A MARKETING TERÜLETEI
Vegyes üzemű járművek az autópiacon Egyre népszerűbbek a hibrid autók. A Toyota díjnyertes járműve a Prius, valamint a Honda Civic és Accord márkái állnak az élen. A három vezető amerikai autógyár közül kettő, a General Motors és a DaimlerChrysler együttműködik a hibrid autók fejlesztésében. A GM Chevrolet Tahoe és a GMC Yukon SUV modellei várhatóan 2007ben, a DaimlerChrysler Dodge Durango modellje 2008-ra készül el. Az üzemanyagárak az USA-ban átlépték a 2 USD/gallon lélektani határt, ami sokakat takarékosságra késztet. A benzin és a gázolaj áremelkedése serkentőleg hat a K+F-re, várhatóan felgyorsul az alternatív technológiák fejlesztése. Tárgyszavak: autópiac; hibrid autó; járműipar; Toyota.
Technológiai áttörés A Toyota Prius benzinnel és elektromos árammal működik, a legsikeresebb hibrid autó a piacon. De vajon jelent-e többet ez a megoldás, mint egy újabb állomást a hidrogénnel hajtott autókhoz vezető úton? 1997 óta 250 ezret adtak el belőle, ami viszonylag csekély mennyiség az iparág szokásos értékesítéséhez képest. A szakma szerint a Prius nem túl nagy, nem különösebben gyors és nagyon szépnek sem mondható, mégis nagy a jelentősége, mivel ez az első tömegtermelésű benzinelektromos autó. A 2003-ban kibocsátott második generációs Prius több díjat nyert az iparágban, például 2005 európai autója lett, ez a „pezsgés” azonban nem áll arányban a sztrádákon futó Priusok számával. A típust vásárló autóvezetők be akarják mutatni, hogy mennyire hívei a környezetvédelemnek, anélkül, hogy a némileg magasabb áron kívül fizetniük kellene valamit. Egy azonos méretű amerikai autóval összehasonlítva a Prius mintegy feleannyi benzint fogyaszt és feleannyi éghajlat-változtató szén-dioxidot bocsát ki. Ezen kívül a szmog kialakulásához
vezető szennyező anyagokból is 90%-kal kevesebbet bocsát ki, mégis teljesíti a szokásos autók kényelmi és teljesítmény követelményeit. A Toyotát meglepte a siker. Az átlagos várakozási idő az amerikai autókereskedőknél jelenleg hat hónap, azután is, hogy a vállalat 360 ezerről 470 ezerre növelte Észak-Amerikába irányuló szállításait 2004-ben. A szükségletek kielégítése érdekében a Toyota újabb növelést jelentett be 2005-ben 50%-kal, 150 ezerre emeli a havi gyártást és megduplázza, havi 100 ezer darabra növeli az amerikai exportot. Mivel ez a szám még mindig csak a negyede az Amerikában legnépszerűbb Toyota-márka, a Camry eladott mennyiségének, ez azt mutatja, hogy a vásárlók csak akkor hajlandók felárat fizetni a tiszta, környezetbarát autókért, ha nem kell megalkudniuk a teljesítményt illetően. Más autógyártók természetesen igyekeznek mihamarabb utolérni a japán céget. A CSM Worldwide autóipari kutatóintézet szerint 2007-ig legalább 20 új vegyes-üzemű gépkocsi fog megjelenni Amerikában. Az ebben az évben megjelenő Ford Escape és Honda Accord hibrid autókon kívül a Toyota két sportautóval növeli „hibrid-választékát” a jövő év elején. A Daimler Chrysler nemrég jelentette be, hogy öt éven belül kihozza a Mercedes hibrid változatát, a Porsche pedig a Cayenne sportautó hibrid változatát ígéri. Még a hidrogén fűtőanyagcellákkal működő autók legnagyobb szószólója, a General Motors is beszállt a hibrid autók piacára. A geopolitikának, a technológiának, valamint a divatnak köszönhetően a vegyes üzemű autók állják a versenyt. A Lexus RX 400h hibrid koncepciója eltér a Priusétól. A Priusba egy-egy benzin- és villanymotort építettek, amelyek külön vagy együtt az első kerekeket hajtják meg, az RX 400h egy „keverék hibrid”, két erős emotorból és egy benzinmotorból áll. Az egyik villanymotor a hátsó tengelyt hajtja meg, lehetővé téve a gazdaságos, elektromos összkerékmeghajtást.
100 éves történet Bár a hibrid autók tömeges gyártása csak az elmúlt években indult meg, az ötlet már az autótörténet kezdetén megszületett. H. Piper már 1905-ben feltalált egy árammal és benzinnel működő gépkocsit, amely elérte az akkor szédítő 40 km/óra sebességet. A feltaláló balszerencséjére azonban néhány év múlva a benzin üzemű autók is produkálták ezt a sebességet, így a vegyes üzemű gépkocsi koncepciója feledésbe merült. A prioritások a ’70-es évek elején kezdtek újra változni, amikor az olajválság miatt megnőtt az igény a kisebb üzemanyag-fogyasztású au-
tók iránt, aminek hatására a gépkocsik üzemanyag-hatékonysága nagymértékben javult. A ’90-es években pedig az üzemanyag-fogyasztás éghajlatváltozásra gyakorolt hatása helyezte előtérbe a fosszilis fűtőanyagok fogyasztásának kérdéseit. Ezekben az években mind a három nagy amerikai autógyár kifejlesztett egy hibridautó-koncepciót, de egyik sem kezdte meg a gyártást. Ehelyett a kizárólag elektromos árammal üzemelő gépjárművek kerültek a figyelem homlokterébe. Magas költségük és korlátozott választékuk azonban elriasztotta a fogyasztókat és egyéb kedvezőtlen paramétereik miatt 2000-re a legtöbb elektromos autó gyártását leállították. A Toyota eközben 1992-ben kibocsátotta az Earth Chartert, amelynek célja a környezetszennyezés minimalizálása volt. 1993 szeptemberében a vállalat belekezdett a „következő évszázad autójának” kifejlesztésébe, amelynek a Globe 21st Century, G21 nevet adta. A cél az üzemanyag-fogyasztás radikális csökkentése volt, amelynek elérése érdekében egészen új megoldásra, vegyes üzemű motorra volt szükség. A magas költségek és a komplex műszaki kérdések ellenére a gyár a fejlesztés folytatása mellett döntött és 1997-ben kibocsátotta a Priust, 1999-ben pedig a Honda Insight-ot. 2000-ben Amerikában is elkezdték a Prius értékesítését. 2003-ban a Honda és a Toyota ugyanannyi hibrid autót adott el, 2004-ben viszont a Toyota várhatóan kétszer annyit fog értékesíteni, mint versenytársa. Előnyét az olajárak növekedésének és a karosszéria futurisztikus újratervezésének köszönheti. A sikerhez az is hozzájárul, hogy a Priusnak nincs benzinüzemű változata, ily módon vásárlása határozott kiállást jelent a hibrid autók mellett. A Honda Civic esetében ez a hatás nem érvényesül, mivel létezik hagyományos változatban is. A Toyota Prius az első áttörést jelenti a vegyes üzemű autók piacán. A sikerek ellenére a hibrid autók elterjedtsége várhatóan még sokáig korlátozott marad. A BI Research előrejelzése szerint 2010-re az Amerikában eladott ilyen autók száma csak az összes értékesítés 5%-át fogja elérni, ha a jelenlegi olajárak tartósak maradnak. Nem mindenkit zavar a magas üzemanyag-fogyasztás, mint azt a hatalmas sportautók iránti erőteljes jelenlegi kereslet mutatja. Ha viszont a levegővédelmet sikerül előtérbe állítani, akkor ez komoly kihívást fog jelenteni az autógyárak számára. Kalifornia állam nemrég léptette életbe azt a rendeletet, amely szerint 2009-ig 30%-kal kell csökkenteni az üvegházhatást előidéző szén-dioxid-kibocsátást. Mivel ez közvetlenül kapcsolódik az autók üzemanyag-fogyasztásához, ez tulajdonképpen az utóbbi szabályozását jelenti.
hagyományos gépkocsi nem elektromos áramot felhasználó hibrid elektromos áramot felhasználó hibrid (20 mérföldes sorozat) elektromos áramot felhasználó hibrid (60 mérföldes sorozat) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 kisméretű autó
közepes méretű autó
nagyméretű sportkocsi
1. ábra Évi átlagos benzinfogyasztás gépkocsitípusonként US gallonban (1 gallon ≈ 3,78 l) A hibrid autók eladása Európában csak kis hányadát teszi ki az amerikai eladásoknak. Európa inkább a dízelautók eladásának növelésével kívánja csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást, mérsékelni az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását, és ily módon igyekszik pénzt megtakarítani a tankolásnál. A dízelautók üzemanyag-hasznosítása 30%-kal jobb, mint a benzinüzemű autóké, és a technológiai újításoknak köszönhetően nem is olyan hangosak, mint korábban. Európában az újonnan regisztrált autók 45%-a dízelüzemű. A levegő szennyezését tekintve azonban sokkal rosszabbak a mutatóik, mint a benzinüzemű gépkocsiké. Sok szennyező anyagot, köztük nitrogénoxidokat
bocsátanak ki, ami szmogot, légzési problémákat idézhet elő. Az autógyárak ezt különleges szűrőkkel igyekeznek megakadályozni. A PSA Peugeot Citroën két brit céggel együtt a családi Citroën-Berlingora alapozva olyan dízel-hibrid autót fejleszt, mely 70 mérföld/gallon (~30 km/l) fogyasztás mellett mindössze 90 gramm széndioxidot bocsát ki kilométerenként. A Toyota Prius egyébként 55 mérföld alatt fogyaszt 1 gallon benzint (~23 km/l) és eközben 104 gramm a széndioxid kibocsátása. Bár igen bizonytalan, hogy mikor indul be az új Citroën sorozatgyártása, a dízel-elektromos autó rendkívül takarékosan üzemelne. A Massachusetts Institute of Technology egyik laboratóriuma, amely a különböző motorok teljes élettartamán keresztül vizsgálta energiafogyasztásukat, megállapította, hogy 2020-ig a dízel-hibrid autók ugyanazt az energiahatékonyságot és üvegházhatást okozó gázkibocsátást érhetik el, mint a földgázból nyert hidrogénnel működő üzemanyagcellás autók. A különbség mindössze annyi, hogy a dízel-hibrid technológia már ma is rendelkezésre áll. A dízel-hibrid autók kedvező műszaki paramétereik ellenére miért jelennek meg olyan nehezen a piacon? Szakértők szerint ennek oka elsősorban a magas árakban keresendő. Egy dízelmotor ára 2000 USD-vel magasabb, mint a hagyományos benzinmotoré, a hibrid üzemmód kialakítása pedig újabb 3000 USD-vel növeli az árat. További költséget jelent a kipufogócső megoldása. Amerikában különösen nehéz lesz a dízelüzemű és a dízel-hibrid autók elterjesztése, hiszen 2007-től levegővédelmi szempontból legalább olyan paraméterekkel kell rendelkezniük, mint a hagyományos gépkocsiknak. A szűrőberendezések jelenleg a szénalapú szennyeződések 90%-át kiszűrik, de a nitrogénoxidok semlegesítése továbbra is probléma marad.
A jövő a jelenben A hidrogén üzemanyagcellás járművek a közlekedési és szállítási ágazat legtisztább módját ígérik, mivel a kipufogócsövön kiáramló minden szennyeződést kiküszöbölnek. Bár a nagy amerikai autógyárak mindegyike dolgozik a technológián és a munka nagy publicitást kap, nem várható az üzemanyagcellás autók tömeges elterjedése a közeljövőben. Az átmenet a gazdaságosabb hidrogénre valószínűleg évtizedeket vesz igénybe, hiszen sok problémát kell még megoldani a hidrogén szükséges mennyiségű előállításában, tárolásában és szétosztásában. A hibrid autók a fűtőanyagcellás autók sok kedvező tulajdonságával rendelkeznek. A Prius sikere igazolja azt, hogy az emberek kedvelik ezt
a technológiát. A benzinnel és elektromos árammal működő hibridek esetében nincs szükség a vezetői magatartás vagy az üzemanyagelosztás infrastruktúrájának semmilyen változtatására. Úgy tűnik tehát, hogy a benzin-elektromos hibrid autók nemcsak egy lépcsőfokot jelentenek a jövő hidrogénüzemű autóihoz vezető úton, hanem néhány éven belül tömeges elterjedésük várható. Ha a fűtőanyagcellás gépkocsik alkalmassá válnak a gyakorlati felhasználásra, akkor sem váltják fel a hibrid autókat, hiszen minden bizonnyal belőlük fejlődnek ki. A hibridek majdnem bizonyosan olyan alapelvet jelentenek, amelyre a jövő környezetvédő, „tiszta” autói épülnek. Összeállította: Dévai Péter Irodalom: [1] Slavnich, D.: GM and DC to develop hybrids. = Automotive Engineer, 30. k. 1. sz. 2005. p. 10. [2] Why the future is hybrid? = The Economist 373. k. 8404. sz. 2004. dec. 4. p. 20– 22. [3] Nötzli, M.: Lexus machts vor: viel Power, wenig Durst. = Automobil Revue, 26. k. 4. sz. 2005. jan. 26.
