VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

Érvényes: 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól

VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XV. Vegyész ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul: – 54 524 01 Laboratóriumi technikus, – 54 524 02 Vegyipari technikus. A) KOMPETENCIÁK 1. Szakmai szöveg megértése írásban és szóban TÉMÁK

KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

1.1. A szakmai fogalmak helyes használata 1.2. A szakmai fogalmak, az ismeretanyag bemutatása, értelmezése 1.3. Kommunikáció szakmai nyelven

1.4. Szakmai szöveg értelmezése

Legyen képes alkalmazni a szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon. Legyen képes a szóbeli előadásában használni a szakmai kifejezéseket. Az írásbeli feladatok megoldása során tudjon szakszerű, pontos megfogalmazásokat használni. Legyen képes a szakmai kifejezések helyes használatával egy adott témát kifejteni. Legyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket megérteni és választ adni. Legyen képes az írott és szóbeli szakmai szöveg alapján feladatok megoldására.

2. Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása TÉMÁK 2.1. Egyenletek megoldása


2.2. Kémiai írásmód alkalmazása

Legyen képes középiskolai matematikai ismeretek alkalmazására a kémiai számítási feladatok megoldása során. Legyen képes megadott számítási képletekbe az adatokat mértékegységhelyesen behelyettesíteni és az eredményt kiszámítani. Ismerje a reakcióegyenletekkel leírt reakciók mennyiségi viszonyait.

2.3. Mérési eredmények feldolgozása

Legyen képes megadott mérési adatokból a szakmai feladatnak megfelelő eredményt kiszámítani.

1


3. Rendszerező képesség TÉMÁK 3.1. Lényegkiemelés 3.2. A mérési eredmények alapján elvégzett számítás

KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK Legyen képes adott szakmai szövegben a lényegi információk kigyűjtésére. Legyen képes a szakmai feladatnak megfelelő eredményt kiszámítani. 4. Absztrakt (elméleti) gondolkodás

TÉMÁK


4.1. Elvonatkoztatás képessége Legyen képes az elméleti ismereteket a gyakorlati feladatokban alkalmazni. 4.2 Áttekintő képesség Legyen képes átlátni az elvégzendő (megoldandó) feladatot a leírás (recept) részei alapján. B) TÉMAKÖRÖK 1. Vegyipari ismeretek TÉMAKÖRÖK


1.1. Vegyipari laboratóriumi alapismeretek 1.1.1. Vegyszerek biztonságos kezelésének Legyen képes tárolásának szabályai – a vegyszerek biztonsági adatlapjainak információit értelmezni. Ismerje – a teendőket veszély esetén, – a munka- és balesetvédelmi szabályokat. 1.1.2. Fizikai alapmennyiségek mérésének elvi alapjai 1.1.3. Oldatok készítése, a szükséges számítások gyakorlása

Ismerje a tömeg-, térfogat-, hőmérséklet-, sűrűség-, olvadáspont- és forráspontmérés lehetőségeit. Legyen képes elvégezni az oldatkészítési számításokat tiszta anyagból, kristályvizes sóból, oldatok keverésével, hígításával, töményítésével.

2


1.2. Vegyipari számítások alapjai 1.2.1. Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan

1.3. Szervetlen kémiai laboratóriumi ismeretek 1.3.1. Laboratóriumi műveletek elméleti alapjai 1.3.2. Kémiai elválasztó műveletek elvi alapjai 1.3.3. Szervetlen preparátumok készítésének elvi alapjai

Ismerje a tömeg, a térfogat és a sűrűség kapcsolatát, a sűrűség fogalmát és számítását. Legyen képes az Avogadro törvényével kapcsolatos számításokat elvégezni. Ismerje az anyagmennyiség-koncentrációt, a tömegkoncentrációt, a százalékos összetételeket és ezek számítását. Ismerje az oldhatóság hőmérsékletfüggését. Legyen képes az oldhatósági táblázatokat használni, oldhatósági számításokat végezni. Legyen képes sztöchiometriai számításokat elvégezni reakcióegyenlet alapján. Legyen képes erős sav, erős bázis pH-jával kapcsolatos számítási feladatot megoldani.

Ismerje a hőátadás, a szublimálás, a kristályosítás, az átkristályosítás, a lecsapás, a derítés, a szűrés, a dekantálás és a desztillálás fogalmát. Ismerje a hőátadás, a szublimálás, a kristályosítás, az átkristályosítás, a lecsapás, a derítés, a szűrés, a dekantálás és a desztillálás elvét, körülményeit. Legyen képes – a preparátumkészítés reakcióegyenleteit felírni, rendezni, – az anyagszükségletet, a termelési százalékot és az oldatkészítési számításait elvégezni, – a recepteket értelmezni.

3


1.4. Vegyipari számítások 1.4.1. Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan

Legyen képes a tisztaságra, a kitermelésre, az anyagszükségletre vonatkozó egyszerű számításokat elvégezni. Tudja alkalmazni a kémiai egyenleteket a sztöchiometriai számításokban a sav-bázis, a redoxi, a csapadékképződési és a gázfejlődési reakciók során. Tudja elvégezni a szilárd anyagok összetételével, az oldhatósággal kapcsolatos számításokat.

1.5. Analitikai ismeretek 1.5.1. Titrimetriás meghatározások elméleti alapjai

Ismerje a sav-bázis, a redoxi, a csapadékos és a komplexometriás titrálások elvi alapjait. Legyen képes a mérési eredményeket helyesen megadni. Tudja elvégezni a mérőoldat készítéséhez szükséges anyagszükséglet számításokat, a reakciók ismeretében a pontos koncentráció meghatározásához kapcsolódó számításokat. Legyen képes a meghatározandó komponens mennyiségét, illetve koncentrációját kiszámítani a reakciók ismeretében. Ismerje a gravimetriás meghatározás elméleti alapját. Tudja elvégezni a gravimetriás feladatokhoz kapcsolódó számításokat a reakciók ismeretében.

1.5.2. Titrimetriával kapcsolatos számítások

1.5.3. Gravimetriával kapcsolatos számítások

2. Szakmai kémia TÉMAKÖRÖK 2.1. Általános kémia alkalmazása 2.1.1. Anyagi halmazok, kölcsönhatások

KÖZÉPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK Ismerje az oldatok fogalmát.

4


2.1.2. A kémiai reakciók energiaváltozásai, Ismerje reakciók csoportosítása és általános – a termokémiai fogalmakat, jellemzése – a kémiai reakciók sebességét befolyásoló tényezőket, – az oxidációs szám fogalmát, az oxidációs szám meghatározását. – a redoxi reakciók fogalmát, Tudja a kémiai egyenletek szerkesztését. 2.2. Szervetlen kémia alkalmazása 2.2.1. Nemfémes elemek és vegyületeik Ismerje – a hidrogén tulajdonságait, – a halogén elemek és halogenidek, a kén, a nitrogén, a szén és ezek oxidjai és oxosavai, az ammónia jellemzőit, előfordulását a természetben. 2.2.2. Fémek és vegyületek

2.3. Szerves kémia alkalmazása 2.3.1. A szénhidrogének összetétele és csoportosítása

2.3.2. Oxigéntartalmú szénvegyületek

Ismerje – a fontosabb alkáli- és alkáliföldfémek és vegyületeik jellemzőit, – a p- és d-mező fémeit (Al, Pb, Fe, Cr, Ni, Ag, Cu, Zn), azok fontosabb vegyületeinek tulajdonságait, – a fémek ipari előállítási módszereinek elvét. Ismerje – az alkánok, alkének és alkinek fizikai és kémiai tulajdonságait, – az aromás vegyületek sajátosságait, – halogéntartalmú szénvegyületeket, – a szénhidrogének jellemző reakcióit, – a fontosabb képviselőiket. Ismerje – az alkoholok és fenolok fizikai és kémiai tulajdonságait, – az éterek fizikai tulajdonságait, – az aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek fizikai és kémiai tulajdonságait, – fontosabb képviselőit, és ezek élettani hatásait.

2.4. Szervetlen kémia a környezetünkben

5


2.4.1. Légköri gázok

Ismerje – a levegő természetes összetevőinek (N2, O2, CO2, H2O, nemesgázok) kémiai jellemzőit, – légszennyező (O3, SO2, NO, NO2, CO2, CO) gázok forrásait és kémiai jellemzőit, – légszennyezők környezeti hatását (üvegházhatás, savas eső, szmog, ózonréteg).

2.4.2. A víz környezeti és ipari jelentősége

Ismerje – a kémiailag tiszta víz fizikai és kémiai tulajdonságait, – a természetes víz összetételét és jellemzőit, – a természetes vizek keménységét, lúgosságát.

2.5. Szerves kémia a környezetünkben 2.5.1. Szerves kémiai anyagok

Ismerje – a legfontosabb szerves háztartási anyagokat, – a szénhidrogének ipari és hétköznapi jelentőségét.

3. Műszaki ismeretek TÉMAKÖRÖK 3.1. Vegyipari gépelemek, szállító és tároló berendezések 3.1.1. Gázok tárolása 3.1.2. Folyadékok tárolása


Ismerje a gázpalackok színjelölését, biztonsági előírásait. Ismerje – a laboratóriumi tárolásra alkalmas eszközöket, – a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat.

3.1.3. Szilárd anyagok tárolása

3.2. Anyag előkészítő műveletek, hőcserélő készülékek 3.2.1. Alapanyagok előkészítése

Legyen képes a feliratokat, jelzéseket értelmezni. Ismerje – a laboratóriumi tárolásra alkalmas eszközöket, – a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat. Legyen képes a feliratokat, jelzéseket értelmezni.

Ismerje az aprítás, oldás, keverés fogalmát.

6


3.2.2. Anyag melegítése vagy hűtése egyszerű hőcserélő készülékekkel

Ismerje – a közvetlen és közvetett hőcsere fizikai alapjait, a laboratóriumi hőcserélőket. 4. Fizikai kémia

TÉMAKÖRÖK 4.1. Halmazállapotok és halmazállapotváltozások 4.1.1. A gázhalmazállapot

4.1.2. A folyadékállapot 4.1.3. A szilárd állapot 4.1.4. Halmazállapot-változások

4.2. Homogén többkomponensű rendszerek 4.2.1. Homogén többkomponensű rendszerek jellemzői

4.3. Egyensúlyi rendszerek 4.3.1. Kémiai egyensúlyok


Ismerje és számítások során tudja alkalmazni – a tökéletes gázok általános jellemzőit, – a tökéletes gázok állapotegyenletét. Ismerje a folyadékok belső szerkezetét. Ismerje a szilárd anyagok rácstípusait és azok tulajdonságait. Ismerje – a párolgás-kondenzáció és a szublimáció folyamatát, – a forrás jelenségét, – a forráspont és olvadáspont fogalmát és befolyásoló tényezőit, – az olvadás és a kristályosodás folyamatait.

Ismerje az elegyek fogalmát, jellemzőit, csoportosítását. Ismerje és számítások során tudja alkalmazni – elegyek összetételének megadásait, – a levegő átlagos moláris tömegét. Tudja alkalmazni a tömeghatás törvényét egyensúlyra vezető kémiai reakciókra Ismerje az egyensúlyi reakciók befolyásolási lehetőségeit. Ismerje – a disszociációfokot, a disszociációs állandó fogalmát, – a gyenge és erős elektrolitok fogalmát, – a víz autoprotolízisét, – a pH fogalmát, – pufferek fogalmát, alkalmazását.

7


5. Laboratóriumi alapgyakorlat TÉMAKÖRÖK


5.1. Általános feladatok 5.1.1. Fizikai alapmennyiségek és jellemzők mérése

Ismerje a tömeg-, a térfogat-, a sűrűség-, a törésmutató- a hőmérséklet-, az olvadáspont- és forráspontmérés elvét, mértékegységeit, eszközeit.

5.2. Oldatkészítés 5.2.1. Oldat készítése szilárd anyagból

Ismerje az oldatkészítés módját, számításait tiszta anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel.

6. Szervetlen laboratóriumi gyakorlat TÉMAKÖRÖK


6.1. Szervetlen preparátumok készítése 6.1.1. Szervetlen anyagok előállítása

6.2. Minőségi elemzés 6.2.1. Kvalitatív vizsgálatok

Tudja kiválasztani leírás (recept) alapján a preparátumkészítéshez szükséges eszközöket. Ismerje a készülékek szerelését. Tudjon elvégezni a sztöchiometriai számításokat a szervetlen anyagok előállításával kapcsolatban. Ismerje a laboratóriumi alapműveleteket. Ismerje a kiindulási anyagok és a termékek tisztításának lehetőségeit. Ismerje a laboratóriumi biztonsági szabályokat. Ismerje – a fontosabb kationok és anionok minőségileg adott kimutatási reakciói során tapasztalható észleléseket, – a jellemző lángfestéseket.

7. Analitikai gyakorlat TÉMAKÖRÖK


7.1. Gravimetria

8


7.1.1. Tömeg szerinti elemzés

Legyen képes – a gravimetriás vizsgálatok leírásából értelmezni a műveleteket, a csapadékok kezelését, – a mérési adatokból az eredményeket megfelelő pontossággal kiszámítani.

7.2. Titrimetria 7.2.1. Térfogatos analízis

Ismerje – a törzsoldatkészítést, – a savbázis-, a komplexometriás, a csapadékos, a permanganometriás és a jodometriás titrálások elvét bemutató reakciókat értelmezni, rendezni, – a titrálás hibalehetőségeit. Legyen képes – adott térfogatos elemzés leírása alapján a mérőoldat és a meghatározandó anyag közt lejátszódó reakciókat reakcióegyenlettel leírni, a mérési adatokból az eredményeket megfelelő pontossággal kiszámítani. 8. Laboratóriumi gyakorlat

TÉMAKÖRÖK


8.1. Szerelési gyakorlat 8.1.1. Szerves laboratóriumi szerelések

Ismerje – a laboratóriumi hőátadó eszközöket, – az elválasztásra alkalmas eszközöket, – a légköri desztilláló berendezések összeállítását, – reakciók végrehajtására alkalmas eszközök szerelését.

8.2. Szerves preparátumok előállítása, ellenőrzése

9


8.2.1. Előkészítés

Ismerje – a kiindulási anyagok veszélyességi és biztonsági jellemzőit biztonsági adatlapjuk alapján, – a kiindulási anyagok előkészítését, – az eszközjegyzék összeállítását a recept alapján, – az egyéni védőfelszereléseket.

8.2.2. Kivitelezés

Legyen képes a mérési leírás alapján az alapfolyamatokat és laboratóriumi műveleteket értelmezni. Ismerje a termék reakcióelegyből történő kinyerésének és tisztításának lehetőségeit. Ismerje a termék tisztaságának ellenőrzési lehetőségeit. Tudjon elvégezni sztöchiometriai számításokat a szerves anyagok előállításával kapcsolatban.

8.3. Vegyipari termékek és egyéb környezeti anyagok vizsgálata 8.3.1. Összetett mérések, egyszerű műszeres vizsgálatok

Ismerje – a potenciometrikus pH-mérés eszközeit, kivitelezését, – az elektromos vezetés mérését, – a fotometriás mérés elvét látható tartományban.

10


VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK EMELT SZINTEN A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XV. Vegyész ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul: - 54 524 01 Laboratóriumi technikus, - 54 524 02 Vegyipari technikus. A) KOMPETENCIÁK 1. Szakmai szöveg megértése írásban és szóban TÉMÁK 1.1. A szakmai fogalmak helyes használata

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK Legyen képes alkalmazni a szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon. Ismerje a fogalmak jelentésváltozatait.

1.2. A szakmai fogalmak, az ismeretanyag bemutatása, értelmezése

Legyen képes a szóbeli előadásában logikusan felépített módon, következetesen használni a szakmai kifejezéseket.

1.3. Kommunikáció szakmai nyelven

Legyen képes a szakmai kifejezések helyes használatával egy adott témát önállóan kifejteni.

Az írásbeli feladatok megoldása során tudjon precíz, jól átgondolt, szakszerű, pontos megfogalmazásokat használni.

Legyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket megérteni és azokra pontos, lényegre törő választ adni. 1.4. Szakmai szöveg értelmezése

Legyen képes az írott és szóbeli szakmai szöveg alapján feladatok megoldására.

2. Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása TÉMÁK

EMELT SZINTŰ KÖVETELMÉNYEK

2.1. Egyenletek megoldása

Legyen képes középiskolai matematikai ismeretek alkalmazására a kémiai feladatok megoldása során.

2.2. Kémiai írásmód alkalmazása

Ismerje a reakcióegyenletekkel leírt reakciók mennyiségi viszonyait.

11


Ismerje a kémiai számításokhoz szükséges képleteket, összefüggéseket és legyen képes ezeket alkalmazni a számítások során.

2.3. Kémiai számítások elvégzése

3. Rendszerező képesség TÉMÁK


3.1. Lényegkiemelés

Legyen képes a lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetésére. Tudjon információkat rendszerezni szakmai szempontok alapján.

3.2. A mérési eredmények alapján elvégzett számítás

Legyen képes kiválasztani a helyes számítási módszereket, alkalmazni az ehhez megfelelő matematikai készségeket. 4. Absztrakt (elméleti) gondolkodás

TÉMÁK


4.1. Elvonatkoztatás képessége Ismerje a tények és törvényszerűségek közötti összefüggéseket. 4.2. Az alkalmazás képessége

Legyen képes az elméleti és a gyakorlati ismeretek közötti kapcsolatok alkalmazására.

4.3. Áttekintő képesség

Tudjon következtetni a kiindulási feltételek alapján a folyamatok eredményére.

B) TÉMAKÖRÖK 1. Vegyipari ismeretek TÉMAKÖRÖK


1.1. Vegyipari laboratóriumi alapismeretek 1.1.1. Vegyszerek biztonságos kezelésének, tárolásának szabályai

Ismerje – a vegyszerek fizikai és kémiai tulajdonságait, élettani hatását a biztonsági adatlapok információi alapján, – a teendőket veszély esetén, – a munka- és balesetvédelmi szabályokat.

12


1.1.2. Fizikai alapmennyiségek mérésének elvi alapjai

Ismerje a tömeg-, térfogat-, hőmérséklet-, sűrűség-, olvadáspont- és forráspontmérés elvi alapjait és lehetőségeit.

1.1.3. Oldatok készítése, a szükséges számítások gyakorlása

Legyen képes elvégezni az oldatkészítési számításokat tiszta anyagból, kristályvizes sóból. Tudja alkalmazni a keverési egyenletet az oldatok hígítására, keverésére és töményítésére. Ismerje és tudja alkalmazni a koncentrációszámításokat.

1.2. Vegyipari számítások alapjai 1.2.1. Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan

Ismerje a tömeg, térfogat, sűrűség kapcsolatát, a sűrűség fogalmát és számítását. Legyen képes a sűrűségtáblázatokat használni Legyen képes az Avogadro törvényével kapcsolatos számításokat elvégezni. Ismerje az anyagmennyiség-koncentrációt, a tömegkoncentrációt, a százalékos összetételeket és ezek egymásba való átszámítását. Ismerje az oldhatóság hőmérsékletfüggését. Legyen képes az oldhatósági táblázatokat használni, oldhatósági számításokat végezni. Legyen képes sztöchiometriai számításokat elvégezni. Legyen képes erős sav, erős bázis pH-jával kapcsolatos számítási feladatot megoldani.

1.3. Szervetlen kémiai laboratóriumi ismeretek 1.3.1. Laboratóriumi műveletek elméleti alapjai

1.3.2. Kémiai elválasztó műveletek elvi alapjai 1.3.3. Szervetlen preparátumok készítésének elvi alapjai

Tudja alkalmazni a hőátadási műveletek, a szublimálás, a kristályosítás, az átkristályosítás, a derítés, a szűrés, a dekantálás és a desztillálás elvét. Ismerje a lecsapás körülményeit. Legyen képes – a lejátszódó kémiai reakciókat reakcióegyenlettel leírni, – az anyagszükséglet, a termelési százalékot és az oldatkészítések számításait elvégezni, – a mérési leírásokat értelmezni.

13


1.3.4. Szervetlen ionok kimutatásának elvi alapjai

Ismerje a kationok és az anionok kimutatásának jellemző reakcióit.

1.4. Vegyipari számítások 1.4.1. Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan

Legyen képes tisztaságra, anyagszükségletre vonatkozó elvégezni.

kitermelésre, számításokat

Tudja alkalmazni a kémiai egyenleteket a sztöchiometriai számításokban a sav-bázis, a redoxi, a csapadékképződési és a gázfejlődési reakciók során. Tudja elvégezni a szilárd anyagok összetételével, az oldhatósággal, a gázokkal kapcsolatos számításokat. 1.5. Analitikai ismeretek 1.5.1. Titrimetriás meghatározások elméleti alapjai

Ismerje a sav-bázis, a redoxi, a csapadékos és a komplexometriás titrálások elvi alapjait. Legyen képes értelmezni a titrálási görbéket. Ismerje a mérési hibákat. Legyen képes a mérési eredményeket helyesen megadni.

1.5.2. Titrimetriával kapcsolatos számítások

Tudja elvégezni a mérőoldat készítéséhez szükséges anyagszükséglet számításokat, a pontos koncentráció meghatározásához kapcsolódó számításokat. Legyen képes a meghatározandó komponens mennyiségét, illetve koncentrációját kiszámítani.

1.5.3. Gravimetriával kapcsolatos számítások

Ismerje a gravimetriás meghatározások elméleti alapjait. Tudja elvégezni a gravimetriás feladatokhoz kapcsolódó számításokat. 2. Szakmai kémia

TÉMAKÖRÖK


2.1. Általános kémia alkalmazása 2.1.1. Anyagi halmazok, kölcsönhatások

Ismerje az oldatok fogalmát.

14


2.1.2. A kémiai reakciók energiaváltozásai, Ismerje a termokémiai fogalmakat. reakciók csoportosítása és általános Tudja értelmezni az endoterm és exoterm jellemzése folyamatokat. Ismerje a kémiai reakciók sebességét befolyásoló tényezőket. Ismerje az oxidációs szám fogalmát, az oxidációs szám meghatározását. Ismerje a redoxi reakciók fogalmát. Tudja a kémiai egyenletek szerkesztését. Ismerje a periódusos rendszert és használatát. 2.2. Szervetlen kémia alkalmazása 2.2.1. Nemfémes elemek és vegyületeik

Ismerje – a hidrogén tulajdonságait, – a halogénelemek és halogenidek, a kén, a nitrogén, a szén és ezek oxosavai, az ammónia, a szén-dioxid jellemzőit, vegyipari jelentőségét, előfordulását a természetben, – az anyagok fizikai tulajdonságai és anyagszerkezete közötti kapcsolatot.

2.2.2. Fémek és vegyületek

Ismerje – a fontosabb alkáli- és alkáliföldfémek és vegyületeik jellemzőit, vegyipari alkalmazását, – a p- és d-mező fémeit (Al, Pb, Fe, Cr, Ni, Ag, Cu, Zn), azok fontosabb vegyületeinek tulajdonságait, – a fémek ipari előállítási módszereinek elvét.

2.3. Szerves kémia alkalmazása 2.3.1. Szénhidrogének

Ismerje – szénhidrogén nyersanyagok és alapanyagok jelentőségét, – az alkánok, alkének és alkinek fizikai és kémiai tulajdonságait, – az aromás vegyületek sajátosságait, – halogéntartalmú szénvegyületeket, – a szénhidrogének jellemző reakcióit, – a fontosabb képviselőiket.

15


2.3.2. Oxigéntartalmú szénvegyületek

Ismerje – az alkoholok és fenolok fizikai és kémiai tulajdonságait, – az éterek fizikai tulajdonságait, – az aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek fizikai és kémiai tulajdonságait, – fontosabb képviselőit, és ezek élettani hatásait.

2.4. Szervetlen kémia a környezetünkben 2.4.1. Légköri gázok

Ismerje – a levegő természetes összetevőinek (N2, O2, CO2, H2O, nemesgázok) kémiai jellemzőit, – légszennyező (O3, SO2, NO, NO2, CO2, CO) gázok forrásait és kémiai jellemzőit, – légszennyezők környezeti hatását (üvegházhatás, savas eső, szmog, ózonréteg).

2.4.2. A víz környezeti és ipari jelentősége

Ismerje – a kémiailag tiszta víz fizikai és kémiai tulajdonságait, – a természetes víz összetételét és jellemzőit, – a vízszennyező anyagokat, – a természetes vizek keménységét, lúgosságát és ezek számítását, – a vízlágyítási módszerek elvét, – a víz felhasználását.

2.5. Szerves kémia a környezetünkben 2.5.1. Szerves kémiai anyagok

Ismerje – a legfontosabb szerves háztartási anyagokat, – a szénhidrogének ipari és hétköznapi jelentőségét. 3. Műszaki ismeretek

TÉMAKÖRÖK


3.1. Vegyipari gépelemek, szállító és tároló berendezések 3.1.1. Gázok tárolása

Ismerje a gázpalackok színjelölését, biztonsági előírásait, a gázpalackokon található jelzéseket.

16


3.1.2. Folyadékok tárolása

Ismerje –a laboratóriumi tárolásra alkalmas eszközöket, – a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat. Legyen képes a feliratokat, jelzéseket értelmezni.

3.1.3. Szilárd anyagok tárolása

Ismerje – a laboratóriumi tárolásra alkalmas eszközöket, – a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat, Legyen képes a feliratokat, jelzéseket értelmezni.

3.2. Anyagelőkészítő műveletek, hőcserélő készülékek 3.2.1. Alapanyagok előkészítése

Ismerje az aprítás, oldás, keverés fogalmát.

3.2.2. Anyag melegítése vagy hűtése egyszerű hőcserélő készülékekkel

Ismerje – a közvetlen és közvetett hőcsere fizikai alapjait, a hő átvitel folyamatát, – a laboratóriumi hőcserélőket. 4. Fizikai kémia

TÉMAKÖRÖK


4.1. Halmazállapotok és halmazállapotváltozások 4.1.1. A gázhalmazállapot

Ismerje és számítások során tudja alkalmazni – a tökéletes gázok általános jellemzőit, – a tökéletes gázok állapotegyenletét.

4.1.2. A folyadékállapot

Ismerje a folyadékok belső szerkezetét.

4.1.3. A szilárd állapot

Ismerje a szilárd anyagok rácstípusait és azok tulajdonságait.

4.1.4. Halmazállapot-változások

Ismerje – a párolgás-kondenzáció és a szublimáció folyamatát, – a forrás jelenségét, – a forráspont és olvadáspont fogalmát és befolyásoló tényezőit, – az olvadás és a kristályosodás folyamatait.

17


4.2. Homogén többkomponensű rendszerek 4.2.1. Homogén többkomponensű rendszerek jellemzői

Ismerje az elegyek fogalmát, jellemzőit, csoportosítását. Ismerje és számítások során tudja alkalmazni – az elegyek összetételének megadásait, – a levegő átlagos moláris tömegét.

4.3. Egyensúlyi rendszerek 4.3.1. Kémiai egyensúlyok

Ismerje – a dinamikus egyensúlyt, az egyensúlyi koncentrációkat, – a tömeghatás törvényét, – az egyensúlyi reakciók befolyásolási lehetőségeit, – a disszociációfokot, a disszociációs állandó fogalmát, – a gyenge és erős elektrolitok jellemzőit, – a víz autoprotolízisét, – a pH fogalmát, – pufferek összetételét, működési elvét, alkalmazását. 5. Laboratóriumi alapgyakorlat

TÉMAKÖRÖK


5.1. Általános feladatok 5.1.1. Fizikai alapmennyiségek és jellemzők mérése

Ismerje a tömeg-, a térfogat-, a sűrűség-, a törésmutató-, a hőmérséklet-, az olvadáspontés forráspontmérés elvét, mértékegységeit, eszközeit.

5.2. Oldatkészítés 5.2.1. Oldat készítése szilárd anyagból

Ismerje az oldatkészítés módját, számításait tiszta anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel.

18


6. Szervetlen laboratóriumi gyakorlat TÉMAKÖRÖK


6.1. Szervetlen preparátumok készítése 6.1.1. Szervetlen anyagok előállítása

Tudja kiválasztani a preparátumkészítéshez szükséges eszközöket. Ismerje a készülékek szerelését. Tudjon elvégezni sztöchiometriai számításokat a szervetlen anyagok előállításával kapcsolatban. Ismerje a laboratóriumi alapműveleteket. Ismerje a kiindulási anyagok és a termékek tisztításának lehetőségeit. Ismerje a laboratóriumi biztonsági szabályokat.

6.2. Minőségi elemzés 6.2.1. Kvalitatív vizsgálatok

Ismerje a fontosabb kationok és anionok kimutatásának reakcióit és a jellemző lángfestéseket.

7. Analitikai gyakorlat TÉMAKÖRÖK


7.1. Gravimetria 7.1.1. Tömeg szerinti elemzés

Ismerje a gravimetriás vizsgálatok műveleteit, a csapadékok kezelését. Legyen képes eredményeket kiszámítani.

7.2. Titrimetria

19

a mérési megfelelő

adatokból az pontossággal


7.2.1. Térfogatos analízis

Ismerje – a törzsoldatkészítést, – a savbázis-, a komplexometriás, a csapadékos, a permanganometriás és a jodometriás titrálások elvét, – az indikátorok működését, – a titrálás hibalehetőségeit. Legyen képes – a vizsgálatok során lejátszódó reakciókat reakcióegyenlettel leírni, – a mérési adatokból az eredményeket megfelelő pontossággal kiszámítani. 8. Laboratóriumi gyakorlat

TÉMAKÖRÖK


8.1. Szerelési gyakorlat 8.1.1. Szerves laboratóriumi szerelések

Ismerje – a laboratóriumi hőátadó eszközöket, – az elválasztásra alkalmas eszközöket, – a légköri desztilláló berendezések összeállítását, – reakciók végrehajtására alkalmas eszközök szerelését.

8.2. Szerves preparátumok előállítása, ellenőrzése 8.2.1. Előkészítés

Ismerje – a kiindulási anyagok veszélyességi és biztonsági jellemzőit, – a kiindulási anyagok előkészítését, – az eszközjegyzék összeállítását a recept alapján, – az egyéni védőfelszereléseket.

8.2.2. Kivitelezés

Legyen képes a mérési leírás alapján az alapfolyamatokat és laboratóriumi műveleteket értelmezni. Ismerje a termék reakcióelegyből történő kinyerésének és tisztításának lehetőségeit. Ismerje a termék tisztaságának ellenőrzési lehetőségeit. Tudjon elvégezni sztöchiometriai számításokat a szerves anyagok előállításával kapcsolatban.

20


8.3. Vegyipari termékek és egyéb környezeti anyagok vizsgálata 8.3.1. Összetett mérések, egyszerű műszeres vizsgálatok

Ismerje – – – –

a potenciometrikus pH-mérés eszközeit, az elektromos vezetés mérését, a potenciometrikus titrálást, a fotometriás mérés elvét látható tartományban, – a fontosabb vegyipari termékek vizsgálatát.

21

VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN

Recommend Documents