Vendégoktatói Hálózat

Vendégoktatói Hálózat

30

Vendégoktatói Hálózat

30

2

előszó Hungarológia a változó időben A magyarságtudománynak évszázados a hagyománya, nagy nevek, nagy tudományos ambíciók és a magyar humántudományok széles körű mozgósítása kapcsolódik műveléséhez. Elég csak olyan meghatározó egyéniségekre, mint Gragger Róbert vagy Klaniczay Tibor gondolnunk, vagy felidéznünk az utóbbi harminc év hungarológiai kongresszusainak népes seregszemléit Rómától Jyväskyläig és Debrecentől Kolozsvárig. A Balassi Intézet (elődintézményei örökségére is építve) ennek a magyar tudományosság széles köreit megérintő mozgalomnak több mint hatvan éve megkerülhetetlen szereplője. Ez kötelez minket arra, hogy a magyar kultúra és a magyar tudományosság az idők gyorsaságához mért szinte állandó külföldi újrapozícionálását a magyarságtudomány szemszögéből is értékeljük és a gyakorlati cselekvés területén megtegyük azt, amit megtehetünk. Egyetlen kultúrát sem lehet igazán mélyen megismerni nyelvi kódrendszerének ismerete nélkül, nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy az elmúlt száz év hungarológiai szakirodalma is döntően magyar nyelvű. A „nyelvében él a nemzet” reformkori programja mindennél erősebben határozta meg az elmúlt kétszáz év magyar műveltséget, ugyanakkor be is zárta azok körébe, akik elegendő magyar nyelvi műveltséggel rendelkeznek. Ezért fontos megismerni, hogy a magyar anyanyelvűeken kívül, - akiknek száma a legutóbbi népszámlások tapasztalata szerint a Kárpát-medencében csak az elmúlt évtizedben legalább félmillióval csökkent - kiknek és miért mutatkozhat erre

a nagy vállalásra motivációja. Erős aktualitást hordoz Kulcsár-Szabó Ernő figyelmeztetése, hogy - „az idegen kultúra sohasem önmagunkért fordult felénk, hanem saját kérdezési horizontjának azon érdekeltségeitől vezettetve, amelyeknek a rajtunk keresztül nyert válaszok tudására van szüksége.” Ez az előfeltevés nem csupán a múlt, hanem a jövő értékelésére is kihat. Látnunk kell, hogy az ezredforduló után a hungarológia művelése egyfajta válságot élt át, melynek jórészt külső okai voltak. A hungarológia az 1970-es évek második felétől az 1990-es évek első feléig terjedő „fénykorának” sajátos nemzetközi kontextus alapozta meg: a helsinki folyamattól a Varsói Szerződés összeomlásáig a világpolitikai történések egyik fontos része volt Kelet- és Közép-Európa akadémiai megismerése, ugyanakkor a közép európai országok atlanti, majd uniós integrációjával, valamint a balkáni térség pacifikációjával lehanyatlott az a fajta érdekeltség, amely a hungarológiának, mint a térségre irányuló komparatív tudományosság egyik rész-összetevőjének konjunktúrát biztosított. Az elmúlt évtized globális világpolitikai folyamatai ugyanakkor mind több európai országot is arra a felismerésre vezettek, hogy kihasználják és motiválják a feltörekvő és (elsősorban) ázsiai országok globális nyitást és kulturális expanziót megfogalmazó ambiciózus kulturális diplomáciai törekvéseit. A sokat emlegetett „keleti nyitás” általános európai jelenség, s súlyához mérten kell figyelembe venni a magyarságtudomány jövője szempontjából is.

Éppen ezért, - s nem utolsósorban egy újabb felívelő korszak alapjaihoz való hozzájárulás reményében, - a Balassi Intézet nemzetközi tevékenységének továbbra is kiemelt területe a külföldi egyetemeken működő magyarságtudományi (ún. hungarológiai) képzések támogatása. A vendégoktatók feladata, hogy a tantermi oktatás mellett kutatási projektekbe is bekapcsolódjanak, elősegítsék és erősítsék a magyar felsőoktatási intézményekkel történő kapcsolatépítést, hallgatóik magyarországi tanulmányútjait, és aktívan részt vegyenek a magyar kultúra megismertetésében, helyi kulturális programok szervezésében. Az elmúlt években, az ázsiai országok növekvő tudományos és kulturális szerepvállalásának következtében a Balassi Intézet szakmai kapcsolatrendszere is összetettebbé vált a hungarológiai képzést nyújtó külföldi egyetemekkel. Mindezek a folyamatok találkoztak a kormányzat támogató elképzeléseivel, amelynek értelmében a magyar kormány a külföldi oktatói álláshelyek létrehozására és támogatására jelentős többletforrást biztosított a 2014. évtől. A támogatás felhasználására a Balassi Intézet három fő célt fogalmazott meg: 1) Új lektorátusok nyitása. A Balassi Intézet célja, hogy a külföldön található magyar egyetemi képzési helyeket megkétszerezze Európában, az amerikai és az ázsiai kontinensen egyaránt. Már az idei 2013/2014-es tanévben - a keleti nyitás jegyében két új lektorátussal bővült a vendégoktatói hálózat: a Bakui Egyetemen és a Minszki Egyetemen. A további tervezett oktatóhelyek célországai: Belgium, Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Moldova, Németország, Szerbia, USA, Kanada, Oroszország, Törökország, India, Japán, Kína. 2) Jelen pozíciók megőrzésére való törekvés. Az európai

felsőoktatásban tapasztalható átalakulási folyamatok miatt sok helyen veszélybe kerültek az ún. kis szakok, így a hungarológiai oktatóhelyek is. A Vendégoktatói Hálózat egységes díjazási rendszerének kialakításával szeretnénk a vendégoktatói státuszt megbecsültté és vonzóvá tenni. 3) Erősebb integráció és komparatisztika. Akkor lehet a hungarológia megújítását célzó törekvésünk sikeres, ha találkozik az adott egyetem nem pusztán anyagilag motivált érdeklődésével, hanem saját tudományos és oktatási programjával, autonóm tudományos intézetként megfogalmazott fejlesztési stratégiájával és a társadalmi felelősségvállalásával, ha művelését integratív tényezőként értékeli a befogadó tudományos közeg. 4) A vendégoktatói tevékenység kibővítése kulturális tevékenységgel. A magyar nyelvi és hungarológiai képzés vonzóvá tételében jelentős szerepet játszhat kultúránk kincseinek megismertetése. Ezért fontosnak tartjuk, hogy támogassuk vendégoktatóinknak nem csupán oktatási és tudományos, hanem kulturális szervezőmunkáját is, fesztiválok, magyar napok, színházi- és filmbemutatók, koncertek és könyvvásárok szervezését, együttműködésben a külföldi magyar intézetek bővülő hálózatával. Jelen jubileumi kiadványunk ezeknek a törekvéseknek a szellemében ad tájékoztatást a Balassi Intézet hungarológiai és magyar nyelvi oktatási tevékenységéről.

Hatos Pál

3

4

A Vendégoktatói Hálózat A Balassi Intézet nemzetközi tevékenységének kiemelt területe a külföldi egyetemeken működő hungarológiai – más megnevezéssel magyarságtudományi – képzések támogatása. Világszerte több mint félszáz egyetemen lehet lektorátusi nyelvórák, egyetemi szakirányok és szakok keretei között magyar nyelvet tanulni és a magyar kultúráról ismereteket szerezni. A hagyományosan nyelvészeti, illetve filológiai profillal alapított szakok az utóbbi évtizedek igényeire reagálva új tudományterületek felé is nyitottak, interdiszciplináris szemléletük dominánsabbá vált, a finnugor tanszékek mellett egyre inkább közép-európai, társadalomtudományi, tranzitológiai képzést és kutatásokat kínáló intézetekben kapnak helyet. E változások következtében a Balassi Intézet szakmai kapcsolatrendszere is egyre összetettebbé válik a hungarológiai képzést nyújtó külföldi egyetemekkel.

A Balassi Intézet a Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódjaként több mint harminc külföldi egyetemre küld Magyarországról vendégoktatókat, akik évente 1500-2000 hallgatónak tartanak kurzusokat. A vendégoktatók feladata, hogy a tantermi oktatás mellett kutatási projektekbe is bekapcsolódjanak, elősegítsék a magyar felsőoktatási intézményekkel történő kapcsolatépítést, hallgatóik magyarországi tanulmányútjait, és aktívan részt vegyenek a magyar kultúra megismertetésében, helyi kulturális programok szervezésében. A Balassi Intézeten belül a Vendégoktatói Iroda látja el a Vendégoktatói Hálózat működtetésével kapcsolatos feladatokat, az általában négy évre szóló kiküldetésben lévő kollégák ügyeinek intézését. Az Iroda végzi a pályáztatással és a szakmai felügyelettel kapcsolatos teendőket, megszervezi a taneszköz-ellátást, elősegíti

5

6

az információáramlást, és minden évben augusztus végén megrendezi a vendégoktatók éves értekezletét. A Balassi Intézet a külföldi hungarológiai képzéseket a Vendégoktatói Hálózat fenntartása mellett más módon is támogatja: Budapesten komplex magyar nyelvi és hungarológiai részképzést működtet, nyári egyetemet szervez, tananyagokat fejleszt, szakmai periodikák megjelenését támogatja, továbbképzéseket tart, valamint a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodáján keresztül magyarországi graduális, posztgraduális és kutatói ösztöndíjakat nyújt a külföldi magyar szakos hallgatók és hungarológus szakemberek számára.

A vendégoktatói munka háttere A Vendégoktatói Hálózat a magyar kulturális diplomácia egyik eszköze; célja a magyarság jó hírének terjesztése. A vendégoktatók (lektorok és vendégtanárok) néhány kivételtől eltekintve a magyar és a fogadó ország oktatási minisztériuma között létrejött tárcaközi, valamint intézményközi oktatási munkaterv keretében, kölcsönösségi alapon tanítanak külföldi egyetemeken. Cserébe magyar egyetemek fogadják az adott ország lektorait, társadalombiztosítással járó munkaviszonyt létesítenek velük, bért és lakhatási támogatást fizetnek nekik.

Feladatok A fogadó egyetemen végzett oktatói feladatok szerint kétfajta vendégoktatót különböztetünk meg: 1) a lektor elsősorban magyar mint idegen nyelv órákat tart, 2) a vendégtanár elsősorban magyar irodalom- és/ vagy nyelvtudományt, illetve egyéb hungarológiai tárgyakat tanít. Az óraszámot, az órarendet, illetve az oktatás tartalmát a fogadó intézmény határozza meg. Az oktatás mellett mind a lektor, mind a vendégtanár számos további feladatot végez: - részt vesz az őt fogadó szervezeti egység/tanszék tudományos munkájában és közösségi életében (pl. ünnepségek [március 15., október 23. ], a Magyar Kultúra Napja [jan. 22.], illetve a Költészet Napja [ápr. 11.] alkalmából); - segíti a diákokat pl. diákműhelyekkel, diákkonferenciákkal, nyelvvizsgák, ill. órán kívüli hungarológiai programok szervezésével; - segíti a helyi oktatók magyarországi tudományos kapcsolat-rendszerének kiépítését, bővítését; - felvilágosítást nyújt a magyarországi pályázati lehetőségekről, segít a pályázatok elkészítésében; - ha lehetőség van rá, nagyobb közönségnek is szervez kulturális programot (adott esetben a

helyi magyar intézettel, külképviselettel együttműködve), ezekről sajtóanyagot küld a BI-nek; - kapcsolatot tart a BI Vendégoktatói Irodájával az erre rendszeresített e-mail fiókon keresztül, és határidőre megküldi a kért iratokat, beszámolókat, dokumentumokat; - részt vesz az éves vendégoktatói konferencián, illetve adott esetben a BI kutatási és egyéb projektjeiben; - megbízása lejártakor segíti utóda felkészülését és átadja neki mindazokat az információkat, amelyekre munkájához és zökkenőmentes beilleszkedéséhez szüksége van.

Támogatások: Taneszköz-támogatás A BI pénzügyi lehetőségei függvényében folyóirat-előfizetéssel, tankönyvek és egyéb oktatási segédanyagok biztosításával támogatja a vendégoktatót fogadó intézmények hungarológiai könyvtárát.

Szállás A BI szabad kapacitása erejéig térítésmentes szálláslehetőséget biztosít a vendégoktatók által szervezett tanulmányutak résztvevőinek.

Vendégoktatók a Magyar Kultúráért program Az elmúlt években a Balassi Intézet által az oktatási tárca kétoldalú munkatervei alapján külföldre kiküldött, az őket fogadó egyetemen magyar mint idegen nyelvet, nyelvészetet és irodalomtudományt oktató lektoroknak és vendégtanároknak lehetőségük nyílt kulturális programok szervezésére az NKA miniszteri keretéből biztosított forrásoknak köszönhetően. A program nagymértékben hozzájárult a magyar kultúra külföldi megismertetéséhez és a külföldi magyarságtudományi tanszékek és szakmai műhelyek nagyobb láthatóságához. Ezért ezt a fontos projektet a Balassi Intézet 2014-ben folytatta. A Vendégoktatók a Magyar Kultúráért 2014 program célja a magyar kultúra és tudomány külföldi népszerűsítése céljából nagyobb közönségnek szervezett projektek – kulturális rendezvények, rendezvénysorozatok, filmvetítések, hangversenyek, koncertek, kiállítások, kiadványok – támogatása. A programjavaslatokat a döntés időpontjától függően általában a naptári év elején kéri be az Intézet a vendégoktatóktól.

Ösztöndíjak, pályázati lehetőségek: Ösztöndíjak, tanárcserék, tantervfejlesztés, stb. • MÖB-ösztöndíjak hallgatóknak és oktatóknak

7

8 • •

• • • •

(www.scholarship.hu): részképzések, nyári egyetemek, kutatói ösztöndíjak BI pályázatai (hungarológia, műfordító; egyetemi előkészítő, magyar származású fiatalok ösztöndíjai) Erasmus (az Egész életen át tartó tanulás program / Life-long Learning programme része: www.tka.hu) – Erasmus ösztöndíjakra, ill. tanári mobilitási ösztöndíjakra a küldő intézménynél lehet pályázni, azzal együttműködve Ceepus (www.tka.hu) Domus Hungarica (http://www.domus.mtaki.hu/) Visegrádi Alap (www.visegradfund.org) Műfordítótáborok (Magyar Fordítóház: www.forditohaz.hu, József Attila Kör: www.jozsefattilakor.hu)

Az adott ország saját, mobilitást ösztönző pályázatai és az országban működő alapítványok, stb. • Nemzeti Kulturális Alap (www.nka.hu) • Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Irodája (volt Magyar Könyv Alapítvány) • Kultúrpont Iroda (www.kulturpont.hu)

Hungarológiai levelezőlista A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság nyílt

hungarológiai levelezőlistát tart fenn: (http://nmtt.hu/kapcsolat.html). Feliratkozni a https://mail.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/hungarologia-l címen lehet.

A BI oktatási programjai • Nyári egyetem (2 vagy 4 hét): heti 20 nyelvóra, 3-4 hungarológiai előadás, tanulmányi kirándulások (14 ECTS kreditpont). • Tízhónapos hungarológia-részképzés egyetemi hallgatóknak (26–55 ECTS kreditpont; különböző nyelvi szinteken). • Speciális magyar nyelvi–magyarságismereti képzés a „nyugati magyar diaszpórából” érkező hallgatóknak. • Egyéves műfordító program fiatal (mű)fordítóknak. • Egyéves egyetemi előkészítő külföldieknek, akik magyarországi egyetem magyar nyelvű képzésén szeretnének továbbtanulni (900 órás kurzus magyar nyelvből és a választott szakiránynak megfelelő szaknyelvből). • Egyéves egyetemi előkészítő Kárpát-medencei és a „nyugati diaszpórából” érkező fiataloknak, akik a magyar nyelvű, államilag finanszírozott magyar felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni. • Magyar mint idegen nyelv: 60–300 órás nyelvtanfolyamok minden nyelvi szinten, különböző intenzitással.

9

Franciaország budapest varsó

11

szófia krakkó

poznań kairó

12

A magyar nyelv oktatása Franciaországban A francia felsőoktatás modern kori történetében már több mint száz évvel ezelőtt felbukkant a magyar nyelv oktatása: Kont Ignác 1902-től tartott a magyar nyelvvel és irodalommal kapcsolatos kurzusokat a Sorbonne-on, és csupán korai halála volt akadálya annak, hogy magyar oktatási hely jöjjön létre Párizs legrangosabb egyetemén. A két háború közötti magyar politikának folyamatos törekvése volt, hogy magyar oktatási helyet hozzon létre Párizsban, ez azonban kezdetben csak a Keleti Nyelvek Főiskoláján, a mai INALCO elődjén sikerült, majd 1937-től a lille-i egyetemen, 1939-től Nizzában indul magyar vonatkozású képzés. A háború

alatt Lyonban, majd Grenoble-ban, 1960ban Strasbourgban nyílik magyar oktatóhely. 1985-ben kormányközi egyezmény alapján nyílik meg az Egyetemközi Magyar Központ a Paris 3 – Sorbonne Nouvelle Egyetemen, amely a nyelvoktatás mellett immár irodalomtörténeti és történelmi kurzusokat is kínált, és komoly hadállása volt (és ma is az) a franciaországi hungarológiának. A magyar

vonatkozású o k t a tóhelyek létrehozása ezután sem állt meg: 1987ben a bordeaux-i egyetemen, majd a nagy múltú Politikatudományi Főiskola 2001-ben megnyílt dijoni kampuszán is elindult a magyar nyelv oktatása. Ezen oktatóhelyek közül több mára megszűnt (Lyon), vagy csak rövid ideig létezett (Grenoble), vagy az egyetem megszakította az együttműködést a Balassi Intézettel (Bordeaux, bár itt lektor van), és máshonnan is nyugtalanító hírek érkeznek. Az elmúlt években

azonban a lektori hálózatot sikerült stabilizálni, és talán remény van új oktatási helyek kialakítására is. Jelenleg a felsőoktatás keretein belül magyarul tanulók száma kb. 180-190 fő lehet. Ezenfelül magyaroktatás zajlik vidéki egyesületekben is, illetve a Párizsi Magyar Intézetben, ahol szemeszterenként 80-90 diák tanul 12 csoportban. Néhány évvel ezelőtt volt magyaroktatás a Politikatudományi Főiskola párizsi kampuszán is. Lássuk az egyes oktatási helyek jelenlegi helyzetét.

CIEH, Paris 3 – Sorbonne Nouvelle Az oktatás csak 1967-ben Jean Perrot vezetésével indulhatott meg. Az egyetemközi központot (jelenleg CIEH & CIEFi) 1985-ben alapították, és Jean Perrot vezette 1997-ig. A magyaroktatás 2013-ig az ILPGA (Institut de Linguistique et de Phonétique Générales et Appliquées), 2013 szeptembere óta a LEA (Département de Langues Etrangères Appliquées) keretei között folyik. A képzés BA és MA szintű diplomát ad idegen nyelvekből, magyar szakiránnyal. Egy egyetemi tanár és egy lektor tanítja a magyar nyelvet. A 2013/14-es tanévben e keretek között 15-en folytattak hungarológiai tanulmányokat. Ezenfelül az oktatási hely rendszeresen szervez nemzetközi konferenciákat, könyvtára pedig (ahol a könyvtáros bérének felét és a könyvutánpótlást a Balassi Intézet biztosítja) 6000 kötetével a

13

14

legnagyobb magyarságtudományi könyvtárak közé tartozik Franciaországban (a Francia Nemzeti Könyvtár, az INALCO és a Párizsi Magyar Intézet Könyvtára mellett). A lektor 2014-ig Gárdosi Rita volt.

Idegen nyelvek és civilizációk főiskolája – INALCO Aurélien Sauvageot, az első magyar–francia nagyszótár szerzője Budapestről való visszatérése után alapította meg a magyaroktatást az akkor még Langues Orientales (kb. „Keleti Nyelvek Főiskolája”) névre hallgató intézményben. Az intézmény évtizedeken keresztül (és ma is) a franciaországi magyaroktatás egyik legfontosabb intézménye, amely teljes vertikumú képzést nyújt diákjainak. A közép-európai tanszékcsoport (Département Europe Centrale et Orientale) alá tartozó oktatási helyen 3+1 fő oktatja a magyar nyelvet, nyelvészetet, egyikük kétoldalú megállapodás alapján érkező magyar lektor. Az intézet BA, MA szinten is oktat, illetve PhD képzésre is jogosultsága van. Jelenleg a magyar szakon tanulók tényleges létszáma 18 fő. Az tanszék rendszeresen szervez magyar estet, évzáró előadást, nyílt napot, ezzel is népszerűsítve a magyar nyelv oktatását. Az INALCO egyetemi könyvtára (BULAC) mintegy 7800 kötetnyi magyar állománnyal rendelkezik, és az anyagnak van magyar referense. A lektor 2013 óta Csontos Nóra.

Lille, Université Charles de Gaulle – Lille 3 Hincz Győző, egykori Eötvös-kollégista, indította be a magyaroktatást az egyetemen még a második világháború előtt. Ebben az időben az észak-franciaországi bányavidék, illetve textilipar vonzotta a magyar kivándorlókat, így jelentős magyar telepek jöttek létre Lille, Roubaix, Lens vidékén, ahol élénk magyar közösségi élet is folyt. A magyar lektorátus jelenleg az Idegen�nyelvi Tanszékcsoport alárendeltségébe tartozik, ezen belül is a romanisztikai, szláv és keleti nyelvi csoportba (UFR, Langues, Littératures et Civilisations Étrangères – Études Romanes Slaves et Orientales). Képzéseiről bizonyítványt állíthat ki. A 2014 tavaszi félévben 10 fő tanult magyarul, köztük egy speciális, szeniorokból álló csoport is. A lektorátus részesül a BI könyvszállítmányaiból, ez képezi alapját a néhány tucat kötetből álló lektorátus könyvtárnak. A lektor 2010 óta Krizsán Enikő.

Strasbourg, Université de Strasbourg Az egyetemen 1960 óta van magyaroktatás, amikor Hunyadi István, a később jó nevet szerzett történész alkalmazásával megindult a magyaroktatás a városban, mely az 1956 utáni menekülthullám egyik fontos állomása lett. Az idegennyelvi fakultás keretei között a magyar lektorátus önálló tanszékként működik. A lektor

államközi szerződés keretében érkezik. A lektorátus egyetemi végbizonyítványt adhat ki nem szakosoknak és oklevelet a magyar szakosoknak. A lektorátus mintegy 220 főt oktat, akik közül a 2014-es tavaszi félévben 123 fő tanult magyarul, és a francia nyelvű magyar civilizációs, országismereti kurzusra 63-an jártak. A városban élénk magyar egyesületi élet zajlik, az Európa Tanács melletti hivatalos magyar képviselet támogatásával. A lektorátus diákjai általában aktív résztvevői a magyar filmklubok alkalmainak, az irodalmi és zenés rendezvényeknek. A tanszék kb. 3000 kötetes saját könyvtárral rendelkezik. A lektor 2014-ig dr. Szépe Judit, 2014 őszétől Józan Ildikó.

Bordeaux, Université Michel de Montaigne – Bordeaux 3

Lyon, Université Lyon 3

A Sciences Po nagy reformjának keretében 2001-ben indult el a magyar nyelv oktatása Dijonban. A képzés diplomát nem ad, csak választható nyelvként vehető fel. Általában 10-15 fő tanulja a magyart. A lektor Pawlowski Judit.

Lyonban 1942-ben indult az egyetemi magyaroktatás, amely 2011 júniusában szűnt meg. Először önálló magyar lektorátus volt könyvtárral együtt, majd a szláv nyelvek tanszéke alá került. A Nyelvi Kar keretébe tartozott. Rádi Ildikó egyéni szerződéssel érkezett. A 2010/11es tanévben 24 hallgató volt a három évfolyamon. Az egyetemi könyvtár magyar állományát a helyi magyar egyesület mintegy 4000 kötetes könyvtára vette át.

A magyaroktatás 1987-ben indult, és a germanisztikai, ill. szláv intézet égisze alatt működik, a kiadható végbizonyítvány nem számít egyetemi oklevélnek. A képzésnek általában 15-25 hallgatója volt. Az egyetem 2012-ben nem fogadta el a BI által javasolt lektorokat, és saját hatáskörben vett fel egy magyar nyelvtanárt. A lektor 2012-ig Varga Róbert volt, azóta Aubert-Krakker Ágnes.

Dijon – Politikatudományi Főiskola, Közép-európai Campus

Ablonczy Balázs

15

poznań szófia krakkó

kairó

budapest varsó

17

franciaország

18

A poznańi magyar szak A történetéből A magyarokat és lengyeleket összekötő ezeréves barátság abban is megnyilvánul, hogy Lengyelországban, ahol nincs számottevő magyar kisebbség, három önálló egyetemi magyar szak működik. Közülük az Adam Mickiewicz Egyetemen (UAM) 1992-ben alapított szak a legfiatalabb. Az egyetemi magyartanítás története a harmincas évekig nyúlik vissza, amikor egy rövid ideig létezett lektorátus az UAM-en. A magyar szak megalapításának gondolata a 70-es években merült fel, miután Jerzy Bańczerowski – Czesław Kudzinowski professzor javaslatára – finnugrisztikából doktorált az ELTE-n, de csak a 90-es évek elejére érett meg erre a helyzet. A poznańi 56-os események megünneplésére 1991ben ide látogatott Engelmayer Ákos, az akkori varsói magyar nagykövet. Ekkor született javaslat a magyar szak megalapítására, s az egyetem nyitott volt a meg-

valósításra. Az első évfolyam 1992 őszén kezdte meg tanulmányait. A szak oktatását biztosító kis tanszéki csoportot Brendel János művészettörténész vezette, aki még diákként került ki 1956 után Poznańba. 2001-től ez tanszékké alakult, melynek vezetését Jerzy Bańczerowski professzor vette át, aki kezdettől fogva felelős volt a szak oktatási programjáért, s egyúttal a Nyelvészeti Intézet igazgatója is volt (ma is ennek keretében működik a magyar szak). Nyugdíjba vonulása után, a 2005 óta immár Finnugor Tanszék élére 2010-től Koutny Ilona került, aki az ELTE-n doktorált s dolgozott közel 10 évig, majd 1994-től az UAM munkatársa lett, s 2009-ben habilitált. Az alapító kollégák közül Jolanta Jarmołowicz, ismert műfordító dolgozik ma is a tanszéken (több mint 20 kortárs magyar drámát ültetett át lengyel nyelvre, melyek nagy részét színházakban is bemutatták). Hallgatóink

több generációját vezette be a fordítás rejtelmeibe. Az első 10 évben Gizińska Csilla (jelenleg a varsói magyar tanszék vezetője) szerettette meg a poznańi diákokkal a magyar irodalmat. A Balassi Intézet rendszeresen küld magyar lektort, akik közül Nagyné Fórizs Emília 6 évet, Dávid Mária pedig (két részletben) 10 évet töltött nálunk nagy lelkesedéssel és szakavatottan oktatva a magyar nyelvet és kultúrát. Németh Szabolcs a lektori munka után továbbra is itt tanít. Új lektorunk Pap Dániel. A többi kolléga (Karolina Kaczmarek, Aleksandra Muga, Kinga Piotrowiak-Junkiert, Paweł Kornatowski és Robert Bielecki) már itt végzett és doktorált. Jelenleg is van egy doktoranduszunk.

A magyar szak programja és profilja A magyar szak („magyar filológia”) – a magyar nyelv tanításán kívül – a magyar nyelvészet, irodalom, történelem és kultúra átadására összpontosít, mint a filológiák általában. A jelenlegi program nagymértékben hasonlít a 2010-es THL2-ben megjelenthez. Az első tíz évben jelen volt a szak programjában a művészettörténet is – Brendel Jánosnak köszönhetően. Koutny llonával kezdetét vették a szótártani munkálatok, melynek eredményeként megjelent a szak dolgozóinak (Koutny Ilona, Jolanta Jarmołowicz, Gizińska Csilla és

Fórizs Emília) közös munkája, a Magyar–lengyel tematikus szótár 2000-ben. Ezt az új szerkezetű szótárt, amely a nyelvtanítás tapasztalatain nyugszik, s annak céljait szolgálja, megelégedéssel használják Lengyelországban a magyar szakokon és Magyarországon a lengyel szakokon. Ezeket kisebb, 3- nyelvű tematikus szótárak követték Koutny Ilona szerkesztésében, s több szakdolgozat született (még ázsiai nyelvekre is alkalmazva), egy-egy terület kulturálisan is meghatározott szókincsének a kidolgozására. A szótárkészítés megint aktuális feladattá vált, ezúttal az ellenkező irányú szótár kidolgozásának előmunkálatai kezdődtek meg. A fordítás oktatása kezdetektől fogva fontos része volt a programnak. A hallgatók ízelítőt kapnak mind a szakfordításból, mind a műfordításból. Jolanta Jarmołowicz a műfordítást gyakoroltatja, sőt, a jobb fordításoknak igyekszik nyilvánosságot adni. 2013-ban egy, a diákokkal közös drámakötetet adott ki lengyelül. Karolina Kaczmarek a jogi nyelvvel és szövegekkel foglalkozik, és ebbe vezeti be a diákokat a lengyelre való fordítást gyakoroltatva. A szaknyelvoktatásban az üzleti nyelv és a tudományos nyelv alapjai is helyet kapnak. Magyar és lengyel összevetésben a pragmatika, valamint a nyelv és kultúra tárgyak színesítik a mesterképzés programját. Oktatómunkánkhoz nélkülözhetetlen segítséget jelentenek a Balassi Intézet könyvküldeményei.

19

20

Az első közel tíz évben kétévenként volt felvétel a magyar szakra, azóta évenként kb. 20 diák kezdi meg a tanulmányait a magyar alapszakon. A mesterszakon már csak 5-8 hallgató indul, ami veszélybe sodorhatja a képzés állandó működését. A szakdolgozatot az alapszakon lengyelül írják a diákok, a mesterszak végén viszont már magyarul. Az elmúlt 22 évben mintegy 150 diák végezte el a magyar szakot. A hallgatók tanulmányaik során legalább egy félévet Magyarországon töltenek ösztöndíjjal, államközi szerződésen keresztül az ELTE-n, a Balassi Intézetben vagy Erasmus szerződés keretében Pécsett, illetve más partnerünknél.

A magyar kultúra terjesztése A szak mindennapjait ünnepi műsorok tarkítják (karácsony, farsang, március 15. és október 23.), melyet a lektor szokott szervezni. Karácsonykor nemcsak a

magyar és finn szak diákjai, illetve oktatói gyűlnek ös�sze, hanem a poznańi magyarok és a magyar kultúra iránt érdeklődők is eljönnek hozzánk, pl. a Poznańban működő Piroska magyar néptáncegyüttes képviselői. Többször jártak Poznańban magyar írók (többek között Spiró György, Háy János, Egressy Zoltán), az ilyen jellegű nyilvános találkozók lehetőséget adnak diákjainknak, valamint az érdeklődőknek a magyar kultúra közvetlen megismerésére. Voltak filmvetítések is. Több iskolában volt magyar program, melynek lebonyolításához mi nyújtottunk segítséget. Konferenciákat is szerveztünk az elmúlt években. 2011ben a Lengyel–Magyar Barátság Napja alkalmából, melynek színhelye Poznań volt, mind a nagyközönségnek szóló, lengyel nyelvű nyilvános előadásokat, mind magyar nyelvű nemzetközi tudományos konferenciát mi

rendeztünk. Ezeknek az anyagát egy magyar és egy lengyel nyelvű kötetben adtuk ki (Magyar–lengyel kapcsolatok: kontrasztív nyelvészeti, irodalmi és kulturális kutatás). 2013 májusában megint csak egy nemzetközi szimpóziummal ünnepeltük szakunk 20 éves évfordulóját, melyen lengyelországi magyar szakos kollégáink és több országbeli Erasmus partnereink vettek részt, továbbá Háy János, akinek műveiből a diákjaink fordítottak. Ez alkalommal egy közismert lengyel színész közreműködésével került sor a felolvasásra (képes beszámoló a Facebook oldalunkon – Filologia Węgierska UAM – látható). Munkájuk elismeréseként korábban Brendel János, 2011-ben pedig Bańczerowski professzor és Jolanta Jarmołowicz kapott magas rangú magyar állami kitüntetést. Koutny Ilona

21

Varsó franciaország

budapest

23

szófia krakkó

poznań kairó

24

Magyar sziget Varsóban – A Varsói Egyetem Magyar Tanszéke Ha valaki szeretne ellátogatni a varsói Magyar Tanszékre, a város szívében találja, nem messze a Visztula partjától, ahonnan egyszerre nyílik kilátás a Királyi Vár vörös épületére, s a Kultúra és Tudományok Palotájának tornyára, egy hamisítatlan posztindusztriális stílusban épült, 21. századhoz méltó módon korszerű, tetőtérben függőkerttel, egy valódi üvegpalotában, melynek üveghomlokzatában tükröződik az Egyetemi Könyvtár

nem kevésbé impozáns látványa. A Neofilológiai Kar csaknem kétéves, új épületének 2. emeletén működik a Magyar Tanszék, ahol kb. 100 lengyel ajkú hallgatót 12 oktató vezet be a magyar nyelv szépségeibe, tanít irodalomra, nyelvészetre és kultúrára. A Varsói Egyetem Magyar Tanszéke a Lengyelországban működő három magyar szak közül (Varsón kívül Krakkóban és Poznańban) nem csupán a legrégebbi hagyományokra tekint

vissza, de egyben a legnagyobb hungarológiát oktató műhelynek is számít. A Varsói Egyetemen már a két világháború közötti időszakban működött magyar nyelvű lektorátus, melyet Divéky Adorján alapított, aki a magyar nyelv oktatásán kívül különös hangsúlyt fektetett Magyarország történelmére és a lengyel–magyar történelmi kapcsolatok kutatására. 1930–1939 között Korompay Emánuel lett a magyar nyelv lektora, aki az első magyar–lengyel és lengyel–magyar szótár szerkesztője is volt egyben, de sajnos, a 2. világháború kitörése meghiúsította a szótár megjelenését. Maga Korompay tragikus halált halt: kettős állampolgársága okán, mint lengyel tisztet 1940-ben Charkov mellett a szovjetek kivégezték. Ezzel magyarként osztozott a katyńi foglyok sorsában. (Az Egyetem főkampuszához tartozó egyik épület falán emléktábla őrzi a tragikus sorsú magyar lektor emlékét.) A Varsói Egyetemen csak tíz év múlva, 1949 szeptemberében nyitották meg újra a magyar nyelv lektorátusát, melynek vezetője Csapláros István lett, aki egyben a Magyar Kulturális Intézetet is irányította. A Varsói Egyetem Filológiai Karán 1952-ben alapították meg a Turkológia Tanszék keretén belül a Magyar Filológiai Műhelyt (Zakład Filologii Węgierskiej), melynek vezetésével Jan Reychman történészt, orientalista

professzort bízták meg. Az újonnan indított magyar szaknak összesen 3 munkatársa volt, Reychman professzoron kívül Csapláros István, valamint a lektor tisztségét betöltő, Magyarországról kiküldött Jan Sobolewski. Az első évfolyam tízegynéhány hallgatóval indult, közöttük volt Andrzej Sieroszewski, a Magyar Tanszék későbbi professzora és vezetője, illetve Jan Ślaski, a lengyel–magyar–olasz reneszánsz kapcsolatok elismert kutatója. Az első évfolyam figyelemre méltó volt abból a szempontból is, hogy közöttük voltak többen is, akik középiskolai tanulmányaikat még a háború alatt menekültként Magyarországon folytatták, illetve olyanok, akik az 50-es évek elején politikai okok miatt más szakokra nem kerülhettek be. Érdekesség, hogy az újonnan induló magyar szak tanulmányi programjában szerepelt a Bevezetés a magyar kultúrába és folklórba nevezetű tantárgy – hasonló, inkább a kulturális antropológiához, mintsem a filológiához tartozó tantárgy egyetlen más nyelvi szakon sem fordult akkoriban elő. A varsói magyar szakosok első generációját személyesen is megérintették az 1956-os magyar forradalom eseményei. A hallgatók egy része Reychman profes�szor vezetésével még október 1-jén tanulmányútra utazott Magyarországra, akik november 1-ig (csak ekkor térhettek haza) Budapesten élték át az eseményeket, s az ott tapasztaltak is ösztönözték őket arra, hogy haza-

25

26

térve aktívan részt vegyenek a véradomány és segélyek összegyűjtésének és szállításának megszervezésében. Jan Reychman professzor 1970-ig irányította a Magyar Tanszéket, ez alatt az idő alatt a tanszék munkatársai elkészítették a magyar–lengyel, lengyel–magyar nagy szótárt. 1970–1978 között a Magyar Tanszék tanszékvezetőjének tisztségét Csapláros István töltötte be, aki nagy hangsúlyt helyezett a Tanszék külföldi kapcsolatainak fellendítésére, nemcsak Magyarországgal, hanem Finnországgal is. A tanszéken ekkor indulnak be a finn–lengyel és finnugor jellegű kutatások. Csapláros professzor vezetése alatt leginkább a magyar–lengyel irodalmi és kulturális kapcsolatok kutatása fejlődött (több megjelent tanulmánykötet is bizonyítja). Szintén a 70-es években adták ki több kötetben a magyar irodalom lengyel fordításainak bibliográfiáját (Bibliografia przekładów z literatury węgierskiej w Polsce), és a magyar írók kisszótárát (Maly słownik pisarzy węgierskich). 1978-ban Andrzej Sieroszewski professzor vette át a Tanszék vezetését, aki egészen 2003-ig töltötte be ezt a tisztséget. Ebben az időben nagymértékben fellendült a magyar irodalom fordítása és népszerűsítése. Sieroszewski professzornak köszönhetően lengyel műfordítók egész generációja nőtt fel (Elżbieta Cygielska, Teresa Worowska, Elżbieta Sobolewska, Anna Gó-

recka, Jolanta Jarmołowicz, Szczepan Woronowicz). Mind a mai napig főleg nekik köszönhetően férhet hozzá az érdeklődő lengyel olvasó mind a klasszikus, mind a kortárs magyar irodalomhoz. 2003–2009 között a Magyar Tanszéket Elżbieta Artowicz nyelvész irányította. Ezek az évek jelentős változást hoztak a Tanszék működésében több szempontból is. 2003-tól a nappali tagozatos képzés mellett bevezették az esti tagozatos magyar szakos képzést. 2009-ig (ekkor szűnik meg a költségtérítéses oktatás a tanszéken) a húsz nappali tagozatos hallgató mellett, szintén húsz esti tagozatos hallgatót is felvettek, akik a nappali tagozattal megegyező program szerint folytatták tanulmányaikat. A Tanszék történetében különösen jelentős évnek számított a 2007/2008-as tanév: ekkor vezették be a lengyel felsőoktatásban a bolognai rendszer szerint a kétszintű oktatást. Így jött létre a magyar szakon a négyéves (8 szemeszter) alapképzés, valamint a másfél éves (3 szemeszter) mesterképzés. Szintén ebben az évben alakult át a magyar szak finnugor szakká, melyet két specializáció alkot – magyar és finn. Bár 1964 óta a Magyar Tanszéken belül működött finn lektorátus, valójában a Varsói Egyetemen 2007 óta beszélhetünk a magyarhoz hasonló finn filológiáról. Végül, szintén 2007-ben alakult

meg a Magyar Tanszéken a finnugor szakra való tekintettel az észt lektorátus. 2009–2013 között Bożenna Bojar nyelvészprofesszor irányította a Tanszéket. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a Tanszéken a közeljövőben tudományos fokozattal rendelkező, fiatal oktatói gárda jöjjön létre. Az elmúlt években 3 fiatal adjunktussal gyarapodott a magyar szak (irodalom, nyelvészet, finnugrisztika), de kultúrtörténet illetve kultúra terén is folyamatban van a doktori disszertációk megvédésének procedúrája. Kedvező tendenciaként könyvelhetjük el az utóbbi években a doktori tanulmányok hallgatói számának az emelkedését is (a korábbi egy hallgatóhoz képest ma évente 2-3 hallgató). Jelenleg a Tanszéknek összesen 17 munkatársa van (12 magyar és 5 finn specializáció), ebből 3 professzor, 8 doktor illetve 3 magyar és 3 finn lektor. A hallgatók

27

28

száma kb. 170 (100 magyar specializáció). Évente a magyar szak alapképzésére 25-30 hallgatót veszünk fel, a kb. 100-150 jelentkezőből. Ez az arány is jól mutatja, hogy Lengyelországban a magyar nyelv iránti érdeklődés nem csökkent az utóbbi években, a lengyel demográfiai csökkenés sem érintett bennünket (a felvételi keretszámot az utóbbi 2 évben emeltük 20-ról 25 főre). A magyar specializáció mesterképzésén az egyes évfolyamokon 8-10 hallgató tanul (a keretszám 6 fő). A doktorandusz-hallgatók száma összesen: 8 (6 magyar specializáció). Ami a tanulmányi programot illeti, annak ellenére, hogy a magyar szak filológiai szakirányú, a programunkat a hungarológia szellemében állítottuk össze, szem előtt tartva, hogy hallgatóink a magyar nyelvi kompetencia mellett (heti 12, 10, ill. 8 órában oktatjuk a magyar nyelvet) széleskörű ismeretekkel rendelkezzenek a magyarságról. Az irodalom és nyelvészeti jellegű tantárgyak mellett, 4 szemeszteren át hallgatnak előadást magyar történelemről, minden évfolyam programjában szerepel a Hungarológia c. tantárgy, amely keretében különböző aspektusból ismerkednek meg a magyar kultúrával (országismeret, folklór, film, színház stb.). A harmadéven egy új tantárgy keretében Magyarország és Közép-Európa kapcsolattörténetét hallgatják.

Tekintettel az elhelyezkedési lehetőségekre, az utóbbi években szintén növeltük a fordítói gyakorlatok számát, a 3. évfolyamtól minden szemeszterben szerepel a Translatorium nevezetű tantárgy (a mesterképzésen heti 4 órában), amely keretében hallgatóink a műfordítás, szakfordítás fortélyait sajátíthatják el, ill. az új épület adta modern lehetőségeket kihasználva a szimultán tolmácsolást is gyakorolják. Az alapképzés utolsó évfolyamán irodalom illetve nyelvészeti specializáció között választhatnak, szaktantárgyak és szeminárium készíti fel őket a licenciátusi diplomamunka megírására. A mesterképzésen már az első szemesztertől irodalom(kultúra) és nyelvészeti specializáció szerint választják a főleg elméleti jellegű, speciális szaktantárgyakat. A mesterképzés szakdolgozat megvédésével zárul. Hallgatóink nyelvi kompetenciáját illetve szaktudását nagyban elősegítik tanszékünk nemzetközi kapcsolatai is. Tanár- és diákcserék formájában együttműködünk az ELTE, Szegedi Egyetem, Pécsi Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem (Győr), Konstantin Filozófus Egyetem (Nyitra), Helsinki Egyetem, Yvaskyla, Tampere, Turku illetve Tartu egyetemeivel. Ami a kutatásokat illeti, a Tanszék közeljövő tervei között szerepel a Csapláros István által kiadott, Lengyelország-

ban megjelent magyar irodalom bibliográfiájának 2010ig történő kibővítése, ill. az online-változat elkészítése, továbbá magyar kulturális lexikon összeállítása, valamint egyes szaknyelvek magyar–lengyel online-szótárának összeállítása. Figyelemre méltó a tanszék könyvtára, mely kb. 40 000 kötetével, 160 féle folyóiratával Lengyelország legnagyobb hungarikum-gyűjteményének számít. Elmondhatjuk, hogy igen aktív a hallgatói önkormányzatunk, lektoraink az ő segítségükre támaszkodva minden évben különféle összejöveteleket, ünnepségeket szerveznek – mint pl. a március 15-i és az 1956-os megemlékezéseket, táncházakat; s különös eseménynek számít minden évben a tanszéki karácsonyest ünnepsége (magyar ízekkel és magyar–lengyel humorral fűszerezve) – amelyek méginkább segítenek összekovácsolni tanszékünk kis közösségét. Nemrégiben hallgatóink azzal az ötlettel álltak elő, hogy szeretnének egy magyar–lengyel internetes folyóiratot létre hozni, azaz egy korábbi félbemaradt kezdeményezést felújítani. A folyóirat címe Magyazyn, s nagy lelkesedéssel,

szavazás útján kiválasztották a logót, megalakult a szerkesztőség, az egyes rovatok, s a tervek szerint az új tanév kezdetén már böngészhetjük a Magyazynt az interneten. Megnyugtató, hogy a magyar kultúra és nyelv iránt nem csappan az érdeklődés Lengyelországban, hos�szú évek óta túljelentkezés jellemző a felvételin. Különösen motiváló számunkra, hogy végzős hallgatóink magyar szakos diplomával a kezükben igen keresettek a lengyel munkapiacon, nemzetközi cégek, bankok alkalmazzák őket legkülönfélébb munkakörökben. Az utóbbi években szinte valamennyi hallgatónk magyar nyelvtudásával keresi meg a kenyerét. Ez a tény is arra ösztönöz bennünket, hogy európai viszonylatokban mérve, magyar nyelvterületeken kívül a varsói Magyar Tanszék ne csupán az egyik legnagyobb magyar nyelvet és kultúrát oktató műhely legyen, hanem mind az oktatói mind kutatói munkát tekintve kiemelkedő színvonalú hungarológiai központként tartsák számon. Gizińska Csilla

29

SZÓFIA budapest varsó

krakkó

31

franciaország poznań

kairó

32

30 éves a szófiai magyar szak Magyarországnak és Bulgáriának sosem volt komoly konfliktusa, sőt a honfoglalás előtti közös gyökerek, a török elnyomás emlékezete, majd a szovjet befolyás tapasztalata, a közös ellenségek és a hasonló történelmi célok távoli barátokká tették a két országot. Ez a barátság, úgy érzem, mára kicsit egyoldalú lett, mert ugyan a bolgárok nyitottan és érdeklődve közelítenek Magyarország és a magyar kultúra felé, ebből keveset kapnak vissza. Sokkal többet tudnak rólunk, mint mi róluk, hogy mást ne mondjak, az általános iskolai tankönyveikben IV. Béla és Hunyadi János valóságos hősként jelenik meg, Petőfi néhány verse feltűnik az irodalmi szöveggyűjteményekben, a bolgár területre emigrált Kossuth nevét pedig még tévés kvízműsorokban is láttam felbukkanni, és nagyon sokan tudnak legalább egy-két szót magyarul, vagy van egy jó sztorijuk magyarokról.

Azt hiszem, ez magyarázza leginkább, miért tud a szófiai magyar szak immár három évtizede sikeres lenni, miért kezdik el évről évre legalább tizenöten ezt a szakot. Sokan kérdezik a diákjainktól – én is gyakran megkérdezem tőlük –, miért épp a magyar? A válasz jellemzően az, hogy volt a múltban egy kellemes tapasztalat az országgal kapcsolatban. Ez sokszor a szülők vagy a nagyszülők élménye: lehet ez egy egykori turistaút Budapesten, egy hét a nyolcvanas évekbeli Balatonon vagy egy szerelem a bolgár tengerparton, lehet egy jó buli, lehet a Sziget Fesztivál, lehet egy dal, mint például a Gyöngyhajú lány vagy a Santa Maria – mert ezek mai napig játszott slágerek, egy korosztály számára abszolút etalonok. De egyre több a személyes élmény is, és hallottam már olyan diákot, aki azért szeretne Budapestre menni, mert onnan már csak három óra Bécs. És vannak olyanok is, kár tagadni, akik csak jobb híján

iratkoznak be a magyar szakra – de az ő megnyerésük, megtartásuk talán a legszebb feladat. A szak státusza stabil, háttere erős, kapcsolatai gyarapodóak. Mint látjuk, évtizedek óta van elegendő hallgató, és vannak kiváló, elkötelezett és a mérhető tudományos teljesítményt felmutató tanárok is. Jelenleg négy főállású és négy-öt óraadó tanár tanít a szakon, közülük hárman már harminc éve itt vannak, hárman pedig egykori hallgatókból lettek tanárok. Bulgária legrégebbi és legpatinásabb egyetemén eleinte az angol tanszékhez tartozott a szak, de már hosszabb ideje a klasszika-filológia alá, az újgöröggel együtt. Igen, ez nem a természetes helye a magyar nyelvnek, de itt nincs finnugor tanszék, így jobb megoldás nem nagyon van. Illetve lenne: önálló tanszékké szerveződni, amire korábban volt is szándék

– de aztán az egyetemi integráció és a költségcsökkentés, valamint épp akkor a megfelelő fokozatú tanszékvezető-jelölt is hiányzott. Hosszú távon kell tehát erre a társbérletre berendezkedni. Szerencsére az egyetem vezetése hosszú távon is számol a magyar szakkal. A 2013 novemberében megrendezett, a szak fennállásának 30 éves jubileumát ünneplő konferenciát a rektor és a dékán is személyesen, meleg hangon üdvözölte, az előtte fél évvel újra megkötött oktatási egyezménnyel pedig a két állam még magasabb szinten garantálta a hungarológia-oktatás fontosságát Bulgáriában. Szerencsére más partnerek is segítik az oktatás fennmaradását és fejlődését. Elsőként a Balassi Intézetet kell említeni, aztán a Szófiai Magyar Intézetet, majd a Szófiai Magyar Nagykövetséget – szakmai és anyagi támogatást egyaránt kap

33

34

a szak tőlük, sőt, kijelenthető: a jelenlegi színvonalon nem is tudna működni e partnerek nélkül. Óriási segítséget jelent a Magyar Intézet aktív jelenléte, hiszen így szinte heti rendszerességgel találkozhatnak a hallgatóink magyarországi vendégekkel, vehetnek részt magyar vonatkozású koncerteken, kiállítás-megnyitókon, filmheteken, irodalmi esteken. Használhatják az Intézet gazdag és ma is igényesen, hozzáértéssel fejlesztett könyvtárát, a Ház falai között közben bepillanthatnak egy picit a létező Magyarország életébe is. Ugyancsak fontos szerepe van a magyarországi ösztöndíjaknak, hiszen ezek rendkívül erős vonzerőt nyújtanak – van, aki ezért a lehetőségért jön a szakra, és még többen ezekről hallva, vagy már ezek előnyeit megtapasztalva maradnak itt. Sajnos a technikai és tárgyi feltételek nem javultak az elmúlt években: a tantermek kopottak, koszosak, szűkösek, a bútorok régiek, elhanyagoltak, egy elmúlt korszakot idéznek. Multimédiáról álmodni sem merünk, a számítógépek elöregedettek, az órai munkához alkalmatlanok, wifi nincs, a fűtés néha akadozik. Pár éve egy projektort szerettem volna beszerezni, de rájöttem, függöny sincs, amivel be lehetne sötétíteni – így maradt a laptop monitorja szemléltető eszköznek. Félek, mindez negatívan hat, és oka lehet a hallgatók elvándorlásának: ilyen, még a bolgár viszonyokhoz képest is

szegényes körülmények között nem mindenki hajlandó hetente több napot, ráadásul éveken át eltölteni. Jelenleg egyszakos képzés folyik Szófiában: az alapképzés négy éves, a mesterképzés másfél. A felvett tizenöt diákból átlagosan tízen szereznek BA-diplomát, és közülük ketten-hárman iratkoznak be a mesterképzésre. Négy-ötévente kap a szak egy PhD-ösztöníjas helyet is, de jelenleg nincs doktorandusz a szakon – az utolsó két ösztöndíjas azonban azóta már itt tanít. Problémát jelent, hogy a magyar nyelvet csak a magyar szakon lehet tanulni, a lektor feladatai és kapacitása a szakos diákok oktatására korlátozódik. Korábban, az ezredforduló környékéig más volt a helyzet, addig az oktatás három szinten zajlott: a főszak mellett alacsonyabb óraszámban „B” szakként is fel lehetett venni a magyart, ez két éves képzést jelentett, és szinte kizárólag a nyelvoktatásra koncentrált, valamint voltak klasszikus nyelvórák is: az egyetem minden hallgatójának kötelező hat féléven át idegen nyelvet tanulnia, és addig a magyar is rajta volt a választható nyelvek hosszú listáján. Az ezredforduló táján azonban mindez megváltozott, prózai okokból: az főállású tanárok ekkortól nem kaptak a plusz órákért plusz juttatást, a szerződésükben vállalt óraszámukat pedig a szakos órák lefedték. És erre a célra óraadókat sem foglalkoztatott az egyetem. Megjegyzem, a nyolcvanas évek elejétől a kilencvenes

évek közepéig két magyar vendégtanár volt Szófiában: az egyik a szakon szaktárgyakat oktatott, a másik pedig az általános nyelvészeti tanszékhez delegálva nyelvórákat adott minden érdeklődő számára. Az utóbbi időben felmerült a második vendégoktató újbóli fogadásának lehetősége, de az egyetemi bürokrácia akadályai miatt ez ügyben egyelőre nem történet előrelépés. Az első lektor egyébként az ötvenes évek közepén érkezett Szófiába. Az első kulturális és oktatási egyezményt még 1941-ben írta alá a két ország, 1948-ban nyílt meg a Szófiai Magyar Intézet és ezzel vette kezdetét a szervezett nyelvoktatás. Ugyanekkor hirdettek először nyelvórákat a Szófiai Tudományegyetemen is – az első tanár egy Budapesten végzett turkológus volt. A magyar nyelv iránti érdeklődés innentől kezdve fokozatosan nőtt, a csúcsot pedig épp a nyolcvanas évek elején érte el, évi 200 regisztrált nyelvtanulóval. Ez a szám fontos érv volt az önálló szak megalakítása mellett – az már történelmi kérdés is, hogy épp ekkortól kezdett csökkeni a lektori

35

36

órákra járó diákok száma és általában Magyarország vonzereje. Mint ismert, a rendszerváltás után a két ország kulturális és gazdasági kapcsolatai jelentősen átalakultak és meglazultak, a korábbi magyar nyelvvel kapcsolatos munkalehetőségek csökkentek. A kétezres évek környékétől azonban új és komoly magyar befektetőként jelentek meg az országban bankok, gyógyszeripari vállalatok és kisebb cégek, alapítottak vagy privatizáltak bolgár érdekeltségeket, ami valamelyest erősítette a magyarul tudók iránti igényt. De az igazi áttörés épp ezekben az években zajlik: legkülönfélébb ügyfélszolgálati központok és regionális igazgatóságok települtek Szófiába, és ezek olyan jelentős felszívó erőt jelentenek, hogy jelen pillanatban munkaerő-hiány van a magyarul tudók körében. Az elmúlt két évben végzett hallgatóink mindegyike azonnal el tudott helyezkedni ezeknél a cégeknél. Ez visszahat az egyetemi hétköznapokra is, hiszen végre van mire rámutatnunk, van kézzel fogható kifutása a magyar nyelv tanulásának. A másik fontos alapot a hungarológiai kutatások jelentik, melyek bulgáriai központja szintén a magyar szak. Mondhatjuk, ez igazi sikertörténet, hiszen ötven éve még értelmezhetetlen volt a bolgár hungarológia fogalma, de néhány kiváló kutatónak és szervezőnek hála mostanra a tudományos diskurzusok részei a magyar tárgyú kutatások is. Az akadémia irodalmi,

nyelvtudományi és történeti intézetében, az egyetem néprajzi tanszékén és a Bolgár Nemzeti Múzeumban is dolgozik egy-egy magasan jegyzett, magyarul kiválóan beszélő és nagyrészt magyar–bolgár összehasonlító kutatásokat végző kolléga – akik óraadóként a magyar szakos diákoknak is tartanak kurzusokat. Az elmúlt öt évben három, kifejezetten hungarológiai tematikájú konferencia volt Szófiában, és ezeket rendre az előadásokat összegyűjtő kötet is követi – nagyjából 20-25 szerzővel. A szerzők többsége a magyar szakhoz is több szállal kapcsolódik. Ide tartozik a műfordítás kérdése is, hiszen évente átlagosan 10-12 magyar szépirodalmi mű jelenik meg bolgárul – az 5-6 aktív fordító majd mindegyike kötődik az egyetemhez – van, aki itt tanult meg magyarul, és van, aki Magyarországról vis�szatérve tanított vagy ma is tanít, esetenként épp műfordítást. Fontos kérdés ez is, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy a következő tanár- és fordító-generáció innen, a mostani diákjaink közül fog kikerülni. Az önálló magyar szak léte ezért is nélkülözhetetlen tehát: a korábbi, pusztán a nyelvoktatásra koncentráló képzés után, 1983-tól kezdve a hungarológiai kutatások és a műfordítás műhelyei is új, erős alapokra kerültek, az irodalmi, történeti, nyelvészeti kurzusok pedig kinyitják a kapukat az érdeklődő hallgatók előtt, akik először a szakdolgozataikban, majd a legjobbak hivatásszerűen is elmélyülhetnek egy-egy hungarológiai részproblé-

mában. A kiemelkedő kutatási eredményeket pedig ma már a bolgár szellemi élet értékei között tartják számon, és erre méltán lehet büszke mindenki, aki az itteni hungarológia megteremtésében, fejlesztésében és megmaradásban részt vállalt. De büszkének kell lennünk arra a körülbelül kétszáz volt diákunkra is, akik az elmúlt három évtizedben magyar szakos diplomát szereztek. Tavaly novemberben, a már említett jubileumi ünnepségre meg lettek hívva mindnyájan, és a követségi díszes fogadáson ott voltak a

szak egykori és jelenlegi tanárai, lektorai is. Öröm volt látni, hogy milyen sokan eljöttek erre a találkozóra, olyanok is, akik a végzés után messze sodródtak a magyar kultúráról, és esetleg már megszólalni is csak nehezen tudnak ezen a nyelven. De látszott, hogy a magyar szak egy létező közösséget hozott létre, és ebbe a laza közösségbe csupa olyan ember tartozik, aki életre szóló szövetséget kötött a magyar kultúrával, és minden körülmények között Magyarország barátja marad. Bedecs László

37

KAirÓ franciaország poznań

budapest varsó

39

szófia krakkó

40

Magyart tanítani Kairóban Az Ain Shams Egyetem Al Alsun Kara Kairó Abbasiya nevű városrészében található, egy kaotikus, soha nem nyugvó, autópálya szélességű utcában. A legközelebbi metróállomás (Abbasiya tér) tíz percnyi sétára van a kar épületétől. A metróállomásból kijőve az egyetemre igyekvő idegen nyelvi lektor először egy helyi, májspecialitásokat és tésztaételeket kínáló kifőzdesor mellett megy el, majd áthalad a gyümölcs-, zöldség-, és állatpiacon. Ezek után már csak az autóbusz állomást kell túlélnie, ahol bárhonnan, bármikor, bármekkora jármű keresztezheti útját, és már meg is érkezett az egyetem épületéhez. Ott felmegy a negyedik emeletre (lifttel, amennyiben nem ment haza a liftkulcs-felelős), amelynek ablakai egy autópálya-felüljáróra és a hatalmas Al Nour mecsetre néznek, majd bemegy az irodájába és leteszi a táskáját a mindig poros asztalra.

Az Al Alsun Karon a Magyar Részleg a Német Tanszékhez tartozik. Ennek magyarázata valószínűleg csak annyi, hogy semmilyen más tanszék (szláv, sémi, latin nyelvek) alá nem tartották alkalmasnak berendezni. A negyedik emeleti irodában azonban, ahol a magyar lektor asztala és szekrénye is helyet kapott, mindenféle tanszék tanárai is helyet foglalnak, és alkalmanként órát is tartanak, így nap mint nap lehet ott hallani lengyel, német, perzsa, orosz nyelvet. 2000/2001-es tanév szeptembere óta lehet a magyar nyelvet második idegen nyelvként BA és 2005 óta MA képzésben is választani. A konkurencia erős, az egyetem ugyanis a koreaitól kezdve a héberen át a perzsáig mindenféle nyelv tanulására kínál lehetőséget. Az egyetemi rendszerben a diákok toborzásához nem csak a többi nyelvvel kell megküzdeni, hanem a Student

Unionnal is, akik minden évben önkényesen kijelentik, hogy a magyar lektor még nem érkezett meg, és nem is fog, vagyis magyar órák a tanévben nem lesznek. A félreértések tisztázása és az első diákok hol hordákban, hol pedig magányos farkasként való felbukkanása után meg is lehet kezdeni a tanítást, heti hatszor hatvan percben, az egyetem által központilag kijelölt időpontban. Hogy miért is akarnak ezek a diákok magyarul és magyar kultúrát tanulni, amikor Puskás és Hidegkúti nevére is csak a szüleik generációja emlékszik? A motiváció sokféle: jobb munkalehetőségek a turizmusban, fordítói ambíciók, a külföldi lektor, annak személyisége; volt már olyan diák is, aki vízilabdázott, és Kásás Tamás miatt akart magyarul megtanulni. A motivációt letörő okok is változatosak: sok diák már az ábécé tanulásánál megfutamodik; másokat a kommunikatív nyelvoktatás riaszt el, hiszen az egyiptomi nyelvoktatás alapvetően frontális és a diákok nincsenek hozzászokva az aktív részvételhez. Ezt mellesleg nem is mindig lehet a tanárok szemére hányni. A legkreatívabb nyelvtanár számára is kihívás beszédgyakorlat órát tartani háromszáz diáknak, mint ahogyan ez az első nyelv szakokon történik. A magyarórákon azonban ilyen számú hallgatósággal még nem kell számolni. A lemorzsolódás után megmaradt csoporttal aztán a lovak közé lehet csapni. A diákok gyorsan megtanulják, hogy az órán lehet kérdezni, hogy a „duktur” (a tanárok

hivatalos megszólítása) szívesen magyaráz, akár többször is, és nem ingerülten, arrogánsan válaszol a kérdésekre. Hamar megkedvelik a párban és csoportban való munkát és persze imádják a játékos feladatokat. A tanórák meglehetősen rossz akusztikájú előadótermekben zajlanak, ahol további, a kommunikációt zavaró tényező – a behallatszó forgalom, a müezzin vagy csak egy spontán egyetemi ünneplés – mindig akad bőven. Az asztalokkal összekapcsolt padok nem mozgathatók, így a termek átszervezése gyakorlatilag lehetetlen. Mivel azonban a második nyelvóra időpontjában más óra nincs az egyetemen, birtokba lehet venni a folyósokat vagy a tanári irodát is. A tanterem megszerzése és megtartása nem kis feladat, mert akár a félév közepén is felbukkanhat egy oktató, aki azt állítja, hogy ez az ő tanterme és ebben az időpontban mindig itt szokott órát tartani. A teremért folyó harc általában úgy zajlik, hogy a jogait követelő tanár bemutatkozik, hogy ő Dr. XY Egyiptomból, a Z tanszékről, és kijelenti, hogy ez az ő terme. Erre a lektor határozottan azt válaszolja, hogy ő viszont XY Magyarországról, és ez az ő terme is. Jobb esetben nem folytatódik a vita és a „behatoló” az őt kísérő diákokkal együtt elhagyja a terepet. Ha a versenytárs érkezik előbb, akkor sajnos nincs más megoldás, mint új tanterem után nézni. Mindezt persze akkor, ha a tanterem egyáltalán nyitva van. Nem egyszer megtörtént ugyanis, hogy az egy személyben

41

42

takarítónő és a portékáját a WC-ben tartó büfés, folyosó-, és kulcsfelelős néni nem érkezett meg, vagy korábban hazament, így az oktató személyzet hiába próbálta feszegetni a lakattal lezárt ajtókat. Az egyetem a második nyelvek esetében csak egyetlen év végi vizsgát rendel el. Az általában júniusban megtartott vizsga eredménye alapján kapja meg a diák az éves érdemjegyét. Korábban a vizsga egy mindössze hatvan pontos feladatsor volt, ez 2012-ben úgy módosult, hogy az írásbeli vizsga negyvennyolc pontos, az oktató pedig további tizenkét pontot adhat a diák órai munkájára. Ebből kifolyólag az utolsó órákon minden diák jelenlétére és a munkában való teljes részvételére lehet számítani. A diákok mindig hátbatámadásként érzékelik, amikor a duktur már jó előre bejelenti, hogy decemberben is kell egy nem hivatalos vizsgát tenniük. Ilyenkor persze heves alkudozásba kezdenek felajánlva legalább öt másik, lehetőleg minél távolibb időpontot, de végül sorsukba beletörődve csak eljönnek a decemberi vizsgára. A vizsgák lebonyolításának felelőse az úgynevezett „control office”. A tanároknak itt kell leadniuk határidőre, megfelelő példányszámban a vizsgafeladatokat. Ezekhez a kontrol dolgozói fedőlapot gyártanak, amelyen a diák a vizsga napján feltűnteti a nevét, az évfolyamát és a főszakját. A kitöltött vizsgákat a felügyelő tanárok visszaszolgáltatják control office-nak, ahol a dolgozók

nyelvek szerint szétválogatják azokat. Ezt követően a neveket tartalmazó oldalt visszahajtogatják és lekapcsozzák, hogy a javító tanár részéről ne lehessen részrehajlás. Ezek után egy kupacba kötözik az azonos nyelvi vizsgákat. Ezeket kapja kézhez a javító tanár, aki miután átszámol és aláír, már viheti is őket javítani. A kész vizsgákat a megoldó kulccsal és az órai munkára adott pontszámok listájával kell visszaszolgáltatni. Újra átszámolás és aláírás, így van minden rendben. Ez a procedúra a magyar nyelv esetében elég gyorsan le szokott zajlani, mivel kisebb számú vizsgázóról van szó. Főszakokon azonban nem ritka, hogy a tanárok bőrönddel érkeznek a control office-ba, hogy minden vizsgát el tudjanak vinni. A control office-ban vizsganapokon látszólag teljes fejetlenség uralkodik, de valahogy mégis mindig minden a helyére kerül. Vagy legalábbis majdnem mindig. Az egyetemen sokszor maradnak regisztrálva általam csak fantomnak nevezett diákok, akik nagy valószínűséggel már nem is járnak egyetemre, viszont a rendszer kidobja hiányzó vizsgáikat. Ilyenkor a control office megkér, hogy általában másnapra állítsak össze egy feladatsort ilyen és ilyen szintre. Egy alkalommal a control office-nak viszont az egy napos határidőt sem sikerült tartania: egy reggel fél 10-kor csörgött a telefon, hogy aznapra kellene egy tesztsor, de lehetőleg minél gyorsabban, mert a vizsga 9-kor kezdődött. Szerencsére

43

44

akkoriban már volt internet az egyetemen… Az általános egyetemi adminisztráció is hasonlóképpen lenyűgöző módon működik. Egy-egy irodában legalább hét-nyolc egyiptomi hölgy ücsörög, van, amikor gyerekeikkel, van, amikor nélkülük, táskájuk az asztalon, mellette tea, szendvics és sütemény. Papírok, akták, tollak jól elrejtve valahol. Ha a lektor szeretne valamit, például a szerződését, akkor az első válasz általában, hogy holnapra meglesz, ha Allah is úgy akarja. Másnap a jóhiszemű lektor újra ott van, de az állapotok nem változtak és ugyanazt a választ kapja. Rákövetkező nap a helyzet még mindig változatlan, de már azt kérik a kérvényezőtől, hogy egy hét múlva menjen vissza, mert sok a munka. Egy hét múlva az ember lánya/fia újra visszatér, ekkor már elszántabban, és mivel a szerződésnek még se híre se hamva, cselhez folyamodik: kijelenti, hogy az ügyről már tájékoztatta a nagykövetséget és a nagykövet úr személyesen szeretne beszélni az osztályvezetővel. Ilyenkor általában mindenki megtáltosodik és a szerződés két órán belül minden aláírással és bélyegzővel készen áll. Mihelyt minden szükséges dokumentum megvan, egyszer csak a fizetés is megérkezik. Érdemes a hónap utolsó hetében felhívni a fizetésfelelős adminisztrátort, hogy mikor található az egyetemen, nehogy az ember potyára menjen. Az egyetemi dolgozók összességének fizetése az egyetemmel szemközt található bankból egy

nagyobb nejlonszatyorban érkezik széfbe, ahonnan azt kézbe számolja az adminisztrátor. Az összeg átszámolása után érdemes egy kis baksist hagyni a pulton, ez olajozottabbá fogja tenni a következő havi kifizetést. Az egyetem helyet biztosít rendezvények szervezésére is. Az első emeleten található egy kb. ötszáz fős konferenciaterem. Itt van lehetőség koncertek, előadások, találkozók lebonyolítására. A teremben a technikával általában nincs semmi probléma, viszonylag gyorsan lehet technikust is keríteni. A termet tanácsos jó előre lefoglalni, mert az egyetem tanszékei meglehetősen aktívak: sok a rendezvény. A foglalást a dékán titkárnőjével kell intézi, ő írja be egy naptárba, hogy mikor, milyen program fog megvalósulni. Ez azonban semmire sem garancia, a rendezvény napján hirtelen mindig kiderül, hogy a terembeosztást már korábban átszervezték, csak erről elfelejtettek szólni. Még jó, hogy a diákokat a plakátok villámgyors átírására is be lehet vetni. Az Ain Shams Egyetem Al Alsun Karán az életet az teszi változatossá, hogy soha nem lehet tudni, mikor, mi történik, hogy jönnek-e diákok az egyetemre, lesz-e tanítási szünet vagy sem. Arról sincs soha pontos információ, hogy mikor kezdődik és fejeződik be a szemeszter. Erre a legemlékezetesebb példa az volt, amikor egy nap loholva futott utánam a tanszékvezető és kijelentette, hogy másnaptól már nem szabad (sic!) tanítani, mert kezdődik a vizsgaidőszak. Ezt aznap

döntötte el a tanévbeosztás-felelős grémium. Egyiptomban az egyetemi és hétköznapi élet legfontosabb túlélési szabálya a hidegvér megőrzése, a rugalmasság és az állandó hálakifejező mosolygás. Ezek hiányában az ember a fizetését idegnyugtatókra és

magnézium tablettára költené, ami teljesen hiábavaló, hiszen előbb vagy utóbb idegeskedés nélkül is minden a helyére kerül. Kovács Renáta

45

46

Krakkó szófia

budapest varsó

47

franciaország poznań

kairó

48

A krakkói magyar szak huszonöt éve A krakkói Jagelló Egyetem az idén ünnepli fennállá-

illetve a Filológiai Kar hírnevének öregbítéséhez.

sának 650. évfordulóját. 2014 júniusában káprázatos

A kezdetek? Csak egy igazi közhely, a „minden kezdet

ünnepségsorozatnak voltunk részesei. Európából és a

nehéz” adja vissza az akkori helyzet súlyát. Néhány pro-

tengeren túlról meghívottak százai érkeztek, ünnepi be-

fesszor a rendszerváltás igen nehéz éveiben úgy döntött,

szédek és gratulációk tucatjai hangzottak el. A lemenő

hogy a krakkói egyetem, ahol a korai reneszánsz korban

nap fényében operaelőadást rendeztek a Főtetéren, s

a magyar diákoknak saját kollégiumuk volt, nem lehet

volt minden, ami szem-szájnak, léleknek és szellemnek

meg magyar szak nélkül. Milyen megható… de azért jó,

ingere. Az ünnepségsorozat alatt végig kegyes volt

ha tudjuk: a Jagelló Egyetem a magyar szak nélkül is

hozzánk az időjárás, még könnyű szellő sem borzolta

(majdnem) ugyanaz lenne, ami ma. A mi huszonöt évünk

az ünneplő hölgyek és urak frizuráját. Az emelkedett

eltörpül az egyetem történelmének tükrében, melyben a

hangulatban a résztvevők lelki szemei előtt a Collegium

múltat olyan volt hallgatók fémjelzik, akik közt ugyanúgy

Maius és a Collegium Novum épületeiben megelevene-

szerepel Nikolausz Kopernikusz, Sobieski János király,

dett a múlt. Mese volt ez felnőtteknek, álom, ugyanakkor

Stanisław Lem, Wisława Szymborska, mint szent II. Já-

valóság. Közben saját éveinket és a krakkói magyar szak

nos Pál neve. A magyar szak megalapításának felemelő

éveit számlálva azon töprengünk, miben járul hozzá a

tényében máshol is kell keresni a titok nyitját: az ezeré-

huszonöt éves Magyar Filológiai Tanszék egyetemünk,

ves lengyel–magyar barátság titkában.

A Nobel-díjas Władysław Stanisław Reymont Ígéret földje c. regényének egyik kulcsjelenetében a három fő szereplő, Karol, Max és Moryc a „nekem sincs semmim, neked sincs semmid, neki sincs semmije, alapítsunk gyárat” boldog felkiáltással új korszak, a gyáripar alapjait fekteti le. Negyedszázad távlatából megállapíthatjuk – a Jagelló Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke a fentiekhez hasonló „elveken” szerveződött: nekem sincs pénzem, neked sincs pénzed, neki sincs tudományos fokozattal rendelkező oktatója, alapítsunk tanszéket. Vajon szégyellnünk kell a nehéz kezdeteket? Nem, inkább büszkén kell emlegetnünk, hogy az akkor csak csíráiban létező akkreditációs követelmények előírásai közt lavírozva a magyar nyelvbe és kultúrába szerelmes professzorok új (kor)szakot indítottak: a magyar filológiát. A szak alapításakor kiemelték, melyen fontos szerepet játszott Krakkó és Dél-Lengyelország a magyar művelődéstörténetben, illetve történelemben. A magyar nyelv oktatása egyetemünkön már jelentősebb múltra tekintett vissza. A Jagelló Egyetemen 1969-től folyamatosan oktatták anyanyelvünket, hol az Orientalisztikai Intézet, hol a Központi Lektorátus szervezeti egységén belül. Az új, önálló tanszék első vezetője a kiváló turkológus nyelvészprofesszor, a magyar nép és kultúra nagy barátja, Stanisław Stachowski professzor lett.

A teremhiány, a tudományos fokozattal rendelkező

vezető oktatók hiánya, illetve a kezdetben nagyon szegényes könyvtár ellenére a tanszék hamarosan komoly tekintélyt vívott ki magának, nemcsak a Jagelló Egyetemen, hanem az európai hungarológiai központok előtt is. Annak ellenére, hogy az első években az előadások legnagyobb súlya és felelőssége a professzoron kívül az egyetlen, doktori fokozattal rendelkező oktató, Etela Kamocki vállára nehezedett, aki lelkesen oktatta mind a magyar nyelv történeti nyelvtanát, mind a XX. századi magyar irodalom történetét. A tanszéket később az 1999-ben elhunyt Józef Bubak professzor, majd rövid ideig Marek Stachowski profes�-

szor vezette. 2002-től Nagy László Kálmán, a Jagelló

Egyetem egyetemi tanára áll a tanszék élén, amely 2013 októberében másik két, korábban önálló tanszékkel együtt csatlakozott a Filológiai Kar által létrehozott új intézethez, a Nyelvtudományi Intézethez. Az intézetigazgató Jadwiga Waniakowa egyetemi tanár, nyelvészprofesszor. A korábban egyszintű képzést a bolognai rendszerben a két, illetve háromszintű képzés váltotta fel (BA+MA+doktorképzés). Az évek során a képzési programot többször módosítottuk, hogy megfeleljünk az egyre

49

50

szigorodó akkreditációs feltételeknek és a munkaerőpiac változó követelményeinek. A jelenlegi képzési programban maximálisan a modern kultúrára (XX–XXI. századi irodalom és film, szinkron nyelvészet, szaknyelvi elemek oktatása) koncentrálunk. Folyamatosan figyelembe vesszük a munkaerőpiac visszajelzéseit, nyomon követjük végzett hallgatóink későbbi pályafutását. Egyik legfontosabb célunk a magyar nyelv magas szintű oktatása. Mesterképzésen valamennyi diplomamunka magyar nyelven készül. A 2013/14. tanévben kb. nyolcvan hallgatónk volt. Az oktatói létszám összesen tíz fő, akik közt a tanszékvezetővel együtt három kolléga vezető oktató (egy-egy nyelvész, irodalmár, művelődéstörténész). Rajtuk kívül doktori tudományos fokozattal rendelkezik két kolléga. Munkánkat egy irodalmár tanársegéd támogatja. Az egyik legfontosabb feladatot, a magyar nyelv és a második finnugor (észt) nyelv oktatását négy nyelvtanár végzi, közülük kettő anyanyelvi. Tanszékünkön összesen négy doktorhallgató végez tanulmányokat, két-két irodalmár és nyelvész, akik közül az egyik az ELTE PhD-programjában vesz részt. Másik doktorandusz hallgatónk ígéretes műfordító, aki már több kortárs magyar dráma lengyel fordítását publikálta. A tanszéken folyó tudományos és oktatómunkát egy könyvtáros, illetve egy titkár-oktatásszervező segíti.

A jelenlegi oktatók közül négyen a tanszék egykori hallgatói közül kerültek ki. De nálunk végzett az azóta már más munkakörbe távozott irodalmár adjunktus is. Tanszékünkön, akárcsak a Jagelló Egyetemen, a kezdetektől számos külföldi oktató dolgozik. Közéjük tartozott a 2009-ben nyugdíjba vonult és egy évvel később sajnálatosan elhunyt Ralf-Peter Ritter professzor. A második finnugor nyelvet észt kolléga tanítja, a költő és műfordító Aarne Puu. Nyelvész adjunktusunk, Michał Németh, félig magyar származású. Habilitált nyelvészünk, Tátrai Szilárd az ELTE oktatója, de magyar a tanszékvezető és az egyik nyelvtanár is. Honfitársunk a Balassi Intézet által kiküldött vendégtanár, PhD Imrényi András, aki két éve vette át dr. habil. Domonkosi Ágnes munkáját. Nemrég habilitált kollégánk, Grzegorz Bubak is több szállal kötődik hazánkhoz. A tanszék „hőskorában” Magyarországról érkezett, és rosszabb-rövidebb időt tanszékünkön töltött Dósa Márta, Galambos Csaba, Kertész Noémi és Pálfalvi Lajos. Valamennyien hozzájárultak az oktatás sikeréhez, tanszékünk hírnevének öregbítéséhez. A tanszéken dolgozó vezető oktatók egyben a tudományos kutatócsoportok témavezetői. Főbb kutatási területek: • XX–XXI. századi magyar és lengyel irodalom, lágerirodalom, komparatisztika;

• magyar jövevényszó-kutatás, germán–balti finn nyelvi érintkezések; • XX. századi magyar történelem, művelődés és film; • lengyel–magyar irodalmi kapcsolatok; • leíró nyelvtan, pragmatika, szövegtan, stilisztika, kognitív nyelvészet; • magyar nyelvtörténet (dél-lengyelországi nyelvjárások magyar elemei, magyar–szláv nyelvi érintkezések, magyar–kipcsak-török nyelvi érintkezések); • karaim (kipcsak-török) nyelvtörténet (galíciai karaim nyelvjárás 18-20. századi héber és latin írásos, eddig ismeretlen nyelvemlékeinek nyelvtani elemzése és kritikai kiadása, szláv-karaim nyelvi interferencia); • transzlatológiai kutatások; • a magyar mint idegen nyelv tanítása, lexikográfia, szlengkutatás, frazeológia. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak az oktatók, hanem a hallgatók is hozzájárultak ahhoz, hogy a Tanszék neve egyetemi körökben hamar ismertté vált. Hallgatóink számos tudományos és kulturális rendezvényen vettek aktívan részt. Több mint tíz esztendő távlatában ezek közé tartozott pl. a „Kolostorok és keresztény írásbeliség a szláv országokban” c. konferencia, a varsói József Attila-emlékkonferencia diák szekciója, a krakkói

„Transpoetica: Węgry” című városi szintű rendezvény, amelyen hallgatóink a magyar líra reprezentatív verseit szavalták magyar nyelven (a lengyel fordításokat színészek adták elő), illetve megzenésített magyar költeményeket énekeltek. Említésre méltó a Balassi-évforduló kapcsán a költő verseiből összeállított, és a Wieliczkai Sóbánya rendezvénytermében bemutatott műsor, valamint a 2013-ban a Polska Akademia Umiejętności épületében tartott március 15-i ünnepség és műsor, amely a diplomáciai testületekkel való együttműködésnek köszönhetően jöhetett létre. Hallgatóink folyamatosan jelen vannak olyan egyetemi rendezvényeken, mint az Egyetemi Nyílt Napok, amelyeken középiskolák végzős diákjai közt népszerűsítik a filológiai tanulmányokat, így a magyar szakra történő jelentkezést. Ezt a munkát nagyban segíti a 2006-ban reaktivált Hungarológiai Tudományos Diákkör. Az oktatói és kutatói munkában nemcsak az egyetem, elsősorban a Filológiai Kar támogatását élvezzük, hanem mellettünk állnak más szakmák képviselői, diplomaták, a lengyel–magyar barátság iránt elkötelezett személyek, akik szívügyüknek tekintik az országaik közti kapcsolatok ápolását. A Tanszéken 2004-től regionális ECL-vizsgaszervező központ is működik. A szakon jelentős vonzerőt jelentenek az egy–öt hónap

51

52

időtartamra szóló változatos ösztöndíj-lehetőségek, nyári egyetemi kurzusok, amelyeket diákjaink Budapesten, Pécsett vagy Debrecenben vesznek igénybe. Hallgatóink nagy része hasznosan, az aktív és intenzív nyelvtanulás érdekében él ezzel a lehetőséggel. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a Magyarországon folytatott egyetemi tanulmányok majdnem minden esetben pozitívan ösztönözték a további hallgatói munkát. A Jagelló Egyetem történetében huszonöt év csak rövid pillanat, de ennyi idő alatt kiderült, hogy nemzetközi összehasonlításban is megálljuk a helyünket a külföldi hungarológiák közt. Hallgatóinkat a magyarországi kurzusokon szinte hagyományosan a legjobb csoportokba osztják be, végzés után jó állásokhoz jutnak a gazdasági élet legkülönbözőbb területein, ahol szükség van magyar nyelvtudásukra. Valamennyi eredményünk közös érdem, közös munka gyümölcse. Egyéb adatok és érdekességek a krakkói Magyar Filológiai Tanszékről: • 2012 óta tanszékünk három nemzetközi tudományos konferenciát, illetve kerekasztal-tanácskozást rendezett. • Nagyon jó munkakapcsolatot tartunk fenn a másik két lengyelországi magyar tanszékkel, amelyek Varsóban, illetve Poznańban működnek. Rend-

•

•

•

•

szeresen részt veszünk a testvér-tanszékek által szervezett konferenciákon, segítséget nyújtunk doktori értekezések bírálatához. Nem rivalizálunk egymással, nem másoljuk egymás képzését, hanem sajátos oktatási profil kialakításával tesszük vonzóvá az egyes központokban működő szakokat. Élénk a kapcsolatunk az ELTE-vel és a Balassi Intézettel – hallgatóink elsősorban ezen intézményekben végzik a részképzést, illetve műfordítói képzésen vesznek részt. A Balassi Intézet nyújtja számunkra a legnagyobb támogatást, elsősorban a Márai program keretén belül. Szoros kapcsolatot tartunk a Debreceni Nyári Egyetemmel. A Nyári Egyetem igazgatóját rendszeresen vendégül látjuk Krakkóban, aki előadást tart hallgatóinknak. Egy oktatónk évek óta a Debreceni Nyári egyetemen is oktat (a nyári szünidőben) – amely kurzusokon saját hallgatóink is rendszeresen részt vesznek. Élénk az Erasmus hallgatói és oktatói mobilitás úgy a kimenő, mint a bejövő mobilitás tekintetében. Érvényes szerződésünk van a Károli Gáspár Egyetemmel és Miskolci Egyetemmel. Kiépítés alatt: ELTE, Nyitra, Komárom. A közvetlen egyetemi kapcsolatok keretén belül oktatóink a nápolyi

•

•

• •

L’Orientale Egyetemen is vezettek kurzusokat. A lengyelországi MOST program keretében szintén fogadunk és küldünk hallgatókat más egyetemekre. Minden évben érkeznek hozzánk magyarországi doktorhallgatók (MÖB-pályázatok, Erasmus-mobilitás és visegrádi projektek keretén belül), akik kutatási bázisként tanszékünket választják. Az utóbbi időszakban az irodalom- és történettudomány, valamint a magyar mint idegen nyelv területén járultunk hozzá magyar doktoranduszok képzéséhez. Nyelvész kollégánk országos kutatási program témavezetője. A tanszék alapítása óta értékes hagyományként ápoljuk a decemberi karácsonyi összejöveteleket.

A műsort szokás szerint a másodéves hallgatók szervezik – általában rövid, humoros, saját maguk által, magyarul írott színdarabot adnak elő, illetve közösen magyar és lengyel karácsonyi dalokat énekelünk. Az ünnepségre rendszeresen meghívunk olyan vendégeket, akiknek nem közömbös tanszékünk, illetve a magyar nyelv és kultúra lengyelországi sorsa. A műsort mindig az elsőéves hallgatók által szervezett fogadás zárja. • A tanszék történetében három oktatónkat részesítettek magas kitüntetésben a magyar tudomány és kultúra lengyelországi népszerűsítéséért (Pro Cultura Hungarica, Magyar Köztársaságért Érdemrend Ezüst Fokozata, Krzyż Kawalerski Orderu Zasługi Rzeczypospolitej Polskiej). Nagy László Kálmán

53

Budapest franciaország

varsó

55

szófia krakkó

poznań kairó

56

Magyar mint idegen nyelv, magyar származásnyelv a Balassi Intézetben a Gellérthegyen A Balassi Intézet Magyar Nyelvi Tagozata által szervezett nyelvoktatásban évente több száz diák vesz részt, a magyarórák száma meghaladja a 14000-et. A tagozat – a külföldiek és a külföldön felnövekvő második, harmadik generációs magyarok nyelvi fejlesztésén túl – a magyar mint idegen nyelv és a magyar származásnyelv módszertani központjaként konferenciákat, továbbképzéseket tart, valamint szakmai támogatásával segíti a Vendégoktatói Hálózat működtetését.

Azt reméljük, hogy diákjainkat nemcsak Budapest és a gellérthegyi panoráma vonzza. Halljuk tőlük, hogy sokszor szájhagyomány útján terjedő jó hírünk alapján döntenek úgy, hogy a Balassi Intézetet választják magyar nyelvi tanulmányaik folytatására. Persze, csak azok, akik nagyon jól szeretnének magyarul beszélni egy-egy képzés befejeztével. Ösztöndíjprogramjaink keretében sok olyan diák tanul

nálunk, aki külföldi egyetemek magyar szakos hallgatója, így a részképzéseken keresztül is kapcsolatban állunk a Magyarországon kívüli oktatóhelyekkel. A magyar nyelvtudás az alapja a hungarológiai ismeretek elsajátításának, hiszen ez a kulcsa a kultúra megismerésének. Könnyen beláthatjuk a fentiek igazságát, ha valaha is komolyabban érdeklődtünk az angol, német, francia, vagy akár a bolgár, finn kultúra iránt. A magyar szakos diákok elkötelezettségét látva biztosak lehetünk benne, hogy magas szintű nyelvtudásuk alkalmassá teszi őket a magyar irodalom, történelem, művelődés- és kapcsolattörténet kutatására, az azokban való elmélyülésre. A hungarológia olyan egészként látja a magyar kultúrát, amely szerves része és egyben – csepp a tengerben módon – megjelenítője a közép-európai kultúrának, csakúgy, mint egész Európa kultúrájának a világ színpadán. Jövevényszavainak gazdagsága, vagy éppen városaink sokszínű, soknemzetiségű arca azt a változatosságot tükrözi, ami könnyen magával ragadja a magyarságtudomány iránt érdeklődőket akár egy egész életre is. Magyar származású diákjaink számára kifejezetten nekik készített, a külföldi nyelvtanulókétól eltérő szerkezetű, nyelvtudásukhoz igazított tananyagokat hoztunk

létre, az élményközpontú magyarórákon nyelvhasználatuk mellett identitásuk is erősödik. Az egyetemi előkészítő képzésen az első félévben heti 30 órás tanulással vetik bele magukat a diákok a magyar nyelv intenzív tanulásába - a tanév második felében már biológiát, fizikát, kémiát, történelmet kell tanulniuk ezen a semmi máshoz nem hasonlító nyelven. A Balassi Nyári Egyetemen azokat az egyetemi hallgatókat és érdeklődőket fogadjuk, akik csak négy hetet tudnak a magyar nyelv tanulására szánni. Ez az intenzív hungarológiai kaland lehetővé teszi a hallgatók számára saját kultúrájuk tudatos megélését is. Nemcsak a balatoni fürdőzés után a hegyoldalban, egy árnyas lugasban kóstolt Balaton-felvidéki borok, a városligeti csónakázás, a Parlament, az Operaház meglátogatása, vagy a pálinkamúzeum közvetíti a magyar kultúrát, de az órán és a házi feladatokban előbukkanó kifejezések, vagy a mindannyiunk szívének oly kedves, kultúraspecifikus reáliák is, mint a Túró Rudi, a gulyásleves vagy a pogácsa. Emagyariskola.hu honlapunkon a kollégák megtalálhatják online tananyagainkat, kiadványainkhoz készült óravázlatokat, ötlettárakat, emellett pedig tanulmányokat, ajánlókat is. Azt reméljük, hogy a kollégák rendelkezé-

57

58

sére álló fórum is sokak számára kínál majd lehetőséget arra, hogy megosszák szakmai tapasztalataikat.

rul, könnyebben megértik ezt a számukra szimpatikus kultúrát.

Ha igaz lenne, hogy magyarul tanulni könnyű, hogy ez egy gyorsan elsajátítható nyelv, talán többen kezdenék tanulni. Tapasztalataink szerint mégis sokan vannak, akik belevágtak a nagy kalandba a Balassi Intézetben, Budapesten, a Gellérthegy tetején, mert tudják, hogy jó tanárokkal a vállalkozás nem lehetetlen: a tanév/ tanfolyam végén mindannyian beszélnek majd magya-

Az Intézet portáján mesélik, hogy bizony nagyon sokan fájó szívvel költöznek ki a kollégiumból. A visszatérő hallgatók mindegyike beszámol arról, hogy életre szóló élmény volt számára a nálunk töltött idő, azaz: érdemes volt a Balassi Intézetben tanulni, érdemes volt a magyar nyelvet és a hungarológiát választani. Maróti Orsolya

60

A Vendégoktatói Hálózat 2014-ben működő állomáshelyei Ausztria – Bécs

Azerbajdzsán – Baku

Bécsi Egyetem, Filológiai-Kultúratudományi Kar,

Azerbajdzsáni Idegen Nyelvek Egyeteme

Európai Összehasonlító Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet University of Vienna, Faculty of Philological and Cul-

Azerbaijan University of Languages AZ1014 Baku, 134 Rashid Behbudov Str.

tural Studies, Institute of European and Comparative

Belorusz – Minszk

Language and Literature, Department of Finno-Ugrian

Minszki Állami Nyelvészeti Egyetem

Studies A-1090 Wien, Spitalgasse 2-4 Hof 7

Minsk State Linguistic University 220034 Minsk, 21 Zakharov str.

Bulgária – Szófia

Egyiptom – Kairó

Ohridi Szent Kelemen Tudományegyetem Klasszikai és Új Filológiai Kar Magyar Szak St. Kliment Ohridski University of Sofia Faculty of Classical and Modern Philology Dept. of Classics BG-1113 Sofia, bul. Tsar Osvoboditel 15

Ain Shams Egyetem Al-Alsun Kar Német Tanszék Magyar Részleg Ain Shams University Faculty of Al-Alsun German Language Department Hungarian Branch 11566 Cairo, Khalifa El-Maamon st, Abbasiya sq.

Bulgária – Sumen Sumeni Konsztantin Preszlavszki Püspök Tudományegyetem University of Shumen „Konstantin Preslavsky” BG-9700 Shumen, 115, Universitetska Str.

Csehország – Prága Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv és Kelet-európai Nyelvek Intézete Közép-európai Stúdiumok Szakcsoport Charles University, Faculty of Humanities, Department of General and Finno-Ugrian Linguistics, Hungarian Studies CZ-116 38 Praha, Jana Palacha 2

Észtország – Tartu Tartui Egyetem Bölcsészettudományi Kar Észt és Általános Nyelvészeti Intézet Finnugor Tanszék University of Tartu Faculty of Philosophy Department of Estonian and General Linguistics Finno-ugrian Languages EE-50090 Tartu, Ülikooli 18

61

62

Franciaország – Lille Charles de Gaulle Egyetem Lille 3 Újlatin, Szláv és Keleti Nyelvek Tanszéke Charles de Gaulle University Lille 3 Department of Romanic, Slavic and Easters Studies F-59653 Villeneuve d’Ascq cedex, BP 60149 Domaine Universitaire B2.434 bâtiment B

Franciaország – Párizs (Inalco) Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete Institute for Eastern Languages and Cultures F-75013 Paris, 65 Rue des Grands Moulins

Franciaország – Strasbourg Strasbourgi Egyetem Magyar Tanulmányok Tanszéke Strasbourg University Department of Hungarian Studies F-67084 Strasbourg, 22, Rue René Descartes

Horvátország – Eszék Eszéki Strossmayer Egyetem Bölcsészettudományi Kar Idegen Nyelvek Tanszéke J.J. Strossmayer University, Faculty of Humanities,

Department of Foreign Languages 31000 Osijek, ul. Jagera 9

Horvátország – Zágráb Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Kar Hungarológia, Turkológia és Judaisztika Tanszék University of Zagreb, Faculty of Humanities, Department of Hungarian, Turkish and Jewish Studies 10000 Zagreb, Ivana Lučića 3.

Kanada – Torontó Torontói Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Munk Központja Munk Centre for International Studies University of Toronto Simcoe Hall, 27 King’s College Circle, Toronto, ON M5S 1A1, Canada

Kína – Peking Pekingi Idegennyelvi Egyetem Európai Nyelvek és Kultúrák Kara Beijing Foreign Studies University, School of European Languages and Cultures 100089 Beijing, 2, North Xisanhuan Avenue, P.O.Box 8936-22

Lengyelország – Krakkó

Macedónia – Szkopje

Jagelló Egyetem Filológiai Kar Magyar Filológiai Tanszék Jagellonian University, Faculty of Philology, Department of Hungarian Philology PL-31-120 Kraków, ul. Piłsudskiego 13. III p.

Szent Ciril és Metód Egyetem Blazse Koneszki Filológiai Kar Török Tanszék St. Cyril and Methodius University Blazhe Koneski Faculty of Philology Department of Turkish 1000 Skopje, bul. Misirkov 66

Lengyelország – Poznań Adam Mickiewicz Egyetem Nyelvtudományi Intézet Finnugor Filológiai Tanszék Adam Mickiewicz University, Institute of Linguistics, Department of Finno-Ugrian Linguistics PL-61-874 Poznań, ul. Niepodleglosci 4

Olaszország – Padova Padovai Egyetem University of Padova Italy-2 – 35122 Padova, Via 8 Febbraio

Oroszország – Izsevszk Lengyelország – Varsó Varsói Egyetem Újfilológiai Kar, Magyar Tanszék University of Warsaw Faculty of Philology, Department of Hungarian PL-00-311 Warszawa, ul. Browarna 8/10

Udmurt Állami Egyetem Udmurt Filológiai Kar Általános és Finnugor Nyelvészeti Tanszék State University of Udmurtia Faculty of Udmurtian Philology Department of General and Finno-Ugrian Linguistics 426034 Izhevsk, Universitetskaja ulica 1. korp.II.

63

64

Oroszország – Moszkva

Románia – Kolozsvár

Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem Filológiai Kar, Finnugor Filológiai Tanszék Lomonosov Moscow State University Faculty of Philology, Department of Finno-Ugrian Philology 119991 Moscow, 1-51 Leninskie Gory, 1 Humanities Building

Babeş–Bolyai Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalomtudományi Tanszék „Babeş–Bolyai” University, Faculty of Philology Department of Hungarian Literature RO-3400 Cluj-Napoca, Str. Horea 31.

Oroszország – Szentpétervár Szentpétervári Állami Egyetem Filológiai Kar, Finnugor Filológiai Tanszék State University of St Petersburg Faculty of Philology, Department of Finno-Ugrian Studies 199034 St. Petersburg, 11/2, subsidiary building 307, Naberezhnaya Leytenanta Shmidta

Románia – Bukarest Bukaresti Egyetem Idegen Nyelvek és Irodalmak Kara Klasszika Filológia, Hungarológia, Romanológia és Hebraisztikai Tudományok Intézete University of Bucharest Faculty of Foreign Languages and Literatures RO-070151 Bucureşti, Pitar Moş nr. 7-13.

Románia – Marosvásárhely Színházművészeti Egyetem University of Theater Studies RO-540057 Târgu Mureş, Köteles Sámuel u. 6.

Szerbia – Belgrád Belgrádi Egyetem Filológiai Kar, Hungarológiai Tanszék University of Belgrade Faculty of Philology, Department of Hungarian 11000 Beograd, Studenski trg 3.

Szlovákia – Besztercebánya Bél Mátyás Egyetem Humán Tudományok Kara Hungarisztika Tanszék Matthias Belius University

Faculty of Philology Department of Hungarian SK-97553 Banská Bystrica, Ružová 11

Szlovákia – Eperjes Eperjesi Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet Szlovák Történelem és Levéltár Tanszék University of Presov Faculty of Humanities Institute of History, Department of Slovak History and Archives SK-08078 Prešov, ul. 17. novembra 1

Szlovákia – Nyitra Nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Constantine University Faculty of Central European Studies Department of Hungarian Language and Literature SK-94974 Nitra, Dražovska 4

Szlovákia – Pozsony Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Comenius University Faculty of Humanities Department of Hungarian Language and Literature SK-81801 Bratislava, Gondova 2

Szlovénia – Ljubljana Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Kar Általános és Összehasonlító Nyelvészeti Tanszék Magyar Lektorátus University of Ljubljana Faculty of Humanities Department of General and Comparative Linguistics SLO-1000 Ljubljana, Askerceva 2

Szlovénia – Maribor Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék University of Maribor Faculty of Humanities Department of Hungarian Language and Literature SLO-2000 Maribor, Koroška cesta 160

65

66

Törökország – Ankara Ankarai Egyetem Nyelv- és Történelemföldrajzi Kar Nyugati Nyelvek és Irodalmak Tanszékcsoportja University of Ankara Department of Western Languages and Literatures Ankara Üniversitesi, Dil ve Tarih - Coğrafya Fakültesi, 06100 - Sıhhıye / Ankara - Türkiye

A Vendégoktatói Hálózat szünetelő állomáshelyei: Franciaország – Bordeaux Franciaország – Párizs (Új Sorbonne Párizs 3) USA – New Brunswick

A Vendégoktatói Hálózat tervezett bővítése Egyeztetések és intézményközi megállapodások előkészítése zajlik a magyar nyelvi és idegen nyelvi hungarológiai oktatás lehetőségeivel kapcsolatban további tizennégy külföldi egyetemmel. Ezen helyek egy részén a tervek szerint már a 2014/2015-ös tanévben megkezdődhet a magyar oktatás. A jövőben előreláthatóan további nyolc országgal is bővül a vendégoktatói hálózat állomáshelyeinek száma.

67 Bécs Baku Minszk Szófia Sumen Prága Kairó Tartu Lille Párizs Strasbourg Osijek (Eszék) Zágráb Toronto Peking Krakkó Poznań Varsó Szkopje Padova Izsevszk Moszkva Szentpétervár Bukarest Kolozsvár Marosvásárhely Belgrád Besztercebánya Eperjes Nyitra Pozsony Ljubljana Maribor Ankara

68

jegyzetek

69

70

71

Balassi Intézet 1016 Budapest, Somlói út 51. www.balassiintezet.hu Szerkesztő: Takács-Majzer Mónika Felelős kiadó: Dr. Hatos Pál a Balassi Intézet főigazgatója Készült:

2014.