Védelmi igazgatás minősített időszakokban
Előadó: Dr. Horváth László alezredes
Oktatási kérdések 1. A biztonság korszerű értelmezése 2. A védelmi felkészítés és országmozgósítás modern kori történeti áttekintése 3. A védelmi igazgatás jelenlegi szervezetrendszere, helye szerepe a honvédelem rendszerében 4. A védelmi igazgatás minősített időszaki működése 5. A védelmi igazgatás feladatai válságidőszakokban Következtetések, ajánlások
„ Nem vállalok közösséget azzal a könnyelmű reménnyel, hogy valami véletlen majd megment bennünket” ( Carl von Clausewitz )
A
b i z t o n s á g
d i m e n z i ó i
Politikai (diplomáciai) elem
Gazdasági elem
Társadalmi (jogi, szociális) elem
Környezeti (ökölógiai) elem
Informatikai (pénzügyi, eü., stb) elem
Katonai elem
A biztonságot veszélyeztető „kihívások, kockázatok és fenyegetések”:
atomfegyverek elterjedése tömegpusztító eszközök elterjedése drog-és illegális fegyverkereskedelem, embercsempészet terrorizmus iszlám fundamentalizmus vallási, etnikai ellentétek népességnövekedés ökonómiai veszélyek diktatórikus rendszerek asszimetria
VÁLSÁG olyan esemény vagy helyzet, illetve annak kockázata, amelyben az érintettek elsődleges érdekei, értékei illetve céljai fenyegetettek országon belüli
nemzetek nemzet csoportok közötti
-Honvédelmi típusú válság - közrend, közbiztonság,katasztrófahelyzet válság
A Magyar Köztársaság biztonságát két alapvető pillérre építi
Nemzeti önerejére 94/1998.(XII.29.) OGY határozat
Az euroatlanti integrációra, és a nemzetközi együttműködésre
A Magyar Köztársaság a biztonság garantálása céljából működőképes honvédelmi rendszert tart fenn, amely: átfogja és szükség szerint aktivizálja az ország teljes védelmi potenciálját, az államvezetést és közigazgatást, a lakosságot, a gazdaságot, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szerveket .
Az országvédelem Civil elemei
Katonai elemei
(védelmi felkészítés és mozgósítás)
(fegyveres biztonsági rendszer)
Védelmi igazgatás
Fegyveres erők
polgári védelem (lakosság és anyagi javak oltalmazása) nemzetgazdaság stratégiai erőforrásai
Magyar Honvédség, Határőrség
Rendvédelmi szervek Rendőrség polgári nemzetbiztonsági szolgálatok büntetés-végrehajtási testület Vám-és Pénzügyőrség BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Az ország védelmi rendszerének célja: a külső agresszió elhárítására a külső és belső veszélyek megszüntetésére irányuló tudatos, tervszerű felkészítés. A védelmi rendszer arra hivatott, hogy lehetőségének függvényében garantálja az ország védelmét és szükség esetén valósítsa meg a hatékony védelmet.
A honvédelem céljának megvalósítására elsősorban a fegyveres erők a hivatottak, azonban e feladatok teljesítéséhez szükség van az ország erőforrásainak igénybevételére, amely a védelmi igazgatási szervek közreműködésével valósulnak meg.
A védelmi felkészítés és országmozgósítás modern kori történeti áttekintése Királyi rendeletek 1848-as jogi szabályozás a honvédelem egyes elemeiről 1868. évi XL.és XLI. törvénycikk 1912. évi LXIII. törvénycikk
A védelmi igazgatás rendszere a két világháború között A honvédelemről szóló 1939.évi II. törvénycikk A honvédelem hierarchikus irányítása: Országgyűlés Kormányzó - „Legfőbb Hadúri” jogok Kormány Tényleges irányítás: Legfelső Honvédelmi Tanács azon keresztül a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar kezében összpontosult.
A védelmi igazgatás rendszere a II. világháborút követően 1945-1949 között Köztársasági államforma (NemzetgyűlésKöztársasági elnök) Honvédelmi Minisztérium, Katonai Kerület parancsnokságok, kiegészítő parancsnokságok
1949-1989 között: 1949. évi XX. törvény A hatalmi ágak formális megosztása: Országgyűlés, Elnöki Tanács, Minisztertanács A Honvédelmi Minisztérium általános honvédelmi irányítási és ellenőrzési hatáskört gyakorolt minden ágazat felett 1955-től megyei kiegészítő parancsnokságok „totális honvédelem”
1960. évi IV. törvény - háború idején létrehozandó Honvédelmi Tanács a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény (a honvédelem össztársadalmi ügy) 1989. Október 23-i Alkotmánymódosítás - ma is hatályos minősített időszakok 1993. évi CX törvény (a honvédelem nemzeti ügy) a honvédelem, a fegyveres erők békében és háborúban folyamatos polgári irányítás alatt állnak
A védelmi igazgatás: a közigazgatási szervezetrendszer alkotórésze, olyan intézményi feladatokat megvalósító rendszer, amely az országvédelem érdekében a társadalom erőit összefogja, ellátja a jogszabályokban meghatározott védelmi felkészítéssel és országmozgósítással összefüggő központi, területi és helyi szintű feladatokat.
A Honvédelmi Tanács a védelmi igazgatás szervezetrendszerének rendkívüli jog-és hatáskörrel felhatalmazott szerve. elnöke: Köztársasági Elnök tagjai:- Országgyűlés Elnöke - Országgyűlésben részt vevő pártok képviselő csoportjainak vezetői - Miniszterelnök - Miniszterek - Honvéd Vezérkar Főnöke (tanácskozási joggal)
A védelmi igazgatás területi szervei a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok: A kormány centrális alárendeltségű szervei, amely illetékességi területén, a honvédelmi miniszter és az illetékes szakmai miniszter irányításával látja el a védelmi felkészítéssel és országmozgósítással kapcsolatos feladatokat..
A Megyei (Fővárosi) Védelmi Bizottság Elnöke (Közgyűlés Elnöke, Főpolgármester)
Megyei (Fővárosi) VÉB tagjai - Közigazgatási Hivatal Vezető - Főjegyző - Megyei Jogú Város Polgármester - Megyei Hadkiegészítő Parancsnok - Megyei Rendőrfőkapitány - Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató - ANTSZ Vezető - Helyi VÉB Elnöke (feladatkörét érintően - Ter. Illetékes vízügyi igazgató - Főv.Pv. és Tüo. Pk. - Védelmi Bizottság Titkára
Forrás: Lakatos László: Védelmi igazgatás ZMNE jegyzet (Szerkesztette: Sápi Gábor mk. őrnagy)
Tanácskozási joggal meghívott tagok - HM Védelmi Hivatal Főigazgató - BM Védelmi Hivatal vezető - HVKF által emü-re kijelölt katonai szerv parancsnoka - Illetékes Határőr Igazgató - Illetékes renvéd, szerv vezetője
Megyei (Fővárosi) VÉB munkacsoportjai
Titkársági munkacsoport Vezetője: MVB titkára
Közigazgatási munkacsoport
Katonai igazgatási munkacsoport Vezetője: M-i Hadkieg. PK.
Vezetője: Megyei Közig. Hiv. vezetője
Katasztrófaelhárítási és PV. munkacsoport Vezetője: Kataszt. Véd. Ig.
Tájékoztatási munkacsoport Vezetője: Megyei Közig. Hiv. képviselője
A védelmi szakigazgatás és a honvédelemben részt vevő más szervek:
megyei (fővárosi ) hadkiegészítő parancsnokságok katasztrófavédelmi és polgári védelmi szervek
centrális alárendeltségű szervek önkormányzatok irányítása alatt álló szervek igazságügyi szervek eü. és gyógyszerellátást végző szervek oktatási, kulturális, tudományos intézmények műsorszóró rádió, TV állomások, MTI közlekedési, szállítási, távközlési, posta szervei közellátást közszolg. végző szervek minden más szerv, amely jogszabály alapján honvédelmi feladatra kötelezett
A védelmi igazgatás működésének időszakai HÁBORÚS ÁLLAPOT
BÉKEÁLLAPOT Válságmentes békeidőszak
Válságidőszak
Belső válság
Háborús veszély
Hadiállapot
Rendkívüli állapot
Rendkívüli állapot
Külső válság
Magyarországra kiható szomszédos országon belüli válság
Szomszédos országgal állami szinten kialakult válság
Alkotm. 19/E §
Veszélyhelyzet
Szükségállapot
Szükségállapot
Békeidőszaki jogrend
Részleges/teljes rendkívüli jogrend
Rendkívüli jogrend
Védelmi ig. felkészítése
Védelmi igazgatás részleges/teljes működése
Védelmi igazgatás teljes működése
Forrás: Lakatos László: Védelmi igazgatás ZMNE jegyzet (Szerkesztette: Sápi Gábor mk. őrnagy)
A Kormány központi válságkezelő szervei:
Nemzetbiztonsági kabinet Kormányzati Koordinációs Csoport Szakmai Munkacsoport HM Védelmi Hivatal BM Védelmi Hivatal
Magyar Honvédségen belül: Vezetési Operatív Csoport HVK Összhaderőnemi Hadműveleti Központ 24 órás ügyelete
Minisztériumok és Országos hatáskörű szervek: A honvédelmi felkészülés és országmozgósítás ágazati feladatai végrehajtása érdekében minden minisztérium létrehozza a Válságkezelő Munka- csoportot. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek a felkészülés időszakában elkészítik intézkedési terveiket, kialakítják a más minisztériumokkal az együttműködést, elkészítik a minősített időszakra vonatkozó jogszabálytervezeteket.
A védelmi bizottság intézkedési tervrendszere: 01.sz. Terv : Riasztási, értesítési és készenlétbe helyezési feladatokra 02.sz. Terv: Szervezeti és tevékenységi kör módosítására 03.sz. Terv: Eseménykövető és jelzőrendszer készenlétbe helyezésére (MONITORING) 17.sz. Terv: Kulturális javak védelme 18.sz. Terv: Közigazgatás mozgósítására 19.sz. Terv: Minősített időszaki tömegtájékoztatás feladatok végrehajtására 20.sz. Terv: Katasztrófa elhárítási feladatokra 21.sz. Terv: Polgári védelmi tevékenység vezetésére 22.sz. Terv: Befogadó Nemzeti Támogatás (BNT) terve
A védelmi igazgatás és katonai igazgatás együttműködésének célja: az országmozgósítás feladatrendszerének összehangolt megvalósítása a közigazgatás folyamatos működésének biztosítása a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tevékenységének biztosítása, a közjavak az állampolgárok élet-és vagyonbiztonságának védelme.
Következtetések és ajánlások: 1. meg kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell a védelmi igazgatás szervezet rendszerét a megváltozott feladatrendszerhez; 2. az új rendszer kialakításánál igazodni szükséges a közigazgatás reformjához, azonban meg kell őrizni a meglévő működő rendszer továbbra is érvényes alapelveit; 3. a védelmi felkészítés feladatait a legszükségesebb ráfordítással, egyben a leghatékonyabb felhasználással kell végrehajtani; 4. a védelmi felkészítés szempontjából tisztázni szükséges a szövetségi tagságból eredő támogatás és kötelezettség mértékét, feltételeit; 5. a válságkezelésnek integráltnak kell lennie és rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy minden lehetséges válságfajtát egyszerre kezelni tudjon; 6. Jogalkotási feladatok terén: - a minősített időszakokat meghatározó fogalmak újraértelmezése - célszerű külön jogszabályban rögzíteni a minősített időszakokban alkalmazandó rendkívüli intézkedéseket
Köszönöm a figyelmet!
