Véleményezési dokumentáció

TAKSONY Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján)

Véleményezési dokumentáció (amely készült: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében és az egyes tervek és programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 3. számú melléklet II. pontjában meghatározott államigazgatási szervek, társadalmi-, civil szervezetek és a helyi lakosság részére)

BAU-URB Tervező és Tanácsadó Kft.

Tsz.: 63/2016.

1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44

Tervezők névsora Taksony Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján)

Véleményezési tervdokumentáció (készült: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerint.)

Településtervezési vezető tervező

Füredi Éva TT/1 01-3432

Településrendezés

Füredi Éva TT/1 01-3432

Közlekedés

Rhorer Ádám K1-1 01-3157

Tájrendezés, zöldfelületek és környezetalakítás

Auer Jolán TT/1T 01-5003/11 TK/1 01-5003/07

Munkatárs

Pisák Brigitta okl. tájépítészmérnök

Munkatárs

Szijné Béres Mónika okl. tájépítészmérnök K 01-5211

Közműellátás

Simon Bálint SIENGI Kft. (MKNYSZ: 13-1182)

Budapest, 2016. május hó

Füredi Éva ügyvezető Jelen dokumentációban foglaltak a BAU-URB Kft. szellemi tulajdonát képezik.

BAU - URB

Tsz.: 63/2016.

Tervező és Tanácsadó Kft 1112. Budapest, Dayka Gábor u. 94 Tel/Fax.: 319-36-44

Tartalomjegyzék Taksony Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján)

Véleményezési tervdokumentáció (készült: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerint.)

Megbízás

Megalapozó vizsgálati munkarészek 1. Helyzetfeltárás 2. Helyzetelemzés 3. Helyzetértékelés

Helyi Építési Szabályzat módosítása Helyi Építési Szabályzat módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan) Rajzi melléklet: Szabályozási Terv (az Általános Iskola területére vonatkozóan)

Helyi Építési Szabályzat alátámasztó javaslati munkarészei 1. Szakági javaslatok 2. Közlekedési javaslat 3. Közművesítési javaslat 4. Környezeti hatások 5. Hatályos Településszerkezeti tervvel való összhang 6. Szabályozási koncepció

Tervirat – –

9/2016. (II. 16.) számú Képviselő-testületi határozat 70/2016. (IV.26.) számú Képviselő-testületei határozat

Melléklet –

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének részére készített tájékoztatás

3

Megbízás Jelen tervezési munkát Taksony Nagyközség Képviselő-testületének és a Német Nemzetiségi Önkormányzat megbízásából készítjük, melynek költségviselője Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola. A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola a meglévő multifunkciós sportpályájának területén egy új tornatermet kíván létesíteni. A Képviselő-testület a 9/2016. (II.16.) KT határozatában (lásd.: Tervirat c. fejezetet) foglaltak alapján támogatta a Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony és a Brózik Tibor Diák Sportegyesület kérését, amely szerint egy új tornaterem épülhet a meglévő rekortán sportpálya elbontásával, azaz annak a helyén. Az előbbiek értelmében válik szükségessé az általános iskola területére vonatkozóan a Helyi Építési Szabályzat, és mellékletének, azaz a hatályos belterületi Szabályozási Terv tervlapjának a módosítása. A fentiek értelmében a tervezés alá vont területek a 198 hrsz-ú (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területe) és a 206-208 hrsz.-ú ingatlanok területe. Összefoglalva: a tervezési feladatot a fenti ingatlanok építési szabályainak meghatározása jelenti a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak szerint. A hatályos Szabályozási Terv módosításának rajzi munkarésze a hatályban lévő településrendezési tervek, módosítással érintett területére vonatkozó digitális térképi állományára készül. Jelen településrendezési eszközök tervmódosítása a 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet szerint készül, egyeztetése, ill. véleményeztetése az ún. egyszerűsített eljárás szerint fog történi. Ezen Véleményezési tervdokumentáció kerül kiküldésre az ún. véleményezési szakaszban résztvevő véleményezők részére, akik a kézhezvételtől számított 15 napon belül (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 41.§ (3) bekezdés) adhatnak írásos véleményt a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak szerint. Az egyszerűsített eljárás ezt követően a 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 39-40. § szerint folytatódik. Véleményeltérés esetén a polgármester egyeztetést kezdeményezhet (314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 39.§), amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A véleményezési szakasz lezárul a 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 39. § (2) bekezdés szerinti döntés dokumentálásával és közzétételével. A véleményezési szakasz lezárását követően a Véglegesített tervdokumentáció benyújtásra kerül végső szakmai véleményezésre az állami főépítésznek. Az állami főépítész 21 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszközzel kapcsolatos záró szakmai véleményét a településrendezési eszköz elfogadásához, vagy 15 napon belül egyeztető tárgyalást kezdeményez az ágazati és az érintett területi, települési önkormányzati vélemények még fennmaradt kérdéseinek tisztázására. A településrendezési eszköz legkorábban: - az egyszerűsített eljárás esetén a településrendezési eszköz a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdés szerinti közlését követő 5. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 15. napon lép hatályba. A polgármester gondoskodik az Étv. 8. § (4) bekezdése szerinti településrendezési eszközök nyilvánosságáról.

4

Megalapozó vizsgálati munkarészek (E munkarész a tervezési terület adottságainak figyelembevételével – a településrendezési feladatnak megfelelően - került összeállításra a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerint.)

1. Helyzetfeltáró munkarész ─ Településhálózati összefüggések Jelen tervezés illetve módosítás alá vont területek (198 hrsz., 206-208 hrsz-ú) Taksony településközpontjában helyezkednek el. Az általános iskola a Fő útról a 201-es hrsz-ú ingatlanról és a Dózsa György utcából nyíló Iskola utcából, a 206-208-as hrsz-ú ingatlanok a Fő utcáról közelíthetők meg. Az általános iskola a település egyetlen általános iskolája, ahol 1952-től a német nemzetiségi óvoda nyelvoktatására alapozva két-tannyelvű képzést folytatnak, mely nagyon népszerű a nem tősgyökeres, és nem német nemzetiségi tanulók körében is. Első osztálytól kezdődően valamennyi tanuló heti öt órában tanulja a német nyelvet. 1988-ban Pest megyében elsőként vezette be az iskola a két-tannyelvű német nyelvoktatást, amely azóta is vonzó a környező községek tanulói számára is. A gyermekek sikeresen szerepelnek a területi, megyei és országos tanulmányi, kulturális és sportversenyeken. Az iskola mai területe 2012.-ben alakult ki a multifunkciónális sportpálya megépítésével. A tornaterem megépülésével településhálózati változás nem fog történni.

─ Területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A területrendezési — településrendezési tervek tervhierarchiájának legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv áll, amelyet az Országgyűlés a 2003. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: OTrT) hagyott jóvá. A területrendezési tervek tartalmazzák az adott térség szerkezeti tervét, a térségi övezeti tervlapokat, valamint a térségi övezeti szabályokat. Határozatban ajánlásokat tehetnek a megyei szabályozásra. A kiemelt térségek területrendezési terve törvénnyel vannak elfogadva. Az OTrT határozza meg az ország egyes térségei térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. Az OTrT-t elfogadása óta többször módosította az Országgyűlés. A 2014-től módosult OTrT felülírt néhány megyei övezeti lehatárolást, jogszabályi előírást. Bizonyos övezeteket megszüntetett, új övezeteket létrehozott. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Taksony közigazgatási területére Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (továbbiakban: BATrT) vonatkozik. A 2005. évi LXIV. törvényt legutóbb 2011-ben módosították. Az OTrT 2014-től érvényes új módosításait a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek még nem tudták lekövetni, ezért a két terv közötti különbségeket az OTrT átmeneti rendelkezései alapján kell kezelni.  a térségi szerkezet (területfelhasználás) vonatkozásában a BATrT-et,  az országos és felülírt térségi övezetek és az infrastrukturális elemek vonatkozásában az OTrT-et kell figyelembe venni. Ezért az OTrT és a BATrT előírásainak vizsgálata közösen, párhuzamosan történik.

5

Térszerkezeti tervek Az Ország Szerkezeti Terve (OTrT)

BATrT Szerkezeti terve

Az Ország Szerkezeti Tervére vonatkozó előírásokat alapvetően a kiemelt térségi és megyei tervek készítése során kell figyelembe venni. Jelen településrendezési eszközök módosítása esetében a térszerkezeti terveknek való megfelelést a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti tervének való megfelelésnél kerül értékelésre. A Taksony belterületén található tervezés alá vont telkek a következőek: 198, 206, 207 és 208 hrsz (a továbbiakban: módosítással érintett terület). A módosítással érintett terület a BATrT szerkezeti tervében városias települési térségben van. Térségi területfelhasználási követelmények BATrT területfelhasználási kategóriák Városias települési térség Területe a BATrT-ban: 619,96 ha, 29,79%

Megfelelőség igazolása a módosítással érintett területnél A városias települési térség A módosítással érintett bármely települési terület városias települési térség térségi területfelhasználási egységbe sorolható. területfelhasználásba A városias települési térség tartozik. A kialakítására vonatkozóan a módosítással érintett BATrT 5.§-a további feltételeket terület fogalmaz meg. területfelhasználása nem változik. Megfelel. Területrendezési követelmények

6

Térségi övezetek Ebben a fejezetben az OTrT és BATrT térségi övezeteinek való megfelelőség kerül értékelésre. Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy az OTrT országos övezetei közül melyek érintik Taksony közigazgatási területét, illetve melyek érintik a módosítással érintett területet: Taksony Módosítással közigazgatási érintett területén terület érintettség érintettsége igen nem

Az OTrT országos övezetei 3.1 Az országos ökológiai hálózat övezete 3.2 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

igen

nem

3.3 Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

igen

nem

3.4 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.5 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete 3.6 Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete 3.7 Országos vízminőség védelmi terület

igen

nem

igen

nem

nem

nem

igen

igen

nem

nem

nem

nem

nem

nem

3.8 Nagyvízi meder területének övezete 3.8 Vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósítható vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete 3.9 Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete

Az alábbi táblázatban mutatjuk be, hogy BATrT mellékletei szerint Taksony közigazgatási területét melyik térségi övezetek érintik, illetve melyek érintik a módosítással érintett területet: Taksony Módosítással közigazgatási érintett területén terület érintettség érintettsége

A BATrT övezetei 3/1. Magterület övezete – OTrT felülírta, lehatárolás új adatszolgáltatás alapján 3/2. Ökológiai folyosó övezete – OTrT felülírta, lehatárolás új adatszolgáltatás alapján 3/3. Pufferterület övezete – OTrT felülírta, lehatárolás új adatszolgáltatás alapján 3/4. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete – OTrT felülírta, lehatárolás új adatszolgáltatás alapján 3/5. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete – OTrT felülírta, lehatárolás új adatszolgáltatás alapján 3/6 Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete – OTrT megszüntette Erdőtelepítésre javasolt terület övezete – Új OTrT övezet, lehatárolás nem ismert, lehatárolás adatszolgáltatás alapján.

7

igen

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

igen

nem

nem megszűnt

nem megszűnt

—

—

3/7. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 3/8. Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete – OTrT megszüntette 3/9. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete – OTrT megszüntette 3/10. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete – OTrT megszüntette 3/11. Világörökség és világörökség - várományos terület övezete – OTrT felülírta 3/12. Történeti települési terület övezete – OTrT megszüntette 3/13. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete – OTrT megszüntette 3/14. melléklet: Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területének övezete – OTrT megszüntette 3/15. melléklet: Ásványi nyersanyag - gazdálkodási terület övezete – OTrT átnevezte Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete - OTrT új övezete, adatszolgáltatás nem érkezett 3/16. melléklet: Rendszeresen belvíz járta terület övezete – OTrT átnevezte 3/17. melléklet: Nagyvízi meder övezete – OTrT felülírta, országos övezet, új adatszolgáltatás alapján 3/18. melléklet: Földtani veszélyforrás területének övezete 3/19. melléklet: Vízeróziónak kitett terület övezete – OTrT megszüntette 3/20. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete – OTrT megszüntette 3/21.Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 3/22. Honvédelmi terület övezete – OTrT megszüntette 1. Tanyás térség övezete – új OTrT övezet, nem ismert, kijelölés új BATrT készítésekor 2. Tájrehabilitációt igénylő terület övezete – új OTrT övezet, kijelölés új BATrT készítésekor, de most is érintett a Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetével. 3. Szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete – új OTrT övezet, kijelölés új BATrT készítésekor 4. Térségi árvízi kockázatkezelési terület övezete – új OTrT övezet, kijelölés új BATrT készítésekor

igen

nem

nem

nem

nem

nem

igenmegszűnt

nem

nem

nem

nem-megszűnt

nem

igenmegszűnt igenmegszűnt

igenmegszűnt

igen

igen

—

—

nem

nem

nem-megszűnt

nem

nem

nem

nem-megszűnt

nem

nem

igenmegszűnt nem nem-megszűnt

nem nem

—

—

—

—

—

—

—

—

nem

1. OTrT-ben felülírt térségi övezetek Az OTrT 2014-ben életbe lépő módosításai után az alábbi övezeteknél az OTrT új térségi övezeti tervlapjait kell figyelembe venni a BATrT térségi övezeti tervlapjai helyett: 1. Országos ökológiai hálózat övezete 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete 3. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (új övezet) 4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 5. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (új övezet)

8

6. Világörökség- és világörökség-várományos terület övezete (új övezet) 7. Országos vízminőség-védelmi terület övezete (új övezet) 8. Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete (új övezet) 9. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete

Alább az OTrT és a BATrT azon térségi övezeteit mutatjuk be párhuzamosan, melyeket az OTrT felülírt. A területrendezési követelményeket azon esetben tüntetjük csak fel, amennyiben az övezet érinti a módosítással érintett területet. Az OTrT újonnan bevezetett övezeteit a 3. pontban kerülnek bemutatásra. BATrT — Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete, Pufferterület övezete— OTrT felülírta

OTrT — Országos ökológiai hálózat övezete

…. Magterület …. Ökológiai folyosó …. Pufferterület

Nem érinti a módosítással érintett területet.

OTrT — Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

BATrT — Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete—OTrT felülírta


9

BATrT — Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete—OTrT felülírta

OTrT — Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

…. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület …. Erdőtelepítésre alkalmas terület


BATrT — Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, Honvédelmi terület övezete

OTrT — Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete

Nem érinti a közigazgatási területet.

2. Változatlan tartalommal hatályos BATrT kiemelt térségi övezetek Az alábbiakban a BATrT azon övezeteit mutatjuk be, melyeket az OTrT módosítása nem érintett, azok változatlanul érvényben vannak. A területrendezési követelményeket azon esetben tüntetjük csak fel, amennyiben az adott övezet érinti a módosítással érintett területet. Ezek a következők: 1. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 2. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 3. Földtani veszélyforrás területének övezete

10

BATrT — Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete


BATrT — Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (OTrT átnevezte: Ásványi nyersanyag-vagyon terület övezetének)

Területrendezési követelmények: Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. Az fent kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.

Megfelelőség igazolása A településrendezési eszközökben tényleges területükkel lehatárolásra kerültek a megkutatott és nyilvántartott ásványi nyersanyag-vagyon területek. A módosítással érintett terület nem érint megkutatott és nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területet. Megfelel.

BATrT — Földtani veszélyforrás terület övezete


11

3. A 2013-ban módosított OTrT „új” térségi övezetei A 2014-től hatályba lépő OTrT új övezeteket is létre hozott. A területrendezési követelményeket azon esetben tüntetjük csak fel, amennyiben az adott övezet érinti a módosítással érintett területet. Ezek a következők: 1. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 2. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete 3. Világörökség- és világörökség-várományos terület övezete 4. Országos vízminőség-védelmi terület övezete 5. Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete OTrT — Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (országos övezet)


OTrT — Világörökség- és világörökség-várományos terület övezete (országos övezet)


OTrT — Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (országos övezet)


12

OTrT — Országos vízminőség-védelmi terület övezete (országos övezet)

Területrendezési követelmények: Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Megfelelőség igazolása A településrendezési eszközök lehatárolják a vízvédelemmel érintett területeket. A HÉSZ-ben lévő környezet- és vízvédelmi tárgyú előírásokkal a felszín alatti és felszíni vizek minőségének megóvása biztosítható.

Jelen módosítás során új külszíni művelésű bányatelek nem került kijelölésre. Megfelel.

OTrT — Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete (országos övezet)


13

─ Hatályos településfejlesztési döntés bemutatása Jelen tervmódosításról a település 9/2016. (II.16.) Képviselő-testületi határozata döntött (lásd.: Tervirat című fejezetet). A 9/2016. (II.16.) KT. határozat alapján a tervezési feladat: • A Helyi Építési Szabályzat módosítása A Helyi Építési Szabályzat a korábbi előírásokhoz képest a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak szerint, az OTÉK keretein belül kerül módosításra. • A Helyi Építési Szabályzat mellékletét képező Szabályozási Terv (belterületi) módosítása Taksony településközpont területén a 198 hrsz-ú és a 206-208 hrsz-ú ingatlanok szabályozása kerül módosításra a hatályos Szabályozási Tervben meghatározottaktól eltérően.

─ A település hatályos településrendezési tervei: Taksony hatályos Településszerkezeti Tervének (26/2005. (II.16.) sz. KT. hat.) és Helyi Építési Szabályzatának (4/2005. (II.16.) Önk. rendelet) módosítása a 2010-es és 2012-es években (készítette: Bau-Urb Tervező és Tanácsadó Kft.). készült az Étv. (1997. évi LXXVIII. tv.) és az OTÉK (253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet) előírásainak figyelembevételével. A Településszerkezeti Terv módosítása 2010-ben 177/2010. (IX.14.) sz.KT. határozattal, 2012.-ben a 136/2013. (VIII.26.) KT. határozattal, a Helyi Építési Szabályzat és annak rajzi mellékletét képező kül-, és belterületi Szabályozási tervlapok módosítása (T-6/mód és T7/mód) 2010-ben 14/2010. (IX.29.) Ök. rendelettel, 2012.-ben a 12/2013. (VIII.28.) Ök. rendelettel kerültek elfogadásra. 2015.-ben történt TSZT módosítás 227/2015. (XI.24.) számú KT határozattal, a Helyi Építési Szabályzat és annak a rajzi mellékletét képező belterületi Szabályozási tervlapjának módosítása 23/2015. (XI.26.) Ök. rendelettel kerültek elfogadásra.

─ Zöldfelületi rendszer vizsgálata Egy település „életében”, a zöldfelületnek, azaz a növényzettel fedett területek összességének meghatározó szerepe van. A növényzet települési környezetre gyakorolt hatása sokrétű, egyszerre többféle funkciót is betölt, úgymint: ökológiai-, funkcionális-, településszerkezetiés esztétikai szerep. A zöldfelület, mint biológiailag aktív felület, jelentős ún. kondicionáló hatással bír a környezetére: kedvezően befolyásolja a klímát, a levegőminőséget, a vízháztartási viszonyokat, a felszíni és felszín alatti vizek minőségét, megakadályozza a talaj mennyiségi és minőségi romlását. E sokrétű szerepkörnek a zöldfelületek akkor tudnak optimálisan megfelelni, ha rendszerbe szervezettek. A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerének elemei  belterületi erdők  közparkok, közkertek  zöldfelületi intézmények (pl.: kemping, temető, sportpálya)  egyéb, zöldfelülettel rendelkező intézmények (iskolák, óvodák, templomok stb.)  közhasználat elől elzárt zöldfelületek (lakó-, üdülő-, hétvégi házak kertjei),  vonalas, zöldhálózati összekötőelemek (utak, vízfolyások menti zöldfelület),  továbbá a belterülethez kapcsolódó, jelentős zöldfelülettel rendelkező külterületi elemek (erdők, rétek, vízpartok stb.).

14

Belterületi erdők A vizsgálati terület teljes egészében belterületen található, egyik fele településközpont vegyes, másik fele kertvárosias lakóterület építési övezetbe, az Emlékmű tér pedig zöldterület övezetbe tartozik. A vizsgálati területen nem találhatók erdők. Közparkok, közkertek A vizsgált területen a Településszerkezeti terv egy közparkot tartalmaz, az Emlékmű teret, mely Z-1 zöldterület övezetként szabályozott. Az Emlékmű tér az első világháború hőseinek állít emléket. A tér keleti részén, az iskolához közelebb eső felén, az emlékmű körül háromszintű, dús növényzettel borított díszkert található. (Lásd: 1. ábra) Az utcafronthoz közelebb eső felén pedig egy régi típusú közkút található, melyet szintén többszintű növényzet vesz körül (Lásd: 2. ábra). A tér igényesen kialakított, nagykockakő burkolattal és gazdag, jó állapotú növénykiültetéssel rendelkezik, kellemes hangulatú, kitűnő kondicionáló zöldfelületű közpark. A vizsgált területen rekreációs funkciókkal ellátott közpark, közkert azonban nem található. Játszótér illetve sportpálya az iskola területén található. Ezen kívül beltéri rekreációra van lehetőség a főút mentén, ahol egy magán tulajdonban lévő, fedett squash pálya valamint egy játszóház található.

1. ábra: Emlékmű tér, I. világháború emlékműve

2. ábra: Emlékmű tér, régi közkút

Zöldfelületi intézmények Zöldfelületi intézmények közé tartoznak azok a létesítmények, melyek zöldfelület nélkül nem tudják betölteni funkciójukat. A tervezési területen nem található zöldfelületi intézmény. Zöldfelülettel rendelkező intézmények Főként a közintézményekre jellemző, hogy rendeltetésük betöltéséhez zöldfelületre, kertre van szükség. A település életében főleg kondicionáló és esztétikai szerepet töltenek be. Zöldfelülettel rendelkező intézmények közé tartozhatnak tehát az iskolák, óvodák továbbá minden olyan intézmény, mely jellemzően kerttel, zöldfelülettel rendelkezik (templom, könyvtár, polgármesteri hivatal, művelődési ház/faluház stb.) A vizsgálati területen ilyen intézmény a Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola valamint a Tájház. Mindkét intézmény nélkülözhetetlen része a park/kert. Annak ellenére, hogy az intézmények rendeltetésükből adódóan a lakosság csupán egy részének valamint meghatározott időben nyújt rekreációs lehetőséget, a zöld növényzettel borított felület kondicionáló szerepe meghatározó lehet a település központi részén. Az általános iskola a vizsgálati terület központjában fekszik, nagy telken, ám magas beépítettséggel rendelkezik. A területén található egy nagyobb és egy kisebb tornaterem, 2 bitumenes sportpálya valamint egy gumiburkolatú sportpálya. Az iskolakertben ezen kívül néhány kerti bútor (padok, asztalok) 2 betonból készült sakkasztal, valamint egy 8-14 éves korosztály számára készült játszótér található. (Lásd:3. és 4. ábrák) Az iskola zöldfelületeit

15

nagyrész cserjék és évelők teszik ki, ezen kívül néhány nagyobb lombkoronájú lombhullató és örökzöld fa is található, melyek azonban nem karakteresek. Az iskola udvarán jellemző a burkolatok magas aránya: a sportpályák területe, ezen kívül az épületek körül is nagy felületeket borít térkő, aszfalt vagy szórt burkolat. (Lásd:5. ábra) A fennmaradó részeken az intenzív használat következtében a gyep csaknem teljesen kikopott. (Lásd: 6. ábra) Összefüggő nagyobb gyepterület nem található a kertben. A meglévő kiültetések általában kaotikusnak mondhatók, nem funkcionálisak, rossz állapotúak, díszítő értékük alacsony.

3. ábra: Sakkasztalok, gyeprácsos burkolat

4. ábra: Játszótér

5. ábra: Nagy felületű, szórt burkolat az udvaron, kaotikus növénykiültetéssel

6. ábra: intenzív használat következtében kikopott gyep, nem funkcionális, karakter nélküli növényzet

A Tájház a Dózsa György u. 52 szám alatt található. A hagyományosan hosszú parasztház 1892-ben épült, a 19. század elejének építészeti divatja szerint. Telke viszonylag nagyméretű, kertje főként gyeppel borított, mely azonban a telek hátsó részén nagyobb foltban kikopott. Fás szárú növényzet nem jellemző, leginkább a telekhatár mellett és a ház mögött találhatók fák, cserjék. (Lásd: 7. ábra)

7. ábra: A Tájház bejárata

Közhasználat elől elzárt zöldfelületek Ide tartoznak a lakó-, üdülő-, hétvégi házak kertjei. A vizsgálati terület nagy része kertvárosias lakóterületbe tartozik, így meghatározó szerepük van a lakóházak kertjeinek a terület zöldfelületi rendszerében. A közhasználat elől elzártak, azonban a jelentős növényzettel borított felületeknek meghatározó kondicionáló szerepük van. A vizsgálati terület nyugati felén az Emlékmű tértől északra fekvő ingatlanok kertjei kiemelkedően gazdag

16

fás szárú növényzettel borítottak, de a terület többi magánkertjére is jellemző a magas zöldfelületi borítottság, főként díszkertek, nagy gyepfelülettel, változatos fákkal, cserjékkel. Vonalas, zöldhálózati összekötőelemek Ebbe a kategóriába tartoznak az utak, vízfolyások menti zöldfelületek. A vizsgálati területet körülölelő utak mentén különböző minőségű és milyenségű zöldsávok találhatóak. A főút mentén jellemző a parkolás, mely többféleképpen, de az útszakasz teljes hosszában jelen van. A parkolók körül többféle zöldfelület is található: sövények, gyepes sáv, fasor, egyéni kiültetések. Általánosan elmondható azonban, hogy a növényzet állapota rossz, karbantartása nem megfelelő. A gyepek a parkoló autók okozta taposás, valamint az útsózás következtében rossz állapotúak, kopottak. (Lásd:8. ábra) A nyírt sövény erősen hiányos. A főút mentén található egy idősebb, gömbkoronájú akácból (Robinia pseudoacacia Umbraculifera) ültetett fasor, melyet felújítottak, ám több helyen ez is hiányos. (Lásd:9. ábra) A vizsgálati területe keletről határoló út (Szent István tér) mellett meredek, gyepes rézsű található, melynek minősége jó. (Lásd: 10. ábra) A területet északról szegélyező Dózsa György utcára jellemző a rendkívül széles zöldsáv, melyet a lakók dús, általában háromszintű növényzettel vagy gyeppel beültettek. Az utca képe ebből adódóan nagyon kellemes, a növényzet kondicionáló szerepe jelentős. (Lásd: 11. ábra) A nyugati határoló utca a Hősök tere utca. Az északi részén az Emlékmű térig a járda mellett egy keskeny, gyepes zöldsáv húzódik, egy-egy évelő kiültetéssel, valamint az útpadka is félig gyepes. (Lásd: 1.13.12. ábra) Az Emlékmű tértől délre azonban megszűnik a zöldsáv és csupán a többé-kevésbé gyepes padka fut az út mentén. A főút és a Hősök tere utca sarkán szórt burkolatú parkoló található, mely rézsűvel kapcsolódik a környező terepszinthez. A rézsű gyepes borítású, ám ezen kívül semmilyen növényzet nem található a parkoló területén. (Lásd: 13. ábra) A két utca találkozásánál egy kiemelt ágyásban kapott helyett Taksony vezér mellszobra, melyet háromszintű dísznövényzet vesz körül. (Lásd: 14. ábra) Parkoló található még a Fő út 54 szám mellett, az iskolához tartozó tornaterem és gumiburkolatú sportpálya telkének főúthoz kapcsolódó részén. Ez a parkoló szintén szórt burkolatú, azonban semmilyen növényzet nem található rajta. Az általános iskola főút felőli bejárata térkővel burkolt keleti oldalán 5 egyedből álló vegyes, viszonylag fiatal fasor található: 3 zöld juhar (Acer negundo) és 2 diófa (Juglans regia). Az iskolának a Dózsa György utca felől is van egy bejárata, mely egy térkövezett parkolóból áll, két oldalán széles gyepes zöldsávval és vegyes fasorral. (Lásd: 15. ábra)

8. ábra: Parkolás és rossz állapotú, hiányos zöldsáv a Fő út mentén

9. ábra: Hiányos, rossz állapotú gömbakác fasor a Fő út mentén

17

10. ábra: Gyepes rézsű a vizsgálati terület keleti határán

11. ábra: Gazdag, széles zöldsáv a Dózsa György utca mentén

12. ábra: Keskeny zöldsáv a Hősök tere utca mentén

13. ábra: Parkoló a Hősök tere utca és a Fő út sarkán, növényzet nélkül

14. ábra: Taksony Vezér mellszobra kiemelt ágyásban

15. ábra: Parkoló az iskola Dózsa György utca felőli bejáratánál

Belterülethez kapcsolódó, jelentős zöldfelülettel rendelkező külterületi elemek A tervezési terület belterületen, a település központi részén fekszik, nem kapcsolódik hozzá külterületi zöldfelületi elem. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái  A vizsgálati területen található intézmények zöldfelületei nem meghatározóak, erősen hiányosak.  Az iskolakert növényzete általánosan rossz állapotú, zöldfelületei elhanyagoltak.  A Tájház kertje nyújtotta lehetőségek kihasználatlanok.  A vizsgálati területen nem található rekreációs funkcióval ellátott közkert, közpark.  A vizsgálati területen csupán egyetlen játszótér található – az iskola udvarán – mely nem alkalmas minden korosztály számára.  A Fő utca mentén található zöldsáv rossz állapotú, a nyírt sövények és a fasorok is több helyen hiányosak, a gyepfelületek a parkolásból és az út sózásától erősen kopottak.

18

19

─ Az épített környezet vizsgálata -Terület-felhasználás vizsgálata (településszerkezet, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek) A tervezés alá vont területet a 198 hrsz-ú (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területe) és a 206-208 hrsz.-ú ingatlanok területe jelenti. A területek a település településközpontjában találhatók a Fő út, Hősök tere utca, Dózsa György utca és a Szent István tér által határolt tömbben. Mivel a tervezés alá vont területek tömbbelsőben helyezkednek el, vizsgálati szinten szükséges az egész tömb vizsgálata. Terület-felhasználás szempontjából a tömb beépítésre szánt terület-felhasználási egységei: a Fő út melletti településközpont és intézményterületek, a Dózsa György utca felöl a kertvárosias lakóterületek, amelyek a hátsókertjeikkel határosak az iskola területével. A beépítésre nem szánt területek az Emlékmű tér, valamint a Fő út és a Hősök tere utca sarkán található közkertek, melyek zöldterületként funkcionálnak. A tömböt határoló utak burkolt közutak.

20

21

-Telekstruktúra vizsgálata A vizsgált tömb területén intézménytelkek, lakótelkek és közhasználatú zöldterületek ingatlanjai találhatók. -Telekméret vizsgálata A mai állapot szerint a tervezés alá vont ingatlanok telekméretei: ̶ 198-as hrsz-ú ingatlan területe 8603 m2 ̶ 206-as hrsz-ú ingatlan területe 3637 m2 ̶ 207-es hrsz-ú ingatlan területe 800 m2 ̶ 208-as hrsz-ú ingatlan területe 820 m2

-Tulajdonjogi vizsgálat Az alábbi táblázat mutatja a módosítással érintett ingatlanok tulajdonviszonyát Terület Hrsz Tulajdonos Művelési ág (m2) 198 Önkormányzat kivett 8603 általános iskola 206 Önkormányzat kivett 3637 tornaterem, multifunkciós sportpálya 207 Önkormányzat Kivett 800 lakóház udvar 208 Önkormányzat: tulajdoni kivett 820 hányada 473/820 lakóház Wágner Tamás: tulajdoni udvar hányada 347/820

22

A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a tervezés alá vont területek az önkormányzat tulajdonában vannak.

-Építmények vizsgálata A tervezés alá vont ingatlanok közöl a 198 és 206-os hrsz-ú ingatlanok területe intézmény területek, így a rajtuk lévő épületek a jellegüket illetve funkciójukat tekintve intézményépületek. A 207 és 208-as ingatlan a tulajdoni lap szerint kivett lakóház és udvar. Az alábbi ábra (16. ábra) bemutatja a tervezés alá vont ingatlanokon a jelenlegi használat szerinti funkciókat.

16. ábra a tervezés alá vont terület épületeinek mai használat szerinti bemutatása

A 198-as hrsz-ú ingatlanon található általános iskola épületei közepes állagúak. Az épület együttesen a folyamatos bővítés figyelhető meg, a főbejárat bal oldalán található a régi iskola épülete, mely nem rég felújításra került. A régi iskola bővítéseként épült meg az új iskolarész (főépület) F+1 emelettel, majd később magastető került rá, amely időközben beépítésre került, majd ezt követte a főépület jobb oldali szárnyának megépítése F+1 emelettel, lapos tető kialakításával. A központi épületegyüttesben folyik az oktatás legnagyobb része. A főépülethez csatlakoztatva került elhelyezésre a beltéri sportpálya illetve tornaterem földszintes kialakítással. Az iskola területének dél-nyugati részén külön álló földszintes épületek találhatók oktatási és raktár funkciókkal. A 206-os hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlanon az épületben tornaszoba került kialakításra.

23

17. ábra a vizsgált terület épületeinek állaga

-Épített környezet értékei A tervezés alá vont területen régészeti és műemléki értékek nem találhatók, az építmények kiemelkedő környezeti értékkel nem rendelkeznek.

24

─ Közlekedés Közúti kapcsolat Az iskola megközelítése közúton a Fő utca (510. számú országos főút) felől a Hősök tere utca – Dózsa György utca – Iskola utca útvonalon történik. Az Iskola utca az északi oldalon ferde beállású parkolóval, a déli oldalon leállósávval épült meg. A tömböt nyugat felől határoló Dózsa György utca a Fő utcához a Szent István tér-en egyirányú utcapáron csatlakozik. Közösségi közlekedés A Fő utcán közlekedő volánbusz helyközi járatok bonyolítják le a település központ és az iskola utasforgalmát. A Hősök terénél levő megálló jó kapcsolatot biztosít az intézmények számára, a tömb északi része a Fő utca 24 megállótól közelíthető meg. Kerékpáros – gyalogos közlekedés A területen kiépített kerékpáros infrastruktúra nincs. A Fő utcát keresztező gyalogos forgalom számára jelzőlámpás átkelőhely létesült az iskola keleti gyalogos bejáratánál. A Hősök tere és a Dózsa György utca között az Emlékmű tér – Iskola utca gyalogos átjárást biztosít. Parkolás A település központja számára a Fő utca – Hősök tere csomópont északi oldalán van közcélú parkoló kialakítva. A Fő utca menti kereskedelmi – szolgáltató létesítmények parkolói részben leállósávban, részben szerviz úton épültek ki. Az iskola számára az Iskola utcában 23 férőhelyes parkolót alakítottak ki.

18. ábra a meglévő közlekedési viszonyok vizsgálata

25

─ Közművesítés

Vízellátás Az iskola jelenlegi vízellátása a Fő úton meglévő ivóvíz gerinchálózatról ágazik le. Az iskola udvarán lévő vízóra aknától két irányba indul a vezeték, részben a konyha felé, részben pedig a főépület felé.

Szenyvízelvezetés Az iskola jelenlegi szennyvízelvezetése gravitációs módon történik a főépületből, és a konyhából, valamint a hátsó épületből. Az iskola udvarán levő vákuum szivattyú aknába kötnek bele ezek a csatornák, és innen kerül a települési szennyvízhálózatba, ami ezen a részen vákuumos rendszerű. Időnként előfordulnak problémák az iskola aknájából való továbbítással, ha a települési rendszer túltelített, ilyenkor szippantással távolítják el a szennyvizet.

Csapadékvíz-elvezetés Az iskola területén a csapadékvíz elvezetése jelenleg nem megfelelően megoldott. A tetőről lefolyó vizek egy része bekerül a szennyvízcsatorna hálózatba, terhelve ezzel a vákuumos rendszerű szivattyúzást. A csapadékvizek másik része az első bitumenes pályától, ill. a főépületről az épület mögött megépült részben zárt csatornában, részben nyílt árokban megy le a jelenlegi gumiborítású pálya melletti szikkasztó árokba, ahol egy kavicságyon keresztül elszikkad. A korábban szennyvízemésztő aknában van egy szivattyú, az nyomja ki egy zárt csatornán keresztül a focipálya kerítése mellett a csapadékvizeket a szikkasztóágyig. Az épület büféjét rendszeresen elönti a csapadék, mivel az épületnek ez a része a legmélyebb fekvésű.

Gázellátás Az iskola jelenlegi gázellátása a Fő úton meglévő középnyomású gázvezetékről ágazik le. A kerítésen belül épült meg a gáznyomás

szabályozó, innen indul az egyik vezeték a

konyha ellátására, a másik a főépület felé.

Elektromos energia ellátás A meglévő hálózatról kielégíthető.

Elektronikus hírközlés Megoldott, bővítést nem igényel.

26

Meglévő közműellátottság

19. ábra a meglévő vízvezeték hálózat bemutatása

20. ábra a meglévő szennyvízelvezető hálózat bemutatása

27

21. ábra a meglévő gázvezeték hálózat bemutatása

22. ábra a meglévő csapadékcsatorna hálózat bemutatása

28

─ Környezetvédelem

Földtani közeg, talaj A tervezési terület települési területen, belterületen helyezkedik el, így kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete nem érinti. Taksony teljes közigazgatási területe nitrátérzékeny. A nitrátérzékeny területek művelésére az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet előírásai az irányadóak. Nitrátérzékeny területeken a mezőgazdasági műveléssel kapcsolatos trágyázásra és az állattartásra szigorúbb szabályok vonatkoznak. Mivel a tervezési terület belterületen van, így a mezőgazdasági művelésnél fennálló túlzott nitrát használat veszélye nem fenyeget. A vizsgálati területen nem ismert szennyezett talajú vagy kármentesítendő terület, továbbá nem található felszínmozgással érintett terület sem. Az új létesítmény közel 4 méterrel a jelenlegi terepszint alá kerül lesüllyesztésre, mely a jelenlegi terepviszonyok jelentős megváltoztatásával jár majd.

Felszíni és felszín-alatti vizek Taksony település legjelentősebb felszíni vize a Ráckevei-Duna-ág és annak holtága. A vizsgálati területet a holtágtól mindössze egy teleksor –átlagosan 100 méter– választja el. A község országos úthálózatba illeszkedő főútja az 510-es jelű országos közút, amelynek 1375 m hosszú belterületi szakasza részben csatornázott. A vizsgálati terület mentén kétoldali járdával és csővezetékes elvezetéssel, az úttesten elhelyezett rácsos víznyelőkkel rendelkezik. A holtággal párhuzamos utcában, a Dózsa György utcában a magáningatlanok között (alatt) a csapadékvíz elvezetése csöves rendszerrel működik, a vizeket a holtágba vezeti. Taksony a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz szempontjából érzékeny vízminőség-védelmi területen levő település. Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 88% (2012) míg a csatornahálózatba bekötött lakások aránya 87% (2012). A Ráckevei-Duna-ágba és holtágába bevezetett tisztított, illetve a parti sávból bejutó tisztítatlan szennyvizek okozta tápanyagterhelés jelentős problémát jelent a folyó mentén. Törekedni kell arra, hogy minden ingatlan rá legyen kötve a szennyvízcsatorna hálózatra. Az új, terepszint alá süllyesztett létesítmény megváltoztathatja a talajvíz áramlási viszonyait és a területre hulló csapadékvíz lefolyási tulajdonságait. Az új létesítmény által megváltoztatott terepviszonyok miatt a terület csapadékvíz-elvezetését meg kell oldani. Az új létesítmény ezen kívül a felszíni és felszín alatt ivizekre gyakorolt hatása nem lesz jelentős, hiszen közművesítettsége teljes körű lesz. A területen szennyvízhálózat ki van építve, így a tervezett épület a már meglévő hálózatra rá tud kapcsolódni.

Levegőtisztaság és védelme Taksony területén nem található légszennyezettségmérő állomás. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet az ország területét légszennyezettség szerint zónákba sorolja. Taksony a „Budapest és környéke” légszennyezettségi kategóriába tartozik. Szennyező anyagonkénti besorolásuk az A-tól F-ig (csökkenő sorrendben) terjedő skálán az alábbi:

29

Taksony

Kéndioxi d

Nitro géndioxid

E

B1

Szénmono xid

PM1 0

Benzo l

Talajközeli ózon

PM10 Arzén (As)

PM10 Kadmiu m (Cd)

D2 B E3 O-I4 F5 F 1.17.1. ábra: Zónacsoportok légszennyező anyagok szerint

PM10 Nikke l (Ni)

PM10 Ólom (Pb)

F

F

PM10 benz(a)pirén (BaP) B

A „B” zóna-besorolás a levegőterheltség egészségügyi határértékének meghaladását jelenti. A fenti adatokból látható, hogy a zóna-besorolás szerint a levegőterheltség NO2 és talajközeli ózon tekintetében meghaladja a határértéket és a tűréshatárt, a szilárd szennyezőanyag mennyisége a határérték és tűréshatár fölött van, CO tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a határérték között, SO2 és benzol tekintetében pedig a felső és alsó vizsgálati küszöb között van. A község legjelentősebb lég- és zajszennyező forrásai a nagyforgalmú forrásai a nagyforgalmú 51-es, 510-es és az 5202-es számú utak forgalma, melyek közül az 510-es számú főút a vizsgálati területet délről határolja. Az új létesítmény levegőtisztaság-védelmi szempontból nem jelent majd számottevő terhelést, hiszen közművesítettsége teljes körű lesz. A téli időszakban a földgázzal történő fűtéssel pedig nem terhelik jelentősen a levegőt. Zaj és rezgésterhelés Taksony közigazgatási területén környezeti zaj elsősorban a közúti közlekedésből származik. A település legforgalmasabb közútja a nagy forgalmú 51-es és a 5202-es számú utak, melyek azonban a lakott területekről vezetik el a forgalmat. A vizsgálati területet délről határoló 510es számú út ennek ellenére nagy forgalmat bonyolít, emiatt zajterhelése még így is jelentős. A vizsgálati területen a vasúti, a légi közlekedésből származó és üzemi zajterhelés nem figyelhető meg. Az új létesítmény nem okoz majd számottevő zajterhelést.

Hulladék Taksonyban a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott, a szelektív gyűjtés megszervezett. A tervezési területen jelenleg található már épület, annak hulladékelszállítása megoldott, így a tervezett épület esetében sem okoz gondot a keletkezett hulladék elszállítása. A területen szennyvízhálózat ki van építve. A tervezett épület a már meglévő hálózatra rá tud kapcsolódni. A HÉSZ előírásai alapján az építmények elhelyezésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása. A vonatkozó környezeti feltételek, a HÉSZ és az országos szintű jogszabályok betartása esetén a hulladékkezelésből adódó környezetszennyezés elkerülhető.

1

B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. 2 D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. 3 E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. 4 O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. 5 F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

30

2. Helyzetelemző munkarész ─ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A tervezés alá vont területek beépítésre szánt intézmény és településközpont területek, melyek Taksony központjában helyezkednek el. A településen ez az egyetlen általános iskola van. Az ingatlan területén található épületek kissé kaotikus bővítéseikkel és szórt elhelyezkedésükkel mutatják, hogy a lakónépesség folyamatos növekedésével az ezredfordulóig, szükségessé vált a fokozatos bővítés. A bel és a kültéri sportpályák számai mutatják, hogy a gyermekek nevelésében a sportnak igen fontos szerep szán az iskola vezetése.

3. Helyzetértékelő munkarész ─ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése - Településfejlesztés és –rendezés kapcsolata Az önkormányzat képviselő-testülete a 9/2016. (II.16.) KT. határozatában, foglaltak szerint támogatta a Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony és a Brózik Tibor Diák Sportegyesület kérését, mely szerint egy új tornaterem épüljön a meglévő rekortán sportpálya elbontásával, annak a helyén. Az iskola közműellátása megoldott, az új tornaterem közmű igénye a telken belüli bekötővezetékekről biztosított, új bekötő vezetékekre nincs szükség.

31

Szabályozási Terv (belterületi) és a Helyi Építési Szabályzat módosítása Szabályozási Terv (belterület) módosítása

A belterületi Szabályozási Tervlap módosításának rajzi munkarésze a hatályban lévő Szabályozási Terv, módosítással érintett területére vonatkozó digitális térképi állományra készült.

A megbízás (szerződés) értelmében a település hatályos belterületi Szabályozási Tervlapja (belterület: T-6/mód) a 9/2016. (II.16.) számú KT határozatban foglaltak szerint az alábbiakban kerül módosításra:

̶

̶

̶

Az iskola területe kettő építési övezetbe kerül besorolásra. A 2005-ös állapot szerinti területet csökken 885,6 m2-el, ez a terület marad a hatályos helyi építési szabályzat szerinti besorolásban Vt-1* építési övezetben, az új tornaterem területe 3277 m2 Vt-1** építési övezetbe kerül. A Vt-1** építési övezet a következő ingatlanok területéből kerül szabályozásra: a 198-as hrsz-ú területből 885,6 m2 , 206-os hrsz-ú ingatlanból 2392 m2 terület került Vt-1** építési övezetbe. A 206-208-as hrsz-ú ingatlanok a hatályos HÉSZ szerinti Vt-2 építési övezetben maradnak.

Rajzi melléklet T-6/mód/9 Taksony Szabályozási Terv (belterület) módosítása (az általános iskola területére vonatkozóan)

32

Helyi Építési Szabályzat módosítása TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ……………/2016. (………) Önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról szóló 4/2005. (II.16.) számú Önkormányzati rendelet módosításáról Taksony Nagyközség Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében, és a 62.§ (6) bekezdés 6) pontja által biztosított felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében felsorolt államigazgatási szervek véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja:

1.§ Taksony Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2005. (II. 16.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) az alábbi 1/C. §-val egészül ki: „1/C. § Jelen módosítás hatálya az alábbi területekre terjed ki: Belterületen ─ a 198 hrsz-ú (általános iskola) és a 206-208 hrsz-ú ingatlanok területére.”

2.§ A R. 12. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(3) A településközpont vegyes területre (Vt) vonatkozó szabályok: Az építési telek Építési övezet jele

Beépítési módja

Legkisebb területe m2

Legnagyobb beépítettsége terepszint felett %

Legnagyobb beépítettsége terepszint alatt %

Legkisebb zöldfelület %

Építmények legnagyobb építménymagassága (H) m

Vt-1 Vt-1* Vt-1** Vt-2 Vt-3 Vt-4 Vt 5

SZ SZ SZ O/Z O/SZ SZ O

K K 3000 800 600 K 800

50 50 60 50 50 50 60

70 80 70 70

30 30 30 30 30 30 30

5,5 12,0 7,0 5,5 5,5 7,5 6,5*

SZ= szabadon álló O= oldalhatáron álló Z= zártsorú K= kialakult Vt-1* = Taksony Vezér Általános Iskola és a Fő téri katolikus templom területe 6,5* templom-torony magassági korlátozás nélkül kialakítható Vt-5 = az építési övezetben építés kizárólag talajvizsgálati jelentés szerint történhet.

33

3.§ A R. 12. § (6) bekezdése az alábbiakkal egészül ki: „…A Vt-1** építési övezetben az építési hely határainak meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: Előkert: 6,0 m Oldalkert: 6,0 m Hátsókert: 6,0 m.”

4.§ A R. 12. § az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A terepszint alatti beépítés max80% lehet (telekhatártól 1 m-ig).”

5.§ A R. 12. § az alábbi (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) A Vt-1** építési övezetben a 7,0 m építménymagasság a meglévő terepszinttől értendő. A meglévő terepszintnek a rekortán pálya szintje tekintendő.”

6.§ A R. 12. § az alábbi (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) A telek zöldfelületi arányába csak a 21cm–t meghaladó termőföldvastagsággal kialakított tetőkert számítható be.”

7.§ A R. 12. § az alábbi (13) bekezdéssel egészül ki: „(13) Az építési helyen kívül a terepszint megváltoztatása +/- 30 cm lehet.”

8.§ (1) E rendelet melléklete a T-6/mód/9 jelű „Taksony Szabályozási Terv (belterület) módosítása (az általános iskola területére vonatkozóan)” című tervlap. Az elfogadást követően a T-6/mód jelű tervlap a változással/módosítással érintett területen hatályát veszti. Jelen rendelet a módosított tervlappal együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó. (2)E rendelet az elfogadás napjától számított 15. napon lép hatályba. A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Taksony, 2016.…………………………..

…………………………………………. /:Kreisz László:/ polgármester

…………………………………. /:Dr. Micheller Anita:/ jegyző

A rendelet kihirdetve: 2016. ……………….

……………………… Dr. Micheller Anita Jegyző

34

Helyi Építési Szabályzat alátámasztó javaslati munkarészei [A tervezési terület adottságainak figyelembevételével került összeállításra a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerint.]

I. Szakági javaslatok 1. Tájrendezési javaslat A tervezett módosítás nem befolyásolja a település tájhasználatát, tájszerkezetét, a hatályos Településszerkezeti terv Tájrendezési javaslat alátámasztó munkarészében foglaltak a módosítás okán kiegészítést nem igényelnek. Újonnan beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, így a biológiai aktivitás érték szinten tartását nem kell értékelni.

2. Közlekedési javaslat Közúti hálózati kapcsolatok, belső úthálózat A terület főúti kapcsolata, valamint a terület közútról történő megközelítése nem változik. Közösségi közlekedési kapcsolatok A jelenlegi közösségi közlekedési kiszolgálás távlatban is megfelelő. Kerékpáros és gyalogos közlekedés Távlatban a Fő úton önálló kerékpárút kiépítése várható. A gyalogos közlekedés min. 1,5 m széles járdákkal biztosítandó. Parkolás A területen a parkolási igények a közeli parkolóhelyeken került megoldásra.

3. Közművesítési javaslat A módosítással érintett terület közműfejlesztési szempontból a hatályos Településszerkezeti Tervben foglaltakhoz képest az alábbiakkal egészül ki: • Vízellátás: a telken belüli meglévő bekötővezetékekről az új tornaterem vízellátása megoldható • Szennyvízelvezetés: az új tornaterem során keletkezett szennyvizeket az iskola udvarán lévő vákuum szivattyú aknába kell bevezetni, amit át kell helyezni, továbbá ki kell váltani a gravitációs szennyvízcsatorna-hálózat fordító aknáit is. • Csapadékvíz-elvezetés: A nagytömegű (zápor) csapadékvíz gyűjtése részben csapadékvíz gyűjtő kavicságyas szikkasztóaknákban, részben tartályokban történhet, ahonnan öntözésre fel lehet használni a csapadékvizet. Amennyiben minél nagyobb felületű tetőkert kerül kialakításra úgy jelentősen csökkenthető a gyűjtésre kerülő csapadékvíz mennyisége. A meglévő csapadékvíz-aknát, ahonnan jelenleg szivattyúzással kerül kavicságyra a csapadékvíz, ki kell váltani. • Gázellátás: a főépület felé vezetett vezetékről lehet az új tornaterem gázellátását megoldani. • Elektromos energia ellátás: A meglévő hálózatról kielégíthető. • Elektronikus hírközlés: A meglévő hálózat bővítést nem igényel.

35

4. Környezeti hatások és feltételek A tervezési terület települési területen, belterületen helyezkedik el, ebből kifolyólag a tervezett beruházás nem teszi szükségessé termőföld művelésből való kivonását. Taksony teljes közigazgatási területe nitrátérzékeny, mely területeken a mezőgazdasági műveléssel kapcsolatos trágyázásra és az állattartásra szigorúbb szabályok vonatkoznak. Mivel a tervezett tevékenység nem mezőgazdasági művelés, ezért a nitráthasználatra vonatkozó előírások érdemi korlátozást nem jelentenek a beruházásra. Az új létesítmény a tervek szerint közel 4 méterrel a jelenlegi terepszint alá kerül lesüllyesztésre, mely a jelenlegi terepviszonyok jelentős megváltoztatásával jár majd. Taksony település legjelentősebb felszíni vize a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág és annak holtága. A vizsgálati területet a holtágtól mindössze egy teleksor választja el. Az RSD-be és holtágába bevezetett tisztított, illetve a parti sávból bejutó tisztítatlan szennyvizek okozta tápanyagterhelés jelentős problémát jelent a folyó mentén. Törekedni kell arra, hogy minden ingatlan rá legyen kötve a szennyvízcsatorna hálózatra. Taksony a felszín alatti víz szempontjából érzékeny vízminőség-védelmi területen levő település. Az új, terepszint alá süllyesztett létesítmény megváltoztathatja a talajvíz áramlási viszonyait és a területre hulló csapadékvíz lefolyási tulajdonságait. Az új létesítmény által megváltoztatott terepviszonyok miatt a terület csapadékvíz-elvezetését meg kell oldani. Ezen kívül az új létesítmény a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatása nem lesz jelentős, hiszen közművesítettsége teljes körű lesz. Az új létesítmény levegőtisztaság-védelmi szempontból nem jelent majd számottevő terhelést, hiszen nincs az üzemeltetéséhez kapcsolódó olyan technológia, mely légszennyezéssel járna. Az üzemeltetés kapcsán mindössze a melegvíz előállítás illetve a fűtés energiafelhasználásából származó káros anyag kibocsájtás lehet hatással a levegő tisztaságára. A téli időszakban a földgázzal történő fűtéssel, vagy megújuló erőforrások használata esetén jelentősen mérsékelhető a levegő terhelése. A melegvíz előállítására pedig –a fenntartható fejlődés szellemében– a megújuló erőforrások (napkollektorok) használatának lehetősége mindenképpen megfontolandó. A tervezett tornaterem funkciójából adódóan okozhat a környező területekre nézve zajterhelést (tekintve, hogy gyermekek/felnőttek sportolási tevékenységének kiszolgálására készül). Annak érdekében, hogy az új létesítmény a szomszédos lakóterületekkel ne okozzon konfliktust, az épület szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a zajterhelési határérték –a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet alapján– a szomszédos lakóépületek védendő homlokzata előtt teljesülön, de javasoljuk olyan épületszerkezetek stb. alkalmazását, hogy a határérték már a létesítmény telekhatárán teljesüljön, ezzel is minimalizálva a tervezett beruházás környezetére gyakorolt hatását. A tervezési területen jelenleg található már épület, melynek hulladékelszállítása megoldott, így a tervezett épület esetében sem okoz majd gondot a keletkezett hulladék elszállítása. A területen szennyvízhálózat ki van építve, így az új létesítményben keletkező folyékony hulladékok kezelése és ártalmatlanítása sem fog környezetszennyezést okozni.

36

A HÉSZ előírásai alapján az építmények elhelyezésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása. A vonatkozó környezeti feltételek, a HÉSZ és az országos szintű jogszabályok betartása esetén a hulladékkezelésből adódó környezetszennyezés elkerülhető. A városi klíma helyi javításához a terület zöldfelületi intenzitásának, biológiai aktivitásának növelésével lehet hozzájárulni, ezért fontos a belterület zöldterületi arányának és a települési területek biológiai aktivitásának növelése. A tervek szerint az új létesítmény lapos tetővel kerül majd kialakításra, mely lehetővé teszi zöldtető létesítését. A különböző intenzitású zöldtetők különféle mértékben hozzájárulnak a levegőminőség és a városi klíma javításához, a tervezési területnek pedig belterületi, központi fekvéséből adódóan kiemelkedően fontos szerepe lehet ebben. A tervezett beruházás kitűnő adottságai miatt tehát mindenképpen megfontolandó a lehetőségekhez mérten a lehető legnagyobb intenzitású zöldtető kialakítása.

5. Zöldfelület Az épített elemek mellett a zöldfelület mennyisége és minősége meghatározó tényező. A zöldfelületek funkciója sokrétű: egyszerre tölt be ökológiai-, funkcionális-, településszerkezeti- és esztétikai szerepet. A tervezett beruházás Taksony általános iskolájához kapcsolódóan kerül majd kialakításra, így indokolt, hogy a meglévő és az újonnan létesítendő kert együtt, egységesen kerüljön felújításra/kialakításra. A meglévő iskolakert sem funkcionálisan, sem esztétikai, ökológiai szempontból nem tölti be szerepét. Növényállománya általánosan rossz állapotú, elhanyagolt. Az iskolaudvar bútorozottsága is hiányos, valamint csupán egyetlen játszótérrel rendelkezik, mely azonban nem alkalmas minden korosztály számára. Az iskolák a „zöldfelülettel rendelkező intézmények” csoportjába tartoznak, mivel funkciójuk betöltéséhez leggyakrabban jelentős zöldfelülettel rendelkeznek. Az iskolakertek megfelelő kialakítása több szempontból is rendkívül fontos. A gyermekek testi épségének megőrzése (balesetek, növények okozta mérgezések elkerülése stb.), valamint szellemi és fizikai fejlődésük elősegítése érdekében a közoktatási intézmények kertjeit mindenképp szakemberekkel kell megterveztetni. Elsődleges szempont a jól funkcionáló, minőségi zöldfelületek kialakítása, a burkolatok arányának visszaszorítása, biztonságos és változatos játszószerek elhelyezése, megfelelő árnyékolás és nagy gyepes felületek kialakítása. Az új létesítmény körül a telekhatár mentén javasolt a zárt cserjesáv kialakítása, ezzel a szomszédos lakóterületekre ható esetlegesen negatív tényezők (zaj, látvány) mérséklése lehetséges. A városi klíma kapcsán említésre került, hogy a tervezett létesítmény lapos tetővel kerül majd kialakításra, mely lehetővé teszi zöldtető létesítését. Ez a kitűnő tulajdonság lehetővé teszi az iskolakert funkcionális területének további növelését, amennyiben a létesítményen intenzív zöldtető kerül kialakításra. Az intenzív zöldtetőkön –csakúgy, mint a hagyományos kertekben– majdnem minden dísznövény alkalmazható, így szinte korlátozás nélkül telepíthetőek évelők, fűfélék, sőt még kisebb fásszárúak is. Az intenzív zöldtetők alkalmasak pihenőkertek, kertitavak, gyerekjátszók kialakítására, elhelyezhetők nagyméretű virágládák, gyepfelületek, fásszárúak, illetve kisebb fák, de akár megoldható zöldséges kertek kialakítása is.

37

6. Hatályos településszerkezeti tervvel való összhang Jelen tervmódosítás nem ellentétes a hatályos Településszerkezeti Tervben megfogalmazott elhatározásokkal. A hatályos Településszerkezeti terv a területet a Településszerkezeti Tervben lehatárolt településközpont területén belül településközpont vegyes területként jelöli ki.

7. Szabályozási koncepció Mivel a hatályos Szabályozási Terv az iskola területére vonatkozóan a 2005-ös állapotot tartalmazza, az elmúlt évek Szabályozási Terv módosításai nem követték a 2012-ben megépített multifunkciós sportpálya megépítésével bekövetkezett területváltozásokat, így e szabályozás hívatott e feladat elvégzésére. A fentiek értelmében a 885,6 m2-el csökkent terület (198 hrsz.) építési övezete marad továbbra is a hatályos HÉSZ szerinti Vt-1* építési övezetben, az új tornaterem területe kerül a Vt-1** építési övezetbe. A Vt-1** építési övezet javasolt paraméterei: ̶ Beépítési mód: szabadonálló beépítés ̶ Beépítés megengedett legnagyobb mértéke: Terepszint felett: max:60% Terepszint alatt: max:80% (telekhatártól 1m-ig) ̶ Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,0 m (a meglévő terepszinttől értendő. A meglévő terepszintnek a rekortán pálya szintje tekintendő) ̶ Zöldterület legkisebb mértéke: min:30% (tetőkert kialakítható) ̶ Tereprendezés: az építési helyen kívül a terepszint megváltoztatása +/- 30 cm lehet. Építési hely: Előkert: 6,0 m Hátsókert: 6,0 m Oldalkert: 6,0 m

A 206-208-as hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó hatályos HÉSZ szerinti előírások: A Vt-2 építési övezet paraméterei ̶ Beépítési mód: oldalhatáron álló/zártsorú ̶ Beépítés megengedett legnagyobb mértéke: Terepszint felett: max:50% Terepszint alatt: max:70% ̶ Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m ̶ Zöldterület legkisebb mértéke: min:30% ̶ Kialakítható legkisebb telekméret: 800 m2 Építési hely: Előkert: meglévő beépítésnél kialakult állapot szerint, új beépítésnél/átépítésnél utca homlokvonala Hátsókert: 6,0 m

38


Tsz.: 63/2016/2016.


Tervirat ̶ 9/2016. (II.16.) számú Képviselő-testületi határozat ̶ 70/2016. (IV.26.) számú Képviselő-testületi határozat



Tsz.: 63/2016.


Melléklet − Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének részére készített tájékoztatás


TAKSONY Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján)

Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének részére készített tájékoztatás

Tájékoztató jellegű munkaközi anyag

A településen a Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola a meglévő multifunkciós sportpályájának területén egy MSZE 24203-2:2012 szabvány szerinti C típusú tornatermet (30/45 m, szabad belmag: 10m) kíván létesíteni. A Képviselő-testület a 9/2016. (II.16.) KT határozatában foglaltak alapján támogatja a Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony és a Brózik Tibor Diák Sportegyesület kérését, amely szerint egy új tornaterem épülhet a meglévő rekortán sportpálya elbontásával, azaz annak a helyén. A fentiek értelmében vált szükségessé az általános iskola területére vonatkozóan a Helyi Építési Szabályzat, és mellékletének, azaz a hatályos belterületi Szabályozási Terv tervlapjának a módosítása. A településrendezési eszközök módosításával kapcsolatosan a tervezési feladatot az alábbiak jelentik: ̶ A 198 hrsz.-ú, a 206-208 hrsz.-ú ingatlanok telkeinek jelenlegi állapot szerinti meghatározása ̶ A tervezés alá vont ingatlanok építési szabályainak meghatározása Jelen településrendezési eszközök tervmódosítása a 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet szerint készül, egyeztetése, ill. véleményeztetése az ún. egyszerűsített eljárás szerint fog történni A hatályos Szabályozási Terv módosításának rajzi munkarésze a hatályban lévő településrendezési tervek, módosítással érintett területére vonatkozó digitális térképi állományára készül.

Az önkormányzati tulajdonú telkek területnagyságainak alakulásai

1. ábra

Az 1. ábra a 2005. évi állapotot mutatja az általános iskola területére vonatkozóan, amelyen a jelenleg, hatályos szabályozás készült. 2


2. ábra

A 2. ábra a jelen tervezés alávont területek 2005. évi állapotát mutatja. Ekkor a 198-as hrsz-ú ingatlan területe 9355 m2, a 206-os hrsz-ú ingatlan területe 1456 m2, a 207-es hrsz-ú ingatlan területe 1472 m2 és a 208-as hrsz-ú ingatlan területe 1577 m2 volt.

3


3. ábra

A 3. ábra a 2012. évben a multifunkciós sportpálya megépítése utáni állapotot mutatja. Ekkor 198-as hrsz-ú ingatlan területe 8603 m2-re csökkent, a 206-os hrsz-ú ingatlan területe 3637 m2-re növekedett, a 207-es hrsz-ú ingatlan területe 800 m2-re és a 208-as hrsz-ú ingatlan területe 820 m2-re csökkent.

4


A mai állapot szerinti hivatalos alaptérkép (Jelen tervezési munkához szolgáltatott hivatalos alaptérkép)

4. ábra

A 4. ábra mutatja a mai állapot szerinti teleknagyságokat, amelyek az alábbiak: ̶ 198-as hrsz-ú ingatlan területe 8603 m2 ̶ 206-as hrsz-ú ingatlan területe 3637 m2 ̶ 207-es hrsz-ú ingatlan területe 800 m2 ̶ 208-as hrsz-ú ingatlan területe 820 m2

5


5. ábra

Jelmagyarázat

Javasolt szabályozás utáni teleknagyságok Vt-1* = 7695 m2 Vt-1**= 3280 m2 206-os hrsz-ú ingatlan= 1245 m2

6


A Vt-1** építési övezet javasolt szabályozási elemei Beépítési mód ̶ Szabadonálló beépítés Építési hely határai ̶ Előkert: 6,0 m ̶ Hátsókert: 6,0 m ̶ Oldalkert: 6,0 m Építménymagasság ̶ A meglévő terepszinttől1 7,0 méter Beépítettség ̶ Terepszint felett max:50-60% ̶ Terepszint alatt max:70-80% (telekhatároktól 1m-ig) Zöldfelület ̶ min: 30% (tetőkert2 kialakítható) Tereprendezés ̶ Az építési helyen kívül a terepszint megváltoztatása max: 20cm lehet.

6. ábra Budapest, 2016. április 15.

Füredi Éva sk.

1

Meglévő terepszint alatt értendő = építési helyen kívüli terepszintet (lásd: 6. ábra) OTÉK 5.számú melléklete szerint az épített szerkezet feletti 21-40 cm-es termőréteg vastagság javasolható, ahol a tetőkert összterületéből zöldfelületként max: 25% számítható be az övezetre előírt zöldfelület mértékébe

2

7

Véleményezési dokumentáció

Recommend Documents