Végel János: Internet és intranet (Jegyzet az ECDL 7. moduljához)

Végel János: Internet és intranet 2011-2012 (Jegyzet az ECDL 7. moduljához)

Jegyzet

Internet és intranet

1. oldal

0. BEVEZETÉS, FOGALMAK A tárgy keretében információs hálózatokkal foglalkozunk, nagy hangsúlyt fektetve az Internet működésének, használatának megismerésére. Néhány fogalom jelentése: -

INFORMÁCIÓ: Információnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban.

-

INFORMATIKA: Informatika a számítógépes információs rendszerek tudománya, amely elméletet, szemléletet és módszertant ad e rendszerek tervezéséhez, fejlesztéséhez, szervezéséhez és működtetéséhez. Magába foglalja az információ feldolgozásának, tárolásának és továbbításának műszaki, szervezeti és személyi kérdéseit is.

-

KOMMUNIKÁCIÓ: A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével. A kommunikációtudomány egy olyan tudományág, amely a kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel, és a személyközi- és szervezeti kommunikációval, foglalkozik.

1. INFORMÁCIÓS HÁLÓZATOK 1.1.

A számítógépes hálózatokról általában

Számítógépes hálózatok kialakítására igény merült fel, mert

Végel János

-

a processzorok a gyors fejlődésük miatt egyre kihasználatlanabbá váltak,

-

a gépek összekapcsolásával a rendszer megbízhatóbbá vált, mivel egy gép meghibásodása esetén annak szerepét átvehette egy másik,

-

egyes alkatrészek magas ára miatt azokat így nem kellett minden géphez megvenni, hanem megoszthatták másokkal,

-

egy nagy feladaton több gépről is dolgozhatnak egyszerre,

-

az adatáramlás meggyorsul, ha azokat csak egy helyen kell módosítani ahonnan mindenki kiolvashatja.

2011-2012

Jegyzet


2. oldal

Elsőként a nagy gépekhez terminálokat kapcsoltak amelyek önállóan nem tudtak működni, csak a központi gépet lehetett velük több helyről kezelni. Később – a központi gép terhelésének csökkentése érdekében – a terminálok közbenső gépen keresztül kapcsolódtak a központi géphez. A jelenlegi hálózatoknál általában az összekapcsolt gépek mindegyike önálló munka-végzésre képes azonban a központi gép(ek) megosztott erőforrásait is használják ill. rajtuk is lehetnek megosztott erőforrások.

1.2. Mi a számítógép-hálózat? Számítógépes hálózaton az olyan rendszert értjük ahol legalább két gép valamilyen módon össze van kapcsolva és közöttük kommunikáció zajlik. A számítógépes hálózatokat többféleképpen csoportosítjuk.

1.2.1. Kiterjedés szerinti csoportosítás LAN (Local Area Network) helyi hálózatot jelöl, amely egy épületen, ill. szervezeti egy-ségen belül teremt kapcsolatot a gépek kö-zött.

Végel János

MAN (Metropolitan Area Network) nagy-városi hálózatot jelöl, amely általában több helyi hálózatot köt össze telefonvonalon vagy kábel-tv hálózaton keresztül.

WAN (Wide Area Network) világhálózatot jelöl, amely országokat és föld-részeket kapcsol össze nemzetközi telefonhálózaton és műholdas kapcsolaton keresztül.

2011-2012

Jegyzet


3. oldal

1.2.2. Nyíltság szerinti csoportosítás Nyílt hálózat amelyre bárki rácsatlakozhat,

Zárt hálózat amelyre engedély nélkül senki sem csatlakozhat és nem is tud.

1.2.3. Üzemmód szerinti csoportosítás Szimplex (egyirányú) hálózat, ahol az egyes gépek csak küldhetnek, mások pedig csak fogadhatnak üzeneteket és a szerepek nem cserélhetők fel (pl.: risztórendszer).

Félduplex (váltakozó) hálózat, ahol egy időpillanatban az egyes gépek csak küldhetnek, mások pedig csak fogadhatnak üzeneteket, de a szerepek felcserélhetőek (Pl. CB-rádió).

Duplex (kétirányú) hálózat, ahol egyidejűleg minden gép küldhet és fogadhat is üzeneteket (Pl. telefonhálózat).

1.2.4. ,A hálózatban résztvevő számítógépek egymáshoz való viszonya szerinti csoportosítás

Végel János

-

Peer To Peer (P2P) egyenrangú kapcsolat, ahol a gépek mindegyike lehet kiszolgáló (szerver) és ügyfél (kliens) is egyidejűleg. A Windows XP hálózat ilyen felépítésű és ezt tartják az Internet jövőbeli modelljének,

-

Kliens-szerver (ügyfél-kiszolgáló) kapcsolat, ahol a gépek egyike kiszolgáló (szerver), a másik pedig ügyfél (kliens). A Novell hálózatok ilyen felépítésűek és jelenleg az Internet is így épül fel.

2011-2012

Jegyzet


4. oldal

1.2.5. Hálózati kapcsolódás szerinti csoportosítás -

Vonalkapcsolás, amely két állomás között létesül az egyik kezdeményezésére. Az adatoknak nem kell címzés, mert máshová nem kerülhet az adat, mivel csak ketten állnak kapcsolatban egymással,

-

Üzenetkapcsolás, amelynél két állomás között nincs előre meghatározott útvonal és az útvonalon mások adatai is továbbítódnak. Az üzenetnek ezért címzés kell a csomag elején, hogy máshová ne kerüljön az adat. Csak kisméretű küldemények továbbítására alkalmas, mert a továbbítási csomópontok ideiglenes tárolókapacitása véges,

-

Csomagkapcsolás, amelynek elve megegyezik az üzenetkapcsolás elvével, azzal a különbséggel, hogy az üzenetet kis csomagokra bontja egyenkénti címzéssel és felbontási sorrenddel ellátva. Ezután az üzenet-csomagok önállóan, különböző útvonalakon is elérhetik a címzettet, ahol – egymást bevárva – újra össze-állnak egy üzenetté. Ilyen elvet használ az Internet is.

1.2.6. A hálózati átvivő közegek szerinti csoportosítás - Vezetékes, Csavart érpár (UTP)

Koaxiális kábel (BNC)

Optikai kábel

- Vezeték nélküli,

Végel János

-

Infravörös sugár,

-

Látható fény (pl.: lézer),

-

Elektromágneses hullám,

-

Mikrohullám,

-

Rádiófrekvenciás hullám. 2011-2012

Jegyzet

1.3.


5. oldal

A protokollokról általában Minden kommunikációt, így a hétköznapi beszélgetésünket is bizonyos eljárási szabályok irányítanak. A hálózati kommunikációra ez fokozottan érvényes, mivel itt mindennek egyértelműnek és félreérthetetlennek kell lennie. A számítógép-hálózatokban ezeket a szabályokat protokollnak nevezik. (Az Internet a TCP/IP protokollt használja.)

1.4.

A csoportban végzett munka -

-

-

Végel János

Előnyei: -

A csoportban végzett hálózati munka lehetővé teszi, hogy az egy helyen lévő adatbankot minden jogosult elérhesse és mindig az aktuális adatokat lássa, amelyek módosítását, mentését csak egy helyen kell elvégezni és azokról egy helyről lehet kimutatásokat készíteni,

-

A programfrissítéseket is egy helyről tudja végrehajtani a rendszergazda (supervisor),

-

Ezen kívül a nagy értékű berendezésekből (pl.: nagyméretű színes plotter) elegendő egy darabot venni, mert mindenki elérheti és használhatja,

-

A felhasználók (userek) tudnak egymásnak elektronikus üzeneteket küldeni, esetleg fájlmellékletekkel együtt is.

Hátrányai: -

Hálózati hiba, szerver hiba és a közösen használt berendezések hibája esetén esetleg senki sem tud dolgozni,

-

Adatvesztés esetén senki sem tudja azt megtalálni, használni,

-

Rosszul tervezett, kiépített hálózat esetén lelassulhat a munka.

Követelményei: -

Jól megtervezett és kiépített, biztonságos hálózat,

-

Megfelelő képzettségű, precíz szakembergárda felhasználók (userek) és rendszer-gazda (supervisor) tekintetében,

-

Megfelelő munkaszervezés, számítógép-kezelői szabályzás.

2011-2012

Jegyzet


6. oldal

1.5. Az intranet, az extranet és az Internet Intranet

Extranet (Extended Intranet) Internet

Egy szervezeti egység (vállalat) belső hálózata, amely az Internet által is használt TCP/IP protokollt használja és rendelkezhet Internet kapcsolattal is.

Az intranet kiterjesztett változata. Lehetőség van másoknak is a saját hálóza-tunkhoz csatlakoznia, így pl. a cég dolgozóinak otthoni hálózatos munkavégzés esetén. Ha a hálózatunkat nyilvános hálózattal kötjük össze, akkor hozunk létre egy virtuális magánhálózatot (VPN – Virtual Private Network).

Az egész világra kiterjedő nyílt hálózat, amelynek erőforrásait bárki használhatja, aki belépett. A különböző, egymástól távol lévő szervezetek berendezései együtt alkotják az Internetet. Eredetileg az Egyesült Államokban építették ki hadi célokra, azzal a megfontolással, hogy bármelyik gép esetleges megsemmisítése esetén a hálózat nem áll le, mivel más gépekkel, más útvonalon tovább működik

1.5.1. Az Internet, az intranet és extranet közti különbségek A kommunikációban nincs lényeges eltérés, biztonság tekintetében viszont igen. - Az intranet, mivel olyan belső hálózat amelyhez idegenek nem tudnak csatlakozni nagy biztonsággal üzemeltethető. - Az extranethez már korlátozottan idegenek is csatlakozhatnak, ezért nem olyan biztonságos, így komoly biztonsági rendszerrel kell rendelkeznie. - Az Internet, mivel mindenki számára hozzáférhető a legkevésbé biztonságos, ezért komoly védelmet kell a vírusok és az illetéktelen hozzáférés ellen kiépítenünk, úgynevezett tűzfalat (firewall). Csak így tudjuk megakadályozni, hogy ne kerüljön vírus a gépünkre, vagy pedig illetéktelenek ne férjenek hozzá adatainkhoz, ne telepítsenek programokat gépünkre, amelyek esetleg kárt is okozhatnak. Végel János

2011-2012

Jegyzet


7. oldal

1.6. A telefonhálózat a számítástechnikában Számítógépek összekapcsolására (Internet vagy más kapcsolat esetén) gyakran használunk telefonvonalat, amelyek kialakítására az alábbi módokat ismerjük:

1.6.1. Analóg telefonvonal Hagyományos telefonvonal, amely a legrégebbi csatlakozási forma. A számítógép digitális jelét a hozzákapcsolt (külső), vagy beépített (belső) modem átalakítja analóg jellé, majd elküldi. A fogadott analóg jelet pedig digitálissá alakítja. Maximális adatátviteli sebessége 56 Kbit/sec.

1.6.2. ISDN (Integrated Services Digital Network) Olyan digitális telefonvonal, amely általában két vonalat bocsát rendelkezésünkre egy érpáron, így egyszerre tudunk telefonálni és internetezni is azonos vonalon. A számítógép digitális jelét a hozzákapcsolt (külső), vagy beépített (belső) ISDN berendezés küldi ill. fogadja átalakítás nélkül. Maximális adatátviteli sebessége 64 Kbit/sec vonalanként, azaz két vonal egyidejű használata esetén 128 Kbit/sec.

1.6.3. ADSL (Asymmetrical Digital Subscriber Line) Olyan digitális vonal, amely analóg vagy ISDN telefonvonalat használ jeltovábbításra. Egyszerre tudunk telefonálni és internetezni is azonos vonalon. A számítógép digitális jelét a hozzákapcsolt ADSL végberendezés küldi ill. fogadja átalakítás nélkül. Maximális adatátviteli sebessége letöltésre általában 1 - 15 Mbit/s közötti, de a szolgáltatók kínálnak kisebb (512 Kbit/s) és nagyobb (80 Mbit/s) sebességű szolgáltatást is. Ezek szokásos maximális feltöltési sebessége általában a letöltési sebesség ¼-e. A szolgáltatók általában a maximális sebességek ¼-ét garantálják.

1.6.4. Bérelt vonal Az állandó kapcsolatot igénylő vállalatok használják. Különböző közeggel csatlakozhatunk digitális vonalon. Adatátviteli sebessége 64 Kbit/sec-tól több Gbit/sec-ig terjedhet.

1.7. A kábeltv-hálózat a számítástechnikában Számítógépek összekapcsolására (Internet, esetleg más kapcsolat esetén) gyakran használjuk a kábel-tv hálózatát is. A szolgáltatás sebessége hasonló a telefonos ADSL szolgáltatáshoz. 2. AZ INTERNET 2.1.

AZ INTERNET kialakulása, FEJLŐDÉSE

A hatvanas években a RAND Corporation az USA kormányzatának megbízására olyan kommunikációs hálózat kifejlesztésébe fogott, amely képes egy nukleáris támadást is túlélni.

Végel János

2011-2012

Jegyzet


8. oldal

Az alapelvek a következők voltak: -

a hálózatnak nem lehet központja,

-

egyes csomópontok kiesése esetén a hálózatnak üzemképesnek kell maradnia,

-

a hálózat bármely két számítógépe egyenértékű és képesek egymással kommunikálni,

-

minden üzenet csomagokra osztódik amelyek eltérő útvonalon is juthatnak el a küldő számítógéptől a célszámítógéphez,

-

egy kommunikációs vonalat egy időben többen is használhatnak.

1969-ben elkészült az ARPANET, az Internet őse. Ez a négy csomópontos hálózat a fenti elvek szerint működött és kidolgoztak hozzá egy szabványos csomagkapcsolási módot is. Az 1970-es években kezdtek bekerülni a számítógépek a köznapi életbe és felmerült az igény e gépek összekapcsolására is. A gépek közötti kommunikációra az ARPANET protokollja bizonyult a legjobbnak, mert géptípustól független volt, így az terjedt el. Az évtized végére egyre több ország hálózata kapcsolódott az ARPANET-hez és innentől alakult ki a világháló, amelyet az 1980-as évektől kezdtek Internetnek hívni. Az 1990-es években az Internet robbanásszerűen fejlődött és ma már életünkhöz tartozik.

2.2. FOGALMAK ÉS SZAKKIFEJEZÉSEK -

-

-

-

Végel János

TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol) Az interneten széleskörűen használt hálózati protokoll, amely eltérő hardverű és operációs rendszerű gépek közötti kapcsolatot tesz lehetővé. HTTP (Hypertext Transfer Protocol) Olyan protokoll amely az interneten elterjedt weblapok gyors és hatékony megjelenítésére szolgál. A böngészőbe a http címet írjuk be a weblap megnyitásához. (Pl.: http://www.melykut.hu) FTP (File Transfer Protocol) Internetre csatlakozó gépek közötti állományletöltésre szolgáló protokoll, amelynél az egyik gép kiszolgáló, a másik pedig ügyfélként jelentkezik be hozzá. Az FTP is a TCP/IP része. Internet Az Internet a számítógépes hálózatok olyan laza hálózata ahol a számítógépek egymással TCP/IP protokollal kommunikálnak földrészeket áthidalva különböző átviteli közegeket használva. URL (Uniform Resource Locator – egységes erőforrás azonosító) A hálózaton (interneten) az elérhető dokumentumokat (szöveg, kép, videó, stb.) erőforrásoknak nevezzük és azokat az URL címmel azonosítjuk, amely megmutatja a dokumentum helyét, nevét és típusát) (pl.: http://www.melykut.hu/portal/index.php)

2011-2012

Jegyzet


-

-

9. oldal

WWW (World Wide Web) Az Internet legfontosabb kliens-szerver alkalmazása amely biztosítja a hálózati szolgáltatások igénybevételét. Hiperhivatkozás Lényegében egy aláhúzott szöveg, vagy kép, amelyre kattintva a hozzárendelt címet érhetjük el. Internetszolgáltató (ISP – Internet Service Provider) Olyan vállalkozás amely biztosítja a megrendelők számára az Internet elérését. A szolgáltatóhoz történő bejelentkezés után – az ő kapcsolatán keresztül – tudjuk az Internet erőforrásait elérni. Honlap (weblap) Olyan – könyvhöz hasonlítható – internetes dokumentum, amely a tulajdonosa megosztani kívánt információit tartalmazza.

2.3. A WEBCÍMEK FELÉPÍTÉSE ÉS SZERKEZETE Az Internet dokumentumainak címei három részből állnak amelyeket a protokoll után // a további helyeken / jel tagol: protokoll://kiszolgáló/dokumentum_címe - ahol az erőforrás elérésére szolgáló protokoll például lehet http: vagy ftp: - a kiszolgáló azonosítására az IP címe szolgál, amely 4 Bájtos az IPv4 protokollban, azaz 4 db 0-255-ig terjedő számjegy (pl.: 84.2.36.211). A fejlesztés alatt álló IPv6 már 16 Bájtos (128 bites) címet tartalmaz. A könnyebb kezelhetőség miatt azonban ezekhez a címekhez un. domain-neveket rendelnek hozzá (pl.. www.melykut.hu amely alapján a DNS-kiszolgálók (Domain Name Server) adják meg az IP-címet. Internetkapcsolatban a mi gépünket is IP-címe alapján azonosítja a hálózat. A saját IP-címünket lekérdezhetjük például a http://intralog.hu/cim/, a domain-nevekhez rendelt IP-címeket és a regisztráció országát pedig a http://seobazis.info/index.php/szerver-domain/ip-cim-es-orszag-lekerdezes.html címen. Másik lehetőség, hogy a domain-nevet „ping”-eljük, azaz a vele való kapcsolatot teszteljük kis adatcsomagokkal, pl. a cmd /k ping www.melykut.hu paranccsal. Saját gépünk belső hálózati IP-címének, továbbá a hálózat IP-címének lekérdezésére a cmd /k ipconfig parancsot használhatjuk. - a dokumentum címe a megnyitandó dokumentum azonosítására szolgál. 2.3.1. A domainnév felépítése A domainnév hierarchikus felépítésű, azaz jobbról balra haladva egyre kisebb szervezeti egységre utal és a szinteket pont választja el egymástól. A legfelsőbb szint az országot, vagy a tevékenységet jelöli, a következő szint a webszerver gép azonosítója, előtte pedig pl. a szervezeti egység. (pl.: www.sci.u-szeged.hu/ ) Itt a www.u-szeged.hu címet domain névnek nevezzük, amelynek egy aldomainje a www.sci.u-szeged.hu/ cím. Végel János

2011-2012

Jegyzet


10. oldal

Legfelső szintű domainnevek: Szervezetek: .com (üzleti szervezetek), .gov (kormányhivatalok), .edu (oktatási intézmények), .int (nemzetközi intézmények), .net (hálózati szolgáltatók) Országok: .hu (Magyarország), .de (Németország), .at (Ausztria) Nagyobb egységek: .eu (Európai Unió)

-

2.3.2. A dokumentumcímek (URL) felépítése A dokumentum címe áll az elérési útvonalból és az állomány nevéből közöttük / jeles tagolással. (pl.: http://www.melykut.hu/portal/index.php)

2.4. A BÖNGÉSZŐ Az interneten a legnépszerűbb szolgáltatás a www (World Wide Web), amelyet ún. böngésző programokkal tudunk használni. A böngésző programok grafikusan jelenítik meg a weblapok információit, képesek adatokat, állományokat letölteni és a hiperhivatkozások segítségével egyszerű mozgást biztosítanak az egyes oldalak között. A legnépszerűbb böngésző programok: 

MS Internet Explorer (legfrissebb verziója: 8.0)



Mozilla Firefox (legfrissebb verziója: 3.6)



Opera (legfrissebb verziója: 11.00)



Safari (legfrissebb verziója: 5.0)



Google Crome (legfrissebb verziója: 8.0)

Továbbiakban a MS Internet Explorerrel fogunk megismerkedni, de a többi is nagyon hasonló és könnyen kezelhető.

Végel János

2011-2012

Jegyzet


11. oldal

2.5. A COOKIE-K ÉS AZ INTERNETRŐL IDEIGLENESEN LETÖLTÖTT FÁJLOK 2.5.1. A cookie-k (magyarul: sütik) A weblapok letöltése során a weblapok szolgáltatói kisméretű fájlokat un. cookie-kat helyezhetnek el a gépünkön, amelyek bizonyos információkat tartalmaznak. Ebből tudhatja a szolgáltató a későbbi bejelentkezésünkkor, hogy már jártunk a lapon, milyen téma érdekelt bennünket, jelszóval védett lapnál tárolhatja a jelszavunkat, ill. ha a lapon bizonyos kérdésekre kellett válaszolnunk, azokat nem kell újra megadnunk. Ezek az információk hasznosak lehetnek a weblap üzemeltetőjének, mivel fel tudja mérni, hogy milyen téma iránt érdeklődnek leginkább a látogatók és akként fejleszti tovább. Nekünk pedig azért lehet hasznos, mert az esetleges adatlapokat nem kell újra kitöltenünk és ezzel időt takarítunk meg. Vannak viszont veszélyei a cookie-knak, ugyanis más szolgáltatók esetleg ártó szándékkal kiolvassák ezeket az információkat, ezért beállíthatjuk, hogy a gépünk miként kezelje ezeket. MS Internet Explorerben az ESZKÖZÖK>INTERNET-BEÁLLÍTÁSOK menüpont alatt megnyíló ablak ADATVÉDELEM oldalán beállíthatjuk a védelmi szintet több fokozatban a csúszka megfelelő szintre állításával. Ugyanezen ablak ÁLTALÁNOS oldalán tudjuk törölni a már bekerült cookie-kat. 2.5.2. Az internetről ideiglenesen letöltött fájlok A böngészők általában tárolják a megnyitott weblapokat teljes tartalmukkal együtt. Így, ha újra meg akarjuk nézni, akkor a gyorsabb megnyitás érdekében a tárolt állapotot nyitja meg. A tárolás a TEMPORARY INTERNET FILES nevű mappában történik, tárolva a fájlokhoz az elévülés dátumát, amely ha lejárt akkor automatikusan frissíti az illető fájlt. Ezen fájlok tárolását az ESZKÖZÖK>INTERNET-BEÁLLÍTÁSOK menüpont alatt megnyíló ablak ÁLTALÁNOS oldalán tudjuk szabályozni. Itt beállíthatjuk azt, hogy miként történjen az új verziók keresése és azt, hogy mennyi helyet biztosítsunk az ideiglenes fájlok részére, továbbá kinevezhetünk másik mappát ezen fájlok tárolására. Lehetőségünk van az ideiglenesen tárolt fájlok törlésére is ezen az oldalon.

Végel János

2011-2012

Jegyzet


12. oldal

2.6. BIZTONSÁGI SZEMPONTOK Az Internet nagy kiterjedése, szabad használata miatt eléggé sebezhető hálózat, ahol számítógépes bűnözők is tevékenykednek. Ezek információkat lophatnak, vírusokat, önműködő programokat csempészhetnek a gépekre, jelszóval védett banki, katonai, stb. rendszerekbe törhetnek be (ezek a hackerek) és ott felbecsülhetetlen kárt okoz-hatnak. Ezért nagy gondot kell fordítani az internetre kötött gépek illetéktelenek elleni védelmére szolgáltatói és felhasználói részről egyaránt. Alaposan meg kell fontolnunk, hogy miként használjuk bankszámlánkat, hitelkártyánkat az interneten. 2.6.1. JELSZÓVAL VÉDETT WEBHELYEK Vannak olyan weblapok (pl.: internetes banki lapok), ahol csak regisztrált fel-használók léphetnek be a regisztrált jelszavukkal. Ez nagyfokú védelmet jelent az ellen, hogy idegenek ne tudjanak pl. valakinek a bankszámlájához hozzáférni és ott tranzakciókat indítani. A levelező weblapokat is így működtetik, azzal a könnyítéssel, hogy un. felhasználónév, ill. jelszóküldési szolgáltatást is szokás adni a feledékeny felhasználók részére. Bankoknál ez nem szokásos, mert ez is lehet egy un. biztonsági rés, ahol illetéktelen is megszerezheti a belépéshez szükséges adatokat. Bankok alkalmaznak még olyan védelmet is, hogy a szabályosan belépett fel-használónak a tranzakció indításához egy további kódszámot kell megadott időn belül visszaírnia, amelyet SMS-ben küldenek részére. Másik szokásos módszer, hogy van egy un. időkorlát a használat közben is, melyet túllépve a felhasználót a rendszer kilépteti. Lehet alkalmazni a usernév- (felhasználói név) ill. jelszó-próbálkozások számának korlátozását is.

2.6.2. A TANÚSÍTVÁNY FOGALMA A biztonságos adatküldés egyik terjedő változata a tanúsítvány használata. Az ilyen módon elküldött adatok tulajdonképpen kódolva vannak, és ha esetleg illetéktelenhez is kerülnek, az nem tudja visszafejteni. A tanúsítvány két kulcsból áll, egy nyilvános kulcsból és egy személyes kulcsból. A kódolás a nyilvános kulccsal történik, azonban csak az tudja a küldeményt visszafejteni, aki ismeri a személyes kulcsot. A tanúsítványok általában korlátozott időre szólnak, hogy a hackereknek ne legyen idejük feltörni.

Végel János

2011-2012

Jegyzet


13. oldal

2.6.3. VÍRUSOK AZ INTERNETEN Manapság a vírusok terjesztése főleg interneten keresztül történik és teljesen biztos módszer nincs a megakadályozásukra, de nagyon sokat tehetünk ellenük. 

Győződjünk meg, hogy ha programot töltünk le az internetről, az ismert és megbízható forrásból származik-e. Ebben a MS Internet Explorer is segítséget tud adni, mert jelzi ha gyanús, vagy veszélyes programot akarunk letölteni. Ezen kívül az ESZKÖZÖK>INTERNET-BEÁLLÍTÁSOK menüpont alatt megnyíló ablak BIZTONSÁG oldalán tudjuk szabályozni a hálózati kapcsolatok biztonsági szintjét a helyi hálózat (intranet) ill. az Internet tekintetében. Itt be tudjuk állítani azt is, hogy mely helyeket tartunk biztonságosnak és mely helyeket tiltunk ki.



Nagyon fontos, hogy legyen a gépünkre telepítve vírusellenőrző program, amellyel minden gépre kerülő fájlt tudunk ellenőrizni. A mai vírusellenőrző programok már állandóan a memóriában vannak betöltve és ellenőrzik a bejövő (esetleg a kimenő) fájlokat. Vírusriasztás esetén a fájlból a vírust kitörölik, vagy ha az nem lehetséges akkor a teljes fájlt „karanténba” rakják vagy törlik. Nagyon fontos, hogy a vírusellenőrző programunkat rendszeresen (lehetőleg hetente) frissítsük, mert naponta készülnek új vírusok és teljes bizonyossággal csak az általa ismerteket tudja kiszűrni.



A SPAM (kéretlen levél) és HOAX (rémhír) is tulajdonképpen a vírusok közé sorolható. SPAM-nak nevezzük azokat a leveleket, amelyeket nagy számban küldenek szét a különböző e-mail címekre valamilyen hirdetéssel, vagy egyéb tartalommal és a levelezőszerverek leterhelésével, ill. a címzett idejének rablásával okoznak kárt.



HOAX-nak azokat a leveleket nevezzük, amelyek az emberek hiszékenységével, jóindulatával élnek vissza. Például egy nagyon beteg gyermek gyógyításához szükséges pénzhez úgy jut hozzá a család, ha minél több helyre elküldik ezt a levelet (nem pénzt!), vagy pedig szerencse ér, ha minél több helyre elküldöd és nagy baj, ha nem. Tulajdonképpen ide sorolhatóak a különböző vicces, képes küldemények is amelyeket nagyon sokan tovább fognak küldeni, hogy az ismerősük is jót nevessen.

Végel János

2011-2012

Jegyzet




14. oldal

A SPAM ellen csak úgy lehet védekezni, hogy a levelező-szolgáltatónknál megrendeljük a SPAM-szürést, a HOAX ellen pedig úgy, hogy ne higgyünk el mindent. E-mail forgalomszámlálást a rengeteg szolgáltató, ill. felhasználó miatt nem lehet végezni és az alapján nem kaphat senki sem pénzt!!!

 A vírusokhoz hasonlóak a SPYWARE és az ADWARE. Ezek tulajdonképpen valahogy a gépre került önműködő programok, amelyek tőlünk függetlenül elindulnak és a készítője szándékától függően valami kárt fognak okozni, lehet, hogy csak annyit, hogy a memória egy részét elfoglalják. Vannak ezek kiirtására speciális programok, ill. ha nagyon biztosak vagyunk magunkban, akkor a PROGRAMOK TELEPÍTÉSE ÉS TÖRLÉSE funkcióval az ismeretlen programot el tudjuk távolítani.

2.6.4. A HITELKÁRTYÁK INTERNETES HASZNÁLATA ÉS VESZÉLYEI Nagyon legyünk óvatosak amikor valahol bankkártyával ill. hitelkártyával fizetünk az interneten! Általában ezek a helyek un. biztonságos helyek, amelyet a böngészőnk felismer a webhely által küldött tanúsítványból és az állapotsorban egy lakattal jelez számunkra. Ha nem biztonságos helyre küldjük az adatokat, akkor figyelmeztetést kapunk annak veszélyéről. 2.6.5. A TŰZFAL Az internetes adatforgalom azon részét hivatott megakadályozni, amelyet nem mi kezdeményeztünk, azaz illetéktelen behatolásról van szó. A tűzfal egy olyan program amely ellenőrzi az összes kimenő- és bejövő-adatforgalom kezdeményezőjét és amelyekkel mi nem kommunikáltunk azokat letiltja. Beállíthatjuk rajta, hogy esetleg milyen adatforgalom működhet beavatkozásunk nélkül, amelyet valamelyik telepített programunk önműködően végez, így azokat nem gátolja meg. Ezek a programok az IP cím alapján azonosítják az illetéktelen behatolót, amelynek esetleg a földrajzi elhelyezkedését is megnézhetjük. A Windows XP rendelkezik saját tűzfal programmal, amelyet az INTERNETKAPCSOLAT beállításánál kapcsolhatunk be, de ilyen program a Norton Internet Security is.

Végel János

2011-2012

Jegyzet


2.7.

15. oldal

A BÖNGÉSZŐ HASZNÁLATA

2.7.1. ELSŐ LÉPÉSEK A BÖNGÉSZŐ HASZNÁLATÁBAN 2.7.1.1. A kapcsolat felvétele Ha telefonos hálózaton kapcsolódunk az Internethez, akkor szükség van a telefonos kapcsolat felvételére. A böngészők – beállításuktól függően – általában nem igénylik, hogy előre kapcsolódjunk az Internethez, hanem indításuk után, amikor meg akarnak nyitni egy weblapot, akkor kezdeményezik a csatlakozást. A csatlakozáskor ki kell választani a megfelelő telefonos kapcsolatot (ha több van), megadni a felhasználónevet (usernév) és a jelszót (password). Beállíthatjuk azt, hogy a jelszót a rendszer mentse, ekkor nem kell azt megadnunk bejelentkezéskor. A kapcsolat felvétele után a „Telefonos kapcsolat” című ablak bezáródik. 2.7.1.2. A böngésző indítása A böngészőt az ikonjára kattintva, vagy menüből választva indítjuk. Ekkor megnyitja a beállított kezdőlapot. 2.7.1.3. A böngésző ablakának felépítése Az Internet Explorer böngésző a következő főrészekből áll: A menüsor az eszköztárakkal A címsor Ide írjuk be a webcímeket, melyeket a billentyűzet ENTER gombjára vagy a címsor melletti UGRÁS gombra kattintva nyitunk meg. A munkaterület Itt jeleníti meg a böngésző a megnyitott weblapot. A weblap állhat egy (HTML) dokumentumból, ill. lehet keretekre (FRAME) osztott is ahol a keretbe egy-egy (HTML) dokumentum töltődik be. Ha a weblap nem fér el a képernyőn, akkor vízszintes és függőleges gördítő-sávok jelennek meg, keretekre osztott lapnál keretenként ahol szükséges. Az állapotsor Itt láthatunk információt a letöltés folyamatáról, az egérrel éppen megnyitható hiperhivatkozás webcíméről, a weblap adatvédelméről. 2.7.1.4. A böngésző bezárása A böngésző használatának befejezésekor a FÁJL menü BEZÁRÁS parancsával vagy az alkalmazás-ablak jobb felső sarkában lévő X gombbal zár-hatjuk be a programot. Beállítástól függően ilyenkor megjelenhet az AUTOMATIKUS KAPCSOLATBONTÁS ablak, amellyel a telefonos kapcsolatot bonthatjuk. Ezt telefonos kapcsolat esetén ne felejtsük el!

Végel János

2011-2012

Jegyzet


16. oldal

2.7.1.5. A kapcsolat bontása Amennyiben a böngésző bezárásakor nem bontottuk a kapcsolatot, külön kell erről gondoskodnunk amennyiben nem a helyi hálózaton keresztül kapcsolódunk az internethez. A tálcán lévő INTERNET KAPCSOLAT ikonra kattintva megjelenő ablakban bontani tudjuk a kapcsolatot. 2.7.2.

A BÖNGÉSZŐ BEÁLLÍTÁSA

2.7.2.1. A böngésző kezdőlapjának beállítása A kezdőlapot az ESZKÖZÖK / INTERNET-BEÁLLÍTÁSOK ablakban tudjuk beállítani. A JELENLEGI választásával az éppen megnyitott, az ALAPÉRTELMEZETT-tel a szoftvertelepítéskor beállított weblapot tudjuk választani és tudunk egy ÜRES LAP-ot is kezdőlappá tenni. Ez utóbbi akkor célszerű ha időre fizetünk az internetkapcsolatért és nincs állandóan megtekintett kedvenc lapunk. 2.7.2.2. A beépített eszköztárak megjelenítése és elrejtése Az eszköztárak megjelenítését vagy eltüntetését a NÉZET / ESZKÖZTÁ-RAK menüpontban tudjuk beállítani. Az eszköztárak – más alkalmazásokhoz hasonlóan – áthelyezhetőek az ablak más területére. 2.7.2.3. Képek megjelenítése és elrejtése a weblapon Ha lassúnak ítéljük a bizonyos weblapok letöltését a sok kép és egyéb multimédiás alkalmazások miatt amikre nem vagyunk kíváncsiak beállíthatjuk ezek megjelenítését vagy elrejtését az ESZKÖZÖK / INTERNETBEÁLLÍTÁSOK menü ablakának SPECIÁLIS lapján a MULTIMÉDIA kategória alatt. Ekkor a képek helyét csak jelöli a böngésző programunk, de a képre vonatkozó helyi menüben (egér jobb gomb) a KÉP MEGJELENÍTÉSE parancsra megjeleníti a képet. 2.7.2.4. A weblap megjelenítése új ablakban Van olyan hiperhivatkozás amely új ablakban jeleníti meg a hivatkozott weblapot, de van olyan amelyik nem. Ha ezt is új ablakban szeretnénk látni, akkor a hivatkozásnál a helyi menüből válasszuk a HIVATKOZÁS MEG-NYITÁSA ÚJ ABLAKBAN parancsot. Ekkor az eredeti ablakunk az eredeti tartalommal megmarad és így gyorsabban navigálhatunk az ablakok között. A több ablak azonban több memóriaigénnyel is jár.

2.7.3. A SÚGÓ HASZNÁLATA Mint más alkalmazásokban itt is segít a súgó, ha valamiben elakadtunk. Megjelenítéséhez használjuk az F1 billentyűt vagy a SÚGÓ / TARTALOMJEGYZÉK ÉS TÁRGYMUTATÓ menüpontot.

Végel János

2011-2012

Jegyzet


2.7.4.

17. oldal

BÖNGÉSZÉS A WEBEN

2.7.4.1. Web-helyek elérése A címsorba írjuk be a webcímet, melyet a billentyűzet ENTER gombjára vagy a címsor melletti UGRÁS gombra kattintva nyitunk meg. Előfordulhat, hogy betöltéskor az általunk beírt cím megváltozik, mert az általunk beírt cím csak hivatkozott az eredetire és az eredeti töltődött be. 2.7.4.2. A weblap letöltésének leállítása Ha meggondoltuk a weblap letöltését (pl. a kapcsolat lassúsága miatt) a SZOKÁSOS eszköztár STOP vagy X jelű gombjával azt leállíthatjuk. 2.7.4.3. Egy weblap frissítése Ha nemrégiben letöltöttünk egy weblapot, akkor az újabb megnyitás nem az internetről, hanem a saját számítógépünkön ideiglenesen tárolt fájlokból történik. Ha nekünk a friss állapotra van szükségünk akkor a SZOKÁSOS eszköztár FRISSÍTÉS gombjával letölthetjük azt. Az ESZKÖZÖK / INTERNETBEÁLLÍTÁSOK menü ablaka ÁLTALÁNOS lapjának IDEIGLENESEN LETÖLTÖTT FÁJLOK BEÁLLÍTÁS parancsánál beállítható a weblapok frissítése. 2.7.4.4. Egy hiperhivatkozás vagy képhivatkozás megnyitása A weblapokon bizonyos szövegrészek másként (más színnel és/vagy aláhúzva jelennek meg és ezekre érve az egér mutatója egy mutató kézre változik. Ugyanez történhet némelyik képnél is. Ezek a hiperhivatkozások ill. képhivatkozások amelyek más internetes címekre mutatnak, amelyek rákattintásra megnyílnak. Ez a hivatkozott cím lehet másik gépen is. 2.7.4.5. A korábban meglátogatott weblapok címének megjelenítése a címsor használatával A korábban megjelenített weblapok címét a böngésző tárolja, ezért amikor elkezdjük írni legördít egy listát az úgy kezdődő címekkel amelyekből választhatunk és nem kell végigírnunk az egész címet. A CÍMSOR jobb oldalán található gombbal megjeleníthető a teljes tárolt lista amelyből szintén választhatunk. A hiperhivatkozással elért címeket nem tárolja. 2.7.4.6. Navigáció a korábban meglátogatott webhelyek között Van két navigációs gomb a böngésző SZOKÁSOS ESZKÖZTÁRÁBAN amelyekkel ELŐRE ill. VISSZA mozoghatunk a meglátogatott weblapok között. Ezek a böngésző indításakor nem használhatók, csak amikor már megnyitottunk egy weblapot és onnan továbbléptünk akkor lehet VISSZA ill. visszalépés után ELŐRE lépni. Egy-egy kattintásra mindig az előző ill. következő lapra tér vissza. Ha több lapot akarunk lépni akkor a gomb melletti nyílra kattintva lenyíló listán kiválasztjuk a céllapot és rákattintunk.

Végel János

2011-2012

Jegyzet


18. oldal

2.7.4.7. Az előzmények használata, törlése A böngészőnk beállítástól függően (0-99 napig) tárolja a régebben meglátogatott weblapok címét. Ezt az ELŐZMÉNYEK panelt a SZOKÁSOS ESZKÖZTÁR ELŐZMÉNYEK gombjával nyithatjuk meg, ahonnan megkeresve megnyithatjuk a kívánt weblapot. Az ESZKÖZÖK / INTERNETBEÁLLÍTÁSOK menü ablaka ÁLTALÁNOS lapján állíthatjuk be a tárolás időtartamát és itt törölhetjük azokat. 2.7.4.8. A webes űrlapok kezelése Vannak olyan internetes oldalak amelyeket csak regisztráció után használhatunk, vagy regisztrálva kibővített szolgáltatásokkal. Ezeknél a regisztráció során ki kell töltenünk egy űrlapot az adatainkkal, amelyek részben kötelezőek részben nem. Ezen adatokat a komolyabb szolgáltatók (pl. bankok) esetén titkosított formában HTTPS protokoll segítségével küldjük el. Regisztráció után a további bejelentkezéskor csak a nevünket és a jelszavunkat kell megadnunk amelyek alapján a rendszer azonosít bennünket. 2.7.4.9. A kedvencek listájának használata A gyakran látogatott weblapok címét célszerű tárolnunk amelyre a KEDVENCEK listáját használhatjuk az Internet Explorerben. A megnyitott weblap címét a KEDVENCEK / HOZZÁADÁS A KEDVENCEKHEZ menüpontra tudjuk itt tárolni. Ekkor megadhatunk az eredetitől eltérő NEVET is ha azt célszerűbbnek tartjuk. A listában tárolt weblapok a KEDVENCEK menü legördülő listájából, vagy a SZOKÁSOS ESZKÖZTÁR KEDVENCEK gombjával a megjelenített listából kattintással megnyithatók. A kedvencekben mappákat és azokban is további mappákat hozhatunk létre a jobb áttekinthetőség érdekében a hozzáadáskor vagy később a KEDVENCEK / KEDVENCEK RENDEZÉSE menüponttal. A kedvencek listáját KEDVENCEK / KEDVENCEK RENDEZÉSE menüponttal megnyitva – a Windows mapparendszerével azonosan – áthelyezhetjük, átnevezhetjük, törölhetjük mappáinkat és webcímeinket.

2.7.5. KERESÉS A WEBEN Rengeteg információ található az interneten, de sokszor nehézséget okoz azok megtalálása. Ebben segítenek a keresőrendszerek. 2.7.5.1. Klasszikus, adatbázis alapú vagy kulcsszavas keresők Ezek a keresőrendszerek bizonyos időközönként végigböngészik az interneten található dokumentumokat és a bennük előforduló szavakat indexelik és kigyűjtik egy adatbázisba. Kereséskor bizonyos jellemző szavakat adunk meg és azok alapján a kereső szolgáltat egy találati listát amelyből kiválaszthatjuk a kért webcímet. Sokszor nagyon hosszú listát kapunk, ilyenkor célszerű valahogy szűkíteni a keresési feltételeket. Néhány ilyen jellegű ismertebb kereső: Google www.google.hu Yahoo www.yahoo.com Bing www.bing.com Altavista www.altavista.com Altavizsla www.altavizsla.hu Excite www.excite.com Heuréka www.heureka.hu Lycos www.lycos.com Végel János

2011-2012

Jegyzet


19. oldal

2.7.5.2. Katalógus jellegű hivatkozásgyűjtemény Ezek a keresőrendszerek a kiszolgáló szerkesztői által kigyűjtött és rendsze-rezett hivatkozások gyűjteményét szolgáltatják. A nyitó oldalon kategóriák és azokból nyíló alkategóriákból kereshetünk. Néhány ilyen jellegű ismertebb kereső: Startlap HuDir Origó

www.startlap.hu www.hudir.hu www.origo.hu

KeresőZóna Index Altavizsla

www.keresozona.hu www.index.hu www.altavizsla.hu

Előnyük a klasszikus keresőkkel szemben a könnyebb használhatóság. Nagy hátrányuk viszont a nem naprakész információ ill. hogy sok információ kimaradhat. Sok keresőrendszer mindkét jellegű keresést szolgáltatja. 2.7.5.3. Keresés az interneten a gyakorlatban (a Google keresővel) Az alábbi lehetőség közül választhatunk -

WEB: Képek: Térkép: Hírek: Fordító: Blogok: Webcímtár:

Klasszikus keresés az interneten. Képek keresése az interneten. A Google térképen kereshetünk ország+város+utca+házszám szerint. Internetes hírportálokon kereshetünk. Különböző nyelvről tudunk szöveget különböző nyelvekre fordítani. Blogokban (internetes naplókban) való keresés. Tematikus keresés.

Egyszerű keresés: Megadunk egy keresőszót és megindítjuk a keresést. Ha nem egy szót, hanem egy kifejezést keresünk, akkor azt idézőjelbe kell rakni. A találati listából tudunk válogatni, a webcímekre kattintva azokat megnyitni. Valószínűleg több (ezer) lapon van találatunk. Keresés összetett keresési feltételekkel: Kereshetünk egész kifejezéseket, használhatunk logikai kifejezéseket zárójelezve is. Néhány példa: - Több szóból álló kifejezést idézőjelbe kell rakni. - Szó, kifejezés eleje szerinti keresés esetén *-ot kell a végére írni. - Felsorolás szóközzel: Minden olyan dokumentumot megtalál ahol mindegyik szó, kifejezés szerepel. - Felsorolás OR logikai művelettel: Minden olyan dokumentumot megtalál ahol legalább az egyik szó, kifejezés szerepel. - Felsorolás egyes szavaknál - jellel: Minden olyan dokumentumot megtalál ahol a - al jelölt kivételével a többi szerepel. Végel János

2011-2012

Jegyzet


20. oldal

Speciális keresés: Fel kell sorolnunk - amely szavak mindegyikét, - amely pontos kifejezést, - amely szavak legalább egyikét és - amely szavakat ne tartalmazza a weblap. Megadhatjuk a weblap nyelvét, fájlformátumát, frissítés időhatárát, a szöveg előfordulási helyét a weblapon és korlátozhatjuk webhely vagy tartomány szerint a keresést. Kereshetünk olyan weblapokat amelyek egy megadotthoz hasonlítanak ill. amelyek a megadottra mutatnak. 2.7.5.4. Keresés a weblapon belül A megnyitott weblapokon a SZERKESZTÉS / KERESÉS (EZEN A LAPON) menüvel vagy a CTRL+F billentyűkombinációval indítható. Megadjuk, hogy: - mit keresünk, - teljes szavakat keresünk-e, - megkülönböztetjük-e kis- és nagybetűket és - felfelé vagy lefelé keresünk.

2.7.6. WEBLAPOK MENTÉSE ÉS NYOMTATÁSA 2.7.6.1. Weblap mentése a számítógépre A megnyitott weblapot a FÁJL / MENTÉS MÁSKÉNT menüpontban menthetjük el az alábbiak szerinti fájltípusban: - Teljes weblap: A HTML fájlhoz a lap teljes megjelenítéséhez szükséges összes többi fájlt is menti egy mappába. - Webarchívum: A teljes megjelenítéshez szükséges összes fájlt egy fájlba átalakítva menti el. Ez könnyen csatolható e-mailhez. - Weblap, csak html: Csak a HTML fájlt menti el. Nem tartalmazza a képeket, hangokat és egyéb különálló fájlokat. - Szövegfájl: Csak a weblap szövegét menti el amely bármely szövegszerkesztővel olvasható. 2.7.6.2. Kép mentése a számítógépre Egy-egy képet a képre kattintva a helyi menü KÉP MENTÉSE MÁS NÉVEN parancsával tudunk elmenteni az eredeti fájl-formátumban az általunk meghatározott helyre. 2.7.6.3. A weblap egy részének másolása egy dokumentumba A weblapon lévő hiperhivatkozást a rá vonatkozó helyi menü PARANCSIKON MÁSOLÁSA parancsával VÁGÓLAPRA helyezzük és onnan bár-milyen dokumentumba (pl.: Word dokumentum, e-mail) a beillesztés funkcióval bemásolhatjuk. Végel János

2011-2012

Jegyzet


21. oldal

Ha a weblap egy részét (szöveg és képek) akarjuk másolni, akkor először kijelöljük a másolandó részt, majd a helyi menü MÁSOLÁS parancsával VÁGÓLAPRA helyezzük ahonnan bármilyen dokumentumba (pl.: Word dokumentum, e-mail) a beillesztés funkcióval bemásolhatjuk. 2.7.6.4. Fájlok letöltése Az interneten talált zene, videó, tv- és rádióadás egy része csak kapcsolat esetén hallgatható, ill. nézhető. Ezek között is vannak azonban olyan fájlok, amelyeket lementhetünk a gépünkre és vannak bizonyos programok (shareware és freeware) amelyek szabadon letölthetők. Ekkor a megfelelő hivatkozásra (LETÖLTÉS = DOWNLOAD) kattintva megjelenik a FÁJL LETÖLTÉSE ablak ahol a MENTÉS gombot választva megindul a letöltés, amely nagyméretű fájloknál több óráig is tarthat, miközben egy folyamatjelzőt láthatunk. Ha a MEGNYITÁS-t választjuk, akkor lejátsszuk a hang- vagy video-fájlt, a programot pedig feltelepíthetjük. 2.7.6.5. Nyomtatás A megnyitott weblapot vagy annak egy részét ki is nyomtathatjuk. - A teljes weblap nyomtatásakor a NYOMTATÁS ablakának ÁLTALÁNOS lapján válasszuk NYOMTATÁSI TARTOMÁNY-nak a TELJES DOKUMENTUM-ot. - A weblap egy részének kinyomtatásához jelöljük ki a nyomtatandó részt és a NYOMTATÁS ablakának ÁLTALÁNOS lapján válasszuk NYOMTATÁSI TARTOMÁNY-nak a KIJELÖLT TERÜLET-et. - A weblap bizonyos számú oldalának kinyomtatásához a NYOMTATÁS ablakának ÁLTALÁNOS lapján válasszuk NYOMTATÁSI TARTOMÁNY-nak a OLDALAK-at megadva az oldalszámokat. A keretekre (FRAME) osztott weblapokat a NYOMTATÁS ablakának BEÁLLÍTÁSOK lapján beállítva kinyomtathatjuk - AHOGY A KÉPERNYŐN MEGJELENIK, - CSAK A KIJELÖLT KERETET és - MINDEN KERETET KÜLÖN. A NYOMTATÁS ablakának ÁLTALÁNOS lapján beállíthatjuk még a - HIVATKOZOTT DOKUMENTUMOK NYOMTATÁSÁT és a - HIVATKOZÁSOK TÁBLÁZATÁNAK NYOMTATÁSÁT is. Természetesen beállíthatjuk még a nyomtatási példányszámot is. Célszerű a nyomtatás előtt megnézni a nyomtatási képet és szükség esetén a FÁJL/OLDALBEÁLLÍTÁS menüpontban beállítani az oldal TÁJOLÁSÁT és a MARGÓKAT, mert nyomtatáskor az oldal széle lemaradhat. A FÁJL/OLDALBEÁLLÍTÁS menüpontban beállíthatjuk a FEJLÉC és a LÁBLÉC tartalmát is. A változók használatához a HELPet vegyük igénybe. Végel János

2011-2012

Jegyzet


2.8.

22. oldal

AZ ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS

2.8.1. AZ ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS ALAPJAI 2.8.1.1. Az e-mail cím felépítése, szerkezete, képzésének szabályai Az e-mail cím egyedi azonosító, azaz sehol a világon nem lehet két azonos cím, azt a levelezőrendszerek nem engedik regisztrálni. Az email cím általános alakja: név@kiszolgáló - név: a felhasználónév (USERNÉV) A felhasználónév nem tartalmazhat ékezetes betűket, szóközt, amely helyett a _ (aláhúzás) karaktert használhatjuk, írásjeleket a . (pont) kivételével. Használhatunk ékezet nélküli betűket, számokat, _ (aláhúzás) karaktert és . (pontot). Általában csak kisbetűket szokás használni, de ha nagybetűt is használunk, arra figyeljünk, hogy a kis- és a nagybetűket a levelezőrendszerek megkülönböztetik. A pontot lehet „szinttagolásra” használni pl. családtagok, munkatársak között. (pl.: jozsef.kiss , aranka.kiss, igazgató.heveskft , titkarno.heveskft) Magánfelhasználóként a felhasználónevünket szabadon választhatjuk ezért erre figyelemmel kell lennünk, mert a rendszer már létező e-mail címet vissza fog utasítani. Ezért regisztráció során például ne akarjuk csak a keresztnevünket megadni, főleg ha az elég gyakori, mert nem sok esélyünk van, hogy még nem regisztrálták. - kiszolgáló: az e-mail szolgáltató címe (pl.: emitel.hu , freemail.hu) Példák e-mail címekre: [email protected] , [email protected] , [email protected] , [email protected] 2.8.1.2. A levelezőrendszerek előnyei, a POP3 és az SMTP szerverek Az elektronikus levelezés előnyei a hagyományossal szemben: - a gyorsabb kézbesítés, - alacsonyabb költség, - egyszerűbb tárolás, - egyszerre több személynek is elküldhetjük, - fájlokat csatolhatunk a levélhez. Néhány népszerű levelezőprogram: MS Outlook Express, MS Outlook, Mozilla Thunderbird, Pegasus Mail, Eudora Light Az e-mail-ek fogadásához szükség van egy bejövő szolgáltatóra, aki az érkezett leveleinket tárolja amíg mi le nem töltöttük ill. ki nem töröltük a nála lévő postaládánkból. Ezt mindig az e-mail szolgáltatónk POP3 szervere végzi, amelynek pontos nevét tőle kaphatjuk meg. Az e-mail-ek küldéséhez viszont egy levélküldő szolgáltatóra, aki a küldendő leveleinket elküldi a megadott címre. Ezt mindig az Internet szolgáltatónk SMTP szervere végzi, amelynek pontos nevét tőle kaphatjuk meg. A két szolgáltató lehet azonos és lehet különböző is.

Végel János

2011-2012

Jegyzet


23. oldal

2.8.1.3. Az internetes etikett (NETIKETT), az ékezetes levelek Ne használjuk az internetes levelezést tisztességtelen és törvénytelen célokra, még akkor sem ha személyazonosságunk rejtve marad. Mint minden levelezésnél itt is tartsuk be az alapvető szabályokat! Néhány fontosabb szabály: - A tárgymező kitöltésével jelezhetjük a témát a címzett részére. - A levél legyen egyszerű, világos, ne tartalmazzon helyesírási hibákat. - Ha levelet továbbítunk, vegyük figyelembe a küldő ezzel kapcsolatos jóváhagyását és ne változtassuk az ő eredeti szövegét. Az esetleges véleményünket inkább fűzzük hozzá. - Ne küldjünk kéretlen információkat! - Ha hozzáfűzünk érzelmet kifejező jelet (smiley), akkor helyesen tegyük. (Pl. :-) =  = mosolygás, :-( =  = szomorkodás) - Ha az ékezetes betűk várhatóan nem jelennek meg a címzett gépén (pl. külföldre küldött levél esetén), akkor használjunk repülő karaktereket (pl.: á = a’ , é = e’ , ö = o: , ű = u”), vagy pedig írjunk ékezet nélküli betűkkel.

2.8.2. AZ ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS BIZTONSÁGI SZEMPONTJAI 2.8.2.1. A kéretlen levelek (SPAM) Gyakran kapunk olyan leveleket amelyeket a szórólapokhoz hasonlóan nem kértünk és semmi szükségünk rá. Ezeket nevezzük SPAMnek. Kiszűrésükre vannak módszerek, de tökéletes nincs. A gyanús, ismeretlen feladójú leveleket ne nyissuk ki, főleg a mellékletét ne, mert vírust tartalmazhatnak. 2.8.2.2. Vírusfertőzés levelekkel A vírusok terjedésének új és sajnos hatékony módja az e-mail-en keresztül történő terjesztés. Legtöbbször a melléklet tartalmaz valamilyen vírust, de előfordul, hogy a levél html-kódjában rejtőzik. Kaphatunk „hagyományos” vírust is, de olyat is amely levelezni kezd a nevünkben. Ezért feltétlenül használjunk olyan – rendszeresen frissített – vírusvédelmet ami az e-mail forgalmat is ellenőrzi. Ezen kívül az Outlook Express BEÁLLÍTÁSOK ablakának BIZTONSÁG lapján beállíthatjuk a biztonsági zónát és védelmet az ellen, hogy a rendszer nélkülünk levelezzen illetve, hogy a gyanús küldeményeket ne lehessen megnyitni. 2.8.2.3. Titkosítás és a digitális aláírás Az e-mail nem titkos, de van mód a titkosítására. A felhasználó beszerezhet egy tanúsítványt hitelesítő szervezetektől amely tartalmaz egy nyilvános kulcsot és egy személyes kulcsot amely digitális aláírásnak is megfelel. A nyilvános kulcsot a partnereknek elküldi amellyel ők titkosítják a felhasználónak küldött leveleiket. A megkapott levelet ezután ő a személyes kulcsával kifejtheti és elolvashatja. E nélkül a levél olvashatatlan.

Végel János

2011-2012

Jegyzet


24. oldal

2.8.3. AZ ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS ELSŐ LÉPÉSEI 2.8.3.1. A levelezőprogram elindítása A MS Outlook levelezőprogram ikonnal vagy a Start menüből indítható. Induláskor meg kell adni a jelszót (ha van) és bejelentkezni. Ezután a program a beállított postafiókokból letölti az új leveleket és elküldi az esetleg még el nem küldött leveleket. 2.8.3.2. A levelezőprogram ablakának felépítése A levelezőprogram ablaka a következő főrészekből áll: - Menüsor, - Eszköztárak, - Munkaterület, Alaphelyzetben itt láthatók a mappák, partnerek, aktuális mappa tartalma és az aktuális levél tartalma. - Állapotsor. 2.8.3.3. A levelezőprogram bezárása A levelező program használatának befejezésekor a FÁJL menü BEZÁRÁS parancsával vagy az alkalmazásablak jobb felső sarkában lévő X gombbal zárhatjuk be a programot.

2.8.4. A LEVELEZŐPROGRAM BEÁLLÍTÁSAI 2.8.4.1. Identitás létrehozása, beállítása, be- és kijelentkezés, identitás váltása Ha többen használjuk a számítógépet célszerű minden felhasználó részére saját IDENTITÁST létrehozni a FÁJL / IDENTITÁSOK / ÚJ IDENTITÁS LÉTREHOZÁSA menüponttal. Az identitásnak kell adni egy nevet ami a felhasználó teljes neve, beceneve vagy bármi egyéb lehet. Az identitás hasz-nálatát védhetjük jelszóval is, hogy illetéktelenek ne láthassák a leveleinket. Beállíthatjuk, hogy induláskor melyik identitással induljon, melyik legyen alapértelmezett. Bejelentkezéskor ki kell választanunk a megfelelő identitást amelyből a FÁJL / IDENTITÁS VÁLTÁSA menüponttal tudunk kijelentkezni ill. más identitásra átváltani. 2.8.4.2. Postafiók(ok) létrehozása, beállítása A levelezéshez a postafiókot, vagy postafiókokat létre kell hozni és be kell állítani (identitásonként, ha több van) az ESZKÖZÖK / FIÓKOK menüpontban. A HOZZÁADÁS / LEVELEZÉS parancsra megkezdődik a fiók feltelepítése. Megadjuk a megjelenített nevet, az e-mail címet, a kiszolgáló rendszerét POP3-ra, a beérkező (POP3) és a kimenő (SMTP) szerver nevét, a kiszolgálónál bejegyzett fióknevet (és jelszót ha tárolni kívánjuk). Ezután célszerű a fiókot igényeink szerint beállítani az ESZKÖZÖK / FIÓKOK ablak Végel János

2011-2012

Jegyzet


25. oldal

TULAJDONSÁGOK parancsával. Az ekkor megjelenő ablakban láthatjuk és megváltoztathatjuk az eddig megadott adatokat és további paramétereket állíthatunk be. Fontos, hogy amennyiben a postafiókunkat más gépről is meg akarjuk nézni (pl. webes formátumban) állítsuk be, hogy a levelek másolata maradjon a kiszolgálón. Itt beállíthatjuk az automatikus törlést is a megadott nap elteltével. 2.8.4.3. Az ablak elrendezésének beállítása A NÉZET / ELRENDEZÉS menüponttal beállíthatjuk, hogy a PARTNEREK, MAPPASÁV, MAPPALISTA, ÁLLAPOTSOR, ESZKÖZTÁR, stb. közül mi jelenjen meg az ablakban és beállíthatjuk a BETEKINTŐ megjelenítését. 2.8.4.4. Az üzenetek oszlopfejlécének módosítása A NÉZET / OSZLOPOK menüponttal beállíthatjuk, hogy az aktuális mappában a levelek milyen adatai, milyen sorrendben és milyen szélesen jelenjenek meg az oszlopokban. Itt visszatérhetünk az alaphelyzethez is.

2.8.5. A BEÉRKEZETT ÜZENETEK ELOLVASÁSA 2.8.5.1. A beérkezett üzenetek letöltése Az ESZKÖZÖK / KÜLDÉS ÉS FOGADÁS menüponttal vagy a KÜLDÉS ÉS FOGADÁS gombbal választhatunk - AZ ÖSSZES FOGADÁSA ÉS KÜLDÉSE, - AZ ÖSSZES FOGADÁSA, - AZ ÖSSZES KÜLDÉSE és - e-mail fiókonkénti fogadás közül. 2.8.5.2. Üzenetek olvasása, megjelölése, mellékletek megtekintése, mentése A BEÉRKEZETT ÜZENETEK mappáját megnyitva láthatjuk a beérkezett leveleinket amelyekből a kiválasztottat láthatjuk a BETEKINTŐ-ben (ha azt engedélyeztük) és kettős kattintásra megnyithatjuk külön ablakban. Az olvasatlan leveleket vastag vonallal jelöli a program. A levelek előtt - felkiáltójel jelöli a feladó szerint sürgős prioritású leveleket, - gémkapocs ha melléklete van a levélnek. A számunkra fontos leveleket zászlóval jelölhetjük meg. A mellékleteket BETEKINTŐBEN a gémkapocsra kattintva megtekinthetjük vagy elmenthetjük ill. ha KÜLÖN ABLAKBAN tekintjük meg a felsorolt mellékletek helyi menüjéből választjuk a MEGNYITÁST vagy a MENTÉST.

Végel János

2011-2012

Jegyzet


2.8.6.

26. oldal

LEVELEK, VÁLASZLEVELEK KÜLDÉSE, LEVÉLTOVÁBBÍTÁS

2.8.6.1. Levél írása A FÁJL / ÚJ / E-MAIL menüponttal vagy a LEVÉL LÉTREHOZÁSA gombbal levélírást kezdeni. (A levélírás sorrendje tetszőleges, címezhetünk és mellékletet csatolhatunk, stb. előbb, vagy később is.) - A megjelenő ablakban meg kell adni  a címzett(ek) [angolul: To],  a másolatot kapó(k) [angolul: Cc] és  a titkos másolatot kapók [angolul: Bcc] e-mail címét (több esetén pontosvesszővel elválasztva). A titkos másolatot kapókról nem tud a többi címzett és ez a rovat csak akkor jelenik meg ha a NÉZET / MINDEN FEJLÉC menüpontra kattintunk. - Meghatározzuk a tárgyat. (angolul: Subject) - Megírjuk a szöveget  egyszerű szövegként, vagy ha a FORMÁTUM / RICH TEXT (HTML) menüponttal átváltunk, akkor formázott szövegként.  Vágólap segítségével tudunk ide máshonnan szöveget, hiperhivatkozást, képet, stb. is beilleszteni.  Tudunk helyesírást is ellenőrizni. - Csatoljuk a mellékleteket ha akarunk küldeni. - Beállítjuk a levél prioritását (sürgős, átlagos, nem sürgős). - Beállítjuk a digitális aláírást és a titkosítást ha használunk ilyeneket. - A FÁJL / LEVÉL KÜLDÉSE menüponttal vagy KÜLDÉS gombbal a levelünket az POSTÁZANDÓ ÜZENETEK mappába helyezzük. Az összes levelünk megírása után KÜLDÉS/FOGADÁS gombbal tudjuk üzeneteinket elküldeni. 2.8.6.2. Válaszlevél küldése Egy levélre választ küldeni a feladónak a VÁLASZ, az összes címzettnek pedig a VÁLASZ MINDENKINEK gombbal tudunk Ekkor az eredeti levél feladójának (és címzettjeinek) címe a címzett rovatba, tartalma a levelünkbe kerül. A tárgy rovatba az eredeti tárgy elé a „Re:”, a Reply rövidítése kerül. A levelet a szokásos módon írjuk meg és küldjük el. 2.8.6.3. Levél továbbítása Egy levelet továbbítani új címzettnek a TOVÁBBÍTÁS gombbal tudjuk. Ekkor az eredeti levél tartalma a levelünkbe kerül. A tárgy rovatba az eredeti tárgy elé a „Fw:”, a Forward rövidítése kerül. A levelet a szokásos módon írjuk meg és küldjük el.

Végel János

2011-2012

Jegyzet


2.8.7.

27. oldal

A CÍMJEGYZÉK HASZNÁLATA

2.8.7.1. Partner felvétele, törlése, adatok módosítása A levelezőpartnereink címét és egyéb adatait a címjegyzékben tudjuk tárolni. A tárolt partnerek címe innen választható levélíráskor. - Új partnert a PARTNEREK fejlécére kattintva vehetünk fel. Ekkor meg kell adni a nevét, ehhez kiválasztjuk a megjelenítés sorrendjét, majd megadjuk az e-mail címét vagy címeit és megadhatunk egyéb adatokat is. - Partnert törölni a partner helyi menüjéből a TÖRLÉST választva tudunk, adatait módosítani pedig a TULAJDONSÁGOK megnyitásával. - Felvehetünk partnert a küldött levelének helyi menüjéből A FELADÓ FELVÉTELE A CÍMJEGYZÉKBE paranccsal is. 2.8.7.2. Csoportok létrehozása, törlése, partnerek hozzáadása, törlése A levelezőpartnereink címeit csoportokba is tudjuk foglalni. A csoportosított partnereknek innen együtt küldhetünk levelet egy kiválasztással. - Új csoport felvételéhez először a CÍMJEGYZÉK gombra kattintva megnyitjuk a címjegyzéket. Itt a FÁJL / ÚJ CSOPORT menüponttal vagy az ÚJ gomb ÚJ CSOPORT menüpontjával tudunk új csoportot felvenni. A csoportnak nevet kell adnunk megadhatunk a csoporthoz tartozó egyéb adatokat, a beletartozó partnereket kiválaszthatjuk vagy pedig új partnereket vehetünk fel a csoportba. - A csoportot a csoport helyi menüjének TÖRLÉS parancsával tudjuk törölni. - Partnert törölni a csoportból a csoport TULAJDONSÁGOK megnyitásával az ELTÁVOLÍTÁS paranccsal tudunk. 2.8.8.

ÜZENETEK KEZELÉSE

2.8.8.1. Megjelenítési módok közti váltás A NÉZET / AKTUÁLIS NÉZET menüpontban beállíthatjuk, hogy AZ ÖSSZES ÜZENETET vagy az OLVASOTTAKAT ELREJTVE jelenjenek meg az üzeneteink. 2.8.8.2. Mappák létrehozása, törlése, áthelyezése A rendszer öt mappát hoz létre az üzeneteink tárolására: - BEÉRKEZETT ÜZENETEK - POSTÁZANDÓ ÜZENETEK (a megírt levelek helye elküldésig) - ELKÜLDÖTT ELEMEK - TÖRÖLT ELEMEK (innen még visszahozhatók a törölt levelek) - PISZKOZATOK (a félbehagyott levelek helye) Végel János

2011-2012

Jegyzet


28. oldal

Ezeken kívül létrehozhatunk saját mappákat (és azokon belül almappákat is) üzeneteink csoportosítása érdekében. A HELYI MAPPÁK helyi menüjéből az ÚJ MAPPA parancsot választva tudunk itt mappát létrehozni. A saját mappát törölni a helyi menüjének TÖRLÉS parancsával tudjuk. A saját mappákat egyszerűen az egérrel áthúzva áthelyezhetjük egy másik mappába. 2.8.8.3. Üzenet(ek) másolása, áthelyezése, törlése és visszaállítása, végleges törlése -

Az üzeneteinket másolhatjuk és áthelyezhetjük másik mappába a helyi menü MÁSOLÁS MAPPÁBA és az ÁTHELYEZÉS MAPPÁBA parancsával. - Ugyanígy, a helyi menü TÖRLÉS parancsára vagy a billentyűzet DELETE gombjával törölhetjük üzeneteinket, amelyek ekkor a TÖRÖLT ELEMEK mappába kerülnek. - A TÖRÖLT ELEMEK mappából az ÁTHELYEZÉS MAPPÁBA parancsra tudjuk az üzenetet törölt állapotából visszaállítani. - A TÖRÖLT ELEMEK mappában lévő üzenetek törlése végleges és A TÖRÖLT ELEMEK MAPPA ÜRÍTÉSE parancsra minden üzenetre vonatkozik. A műveletek több levél egyidejű kijelölésével azokkal együtt végezhetőek. 2.8.8.4. Üzenet keresése Üzeneteinket a KERESÉS funkcióval a kiválasztott mappában tudjuk keresni FELADÓ, CÍMZETT, TÁRGY és az ÜZENET szövege szerint. A keresés feltételeiben megadhatjuk, hogy milyen dátumnál korábban vagy későbben érkezezett, volt-e melléklete és megjelöltüke. 2.8.8.5. Üzenet nyomtatása A megnyitott üzenetet vagy annak egy részét ki is nyomtathatjuk. - A teljes üzenet nyomtatásakor a NYOMTATÁS ablakának ÁLTALÁNOS lapján válasszuk NYOMTATÁSI TARTOMÁNY-nak a TELJES DOKUMENTUM-ot. - Az üzenet egy részének kinyomtatásához jelöljük ki a nyomtatandó részt és a NYOMTATÁS ablakának ÁLTALÁNOS lapján válasszuk NYOMTATÁSI TARTOMÁNY-nak a KIJELÖLT TERÜLET-et. - Az üzenet bizonyos számú oldalának kinyomtatásához a NYOMTATÁS ablakának ÁLTALÁNOS lapján válasszuk NYOMTATÁSI TARTOMÁNY-nak a OLDALAK-at megadva az oldalszámokat. Természetesen beállíthatjuk még a nyomtatási példányszámot is.

Végel János

2011-2012

Jegyzet


29. oldal

2.8.8.6. Címjegyzék importálása és exportálása -

-

Ha már használtunk másik levelezőprogramot, akkor az ottani címjegyzékünket importálhatjuk a levelező programunkba. Használhatjuk ezt a funkciót akkor is, ha újratelepítés esetén a mentett címjegyzékünket akarjuk ismét használni. Ki kell választanunk, hogy az Outlook Express által használt *.wab kiterjesztésű fájl, vagy pedig más típust akarunk importálni, majd megkeresve a fájlt végrehajtjuk az importálást. Ekkor a meglévő címjegyzékünk kibővül az új címekkel. Az exportálást akkor használjuk, ha a címjegyzékünket más levelező programban szeretnénk használni, vagy el akarjuk valakinek küldeni ill. bizton-sági mentést kívánunk készíteni. Először ki kell választanunk, hogy a létező Microsoft Címjegyzékbe vagy egyszerű szövegfájlba akarunk exportálni, majd ez utóbbinál a hely és név megadásával végrehajtjuk az exportálást. Küldés, ill. mentés esetén az egyszerű szövegfájlt válasszuk!

2.8.8.7. Üzenetek importálása és exportálása -

-

Ha már használtunk másik levelezőprogramot, akkor az ottani üzeneteinket importálhatjuk a levelező programunkba. Használhatjuk ezt a funkciót akkor is, ha más leveleit akarjuk átvenni vagy újratelepítés esetén a mentett üzeneteinket meg akarjuk jeleníteni. Ki kell választanunk, hogy milyen levelező programból akarunk importálni, esetleg kinek a leveleit kívánjuk átvenni, vagy megkeresve a mentett fájlt végrehajtjuk az importálást. Ekkor a meglévő leveleink mellé bekerülnek az importált levelek. Az exportálást akkor használjuk, ha a leveleinket más levelező programban szeretnénk tárolni. Először ki kell választanunk, hogy MS Outlook vagy MS Exchange programba akarunk exportálni, majd a profil megadása után végrehajtjuk az exportálást.

3. KIEGÉSZÍTÉS AZ INTERNET ÉS INTRANET ISMERETEKHEZ 3.1. Hálózati FOGALMAK, hardverek -

Server (kiszolgáló központi gép):

Feladata a munkaállomásokat kiszolgálni, adatokat tárolni.

-

Workstation (munkaállomás):

Feladata a számítógép kezelőjétől (user) érkező parancsok végrehajtása a serverrel kommunikálva.

-

Hálózat kártya:

A számítógépek hálózati kapcsolódását szolgáló hardver-eleme a gépnek.

-

Hub:

Csillag topológiánál használják a gépek összekapcsolására. csak átadja az adatokat. a jelet erősíti is.

 

Végel János

Passzív hub: Aktív hub:

-

Switch:

A hubhoz hasonló eszköz, de csak annak küld jelet, akinek címezték.

-

Bridge:

Különböző fizikai kiépítésű hálózatokat köt össze. 2011-2012

Jegyzet


-

Router:

30. oldal

Útvonalválasztó, amely az adatcsomagokat címük alapján a legkedvezőbb útra irányítja. Ilyen eszközzel tudjuk a helyi hálózatunkat az Internethez kapcsolni.

3.2. Hálózati TOPOLÓGIÁK (elrendezések) Sin (vagy busz) elrendezés (topológia)

Csillag elrendezés (topológia)

Gyűrű elrendezés (topológia)

Előnye:

Előnye:

kábelszakadás esetén a kommunikáció csak az érintett géppel szakad meg.

Előnye:

Hátránya:

bonyolultabb és drágább a kiépítése.

Hátránya:

Hátránya:

kialakítása egyszerű és olcsó.

kábelszakadás esetén a kommunikáció az összes géppel megszakadhat. Általában koaxiális kábelt használnak hozzá és maximum 180 méterig használható.

Végel János

Általában csavart érpárt használnak hozzá és maximálisan 100 méterig használható. A megbízhatósága és a nagyobb sebessége miatt jelenleg gyakran használják.

kábelszakadás esetén a kommunikáció vagy egyáltalán, vagy csak az érintett géppel szakad meg. bonyolultabb és drágább a kiépítése.

Általában csavart érpárt vagy optikai kábelt használnak hozzá, amely nagy távolságig használható így városrészek is összeköthetők biztonságosan.

2011-2012

Végel János: Internet és intranet (Jegyzet az ECDL 7. moduljához)

Recommend Documents