Versenybíró Bizottság Közleménye a játékvezetői műhibákkal és az óvásokkal kapcsolatos szabályokról, fogalmakról és a Versenybíró Bizottság (VB) által történő alkalmazásukról 1. Bevezetés A közelmúltban két óvás érkezett a VB-hez, melyek elbírálási folyamata során világossá vált, hogy a VB nyilvános és részletes állásfoglalására van szükség ahhoz, hogy a csapatok pontosabban tudják, hogy miért lehet, és miért nem lehet óvni. Az alábbiak segíthetik, hogy egyrészt azoknak a mérkőzéseknek a végeredménye, melyeket a pályán óvásra valóban okot adó körülmény érdemben befolyásolt, jogorvoslattal támadhatóak legyenek, másrészt elkerülhető lehet, hogy a klubok megalapozatlanul beadott óvásokkal felesleges költségekbe verjék magukat. A VB Közleménye kiadásának további oka továbbá az, hogy a Kaposvár csapata óvásának a Fellebbviteli Bizottság (FB) által másodfokon történő elutasítása során az ott hozott határozat olyan kérdésekben tett – a szabályokkal, azok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban – téves és félrevezető elvi megállapításokat, amelyek kiüresítenék az egyes mérkőzésekkel kapcsolatos óvások lehetőségeit, ezáltal a bajnokságok sportszerű, tisztességes lebonyolítását veszélyeztetnék. Ez a VB álláspontja szerint ellentétes a magyar vízilabda hagyományaival. Függetlenül attól, hogy a Kaposvár óvásának elutasítása jogerős, a VB az ügy tanulságait összegezni kívánta különösen azért is, mert a Fellebbviteli Bizottság - az MVLSZ ezen legmagasabb fellebbviteli fóruma - elvi jelentőségű megállapításokat tartalmazó fenti határozata eddig nem került teljes nyilvánosságra. Egyes sportszervezetek, személyek megismerhették, mások nem, ezért jövőbeli alkalmazhatósága bizonytalanná és ellentmondásossá vált. A VB álláspontja szerint ezért vagy nyilvánosságra kell hozni az FB határozatát, mint a műhiba és az óvás új értelmezését, mely esetben a határozat szellemének megfelelően módosítani kell a Versenyszabályzatot is, vagy a bajnokságok tisztasága, a reális eredmények biztosítása érdekében és védelmében írásban rögzíteni kell a játékvezetői műhibákkal és az óvásokkal kapcsolatos szabályok, fogalmak helyes értelmezését oly módon, hogy elemezni kell a FB ominózus határozatának extrém értelmezéseit és végkövetkeztetéseit, szembe kell állítani a határozat esetleges tévedéseit a szabályok helyes értelmezésével, a nemzetközi szabályok hatályának jelenleg érvényes szabályozásával, melyhez a VB saját eszközeivel jelen Közlemény kiadásával kíván hozzájárulni. * A VB jelen közleményében foglalt értelmezését az MVLSZ érvényben lévő szabályzatai alapján, a több évtizedes – a tagjain keresztül öröklődő – tapasztalatai alapján vezette le, kikérve (egyes részeihez) a téma legismertebb és legtekintélyesebb nemzetközi szereplőinek véleményét, külön megemlítve dr. Salamon Ferencet, aki évtizedeken át képviselte Magyarországot a FINA és LEN Technikai Bizottságában, aki dr. Martin Györggyel együtt elismerten, éppen ezen kérdések legjobb szakértői. A VB egyúttal hangsúlyozza azt is, hogy alapvetően szabályalkalmazó, de vitás esetekben a szabályok értelmezésére is kényszerül. Ugyanakkor, ha az Elnökség akár ezen FB határozat – szabályzat változtatással egyenértékű – megállapításait a szövetség szabályzataiba beemeli, akkor azok szerint fog a jövőben dönteni.
1
2. Versenyszabályzat érvényessége – Nemzetközi szabályok A VB ezúton is meg kívánja erősíteni, hogy a magyar bajnokságokban továbbra is az MVLSZ szabályzata érvényes, akkor is, ha egyes kérdésekben az a FINA-LEN szabályzatokkal nem egyező. (VSZ. 14. A bajnokságok a FINA által elfogadott szabályok alapján, az MVLSZ elnöksége által jóváhagyott eltérésekkel bonyolódnak.) Így van ez a még speciálisabban a bajnokságainkra szabott Versenyszabályzat, Versenykiírások, Fegyelmi Szabályzat esetében is. Nemzetközi viszonylatban a helyszínen levő delegátusnak, vagy nagyobb eseményeknél a teljes létszámmal felvonuló TWPC-nek (Vízilabda Technikai Bizottság) van a végleges döntések azonnali meghozatalára lehetősége egy lazább szabályozás mellett. Itthon az idő nem annyira sürgető tényező (nem kell esetleg másnap hazarepülnie a csapatoknak, így a szabályzatok, valamint az egységes alkalmazásuk részletes megfogalmazása az elsődleges, mely összhangban kell legyen a FINA-LEN gyakorlatával. A VB leszögezi tehát, hogy az FB nemzetközi szabályokra utaló, és döntését azokra alapozó eljárását nem tartja a jövőre nézve elfogadhatónak, emiatt saját határozatait a jövőben is – az előírásoknak megfelelően - kizárólagosan az MVLSZ szabályzatai alapján fogja meghozni. Ugyanakkor az FB határozatát ismerők számára tájékoztatásul közli, hogy ellentétben az abban hivatkozott FINA General Rules 2013-2017 GR. 9.2 pontja és alpontjai, mint irányadó szabályzattal szemben nálunk nem a GR. 9.2.2 (a) pontja szerint előírtan a mérkőzés játékvezetőjének kell az óvást/tiltakozást benyújtani, hanem a VB-hez, nem (b) a FINA űrlap kitöltésével, nem (d) 100 svájci frank forint megfelelőjét kell befizetni és nem (e ) a mérkőzést befejezését követő 30 percen belül. Az FB hivatkozásaként szereplő LEN General Event Rules E 22 pontjában foglaltak (óvás/tiltakozás előbb szóban a játékvezetőnek megfontolásra, ha elutasítja, akkor kell az óvást hivatalosan benyújtani stb) a fentiekhez hasonlóan szintén nem érvényesek nálunk. A VB ugyancsak rá kíván mutatni, hogy nem használható - az FB határozattal ellentétben - egy játékvezetői műhibával kapcsolatos óvásnál a FINA Water Polo Rules szabályzatának a hivatkozott Appendix A 1. pontja, amely ugyan a magyar szabállyal megegyezően a két játékvezető egyenlő jogaival foglalkozik, és megállapítja, hogy véleménykülönbségük (egy ítélet kapcsán) nem képez óvási alapot, a hivatkozás az óvás vonatkozásában értelmezhetetlen. Összefoglalásképpen a VB rögzíti, hogy eljárása során köteles a magyar szabályokat alkalmazni, azonban ezek a szabályok alapvetően nem is állnak ellentétben a nemzetközi szabályokkal, jellemzően technikai eltérések vannak csak (pályaméret, létszám, megvilágítás, vízhőmérséklet stb.), az óvások alapját képező alapelvek és gyakorlat is azonos, ugyanakkor a műhiba szabályozása részletesebb, kiterjesztőbb itthon, mint a nemzetközi versenyszabályzatban. 3. Az óvásra vonatkozó VSZ kivonatolása– kommentárokkal A VSZ. VIII. fejezete kellő részletességgel foglalkozik az óvás intézményével, a szabályzás esetleges hiányosságával eddig probléma nem volt. A műhibát, mint óvási okot a 180. (g) pontban megemlíti, a 191. pont lehetővé teszi a videofelvétel figyelembe vételének lehetőségét, és a 192. pontban pedig félreérthetetlenül meghatározza, mikor követ el műhibát a játékvezető.
2
A Műhiba fogalma a) Műhiba a nemzetközi FINA-LEN szabályzatokban:
Óvás lehetséges: GR 9.2(c) against decisions of the referee; however, no protest shall be allowed against decisions of fact. GR 9.2 (c) a játékvezető ítéletei ellen; viszont; tényekre vonatkozó ítéletekkel szemben az óvás nem megengedett b) Műhiba a Versenyszabályzat 192. pontja szerint:
Műhibát akkor követ el a játékvezető, ha - nem mérlegelésből eredő - ítélete mást tartalmaz, mint amit a játékszabályok az adott esetre előírnak. Műhibának számít az is, ha a játékvezető a szabályok által kötelezően előírt ítéletet nem hozza meg. A két szabály különbözősége látszólagos. Az angol változat nehezebben érthető, és ahogy az FB határozata elemzéséből kiderül, teljesen félreérthető, ezért is volt szükség a műhiba jobban körülírt, szélesebb körben érthetőbb megfogalmazására. Megértéséhez a magyar megfogalmazásból induljunk ki: Legelőszőr azt kell megérteni, hogy milyen összetevői vannak egy játékvezetői ítéletnek. Az ítélet két részből áll: -
a szabálytalanság észlelése, és síppal történő jelzése az ítélet „közlése”, bemutatással vagy szóban
Bármennyire is összefolyik e két mozzanat, de előbb a ténykérdést jelzi a játékvezető sípjával, pl. 5 méteren belül a szabálytalanságot, eközben értékeli-mérlegeli mennyire súlyos az; kiállítási hiba, vagy egyszerű hiba, illetve mindkettő esetében vajon megállapítható-e az, hogy gólhelyzetben volt-e a játékos, vagy sem. Ezután meghozza ezen mérlegelése alapján az ítéletet és bemutatja: büntető, vagy csak kiállítás, vagy szabaddobás, avagy egyszerű hiba volt ugyan, de gólhelyzetben, akkor büntető stb. Nem lehet azért óvni, hogy az adott szabálytalansággal (ténykérdés) kapcsolatban a játékvezető milyen döntést hozott. Nem óvható, ha sípjával jelezte, hogy észrevette az 5m-en belüli, gólhelyzetben lévő játékossal szembeni szabálytalanságot, de ítélete messze nem tükrözte a szabálytalanság súlyát, például csak szabaddobást ítélt. Sem a támadó csapat, sem a védekező csapat nem adhat be (sikeres) óvást, mert a szabálytanság a ténykérdés, és az ezzel kapcsolatos döntés a játékvezető jogkörében van. A magyar – érthetőbb – megfogalmazás alapján: a fenti eset nem műhiba, mivel az ítélet a játékvezetői mérlegelés eredménye volt, az adott szabálytalansággal kapcsolatban. A ténykérdés tehát a medencében történő esemény, nem pedig a játékvezető ítélete. Nem azt jelenti tehát, hogy a játékvezető ítél-e, vagy nem, vagy éppenséggel mit ítél. Sípol-e vagy nem egy adott eseménynél, egy ténynél (helyzetnél), az a játékvezető szuverén döntése körébe tartozik. Az, hogy milyen döntést hoz az „ítélethozatal” második fázisában, viszont nem mindig játékvezetői mérlegelés kérdése: Van, amikor mérlegelhet (a szabálytalanságok többségében) és van, amikor nincs mérlegelési lehetősége, kötelezően meg kell hozza a szabályok által előírt ítéletet. Amennyiben nem az adott esetre kötelezően előírt ítéletet hozza meg, akkor műhibát követ el.
3
Az FB indokolásából kiemelve a kiment labdával kapcsolatos fejtegetést: ha például a labda az alapvonalon kívülre megy, és a játékvezető ezen ténykérdésben ítél, akkor bármi is az ítélete, nem követ el műhibát, mert azt a tényt, hogy kiről ment ki, a játékvezető állapítja meg és ezen döntése nem támadható. Ha rossz az ítélet, az ellenőr levonja a szükséges pontot. Ugyanez a helyzet súlyosabb szabálytalanságok esetén is, Azt a tényt, hogy visszahúztak valakit vagy nem, a játékvezető ítéli meg, ezen ténnyel kapcsolatos döntése nem óvható, hasonlóan a tény mérlegelése alapján meghozott ítéletéhez. Ha egy játékost kiállít a játékvezető (ténykérdés, nem óvható), majd a kiállított játékos beavatkozik a játékba, a játékvezető ezt is észreveszi és sípol szabálytalanság miatt, újabb „ítélethozatala” során már nincs mérlegelési lehetősége, a szabály előírása szerint ekkor kötelezően a WP 21.20 szerinti büntető hibát kell megítélje (kiállított játékos játékba avatkozása). Téves és megtévesztő az az értelmezés, miszerint a VB határozatát a kiállított játékos labdaeldobása (játékba avatkozása) miatt a 192. pont második mondata alapján hozta meg, amely így szól: Műhibának számít az is, ha a játékvezető a szabályok által kötelezően előírt ítéletet nem hozza meg. A műhiba ez esetben a szabály által a megítélt beavatkozás esetére kötelezően előírt (büntetődobás) ítélet helyett, a kiállítás megítélése volt. Ez esetben a játékvezetőnek már nem lehetett volna mérlegelési lehetősége. (Hasonló esetben azért kellett a Partizán Belgrád óvását elutasítani görög ellenfelük ellen a nemzetközi kupameccsen, mert a kiállított játékos közbeavatkozása miatt a játékvezetők egyáltalán nem ítéltek semmit, azaz mérlegelési körben maradt a hibájuk. Ha ugyanis ítéltek volna bármit is, akkor mást nem ítélhettek volna, mint ötméterest. Forrás: dr. Martin György, aki a döntéshozatalban részt vett) A műhiba kontextusában tehát a ténykérdés nem maga a játékvezető ítélete, hogy sípjele után, mérlegelése alapján mit ítél, miért, hanem maguk a vízben/parton történt események (tények). Nem lehet ezért azzal érvelni - magát a játékvezető ítéletét tekintve helytelenül ténynek – hogy az MVLSZ szabályzata, vagy az értelmezése túlzottan kiterjesztő, mivel ezen (helytelen) felfogás alapján ugyanis minden ítéletet ténynek tekintve lehetne támadni, a műhibának nyilvánítás érdekében (FB határozat). A játékvezetők nyilván többször követnek el műhibát, melyeket lehetne ugyan óvni, meg is lehetne állapítani a műhibát, de sikeres óvás csak akkor lehetséges, ha az feltételezhetően befolyásolhatta a mérkőzés végeredményét. Nem jellemző, hogy a csapatok sűrűn óvjanak eleve kilátástalan helyzetben, amikor a valós, vagy vélt hiba messze nem befolyásolta a mérkőzés végeredményét. A VB itt kíván hivatkozni dr. Salamon Ferenc véleményére, mely szerint az óvás megállapításának alapja „100 éve ilyen”, ahogy a VB fentebb kifejtette, valamint „10:2 eredménynél sincs értelme óvás előterjesztésének”, mert azt el kell utasítani, hisz a mérkőzés végeredményére nem lehetett hatással. A VB elnöke itt megjegyzi azt is, hogy maga is beszélt dr. Martin Györggyel a LEN TWPC elnökhelyettesével, de az Ő véleménye sem különbözött dr. Salamonétól. Az eseti Fellebbviteli Bizottság megállapításának azon része tehát, miszerint: „Az óvás jogintézménye ugyanis a fent hivatkozott szabályok értelmében nem vonatkozik a bíró ténybeli tévedéseinek eseteire, még akkor sem, ha a szabályok az adott eset kapcsán egyértelmű következményeket írnak elő.” zavaros féligazság, hiszen a kötelezően előírt helyett más ítélet meghozatala az nem ténybeli tévedés, hanem a szabályok durva megsértése.
4
A tényt, a kiállított játékos közbeavatkozását, a labdaeldobást a játékvezető helyesen ítélte meg, de ezután a kiállítása - a szabály által kötelezően előírt büntetődobás elrendelésével szemben több volt, mint egy rossz ítélet, ez definíciószerűen a játékvezetői műhiba legtipikusabb esete volt. A VB a jobb megértés miatt felsorol néhány, a szabálytalanság jelzése után kötelezően meghozandó ítéletet, melyek elmulasztása, vagy melyektől eltérő ítélet hozatala műhibának minősül: -illegális (jogosulatlan) játékos a vízben: büntető; -edző, játékos bedob egy labdát, gólhelyzet megzavarására: büntető; -büntetődobás észrevett megzavarása: kiállítás cserével; -brutalitás megítélése 5m-en belül: kiállítás cserével plusz büntető; -labdát nem birtokoló csapat edzője általi időkérés: büntető stb. Kötelező az ítélet akkor is, ha nem a játékvezető, hanem a titkár sípolt és állította meg a játékot egy játékból kizárt játékos (illegális) visszajövetele miatt, az ítéletet ez esetben is a játékvezető hozza meg. c) Műhiba játékvezetői ítélet elmaradása esetén
Az MVLSZ elnöksége részletesebben kifejtve kívánta szabályozni azon eseteket is, amelyek nem a téves ítélet miatt minősülnek műhibának, hanem a kötelező ítélet elmaradása miatt, azaz, ha a játékvezető nem ítél, és emiatt kötelezően meghozandó ítélet marad el. Pl.: Amennyiben 8 emberrel játszik egy csapat és gólt lő, amelyet megadnak (az ellenfél javára ítélendő büntető helyett), nem beszélhetünk a szoros értelemben vett, konkrét ítélethez kötődő műhibáról, mivel az ítélet elmaradt. A Versenyszabályzat ezen eseteket a műhiba körébe sorolta, azaz kivette ennek elbírálását a 180. (b) hatálya alól: „ha a mérkőzés közben olyan esemény történt, amely lehetetlenné tette a reális, igazságos eredményének kialakulását.” Ezen eseményeket a nemzetközi gyakorlatban a 180. (b) ponttal azonos pontja alapján bírálják el, nálunk szükséges volt a jobb érthetőség miatt ezen, és hasonló eseteket a műhiba körébe, a 180. (g) pontba bevonni. A kötelező ítélet elmaradása miatti műhiba megállapítása lényegesen nehezebb, hiszen nyilvánvalóan a játékvezetők és az ellenőr nem vették észre a mérkőzés folyamán, az utólagos bizonyítás így lényegesen nehezebb. 4. Videó felvételek elfogadhatósága, kritériumok A Versenyszabályzat kifejezetten rögzíti, hogy videofelvételt bizonyítás céljából elfogadhat a VB. Az utóbbi években ilyen kérelmet a VB soha nem utasított vissza, de rögzítendő, hogy csak vágatlan meccsrészletet fogadhat el. Elég lehet tehát az óvott esemény előtti és utáni néhány – vágatlan – perc, azzal, hogy a teljes anyagot is meg kell őrizni, azt a VB bekérheti. A felvétel csak jó minőségű lehet, hang nélküli felvételt kizárólag súlyos brutalitás esetén fogad a VB el. A VB tanulmányozta több sportág gyakorlatát a műhibákkal kapcsolatban és megállapította, hogy gyakorlatunk nemcsak a FINA-LEN nemzetközi szövetségek gyakorlatának felel meg, de más csapatsportágak is hasonlóan ítélik meg a játékvezetői műhibákat. A kézilabdában bevezetésre került a kötelező videofelvétel előírása (rendező) és a szövetségbe juttatása, a kosárlabdában bevezették a videóbírót stb. Tapasztalataink szerint amúgy is majdnem minden csapat készít videót szinte minden mérkőzéséről. Javasolja a VB, hogy a Versenyszabályzat akként kerüljön módosításra, hogy az óvás kötelező melléklete legyen a vitatott esetet is tartalmazó, hangos videó felvétel, melynek hiánya esetén az óvásnak csak akkor lehessen helyt adni, ha az óvást benyújtó fél állítását
5
megfelelő egyéb bizonyítékok támasztják alá. Egyre több esetben lenne szükség a zsűri jelzéseinek is a követésére, ezért a VB felhívja a csapatok figyelmét, hogy ha lehetőségük engedi, akkor a zsűrivel szemben is kerüljön felállításra a kamera. 5. VB gyakorlata az óvások elbírálásánál A VB az óvások tárgyalását bizottság szinten, a határozat előterjesztése után szavazással zárja le. Alapelv, hogy aki óvásában állít valamit, azt neki kell bizonyítania. A tényállást mérlegelés alapján állapítja meg a VB, és ellentétes állítások esetén azt fogadja el, melyet álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok jobban alátámasztanak. Nem az egybehangzóan nyilatkozó személyek száma, és nem is ezen személyek bármilyen funkciója határozza meg a nyilatkozatukban rejlő bizonyíték erejét, hanem a bizonyítékok összességének értékelése. Az évtizedes gyakorlat szerint a tényállás megállapításában döntő szerepe volt az ellenőrnek, a játékvezetőknek, a zsűri tagoknak. A VB a videók, mint bizonyítékok rendszeres befogadása után régóta szembesült azzal, hogy a közreműködők állításai, nyilatkozatai a tényekről sokszor szembeötlően nem felelnek meg a felvételen látottaknak, illetve esetenként egymásétól is eltérnek. Nyilvánvalóan nem egyszerű a közreműködőknek a mérkőzés néhány másodperces részletéről emlékezetből nyilatkozniuk, így a VB azt a gyakorlatot követi, hogy emlékezetből tett nyilatkozatuk után a felvétel ismeretében lehetőséget nyújt nyilatkozatuk kiegészítésére, esetleges módosítására. Sajnos szembesülni kellett azzal is, hogy az előadottak, még a felvételek megtekintése után is sokszor bizonyíthatóan eltérnek a valóságtól. A VB nem tekinthet el ezek figyelembe vételétől, és az egymásnak ellentmondó állítások során mérlegeli, hogy melyiket tudja a tényállás alapjául elfogadni. Ennek szempontja, hogy melyik állítást támasztja alá egyéb bizonyíték, de legfőképpen az, hogy a videofelvételről mi állapítható meg. A videókon látható tényekkel ellentétes tényállást a VB semelyik közreműködő, akár egybehangzó nyilatkozatai alapján sem hoz. A VB tisztában van azzal, hogy az óvási eljárás elsősorban a két ellentétes érdekű csapat között „zajlik”, de a játékvezetők, ellenőrök, zsűritagok is lehetnek ellenérdekeltek a teljes igazság feltárásában, hiszen az óvások alapvetően az ő hibáik miatt történnek, melyek anyagi konzekvenciákhoz vezethetnek.
6. Javaslatok az Elnökség részére megvitatásra: - Nem akadályozza-e a magas óvási és fellebbezési díj (150 e Ft és 300 e Ft) az alacsonyabb költségvetésű csapatoknál az igazságos eredmény megállapítását? - A bizonyítottan valótlan közreműködői (játékvezető, gólbíró, ellenőr, zsűritag) nyilatkozatokat szigorúan, előre meghatározottak szerinti szankcionálni kellene. - Óvás, illetve brutalitás miatti eljárások lezártáig semmiféle kommunikáció nem létesíthető az érdekelt csapat és a közreműködők között a vizsgálat tárgyában. - Az óvás tárgyalása másodfokon az elnök által kijelölt Fellebbviteli Bizottság összetételével, és eljárásával kapcsolatban: i. ii.
összeférhetetlenségi okok miatt nincs lehetőség állandó bizottságra a bizottságokba csak olyanok kerüljenek, akik szabály, szabályzatismerete magas szintű, akinek nem, azok inkább a fegyelmi, átigazolási és egyéb ügyek tárgyalásakor kapjanak szerepet
6
iii.
lehetőleg legyen(ek) állandó tagjai, ne függjön a szabályalkalmazás, értelmezés mindig más személytől. Javaslat (ha vállalja): dr. Martin György, vagy/és dr. Salamon Ferenc.
- A VB az ellenőrök által a legfontosabb kérdésekben tett, sokszor nem a tényeket tükröző vagy az „épp nem oda néztem” nyilatkozatai miatt javasolja feladatuk felülvizsgálatát, adminisztrációs terheik csökkentését. -
-
Javasoljuk, az eszközök árának drasztikus csökkenése miatt, számukra egy iker monitor beállítását, adminisztrációs (ellenőrző, kiállításokat regisztráló stb.) kötelezettségük jelentős csökkentése mellett a titkár által beírtak ellenőrzésére a WPA meccsrögzítő program módosítását az alábbiak szerint: i. ii.
-
-
az ellenőrzés megkönnyítésére a legutolsó rögzítés adott ideig villogjon a 3. hiba elérésekor, látható külön villogó jellel jelezze (játékos neve pirossal, illetve a program lehetősége általi megengedhető módon) a kizárás jelzési kötelezettséget (zászló, hangosbemondó) egészen addig, ameddig a titkár annak megtétele után kikapcsolja.
kerüljön beállításra egy piros (esetleg villogó) lámpa, amely egy játékos kizárását jelzi, és a monitoron megjelenő jelzés alapján az ellenőr kezeljen, azaz a kizárás jelzése legalább két személy kötelessége legyen (titkár-ellenőr). tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv az interneten élőben, azaz teljesen nyilvánosan jelenik meg, ahol lehetőség van kivetítőn keresztüli megjelenítését.
- a Versenyszabályzat akként kerüljön módosításra, hogy az óvás kötelező melléklete legyen a vitatott esetet is tartalmazó, hangos videó felvétel. - indokolt lenne a VSZ-ben rögzíteni az óvás elbírálásra rendelkezésre álló határidőket. Javaslat: 15 nap mind első, mind másodfokon. - az óvás elsőfokú elbírálásához szükséges nyilatkozatok beszerzése, stb. és ezek technikai lebonyolítása célszerű, ha visszakerül a Versenyirodától a VB kezébe. (Szentgyörgyi Ferenc)
Budapest, 2015. február
7
