Végzett hallgatói felmérés

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI IRODA

MISKOLCI EGYETEM

Végzett hallgatói felmérés - 2009 94,93%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

2,25%

2,06%

0,19%

0,19%

0,19%

0,19%

0% kevesebb, 1-3 hónap 4-6 hónap 7-9 hónap 10-12 több, mint mint 1 hónap 1 év Részvétel külföldi részképzésen hónap

Nem

1. ábra Részvétel külföldi részképzésben és annak időtartama

Arra a kérdésekre, hogy vette-e részt külföldi részképzésben, valamint ha igen, akkor mennyi ideig, 534 válasz érkezett. Az 534 válaszadóból mindössze 27 fő nyilatkozta, hogy részt vett ilyen képzésben. Ezek időtartama 12 esetben 1 és 3 hónap között van, 11 esetben pedig 4 és 6 hónap közé tehető, a többi kategóriába egy-egy fő tartozik. A válaszadók 94,8%-a nem folytatott külföldi tanulmányokat. Az 5,2%-os érték nem jelentős, és érdemes lenne javítani az arányát, de ha figyelembe vesszük az ilyen ösztöndíjas programok alacsony számát, valamint a szigorú tanulmányi feltételeket, látható, hogy az érték reális.

45,36%

50% 45% 40% 35% 30%

25,32%

22,40%

25% 20% 15% 10% 5% 0%

1,28% 0,73%

0, Nincs megbecsülve

2,37% 1,28% 3,64%

1

4,74% 1,82%

1,82%

2

3

4

A Miskolci Egyetem presztizsének megítélése

2. ábra A Miskolci Egyetem presztízsének megítélése, újra ide felvételizne-e

0,00% 5, Kiválóan elismert

Ismét ide felvételizne Nem ide felvételizne


MISKOLCI EGYETEM

Az Egyetem presztízsének megítélése és annak kapcsolata, hogy újra ide felvételizne-e a megkérdezett azt mutatja, hogy az 549 válaszadó közel 89,6%-a ha úgy adódna, újra a Miskolci Egyetemet választaná. Ez kedvező eredmény, mely azt bizonyítja, hogy a végzett hallgatók többsége elégedett volt az itt szerzett ismeretekkel, és nem választana más intézményt. Azok a hallgatók, akik újra felvételizés esetén nem a Miskolci Egyetemet választanák, az első három helyen a Debreceni Egyetemet, az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetemet, vagy egy külföldi iskolát választanának. A válaszokat azonban torzítja az a tény, hogy a végzett válaszadók többsége jogi vagy bölcsész diplomával rendelkezik. Az egyetem presztízsének megítélése is pozitív eredményt hozott. A megkérdezett volt hallgatók, akik erre a kérdésre válaszoltak 64,2%-ban jó vagy kiváló minősítést adtak a Miskolci Egyetem presztízsének megítéléséről. Ha két kérdést együtt nézzük meg, 67,76%-a a válaszadóknak jónak vagy kiválónak ítéli az egyetem presztízsét és újra ide felvételizne. Alacsony, azaz körülbelül 2,01% azon válaszadók száma, aki úgy gondolják , hogy alacsony az egyetem presztízse és nem felvételizne ide ismét.

20% 18%

Válaszadók %-ában

16% 14%

szakirányú továbbképzés

12%

másoddiploma

10%

posztgraduális képzés

8%

nyelvi képzés

6%

szakmai tanfolyam

4%

önképzés

2%

vállalati képzés/tréning egyéb

0% Igen

Nem

Szüségesnek tartotta-e a továbbképzést

3. ábra Vélemény a továbbképzésről a diploma átvételekor és jelenleg SZÜKSÉGESNEK!!!

A válaszadók közel 80%-a a diploma átvételekor szükségesnek tartotta, hogy tovább képezze magát. Amikor azt a kérdést kapták, hogy most milyen továbbképzéseket terveznek, az első három helyen a válaszadók nagy hányada a nyelvi, a szakirányú továbbképzést és a másoddiploma megszerzését jelölte meg. Akik nem terveznek további képzéseket, azoknak nagyrészt az önképzés a fontos. Az egyéb kategóriában az OKJ-s képzések és a Doktori programok jelennek meg, bár ezek sem különíthetőek el teljesen a kérdőívben megadottaktól.


MISKOLCI EGYETEM

180 160 140 120 Fő

100 80 60 40 20 0 Elégedett a fizetésével

Nem elégedett a fizetésével

szakirányú továbbképzés

másoddiploma

posztgraduális képzés

nyelvi képzés

szakmai tanfolyam

önképzés

vállalati képzés/tréning

egyéb

4. ábra fizetéssel való megelégedettség és a jelenlegi továbbképzési elképzelések Nincs cím!

A diagram alapján elmondható, hogy a továbbképzési igények és a fizetéssel való megelégedettség nem mutat eltérést. Az első helyeken fizetéstől függetlenül a nyelvi, az önképzés, a vállalati képzés/tréning és a szakmai tanfolyam áll. 48,39%

50%


45% 40% 35% 30% 25% 20%

17,56%

16,49%

15% 10%

7,17%

0%

7,17% 3,23%

5% kevesebb, 1-3 hónap 4-6 hónap 7-9 hónap mint egy

10-12 hónap

több, mint egy év

Az egyetem elvégzése utáni elhelyezkedés ideje

5. ábra A diploma megszerzése után mennyi időn belül sikerült elhelyezkednie annak, akinek nem sikerült az egyetemi tanulmányok ideje alatt elhelyezkednie

A megkérdezett 557 hallgató válaszaiból kiderül, hogy azon hallgatók, akik a tanulmányaik ideje alatt még nem találtak állást, de a kérdőív kitöltésekor már munkahellyel rendelkeztek, az egyetem befejezése után fél éven belül el tudtak helyezkedni.


MISKOLCI EGYETEM

18% újsághirdetés alapján

16%

munkaügyi központ segítségével


14%

tanulmányi szerződés alapján ismerősök segítségével

12%

online állásközvetítő, hirdetés alapján

10%

egyetemi kapcsolat útján

8%

állásbörzék segítségével diplomamunka konzultáció alapján

6%

szakmai gyakorlat alapján

4%

karrierirodán keresztül

2%

személyzeti tanácsadó cégek segítségével egyéb

0% Sikerült már az egyetem alatt elhelyezkednem

Nem sikerült az egyetem alatt elhelyezkednem

6. ábra Az elhelyezkedés módja és ideje Nincs cím!

A fenti diagram a tanulmányi időszak alatti munkaerőpiaci elhelyezkedés módját mutatja. Látszik, hogy az elhelyezkedés legnagyobb mértékben az ismerősök segítségével történt, akár a tanulmányi évek, akár azt követően helyezkedett el a hallgató. Akiknek sikerült még a diploma megszerzése előtt elhelyezkedniük, azok az ismerősök segítségén túl, ehhez elsősorban újsághirdetéseket, szakmai gyakorlatot és online állásközvetítőt/hirdetést vettek igénybe. Valószínűsíthető, hogy a tanulmányi szerződéssel rendelkezők levelező képzésben tanultak az egyetemen, és hogy a tanulmányi időszak alatti elhelyezkedést a szakmai gyakorlat kedvezően (6,2 %) befolyásolta. Érdekes, hogy az állásbörzék segítségével elhelyezkedett hallgatók száma igen alacsony. 36,54% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 13,46% 15,00% 9,62% 7,69% 5,77% 5,77% 10,00% 3,85% 3,85%3,85% 5,77% 1,92% 0,00% 5,00% 0,00% nem korszerűkevés vagykevés volt a alacsony sok olyan a képzésnek és/vagy nem gyenge volt a szakmai szintű vagy ismeretet nincs elégséges szűken vett gyakorlati nem oktattak, kiemelhető mértékű szakmai lehetőség elégséges amelyet a gyengesége szakmai anyagokon nyelvtanulási gyakorlatban ismeretet túlmutató lehetőség nem tudok tanítottak ismeretek használni közlése

egyáltalán nem még nem tudtam használni

A képzés hiányosságai, gyengeségei

7. ábra Tanultak felhasználhatósága – A képzés hiányosságai, gyengeségei ROSSZ!!!!!!

Az egyetemen tanultak munkában való felhasználhatóságát vizsgáltuk a képzés hiányosságainak, gyengeségeinek megtalálásához, kiemelve azon válaszadók véleményét szám szerint 52 fő véleményét -, akik úgy ítélték meg, hogy egyáltalán nem, vagy még nem tudták használni az egyetemen tanultakat a munkájukhoz. A vizsgálat alapján ennek okaként a kevés szakmai gyakorlati lehetőségeknek, az alacsony szintű vagy nem elégséges nyelvtudásnak, valamint a gyakorlatban nem használható ismereteknek lehet betudni.


MISKOLCI EGYETEM 34,47% 35,00% 30,00% 25,00%

18,72%

20,00%

12,34%

15,00%

9,36%

7,66%

9,36%

10,00%

3,83% 2,55%

5,00%

0,00%

elengedhetetlen

0,85% 0,00%

0,85%

jól használható

0,00% gyakorlatban jól szakmai erős elméleti használható szemléletet és alapokat adott ismereteket adott gondolkodásmódot adott

a szakmai a képzésnek nincs ismereteken kiemelhető túlmutató erőssége ismereteket adott

egyéb

A képzés erősségei

8. ábra Tanultak felhasználhatósága a képzés erősségének függvényében

Az előzőek mintájára a képzés erősségének „miben rejlését” is vizsgáltuk. Itt a válaszadók véleményét - 235 fő véleménye - ragadtuk ki, akik szerint az egyetemen tanultak elengedhetetlennek, illetve jól használhatónak bizonyultak a munkájuk során. Az ábrából azt láthatjuk, hogy a képzés erősségének a szakmai szemlélet- és gondolkodásmód, valamint az erős elméleti alapok nyújtása tekinthető. Tanultak használhatósága és a képzés gyengeségei 29,30%

30,00%

nem korszerű és/vagy nem elégséges mértékű szakmai ismeretet tanítottak kevés vagy gyenge volt a szűken vett szakmai anyagokon túlmutató ismeretek közlése

25,00% 19,66%

kevés volt a szakmai gyakorlati lehetőség

20,00% 15,00%

alacsony szintű vagy nem elégséges nyelvtanulási lehetőség

11,15% 7,94%

10,00%

3,78%

3,21%

5,00%

2,27%

sok olyan ismeretet oktattak, amelyet a gyakorlatban nem tudok használni

5,86%

5,86%

4,73%

2,84%

1,70%

0,95%

a képzésnek nincs kiemelhető gyengesége 0,76% egyéb

0,00% Jól használható

Nem használható jól

9. ábra A tanultak használhatósága és a képzés minőségének gyengeségei Tanultak használhatósága és a képzés erősségei 40,00%

35,49% gyakorlatban jól használható ismereteket adott

35,00%

szakmai szemléletet és gondolkodásmódot adott

30,00% 22,18%

25,00%

erős elméleti alapokat adott

20,00% 15,00% 10,00%

a szakmai ismereteken túlmutató ismereteket adott

9,80% 6,47% 4,62%

4,99% 5,36%

5,00%

1,11% 1,85%

a képzésnek nincs kiemelhető erőssége

5,73%

2,03%

0,37%

egyéb

0,00% Jól használható

Nem használható jól

10. ábra A tanultak használhatósága és a képzés minőségének erősségei

Érdemes megfigyelni, hogy a hallgatók véleménye elég megosztott abban, hogy a jól használható és a kevésbé használható tanultak gyakorlati alkalmazása és a képzés minősége milyen kapcsolatban áll egymással. A kevésbé használható képzések minősítésére nem fordítottak nagy figyelmet. Annál inkább a jól használható tanultak értékelésére. Egyértelműen látszik, hogy az oktatott tananyagok szakmai megalapozottsága kiváló. A


MISKOLCI EGYETEM

képzések megadják azt a szakmai szemléletmódot és gondolkodásmódot, ami a munkahelyi feladatoknál feltétlenül szükséges. Azonban a tananyag, a szakmai tudás gyakorlásánál hiányosságok vannak. A hallgatóknak nincs lehetőségük szakmai tapasztalatszerzésre vagy maga a szakmai tudás is túlzottan elméleti jellegű, amit nem tudnak hasznosítani. 30,0% 25,8% 25,0% 20,0%

17,8%

15,0% 11,2% 10,0% 5,0% 0,0%

7,6% 2,3% 0,9% 1-20 fő

7,6% 2,3%

0,9% 0,4% 21-50 fő

6,5%

0,2% 51-100 fő

6,1%

1,6% 0,0%

101-250 fő

1,3% 0,2%

250-500 fő

3,2%

3,4%

0,4%

500 fő felett

0,4%

Nem nyilatkozott

Nem vezető Vezető

A cég mérte és a beosztás közti kapcsolat

Nem nyilatkozott

11. ábra Cég mérete – Beosztás közötti kapcsolat

Az ebben az évben végzett hallgatóink 75%-a nem vezető beosztást tölt be és elsősorban kis vállalkozásoknál és a több mint 500 főt foglalkoztató vállalatoknál dolgoznak. Az adatok alapján a nagyvállalatok esetében a legnagyobb az előrejutási esély. Viszonylag nagyobb az esély vezetői pozíció betöltésére a kis (1 és 20 fő közötti) illetve a közepes (50 és 100 fő közötti) vállalkozásoknál, ahol a válaszadó maga a tulajdonos vagy könnyebb egy-egy kisebb egység, részleg élére kerülni. Jelen felmérésnél a megkérdezettek egy részre csak részleges adatot adott meg a munkahely nagyságára vagy a betöltött pozíciójára vonatkozóan. 28,68%

26,98%

30,00%

25,47%

25,00% 18,87% Tervez nyelvi továbbképzést

20,00%

Nem tervez nyelvi képzést 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% Használja a nyelvtudását a munkahelyen

Nem használja a nyelvtudását a munkahelyen

Nyelvtudás használata a munkahelyen 12. ábra Nyelvtudás használata a munkához – Nyelvtanulás fontossága


MISKOLCI EGYETEM

Munkája során a válaszadók közel 50%-a használja a nyelvtudását, és a válaszadók több mint fele tervezi nyelvi képességeinek fejlesztését. A munkahelyi idegen nyelv használattól függetlenül a két csoportban hasonló arányban érzik a nyelvi továbbképzés szükségességét. Azok, akik a munkájuk során nem használják nyelvtudásukat, nagyságrendekkel kisebb arányban érzik szükségesnek nyelvi képességük továbbfejlesztését. 90,0% 80,0%

82,6%

78,0%

77,8%

81,3%

76,2%

72,7%

70,0%

Kari válaszadók %-ában

61,1% 54,5%

60,0%

52,9% 47,1%

45,5%

50,0%

igen

38,9% 40,0%

nem 27,3%

30,0%

22,2%

18,8%

17,4%

23,8%

22,0%

20,0% 10,0% 0,0% ÁJK

BBZI

BTK

CTFK

EK

GEK

GTK

MAK

MFK

Karok

13. ábra Továbbképzés szükségességének megítélése végzéskor

A továbbképzés szükségességét a végzés pillanatában leginkább a Bölcsészettudományi Kar, a Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, a Gazdaságtudományi Kar és a Gépészmérnöki és Informatikai Kar hallgatói ítélték a legszükségesebbnek, míg a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet növendékei és az Egészségügyi Kar hallgatói a legkevésbé fontosnak. 35,0% szakirányú

30,0%

Kari válaszadók %-ában

másoddiploma 25,0% posztgraduális 20,0%

nyelvi képzés

15,0%

szakmai tanfolyam önképzés

10,0%

vállalati képzés 5,0% egyéb 0,0% ÁJK

BBZI

BTK

CTFK

EK

GEK

GTK

MAK

MFK

Karok

14. ábra Tervezett továbbképzések karokon belüli megoszlása

A válaszadók által jelenleg tervezett továbbképzések közül a tavalyi évhez hasonlóan idén is a nyelvi képzések dominálnak. A nyelvtudás fejlesztése a Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar és az Egészségügyi Kar kivételével mindenhol az első helyen végzett. A nyelvi képzésen túl a legtöbb kar esetében a szakirányú továbbképzés foglalja el a második helyett. Szintén jól


MISKOLCI EGYETEM

szerepel több kar esetében a másoddiplomás képzés is, amelyre a CTFK esetében a legtöbb válasz érkezett. A férfi és női válaszadók esetében hasonló körülbelül 75 %-os egyetemi szinten a továbbképzési hajlandóság. A képzési formák között sem lehet nemi különbséget felfedezni, de tény, hogy több nő akar szakirányú és nyelvi továbbképzésben részt venni, míg a férfiak inkább az önképzést vagy a vállalati képzéseket preferálják. 25,0% 22,5%


20,0% 17,5% 15,0%

Karra jelentkeznének

12,5%

Válaszadók megoszlása

10,0% 7,5% 5,0% 2,5% 0,0% ÁJK

BBZI

BTK

CTFK

EK

GEK

GTK

MAK

MFK

Karok

15. ábra Karok preferenciája a végzettség és egy újbóli jelentkezés alapján

A fenti ábra az összes válaszadó kari megoszlását mutatja összehasonlítva egy esetleges egyetemi újrajelentkezés esetén a kar választásának preferenciájával. A diagramból kitűnik, hogy a Bölcsészettudományi Karra és a Gépészmérnöki és Informatikai Karra közel azonosan pályáznának, a Gazdaságtudományi Karra valamennyivel többen, mint ahányan ott végeztek a kitöltők közül, de a legnépszerűbb magasan a Műszaki Földtudományi Kar lenne, míg a többi kar mind veszítene jelentkezőket, legtöbbet az Állam- és Jogtudományi Kar és az Egészségügyi Kar.


MISKOLCI EGYETEM

40,0%

36,6%

33,8%

Összes válaszadó %-ában

35,0% 30,0%

27,1%

25,9% 22,6%

25,0%

18,4%

20,0%

igen nem

15,0% 10,0%

10,9% 8,1%

9,0%

7,5%

5,0% 0,0% 1

2

3

4

5

Munkával való elégedettség

16. ábra Munkával való elégedettség és az elköltözési hajlandóság

A fenti ábrán azt láthatjuk, hogy a munkával való elégedettség csökkenti az elköltözési hajlandóságot, azonban az elégedetlenség és a költözési hajlandóság nem áll arányban egymással. Vagyis, minél elégedetlenebb valaki, annál kevésbé látja az illető az elköltözésben a megoldást.


MISKOLCI EGYETEM

90,0%

Szakterületen minden munkáltatóhoz pályáztam

80,0%

70,0%

Kiválasztottam cégeket, ahol volt esélyem

60,0%

50,0%

40,0%

Mindenhova pályázatam, ahova esélyem lehet

30,0%

Egy cégre koncentráltam

20,0%

Egyéb

10,0%

0,0% újsághirdetés

munkaügyi központ

tanulmányi szerződés

ismerősök

online állásközvetítő

egyetemi kapcsolat

állásbörzék diplomamunka konzultáció

szakmai gyakorlat

karrierirodán keresztül

személyzeti tanácsadó irodákon keresztül

egyéb

Elhelyezkedés módja

17. ábra Álláskeresési stratégiák az elhelyezkedés módja szerint

A fenti ábrából kiolvasható, hogy bármilyen módon is helyezkedtek el a válaszadók, a legtöbben mindenhova pályáztak az álláskeresésük során, ahol esélyük lehetett. A második leggyakoribb stratégia az volt, hogy a szakterület minden munkáltatójához pályáztak a válaszadók.


MISKOLCI EGYETEM

80 70


60 50 40 igen

30

nem 20 10 0 újsághirdetés

munkaügyi központ

tanulmányi szerződés

ismerősök

online állásközvetítő

egyetemi kapcsolat

állásbörzék diplomamunka konzultáció

szakmai gyakorlat

karrierirodán személyzeti keresztül tanácsadó irodákon keresztül

egyéb

Elhelyezkedés módja

18. ábra Álláskeresési stratégiák az elhelyezkedés módja szerint

A fenti ábra alapján a legtöbb válaszadó ismerősök segítségével helyezkedett el, akár sikerült ez már az egyetem alatt, akár nem. Azok, akiknek nem sikerült elhelyezkedni az egyetem alatt, ismerősökön segítségén kívül, az online állásközvetítőket használták fel másodsorban. Akiknek sikerült az egyetem alatt, azok szakmai gyakorlat segítségével tudtak álláshoz jutni.

MISKOLCI EGYETEM


Végzett hallgatói felmérés

Recommend Documents