Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja

Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: [email protected] www.pestterv.hu

2008. október

Veresegyházi kistérség – területfejlesztési koncepció és stratégiai program

Készült Veresegyház Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása megbízásából

Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Készítette: PESTTERV Kft Felelős tervező: Schuchmann Péter, ügyvezető igazgató A Megbízó képviselője: Sipos Zsuzsanna, kistérségi munkaszervezet vezető Tervezők, szakértők: Károlyi János (Pestterv Kft) Lombár István (Pestterv Kft) Schuchmann Péter (Pestterv Kft) Cirfusz Márton (MTA RKK Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Intézet, Budapesti Osztály) Tervlap szerkesztés, grafika: Vancsóné Jánossy Zsuzsa (Pestterv Kft) Közreműködtek: Cserepka András (Őrbottyán polgármestere) Dr. Pesti Klára (Galgamácsa polgármestere) Dr. Sajó Gyula (Váckisújfalu polgármestere) Dudás Jánosné (Vácegres polgármestere) Garamszegi Géza (Vácrátót polgármestere) Klement János (Csomád polgármestere) Pásztor Béla (Veresegyház polgármestere) Pásztor László (Erdőkertes polgármestere) A készítők köszönetet mondanak mindazoknak a kistérségben érdekelt cégvezetőknek, intézményvezetőknek, akik előzetes véleményükkel elősegítették a koncepció kidolgozását.

Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: [email protected] www.pestterv.hu

2008. október Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

2


Tartalom

I. BEVEZETÉS .........................................................................................................................4 II. HELYZETÉRTÉKELÉS ........................................................................................................5 1.

A Veresegyházi kistérség .............................................................................................5

2.

Tervezési előzmények..................................................................................................8

3. A területfejlesztési koncepció megalapozása - a Veresegyházi kistérség fejlesztésére ható tényezők rendszerezése, értékelése, valamint a fejlesztés lehetséges irányainak vizsgálata ...........................................................................................................................11 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9. 3.10. 3.11. 3.12.

A településhálózat jellemzői, településközi kapcsolatok....................................................... 11 A térszerkezeti és területfelhasználási összefüggések......................................................... 12 A szuburbanizációval együtt járó népességmozgás értékelése a térségben ....................... 14 Demográfiai jellemzők, tendenciák ....................................................................................... 19 A kistérség szellemi potenciálja, az itt élő népesség iskolai végzettsége ............................ 22 Lakásállomány ...................................................................................................................... 23 A kistérség intézményi-szolgáltatási ellátottsága.................................................................. 25 A kistérség közlekedési elérhetősége és belső kapcsolatrendszere.................................... 27 A kommunális infrastruktúra jellemzői................................................................................... 33 A Veresegyházi kistérség gazdaságának vizsgálata ............................................................ 36 Turizmus, vendéglátás .......................................................................................................... 42 A kistérség környezeti állapota ............................................................................................. 47

4. A kistérséget érintő, - nagyobb térségre vonatkozó korábbi - területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok értékelése.....................................................................................50 4.1. 4.2. 4.3.

5.

Az Országos Területfejlesztési Koncepció térségre vonatkozó elemei ................................ 50 A Közép-Magyarországi Régió stratégiai céljai .................................................................... 52 A Veresegyházi kistérség fejlesztéspolitikáját befolyásoló agglomerációs összefüggések . 57

A fejlesztés lehetséges irányai ...................................................................................61

5.1. SWOT analízis ...................................................................................................................... 61 5.2. A Veresegyházi kistérség fejlesztésének lehetséges irányainak (alternatíváinak) bemutatása - fejlesztési forgatókönyvek .............................................................................................................. 64

III. TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM ............................69 1. 1.1. 1.2.

2.

A kistérség jövőképe, a területfejlesztési koncepció célstruktúrája ............................69 A Versegyházi kistérség jövőképe ........................................................................................ 69 A Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciójának célstruktúrája .......................... 70

A Veresegyházi kistérség stratégiai fejlesztési programjai.........................................71

2.1. Az életminőség fejlesztésének - a települési területek és a települési környezet fejlesztésének - programja ............................................................................................................... 73 2.2. A térségi versenyképesség növelésének, a térségi gazdaság erősítésének programja ...... 80 2.3. A táji környezet fenntartható fejlesztésének programja ........................................................ 84 2.4. A térségi közlekedés fejlesztésének programja.................................................................... 89 2.5. Az egészség fenntartása és helyreállítása feltételei biztosításának programja ................... 95 2.6. A társadalmi kohézió erősítésének, a humán közszolgáltatások fejlesztésének programja 96

Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

3


I. BEVEZETÉS A Veresegyház Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása tagjai - Csomád Erdőkertes, Galgamácsa, Őrbottyán, Vácegres Váckisújfalu, Vácrátót és Veresegyház polgármesterei – 2007 év végén döntöttek - a 2002-ben a „Veresegyházi Életmód Program” keretében kidolgozott - kistérségi területfejlesztési koncepció felülvizsgálatának és egy új, hosszú távú koncepció és egy stratégiai program kidolgozásának szükségességéről. Az új területfejlesztési koncepcióra azért van szükség, mert a korábbi dokumentum elfogadása óta eltelt időszak alapvető változásokat hozott Magyarországon a területfejlesztési tervezésben és programozásban. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, ezt követően az új nemzeti és regionális területfejlesztési programok kidolgozása és elfogadása, (az ezekhez való kapcsolódás igénye), illetve a 2007-2013 közötti fejlesztési időszakára való felkészülés minden tervezési szinten indokolttá teszi a fejlesztési tervezési dokumentumok és az eszközrendszer újragondolást. A Veresegyházi kistérségben a területfejlesztés meghatározó szereplői által támogatott koncepció hiánya ma már gátolja a hatékonyabb térségi együttműködés kibontakozását, a világosan megfogalmazott és elfogadott prioritások hiánya pedig lehetetleníti az egyes önkormányzatok és a vállalkozói szféra által kidolgozott - és pályázatokra benyújtott fejlesztési projektek térségi szempontok szerinti támogathatóságának az eldöntését. A feladat meghatározás szerint az új koncepciónak (a térségi és helyi potenciálok, adottságok és sajátosságok figyelembevételével) azt az elérni tervezett jövőképet kell felvázolni, amelyben a tervezői, egyeztetői folyamat keretében egyetértés alakul ki az érintett települések önkormányzatai, a térségi gazdaság, a helyi a társadalom és a civil szféra képviselői között. A kistérségi stratégiai program pedig – kapcsolódva a régió és a budapesti agglomeráció közép és hosszú távú fejlesztési programjaihoz – azt az utat, és azokat az eszközöket kell, hogy meghatározza, amelyek hozzájárulnak a koncepcióban megfogalmazott térségi és települési célok eléréséhez. A kistérségi koncepció és program kidolgozására – meghívásos pályázat eredményeként – 2007 decemberében a PESTTERV Kft kapott megbízást. A tervezési munka 2008. elején kezdődött meg. A Kistérségi Társulás 2008. március 25-i ülésén a kistérséghez tartozó nyolc település polgármesterei megvitatták a munka első szakaszáról készített jelentést és vitaanyagot. Ezen az ülésen került sor annak megfogalmazására is, hogy a kistérség ún. befogadó típusú fejlesztési koncepció és stratégiai programok elkészítését tartja szükségesnek, amely differenciált javaslatokat tartalmaz a kistérség eltérő helyzetű mikrotérségei sajátosságainak figyelembe vételével.


4


II. HELYZETÉRTÉKELÉS 1. A Veresegyházi kistérség A Veresegyházi kistérség a Közép-Magyarországi Régióban lehatárolt kistérségek között a legfiatalabb és az egyik legkisebb is mind területi kiterjedése, mind a hozzá tartozó települések számát tekintve is. A kistérség 2003 óta létezik, a 244/2003. (XII.18.) Kormányrendeletben került kihirdetésre. A kistérség a Budapesti Agglomeráció Dunától keletre fekvő területek kistérségi határainak átszabásával jött létre, a 8 település korábban 4 különböző kistérséghez tartozott. A Váci, Gödöllői a Dunakeszi és az Aszódi kistérségek periférikus elhelyezkedésű települései hozták létre az önálló Veresegyházi kistérséget. A Gödöllői kistérségből jövő település Veresegyház és Erdőkertes, a Váci kistérségből Vácrátót és Őrbottyán, az Aszódi kistérségből Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu, Csomád pedig korábban a Dunakeszi kistérséghez tartozott. A kistérségközpont az 1999-ben várossá nyilvánított Veresegyház, amely a megyei városhierarchia-vizsgálatok szerint – miközben funkciói és szolgáltatásai folyamatosan bővülnek - központi szerepkörét tekintve még elmarad a környező kistérségi központokétól. A kistérség egésze – azon belül kiemelten a Budapesti agglomerációhoz tartozó települések - számára meghatározó Budapest közelsége, elérhetősége, a népesség és a gazdaság szuburbanizációjával összefüggő hatások. 1. ábra: A Veresegyházi kistérség Pest megye szerkezeti tervében


5


1.1.1. A Veresegyházi kistérség helyzete az ország kistérségei fejlettségének összehasonlításában A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához, a gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jól jellemző kilenc mutató felhasználásával képzett összevont mutatók alapján a KSH 5 különböző fejlettségű és fejlődési lehetőségű kistérség típust különített el. A figyelembe vett mutatók: 1. A befektetett külföldi tőke egy lakosra jutó értéke, 2004; 2. Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra, 2004; 3. Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy lakosra, 2004/1992; 4. Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2004; 5. Működő gazdasági szervezetek száma, 2004/1996; 6. Munkanélküliek aránya, 2004; 7. Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 1990-2004; 8. Távbeszélő főállomások ezer lakosra jutó száma, 2004; 9. Személygépkocsik száma ezer lakosra, 2004. Az alkalmazott jelzőszámok alapján öt összevont fejlettségi térségtípus került kialakításra, amelyek az alábbiak: o dinamikusan fejlődő térségek: a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot, o fejlődő térségek: a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de mértéke nem haladja meg a 10%-ot, o felzárkózó térségek: a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják, o a stagnáló térségek: a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot, o a lemaradó térségek: a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%. A kedvező helyzetű, dinamikusan fejlődő és fejlődő térségekben él az ország népességének 56,6%-a. A kitörési esélyeket is felmutató felzárkózó térségekben a vidék népességének közel 30%-a él, míg a stagnáló és a lemaradó térségek a vidéki népességből 13, illetve 9%ot képviselnek. Fenti számítások alapján a Veresegyházi kistérség a fejlődő kistérségek közé tartozik.


6


2. ábra: A kistérségek fejlettsége

Forrás: www.ksh.hu


7


2. Tervezési előzmények A kistérség első - 2002-ben jóváhagyott - területfejlesztési koncepciója a térség jövőjét az „EGÉSZSÉGES VIDÉK A NAGYVÁROS PEREMÉN” tematikus parkként határozta meg, amely az akkori tervek szerint három fő pilléren nyugodott: o

Parkhálózatba illesztett kellemes, vonzó, vidékies élettér megteremtése, sokszínű, összetett lakóterület kínálattal, kiegyensúlyozott, kis lakósűrűséggel, intenzív minőségi, városias szolgáltatásokkal, nagy szabadidős területekkel. Ennek során differenciáltabbá kell tenni az egyes lakóterületek sűrűségét és beépítési módját. Így a változatosság a térségen belül is növelhető.

o

Attraktív szabadidőterületekbe, parkhálózatba illesztett aktív és passzív szabadidő szolgáltatásokat kell létrehozni, rekreációs és egészségmegőrző hálózattal, nagyváros környéki pihenést biztosító, szórakoztató rendezvényekkel és eseményekkel, nagy közönségforgalommal, hatékony arculatteremtő erővel, valamint ezekhez illeszkedő korlátozott termelő infrastruktúrával.

o

A tájba illesztés, a szabadterületek vonzóvá tétele, a parkhálózat kialakítása a mezőgazdaság átalakításával kell, hogy megtörténjen. A mezőgazdasági területek jövőbeli hasznosítására megalapozott program készítendő, amely a tájgazdálkodással, az élelmiszergazdasággal és a turizmus igényeivel is összehangolható. Ezáltal képes alternatívát kínálni a telekspekulációra, így esély van arra, hogy a korlátlan széttelepülés, a szuburbanizációs folyamatnak tartott korlátlan telekosztási nyomás visszaszorítandó.

A fejlesztési koncepció – fentiekkel összhangban - a térség jövőképét az alábbi kulcsszavakban határozta meg: o

(m)értéktartó növekedés,

o

térségi identitás erősítése,

o

specializáció és munkamegosztás – hatékonyság, kiegyensúlyozott gazdasági háttér és foglalkoztatási szerkezet (tercier ágazatokban bővülő helyi foglalkoztatás).

o

koordinált képzés, oktatás – humántőke, térségi fejlesztési irányokhoz igazodó helyi szakértelem

o

biztonságos, minőségi élettér,

o

gyors válasz a változásokra (szervezett, dinamikus döntéshozatali rendszer), hosszú távú gondolkodás, piaci igényekre alapozott előretekintő fejlesztés,

o

tudatos területhasználat/területkínálat: koordinált és mértéktartó lakóterületi fejlesztési szándék, mely speciális igények számára is lehetőségeket teremt, de a fejlesztések súlypontja a szabadidős és egészségturisztikai ágazatokra tevődik, melyhez térségi szinten összehangolt zöldterület-gazdálkodás és tájhasználat biztosítja a hátteret,

o

illeszkedés magasabb szintű (hazai, regionális) és ágazati politikákhoz. x


x

x

8


A kistérséghez tartozó települések polgármesterei - áttekintetve a kistérség helyzetét, a kistérségi területfejlesztési koncepció és program végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket első ízben 2005-ben fogalmazták meg a kistérségi koncepció és program felülvizsgálatának szükségességét. Az alábbiakat állapították meg: o

A Veresegyház Életmód Program Egyesület megbízásából elkészített és 2002-ben jóváhagyott kistérségi fejlesztési koncepcióban felvázolt jövőkép alapvetően helyes irányt ad a térség fejlesztésének. A koncepcióban foglalt hosszú távú célkitűzésekkel alapvetően egyet lehet érteni.

o

A területfejlesztési koncepció elfogadását követően ugyanakkor nem születtek meg azok a térségi megállapodások, nem következtek be azok a szükségesnek tartott változtatások, amelyeket a koncepció kezdeményezett:

o

Nem történt jelentős előrelépés az együttműködésben, a térségi szintű, hosszú távú stratégiai gondolkodásban. A települések növekvő finanszírozási nehézségei, a településüzemeltetési és -fejlesztési források szűkülése, a rövid távú finanszírozási gondok, illetve a jövőbeli folyamatok kiszámíthatatlansága nem kedvez sem a hosszú távú gondolkodásnak, sem a térségi szempontok érvényesülésének, az együttműködésnek.

o

Nem született – a tájgazdálkodással, az élelmiszergazdasággal és a turizmus igényeivel is összehangolt - program a mezőgazdasági területek jövőbeli hasznosítására.

o

Hiányzik a népességszám növekedés kívánatos mértékének meghatározása és ezzel összhangban a lakóterület-fejlesztések mennyiségi és minőségi elhelyezése a térben. Nem született megállapodás arról sem, hogy térségi szinten, hol, milyen típusú és nagyságú kínálat lépjen a piacra a speciális rétegigények kielégítésére.

o

A helyi adottságok és projektötletek feltárása után sem alakult ki funkciómegosztás sem a térségi intézményi szerepkörök, sem a szabadidős tevékenységek és rekreációs fejlesztések vonatkozásában.

o

Bár a fejlesztési koncepció kijelölte a „zászlóshajó projekteket” ezek támogatása nem volt egységes a térségben. Nem kezdődött meg a tervezett projektek érdemi előkészítése sem.

o

Nem dőlt el, hogy a nagyobb helyigényű termelő/feldolgozó tevékenységek – igény esetén – hol kapjanak helyet a térben.

o

Nem történt közös elhatározás és jelentős előrelépés a fejlesztési koncepcióban revitalizációra javasolt gazdasági területek átalakításának támogatására, hogy azok a helyi kis és középvállalkozások korszerű, a településképet nem zavaró, modern, a beszállítói hálózatokhoz való kapcsolódás feltételeinek is megfelelő telephelyekké váljanak.

o

A koncepció és program elfogadása óta eltelt időszak ugyanakkor alapvető változást hozott Magyarországon a területfejlesztési tervezésben és programozásban. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, az Unió 2007-2013 közötti fejlesztési időszakára való felkészülés minden tervezési szinten indokolttá teszi a fejlesztési tervezési dokumentumok és az eszközrendszer újragondolást.


9


o

E tervezési folyamatba való illeszkedés indokolja a Veresegyházi kistérség fejlesztési programjának felülvizsgálatát, az országos, a regionális és a térség érdekek összhangjának megteremtését, az országos és regionális programokhoz való csatlakozást.

2005-ben - források hiányában - meg sem kezdődött az a tervező munka, amely a koncepció és program felülvizsgálatát eredményezhette volna.


10


3. A területfejlesztési koncepció megalapozása - a Veresegyházi kistérség fejlesztésére ható tényezők rendszerezése, értékelése, valamint a fejlesztés lehetséges irányainak vizsgálata

3.1. A településhálózat jellemzői, településközi kapcsolatok A teljes kistérség, annak valamennyi települése valamint Budapest között egyértelmű – de a távolság és az eljutási idő növekedésével gyengülő intenzitású - összetett vonzáskapcsolat létezik. A kistérség települései lakóhelyként való vonzását a kedvező dombvidéki egészséges környezet mellett elsősorban a fővároshoz való közelség, Budapest gazdag munkahely kínálatának elérhetősége, illetve a főváros sokszínű és magas színvonalú intézményi hálózatának elérhetősége határozza meg. A kistérségi gazdaság fejlődése szempontjából is meghatározó a jó megközelíthetőség, illetve a képzett munkaerő. Veresegyház városi funkcióinak bővülésével egyre növekszik a kistérségi központ szerepe a kistérség népessége foglalkoztatásában, intézményi ellátásában. Ugyanakkor a kistérség települései (földrajzi helyzetük és korábbi kapcsolatrendszerük szerint) különböző intenzitással, de kötődnek a tágabb térség két intézményi, gazdasági és szolgáltató központjához Gödöllőhöz és Váchoz a Galga mente települései pedig Aszódhoz. A kistérség települései – annak ellenére, hogy ezt megelőzően más-más kistérségekhez tartoztak – korábban is sok szállal kapcsolódtak, egymás mellett élésüket hosszú időre visszanyúló történelmi együttműködés jellemzi. Azonban ezek a hagyományosan kialakult településközi kapcsolatok nem homogének, a kapcsolatrendszer erőssége alapján szorosabban, illetve lazábban együttműködő mikrotérségek határolhatók le a kistérség területén. A települések közötti kapcsolati háló nem egy esetben túlnyúlik a jelenlegi kistérségi határokon is, külső településeket is magába foglalva. Markánsan kirajzolódik két egymástól jól elkülönülő településcsoport (mikrotérség). A kistérség központi települése - Veresegyház - köré szerveződő, erőteljesen agglomerálódó városias zóna, illetve egy arculatában és számos paraméterét tekintve is vidéki településcsoport. A két elkülönülő településcsoporton belül az egyes települések között szorosabb kötődés és együttműködés rajzolódik ki éppen a hasonló célok és érdekek mentén, illetve az egymásra utaltság természetes velejárójaként. A városiasodó mikrotérséghez azok a települések sorolhatók, amelyek aktív részesévé váltak az agglomerálódással együtt járó gazdasági és társadalmi folyamatoknak. Ebben a zónában növekedett leginkább a népesség a szuburbanizáció okán és új lakóterületek sora alakult ki, tőkeerős vállalkozások létesítettek telephelyet a főváros-közeli jó közlekedési kapcsolattal rendelkező fejlesztési területeken, mind a helyi gazdaságot, mind a lakónépességet elmélyült kapcsolatrendszer köti Budapesthez. Mindezen átalakulás meglátszik a városiasodó zóna arculatában is, az ide sorolható településeken növekszik a beépített és a beépítésre szánt területek nagysága, uralkodóvá válnak a kertvárosias, kisvárosias beépítési formák, a gazdasági területeken nagy helyigényű csarnokszerű beépítés a meghatározó. Ennek a településcsoportnak vált zászlóshajójává Veresegyház, és része még a Veresegyházzal gyakorlatilag összeépült Erdőkertes és Őrbottyán is. A vidéki arculatú, városkörnyéki településcsoporthoz az agglomeráció határán túli települések tartoznak, ahová a szuburbanizáció hatásai, a területeket intenzíven igénybe vevő fejlődési folyamatok még nem értek el. A mikrotérségben a természeti táji környezet dominál, a települési területek nem terjeszkedtek szét a tájban, sem intenzív lakó, sem nagy területeket felemésztő gazdasági célú terület igénybevétel nem jellemző. A településeken alapvetően a lakófunkció jellemző, viszont a munkahelyi célú ingázás miatt erősödik az Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

11


alvótelepülés jelleg is. A kistérség jelenlegi belső közlekedési hálózata és annak hiányosságai is hozzájárulnak a településcsoport elkülönüléséhez. A mikrotérséghez Galgamácsa, Váckisújfalu és Vácegres sorolható. Csomád illetve Vácrátót térségi kapcsolatrendszere sajátos. Csomád a két jól elkülönülő mikrotérség közül a városiasodó zónához tartozik, de a településen az intenzív gazdaságfejlesztés nem jellemző. Fejlődési pályájában a lakóterületek gyors növekedése hangsúlyos, minőségi kertvárosi élettér kialakulása zajlik. Településközi kapcsolatrendszere többirányú, a kistérségi központ Veresegyházhoz sok szállal kötődik, azonban megvan a kapcsolódása korábbi kistérsége, Dunakeszi, Fót irányába is. Vácrátót ugyancsak némileg periférikus helyzetű településnek tekinthető a kistérségben, amely a belső kapcsolatok mellett a váci kistérség közeli kistelepüléseivel tart fenn szoros viszonyt. A település a szuburbanizáció által érintett ugyan, de robbanásszerű növekedés sem lakó, sem gazdasági téren nem következett be. A kistérség tagolt szerkezetét a kialakult belső mikrotérségek mellett tovább árnyalják azok a hagyományos külső kapcsolódások, amelyek a kistérség és egyes szomszédos települések között, valamint más közeli mikrotérségek irányába nyilvánvalók. Ezek a kapcsolati irányok mutatják egyrészt, hogy a térség településeinek együttműködése bizonyos szegmensek vonatkozásában valójában túlnyúlik a kistérség tényleges határain, másrészt kirajzolják azokat a természetes kapcsolódási pontokat is, amelyek a kistérség fejlesztési stratégiájának és programjainak meghatározásakor nem hagyhatók figyelmen kívül. A Galgamácsa központú mikrotérség kölcsönös vonzáskapcsolattal rendelkezik déli irányban Iklad és Domony településekkel. Vácegres fejlesztési területének hasznosításánál célszerű figyelembe venni és kapcsolódási pontokat keresni Domonyvölgy gazdag – és kiaknázásban előrébb járó - rekreációs potenciáljával, mivel a két terület egyazon patakvölgyben viszont két különböző kistérség területén helyezkedik el. A kistérség északnyugati részén, Vác közelségében elhelyezkedő Vácrátót külső kapcsolódásai több irányúak. Vácrátóthoz szorosan kötődnek a Váci kistérség délkeleti perifériáját képező kistelepülések: Váchartyán, Kisnémedi, Püspökszilágy és Vácduka. Vagyis ebben az irányban a kistérség hagyományosan vidéki jellegű vonásait erősítő kapcsolatok jellemzőek. Ugyancsak Vácrátót térségében rajzolódik ki egy másik típusú hagyományos kapcsolódás is, amelyet a Sződdel való szorosabb viszony jelez. Ez az együttműködés a kistérség nyugati részének elsősorban agglomerációs helyzetét erősíti. A térségben tervezett új feltáró út és a Vácrátót északnyugati részén kijelölt gazdasági területek, illetve az együttműködés bővítésének lehetősége Sződdel, és a 2/A közlekedési folyosó közelsége az agglomerációs jelenségek kiterjedését segítik elő.

3.2. A térszerkezeti és területfelhasználási összefüggések A Veresegyházi kistérség mind térszerkezeti elemek által, mind területfelhasználási egységek tekintetében tagolt, változatos képet nyújtó területen helyezkedik el. Természeti földrajzi értelemben kettő némileg eltérő arculatú kistáj, a Gödöllői-dombság északi és a Galga-völgy déli része fedi le a kistérség területét. A kistérség táji arculatára a kis és közepes magasságkülönbségű dombvidéki jelleg, az erdők, a megművelt területek, és az urbanizált területek változatossága jellemzi. A természeti, táji meghatározottság közvetlenül illetve - a kedvező táji környezet generálta beépítések esetében - közvetve kifejezésre jut a kistérség uralkodó területhasznosításában is. Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

12


A kistérség legfontosabb természetes szerkezeti vonalai észak-déli irányultságúak. A kistérséget a Gödöllői-dombság gerincét alkotó, és egyben a Duna és a Tisza vízgyűjtőjét elválasztó kiemelkedések sora szeli ketté észak-déli irányban. Az észak-déli irányú dombsortól nyugatra illetve keletre a táj arculata némileg eltér, a vízválasztótól keletre a táj az emberi beavatkozástól kevésbé terhelt. A kistérség keleti felében a Galga szerkezeti árka és folyóvölgye húzódik ugyancsak észak-déli irányban. A kistérség legjelentősebb térszerkezeti vonalait a közlekedési hálózatok szakaszai alkotják. Sem egyszámjegyű, sem két számjegyű főútvonal, csak alsóbbrendű utak biztosítanak térkapcsolatot a kistérségen belül és a külső irányokba is. Az alsóbbrendű – négy számjegyű – Gödöllő-Vác közötti összekötő út a kistérség legfontosabb szerkezeti tengelye, fő ütőere mind a gazdasághoz kapcsolódó szállítás, mind az ingázás bonyolítása tekintetében, amely északnyugat-délkelet irányban szeli át a kistérséget, felfűzve Veresegyház, Őrbottyán és Vácrátót településeket. A legfontosabb kelet-nyugati irányú térszerkezeti vonal a Galgamácsa-Vácegres-Erdőkertes-Veresegyház-Csomád településeket érintő út, amely a kistérség ingázó forgalma szempontjából jelentős. A kistérség keleti peremén Galgamácsa közigazgatási területét érinti az a közlekedési tengely, amely az Aszódot és Balassagyarmatot – Nógrád megye nyugati részét Pest megyén és az M3 autópályán keresztül a Fővárossal - összekötő közutat és vasútvonalat foglalja magában. Az említett vasútvonal szakaszon túl további két vasútvonal szeli át a kistérséget. Térszerkezet alakító szerepe nagyobb a Budapest-Veresegyház-Vác vonalnak, amely a kistérség munkaerő mozgása szempontjából nagy jelentőségű. Az Aszód-Vác vonal csak a kistérség peremét érinti a Galgamácsa és Váckisújfalu közötti szakaszon, a kistérség térfolyamatainak alakításában csak kevésbé vesz részt. A kistérség speciális abból a szempontból, hogy a Budapesti Agglomeráció határa két részre osztja. Ez a kettéosztottság jól tükröződik a kistérség agglomerációhoz tartozó része és az azon kívüli területek eltérő dinamikájában. Az agglomeráció határán túli három település – Vácegres, Galgamácsa, Váckisújfalu – bár több szállal kötődik a fővároshoz, de ezek a kapcsolatok inkább egyoldalúak és javarészt a napi ingázásra szorítkoznak. E három település együttélése a Fővárossal kevésbé intenzív, továbbá ezen települések korántsem mutatják azt a fejlődési dinamizmust akár az új lakóterületek igénybevételének ütemében, akár a helyi gazdaság erősödésében sem, mint a kistérség többi – Budapesti Agglomerációhoz – tartozó települése. Urbanizált területek vonatkozásában a kistérség, annak is a – Veresegyház-ErdőkertesŐrbottyán alkotta – magterülete (amely szervesen kapcsolódik a kistérség határán kívül eső Szada területéhez) a Budapesti Agglomeráció egyik legintenzívebben növekvő települési területe. A beépített területek között korábban természetes határokat képező zöldfelületek és mezőgazdasági területek beépültek, a ténylegesen beépített vagy a jogilag beépítésre szánt területek egyetlen összefüggő települési teret alkotnak. A települési területek növekedése két forrásból táplálkozik. Egyrészt a térség lakóterületként történő felértékelődése következtében nőtt és növekszik a jövőben is a családi házas, sorházas beépítés. Másfelől a helyi gazdaság előretörése nagy kiterjedésű gazdasági területek kijelölését követelte meg. A nagy beépítési sűrűséggel jellemzett központi fekvésű területtől nyugatra és keletre egyaránt mérsékeltebb az urbanizáció. Csomád és Vácrátót jelentősen növelte ugyan beépítésre szánt területeit, de ez nem jelenti a területfelhasználásban a művi területek túlzott mértékű növekedését. A kistérség keleti felében sem a beépítésre szánt, sem a már beépült területek növekménye kistérségi léptékben mérve nem számottevő és várhatóan a koncepció időtávjában sem lesz a ma tapasztalhatónál intenzívebb. A Galga-völgye a jelentős kiterjedésű összefüggő intenzív művelésre alkalmas térségek közé tartozik Pest megyében. A kistérség a mezőgazdasági hasznosítású területek tekintetében megosztott. A mezőgazdasági termelés elsődleges területei hagyományosan a Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

13


kistérség keleti felében, Galgamácsa, Váckisújfalu, Vácegres területén koncentrálódnak. A kistérség keleti részén a talajadottságok és az erdőborítottság kisebb mértéke is elősegítette a mezőgazdasági célú területhasznosítás dominanciáját. A beépített területek drasztikus növekedése elsősorban a mezőgazdasági területek felemésztésével járt a kistérségben is. Az új beépítések a legdinamikusabb településekre koncentrálódtak, ezért Veresegyház, Őrbottyán, Erdőkertes mezőgazdasági területei minimálisra zsugorodtak. Galgamácsa, Váckisújfalu, Vácegres mezőgazdasági területeit ilyen mértékű beépülés nem fenyegeti. Nagyobb kiterjedésű, összefüggő erdőterületek Galgamácsán, Veresegyházon, Vácrátóton, Őrbottyánban és Csomád területén találhatók. Vácegres és Váckisújfalu erdőterületei kisebb részleteket alkotnak a tájban. 3. ábra: A Veresegyházi kistérség légifelvételen

3.3. A szuburbanizációval együtt járó népességmozgás értékelése a térségben Az ország legnagyobb és legpotensebb agglomerációs térségéhez való tartozás kivételes fejlesztési energiával ruházza fel a hozzá tartozó településeket. Ez a helyzeti energia elsősorban felértékeli, megsokszorozza az adott térség, település fejlesztési lehetőségeit, térkapcsolati és ingatlangazdálkodási szempontból egyaránt. E potenciál érvényesülési lehetősége nagyban függ a település vagy településcsoport agglomerációs halmazban elfoglalt helyétől, szerepétől, jelentőségétől, valamint az adott település fejlesztéspolitikai célkitűzéseitől, önkormányzatának konkrét településfejlesztési és rendezési döntéseitől, attól, hogy mennyiben támogatják, vagy korlátozzák az urbanizáció és a globalizáció helybeni érvényesülését.


14


3.3.1. A térségben zajló szuburbanizáció legfőbb jellemzői A Budapesti Agglomerációban a népesség és a gazdaság szuburbanizációja zajlik. Ez a folyamat a 80-as években még csak néhány frekventált települést érintett, a 90-es évek elejétől kezdve a társadalmi gazdasági változások hatására felgyorsult. Budapestről egyre többen költöztek a kedvezőbb életteret biztosító, a Fővárost körülvevő agglomerációba. Csak a 90-es évtizedben 1990. és 2006. között Budapest lakossága a vándorlási veszteség és a természetes fogyás következtében több mint 300.000 fővel csökkent. Mára Budapest népessége 1,7 millió fő alá csökkent. A legfrissebb adatok tükrében viszont az látszik, hogy a kiköltözés dinamikája lecsökkent, és a ki- illetve a fővárosba való visszaköltözések lassan egyensúlyba kerülnek. A Budapestről kiköltözők legnagyobb hányada az agglomerációs gyűrűt választja új lakóhelyéül, de megfigyelhető letelepedésük - kisebb mértékben ugyan - a megye fővárostól távolabbi településeibe, illetve visszatelepülésük az ország távolabbi térségeibe is. A Budapestről való kitelepülés mellett jelentős az ország más térségeiből az agglomerációba való betelepedés is. Az agglomerációs övezet egyes szektoraiban a lakónépesség változása különbözőképpen alakult. Az elmúlt másfél évtizedben a legnagyobb arányú növekedés az Északnyugati és a Déli szektort jellemezte, a legcsekélyebb növekedés pedig az Északi illetve a Délkeleti szektorban mutatható ki. A Pest megyébe állandó jelleggel betelepülők hozzávetőleg kétharmada érkezik a Fővárosból, a fennmaradó részt elsősorban a Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Fejér, valamint Nógrád, megyékből idetelepülők teszik ki. A Budapesti Agglomeráció északnyugati, nyugati, és déli szektorai azok, amelyek leginkább képesek átvenni Budapest dinamizmusát abban az értelemben, hogy intenzív kapcsolatokkal kötődnek a fővároshoz, nagy vonzerőt nyújtva így a betelepülni szándékozóknak. A 90-es években a betelepülőket legjobban vonzó agglomerációs települések: Budajenő, Budaörs, Diósd, Érd, Nagykovácsi, Páty, Tárnok, Telki, Csobánka, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Solymár, Szentendre, Tahitótfalu, Dunakeszi, Fót, Göd, Sződliget, Erdőkertes, Veresegyház, Gyál, Szigethalom, Tököl. A kiköltözés területi irányultsága nem egyenletes. A lakosság számához képest a legnagyobb bevándorlási arány az Északnyugati, a Nyugati és a Keleti agglomerációs szektorban mutatható ki. A legintenzívebb bevándorlást mutató települések Budapest körül helyezkednek el, viszont ezen települések köre elsősorban az autópályák, főútvonalak irányába, valamint a szép természeti környezettel rendelkező térségek felé bővül. A Régió településeinek népességszámát a Budapestről elsősorban a Fővároshoz szorosabban kapcsolódó településekbe irányuló kiköltözések, illetve az ország távolabbi térségeiből a Régió településeibe, különösen a kedvező földrajzi helyzetben lévő, dinamikus kis- és középvárosokba, községekbe történő betelepülések befolyásolják pozitív irányban, míg az egyes települések népességszám-gyarapodását némileg ellensúlyozza csak a Fővárosba való beköltözés. Ezek a fő vándorlási irányok feltehetően megmaradnak több évre előre tekintve is, az arányok némi módosulásával. 3.3.2. A szuburbanizáció - migráció - során a helyválasztásra ma jellemző tényezők A szuburbanizáció ahogy lezajlik, amilyen területeket választanak a befektetők azt mutatja, hogy a városból való “menekülés” mellett alapvető: • A várossal való kapcsolattartás lehetősége és megfelelő minősége. Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

15


• A városban megszokott szolgáltatások (a gyerekek életesélyei szempontjából kiemelt fontosságú oktatás, egészségügy és a rekreáció) lehetősége a térségben, illetve a településen. • Emberi léptékű közeg és környezet úgy az épített környezetben, mint a társadalmi környezetben (az elembertelenedő és átláthatatlan, „megélhetetlen” nagyvárossal szemben élnek az igények a csoportokhoz való tartozásra az átlátható, megélhető települési közösségekre, emberi kapcsolatokra). • Rendezett és az egyéni igényeknek megfelelő fizikai környezet (a társas közösségi tulajdonformákban kevéssé, vagy egyáltalán nem érvényesíthető egyéni elképzelések és igények teljesülése). Fentiek biztosítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a “költözők” elégedettsége a fogadó térséggel, fogadó településsel és mikrokörnyezetével kialakuljon. Ma általában még csak a más jellegű lakókörnyezet, a kert, a nagyobb lakótér és élettér, a közművek, az ami megvalósul ezekből az elvárásokból. Jellemzően hiányoznak, vagy hiányosak az urbánus, illetve az ezekkel is összefüggő társadalmi feltételek. Az új területekre való költözés, ott ingatlanvásárlás és/vagy építés, a magas telekárak, illetve az építkezés költségeinek növekedése szelektálja a potenciális résztvevőket, mégis jelentősek azok a belső különbségek és feszültségek, amelyek elsősorban az eltérő életmódból, a lakóhely iránti különböző elvárásokból származnak. Ma még a potenciális fizetőképes kereslethez képest sem elég markáns és nem elég differenciált a területi kínálat. A befogadó települések többségének nincs megfelelő színvonalú urbánus szolgáltatása. A budapesti agglomerációban regionális koordináció és térségi együttműködés nélkül ott nőtt legerőteljesebben a lakásépítésre kijelölt - vagy átminősített - területek volumene, ahol a közúti közlekedés lehetősége, illetve a tömegközlekedési hálózatokkal való elérhetőség már ma is kedvezőtlen. A szuburbanizációs eredetű kiköltözések következményeinek kezelése, az új feladatok feltárása témájában a Közép-Magyarországi Régió területére 2001-ben elkészült a migrációs célterületek urbanizálásnak programja (Pestterv Kft, 2001), amely szerint lakóterületfejlesztés szempontjából azok a térségek, települések támogatandók, amelyek: • Főváros-közeliek, amelyek fejlesztése az elmúlt időszakban nem okozott helyi, vagy regionális társadalmi konfliktust, és ahol a további fejlesztés nem veszélyezteti a kertváros kedvező környezeti feltételének tekintett táji, természeti értékeit, • további növelésében konszenzus van a kistérség és az adott település hosszútávú fejlesztési elképzelései között, • olyan gazdaságosan fejleszthető területekkel rendelkeznek, amelyek fejlesztését a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének regionális érdekű övezeti szabályozása nem zárja ki, ahol a beépített területek növekedése még nem eredményezi - kistérségi szinten - a fenntartható területi fejlődés még elfogadottnak tekintett arányának (1/3 beépített, 2/3 beépítésre nem szánt terület) túllépését, • fejleszthető központtal rendelkeznek, és amelyek tervezett népességszáma eléri azt a minimálisan 10 ezer főt, ahol már a teljes körű középfokú ellátás létesítményei gazdaságosan helyben biztosíthatók, így ezek elérése sem jár többlet közlekedési terheléssel, Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

16


• a nyugodt kertvárosi lakókörnyezeti feltételek mellett az igényelt urbánus feltételek is biztosítottak, vagy biztosíthatók, • a főváros fő és alközpontjai és munkahelyi zónái egyaránt tömegközlekedési eszközökkel (kiemelten kötöttpályás tömegközlekedési eszközökkel) jól megközelíthetőek, • amelyek kapcsolódnak a tervezett Budapesti Közlekedési Szövetség keretében megvalósítani tervezett kombinált tömegközlekedési hálózat megállóhelyeihez, • e megállók vagy 15 percnél rövidebb gyaloglási idővel elérhetők, • vagy megfelelő sűrűségű helyi tömegközlekedés biztosítja e megállók 15 percen belüli elérését, • illetve amely megállóhelyek mellett P+R parkolók megvalósítására is sor kerül, • (a kiválasztás e szempontrendszere olyan fejlesztési területek preferálása, ahol a népesség további növekedéséből eredő személygépkocsi forgalomnövekedés nem okoz (az adott időszakban nem fejleszthető közúthálózaton) további - a terhelhetőségi határokat meghaladó - terhelést) ahol a lakás iránti igények differenciált kiszolgálására alkalmas területek úgy jönnek létre, hogy azokon belül biztosított a mind inkább elvárt szegregálódás lehetősége is. 3.3.3. Településfejlesztési politikák a budapesti agglomerációban A településfejlesztési politika kialakítása szempontjából három markáns alaptípus különböztethető meg, ezek érvényesülési módja és következetessége azonban még egy adott településen belül sem azonos (a tényleges geopolitikai helyzet - a térbeli gazdasági kapcsolatrendszer - változása, az érdekeltségi és a finanszírozási rendszerben bekövetkező változások, valamint választási ciklusokhoz köthetően a helyi politika érdekeltsége és célrendszere függvényében változhat). A szakirodalom a szempontok eltérő értékelésével több más - az adott rendszerben szintén helytálló - csoportosítást és értékelést tartalmaz. A településfejlesztési politikák (benne a szuburbanizáció kezelésének) alaptípusai a budapesti agglomeráció Pest megyei településeinek vizsgálata alapján: •

A budapesti agglomerációban a települések egy része elkötelezetten értékőrző, (részlegesen) bezárkózó településfejlesztési politikát alakított ki. (Ebben az alaptípusba tartozik a jelentős nemzetiségi hagyományokkal rendelkező városok és települések egy része pld: Pilisvörösvár, Solymár) Ennek a politikának lényege, hogy céljának a helyi társadalom identitásának megőrzését, erősítését, a települési épített és kulturális értékek megőrzését, az ott élők magasabb színvonalú, minőségi ellátását és a környezet minőségének fejlesztését tekinti fő feladatnak. Ez a politika csak a „gazdaság szuburbanizációját” támogatja, mivel többletforrásokra van szüksége céljai megvalósítására, a „népesség szuburbanizációját” (legalábbis tudatosan) nem serkenti. Ezért ezekben a településekben nem (vagy csak a helyi igényeknek megfelelően) alakítanak ki új lakóterületeket, gátolják a korábbi volt zártkerti és üdülőterületek átminősítését. (Mindehhez a politikához az erős helyi társadalomtól, és annak erőteljes


17


helyi politikai és civil képviselőitől kellő támogatást kapnak.) A gazdaságfejlesztés célterületeinek kijelölésénél elsődlegesnek tekinti a kialakult lakóterületektől való fizikai és környezeti elhatárolódást, a lakóterület nyugalmát. •

Az önkormányzati településfejlesztési politikák második alaptípusa a nyitott, befogadó települést tekinti eszményképének és agglomerációban kialakult helyzetét kihasználva tudatosan támogatja előbb a népesség, majd a gazdaság szuburbanizációját. Az alaptípuson belül sokszínű a kép a táji-, környezeti adottságokat is fejlesztő, alternatív életmódmintát is kínáló tudatos településfejlesztési politikát folytató Veresegyháztól, a kialakult lakóterületet védő (ebben az első alaptípusra rímelő) Biatorbágyon keresztül a lakóterületfejlesztést a táji környezet rovására is támogató településekig. Ilyenek például: Telki, Budajenő és Piliscsaba. E települések népessége dinamikusan növekszik. Ebbe az alaptípusba tartozó települések közül azok, amelyekben a legnagyobb népességnövekedés a rendszerváltozást követő években következett be, gyorsan megtapasztalták a gyors növekedés hátrányait (az alapfokú intézményhálózat fejlesztésének kényszerét, a műszaki infrastruktúra hálózatok szolgáltatási kapacitásainak kimerülését, a zsúfoltság növekedését, a környezeti helyzet romlását, a településüzemeltetés és fenntartás növekvő problémáit). A rendszerváltozást követő évek elején az önkormányzati finanszírozás szempontjából jelentős arányú volt a személyi jövedelemadó helyben maradó aránya, amely arra ösztönözte a településeket, hogy jó adófizető képességű középrétegek mind nagyobb tömegének kínáljanak letelepedési lehetőséget. A személyi jövedelemadó helyben maradó részének gyors csökkenése, a betelepedő népesség ellátása finanszírozásának növekvő nehézségei, valamint a helyi iparűzési adó súlyának és volumenének növekedése a korlátlan népességvonzás helyett a vállalkozások letelepítésébe tette érdekeltté az önkormányzatokat. Ez a változás több településben rendezte át a helyi fejlesztéspolitika célrendszerét, hiszen a népességnövekedésből adódó jelentős többletköltségek legnagyobb részét az állam nem vette figyelembe a fejlesztési források elosztásánál, így az csak a település egészére rendelkezésre álló források - tehát a már korábban is ott éltek, a helyi társadalom - rovására volt finanszírozható. Azokon a településeken, ahol a korábban ott élt népességhez képest jelentős volt a beköltözők aránya, előfordult, hogy a helyi politika irányítását is átvették ezek az aktívabb, jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportok, ami tovább növelte a helyi társadalmi feszültségeket. Ezen az alaptípuson belül megkülönböztethetők olyan települések, amelyek (kedvező földrajzi helyzetükből adódóan) a kezdetektől a spontán népességnövekedés mellett a helyi gazdaság növekedését preferálták (pld Budaörs, Törökbálint). A gyors és kiegyenlítetlen növekedés, valamint a növekedésből adódó fejlesztési kényszerek miatt ezek a települések sem válhattak a fenntartható önkormányzati finanszírozás mintáivá.

•

A harmadik alaptípust a tudatos településpolitika hiánya jellemzi. Ezekben a településekben (és az agglomerációs térség jelentős számú városa és községe sorolható ebbe a kategóriába) nem a települési önkormányzatok szándékai és tervei, hanem a spontaneitás, a területek iránt megnyilvánuló (vagy éppen hiányzó) fejlesztői kereslet és a területek tulajdonosainak megállapodásai határozzák meg, hogy hol és mi fejlődik a településen. Ebbe az alaptípusba tartozó települések zöme követő és kiszolgáló magatartást folytat és nem is törekszik a folyamatok tudatos befolyásolására. Még azokkal az eszközökkel sem él, amelyek rendelkezésére állnak. Ennek az alaptípusnak legalábbis a népesség szuburbanizációjának vonatkozásában - sajátos települése Érd.


18


3.4. Demográfiai jellemzők, tendenciák 3.4.1. A Régió dinamikus népességgyarapodást mutató kistérségei Pest megyében jól megkülönböztethetők dinamikusan, évről évre növekvő lakosszámú kistérségek, illetve jellemzően stagnáló népességű vagy csak kismértékben növekvő településcsoportok. Az egyes kistérségeken belül is találunk kiugróan növekvő településeket, és folyamatos elvándorlást mutatókat egyaránt. Gyakorlatilag a rendszerváltástól számíthatjuk a nagymértékű szuburbanizálódás megindulását, vagyis a Fővárosból történő kiköltözést az agglomerációs településekbe. Az új lakóhely megválasztásánál a Budai oldal településeinek jobb táji környezete és a hagyományosan magasabb presztízs dominált, így a 90-es évek elejétől a Szentendrei, a Pilisvörösvári és a Budaörsi kistérségek lakossága nőtt rohamos mértékben. Néhány évvel később - a legjobb területek befogadóképességének kimerülése, és az ingatlanárak drasztikus növekedése miatt - a kiköltözés újabb hullámába már az északkeleti és keleti, valamint a déli agglomerációs szektorok települései (Gödöllői, Veresegyházi, Dunakeszi, Ráckevei kistérség) is bekapcsolódtak. Az új évtized első felében (2001-2005 között) továbbra is az említett kistérségek növelték legnagyobb arányban népességüket. Az évtized első felében számottevő, 10 százalék feletti növekedést ért el népességében a Veresegyházi (121,7), a Gödöllői (113,6), a Pilisvörösvári (111,8), a Budaörsi (111,2), a Szentendrei (111,2), és a Ráckevei kistérség (110,5). A Veresegyházi kistérség a közelmúlt legdinamikusabban növekvő településcsoportja. A kistérségi központ Veresegyház 32,6 százalékos növekedése a Régióban kimutatott egyik legnagyobb érték, és e kimagasló érték többezer fős tényleges növekményt takar. Szintén kiemelkedő Erdőkertes 20 százalék feletti növekménye. Csomád 30 százalék feletti növekedése dinamizmusát tekintve kimagasló, ám tényleges népességszámban nem jelentős. 3.4.2. A Veresegyházi kistérség népességszámának jellemzői A Közép-Magyarországi Régió kistérségeinek sorából kimagasló népesedési dinamizmus a Veresegyházi kistérségben több okra vezethető vissza. A kistérség településeit a szuburbanizációs hatás relatíve későn érte el. Ennek megfelelően a Budapestről kiáramló népesség csak a budai oldal telítődését követően, a 90-es évek végétől fedezte fel igazán a térséget. A migrációs célterületté váló legnépszerűbb települések a kistérségben látványosan növelni tudták népességüket. A kistérség felértékelődésében egyaránt szerepet játszott a Budapest-közelség, a jó megközelíthetőség és az ingázáshoz kedvező közlekedési kapcsolatok, valamint a természeti környezet. A többletnépesség fogadásának települési oldalról is megvoltak a feltételei, a beköltözéseket a helyi önkormányzatok is elősegítették újabb és újabb lakóterületek kijelölésével, hozzájárulva ezzel a népességszám növeléséhez. Mindezeknek köszönhetően a 2001. évi népszámlálás óta is töretlen a kistérség növekedése. A nagytérségi népességmozgások ismert fő irányainak és a településrendezési tervekben kijelölt új lakóterületek befogadóképességének ismeretében kijelenthető, hogy a népességnövekedés néhány évig biztosan tovább folytatódik. Fentiek szerint a kistérség intenzív népességnövekedést mutat, amelyből gyakorlatilag valamennyi település kiveszi a részét. A 8 település közül 7 esetében növekedett a népesség 2001 és 2007 között, egyedül Galgamácsa népességszáma stagnál. A kistérségi központ Veresegyház mutatja a legdinamikusabb növekedést, több mint 4000 fővel nőtt a város lakosságszáma 6 év alatt. Csomád 40%-ot meghaladó dinamizmusa mintegy 358 fő többletet jelent. Veresegyház mellett a kistérség következő két legnagyobb népességű települése növekedett leginkább, megerősítve ezáltal a népesség koncentrálódását a Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

19


kistérség belső magjában. Erdőkertesen 1441 fővel, Őrbottyánban 1171 fővel nőtt a népesség az évtized első felében. A kistérség keleti részén a két kistelepülés – Vácegres és Váckisújfalu – 100 fő alatti mértékben növekedett, Galgamácsa népessége pedig nem nőtt, igaz, nem is csökkent. 1. táblázat: A Veresegyházi kistérség népességszámának alakulása 2001-2007 Település

Lakónép. 2001

Lakónép. 2002

Lakónép. 2003

Lakónép. 2004

Lakónép. 2005

Lakónép. 2007

835 5543 1983 5323 826 445 1686 10256 26897

866 6024 1971 5666 898 478 1691 11348 28942

944 6291 1964 5872 896 488 1718 12185 30358

1042 6576 1975 5984 906 497 1744 12967 31691

1099 6745 1978 6142 900 490 1789 13604 32747

1193 6984 1985 6494 890 495 1814 14310 34165

Csomád Erdőkertes Galgamácsa Őrbottyán Vácegres Váckisújfalu Vácrátót Veresegyház Együtt

Növekmény 2001-2007 (%) 142,9 126,0 100,1 122,0 107,7 111,2 107,6 139,5 127,0

Forrás: KSH népszámlálás, megyei statisztikai évkönyvek

Pest megye kistérségeinek sorában az alapvető jelentőségű demográfiai mutatók terén a Veresegyházi kistérség kiugróan jó adottságú. A kistérség népességszámát alapjaiban meghatározó mindkét mutató - természetes szaporodás és vándorlási különbözet – megyei összehasonlításban az elmúlt öt éves időszakban a legmagasabb értéket mutatja a kistérségben, ami magyarázatul szolgál a kistérség népesedésének dinamizmusára. Az ország teljes népessége, de Pest megye népessége is természetes fogyást mutat. Pest megye 15 kistérségéből mindössze négyben mutatható ki a népesség természetes gyarapodása, közülük is a Veresegyházi kistérség mutatója a legmagasabb. A lakosság korösszetétele kedvezően alakul a kistérségben, bár pl. a legkisebb lélekszámú Váckisújfalu ma még elöregedett település. A betelepülők körében a fiatalok, a fiatal, gyermekes családok részaránya a legnagyobb, ez meglátszik a népesség korösszetételének átrendeződésében is. Megyei összehasonlításban az idős korosztályok aránya a teljes lakosságon belül a Veresegyházi kistérségben a legalacsonyabb. Ez magában hordozza a népesség természetes megújuló képességének kedvező feltételeit. 2. táblázat: Népmozgalom Pest megye kistérségeiben Kistérség Aszódi Budaörsi Ceglédi Dabasi Dunakeszi Gödöllői Gyáli Monori Nagykátai Pilisvörösvári Ráckevei Szentendrei Szobi Váci Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

Természetes szaporodás, illetve fogyás (-) évi átlaga, 2000-2005 (1000 lakosra) -3,8 0,9 -3,6 -2,3 -0,3 -0,7 -2,0 -2,7 -4,2 1,0 -0,8 0,5 -8,2 -3,1

Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga, 2000-2005 (1000 lakosra) 7,2 18,1 5,1 10,0 15,5 14,6 8,7 15,5 11,4 21,7 22,5 21,6 7,3 6,2

A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből 2005-ben (%) 20,0 17,5 20,4 18,1 18,6 18,3 19,0 18,6 19,4 17,9 18,3 18,4 23,3 20,0

20

Veresegyházi kistérség – területfejlesztési koncepció és stratégiai program Veresegyházi Pest megye összesen

1,1 -1,4

40,2 15,0

16,4 18,7

Forrás: KSH megyei statisztikai évkönyvek

A Budapesti Agglomeráció a megye népességnövekedés szempontjából is legdinamikusabb területe. A Veresegyházi kistérség alapvető demográfiai jellemzői jobbak az agglomerációs övezet települései átlagánál is. A lakosságarányos belföldi vándorlás tekintetében 2004-ben a kistérség közel kétszeresét (+35,7) érte el az agglomerációs települések átlagának (+18,3). A természetes szaporodást tekintve is a kistérségben a reprodukció ezer lakosra 1,8, ugyanez a mutató az agglomerációs településeken átlagosan csupán 0,2 volt. 3.4.3. A népmozgalom jellemzői A kistérségen belüli kép differenciált, a demográfiai mutatókban számottevő eltérés látszik. A születések és halálozások egyenlege csak Veresegyházon, Erdőkertesen és Csomádon alakul kedvezően 2002 és 2005 vége között. Őrbottyánban és Váckisújfaluban e két tényező hatása kioltja egymást, Galgamácsa, Vácegres és Vácrátót természetes fogyást mutat. A lakónépesség beköltözésből adódó gyarapodása legnagyobb a kistérség három legnépesebb településében: Veresegyházon, Erdőkertesen és Őrbottyánban. Csomád és Vácrátót népességnövekedése is a bevándorlásnak köszönhető. Váckisújfalun a létszámnövekedés szintén az új beköltözések eredménye. Galgamácsa és Vácegres az, ahol az elköltöző és a településre érkező új lakók száma közel azonos. A kistérségben a népesség gyarapodása, természetes reprodukciós képessége tekintetében három település: Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu van a leginkább hátrányos helyzetben. Mind a születések és halálozások, mind a vándorlások egyenlege stagnáló vagy negatív, az elöregedési és elvándorlási tendencia ellensúlyozására nem képes. 3. táblázat: A Veresegyházi kistérség népmozgalmának alakulása 2002-2005 Természetes Belföldi Település Élveszületés Halálozás szaporodás, vándorlási illetve fogyás különbözet Csomád Erdőkertes Galgamácsa Őrbottyán Vácegres Váckisújfalu Vácrátót Veresegyház Együtt

49 317 80 225 41 19 68 695 1494

43 284 105 224 53 20 72 486 1287

6 33 -25 1 -12 -1 -4 209 207

249 835 3 811 -3 22 117 2528 4562


Erdőkertesen és Veresegyházon is évről évre magasabb volt az élveszületések száma, ami a beköltözők kedvezőbb életkori összetételének következménye. A beköltözések számának tartós növekedése – eltekintve a növekvő lakosszámból adódó ellátásbeli problémáktól demográfiai szempontból kedvező, a települések népességén belül a fiatalabb, produktív korosztályok arányának növekedését hozza. A kistérség népsűrűsége (205 fő/km2) a lakosság folyamatos növekedése ellenére sem éri el a Budapesti Agglomeráció Fővároson kívüli övezetének sűrűségét. A kistérség területe csak mindössze 10 százalékkal sűrűbben lakott, mint Pest megye. A bemutatott tendenciák eredményeképp a legdinamikusabban növekvő népesedési gócterület a kistérség központi Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

21


részén alakult ki. Veresegyház, Erdőkertes és Őrbottyán adja a kistérség népességi súlypontját. A kistérség teljes lakosságának 81 százaléka összpontosul e három településen, a további 6 település osztozik a népesség 19 százalékán. A kistérség legkisebb népsűrűségű területét a három alacsony népességszámú település – Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu – alkotja a kistérség keleti felében. Közülük az előbbi kettő dinamikáját tekintve is stagnáló, Váckisújfalu népessége 2001 óta 10 százalékkal növekedett. 3.4.4. Népesség prognózis A kistérség területfejlesztési koncepciójának időtávjára vonatkozóan az országos prognózis és a Budapest vonzáskörzetében regisztrált népesség-átrendeződési folyamatok ismeretében valószínűsíthető, hogy a Közép-Magyarországi Régió, annak is kiváltképp magterülete a 2015-ig terjedő időszakban az ország csökkenő népességszáma ellenére is további növekedést mutat majd. Azonban az is valószínűsíthető, hogy a növekedés üteme lassulni fog, különösen a 2015-2024 közötti időszakban. A 2015-ig tartó időszakban a Közép-Magyarországi Régióban a korábbi évek tendenciái folytatódnak abban a tekintetben, hogy mely kistérségek mutatják a legnagyobb arányú növekedést. Továbbra is jelentős, 10 százalék feletti növekedés várható - a növekedési arány szerinti sorrendben - a Veresegyházi (24%), a Pilisvörösvári (15%), a Budaörsi (13%), a Dunakeszi (13%), a Szentendrei (12,5%), Gödöllői (12%), a Ráckevei (12%) és a Monori (12%) kistérségben. A Közép-Magyarországi Régió kistérségeinek sorában a Veresegyházi kistérség mutatja majd minden bizonnyal a legnagyobb dinamizmust az elkövetkező években. A lakosságszám tekintetében ez nagyjából 8 ezer fő többletet jelent 2015-ig. A kistérség népesedési súlypontja a Gödöllő-Vác összekötő útra felfűződő – Veresegyház–Erdőkertes-Őrbottyán – településhármas, amely várhatóan a jövőben is a legnagyobb növekedést produkálja.

3.5. A kistérség szellemi potenciálja, az itt élő népesség iskolai végzettsége A népesség szellemi potenciálja kihatással van a kistérség egésze fejlődési lehetőségére. Egy adott térség szellemi potenciáljának egyik alkalmas mérőszáma az ott élők kvalifikáltsága. A népesség legmagasabb iskolai végzettsége tekintetében a középiskolát végzettek, valamint a felsőfokú diplomával rendelkezők száma, illetve a teljes lakossághoz mért aránya meghatározó. A lakónépesség iskolai végzettsége tekintetében a 2001-es népszámlálás adatai az irányadóak. A kistérségben élők kétötöde (40,1%) rendelkezik valamilyen középiskolai – gimnáziumi, illetve szakiskolai – végzettséggel. Az itt élők csupán 7,6%-a szerzett egyetemi vagy főiskolai diplomát. Megyei összehasonlításban mindkét mutató rosszabb az átlagosnál, mivel Pest megyében a középiskolai végzettségűek a lakosság 43,1 százalékát teszik ki, és a megye népességének 9 százaléka diplomás. A kistérségen belül sem homogén a kép. A középiskolai végzettségűek az egyes települések lakosságán belül közel azonos súllyal képviseltetik magukat, egyedül Vácegresen nem teszi ki a lakosság egyharmadát sem (31,7%) a középiskolát végzettek aránya. A többi településen ez az arány 40 százalék körüli. A diplomások arányát tekintve jelentősek az eltérések a kistérségen belül. Veresegyház kitűnik a diplomások magas számával, arányuk 11 százalék, ami felülmúlja a megyei átlagértéket is. Vácegresen és Váckisújfaluban a diplomával rendelkezők a lakosság alig két illetve három százalékát teszik ki csupán, de a többi település jellemzően 4 és 6 százalékos mutatója is elmarad a megyei átlagtól. Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

22


4. táblázat: A Veresegyházi kistérségben élők legmagasabb iskolai végzettsége, 2001 Felsőfokú Középiskolai Felsőfokú oklevéllel Középiskolai végzettségűek a Település oklevéllel rendelkezők a végzettség (fő) lakosság %-ában rendelkezők (fő) lakosság %-ában (%) (%) Csomád Erdőkertes Galgamácsa Őrbottyán Vácegres Váckisújfalu Vácrátót Veresegyház Együtt

355 2169 811 2180 262 177 672 4158 5435

32 344 122 303 15 13 85 1133 2047

42,5 39,1 40,9 41,0 31,7 39,8 39,9 40,5 40,1

3,8 6,2 6,2 5,7 1,8 2,9 5,0 11,0 7,6

Forrás: KSH népszámlálás

3.6. Lakásállomány A kistérség mára a Budapestet körülvevő agglomerációs övezet egyik legkedveltebb településcsoportjává vált a Fővárosból kiáramló és vidéki környezetben új lakóhelyet választó népesség körében. A kistérség településeinek egy része – Vácegres, Galgamácsa, Váckisújfalu - számottevő szabad területekkel rendelkezik még ma is, mások – Veresegyház, Erdőkertes, Csomád - viszont kezdenek telítődni. Az elmúlt néhány év során a kistérség agglomerációs településeit korábban nem tapasztalt építési láz jellemzi, a településrendezési tervekben kijelölt új lakóterületek sorra épülnek be családi házas, illetve nagyobb laksűrűséget jelentő társasházas, sorházas beépítésekkel. A városból kiköltözők körében egyaránt jelentkezik igény önálló családi házak építésére is, azonban a korlátolt anyagi lehetőségekkel rendelkezők körében a sorházi illetve földszint+emelet típusú társasházi lakások is kedvező megoldást jelentenek. Arról nem is beszélve, hogy az ingatlanfejlesztésben érdekelt beruházók számára a társasházas beépítések nagyobb haszonnal kecsegtetnek, mivel egységnyi területen több lakás kialakítása és értékesítése válik lehetővé. Ennek köszönhetően a kistérségben elterjedt a társasházi építkezési forma is, ami sűrűbb beépítést, nagyobb mértékben növekvő lakásszámot és népességnövekményt eredményez. Az új építésű sorházak, lakóparkok egyegy építési telken adott esetben több tucat a településre frissen beköltöző család számára is biztosítanak lakóhelyet. A több lakásos társasházak és sorházak, lakóparkok jelentette intenzívebb beépítés Veresegyházon vált leginkább jellemzővé, de Csomád, Erdőkertes esetében is jellemző, továbbá előkészítés alatt áll Vácrátóton is ilyen típusú fejlesztés. Galgamácsán korábban épült soklakásos lakópark, újabb beruházás nem történt. A kistérséget jellemző intenzív agglomerálódás nyomon követhető a lakóépületek, lakások számának erőteljes növekedésében is. Az évtized első felében hat év leforgása alatt a kistérség teljes lakásállománya egynegyedével növekedett, a nyolc településen együttvéve mintegy 2257 új lakás épült. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lakásállomány átlagéletkora csökken, a teljes lakásállományon belül növekvő hányadot tesznek ki az új építésű lakások. A Közép-Magyarországi Régióhoz tartozó kistérségekkel összevetve a Veresegyházi kistérségben a legmagasabb az újonnan épült lakások aránya. A kistérségben a 2000-2005 között épült lakások a 2005. évi lakásállomány 18%-át tették ki, azaz közel minden ötödik lakás új építésű volt, és ez az arány azóta tovább javult. A sorban következő Pilisvörösvári, Budaörsi és Dunakeszi kistérségben ez az arány 12-12,5% közötti, a megyei átlag pedig csupán fele (9%) a Veresegyházi kistérség értékének. Az újonnan épített lakások átlagos Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

23


alapterületét összehasonlítva leszögezhető, hogy a Veresegyházi kistérség több évre visszatekintve az 5.-6. helyen áll a Közép-Magyarországi Régió kistérségei között, a legjobb presztízsű – Pilisvörösvári, Budaörsi, Szentendrei, Gödöllői – kistérségek mögött. A kistérségben az új lakások és házak építése jellemzően üres telkeken, új parcellázások útján valósul meg. A rendelkezésre álló szabad területek lehetővé tették az új lakások iránti igények realizálását javarészt új területek bevonásával. A régi, rossz állapotú házak elbontásával, már lakás céljára korábban igénybe vett lakótelken történő építkezések aránya kevesebb, mint a Régióban másutt. Ezt alátámasztja, hogy az új építésű lakásokra vetítve a megszűnő lakások számát, éppen a Veresegyházi kistérség mutatja a legalacsonyabb értéket, 2005-ben 100 új lakásra mindössze 0,3 megszűnt lakás jutott, ami töredéke a többi kistérség átlagának. Tehát a kistérség lakásállománya a dinamikus új beépítéseknek köszönhetően növekszik és korösszetételét tekintve fiatalodik, viszont nem jár együtt a lakásállomány kicserélődésével, megújulásával. A kistérség egyes települései között eltérően oszlik meg az új lakások építése. Az agglomerálódás által leginkább érintett települések lakásállománya növekszik leginkább. Veresegyházon hat év leforgása alatt több mint ezer (1200) új lakás épült, a város több mint egyharmadával növelte lakásállományát. Csomádon a növekmény még nagyobb, 51 százalékos százalékos, ami a 144 új építésű lakásnak köszönhető. Erdőkertes is kedvelt település a kistérségbe költözők körében, amit az is mutat, hogy a településen egyre kevesebb a még beépíthető terület. Az évtized első felében 6 év alatt 433 új lakás épült, a községben 21 százalékkal nőtt a lakásállomány. Őrbottyánban is hasonló arányú növekedés látszik, ott ehhez 392 új lakás építésére volt szükség. Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu esetében a lakásépítési kedv is azt a stagnálást tükrözi, amit a demográfiai mutatók is jeleznek, e három településen együttvéve is csak 21 új lakás épült 2001-2007 között. 5. táblázat: A Veresegyházi kistérség lakásállományának változása Település

Lakásáll. 2001


280 2042 730 1816 286 148 557 3463 9322

Lakásáll. 2002 297 2184 734 1925 290 148 584 3704 9866

Lakásáll. 2003 342 2279 734 2024 290 148 595 4046 10458

Lakásáll. 2004 380 2358 735 2069 292 152 604 4306 10896

Lakásáll. 2005 399 2409 738 2127 292 155 616 4490 11226

Lakásáll. 2007 424 2475 738 2208 292 155 624 4663 11579

Növekmény 2001-2007 (%) 151,4 121,2 101,1 121,6 102,1 104,7 112,0 134,7 124,2

Forrás: KSH népszámlálás, megyei statisztikai évkönyvek

A lakások közművekkel való ellátottsága alapján a kistérség ivóvízellátottsága a KözépMagyarországi Régió kistérségei átlagánál jobbnak, a csatornahálózat kiépítettsége szerint rosszabbnak mondható. Az évtized közepén a kistérség lakásainak 93%-a volt bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba. Ez a Régió kistérségei között a hetedik legjobb ellátottságot tükrözi. A közüzemi szennyvízcsatornahálózat terén ennél sokkal rosszabb a kistérség ellátottsága, 2005-ben még csak minden harmadik lakás kapcsolódott be a vezetékes szennyvízelvezetésbe. Ennél rosszabb arány mindössze két kistérségben fordult elő a Régióban. Sajátos konfliktust jelent és különleges kezelést igényel az a tipikus jelenség, amely elsősorban a nagyobb egybefüggő üdülőterülettel rendelkező településeken - Őrbottyán, Veresegyház, Erdőkertes – jelentkezik. Őrbottyánban pl. hozzávetőleg 600-650 olyan – volt zártkerti - ingatlan található, amelyek sorsát rendezni kell. Egy részük már jelenleg is lakott, Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

24


és várhatóan túlnyomó többségük lakóingatlanná fog válni. A szuburbanizálódás során Budapestről a térségbe kiköltöző, de szerényebb anyagi forrásokkal bíró rétegek körében folyamatosan igény mutatkozik olcsóbb, könnyen lakhatóvá tehető hétvégi házakra. Ez a folyamat pár évvel korábban lezajlott Veresegyházon és Erdőkertesen, Őrbottyánt pedig most érte el. A települési önkormányzatok a folyamatot legalizálva lakóépületekké minősítették ezeket az épületeket, majd egész tömböket is. Az újabb és újabb telekosztások, majd pedig ezek tényleges beépülésével a lakóépületek számának drasztikus növekedése, illetve a nyaralók lakóépületté minősítése további terheket ró az érintett települési önkormányzatokra. Az új beépítésű területeken és a lakóterületté váló volt zártkerteken is szükséges az ott élők kommunális infrastruktúrával való ellátása, ideértve a közvilágítást, ivóvízellátást, szennyvízcsatornahálózatot és a szemétszállítást.

3.7. A kistérség intézményi-szolgáltatási ellátottsága A kistérségben az óvodai nevelés intézményi háttere a férőhely kapacitások oldaláról alapvetően jó. A települések beköltözéseknek köszönhető népességnövekedése az óvodáskorú gyermekek létszámának növekedését is maga után vonta. A települések képesek voltak a megnövekedett igényekhez igazítani az óvodai férőhelyek számát új óvoda létesítésével, vagy a meglévők bővítésével. Az óvodás korúak száma 2000 és 2006 között legnagyobb mértékben Veresegyházon növekedett, 172 százalékkal, azonban ezt a drasztikus változást az óvodai férőhelyek követték, ezért jelenleg nincs férőhely hiány, viszont a rendelkezésre álló 5 százalékos többletkapacitás várhatóan nem lesz elegendő a tovább növekvő igények kielégítésére. Veresegyház mellett Őrbottyánban és Erdőkertesen bővült számottevően a férőhelyek száma az évtized eleje óta. A kistelepüléseken jelenleg a meglévő férőhelyek elegendőek a mai gyereklétszámhoz. Erdőkertesen viszont 10 százalékot meghaladó férőhelyhiány jelentkezik, és Vácrátóton is több az óvodás a férőhelyek számánál. Összességében 2000 és 2006 között az óvodai férőhelyek száma több mint egyharmadával növekedett a kistérségben, bár ez döntően a veresegyházi bővítések eredménye. 2006-ban mintegy 100 férőhely többletkapacitás mutatkozik a kistérség óvodáiban. 6. táblázat: A kistérség óvodai ellátottsága, 2000-2006 Település Csomád Erdőkertes Galgamácsa Őrbottyán Vácegres Váckisújfalu Vácrátót Veresegyház Együtt

2000 Óvodai Óvodás férőhely gyermek 32 23 150 171 65 79 175 176 44 41 25 11 75 84 390 467 956 1052

2006 Óvodai Óvodás férőhely gyermek 30 24 194 221 70 46 225 200 44 27 25 16 75 79 849 802 1512 1415


A kistérségben élő iskolás korúak oktatását csak részben biztosítják a helyi általános iskolák, a tanulók egy része a kistérségen kívül jár általános iskolába. Ez részben a szülők ingázó életmódjának a következménye, sok esetben a Budapesten megkezdett általános iskolai oktatást a család kiköltözése után is Budapesten folytatják. A Galgamácsai Körjegyzőségben Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

25


különösen nagy problémát jelent, hogy a Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu tanulóinak egy része más településen jár általános iskolába. Legjellemzőbb, hogy Budapest mellett Veresegyház, Aszód, Iklad és Domony iskoláiba kerülnek a helybéli gyerekek. A váckisújfalui tagiskola a 2004. szeptemberétől a gyereklétszám csökkenése miatt jelenleg nem üzemel. Galgamácsáról az általános iskolai korú gyerekek 48 százaléka más településre jár, miközben Galgamácsán és Vácegresen kihasználatlan férőhelyek vannak. A kistérségben 2000 és 2006 között 520 fővel nőtt az általános iskolások száma a településekre újonnan beköltöző családoknak köszönhetően. Ezt a csaknem 23 százalékos növekedést az általános iskolai osztálytermek száma nem követte, hiszen összességében a kistérségben ugyanezen időszak alatt gyakorlatilag nem változott a teremszám, mindössze eggyel növekedett. Jelentősebb változás Őrbottyánban, illetve Veresegyházon történt, előbbiben 8-cal csökkent, utóbbiban 10-zel növekedett a tantermek száma. A 6 éves időszak során tehát változatlan teremszám mellett növekedett a tanulói létszám, ami a férőhely kapacitás növelésének szükségességét veti fel. 7. táblázat: Általános iskolai ellátottság, 2000-2006 2000

2006

Általános Általános Általános Általános iskolai iskolai iskolai tanuló iskolai tanuló osztályterem osztályterem 9 60 8 66 Csomád 26 458 29 526 Erdőkertes 12 209 10 170 Galgamácsa 24 470 16 490 Őrbottyán 2 28 2 24 Vácegres 1 12 – – Váckisújfalu 8 163 8 163 Vácrátót 39 903 49 1384 Veresegyház Együtt 121 2303 122 2823 Település


A kistérség alapfokú ellátását biztosító háziorvosi ellátás 2000 óta az orvosi körzetek számát tekintve jelentősen nem módosult. A kistérségben mindössze Veresegyházon nőtt eggyel a háziorvosok száma. Összesen 5 gyógyszertár működik a kistérségben, ebből 2 Versegyházon, további egy-egy pedig Erdőkertesen, Galgamácsán és Őrbottyánban. A nappali idősgondozás a kistérség két településén, Veresegyházon és Erdőkertesen biztosított. A szociális intézmények férőhelyei a három legnagyobb lélekszámú település – Veresegyház, Erdőkertes és Őrbottyán – mellett Vácegresen vehetők igénybe. 8. táblázat: Szociális és egészségügyi ellátás, 2006 Település

Háziorvos és Idősek nappali házi intézményeinek gyerekorvos férőhelyei száma

Csomád Erdőkertes Galgamácsa Őrbottyán Vácegres Váckisújfalu Vácrátót Veresegyház Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

1 3 2 3 – – 1 6

– 15 – – – – – 50

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények működő férőhelyei – 52 – 200 9 – – 134

26


Együtt

16

65

395


A szakorvosi ellátást a kistérségben a Misszió Egészségügyi Központ biztosítja. Az intézmény kistérségi hatókörű, de bizonyos vonatkozásokban a kistérség határain is túlterjed vonzása több település mellett Gödöllőről is fogad betegeket. Az amúgy is periférikus elhelyezkedésű egészségügyi központ elérhetősége szempontjából kedvezőtlen változás a kistérség településeit felfűző buszjárat közelmúltbeli megszűnése, amely a kulcsszerepet töltött be az egészségügyi intézménybe való eljutásban. A kistérség növekvő népessége a helyben elérhető szolgáltatások, üzletek számának növekedését igényli. A kistérségbe frissen beköltözők nem jelentenek automatikusan létszámarányosan helyben jelentkező vásárlóerőt is, mivel a jellemzően napi ingázó családok jelentősebb, de gyakran napi bevásárlásaikat is Budapesten, vagy hipermarketekben intézik. Ennek ellenére 2000 óta folyamatosan növekszik a kistérség élelmiszerüzleteinek és egyéb kiskereskedelmi üzleteinek száma. Ugyanez érvényes a kistérség vendéglátóhelyeire is. 9. táblázat: Kereskedelem szolgáltatások, 2006 Település

Kiskereskedelmi üzlet


Ebből: élelmiszer és élelmiszer jellegű üzlet

9 42 17 54 2 1 15 288 428

2 21 8 18 2 1 7 73 132

Vendéglátóhely 3 16 7 20 1 1 6 95 149


A kistérségben a művelődés intézményei közül művelődési ház valamennyi településen működik. Könyvtár szintén elérhető mind a nyolc településen, a könyvtári egységek száma is folyamatosan gyarapszik. A nyilvános Internet hozzáférés még nem biztosított valamennyi települési könyvtárban.

3.8. A kistérség közlekedési elérhetősége és belső kapcsolatrendszere 3.8.1. Közúti közlekedés A kistérség közlekedésföldrajzi helyzete és külső kapcsolati viszonyai A kistérség területén az országos fő- és gyorsforgalmi hálózat elemei nem haladnak át, csak a mellékúthálózat útjai (összekötő utak) találhatók. Ez helyzet alapvetően meghatározza a kistérség és települései külső kapcsolati viszonyait. Az egyes települések közlekedésföldrajzi helyzetét erősen meghatározza a gyorsforgalmi úthálózat elérésének lehetősége, távolsága. Másik fontos meghatározó tényező a Főváros, mint magasabb rendű központtól való távolságuk és ennek megközelítési lehetősége. A kistérség közlekedésföldrajzi helyzete nem Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

27


ítélhető meg egységesen, mert a kistérséget alkotó települések elhelyezkedésüktől függően - e tekintetben különböző helyzetben vannak

–

a

földrajzi

A kistérség közelében halad el az M2 autóút és az M3 autópálya, amelyek a regionális (nagytérségi, országos) és a Főváros felé irányuló kapcsolat szempontjából lényegesek. A kistérség déli települései vannak jobb helyzetben: Veresegyház az M3 autópályához, Vácrátót az M2 autóúthoz van közelebb, Csomád pedig inkább alsóbbrendű utakon, de a többi településhez képest rövidebb úton érheti el Budapest térségét, mivel a többi településhez képest a legdélebbi elhelyezkedésű. A kistérség többi települése mind a gyorsforgalmi utakhoz, mind a Főváros térségéhez hosszabb úton tud kapcsolódni. A kistérség településeinek a szomszédos, jelentősebb városokhoz való kapcsolata (igaz, csak viszonylag terheltebb összekötő utakon) megfelelő, Aszód, Gödöllő, Vác többnyire könnyebben elérhető, mint Budapest. A kistérség belső kapcsolati rendszere A kistérség belső kapcsolatait tekintve elsősorban két szempont figyelembevétele indokolt: a kistérség központi településének elérhetősége, illetve - a gazdasági, kereskedelmi, szociális ellátás szempontjából egyaránt fontos – egymás-közötti kapcsolatrendszer. Veresegyház, mint a kistérség központi települése a városból sugárirányban induló utakkal feltárt településekből jól megközelíthető. Így Csomád, Őrbottyán, Vácrátót, Erdőkertes, mint szomszédos települések jó kapcsolattal rendelkeznek a kistérségi központtal. A távolabb fekvő községek (Vácegres, Galgamácsa) az előbbieknél kedvezőtlenebb módon kapcsolódnak a kistérségi központhoz. Váckisújfalu van a legkedvezőtlenebb helyzetben, mert nem rendelkezik direkt kapcsolattal Veresegyház felé, a főváros vonatkozásában is 4 mindössze közvetlen járat biztosít csak kapcsolatot. A települések egymás közötti elérhetőségének színvonala elsősorban a területi elhelyezkedés függvénye. Vácrátót kivételével a többi hét település a meglevő úthálózati adottságokból kifolyólag egy körre felfűzhető, így a települések közötti közlekedési kommunikáció – igaz, különböző úthosszak megtételével – alapjában megoldott, bár kétségtelen, hogy vannak jobban megközelíthető, illetve nehézkesebben elérhető települések. Az ezen változtatás igénye nem a jelenlegi úthálózat hiányosságai miatt merülhet fel, hanem a települések területfelhasználási elhatározásai következtében. A belső úthálózat jellemzői A kistérség állami kezelésű útjainak külső és belső hálózati kapcsolataival az előzőekben foglalkoztunk, itt a műszaki és forgalmi viszonyokat tárgyaljuk. Ezzel kapcsolatban a teljes úthálózatára elmondható, hogy nem felel meg a mai kor igényeinek és az utak műszaki paramétereit tartalmazó előírásoknak. Elsősorban meg kell említeni az útburkolatok elhanyagolt állapotát, amely az adott műszaki paraméterek és forgalmi terhelések mellett már baleseti forrásként jelentkezik. Fokozzák a rossz helyzetet az utak vonalvezetési és keresztmetszeti hiányosságai. Leginkább ez utóbbi szempont jelent problémát a járművezetőknek: a nem megfelelő szélességű burkolat és padka – társulva a burkolathibák miatti figyelem-eltereléssel – főleg nagyobb méretű járművek találkozása esetén nagyfokú koncentrációt igényel a járművezető részéről. Az utak forgalmi terhelését megvizsgálva az alábbi értékek adódtak. Az adatok az utolsó, rendelkezésre álló országos adatbázis (2006 év) alapján lettek meghatározva. A táblázatokban az utak 2006. évi terhelése mellett feltüntettük a jelenlegi időponttól számított Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

28


hosszútávú (15 éves időtávlatú, 2023 évi) terheléseket is. Ezek az értékek a jelenlegi hálózat forgalmának projektív előrevetítését jelentik, a hálózaton történő esetleges fejlesztések hatását nem tükrözik. Éppen ezért viszont az előrebecsült értékek jól mutatják azokat azokat az úthálózati elemeket, amelyek esetében a fejlesztés feltétlenül szükséges az adott időszakon belül. 2102 j. összekötő út 12+763 + 18+339 km szelvény közötti szakasza (Csomád-Veresegyház térsége)

járműosztály megnevezése

forgalom bázisév j/nap

(2006) E/nap

becsült forgalom távlati év (2023) j/nap E/nap

motorkerékpár kerékpár lassú jármű személygépkocsi autóbusz tehergépkocsi

117 35 10 9612 226 545

93 11 25 9612 552 1332

140 35 10 11862 249 727

111 11 25 11862 608 1776

összes jármű

10545

11624

13023

14393

2102 j. összekötő út 18+339 + 30+000 km szelvény közötti szakasza (VeresegyházErdőkertes térsége)



(2006) E/nap



110 60 4 5938 181 227

82 18 10 5938 394 464

132 60 4 7328 199 303

98 18 10 7328 435 619

összes jármű

6520

6906

8026

8507

2102 j. összekötő út 30+000 + 34+713 km szelvény közötti szakasza (Vácegres térsége)



(2006) E/nap



32 34 19 1323 43 104

24 10 48 1323 91 224

38 34 19 1633 47 139

29 10 48 1633 100 298

összes jármű

1555

1719

1910

2117

2103 j. összekötő út 0+000 +9+352 km szelvény közötti szakasza (Őrbottyán térsége) Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

29




(2006) E/nap



50 90 12 3468 65 205

37 27 29 3468 136 451

60 90 12 4280 71 273

45 27 29 4280 149 601

összes jármű

3889

4147

4785

5131

2104 j. összekötő út 7+391 + 17+093 km szelvény közötti szakasza (Vácrátót-Veresegyház térsége)



(2006) E/nap



47 46 9 4750 64 708

35 14 23 4750 138 1551

56 46 9 5862 71 944

42 14 23 5862 152 2069

összes jármű

5624

6511

6988

8161

2104 j. összekötő út 17+093 + 19+253 km szelvény közötti szakasza (Veresegyház-Szada térsége)



(2006) E/nap



49 63 11 7755 95 1146

37 19 28 7755 210 2504

59 63 11 9570 105 1529

44 19 28 9570 231 3340

összes jármű

9119

10552

11336

13232

2105 j. összekötő út 9+492 + 14+386 km szelvény közötti szakasza (Váckisújfalu térsége)



(2006) E/nap



16 16 1 1314 23 176

12 5 3 1314 52 410

19 16 1 1622 25 235


15 5 3 1622 57 547

30


összes jármű

1546

1795

1918

2247

2108 j. összekötő út 47+710 + 52+860 km szelvény közötti szakasza (Galgamácsa térsége)



(2006) E/nap



23 8 7 2665 77 427

18 2 18 2665 176 995

28 8 7 3289 85 570

21 2 18 3289 194 1327

összes jármű

3207

3873

3986

4851

A fenti forgalmi adatokból levonható következtetések A kistérség úthálózatának két elemén van olyan nagyságrendű forgalmi terhelése, amely a hosszútávon belül tehermentesítést igényel. Ezek: a 2102 j. (Bp.-Fót-VeresegyházGalgamácsa) összekötő út Fót-Veresegyház közötti szakasza, valamint a 2104 j. (VácVeresegyház-Gödöllő) összekötő út Veresegyház-Gödöllő közötti szakasza. E két útvonal közül a Vác-Gödöllő összekötő út jelent már ma is napi problémát, mert nem csak a legnagyobb forgalommal terhelt szakasza okoz nehézséget, hanem az út ennél jóval hosszabb része. Ugyanis a 2104 j. ök. út a Vácrátót és Gödöllő közötti mintegy 17 kilométeres szakaszán öt település központján halad keresztül. Az utak kapacitását viszont jelentősen befolyásolja a környezetük (pl. beépítési viszonyaik) és kialakításuk, paramétereik. Az intenzív területfelhasználású területeken áthaladó utak kapacitása jelentősen kisebb, mint a zavartalan környezettel bíró utak esetében. Ezáltal a 2104 j. összekötő út ezen szakaszának kapacitásviszonyai legalább 30-40 %-kal kisebbek az elméleti teljesítőképességi értékeknél. De nem csak az utak forgalmi viszonyait zavarják a települések, hanem ez a hatás kölcsönös. A települések életére már olyan mértékben kellemetlenül hat a jelentős átmenő forgalom, amely nem csak a nyugodt lakókörülményeket lehetetleníti el, hanem e jelenségnek egészségkárosító és gazdasági hatásai (pl. lakóingatlanok értékcsökkenése) is komoly tényezővé kezdenek válni. A fentiek alapján a 2104 j. összekötő út problematikájának megoldása csak új nyomvonalú tehermentesítő úttal oldható meg. A 2102 j. összekötő út új útvonallal kiváltása eddig sem merült fel, mert az út legnagyobb részt nem beépített területen halad. Valószínű, hogy a hosszútávon jelentkező forgalmi problémát az egyéb úthálózatfejlesztési elképzelések megvalósulása fogja megoldani (pl. a 2104 j. összekötő út új nyomvonala). Ha rövidebb úton (és nem utolsó sorban rövidebb idő alatt) eléri a forgalom a kistérség környezetében levő gyorsforgalmi utakat, akkor a forgalom a rossz vonalvezetésű, terhelt, lassú haladást lehetővé tevő átkelési szakaszokról át fog terelődni ezekre a magasabb szolgáltatási szintet biztosító útvonalakra. 3.8.2. Közúti tömegközlekedés A kistérség autóbuszközlekedése természetes módon magán hordozza azokat a sajátosságokat, amelyek országos viszonylatban is jellemzik a tömegközlekedési ellátást. Az egyik legjellemzőbb ilyen vonása a hazai tömegközlekedésnek a párhuzamosan működtetett


31


vasúti-autóbusz vonalak. Ennek kialakulásával, okával itt természetesen nem akarunk foglalkozni, de az eredményével igen. A kistérségben az egyik legjelentősebb személyszállítási eszköz a Budapest-VeresegyházVác vasútvonal, ennek ellenére ezzel mintegy párhuzamosan jelentős számban működnek autóbuszjáratok is. Nem is a kettős ellátás jelenti a problémát (erre bizonyos mértékig a lakosság színvonalasabb ellátása érdekében szükség is van a választható kínálat érdekében), hanem a még mindig meglevő versenyhelyzet a két alágazat között. Az igen lassan alakuló Budapesti Közlekedési Szövetség ezt a kérdést döntően rendezni fogja, de addig a kialakult helyzet sem az üzemeltetőknek, sem közlekedőknek nem előnyös. A kistérséget feltáró autóbuszvonalak útszakaszonkénti megoszlása jól mutatja a legfontosabb utazási igényeket, célokat. A két legjobban ellátott útirány a GalgamácsaVeresegyház-Budapest útvonal (munka- és iskolai napokon 47-52 járatpár) és a Veresegyház-Gödöllő szakasz (57 járatpár). A teljes érintett hálózatot tekintve a legintenzívebben kiszolgált rész a Veresegyház-Erdőkertes szakasz 70 járatpárral. A közlekedő járatok számából következtetni lehet arra, hogy az előzőekben látható két legfontosabb külső uticélon (Budapest és Gödöllő) kívül a kistérség közelében levő két város (Vác és Aszód) vonzása kisebb. A kistérségből Vácra 22 járatpár, Aszódra 13 járatpár közlekedik. A járatok számából és vonalvezetéséből látható, hogy a kistérség belső autóbusz kapcsolatai, elsősorban a kistérségi központ elérése az egyes településeket tekintve nem egyenletes. Mint már említést nyert, a Veresegyház-Erdőkertes kapcsolat a legintenzívebb, ez utóbbi az egyetlen község, amelyből közvetlen járattal elérhető a fontos kistérségi célpontnak tekinthető Misszió. A Galgamácsa-Veresegyház-Budapest útvonalon fekvő települések szintén megfelelő színvonalon elérik Veresegyházat, de például Őrbottyánt, a központi településsel szintén összenőtt községet csak napi 12 járatpár köti össze (igaz, a két település között vasúti kapcsolat is van). A legrosszabb helyzetben levő település Váckisújfalu, ahonnan Veresegyházra csak napi négy, ellenirányban napi két közvetlen járat van. Budapesti közvetlen tömegközlekedési kapcsolattal Váckisújfalu nem rendelkezik. 3.8.3. Vasúti közlekedés A kistérséget két vasútvonal tárja fel: a Budapest-Vácrátót-Vác és az (Aszód-)GalgamácsaVácrátót(-Vác) egyvágányú villamosított vonalak. A két vonal jellegében alapvetően különbözik. Míg az előbbi gyakorlatilag teljes mértékben a személyforgalmat szolgálva fontos szerepet tölt be Budapest elővárosi (agglomerációs) forgalmának lebonyolításában, addig az utóbbinak vasútüzemi szerepe a számottevőbb a fontos országos törzshálózati fővonalak (Budapest-Szob-/Szlovákia/, Budapest-Hatvan-Miskolc és Aszód-BalassagyarmatIpolytarnóc-/Szlovákia/) összekötésével, személyforgalmi jelentősége jóval kisebb. A vasútvonalakon a napi személyvonat-párok száma: a Budapest-Vácrátót-Vác vonalon munkanapokon 25, a Galgamácsa-Vácrátót vonalon 6. Ezek a számok is mutatják az előzőekben leírtakat a vasútvonalak különböző jellegéről. A kistérség egyes településeinek életében különböző szerepet játszik a vasút, mivel a lakosság által való használhatósága egyértelműen az elérhetőségtől függ. A Budapest- Veresegyház-Vác vonal a legjelentősebb Veresegyház és Őrbottyán életében, mivel a vasútvonal e településeket súlypontjukban érinti. Erdőkertesről is igen jelentős a vasút igénybevétele, de lakóterületekhez képest külpontos elhelyezkedése csökkenti a vonzerejét. Itt jelentkezik az autóbuszközlekedésnél írt párhuzamosság: Erdőkertesről Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

32


naponta 43 autóbusz megy Budapestre, az autóbuszok jobban feltárják a települést, ezért természetes módon a lakosság szívesebben választja. Vácrátót és Csomád esetében esetében a vasútállomás olyan távolságban van a községtől, hogy a község lakói csak igen kis számban veszik igénybe. A Galgamácsa-Vácrátót vonalon Galgamácsát és Váckisújfalut is megfelelően érinti a vasútvonal. Egyedül Vácegres nem rendelkezik vasúti megállóval, de a vasúttól való távolsága nem nagyobb, mint Csomád és Vácrátót esetében, sőt, a sűrűbb autóbuszközlekedés miatt a községből a vasútra való ráhordás jobban megoldott (igaz, hogy a lakosság inkább a nagyobb vonzerővel rendelkező és viszonylag jó autóbuszközlekedéssel rendelkező déli irányt választja Veresegyház, Gödöllő illetve Budapest felé). Az előzőekből látszik, hogy hálózati szempontból a vasúti ellátás nem rossz a kistérségben, de a vasúti megállók elérhetősége, a vasút általános színvonala nem teszi vonzóvá ezt a közlekedési módot. Ezért elsősorban a vasúti ellátás minőségét (járműpark, tisztaság, pontosság, P+R rendszer, stb.) kellene emelni. Jól mutatja ezt a Budapest-Esztergom vonal, amelyen jóval többen utaznak azóta, hogy az utasok számára megfelelő utazási feltételeket biztosító új, modern szerelvények végzik a szállítást. De újra hangsúlyozzuk, hogy ez csak az egyik fontos feltétele az utazóközönség átcsábításának, a megbízható működés is elengedhetetlen feltétel. Kérdés, hogy a vasút jelenlegi helyzetében és a visszafejlesztés időszakában ezek a felvetések mennyire időszerűek. 3.8.4. Kerékpáros közlekedés A napi szintű kerékpárhasználat elterjedtsége (munka, iskola, ügyintézés, bevásárlás, tehát nem a sportolási céllal űzött kerékpározás) két alapvető tényezőtől függ: a kerékpárral bejárható terület domborzati viszonyai (a lakosság nagy többsége által bejárható lejtviszonyokkal) és a kerékpáros közlekedés számára biztosított biztonságos, megfelelő műszaki paraméterű és állapotú létesítmények (útvonalak, tárolók). A kistérség e tekintetben két területre tagolódik: a (Gödöllő-)Veresegyház-Vácrátót és az (Aszód-)Galgamácsa-Vácrátót völgy. A völgyi irányok a kerékpározásra alkalmasak, de itt kerékpárutak még nem épültek. A két völgy között dombokon való átkerékpározás a lakosság átlagának nagyobb problémát jelent annál, minthogy napi teendőiket ilyen közlekedési eszközzel intézhessék. Így elsősorban Vácegres, Erdőkertes, de bizonyos területein Veresegyház és Őrbottyán sem alkalmas a kerékpáros közlekedésre.

3.9. A kommunális infrastruktúra jellemzői 3.9.1. Ivóvízellátás Az ivóvízellátás a kistérségben megoldott, mind a nyolc településen kiépült a vezetékes ivóvíz szolgáltatás. Összehasonlítva a Régió többi kistérségével, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a Veresegyházi kistérség a középmezőnyben foglal helyet, az ellátottság 2005 végén 93 százalékos volt. A kistérségben két víziközműszolgáltató társaság biztosítja az ivóvízellátást. A kistérség nagyobb részén, öt település – Veresegyház, Erdőkertes, Őrbottyán, Csomád és Vácrátót területén a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. szolgáltatja az ivóvizet. A települések a Gödöllői üzemigazgatósághoz tartoznak. A kistérség keleti felének három települése – Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu – a Galgamenti Víziközmű Kft. ellátási területéhez tartozik. Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

33


3.9.2. Szennyvízkezelés A szennyvízelvezetés és szennyvízkezelés a kistérségben korántsem teljes körűen megoldott. A kistérségben a csatornahálózatra rákapcsolt lakások aránya 2005 végén mindössze egyharmados volt, aminél a Közép-Magyarországi Régió 15 kistérsége közül csak kettőben rosszabb ez az arány. Jelenleg a nyolc településből három - Veresegyház, Csomád, Erdőkertes – területén valósult meg a csatornázás. Ezáltal a kistérségben élő népesség hozzávetőleg kétharmada csatornázott településen él. Azonban a közüzemi csatornahálózatra a lakásoknak még csak kisebb része kötött rá, bár számuk évről-évre növekszik. A legjobb az arány Veresegyházon, ahol a 2005. végén a lakások több mint kétharmada (68%) kapcsolódott a szennyvízhálózatra, Csomádon 57 százalékuk, Erdőkertesen pedig a lakások alig egynegyede (24%) kötött rá a csatornahálózatra. A fejlesztések eredményeképp ezek az arányok 2008-ra javultak, pl. Erdőkertesen a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya közel háromszorosára nőtt. A kistérség további öt települése - Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu, Őrbottyán és Vácrátót - jelenleg nem rendelkezik szennyvízcsatornahálózattal. Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu a szennyvízcsatornahálózat kiépítése terén együttműködik a kistérségen kívüli Püspökszilágy, Kisnémedi, Iklad, Aszód, Domony, Bag, és Hévízgyörk településekkel. A csatornamegállapodás aláírására 2008. elején került sor. Őrbottyán és Vácrátót több kistérségen kívüli - Csörög, Vácduka, Váchartyán és VácMáriaudvar - település önkormányzatával együtt 2002. évben Társulást hozott létre a térség szennyvízcsatorna hálózatának kiépítésére. A csatornaépítésre létrehozott Váci VíziközműTársulat jóvoltából a beruházás előkészítése azóta is folyamatban van. Őrbottyán és Vácrátót a közelmúltban közösen újra benyújtotta pályázatát a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére vonatkozóan. Köszönhetően annak, hogy a Kormány a kiemelt projektek közé sorolta a beruházást, közelebb van a megvalósítás esélye, mint korábban. 3.9.3. Gázellátás A kistérség valamennyi településén kiépült a vezetékes gázszolgáltatás. A szolgáltatást a Tigáz Zrt. biztosítja. A Régió többi kistérségével összehasonlítva a Veresegyházi kistérség ellátottsága a legjobbak közé tartozik. 3.9.4. Csapadékvíz elvezetés A települések mindegyikére igaz a megállapítás, miszerint a csapadékvíz elvezetés jelenlegi rendszere jelentős fejlesztéseket kíván meg. A települési csapadékvízelvezető rendszerek kiépítettsége egyenlőtlen, vannak nem megfelelően ellátott településrészek is. Azokon a területeken is gondot jelent a felszíni vízelvezető rendszer elhanyagoltsága és nem megfelelő karbantartása, ahol a hálózat egyébként kiépült. A vízelvezető árkok szilárd burkolattal történő ellátása is sok helyen várat magára, emiatt a vízelvezetés hatékonysága is rosszabb és a gondozás is több problémát okoz. 3.9.5. Hulladékgazdálkodás A hulladékszállítás a térség településeiben megoldott, a hulladékszállítást a térségben több szolgáltató végzi. A kistérség települései Veresegyház, Őrbottyán és Erdőkertes kivételével Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

34


tagjai az Észak-Kelet Pest Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és a Kelet-Pest Megyei Környezetvédelmi Önkormányzati Társulásnak, amelyhez Őrbottyán is csatlakozott. A szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kiépítése folyamatos, de nem teljes körű. Jelenleg Veresegyház, Erdőkertes, Őrbottyán, Csomád, Galgamácsa és Vácrátót lakóinak van lehetősége a háztartásokban keletkező hulladék szelektív gyűjtőkben történő elhelyezésére. Váckisújfalun a jelenleg már korszerűbbnek ítélt ingyenes, zsákos szelektív kommunális hulladékgyűjtés folyik. Ezen felül a településen szervezetten folyik az e-hulladék, az autógumi, az elem/akkumulátor és a gyógyszerek gyűjtése is. Az ipari üzemekben keletkező ipari hulladékok és veszélyes hulladékok megfelelő kezeléséről telephelyet üzemeltető cégek feladata gondoskodni. 3.9.6. Villamos energia ellátás A kistérség településeiben a villamos energia ellátás hálózatai kiépültek, a hozzáférés mind a lakosság, mind az ipari fogyasztók részére biztosított. A beépítésre szánt területek növekedésével és ezzel a fogyasztók számának növekedésével a hálózatfejlesztésnek lépést kell tartania. 3.9.7. Hírközlés, telekommunikáció A vezetékes telefonszolgáltatás valamennyi településen kiépült. A mobil kommunikáció mindhárom hazai szolgáltató hálózatán keresztül lehetséges, lefedettségi hiány nincs. Kábel tv szolgáltatás jelenleg Veresegyházon (szolgáltató a Tkábel) és Váckisújfalun (Rubicon rt. a szolgáltató) érhető el. Az Internet szolgáltatás valamennyi településen hozzáférhető. Váckisújfalun ebben az évben már WiFi hozzáférés is lesz. 3.9.8. Települések veszélyeztetettségének összefoglaló értékelése A kistérség csak kisebb vízhozamú patakokkal rendelkezik, az árvízvédelmi helyzet szempontjából egyetlen jelentősebb vízfolyással kell számolni. A Galga kisvízi vízhozama (0,045-0,6m3/s) és a nagyvízi vízhozama (40-50m3/s), a sokszoros különbség árvízi elöntések formájában jelentkezik, amikoris a Galga elönti a völgytalpat. A kistérség települései közül ennek megfelelően egyedül a Galga partján fekvő Galgamácsa ár- és belvízvédelmi szempontból az erősen veszélyeztetett „A” kategóriába tartozik. Ez a jogszabályi besorolás a hullámtéren lakóingatlannal rendelkező településeket, illetőleg azokat érinti, melyeket a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet. A további hét kistérségi település sem az enyhe sem a közepes veszélyeztetettségű települések közé nem került besorolásra, árvízi veszélyeztetettséggel nem kell számolni. A tavaszi időszakban lehet számolni a belvíz megjelenésével a mélyebb fekvésű és a jellemzően agyagos, vályogos talajú területeken. A kistérség alapvetően nem tekinthető belvízi elöntés által veszélyeztetettnek, összefüggő nagy belvízi elöntések nem jellemzők. Egyik település belterületét sem sorolja az illetékes KDV-KÖVIZIG a belvízveszélyes területek közé. A kistérség domborzati adottságaiból következően helyenként vízerózió által veszélyeztetett területek is előfordulnak. Hat település területén – Veresegyház, Vácegres, Váckisújfalu, Galgamácsa, Őrbottyán, Csomád - találhatók vízeróziónak kitett területek a Magyar Állami Föltani Intézet nyilvántartása szerint. Ezek többsége azonban a beépített területektől távolabb, túlnyomóan erdős területeken található. Egyedül Csomád déli lakóterületei közelében fordul elő vízeróziónak kitett terület. Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

35


A kistérségben csúszásveszélyes területek jellemzően nem fordulnak elő. Ismert, és a Magyar Állami Föltani Intézet által nyilvántartott felszínmozgás egyedül Erdőkertesen, a település délnyugati részén fordul elő. A kistérség tűzvédelmi tekintetben két város hivatásos önkormányzati tűzoltóságának elsődleges működési területéhez tartozik. Gödöllő hivatásos önkormányzati tűzoltósága 5, Vác tűzoltósága 3 kistérségi település ellátását végzi. Gödöllőhöz tartozik Erdőkertes, Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu és Veresegyház, Váchoz pedig Csomád, Őrbottyán és Vácrátót. A vonulási idők alapján legjobb helyzetben Veresegyház és Vácrátót van, ahol 11 illetve 12 perces kiérkezési idővel lehet számolni. A leginkább hátrányos helyzetben Váckisújfalu valamint Galgamácsa van, ahol a vonulási idő 25 illetve 24 perc. A kistérségben a SEVESO II. besorolás alá tartozó veszélyes üzem nem működik. Vegyi veszélyforrást jelentő üzem egyedül Veresegyházon található, a közelben Vácon, Gödöllőn, Dunakeszin, Aszódon és Mogyoródon működnek ilyen típusú üzemek. A kistérséget érinti egy veszélyes áru szállítási útvonal, a Gödöllő-Vác közötti összekötő út. A kistérséget csak periférikusan érinti ugyan, de számolni kell a Püspökszilágy területén – a galgamácsai közigazgatási határ közelében – működő veszélyes hulladéklerakóval, mint potenciális veszélyforrással. A lerakó 3 kilométeres körzete potenciálisan nukleáris veszélyeztetettségű terület.

3.10. A Veresegyházi kistérség gazdaságának vizsgálata A kistérségben a néhány száz fős kistelepüléstől a tízezer lakos feletti városig több településtípus megtalálható. A településméret-összetétel azonban valójában csak kisebb mértékben, inkább áttételesen befolyásolja a jövedelmi, a foglalkoztatási, vagy a gazdasági helyzetet. És szintén csak részben magyarázza a kistérség különböző országos összehasonlító vizsgálatok alapján kirajzolódó inkonzisztens pozícióját a fejlettségi rangsorokban. 10. táblázat: A Veresegyházi kistérség helyzete az ország kistérségei között (országos összehasonlító vizsgálatok alapján) Vonatkozási év 2006 2005; 2000–2005 2005 2001 1994

Mutató egy lakosra jutó szjaalap összege komplex mutató HDI HDI HDI

Rangszám 18 8 54 47 87

Forrás: MTA RKK

A táblázat tetején kontrollváltozóként az egy állandó lakosra jutó szja-alap összege által meghatározott pozíció szerepel. Ez alapján a 174-ből a Veresegyházi hazánk 18. legfejlettebb kistérsége. A legkedvezőbb képet a 174 kistérségre készült számítások mutatják: a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási típusú mutatókból pontozásos módszerrel kialakított rangsor szerint a kistérség a Gödöllőitől hajszállal lemaradva a nyolcadik helyet foglalja el, kizárólag Budapest és Pest megyei kistérségek előzik meg. Azaz a több mutató figyelembe vétele érezhetően javítja a kistérség pozícióit. A táblázat utolsó három sora még a 168 kistérségre készített 2005-ös, 2001-es és 1994-es Human Development Index-becsléseit tartalmazza. A három vizsgált évben a kistérség HDI-értékei a megyei átlag körül mozogtak. 1994 és 2005 között Pest megye Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

36


legtöbb kistérségéhez hasonlóan a HDI-változás alapján az országban a Veresegyházi kistérség is a legfelső hatodba tartozott. A HDI-komponensek - GDP, iskolázottság, születéskor várható élettartam - összehasonlítása ugyanakkor feltárja azon szerkezeti elemeket is, amelyekben a kistérség elmarad Pest megyei társaitól. Közülük legrosszabb a születéskor várható élettartam indexe, bár megyei összehasonlításban az 1994-es utolsó helyről a középmezőnybe sikerült felzárkózni. A kistérségben az iskolázottság – a régió egészéhez hasonlóan – magas, a legnagyobb különbségek a területegységek között a GDP-indexében vannak. Ezek részletesebb elemzése nélkül elmondható, hogy Veresegyház térsége elmarad Pest megye listavezető Budaörsi, Pilisvörösvári, Dunakeszi - kistérségeitől, inkább a középmezőnyben helyezkedik el. A Veresegyházi kistérség fejlettségi pozíciója tehát igen eltérő attól függően, hogy milyen mutatókkal és milyen módszerrel összegezve végezték el a vizsgálatot. Az ilyen nagy mértékű különbségek egyúttal a fejlettségi-strukturális dimenziók közötti inkonzisztenciákra utalnak, amelyeknek feltárása alapvető fontosságú bármely fejlesztési terv kidolgozásakor. 3.10.1. Jövedelmi helyzet A területi különbségek vizsgálatában az egyik leggyakrabban alkalmazott, települési bontásban is rendelkezésre álló mutató az egy lakosra jutó jövedelem. A fejlesztési koncepció megalapozásában ugyanakkor kevésbé lényeges az abszolút volumenek, vagy az infláció hatását kiküszöbölő bevallott reáljövedelmek alakulása, sokkal inkább a különböző országos, megyei stb. - értékekhez való viszonyítás érdekes. A Veresegyházi kistérség pályája abból a szempontból nem egyedülálló a Középmagyarországi régióban, hogy jelentős, az országos átlaghoz viszonyítva 23 százelékpontos felzárkózás következett be 1990 és 2006 között, hiszen hasonló terjedelmű javulás ment végbe a Budaörsi, a Pilisvörösvári és a Szentendrei kistérségben is. A Veresegyházi kistérség helyzete mégis egyedi abból a szempontból, hogy a felzárkózás az országos és a Pest megyei átlag alatti kezdőértékről valósult meg. A megye jövedelemviszonyok szempontjából markánsan két részre szakadt az elmúlt tizenhat évben: a veresegyházihoz hasonló kiinduló helyzetű kistérségekben az országos átlaggal nagyjából megegyező átlagjövedelem-növekedés történt, a már eleve is magasabb jövedelműek viszont folyamatosan távolodtak az országos átlagtól. A megye kistérségeinek körében tapasztalható konvergencia-klubosodás – amely egyébként a vidéki megyei mezőnyben is kimutatható – egyetlen, pozitív ellenpéldája a Veresegyházi kistérség alacsony indulóértékről végbement dinamikus átlagjövedelem-emelkedése. Ez a tény pedig – éppen az SZJA-adatok indikátorjellege miatt – a társadalmi-gazdasági folyamatok összességében kedvező irányú alakulására utal. A strukturális tényezők közül néhányat a következőkben részletesen is bemutatunk.


37


4. ábra: Az egy lakosra jutó SZJA-alap az országos átlag százalékában (1990–2006)

160

Budapest

150 140

Közép-magyarországi régió

130 120 110 100

Pest megye

90 80 1990

Veresegyházi kistérség 1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

Adatok forrása: APEH/TeIR

A Veresegyházi kistérség a környező kistérségekhez képest kedvezőtlenebb településméretösszetétellel rendelkezik, nem szerveződik nagyobb kistérségi központ köré. A jövedelmi szint szempontjából viszont ez a tény nem mutatkozik hátrányként. Ugyanis a kistérségi és települési szintű vizsgálatok a jövedelmi különbségekben sokkal inkább jelentősnek találták az iskolázottság és a helyzet szerepét, ugyanakkor megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy az iskolázottságon belül képzetlenek hiánya, vagy a magasan képzettek (diplomások) magas aránya-e a jobban differenciáló tényező. 3.10.2. Foglalkoztatás, munkanélküliség A Veresegyházi kistérségben gyors foglalkozási átrétegződés ment végbe 1910 és 2001 között: az agrárkeresők aránya a vizsgált időpontok közül 1970-ben került csak az országos átlag alá. Összességében a Veresegyházi a Tiszaújvárosi mellett egyike az ország azon két kistérségének, amely 1910 és 2001 között a mezőgazdasági foglalkoztatottak arányát tekintve az ötödik ötödből az első ötödbe lépett előre. Az átrétegződés üteme Pest megye többi kistérségéhez képest is egyértelműen gyorsabb volt, köszönhetően a Budapest körüli agglomerálódási és szuburbanizációs folyamatoknak. Szintén erősítette a szerkezetváltozást a rendszerváltozás után az ipari foglalkoztatás visszaesése, amely az ingázás miatt az agglomerációra, így a Veresegyházi kistérség településeire is kihatott. Szerencsés a helyzet viszont abból a szempontból, hogy a tercier foglalkoztatás a megye egészében pótolni tudta a megszűnő mezőgazdasági és ipari munkahelyeket. 11. táblázat: A mezőgazdasági foglalkoztatottak arányának változása a Veresegyházi kistérségben Mezőgazdasági keresők aránya (%)

1910

1941

1970

1990

2001

84,3

64,4

22,6

14,8

2,2

Adatok forrása: Népszámlálás 1910, 1941, 1970, 1990, 2001. Területi adatok.


38


A foglalkozási átrétegződéssel és a szuburbanizáció kiteljesedésével a munka- és lakóhelyek szétválása, az ingázás szerepének növekedése a Közép-magyarországi régióban 1990 és 2001 között is megfigyelhető: az ingázók aránya az 1990-es 19,8%-ról 2001-re 25,8%-ra emelkedett. A 2001-es regionális érték (25,8%) Budapest miatt jóval alacsonyabb az 56,6%-os Pest megyei aránynál, ugyanakkor ez utóbbit is meghaladja a Veresegyházi kistérség 66,6%-os rátája. A népesség ingázására vonatkozóan csak a tízévenként ismétlődő népszámlálások tartalmaznak teljes körű adatokat, a kistérség települései körében a munkaerő főbb ingázási célpontjainak azonosítása még a hét évvel ezelőtti adatok ellenére is jelentős információkat tartalmaz. Veresegyház kistérségközpont a helyben lakó foglalkoztatottak 40%-ának tudott munkalehetőséget biztosítani, ezzel az értékkel azonban még mindig elmarad a környező nagyobb városoktól, Vác 74%-os és Gödöllő 65%-os értékétől. Veresegyház a kistérség települései közül Őrbottyánban, Erdőkertesen és Vácegresen számít másodlagos, Csomádon pedig harmadlagos ingázási célpontnak (így munkaerőpiaci szervező ereje mérsékeltnek mondható), ám a kistérség egészéből is csupán 451 fő kistérségközpontba beingázó foglalkoztatottat írtak össze. A régió egészéhez hasonlóan az elsődleges munkahelyadó település Budapest, a kistérségben foglalkoztatottak (ingázókat és helyben dolgozókat is beleértve) 41%-a a fővárosban rendelkezett munkahellyel (3961 fő), kizárólag az ingázókat tekintve ez az érték 62%-ra ugrik fel. Az ingázási célpontok közül még kiemelendő Gödöllő (587 fő – többen ingáznak a kistérségből Gödöllőre, mint Veresegyházra), a különösen a Vácrátót szempontjából fontos Vác (308 fő a kistérség egészéből), valamint Fót (270 fő). 5. ábra: Ingázási irányok a Veresegyházi kistérség települései körében (2001) Veresegyház Őrbottyán Erdőkertes Galgamácsa Vácrátót Csomád Vácegres Váckisújfalu 0

500

1000

1500

2000

2500

3000

Lakóhelyén dolgozik

Budapestre

Gödöllőre

Veresegyházra

Fótra

Szadára

Dunakeszire

Egyéb településre

3500

4000

Vácra

Adatok forrása: Népszámlálás 2001.

A Pest megyei munkanélküliség 2007 decemberében (2,9%) jelentősen elmarad a 6,7%-os országos átlagtól (ÁFSZ 2007). A fajlagosan alacsony munkanélküliség egyrészt a munkaerő viszonylag magas képzettségéből, másrészt a munkahelyek nagy stabilitásából fakad. A Veresegyházi kistérségben a munkanélküliségi ráta alacsonyabb a megyei átlagnál is, 2,4%os. Abszolút számokban a kistérségben 513 fő regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. A Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

39


kistérség települései közül a megyei átlagnál rosszabb helyzetben van Vácrátót és Vácegres (4,6 ill. 4,5%-os ráta); ráadásul utóbbi településen az egy évnél régebben munkát keresők adják a munkanélküliek 46%-át, amely igen magas a megyei 17%-os és a kistérségi 15%-os értékhez képest. 12. táblázat: Munkanélküliségi helyzet a Veresegyházi kistérségben és Pest megyében (2007. december) Munkavállalási korú népesség (fő) Veresegyházi kistérség Pest megye

Nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

Az előbbiekből több mint 365 napja állást keres (%)

Munkanélküliségi ráta (%)

21.217

513

15,0

2,4

764.168

22.440

17,4

2,9

Forrás: ÁFSZ 2007.

3.10.3. Kistérségi gazdaság – vállalkozási aktivitás A nagy iparvállalatok letelepedése jelentősen képes javítani egy település és környéke foglalkoztatási helyzetét, ezen keresztül pedig a jövedelmi viszonyokat. A rendszerváltozás után, a piaci viszonyok megjelenésével Pest megye gazdaságában gyors átalakulás indult meg, a korábbi nagyvállalatok többnyire létszámleépítéseket hajtottak végre, de már 1990-től megjelentek a megyében a zömében külföldi tőkéből megvalósult nagyberuházások. A Veresegyházi kistérség területén ezek a folyamatok kevésbé érvényesültek, igazán jelentős nagyüzem (amelynek a székhelye is itt található) a kistérség településein nem volt található. A vállalati telephelyek viszont többszáz munkahelyet biztosítanak, elsősorban a kistérségközpontban. A Sanofi–Aventis (volt Pharmavit) veresegyházi telephelyén a 2004-es bővítés után 400 fő dolgozik, ezzel jelentős foglalkoztató a piaci szférában. A General Electric 15 millió dolláros befektetéssel 2000-ben nyitotta meg alkatrészjavító üzemét a város melletti ipari parkban, ahol az alkalmazottak száma meghaladja a 120 főt. A GE Energy zöldmezős beruházásként Veresegyházon megvalósult üzemében az alkalmazottak száma jelenleg meghaladja a 400-at. Mivel a helyi nagyvállalatok a helyben lakó munkaerő foglalkoztatásából csak kis arányban részesülnek, a kisebb vállalkozások játszhatnak szerepet a helyi foglalkoztatásban. A regisztrált vállalkozások és a vállalkozássűrűség alakulását szintén összevetettük a megye többi kistérségével. A Veresegyházi kistérségben 2006-ban az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma (102 db) elmarad még a megyei átlagtól (114 db) is. Ám a Dunától keletre fekvő kistérségekkel összevetve ez az érték nem kimondottan alacsony: csak a Dunakeszi, a Ráckevei, valamint a nagyobb népességszámú központtal rendelkező Váci és Gödöllői kistérségben magasabb.

13. táblázat: Vállalkozássűrűség (1000 lakosra jutó vállalkozások száma) a Veresegyházi kistérségben és az országban nemzetgazdasági áganként (2006) A+B (mezőgazda ság) Veresegyházi 1,79 kistérség Magyarorszá 5,24 g


C+D+E (ipar)

F (építőipar)

G (kereskedelem)

8,38

10,91

21,26

H I (szálláshely(szállítás, szolgáltatás, raktározás, vendéglátás) távközlés) 3,97 5,01

8,16

9,39

21,00

7,06

4,50

40

Veresegyházi kistérség – területfejlesztési koncepció és stratégiai program J (pénzügyi közvetítés) Veresegyházi 3,88 kistérség Magyarorszá 3,54 g

K M (ingatlanügyl (oktatás) etek, gazdasági szolg.) 35,42 3,01

N O ÖSSZESEN (egészségüg (egyéb yi és közös-ségi szociális és szemé-lyi ellátás) szolg.) 1,79 6,38 101,81

44,13

2,80

3,81

7,93

117,48

Adatok forrása: T–STAR/TeIR

A legnagyobb elmaradások a szálláshelyszolgáltatás-vendéglátás, a mezőgazdaság és az ingatlanügyletek – gazdasági szolgáltatások ágban tapasztalhatók. Közülük a mezőgazdasági vállalkozássűrűség nem problematikus a kistérség adottságai és funkcionális szerepköre szempontjából. A szálláshely-szolgáltató vállalkozások növelésére a koncepció turizmussal foglalkozó része adhat javaslatokat. A gazdasági szolgáltatások viszont egyértelműen olyan területet jelenítenek meg, ahol ösztönözni szükséges a vállalatalapítást, hiszen az igények a helyi fizetőképes kereslet alapján feltehetően nagyobbak lennének. A helyi lakosság szempontjából szintén fontos pénzügyi szolgáltatásokban és a kereskedelem terén az országos átlaggal nagyjából megegyező vállalkozássűrűség tapasztalható, itt a helyi igényekhez való igazítást szükséges a fejlesztési koncepció kidolgozásánál figyelembe venni. Az építőipar nemzetgazdasági ágban a vállalkozássűrűség magasabb az országos átlagnál, amely a kistérség szuburbanizációs folyamatainak ismeretében indokolt is. 6. ábra: Vállalkozássűrűség Pest megye kistérségeiben (2006)

Adatok forrása: T–STAR/TeIR

Több információt nyújt a vállalkozássűrűség hosszabb távú alakulása, amelynek végigkövetését az adatok 1995-től teszik lehetővé. A 7. ábra vállalkozás- és népességszám bázisindex-idősorokat tartalmaz, a Veresegyházi kistérség grafikonjai mellett viszonyítási alapként bemutatva a Pest megyei, a budapesti és az országos adatokat is. A Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

41


vállalkozásszám- és a népességszám-görbék által közrezárt terület szemlélteti a vállalkozássűrűségben végbement felzárkózási-lemaradási tendenciákat, ugyanakkor lehetőséget ad a lakosságszám-emelkedésből adódó vállalkozásszám-növekedési hatások kiszűrésére. 7. ábra: A népesség és a regisztrált vállalkozások számának alakulása (1995–2006, 1995=100) Veresegyházi kistérség

240

240

220

220

200

200

180

180

160

160

140

vállalkozások

120

népesség

100

140 120

Budapest

240

népesség

80 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 240

220

220

200

200

180

180

160

160

140

140

100

vállalkozások

100

80 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

120

Pest megye

vállalkozások népesség

80 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

120

Magyarország

vállalkozások

100

népesség 80 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Adatok forrása: T-STAR/TeIR

A Veresegyházi kistérség ebben az összehasonlításban kiemelkedően szerepelt 1995 és 2006 között. A népességszám 1,6-szorosára nőtt (a kismértékű 2001-es visszaesést nagy valószínűséggel az 1990-es továbbvezetett népességszám-adatok és a népszámlálás tényleges adatai közötti különbség okozza), ezzel szemben a vállalkozások száma 2,3szorosára emelkedett és a növekedési ütem csak kissé csökkent a legutolsó években. Az összehasonlítás szempontjából leginkább fontos Pest megyében viszont a vállalkozásnövekedés 2004–2005 után megtorpanni látszik, ezáltal Veresegyház térsége a vállalkozássűrűségi mutatókban folyamatosan közeledett és közeledik a megyei átlaghoz, ami kedvező trendnek mondható. Még pozitívabb a kép, ha a stagnáló budapesti (ahol a vállalkozássűrűség-növekedést nagyobbrészt a népességszám-csökkenés okozza) és a Pest megyeihez hasonló, ám laposabb vállalkozásszám-alakulást leíró országos értékekhez viszonyítunk. Azaz a Veresegyházi kistérségben a helyben bejegyzett vállalkozások számának növekedése mindenképp dinamikahordozó strukturális tényező, amely közvetve a lakosság életszínvonalának további javulását is magával hozhatja.

3.11. Turizmus, vendéglátás 3.11.1. A Budapest-Közép-Dunavidéki régió turizmusának legfontosabb jellemzői Idegenforgalmi szempontból Budapest a nemzetközi és hazai turizmus számára kiemelkedő jelentőségű célpont, amely nagymértékben alakítja a környező települések idegenforgalmát Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

42


is. Pest megye Budapestet körülvevő, központi fekvése következtében az ország turizmusában, idegenforgalmában jelentős - de a terület sokszínű adottságaihoz képest ma még alárendelt - szerepet játszik. Az agglomerációs övezetbe tartozó települések kereskedelmi szálláshelyeit veszi igénybe a Budapestre irányuló turistaforgalom egy része is. Az 1,7 milliós nagyváros rekreációs igényeinek kielégítésében a megye idegenforgalmi területeinek, és azon belül elsősorban az agglomerációs övezet településeinek jut hagyományosan nagy szerep. Pest megye turizmusában szembetűnő aránytalanság mutatkozik, az üdülő és a kirándulóforgalom területi megoszlásában, amely erősen a Közép-Dunavidék térségére koncentrálódik. Pest megye üdülőterületeinek sorából kiemelkedik a Dunakanyar mind turisztikai potenciáljának összetettsége és gazdagsága, mind a térségbe irányuló 1 napos illetve szálláshelyet is igénybe vevő kirándulóforgalom tekintetében. Pest megyében a Dunakanyar térsége az egyetlen nemzetközi viszonylatban is jelentős, vonzó, sokrétű idegenforgalmi és turisztikai kínálattal rendelkező összefüggő rekreációs terület. A Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régió része a Pilis, a Visegrádi hegység, a Börzsöny és a Duna-mente üdülőterülete Budapesttől északra Esztergomig, Budapest, továbbá a Dunamente egészen a Csepel-sziget déli végéig, illetve a Kiskunsági nemzeti park egy része is. Egyaránt megtalálható itt a minőségi ismeretszerző és kultúrturizmus, a hétvégiházas hegyvidéki és vízparti üdülési funkció és a kirándulóturizmus. A Budapest-Közép-Dunavidéki régió az ország turizmusa szempontjából meghatározó, mivel az eltöltött vendégéjszakák számát tekintve a Balaton régió mögött a második helyen áll. 2006-ban minden 100, kereskedelmi szálláshelyen eltöltött belföldi vendégéjszakából 25-öt a Balaton régióban regisztráltak, a vendégéjszakák 13,8%-át a Budapest-Közép-Dunavidéken, 13,0%-át az Észak-Alföldön, 12,7%-át pedig Észak-Magyarországon töltötték honfitársainak. Országos szinten az elmúlt időszakban évről évre növekszik a vendégéjszakák száma is. 2006-ban a folyamatosan bővülő látnivalóknak és programkínálatnak köszönhetően a belföldiek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken (2,5 nap) hosszabb volt, mint 2005-ben. Mind kereskedelmi szállásférőhelyek, mind az eltöltött vendégéjszakák számának hozzávetőleg a fele a Dunakanyar településeiben realizálódik, Budapestet nem számítva. 3.11.2. A Veresegyházi kistérség turizmusának jellemzői Keretfeltételek A Kistérség turisztikai potenciálja természeti, táji adottságok tekintetében jó, változatos, a Gödöllői-dombság látnivalókban gazdag természeti környezetet biztosít. A kistérség területe a Gödöllői-dombvidék északi, átlagosan 2-300 m magasságú, völgyekkel sűrűn tagolt, magas erdősültségű részére terjed ki. A táji adottságok tekintetében számolni kell a kistérség központi részén a fokozott beépítések következményeként a természeti táj erősödő degradációjával, a tájban a művi elemek hangsúlyossá válásával. Az erdőborította dombhátak és völgyek korábban csaknem zavartalan látványát ma egyre több helyütt szakítja meg új beépítések – lakóházas övezetek és ipari csarnokszerű építmények – látványa. A kistérség táji adottságait szem előtt tartó, azokra építő turizmus szempontjából ez a folyamat fokozott odafigyelést igényel. Számos kisebb vízfolyás gazdagítja a területet, amelyeken duzzasztással jónéhány tó, tározó is létesült. A tavak, tározók a kistérség turisztikai kínálatában fontos szerepet töltenek be, egyrészt hétvégi házas vízparti üdülési funkció kapcsolódik hozzájuk, másrészt horgászvízként is térségi jelentőségűek. Veresegyházon továbbá Őrbottyánban a Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

43


Sződrákosi-patak duzzasztásával létrejött tavak mellett tradicionális üdülőterületek alakultak ki nagy kiterjedésű hétvégi telkes övezettel. A kistérség termálvízadottságaiban további lehetőségek rejlenek, amelyek ma még nem megfelelően kihasználtak. A geotermikus energia hasznosítása Veresegyházon részlegesen már megvalósult, intézmények fűtése történik ilyen módon, és tervezik lakossági felhasználását is. Erdőkertes is nyújtott be pályázatot hasonló témában. A természeti adottságok mellett a kistérséghez tartozó települések néprajzi, kulturális értékei, az egyes településeken megrendezett fesztiválok, programok is vonzerőt jelentenek. A kistérség turizmusa szempontjából további kedvező adottság a Budapest-közelség, és az ebből adódó jó megközelíthetőség. A Gödöllői-dombvidék, és a Galga-vidék kedvező, fővároshoz közeli fekvése, és jó közlekedési kapcsolatai révén az idegenforgalom szempontjából túlterhelt Dunakanyarba irányuló kirándulóforgalom egy részének felvevőterületéül is alkalmas. A természetközeli turizmus feltételei a kistérségben A kistérség természeti környezete kitűnő adottságokat nyújt a kirándulóturizmus csaknem minden formájának. Lovasturizmus A turizmus ígéretesen fejlődő ágazata a lovasturisztika, amely több feltétel együttes teljesülését is megkívánja. A kistérségben a természet lóháton történő bebarangolásának igen kedvezőek az adottságai. A lovasturisztika elterjedésének a kistérségben kedvez a változatos domborzat, az összefüggő erdők, a erdőfoltok, rétek és szántók váltakozásával jellemezhető mozaikos tájszerkezet. A fizetőképes kereslet megléte szintén kulcsfontosságú. A kistérség valamennyi települése jó adottságokkal rendelkezik a lovasturizmus meghonosítása terén, azonban jelenleg csak néhány helyen kezdődött meg a lovas turisztika igényelte specifikus szolgáltatások kiépítése. Csomád területén Őrbottyán és Csomád határán építés alatt áll egy várhatóan sokrétű szolgáltatások nyújtására alkalmas lovaspanzió. Csomád jelenleg is kedvelt lovasterep, ahová a kistérségen kívüli Gödről és Dunakesziről is járnak lovagolni. Helyben is több a hobby-lovagló és kisebb versenyeken résztvevő lovas. Galgamácsán működik lovasbázis, azonban jelenleg még jobbára közel állandó vendégkör részére elsősorban zártkörű rendezvények megtartása jellemzi. Itt lehetőség van a közeli Domonyvölgyben lévő sikeres lovasbázissal való együttműködésre. Váckisújfalu külterületén (Kéri pusztán) egy korábbi major területén két fedett lovarda is kialakításra került, a vállalkozó lovasturisztikai fejlesztéseket is tervez. A kistérség több pontján létező és működő lovas központok azonban ma még szigetszerűen fejlődnek, hiányzik egységes, együttműködő rendszerbe szervezésük. Kerékpáros turizmus A domborzatilag meglehetősen változatos táj, és a kistérség külső területeinek alacsony forgalmú közútjai kedvező lehetőséget nyújtanak a kerékpáros turizmus számára. Budapest közelsége előnyös, mivel a kistérség a Fővárosból induló és oda érkező egynapos kerékpártúrák ideális célpontja. A kistérségben jelenleg településközi kerékpárutat nem találunk, amely komoly hiányosság, a kerékpáros turizmus fejlesztésének ma legfőbb akadálya. E téren kedvező, hogy léteznek Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

44


tervek Gödöllőt és Vácot összekötő térségi kerékpárútra, amely a kistérségen vezet keresztül, továbbá szó van egy Őrbottyán-Veresegyház-Vácegres közötti kistérségi kerékpárút létesítéséről is. A kerékpáros turizmus igényelte kiegészítő infrastruktúra kerékpáros pihenők, kerékpárkölcsönző, szerviz- és bolthálózat, kerékpáros információs táblák – a kistérségben ma még nem áll rendelkezésre, ezek hiányában a turizmus élénkülése nem várható. A környék nem védett erdei alkalmasak off road kerékpározásra. A kistérség kedvező kerékpáros adottságait az is bizonyítja, hogy minden évben több kerékpáros túraverseny, teljesítménytúra is érinti a kistérség településeit. A közeli Gödöllőn tevékeny, országos ismertségű turista egyesület működik kerékpáros szakosztállyal. Gyalogos turizmus, természetjárás A kistérség a Gödöllői-dombság északi részén helyezkedik el, amely egyre ismertebbé és kedveltebbé váló turista célpont a Főváros agglomerációjában. A Gödöllői dombvidéket egyre többen keresik fel olyanok, akik a tömegturizmus és nemegyszer zsúfoltság jellemezte Budai hegyek vagy Pilis helyett nyugodtabb, háborítatlanabb környezetben akarnak kirándulni. Bár a Gödöllői-dombság nem mutat hegyvidéki arculatot és adottságai a turista infrastruktúra terén is szerényebbek, de nyugalma, kevésbé feltárt volta vonzza a természetjárókat. A Gödöllői-dombvidék kijelölt turistaútjai behálózzák a kistérség területét is. Ma még a tájegység frekventáltabb részei a Gödöllő környéki területek, a kistérség településinek turistaútjai kevésbé látogatottak. A nagy tömegeket megmozgató teljesítménytúrák közül több is érinti a térséget. A gyalogos természetjárás szempontjából lényeges a jelzett turistautak rendszeres karbantartása, a turistajelzések folyamatos gondozása, ami ma nem mindenütt megfelelő. Vadászat, vadásztatás A vadásztatás, a vadászatra építő idegenforgalom országos szinten is hazánk egyik speciálisan jó kitörési pontja a turizmus iparág részeként. A hazai társaságok mellett a külföldi vendégkörre építve jelent számottevő bevételeket a nemzetgazdaságnak. A kistérség adottságai megvannak a jelenleginél sokrétűbb, járulékos bevételeket is hozó vadásztatás biztosítására. A rendszerváltást megelőzően a Gödöllő környéki erdők országosan ismert vadászterületnek számítottak. Mára a lakott területek nagymérvű terjeszkedése, a szántók, rétek csökkenése, a sok helyütt az erdők rovására megvalósuló új beépítések a természetes élőhelyek csökkenésével, illetve az állandó zavarással zsugorították a vadászatra alkalmas területeket. A kistérségben azonban a Galgamácsa környéki erdők vadászati adottságai ma is megvannak, amely alapját képezheti a kistérség turizmusa összehangolt fejlesztésének keretében a vadászturizmus fellendítését. Galgamácsán agyaggalamblövő pálya is található. 3.11.3. A kistérség további speciális turisztikai adottságai és lehetőségei A kistérség specifikumai A kistérség már jelenleg is rendelkezik több olyan speciális turisztikai attrakcióval, amelyek országos ismertségnek örvendenek. A Vácrátóton található arborétum az ország legnagyobb botanikus kertje, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjtemény, amely 29 hektárnyi területén közel 13,000 növényfajt és fajtát mutat be. Az Arborétum az egész kistérség legnagyobb látogatottságú turisztikai célpontja. A Veresegyházon 1998 óta működő Medveotthon Közép-Európa egyetlen medvemenhelye, amely 5,5 hektáros területet foglal magába. Ebből 3,5 hektár egybefüggő területen kapott elhelyezést hozzávetőleg 40 medve, Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

45


amelyek mellett farkasok, és további hazai erdőkben előforduló vadak is megtekinthetők. A helyben feltárt termálvíz táplálta veresegyházi gyógy- és termálfürdő térségi jelentőségű, vendégköre túlnő a kistérség határain, a környékbeli vendégeken kívül elsősorban budapestiek keresik fel. Hagyományőrzés, rendezvények, programok A kistérség viszonylag kicsiny területi kiterjedése ellenére több tájegységre is kiterjed és több, eltérő kultúrával rendelkező, valamint különböző néprajzi hatásokkal átitatott vidéket is magába foglal. Sajátos néprajzi tájegységet alkot a Galga-völgy, amelynek falvaiban a népi kultúra egyes elemei, és a népviseletek jellegzetes formái máig fennmaradtak. Lehetőség van a népi kultúra hagyományainak és tárgyi emlékeinek összegyűjtésére, megőrzésére és helyben történő bemutatására. A helyi közösség összetartozását elősegítő, de ugyanakkor látványos programokat is kínáló falunap jellegű rendezvényeket tartanak rendszeresen csaknem valamennyi településen: Csomád, Erdőkertes, Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu, Vácrátót. Csomádon látványos szüreti napok is megrendezésre kerülnek, Váckisújfalun ezévben már a 14. szüreti mulatságot rendezik. Csomádon a szlovák kultúra és nyelv ápolása figyelemre méltó, a település szlovák kisebbségi önkormányzattal is rendelkezik. Vácegresen a kistérség települései közül a legnagyobb a roma lakosság aránya, amely ma sok szempontból komoly hátrányt és nehézséget jelent a településnek, azonban a roma kultúra felkarolása és bemutatása speciális turisztikai vonzerővé tehető. Több településen is megrendezésre kerülnek valamilyen speciális téma köré szervezett fesztiválok. Váckisújfalun 2005 óta lekvárfőző és mézfesztivált rendeznek, Vácrátót a helyszíne a Létrafesztiválnak, és Galgamácsa ad otthont a Szent Iván-napi tűzugrásnak. Erdőkertesen a Kultúrkocsma fesztivál kerül megrendezésre már több éve. Veresegyházon több nemzetközi vendégkör érdeklődésére is számot tartó rendezvényt is megrendeztek már, többek között a Nemzetközi Népzene, Néptánc, Népmese, Kézműves Tábor és Fesztivált, valamint a Doromb Világtalálkozó Fesztivál és Konferenciát. A rendezvények látogatottsága ma túlnyomórészt a helyi lakosságra szorítkozik. Egyes rendezvényekre érkeznek a kistérség más településeiből is látogatók, de általánosságban az jellemző, hogy a kistérségben megrendezésre kerülő falunapok, fesztiválok ma még jobbára helyi jelentőségű rendezvényeknek számítanak, amelyek idegenforgalmi vonzereje nem számottevő. Az egymás rendezvényeinek látogatását részben - a főként hétvégén - nem megfelelő tömegközlekedési kapcsolat akadályozza, valamint egyes esetekben kimutatható egyfajta érdekes ellenérzés is a másik település rendezvényével kapcsolatban. Mindezek ellenére vannak sikeres, magas látogatottságú települési programok is a kistérségben. 3.11.4. Szálláshelykínálat A kistérség idegenforgalmi kínálatában a legfőbb fogyatékosságot a többféle kategóriában megjelenő strukturált szálláshelyek hiánya jelenti. A kistérségben nem található szállodai szolgáltatás, illetve nem jellemzők a magánházaknál kialakított szálláshelyek sem. A szálláskínálatot csupán a több településen is megtalálható panziók biztosítják, amelyek Veresegyházon, Galgamácsán, Őrbottyánban, Vácrátóton működnek. Semmilyen kategóriájú szálláshellyel nem rendelkezik: Erdőkertes, Csomád, Vácegres és Váckisújfalu. Falusi szálláshely Galgamácsán vehető igénybe. A két legnagyobb férőhelykapacitással bíró település Veresegyház és Galgamácsa. A kistérség legnagyobb szálláshelykapacitással rendelkező települése Veresegyház, ahol 6 Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

46


szálláshelyen összesen mintegy 240 férőhely áll az odalátogatók rendelkezésére. Korábban több elképzelés is volt szálloda létesítésére a városban, ám mindezidáig ez elmaradt, és a sem a város sem a kistérség nem rendelkezik szállodai férőhellyel. Galgamácsán összesen két szálláshely működik, amelyekben együttesen közel 50 férőhely biztosított. Őrbottyánban és Vácrátóton egyaránt mintegy 20-20 szálláshelyet nyújt a két település egy-egy panziója. A kistérség turizmusának fellendítése szempontjából sarkalatos kérdés a nyolc településen jelenleg elérhető összesen mintegy 330 férőhely számának növelése. Az adottságok rendelkezésre állnak valamennyi településen. A kistérség keleti felében, a Gödöllői-dombság és a Cserhát határán megkapó táji környezetben meghúzódó kistelepülések – Váckisújfalu, Vácegres, Galgamácsa – esetében a falusi szálláshelyek kialakításában jó lehetőségek rejlenek. A kereskedelmi és a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében a kistérség lényegesen rosszabb adatokat tud felmutatni az országos átlagnál. A kistérségben legtöbb szálláshellyel rendelkező Veresegyházon az eltöltött belföldi vendégéjszakák száma 2005ben mindössze 2 (1,98) volt, míg a Budapest-környék üdülőkörzetben ez a szám 2,74. Pest megye kistérségeinek rangsorában a Veresegyházi kistérség az egy kereskedelmi szállásférőhelyre jutó vendégéjszakák számát tekintve 2005-ben a hatodik, a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében a kilencedik. A kistérség turisztikai tárgyú fejlesztéseit ma még áthatja az egyes települések között meglévő erőteljes versenyszellem, amely nemegyszer egymás fejlesztéseinek akadályozójává is válik. Érvényes ez nagyszabású fejlesztések esetében (termálvízre alapozott turizmus) és kisebb jelentőségű, helyi kínálatbővítés esetében egyaránt. A kistérség területfejlesztési koncepciójában és programjában olyan lehetőségeket kell felvázolni, amely az egyes települések eltérő adottságaira építve, a helyi specifikumokat kihasználva fogalmaz meg javaslatokat.

3.12. A kistérség környezeti állapota A kistérség mezőgazdasági területei a rohamosan növekvő beépítések következtében zsugorodtak. A talajokra kistérségi szinten legjelentősebb veszélyt pont a termőföldek területének csökkenése jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. A mezőgazdasági területek termőföld minősége, az agráralkalmasság alapján a kistérség markánsan két részre osztható. A délnyugati része – Veresegyház, Erdőkertes, Őrbottyán – területén az országos átlagnál lényegesen rosszabb minőségű termőföldek az uralkodóak. A fennmaradó részen az országos átlaghoz közeli, vagy annál jobb minőségű termőtalajok találhatók.


47


8. ábra: Termőföldek minősége a kistérségben

Forrás: Pest megye II. Környezetvédelmi Programja

A kistérségben kijelölésre kerültek az erdősítésre alkalmas, illetve potenciálisan erdősítésre javasolható területek. Eszerint a kistérség területén Veresegyházon és Őrbottyánban találhatók a legnagyobb erdősítés céljára alkalmas és javasolt területek, továbbá Vácrátóton és Vácegres területén néhány kisebb terület. 9. ábra: Erdősítésre alkalmas területek a kistérségben

Forrás: Pest megye II. Környezetvédelmi Programja

A települések felszín alatti vízminőségvédelem szempontjából készült besorolása szerint a kistérség mind a nyolc települése érzékeny területnek számít, de egyik sem tartozik a legerősebb, kiemelten érzékeny kategóriába. A települések nitrátérzékenységi besorolását jogszabály rögzíti. Eszerint a kistérségben Veresegyház, Erdőkertes, Őrbottyán és Vácegres fekszik nitrátérzékeny területen, a másik három település nem veszélyeztetett.


48


A felszíni vizek vízminőségvédelmi területe a kistérség települései közül egyedül Vácegrest érinti. A kistérség településeiben az alábbi környezeti veszélyforrások találhatók: Csomád: • Hulladékból keletkező veszélyforrás Csomád szennyvíziszap lerakó III. ütem Csomádi iszapelhelyezési centrum bővítés Tehenészeti Telep, Állattenyésztési hulladékok, trágya • Egyéb Fővárosi Csatornázási Művek, csatorna iszap Erdőkertes: • Hulladékból keletkező veszélyforrás kommunális hulladéklerakó Galgamácsa: • Gazdasági tevékenység veszélyeztető Alu-Block Kft, fémfeldolgozás • Hulladékból keletkező veszélyforrás Homokszeri Szövetkezet, állattenyésztési hulladékok, trágya Pyrus Rumpold Környezetvédelmi Kft, veszélyes hulladékok végleges lerakás Őrbottyán: • Gazdasági tevékenység veszélyeztető Produkem Kft, vegyipari tevékenység: aamba-szulfát Vácegres: • Hulladékból keletkező veszélyforrás Veszélyes hulladéklerakó Váckisújfalu: • Hulladékból keletkező veszélyforrás Veszélyes hulladéklerakó Vácrátót: Veresegyház: • Hulladékból keletkező veszélyforrás Septox Kft, kórházi hulladékégetés A kistérség zaj és rezgésvédelem szempontjából összességében nem számít terhelt területnek, azonban a kistérség egyes részein számolni kell a megnövekedett terheléssel. A kistérség ipari üzemei javarészt korszerű technológiával működnek, illetve többségében a lakóterületektől némileg távolabb, ezért zavaró hatásuk nem jelentős. A kistérség zajterhelése alapvetően a közúti és vasúti közlekedésből származik. A legnagyobb zajterheléssel a helyi és településközi személy- és teherforgalmat egyaránt bonyolító nagy forgalmú Gödöllő-Vác ök. út kistérségi szakaszán kell számolni.


49


4. A kistérséget érintő, - nagyobb térségre vonatkozó korábbi - területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok értékelése Alábbiakban mindazok a hatályos koncepciók, tervek és programok (illetve azok veresegyházi kistérséget is érintő tartalmi elemei) kerülnek ismertetésre, amelyek tartalma iránymutatást jelent e térség jelene (helyzetértékelése) és jövője (fejlesztési célkitűzései) megfogalmazásához. 4.1. Az Országos Területfejlesztési Koncepció térségre vonatkozó elemei Az Országgyűlés által elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció szerint a főváros és elővárosi gyűrű alkotta budapesti agglomeráció az ország legversenyképesebb területe, legfontosabb kapcsolódási pontja, amely egyedülállóan alkalmas arra, hogy rajta keresztül hazánk egésze bekapcsolódjon az európai, ill. a globális gazdasági, társadalmi, kulturális vérkeringésbe. Számos funkciójából adódóan nem a hazai térségekkel, hanem más, elsősorban közép-európai, nagyvárosi térségekkel kell versenyeznie. Budapest nemzetközi versenyképessége, és az ország többi régiójával való együttműködésének (kompetencia- és munkamegosztás, elérhetőség, kooperáció, stb. révén) hatékonysága alapvetően befolyásolja az ország egészének, s minden egyes régiójának fejlődési pályáját. Az ország legnépesebb, erős elővárosi térséggel rendelkező agglomerációjában elengedhetetlen az élhető nagyváros és térsége harmonikus együttműködési rendszerének megteremtése. Az OTK szerint alapvető célkitűzés, hogy a budapesti metropolisz-térség harmonikus együttműködésben, nemzetközi gazdasági, kereskedelmi-pénzügyi és kulturálisidegenforgalmi szerepköre révén versenyképes nagyváros, a közép-európai térség meghatározó, a kelet-közép európai térség vezető szervezőközpontja, a Kárpát-medence gazdasági centruma legyen. Budapest térségének információmenedzselési és gazdaságszervezési funkciói révén Nyugat-Európa számára a Balkán és részben KeletEurópa térségének legfontosabb gazdasági kapujává kell válnia, páneurópai összefüggésben központi funkciókat hordozva. Ehhez elengedhetetlen, hogy nemzetközi téren is vonzóbb várossá váljon, lakóinak is élhetőbb városi környezetet biztosítson. Szintén fontos, hogy szűkebb, kárpát-medencei és országos vonzáskörzetében a fejlődést terjeszteni tudó szerves kapcsolatrendszere révén képes legyen megosztani a növekedés bizonyos erőforrásait és egyes nagyvárosi terheket az ország többi részével. Részcélok: Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) középtávú területi célként fogalmazódik meg a versenyképes budapesti metropolisz-térség. Az OTK a fenti célkitűzéseken túl az alábbi részcélokat fogalmazza meg, amelyekkel a veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciójának is összhangban kell lennie. Részcélok: – Budapest gazdaságszervező nemzetközi jelentőségű pénzügyi-szolgáltató, K+F központ szerepének és az európai gazdaságba való szerves bekapcsolódásának megerősítése; A transznacionális vállalatok, különösen a pénzügyi és üzleti szolgáltató vállalatok közép- és kelet-közép európai, illetve a Balkán és Kelet-Európa térségére is ható irányítási-szervezési, K+F központjai megtelepedésének ösztönzése;


50


A nemzetközi versenyképesség fokozása érdekében az európai gazdaságba való szerves, elmélyült bekapcsolódás kiemelt fontosságú. Ehhez szükséges a közlekedési kapcsolatok mellett a szerves gazdasági kapcsolatok kiépülése is. –

Budapest kapuvárosi szerepének erősítése az Európai Unió és a Balkán, valamint Kelet-Európa között; Ez egyúttal megköveteli Budapest kiemelkedő szerepét a délkelet-európai térség felzárkóztatásában, Bécs hasonló szerepköreinek átvételével, illetve megosztásával.

–

A központi szerephez fejlesztések ösztönzése;

szükséges

infrastrukturális

és

szolgáltatási

A metropolisz infrastruktúra fejlesztése a személyforgalom, az információ és kommunikáció technológiai, magas szint üzleti infrastruktúra fejlesztések terén kell, hogy leginkább megnyilvánuljon. A logisztika, a közlekedési és a műszaki infrastruktúra fejlesztése során a város tehermentesítése, valamint az ország más térségi lehetőségeinek kihasználása, egyes terhes funkciók leosztása fontos, kerülve az anyag és energiaáramlás további, túlzott helyi koncentrációját. –

Tudás-ipar és a magasan kvalifikált munkaerő-megtartó képességének növelése nemzetközi viszonylatban; A részcél a helyi, nemzetközi jelentőség felsőoktatási kínálatra épített organikus tudásbázis növelésével, az ország többi tudásközpontjával is szorosan kooperáló K+F és kooperációs kutatási aktivitás bővítésével együtt érhető el.

–

High-tech iparágak és a kiemelkedően magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek ösztönzése;

–

Magas szintű üzleti, IKT és személyi szolgáltatások fejlesztése, melyek révén Budapest nemzetközi versenyképessége nagyban javulhat;

–

Nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erősítése; Egy világvároshoz méltóan sokszínű, ugyanakkor sajátos helyi erőforrásokra épített kínálat megteremtésével, a nemzetközileg is kiemelkedő fürdővárosi szerep és élénk kulturális élet újraéledésének ösztönzésével, a térség nagyvárosaival (Bécs-Prága-Pozsony-Krakkó) kialakított kulturális együttműködés erősítésével;

–

Az élhető város megteremtése, mely a minőségi életet lehetővé tevő egészséges lakókörnyezet kialakításán, a pihenés és felüdülés tereinek bővítésén és minőségi fejlesztésén alapul. Mindez az elkerülhetetlen nagyvárosi környezeti feszültségek és környezetszennyezés csökkentését igényli. Szükséges a funkcióvesztett területek revitalizálása, a városon belüli ipari (barnamezők), és lakófunkciójú válságterek (slumosodó városrészek, lakótelepek) folyamatos rehabilitációja, funkciókkal való megtöltése, illetve a városon belüli és a várost körülvevő zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése;

–

Az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása, a zöldmezős beruházások és a belterületbe vonások korlátozásával, a főváros körüli zöld területek védelmével, ill. növelésével cél egy kiegyensúlyozott zöldfelületi rendszer, ökológiai és rekreációs „zöld gyűrű” kialakítása. (Budai-


51


hegység, Pilis, Visegrádi-hegység, Gödöllői-dombság, Ócsai TVK, Duna-mente, Tétényi-fennsík, stb.); E gyűrűben biztosítani kell egyrészt a köztes mező- és erdőgazdálkodási zöldterületek ökológiai célú hasznosulását, másrészt a főváros számára minőségi rekreációs lehetőségek – a fenntarthatóság szempontjaival összhangban álló széles körét (pl. kerékpáros-, vízi-, horgász-, lovassport és turizmus, természetjárás, vízi turizmus, stb.), lehetővé téve a jelenleg kevés helyszínen nagy terhelést jelentő kiránduló- és üdülőforgalom szétterítését, ezzel összhangban az erdők közjóléti szolgáltatásainak bővítését. –

Harmonikusan működő agglomerációs rendszer megteremtése, fejlesztések menedzselése az agglomeráció szereplőinek hatékony együttműködésével; A főváros és elővárosi gyűrűjének fejlesztése egységes tervezést igényel, mely a kerületi, fővárosi, települési, megyei önkormányzatok, a régió, a közszolgáltatók és a társadalmi szervezetek partnerségén alapul. A hatékony végrehajtást is csak együttműködő menedzsmenti szervek biztosíthatják. Ezért törekedni kell az összes érintett település agglomerációs externáliákat kezelni képes intézményi kooperációjának biztosítására.

–

A kiegyensúlyozott térszerkezet kialakítása, az alközpontok fejlesztése, az élhető lakókörnyezet megteremtése érdekében szükséges, hogy a különböző szereplők összehangolt, túlzott területhasználatot kerülő fejlesztései eredményeként az agglomerációban élők mind nagyobb aránya számára váljanak településükön ill. a szomszédos településeken elérhetővé a munkahelyek, szolgáltatások, csökkentve a közlekedési rendszer és a környezet terhelését.

–

Közlekedési kapcsolatok modernizációja, a környezeti szennyezéseket csökkentő beruházások támogatása, haránt irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése, forgalomcsillapító, az elővárosi gyűrűvel összehangolt integrált várostervezés megteremtése, a környezetbarát közösségi közlekedés előtérbe helyezése az egyéni közlekedéssel szemben. Javítani kell a fővároson belüli tömegközlekedést fenntartható megoldásokkal, valamint fejleszteni a dunai hajózást, mint potenciális városon belüli és agglomerációs tömegközlekedési eszközt.

–

A fővárosi agglomerációnak az országra, annak fejlesztési pólusaira ható kisugárzásának erősítése; Ehhez a közlekedési és infokommunikációs kapcsolatok megerősítése, a harmonikus gazdasági, döntéshozatali, politikai munkamegosztás kialakítása elengedhetetlen.

4.2. A Közép-Magyarországi Régió stratégiai céljai A Közép-magyarországi régió legyen a minőség elvein nyugvó, élhető, az itt élők számára egészséges, lakó és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítő, kreatív, nemzetközileg is vezető, regionális identitással rendelkező, a Kárpát-medence fő szervező erejét jelentő térség.


52


Átfogó célok A Régió gazdasági versenyképességének növelése A Közép-magyarországi régió vitathatatlan központi helyet foglal el Magyarországon: földrajzi fekvése mellett az élet minden területén vezető pozíció jellemzi. Nagytérségi viszonylatban, a hasonló adottságú nagyvárosi régiókkal összehasonlítva a régió pozíciója már veszélyben van. A régió egésze számára sorsdöntő kérdés, hogy a gazdasági életét meghatározó Budapest milyen szerepet tud betölteni az európai városhálózatban, hiszen a főváros fejlődése az egész régió jövőjét is meghatározza. A Közép-magyarországi régió – amely Magyarország egyetlen, és Kelet-Közép-Európa egyik meghatározó nagyvárosi térségét foglalja magába – versenyképessége öntő befolyással van hazánk versenyképességére és a magyar gazdaság fejlődési ütemének alakulására. Az Európai Unió tagjaként, az egyre fokozódó nemzetközi verseny szférájában különösen fontos, hogy az európai versenytársakhoz mérjük régiónk erősségeit, lehetőségeit és gyenge pontjait. Ilyen összehasonlításban világosan kirajzolódnak azok a tényezők, amelyek egy versenyképes térség kialakításának lehetőségét hordozzák magában. A gazdasági folyamatok mára kirajzolták azt az érdekeltségi területet, melyben a Régió az ország határain túlnyúlóan regionális funkciókat láthat el elsősorban a vállalati regionális központok letelepedése, az üzleti szolgáltatások, az innováció, kutatás-fejlesztés és logisztikai funkciók terén. Egy régió versenyképességét külső és belső tényezők határozzák meg, rendkívül összetett módon. A globalizálódó gazdaság a korábban meghatározó alapfeltételek - földrajzi elhelyezkedés, elérhetőség, méret - mellé új, az elsődleges feltételeknél összetettebb tényezőket állított. A legfontosabb az innovációs és adaptációs készség, a kommunikációs infrastruktúra fejlettsége és mindehhez a szellemi tőke jelenléte. Az üzleti folyamatok összetettsége, a gazdaság új húzóágazatainak kialakulása egy térségben meglévő szellemi kapacitásokat rendkívüli módon felértékelte. A Régió rendelkezik a hosszú távú versenyképességhez szükséges alapadottságokkal - fekvés, közlekedési kulcspozíció, gazdaság „kritikus tömege”, szellemi tőke koncentrációja, innovatív iparágak megléte -, de a nagyvárosok éleződő versenyében a meglévő adottságok tudatos és koncentrált továbbfejlesztésére van szükség. A Közép-magyarországi régió azon túl, hogy az ország térszerkezetének kiemelt központja, közlekedés-földrajzi helyzetéből fakadóan természetes csomópontja a nyugati és keleti, délkeleti közlekedési, áruszállítási kapcsolatoknak. Az adottságai és a fenti tényezők jelenlegi színvonala Budapestet és térségét potenciális regionális szerepkörrel bíró várossá teszik. A kirajzolódó regionális szerepkör megerősítéséhez azonban több tényező együttes fejlesztése is szükséges, melyek közül kiemelkedő fontosságú az áruk, szolgáltatások és információk áramlását biztosító közlekedési-logisztikai és telekommunikációs rendszerek fejlesztése, valamint e szerep tudatos felvállalása, építése és kommunikálása, és az ehhez szükséges humán erőforrás háttér folyamatos fejlesztése. A versenyképesség a fenti tényezők érvényesítésén keresztül a tőkevonzó képesség erősödésében, a húzóágazatok kiemelten gyors fejlődésében nyilvánul meg. A versenyképes gazdaság biztosítja azokat az eszközöket, mellyel a gazdasági eredmények ésszerű felhasználásával kialakítható a Stratégia másik átfogó célja az Élhető régió megvalósítása. A régió így alkalmassá válik arra, hogy nemzetközi, európai uniós, politikai, kulturális, gazdasági intézmények települjenek ide, amelyek presztízsükkel és gazdasági, kulturális kisugárzásukkal további fejlődést generálnak.


53


Társadalmi kohézió erősítése A társadalom belső békéjének demokratikus eszközökkel történő biztosítása, az igazságosság, a szolidaritás, az esélyegyenlőség és a méltányosság értékeinek érvényesítése a demokráciáról szóló gondolkodás központi kérdése. A Közép-magyarországi régió szuburbanizációs folyamatai olyan népességi változásokat idéztek elő, amelyeket az ellátórendszer nem volt képes maradéktalanul követni. Jelentős hiányok tapasztalhatók a települések és kerületek oktatási intézményi ellátottságában, csakúgy mint a meglévő intézmények infrastruktúrájának minőségében. A humán közszolgáltatást nyújtó közintézmények (szociális, egészségügyi, foglalkoztatási, kulturális) nem biztosítják kiegyenlítetten, egyenletesen jó minőségben, és a társadalom minden csoportja számára egyformán hozzáférhetően szolgáltatásaikat. A humán szolgáltatások színvonalának emelése egyrészt biztosítható a közintézményeket befogadó épületek állapotjavításával, rekonstrukciójával és a működésükhöz alapvetően szükséges technikai eszközök, gépek, berendezések modernizálásával. Másrészről szükség lehet új szolgáltatások létrehozására, a szakember-ellátottság javítására, helyenként a szakmai színvonal emelésére a szolgáltatási kínálat bővítése által. A társadalmi kohézió feltételeinek biztosítása egyaránt fontos a másik két átfogó cél a gazdasági versenyképesség és az élhető régió megvalósítása szempontjából. Élhető régió megvalósítása Az élhetőség mindazon tényezők gyűjtőfogalma, amely a régió lakosságának életminőségére kihat. Ezen belül kiemelt összetevők az ember testi és mentális egészségét befolyásoló, környezeti és természeti tényezők. A Stratégia végrehajtásának operatív szintjén a környezetvédelmi szempontok horizontális érvényesítése szükséges. A többpólusú térszerkezet kifejlesztése az egyközpontúsággal szemben, az ehhez szükséges új közlekedési kapcsolatok kiépítése (elsősorban haránt irány), a közösségi közlekedés színvonalának és elérhetőségének nagymérvű javítása, az alternatív közlekedési módok lehetőségeinek megteremtése fontos lépés a Régió lakosságának életminőség javulásához. A 2007-2013-as ciklusra a Régió a következő elvek érvényesítését tűzi ki célul: 1. A ciklusban rendelkezésünkre álló források felhasználásánál érvényesíteni kell a területiség elvét, meghatározva a Régió azon fejlesztési sávjait, földrajzi területeit, amelyeket előnyben részesítünk a fejlesztések során: A Közép-Duna Völgy komplex fenntartható fejlesztésének sávja (Dunakanyar, Budapest érintett kerületei, Ráckevei-Soroksári dunaág) Duna–Tisza-csatorna M0 gyűrű fejlesztési sávja (mint az agglomerációs „interface”) Termál klaszter 2.

A fejlesztési forrásokat a területiség elvén túl a célfában meghatározott kiemelt témákra kell koncentrálni: Kulturális gazdaság (termékek, szolgáltatások) Turizmus és szabadidő-gazdaság K+F „tudásipar” Üzleti szolgáltatások „Alkonygazdaság” (silver economy)


54


Környezetvédelmi ipar, természetvédelem 3.

Az előző elvekhez kapcsolódóan a kiemelt területek (földrajzi és tematikus) jelentős elemeit direkt projektfinanszírozás keretében kell fejleszteni, ezzel növelve a hatékonyságot a korábbi évek forráselosztásával szemben, míg a többi térség, illetve téma esetében a pályázati alapok nyújthatnak forrásokat. A direkt projektfinanszírozás egyik lehetősége az országos jelentőségű nagyprojektek szerepeltetése a második Nemzeti Fejlesztési Terv kiemelt központi projektjei közötti.

A keleti agglomeráció és a Ferihegyi repülőtér térsége ebben a koncepcióban mint az M0 gyűrű fejlesztési sávja, annak kiemelt fejlesztési területe fogalmazódik meg.


55

Prioritások

Specifikus célok

Átfogó cél

A Közép-Magyarországi Régió célrendszere A Közép-magyarországi régió nemzetközi versenyképességének növelése a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett A versenyképesség meghatározó tényezőinek fejlesztése

A régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése

1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése

2. A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése

3. A régió vonzerejének fejlesztése

4. A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése

5. Települések területeinek megújítása

A K+F és innováció fejlesztése, eredményeinek elterjesztése

A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése

A turisztikai vonzerő fejlesztése

A munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése

integrált, szociális típusú rehabilitáció

A régió külső elérhetőségét javító közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Természetvédelem, természeti környezet rehabilitációja és revitalizációja

A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése

Barnamezős területek megújítása

KKV-k fejlesztése, technológiai modernizációjuk ösztönzése

Üzleti környezet fejlesztése

Helyi gazdaságfejlesztés

A közösségi közlekedés működési feltételeinek javítása

Alternatív, környezetkímélő közlekedési módok Helyi gazdaságfejlesztés térnyerésének támogatása

Környezetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése

Egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése

Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével

A lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése Közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése

56


4.3. A Veresegyházi kistérség fejlesztéspolitikáját befolyásoló agglomerációs összefüggések A 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) a budapesti agglomeráció - illetve a budapesti-metropolisztérség céljait 2013-ig a következőképpen határozza meg: „A főváros és az elővárosi gyűrű alkotta agglomeráció az ország legversenyképesebb területe, legfontosabb kapcsolódási pontja, amely egyedülállóan alkalmas arra, hogy rajta keresztül hazánk egésze bekapcsolódjon az európai, ill. a globális, társadalmi, gazdasági vérkeringésbe.” A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács - fentiek figyelembevételével - 2006-ban hagyta jóvá a térség hosszú távú fejlesztési koncepcióját és programját. A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Koncepciója megállapítja, hogy a fejlődés egyik legfőbb gátját továbbra is a kiegyensúlyozott térszerkezet hiánya jelenti. Ezért a koncepció a területfejlesztésben kiemelkedő jelentőségű feladatnak tekinti a térszerkezet fejlesztését, egy a térség adottságaival, értékeivel, potenciáljával és távlati jövőképével egyaránt harmonizáló kiegyensúlyozott és strukturált térszerkezet kialakítását. A kiegyensúlyozott térszerkezet fejlesztése az alábbi alapelvek szerint került kibontásra a koncepcióban: o

mennyiségében és minőségében is megfelelő területkínálat biztosítása a gazdaság, továbbá a valós társadalmi igényeknek megfelelő lakóterületek, közösségi szolgáltatások, a rekreáció számára,

o

a fejlesztések területi koncentrációja az urbanizált területekre, a fővároson kívül főként az övezet alközpontjaira, illetve a kötöttpályás tömegközlekedéssel megközelíthető területrészekre, a fejlesztési csomópontokra, a természeti területek beépítetlenül hagyásával,

o

a szabad területek megfelelő hasznosításának megtalálása és azok ilyen irányú fejlesztése, a Zöldövezet filozófiája szerint.

o

A decentralizált koncentráció alapján egy új típusú munkamegosztást javasol a BAFT koncepció a térség póluspontjai, (al) központjai között, amely: o

az egész régión belül a policentrikus településrendszer kialakításában, a települések és központok közötti munkamegosztásban érvényesül, a híd szerep erősítésére;

o

az Agglomeráción belül a térség területei között az alapvető szolgáltatásokban meglévő - és társadalmilag indokolhatatlan - különbségek felszámolásával párhuzamosan a teret szervező pólusok, kitüntetett helyek, intelligens terek, monumentumpontok fejlesztésében jut érvényre, az egész térség, illetve az adott szektor életminőségének, életkörülményeinek javítása érdekében.

Az ”azonos különbözőség”, azaz az elemek tartalmi differenciálásának és az azonos minőség biztosításának kettős elve, amelyben Az azonosság annyit jelent, hogy biztosítani kell a metropolisz-térség minden részében a közel azonos minőséget, urbánus színvonalat. A homogén minőségre törekvés mellett Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

57


azonban megjelenik a sokszínűség, a különbözőség is, amely éppen a térséget alkotó körzetek sajátos, speciális és eltérő adottságainak kihangsúlyozására építve alakítja sokszínűvé, változatossá a metropolisz térséget. Így mindenki megtalálhatja egy közel azonos minőségen belül a számára vonzó másságot. A helyszínek, kitüntetett helyek, pólusok fejlesztése, kiajánlása során ugyanakkor törekedni kell a különbözőségek megőrzésére a terek, helyek lokális karakterének kihasználására. A differenciáknak a lokális karaktereknek, specialitásoknak megfelelő fejlesztésekkel egy kaleidoszkópszerűen sokszínű metropolisz térség alakulhat ki. Ezekkel a különbözőségekkel érhető el egy összetett, minden igényt kielégítő kínálat, és egyben azonosítható helyszínjelleg. A BAFT koncepció célkitűzéseihez kapcsolódóan a térszerkezet fejlesztésére kidolgozott programok célja: o A térség sajátosságainak, karakterének megfelelő és a területfejlesztési koncepció céljainak megvalósulását elősegítő térszerkezet kialakítása, o fenntartható és működőképes területi struktúra létrehozása, o a térség egésze, vagy szektora számára jelentőssé tehető “kitüntetett” pontok helyszínné válásának elősegítése, o az áramlást biztosító kapcsolati rendszerek fejlesztése E fejlesztési programok között a BAFT dokumentum több olyan elemet (alprogramot) határoz meg, amelyeknek a veresegyházi kistérség szempontjából is kiemelt szerepe lehet, amelyhez ezért a kistérség egésze, de kiemelten az erőteljesen agglomerálódó Veresegyház – Erdőkertes – Őrbottyán – Csomád településcsoport csatlakozni tud. Ilyen agglomerációs alprogramok: o a fenntartható fejlődés térbeli struktúráinak meghatározására, kialakítására, o az urbanizált centrumok, alközpontok rendszerének kialakítására, valamint o az örökséghelyek kialakítására vonatkozó program. 1. A fenntartható fejlődés térbeli struktúráinak meghatározására, kialakítására vonatkozó BAFT alprogram a térség területrendezési terveire támaszkodva tervezi feltárni a különböző funkciókra rendelkezésre álló területeket, javaslatokat kidolgozni a területek tényleges igénybevételének ütemezésére. Az alprogram kezdeményezi és elősegíti a területtakarékos területigénybevételeket, területelőkészítést, történjen ez ipari park, vállalkozási terület, vagy lakóterület célra. A területi struktúrák meghatározása során a BAFT program - a régió fejlesztési célkitűzéseivel és programjaival is összhangban - a következő alapelvek figyelembevételét javasolja: o

gazdasági hatékonyság - azaz a várostérség egész területét tekintve optimálisan rendeződjenek el a különböző funkciók, egyrészt az új beruházások számára kialakítandó területi és infrastrukturális kínálattal, másrészt a meglévő funkciók átrendeződésével. További fontos feltétele a hatékonyságnak, hogy az áruk, a tőke, az információk és a munkaerő áramlásának az optimális feltételei megteremtődjenek, és a humán erőforrások megfelelő fejlesztésére is sor kerüljön

o

lakhatóság és élhetőség - a természeti és az épített környezet megóvása, a karakterés értékőrzés és az új értékek teremtése, a humán tevékenységek hangsúlya hasonlóan fontos eleme kell, hogy legyen a területi fejlesztésnek, egyrészt a Budapesti Agglomeráció versenyképességének részeként, másrészt az itt élő emberek jobb életkörülményeinek biztosítása céljából, harmadrészt a fejlődés fenntarthatóságának biztosítására. A környezet minőségének javítása megkívánja a


58


területi folyamatok koordinálását: a decentralizált koncentrációval lehet megteremteni a lehetőségét annak, hogy a növekedési pólusokon kívüli területek - amellett, hogy kapcsolódásaik javulnak a pólusokhoz - értékeinek és karakterének megőrzése az urbanizációs átalakulás visszatartásával biztosítható legyen. o

kiegyensúlyozott térszerkezet - az urbánus és az ökológiai térszerkezet összehangolása, azaz az ökológiailag is hasznosítható zöldterületek megtartásása, a korlátlan szétterülés megakadályozására, a település és településrész-karakterek, a lokális identitások fenntartása, újrafejlesztésére.

Mindhárom alapelv érvényes kell, hogy legyen a veresegyházi kistérség fejlesztésénél is. A BAFT alprogram a térszerkezet és a területhasználat vonatkozásában a következő olyan szempontokat tartalmazza, amelyek a veresegyházi kistérség tervezése során is relevánsak: Az intenzív munkahelyi / gazdasági területek vonatkozásában: o a jelentős szállítással járó tevékenységek területi igényeinek támogatása a gyorsforgalmú és főforgalmú utak csomóponti térségeiben, o a jelentős munkahelyi területek kialakításának, illetve meglévő gazdasági, további fejlesztési potenciállal rendelkező, bővíthető gazdasági területek kijelölése elsősorban a közlekedéssel is megközelíthető területeken (benne ipari parkok) o irodaterületek, vállalati központok koncentrációja o innovációs klaszterek, oktatási és K+F zónák kijelölése kereskedelmi, szolgáltatási zónák kialakítása, kiskereskedelemi, lakossági szolgáltató központok A lakóterület fejlesztés kiemelt területei vonatkozásában o a lakásépítés területei biztosításának támogatása - a differenciált igények figyelembevételével - elsősorban tömegközlekedéssel, azon belül is kötött pályás közlekedéssel megközelíthető térségekben, amennyiben adott térségben már az azonos célra előkészített területek elfogytak és a fejlesztésre kerülő terület csatlakozik a beépített területekhez. o a lakóterület célú területigénybevétel esetén a közepes intenzitású beépítések kaphatnak támogatást, - a luxusigényeket szolgáló területek előkészítésének területfejlesztési támogatása nem indokolt, ugyanakkor kijelölésük, fejlesztésük előkészítése (marketing, promóció) javasolt a fejlesztések nagyobb területegységre történő kisugárzása, dinamizáló hatása miatt. A rekreációs és kulturális szolgáltató területek vonatkozásában o térség, a táj erre alkalmas helyeinek egyediséggel, karakterrel bíró helyszínekké fejlesztésének megalapozása a rekreációs, turisztikai kínálat és a térségben élők szabadidő eltöltési lehetőségeinek bővítése, választékának növelése céljából. A táj természeti-, régészeti-, történeti-, kultúrtörténeti értékeinek feltárása, lehetőség szerinti bemutatása, megjelölése a területen. A térség identitását, egyediségét erősítő nevezetes helyek, helyszínek megjelölése és tudatosítása. o Olyan központok létesítése (létesítésének támogatása), amelyek a tömegközlekedési megállókhoz (vagy) autóparkolókhoz kapcsolódnak, amelyek a gyalogos, kerékpáros, lovas, és (vagy) viziturizmus kiinduló pontjaiként vagy kiemelt állomásaiként - a természeti- táji értékek veszélyezetése nélkül - fejleszthetők. A védelemre, megőrzésre érdemes területek vonatkozásában o a térséget átszövő zöldhálózatok rendszerének kialakítására, városon belül és kívül a természeti érték, az egyediség és sokszínűség, az ökológiai potenciál, a településszerkezet tagoló-, a környezetjavító hatás szempontjából stratégiai jelentőségű zöldterületek és zöldfelületek lehatárolására és védelmére. Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

59


o

A ZÖLDÖVEZET címen fejlesztendő területek meghatározása, az e címen kedvezményezett területek lehatárolása, összehangolva a rendezési tervekkel

2. Az urbanizált centrumok, alközpontok rendszerének kialakítására vonatkozó BAFT alprogram szerint az agglomeráción belüli fejlesztéseket, és fejlesztőerőket olyan gerjesztő pólusokra, kiemelt helyszínekre kell koncentrálni, amelyek a környezetükre a lehető legnagyobb felhajtóerőt tudják kifejthetni. A pólusok, helyszínek fejlesztését két egymással szinergiában lévő keresletre kell alapozni. Az egyik a gazdasági központtá váláshoz szükséges központi szerep fejlesztése érdekében a külföldi és hazai befektetők kereslete, a másik az életmódváltozásokra reagáló, az életminőség javulásában érdekelt térségi és helyi lakosság kereslete. Az urbanizált centrumok, alközpontok rendszerének kialakítására vonatkozó BAFT alprogram célja, hogy a térséget, a teret szervező központok kialakításával, erősödésének támogatásával hozzájáruljon egy strukturált metropolisztérség kialakításához a decentralizált koncentráció fejlesztési elvének érvényesítése mellett. Az alprogram részét képezi az urbanizált központok rendszerének kialakítása - azon településközpontok kijelölése és fejlesztése, amelyek helyzetük és szerepük révén még dinamikusabb fejlődés lehetőségét hordozzák, képesek arra, hogy - mennyiségi és minőségi szempontból is - magas színvonalon szolgálják ki térségüket. A meglévő központ jellegű terek funkcionális és esztétikai színvonalának emelése érdekében koncentrált fejlesztés előkészítése javasolt - a központ jellegű területek lehatárolása, egyedi vonzerő, illetve “intelligens terek” kialakítása, illetve a csatlakozó és határoló főutak, főutcák “intelligens tengellyé” történő átalakítása érdekében javaslatok megfogalmazásával. Funkcionális vizsgálat után a BAFT program feladatnak tekinti a szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésére vonatkozó ajánlások kialakítását, a magántőke bevonásának, illetve a pályázati lehetőségek előkészítését, feltárását. Mivel ezek a célok egybeesnek a Közép-Magyarországi Régió Operatív programjában megfogalmazottakkal, illetve az ehhez kapcsolódó ROP pályázat célkitűzéseihez, elsősorban Veresegyház, Őrbottyán, illetve Erdőkertes településközpontja fejlesztése egyaránt szolgálja a régiós, az agglomerációs, illetve a helyi célokat. 3.A települési arculat, karakter, minőség, örökség és identitáshelyek fejlesztésére vonatkozó BAFT alprogram szükségességének indoklása megállapítja, hogy a helyszínné váláshoz, a kognitív térképen való azonosíthatósághoz - és egyben a társadalmi kohézió megteremtéséhez is - szükséges azonosság, identitás és karakterjegyek kifejlesztése (újrateremtése). A program keretében az előző időszakban “elolvadt” hely szellemét kell a lágy és kemény elemek kombinációjával a korábbi örökségekre, “gyökerekre” építve újrateremteni és egyfajta “új vagy élő hagyománnyá” a területet azonosíthatóvá, jellegzetessé és megkülönböztethetővé tenni. Ezzel megalapozódik a tér heterogenitása, a “kaleidoszkóp” elemrendszere, a körzetek sokszínűsége, különböző kultúrája megélhető, tetten érhető és ezzel tudatosan választható lesz. Ez növeli a kohéziót, az összetartozás tartalmi és formai elemrendszerét, a misztériumokkal és az örökséghelyek fejlesztésével pedig egyben javítja a környezet minőségét. Ennek alapján a kulturális örökség, ezen belül elsősorban az ott élő emberek elődeinek múltbeli életmódja, a körzet, település történeti fejlődése során kialakult értékei, kultúrája és az ezeket jelképező elemek örökséghelyszínek, monumentumok és karakterek (településszerkezeti elemek, terek és épületegyüttesek, jellemző táji elemek amelyek üzenettel bírnak és így védelemre, továbbélésre érdemesek, az új életkörnyezetben is).


60


A BAFT program előirányozza, hogy ki kell dolgozni az egyes kulturális körzetek önazonosság-jegyeit, a hagyományainak, gyökereinek ismeretére épülő XXI. századi identitását és ennek tartalmi és formai elemeit. Egyfajta nyilvánosságmunkával (belső marketinggel), amely közösségi részvétel megszervezésével megindítja a gyökerek ismeretének szükségességével kapcsolatos felismerést, elő kell segíteni a térrész lakói gondolkodásmódjának “újrafelfedezését”, és egyben a társadalmi innovációt, megújulást.

5. A fejlesztés lehetséges irányai Az alábbiakban az eddigi fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezők rövid összefoglalása – SWOT analízis – kerül bemutatásra, majd e tényezők értékelésével, illetve a külső meghatározottságok figyelembevételével több lehetséges fejlődési irány meghatározása, és hatásuk vizsgálata kerül kifejtésre. A Veresegyházi kistérség területfejlesztési céljainak koncepcionális megfogalmazása során egyaránt figyelembe kell venni a kistérség tagolt belső struktúráját, és ugyancsak nem hagyhatók figyelmen kívül a kistérség határain átívelő már működő településközi kapcsolatok és a jövőbeni potenciális együttműködési lehetőségek sem. A fejlesztési stratégia és a megvalósítást elősegíteni hivatott kistérségi programok csak abban az esetben lehetnek sikeresek, ha tekintettel vannak a kistérségben kialakult eltérő fejlődési pályát bejáró, másmás problémákkal megküzdeni kénytelen, különböző adottságokkal és fejlesztési potenciállal rendelkező, és sok esetben eltérő érdekeltségű mikrotérségek sajátosságaira, és figyelembe is veszik azokat.

5.1. SWOT analízis Erősségek • A kistérség nagyobbik része a Budapesti Agglomerációhoz tartozik, sokoldalú kapcsolatrendszere a Fővárossal meghatározó a térség dinamizmusa szempontjából. • Veresegyház tőkevonzó képessége agglomerációs összehasonlításban is kimagasló. • Budapesthez közeli fekvése számos előnnyel jár a helyi gazdaság erősödése vonatkozásában, a helyben vagy ingázással biztosított átlagon felüli foglalkoztatottsági lehetőségek terén, valamint az országos és regionális szintű szolgáltatások gyors elérése tekintetében (elsősorban a veresegyházi mikrotérségben). További előnyökként említhető az országos és számos felsőfokú funkció közeli elérhetősége Budapesten. • A kedvező táji környezet egyre inkább felértékelődik a Budapesti Agglomeráció területén és annak szomszédságában, a kistérséget különösen alkalmassá teszi lakófunkcióra és alapjául szolgálhat turisztikai fejlesztéseknek. • Jelentős hazai és külföldi székhelyű gazdasági vállalkozások létesítettek telephelyet a térségben, Veresegyházon számos nagy- és középvállalkozás működik a város vállalkozásbarát gazdaság-fejlesztési politikájának köszönhetően. • Csúcsiparágakat képviselő tőkeerős multinacionális vállalatok is beruházásokat valósítottak meg a térségben (General Electric, Sanofi Aventis). • A főváros munkaerőpiacának felvevőképessége és a kistérségbe települt gazdasági vállalkozások munkaerőigénye együttesen kedvező foglalkoztatottsági helyzetet teremtett a kistérségben. • A folyamatosan magas betelepülő népességnek köszönhetően a kistérség demográfiai jellemzői javulnak, nő a fiatalabb korosztályok aránya a kistérség teljes népességében (A kisebb településeken – pl. Váckisújfalu - ez a tendencia még nem érvényesül).


61


• • •

Az új lakóterületeken korszerű, jó felszereltségű családi házak és társasházi lakások épülnek, minőségi kertvárosi élettér alakul ki. Jó adottságokkal rendelkező, nagy kiterjedésű és össz-kistérségi funkcióra is alkalmassá tehető fejlesztési terület található Vácegresen az egykori honvédségi területen, illetve Őrbottyán és Csomád határán. Több településen is megtalálhatók olyan specifikumok, illetve évről-évre megtartott, egyre inkább kiteljesedő rendezvények, amelyek a kedvező természeti környezet nyújtotta alapok mellett a turizmusfejlesztés szempontjából figyelembe vehetők.

Gyengeségek • A kistérség kis területi kiterjedése és alacsony településszáma ellenére sem egységes szerkezetű, megosztottság jellemzi, markáns fejlettségbeli különbségek tagolják. • A kistérség a Gödöllői és a Váci, illetve az Aszódi és a Dunakeszi kistérség perifériáján jött létre, határai egymással hagyományosan jó településközi kapcsolatokat ápoló községeket is elválasztanak. • Nem valósul meg gyakorlatilag semmilyen együttműködés a települések között, egy-egy – kötelezően előírt – feladat közös ellátásától eltekintve nem jellemző a települések számára kölcsönösen előnyös, kistérségi szintű feladatmegosztás. • Az agglomerációs elhelyezkedésből származó dinamizmus az agglomeráció határán látványosan lecsökken, és az azon túli három település fejlettsége és fejlődési lehetőségei korlátozottak. • Az új lakó- és gazdasági területek kijelölésével és használatbavételével a kistérség egyik legfontosabb potenciálját adó természeti környezet beépülése zajlik, ezért mára jobbára csak a kistérség keleti felében maradt meg az egybefüggő természeti táj mérsékelt beépítéssel. • A belső közlekedési kapcsolatok nincsenek összhangban az igényekkel, a megfelelő eljutást több helyen településközi útkapcsolati hiányok akadályozzák. • Az ingázó népesség gyors növekedése és a gazdasági vállalkozások szállítási igényei drasztikus forgalomnövekedést okoztak, aminek következtében túlterhelt útszakaszok alakultak ki, városi közlekedési problémák jelentkeznek a frekventált településeken. • A megnövekedett ingázó illetve teherforgalom okozta környezetterhelés rontja a kistérség turisztikai adottságainak kiaknázási lehetőségét • A kistérség belső közlekedési kapcsolatai leromlottak a midibuszjárat megszűntetésével, a kistérségi egészségügyi ellátást biztosító Misszió egészségügyi központba való eljutás problémássá vált. A periférikus települések (Váckisújfalu) külső közlekedési kapcsolatai rosszak. • A települések közül szennyvízelvezető csatornával jelenleg nem rendelkezik Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu, a további 5 település is csak részben rendelkezik csatornával. • A helyi ipari vállalkozások nagy száma ellenére is magas a népesség kényszerű napi ingázásának aránya, mivel egyrészt hagyományosan tovább élnek a korábbi budapesti munkahelyi kapcsolatok, másrészt a helyi cégek, üzemek nem tudnak olyan széleskörű munkahelyi kínálatot biztosítani, ami képes volna a teljes aktív népesség lekötésére. • A kistérség frekventált településein a népesség beáramlási üteme olyan méreteket öltött, hogy a többlet népesség igényelte ellátókapacitások megfelelő ütemű kiépítése az önkormányzatokra jelentős többletterheket ró, a megnövekedett igények biztosítása a közműkapacitások bővítése, illetve az intézményi ellátás terén okoznak leginkább problémát. • A népességüket legnagyobb mértékben növelő települések – Erdőkertes, Veresegyház – telítődtek, a lakó és közösségi funkcióra vagy gazdasági célra még potenciálisan felhasználható szabad területek már csak korlátozottan vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre. Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

62


•

• • • • •

Tipikus folyamattá vált az üdülőterületek lakóterületté válása különösen Veresegyház, Őrbottyán volt zártkerti területein, ami Őrbottyánban nem kielégítő lakhatási körülményeket eredményez, másrészt az önkormányzatra háruló ellátási feladatokat is megnöveli. A népesség közelmúltban lezajlott drasztikus növekedése a korábban kialakult szociális kapcsolatok és a belső kohézió megbomlásához vezetett. A roma lakosság magasabb aránya az össznépességen belül Vácegresen problémát okoz, a beilleszkedésük érdekében tett erőfeszítések eddig nem jártak sikerrel. A kistérségi turizmust támogató infrastruktúra fejletlen, a szálláshelykínálat hiányos, illetve térbeli eloszlása egyenlőtlen. A termálvízkincsben rejlő fejlesztési potenciál kihasználtsága alacsony szintű. A turizmus szervezeti keretei kiépítetlenek, nem valósul meg a turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés, a kistérségnek nincs egységes turisztikai arculata.

Lehetőségek • A nemzetközi és a belföldi turizmus ágazaton belül az aktív turizmus és a termálturizmus növekedése zajlik, amely felértékelheti a kistérség idegenforgalmi szerepkörét. • A Budapest térségében jelentkező rekreációs igények kielégítésében a kistérség növekvő szerepet tölthet be. • A Gödöllő-Vác közötti regionális jelentőségű kerékpárút és a kapcsolódó szakaszok a térséget felértékelik, amely dinamizálhatja az aktív turizmus szerepét a kistérségben. • Az M3 és a 2/A (későbbi M2) gyorsforgalmi utakat összekötő, a kistérség peremén a települési belterületeket elkerülő nyomvonalon tervezett térségi jelentőségű új mellékút csökkenti a kistérség forgalmi terhelését, és egyúttal kedvezőbb kapcsolatot biztosít a helyi gazdaság szállítás-igényes egységei számára. • A tervezett új közlekedési tengely és a térség magas tőkevonzóképessége révén új gazdaságfejlesztési potenciál jelenik meg. • A még rendelkezésre álló szabad területek körültekintő fejlesztéssel minőségi kertvárosi élettér megteremtését teszik lehetővé, ami a kistérség védjegyévé tehető. • A kistérség szuburbanizációs hatások által még alig érintett keleti településeiben kiváló táji környezetben rendelkezésre állnak olyan potenciális fejlesztési területek, amelyek alkalmasak extra nagy telkes luxus igények kielégítésére alkalmas családi házas építkezésre. • A vácegresi roma népesség jelenléte, a községben rendelkezésre álló fejlesztési terület lehetővé teszi a cigányság hagyományait megőrző és széles körben megismertető bemutató-terület, szabadtéri múzeum létrehozását, amely a megőrzés mellett idegenforgalmi vonzerőt is jelent. Veszélyek • A jóváhagyott településrendezési eszközökben kijelölt beépítésre szánt területek további sűrű beépítések feltételeit teremtették meg, ezáltal fennáll a táji, természeti környezet elfogadhatatlan mértékű, akár teljes beépülésének veszélye. • A globális gazdasági körülmények megváltozása, a piaci viszonyok átrendeződése, illetve az országos gazdaságpolitika következményei miatt a multinacionális cégek áthelyezik telephelyeiket, ezáltal a helyi adóbevételek és a foglalkoztatási viszonyok kedvezőtlenül változnak. • A Közép-Magyarországi Régióban elnyerhető pályázati források 2013-ig bekövetkező drasztikus csökkenése a fejlesztési lehetőségek beszűküléséhez vezet. • A kistérségen belüli önkormányzatok nem kellő szintű együttműködése, az egyes települések közötti versengés és ellenérdekeltség a kistérség együttes érdekérvényesítő képességének, illetve közös pályázati pozíciójának további gyengüléséhez vezet. Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

63


• • •

•

A volt zártkertek lakóterületté minősítésével és a nagy kiterjedésű üdülőterületek lakósodásával az önkormányzatok ellátási kötelezettségei drasztikusan növekednek, ami gazdálkodási problémákhoz vezet. A továbbra is gyors ütemben beáramló új lakónépesség integrálódása a helyi társadalomba nem valósul meg kellőképpen, ami a közösség fellazulásához, végső soron a társadalom kettészakadásához vezet. A települések közül a csak minimális helyi gazdasággal rendelkezőkben a kényszerű tartós ingázás erősíti a helyi funkciók számának csökkenése, illetve kiüresedése folytán az alvótelepüléssé válás kedvezőtlen folyamatát, bár ez a folyamat nem minden település esetében kedvezőtlen. A továbbra is növekvő beépítések következtében a lakó- és gazdasági területek által zsúfolttá váló, terhelő mértékű belső és átmenő forgalommal sújtott kistérség egyre kevésbé lesz vonzó a turisták számára.

5.2. A Veresegyházi kistérség fejlesztésének lehetséges irányainak (alternatíváinak) bemutatása - fejlesztési forgatókönyvek A területfejlesztési koncepció megalapozására készített sokoldalú helyzetfeltáró vizsgálatok, az ugyancsak az előkészítés fázisában folytatott mélyinterjúk, valamint a külső környezet folyamatainak értékelése alapján négy fejlesztési forgatókönyv felvázolása vált lehetségessé. Ezek a következők: 1. A közelmúlt és a jelen trendje folytatódik 2. Lakófunkció dominanciája erősödik, túlzott méreteket öltő szuburbanizáció 3. Gazdaságfejlesztés dominanciája 4. Visszafogott, koordinált fejlesztés, a táji környezet fenntartható fejlesztése 5.2.1. A közelmúlt és a jelen trendje folytatódik A kistérségben regisztrált folyamatok nem változnak meg jelentős mértékben. A kedvező és a negatív szuburbanizációs hatások továbbra is egyaránt érvényesülnek, a gazdaságfejlesztés marad mai bizonytalanságokkal terhes pályáján, és a rekreációs fejlesztési potenciál kiaknázása is megmarad mai alacsony szintjén. A településközi együttműködés a kötelező feladatok ellátására szorítkozik, az együttműködés hatásfoka alacsony marad. Az agglomerációs övezetben az új beépíthető területek iránti igény továbbra is tartós marad. A lakó célú fejlesztési területek kijelöléséhez a kistérségben jó adottságok állnak rendelkezésre. Mindezt figyelembe véve a kistérségben folytatódik a beépítésre szánt területek kijelölése, új lakóövezetek jönnek létre, amelyek gyorsan beépülnek többnyire korszerű családi házas vagy társasházi beépítési formákkal. Az új lakóterületek beépítési sűrűsége mind a csökkenő területekkel szemben álló töretlen igények, mind az ingatlanfejlesztők profitéhsége miatt magas lesz. A ma még mezőgazdasági, vagy rét, legelő területek átminősítésével és beépülésével a táj urbanizált karakterjellege erősödik, felemésztődnek a városból kiköltöző népesség számára vonzó tájrészletek. A lakóterületek bővülése továbbra is a jobb presztízsű, kedvezőbb közlekedési, tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező frekventált településeket (Veresegyház, Erdőkertes, Csomád, Őrbottyán) jellemzi majd, a nehezebben megközelíthető, az alapvető szolgáltatásokat is csak részben vagy alacsony színvonalon nyújtani képes kistelepülések (Váckisújfalu, Vácegres, Galgamácsa) népessége nem növekszik számottevően. Az előbbi településcsoportban a gyors népességnövekedéssel együtt járó ellátási problémák és a helyi társadalom két részre szakadása, míg az utóbbiban a társadalom elöregedése és az elvándorlás jelentkezik. Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

64


A gazdaság fejlődésére a spontán folyamatok nyomják rá a bélyegüket. Az új telephelyek számára alkalmas fejlesztési területet kereső befektetők többnyire a jól megközelíthető vállalkozási területeket részesítik előnyben, és fontos szempont a kedvező telekár mellett a vállalkozásbarát önkormányzati gazdaságpolitika. A gazdasági vállalkozások továbbra is egyenlőtlenül oszlanak el a kistérség területén. Kistérségi szinten kidolgozott, összehangolt gazdaságfejlesztési alapelvek és program hiányában a tőke mindenkori érdekei által meghatározott módon és helyszíneken lehet a gazdaság új telephelyeinek megjelenésére számítani. E téren a közlekedési kapcsolatoknak, Budapest közelségének meghatározó szerepe lesz. A már ma is számottevő helyi gazdasággal rendelkező települések őrzik kistérségen belüli vezető pozíciójukat, kiváltképpen a központ, Veresegyház, amelynk iparűzési adóból származó bevételei kimagaslóak a térségben. Továbbra sem várható, hogy a nehezebben megközelíthető, humánerőforrás tekintetében rosszabbul ellátott galgamácsai mikrotérség jelentősebb befektetésekhez jut. Fel kell készülni arra is, hogy bizonyos tevékenységeket végző újabb vállalkozások megtelepedése a lakóterületekkel túltelített frekventált településeken lakossági ellenállás miatt hiúsul meg. A kistérség csaknem valamennyi településében megjelenik a turisztika, mint kiegészítő településfejlesztési lehetőség, egyes – a leginkább a hátrányos helyzetű – településeken pedig kitörési pontként számolnak az idegenforgalmi ágazattal. A rekreációs fejlesztések megvalósulása azonban az egyetértésen alapuló közös kistérségi célok hiányában véletlenszerűen megy végbe. A turisztikai kínálat összehangolása nem valósul meg, a számottevő gazdasági hasznot hozó fejlesztések legfőbb akadályát képező hiányzó szálláshelyek létesítése elmarad. Az egyes települések nyújtotta kínálat egymás konkurenciájává válik, ami a települések versengésének, ellenérdekeltségének fokozódásához vezet. A kistérségen belüli eltérő adottságú mikrotérségek közötti különbségek nem csökkennek. A települési döntések megszületésénél az egyéni érdek marad elsődleges, a kistérségi érdekek nem jelennek meg. Az újabb beépítésre szánt területek kijelölése a települések fokozódó összeépüléséhez, és a táji környezet beépüléséhez vezet. 5.2.2. Lakófunkció dominanciája erősödik, túlzott méreteket öltő szuburbanizáció A kistérségben a mai trendhez képest is növekszik a szuburbanizáció, a kistérség telítődik lakófunkcióval, a népesség növekedése új lendületet vesz. Az eddig kevésbé agglomerálódott területeken is fokozódik a beépítés, mivel azokra nem vonatkozik a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény korlátozó jellege. A gazdaságfejlesztés felé kisebb figyelem fordul, az új telephelyek létesítése megáll. A turizmus fejlesztése konfliktusokba ütközik, illetve ellehetetlenül, és ezért nem hoz jelentős eredményeket. A települések táji környezetének beépülése fokozódik. A Közép-Magyarországi Régióban zajló népesség átrendeződésben a kistérség továbbra is kiemelt felvevő terület lesz. A távlati népességprognózis szerint a szuburbanizáció mellett számolni kell a külső – országhatáron túli – vándorlással is, amelynek egyik legfőbb célterülete Budapest agglomerációs övezete. A kistérséget kedvező adottságai – Budapest közelsége, táji környezet – tartósan kedvelt lakóterületté teszik, azaz a bevándorló népességnek hosszú távon is meglesz az utánpótlása. Az új lakóterületek iránt mutatkozó tartós kereslet további ingatlanfejlesztőket is a térségbe csábít, akik a földterületeket közművesítve kínálják eladásra. A profit maximalizálásában érdekelt fejlesztők célja az esetek nagy többségében az adott területen a lehető legkisebb méretű telkek kiszabályozása és értékesítése. Ilyen módon válik lehetővé ugyanis adott területen a telkek értékesítése a lehetséges legnagyobb számban. A folyamat olyan sűrű beépítésű lakóterületek kialakulásához vezet, ahol a minőségi életkörülmények sem Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

65


biztosíthatók teljes körűen, a települések arculata zsúfoltságot sugároz és romlik, a koncentráltan megjelenő többletnépesség ellátási problémákat okoz. Az újabb és újabb lakóterületek kijelölése, valamint az üdülőterületek egy részének lakóterületté minősítése nélkülöz mindenfajta térségi koordinációt. Az egyes települések egyéni érdekei és az ingatlanfejlesztői érdekek együttesen táplálják a folyamatot. A települések meg sem kísérelnek közösen kijelölni a kistérség területén, kistérségi szinten kölcsönösen előnyös, ezért közösen is támogatható lakóterületi fejlesztésre alkalmas területeket. Hasonló módon hiányoznak a kistérségi konszenzusos döntések a gazdaságfejlesztés és az idegenforgalmi ágazat kistérségi fejlesztését illetően is. A kistérség önkormányzatai, különösen a kisebb költségvetésből gazdálkodók továbbra is egyfajta kényszerpályán lesznek kénytelenek mozogni, ahol a működési költségek biztosítása, a beruházások finanszírozása, valamint a pályázatokhoz szükséges önrész előteremtése akkor lehetséges, ha még önkormányzati tulajdonban lévő földterületeket értékesítenek, vagy ingatlanfejlesztőkkel kötnek előnyös megállapodásokat. Ezáltal a települések is érdekeltté válnak területeik eladásában, és a kistérségi összefüggések kevésbé játszanak szerepet döntéseikben. A népesség kistérség területén jelentkező növekménye e forgatókönyv kereti között nehezen kontrolálható, nagyságrendje meghaladja a jelenlegi trendet is. Az elmúlt évek során évente 4-5 százalékkal nőtt a kistérség népessége, ami az előzőekben vázolt keretek között lényegesen magasabb lehet, 2015-ig akár 15 ezer fővel is nőhet a teljes népesség. Az ekkora mértékű növekedés támasztotta lakóterületi igényekre, közműkapacitásokra és intézményi ellátási feladatokra a kistérség jelenleg nem felkészült. Ebben a fejlődési alternatívában a gazdaságfejlesztés esetlegessé válik, kistérségi összhang nélkül véletlenszerű helyszíneken történik a fejlesztés. A lakóterületek fokozott besűrűsödése egy idő után a gazdaságfejlesztés mozgásterének beszűküléséhez vezet. A rekreációs fejlesztések nem kapnak kellő hangsúlyt, a túlzottan lakófunkcióra átalakuló környezet turisztikai szempontból egyre érdektelenebbé válik. Amennyiben a kistérség ezt a típusú fejlődést támogatja, akkor a megfelelő ellátási kapacitások biztosítására is fel kell készülni, és az intenzív növekedés generálta új típusú társadalmi, szociális konfliktusok kezelésére is készen kell állni. Ha nem cél a népesség jelenlegi növekedési üteménél is dinamikusabb fejlődési pálya, akkor az ezt rögzítő fejlesztési célt szolgáló településrendezési eszközökkel szükséges a növekedés keretek között tartása. 5.2.3. Gazdaságfejlesztés dominanciája A kistérség növekedése folytatódik, ám a hangsúly a lakónépesség növeléséről egyértelműen áthelyeződik a helyi gazdaság fejlesztésére. A lakóterületek iránti igény megmarad ugyan, azonban a kistérségi és a településfejlesztési célkitűzések a fejlesztések meghatározásánál a gazdaság erősítésének adnak prioritást, háttérbe szorítva a lakó célú és a rekreációs fejlesztéseket is, amelyeket a települési önkormányzatok visszafognak. A településközi kapcsolatokra konszenzusos kistérségi célok híján rányomja bélyegét az egymás közötti versengés a potenciális befektetők megszerzése érdekében. A gazdaságfejlesztésbe dinamikát hoz az M3 autópálya szadai térsége és a 2/A gyorsforgalmi út sződi térsége között összeköttetést biztosító tervezett regionális szerepű mellékút kiépülése. A nyomvonal a kistérség vonatkozásában a zsúfolt belterületi átkelési szakaszok tehermentesítését is szolgálja Veresegyházon, Őrbottyánban és Vácrátóton, de lakott területektől távolabbi vonalvezetése kedvező feltételeket teremt gazdasági területek Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

66


létesítéséhez, összefüggő gazdaságfejlesztési zóna kialakulásához is. Az M3 és a 2/A gyorsforgalmi utak gyors elérése felértékeli a kapcsolódó területeket, ahol a gazdaságfejlesztés új helyszínei jönnek létre. A forgatókönyv szerinti fejlődés magában hordozza azt a veszélyt, hogy a vállalkozások, telephelyek számának növekedésével és az ilyen célra igénybe vett területek bővülésével egyre több konfliktus keletkezik a térségben. A kistérség erőteljes kertvárosi lakófunkciója már jelenleg is olyan mértékben kiteljesedett, hogy a gazdaság erőteljes fejlesztése már ma is csak kompromisszumokkal képzelhető el a konfliktusok elkerülése vagy kezelése érdekében. A kertvárosi lakókörnyezete iránt érzékeny lakosság körében ellenállásba ütközhet a jelenlegit meghaladó intenzitású ipari, gazdasági fejlesztés a kistérségben. Ezzel szemben a napi szintű gazdálkodási problémákat megélő, és a közeljövőben beszűkülő pályázati források miatt kényszerpályára kényszerülő települési önkormányzatok kénytelenek hozzájárulni területükön olyan vállalkozások letelepítéséhez, amelyek a költségvetésnek az iparűzési adón keresztül bevételt hoznak. A bevételekért folyó versenyben nincs garancia arra, hogy a településnek és a kistérségnek is minden szempontból megfelelő és elfogadható profilú vállalkozás létesít telephelyet, és arra sem, hogy a létrejövő gazdasági terület az arra legalkalmasabb helyen kerül kijelölésre. A túlzott gazdaságfejlesztés a kistérség pozitív imázsának megváltozásához, és az agglomerációs övezetben új lakóhelyet létesíteni szándékozó kiköltöző népesség körében a kistérség népszerűségvesztéséhez vezet. Az erőteljes iparosítás egyik káros hozadéka, hogy visszaesik az új lakóterületek iránti igény, a meglévő lakóterületek egy részén pedig általános ingatlanérték csökkenés következik be. Ugyanakkor a növekvő helyi iparűzési adóbevételek nyomán a településeken számos új, a helyben elérhető életminőséget javító fejlesztés valósul meg, ami intézmények, helyben elérhető szolgáltatások és a közterületek mennyiségi és minőségi bővülésében nyilvánul meg. A térség idegenforgalma szempontjából a gazdaságfejlesztés dominanciája kedvezőtlen. A kistérség turisztikai vonzereje csökken, és az idegenforgalom fellendítésében fantáziát látó befektetők is nehezebben választják majd a térséget fejlesztéseik helyszínéül. A településközi kapcsolatokban a befektetőkért folytatott verseny felerősödik, azonban megfelelő együttműködésük esetén a térség gazdaságából származó önkormányzati – kistérségi – bevételek az itt élők életminőségének számottevő javulását is eredményezik. 5.2.4. Visszafogott, koordinált fejlesztés, a táji környezet fenntartható fejlesztése E forgatókönyv keretei között a kistérség intenzív gazdaságfejlesztés és népességnövekedés által érintett központi mikrotérségében is lassul a növekedés eddigi üteme, köszönhetően a hosszú távon is fenntartható fejlesztés szempontrendszere előtérbe kerülésének. Az erőteljes és visszafordíthatatlan folyamatokat eredményező tájhasználat egyre inkább eltolódik a táj tudatos és kistérségileg koordinált fenntartható fejlesztésébe, azon belül is az extenzív tájhasználati módok irányába. A kistérség fenntartható fejlesztése a települések kölcsönös érdekeltségén alapszik. A lakónépesség régiós átlagot messze meghaladó mértékű növekedése - a pozitív hatások mellett – kedvezőtlen változásokat is elindított. Ezt felismerve a növekedésben leginkább érintett önkormányzatok kidolgozzák a településre beáramló népesség nagyságrendjének szabályozását lehetővé tevő speciális szempontrendszert és technikákat. A jelenleg hatályban lévő településrendezési tervekben már jogszerűen lakóterületté átminősített de még ténylegesen be nem épült területek nagyságrendjét figyelembe véve is mintegy 8 ezer fő többletnépesség letelepülésére van lehetőség a kistérségben. Annak érdekében, hogy ezen a hatályos tervekben már előre kódolt növekményt lényegesen már ne lépje túl a Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

67


térség, a települések meghatározzák azt a távlati népességszámot, amelyet a település el kíván érni, és azt nem túllépve, a mennyiségi fejlesztésről a hangsúlyt a minőségi fejlesztést biztosító szabályozókra helyezik. A mindenkori beköltözői igényeket szinte mechanikusan kiszolgáló lakóterületi fejlesztéseknek és a települések további spontán növekedésének gátat szabva, az önkormányzatok elsősorban a településen élők lakókörnyezetének minőségi élettéré fejlesztését tekintik céljuknak. A szemléletváltozás eredményeképpen a táj beépülése mérséklődik illetve megáll, lehetőség nyílik a kialakult új lakóterületek környezetében a kiköltözés időszakában fő vonzerőt jelentő táji adottságok megőrzésére. Az intenzív gazdaságfejlesztés, amely a kistérségben a Veresegyház központú mikrotérséget jellemzi, lassul, illetve struktúráját tekintve is módosul. A kistérség fenntartható módon történő fejlesztésének szempontjai között a gazdaság intenzifikálása nem minden áron megvalósítandó cél, és mint prioritás hátrébb sorolódik. A települések működése szempontjából továbbra is nélkülözhetetlen a tőkeerős vállalkozások folyamatos jelenléte és aktivitása a kistérségben, azonban a helyi gazdaság fejlesztésekor új szempontként és elsődleges prioritásként jelenik meg a táji, környezeti szempontoknak való megfelelés. Beleértve a természeti környezet, a biológiailag aktív felületek felélésével járó újabb zöldmezős beruházások helyett a meglévő gazdasági területek jobb helykihasználását, és a rövid távú gazdasági előnyökön túl a csak minden települési és kistérségi szempontot teljesítő vállalkozások térségbe telepítését egyaránt. A természeti környezet jelen állapotának megőrzése a kistérség közös céljává lép elő. A kistérségben végbement erőteljes tájformálás más – kedvezőbb - irányt vesz, és a tájhasználat jelenlegihez képest extenzívebb módozatai kerülnek előtérbe. Megvalósul az eddiginél hatékonyabban a rétek, legelők megőrzése a nem védett területeken is, az erdőterületek megtartása, az arra alkalmas területeken pedig erdőtelepítésekre is sor kerül. A magasabb szintű megyei és agglomerációs tervekben megfogalmazott térségi zöldövezet program elemei a kistérség területén is megvalósulnak. A kistérség jelenlegi dinamikus népességi és gazdasági fejlődése által generált intenzív területi növekedése lassul, ezzel párhuzamosan a táji, természeti adottságok felértékelődnek. A körültekintő tájhasználat, a megőrzésre törekvés kiváló alapot teremt a még meglévő természeti potenciál kiaknázására és a turizmus egyes ágazatainak kistérségi dinamizálására. A fenntartható tájgzdálkodás célrendszeréhez jól kapcsolódnak a termálvízre alapozott fejlesztések, illetve az aktív turizmus különböző módozatainak kistérségi fejlesztése, amelyek a kistérség valamennyi településén konkrét idegenforgalmi projektek kijelölését és azok megvalósulását hozzák.


68


III. TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM 1. A kistérség jövőképe, a területfejlesztési koncepció célstruktúrája A Kistérségi Társulás 2008. március 25-én megtartott ülésén a kistérséget alkotó települések polgármesterei olyan koncepció és programok elkészítése mellett foglaltak állást, amely csak kisebb hangsúlyt fektet egyetlen fejlődési irány határozott megfogalmazására, és sokkal inkább a kistérség speciális belső tagozódását is figyelembe vevő ún. „befogadó” típusú dokumentum létrejöttét tartották kívánatosnak. A kistérség jövőképe, célstruktúrája és stratégiai programjai is ezen elvárás mentén kerültek megfogalmazásra, illetve kidolgozásra.

1.1. A Versegyházi kistérség jövőképe A Veresegyházi kistérség a Közép-Magyarországi Régió keleti oldalának legvonzóbb térsége. Középtávon 40 ezer, hosszú távon 45 ezer polgár otthona, számukra élhető, kellemes lakókörnyezetet, minőségi közösségi szolgáltatásokat biztosító, harmonikus társadalmi környezetet nyújtó térség. A fővároshoz közeli belső zónája környezeti és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható módon urbanizálódó minőségi kisvárosi és kertvárosi lakótér, amely ugyanakkor a környezetbarát térségi gazdaság bázisa is. Az agglomeráción kívüli zóna táji, természeti értékeit megőrző, arra építő minőségi falusias lakótér, egyben a turisztika és a szabadidő-gazdaság célterülete. A fejlettségében és az itt élők ellátottságában meglévő indokolatlan egyenlőtlenségeket és területi különbségeket a fejlesztések eredményeképp csökkenteni tudó kistérség.


69


1.2. A Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciójának célstruktúrája ÁTFOGÓ CÉL

Élhető, vonzó és hatékony térség kialakítása SPECIFIKUS CÉLOK

1. A minőségi élet feltételeinek biztosítása Operatív célok 1.1. A települési környezet fejlesztése

1.2. A táji környezet fenntartható fejlesztése

2. A térségi versenyképesség növelése

3. A társadalmi kohézió erősítése

Operatív célok

Operatív célok

2.1. A térségben élők szellemi potenciáljának és vállalkozóképességének bővítése

3.1. A helyi társadalmak integritásának erősítése

2.2. A térségi gazdaság erősítése, a foglalkoztatás térségi lehetőségeinek bővítése, új munkahelyek létrejöttének támogatása

3.2. A humán közszolgáltatások területi-, kapacitásbeli és színvonalbeli fejlesztése, a szuburbanizáció hatásainak kezelése

1.3. A térségi közlekedés feltételeinek javítása

1.4. Az egészség fenntartása és helyreállítása feltételeinek biztosítása Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

70


2. A Veresegyházi kistérség stratégiai fejlesztési programjai A Veresegyház kistérség területfejlesztési stratégiai programjának tervezete a hosszútávú koncepció célkitűzéseinek elérésére 6 programot, 18 alprogramot és 117 intézkedést tartalmaz. A javasolt intézkedéseknek csak egy – kisebb - része tartozik az Önkormányzatok Többcélú Társulásának feladatkörébe és kompetenciájába. A program végrehajtása a regionális, térségi, települési szereplők, illetve az állami, az önkormányzati, a gazdasági és a civil szféra összefogását igényli. Az egyes területekre vonatkozó operatív programokat és az „intézkedések” megvalósulását szolgáló feladatterveket a stratégiai program elfogadása után kell kidolgozni. A koncepcióban és a programban rögzített célok megvalósulását segíti, ha a kistérségi koncepció és stratégiai program elfogadását követően a kistérségben érintett települések feladattervet dolgoznak ki maguk számára a kistérségi jövőkép elérését elősegítő önkormányzati feladatokról (a középtávon szükséges intézkedésekről). Ugyanezt ajánlja – illetve kéri – a Önkormányzatok Többcélú Társulása a területfejlesztés gazdasági és civil szereplői(nek)től. Az Önkormányzati Társulás széleskörű egyeztetést és együttműködést ajánl a terület és településfejlesztés valamennyi térségi szereplőjének a fejlesztési célkitűzések, prioritások megvitatásában, társadalmi szintű elfogadtatásában, majd érvényesítésében. x…x…x A kistérségi területfejlesztési program szerkezete és fő tartalmi elemei: 1. Az életminőség fejlesztésének - a települési területek és a települési környezet fejlesztésének programja Alprogramok: 1.1. A lakókörnyezet fejlesztése, a kialakult lakóterületek infrastruktúrájának és környezetminőségének fejlesztése 1.2. A térség adottságaira és a keresletre épülő differenciált lakóterületi kínálat biztosítása 1.3. A településközpontok, illetve alközpontok funkcióbővítése és megújítása 1.4. A települési zöldfelületek megőrzése, növelése, a zöldterületek biológiai és használati értékének növelése 1.5. A települési környezetminőség elemeinek javítása 1.6. Az ellátó műszaki infrastruktúra fejlesztése 1.7. Fenntartható energiagazdálkodás térségi és települési szintű kialakítása. 1.8. A közterületek fejlesztése és megújítása


71


2. A térségi versenyképesség növelésének, a térségi gazdaság erősítésének programja Alprogramok: 2.1. A térségben élők szellemi potenciáljának és vállalkozóképességének bővítése 2.2. A térségi gazdaság erősítése, a foglalkoztatás térségi lehetőségeinek bővítése, új munkahelyek létrejöttének támogatása 3. A táji környezet fenntartható fejlesztésének programja Alprogramok: 3.1. A térség egésze biológiai aktivitásértékének fenntartása 3.2. A természeti környezet megőrzése és fenntartható fejlesztése 3.3. Térségi zöldövezet fejlesztése 3.4. A térségi vízgazdálkodás fejlesztése 3.5 A mező- és erdőgazdálkodás fejlesztése 3.6. Környezettudatosság növelése 4. A térségi közlekedés fejlesztésének programja 5. Az egészség fenntartása és helyreállítása feltételei biztosításának programja 6. A társadalmi kohézió erősítésének, a humán közszolgáltatások fejlesztésének programja Alprogramok: 6.1. A helyi társadalmak integritásának erősítése vonatkozásában: 6.2. A humán közszolgáltatások területi-, kapacitásbeli és színvonalbeli fejlesztése, a szuburbanizáció hatásainak kezelése


72


2.1. Az életminőség fejlesztésének - a települési területek és a települési környezet fejlesztésének - programja A program háttere: A kistérségen belül a települési környezet – azon belül kiemelten a lakókörnyezet - jellemzőiben és minőségében meglévő különbségek alapvetően befolyásolják az itt élők lehetőségeit és esélyeit a minőségi életre. A program célja A települési környezet általános fejlesztése, az életminőségben meglévő társadalmilag nem indokolható különbségek csökkentése, a minőségi élet feltételei biztosítása a kistérség minden településében. A program tartalma, a megvalósítást segítő alprogramok 2.1.1. A lakókörnyezet fejlesztése, a kialakult lakóterületek infrastruktúrájának és környezetminőségének fejlesztése Ezen belüli intézkedések: o

A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése a hiányzó területeken (és településekben) Térségi rendszerhez kapcsolódó települési megoldások Őrbottyánban, Galgamácsán, Vácrátóton. Helyi rendszerek kiépítése Váckisújfaluban és Vácegresen. A kiépített hálózatok és kapacitások bővítése az eddig el nem látott, illetve az újonnan fejlesztett területeken.

o

A helyben nem hasznosítható – ott veszélyeztetést jelentő - csapadékvíz elvezetésének megoldása (vízgyűjtő szemlélettel megtervezett térségi és települési rendszerek kiépítésével, e rendszerekre e való csatlakozás biztosításával.) A felszíni vízelvezetés (csapadék és belvíz elvezetés vízgyűjtő szemléletű) megoldása kiemelten: Csomádon, Váckisújfalun és Vácrátóton.

o

Településközpontok és alközpontok területén indokolt a zárt csapadékvíz elvezető hálózat kialakítása.

o

A lakófunkcióhoz szükséges közterületek (közlekedési területek) biztosítása, a szükséges út(ca) szélesítésekhez a közterület szabályozások megvalósítása (együttműködve a telektulajdonosokkal)

o

A lakóterületi közúti forgalom csendesítése, elkerülő utak építésével (Veresegyház, Csomád, Erdőkertes, Őrbottyán), illetve a belterületi fő és mellékutakon forgalomlassítási és forgalomszervezési intézkedések együttes alkalmazásával.

o

A még burkolatlan utak és utcák pormentesítése, burkolása a közművek kiépítésével, illetve rekonstrukciójával összehangolva (Előnyben részesítve a települési gyűjtőút hálózatot)

o

A hiányzó gyalogjárda szakaszok kiépítése, a gyűjtő szerepű hálózat, a tömegközlekedési megállókat és átszállóhelyeket, valamint a településközpontokat és alközpontokat érintő járdaszakaszok rekonstrukciója.


73


o

A biztonságos kerékpározás feltételeinek megteremtése, a vasúti és tömegközlekedési megállók térségében kerékpártárolók kialakítása.

o

Környezetbarát hulladékgazdálkodási programok és megoldások kezdeményezése, támogatása, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése.

o

A keletkező zöld hulladék helyben történő hasznosítása házi, közösségi komposztálás elterjesztésével.

o

A szelektív hulladékgyűjtés segítése hulladékudvarok kialakításával.

o

Út és utcafásítás, az utak menti zöldsávok egységes kialakításának kezdeményezése és koordinálása (az egyediséget és karaktert jelentő megoldások támogatása).

o

A közterületek rendezése, a területek biológiai és használati értékének együttes növelése (közkertek, játszóterek építése kiemelten a népesség összetételében fiatal lakosság által használt területeken, az újonnan beépült településrészeken, területileg azok szolgáltató alközpontjaihoz kapcsolódva.)

o

Települési környezetvédelmi, településtisztasági és települési közterület rendezési akciók kezdeményezése és támogatása.

o

A lakóterületet zavaró, ott levegőszennyezést, zajt okozó tevékenységek kitelepítésének támogatása, új hasonló tevékenységek hatósági korlátozása.

o

„Virágos kert” akciók és versenyek kezdeményezése az ápolt, zöld lakóudvarok kialakítása, illetve a lakókörnyezet mikroklímája és esztétikai minőségének javítása érdekében.

o

A települési környezetet esztétikailag rontó vezetékek földkábelbe helyezése elsősorban a településközpontok, alközpontok megújításához kapcsolódóan.

2.1.2. A térség adottságaira és a keresletre épülő differenciált lakóterületi kínálat biztosítása Cél, hogy a kistérség minden településében legyen új lakás építésére alkalmas előkészített terület. Az új területek differenciáltan szolgálják a prognózisok szerint differenciálódó keresletet. o

Nagyvárosi sűrűségű lakásépítés nem kívánatos a kistérség egyik településében sem, az ellentétes a térség tervezett karakterével.

o

A kisvárosi sűrűségű és karakterű lakásépítés kiemelt célterülete a 2007-2013 közötti időszak első felében Veresegyház városközpontja és az ahhoz kapcsolódó területek, amely az időszak második felében kiegészül az őrbottyáni tavaktól D-re tervezett lakóterület központjával, illetve Erdőkertes településközpontjával.

o

A kertvárosias beépítés iránti igény előreláthatóan tovább differenciálódik. Várhatóan egyaránt növekszik a kereslet a kisebb telkes - de önálló családi ház építésére alkalmas – lakóterületek, illetve a hagyományostól lényegesen nagyobb telkes lakóterületek iránti is. Utóbbi is megoszlik a hagyományos falusias beépítési karaktert - és az ehhez illeszkedő életmódot - biztosító területekre ez képviseli ebben a kategóriában a kisebb arányt és a nagyon nagy telkes extra igényeket kielégítő területekre.


74


A kertvárosias beépítések intenzívebb formái elsősorban Veresegyházon, Őrbottyánban, a családi házas beépítési móddal beépülő területek elsősorban Galgamácsán, Vácrátóton, és Csomádon, a lazán beépített területek pedig elsősorban Váckisújfalun, Galgamácsán és Vácegresen támogatottak. 14. táblázat: Lakásépítés programja a kistérségben

Csomád Erdőkertes Galgamácsa Őrbottyán Vácegres Váckisújfalu Vácrátót Veresegyház összesen

A népesség prognosztizált növekedése (2015-ig ) fő

A programban tervezett új lakás

Ebből kisvárosias területen

Ebből csoportos beépítésű területen

Ebből hagyományos kertvárosias lakóterületen

Ebből laza beépítésű, nagytelkes lakóterületen

500 1500 100 1400 200 100 200 4000 8000

180 535 30 510 70 35 70 1450 2880

20 120 350 490

85 260 700 1045

140 430 25 130 50 50 400 1225

40 5 20 35 20 120

A mezőgazdasági (beépítésre nem szánt területen) megvalósuló lakások száma nem prognosztizálható, E fejlesztések során megvalósuló új lakásoknak előre láthatóan nem számszerűsége, hanem az oda költözők társadalmi presztízse miatt lehet a kistérség egésze és az érintett települések vonzereje szempontjából jelentős.

A lakóterületek előkészítésével célkitűzések figyelembevételével:

és

fejlesztésével

kapcsolatos

intézkedések

fenti

o

Kertvárosi környezetet biztosító, ugyanakkor a hatékony kiszolgálást és gazdaságos infrastruktúra ellátást lehetővé tevő közepes intenzitású lakóterületek kialakítása elsősorban az agglomerációs zóna közösségi közlekedéssel is jól ellátott (ellátható) területein.

o

A laza beépítésű „kertvárosi lakóterületek” fejlesztése átlagosan 1000 m2 telekterülettel és maximum 2 lakás építésének lehetőségével az agglomeráción kívüli településekben támogatott a már beépült és infrastruktúrával ellátott területekhez szervesen csatlakozó területeken, azok területének 10%-os növelésével. Új, - a belterületekhez szervesen nem kapcsolódó - lakó célú területfelhasználások és beépítések térszerkezeti, ellátás szervezési és tájvédelmi okokból nem támogatottak. E fejlesztések elsősorban a hatályos településszerkezeti tervekben már lakó célra kijelölt területek tényleges felhasználásával történhetnek. A kistérség Budapesti agglomerációhoz tartozó településeiben a hatályos településszerkezeti tervekben már kijelölt területeken túl legfeljebb 3%-os további területi növekmény támogatható.

o

A táji- természeti adottságokra építő, de ezen értékeket nem veszélyeztető laza (birtokközpont jellegű) „óriástelkes” beépítések lehetővé tétele elsősorban az agglomeráción kívüli zóna – természeti-, táji szempontból védelem alatt nem álló – térségeiben támogatott. A beépítés sűrűsége itt nem haladhatja meg a „beépítésre nem szánt” területeken lehetséges 3%-ot. A javasolt minimális telekméret ebben a vonatkozásban 1 hektár.


75


o

Olyan „településrendezési szerződések” kezdeményezése és kötése az új lakóterületeket fejlesztőkkel, illetve az építőkkel, amely biztosítja, hogy a projektek minden járulékos költségét vállalják, így a fejlesztések következményei nem terhelik a települési közösségeket (költségvetéseket). A fejlesztők, illetve a területen építők hozzájárulásai révén teremtődjenek meg azok a források, amelyek a népességnövekedésből adódó kötelező közszolgáltatások többletköltségeit hosszabb távon is– fenntartható módon – fedezik.

A lakóterületek településszerkezeti tervekben már elfogadott bővítése, illetve a folyamatban lévő fejlesztések megvalósulása esetén a térség népessége a prognózisok szerint középés hosszú távon az alábbiak szerint alakul: 15. táblázat: Népességprognózis a kistérségre Becsült népesség Becsült népesség 2015-re 2024-re Csomád 1599 1700-1900 Erdőkertes 8245 8300-8800 Galgamácsa 2078 2000-2100 Őrbottyán 7542 7800-8300 Vácegres 1100 1100-1200 Váckisújfalu 590 500-600 Vácrátót 1989 2000-2100 Veresegyház 17604 18600-19600 40747 Együtt 42000-44600 Település

Forrás: Pestterv Kft

Az ellátó műszaki és humán infrastruktúra méretezésénél, a fejlesztési lépcsők meghatározásánál figyelemmel kell lenni a népesség számszerinti és igénybeli növekedésére. 2.1.3. A településközpontok, illetve alközpontok funkcióbővítése és megújítása Az urbanizált centrumok, alközpontok rendszerének kialakítására vonatkozó BAFT alprogram szerint az agglomeráción belüli fejlesztéseket, és fejlesztőerőket olyan gerjesztő pólusokra, kiemelt helyszínekre kell koncentrálni, amelyek a környezetükre a lehető legnagyobb felhajtóerőt tudják kifejthetni. A cél az, hogy a térséget, a teret szervező központok kialakításával, erősödésének támogatásával hozzájáruljon egy strukturált metropolisztérség kialakításához a decentralizált koncentráció fejlesztési elvének érvényesítése mellett. Az urbanizált központok – azon településközpontok, amelyek helyzetük és szerepük révén még dinamikusabb fejlődés lehetőségét hordozzák, képesek arra, hogy – mennyiségi és minőségi szempontból is – magas színvonalon szolgálják ki térségüket. A meglévő központ jellegű terek funkcionális és esztétikai színvonalának emelése érdekében – a BAFT koncepció szerint - koncentrált fejlesztés előkészítése javasolt - a központ jellegű területek lehatárolása, egyedi vonzerő, illetve “intelligens terek” kialakítása, illetve a csatlakozó és határoló főutak, főutcák “intelligens tengellyé” történő átalakítása érdekében javaslatok megfogalmazásával. Ilyen központok a Veresegyházi kistérségben a kistérségközpont intézményeit is tömörítő veresegyházi városközpont, Csomád, Erdőkertes, Galgamácsa hagyományos településközpontja Őrbottyán formálódó településközpontja, illetve térségi szinten


76


alközpontként, egyedi karaktert is hordozó „intelligens helyként” Vácrátót, Váckisújfalu, Vácegres településközpontját alkotó területek (főutcák). E központok fejlesztésével kapcsolatos kistérségi célok egybeesnek a KözépMagyarországi Régió, illetve a Budapesti Agglomeráció Operatív programjaiban megfogalmazottakkal, valamint a KMR Régió ROP pályázat célkitűzéseivel ezért fenti településközpontok - differenciált funkciókkal - támogatandók a pályázati rendszerben. A kisebb települések központjainak funkcióbővítő fejlesztése, illetve e központokat érintő közterületek megújítása is a program részét képezi. A településközpontokon túl térségi szinten – hosszú távon, az M2-M3 összekötését, illetve az Őrbottyán települési elkerülő út megépítését követően - központi helynek, kiemelt, térségi jelentőségű fejlesztési területnek minősül majd o

a Csomád - Göd- Őrbottyán közötti tér kistérség területére eső része, (ma mezőgazdasági terület) amelynek átfogó fejlesztése kistérségi szintű struktúratervi előkészítést igényel (az előirányzott funkció: térségi jelentőségű rekreációs és szabadidőközpont, rendezvényközponti, felsőfokú képzési kutatás-fejlesztési funkciókkal együtt.)

o

illetve a Vácegresi volt katonai terület, amely a kistérség egyik legjelentősebb turisztikai potenciálokkal bíró területe.

Fentieken túl „örökséghely”-nek minősülnek a kistérségben: o

a vácrátóti arborétum területe,

o

a térségi ökológiai hálózat területei

o

a térség helytörténeti jelentőségű, valamint a jelentős régészeti és történeti vonatkozású helyszínek,

o

kistérség egyedi tájértékei.

Az alprogramhoz kapcsolódó intézkedések: o

A KMR Regionális Operatív Programhoz kapcsolódóan fenti településközpontok megújítását előkészítő „Akcióterületi tervek” kidolgozása a helyi társadalom széles körének bevonásával

o

Kistérségi szintű társadalmi konszenzus kialakítása a jelentős potenciálokkal rendelkező területek funkcióinak meghatározásában.

o

A kiemelt jelentőségű potenciális fejlesztési területek (központok) ütemezett tervezési előkészítése a későbbi pályázatokon való eredményes részvétel előkészítése érdekében.

o

A településközpontokban jelenleg hiányzó (illetve nem a kor követelményei szerint kialakított) funkciókat szolgáló létesítmények építése (Veresegyházon a kistérségi intézmények, illetve az üzleti szolgáltatásoknak helyt adó létsítményeknek a bővítése, Őrbottyánban és Vácrátóton új önkormányzati hivatal építése.

o

Az örökséghelyekkel kapcsolatos kutatások és vizsgálatok támogatása, azok megjelölése, megőrzése, bemutatása, környezetük rendezése.


77


2.1.4. A települési zöldfelületek megőrzése, növelése, a zöldterületek biológiai és használati értékének növelése Az alprogramhoz kapcsolódó intézkedések: o

A beépítésre szánt területek növelését kompenzáló – a biológiai aktivitásérték fenntartását biztosító – új zöldterületek és zöldfelületek kialakítása

o

Az új lakóterületeken a kertterületek biológiai aktivitásérték növelést szolgáló fásítások, kertészeti rendezések kezdeményezése és támogatása

o

Sport-, rekreációs területek növelése, revitalizálása.

o

A közhasználatú területek és a turisztikailag frekventált helyszínek zöldfelületeinek rendezése és fenntartása.

2.1.5. A települési környezetminőség elemeinek javítása Az alprogramhoz kapcsolódó intézkedések: o

A jó környezetminőség megőrzése.

o

Új, a lakóterületeket zavaró, jelentős környezeti terheléssel járó tevékenységek letelepítésének megakadályozása,

o

„Csendes zónák” kijelölése és biztosítása.

o

Forgalomcsillapítási és forgalomszabályozási intézkedések a közúti közlekedés okozta környezetterhelés csökkentésére.

o

A vasút okozta zajterhelés csökkentése aktív zajvédelmi intézkedésekkel.

2.1.6. Az ellátó műszaki infrastruktúra fejlesztése Az alprogramhoz kapcsolódó intézkedések: o

Az egészséges ivóvíz hosszú távon történő biztosításához szükséges intézkedések és korlátozások fenntartása.

o

A keletkező kommunális szennyvízelvezető hálózatainak kiépítése (valamint a rákötések arányának növelése) a kistérség eddig ellátatlan településeiben,

o

A környezetkímélő segítségével.

o

A keletkező kommunális szennyvíziszap környezetkímélő elhelyezése a csomádi lerakóhoz kapcsolódóan.

tisztítás

és

elvezetés

biztosítása

térségi

rendszerek

2.1.7. Fenntartható energiagazdálkodás térségi és települési szintű kialakítása. Az alprogramhoz kapcsolódó intézkedések:


78


o

Térségi energetikai program kidolgozása az alternatív energiaforrásokban lévő térségi lehetőségek feltérképezésére.

o

Energiatakarékos és energiahatékony építési és üzemeltetési módok, alternatív fűtési rendszerek elterjedésének támogatása

o

A termálvíz és más alternatív energiaforrások hasznosításának bővítése.

o

Környezettudatos létesítése és

életmódminták

megismertetése,

térségi

referenciahelyek

2.1.8. A közterületek fejlesztése és megújítása Az alprogramhoz kapcsolódó intézkedések: o

A korlátlan és a korlátozottan közhasználatú területek kiterjedésének növelése, kiépítettségének és rendezettségének javítása

o

A közterületek fenntartóinak rendezése

o

A helyi társadalom tudatosságának növelése a közterületek megóvása, ápolása és fenntartása érdekében.

A program által érintett térség A kistérség teljes területe A program megvalósításában érintett szervezetek Települési Önkormányzatok, Kistérségi Társulás, Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa, Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa


79


2.2. A térségi versenyképesség növelésének, a térségi gazdaság erősítésének programja A program háttere: A térségi versenyképesség alakulása a kistérség hosszú távú jövője, népességvonzó és népességmegtartó képessége szempontjából meghatározó jelentőségű. A térségi és a helyi gazdaságok erősítése pedig a települések gazdálkodása, tehervállaló képessége (a nyújtott szolgáltatások színvonala), illetve és az itt élők foglalkoztatási lehetőségei szempontjából egyaránt fontos tényezők. A térségi és a helyi gazdaság növelésének akkor is kiemelt szerepe van a területfejlesztési program célkitűzései között, ha ma még senki számára sem ismertek azok az adókonstrukciók és újraelosztási mechanizmusok, amelyek a térség (vagy bármely más magyarországi térség és település) gazdálkodását közép és különösen nagyobb távlatban meghatározzák majd. Nem kalkulálható ezért igazán sem a népességnövekedésből, az itt élők, illetve az ide költözők adófizető potenciáljának erősödéséből származó személyi jövedelemadók helyben maradó, illetve ide visszaosztott arányai, nagyságrendjei, és nem kalkulálhatók a helyi iparűzési adó, illetve az esetleg azt kiváltó – a helyi gazdaság teljesítményével és eredményességével arányos – helyi (vagy térségi) adókonstrukciók formája, a lehetséges bevételek forrása és nagysága. Az adókonstrukciók, a mértékek, illetve az újraelosztás módjának és mértékének kiszámítható ismerete nélkül a térség felelős döntéshozói nem tudnak egyértelműen és felelősen dönteni a kistérség fejlesztésének lehetséges forgatókönyvei között, hiszen nincs mód a döntések következményeinek és hatásainak átfogó elemzésére. Az azonban – a külföldi tapasztalatok alapján is – joggal feltételezhető, hogy a vonzó környezetbe települő, ott megmaradó és gazdagodó társadalmi rétegek bővülése, illetve a térségi gazdaság minden elemének erősödése mindenképpen pozitív hatású lehet akár a versenyképesség növelése, akár a települések hosszú távú bevételeinek – fejlesztési forrásainak - alakulása szempontjából. A kistérségi programnak ezért kiemelt célja: A térségi versenyképesség növelése, a térségi gazdaság minden elemének és szegmensének erősítése. Alapvető követelmény, hogy se kistérség, se a települések ne kezdeményezzenek, illetve ne támogassanak olyan gazdaságfejlesztést, amely o

a kistérség fejlesztési potenciálja szempontjából hosszútávon meghatározó jelentőségű táji-, természeti értékeket veszélyezteti,

o

erőteljesen rontja a környezet minőségét, az itt élők életminőségét,

o

nem illeszthető a térségi gazdaság struktúrájában,

o

illetve hosszú távon korlátozza a térség egésze fenntartható fejlődésének lehetőségeit.

Ugyanakkor a gazdaságfejlesztés, a vállalkozási területek fejlesztése nélkül a kistérség sem közép, sem hosszú távon nem jut kielégítő saját bevételi forrásokhoz.


80


A program tartalma, a megvalósítást segítő alprogramok 2.2.1. A térségben élők szellemi potenciáljának és vállalkozóképességének bővítése Az alprogramhoz kapcsolódó intézkedések: o

A vállalkozási környezet javítása, üzleti-, képzési-, a pénzügyi-, ügyviteli-, szolgáltatások bővítése

o

A térség sajátosságai figyelembevételével csatlakozás a Közép-Magyarországi Régió humán erőforrás fejlesztési programjaihoz, a képzés-, a továbbképzés és az átképzés programjaihoz

o

A munkaképes korú lakosság gazdasági aktivitás növelésének támogatása

o

A munkaképesség, illetve a munkavállaló képesség időtartamának kitolása, a nyugdíjkort elérők foglalkoztatásának bővítése speciális programokhoz való csatlakozással

o

A képzési szerkezet és a munkaerő-piaci igények összehangolása, a helyi gazdaság szereplői által igényelt képzési irányok és formák támogatása

o

Hátrányos helyzetű, illetve a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésének támogatása, az ezirányú regionális programokhoz való csatlakozás.

2.2.2. A térségi gazdaság erősítése, a foglalkoztatás térségi lehetőségeinek bővítése, új munkahelyek létrejöttének támogatása Az alprogramhoz kapcsolódó intézkedések: o

A turizmus, szabadidő gazdaság fejlesztése. o

A táji környezet nyújtotta lehetőségek kihasználása (a szabadidő célú fejlesztésekben, rendezvényközpontok kialakításában, illetve a lovas- és kerékpár turizmus, illetve a vadászat feltételei biztosításában) Ezen belül

o

o

nagyprojeketek előkészítésének és megvalósulásának támogatása: középtávon kiemelten a vácegresi volt katonai terület fejlesztése, hosszú távon (az M2-M3 összekötő főút, megvalósulásához kapcsolódóan) a Csomád-Göd-Őrbottyán-Veresegyház közötti térségben

o

a lovasturizmus fejlesztésének támogatása, a kisprojektek támogatása mellett a Gödöllői dombság egészére kiterjedő összehangolt fejlesztés a programok középprojektté szervezése

o

a kerékpárúthálózat bővítése, kerékpárkölcsönzés térségi rendszerének kialakítása, a térségi jelentőségű vasútállomásokhoz, szálláshelyekhez és vendéglátó helyekhez kapcsolódva

o

a vadászat nyújtotta lehetőségek kihasználása a kistérség agglomeráción kívüli zónájában kapcsolódva a kistérségen kívüli hasonló adottságokhoz. (központja: Galgamácsa)

A termálvíz nyújtotta lehetőségek többirányú kihasználása (fürdőfejlesztésében, a szállásférőhelyek termálvízhez való hozzáférésének biztosításában illetve a termálvíz kapcsolódó energetikai hasznosításában.)


81

Veresegyházi kistérség – területfejlesztési koncepció és stratégiai program A fejlesztés célterületei: o

Fürdőfejlesztésben és az új szállásférőhelyek (kisméretű szállodák, panziók) termálvízzel való ellátásában Veresegyház,

o

A termálfejlesztéshez kapcsolódó szálláshelyfejlesztésben Veresegyház, Őrbottyán, Csomád,

o

A termálvíz energetikai hasznosításában: Őrbottyán, Veresegyház, Erdőkertes)

o

Szállásférőhely kapacitások bővítése (a differenciált – elsősorban belföldi igények figyelembevételével)

o

Az agglomeráción kívüli „vidéki” zónában a szálláshelyek bővítése a „falusi turizmus” keretei között

o

Rendezvények, fesztiválok szervezésének támogatása, azok térségi szintű kiajánlása (Vácrátót, Váckisújfalu, Erdőkertes)

o

Térségi együttműködések kialakítása (elsősorban az Aszódi-, Gödöllői, másodsorban a Dunakeszi és Váci kistérséggel illetve e kistérségek településeivel, turisztikai vállalkozóival) a turisztikai kínálat fejlesztésében, összehangolásában, illetve piacra vitelében)

o

Új – a környezetet nem zavaró, a térségi gazdaságba integrálódni kész - gazdaság térségbe vonzása a jól megközelíthető, infrastrukturálisan kiszolgálható településszerkezeti tervekben már kijelölt gazdasági területek hasznosítására:

o

A közlekedésfejlesztés teremtette új gazdasági és térkapcsolatokban rejlő potenciálok és lehetőségek kihasználása az autópályákat összekötő út csomópontjaihoz közeli területek fejlesztésével (az ingatlanfejlesztés szereplőivel szorosan együttműködve) két vonatkozásban: o

területek előkészítése versenyképes és környezetbarát gazdasági funkciók, innovációs központok befogadására,

o

a közlekedési pályáktól távolabb fekvő – de nagyobb tömegek számára is jól megközelíthető - területeken a feltételek megteremtése rekreációs központok, a szabadidőgazdaság fejlesztése számára.

o

a gazdaságfejlesztés során kiemelt cél a helyi vállalkozások támogatása,

o

az aktív korú helyi lakosság képzettségét, munkavállaló képességét figyelembevevő ágazatok és vállalkozások támogatása

A térségi gazdaság fejlesztésének célkitűzései: o

A nagy- kis és közepes vállalatok vonzása az agglomerációs zóna gazdaságfejlesztésre kijelölt célterületeire

o

A kis és közepes vállalkozások vonzása az agglomeráción kívüli zónába.

o

A szolgáltatói szektor bővítése a dinamikusan növekvő számú népesség differenciált igényeinek kielégítésére.

o

A meglévő térségi gazdasághoz kapcsolódó bedolgozói hálózatok erősítése.

o

Kulturális gazdaság feltételeinek kialakítása, egységeinek fejlesztése


82


o

A tájfenntartó mezőgazdaság erősítése.

A kistérségben a gazdasági folyamatokra vonatkozó stratégiát olyan módon szükséges kialakítani, hogy az megoldásokat kínáljon a kistérség lakosainak, településeinek, önkormányzatainak problémáira. Ennek kapcsán mindenképpen szükséges a helyi konszenzus megteremtése mind az egyes településeken belül, mind a települések között. A lakosság, a gazdasági szereplők és az önkormányzatok oldaláról eltérő igények fogalmazódnak meg, amelyek eltérő, ám összehangolható beavatkozási területeket és eszközöket szükségeltetnek. Az önkormányzatok részéről a gazdaságfejlesztés egyik elsődleges célja, hogy az önkormányzati bevételek növelésén (pl. iparűzési adó) keresztül új forrásokat lehessen bevonni településüzemeltetési, településfejlesztési és egyéb célokra. Ugyan többek között az adórendszer változásai bizonytalanságot jelentenek ebből a szempontból, de a helyi bevételek növelése mindenképpen csak a most jelen levő vállalatok megerősödésével-bővülésével és/vagy új befektetőknek a kistérség településeire való vonzásával valósulhat meg (részletesen ld. a következőkben). Az önkormányzatoknak és a kistérségnek ebből a szempontból aktív szereplőként, a folyamatok irányítójaként szükséges fellépnie. Ezért indokolt kistérségi szinten egy gazdaságfejlesztési iroda vagy csoport létrehozása is. A kistérség legnagyobb gazdasági szereplői szempontjából a kistérségben való működés keretfeltételeinek megteremtése és fenntartása a legfontosabb. A meghatározó vállalatok helyben tartásához szükséges az általuk támasztott igények minél szélesebb körű feltárása. Ilyen módon az önkormányzatok célja az lehet, hogy a meghatározó gazdasági társaságok beágyazódását javítsák, például beszállítók kistérségbe vonzásával, a kistérségből érkező foglalkoztatottak arányának növelésével, vagy a munkaerő képzettségének vállalati igényeknek megfelelő alakításával (ezen belül például megvizsgálható a kistérségben egy felsőfokú szakképzést nyújtó oktatási intézmény alapítása). Ezek a fejlesztési irányok több célt valósítanak meg egyszerre. Egy vagy több beszállító cég letelepítése ésszerű megoldási javaslat lehet arra a dilemmára, hogy szükség van-e új befektető kistérségbe vonzására. Ez valójában a helyi gazdaság megerősítése, amelynek egyik célja, hogy megőrizze a jelenleg a kistérségben jelen levő vállalkozásokat, másik oldalról segítségével növelni lehet az önkormányzati bevételeket. Ez alapján tehát a jelenlegi gazdasági szerkezetnek megfelelő bővítés ajánlott, egy újabb, helyi gazdaságba nem beágyazott ám diverzifikálódást eredményező szereplő letelepülésével szemben. A helyi gazdaság és a helyi oktatás fenti módon való összekapcsolása pedig minden szereplő számára előnyös és stabilizáló hatású. A kisvállalkozói kör gazdaságfejlesztési szempontból az önkormányzatok és a közép- és nagyvállalati csoport mellett a harmadik pillér. A helyi vállalkozások megerősítése egyrészt a helyben foglalkoztatás növelését eredményezi. Egyedi mérlegelést igényel, hogy milyen mértékben indokolt és reális az ingázást helyben való foglalkoztatással kiváltani. Ezen belül különösen a helyi üzleti szolgáltatásokra valószínűsíthető fizetőképes kereslet, valamint a magasan képzettek helyi foglalkoztatási esélyeinek javítása lehet megalapozott cél. Az új jelentős gazdasági szereplő kistérségbe csábításánál előnyben lehet részesíteni a nagyobb arányban magasan képzetteknek munkalehetőséget adó alternatívákat. A fenti fejlesztési irányok különböző alternatívákat jelölnek, annak ellenére, hogy egymással összefüggenek. Tehát a hangsúlyokat egy új nagyobb befektető kistérségbe vonzására, vagy a helyi kisvállalkozások megerősítésére, vagy a helyben foglalkoztatás növelésére érdemes helyezni, a másik két fejlesztési irányt pedig ennek szükséges alárendelni. Mindhárom cél együttes figyelembe vétele biztosan nem lehetséges, nagy befektetett pénzügyi és emberi erőforrásokkal sem érné el a kívánt hatást.



83


2.3. A táji környezet fenntartható fejlesztésének programja A program háttere A táji és a természeti környezet állapota, beleértve a településeken található élővilág elemeit is, az "élhető térség" egyik meghatározó tényezője. A természeti rendszerek önmagukban is jelentős értéket képviselnek, ugyanakkor az emberi tevékenységek szempontjából sokrétű funkciót látnak el, jelentős potenciált képviselnek . A program célja (kapcsolódva megfogalmazottakhoz):

a

BAFT

környezetgazdálkodási

kiemelt

programjában

A kistérség táji-, természeti potenciáljainak felmérése, értékelése, fenntartása és fenntartható módon történő fejlesztése, az urbanizáció területi folyamatainak befolyásolása: o a természeti környezet szabadidős és ismeretterjesztési célú használatának kíméletes fejlesztése, o természetközeli zöld területek kialakításával természeti környezet egységének, egyúttal a térség környezeti állapotának javítása, o élőhelyek természeti állapotának fejleszthetősége egyszerű beavatkozásokkal A program tartalma, a megvalósítást segítő alprogramok 2.3.1. A térség egésze biológiai aktivitásértékének fenntartása Ezen belüli intézkedések: o

A biológiai aktivitásérték meghatározása a kistérség teljes területére, illetve a kistérséget alkotó településekre. A hatályos településrendezési tervekben elfogadott foglalt területfelhasználási változások, valamint a megfogalmazódó kistérségiés településfejlesztési célok értékelése a biológiai aktivitásérték változása szempontjából. A biológiai aktivitásérték romlása miatt szükséges kompenzáció célterületei és irányai a kistérségben és a településekben.

o

A kompenzációt biztosító területek tényleges aktivitásérték növekedését szolgáló intézkedések kidolgozása

o

A településrendezési szerződések keretei között a kompenzáció tényleges költségeinek áthárítása azokra a fejlesztőkre, akik miatt az aktivitásérték csökken.

2.3.2. A természeti környezet megőrzése és fenntartható fejlesztése A természetvédelem alatt álló területek elsődleges funkciója a biodiverzitás védelme. Ezen túl kiemelkedő szerepük van a táji jellegzetességek, és más környezeti erőforrások (pl. tiszta levegő) megőrzésében. Az ember által közvetlenül hasznosítható funkcióik az oktatás-nevelés és a rekreáció. A természetes folyamatokat az ember az élőhelyek szétszabdalásával, a területek saját céljaira való felhasználásával - ami az utóbbi évtizedben jelentősen felgyorsult - alapvetően befolyásolja. A még meglévő természet-közeli, kevésbé intenzíven hasznosított elemek védelme, és a természetes folyamatok elősegítése érdekében fontos az ilyen területek egységes rendszerben való kezelése az élőhelyek összekapcsolása (ökológiai hálózat). Ez a táj rekreációs, esztétikai funkcióinak betöltését is elősegíti.

A térség táji értékeire vonatkozóan átfogó felmérések a kistérségben nem állnak rendelkezésre, az egyedi tájértékek felmérése településenként eltérő ütemben zajlik.


84

Veresegyházi kistérség – területfejlesztési koncepció és stratégiai program A természet- és tájvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban a hatékonyság csökkentését okozza a források erőteljes korlátozottsága, valamint az, hogy jelenleg az országos és a helyi szintű védelem intézkedései egymástól függetlenül, szakmai koordináció nélkül zajlanak.

Ezen belüli intézkedések: o

A kistérség táji- természeti értékeinek feltérképezése, kataszterének kialakítása.

o

A táji-, természeti értékekkel bíró területek terhelhetőségének meghatározása.

o

A nem terhelhető területek korlátozásának érvényesítése a területrendezési és településrendezési tervekben.

o

Az élőhelyek természeti állapotának fejlesztése a Duna – Ipoly Nemzeti Park szakértői közreműködésével.

o

Az egyszerű beavatkozások (pl.: a cserjésedés meghatározása légifelvételek kiértékelésével.

visszaszorítása)

célterületeinek

2.3.3. Térségi zöldövezet – turizmusfejlesztéssel és a rekreáció szempontjaival összehangolt - fejlesztése Az élhető térség kialakítását és fenntartását szolgáló környezeti célok – a környezeti értékek védelme, a környezet minőségének javítása, az életminőség javítása – megvalósításához szükséges, hogy a Veresegyházi kistérség is csatlakozzon a Budapesti agglomeráció kiemelt környezetgazdálkodási programjának részét képező ZÖLDÖVEZET program megvalósításához. Ez a program egy olyan – hosszú távon fenntartható – területgazdálkodási rendszer kialakítására (az ehhez szükséges érdekeltségi rendszer megteremtésére) törekszik, amelynek keretében megvalósul a koordinált és takarékos területfelhasználás, növekszik a térség és a területek biológiai aktivitása, megteremtődnek - illetve fenntarthatóvá válnak - az élet (a lakás, a pihenés, a rekreáció) környezeti, táji-, természeti feltételei. Összességében javul a térség egészének fejlesztési potenciálja. A ZÖLDÖVEZET program megvalósításával stratégiai cél az ország középső térségében a biológiailag aktív felületek csökkenésének lassítása, a magas biológiai aktivitásértékű területek növelése, mintegy 30 km átmérőjű területen a zöldfelületek olyan területi hálózatának kialakítása: o amely a települési területeken belül elősegíti a strukturált településszerkezet kialakítását, o amely segítségével megőrizhető a nagyvároskörnyék felértékelődő vidéki jellege, o amely magában foglalja a térség táji-, természeti értékeit, o amely ökológiailag kielégítő mennyiségű a túlépített és túlterhelt területek ellensúlyozására, o amely hozzájárul a térség környezetminőségének javításához, o amely területi elhelyezkedésében alkalmazkodik az agglomeráció kialakult szerkezetéhez és azt úgy fejleszti tovább, hogy figyelembe veszi az érintett önkormányzatok és helyi társadalmak alapvető érdekeit, o amely struktúrájában a tájszerkezetből adódóan szektoronként eltérő tájkarakter megőrzésére, továbbfejlesztésére törekszik, o amellyel megakadályozható a települések összenövése, a beépítések indokolatlan elburjánzása, o amely a külső területek beépítésének korlátozásával a fejlesztések számára felértékeli a városszerkezethez, településszerkezethez, infrastruktúra-rendszerhez jól kapcsolódó belső területeket és takarékos területgazdálkodásra ösztönöz.

Szükséges intézkedések a térségi ZÖLDÖVEZET program megvalósításához o

A térségi (önkormányzati és kormányzati) megállapodás, amely a területi fejlesztések összehangolására, a koordinált területgazdálkodás megvalósítására irányul

o

A hazai, vagy európai védelem alatt álló természeti értékek maradéktalan megőrzése, állapotuk javításához szükséges kezelések megvalósítása


85


o

A Nemzeti Ökológiai Hálózat fejlesztése, a természeti kapcsolatok - legalább részleges helyreállítása a kisebb élőhelyfoltok védettségi szintjének emelésével, természetközeli állapotú zöld felületek kialakításával és vízfolyás revitalizációval

o

A természeti értékek és a zöldövezet környezettudatos, irányított megismertetése, bekapcsolása az agglomeráció mindennap életébe (szabadidős, sport és ismeretterjesztési tevékenységek)

o

a természeti és táji értékek iránti a társadalmi érdeklődés és szerepvállalás fokozása.

2.3.4. A térségi vízgazdálkodás fejlesztése Szükséges intézkedések a térségi vízgazdálkodás fejlesztéséhez: o

Vízgyűjtőnként olyan komplex, tulajdonostól és kezelőtől független vízgazdálkodási terv készítése (221/2004. Korm. rendelet), amely egyidejűleg figyelembe veszi az alábbi szempontokat: o

a vízelvezető hálózatnak biztosítani kell a vízgyűjtőn egyidejűleg összegyülekező víz kármentes elvezetését,

o

a vízelvezetésnek meg kell felelnie a terület vízgazdálkodási igényeinek (vízvisszatartás, vízpótlás),

o

befogadók szennyvízterhelésének csökkentése (a szennyvíztisztító telepek hatásfokának felülvizsgálata a befogadó szempontjából az EU Víz-Keretirányelv szerint, javaslat a terhelés csökkentésére, havária esetére vésztározó kialakítása).

o

Mélyfekvésű, belvízveszélyes, lefolyástalan, magas talajvizes területek lehatárolása, a területhasználat felülvizsgálata (településfejlesztés során ezen területek kizárása a beépítésre szánt területek közül).

o

Vízvisszatartásra alkalmas területek feltárása: o

a meglévő tározók felülvizsgálata,

o

belvíztározásra igénybe vehető halastavak meghatározása,

o

új tározási lehetőségek feltárása, a tározók többcélú hasznosításának támogatása,

o

a belterület védelmére záportározók kialakítása.

o

A felszíni vízelvezetés (csapadék és belvíz elvezetés vízgyűjtő szemléletű) megoldása kiemelten: Csomádon, Váckisújfalun, Vácrátóton

o

Meglévő művek üzemelési feltételeinek javítása, az üzembiztonság fokozása

o

o

A művek szükség szerinti rekonstrukciója, üzemeltetése, elsősorban a szivattyútelepek gépészeti berendezéseinek korszerűsítése (automatizálás).

o

Az önkormányzat tulajdonában levő, valamint a település közigazgatási területén korábban a termelő szövetkezetek használatában volt vízfolyások és csatornák kezelésének felülvizsgálata a 1993. évi II. tv. 12/A § figyelembevételével.

o

A meglévő belterületi, külterületi árkok állapotának felülvizsgálata, az akadálytalan vízelvezetés biztosítása érdekében szükséges beavatkozások elvégzése (medertisztítás, mederelzárások elbontása, illegális hulladék-lerakások megszüntetése)

A területfejlesztéssel, településrendezéssel kapcsolatos vízkár-elhárítási szempontok


86


o

A táj- és természetvédelemmel összehangolt földhasználat kialakítása a vízkárelhárítási tényezők (víztöbblet, vízhiány) figyelembevételével. A területfejlesztés gyakorlatában nagyobb súlyt kapjanak a vízkár-elhárítási szempontok.

o

A települési vízrendezési igényeknek a település egészére kiterjedő egységes vízrendezési tervben való meghatározása, a befogadók vízszállító képességének felülvizsgálata, a különböző kezelésű befogadókon szükséges beavatkozások meghatározása, a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszereknek a befogadókkal összehangolt kiépítése.

o

A belvíz elleni védekezésre való felkészülés, illetve az operatív védekezés feladatai

o

A geotermikus energia hasznosítása további intézmények fűtésére valamint lakossági felhasználásra.

2.3.5. A mező- és erdőgazdálkodás fejlesztése Szükséges intézkedések a mező és erdőgazdálkodás fejlesztéséhez: o

A mezőgazdasági területek agroökonómiai és agroökológiai potenciáljának, illetve erdőtelepítésre való alkalmasságának vizsgálata és meghatározása a Gödöllői szent István Egyetem Tájgazdálkodási Intézetének szakmai bázisán. A jelenlegi területhasználat értékelése a feltárt potenciálok figyelembevételével (különös tekintettel a kistérség agglomeráción kívüli zónájában). (Az agglomerációs zónában a racionális földhasználat környezetfejlesztési szempontok kapjanak prioritást.)

kialakításában

a

zöldövezeti,

települési

o

A mezőgazdasági és erdőgazdasági területek tulajdonviszonyainak és gazdálkodási viszonyainak értékelése

o

A tájfenntartó támogatása.

o

A térségi vidékfejlesztési programokhoz kapcsolódóan a területi alkalmasság és a gazdálkodói érdekeltség együttes figyelembevételével gazdaságfejlesztési javaslatok kidolgozása a mezőgazdasági hivatalok és a térségben gazdálkodók szervezetei részvételével.

o

A javaslatok érvényesítése a térségi zöldövezet tervezése, illetve az érintett települések külterület szabályozási tervei kidolgozása során.

környezetkímélő

mezőgazdasági

művelés

lehetőségének

bővítése,

2.3.6. Környezettudatosság növelése Prioritások a környezeti tudatosság növelésében: o

Környezeti nevelés többszintű kialakítása,

o

Környezettudatosság fejlesztése,

o

Környezet- és oktatásban,

o

A lakosság környezeti értékrendjének javítása,


természetvédelmi

ismeretek,

környezettudatosság

közvetítése

az

87


o

A társadalmi részvétel igényének erősítése a környezettel és a természettel kapcsolatos helyi döntéshozatali folyamatokban.

Szükséges intézkedések a környezettudatosság növelésére (az országos és az agglomerációs környezetvédelmi programok tartalmához kapcsolódva) o

a környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek bővítése a térségi és helyi oktatásban, a médiákban,

o

az információhoz jutás javítása a térség környezeti állapotának változásáról (a kiépítésre tervezett agglomerációs környezeti monitoringrendszer nyújtotta szolgáltatások igénybevételével)

o

a környezettudatos döntések és a fenntarthatóbb életmód ösztönzése,

o

a környezet állapotát érintő döntésekben a felelős társadalmi részvétel erősítése.

A környezettudatosság fejlesztésének igen fontos területei a nevelés, az oktatás-képzés, a művelődés, a tömegtájékoztatás. Az oktatás minden szintjén fejleszteni kell a környezeti nevelést. A környezettudatosságot erősítő programokat a szakképzésben résztvevők körére is ki kell terjeszteni. Az oktatás minden (szak)területén általánossá kell tenni a környezettan oktatását, mint az általános műveltség nélkülözhetetlen komponensét, valamint be kell építeni a környezeti neveléssel kapcsolatos tantervi tartalmi elemeket. Átfogó program keretében kell támogatni a környezeti szempontok helyi médiában való megfelelő bemutatását és érvényesítését. A környezettudatos intézmény-működtetést (munkahely, iskola, közművelődés, közhivatal stb.) bátorítani, és a gyakorlati megvalósítást támogatni kell, mert a példamutató vezetés és működtetés erős szemléletformáló tényező. Ösztönözni kell a környezetbarát termékek és szolgáltatások megismertetését, elterjesztését.

A program által érintett térség A kistérség teljes területe A program megvalósításában érintett szervezetek Települési Önkormányzatok, Kistérségi Társulás, Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa, Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa A program megvalósításának költségigénye


88


2.4. A térségi közlekedés fejlesztésének programja A kistérség közlekedésfejlesztésének elvi alapjai A közlekedés fejlesztése önmagában nem vizsgálható, mivel része annak a területfejlesztési folyamatnak, amelynek célja a gazdaságfejlesztés és az életkörülmények javítása, a természeti és épített környezet összehangolt fejlesztése, illetve megőrzése, a környezet védelme, a környezettel való gazdálkodás komplex folyamatának keretében. A közlekedésfejlesztés első lépéseként (a terület általános fejlesztési lehetőségeit szem előtt tartva) a közlekedéssel kapcsolatos értékrend, az ebből következő fejlesztési lépések meghatározása a cél. A közlekedés energiaigényes ágazat, amelynél a szükségtelenül alacsony sebesség, az utak telítettsége, stb. nagyobb eljutási időt eredményez. Ez viszont többszörösen hátrányos a közlekedőkre: a kisebb sebesség, a gátolt forgalombonyolódás több üzemanyagot igényel, másrészt “az idő = pénz” elv alapján ugyan nem mindenben számszerűsíthető, viszont jól érzékelhető többletterhelést okoz minden közlekedőnek. A közlekedési igények döntően két jelentősebb csoportba sorolhatók: a mindennapi, kistávolságú (“helyi”) közlekedési igények és a nagyobb távolságú igények. A problémát általában az okozza, ha jelentősebb forgalomterhelés mellett ez a két jellemzően különböző tulajdonságú forgalom az úthálózaton differenciálatlanul keveredik, ezáltal az optimális sebességű és összetételű járműfolyamok kialakulását gátolja. A fentiekből következően törekedni kell a hierarchikus felépítésű úthálózat kialakítására. Ennek lényege és értelme abban körvonalazható, hogy a forgalomban résztvevők mindig a számukra legoptimálisabb úthálózati elemet tudják igénybe venni, azaz a nagyobb távolságra utazók viszonylag zavartalan körülmények között, tehát a településeket lehetőleg elkerülő útvonalakon közlekedjenek, míg a belső és rövidebb településközi (kisebb sebességigényű) utazások a belső úthálózatot vegyék igénybe. További általános cél, hogy az alsóbbrendű (állami kezelésű) úthálózatot alkalmassá kell tenni a biztonságos, kétirányú közlekedésre, hogy alkalmassá váljanak a kistérségi együttműködés érdekében szükséges gazdasági és szociális kapcsolatok lebonyolítására. Meg kell kezdeni és nagyobb távlatban ki kell alakítani a helyi utak (hálózatok) olyan rendszerét, amely ugyan alacsonyabb paraméterekkel, de a kor színvonalának megfelelően sűríti az állami úthálózat adta kereteket, további kapcsolatokat hoz létre a települések között, segíti a külterületi települési funkciók működését, a külterületi lakó-és munkahelyek megközelítését, a mezőgazdasági munkavégzést. A fenti módon hierarchizált hálózat optimalizálja a járművek futásteljesítményét, ezáltal a gazdaságosabb szállítási, közlekedési feltételek miatt csökkenti a közlekedés jelenleg még meglevő általános költségfelhajtó szerepét. A közlekedés szerepe a gazdaság fejlesztésében A közlekedés, mint termelő infrastruktúra szinte minden szempontból a lehető legszorosabb szálakkal kötődik a gazdasághoz. Lényegesek a munkaerővel való többoldalú összefüggései is. A műszaki infrastruktúrák fejlesztése - a gyakorlati megvalósítás során - mindig építési tevékenységet jelent, amelynek természetes módon munkaerő vonzata van. Ezért is előnyös szerepe van a gazdaságfejlesztésben a közlekedési beruházásoknak, mert kvalifikált munkaerőt ugyanúgy igényel, mint kevés alapképzettséget igénylő segéd- és betanított munkát, tehát így még a gazdaság általános fejlődésének beindulása előtt csökkenti a munkanélküliséget. Az elkészült közlekedési beruházások viszont több szempontból segítik a munkaerő közlekedési időigényének csökkentését: csökken a munkahelyekre, a rekreáció helyszíneire és egyéb célok eléréséhez való eljutás időszükséglete. A közlekedés fejlettsége összefügg a térség általános fejlettségével. Az nem képzelhető el, hogy fejlett régiónak fejletlen a közlekedése, vagy fordítva. Tehát a közlekedésbe invesztált eszközök az egész gazdasági fejlődés indító töltetei lehetnek, ha ezek megfelelő körültekintéssel történnek. Ugyanis az infrastruktúra-beruházásoknak bizonyítottan van húzó hatása a többi ágazatra, de csak akkor, ha az egyéb ágazatoktól való fejlettségi szintkülönbség nem túl nagy. Ezért kell a közlekedési beruházásokat szorgalmazni, de általában csak fokozatos megvalósítással. A közlekedés fejlesztése (az egyéb műszaki infrastruktúrákkal együtt) összefügg a szociális infrastruktúrákkal is. Sok esetben ugyanazt a költségvetést (állami vagy önkormányzati) terhelik, így a szűkös források következtében egymás kárára fejleszthetők. Ezért fontos a műszakilag szükséges és a szociálisan igényelt infrastruktúra fejlesztések összhangjának megteremtése. Az egyes régiók migrációs viszonyait is befolyásolja a közlekedés fejlettsége. Az általános felmérések azt mutatják, hogy a fejletlenebb régiók felől a fejlettebbek felé áramlik a munkaerő, tehát a népességmegtartás kérdésében e tekintetben is szerepe van a közlekedésfejlesztésnek. Ahogy a gazdaság általában, úgy a közlekedés is többtényezős rendszerré vált, ami alatt azt értjük, hogy az állami, az önkormányzati és a magán szféra egyaránt részt vesz a gazdasági folyamatok és a közlekedési változások Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

89

Veresegyházi kistérség – területfejlesztési koncepció és stratégiai program (fejlesztések) alakításában. Így a közlekedést, amely fontos szerepet tölt be a termelési, építési folyamatokban, a gazdaságpolitika szerves részeként kell kezelni, tehát a gazdaság és a közlekedés összhangját meg kell teremteni Ahogy a közlekedési létesítmények építésénél és fenntartásánál egyensúlyra kell törekedni a költség és haszon tekintetében, ugyanúgy a közlekedés termelő és szolgáltató jellegét is egymással összhangban kell figyelembe venni. A mai modern gazdaságban a különböző szektorok összeolvadásával ez egyre bonyolultabb kérdés. Tehát a modern gazdaságban a közlekedés szerepe és feladata főbb vonalakban az alábbiak szerint körvonalazható: az általános civilizációs és modernizációs folyamatok megteremtésének és a termelésnek egyik fontos feltétele, a gazdasági növekedéshez alapfeltétel a léte és működőképessége, a hazai és nemzetközi tőke bevonásához, az adott térségben való letelepedéshez nélkülözhetetlen, működőképessége alapvető feltétele a különféle gazdasági tényezők és szereplők, piacok és régiók egymással való kapcsolatának. Az állam és a piac szerepe a közlekedés fejlesztésében A közlekedésfejlesztés általános és részletkérdéseinek megítélésénél, a fejlesztési lehetőségek kimunkálásánál figyelembe kell venni a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok tapasztalatait. Ezek - többek között - azt mutatják, hogy az államnak az infrastruktúra fejlesztés területén továbbra is fontos, de az eddiginél árnyaltabb szerepe van. A közlekedési ágazat (ennek létesítményei és szolgáltatásai) nem klasszikus piaci szereplőként reagál a keresleti-kínálati hatásokra, ezért a piaci résztvevők (állam, önkormányzatok, egyének és ezek társaságai) egymásra hatása bonyolult, nehezen modellezhető, inkább spekulatív módon vélelmezhető folyamatokban nyilvánul meg. Jó példa erre a fizető autópályákkal kapcsolatos probléma-halmaz, ahol az állam, a magántőke és a közlekedés egyéni résztvevői nem az eredetileg feltételezett modell szerint viselkednek és ez megnehezíti bármely rendszer egyértelmű, előre tervezhető érvényesülését. A piacosítás elkerülhetetlen a közlekedés területén is, de mivel van bizonyos szociális aspektusa is, ezért nem lehet teljes mértékben kitenni a piac hatásainak. Olyan szolgáltatásoknál lehet előtérbe helyezni a piaci körülményeket, ahol társadalmi szempontból ellenérdekeltség nem merül fel (pl. áruszállítás, taxi közlekedés, járműjavítás). A nem, vagy csak komolyabb kötöttségek mellett piacosítható területeken komoly arányú vagy teljes mértékű állami, önkormányzati szerepvállalást kell fenntartani. A közlekedés fejlesztésének és létesítményei fenntartásának bonyolult rendszere, sokszereplős résztvevő-gárdája miatt a fenti állapotok hosszabb időszak alatt állnak be. A közlekedésfejlesztés során megvalósuló létesítmények és az üzemeltető szervezetek hosszabb időtávra meghatározzák a közlekedés jó vagy rossz működését, ezért nem szabad a könnyebb megvalósíthatóság irányába menni, mert egy hibás lépés – a közlekedési beruházások megvalósításának hosszú időszükséglete, nagy költségigénye miatt - tartósan determinálja a további lehetőségeket is.

A közlekedésfejlesztési program háttere: A közlekedés lehetősége, a települések és a területek megközelíthetősége, az eljutási idő a kistérség működésének (lakói mindennapi életének) és a települések és területek fejleszthetőségének egyaránt kritikus kérdése. A kistérség közlekedési problémáinak megoldásánál többféle szempontrendszer egyidejű figyelembevétele mellett alakult ki a javaslat. A területi tervezés hierarchikus rendszerének megfelelően beépítettük a javaslatba az Országos Területrendezési Tervben és Pest megye Területrendezési tervében foglalt közlekedésfejlesztési elhatározásokat. Tehát a nagyobb összefüggések alapján kialakított közlekedési hálózatot fejlesztettük tovább a kistérségi és települési igények alapján. A kétirányú folyamat szinkronját sikerült megteremteni, a kialakult hálózatok mind az országos és regionális, mind a települési érdekeknek megfelelnek Közúti közlekedés Kistérségi (települési) szinten az úthálózatfejlesztésnek több indoka lehet: • olyan jelentős forgalommal terhelt egy útszakasz, hogy mind a közlekedőket, mind a településeket zavarja, ezért új, tehermentesítő útra van szükség, • egy lokális területi fejlesztés (pl. új, jelentős nagyságú lakó- vagy gazdasági terület) színvonalasabb ellátása teszi szükségessé az úthálózat fejlesztését, • a települések egymás közötti kapcsolati igénye miatt szükséges új út építése a forgalmi terheléstől függetlenül. A kistérség esetében mindegyik indok fennáll a különböző fejlesztési lehetőségek folytán, mint a következőkben ezt bemutatjuk. A gazdaságosabban, könnyebben megvalósítható fejlesztés az, ha az előbbi indokokból nem csak egy áll


90

Veresegyházi kistérség – területfejlesztési koncepció és stratégiai program fenn a fejlesztés szükségessége kapcsán, hanem több is. Ezáltal a fejlesztési cél megvalósítása több szereplőnek áll érdekében, tehát nagyobb az érdekérvényesítés és a pénzügyi megvalósítás lehetősége. A kistérségben két útvonal terhelt olyan arányban – mint ezt a vizsgálati munkarészben bemutattuk – hogy tehermentesítéséről gondoskodni szükséges. Elsőként kell említeni a 2104 j. Vác-Gödöllő összekötő utat, amelynek elsősorban Veresegyház-Gödöllő szakaszán lassan kimerül az út kapacitása. Az útvonalat tehermentesítő új nyomvonal tervezése különböző tervezési szinteken évek óta folyik, ennek már némi eredménye is van. A Gödöllő-Veresegyház szakaszra jóváhagyott nyomvonal van (Veresegyház településrendezési tervében már ez szerepel), de a további szakaszok tervezése csak tanulmányterv szinten történt, több változatban. A tervezés pillanatnyilag nem folyik, mivel 2013-ig a pénzügyi keretek nem teszik lehetővé az útvonal megépítését. (Megjegyezzük, hogy ennek a ténynek egyetlen jó oldala van, miszerint a kistérségi terv olyan kapcsolati igényekre mutathat rá, amely befolyásolhatja a további tervezést, e tekintetben a településeknek jobb érdekérvényesítő lehetőségük lesz.) A másik útvonal, amely lassan szintén túlterhelődik, a 2102 j. Budapest-Veresegyház-Galgamácsa összekötő út Csomád-Fót közötti szakasza. E két útszakasz tehermentesítéséről egy közös megoldás keretében kell beszélni. A 2104 j. Vác-Gödöllő összekötő út új, településeket elkerülő nyomvonal eredetileg mint a tehermentesítendő út, összekötő útként került be a távlati tervekbe. Az Országos Területrendezési Terv legújabb módosításának még jóváhagyás előtt levő tervezete az útvonalat főútként kezeli az alábbiak szerint: Gödöllő-Vác térsége-Tahitótfalu. A nagyobb térségi érdekeket természetesen jól szolgálja majd ez a főút, de nem szabad elfelejteni a tehermentesítendő út (2104 j. ök. út) eredeti szerepét, amely az érintett településeket tárja fel Gödöllőtől Vácrátótig, tehát a kistérség szempontjából helyi közlekedési feladatokat lát el. Az összekötő út jelenlegi nyomvonala amellett, hogy megoldja a települések belső és egymás közötti forgalmát, a kistérség legfontosabb külső célterületének (Budapest és vonzáskörzetének) az elérését is elősegíti azáltal, hogy találkozik az ide vezető M3 autópályával, illetve a 2102 j. összekötő úttal. Ezért van ez utóbbi útvonalnak olyan jelentős terhelése, mert a kistérség egyetlen Főváros felé vezető alsóbbrendű útja. A 2104 j. összekötő út kiváltásánál tehát nem csak a nagytérségi érdekeket kell figyelembe venni, hanem a kistérségi igényeket is. Ez abban fogalmazható meg, hogy a kistérségnek minél rövidebb úton el kell érnie a mellette elhaladó gyorsforgalmi utakat (M2, M3, ezeken keresztül az M0), mert ezáltal kerül időben közelebb a Főváros térségéhez. Ha a tehermentesítő út nyomvonala ezt a fontosa feladatot megoldja, akkor a 2102 j. összekötő út jelenlegi igen jelentős terhelése is csökken, mert a forgalom egy része átterelődik az új nyomvonalon keresztül a gyorsforgalmi utakra. Erre azért is szükség van, mert a 2102 j. összekötő út kapacitásbővítése nem lehetséges, mivel sem Fót, sem Budapest nem tud nagyobb kapacitást befogadni. Az előzőekből következően amellett, hogy szorgalmazni szükséges a 2104 j. összekötő utat tehermentesítő szakasz megépítését, ebben a kérdésben kellő eréllyel kell képviselni a kistérség érdekeit. Az új Gödöllő-Vác nyomvonal az érintett települések belső forgalmi problémáin segít, de az igen lényeges M2-M0 irány elérését egyáltalán nem segíti elő. Ezért a kistérség településeinek a nyomvonal megépítéséhez való hozzájárulását az M2 autópálya gödi csomópontjához megépítendő leágazás (mint az eddigi térségi tervekben az eredeti cél) megvalósításához kell kötni. Ez a leágazás nem igényel főúti kiépítést, mint összekötő út is ellátja feladatát. A kistérségi és a környező községek településközi kapcsolatainak javítása is célszerű. Így foglalkozni kell VáckisújfaluPüspökszilágy, Vácrátót-Sződ, Csomád-Göd/illetve-Dunakeszi, valamint Vácegres-Domony kapcsolatával. A külső kapcsolatok javítása után a következőkben a kistérség belső úthálózatfejlesztési kérdéseivel foglalkozunk. A települések egymás közötti kapcsolatrendszere a jelenlegi adottságok és az eddigi realitások szintjén ugyan megoldottnak tekinthető, de a jövőben a lakosság komfortérzete, az intézményrendszer jobb elérhetősége és az ellátás magasabb színvonala érdekében célszerű fejlesztéseket előirányozni. Itt jegyezzük meg, hogy a településközi önkormányzati utak kiépítésének nincs Magyarországon gyakorlata, az ilyen jellegű utak legnagyobbrészt a központi költségvetés terhére, állami közútként épültek. Ez a gyakorlat oda vezetett, hogy országosan igen hiányos a szomszédos vagy egymáshoz közelfekvő települések kapcsolatrendszere. Pedig a mellékúthálózatnak vannak olyan elmei, amelyeknek forgalmi indokoltsága ugyan minimális, de a lakosság komfortérzete, elsősorban szociális, de kereskedelmi ellátása érdekében, illetve az idegenforgalom kiszolgálása miatt is szükséges lenne a kiépítésük. Az ország jelenlegi és közeljövőben várható pénzügyi lehetőségei nagy valószínűséggel nem teszik lehetővé az országos mellékúthálózat fejlesztését. Mint a 2104 j. összekötő út tehermentesítő útvonala esetében látjuk, még térségi szempontból fontos főút kiépítésére sincs pénzügyi lehetőség. Ezért nagyobb súlyt kell fektetni az olcsóbb, ütemezetten épülő, az önkormányzati lehetőségeket meg nem haladó útépítések előtérbe helyezésére. Ilyen esetben nem szükséges a településközi (állami) közutakra általánosságban megkívánt útkeresztmetszet és burkolatminőség biztosítása, hanem a környezet- és természetvédelem szempontjait figyelembe véve természetközeli kialakítással, a várható csekély forgalomra tekintettel javasolt ezeket megépíteni (minimális földmunka, talajstabilizáció, természetközeli anyagok /pl. zúzottkő/ alkalmazása, a természetes növényállomány lehető legteljesebb megtartása, stb.). A fejlettebb motorizációval rendelkező országok ilyen irányú, már több évtizedes gyakorlatát érdemes átvenni: az ilyen kisforgalmú utak az előbbiekben leírtak szerinti egyszerű, ezért olcsó módon megépülnek (mintegy 30-50 km/ó Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

91

Veresegyházi kistérség – területfejlesztési koncepció és stratégiai program sebességre alkalmas kialakítással) és a későbbiekben az idő megérleli a szükséges vagy igényelt változtatások (további fejlesztések) esetleges szükségességét. Ez jelentheti az útszakasz paramétereinek javítását, szilárd burkolattal való ellátását. A kistérségi fejlesztési javaslat a léptékének megfelelően ezeket a szóba jöhető új kapcsolatokat tartalmazza, de tényleges szükségességük, esetleg új szakasszal való bővítésük és pontosabb vonalvezetésük meghatározása a településrendezési tervekben történhet. A kistérségen belül a legfontosabb ilyen jellegű fejlesztés Váckisújfalu peremhelyzetének javítása. Ez a község éri el a legnehezebben a kistérségi központot, lakossága ezáltal jelentős hátrányt szenved, illetve a település vonzereje kisebb a többinél. A megoldás a kapcsolat fejlesztésére Váckisújfalu és Erdőkertes közvetlen összekötése. Erdőkertes esetében a jelenlegi úthálózattal való kapcsolat és az út vonalvezetése egyértelműnek mondható, a váckisújfalui vonalvezetés lehetőségeit kell egy részletesebb tervezés során mérlegelni, a változatok között dönteni. Egy ilyen megoldás azáltal, hogy közelebb hozza a községet a központhoz, általánosan jobb ellátást és több lehetőséget , a későbbiekben magasabb színvonalú tömegközlekedési ellátást eredményez Kialakítható egy másik, szintén új belső kapcsolat Őrbottyántól nyugatra a 2103 j. (Váckisújfalu felé vezető) összekötő út tehermentesítésére. Ennek több előnye lehet a környező települések számára: az Őrbottyánon áthaladó 2103 j. összekötő úton, mint a település főútján a forgalom csökkenthető, a forgalom két út között oszlik meg, Vácrátót (a hozzá közelebb vezető új út miatt) jobban bekerül a kistérségi vérkeringésbe, az Őrbottyán és Csomád közötti térségbe javasolt új fejlesztési terület könnyebben megközelíthetővé válik, mivel ez az út találkozik a 2104 j. Vác-Gödöllő összekötő út új, településeket elkerülő nyomvonalával, nem csak a közvetlenül érintett két település jobb forgalmi viszonyait teremti meg, hanem a távolabb fekvő községek (Váckisújfalu, Galgamácsa) gyorsforgalmi úthoz jutásának esélyét is javítja, sőt Veresegyház É-D irányú forgalmának csökkentéséhez is hozzájárul. További lehetőségek a településközi kapcsolatok javítására, amelyek megvalósíthatóságát településtervezési szinten célszerű pontosítani: Erdőkertesen a beépítés déli határán vezetett út lehetőségének vizsgálata a 2102 j. összekötő út forgalmának megosztására, Vácegresről és Galgamácsáról érkező forgalom egyszerűbb átvezetésére, Őrbottyán és Erdőkertes közötti közúti közvetlen kapcsolat erősítése, Veresegyház és Örbottyán közötti kapcsolat fejlesztése. Közúti tömegközlekedés A kistérség autóbuszközlekedésének rendszere a főbb áramlatoknak megfelelnek, de Váckisújfalu számára nem elégséges. A változó szükségletek követése a mindenkori igények önkormányzati képviseletében realizálódhat. A lassan alakuló Budapesti Közlekedési Szövetség kiteljesedésével várható az utazási igényeknek jobban megfelelő, egyenletesebb ellátást és színvonalat nyújtó tömegközlekedési ellátás megvalósulása. A kistérségen belüli kapcsolatokban fellelhető hiányosságok, egyenetlenségek kiküszöbölése nem várható a nagyobb utazási áramlatok kiszolgálására szakosodott, bevétel-érdekelt nagyvállalattól. A helyi problémák helyi kezelése lenne célszerű, mert ez biztosíthatja az érintett lakosság által érzékelt hiányosságok legbiztosabb kezelését, az ellátás célirányos, rugalmasan kezelhető megoldását. Javaslatunk szerint – annak ellenére, hogy állami feladatról van szó - a kistérség településeinek összefogásával létre kellene hozni egy olyan helyi (pontosabban kistérségi) járatot, amely felfűzi az összes települést, napközben is menetrendszerűen közlekedik és segíti a lakosságot a központi funkciók elérésében, az ügyintézés és egyéb tevékenység miatt szükséges utazási idő lerövidítésében. A kistérség nyolc települése egy körjáratra felfűzhető, amelyen két autóbusz a kört ellenkező irányban bejárva megoldaná a most még több esetben hiányolt kapcsolatokat. A célszerűen megválasztott (valószínűleg kisebb méretű) jármű, a jól meghatározott üzemidő és a méltányos menetdíj – a költségeket elosztva a nyolc település között – nem jelentene olyan megterhelést, amely nem lenne elfogadható a lakosság érdekében. Vasúti közlekedés A vasúti közlekedés problémaköre nagyrészt meghaladja a kistérség és települései kompetenciáját. Remélhetőleg a belátható jövőben lesz előrelépés a vasúti ellátás minőségében, javul a járműpark, ennek megoldódik a rendszeres tisztántartása és jobb lesz a menetrendszerűség. A kistérségen belül azokra a kérdésekre érdemes koncentrálni, amelyekben települési szinten és akarattal is elérhető javulás a vasutat használók érdekében. Megfelelő színvonalra kell hozni a vasútállomások és megállók épületeit, környezetét, hogy ezek megfelelő színvonalon elsősorban az utazóközönséget szolgálják. Ki kell alakítani őrzött parkolókat az állomásokhoz és megállókhoz kapcsolódóan (P+R rendszer), amelyek elősegítik a személygépkocsi forgalom egy részének átterelését a vasútra. Tárgyalásokat kell kezdeni a vasúttal a már régóta nem használt vasúti Törzsszám: 5-08-547 Dátum: 2008. október Fájlnév: V-kist_fejl_4

92

Veresegyházi kistérség – területfejlesztési koncepció és stratégiai program területek települési célú hasznosítása érdekében (akár a P+R parkoló, akár egyéb rendeltetésű felhasználás érdekében). Kerékpáros közlekedés Az Országos Területrendezési Tervben lefektetett országos hálózat elemei a kistérséget nem érintik. Pest megye Területrendezési Tervének határozattal jóváhagyott munkarésze foglalkozik a megye kerékpárút-hálózatával, amelynek több útvonala áthalad a kistérségen. Ezek az alábbiak. A megyei terv térséget érintő legmarkánsabb vonala a Gödöllő-Vác kerékpárút, amely Veresegyház-Őrbottyán-Vácrátót érintésével halad. Hasonló jelentőségű az Aszód-Galgamácsa-Váchartyán vonal, amely itt (Vácrátót érintésével) csatlakozik az előző vonalhoz. szerepel a megyei tervben egy veresegyháztól dél felé vezető vonal, amely KistarcsaCsömör irányában folytatódik. A fenti kerékpáros útvonalakat kiegészíti az Őrbottyán-Csomád-Fót(-Budapest) irány. A napi szintű kerékpárhasználatra alkalmas domborzatú területeken meg kell vizsgálni a kerékpáros közlekedés támogatásának lehetőségeit, mint az önálló kerékpárutak nyomvonalának kijelölése, ezek fokozatos kiépítése, a fontosabb célterületeken kerékpártároló létesítése, illetve a kerékpározásra alkalmas egyéb biztonságos útvonalak kijelölése. A települések kerékpáros útvonalainak tervezése és építése kapcsán célszerű a megyei tervben is szereplő nyomvonalak figyelembevétele, az ezekhez való alkalmazkodás, mert így a megvalósítás realitása nagyobb lehet.

A közlekedésfejlesztési program célja: A közlekedés fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír a kistérség fejlesztésében, vonatkozzon ez: o

a területfejlesztés és a települési környezetminőség szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű térséget feltáró, illetve a települések lakóterületeit elkerülő utak kiépítésére, (M3-M2 összekötő, őrbottyáni elkerülő)

o

a munkahelyek többségét nyújtó főváros megközelítésének rövidítését szolgáló hálózatfejlesztésekre (Váckisújfalu – Erdőkertes illetve Vácegres – Erdőkertes – Veresegyház vonatkozásában)

o

a hiányzó településközi kapcsolatok pótlására (Váckisújfalu – Püspökhatvan illetve Csomád – Göd vonatkozásában)

o

az elővárosi közlekedés fejlesztésére, az eljutási idő csökkentésére és az utazási kényelem javítására, a különböző közlekedési módok menetrendi összehangolására, az átszállások számának csökkentésére,

o

vagy a kistérség belső közlekedésének javítására, azon belül is kiemelten az intézmények – elsősorban az óvodák az általános iskolák illetve a térségi egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmény(ek) – elérhetőségének biztosítására. (Utóbbi tényező a településeken élők komfortérzete és biztonságérzete szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű)

Fentiek figyelembevételével a közlekedésfejlesztési program javasolt tartalma és fő intézkedései az alábbiak: o

A munkahelyek, az intézmények és a szolgáltatások elérhetőségének javítása.

o

A közlekedési integráció javítása (a Budapesti Közlekedési Szövetség által kialakítandó keretekhez kapcsolódva)

o

A kistérség belső közlekedési hálózatának fejlesztése, a hiányzó közúti kapcsolatok kiépítése.


93


o

A közösségi közlekedésének fejlesztése, környezetkímélő közlekedési rendszer erősítése

o

A települési és a lakossági igényekhez igazodó, ugyanakkor hatékonyan fenntartható térségi közlekedési rendszer fejlesztése

o

A P+R rendszer fejlesztése (a Budapesti Közlekedési Szövetség fejlesztéseihez kapcsolódva.) elsősorban Veresegyház, Erdőkertes és,Őrbottyán vasúti megállóihoz kapcsolódó területeken.

o

A kerékpározás feltételeinek biztosítása és javítása (a településközi és a településeken belüli kapcsolatokban egyaránt)

o

Zárható kerékpártárolók létesítése a vasútállomásoknál.

o

A közutak kiépítési paraméterei javítása

o

A közlekedés biztonságának növelése

o

Az utazási körülmények javítása és a menetidő csökkentése a Veresegyház-Budapest vasútvonalon

A térszerkezet alakítására, ezen belül a közlekedési hálózat fejlesztésre vonatkozó javaslatokat a program részét képező térkép ábrázolja.



94


2.5. Az egészség fenntartása és helyreállítása feltételei biztosításának programja A program háttere, célja: 2002-ben a Veresegyház Életmód Program Egyesület megbízásából elkészített és a kistérség által jóváhagyott fejlesztési koncepció alapvetése – egyben a kistérség felvállalt jövőképe: „Egészséges vidék a nagyváros peremén”. Ezt az alapvetést a kistérség ma is fenntartja annak ellenére, hogy az eltelt időszakban csak töredékesen valósultak meg azok az elképzelések, amelyeket a „Veresegyház Életmód Program” megfogalmazott a térség egésze fenntarthatóságára, illetve az itt élő népesség egészségének megőrzésére, helyreállítására. Mivel ez a jövőkép alapvetően helyes – és a területfejlesztés meghatározó szereplői szerint ma is vállalható - irányt adott a térség fejlesztésének, indokolt, hogy a versenyképesség erősítésének újonnan beillesztett programja mellett, azt erősítve helyet kapjon az emberi erőforrások erősítése, az életminőség javítása, illetve az itt élők munkavállaló képessége szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű átfogó program az egészség fenntartására és helyreállítására. Tartalom tartalma: o

Az egészségtudatos magatartásformák elterjesztése

o

A kistérségi intézményrendszer struktúrájának szükség szerinti átalakítása, fejlesztése

o

A kistérség kedvező táji-, természeti potenciáljainak kihasználása az egészséges életmód fejlesztésében

o

A szabadidő eltöltés, a sportolás és a rekreáció feltételeinek biztosítása, lehetőségeinek bővítése.



95


2.6. A társadalmi kohézió erősítésének, a humán közszolgáltatások fejlesztésének programja A program háttere A társadalmi kohézió erősítése a kistérség településeiben élő és az ide beköltöző – itt élhető, harmónikus fizikai és társadalmi környezetet kereső – polgárok számára egyaránt kiemelkedő jelentőségű. Lakóhellyel való elégedettségüket - ezzel a térség egésze népességvonzó és népességmegtartó képességét - befolyásolja közérzetük, amely függ a helyi társadalomba való beilleszkedés mértékétől. A kistérség agglomerálódó zónájában a szuburbanizáció sokrétű hatásainak kezelése szempontból alapvető kérdés a növekvő számú népesség humán intézményekkel váló ellátásának biztosítása (arányosan a népességszám emelkedésével), illetve e szolgáltatások versenyképes színvonala. Az agglomerációs zónán kívül kiemelt feladat a humán szolgáltatások társadalmilag elfogadható távolságon belüli biztosítása, a hozzáférés esélyegyenlőségének javítása. A területfejlesztés eszközeivel is elő kell segíteni a szegregáció csökkentését, a társadalmilag halmozottan hátrányos csoportok felzárkózásának elősegítését, munkához jutását, sajátos értéket képező kultúrájuk megőrzését és integrálását a térségi kultúrába. A program célja A helyi társadalmak integritásának erősítése, a humán közszolgáltatások területi-, kapacitásbeli és színvonalbeli fejlesztése, a szuburbanizáció hatásainak kezelése. Fentiek figyelembevételével a társadalmi kohézió erősítését szolgáló program javasolt tartalma és fő intézkedései az alábbiak: 2.6.1. A helyi társadalmak integritásának erősítése vonatkozásában: o

A helyi értékek, néprajzi hagyományok, nevezetes helyek számbavétele és ápolása

o

Helyi társadalmi- és civil szerveződések (és szervezetek) támogatása, e szervezetek térségi szintű összefogásának elősegítése.

o

Az egyházak szerepének biztosítása a helyi társadalom kohéziójának erősítésében

o

Nyitott és zárt közösségi terek kialakítása, a közösségi és társadalmi élet színtereinek bővítése és fejlesztése

o

A helyi kultúrák, hagyományőrző szervezetek támogatása

o

A kisebbségek integrációjának elősegítése a részben a munkapiaci lehetőségek bővítésével, illetve a sajátos kisebbségi kultúrák helyi és térségi kultúrába történő integrálásával.

o

A helyi sajátosságok beépítése a helyi képzésbe

o

Közösségépítő programok támogatása


96


o

A térségi és a helyi média erősítése, társadalmi kohézió növelésében való szerepének növelése

2.6.2. A humán közszolgáltatások területi-, kapacitásbeli és színvonalbeli fejlesztése, a szuburbanizáció hatásainak kezelése (a 2015-re prognosztizált népességszám igényelte kapacitások figyelembe vételével): o

Az integrált oktatási intézményellátás biztosítása. A bölcsődei, óvodai általános iskolai kapacitások bővítése tegye lehetővé a gyermeket vállalók minél hamarabbi visszatérését a munkába. o

A hiányzó óvodai kapacitások kiépítése Csomádon: a napközi otthonos óvoda bővítése, fejlesztése. A távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~64 fh Erdőkertesen óvodabővítés első ütemben az épület magastetővel való ellátásával. A távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~330 fh Galgamácsán: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~83 fh Őrbottyánban: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~302 fh Vácrátóton: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~80 fh Veresegyházon a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~704 fh

o

Az alsó tagozatos képzés biztosítása minden településen Csomádon: Az Esztergály Mihály általános Iskola bővítése, felújítása. A távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~7 tanterem Erdőkertesen: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~33 tanterem Galgamácsán: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~9 tanterem Őrbottyánban: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~30 tanterem Vácrátóton: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~8 tanterem Veresegyházon: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~70 tanterem

o

o

A specializáció erősítése, a képzés színvonalának emelése (a helyben tanulók számának és arányának növelése érdekében)

o

A központi oktatási intézményekbe való biztonságos eljutás feltételeinek biztosítása

o

A hiányzó általános iskolai kapacitások kiépítése az integrált rendszer székhely településein

o

A népességnövekedéssel és a tanulólétszám növekedésével arányos középfokú oktatás fejlesztés (Veresegyházon, Erdőkertesen illetve Őrbottyánban).

o

Megvizsgálni felsőfokú oktatási intézmény (tagintézmény) térségbe telepítésének lehetőségét, amely az ingázás csökkentését és a fiatalok itt tartását segítse elő.

Az egészségügyi ellátás biztosítása


97


o

Bölcsődefejlesztés illetve funkciójában idővel változtatható intézményfejlesztés (elsősorban a bejárással erőteljesen érintett térségben)

Csomádon: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~32 fh Erdőkertesen: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~165 fh Galgamácsán: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~42 fh Őrbottyánban: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~150 fh Vácrátóton: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~40 fh Veresegyházon: a távlati népességszám szerint szükséges kapacitás ~350 fh

Javasolt az alternatív megoldások támogatása: a magán bölcsőde, illetve az unoka nélküli nyugdíjasok foglalkoztatása gyermekfelügyeletre. o

Az alapellátás fejlesztése: a háziorvosi hálózat működtetése és a népességnövekedéssel arányos fejlesztése – a vegyes praxisok megszűntetése (um: Galgamácsa, Vácegres, Váckisújfalu, Vácrátót) felnőtt és gyermekorvosi orvosi ellátás biztosítása. Iskolaorvosi, védőnő szolgálat szerepének erősítése, fejlesztése Fogászati ellátás Az ügyeleti rendszer fenntartása és fejlesztése

o

Az integrált szakorvosi ellátás fenntartása és fejlesztése, a helyben igénybe vehető ellátások palettájának bővítése, az ellátás közösségi közlekedéssel való elérhetőségének biztosítása a kistérség minden településéből.

o

A gyógyszerkiváltás feltételeinek biztosítása

o

Az egészségügyi és szociális ellátás koordinálása, együttműködés fejlesztése

o

Gyógyturizmus lehetőségeinek megteremtése (szálloda kapacitás), gyógyvíz és egyéb kuratív lehetőségek kialakítása, működtetése

o

A szociális ellátás fejlesztése.

Csomádon: a távlati népességszám szerint szükséges idősek napközi otthona kapacitás ~10 fh Erdőkertesen: a távlati népességszám szerint szükséges idősek napközi otthona kapacitás ~50 fh Galgamácsán: a távlati népességszám szerint szükséges idősek napközi otthona kapacitás ~13 fh Őrbottyánban a távlati népességszám szerint szükséges idősek napközi otthona kapacitás ~10 fh Vácrátóton: a távlati népességszám szerint szükséges idősek napközi otthona kapacitás ~10 fh Váckisújfalun: a távlati népességszám szerint szükséges idősek napközi otthona kapacitás ~10 fh Veresegyházon: a távlati népességszám szerint szükséges idősek napközi otthona kapacitás ~10 fh

o

Az idősgondozás fejlesztése az ellátás új lehetőségei alkalmazásával.

o

Az egészségügyi, szociális, oktatási és egyéb intézmények, cégek közötti kapcsolatok javítása, fejlesztése a lakosság életminőségének javítása érdekében.


98


o

A kulturális intézmények fejlesztése: Csomádon Faluház kialakítása, a kultúrotthon funkcióbővítése és felújítása Erdőkertesen: Bernhard Kastély felújítása Galgamácsán: A Magtár felújítása során a műemléki érdekek és a hasznosítási érdekek összehangolása, Mácsai major múzeummá alakítása, a Művelési ház funkcióbővítése és felújítása, Dudás Juli Emlékház rekonstrukciója, a Falumúzeum felújítása, Őrbottyánban: közösségi ház kialakítása Vácrátóton: Tájház kialakítása Váckisújfalun: Művelődési ház funkcióbővítő felújítása: községközpont (integrált közösségi szolgáltató tér) kialakítása (benne: kis szinpad, tájház építése, a Dózsa György utca „fesztivál utcá”-vá alakításával)

o

A humán közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása

A program által érintett térség A kistérség teljes területe A program megvalósításában érintett szervezetek Települési Önkormányzatok, Kistérségi Társulás, Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa, Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa x


x

x

99

Veresegyházi kistérség

Recommend Documents