Vasúti Érdekegyeztető Tanács

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2010. február 01.


Elnök: Nagyon nagy tisztelettel köszöntöm a VÉT résztvevőit. Megállapítom, hogy a VÉT tagjai közül a munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek is megjelentek, ezért a tárgyalás VÉT keretében folytatódik, vagy folyik. A mai napra a Vasutasok Szakszervezete kért két napirendi pontot, az egyik napirendi pont a személyszállítás szüneteltetése miatt érintett munkavállalók munkába járással kapcsolatos költségtérítésére vonatkozó megállapodás megkötése, illetve a 203/2009-es kormányrendelet alkalmazása során állásidővel díjazott munkavállalók jövedelmének átlagbérrel történő kiegészítésére volt a két javaslat. Kérdezem, van-e a napirendre másnak javaslata. VDSZSZ. VDSZSZ: Javaslat nincsen mert elküldtük, hogy a négyéves megállapodás meghosszabbításáról is el kell kezdeni a tárgyalásokat. Nem véletlen küldtem el a javaslatot az elnök-vezérigazgató részére, azért hiszen az ő ígéretét is bírva, februárra datálta ennek az elkezdését. Ma február 1-je van, tehát nem lenne jó késedelembe esne. Úgyhogy, így ez a három az, amit gondolom meg kéne ma beszélni. Aztán majd meglátjuk, meddig jutunk, ki - mennyire ura az adott szavának. Elnök: Köszönöm. Tehát akkor a VSZ által első két napirendhez csatlakozott a VDSZSZ által tett harmadik napirendi pontjavaslat. Van-e más? Nincs. Kérdezném a feleket, hogy kívánnak-e napirend előtt hozzászólni, felszólalni. VDSZSZ, PVDSZ. VDSZSZ: Jó. Hát nyilván az is szóba fog kerülni, a piszkos anyagiak ugye, a tárgyalások során. A székház eladása kapcsán… a székház bérlése kapcsán és hát az Andrássy úti székház ügyében, mint tudott, hogy volt ügyészségi feljelentés is, az ügyészség, az elegánsan megtagadta a… ahhoz képest az ÁSZ meglehetősen hosszasan lehordta a MÁV menedzsmentjét a követett magatartás miatt, álláspontom szerint bőven kimerítik a hűtlen kezelést, akik a székház ügyeiben eljártak. És nagyon furcsa az, hogy ebben az ügyben a tulajdonos se mozgatja a füle botját, csak a KÜT-öt tudja fenyegetni, elég parlagi módon, illetve alpári módon, bocsánat a képviselője. Illetőleg majd meglátom, hogy a munkáltató mennyire lesz nagyvonalú egyéb kérdésekben, ami térítéseket illeti. És tényleg zavaró az, hogy ott az Állami Számvevőszék hosszasan leírja, hogy miért előnytelen a társaságnak a székház bérlése és ennek ellenére, az ég egy adta világon semmi nem történik ennek okán. Mi ennek az oka? Miért van az, hogy ki lehet hajigálni az ablakon – teljesen mindegy – milliókat, vagy tízmilliókat, vagy még többet? Mi az oka? Ugyanakkor meg másutt meg állatira skrupulus módon nézik minden egyes forintnak a sorsát, hangsúlyozom forintoknak, tíz-, százmillióknak meg, nem. Mi az úristenért van ez? Meg még azt se igazán értem, hogy az Igazgatóság valamit egyhangúlag elfogad, és azt az FB meg, nem fogadja el… egyhangúlag. Nagyon nagy itt a diszharmónia, itt a cégnél. Nem kell rá válasz egyébként, csak úgy megemlítettem. Egyre viszont, amire szeretnék választ kapni, hogy az üdülési csekk

1


miért van az az 5%-os eltérés. Most az üdülési csekket nem névértéken lehet megvenni? Mert ugye, a szorzó az 1,30-as. És ugye, hát, 1,25 világos, az adó, de hát az 5%, az, azt nem tudom, mert még az étkezési jegynél tudom, hogy az a kibocsátónak valamifajta költsége. De az üdülési alap, az az értéke annak a tetves csekknek – ugye? – mit tudom én, ezer forint. Akkor, miért kell 1050 forintot fizetni? Hát odamegyek a Nemzeti Alapítványhoz, hát mondjuk, ha az ATV-ként megyek oda, akkor egymilliárdot kapok, az rendben van. Az ATV, a hitgyülekezet az kap egymilliárdot, áttételesen, odáig stimmel. Én mondjuk annyit nem kapnék, sőt én még fizetnék is érte, tehát akkor miért nem tudják levonni abból a pénzből, amit adtak a hitgyülekezetnek, ATV, bocsánat. Ott egymilliárdot lenyúltak rólunk, reklámcélokra. Persze, persze. Nem baj. Na. Hát kapott az ATV egymilliárdot a Nemzeti Üdülési Alapítványtól azért, hogy reklámozza ezt a kiváló intézményt. Az ATV. Hát hogyne. Persze. Az újságcikk megvan, majd, igen. Na. De ezen felül, nem értem, hogy az üdülési csekknél miért 1,30-as a szorzó, miért nem 1,25-ös. A többinél, az is rendben van. De milyen kezelési költség merül fel? Kinek a kezelési költsége? Tessék? Tudom, de akkor se értem. Nem tűnt fel, most feltűnt. Azért, mert a múltkor elnéztem, attól nem azt jelenti, hogy jó volt. Igen. Nem értem, hogy 5%ot miért kaszál, vagy ki kaszál még azért, hogy egy csekket névértéken megveszek. Azon felül miért kérnek pénzt, ez magas. Elnök: A PVDSZ-é a szó. PVDSZ: Igen. Két dologban kérnék segítséget a MÁV-tól. Az egyik a tagjaink nagy érdeklődéssel nézik a regisztrációs jegyről hallott különféle sajtótájékoztatókat és egyebeket. Azt szeretném ezzel kapcsolatban, egyrészt megkérdezni, hogy a MÁV-nak azon túl van-e erről bővebb információja. Másrészt az egész, MÁV-on belüli szervezése ennek a dolognak hol tart. Kizárólagos ügyet, tehát kizárólag ügykezelői ennek a problémakörnek a START, vagy azért némi beleszólása a MÁV Zrt-nek is lesz ebben, különös tekintettel az olyan helyzetekből adódó problémák megelőzésére, amelyek hát a vasúti személyszállítás igénybevételét a közvetlen munkavégzéshez teszik szükségessé. Tehát olyan esetekre gondolok, amikor a Déliben szólnak, hogy Janikám, ugorjál ki Érdre, ezt és ezt csinálni, és akkor a munkavállaló, szeretnénk ha olyan megoldás lenne, hogy a munkavállaló nem kényszerülne a Déli személypénztárhoz regisztrációs jegyért, munkaruhában, hogy mindent bonyolítani legyen képes. Úgyhogy, igénylik az emberek az ezzel kapcsolatos tájékoztatást és hogyha tudunk ebben segíteni, akkor azt kérem, hogy tegyük meg. A másik problémakör, ugye itt a KSZ helyi függelékek kapcsán a nappalos munkarendűek egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő problematikája. Úgy érzékeljük, hogy általános értetlenség és félreértés övezi a dolgokat. Néhány helyen eredménnyel, néhány helyen eredménytelenül próbálunk fényt gyújtani az agyakban. Azt kérjük, hogy ebben ne legyünk magunkra hagyva. Volt valami értekezlet, ahol meggyőződésem szerint félreértettek, vezetők bizonyos dolgokat. Jó lenne abba az irányba hatni, hogy ahol nincs feszültség, ott önmagától ne gerjesszünk. Kérem a MÁVot az ebben való közreműködésre. Köszönöm szépen. Elnök: Vasutasok Szakszervezetéé a szó. VSZ: Tisztelettel köszöntök én is mindenkit. Hát két témát a Robi már elmondott, úgyhogy én részleteiben nem kívánom megismételni a Robit. Az egyik a regisztrációs jegy és magunk is választ szeretnénk kérni a MÁV Zrt. képviselőitől. Cáfoljátok,

2


erősítsétek meg a híreket, amik megjelennek a médiában, tehát egyrészt. A másik az, hogy tartotok időnként a Kollektív Szerződés megkötése után különböző tréninget, az nagyon hasznos is lehet. Nem mintha most nem sikerült volna, mert amit a Robi elmondott, hát vagy túl jól sikerült és nem értettek meg belőle valami lényegest, de ebből sok konfliktusunk van a helyi függelékkötés vonatkozásában, és úgy, ahogy a Robi is említette legyetek szívesek a munkáltatói oldalról is valamilyen más intézkedést kiadni, mint amit leszűrtek ott ebből a tréningből, amit az Endre tartott, állítólag. A következő ilyen napirend előtti felvetésünk gépkocsi ügyletek. A pályások, a TEB szakszolgálatnál újabb ijesztgetések vannak. Azt nem tudom, hogy a munkáltatói jogkörgyakorlóknak miért nem fáj az, ami adott esetben a szakszervezeteknek kint a területeken szokott fájni. Vagy ha fáj, akkor biztos, megérkeztek hozzátok azok a jelzések, hogy hát az az autómennyiség, amivel csökkenteni szeretnék kint a területeken, például Miskolcon konkrétan hét autót vennének el. Ez nagyban megnehezítené a hibaelhárításban résztvevőknek a tevékenységét. Nem hiszem, hogy ez cél lehet. Ha a MÁV egészét illetően szeretnétek a gépkocsi területén mondjuk, valamilyen megtakarítást, akkor azt nem hiszem, hogy a külszolgálaton a tevékenységet végző munkavállalók oldaláról kellene megközelíteni. Tehát mindenféleképpen azt gondolom, hogy erre vagy most adjatok választ, vagy a magunk részéről egy konzultációt szeretnénk kezdeményezni, TEB területen, pályásoknál, a gépkocsik vonatkozásában. A következő ilyen a hó készenlét. Szintén nem értjük ezt a témát, hogy miért így közelítitek meg. A pályás munkavállalók, akik egy kicsit talán jobban értenének, vagy jobban érthetnének a hó tisztításhoz, mondjuk a váltó körzetében, mert az, hogy minden munkavállaló alkalmas arra, bizonyos alvállalkozók, akik a peronokat lesöprik meg aluljárókban takarítgatnak, azt el tudjuk fogadni, de azért a váltók takarítása, én azt gondolom, hogy egy kicsit szakmaibb, mint az egyszerű utcasöprés. Azt nem értjük, hogy a munkáltató miért nem a pályás munkavállalókat ossza be, készenlétre, ilyen vonatkozásban. Talán nem hiszem, hogy költség oldaláról irigyelnétek azt a kis készenléti pénzt tőlük. Ezt fel se mertem tételezni, Balázs, hogy a munkáltató ilyen gonosz lenne. A következő ilyen téma, amit szeretnék elmondani, hogy hét végén megint, ez a kis hó, ami leesett kicsivel több, mint az elmúlt alkalmakban szokott. Én nem nagyon értek a menetrendszerkesztéshez, de egyet biztosan tudok. Azt hallottuk, hogy különböző elővárosi vonatok nem közlekedtek. Na most a menetrendben, ha minden igaz, akkor vannak direkt ezek a hó csillagos, úgy nevezzük – hópihés, akkor úgy is tetszik –, vonatok, amelyek azért vannak, hogy amikor ilyen esemény van, akkor azoknak közlekedni kell. Na most nem ez történt, hanem ezek a vonatok kevésbé közlekedtek. Mondok egy példát, hogy jobban értsük. Amik Ceglédről indultak vonatok, azokat leközlekedtette a MÁV és voltak olyan megállóhelyek, ahol szintén megállt, ahol eredetileg nem kellett volna neki megállni. És azokat a vonatokat vette ki, amelyek ott megálltak volna. Na most az az egyszerű, szerencsétlen utas, aki kiment – mondok egy példát – azt mondja, Üllőre ott állt, hogy 14,43-kor majd elmegy egy vonattal, de a 35-ös vonat, az 14,23-kor elindult, vagy elment már Üllőről, annak nem nagyon segítettünk az utazásában. Hát én szeretném, hogyha ezt megvizsgálnátok, hogy miért így történtek, miért ezek a vonatok lettek lemondva. Ez csak egy példa, amit itt a kollegák nekem összeállítottak, hogy milyen viszonylatban nem közlekedtek a vonatok. Úgyhogy azt kérjük, hogy ebben is legyetek szívesek, eljárni. És akkor a Gyulának lenne, illetve a Jóskának egy Kollektív Szerződésmódosító javaslatuk, amit írásban átadunk természetesen.

3


VSZ: Tisztelt Igazgatóasszony, hosszú és erőfeszítések során kivívtuk a… térfőnöki munkakört különböző paraméterekkel. Szeretném megtudni, hogy mi az oka annak, hogy mondjuk, Budapest-Ferencváros csomóponton az elmúlt három hónap alatt nem sikerült ezt a kérdést rendezni. Köszönöm. Elnök: Most akkor egy kicsikét kiugranék az elnöki pozíciómból és a Vasutasok Szakszervezete részéről kezdeményeznénk akár a mai napon is, de azt gondolom, hogy a következő VÉT ülésre vonatkozóan, hogy a Kollektív Szerződés 37.§-a, ami a készenlétre vonatkozik, és annak 4. pontjában ugye, benne maradt ez a bizonyos nyolc óra, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogyha átállnak 7,6 órás napi munkarendre a munkavállalók, akkor ott 24 perc, azaz négytized óra megmarad és gyakorlatilag a levegőben lóg. Magyarán szólva a munkavállaló ott van, de ezért egyébként semmiféle díjazást nem kap. Tehát úgy gondoljuk, hogy ezt módosítani kellene, és ehhez a 7,6 órás napi munkaidőhöz kellene közelíteni. Ez akkor is fölmerült, csak aztán a nagy örömmámorban, hogy a Kollektív Szerződés határozatlan idejű lett, mindenki átsiklott rajta. Most pedig sorra jelentkeznek a kollégák ezzel a problémával, úgyhogy mi ezt a módosítást kezdeményeznénk. Köszönöm. És akkor visszavenném most az elnöki pozíciómat és az MTSZSZ jelezte, hogy kíván, szólni. MTSZSZ-é a szó. MTSZSZ: Köszönöm. Üdvözlök mindenkit. Egy dolgot szeretnék csak idehozni, tekintettel arra, hogy sikerült helyben nyugvópontra jutni. Van az Oktatási Központban egy betörés miatt zajló fegyelmi eljárás, ahol a tanú című film jeleneteivel találkozunk szembe, mikor is Pelikán elvtárs visszaadja Virág elvtársnak a papírt, mondván, hogy ez az ítélet, nem a vallomás. Tehát a munkáltatói jogkörgyakorló, az… ezek szerint van. Van. Tehát a munkáltatói jogkörgyakorló a vizsgálat lezárása előtt úgy gondolja, hogy csapatot hirdet, hogy ki nem lehet bűnös, majd közli, hogy ki lehet bűnös, majd ezt követően közli, hogyha nem a munkavállalónak kell menni, akkor neki. Tehát én azt gondolom, hogy ez nem felel meg semmilyen, olyan dolognak, amit a KSZ 3-as mellékletének lenne része. Nem kívánom elmondani az egészet, hiszen, nem akarunk föltartani senkit, választ sem szeretnék most rá kapni, csak egyet szeretnénk kérni, hogyha ne adj isten, az ott lévő Igazgató úrnak az a rémálma, az Mariann tőled származik, hogy vagy neki kell mennie, vagy a kollegájának, akkor szerintem, lehet ilyen, csak várjuk meg, hogy mi lesz a vizsgálat vége. Köszönöm. Elnök: Köszönöm szépen. Én a munkáltatót megkérem, hogy szíveskedjen a napirend előtti felvetésekre válaszolni. A munkáltatóé a szó. Munkáltató: Az első kérdésre akkor nem kell válaszolni. A második kérdésre nagyon helyesen a VDSZSZ delegációjának a résztvevője is mondta, hogy mindig is 1,25 volt a szorzója, tehát amióta az üdülési csekket és az üdülési alapítványt a szakszervezeti konföderációk létrehozták, azóta 5%-os jutalékért árulja az üdülési csekket, és szedi hasznait. Tessék? Hát, a Nemzeti Üdülési Alapítvány. Tessék? Hát igen, az a kibocsátási díj, illetve a kiszállítási díj és a pénzkezelési díj. Hát ez ennyi, ez egy monopólium, gyakorlatilag ez a szolgáltatás ára. Úgyhogy 0,5, meg 0,25, az 0,3, tehát így jött össze a szám. Regisztrációs jegy munkavégzéshez. Tehát egyrészt, nem tudok számot adni, vagy egyáltalán, szakmailag megfelelő válaszokat adni a regisztrációs jegyet érintő kérdésekre, az a START-nak a feladata. Tehát ő a tudásnak a birtokosa, ahogyan itt elhangzott a kérdés. Gondolom, az előző VÉT-en már erről volt szó, vagy az

4


előző társaságnál folytatott érdekegyeztetés során. Az egy felvetés és azzal viszont tényleg kell, hogy mi van akkor, hogyha a munkavállalóink munkavégzés céljából azonnal pattanjon vonatra című eljárásrend. Igen, ez egy érdekes dolog, hogy… jó. Ennek utánanézünk. Gépkocsival kapcsolatosan én úgy emlékszem, hogy decemberben már volt konzultáció, de lehet, hogy lemaradtam. Nem volt? Elmaradt? Vagy nem erről volt szó? Más volt. Ja, jó, bocsánat. Akkor újabb konzultációt szervezünk akkor ebben a formában. Nem tudok választ adni, hogy melyik… igen. Jó. Tehát nem tudok erre a kérdésre, és nem is szeretnék beavatkozni. Az akciórádiuszoknál és annak mértékénél én elvesztettem a fonalat. A hó készenléttel kapcsolatosan van egy szakmai készenlét, meg van egy takarítási készenlét tudtommal, és mondjuk a MÁV a szakmai készenlétet adja, hogyha jól tudom, az előzetes szabályoknak megfelelően. Tessék? Elnök: A VDSZSZ-t megkérném, ha már megszólalt, mikrofonba legyen szíves. Munkáltató: Mindenkivel valamilyen feladatra gyakorlatilag meg van bízva, hogy mit kell elvégeznie. Kérünk a szakterülettől akkor információt. Munkáltató: Számunkra is logikátlan, hogy… küldjenek vágányok közé, aki… nem biztos, hogy… tehát meg fogjuk vizsgálni. Ha csak le nem zár… Munkáltató: Tartalékos térfőnökökkel kapcsolatosan feltett kérdésre azt a választ tudom, hogy kettő területről terjesztették elő az átsorolási igényeket, úgyhogy meg kellene kérdezni a szolgálati hely vezetőjétől, hogy mi akadályozza, hogy ezt a szükséges előterjesztést megtegyék. Annyit tudok kiegészítésképpen mondani, hogy Ferencváros, Szolnok és Székesfehérvár ügyében a mai postával kaptam a Forgalmi Igazgatóságtól levelet, soron kívül csináljuk, és menni fog a dolog. Tehát ennyit tudok… igen, merthogy egymásra vártak. Munkáltató: Postában, vagy munkaköri átsorolás? Munkáltató: Postában, technológiai változtatás. Munkáltató: Jó. Hát helyben a munkáltatói jogkörgyakorlónak, meg a humánpartnernek kezdeményezni kell az átsorolásokat. Tehát, azt gondolom, hogy ezt én nem láttam, és nem kaptuk meg ezt az információt. Vettük a KSZ 37.§ 4. pontjával kapcsolatos módosítási javaslatot, ezt egyeztetjük és akkor most jelen pillanatban azt gondolom, hogy nem, a következő alkalommal tudjuk megtenni. És az MTSZSZ által felvetett kérdésre pedig nem tudom, hogy pontosan mi a felvetésnek a tárgya. Azt tudom, hogy mi az indíttatása az egésznek, utána fogok nézni. Munkáltató: Két helyről is elhangzott ez az egyenlőtlen munkaidő beosztás alkalmazása, című kérdés. Nem gondolnám, hogy bárki is értetlen lett volna, vagy nem jutott volna el a füléhez, mert viszonylag egyszerű olvasással meg lehet állapítani a Kollektív Szerződés szövegéből, ami szó szerint azt mondja, hogy ahol a munkafeladatok egyenlőtlenül jelentkeznek. Tehát jöttek itt olyanokkal, hogy a vonat, akkor sokat kell várni, meg, nem jó a bejutás, ezek nem alapjai az egyenlőtlen munkaidő beosztásnak. Hogy mennyire igaz egyébként, hogy volt, aki ezt jól értette és pontosan tudja, a múlt héten magam találkoztam az egyébként más okokból elhíresült

5


pécsi területről érkezett olyan javaslattal, amiben az volt benne, hogy eddig úgy szervezték a munkát, hogy a hét utolsó munkanapja kivételével a többi napon szükség volt a nyolc órára, mert távolabbról jártak ki karbantartani, meg minden egyéb, és az utolsó munkanapon meg a bázison felgyülemlett feladatokat látták el, és ez így volt a munkaszervezés. Ebben az esetben, a 30.§. 2. pontja alapján ilyen indokkal megtartható, bevezethető, fenntartható az egyenlőtlen munkaidő beosztás, tehát nem is igazából értem a problémát. Ha ez szükséges, akkor egy kör e-mailt, vagy valamit ebben a tárgykörben kiküldünk az érintett területeknek. Ennyit tudok hozzátenni a dologhoz. Tehát megszűnt az a lehetőség, hogy egyenlőnek nevezzük azt, ami egyébként nem egyenlő, csak mi itt kineveztük Kollektív Szerződéssel egyenlőnek. Van egyenlő és van egyenlőtlen. Ezt viszonylag, szerintem, könnyű érteni, de teszünk róla majd azért. Ma körülbelül nyolc helyen volt erről kérdés, különböző megvilágításban, mindenkivel megbeszéltük. Úgyis egyébként jönnek a helyi függelékek ugye megtekintésre, mert mint a polip, ugye mindenhova elér a csáp. Vagy mi volt, pók? Pók. A háló ugye, mindenhol rezeg, ha valahol piszkálja a szakszervezet a hálót. Ezért megnézzük és mindenhol megadtuk a segítséget, úgyhogy ennyit tudok hozzá mondani. Elnök: VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Igen. Tehát, a regisztrációs jeggyel kapcsolatban, a START előbbi fórumán elhangzott az álláspont, hogy a MÁV tehát a vasutas munkavállalók és a családtagjaik vonatkozásában a Minisztérium nem óhajtja a regisztrációs jegyet most alkalmazni. Igen. Csütörtökön volt egy konzultáció ott, Csepi Lajos vezette és ott volt Kozák Tamás is, odahívta és bejött nagybetegen… ez ügyben is. Meg az orvosival kapcsolatban is rendeződtek a pontok. Ott volt a Colos is. Nem volt olyan nagyfiú, mint általában szokott lenni, érdekes módon, de hát ilyen a világ. Ez elrendeződött. A Colos. Munkáltató: De, melyik, a… VDSZSZ: Igen. Miért, ki van még? Ja nem a Csaba. Hát, az normális. Igen hát nagyra nőttek. Na. Tehát ez rendben lesz a vonatkozásban is, hogy nem fogják firtatni, legalábbis az ígéretek szerint azt, hogy a családtagok mire használják a szabadjegyet, mert felfogták – úgy látszik, új volt számukra –, hogy bár igaz, hogy a – bár a törvény most nem is tiltja, régebben nem lehetett használni munkába járásra, most ugye, már a Vasúti Törvényben nincs ez, kitételként – de, ennek ellenére, nem fogják firtatni ezt a dolgot, tehát egyelőre nem kell miatta aggódni. Majd talán később lehet, újra. Most arról van szó, hogy majd végre, valahára bevezetik ezt a plasztik kártyás szabadjegyet, és akkor az már a regisztrációt is megoldja, ha föl lesznek szerelve a jegyvizsgálók is, megfelelő készülékekkel. Aztán ugye, ezekkel a munkába járási kérdésekkel és minden egyéb, szóval, lehet, hogy el fogok… valahogy megoldom, van egy jó filmrészlet, ezt el fogom küldeni a MÁV igazmondóinak, hát tegyék föl a MÁV honlapjára. Nem hosszú, csak egy kéthárom mondat az egész, hogy miként kell a jogot alkalmazni. Nagyon tanulságos pár mondat, hogy hogy kell bánni a beosztottakkal. Régi film, de hát attól még biztos, jó, sőt biztos, hogy jó. Pécsen meg, hogy mik történnek, hát, igen a szatír híján most unalmas ott az élet, de hát majd lesz másik előbb-utóbb. Az orvosi vizsgálattal. Hát Mariann, egyébként, ami fölmerült. Hát nem is mehetnének, ugye a kormányrendelet szerint nem is végezhetnének semmifajta munkát a vágányok mellett azok, akiknek nincsen orvosi vizsgálata. Hát egyáltalán, hogy lehet őket oda kiküldeni?

6


Senki nem dolgozhatna ott. Nem. Egyszerűen, nem. Tehát, ami történik most, a havazás… a Kft-nek akármelyik munkavállalója ott van, ott a vasúttársaság is hibás, a pályavasút is, hogy megtűri, hiszen neki kötelessége lenne ezt ellenőrizni és nyilván a munkáltató is, aki odaküldi az embereit. Tehát jogellenes munkáltatás zajlik ebben a dologban. Gondolom, a Debreczeni Katalinék hát havat nyilván, nem lapátolnak, de ezt majd vizsgálják. Mert, hogyha ebből baleset következik be és ha a hó esik, meg, különösen veszélyes ez a helyzet, hiszen ugye a hang, az még kevésbé… ugye, hát elnyeli a hó a hangokat, nagyon nehéz meghallani a közeledő vonatokat, akkor a MÁVot is komoly kártérítés terheli, sőt, akár büntetőjogi felelősség… de hát inkább a vagyoni kártérítésnél, ha bármely ott dolgozót baleset ér, mert nem követelte meg a munkavégzéshez szükséges feltételeket, ami az orvosi vizsgálatban minimum, kimerülne. Ugye? Tehát a jövőben ettől tartózkodjatok. Az pedig, hogy mit mondtál, hogy milyen szakértői hó készenlét… mit mondtál, hogy milyen… van a hó takarító, és van a szakmai. Az mi a jóistent csinál? Nézi, hogy hogy esik a hó, vagy mit csinál, vagy… és az mit csinál? Hogy? Ja, intézkedik? Aha, értem. Jó. Oké. Jó. Tehát általában a vezeték azért szakad le, mert össze vannak rohadva egyfelől a csigák, a csigáknak a csapjai, másfelől pedig, amikor jön a hideg, akkor a felső vezetékes, ezek a húzósúlyokból könnyíteni kellene, le kéne venni belőle, súlyokat. Amiket hát papíron biztos, megcsinálnak, de csak a papíron. A MÁV meg valójában kifizeti a cégeknek. Hát, hogyha nem így van, akkor cáfoljatok meg, de ez… és nyáron pedig rá kell tenni a súlyokat. De ezt nem csinálják meg, praktikusan. Elnök: Kérdezném, hogy kíván-e még valaki szólni. Ha nem, akkor a napirend előttit lezárnám és áttérnénk a VÉT napirendi pontjaira. Az első napirendi pont az a személyszállítás szüneteltetése miatt érintett munkavállalók munkába járással kapcsolatos 100%-os költségtérítésére vonatkozó megállapodás megkötése. Ezt a Vasutasok Szakszervezete kezdeményezte és azért, mert ebben a vonatkozásban a munkáltatónak az év végi, illetve hát, nem is év végi, hanem év eleji tárgyalások során volt elígérkezése, hogy erre megoldást keressen. Kívánsz még szólni? VSZ: Nem. Elnök: Akkor, a munkáltatóé a szó ebben a kérdésben. Munkáltató: Készítettünk egy megállapodás-tervezetet, ezt kiosztanánk és utána, úgy gondolom, hogy kiegészíteném egykét gondolattal. A munkáltató szíveskedjen kiegészíteni az írásbeli megállapodás-tervezetet. Munkáltató: Az 1. számú mellékletben felsoroltuk az érintett vonalakat, a megállapodás tartalma arra vonatkozik, hogy a szüneteltetett személyszállítással érintett vonalakon dolgozók, illetve onnan máshova bejáró dolgozók, illetve annak vonzáskörzetében élő és MÁV-nál dolgozó munkavállalók közúti tömegközlekedési munkába járási költségeit 100%-ban téríti a munkáltató, ami felvetésre került, hogy ez előleg formájában kerüljön kiadásra, ezen még dolgozunk, tehát ennek nincs még végleges megoldása. A saját gépjármű igénybevételére úgy gondolom, hogy az a harmincforintos, kilométerenkénti díjazás, ami a Kollektív Szerződésben megállapodtunk ez fedezetet kell, hogy biztosítson a költségekre, úgyhogy én úgy

7


gondolom, hogy ez egy vállalásoknak, vagy ígéreteknek megfelelő megállapodástervezet. Elnök: Csak emlékeztetnélek rá, hogy azon az aláírt papíron harminc forint van, tehát úgy gondolom, hogy rossz az emlékezet ilyenkor. Közben a PVDSZ szót kért, megadnám a szót. PVDSZ: Kérdezném, hogy mi nem kezdeményeztünk munkaügyi vitát, vagy valami miatt nem szerepelünk itt a felsorolásban. Ezt nem értjük. Munkáltató: Elnézést kérünk, ezt pótolni fogjuk. PVDSZ: Nem tudom, ezt mire véljem. A jövőre vonatkozóan lehet, hogy tudnak olyat, amit én nem, de a múltra? Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Jó lenne, hogyha ezt a tervezet, szót lehúznánk róla és szerintem, ez egy olyan megállapodás lenne, amit a munkavállalók már várnak. Annyit, hogy legyetek szívesek azt a háttér dokumentációt elkészíteni hozzá, hogy akkor most a munkavállaló hogy járjon el, kinek, mikor, mit kell leadni annak érdekében, hogy… szabályozást a munkáltató részéről hozzá kell rendelni, amiről voltál szíves, te is beszélni. A magunk részéről ez elfogadható, ez a megállapodás. Elnök: VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Tehát, megtéríti. Mikor, meddig? Igazolt, indokolt költségeit… megtéríti. Persze. Hol? A mennyországban? Tehát… de, tényleg, hát ugye… megint majd a kötélhúzás fog elindulni… dehogynem. Munkáltató: Van egy érvényes utasítás a munkába járás költségtérítéséről. Ez ott annak a helye. Tehát miért szabályoznánk egy megállapodásban eljárási kérdéseket? A munkába járás költségtérítési utasítást kell ezzel a részlettel, illetve a harminc forinttal, például, módosítani hiszen változott a Kollektív Szerződés. VDSZSZ: Akkor, hivatkozzátok meg, hogy az ilyen és ilyen utasítás szerint, ha van ilyen utasítás. Hány módosítás van, több millió? Jézusmária! Jó. Elnök: Úgy gondolom, hogy erről nem kéne különösebben… Munkáltató: Bocsánat, két évvel ezelőtt, vagy három évvel ezelőtt ugyanilyen probléma volt az első 80% megfinanszírozása, amikor áttértünk a bérben történő, utólagos elszámolásra. Tök ugyanúgy, ahogyan ott megoldottuk a legelső hónapot, mert csak a legelső hónapot kell megoldani. Ugyanez az eljárásrend ehhez kértük a humánpartner kollégákat, meg a munkáltatói jogkörgyakorlókat, hogy gyűjtsék össze a területen, hogy hány embert érint, milyen viszonylatban érint, milyen mértékben. Tehát, jelen pillanatban itt tartunk.

8


Elnök: MTSZSZ-é a szó. MTSZSZ: Bocsánat, én, lehet, hogy nyitott kapukat fogok döngetni. Azzal, hogy itt átállunk erre a rendszerre, ezzel a munkavállalók adózása az ugye, nem önadózóvá fog válni, hanem ezt el fogja neki számolni a cég, annak idején? Köszönöm. Munkáltató: Ha a munkáltató nevére szól a számla, akkor a munkavállalónak nem kell adóznia. Azért fontos az eljárási utasítás, mert a munkáltató nevére kell szólni a számlának. Elnök: Mozdonyvezetők Szakszervezetéé a szó. MOSZ: Úgy emlékszem, hogy a kollektív munkaügyi vita zárásaképpen ugye több olyan megállapodást kötöttünk, amely a vállalatcsoport minden egyes szegmensére kiterjed, de szeretném szorgalmazni azt a kérdést, hogy miután hasonló problémák a vállalatcsoporthoz tartozó más cégeknél is megjelentek, hogy ennek a megállapodásban próbáljuk meg, kezdeményezni az összes csoporthoz tartózó leányvállalat vezetőjénél, hogy egy hasonló megállapodás kerüljön megkötésre. Tudom, hogy MÁV Zrt-nél hogy van, de úgy gondolom, hogy volt abban az időszakban is a kollektív munkaügyi vitának egy olyan része, amikor a vállalatcsoport minden egyes érintettjére is próbáltunk már megállapodásokat kötni. Köszönöm. Elnök: VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: A Csilla segít. Egyszerűbb lenne… hogy nem azt írnánk ide, hogy munkáltató, hanem a kormány és a kormány képviseletében és akkor rendben van a dolog. Ugye, ugye, na? És akkor a Miklós aláírná a számlákat. Hát ő a megbízó úgyis. Elnök: Kíván még a Mozdonyvezetők Szakszervezete… Munkáltató: Jó erre én annyit tudok, hogy egyébként erről Elnök-vezérigazgató úrral egyeztettünk, hogy ez tipikusan az, amit, hogyha a kormányzat, amit vállalt, a mobilitási alapból segíthetné ennek a működését és akkor semmiféle probléma nincsen a leányvállalatokra való kiterjesztésével kapcsolatosan is. Úgyhogy, úgy is fogalmazhatok, hogy aktív munkavégzésemet újabb feladat kísérte, tehát felmentem egy feladat megoldásával és kaptam egy újabbat, hogy akkor a Miniszter uraknak írjam meg a levelet, hogy akkor erről talán tegyünk valamilyenfajta megállapodást. Elnök: Azt gondolom, hogy ettől függetlenül, hogy Igazgatóasszony nagyon kedvesen fölvállaltad ezt a munkát és próbálod koordinálni, nincsen akadálya annak, hogy ez a megállapodás, ami most tervezet szintjén van itt, akkor némi módosítással már megállapodás legyen. És abban az esetben, ha pedig a kormány által megbízott személy, kormánybiztos írna alá egy más megállapodást, hogy a vállalatcsoport valamennyi elemére vonatkozó, akkor nyilván ez még attól működőképes. Mozdonyvezetők Szakszervezetéé a szó. MOSZ: Nem szeretném az Elnök urat izgalmi állapotba keríteni, tehát eszünk ágában sincs ezt a megállapodást megakadályozni, csak úgy gondolom, hogy a korrektség azt

9


kívánná, hogy miután a vasutasság egészét érintette ez az intézkedés, úgy gondolom, hogy valóban ki kellene terjeszteni a vállalatcsoporthoz tartozó összes cégre és hát – hogy is mondjam? – példaértékű, hogy a MÁV Zrt. ezt megtette, de nem minden munkáltató – hogy is mondjam? – ilyen nagyvonalú ebben a dologban. És akkor ez az udvariasabb variáció volt részemről. Elnök: A PVDSZ-é a szó. PVDSZ: Egyetértve teljesen, a mozdonyvezetőkkel, azt kérdezném meg majd itt a megállapodás javítása és aláírását követően, hogy ugye, a keret-megállapodásban nemcsak az utazási költségekkel kapcsolatban, hanem sok egyéb témában is, ott a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak feladatokat jelöltünk ki. Erről egyáltalán, elkezdődött-e bármilyen párbeszéd a MÁV és a Minisztérium között azon túl, hogy itt a Gulyás Kálmán a konfliktus megoldásban jelentékeny szerepet játszott, csinált-e valamit az üggyel kapcsolatban? Tehát mit tudom én, a tervezetek már megvannak és elkülönítették a megfelelő forrásokat itt, ott, amott, vagy egyáltalán, valami történt-e, megköszönöm. Elnök: VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Na, hát nem. Ez egy kicsit nevetséges, ez a dolog. Nem értem. Ha van egy megállapodás, amit a felek aláírtak és ugye, abban vállaltak kötelezettségeket. Nyilván az is odatartozik, hogy annak a végrehajtását ellenőrzik. Hát akkor oda kell menni, aki aláírta, többek között és megkérdezni a Gulyás Kálmánt, és nem pedig a MÁV-ot fölszólítani, hogy menjen oda. Hát kicsit pofátlannak látom a dolgot. Oda kell menni öreg. Venni kell a fáradságot, odasétálni a Gulyás Kálmánhoz, vagy mit tudom én ki a rossebhez, és megkérdezed tőle, hogy apám mit csináltál ebben az ügyben, amit voltam olyan kedves és aláírtam. Hát nehogy már a MÁV-ot szólítsátok fel, hogy ő menjen oda, és zarándokoljon el. A MÁV is megtehetné persze, de miért tegye meg? Oda kell sétálni. Ne fárasszuk már egymást ilyen baromságokkal, ha lehet kérnem. Tessék odamenni. Oda persze hozzá. Így van. A jóistenhez odamehet… nagyfiú vagy, odamentek. Helyes. Ahova akarsz, odamész vele jó? Nem a MÁV-nak a feladata, az a helyzet. Szerintem, a MÁV-nak nem kell sehova mennie. Dehogyis. Ja, hát ott a… elé kell sétálni. El kell menni a Minisztériumba. Azért vannak. De ahhoz nem elég nagyfiú valaki, mi? Ott kell nagyfiúnak lenni ilyen egyszerű. Vagy a Bajnai Gordonhoz, vagy akármelyikhez. Elnök: Mint levezető elnök nem szeretnék beleavatkozni a vitába, de azt gondolom, hogy erről a megállapodásról legyen most szó és akinek bármiféle egyéb dolga van a kormánnyal kötött megállapodással, vagy ha úgy érzi, hogy az adott munkáltatónál van vele tennivalója, akkor keresse meg a munkáltatót és azt gondolom, hogy akkor ezekre a pontokra majd lehet válaszolni. De azért mondtam, hogy vagy keresse meg a kormányt, vagy az adott munkáltatót és ott rendezze ezt a dolgot. Tekintettel arra, hogy most egy ilyen egyszerű dologban, amiben gyakorlatilag a munkáltató és a szakszervezetek megegyeztek, továbbfolyik egy olyan vita, mikor már a megállapodást lehetne kijavítani. VSZ-é a szó.

10


VSZ: Én azt gondolom, hogy ez a megállapodás-tervezet, ami most már nagyjából úgy tűnik, hogy megállapodás lesz, reményeink szerint az lesz hamarosan, ez is az egyik része annak a megállapodásnak, hiszen aprópénzre kell váltani azt a nagy megállapodást. Nyilván hogyha valami ötletetek van, hogy mit kellene, mint megállapodásként akár a MÁV-val, vagy bármelyik leányvállalattal azt akár kezdeményezzétek ti is, vagy kezdeményezzük mi is, ha majd eszünkbe jut valami olyan, amire gondolunk. Én egyetlenegy történetet látok ebben, de azt gondolom, hogy abban valami van már, vagy történt valami előremozdulás, hiszen benne van a megállapodásban és azt gondolom, hogy alkalmazzák is, vagy alkalmazza a MÁV Zrt, legalábbis, az a MÁV-tól elkerülendő munkavállalók más területre való átképzése, hogy szépen fogalmazzak. Én azt gondolom, hogy volt is ilyen és ennek a megfinanszírozása és támogatása. Az meg nyilván nem az én feladatom, szakszervezeti feladat, hogy azokat a pénzeket, amiket a kormány beígért a MÁV-nak én nem akarok abban egy lépést sem tenni a tekintetben majd csak, ha a MÁV mondja, hogy nem kapta meg a pénzt, szerintem nekünk akkor van azzal dolgunk, vagy követelni való dolgunk. Addig, míg a MÁV ilyen jelzést nem ad, hogy nem kapják meg azokat a pénzeket, amiket megígértek, azt gondolom, hogy szakszervezeti oldalon nekünk nem sok tennivalónk van. És egyébként köszönjük a debreceni pályázaton való résztvevő munkavállalóknál is azt a gyors levelet, amit az Igazgatóasszony voltál szíves megküldeni. Köszönöm szépen. Elnök: Kérdezem, hogy van-e még a megállapodással kapcsolatban bárkinek, hozzáfűznivalója. Úgy látom, hogy nincs. Azt kérdezném a munkáltatótól, hogy kérneke szünet arra, hogy ezt a megállapodás-tervezetet akkor módosítsák és akkor egy tízperc szünetet tartanánk annak érdekében, hogy ez elkészüljön és aláírható legyen. Mehetünk tovább akkor? Jó. Köszönöm. Tehát akkor mennénk tovább a második napirendi pontra. A második napirendi pontot is a Vasutasok Szakszervezete kezdeményezte ez a 203/2009. számú kormányrendelet alkalmazása során állásidővel díjazott munkavállalók jövedelmének átlagbérre történő kiegészítéséről lenne szó. Mindenki tisztában van azzal, hogy ez a… magyarán szólva az egészségügyi orvosi alkalmasságról, illetve a rendkívüli egészségügyi orvosi… elrendeléséről szól, és ennek hátrányait élvezték a munkavállalók azzal, hogy volt olyan munkavállaló, aki több hétig nem dolgozott, állásidőn volt. Kérdezem a Vasutasok Szakszervezetét kívánja-e kiegészíteni. VSZ-é a szó. VSZ: Nagyon röviden szintén egy megállapodás-tervezetet várunk a munkáltatótól, hiszen írásban kezdeményeztük és volt arra módotok, lehetőségetek, hogy erre felkészüljetek és azt gondolom, hogy ez így helyes. Ti átadjátok most a tervezetet és nyilván, annak a részeit megtekintik itt a szakszervezetek, illetve szeretnénk, hogyha ezzel kapcsolatban is a megállapodás megszületne. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Van egy nagyon fontos tisztázandó dolog, és itt elsősorban a VDSZSZnek a delegációjára nézek. Növesztem a hajamat egész addig, amíg meg nem kapom a 250 ezer forintot, innentől kezdve addig fogom növeszteni a hajamat. Azt szeretném kérdezni tekintettel arra, hogy decemberben a Bárány úr, akkor még szemközt ültünk egymással több alkalommal személyesen, emelkedett hangvételben – megvannak az

11


idézetek is – többször közölte, hogy ez nem jogi kérdés. Ehhez képest a múlt héten volt szerencsém a VDSZSZ-nek a debreceni területi szervezete által és jogászok hadával körültűzdelt tárgyalódelegációjával ezt a kérdést – jövőbeni jogászok, illetve különböző megyei ügyvédeknek a segédletében – meghallgatni azt, hogy itt tulajdonképpen a munkáltatói károkozásról és egyéb más peresíthető követelésekről van szó. Én vittem Bárány úrnak az idézeteit ez sem hatotta meg a debreceni, teljes mértékben függetlenített érdekképviseletet. Tehát először tisztázni kellene azt a kérdést, hogy valóban mi a helyzet. Tehát Bárány úr azt mondta, itt meg nem volt vita, azért is teszem föl ezt a kérdést, mert az, hogy állásidő személyi alapbérrel kerül kifizetésre Enzsöl úrral voltak különböző polémiáink, hogy a KSZ-es időszakot mennyire értelmezzük hosszúnak, vagy rövidnek, de én azért úgy vettem ki a jegyzőkönyvek tanulmányozása után, hogy erről az volt az álláspont, hogy nem szép, meg nem hasznos az alapbér, de alapvetően jogszerű a dolog. Ehhez képest itt egy új helyzettel találtuk magunkat szemben és ebben szeretném kérni mindenkinek a nyilatkozatát, mert ha jogi természetű a követelés, akkor az egy másik helyzet. Ha arról van szó, hogy a helyzet jogszerű, de nem kedvező és valahogyan rendezni kellene, az meg egy harmadik helyzet. Úgyhogy, tényleg ezt először tisztázzuk, mert attól függ a munkáltató részéről a kezelési mód, hogy milyen irányból indulunk el ebben a kérdésben. Köszönöm. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Mi nem szeretnénk itt jogi vitát lebonyolítani, írtunk egy levelet, amiben azt kértük a munkáltatót, hogy ezt a kérdést akár humánus oldalról is kezelni kellene. Nyilván az Igazgatóasszony ezt mint egy humánus vezető, akceptálja és gondolom, hogy előveszitek azt a megállapodás-tervezetet, amire mi itt vágyunk, hogy legyetek szívesek, ezzel kapcsolatban valami dokumentumot átadni úgyhogy mi nem akarunk ilyen jogi vitába bonyolódni a mai napon. Természetesen. De nyilatkoztunk is neked, hogy jogi vitába mi most nem kívánunk… Elnök: VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Kedves Endre, most szórakozni akarsz? Akkor rendben van. Akkor ne szórakozz jó? Na maradjunk annyiban. Bízd rám – jó? –, hogy mi lesz ennek a dolognak… ha megegyezünk, akkor rendben van. Ugye? Hát akkor? De föl is hívhattál volna ezzel kapcsolatban. Ezen élvezel? Hm? Alulmaradtál? Vagy mi a… bocsánat. Munkáltató: Bocsánat csak annyit, nem illetve a dolgot, hogy egész konkrétan, csak, hogy mindenki képben legyen, az hangzott el, hogy még, ha itt megállapodás születne, abban az esetben sem biztos az, hogy a munkavállalók tömegével nem fognak munkaügyi bíróságra menni ebben a dologban. Tehát azért szerettük volna ezt elkerülni, mert mondom egy másik helyzet és szerintem, korrekt a kezelése. Ha arról van szó kimondottan, hogy egyébként jogszerű a helyzet, de kedvezőtlen és keressünk rá megoldást, mint az, hogy van egy követelésünk, amit tessenek rendezni. Ennyi volt egyébként, ezért nem véletlenül kérdeztük ezt. Tehát azért munkáltatói részről hadd ragaszkodjunk már ahhoz, hogyha fölteszünk egy olyan kérdést, hogy most ki, minek tekinti ezt a dolgot érdekvitának, vagy jogvitának, így is kérdezném. A VSZ részéről, ha jól értettem, akkor érdekvitának tekintik, akkor ez rendben van. VDSZSZ részéről is megértettem, amit a Bárány úr üzent ebben a dologban, úgyhogy köszönöm, akkor

12


rendben van. Úgy tekintjük, hogy érdekvitáról van szó. Ha valakinek nem tetszik ez a megközelítés, akkor majd most szól az elhangzottak alapján. Köszönöm szépen akkor. Elnök: Akkor azért arra kérném a jegyzőkönyvvezetőt, vagy leolvasót, hogy a Bárány úrnak azt az ominózus elszólását, azt azért ne, azt pontozza ki és ne legyen része ennek a jegyzőkönyvnek, mert talán nem idevaló. És akkor kérdezném a feleket, hogy a továbbiakban hogyan mennénk ebben. Van-e munkáltatói javaslat erre vonatkozóan? Nem tervezet, én csak javaslatot kérek egyelőre. Van-e elképzelés, hogy milyen formában lenne ez a megtérítés? Munkáltató: …kupaktanácsnak a vége és ilyen formában többször megnéztük, hogy hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet. Nincs rá normális megoldás, amit jelen pillanatban tudnánk tudni, látni. Ugyanis egyrészt nem látjuk pontosan a volument és az érintettek körét, tehát egyáltalán nem tudjuk, hogy milyen mértékben, vagy kit ért, mint ahogy itt felmerült, akár ha azt mondjuk, hogy érdekvitának tekintjük, akkor keresetkiesés, mert ilyen formában a munkáltatót is érte kár. Tehát gyakorlatilag itt egyikünknek sem jó ez az adott helyzet. Nem tudunk rá jelen pillanatban megoldást, illetve javaslatot se nyújtani. Tehát próbáltuk egyáltalán, átnézni, megtalálni valamilyen módon, hogy hogyan lehet kezelni. Én azt gondolom, hogy az lenne a leggyorsabb és a legjobb megoldás, hogyha egy olyan ügymenetet tudunk kialakítani, hogy ez a jövőben nem tud előjönni. Mást én nem tudok most erre jelenleg mondani. Ráadásul, amit itt az Endre mondott, azért az sem elhanyagolható, hogy viszont vannak olyanok, akik azt mondják, hogy fölösleges itt bármilyenfajta megállapodást is megkötni, majd ő szépen elmegy és akkor érvényesíti a kárát. Hát ezzel megint nem tudunk mit kezdeni. Elnök: VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Hát ahhoz képest, hogy a munkáltató elígérkezett ebben a dologban és azt ígérte ugye, annyiban, hogy rendeződik ez az ügy, hát most visszamentünk a kályhához. Jó. Nyilván azt csináltok, amit gondoltok csak nem biztos, hogy jól gondoltok. A Cargónál érdekes módon ezt tudták rendezni. Lehet, hogy ott emberségesebbek? Nem tudom. A Minisztériumban, csütörtökön ugye az orvoslás is szóba került ismét, ott volt a Pászty, ott volt a Kozák, a MÁV-tól nem volt ott senki. Úgy tudom, hogy meg lettek hívva, de nem jöttek el. Na de hát semmi gond evvel. Ott abban maradtunk… abban is, hogy az orvosi vizsgálat… ja, hát kétszáz, nem tudom, hány ember van a MÁV Zrt-nél, a MÁV-START-nál is vagy kétszáz, nem tudom mennyi van a Trakciónál, a Gépészetnél is vannak, akik várnak orvosira, tehát nagyjából ötszáz fő körüli az a szám, aki jelenleg is vár arra, hogy megvizsgálják. Erről nyilván nem azok tehetnek, akik várakoznak, a legkevésbé. Beismerte a Kft-nek az igazgatója, hogy nincsenek felkészülve, nem tudják az ügyet rendezni. Anyagiakra hivatkoztak, illetőleg munkaerőhiányra. Rosszul szervezték meg a jogszabály alapján, a vizsgálatokat. Nem is úgy kellett volna. Szóval, a jogszabály nem írja azt elő, hogy központilag kell gyűjteni, és különféle orvosokhoz küldeni a jelentkezőket. Ezt is tisztáztuk ismételten. Az államtitkár utasította ott a résztvevőket, a Rácz Gábort, hogy a korábbi eljárásnak megfelelően történik az orvosi vizsgálat, tehát megkapja a… akkor, rendben van. Akkor nem tudom, szóval én azt látom, hogy ebben valami szándékoltság van és hogyha a MÁV Zrt. ennek ellenére köti az ebet a karóhoz és nem hajlandó ebben az ügyben tenni, ám tegye. Ám tegye csak egész egyszerűen nem értem, hogy akkor, amikor lehet látni,

13


hogy mi a probléma, akkor ennek a kárvallottjait miért nem lehet normálisan kárpótolni. Ráadásul a munkatársak is. Muszáj az, hogy utáljanak titeket az emberek? Jó érzés nektek? Figyeljetek, hát jó érzés? Hát utálni fognak miatta benneteket. És joggal, egyébiránt. Joggal. Ezt meg tudja tenni a Cargo és más cég is, akkor itt miért nem lehet megcsinálni? Hát micsoda dolog ez? Figyeljetek, többtízezer forintot vesztenek azok, akik nem tudnak máshova elmenni. Hiába nem kell bejárniuk, munkát végezni, nem tudnak pénzhez jutni. Elvesztik azt a keveset is, amijük eddig van. És nem vagytok képesek ezt a dolgot rendezni. Úgyhogy hónapos csúszások vannak. Hát itt van a – mi ez? – a társaságnál nem pontosan nyilvántart… hát, ja. Hát aztán megy a… nem tudom, a Kft. is azért panaszkodik, nem pontos a nyilvántartás, nincs meg az a szabályzat ugye, amit elvileg a MÁV Zrt-nek meg kéne csinálni, előírja a rendelet, azóta sincsen meg. Tehát azért itt van mit egymás szemére hányni. De nem is az a lényeg, ezt majd ti elintézitek egymás között, de, hogy ennek a munkavállalók igyák a levét, az megengedhetetlen. Az megengedhetetlen. Hát tessék kifizetni nekik azt a rohadt átlagkeresetet. Hát nem az ő hibájuk az, hogy nem tudnak elmenni az orvoshoz, könyörgöm. És az, hogy a jog szerint valóban, az állásidőre az a minimum, a személyi alapbér, de hát figyeljetek, azért a jog, az nem mindenható. Az feltételez egyfajta emberséget, egyfajta úri gondolkodást, amit a jogalkalmazóknak el kell tudni sajátítani, akik már a kezükbe vesznek egy törvénykönyvet, és abból élnek, vagy abból dolgoznak. Hát tessék ezt úgy felfogni. És kell rendelkezni megfelelő empátiával, beleélni magatokat azok helyébe, akiknek a sorsáról – egy kis sors – döntötök. Minden gond nélkül ezt meg lehet oldani. Tessék elintézni, és kifizetni az átlagkeresetet mindazoknak, akik az orvosi vizsgálatra várnak. És nyilván nem az önhibájukból mert az megint más kérdés. Nincs itt mit alkudozni ezen. Ha úgy tetszik, követeljük. Eddig kéregettük, nem történt semmi, áltattatok bennünket. Hát veszekedhetünk ezen, Mariann, csak nem értem, hogy erre mi szükség van. Nem értem. Emberektől elveszitek a jövedelmük 30%-át. Ez ilyen egyszerű. Nincs hozzá jogotok, az a helyzet. Nincs. Nincs bennetek emberség? Hát miért nem lehet ezt megtenni? Senki nem fogja ez ügyben a kezeteket. Hiszen ha más cégnek nem fogják, akkor itt sem hiszem. Jó gonoszkodni? Nagyon jó? Hát, akkor ajánld föl. Helyes ajánld föl. Akkor ajánld föl. Hát most mit? Akkor legyél jótékony, aztán válassz ki tetszőlegesen emberkéket, és akkor ajánld föl… persze. Hát ha mást nem tudsz tenni, akkor tedd ezt. Most mit mondjak erre? Ki tiltja meg a cégnél? Mondd már meg nekem. De ki tiltja meg ezt a cégnél? Hát figyelj, ha telik a székházbérletre, akkor gondolom, erre is telik. Ott az ÁSZ jelentés, meg lehet nézni. Majd átküldjük jó? Figyelj, ha vannak kidobandó, havonta vannak kidobandó tízmilliók, akkor az a legkevesebb. Hm? Azért mert ők védtelenek, mert nem tudnak mit csinálni ebben az ügyben? Hát nekünk panaszkodnak. Mariann, a rendeletet lehetett volna úgy alkalmazni, hogy ne legyen fennakadás, minden további nélkül. Minden további nélkül. Hogyhogy ki? Figyelj, hogyhogy ki? Ezt mondja a… Munkáltató: De, hagy mondjak erre valamit… VDSZSZ: Ne, ne, ne, Mariann. Munkáltató: Azt szeretném mondani, hogy három hete nekünk mindenki mond valamit. Mindenki megadta, hogy szerinte, tehát mind Kht, mind hatóság, mind Minisztérium oldalról. Csak sajnos az egyik mondás másnap, vagy két nap múlva, ellentmondott saját magának. És mivel – te is nagyon jól tudod –, hogy bármilyen

14


probléma van, abban a pillanatban előrángatják a munkáltatót, előrángatják azt, hogy milyen jogon, hogy volt ott az ember, alkalmas volt, nem volt alkalmas. Ezért kértük, hogy írják le. Írják le. Senki nem hajlandó sőt, ami eddig szóban elhangzott rá két napra teljesen az ellenkezőjét kaptuk meg írásban. Tehát, én azt gondolom, hogy én ezt végigjártam az egészet, végignéztük, hogy mivel jár és milyen módon. Nem tudom átvállalni a helyi munkáltatói jogkörgyakorlóktól a felelősséget. Az, hogy… azt a felelősséget például, hogyha például nem orvosilag alkalmas munkavállalóval foglalkoztat és valami történik. Hát, nem, most én azzal… VDSZSZ: Mellébeszélsz, Mariann. Munkáltató: Miért beszélek mellé? VDSZSZ: Azért mert nem erről szól a történet. Arról a szól a történet, oda kell adni a munkáltatónak oda kell adni a beutalót az emberkének, ha lejár az orvosija, azt megelőzően, értelemszerűen, azt látják a nyilvántartásból. Elbaktat vele a foglalkozásegészségügyi orvoshoz, aki kiállítja a tanúsítványt. De kiállítja a tanúsítványt. Azzal visszaballag és a dolog rendben van. A dolog rendben van. Ezt tisztáztuk az NKH-nál ezelőtt három hete, és tegnap is ugyanerre a… tegnapelőtt is… Munkáltató: De a hajmáskéri váltókezelőtöknek ez volt a problémája, hogy elment az orvoshoz, megvizsgálta és egy hónapig nem… VDSZSZ: Hát ez hihetetlen. Szóval, az az igazság, itt ültök nem tudom, hány százan ebben a tetves épületben és egy ilyen nevetséges ügyet nem vagytok képesek elrendezni. Ez röhej. Ez röhej különben. Ez éppolyan röhej, mint a GSMR rendszerre való… na, nem mondok jelzőt, mert aztán… nem szórakoznak vele, ott is 54 milliárd ott van az ablakban, mert nem tud… na, jó. Mert nem azt kaptak volna a megrendelésre, amit kinéztek rá. Inkább vége az egésznek. Hát kabaré, ami itt zajlik. És akkor több száz ember emiatt szív. Hát ez megengedhetetlen. Tessék kifizetni nekik az átlagkeresetet Mariann. Nem írnak le semmit, gondolkodni kell, hisz nincs megtiltva. Felnőtt emberek vagytok, mit kell mindent leírni? Miért kell mindent leírni? Nem lehet gondolkozni? Jaj istenem, jaj istenem! Mi az, hogy könnyű dumálni? Akkor, mi a… na, jól van, akkor ülj csak a helyedre, jó rendben van… engem lecsuknak, akkor le fogom ülni. Jó? Helyes? Akkor bízzatok meg vele. Jó? Vállalni fogom érte. Ugyan már ne beszélj már mellé, öregem. Ugyan már! Ha valaki nem ért valamihez, akkor ne takarózzon azzal mert lecsukják. Csukják, a francokat, csukják le. Mást se csuknak le, nemhogy ezért. Még egyszer simán, tisztáztuk nem egyszer, nem kétszer. Az NKH-ban is, a Minisztériumban is, ott volt a Pászty is, ő is azt mondja, ki van adva az orvosainak az utasítás, ha valaki nem hajtja végre, föl kell őt hívni. Odamegy hozzá a tag a beutalóval, ami benne van a kormányrendeletben, az orvos megvizsgálja, kiállítja a tanúsítványt, a tanúsítványt visszaviszi, ott van, hogy alkalmas, nem alkalmas, korlátozással alkalmas és szépen dolgozik. Majd, mikor a határozat megjön, akkor majd aki akarja, megfellebbezi. De, attól minden gond nélkül dolgozhat egyébként. Minden gond nélkül dolgozhat. A Pászty maga ismerte be, hogy nincsenek is… nem is lehet megoldani a problémát. Ott nyavalygott. VDSZSZ: Két hónapig nem is lesz rá, képes.

15


VDSZSZ: Miről beszéltek? Az a helyzet, hogy nem is intéztek ebben az ügyben semmit. Azt kell, hogy gondoljam. Nem gondolom, állítom. Semmit nem intéztetek benne érdemben. Hát, ne haragudj, ez nem… ugyanott tartunk… novemberben. Ugyanott tartunk. Egy métert nem mentünk előbbre. Mintha szándékosan szabotálnátok ezt a dolgot. Sőt szándékosan szabotáljátok ezt az ügyet. Azt kell, hogy mondjam. De, igen, így van, szándékosan. Mert ez nem igaz, hogy ezt nem lehet megoldani. Hát ilyet nekem ember nem mesél el. Hát ilyet még nem is láttam. Ötszáz ember… Elnök: Balázs, légy szíves… VDSZSZ: …ne magyarázzál már. Nem érdekel. Ötszáz ember nem tud dolgozni azért, mert szórakozik vele a munkáltató. Hát azért ez vicc. Hát ez tényleg kár. Ez nemcsak az embernek, a cégnek is kár. Ki felel ezért? Nyilván, nem én. Elnök: Azért szólok rád, mert csak mondod a magadét és mások meg, nem mondhatják el. VSZ-é a szó. VSZ: Jó hát én azt gondolom, hogy nem a munkavállaló volt felkészületlen ebben a dologban. Ő tehet legkevésbé erről, hogy ilyen helyzetbe került. Az, hogy most a MÁV Zrt. átlagkeresettel, vagy személyi alapbérrel fizeti, ebben azt gondolom, hogy saját magatok dönthettek. Az egyik kötelező érvényű, a másik pedig egy érdekvita, mint ahogy most mondtuk. Tehát ha ilyet bevállaltok egy megállapodással azt gondolom, hogy senkit nem fognak lecsukni és senkinek nem kell senkinek leülni semmit. Nyilván ez egy olyan megállapodás, aminél kezeli ezt a problémát. Én azért egy kicsit szomorú vagyok és mondjuk, egy adott plénumon, adott közösség előtt elhangzott mondatok után nem történik semmi itt a mai érdekegyeztetésen. E tekintetben én elég szomorú vagyok. És az, hogy még semmilyen számításokat nem végeztetek, hát azt nem hiszem, hogy nem tudjátok, hogy hány munkavállaló volt eddig és hány napot volt állásidőn. De hát olyan problémák azért nem hiszem, hogy… lehet másra kenni Mariann, hogy például… nem lehet elolvasni azt a… bocsánat, csak hagy mondjam el. Saját… annyit azért hagy mondjak el, hogy nem vágyálmunk és nem is volt, és nem is lesz vágyálmunk, hogy év végén négyöt társaságnál tárgyaljunk bért, négyöt társaságnál tárgyaljunk Kollektív Szerződést, nem mi vágytunk erre ezt a helyzetet egyébként ti hoztátok létre, tehát nem is értem a panasznak ezt a részét. Szerencsésebb lenne egy KSZ-t tárgyalni meg egy bért év végén és akkor rendben vagyunk. De, ahhoz nagyon… te említetted, hogy számításokat nem végeztünk. Hát nagyon nagy számítást legfeljebb tényleg csak annyit kellett volna, hogy hány munkavállaló és mennyi napot volt otthon és erre ti mit javasoltok. Egyébként egy megállapodást lehetett volna… Munkáltató: …szabadságát vette ki… panaszra. Ne mondjátok már, hát neki kezdtünk, hát nem olyan egyszerű. VSZ: Nyilván egy szándék, hogyha meg akarjuk oldani, akkor lehet egy olyan megállapodást kötni, hogy átlagkeresettel számoljátok ezt el. Szerintem egy mondat és aláírjuk és működik a történet. Na de azért az, hogy nem lehet elolvasni például és ilyenekkel panaszkodnak én nem régiben, a doktornőnél találkoztam egy olyannal, hogy szerencsétlen gyerek hét közben elment a Délibe, mert ott dolgozott – most teljesen

16


független, hogy melyik társságról van szó –, utána elküldték a másik doktornőhöz, mert nem tudják elolvasni, hogy kinek az aláírása. Ugye a doktorok úgy írnak, hogy akárki is lehet. Most az a fénymásolat, amit elküldenek a doktornőhöz, nem tudja, hogy neki kelle fogadni, vagy nem. Szerencsétlent orvostól orvosig küldözgették, míg az egyik doktornő megunta ezt, és azt mondta, ő már nem küldi tovább, már ő meg fogja csinálni neki ezt az összes papírját, csak arra kéri – ugye, már egy hete otthon van –, arra kéri, hogy menjen már el a Délibe, mert kinyomozta, hogy ott van, a doktornő nyomozza ki, hogy hol van ez a szerencsétlen 29-es papírja neki. És ha visszamegy, ígéri, meg fogja neki csinálni. Vagy az abszolút nem a munkavállaló hibája, hogy későn kapja meg az értesítést és nyilván, ezek nem olyan dolgok. Mert rendben van, hogyha a munkavállaló megkapta időben az értesítését és trehány, nem akart elmenni, az utolsó ideig várt hát azt, azt mondom, hogy az nem ugyanaz a kategória. De a többi esetre, azt gondolom, hogy megállapodást kellene kötni, mert azon emberek, akik otthon vannak, azoknak ez egy igen nagy veszteség e tekintetben. És majd nyilván megvárjuk az egyik ügyet, hogy hogy fogja a munkáltató kezelni és majd utána el fogjuk mondani. Az, hogy pereket kezdeményeznek az emberek, vagy nem nyilván attól függ, hogy van-e megállapodás. Egyébként az, hogy az ember mondjuk, van a MÁV-nál most Kollektív Szerződés, hogy csak egy példát mondjak és bármi ellen elmegy perrel, ember hát az magándolga neki, magánügye, mert nyilván jártok bíróságokra, azt majd történik valami. Tehát az, hogy most megakadályozni, hogy ki menjen perre, meg nem, és ezért azt mondjátok, hogy úgyis lesznek perek, akkor inkább nem állapodunk meg, hát ez eléggé nem korrekt, részetekről. Én azt kérem, hogy legyetek szívesek egy olyan megállapodás-tervezetet hozni, hogy kezeljük ezt érdekvita, természetesen mi annak fogjuk föl, hogy a munkavállalók az átlagkeresetüket kapják meg azon időszak alatt, míg otthon vannak. Elnök: Munkáltató, először Endre, Wikidál úr. Munkáltató: Én csak annyit szeretnék mondani, hogy azt is lehet leszögezni Balázs és ezt teljesen fölösleges, szerintem november óta ilyen imamalom jelleggel, én nem gondolom azt és ezen szerintem, ordibálás, meg egymásnak feszülés nélkül is, bárki, aki ordibál – nem mondtam, hogy te ordibáltál – bárki, aki ordibál, én olyat is hallottam már, hogy a munkáltatónak mekkora üzlet ez. És volt, akinek elmagyaráztam, hogy marha nagy üzlet, hogy valaki otthon van személyi alapbérrel, állásidőn, emellett valaki át van vezényelve, mert a munkát megcsinálják, mert ilyet is hallottam már. Én csak azt is szeretném leszögezni ebben a dologban, hogy egyrészt ez a helyzet a munkáltatónak nem jó, ami van, ami volt, nem érdeke és én azt is gondolom, amennyit láttam belőle kívülről, hogy nem tehető szerintem érte felelőssé. Egykét egyedi eset kivételével – mert olyat hallottam, akinek kiderült, hogy augusztus óta nem találták föl, hogy most vele mi van, meg, nincs orvosija – egy-két elszigetelt eset kivételével, ugyanolyan elszenvedői a munkáltatók és a munkáltatói oldala ennek az egésznek, mint amennyire az általatok képviselt munkavállalók, akiknek az érdekében valamennyien közbejárva és merem mondani, hogy aki itt az asztal ezen az oldalán ül, mindannyian foglalkoztunk vele többet – kevesebbet. Tehát ezt állítani, hogy semmit nem tettetek, meg nem csináltatok, ezt szerintem Balázs, csak a feszültséget élezi. Tehát ha leszögeztük, hogy érdekvita, hallottunk rá, egy javaslatot, nem mondta azt a munkáltatói oldal, hogy nem hajlandó valamiről tárgyalni, vagy nem lehet fölmérni. Azt mondtuk és az hangzott el, hogy nem sikerült oda eljutni, hogy pontosan látnánk ennek a paramétereit, hogy mit jelent. Tehát nincs lezárva feltétlenül, volt rá javaslat, tárgyalni kell róla – ha itt lenne a

17


Borsik úr, mondaná, hogy a tárgyalásnak nincsen ugye, alternatívája, mint tudjuk –, nagyjából itt tartunk most. De, hogy megint meghallgassuk, hogy milyen gaz, álságos és nem tudom, milyen dolgokat követünk el, és mi ezen élvezünk, hogy emberek otthon ülnek tétlenül, plusz kiszórja rá – nem mondom azt, hogy kiszórjuk, mert a Balázs már többször kioktatott, hogy nem a saját pénzükről van szó –, de kiszórja a MÁV Zrt. arra a pénzt, hogy valaki otthon van munka nélkül, megkapja akár az alapbérét is, ha ezt valaki azt gondolja, hogy munkáltatói oldalon jó, akkor szerintem ez nagyon komoly tévedés. Én annyit szeretnék kérni, hogy a fölösleges minősítésektől meg egyebektől próbáljunk meg eltekinteni. Kereshetjük rá a megoldást. Hozzáteszem ezer meg egyféle dolgot lehet kötni, a legrövidebb és a legegyszerűbb mondat az, amit a VSZ mondott, az is egyfajta megoldás. Ettől még tudok mondani 43 másikat, amit lehet mondani, hogy annak a köbgyökének a háromszorosát kapja, meg mit tudom én. Tehát lehet ezerféle megállapodást kötni rá, de a minősítések szerintem, most nem jók, hogyha érdekvita keretében akarjuk a helyzetet kezelni. Én csak erre szeretném kérni. Balázst is néha elviszi az indulat. Szerintem ez most nem az az eset, amiben ez a fajta megközelítés vezet eredményre. Ennyit szerettem volna csak, kérni. Munkáltató: Én pedig két gondolatot emelnék az Endre által elmondottakhoz, az egyik az, hogy mi is sajnáljuk, hogy a munkavállalók kevesebb bért visznek haza, biztos, hogy nagyon sok embernek ez problémát okoz, de azt azért figyelmetekbe ajánlom, hogy ami itt elhangzott, hogy kinek tudható be ez a helyzet, ez az állapot. Nem a munkáltatónak. Azért ezt is vegyétek figyelembe. Munkáltató: Megválaszolom neked Balázs. Bejött egy külső körülmény, annak… Balázs, az, hogy még mi fog történni, azt még nem tudjuk és nem kell nagy jogászozni, mert nem erről szól. Van egy helyzet, amit próbálunk először is a jövőre nézve megoldani. Ez ezek szerint megtörtént. Ezt kéne megérteni, hogy akinek van egy, úgymond maga által jogosnak vélt igénye, vagy valamije követelésnek nem nevezném, az még bent maradt ebben a rendszerben, hogy arra lehet-e megoldást találni, egy érdekvita keretében. De a jövőre nézve kellett megoldani. És hogy kit perelünk, meg kit nem, Balázs bejött egy jogszabály, amihez alkalmazkodni kellett. Meghallgattam, hogy szeptember 18-a óta lehetett volna ehhez így alkalmazkodni, meg nem tudom miket kiadni, meg minden más egyebet. Hozzáteszem, hogy megtörtént… a dolog. Tehát, elmondtam a múltkori ülésen azt hiszem, hogy milyen példák vannak, hogy december 3-án elküldött igényre, december 18-án lejárt az orvosija és január végén én telefonáltam le Hatvanba, személyesen. Azért tudok példákat mondani, hogy hogyan működött a dolog. Ha ez a munkáltatónak a hibája, akkor megeszem a kalapomat. Ahol a munkáltatónak volt hibája, mondom, lehet egy-két egyedi eset, nem vették észre, nem szúrták ki, nem küldték időben, ott akár el lehet menni a felelősségre vonásig ebben a dologban, egész nyugodtan. Tehát ide lehet hozni, ahol a munkáltató ebben hibázott. De én azt mondom, hogy az esetek 95%-ában nem a munkáltatói oldalon merült föl ebben, hiba és ezt itt a szemünkre hányni, itt az ülőkkel szemben azért méltánytalan, mert még egyszer mondom, mindannyian, akik ezen az oldalon ülünk, több, vagy kevesebb dolgot megtettünk azért, hogy az egyéni megoldásokért és a kollektív megoldásért legyen valami előrelépés. Úgyhogy ezért érezzük méltánytalannak ezt a felsorolást, amit hallottunk.

18


Elnök: Mielőtt a VDSZSZ-nek megadnám a szót, azért én, mint levezető elnök, elvinném abba az irányba ezt a dolgot, ugye, hogy ez a megállapodás, ha nem is a mai napon, de megszülessen, hogy a munkáltatót megkérdezem, mennyi idő alatt tudna felkészülni arra, hogy egyáltalán fölmérje, hogy ez hány munkavállalót, hány munkanapot érintett és talán még azt is, hogy mondjuk ez mennyit jelentene kifizetésben, ha teljes egészében megtérítené annak érdekében, hogy ez a megállapodás a munkavállalók érdekében a jövőben, valamikor a közeljövőben megszülethessen. A VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Na milyen jóságosak vagytok. Kiváló. Az a helyzet, hogy ez hónapok óta húzódik, egyébként föl lehetett volna rá készülni, nemcsak szeptember 18-a után, hanem előtte is, mert ott ült végig a MÁV is ezeken a megbeszéléseken tehát nyilván tisztában volt azzal, hogy mi lesz ebben a kormányrendeletben. Úgyhogy, ez nem érv. De nem is ezért jöttünk össze, hogy ennek a módszertanát vitassuk, a rendelet végrehajthatóságának a módszertanát, mert az úgyse fog menni, hiszen itt mindenki ebből presztízskérdést csinál, hogy nehogy véletlenül bármiben is beigazolódjék az, hogy esetleg nem úgy járt el, ahogy a józanész szerint ez várható lett volna, mondjuk, elolvasta volna a rendeletet. Elhiszem, hogy kicsit hosszú, de hát azért túl lehet rajta esni. Nem erről van szó. Arról van szó, hogy aki önhibáján kívül várt az orvosi vizsgálatra, az, hogy kinek fizetnek állásidőt, az megvan. Hát nem állásidőt kell nekik fizetni, ki kell egészíteni átlagkeresetre. Ennyi a történet, és nem több. Ez körülbelül egy mondatos megállapodás és akár szóban is megegyezhetünk, és akkor ott a jegyzőkönyv is tartalmazza és a dolog rendben van innentől. A munkáltatónak alapvető érdeke az, hogy a kárát enyhítse, akár a Kft. felé, akár be lehet perelni a kormányt is, ha végrehajthatatlan rendeletet alkotott és ebből kára származik. Nagyon kiváló jogászok vannak itt a Jogi Igazgatóságon, csak egy nevet említek, Neumann Márta tehát nyilván, a kiválósága közismert, tehát nem lehet gond. Hát hogyne. Hát figyelj, ha a KBT-t lehet perelni, ahelyett hogy a hiányt pótolnák, 54 milliárdról van szó, hát akkor ez se lehet gond. Ugye? Tehát a dolog innentől ez nyitott a MÁV részéről, tehát amit kifizet, azt be tudja hajtani, gondolom, vagy a Kht, a kormány, vagy akár… hiszen, ha ti nem vagytok hibásak, akkor valaki csak hibás, kivéve, ha a jóisten a hibás, mert azt macerás, perelni. Az nem jogképes, úgy tudom, de az összes többi szereplő igen. Viszonylag nehéz hivatkozni. Tehát egyezzünk meg abban, hogy aki állásidőn volt, vagy lesz, önhibáján kívül, részére átlagkereset. És innentől a dolog rendben van, azt úgy szórakoztok a Khtval a Minisztérium, az NKH, meg a jóisten tudja, kivel, ahogy akartok. Ti ügyetek. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Csak egy kérdésem lenne. Technikailag feltéve, de nem megengedve a dolgot, mondom még egyszer nekem ebben személyes gondom nincs, amit elmondtál. Azt akarom kérdezni, hogy aki tavaly decemberben mondjuk elvonult szabadságra, azt mondta, hogy kéri a ki nem adott szabadságát, vagy akár a jövő évi terhére, vagy nem tudom, mivel és távolléti díjjal… De bocsánat Balázs, nem mondd azt, hogy hülye, mert… nem nézlek hülyének, valaki elment és a saját kárát akarta enyhíteni és bement, és azt mondta, hogy figyelje főnök, add ki nekem inkább a szabadságomat, mert… Tehát akkor az bebukta, aki szabadságon volt azért, mert… aha. Jó akkor egy dolgot már tisztáztunk. Tehát, aki bement… most… úgy jön az oda, hogy ő azt mondta, hogy tudja, hogy állásidőre személyi alapbért fog kapni és bement, mert volt még 12 nap

19


szabadsága, nyomjátok ki nekem a 12 nap szabadságot, mert az legalább távolléti díj. És formálisan szabadságot… én csak kérdeztem Balázs, tehát ezen most ne… jó. Munkáltató: Csak a probléma, az valójában ez. VDSZSZ: Ja ez a probléma? Akkor jó. Munkáltató: Fejtegethetjük még pár órán keresztül ezt az egész történetet. Anélkül, hogy gazdasági hatását nem látjuk, anélkül nem tudunk vállalni semmit. Ez butaság ilyen formában, hogyha valaki úgy vállalja. Ahogyan mondtam odáig jutottunk el, hogy tudjuk, hogy hány munkavállalót érintett meg kell nézni, hogy egyáltalán, ez többletben, megtakarításban mit jelent ilyen formában, mert azt gondolom, hogy többletköltségünk is jelentősen volt emellett, az átvezénylésekkel, helyettesítésekkel, rendkívüli munkavégzéssel, átirányítással kapcsolatosan. Tehát összességében meg kell nézni ennek a gazdasági hatását. És most én erre nem tudok tovább, mit mondani. Elnök: VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Hát a gazdasági hatását lehet, hogy meg kell nézni azért, hogy majd ha a kártérítési pereket megindítjátok valakikkel szemben, akik ezért felelnek, mert ti nem, most hangzott el, hogy a MÁV nem, akkor valakik biztos, akkor a kárigényt meg kell jelölni, az összegszerűséget. Azt meg kiszámolhassák a jogászok. Ugye ott a Jogi Igazgatóság, vagy egy… meg lehet vele bízni, például. Valami cimbora ügyvédi irodát, van belőlük elég. De ez nem igazán értem a számolgatást, hogy mennyiben befolyásolja az, hogy átlagkeresetet kérünk azok számára, akik állásidőn vannak. Nem tökmindegy? Akik állásidőn vannak, azoknak ki kell fizetni az átlagkeresetüket. Na most, az, hogy ezt ti nem tudjátok, nem kell ezen sokan számolni gondolom, a kiváló SAP-ból ez elég hamar kiderül. Vagy akkor akár önkéntessé is lehet tenni, aki kéri, hogy az állásidejére átlagkeresetet számoljon, az jelentkezik a humánpartnernél a szolgálati helyen és akkor kiegészítik a bérét a legközelebbi bérfizetéskor. Hát ezt nem tudom, ez miért olyan bonyolult dolog. Szóval annak a pár száz embernek, havonta annak a pár száz embernek, aki ezt igényelni fogja. Most az is lehet, hogy nem fogja mindenki igényelni, mert belátják a MÁV-nak a sanyarú helyzetét és azt is, hogy a humánapparátus éjt nappallá téve serénykedik, és eltekintenek ettől a követeléstől. Rendben van. Akkor, aki… akkor kívánságlista. Aki akarja, kérelemre kiegészítik. Miből áll azt mondani, hogy ez így rendben van? Miből áll akkor, amikor ráadásul ezt meg is ígértétek. Mariann ezt januárban megígértétek itt a KSZ és a bértárgyalásokon. Megígértétek. És akkor… nem emlékszel rá? Hát akkor kár, mondani. Ha nem emlékszel rá, akkor tényleg kár mondani. Most meg rácsodálkoztok. Nem, hogy mit jelent, hogy mit tudtok tenni ebben a dologban. És arról volt szó, hogy elrendezzük. El lehet felejteni sok mindent Mariann, nem gond, nincs ezzel probléma, hozzászoktam. Eggyel több, vagy kevesebb, számít? Nem számít. Elnök: Kérdezném a feleket, hogy tudunk-e… munkáltatóé a szó. Munkáltató: Azt próbáltuk többé-kevésbé itt ecsetelgetni, hogy azért, tekintettel arra, hogyha érdekvitának tekintjük akkor a jogszabályban meghúzott minimumon fölüli dologról van szó, ennek van egy anyagi háttere, ebben kell munkáltatói, ne adj isten,

20


gazdálkodási döntést hozni. Igazából az lenne a jó ebben a dologban, hogyha úgy tudnánk rá visszatérni, bármire is, hogy a munkáltató tud erről tájékoztatást adni, ebben szeretnénk. Balázs értsd már meg, hogy egy olyan kifizetésről van szó, amit, ha úgy teszem, akkor ajándék. Mert… hát, úgy, hogy a jogszabályi szinten fölülit, amit ad a munkáltató, ez… igen. Akkor úgy mondom… mindegy, úgy mondom, hogy tetsszen neked. Tehát a minimumon fölüli részhez, azért az egy gazdálkodási döntés. Mert ezt lehet úgy is tekinteni, hogy így is, úgy is, ahhoz pontosan tudni kell, de rövidre zárva a dolgot, azt is mondhatom, hogy fogunk akkor erről tájékoztatást adni, hogy mit jelent ez a dolog pontosan. Hogy néz ki, mivel jár, mit jelent, milyen lehetőség van rá. Ezt így mondani, hogy akkor ez így lesz erre a jelen pillanatban, ha nem volt elég világos nincsen lehetőség. Most hangzott el, hogy most zárul be az a kör, hogy már mindenki időpontot kap. Most lesz egy végleges helyzet, amiben lehet azt tudni, hogy ennyi ember, ennyi munkanapot, ennyi címen, ilyen területen, hogy volt távol. Ezután lehet tudni, hogy miről beszélünk. Én feladom az érvelést. Elnök: Kérdezném a feleket, hogy… Balázs légy szíves, fejezd egy kicsikét be. Azt gondolom, hogyha csak továbbmegy ez a szócsata, akkor nem jutunk előrébb, illetve nem jut a Vasúti Érdekegyeztető Tanács előrébb és a megállapodás közelébe. Én az előbb fölvetettem annak a lehetőségét, hogy a munkáltató meg tudja-e mondani, hogy nagyjából mikorra tudja ezeket az anyagokat elkészíteni és akár VÉT, akár konzultáció keretében ezt folytatni és netán megállapodni. VDSZSZ: Itt nem erről van szó, már ne haragudjatok, hogy most mikor jut el ide, meg oda a munkáltató. Van egy egyértelmű felvetés, gondolom, a VSZ-nek is. Ő kérte ezt a napirendet helyettünk is, nem gond ez. Átlagkereset kell. Tökmindegy, hogy mit fognak kiszámolgatni. Hát teljesen mindegy. Értsétek már meg. Tökmindegy, hogy ötszáz emberről van szó, vagy kétezerről. Az egyének számára egyformán veszteség, hiszen ő egyénileg éri ezt meg. Nem fogják összedobni a veszteséget, nincs közös hajókár ebben a dologban. És még egyszer a munkáltató azt mondja, hogy ő nem hibás, hanem mások hibásak, a másokkal szemben a kárigényt nosza, tessék érvényesíteni. Ahogy a KÜT-tel szemben például, a vitorlásbajnok ki is fejtette, hogy majd érvényesíti a kárát, hogyha lesz. No hát akkor ilyen frankó csávónak kell lenni a MÁV-nak is, mint a Hónig elvtárs volt. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: Azért mindenképpen a munkáltatónak egy nyilatkozata azért a mai napon szükségeltetik, hogy azt az igényt, amit a szakszervezeti oldal érdekvédelmi vitaként, illetve érdekvédelemként fölvezetett, hogy ezt a munkáltató meg akarja oldani, vagy nem akarja megoldani? Mert azért ez itt most nem hangzott még el a mai napon. Mindenféle burokban, ilyen számítás, meg olyan számítás, valójában, hogyha van… lehet, hogy ilyet el kell végeznetek valakinek ezt be kell mutatni, ezt el tudjuk fogadni, de azt, hogy a szándékotokat, hogy akartok ilyen típusú megállapodást kötni, vagy nem, arra egy egyértelmű nyilatkozatot azért szeretnénk e tekintetben kapni a mai napon. Aztán nyilván, amiről itt a Józsi beszélt, abból a szempontból nekünk teljesen mindegy, ha nem ma, 18 órakor kötjük ezt a megállapodást, hanem pénteken reggel 9 órakor, az a lényeg, hogy a munkavállalók e tekintetben kárpótolva legyenek, akik eddig állásidőn voltak, illetve még azok, akik majd netalán tán a rendszer jóságát illetően, amit azt

21


mondtátok, hogy most már majd sínen lesz a dolog, mégis elő fognak fordulni ilyen ügyletek, akkor azt gondolom, hogy arra is egyértelmű utasítást fog adni. Úgyhogy mi mindenképpen szeretnénk ezt a véleményt hallani a munkáltató részéről. Több oknál fogva is, mert az előbb már említettem, hogy mit tudom én, vannak azért különböző fórumok, ahol elhangzanak különböző ígéretek és ugye, az, hogy most ezt hogy kezeljük, ezeket az ígéreteket, azért az számunkra nagyon fontos, hogy korrekt, vagy nem korrekt. Köszönöm. Elnök: VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: …egy párszor mondotta, akkor én is megerősítem a Pászty azt mondta csütörtökön, durván két hónapig semmifajta változás nem várható a részükről. Ott nyivákolt, hogy ezért kapjon felmentést, körülbelül 86-szor mondta az Államtitkár úr. Akkor nem volt nagyfiú, mint máskor szokott lenni. Tehát nem lesz változás. Persze, hogy kapott, persze, hogy kapott. De kapott. Mariann, akkor ne kérdezzél, ha nem várod rá a választ meg. Kapott felmentést igen, és azt mondta a Csepi is, hogy tessék úgy csinálni, hogy odaadja a munkáltató, a mancsába odaadja a munkavállalónak a beutalót, elmegy az üzemorvosához, aztán megvizsgálják, a tanúsítványt kiadják, de ezt is elmondtam már negyvenszer. Nem akarjátok meghallani. VDSZSZ: A Rácz Gábor utasította, hogy Horváth Csaba Zsolttal 16 órakor vegye föl a kapcsolatot, hogy… a Kht-val, hogy az két hónapig nem a rendeletszerinti eljárási rendben kell a vizsgálatokat elvégezni. Ez csütörtökön… VDSZSZ: De a Kozák Tamás nem mesélte el? Hát a Kozák Tamás tagja a MÁV Zrt. Igazgatóságának. Hát azt gondolom, ha ez olyan kardinális kérdés, vagy annyira csipcsup ügynek tekinti, hogy nem is gondol arra, hogy erről egyáltalán szót… meg kell tőle kérdezni. Így van. Meg tőle kérdezni, vagy ide kell hívni. Persze nem jön ide. Az elnökvezérigazgatót azért lett volna jó, ha tartjuk a VÉT ügyrendjét, hogy mikor van VÉT egyáltalán, akkor van itt olyan ember, aki tud dönteni legalább egy, és akkor ezt a fantasztikus problémát, ami négy hónap óta húzódik, el lehet rendelni. Úgy vélem, hogy nem rengeti meg a vasutat, hogyha kifizeti annak a pár száz embernek azt, ami az állásidő és az általános… közötti különbség. Ebben egyezzünk meg, szabhatunk egy határidőt, mit tudom én, a márciusi kifizetésekkel és akkor a dolog rendben van. Nem tudom, mi ebben a megoldhatatlan. Egyszerűen nem értem. Nem értem. Nem akarásnak nyögés a vége. Miért kell ezért újabb cirkusz… nem fogjuk annyiban hagyni. Most akkor… akkor most mi jön? Akkor megírjuk a honlapra, az újságokba, a rosseb… ha kell, akkor nosza, jó, rendben van. Hát majd csak eredményt fogunk elérni előbb-utóbb. Majd csak eredményt… és egy hónap múlva ennyi… hát, majd csak eredményt elérünk előbb-utóbb. Hát ilyen egyszerű. Elnök: Munkáltatóé a szó. Munkáltató: Az egyik dolog, hogy azt gondolom és azért nem fair ebben az egészben az itt elhangzottaknak az eljárásrendje és a feltett kérdések, hiszen alapvetően én azt gondolom, hogy olyan ígéreteket teszek, amit tudom, hogy be tudok tartani. Tehát az egyik alapvető mondás, az az volt, hogy ezt a lehetetlen helyzetet, amely a felhalmozódott, elhúzódó vizsgálatokat küzdjük le, erre mondtam azt, hogy

22


gyakorlatilag most már megvannak az időpontok, sőt, megvan az összes februári időpont és megvan az ígéret szerint 5-éig megkapjuk a márciusi vizsgálatokra. A soron kívülinél meg, fogadják gyakorlatilag másnapra a munkavállalókat. Ezt az ígéretet nekünk is megtették. Ha ez a működés leáll, akkor látjuk, hogy milyen hatása és milyen formában volt a megállapodásnak. Éppen azért nem tudok jelen pillanatban itt semmilyen módon ígéretet tenni arra, hogy milyen intézkedést tudunk tenni a munkavállalók irányába, akik érintettek voltak, mert az előző felvetésnél is felmerült, hogy igen, akkor mi van a csoportszintű hatással, most már itt elhangzik, hogy a Cargo kifizeti, akkor mi van a többi vállalattal, és akkor utána jönnek a hivatkozások. Tehát az egyik dolog, hogy a MÁV Zrt-t hogyan érinti, illetve hogyan érinti a többi társaságot. Úgyhogy ezt a vizsgálatot és ezt az egyeztetést el kell végezni, jelen pillanatban az alap információs adatokat gyűjtöttük össze. Még a számolást a MÁV Zrt-re se csináltuk meg és az ahhoz szükséges egyeztetéseket is le kell bonyolítani. Én a saját magánpénztárcám mértékéig ígérgethetek itt, de ez az én érintettek számának, azt gondolom, hogy vajmi kevés. Eldönthetem, hogy melyik hónapban, kinek veszek kenyeret, legfeljebb. Úgyhogy, ezt tudom tenni. Lehet még pár órán keresztül feltenni a kérdéseket, meg az információkat, mihelyt ebben a témában tovább tudunk lépni, mi fogjuk kezdeményezni azt, hogy legyen erre vonatkozóan nyugvópontra jutható valamilyenfajta megoldás. Ma, itt én ebben a témában nem tudok többet mondani. Elnök: VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Hát ez annál is inkább érdekes, mert ezt tudtad akkor is, amikor ide eljöttél. Hát ha ez így van, hogy te nem tudsz mit mondani, akkor jó lett volna idehívni, aki tud többet mondani. Mert nem tudom, miért gondoltad azt, hogy amit most itt elmeséltél, azt tudomásul fogjuk tudni venni. Idejöttél, és közölted, hogy nulla. Munkáltató: Nem azt mondtam… VDSZSZ: Hát dehogynem. Dehogynem. Nem fizettek ezt mondod. Nem tudom mit kell ezen megnézni. Mennyiben érinti az adott személyt, hogy ti mikor, mit néztek meg. A munkavállalónak egy problémája van, hogy kiegészül-e a megkurtított jövedelme, vagy nem. Mondom, ha két forintról van szó jó, hát istenem. De figyelj mondom, hát a jövedelme 30%-áról van szó, sokaknál. Nem tudnak vele mit kezdeni. Hát értsétek már meg, miről van szó. Itt vannak ezek a tetves hidegek, mit tudom én nem tudja kifizetni a számláját, kikapcsolják neki a… akkor, mi lesz? Mi lesz? Mondjuk kikapcsolják a fűtést, mert nem tudja kifizetni a számlát. Dehogynem szabad kikapcsolni. Ki mondta ezt neked? Kimegy a Villamos Művek, azt leszereli az órát. Dehogynem. Ne mondjad már. Ja azt mondták? Jó. Hát én meg azt mondtam, jó. Azt is megígérték. De nem a Villamos Művekkel tárgyalunk, hanem veletek. Azért mert más hazudik, nektek nem kell. Ugye? Vagy így gondolod? Ugye nem? Ugye nem? Tessék? Nem hagyjuk, miért hagyjuk abba? Nincs elintézve Mariann. Hát, de nincs elintézve. Hát, ha el lenne intézve, akkor abbahagyhatnánk. Ha megígéred azt, vagy most jegyzőkönyvben szerepel, hogy az állásidőt, azt kiegészítitek az átlagkeresetre, akkor abbahagyjuk a témát. Persze hát akkor el se kell kezdeni. Úgy gondolod, hogy mert beszéltünk egy órát és akkor jó, hát akkor megbeszéltük? Hát nem jutottunk semmire. Hát semmire az égvilágon. Úgy teszel, mintha ma hallottad volna először. Hát miért kell minket hülyének nézni? Tényleg miért? Ez jó nektek? És ez neked semmifajta

23


munkaleterheltséget nem okoz, egy döntés kérdése… átszámolják, kifizetik. Ott az SAP, a kiváló SAP. Beállítják, és… ugye, így van? Nem? Nem így van? Nem neked kell. De nem, Mariann, te azt gondolod, hogy amit nem csinálsz az nincs is elvégezve. Itt vannak a hű munkatársaid, azok megcsinálják. Vagy ha ez se megy, akkor fel kell kérni egy céget, egy tanácsadó céget, ahogy ezt mások teszik. De hát ez nem megy így, hogy akkor most fölállunk és nem intéztünk el semmit. Hát le akartok bennünket járatni teljesen? Ez a cél? Elmondtuk az emberkéknek, hogy lesz ebben megoldás ugye, mert elhangzott, bár ugye, már ezek szerint csak én emlékszem rá, úgy hellyel-közzel. A Zoli talán még, de hát az se biztos, szegény. Lehet, hogy pont akkor nem volt itt… VDSZSZ: Én biztos, hogy emlékszem rá. VDSZSZ: Na akkor már ketten vagyunk. Na. A Zoli emlékszik erre. Na. Ki emlékszik rá? Tegye fel a mancsát. Hát akkor nem sokan. Elnök: Nem népszavazás ez kérem. VDSZSZ: Na azért emlékszik a VSZ is. Jól van. Emlékszik. Akkor már csak te nem emlékszel Mariann. Na meg tudunk egyezni abban, hogy átlagkeresetre kiegészítitek a bért? Hogy átlagkeresetre az állásidőt, meg tudunk abban egyezni, hogy kiegészítitek? Akkor már csak te nem emlékszel rá, mondom, ez… azért mondom. De a többiek emlékeznek. Hogy mit mondtam, arra nem emlékszel? Azt mondtam, hogy már csak te nem emlékszel arra, hogy megígérted, hogy rendezzük ezt a kérdést. Na. Tehát, intézzük el, egyezzünk meg abban, hogy mikortól egészítitek ki, mondjuk, a márciusi fizetésekkel. Mi van? Helyes. Elnök: Balázs, kikapcsolnád akkor? VSZ-é a szó. VSZ: Látom, hogy az Igazgatóasszony is magához vette a papírhalmazt és mielőtt még a MOSZ teljesen elfogadta, mint reprezentatív szakszervezet, képviselet vonatkozásában, mert Elnök úr már elment, szerintem, van itt egy megállapodás, amit alá kellene írnunk és természetesen, a magunk részéről azt kezdeményeznénk, hogy gondolom, péntekig elegendő számolási idő lenne és azt kérjük, hogy pénteken délelőtt legyen egy érdekegyeztető tanácsülés, amelyen részt vesz az Elnök-vezérigazgató úr, aki adott esetben felelősen tud erre fölvállalni olyan ígéreteket, amit be is tud tartani. Úgyhogy a magunk részéről ezt kezdeményeznénk, mert úgy látom, hogy ma a munkáltató e vonatkozásában nem fog tudni újat mondani. Az, hogy eldönteni, hogy átlagkeresettel legyen, vagy mi? Elnök: Akkor mielőtt még 18 óra lenne, kérdezném a munkáltatót, hogy a másik megállapodást elkészítették-e, előkészítették arra, hogy alá lehet írni, hogy legalább azt az ügyet lezárhassuk. És amennyiben elkészült a megállapodás, akkor kérném, hogy lesz szíves adja tovább, hogy aláírják a szakszervezetek, majd a munkáltató. Nem. Utána folytatnánk, csak ezt szeretném lezárni, hogyha már egyszer idáig eljutottunk, elnézést. Munkáltató: …a vizsgálatot, megtesszük a szükséges egyeztetéseket, és jelzünk. Teljesen mindegy, az időpontokkal kapcsolatosan, most nem véletlenül mondtam el.

24


Szerdától zárva van a rendszer. Számolni se tudunk. Tehát most azért néhány napot azért szeretném, hogyha annak érdekében, hogy egyáltalán tisztán lássunk, hogy miről beszélünk, milyen nagyságrendről, milyen érintettségről, nem lehet ilyen izé módon ígérgetni, elnézést kérek. Tehát azt mondtam, megpróbálunk megoldást találni. A legelső megoldás, az az, hogy ne keletkezzen ilyen. Mert azt gondolom, ez senkinek nem érdeke. Ezzel foglalkoztunk az elmúlt héten. Mihelyt van lehetőségünk, azonnal megnézzük, hogy milyen megoldást tudunk találni, van-e egyáltalán… lehet, hogy csak három embert érint és hülyeségről beszélünk itt összességében. Nem tudom. Hát, értsétek már meg, hogy látni kell mind a gazdasági hatását, mind a… nem lehet ilyen felelőtlenül, hogy most akkor hipp hopp. Biztos, hogy vannak, én nem írtam alá semmilyen, ilyen típusú szerződést, amit én még előtte nem számoltam meg 82-szer. Úgyhogy én nem tudok felelősséggel most mit tenni. Én azért mondom, hogy a péntek, az biztos, hogy nem megy, mert se szerdán, se csütörtökön, se pénteken nem tudunk még rendszer hozzáférni se. Elnök: Kérném szépen, hogy ezt a vitát fejezzük be, mert azt gondolom, hogy sehova nem vezet. Kérdezem, hogy a munkavállalói oldalon mindenki aláírta-e a megállapodást. Kicsoda? A mérnökök? Jó hát akkor csak az van vissza. Azt gondolom, hogy ennek nem lesz akadálya ugye? Köszönöm szépen. Tehát, akkor azért megállapítom mégiscsak, mint levezető elnök, hogy a személyszállítás szüneteltetése miatt érintett munkavállalók munkába járással kapcsolatos 100%-os költségtérítése vonatkozásában a megállapodás megszületett. Ez egy mai napi jó eredmény. És a következő pedig én azt javasolnám, hogy a második napirendi pontot, azt zárjuk le azzal, hogy a munkáltató gondolom a legrövidebb időn belül értesíteni fogja a szakszervezeteket arról, hogy elkészült a munkával, és ez az egyeztetés mikor történhet meg a 203/2009-es kormányrendelet alapján. VDSZSZ-é a szó. VDSZSZ: Hát azt gondolom, hogy erre már volt egy indítvány felétek ezt tudjuk osztani, jövő héten legyen egy VÉT, aztán akkor ezt továbbfolytatjuk. Ez nem számolás kérdése. Ez nem számolás kérdése, hanem elhatározás kérdése, hogy hajlandó a munkáltató állásidőt átlagkeresettel kifizetni, vagy nem. Aztán azt számolgat, amit akar, ahhoz nem kellünk, a számtanórához. Kedden van úgyis VÉT idő, vagy kedden, vagy csütörtökön. Kedd az praktikusan 9-e, a csütörtök, az 11-e. Melyik a jó időpont, a kettő… úgyis tárgyalni kell a négyéves megállapodás meghosszabbításáról is, mert azt gondolom az mára már halasztható és akkor jó lenne, hogyha jönne az elnökvezérigazgató is erre a megbeszélésre. Mind a két téma okán is, hiszen úgy látom, hogy itt bizony hatáskör hiánya áll fenn. Talán megoldódik ez a kérdés… jó? Vagy kedd, vagy csütörtök, attól függ, hogy hogy ér rá, az elnök-vezérigazgató. Valamikor csak ráér, hogy a népe közé leereszkedjen. Jó? Úgyis rég láttuk, ő is minket, örülünk egymásnak. Ugye ez a két időpont bármelyike, amikor neki alkalmas, igazodunk. Akkor várjuk, hogy értesítsetek minket, csak ne kelljen már megkeresni… vagy, ha nem… figyelj, ha nem tudunk, akkor meg írogatunk neki. Hát szóval… de hát az olyan gyermeteg dolog. Beszéld meg vele légy szíves, hogy mikor ér rá. Hogy? Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: A Vasutasok Szakszervezetének a jövő héten bármelyik jó a VÉT tárgyalásra. Kérdezném a feleket, hogy meg tudunk-e állapodni a jövő héten egy VÉT időpontban.

25


Munkáltató: Könyörgöm próbáljuk már meg azt megérteni, újra elmondjuk akkor, nem tudom, tizenkettedére. Amint van érdemi közlendőnk lesz erre. Most kitűzhetjük és akkor megint elbohóckodunk itt közösen a dologról. Mert Balázs, most megint kezdheted az ostorozást, hogy mit nem értesz, meg ezt nem érted, meg azt nem érted, meg mit nem értesz, meg ezt nem lehetett volna, meg a hatáskör, meg a nem tudom micsoda, én azt gondolom és ezt ki merem jelenteni én is a saját felelősségemre, hogy jelen pillanatban mondhatod azt, hogy ez egy elvárás, vagy elhatározás kérdése, de szerintem, anélkül, hogy valaki tudná, hogy mit határoz el, anélkül nem határoz el senki, csak őrültek határoznak el valamit, hogy ez most így lesz, aztán, ha most… jó. De most mondhatunk nemet is és azzal előrébb vagyunk? Ha most azt mondjuk, hogy nem, mert a munkáltató eleget tett, ami jogszabályban kötelező és odaadott mindent, ami ebben a témában tőle jog szerint követelhető ez is egy álláspont lenne, de nem mondtunk ilyet. Jó. Oké. A minimumot adtuk oda, rendben van, de ettől még, vagy ettől többet, az onnantól kezdve nemcsak elhatározás kérdése, hanem a mögötti kérdéseket is fölvet. Erre kértünk időt. Ha ez nem volt világos, itt akkor bemondjuk jegyzőkönyvbe, haladéktalanul kezdeményezzük a Vasúti Érdekegyeztető Tanácsnak az összeülését. Nem időhúzási szándékkal, mert úgyis… jó. Nem tudok… Elnök: Kérdezem, hogy akkor a második napirendi pontot be tudjuk-e zárni. Igen. VDSZSZ: Abban maradtunk, hogy megegyezünk egy VÉT időpontban. Nem kell mindig ki… figyeljetek, most lehet itt udvarolni a munkáltató… fölösleges. Jövő héten VÉT-et kell ebben a dologban tartani. Két napot jelöltünk meg azzal, hogy egyik alkalommal érjen rá az elnök-vezérigazgató, jöjjön ide. Ez nem szívesség kérése egyébként. Ez kötelessége egyébként. Munkáltató: Én biztosan tudom mondani a jövő héten ezen a két napon nem fog ráérni, de én sem érek rá, úgyhogy fogunk időpontot jelezni, amikor lehet. Nem tudok most időpontot mondani. Ha a következő egy órában az időpont miatt kellene itt ülni, akkor nem… tessék? VDSZSZ: Ha a miniszter mondaná, akkor biztos, lenne időpont. Munkáltató: Akkor se tudunk, úgyhogy… VDSZSZ: Hát, hogy a fenébe ne? Akkor egyből lenne időpont. De ha csak a munkavállalók érdekképviseletei nyöszörögnek, akkor nem kell időpontot adni, akkor nem fontos. Hát hogyhogy na? Mariann, ezt nem kell… figyeljetek, lehet ezt csinálni. Nem fogunk akkor veletek tárgyalni. Ilyen egyszerű. Jövő héten… Elnök: Elnézést… VDSZSZ: …milyen alapon mondjátok azt, hogy nem tárgyalunk a Vasúti Érdekegyeztető Tanáccsal? Javasoljuk a keddet és a csütörtököt. Egyik sem jó? Akkor melyik a jó? Szerda jó? Péntek jó? Hm? Nem, az 13-a… mit tudom én, mikor van… jézusmária, Valentin-nap.

26


Munkáltató: Vasárnap lesz. VDSZSZ: Na. Melyik nap? Melyik nap? Munkáltató: Fogunk jelezni… most ne… VDSZSZ: De nem, amúgy is kell tárgyalni négyéves megállapodásról is. Munkáltató: Igen, fogunk jelezni… VDSZSZ: Helyes. Akkor melyik nap? A jövő héten, a jövő héten? Most nehogy elsumákold a jövő hetet. Nem. Munkáltató: Most, hogy felvetetted az ötletet 15-e, hétfő, az olyan jónak tűnik, 13 órakor. VDSZSZ: Jó. De, akkor jön az Andrási is ugye? Szóljál neki. Akkor 13 óra, hétfő. Munkáltató: 15-én. VDSZSZ: Igen. Jó, jó. Elnök: Kérdezném én, mivel a munkáltató javasolt egy 15-ét, és 13 órát, hogy a munkavállalói oldalon el tudjátok-e fogadni… Munkáltató: Bocsánat, a munkáltató nem javasolta, az ügynökünk javasolta. Elnök: Teljesen mindegy én az Igazgatóasszony szájából hallottam ezt a 15-ét, 13 órát, és ezzel a második napirendi pontot akkor bezárnám, de azért jelezném, hogy van még egy harmadik napirendi pont és ezt kívánjuk-e most napirendre tűzni és folytatni, vagy befejezzük. VDSZSZ: Már nem. Majd akkor, 15-én megtárgyaljuk. Elnök: Akkor megállapítom, hogy idő hiányában a harmadik napirendi pontra nem került sor. És jelezném, hogy a következő VÉT-en a VDSZSZ fog elnökölni. Tehát arra kérnélek benneteket, hogy jelenjen meg valaki közületek. Ezzel a mai VÉT ülést bezárom. Köszönöm.

27

Vasúti Érdekegyeztető Tanács

Recommend Documents