagyobb részt a Ihordok hatalma alatt álló pannuindok közül valók. Elfogva egyet, ha lehet 18 éves fiatal embert, lánczokba verve tartották az áldozat napjáig egy-egy előkelő ember házában. Az angolok nagy buzgalommal igyekeztek a ba­ bona ellen működni, sikerült is több száz em­ bert megmenteni, különösen az által, hogy a khordokkal elhitették, hogy az ökrök vére is csak olyan hatásos, mint az embereké. De ez a csel csak ideig-óráig sikerült; most ismét gyakrabban fordulnak elő esetek, hogy egyes ifjak eltűntek s így valószínű, hogy a khordoknál a vallásos ba­ bona ismét virágzik. Mennyire elterjedt Kelet-Indiában a vallásos babona a véráldozatok hasznáról, legjobban ta­ núsítja, hogy itt még a mohamedánok is hoztak véráldozatot, melytől más országokban iszonyod­ nak. A mohamedán világ tudvalevőleg két nagy felekezetre oszlik, a szunitákra és sziitákra. E két felekezet gyűlöli egymást mindenütt, s igen gyakran van köztük veszekedés. A gyűlölet oka a vallási hagyomány szerint az, hogy a próféta két unokáját, Huszant és Husszaint a szunita gazidok csellel vendégüknek hívták meg s azután nyíllal meglőtték. A szuniták annyira megharagudtak ezen embertelenség miatt, hogy azonnal elhatározták, hogy a martyrok halálát évről-évre megünneplik. Mihelyt kezökbe jut csel vagy erőszak által a szuniták nemzetségé­ ből egy ifjú, lehetőleg árva fiu, azt rögtön el­ fogják, de az után kényeztetik és hosszabb ideig minden jóval ellátják a vendégszeretet emlékére. A mohasrem-ünnep előestélyén azon­ b a n elviszik az ártatlan áldozatot egy szűkebb körbe, hol a gyilkosok tojásdad alakú körbe állanak, melynek végeit közepét sűrűn belisz­ tezik. Minden jelenlevő szunita kezében van egy vashegyű vékony páleza, mely a Husszan és Husszain meggyilkolásánál használt nyilakat jel­ képezi. A gyermeket a kör közepére teszik s addig szurkodják, míg lassanként elvész. A liszt­ tel vegyült vért gondosan összegyűjtik s szét­ osztják egymás között emlékűi. Ha árva fiút nem kapnak, megfognak egy szerencsétlen kulit, s azt áldozzák fel. Ily módon Kelet-Indiában még máig is ezré­ vel fordulnak elő a véráldozatok s valószínű, hogy azok gyökeres kiirtása csak az iskolák és a népműveltség elterjedése segélyével lehetsé­ ges s így esetleg még sok évtizedig fenn fognak maradni.

Az angolok uralma Kelet-Indiában nagyon jótékony hatással volt az ott divatozott tömérdek emberáldozat megszüntetésére. Az özvegy nők megégetésén kivül is, mely Európában legismer­ EGYVELEG. t e b b volt, különböző vallásos babona következ­ * Egy köpő méh, ha 30,000 főből áll, egy-egy nap tében ezer meg ezer embert öltek meg KeletI átlag körülbelől egy kiló mézet képes gyűjteni. Indiában. Sajnos, hogy az angol hatalom nem «legendő eme véres babonák teljes kiirtására. I Képzelhető, milyen munkát kell végeznie a köpű

2 3

lakosságának, hogy ennyi zsákmányra szert tegyen. Megfigyelték, hogy ha az idő szép, egy-egy munkás 6—10 nagyobb utat tehet s 40—80 virágot kiak­ názhat, miközben Vi« gramm mézet gyűjt. Hogy egy kiló mézet összehordhassanak, mintegy 3000 sejtet kell megtölteniök, a mit egy méh magában három év alatt sem tudna megtenni. A munka cse­ kély voltát a munkások nagy száma ellensúlyozza. 30,000 méh egy nap alatt körülbelül egy millió vi­ rágot aknáz ki. Csak így sikerülhet egy kiló mézet összerakniuk. * A száraz fa tartósságát és keménységét az Egyesült-Államokban eredeti eljárással mozdítják elő. A fahasábokat u. i. olyan hengerekbe teszik, a melyekben a levegőt 150 250 foknyira melegítik s e mollett mintegy tíz kilónyi sulylyal nyomatják. Ez nz eljárás 10—12 óráig tart. Azután lassan le­ hűtik u fát. E közben a fában levő nedv feketés, rothadást gátló anyaggá válik, mely a lehűlés alatt megkeményszik s a fa likacsait betömi. Ezt a mó­ dot már több vasúttársaság alkalmazza s különösen a talpfáknak való hasábokat edzi ekkópen. * A falevelek hullása — egy angol természetbúvár megfigyelései szerint — nem egyszerre, hanem há­ rom egymás utáni időszakban történik. Először a kisebb galyak levelei peregnek le, nyolez nap múlva az általános levélhullás következik, végül legutol­ jára azok a levelek hulladoznak le lassanként, a melyek a fának a legvédettebb részein állottak. * A ragadozó vadak és kígyók Indiában a múlt év folyamán 91,344 embert pusztítottak el, még­ pedig legtöbbet, vagyis 18,5iO-et, a kigyók öltek meg. Hogy állat mennyi esett nekik áldozatul, az egyenesen kiszámíthatatlan. Csupán a tigrisek Asszambnn és Bengáliában 21,000 állatot emésztet­ tek el; ha pedig a párduezok, farkasok, medvék, hiénák és elefántok pusztításait is oda számítjuk, 90,253 állattársuk kivégzése szárad a leikükön, va­ gyis 9000-rel több, mint a megelőző évben. Viszont azonban őket is szorgalmasan pusztította az ember. Az indiai kormány ugyancsak a múlt évben 117,447 rúpiát (vagyis a mi pénzünk szerint ugyanannyi forintot) fizetett ki jutalmul a kártékony vadak irtá­ sáért. Az ilyen elejtett vadak közt volt tigris 1267, párduez 4088 és kígyó 117,120. * Az alma—Searles G. amerikai orvos szerint — egyike a legjótékonyabb eledeleknek. Szabályozza a máj és a vese működését, gátolja a kőképződést, föl­ emészti a túlságos gyomorsavat, elősegíti az emész­ tést, fertőtleníti a szájat, elhárítja a gégebántalmakat, enyhíti a szomjúságot s előmozdítja a jó alvást annyira, hogy lefekvés előtt nagyon ajánlatos egyegy almát enni. Ez aztán elég dicséret az almára. * Mária Terézia pálmáj a. A schönbrunni park leg­ híresebb ékessége, az a Mária Teréziáról nevezett híres pálma, a mely száz esztendeje áll a park millió­ kat érő üvegházában, nem sokáig csalogatja már a kíváncsi közönséget. Az öreg pálma háromemeletnyi magasságba nőtt s még minden esztendőben virág­ zik, de kegyelemre még sem számíthat, mert egy­ szerűen az a kérdés, hogy a pálma essék-e áldozatul vagy a hatalmas üvegház? A fa-óriás ugyanis az üvegház födelét veszélyezteti már s ha gyors in­ tézkedés nem történik, át is töri a tetőt. Minthogy pedig az üvegházra ujabb emeletet nem építhetnek, a pálma befogadására alkalmas üvegház pedig az egész monarkhiában nincsen: a kertész nyilván pa­ rancsot fog kapni, hogy fejszét szegjen a pálma törzsének. Egyébként az a terv merült fel, hogy a hires fát kiszárítják és a bécsi udvari múzeum ter­ mészetrajzi osztályába helyezik. * Jégjegeczekhez hasonló alakokat lehet készí­ teni tinta elpárologtatása által is, ha azt üvegleme­ zen szárítjuk meg s nagyító üveggel nézzük. Magá­ tól érthető, hogy a tinta fajok különfélesége miatt ez az érdekes kísérlet nem mindenkor egyformán sikerül, leginkább ott, hol gubacsoldatból, és vas­ vitriolból készült tinta áll rendelkezésünkre. A jegeozek igen változatos alakúak, fehér színűek és főkép a mágnes vaskő és makrazit jegeczeire emlékez­ tetnek. * A jegesmedvék nőstényei, midőn az elléshez közel vannak, hóbarlangokba temetkeznek és ott maradnak hetekig, míg a kicsinyek meg nem erő­ södnek, vagy egész tavaszig. Nem haladhatnak meg barlangjaikban, mivel lélekzésük a nyilast megőrzi. A hímek soha sem vonulnak barlangba. A hosszú barlangi élet a medvét lesoványítja és ha ismét napfényre jő, sokkal vadabb és veszélyesebb, mint rendesen.

24

VASAKNAPI ÜJSAG.

2. SZÁM. 1895.

42. ÉVFOLYAM.

2. SZÁM. 1895.

•20

VASÁRNAPI UJSAG.

42. ÉVFOLYAM.

ZICHY MIHÁLYNÁL SZENT-PÉTERYÁROTT. Irta dr. Závory Sándor. Koszorús költőnk, Vörösmarty soha se mon­ dott igazabbat m i n t a midőn azt irta, hogy : «A nagy világon e kivül Nincsen számodra hely». Százszorosan éreztem e soroknak igazéágat, midőn 1889-ben j a n u á r végén Muszkaország fővárosába cseppentem. Édes Istenem! de el­ hagyatottnak éreztem m a g a m ! Japán nyugoti határától a Balti-tenger partjáig ebben a rette­ netes nagy országban útitársamon, Zichy Géza grófon kivül nem volt ember, a kihez szólhat-

Szánkát rendelt s megmagyarázta a kocsis­ nak, hogy a grófot hova vigye. AYolkenstein gróf nagykövet, Dumba követségi tanácsos, gróf Széchen követségi attaché, udvari dámák, Kaufm a n tábornok, stb. látogatása voltai a programm legelső tételei és még : Zichy Mihály I Mert hát tudni kell, hogy ekkor Zichy Géza gróf, a czárné meghív sara ment Szent-Péter­ várra, hogy ott hangversenyeket adjon a a szük­ séges elöinté/.kedések megtétele végett minde­ nek előtt szükséges volt ezen látogatásokat meg­ tennie. Másnap délelőtt viszonozta a nagy művész a gróf látogatását szállásunkon. Megdöbbentem, a

H 5 3

El ül

— Voltak angolok, helvóták, németek, oro­ szok összesen vagy 70-en és két magyar; egyik Feledi, a másik Ferenczy Béla, Ihász ezredes

unokaöcscse. — Hát a klimát minőnek találta '.' — Pompásnak! Nyári ruhában teleltünk, mégse fáztunk, pedig nem is fűtöttünk! — Estére önt is szívesen látom ebédre, remé­ lem, jól fogja magát érezni nálam!

Feljegyeztem lakását és 6 órakor ott állt a Blanka lakásunk előtt.

Kocsisunk sarkig érő farkas-prémes bekecsbe es egy muff-alaku süvegbe volt temetkezve, a mely cséppel sem volt kisebb, mint egy huszon­ ötliteres hordó. Csak az orra, szeme, szakálla és jégcsapos bajusza látszott ki a sok prémbőrböl. Szinte kételkedtem, hogy a sok szőrme között hozzá fér-e a füléhez a szó, a midőn portásunk a kellő utasítással ellátta. Tiz perez alatt meg kellett volna érkeznünk,

de elmúlt húsz perez is ós a mi muazkánk csak

s s

Ki

•

X

tB

o Ki

ZICHY MIHÁLY R RA AJ Z A I B BÓ ÓLL.

I

I M A D O N N A . — ZICHY MIHÁLY FESTMÉNYE.

t a m volna. Idegen faj, idegen nyelv, ismeretlen I midőn megtudtam, hogy nagyhírű hazánkfia, föliratok mindenütt, a melyeknek egyik betűje a fehér czár udvari festőművésze előtt állok. latin, a másik görög, ismét másiknak fele latin, Elfogultságom azonban nem soká tartott. Az ő alsó fele görög, vagy felfordított latin, a mint fesztelen, szeretetreméltó modora csakhamar azokat Cyrill barát összeplágizálta és tákolta. magamhoz térített. Midőn fölemlítettem, hogy Mindezek mélységes titkokat rejtegettek előttem. egyik veje Feledi Tivadar jó barátom, a ki Grófom azon reményben volt, hogy a tót 1872-ben pácziensem is volt Korzika szigetén nyelvvel valahogy majd csak boldogulunk. Ajaccióban, •— újólag barátságosan fogott velem Dehogy boldogultunk! akárcsak a szamarkandi kezet. « M i c s o d a ? — s z ó l o t t — hát ön ott is tatárnak beszéltünk volna; vállat rándított, a kit járt ? Hogy jutott oda ?» — Sigmund bécsi tanár küldött ki, hogy az liptóvármegyei patriótáink nyelvén megszólítot­ tunk s azt mondta, hogy: «nye znáju!» Szeren­ ottani klimát megfigyeljem s az ott telelő idege­ csére hotelünk portása német volt. No, még né­ neket gyógyítsam. metnek se örültem soha úgy, mint ennek. Az ő — H á t aztán voltak-e sok pácziensei s miféle segítségével legelső teendőinket nyélbe sütöttük. nemzetbeliek ?

hajtott tovább, hol fel, hol alá, összevissza. Kezdtük észrevenni, hogy már harmadszor is megfordulunk némely helyen. A gróf szörnyen haragudott. — l'gyan mit gondol ez a gaz kocsis, hogy így összevissza hordoz bennünket '.' — Lehet, — mondám, — hogy azt gondolja, B mit a bibliában mond az üt: «az én utaim nem a ti utaitok, és az én gondolataim nem a ti gondolataitok). Ezzel tökéletesen agyoncsaptam a gróf harag­ j á t ; hangosan felkaczagott s most már ő igaz­ gatta a kocsist, jókedvűen hol jobbra, hol balra, míg végtére czélhoz értünk. Kitűnő társaság várt ránk, többnyire a mű­ vészvilágból, a kik közt ott volt a «Néró fáklyái»nak ihletett alkotója is, továbbá három szép fiatal hölgy. Ezek egyike franczia színésznő, kettő festészettanuló, Zichy Mihály tanítványai, ott volt továbbá egy öreg muszka tábornok, fő­ rangú államhivatalnokok, színészek s egy ma­ gyar ballettánczos a pétervári operaszínháztól. Különösnek találtam, hogy az érkező vendégek a házi kisasszonyt mind megcsókolták. Később tudtam meg, hogy ez orosz nemzeti szokás. Mielőtt asztalhoz ültünk, házigazdánk egy félredugott asztalkához vezetett falatozni Ez olyanforma, mint mise kezdete előtt a praeludium. Egy pohárka pálinka, pár falat kenyér kaviárral, irósvajjal vagy szárdinával. — No, doktor, tessék! melyikből parancsol ? Ez öreg cognac, ez vutki, ez pedig szilvórium még pedig patrióta. — No, akkor hát ebből kérek. — Ezt ajánlhatom is; ezt a czár is megdicsérte. Tudja, el szokott hozzám jönni ő felsége. Sok­ szor meglep, mikor dolgozom. Ilyenkor meg szoktam kínálni egy pohárka papramorgóval, a mit elfogad, helyet foglal, elszív egy-két czigarettát s nézi, hogy dolgozom. Kedélyesen elbe­ szélgetünk fesztelenül, mintha nem is ő volna a nagy7 birodalom hatalmas despotája. — No, ha ő felsége megdicsérte ezt a magyar szilvóriumot, kíváncsi vagyok rá, hogy mit mond arra a sárgabaraczk pálinkára, a mit a művész urnák-Kecskemétről küldeni fogok ?*) Betálaltak és helyet foglaltunk. Nekem a két orosz kisasszony közt jelöltek helyet. Sajnos, hogy e két szép hölgy se a görög, se a latin, se a franczia, olasz, német, tót avagy a magyar nyelvet nem értette; így hát gondolatainkat nem közölhettük egymással. *) Mutatványul küldtem is egy liternyit, de hogy megkapta-e azt Zichy Mihály ? soha se tudtam meg. Pedig olyan volt, a mire azt mondja kecskeméti einbör, hogy ha egy csöpp rá esik belőle a kabátjára, hát két hétig baraczkillatúnak érzi az egész világot.

26

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

kinyílt, ós azon egy hosszú, sovány, éhes kül­ sejű, kopott papi ruhába öltözött egyéniség lé­ pett be. — Nevem Peckinpaw — kezde az idegen — Peckinpaw Erazmus. Köszönöm. Igen, leülök. Űgye-bár megengedi, hogy útitáskámat az asz­ talra tehessem ? köszönöm. Tudja tisztelendő úr, ebben az útitáskában van valami, a mit ön nagyon, de nagyon meg fog bámulni. A Peckin­ paw nevet pedig ne tessék elfelejteni, mert ez oly név, melynek fénye nem sokára a mostani dicső ós nagyszerű korszak nagy neveit teljesen a háttérbe fogja szorítani. — Csakugyan nevezetes egy név, Peckin­ paw úr. ' . — Ugy van tisztelendő úr. E nevet még szá­ zadok múlva is kegyelettel fogják emlegetni. Tisztelendő úr, én önt mint kartársamat egy nagy titokba avatom. Tudom, hogy bizalmam­ mal nem fog visszaélni, azt is tudom, hogy jól megérdemelt híremtől nem fog megfosztani és találmányomra szabadalmat n e m kérend. Ha­ landó emberek vagyunk, ennélfogva kell, hogy valakit a titokba beavassak. É n a dolgot hosszú évek során behatóan t a n u l m á n y o z t a m ós végre czélt értem. Mindent jól megfontoltam és most itt vagyok. E szavak után Peckinpaw úr a szoba minden zegét-zugát szemügyre vette, m i n t h a attól tar­ t a n a , hogy ott még más valaki is lehetne. — Egyedül vagyok, Peckinpaw úr. — Jó, kedves tisztelendő u r a m ; tudom, hogy ideje szűkre van szabva, és ezért rövid, nagyon rövid leszek. Megengedi-e, hogy találmányomat a m a g a m nyelvén elmondhassam ? — Hallom, Peckinkaw úr. — Nos, uram, azzal kezdhetném ugyan, hogy az emberi nem legnagyobb átka a nagybélűség, melyből aztán észszerűleg minden egyéb bajt lehet következtetni, de én az eféle okoskodást fölösleges szószaporításnak tekintem. Talál­ m á n y o m önmagát dicséri. Tisztelendő úr, az az ember áll itt ön előtt, ki az evést megszün­ tette . . . . — Csakugyan ? — Igenis, az evést, minden hozzá tartozó és belőle következő bajokkal megszüntette. Ezen­ túl az emberek nem fognak ételeket nyelni, rágni és emészteni. Egy Peckinpaw-labdacs ele­ gendő, s mint a k ö l t ő m o n d j a : «a nagy esemény megtörtént". Ön nem é r t ? Ezért önre nem neheztelek. Hiszen az isteni sugallat fénye agy­ velőnket nem világítja meg egyszerre. É n is sokáig tapogatództam . . . . E szavak után Peckinpaw úr útitáskájából egy jókora nagyságú labdacsot vett elő. — Mit gondol ön, mi ez ? — Labdacsnak nézem. — Igen, helyes, labdacs, de gondolja meg tisz­ telendő úr, hogy labdacs és labdacs közt igen nagy a különbség. Ez a labdacs önre nézve PECKINPAW ÚR LABDACSAI. betegséget, orvost, sötét szobát, orvosi szereket s tán halált jelenthet. Nekem pedig életet, Elbeszélés. jóllétet . . . Labdacs, de Peckinpaw- féle labdacs. Irta Crane F. Angolból fordította S. V. Erre Peckinpaw ú r a labdacsot oly áhítatosA m i n a p dolgozó-szobámban ültem, midőn ; sággal forgatta hosszú, sovány ujjai között, valaki egészen váratlanul kopogtatott. Mielőtt I m i n t h a legalább is az orosz czár «Orlow» nevű azt m o n d h a t t a m volna, hogy «tessék», az ajtó 1 óriási gyémántját mutogatná. — Nemde, tisztelendő úr, most tizenegy óra. Ön még nem reggelizett ? Nem venné be ezt a labdacsot ? — Köszönöm, de . . . . — Se baj, se baj — folytatá Peckinpaw úr — ezért n e m neheztelek önre. Elfelejtettem, hogy ön a labdacs csodálatos tulajdonságait még nem ismeri. Szabadjegy pohár vizet kérnem ? Köszö­ nöm, így n i ! É n m á r megreggeliztem. Ön azt hiszi, hogy tán valami bűvös habarékot ettem. Tessék, nézze meg. Erre Peckinpaw úr tárczájából egy csomó fehér kártyát vett ki. — í m e , az egyik; tessék elolvasni: — Peckinpaw-labdacsok. B, 32. sz. L e v e s : Okörfark. Húsétel: Sült récze, gombával. Főzelék: Paraj. Uborka. Káposzta. Idei burgonya, Kávé. Créme. — Válogatott sütemények. Valódi Havanna-szivar. — Ezt nem értem, Peckinpaw úr. — Már pedig ez azt jelenti, hogy az általam bevett B. 32. számú labdacs a most felolvasott étlap alkotó részeit magában foglalván, a pohár Egy hosszú, sovány egyéniség lépett be.

— Körülbelő] úgy vagyok most. mint Dániel próféta hajdanában, — mondám a velem szem­ közt ülő házi gazdának. — Hogy hogy '.' — H á t úgy, hogy Dániel is oroszlányok közé került s én is orosz lányok közé jutottam ! Ha­ bár az öreg úrnak mégis csak kritikusabb lehe­ tett a helyzete. — Nana, — szólt belé Zichy Géza gróf, — csak annak köszönje, hogy ezek a szép kisasszo­ nyok nem tudnak vele beszélni, "mert ha tudná­ nak, kérdés, hogy kevéshhé lennének-e veszedel­ mesek, mint a melyek Dániel prófétát környé­ kezték ! — Csakhogy, mondám, a biblia szavaival: «Az én atyám elküldé az ő angyalát, a ki bezárá az oroszlányok száját, hogy nekem ártalmamra n e lehessenek!'» Zichy Mihály átfordította muszkára, a min bájos szomszédaim jóízűen nevettek. Kedves házigazdánk vacsorája bizonyságot tett róla, hogy nemcsak az ecsetnek, de a jó asztaltartásnak titkait is kitűnően ismeri. Az endivia salátához ott az asztalnál sajátkezüleg készített oly jóízű leöntölevet, a melyre a F r é res Provenceaux szakácsa is büszke lehetett volna. A Ladoga-tó és Balti-tenger legjobb halai, a legritkább szárnyas és emlős vadak pecsenyéi, a mit éjszak hona a Tundrától a Visztuláig nyújthat, művészileg elkészítve ott pompáztak előttünk az asztalon. Friss gyümölcs, szőlő, alma bőségesen, kaukázusi, krimi, franczia és magyar borok. Asztalbontás után a szalonba vonultunk, a hol a színész szavalt, a ballettánczostánczolt, a gró­ fom zongorázott, egyik muszka hivatalnok gitá­ rozott, majd egy pantomimikus bohózatot gon­ dolt ki a gróf, a melyben nekem is szerepelnem kellett, hozzá a zenét gróf Zichy Géza improvi­ zálta. Lett erre olyan jó kedv, a minő valaha csak az Olympus lakói közt lehetett. Nekem pedig eszembe jutott a magyar nóta : • Bárcsak éltem minden percze Ilyen körben telnék le.» Hálával gondolok nagy művész hazánkfiára, kinek vendégszerető házában e vidám órákat töltöttem. Tartsa meg a gondviselés még igen sok esztendőkig abban a vidám jókedvében, a milyenben ekkor Szent-Péterváron láttam.

±

S/.ÁM. 1895. 4 2 . ÉVFOLYAM.

vízzel együtt reggelimet képezte. Ezt t á n csak megérti, tisztelendő úr ? Nagyszerű találmányom a felkelő n a p sugaraihoz hasonlít, melyek a sötét­ séget csak lassanként oszlatják él. Tessék az efféle labdacsot kirándulások alkalmával be­ venni ! Mily végtelen vesződséggel j á r ilyenkor a villásreggeli vagy ebéd összeállítása és elkészí­ tése. A húsfélék többnyire hidegek, a pezsgő pedig rendesen meleg szokott lenni. H á t még az átkozott hangyák és egyéb állatok, melyek ellen az ételeket megóvni alig l e h e t ! Mennyi időt takarítanak meg az üzletemberek ós apró hivatalnokok! Mig vendéglőbe szaladnak, és ott az ételre várnak, egy óra könnyen elmúlik. H a most egy pohár vizzel 4 -es számú A. labda­ csomat beveszik, az idő meg van mentve. Az ily formán megtakarított idő értéke évenként mil­ liókra rag. Az emberek egyáltalán nagyon sok időt fordítanak az evésre, mi által inkább álla­ tokhoz hasonlítanak. Már pedig az ember magasztosb czélokra van teremtve. Peckinpaw a bankettirozást az állatoknak engedi át. Az ét­ vágy kielégítése az emberi társadalom egyik fő foglalkozását képezi: és ez oly baj, melynek elejét kell venni, okvetetlenül elejét kell venni. - ilamférnak és miniszterek ép úgy törik magu­ kat mint az állatok, habár idejüket m á s r a kel­ lene fordítaniuk. H a m á r egyáltalán díszebéde­ ket akarnak rendezni, tessék, ime a B. 8 3 . számú labdacs, ebben az ily alkalomra való jó kedv is benfoglaltatik, a nélkül, hogy az illetők emberi méltóságukról lemondani kénytelenek len­ nének. — De engedjen meg Peckinpaw ur, milyen módon akarja ön az élet fentartására szük­ séges táplálék anyagát egy ily apró labdacsba beleszorítani ? — Ezt a gyakorlati kérdést röviden és egy­ szerűen meg fogom fejteni. . n jól tudja, hogy m i n d e n n e m ű táplálék főalkatrészét a víz képezi. H a most ezt kiveszszük, a hátralék haszontalan üres anyag marad, mely tápláléknak nem te­ kinthető. Ön egy labdacsba két font m a r h a h ú s ­ n a k megfelelő táplálékot könnyen beleszoríthat. E n n e k módja az ón találmányom főtitka. Nemde ebéd u t á n az ember gyomrában bizonyos kelle­ metlen érzés t á m a d ? Ezen okból intette Wesley híveit, hogy nagyon keveset egyenek. A gyomor túltömése az erkölcsök lazulását vonja maga után, s így a Peckinpaw-féle labdacsok az em­ berek erkölcsi életének gyarapodására szolgál­ nak. Labdacsaim semmiféle dugulást vagy egyéb gyomorbajokat nem okoznak maguk után- De meg kétséget n e m szenved, hogy a beteg­ ségek két h a r m a d a a gyomor túlterheltetésóből ered. Labdacsaim az orvosi szerek használa­ tában is valóságos forradalmat fognak elő­ idézni. — De mondja meg kérem, mily módon akarja az embereket arról biztosítani, hogy labdacsainak alkatrészei csakugyan n e m ártal­ masak ? — Ez a kormány dolga uram, tisztán a kor­ m á n y dolga. Múlhatlanúl szükséges, hogy az ügyet a kormány vegye kezébe. Valamint most ezüst és arany pénzt csináltat, csináltassa a lab­ dacsokat is. Az utánzók pedig ép oly szigorral

Az Egyesült-Államok lobogóját az éjszaki sark leg­ magasabb tetején levő póznára fel fogja szegezni.

2. SZÁM. 1895. -i-!. ÉVFOLYAM.

lennének büntetendők, mint a hamis bankjegy­ gyártók. Találmányom a munka problémáját is meg fogja oldani. Ugyanis vannak munkások számára olcsó labdacsaim. Ezeket potom áron állíthatom elő, és a okenyér» után való kiabálás megszűnik. Rendszerem életbeléptetése után egy szekérre való A. 60. sz. labdacscsal az Oroszországban pusztító éhínségnek elejét lehet venni. Hát még messze földre járó utasoknál ? «Az éjszaki sark felfedezésére induló amerikai tudós ne vigyen magával egyebet, mint egy ta­ risznyára való Peckinpaw labdacsot, és bizonyos vagyok benne, hogy az Egyesült-Államok csilla­ gos lobogóját az éjszaki sark legmagasabb te­ tején lévő póznára fel fogja szegezni. Hát az asszonyok! Nincs többé főzés, sütés; a női cse-

A «fin de siécle» ember. lédség kérdésének gordiusi csomója legott meg van oldva. Peckinpaw találmánya Nagy Sándor hírét túlszárnyalja. Mihelyt találmányom a föld­ teke minden részeiben elterjedt, az emberi nem szintén nagy változáson fog keresztül menni. A fogakat az állatoktól örököltük; ha azokra szükségünk többé nem lesz, utódaink fogak nél­ kül fognak születni, melyek annyi bajt okoznak. Nem mondta e már Szent Pál apostol, hogy eljön az idő, midőn az ember a földi salak ter­ heitől menekülve, Isten gyermekeinek dicső sza­ badságát élvezendi ? Nem akarok hiú lenni, de mondja meg uram, nincsen-e igazam ? Tekint­ sük csak az élet nyomorúságát, a szegénység, az elégtelen táplálék okozta Ínséget és nyava­ lyákat, másrészről a Peckinpaw-féle labdacsok­ kal táplálkozó higgadt, mértékletes, uj nemze­ déket ? — De én nem vagyok rajongó ember — folytatá Peckinpaw úr, kit a hosszas előadás kissé kimerített. — On megértett, de a köznép bolondnak fog nézni. Vannak mások is ; például az úgynevezett «fin de siéele» nézeteit valló emberek. Nos, ezek számára szintén egy külö­ nös labdacsot a X. 14. számmal jegyzettet ké­ szítettem. Ez fiatal, könnyüvérű embereknek való, kik — a mint mondani szokják — gyor­ san akarnak élni. A X. 14. számú labdacs egy kosár franczia pezsgőt és 32 finom szivarkát foglal magában. A mint látja, mindenkiről gon­ doskodtam. Az éjjeli, tivornyák, orfeumok és egyéb hasonló mulató helyek kérdése meg van oldva . . . E pillanatban valaki kopogtatott. — Az istenért ! — suttogá Peckinpaw úr lab­ dacsait és fehér kártyáit táskájába rakva, — be ne bocsásson valakit a szobába! . . . — Semmi esetre Peckinpaw ú r ; legyen az bárki, hadd várjon. — Köszönöm uram, köszönöm. De bocsás­ son meg, nem kölcsönözhetne-e néhány órára egy dollárt ? Nagyobb külföldi tőkepénzesektől pénzküldeményt várok, kik találmányom iránt érdeklődnek. Délután két órára itt leszek, s a dollárt meghozom . . . — Szívesen! Ezek után Peckinpaw úr a dollárt zsebre vágva útitáskájával együtt eltávozott. Azóta sem lát­ tam. Meglehet, hogy világhírű találmányának kibővítésén fáradozik, és ezért a kölcsönvett dollárra m á r nem is gondol.

Peckinpaw úr a dollárt zsebrevágva eltávozott.

±1

VASÁRNAPI UJSAG. MULATTATÓ TERMÉSZETTANI KÍSÉRLETEK. A «Tom tit száz újabb kísérlete» czitnü, az Athenaeuin kiadásában most megjelent munkából mutatjuk be a következő két kísérletet. 1. A szivarozó csalódása. Ez egyike a legmulatságosabb kísérleteknek, melylyel a legnagyobb dohányost is félre lehet ve zetni, ugy, hogy meg tudja mondani : ég-e a szivarja vagy sem? A dolog így megy végbe : Mikor együtt van a füstölő társaság, vállalkozzál rá, hogy bebizonyítod, mennyire puszta képzelődés az az egész élvezet, melyet a szivarozás állítólag nyújt. Válaszd ki a legmegrögzöttebb dohányost és adja szájába két szivarkát, hogy mind a kettőt nedvesítse meg ajkaival. Az egyik szivarkát gyújtsd is meg. Aztán kösd be a szivarozó szem eit. Ez meglévén, föl­ váltva add a szájába hol az égő szivarkát, hol a másikat, mely nem ég; felszólítod, hogy szivja, de ne túlságos erővel. És ne egészen szabályosan kimért időközökben nyújtsd a két szivarkát, hanem változtatva az időközöket. H Néhány szippantás után nagy mulatsá- ** • guk lesz a nézőknek a szivarozó nem fogja tudni megmondani.melyik az -égő szivarka. Persze a dohányból nagy jövedelmet látó kincs­ tár nem fél, hogy e világos bizonyítékkal is sok do hányzót fogsz leszoktaíniaszivarról,pipáról.

Most tekintsünk a vizcsöpp nélkül a pohárnak alsó részén át. Itt a pohár belülről is homorú, kívül­ ről is, a metszett oldalak miatt (B ábra). Itt tehát kettős-homorú lencse gyanánt szolgál. Ezen át nem hogy nagyítva látnánk az abrosz szálait hanem sokkal kisebbnek mint a milyenek valóssággal. Mert e homorú lencsének az a tulajdonsága van, hogy ki­ sebbíti a tárgyakat.

A nagyító és kicsinyítő pohár

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Békássy Helén űjibb költemények. Budapest 1894. A mint a czhn is mutatja, a csinos kis kötet Békássy Helénnek már második versgyűjteménye. E költemények a fiatal írónő tehetségének fejlődésé­ ről, izmosodásáról tanúskodnak: hangja tisztább, érzései mélyebbek. — A kötetben a subjectiv elem az uralkodó, néha azonban a szerző mondai tárgyak feldolgozásával is megpróbálkozik, ilyenek: «Póki Észtem, «Szalla hé* és Frimgepán Johanna.i De az elbeszélő — nem távolról sem felel meg úgy egyé­ niségének, mint a csöndes merengés, bánatos bo­ rongás. Ez utóbbi genrehez tartoznak legszebb köl­ teményei, az «Erdőben», «Otthonunkon őszszel», • Erdőben, réteken» stb. A szerelemnek is elég hely jut a kötetben, de ez a szerelem inkább csak mint emlék,* mint a múltból feljáró árny jelenik meg szemeink előtt. A költőnő, csalódva a szerelemben, a mindent átölelő szeretetben keres és talál meg­ nyugvást, vigaszt. Együtt sir a szenvedőkkel, s a boldogokkal együtt örül: • Csalódtam bár, de ki nem ábrándultam — Boldog vagyok.»

Eredeti költeményei után még 16 kisebb fordí­ tott költemény következik, többnyire Dutczynskiverseiből. Békássy Helén verselése szabatos, nyelve | r lendületes, költői; kár, hogy a magyartalan, fül­ sértő «nem-e*, mely mai napság szinte divatossá A szivarozó csalódása. vált, sűrűn előfordul nála is: «A sír majd nem-e kéri«. "Mindenkit kérdez, hogy tán nem-e látták?» 2. Nagyító és kicsinyítő pohár. L «Nera-e választ el szintén.» A nyelvérzéknek sajKerítsünk egyolyan talpas poharat, melynek felső > nos hanyatlásáról tanúskodnak az ilyenek. Békássy része simán kerek, mig alsó része kívülről keskeny Helént máskülönben jó ízlése ritkán hagyja el, csak lapokra van csiszolva, mint rajzunkon a pohárnál az néha tapasztaljuk, hogy túlontúl halmozza a hason­ A és B jelzi. A poharat, talpánál fogva, tartsd magad latokat, pl. egyik versében elmondja, hogy a sárgult felé fordítva és tölts belé egy kis vizet, olykép, hogy könyvlapok közt egy rózsaszínű szalagot talált, a viz egy nagy csöppbe álljon össze a pohár sima olyan ez, mint a száraz levél, mely az elmúlt tavaszt | részében. Ha a vizcsöppen keresztül nézzük az ab- jelképezi s mint kéklő köd mögül felmerül a múlt: : roszt, meglepetve fogjuk látni, mily könnyen meg- mint a szikra a hamu alatt, úgy hamvadt keblében : olvasható a szövet minden egyes szála. Egy-egy az érzés, gondolat; de mint azt egy lehellet, ezt egy I vastag zsinórrá nőtt minden finom fonál. Épp igy érintés lángra gyújtja s a szív belső zajlata, mint megnagyítva mutatkozik akármilyen más tárgy, szilaj folyó ragadja tova. Mindez, rövid két versszakmelyet a pohár alá helyezünk. ban van fölhalmozva; pedig Békássy Helén költé­ Ennek oka az, hogy a vizcsöpp, mint rajzunkon szete nem szorul az ily sok szinű czifraságra. fönt az A. kis ábra mutatja, épen azt az alakot A diszes kiállítású kis kötetből, mely Hornyánszky nyerte, a milyen a kettős domború üveglencse. Ha a Viktor könyvnyomdájából került ki, bemutatjuk a viz nem domborodott volna ki felső részén is, akkor következő két költeményt: egyszerű-domboru lencsét alkotott volna. Mindkét fajta lencsének az a tulajdonsága van, hogy nagyítja Erdőben. a tárgyakat, melyeket ilyen lencsén át nézünk. A E régi tölgyek rejtett sűrűjében, kettős-dombom lencsét használják az igazi nagyító Hol árnyat ád a lomb és dalt-a fészek — Sok csendes órát — álmodozva ébren — üvegeknél; ám ez az egyszerű csöpp viz sok esetben Elheverészek. ugyanazt a szolgálatot végzi.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

28 Nem rég, a nagy világ zajgott köröttem, Kísérőm volt sok édes, büszke álom — De visszatértem ide szárnyszegetten, Pihenni vágyom ! Itt gerle búg — madár szól lágyan, tisztán, Fűt, fát megérint a tavasznak újjá — S a szív remélni kezd — hogy majd ő is tán Szerethet újra. Halkan szivem — közéig az est, már csend űl A lombokon, — nem kezd madár se dalba —• Ne álmodj te tavaszrul, szerelemrül . . . . Meg vagy te halva. Az angyal kérdése. Egy angyal jött, és így szólt: — • Kívánhatsz egy kegyelmet!» ««Oh, édes angyal, add hát Szivembe a szerelmet!»» S az angyal ismét eljött: — «Kívánj még egyet lányom !» ««A szerelem nagyon fáj, Inkább a sírba vágyom !»»

Franklin-Társulat kiadásában zsebalakban jelent meg, 1 frt 50 kr. Az angol Faust. Aradon ifj. Klein Mór kiadásá­ ban megjelent Marlowe drámája, Faust, angolból fordította Londesz Elek. Marlowe Kristóf a XVI. század második felében élt, angol színész volt s je­ les színműíró, ki az emberi indulatok és szenve­ délyek festésében tűnik ki drámáival. Az angol iro­ dalomtörténet nagyrabecsüli, valamint .Faust* drámáját is, melyről a nagytekintélyű Taine azt tartja, hogy Faust alakja sokkal emberibb nála, mint Göthénél, mert Marlowe nem engedi át Mefisztó bábjának, hanem saját emberi tulajdonai, szenvedélyei ragadják. A Faust-mondával Marlowe a frankfurti Faust-könyv 1587-ben készült angol fordításából ismerkedett meg és még az évben drámává dolgozta fel, mely a Shakespeare-korabeli színpadnak egyik legkedveltebb darabja volt. A for­ dító érdemes dolgott végzett, hogy a magyar kö­ zönséget is megismertette az érdekes miivel, mely csinos kiállításban jelent meg s ára 1 frt. Szent Mónika élete, irta Bougaud Emil lavali püspök, fordította Ruschek Antal győri esperes plébános. A katholikus egyházi irodalom egyik ki­ tűnő műve, mely a katholikus egyház hitéletének és történetének két alakját ismerteti meg: szent Mónikát és fiát, Szent Ágostont, amabban a nagy

A Budapesti Szemle új évvel kezdődött új folya­ mának első kötete a 217-ik számot viseli. Ennyi kötet jelent meg már e becses folyóirat­ ból, mely tudományosságunk egész tár­ háza s folyton érintkezésben tartja olva­ sóit a hazai és külföldi irodalommal és tudománynyal. Az új füzetben Zichy Antal ismerteti • Gróf Széchenyi István ifjúkori levelezé­ seit* (1809—19), melyek a család szíves­ ségéből az akadémia birtokába jutottak. Széchenyinek katona korában szüleihez irt levelei ezek, melyeket hadi szolgála­ tairól útjairól, a vele történtekről küldött haza, s bő adalékul szolgálnak ifjúkori éle­ téhez és gondolkozásához. A második köz­ lemény «Két olasz eposzi), s ebben—sz—ly Tasso és Ariosto remekműveinek magyar fordítását bírálja, bevezetőleg az idegen re­ mekművek fordításairól is megemlékezvén általában. A közleményből ezúttal az első rész jelent meg, s Tasso «Megszabadított Jeruzsálemével* foglalkozik, sok méltány­ lással emelve ki Jánosi Gusztáv fordítását, „figyelmeztetve azonban hibákra is. Feny­ ői József «A budapesti lakásnyomor» czimen a fővárps egyik égető baját veszi tüzetes vizsgálat alá, s jóravaló eszméket vet föl. Vádnai ÍKárolytól pedig eredeti regény első részét találjuk. Czime «Immakulata grófnő,» s hőse egy kegyes grófné. A kötet költeményei: «Régi törté­ net.* Lévay Józseftől, és «Calliope intése,* Properirus után latinból fordította Csengeri János. A következő czikket .Naszreddin sah uti naplója 1889-ből» alkalmasint mindenki derültség közt fogja olvasni. A hatalmas uralkodó naplót vitt európai út­ járól, melyet aztán ki is nyomatott. Kégl Sándor fordította le magyarra, mint a naiv benyomások gyűjteményét. Budapesti időzéséről is bővebben ir a sah. Több könyv­ ismertetés zárja be a füzetet. A «Budapesti Sforza Katalin 18 éves korában. (1481.) A forli-i képtárban Marco Palmeggianinak tulajdonított arczképe után. Szemlét* az akadémia megbízásából Gyu­ lai Pál szerkeszti, a Franklin-társulat adja ki s előfizetési ára egész évre 12 forint, félévre szellemű szent férfiút s az egyház és kereszténység 6 forint. bölcsét. A negyedik század keresztény világának A polgári törvénykezési r e n d t a r t á s mai érvé­ kora tárul fel a műben, melyet Ruschek fordítása nyében, egybeállította s felvilágosító jegyzetekkel magyarul is közkeletűvé tett s most második kiadás­ ellátta dr. Frank Sala, ügyvéd. Az új sommás el­ ban jelent meg. Elől Scheffer Ary képe (Sz. Mónika járás életbelépése óta mindinkább érezhető oly ós fia Sz. Ágoston) van Doby Jenő rézmetszetében. munka hiánya, mely a ma érvényes perrendtartási Második kiadású müvek. Újvári Bélának «Szá­ törvényeket egymással való szerves összefüggésben zad vége* czimen másfél év előtt megjelent szatí­ tartalmazná, mert sokszor kétség támad, hogy mi rái, melyek az életet annyi tarkaságban és csipősséggel tüntetik föl, s félszegségeit eleven szemmel és mikép érvényes a rendes és a sommás eljárás­ fürkészik ki, második kiadásban jelent meg Horban. E nehézségen óhajt segíteni Frank munkája. nyánszky Viktor könyvkereskedésében, csinos ki­ magányból, E munka az összes perrendtartási törvényeket állításban. Ára 1 frt. — Dalok a (1868 :LIV., 1881 : LIX., J 8 9 3 : XVIII. és 1893 Lévay Mihály verskötete szintén második kia­ dásban hagyta el a sajtót s Ujszászon rendelhető XIX. tcz.), tehát úgy a rendes, mint a sommás eljá­ meg szerzőnél egy írtért. A kritika részéről is mél­ rást, valamint a fizetési meghagyások iránti eljárást tányolt kötet első kiadása alig két hó alatt fo­ egy szerves egészbe illeszti. Alapul az 1838: LTV. t. czikket veszi s ebbe illeszti a többi perrendtartási gyott el. törvényeket. Minden egyes lap felső részének jobb Előfizetések. «Velencze* czimen Dessewffy oldalán • rendes* és baloldalán tsommás* jelző áll, Arisztid nagyobb művet irt a lagúnák városáról, a kétféle eljárás megjelölésére; a mi mind a két melyet jól ismer, s melyet a magyarok is nagy eljárásban közös, az a lap egész szélességében van számmal látogatnak. A könyvben megismerteti nyomtatva, a mi pedig csak az egyik eljárásban Velencze múltját, műkincseit és hasznos tájékoztaérvényes, az a megfelelő .rendes* vagy «sommás» tástnyujtalátogatóknak.Kiadjaa «Kosmos» nyomdai rovatban foglaltatik. Nagyban megkönnyíti a munka társaság, s megrendelhető 3 írtjával, diszkötésben használatát a §-oknak folyószámozása, melynek 5 frttal. — «Párisi mesék* czimen Szomory Emil segélyével bármely törvény bármely §-a könnyen egy kötet rajzra hirdet előfizetést, mely Parisnak megtalálható. Három folyószámmutató, s két tar­ kevésbbé ismert életét, mulatságait, mulató helyeit, talmas betűrendes tárgymutató egészíti ki a mun­ furcsaságait irja le. Megrendelhető szerzőnél a kát. A könyv ára, mely csinos vászonkötésben a cNemzet* szerkesztésében 1 írtért.

2. SZÁM. 1895.

42.

ÉVFOLYAM. 2.-SZÁM. 1895.

A műcsarnok arany érmei és dijai, A műcsar­ nok téli kiállításának kitüntetésre érdemes művei fölött január 2-ikán döntöttek, odaítélvén az állami két arany érmet,\a képzőművészeti társulat 2000 fo­ rintos és a gr. Károlyi Tibor 1000 frtos diját. Az itélő bíróság a. magyar művészeknek szánt aranyérmet titkos szavazással négy szóval Vastagh Géza «Ki a legény a csordában* czimű festményé­ nek ítélték oda a Jendrassik Jenő «Vége» czímű festményére esett 3 szavazat ellenében. (Vastagh festménye két dulakodó bikát tüntet föl, Jendrassiké pedig egy fiatal nőt, ki egy asztal előtt ül kisírt szemmel, s kezében levelet tart.) A külföldi művészek aranyérmét egy kitűnő tájkép nyerte, belga Courle?is Franz «Hazatérő nyáj* czímű fest­ ménye, a mely a Max Gábriel «Visio» czímű képére esett 2 szavazattal szemben 5 szavazatot kapott. Az ítélethez a közoktatásügyi miniszter jóváhagyása szükséges. A társulati 2Ö00 forintos dij odaítélése­ kor a titkos szavazást háromszor kellett megújítani, míg eredményre vezetett; a harmadik szavazásnál Margitay Tihamér «Utolsó szerelem* czímű képére három, Jankovics «Özönvíz* czímű szoborcsoport­ jára szintén 3 szavazat esett, egy szavazó-lap üres volt; az elnök Káth György döntő szavazatával, Margitaynak adott elsőbbséget s így a díj őt illeti meg. (Margitay ezúttal komoly tárgyú festménynyel pályázott. Egy apácza vigasztal nagy meleg­ séggel egy szomorú leányt, ki kétségbeeset­ ten ül az asztalnál.) Végül a Károlyi-féle ezer frtot egyhangúlag Jendrassik Jenő « Vége» czímű festményének ítélték. A díj előkelő lakások díszítésére alkalmas képek vagy szobrok kitüntetésére szolgál. A műcsarnok kiállításából a közoktatás­ ügyi miniszter a múzeumi képtár számára a következő műveket vásárolta meg: « Vége* Jendrassik Jenőtől, «Krumpli-szüret* Pataky Lászlótól és «Ki a legény a csordá­ ban* Vastagh Gézától. Minthogy e képek ára az állami budgetbe fölvett összeget meghaladja, az orsz. képzőművészeti tár­ sulat ahhoz 1000 írttal járult. Ezzel együtt a múzeum részére 6,800 forint erejéig lehetett ez idén vásárolni. A társulat 1 frtos sorsjegyeinek húzása január 27-én lesz. Első nyereményül Spányi Bélának «Oszi táj» czímű festménye van kitűzve.

lenő s

Pályanyertes népszínmű. Ruszt József 500 frt pályadijat tűzött ki- a népszínház útján népszínműre. A fejlődő tehetsége­ ket kívánta serkenteni s ezért, a pálya-, dijat az aránylag legjobb műnek kiadatni kívánta. Érkezett 94 pályamű. A b í ­ rálók kettőt találtak olyannak,, melyek figyelemreméltó tehetségről tanúskodnak, s kevés javítással színrehozhatók. E kettő a nTélcn* és *Hulló csillag* czíműek. Szó­ többséggel a • Télen* czímű kapta meg a pályadijat, a másik darab szerzőjét pedig jelentkezésre szólítja föl a népszínház igaz­ gatósága. A nyertes darab szerzője Bokor József, ki iró és zeneszerző együtt s «A kis alamuszi* czímű operettjével egyszerre oly sikert aratott, hogy ezt a darabját épen most adták húszonötödször a népszínház­ ban, még mindig telt nézőtér előtt.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Petőfi-társaság e hó 6 ikán tartotta meg évi közgyűlését az akadémia nagytermében, mely egé­ szen megtelt. Jókai Mór ült az elnöki helyen. A közgyűlés sorozata Bartók Lajos alelnök meg­ nyitó beszédével kezdődött, ki .Nemzeti irodalom* czimen arról a tizenkilencz évről emlékezett meg, melyet a Petőfi-társaság végig élt, s a kozmopolita irodalom ellen szólt, Petőfi költészetére hivatkozva, s a magyar föld és magyar szív üde forrásait ajánlva. Á megnyitót megéljenezték. Jakab Ödön titkár jelentése következett. A Petőfi-ereklyék a költő újabb kézirataival és felesége Szendrey Júlia 16 levelével szaporodtak. Megemlékezett a társulat elhunyt tagjairól, Kossuth Lajosról, ki tiszteleti tag volt, Komócsy József alelnökről, Paulay Edéről. Ábrányi Emil emlékbeszédet mondott Komócsy József fölött, kit mint lyrikus költőt, a társaság al­ elnökét, kötelességtudó és derült embert méltá­ nyolt. Ezután Bercsényi Béla szavalta el Inczédy László két költeményét, s Várady Antal si egy hatá­ sos költeményt. Két székfoglaló is volt: Bársony István «A doktor ur» czímű elbeszélése, Pap Zol­ tánnak pedig «Szerelem* czímű költeménye. Rákosi Viktor pedig «Történet hősnő nélkül* czímű humo­ ros rajzát olvasta föl. Utoljára Endrödi Sándor maradt «Wekerle Sándorhoz* czímű költeményével. Míg a hatalom polczán állott, úgymond, nem akart dalolni róla, nehogy hizelgésnek tűnjék. Most, mi­ dőn levetették, most fölemelheti szavát és kiált-

42. ÉVFOLYAM.

Tiatja, hogy «ki fog még gyúlni a te szellemednek fénye.» Csak menj nyugodtan pihenőre Es boronáld be földedet, Az elhintett mag jó helyen van, Kicsalja majd a kikelet. A közönség a költőt zajosan megéljenezte. A tár­ saság tagjai és számosan a vendégek közül az • István főherczeg* fogadóba vonultak át diszlakomára. A felköszöntők sorát Bartók Lajos alelnök nyitotta meg, lelkes szavakban ünnepelvén a társa­ ság elnökét, Jókai Mórt. Zajos éljenzés fogadta e köszöntőt, melyet természetesen még sok más toaszt követett. A magyar tud. akadémia jan. 7-iki heti ülésén Zichy Antal elnökölt, s nyelvészeti dolgozatok fel­ olvasása volt napirenden. Simonyi Zsigmond "Mondattani vázlatok* czi­ men tartott fölolvasást. Minthogy a fölolvasó a mondattannak két terjedelmes részét földolgozta* A magyar határozók* s a .Magyar kötőszók* czímű pályamunkáiban, most a mondattannak egyéb ré­ szein dolgozik s kutatásainak •eredményeit egyelőre vázlatos formában adta elő. 'Ezúttal hi­ ányos mondatokról szólt, a me­ lyekben tudniillik az alany, vágt­ áz állítmány hiányzik, de többé vagy kevésbbé világosan oda van gondolva. Bartal Antal a középkori latinság szótáráról tar tott ezután értekezést. Már ta­ valy kifejtette az elveket, me­ lyeket e munkájánál követ.Most kiemelte, hogy azzal az eljárá­ sával, a mely szerint minden nem klasszikus kifejezéshez a megfelelő klasszikus kifejezést csatolja magyarázatképen, e szótár egyúttal az antibarbarus szerepét is fogja teljesíteni. Az ismertetés azzal végzi, hogy munkájában az Akadémia jó­ akaratát és támogatását kéri.

VASÁRNAPI UJSAG. világító ereje van.* Tetszettek neki a szekereken érkező magyar asszonyok, s különösen a fejedelem­ asszony négyökrös fogata. — «Ez olyan ízléses va­ lami, — mondotta, — hogy a kiállítás diszfelvonulásainál meg kellene csinálni.* De legtovább a táltos áldozatánál időzött. •—«Ez remek kompoziczió, mondotta. A régi pogány istentiszteletet más­ forma nem is lehetett. És milyen igazi magyar itt minden alak. • Körülbelül félóra hosszat nézte a főherczegnő az érdekes képet, s mielőtt elment, tiszta, szép nagy betűkkel irta nevét az emlék­ könyvbe. Ugyanekkor elmondta ; hogy talán eszébe se jutott volna a körképhez kijönni, de a királyi apja ajánlotta neki, hogy nézze meg a magyarok bejövetelét. A válság szokatlanul hosszú időre nyúlik. A király csak januárti-ikán érkezett vissza Bécsből: há­ romnappal később, mint várták, de a helyzet még nembirt rendezkedni, s újabban ismét csak bonyoló­ dott. A pártok minden napösszegyülnektauácskozni, a szabadelvű pártban nagyon élénkek az esték, de senki sem tudja a megoldás idejét, a közönség pc-

MI ÚJSÁG? M a i s z á m u n k h o z mel­ lékelve küldjük szét lapunk m ú l t évi folyamának ezim1 apját és tartalomjegyzékét. A király Budapesten. Ő fel­ sége a budai királyi palotában tölti a napot. A válsággal öszszefüggő kihallgatások, s egyéb kormányzati ügyek veszik igénybe. Az idő sem volt ked­ vező, s a király a kert fedett csarnokában tesz naponként sé • tákat. Reggelenkét ő felsége csen des misét hallgat a kápolnában s aztán dolgozó szobájába vonul. E hó 7-ikén délben Mária Va­ léria főherczegasszony is megér­ kezett, s a palota azon részében rendeztek be számára lakást, melyben leány korában lakott. A főherczegasszony többször kikocsizott, hogy megtekintse szülővárosának ujabb fejlődé­ sét. Mária Valéria főherczegnő rendesen részt vesz az udvari ebédeken, melyekre most hölgyek is hi­ vatalosak. Meddig marad még a király Budapesten, nincs elhatározva. E hó 8-ikán este ő felsége és leánya megjelentek az operaszínházban, hol a «Walkür»-t adták. Az első felvonás végén érkeztek és az inkognito páholy­ ban foglaltak helyet. A második felvonás után tá­ voztak el. A király b. Nopcsa kormánybiztosnak legteljesebb elismerését fejezte ki. Mária Valéria főherczegnő e hó 8-ikán délelőtt a múzeumban tett látogatást. Megnézte Munkácsy .Honfoglalás* képét, aztán pedig a múzeumi képtárt. A főherczegnőt, ki folyton magyarul beszélt, Szalay Imre igaz­ gató és b. Toroczkay Viktor főrendiházi titkár ka­ lauzolták. — Január 9-ikén délután 2 órakor a főherczegnő a városligetbe hajtatott s meglá­ togatta az István-úti .Szent-szív* intézetet, hol huzamosabb ideig tartózkodott. Sorra járta az épület termeit, megtekintette a berendezéseket és a látottak fölött megelégedésének adott kifejezést. Megnézte a Feszty-féle körképet is a .Magyarok bejövetelét.* A főherczegasszonyt Korniss grófnő kisérte, a kinek nagy elragadtatással beszélt a szép képről. «Az eget csodálom legjobban, — mondotta a főherczegasszony, — ennek a festett égnek szinte

A TITOK.

ZICHY MIHÁLY FESTMÉNYE.

dig egész lemondással, fásultan olvassa minden nap a lapok jelentését, hogy a nagy válság megoldása nem haladt előre. Ő felsége e héten is több politi­ kust fogadott, gr. Khucn-Héderváry horvát bánt három ízben is. () látszott a kiszemelt férfiúnak, ki az új kormányt megalakítja. Tanácskozott is a sza­ badelvűpárt vezér-embereivel, kiknek részéről meg is találta a bizalmat, de a január 9-ikére egybehívott képviselőháznak még nem jelenthették be az új miniszterelnököt, sőt Wekcrle miniszterelnök a ház további elnapolását kérte akkorig, mikor a miniszterelnök ki lesz nevezve. Khuen-Héderváry az új kormány tartósságát — hír szerint — az 1867-iki kiegyezés alapján álló pártok egyesülésével kívánta biztosítani. A nemzeti párt azonban — hir szerint — aligha egyesülne a nélkül, hogy programmjából is átvigyen valamit az egyházpolitika ellen. A szabadelvű párt tehát ellenzi az egyesüléstA helyzetet pedig az teszi élessé, hogy — hir sze­ rint — ő felsége óhajtása is az egyesülés s a bán a legfelsőbb óhajtás szerint járt el az új kormány útjának egyengetésében. Míg e hó 8-ikán remények

29 mutatkoztak, hogy a bán ura lesz a helyzetnek, e hó 10-ikén már visszavonulásáról beszéltek, a nél­ kül, hogy válság megoldóját vagy a megoldás idejét tudni lehetett volna. A válság egyre tart — ez a helyzet már hetek óta. Jan. 10-ikén az a fordulat állt be, hogy a bán végképen lemondott a kormány alakításról. A fél­ hivatalos jelentések szerint : . 0 felsége déli 1 óra­ kor fogadta Khuen-Hédcrváry grófot, a ki a neki felajánlott kalnnrlalakitási megbízatást nem fo­ gadta el, miután itincx reménye, hogy ö az egy­ házpolitikai Uiroények végreliajtúsún kivid pozitív aUurtáara Mlátáueu hiró kormAnyt alakithasson. Délután 3 órakor erre ő felsége Széli Kálmán kép­ viselőt fogadta hosszas kihallgatáson.* A legújabb hir pedig, melyet e hó 11 -ikóről írhatunk, hogy a király elé b. Bánffu Dezső, a képviselőház elnöke ismét ujabb kihallgatásra volt hiva. Most tehát ujolag Széli és Bánffy nevét emlegették miniszter­ elnökül, de Széli Kálmán a kormányalakításra nem vállalkozván, f. hó 1 ] -én pénteken 0 Felsége báró Bánffy Dezső képviselőházi elnöknek adott megbízást a kabinet megalakítására. Jókai jubileumának évfor­ dulója. Jókai ötven éves irói ju­ bileumának az évfordulója alkal­ mából a Révai-Testvérek könyv­ kereskedő czég, Jókai összes műveinek kiadója, a magyar hírlapírói nyugdíjintézet javára négyezer koronát küldött Falk Miksához, a nyugdíjintézet el­ nökéhez. A czég ez alkalomból a hirlapkíadóhivatali tisztvise­ lők segélyegyletenél is 1000 ko­ rona alapítványt tett. Keresztelő a királyi csa­ ládban. Január 8-ikán keresz­ ti lték meg Troppauban Erzsébet főherczegnőnek, Seefried báró nejének újszülött leánykáját, ki­ rályunk dédunokáját. A kis fő­ herczegnő Mária Emilia nevet kapott s nagyanyja, Gizella fő­ herczegnő tartotta keresztvízre. A királyi pár Riviérán. A király és a királyné az idén is meglátogatják a Riviérát, s ezúttal Cap Martinben fognak lakni. A király február elején érkezik oda; ugyanez idő tájban várják Erzsébet király­ nét is Mustafa Superieurből. Algírból az utat Marseillig hajón, ugyanazon franczia társulat a .Coinpagnie Général Transatlantiquei hajóján teszi meg, mely egy hóval ezelőtt egy Polából kelt rövid sürgöny vétele után oly pontosan birta a .Général Chanzyt»-t ő felsége rendelkezésére bocsátani. A királyi pár ugyanazon lakosz­ tályt fogja lakni, melyet a hotel igazgatósága tavaly rendezett be ; a parkból pedig több, mint annak fele lesz a fejedelmi ven­ dégeknek fentartva. Lévay József kitüntetése. A király jeles költőnk Lévay Józsefnek, Borsod vár­ megye alispánjának hosszas, hű és buzgó szolgálata közben, valamint általában a közügyek és az iroda­ lom terén szerzett kitűnő érdemei elismerésül a harmadik osztályú vaskoronarendet adományozta. Új honvédparancsnoksági palota. A honvéd főparancsnokság Budavárában és Pesten több épü­ letben szétszórva van elhelyezve, a mi megnehezíti és akadályozza az egyes hivataloknak egymással való érintkezését. E baj megszüntetésére a Várban új főparancsnoksági palotát fognak építeni, mely nagy méreteivel egyik legszebb épülete lesz a budai várnak. Legdíszesebb része lesz az az osztály, a melyet József főherczeg, mint honvédfőparancs­ nok részére rendeznek be. Az új palota építését még a nyáron megkezdik. — A lefolyt évben a Leichner-féle zsirpor s a Leienner-féle pirosító kiváló sikert mutathattak fel. Nem csupán, hogy a Leichner-féle zsirpor Chicagó­ ban az egyetlen és legnagyobb dijat nyerte el, hanem az antwerpeni világkiállításon arany érmet s a kiéli egészségügyi kiállításon is ugyan ilyen kitüntetést ka­ pott. Ennek következtében ajánlatos, az arcz szépítése czéljából, csupán csak a Leichner-féle zsírport kérni,

30

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

R a n n a k utánzatait visszautasítani. Mintán «Ltichner zsírporan név ilyen magas tekintélyie emelkedett, foly­ tonosan merülnek föl czégek, melyek a zsirpor elneve­ zést arra használják töl, bogy saját csekély értékű gyárt­ mányukat a zsirpor tekintélyes neve alatt forgalomba hozzák. Tehát kizárólag a Lejchner-féle zairport kérjük. — I p a r u n k h a l a d á s a . A cs. és kir. közös liadügyministeriiim múlt hó 28 án kelt 3051, számú ren­ deletével Magyarországon a Tarnóezy-gépgyár sisak­ os hadfelszerelés eyártási osztályát bizta meg, 94692 forint értékű hadfelszerelési tárgyak készítésével. Van közötte 19,000 sisak és csákó is. Ezen megbízás is tanúskodik a mellett, hogy hazai iparunk siet elfog­ lalni azon tért, nifly öt a monarchiában megilleti. Alkalmilag íutgemlit.jük még, hogy a fővárosi vízmű­ vekhez 1895. évben szükséges különféle viisöntvények, tűzi csapok és egyebek szállítását 6 elsőrendű versenyző közül a Tarnóczy-gyár ajánlata nyerte el. A szükséglet 80,000 frtot teend.

Előfizetési fölhívás a «Vasárnapi TJjság» 1895-iki folyamára, A

"Vasárnapi Ujsági, a

legrégibb

magyar

s z é p i r o d a l m i é s i s m e r e t t e r j e s z t ő k é p e s l a p , eredeti elbeszélésekéi közöl

és é l e t k é p e k e t , r é s z b e n i l l u s z t r á l v a ,

Jókai

Baksay

Mórtól,

Sándortól,

Hermán

Ottónótól,

Büttner

Mikszáth

Kálmántól,

Gyarmathy

Zsigánétól,

Petelei

Istvántól,

B.

2, SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM. 2. SZÁM.: 1895. 42. ÉVFOLYAM.

F ü g g e t l e n s é g i p á r t i , s z a b a d s á g é r t és s z a ­ badelvű h a l a d á s é r t k ü z d ő volt e lap m i n d i g ; czéljai tehát azonosak az én czéljaimmal és így kar­ öltve haladhatunk és küzdhetünk, e g y e t é r t v e a z o n k é t országos p á r t á r n y a l a t t a l , m e l y n e k hivat a l o s p r o g r a m m j a a z o n o s v o l t eddig az E g y e t ­ értés irányával. Az Egyetértés a legnagyobb magyar lap. Legterje­ delmesebben foglalkozik politikával. Legbővebben képes közölni az országgyűlést. 1 egtöbb tért fordít­ hat a közgazdasági';!, különös tekintettel a mezőgazda­ ság érdekeire. Kereskedelmi ós tőzsdei tudósításainak bősége fö­ lülmúlja sok lap egész terjedelmét. Tározójában két-három regényt közöl egyszerre tárczaczikkei alkalomszerűség és ismeretterjesztés te­ kintetében p á r a t l a n u l állanak a m a g y a r sajtóban. Az. E g y e t é r t é s 1895 j a n . l é n 28-ik évfolyamába lépett, tehát egyike a legrégibb napi lapoknak.

Csávolszky Lajos

Kossuth Ferenez

felelős szerkesztő.

főszerkesztő.

E g y h ó r a . . . ._. . „ „ . . „ ...' . . . 1 f r t 8 0 Három hóra __. _._ . . . .__ ___ 5 « — F é l é v r e — . . . __. . . . . . . ... ÍO « — Egész é v r e . . . ... ... ... ... ... 20 « — A szerkesztőség: Budapesten, Szerecsen-utcza 3 5 . sz. A kiadóhivatal: Budapestem, Dalszinház-uteza 1. sz. Mutatványszámokat a kiadó-liivatal ingyen és bérmentve küld.

től, stb.

Szerkesztői

SAKKJÁTÉK 1873, számú feladvány. Weinheimer E.-tól. SÖTÉT.

hí

\Á

é l e t b i z t o s í t ó

társaság.

Alapíttatott 1 8 4 3 . Tisztán kölcsönös. Részvényesei nincsenek. A

világ

legnagyobb biztositó

és

leggazdagabb

intézete.

Összes v a g y o n 1 8 9 3 d e c z e m b e r 3 1 - i k é n :

967 millió f r a n k . Legkorlátlanabb biztosítási feltételek. Legmagasabb nyeremények a biztosítottak javára. — Bővel/b fel- , világositá8okkal szívesen szolgál a „Magyarországi vezérigazgatóság" B u d a p e s t , I V . , K á r o l y - k ö r ú t 2 G . sz. r

*~ PARIS

Fontos

KiUtUgm Mliif$r •iimiTTM. vrarira

— 9. 9. rne rne de i la Paix, 9

Valódi csak dobozokban 1frt 60 kr.

P-F.W.BARELLA

franczia orvosi társulatok tagja.

Raktár Budapesten T ö r ö k József gyógyszert. Király-utcza.

ÓVA JOTÜHg A CZSPraZm, VALÓ YTUMAtMtegTT g f o "

hogy rossz gyomrukat kireperálják és újra jól emészszenek és erre elköltenek — néha hiába, egy vagyont; pedig ezt a ozélt otthon kénye;tmn f i n m u n A n i l használata által, ben, kevés költPF.rSIN-HllK meiytfzfMtmegséggel elérik a W* ^ ^ •#*>*» *ww»s emészteni segít és a gyomort rövid időn tökéletesen helyi eállitja. — Az én pepsinborom kedves ize, és hatása ki nem marad. Egy üveg ára 1 frt 20 kr., 5 üveg franco küldve 6 frt.

Gróf Széchenyi I s t v á n i f j ú k o r i l e v e l e z é s e . — (1809—18)9.) Zichy Antaltól. K é t o l a s s eposz m a g y a r u l , il ) — Szász Károlytól. A b u d a p e s t i l a k á s n y o m o r . — Fenyvessy Józseftől. I m m a k u l á t a grófné. Regény. (I.) — Vaduai Károlytól. K ö l t e m é n y e k . Régi történet. — Lévay Józseftől. — Calliope intése. Propertius után, latinból. — Caengery Jánostól. N a s z r e d d i n s a b ú t i n a p l ó j a 1 8 8 9 - b ó l . — Kégl Sándortól. É r t e s í t ő . Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyom­ tatás koráig. — Simonyi Zsigmondtól. — Chernél István: Utazás Norvégia végvidékére. — L. B. — Hoffmann 1'.: Michael Vörösiuarty's ausgewahlte Gedichte. — rd. — ár lieelus Élisée: A patak élete. — L. — 1. B. — t. — Újabb tanulmányok André Chenierről. — rf. — Szilády Áron : Irodalom­ történeti közlemények. — Új magyar könyvek. Megjelen évenkint 12-szer, 1U Ívnyi havi füzetekben. Előfizetési ára bérmentes küldéssel egész évre 12 forint, félévre 6 frt. FrankLin-Tárnwlnt 'nuqyar

írod. inttzr.i

tt konyvuytrmün

Rudnpintn

művegyészeti laboratóriuma Aradon. Kapható Budapesten: T ö r ö k J ó z s e f n r gyógyszertárában és minden magyarországi gyógyszertárban.

Tinct.

capsici

Osztrák-magyar cs. k. és román kir. u d v . s z á l l í t ó , állatgyógjkészitményekre nézte.

KÉPTALÁNY.

Kitüntetve í arany, 13 ezüst érem, 9 disz- és elismerő okmanynyal.

Nap

KathoiVtus

18JIÍ.F 1 Vidor 14 H.Bódog 15K. Laski János 16 S. Marczell 17 C. Antal 18 P. Piroska 19 S. Sára

0* prnteatán*

F 1 Hilár ei. Bódog Pál remete larczell vt. Antal remete Piroska vt. Kanut

GörÖQ-Oro9m Ifftr.

1 Jan. lljéT 2 Szilveszter 3 Malakiás : 4 70 apostol | 5 Teona 6 Epiphania 7 Iván

17 18 19 W 21 22

smtit.

ItMTiltMÚ. ( t Utolsó negyed 17-én 11 6. 55 p. este. Felelős szerkesztő: V a g y M i k l ó s . (L. Egyetem-tér 6. szám.)

•

Dr. B o r c h a r d t

illatos iiövNiy-sziipiKiiia igeu ajánlbató az annyira kellemetlen s/.oplö, p ö r s e IK'S, p a t t a n á s , s más egyéb bőrtisztátalanságok, az ér­ des, száraz és sárga bőr ellen, egyszersmind a l e g k i t ű ­ n ő b b p i p e r e - s z a p p a n . Eredeti csomagokban bepe­ csételve 42 kr. D r . I l a i - t u n ; ; n ö v é n y h a j k e n ő c s e , legjobbnak elis­ mert hajerősitő s kajkihullást gátló hajkenőcs, tége­ lyekben 85 krjával. D r . I l a r t m i } ; k i n a h é j - o l a j a , a baját erősítő olaj, mely annak pubaságot s fényt kölcsönöz. 85 krjával. D r . Linries t a n á r n ö v é n y i ruriacs b a j k e n ő c s e , eredeti darabokban 50 krjával. B a l z s a m o s o l a j b o g y ó - s z a p p a n 50 kros csomagban. I ) r . B é r i n g u í e r z a m a t o s k o r o n a - s z e s z e , az Eau de Cologne quintessentiája, eredeti üvegekben 1 forint 25 kr, és 75 kr. D r . l t e r i n g u i e r l ' í i f r y ö k é r - b a j o l a j a , üvegje 1 frt. L e r i e r t e s t v é r e k b a l z s a m o s földi d i ó o l a j - s z a p p a n a , egy drb 25 kr., 4 darabos csomag 80 kr. S V Valamennyi föntebb elősorolt szab. czikk v a l ó d i . minőségben a következő magyarországi raktárak­ ban kapható :

király-utcza 12. szám alatt.

| Az a r c z s z é p s é g é t l e g b i z t o s a b b a n érjük el és ápoljuk

compos. és L e i c h i i e r h e r m e l i n - p o r a által. E nevezetes arezporokat a legmagasabb hölgykörök s a legelső művésznők előszeretettel használják-; a bőrt az éles vagy poros levegő behatása ellen megvédik, s annak fiatalos, viruló kinézést adnak. Csak zárt szelenczékben a gyárban, B e r l i n , S c h ü t z e n s t r a s s e N r . 3 1 , és minden illatszerészetben. — Óvakodjunk az utánzatoktól. — I „i,.|iiiAr I illatszeresz és veg\yész, l.t IMMiri IJ. a k i r

U(]T,

„zinhizak szAllitója.

KWIZDA F. JÁNOS.

EU6 és legrégibb telep A u s z t r i á b a n , állat gyógyk é s z i t m é n y e k r e nézve. A l a p i t a s i év 18S3.

cs. kir. szabadalm. mosóvíz, lovak számára.

Heti naptár, január hó.

a fogak és foglius épeutartására és tisztítására a legjobb és legbiztosabb szer; 'A és '/« csomagokban 70 és 35 krjával.

Továbbá: K o o h m a i s t e r F r i g y e s u t ó d a i , N e r a d a N á n d o r és T h a l l m a y e r és Seitz gyógyfüszereseknél.

Kwizda-féle üdítő nedv,

A «Vasárnapi TJjság» 1894. évi 52-ik s z á m á ­ b a n közölt k é p t a l á n y megfejtése : ul rosszak egy húron pendülnek.

.

zamatos fog-szappana

Budapesten: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára, Ezen Horgony-Fáin-Ezpeller néven is ismeretes, igazán népszerű háziszer most már 2 5 II ~ y ^ y ^ ^ S * v o t a l e BÍ 0 D b 'ájdalomI V ^ s y < í y * / csillapító bedörzsölésnek fényesen \ JKSjr/ bebizonyult köszvénynel, csúznál, tag*. \Y'^r szaggatásnál stb. nél. A föld összes orI f &<*f szagaiban nagy elterjesztést és biztos hatása Pfá»V'lC5S»S következtében minden oldalról oly elismerést talált, hogy minden betegnek joggal ajánlható.

Világos indul s a negyedik lépésre matot mond.

Kossuth Ferenez Egyetértés

Dr. S u i n de B o u t e n i a r d

TARTALOM:

R o z s n y a y Mátyás, g y ó g y s z e r é s z

JÁNOS, a p á p a i

f ő m u n k a t á r s a a következőleg indokolta meg, hogy miért lépett e lap kötelékébe: • Kötelességet vélek teljesíteni, midőn a közélet te­ rére lépek hazámban, és atyám hagyományaihoz híven azt akarom, hogy a toll legyen a közpályán az első fegyverem ; és e fegyvert az E g y e t é r t é s hasábjain óhajtom használni. Azon lap hasábjain, mely megállotta az idő tűzpróhaját és e l v e i , á l l á s a , t e k i n t é l y e egyaránt megtisztulva jöttek ki a próbából, m i n t t ű z b ő l a tiszta arany.

GYULAI PÁL.

gyomorbetegeknek!

W F K i t ü n t e t v e . Paris 1889. Genf 1889. Brüssel 1891. Magdehurg 1893. Bécs 1891. London 1883. Chicago 1893. K i v á l ó e r e d m é n y n y e l használtatik mindennemű g y o m o r - b e t e g s é g e k e l l e n , mint • g y o m o r g ö r c s , g y o m o r s a v , é g é s , úgyszintén v e s e - é s h ó l y a g b a j o k n á l , megszüntet a z o n n a l mindennemű fájdalmukat. Hogy minden kételkedésnek elejét vegyem, i n g y e n , csak a portó megtérítése elU-n. küldök mintákat! —

kitünó éB hathatós voltuknál fogva már 40 év óta a legjobb hírnévnek örvendő különlegességeink

A M. Tud. Akadémia megbízásából szerkeszt:

PARIS

(Horgony-Pain-Expeller) kimagasló állását a fájdalomcsillapító bedörzsölések kö­ zött diadalmasan megtartotta, különféle felbujtás és utánzatok dacára; ez bizonyára a legjobb bizonyíték arra nézve, hogy a közönség igen jól meg tudja külön­ böztetni a jót a rossztól. Hogy értéktelen utánzatot ne kapjunk, bevásárlás al­ kalmával védjegyünkre, a vörös horgonyra figyelendő és minden üveg ezen jegy nélkül, mint nem valódi visszautasítandó. A gyógyszertárakban kapható 40 kr., 70 kr. vagy 1 frt. 20 kmyi árban üvegenként; B u d a p e s t e n s T d r d l r Jóxsof gyógyszerésznél* Richter-féle gyár Rndolstadtban, Thüringiáhan.

HALÁLOZÁSOK.

orvosi k a r n a k t e k i n t é l y e s tagja, P á p a v á r o s á n a k 11 éven á t volt alorvosa, városi képviselő, 52 éves korában. SVÁB KÁBOLYNÉ, szül. S i n g e r Kóza, a főrendiház t a g j á n a k n e j e , . 66 éves k o r á b a n , B u d a p e s t e n . — TELEPY Sárika, Telepy K á r o l y festőművésznek, a képzőművészeti t á r s u l a t m ű t á r n o k á n a k és nejének, E g r e s s y E t e l k á n a k viruló szép 16 éves leánya, k i önkezűleg v e t e t t véget ifjú életének, B u d a p e s t e n .

-

Világi gyomor-por.

IS£&£«ti.

BUDAPESTI SZEMLE Valódiság

C H . FFA Y , ILLATSZEltSZ,

a BareUa P. F. W.-féle

ív>

E l h u n y t a k a közelebbi n a p o k a l a t t : LÉGRÁDY TIVADAR, a L é g r á d y - t e s t v é r e k n y o m d a i czég t á r s ­ tulajdonosa, L é g r á d y K á r o l y n a k , a «Pesti Hírlap» főszerkesztőjének öcscse, m u n k á s , derék férfiú, k i t az utóbbi időkben idegbetegség lepett meg, s m i k o r orvosi t a n á c s r a külföldre kellett volna utaznia, ö n ­ kezűleg vetett véget életének, 58 éves k o r á b a n , n a g y családot h a g y v a m a g a u t á n . — UNGEB KÁBOLY, a S z e n t Lászlóról nevezett kollégium tagja, a r a n y m i s é s áldozópap, 8 3 éves, Győrött. — ALLEKEB ALAJOS, k e g y é s r e n d i áldozópap. g i m n á z i u m i t a n á r , — Dr. MATHU

2U»

THE MUTUAL nevv-yorki

1895. jan. 2 1 7 . sz. 1895. jan.

Legjobb és legbirnevesebb pipere hölgypor

EZREK MENNEK CARLSBADBA,

mo?ida?iivafők.

Tanács. A templom é s a keltő. A morál foglalja el bennük egészen a költészet helyét, s nem egyszer érdes hangon szólal meg. A könyek. (Blanchecotte Angistine). A fordítás annyira prózai, hogy ha csak felolvasva hallaná, nincs az a finom fül, mely megismerné, hogy vers. A biró és a bűnös. Én és t e . Vakoké a v a s á r n a p . Az első kijavítva sem üti meg a mértéket; a két utóbbi pedig egészen gyarló vers, kivált az «En és te» iszonyú bombaszt. Radó J u l i s . Lélektanilag erősebben kellett volna indokolni a leány visióját; de a csodálatost benső igazsággal ruházni fel, ahhoz n e m közönséges költői erő kívántatik.

Előfizetési á r a k é v n e g y e d r e : 2 írt — kr A «Vasárnapi Újság A. • V a s á r n a p i TJjság, a t V i l á g ­ k r ó n i k a i-val együtt 2 írt 40 i A • V a s á r n a p i TJjság• és a • P o l i t i k a i Újdonságok 3 frt—« A • V a s á r n a p i Ú j s á g • és a « P o l i t i k a i Ujdonságok> a t V i l á g k r ó n i k á i ­ val e g y ü t t . 3 frt 4 0 k r Az előfizetések a " V a s á r n a p i U j s á g » és "Poli­ tikai Újdonságok* kiadó-hivatalába, B u d a p e s t , E g y e t e m - u t c z a 4. küldendők.

4 4 éves, N y i t r á n .

!

Az «Egyetértés* előfizetési árai:

Linától, Szivos Bélától, K a z á r Emil­

A « Vasárnapi Újság* Í895. évi folyamának eredeti elbeszélései közül előre fölemlíthetjük Mikszáth Kálmánnak A nagyhajú ispánnéa czimű és B a k s a y Sándornak *A király fogsága* czimű elbeszéléseit, a melyekhez jelesebb festőművészeink készítenek rajzokat; a külföldiek közül pedig mindjárt új-évkor megkezdjükVerne Gyula*Antifer mester csodálaton kalandjai* czimű leg­ újabb érdekes regényének közlését, mely az ere­ 90 rajzával lesz illuszt­ deti franczia kiadás A d V a s á r n a p i Ujság» t o v á b b á megsze­ rálva. r e z t e a k i v á l ó f r a n c z i a i r ó , Claretie Gyula, «A k i s Cora» c z i m ű ú j e l b e s z é l é s é n e k k ö z l é s i jogát, melyet szintén az eredeti franczia kiadás p o m p á s i l l u s z t r á c z i ó i v a l fog k ö z ö l n i .

H e n n e b e r g - s e l y e m selyem csakis akkor va­ lódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — fekete, fehér és színeseket 35 krtól 14 frt 65 krig méteren­ ként — sima, csíkos koczkázntt, mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 különböző minőség ós 20OII mintázatban) p o s t a b é r és v á m m e n t e s e n a házhoz szállítva és m i n t á k a t postafordnlóval k ü l d : H e m i e b e r g G-. (cs. k. udvari szállító) s e ­ l y e m g y á r a Z ü r i c h b e n . Svájczba czimzett leve­ lekre II) kros, ós levelező-lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magvar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 6012

31

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

Kwizda-féle pata-ragasz,

E g y p a l a c z k k a l f r t 1.40 o. é.

m e s t e r s é g e s pataszarú. 1 rúd 80 kr.

Kwizda-féle

Kwizda-féle patakenó'cs é r d e s é s törékeny pa­ tákra. 1 szelencze á 400 gr. frt 1.45. Kwizda-féle kresolink e n ő c s patafentartó szer. 1 szelencze á J kilo frt 1.10. Kwizda-féle n y e r e g szappan, a nyereg és szíjazat .tisztítása- és föntartására. 1 szelencze 1 frt o. é.

Tessék a főnnebbi v é d j e g y r e ügyelni s mindig határozottan •Kwizda-féle készítménye­ ket, kérni.

korneuburgi marha-táppor lovak, szarvasmarha és juhok számára. */i dobozzal 7 0 k r . , lh

dobozzal 3 5 k r .

Kwizda-féle erőtakarmány lovak és szarvasmarhának. 1 doboz á 5 étadaggal.30 kr. V* ládika á 50 • frt 3.— V. « á 100 « frt 6.—

Kerleti gyógyszerész Korneuburgban, Bécs mellett Magyarországi főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gysz., Budapest, király-u. 12.

Kwizda-féle baromfipor, táp-pótlék és óvó szer. 1 dobozzal 50 kr. Kwizda-féle sertéspor, a hízás elősegítésére és óv­ szer gyanánt. Kis dobozzal 60 krajezár, nagy dobozzal 1 frt 20 kr. Kwizda-féle mosó szap­ pan házi áriatoknak. á frt 1.60, 80 kr., 40 kr. Kwizda-féle patkányhalál, patkány- és egérirtó szer, méregmentes. — 1 rúd 50 krajezár. — Valódi minőségben csak a főn­ nebbi v é d j e g y g y e i kapható Ausztria-Magyarország minden gyógyszertárában és dro-

gmatálnál.

Alsó-Kabin. Tyroler Józs.

Arad, Ring gyógyszerész, Éles Ármin. Ar.-Maróth, Bittó K. gyógysz. B a l a s s a Oyarmat. Kanitz 0 . gyózysz. Besztercza, Kelp Fer., Flelscher testvérek. B é k é s - C s a b a , Varságh Béla. Bonyhád, Straicher B. B r a s s ó , Hoth Victor, Jekeliua N. Czegléd, Bohui I. gy. Csernovioz, Schnirch Ignácz, Schmiedt ós Fontin, Rittermann Walentin. Debreczen. Csanak J. Dr. Rotschnek v, Emil, gy. Geréby F. D e é s , Brugovitz és Rebák. Dobsina, Balázsy S. Eperjes, Oszvald D. B s i é k , Dienes J. C , Gobetzky József gysz. F i u m e , Pavacic testv. gyógyfüsz. Fograras, Gleim B. gyógysz. Földvár, Nádhera Pál fia. Hajdu-Bössörmény, Lányi H. gyógysz. H ó d - Mező -Vásárhely, Kiss Gyula gyógysz. Kaposvár, Lajpczig Gyula. Kassa, Eschwig Flodoardo Ede, Quirsfeld K., Strauss D., Megay G. A., Wandraschek Kár. gysz. Késmárk, Genersich K. gy. Kezdi-Vásárhely, Fejéri, fiai. Kolozsvár, Széky M. gysz., KováU P. és fiai. Kontárom, Grnber L. gysz. Körmöczbánya, Ritter 1.. J. liéva, Schubert Pál. U p t ó - S z t - M l k l ó s , Balló L. gy. Lőcse, Klein Sándor. IiUffos, Vértes Lajos gysz. Makó, Poor A. gy. Lanrenszky István, gy-z. Marczall, Isztl Nándor. Karos-Újvár, Érsek, Újvári S. M. Vásárhely Kauppés Eckwert Medg-yes, Breekner Károly. Mlskolcz, Rácz Jenő, Ujházy Kálmán gy., Weidlich Pál. Mohács, Szendrey Jenó gysz. Munkács, Traxler Fr. gysz. Nagy-Bánya, Haraesek 1. és fiz. K a g y B e c s k e r e k , Weiss Ármin

Nasry-Enyed, Kovács Józs. gy. Nagy-Kanizza, Rosenfeld Adolf Nagy-Károly, Ilié József. Hagy-Klkinda, Neuhold K. gy. Nagy-Mihály, Lieblith Márkus. Nafiry-Röcze, Nándrásy Gusztáv Hagy-Szeben, id. Misselbacher J. B., Murscher W. F. gysz. Hágy-Várad, Janky AnUl. Nyíregyháza, Korányi J., Le­ déi er J., Szopkó A. gy. Hyitra, Kovács J., Tombor Kornél gysz. Oravltza, dr. Scbopper Gy. gysz. Oszlány, Fial la József gyógysz. Pápa, Bermüller Alajos. F é o s , Alt és Böhm, Zách K., Obetko K. Péczel, Lumniczer Károly gysz. Pozsony. Dr. Adler Rudolf, Erdj István, Soltz Rezsó gysz. Pntnok, Fekete Nándor gysz. Rozsnyó, Feyman László. S e g e s v á r , Misselbacher J. B., Teutsch J. B. Selmeozbánya, Dimák J. E., Margótay J. gysz. Siklós, Neudtvich D. gysz. Soprony, Graner Jenó gysz. Szatmár, Bossm J. gysz. Szász - B é g e n , Wermescher Emil gysz. Szász-sebes, Reinhardt J. K. gy. Szász-Város, Vlád Miklós gy. Szeged, Barcsay Károly, Bo­ kor A. gy. Dr. Hibay Gy. gysz. Székes-Fehérvár, Say Rezsó, Sst.-Xeresst, Petter K. gysz. Szepes- Szombat, Gréb J. gysz. Szepes-Váralja, Vozári Rudolf Temesvár, Klausmann és Albert Emmer F., Jahner G. M. gysz. Torda. Dr. Gajzágó R. Velits S. gysz. és fia. Trenosén, Groag Zsigmond. Újvidék, Stefanovits L. Koda D. Ungvár, Krausz Adolf. Valpó, Deszathy Sándor gysz. Várasd, Riedl Ferenez gysz. Váoz, Urszinvi A. gysz. Veszprém, Horváth Pál gysz. Zágráb, Mittelbach •Salvator> gyógyszertára. Sombor, Gallé Emil. S ó l y o m Stech Lajos gysz.

valamint Magyarország legtöbb nagyobb gyógyszertárában, illatszer- és gyógyfűszerkereskedésében. ÓVÁS I H a m i s í t v á n y o k t ó l , neveze­ tesen a dr. S u i n d e B o o t e m a r d - f é l e f o g p a s z t a és a dr. Borchardt-féle i l l a t o s növényszappan gyakran elő­ forduló h a m i s í t v á n y a i t ó l mindenkit óvunk.

Számtalan hamisító és hamisítások elárusítói s n j t a t t a k m á r e d d i g is Bécsben és P r á g á b a n törvényileg, érzékeny pénzbírsággal.

Raymond é s társ., cs. kir. szabadalom-tulajdonosok Berlinben.

32

VASABNAPI UJSAG.

2. SZÁM. 1895. 42. ÍVFOLTAM.

BUDAPESTI m i i I I I f i ITlfATf szabadalmazását esz-

Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.

Árjegyzékek ingyen é s bérmentve,

TJj ! A fotografálás

„Toronyórák"

GERŐ ADOLF

villanyórákat, legelőnyösebben rendez be

M a y e r K á r o l y L. "•"m^^jss"**"^^

StflF" fájós lábakra.

elemei.

Műfogak

palota, laktanya, gyári órákat,

czipész-mester.

Löfler F . specialista,

Budapesten, VII., Kazlnczy-u. 3.

Budapest, Váczi-ntcza 25., I. emelet.

Magyarországon.

Türkéi és Schlesinger

STOWASSERJ.

Fényképészeti czikkek gyári raktára,

hangszergy ára

LATZKOTITS A.

Gerson Anna asszony

B U D A P E S T , I"V. k e r ü l e t , T a c z i - n t c z a 3 3 . s z á m . Cs. és kir. szabadalmazott í é b é r n e n i ü - g y á r o s ajánlja uri divat- é s f e h é r n e m ű - ú j d o n s á g a i t .

BUDAPEST, A n d r á s s y - n t 21, (félemelet).

Újdonságok remek szép esipke fiehns-ben. Csipke-gallérok, j a b o t t o k , színházi fej­ k ö t ő k , val. franczia le­ gyezők, diszkötények.

Pfeiffer Dezsőnél, Váczi-utcza 22. Nemzet: szálloda é p ü l e t é b e n .

Ára 2 frt

Legrégibb czég e szakmában

eg-ész fog-sorok berakatnak, a fog-gyökerek eltávolítása nélkül, rogoperációk fájda­ lom nélkül. Árak mérsé­ keltek.

I, m, állami kedvezni. g6z-óragyára Képes árjegyzék, költségjegyz. bérm.

Sebészeti, műszaki és pinozeg-azdászati árjegyzékek kívánatra bérmentve.

Budapest, Váczi utcza 1 2 G y ű r : Bécs, Kaiserstrasse 6 2 . Legnagyobb raktár mindennemű fény­ képészeti gépek és készülékekből. Alapítva 1 8 5 6 . —Többször kitüntetve.

a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalában,

n e m z e t k ö z i mérnöki és szabadalmi irodája, B u d a p e s t , E r z s é b e t - k ö r ű t 2 . sz. (népszínház mellett. Legrégibb szabad, iroda. — Telefon.

Vízhatlan esőköpeny, gummi sárczipő és csizmák. Sebészeti műszerek és kötszerek stb., torna- és testedző szexek.

Eisenschiml és W a c h t l

Hirdetések felvétetnek

lALALMANiOK ™ J £ ~

BUDAPEST, V., Fttrdő-utcza 2 . sz. Ajánlja készítményeit

CZEGEK.

a cfl. és kir. hadsereg szállítója. Mindennemű hang­ s z e r e k és a l k a t r é s z e i k . Igazitások a legpontosab­ ban eszközöltetnek. Árjegyzék

Helyiség - változtatás. Van szerencsénk a t. ez. közönségnek tudtára adni, hogy üzleti helyiségünket

BUDAPESTEN,

Budapest. II., Lánczhid-u. 5.

kívánatra

IV. ker., Károly-utcza K á r o l y - l a k t a n y a 4 . sz. bolt. Árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik.

ingyen.

A művelt közönség

számára.

Borovszky Samu. Á r a f ő z v e 1 frt. — V á s z o n k ö t é s b e n 1 f r t 6 0 k r .

az Andrássy-út v é g é n

Árpád

óriási

körképe:

a magyarok bejövetele. Ez a kép három évig készült, s a magyar festőművészet legnagyobb alkotása. Egy 1800 Dméternyi e czélra szőtt vász­ non s a hozzá épített köralakn palotában a magyaroknak a volóczi völgybe való beérkezését tűnteti fel.

A k é p szembetűnő r é s z e i : 1. Árpád és a vezérek. 2. A harcz a szláv had maradékával. 5877 3 . Latorcz és a fogoly szlávok. 4. A fejedelem-asszony és a magyar nők bevonulása az ökrös szekereken. Előttük a pogány oltár a rajta haldokló szláv pappal. 5. A nőrablás. 6. A pogány magyarok fehérló-áldozata. A t á l t o s , a kádár, tánezos leányok, bonezok, igriczek é s dobosok csoportja. 7. Sátorverő magyarság. A háttérben a beregi rónaság, Lovacska, a mnnkácsi vár­ hegy, a Latorcza-folyó, az Istenhegy, Pálhegy, Szarkahegy stb. mérföldekre terjedő messzeségben látható. L á t h a t ó délelőtti 9 órától esti 9 óráig. Este villamvilágitásnál.

Belépő

díj 50 krajcsár.

*^%

PSERHOFER J.-féle gyógyszertár Bécsben, I. kerület, Singerstrasse 15. szám alatt „zuni goldenen Reichsapfel"

vértisztitó labdacsai

m e l y e k e t a z e l ő t t • E g y e t e m e s l a b d a c s o k i - n a k n e v e z t e k jogosan megér­ demlik ez utóbbi nevet, mivel ezek a labdacsok nagyon sok betegségben használhatók kitűnő hatással. Ezek a labdacsok sok évtized óta vannak általánosan elterjedve és ke­ vés olyan család van, mely egy kis készletet ne tartana otthon ebből a kitűnő háziszerből. Számos orvos ajánlja ezeket a labdacsokat házi szernek különösen ama bajok ellen, melyek r o s s z e m é s z t é s és s z é k r e k e d é s által támadnak, u. m . : e p e k e r i n ­ g é s z a v a r a , m á j b a j , b é l g y ö n g e s é g , f e l f ú j ó d á s o k , az agyban|való v é r t o l u l á s o k , a r a n y é r eseteiben stb. Vértisztitó tulajdonságuknál fogva különös jó hatással v é r s z e g é n y s é g b e n és az ebből eredő betegségekben: s á p a d t s á g b a n , i d e g e s f e j f á j á s b a n stb. A vértisztitó labdacsok hatása enyhe, fájdalmat nem okoznak és így a leggyöngébb betegek és gyermekek is bízvást bevehettk. Ezen vértisztitó labdacsok több mint 100 év óta tiszta és hamisítatlan minőségben kaphatók az • arany birodalmi almához • czimzett gyógyszertárban Bécsben Singerstrasse 15. szám a., és egy 15 szem labdacsot tartalmazó doboz (skatulya) ára 2 1 kr. o. é. Egy csomag, melyben 6 doboz van, 1 frt 5 krba kerül; bérmentetlen utánvételi küldésnél 1 frt 10 kr. Egy csomagnál kevesebb n e m küldetik el. Az összeg előleges beküldésénél (mi legjobban postautalvány nyal eszközöltetik) bérmentes küldéssel együtt: 1 csomag 1 frt 25 kr., 2 csomag 2 frt 30 kr., 3 cso­ mag 3 frt 35 kr., 4 csomag 4 frt 40 kr., 5 csomag 5 forint 20 kr. és 10 csomag 9 frt 20 krba kerül. — Ezenkívül még mindennemű megbízások elfogadtatnak s a leggyorsabban és legolcsóbban teljesíttetnek az • arany birodalmi almához• czim­ zett gyógyszertárban: Bécs, Singerstrasse 15. sz. a. Csak azon labdacsok valódiak, melyeknek használati utasítása J . Pserhofer aláírással v a n ellátva és ezen aláírás m i n d e n doboz födelén vörös színben v a n nyomtatva. B a k t á r Budapesten, Török J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r á b a n , K i r á l y - u t c z a 1 2 . sz. a. 5962

AZ ÚJ KORMÁNY.

Irta

alá helyeztük át. Mély tisztelettel

főváros legszebb látványossága Feszty

és f egész évre 1 2 frt POLITIKAI UJDOXSÁGOK pgyütt iitt l félévre — 6 «

A honfoglalás története.

T e r é z - k ö r ú t 5. sz. Ohm é s S i m o n .

3. SZÁM. 1805.

A «Franklin-Társulata kiadásában Budapesten megjelent könyvkereskedésben k a p h a t ó :

és minden

A POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS I Á I ÉRVÉNTÉREN. A perrendtartási törvények (1868: LW., 1881: LIK., 1893: XVHL és 1893: XIX. törvónyezikkek) szerves összefüggésben.

Rendes és sommás eljárás. Eljárás a fizetési meghagyásoknál. Egybeállította s felvilágosító jegyzetekkel ellátta

Dr. F R A N K SALA. Ára vászonkötésben

1 forvnt

50 kr.

heti vajúdás után megszületett, a mi e három hét folyamán annyiszor kétségesnek látszott, a Bánffy-kormány. A szabadelvű pártnak ugyan kezdettől fogva Wekerle utódjául első sorban Bánffy Dezső báró volt a jelöltje; de hát a válságos három hétnek mindjárt az elsején úgy indult a kabinetválság megoldása, hogy a Lloyd-épület optimistái is már-már letettek aBánffy-féle kombináczió meg­ valósulásáról. A harmadik hót végén aztán fordult a koczka. Gróf Khuen-Héderváry horvát bán visszaadta a koronának a ráruházott megbízást. Kuszált volt a helyzet és borús a jövőre nylió kilátás, a mikor báró Bánffy Dezső a múlt hói péntekén délben áthajtatott Budára, a honnan megelőző este kapta a meg­ hívást királyi kihallgatásra. Előbb Pá­ pay Istvánnál, a kabinet-iroda fejénél járt, a kivel hosszabban értekezett épen úgy, miként utolsó kihallgatá­ sukkor gr. Khuen-Héderváry és Széli Kálmán. Gr. Khuen-Héderváry távo­ zásakor ezzel búcsúzott Pápaytól: .— Lehetetlen elvállalnom a meg­ bízást. Széli Kálmánt ajánlottam mi­ niszterelnökül. Másnap Pápay Széli Kálmán ajkai­ ról hallotta ugyanezt, csakhogy más javaslattal: — Nagyon sajnálom, de én sem vállalkozhattam. Bánffyt ajánlottam a felségnek . . . A mikor aztán Bánffy a kabinet-iro­ dából indulóban volt a Felség lak" osztálya felé, abba a «kis dolgozó­ szoba »-ba, a melynek falai között ez a mostani válság legfőbb mozzana­ taiban lefolyt, Pápay e szavakkal bo­ csátotta Bánffyt nehéz útjára: — Az istenért, csak aztán legalább már te ne ajánlanál egy negyediket... Nem ajánlott. Fél óra múlva úgy hajtatott le a várból, mint Magyar­ ország miniszterelnöke. Legsürgősebb teendője természete­ sen az volt, hogy megválaszsza leendő minisztertársait. Nyomban értekezett pártja irányadó tagjaival, s pár nap alatt megalakította az új kabinetet.

K

EREK három

BUDAPEST. JANUÁR 11). Csaptai a VASÁRNAPI ÚJSÁG 1 " £ " "

r e

f

'"

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

42. ÉVFOLYAM. | ípész évre Ö .

Külföldi Bl8flMtánUkU a pfWJiHtg

I félévre — 3.ÖO raeKhatúozott viteldíj ÍR csatolandó.

lődésl egyesületekéi létesített, a melyek az anyagi és szellemi jóllét növeléseié voltak alkalmasak. Ezeknek az intézményeknek hasznát látták ugyan BAKÓ BÁNFFY DEZSŐ, az új miniszterelnök, az az erdélyi részekben kezdte meg politikai pályá­ a nemzetiségek is, de azért túlzóik nem egyszer ját. Mint főispán arról volt ismeretes, hogy ve­ lármát ütöttek azok miatt. A közügyekben való gyes ajkú megyéiben minden Lehetőt és meg- fáradhatatlan buzgólkodás és a magyarságnak engedhetöt megtett a fenyegetett magyarság ez a szeretete a Bánfry-osaládnak mintegy ha< megmentésére és megizmositására. Kzzel termé­ gyománya. Báró Bánffy Dezső atyja loöonczi szetesen fölkeltette maga ellen a nemzetiségi báró Bánffy Dániel egykori főispán nyomdokain izgatók ellenszenvét és ócsárlását, Bánffy bárót lépett a köziigvek szolgálatába, s főispáni, majd azonbaneznem akadályozta munkájában. Szeme képviselőházi szereplése után inle ma a legma­ előtt nem a nemzetiségek gyengítése, egyedtü gasabb pólókra jutott, a mit a közéletben el le­ csak a magyarság megerősítése' lebegett. És het érni. épen ezért minden erejét arra fordította, hogy Báró B&nffy Dezső ISI'.', október 2K-áii sziielőször is társadalmilag erősítse meg a magyar j letett Kolozsvárott s tanulmányait atyja i's Ko­ elemet. Ebből a czélból a közgazdasági intéz­ lozsvárott ma is élő édes anyja (léczfalvi Gfyármények egész sorát teremtette meg; közműve- lVis Anna) vezetése alatt kezdte mégi A későbbi szervező kirítt belőle már mint a kolozsvári református főiskola diák­ jából. Szervezett iskolai zenekart, többedmagával ifjúsági iskolai la­ pot alapított, a melybe szorgal­ masan irt maga is, legtöbbnyíre szép­ irodalmi dolgozatokat. Az ifjúság moz­ galmaiban, melyek akkor tájt a poli­ tikai helyzet folytán rendkívül élénkek voltak, vezérszerepet vitt s higgadtsá­ gával, értelmességével már akkor biz­ tosította magának a felsőbbséget tár­ sai között. Kolozsvárról tanulmá­ nyai befejezése után külföldre ment, a hol aztán több egyetemen megfordult s öregbítette képzettségét, tapasztala­ tait. Haza térve, fiatalon megházaso­ dott, feleségül vévén egy másik elő­ kelő erdélyi család tagját, Kemény Mária bárónőt. Házassága boldog, de rövid ideig tartó volt. Nejét, ki több gyermekkel ajándékozta meg, korán elragadta a halál. (Két évvel ezelőtt másodszor is megnősült, feleségül vévén a szintén erdélyi származású Máthé Ilonát.) Báró Bánffy apanagyfalusi terjedelmes gazdaságát jó ideig maga vezette, majd pedig tevékeny részt vett a Tisza Kálmán vezetése alatt állott balközéppárt vidéki szer­ vezésében és küzdelmeiben. A het­ venes évek elején, ugyané párt programmja alapján, Belső-Szolnokme­ gyében képviselővé is jelölték, de Ellinger Kde fényképe a kormánypárti jelölttel szemben B A K Ó B Á N F F Y D E Z S Ő , MINISZTERELNÖK.

Az újonnan alakult kormány elnökét és tag­ jait a következőkben ismertetjük.

•

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.)