2013.05.16.
Védett területek kezelése 6. Előadás Erdőrezervátumok Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet
1
2013.05.16.
A hazai erdőrezervátum-hálózat • 63 erdőrezervátum • 49 terület erdőrezervátummá nyilvánítása már megtörtént, • 14 erdőrezervátum céljára kijelölt terület esetében folyamatban van a védetté nyilvánítási eljárás.
• 13 100 ha összes terület • 3 665 ha magterület • 9 435 ha védőzóna • http://www.erdorezervatum.hu/ • http://www.efi.fi/Database_Gateway/FRRN/howto/quick_guide.html
• • •
Hazai példák Legnagyobb: • Haragistya-Lófej • (Aggteleki-karszt, MT: 259,9 ha, VZ: 352,3) Legkisebb: • Farkas-sziget • (Tiszántúl, MT: 8,4 ha, VZ: 32,6) Pl-k: • Vár-hegy (Bükk, MT: 94,1 ha, VZ: 244,8) • Nagybugaci ősborókás (Kiskunság, MT: 75,8 ha, VZ: 173,6) • Bockereki-erdő (Beregi-Tiszahát, MT: 60,1 ha, VZ: 155,7) • Kékes (Mátra, MT: 54,8 ha, VZ: 88,0) • Pilis-oldal (Pilis, MT: 44,9 ha, VZ: 123,2) • Prédikálószék (Visegrádi-hegység, MT: 27,3 ha, VZ: 143) • Ócsai turjános (Kiskunság, MT: 22,4 ha, VZ: 47,8) • Kunpeszéri Tilos-erdő (Kiskunság, MT: 18,9 ha, VZ: 50,1) • Szalafő (Vasi-Hegyhát, MT: 13,2 ha, VZ: 81,5)
2
2013.05.16.
3
2013.05.16.
Erdőrezervátum kutatások Európában
• 1992-ben Wageningenben tartott “European Forest • • • • •
Reserves Workshop” című konferencia záródokumentumában megfogalmazódott egy európai erdőrezervátum-hálózat létrehozásának igénye 1995. november 8-án megindult COST E4-es akcióban 19 résztvevő: Első 5 aláíró ország (Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Magyarország) további 14 ország (Görögország, Spanyolország, Ausztria, Franciaország, Írország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svédország, Szlovénia, Egyesült Királyság, Izland és Szlovákia) csatlakozott A futamideje 1999. november 7-éig tartott.
Főbb célkitűzései • Közösen elfogadható definíciók kialakítása az • • • • •
erdőrezervátumokra és egyéb védett erdőkre, beleértve a kezelési stratégiák elveit is. A létező erdőrezervátumokról és az eddigi kutatásokról egy részletes értékelő felmérés elkészítése. Az erdőrezervátumok dinamikájára és szerkezetére vonatkozó eddig publikált kutatási eredmények összegyűjtése. A hosszú távú faállományszerkezet-vizsgálatok létező módszereinek összegyűjtése, összehasonlítása és lehetőség szerinti harmonizálása. Egységes, állandó mintavételi helyeken alapuló mintavételi protokoll kialakításának elősegítése. Közös adatbázis létrehozása az információk tárolására.
4
2013.05.16.
Mi az erdőrezervátum? • Jelentős országok közti nézeteltérések • Mindenhol igaz: • az erdőrezervátumok történetileg kifejezetten természetvédelmi célú erdős területek voltak. • leginkább a gazdaságilag nehezen hasznosítható, szélsőséges viszonyok (meredekség, magashegység, sarkkör közelsége) jellemezte területeken voltak nagy rezervátumok. • minden ország igyekszik lehetőleg az összes fontos erdőtípusát képviselő rezervátumhálózatot kiépíteni. • spontán, természetes folyamatok kutatásának igénye.
• De melyik alkalmas kutatásra?
5
2013.05.16.
6
2013.05.16.
Erdőrezervátum a gyakorlatban • Mennyire kell őserdőszerűnek lennie? • Mekkora legyen minimálisan? • Milyen beavatkozások lehetségesek? • Legeltetés? • Tűz? • Vadhatás, bekerítés?
• Erdőrezervátumon olyan erdőterületeket értünk, • •
amelyeket a közvetlen emberi beavatkozásoktól mentesítettek, és fő céljuk az erdők spontán fejlődésének megismerését célzó hosszú távú kutatások végzése. A hazai erdőrezervátumok magterületére alkalmazható. Sok országban előírás, hogy a rezervátum körül legyen 23 fahossznyi szélességű védőzóna.
Hazai kezdetek • Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) Természetvédelmi Hivatala (TvH) 1991 tavaszán indította el a hazai erdőrezervátum-hálózat kijelölésére, fenntartására és vizsgálatára irányuló országosan szervezett programját. Fő résztvevő szervezetek: • • • •
Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) Növénytani Tanszéke Erdészeti Tudományos Intézettel (ERTI) Vásárhelyi István Természetvédelmi Kör MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézete
• 3581/1991. számú kormányhatározat az FM és a KTM közös feladatává tette a hazai erdőrezervátum-hálózat kijelölését és fenntartását.
7
2013.05.16.
Természetvédelmi törvény • 1996. évi LIII. törvény 29. § (3): • A természetes vagy természetközeli állapotú erdei
•
életközösség megóvását, a természetes folyamatok szabad érvényesülését, továbbá a kutatások folytatását szolgáló erdőterületeket a miniszter, a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben, jogszabályban - a 28. § (1) bekezdése szerinti védett természeti területi kategóriába sorolva - erdőrezervátummá nyilvánítja. Az erdőrezervátum magterületét a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell kijelölni. (4) E törvény erejénél fogva fokozottan védett a nemzeti park természeti övezete, a bioszféra-rezervátum magterülete, továbbá az erdőrezervátum magterülete.
•
Nem tévesztendő össze az erdőrezervátum a tudományos rezervátummal, amely hasonló járulékos védett természeti területi kategória, fő célja azonban a tudományos cél.
•
A védett természeti területeken belül az erdőrezervátum sajátos természetvédelmi kategória, amelynek jellemző megkülönböztető jegyei a következők: • természetvédelmi oltalom magterület és védőzóna elkülönítésével, a magterület mindenkor fokozottan védett természeti terület; • együttesen érvényesül a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség megóvásának, a természetes folyamatok szabad érvényesülése biztosításának, továbbá kutatások folytatásának a célja (hármas funkció), de a megóvás és a természetes folyamatok szabad érvényesülése elsődlegességének biztosításával, • a természetvédelmi oltalom tárgya a teljes erdei ökológiai rendszer.
8
2013.05.16.
Erdőrezervátum felépítése •
Az erdőrezervátum két zónából áll
•
Magterület: • a kiemelkedő természetvédelmi értéket jelentő erdei ökoszisztéma közvetlen megóvását szolgálja • a törvény erejénél fogva mindig fokozottan védett természeti terület • benne teljes használati korlátozás érvényesül.
•
Védőzóna: • védett vagy fokozottan védett természeti terület, • az állandó védő funkciót biztosító és a további természetvédelmi céloknak is megfelelő természetközeli erdőgazdálkodási módszerek alkalmazhatók (készletgondozó szálalásos, szálalóvágásos, elnyújtott időtartamú fokozatos felújításos)
Az erdőrezervátumok fenntartása
• a magterületek teljes érintetlensége és zavartalansága • a védőzónák természetszerű állapota és magterületet védő • • •
funkciója a terület zavartalanságát garantáló metodika szerinti, a természetvédelmi hatóság által engedélyezett szisztematikus állapotfelvételek (monitorozás) és kutatások végzése a látogatások fokozott tér- és időbeni korlátozása Hosszú távú fenntartási terv (HFT): az erdőrezervátumok fenntartásának, természetvédelmi kezelésének hosszú távú tervezésére bevezetve
9
2013.05.16.
Az erdőrezervátumok erdőgazdasági vagyonkezelése
• Erdőrezervátum magterület • A fokozottan védett természeti területen lévő erdő • általában tilos minden emberi beavatkozás, • teljes gazdálkodási korlátozás érvényesül. • Az erdőrezervátum magterület „a természet kísérleti területe”. • bármilyen belenyúlás csak egészen kivételesen és csak •
• • • • • • • • •
olyan esetben engedélyezhető, ha a nem kívánatos nem őshonos fafajok, vagy erdővédelmi okok az erdőrezervátum (céljai szerinti) fennmaradását szélsőségesen veszélyeztetnék. Az erdőgazdálkodó feladata itt a vagyonőrzés.
Az erdőrezervátumok erdőgazdasági vagyonkezelése Erdőrezervátum védőzóna A védő funkcióját a természeteshez minél közelebb álló, őshonos fafajú, elegyes, vegyes korú, fajokban gazdag erdők, a különböző típusú (valódi, csoportos stb.) szálalóerdők biztosítják a legjobban. A cél ezért a folyamatos borítást biztosító ilyen állapot elérése Szálalásos, a szálalóvágásos, vagy az elnyújtott felújítási időszakú, elsősorban egyenlőtlen bontáson alapuló fokozatos felújítóvágásos erdőművelési módszerek alkalmazhatók. Cél a sokféleség természetközeli erdőművelési módszerekkel történő megőrzése vagy növelése (a termőhelynek megfelelő őshonos elegyfajok bevitele helyi származású szaporítóanyaggal való pótlással, kiszáradt és túlkoros egyedek visszahagyása, cserjeszint védelme, gallyanyag visszahagyása stb.). Tarvágás egyáltalán nem alkalmazható (csak nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújulásra nem képes állományokban engedélyezhető, max. 0,3 hektár összefüggő területnagyságokkal, amennyiben az nem veszélyezteti a magterületet védő funkciót és a konkrét természetvédelmi célokat) a végvágás összefüggő maximális területe ne legyen több 0,5 hektárnál. Hagyásfák, hagyásfa-csoportok fenntartása indokolt. A vágásérettségi kor a biológiai vágásérettség időszakán belül tervezendő..
10
2013.05.16.
Vadállomány-fenntartás az erdőrezervátumok területén • • • • • • • • • •
Az erdőrezervátumokban csak az őshonos vadászható állatfajok tarthatók fenn a természetes vadeltartó-képességnek megfelelő természetszerű összetételben és állománynagyságban A teljes erdőrezervátumot különleges rendeltetésű és természetvédelmi célú vadászterület-részként célszerű fenntartani, extenzív állománykezeléssel. Hagyományos vadgazdálkodás a területen nem folytatható. A vad etetése nem megengedett, vadászati berendezések (a hordozható magasles kivételével) nem helyezhetők el, az ott meglévőket pedig át kell telepíteni. A vadállomány létszámát a kritikus károsítási küszöb alatt kell tartani. A vadkárosítás ellen az állománylétszám szabályozásával, megfelelő kerítéssel, vagy a vad területről történő elvonásával lehet védekezni. A vadászat az erdőrezervátum zavartalanságának biztosítása érdekében időben, térben és módszereiben erősen korlátozott illetve szabályozott kell hogy legyen A vadat elsősorban a védőzónában kell elejteni. A magterületet vadvédelmi kerítéssel indokolt bekeríteni abban az esetben, ha a térség nagyvad-állománya a természetes vadeltartó-képességet jelentősen meghaladja, és súlyosan veszélyezteti a természetes ökológiai folyamatokat.
Erdei haszonvételek az erdőrezervátumokban
• Az említett erdőgazdasági vagyonkezelés és vadászat •
kivételével az erdőrezervátumok teljes területén mindennemű fő- vagy mellék-haszonvételi tevékenység általában tilos. Az erdőtörvény alapján erdei haszonvételnek minősül a fakitermelésen és a vadászaton kívül a száradék, gally, díszítőlomb, mag, gomba, moha, virág, vadgyümölcs és gyógynövény gyűjtése, a bot, a nád, a sás és a gyékény termelése és a fű kaszálása, valamint a méhészeti tevékenység és a fenyőgyanta gyűjtése, amelyek nem engedélyezhetők.
11
2013.05.16.
Tudományos kutatási tevékenység • • •
• • •
Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges kutatás végzéséhez fokozottan védett természeti területen a nemzeti park igazgatóság engedélye kell a területre történő belépéshez . Magterületen és fokozottan védett védőzónában folytatott tudományos kutatási tevékenység • csak a belépéshez szükséges engedéllyel együtt, • legfeljebb 1 naptári évre, • természetes személyek részére, • a nemzeti park igazgatóság által elfogadott kutatási módszerek alapján, • a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően engedélyezhető. A magterületen folytatott kutatások nem zavarhatják az erdő természetes ökológiai folyamatait Olyan kutatások, amelyek a védőzónában is eredményesen elvégezhetők, a magterületen nem engedélyezhetők. A magterületen végzett kutatási tevékenységről a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot folyamatosan tájékoztatni kell.
Az erdőrezervátumok látogatása • Az erdőtörvény szerint az erdőrezervátum területe üdülési, • • •
illetőleg sportolási célból – a kijelölt út kivételével – nem vehető igénybe. Az erdőrezervátum magterületére és fokozottan védett védőzónájába a belépés csak külön feltételekkel, ellenőrzött körülmények között, tudományos kutatási és szakoktatási célból engedélyezhető az arra illetékeseknek Az erdőrezervátum védett természeti területet képező védőzónájába történő belépést, az ott tartózkodást tehát indokolt esetben a nemzeti park igazgatóság a természetvédelmi érdekeknek megfelelően a teljes tiltásig terjedően korlátozhatja Az erdőrezervátumokban mindenütt gondoskodni kell a turistautak megszüntetéséről és a turistaforgalom eltereléséről.
12
