Vasúti Érdekegyeztető Tanács

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2010. január 15.


Elnök (Lipcsei Zsuzsanna): Köszöntöm a mai napon megjelent tárgyalófeleket és akkor már, hogyha így gyorsan megnyertem ezt az elnöki pozíciót, akkor javaslom, hogy vágjunk is bele. A munkáltató megküldte a mai napra a napirendi pontra vonatkozó javaslatát. Első napirendi pontként a MÁV Zrt. 2010 évi bérfejlesztési javaslattervezetének a megtárgyalását. Kérdezném a tárgyalófeleket, hogy maradhat-e ez az első napirendi pont, elfogadják-e. Nem hallottam ellenvetést, úgyhogy akkor kezdhetjük az első napirendi ponttal. Napirend előtti hozzászólásai vannak a feleknek esetleg? VDSZSZ. VDSZSZ: Köszöntöm az egybegyűlteket. Az a helyzet, hogy már talán negyedszerre fogunk szót ejteni az orvosi alkalmassági vizsgálatokról. Azért kell megint elővadászni ezt a témát, mert keddhez képest nem sok minden változott és hát, hogyha lehet ilyen operatív intézkedéseket hozni Hajmáskér esetében, célszerű lenne lépéseket tenni. Ott palotaforradalom van, mint hírlik, legalábbis felém ezt közölték. Mit tudom én… a lőtéri csomópont, nem tudom. És hát nem csak ott, nyilvánvalóan. Továbbra is azt tartjuk, hogy ez egyszerű eljárás, ráadásul szabályozott is a kormányrendelet szerint. Az, hogy a Kht, illetve a MÁV ebben képtelen dűlőre jutni, az, ha úgy tetszik egyéni probléma. És, hogy a függönyök mögött mik zajlanak, nem kellene, hogy érintse az orvosi vizsgálatokat végzőket, illetve az azon résztvevőket. Tehát még egyszer. A munkáltató odaadja az itt sorolt mellékletben az időszakos orvosi vizsgálatra vonatkozó nyomtatványt, megfelelően kitöltve az érintett fogja magát, elmegy ahhoz a foglalkozásegészségügyi orvoshoz, ahova eddig is járt, ott van a kartonja, az megvizsgálja, kitölti az orvosi tanúsítványt, az orvosi tanúsítványt visszaviszi a megvizsgált a munkáltatónak, az abban foglalt tartalmat a munkáltató megtekinti és ennek megfelelően foglalkoztatja a megvizsgáltat. Majd ha a határozat megjön, döntenek arról, hogy fellebbeznek-e a felek, vagy sem. Tehát ez rém egyszerű eljárás. Egyszerűen nem értem, hogy mi az, ami itt bármifajta késlekedésre okot adna. Hisz nem történt semmi. Erre vonatkozóan nem adott ki legalábbis nem tudunk róla, hogy a MÁV bármit is kiadott volna a szolgálati helyek felé, hogy ekként járjanak el a továbbiakban. És továbbra is mindenki arra vár, hogy majd egy időpontot kap. Nem kell időpontot kapni. Kérem a rendelet nem is ír elő időpontkérést. Jelentkezni kell. Végignéztem ugyanis. A munkáltató figyelemmel kíséri, hogy mikor jár le az orvosi, megfelelő időben – még egyszer mondom – odaadja a beutalót a kollega mancsaiba, az pedig elmegy és elintézi, ahogy eddig is tette. És még egyszer a foglalkozás-egészségügyi orvos, akit ugye az NKH nyilvántartásba vett mert megfelel a sorolt feltételeknek, az kiállítja az orvosi tanúsítványt azt a vizsgált személy elviszi a munkáltatójának és az ügy innentől le van rendezve. Ez ennyire egyszerű kérem. Az más dolog, hogyha a vizsgálat során a foglalkozás-egészségügyi orvos úgy ítéli meg, hogy egyéb kiegészítő vizsgálatokra, vagy leletekre is szüksége van, akkor vagy elküldi a vizsgálatra, vagy ha a vizsgáltnál ott van a szükséges orvosi lelet, vagy bármi egyéb, azt be is tudja mutatni. Tehát az,

1


hogy heteket kelljen várni és nemcsak a vizsgálatra, hanem a vizsgálatot követően az eredményre is, hát ez tarthatatlan. Ezt operatív módon el kell tudni intézni. Az által egyébiránt a MÁV-ot – kértük a konzultációt, lehet, hogy ezután akkor lesz a konzultáció – komoly veszteségek érik, nemcsak a MÁV-ot, hanem mindazon, MÁVhoz tartozó vállalatcsoportot, akik túlbonyolított eljárást viselni kénytelenek, ez több tízmillió veszteség kérem a cégeknek is. Az emberekről nem is beszélve, de hát azt remélem, hogy el tudjuk intézni végre valahára, hogy szükségtelen várakozás okán a munkavállalót veszteség ne érje és átlagkeresetet kapjanak ezekre az időkre, amit a munkáltató hibájából kénytelenek elszenvedni. Nem tudok rá mást mondani mert az a munkáltató hibája. Hiszen jogszabály alapján, nem lehet a jogszabályra hivatkozni mert alaptalan. Tessék elintézni ma. Ilyen egyszerű, ma. Naponta többmilliós kárt okoz az, aki ezt elszabotálja. A hűtlen kezeléssel nemcsak a BKV-nál lehetne embereket ezek után elvinni. Komolyan mondom. Hát észveszejtő, ami zajlik. Hát, ha a saját cégetek lenne az biztos, nem csinálnátok ezt meg. Több száz ember várakozik. Hihetetlen. És akkor beszéltek a hatékonyságról. Több száz oldalt írtok a hatékonyságról, meg mit tudom én, milyen… másról. Egy ilyen nevetséges problémát nem vagytok képesek, megoldani. Mert a hosszú ember, meg a mit tudom én, ki, egymással viaskodik, vagy a szervezetek egymással viaskodnak. A másik… Munkáltató: …mert két napja tudjuk, hogy hajmáskéri váltókezelőről van szó. Egy nevet… nem tudom, hogy mi a munkaköre most akkor, ilyen formában. De a lényeg az, ha megtudhatnánk a munkavállalónak a nevét, mert ezt szeretném, akkor utána tudnánk nézni, hogy miért nem kapott már november 24-étől időpontot. Mert elvileg november 24-én be van jelentve és ez innentől egyértelműen, csak nem tudunk utánamenni név nélkül. Nevet mondjatok már mert azonnal tudunk intézkedni. VDSZSZ: De Mariann, könyörgöm, nehogy már én nyomozzam ezt ki. Nem fogok ebbe beleavatkozni, ilyen formában. Hát hogy gondoljátok ezt? Hogy gondoljátok ezt? Figyeljél, azt is megtettük, hogy a… hát, ugye, a START-nál ki tudták azt mutatni, precízen, hogy ki, milyen pozícióból várakozik, kényszerűen, vagy vizsgálatra vár, mert nem kapott időpontot, vagy az eredményre vár, megvan, több száz ember… nyilván, a MÁV-nál is meg kellene, hogy legyen. Meg kellene, hogy legyen. Ha a START meg tudta csinálni, akkor a MÁV is meg tudja csinálni, mert ugyanabból az adatbázisból dolgoznak. Egyébiránt egyszerű a válasz. Azért várakoznak, mert a humánszervezet, az úgy tudom, a Kht. központja felé jelez. És a Kht. központja osztja be az időpontokat. Hát itt ez az első baromság, hiszen ezt csak akkor lehetne így megoldani, hogyha az a nyilvántartási rendszer, visszacsatolással és jól működne. Nem működik. Éppen ezért ameddig ezek a feltételek nem teljesülnek, kellene a meglévő gyakorlatot folytatni, amit a jogszabály lehetővé tesz. Ez a Kht-nak az agya ment… azért agya ment az ötlet, nem az elképzelés az agya ment, hanem a megvalósítás mert nincsenek meg a feltételei. De, azért alkalmazni akarja. És ebben a MÁV partner. Ez nem igaz, hogy nem lehet észrevenni. Nyilván észre lehet venni, mert mi is észrevettük. Az NKH is észrevette. És itt nem az a megoldás, hogy én egyenként kinézem, nem. Azt minden egyes munkáltató tudja, hogy az embere mennyi ideje várakozik. Akkor odaadja a beutalót azoknak, akik várakoznak, elmennek – még egyszer mondom – ahhoz a foglalkozás-egészségügyi orvoshoz, akik egyébként e tekintetben semmit nem csinálnak, mert várják az értesítést, tehát nem is tudnak, kit vizsgálni. Nem vizsgál. De ezt elmondtuk már ötször, és úgy bólogattok, mintha most hallanátok először. Mindent, amit elmondok, először halljátok

2


meg. Akkor jól van. Akkor miért nem lehet azt csinálni, hogy odaadjátok… le is van írva. De itt is van írva. A beutalót oda kell adni a vizsgáltnak. Az elmegy az orvoshoz, bármelyik orvoshoz is, elvileg elmehetne, aki nyilvántartásba van véve. Így van. Tessék? Tévedés. Ezt rosszul tudod, Mariann. A honlap… nem. Nem az, aki a honlapján… nem. Az, hogy a honlapján közzéteszi rendben. Attól még nyilvántartásban van véve. Az NKH, ha nekünk elmondta azt, hogy az összes foglalkozás-egészségügyi orvos nyilvántartásba van véve, nyilván a MÁV is, ha megkérdezi, ezt elmondták volna neki. Mindenki nyilvántartásba van véve, Mariann. És? Na ugye? És akkor mi van? Most nem értem. Most orvost kerestek, vagy a megoldást. Ez… na, Mariann a következő a helyzet. A MÁV ebben a dologban, ha úgy tetszik szándékosan, most már ezt tudom mondani, szándékosan okoz kárt a MÁV-nak azon alkalmazottainak, akik ezzel foglalkoznak. A cégnek is és szándékos az embereknek is. Hát nem igaz, hogy valaki… na, nem, nem, nem. Vagy gyengeelméjűek, hogy ezt a kérdést nem tudják megoldani. Miért nem adjátok oda azt a rohadt beutalót a betegnek? És akkor? Kit küldtek vissza? Dehogy küldték vissza. Adjátok oda nekem, engem nem fognak elküldeni. Dehogynem fogadja. Hogyne fogadná. Na jó. Nem. Mariann, hagyjuk a mellébeszélést. Nem igaz. Nem igaz, mert a hosszú ember, a colos ember azt mondta, hogyha ez így megy, elfogadják. Melyik? A hosszú, a Pászty, az igazgató. Na jó, Mariann. Hagyjuk ezt. Hagyjuk ezt. Nem akarásnak nyögés a vége. Egyébként, nem akarom a többieket terhelni, kértük a konzultációt, VÉT után konzultálunk benne. Jó? Rendben van. Elnök: VSZ jelentkezik. VSZ: Tisztelettel köszöntök mindenkit a mai VÉT ülésen. Ugyanehhez a témához szeretnénk, bár én kérdést szerettem volna feltenni az Igazgatóasszonynak, hogy történte lényegi változás a múlt hét óta, hiszen a Trakció VÉT ülésen azt a tájékoztatást kaptuk, hogy megállapodást kötöttek a Kht-vel annak érdekében, hogy egyrészt soronkívüliség folyamodványaként kezelik a Trakciós munkavállalókat a 29-es vizsgálaton. Tegnapi napon a START Zrt-től az az információ jutott a birtokunkba, hogy ők is egy megállapodást kötöttek, minek következtében a munkavállaló viszi magával a 29-es papírt, ott lepecsételik és valamilyen nyilatkozatot még ki kell neki tölteni, hogy lemond a fellebbezési akármiről és ezt követően másnap már munkába is állhat. Tehát nem kell állásidőre vezényelni. Az a kérdés, hogy ez most a MÁV Zrt-nél akkor hol tart ez a 29-es orvosi vizsgálat. Erre szeretnénk egyértelmű választ kapni. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: A MÁV Zrt-nél is ugyanez a megállapodás megköttetett, de az a probléma, hogy tegnapi napon lejelentette a Kht, hogy az összes olyan embert levizsgálta, akit korábbi időszakban elküldtünk. Ezután kezdtük el egyeztetni, és ez a hajmáskéri történetet is onnan tudjuk mert a szombathelyi területről is jelezték, a miskolci területről is jelezték, hogy igaz, hogy már a január 30-án lejáróknak is adtak időpontot, de néhány novemberi el van maradva. És most ezt keressük, hogy gyakorlatilag innentől kezdve már messze túl van az ügyintézési határidőn mindenki, mert ezt mi hivatalosan, novemberben elküldtük. Tehát gyakorlatilag annyit kértünk a humánpartnerektől, hogy ezt tekintsük át. Tehát, akiknek már most jár le, normálisan működik a rendszer, adják az időpontokat. Tegnapi napon is kaptunk egy csomót és

3


gyakorlatilag a munkavállaló viszi magával a papírt, viszi magával a munkahelyi, kockázati lapot és helyben levizsgálják. Csak itt ennél az esetnél az történt, hogy a munkavállaló elment, le is vizsgáltatta magát csak egyszerűen a Kht. elengedte simán, határozat nélkül. Na most azt a határozatot kellene előkaparni… de muszáj, egyébként egy valami papírt muszáj, mert a… VDSZSZ: Mariann, elolvastátok ezt a rohadt rendeletet egyáltalán? Tudod miről beszélgetünk? Mert nem úgy tűnik. Nem úgy tűnik. Nem úgy tűnik, Mariann. Ne haragudjál, nem úgy tűnik. Tanúsítvány kell az orvosnak a vizsgálat során. Itt van benne. El kellene olvasni ezt a rohadt rendeletet, aztán beszélgessünk róla. Jó, hagyjuk a végére. Munkáltató: Azt szeretném kérni, hogy ezzel kapcsolatosan lesz egy egyeztetés, ilyen harciasan gyere el velem, és védd az érdekeinket akkor. VDSZSZ: Persze, hogy elmegyek. Hát hogyne mennék. Eddig is elmentem. Sőt mi kértünk egyeztetést, ahova eljött a… Debreczeni Katalin is. Csak ő mellébeszélt. De az nagyon tud mellébeszélni. A Debreczeni Katalin. Nyilván neki sem feltétlenül érdeke ez a dolog, hogy rendben menjen. A másik pedig az, hogy a Kht. nem a jogszabály szerint járt el, a KTT… gondolom, ma már érvényesíteni fogja. Kíváncsi leszek. Kíváncsian várom a kiváló keresetet… megfogalmazva, hogy a… de, a hatóság… ne. Hát most… ne. De kedves Mariann, hagyjuk már a hatóságot, az időszakos vizsgálatokról van szó. Nem kell mutogatni olyanokra, akik nincsenek itt. A soron kívülire se kell hatósági vizsgálat, engedély. Mi az, hogy de? Nem kell. Jó? Maradjunk ennyiben. Kimondta azt, hogy de? Ki mondta azt, hogy de? Azért mondom, el kéne olvasni ezt a rendeletet, utána vitatkozhatunk róla. VÉT után akkor lesz egyeztetés, mert kértünk mára, 10-re. Hát akkor utána nyilván, megejtjük. Hát akkor menjél föl az Andrásinak az irodájába és ott van a levél. Gondolom, odaadják… feltétlen, te menjél föl, hát akkor nézessél utána. Elnök: Jó. Hát én azt javasolnám, hogy akkor ezt a részt itt, próbáljuk már lezárni és akkor esetleg egy későbbi időpontban majd kijelölünk erre egy konzultációt, de most… VDSZSZ: …későbbi időpontban kijelölni, konzultációt. Ne haragudjál bocsánat, nem tudod miről van szó. Kértünk a mai napra, nem tudtuk akkor még, hogy VÉT lesz, tíz órára, többek közt ebben a témában is egy-egy konzultációt a MÁV-nál és abban maradtunk, hogyha vége ennek a szeánsznak, akkor utána folytatjuk. Nem igazán értem, a Mariann miért nem tud róla. A múltkor még tudott róla. Elnök: Kérdezném, hogy érdekképviseleti oldalon van-e még egyéb fölvetés. VDSZSZ: Igen. Azt nem értjük, hogy itt van egy ilyen újságcikk, hogy azt mondja, Izraelből veszi ügyviteli rendszerét a MÁV. Ez a… Tamás nevű legény írta igaz, nem igaz, nem tudom. Egy a lényeg meglep a dolog, hogy az SAP-ról azt tudtuk, hogy ez egy komplex, integrált rendszer, amit kellőképpen lehet bővíteni, ehhez képest egy másik cégtől kell megvásárolni, egymillió euró értékben, egy közbeszerzés, ugye hát azt tudjuk, hogy a közbeszerzések hogy zajlanak, egymillió eurós értékű, teljesen automatizált ügyviteli rendszerre vonatkozó struktúrát. Nem igazán értem, hogy miért. Miért jó az, hogyha két rendszer egymás mellett, egymással párhuzamosan működik.

4


Hangsúlyozom, hogy az SAP-ról azt reklámozták akkor, amikor ez beszerzésre került, hogy gyakorlatilag ez komplexen a MÁV összes, így az ügyviteli problémáit is kezelni képes, korszerű rendszer. Az folyóáron, akkor is, ha jól emlékszem, az is olyan háromszázmillió forint értékben lett megvásárolva, valamikor nem tudom hány éve, öthat éve, hát akkor az folyóáron számítva mostani áron számítva, mit tudom én, olyan 600—700 millió forint körülbelül. És ehhez képest most megint hozzá kell tenni még háromszázmilliót, úgy nagyjából. Ja nem, jól van akkor. Megint valami bűzlik, de hát… de hát, erre nyilván te nem tudsz választ adni, nem is tőled várjuk erre a választ, hanem valami informatikus hozzáértőtől, a legközelebbi alkalomra. Nem holnapra, hanem mit tudom én, valamikorra. Az Ingatlankezelő Kft. egy kiválósága, vagy itt a MÁV, nem tudom, ki foglalkozik ezekkel a dolgokkal, előadhatná, hogy erre miért van szükség azon túl, amit sejtek. De hát, azt úgyse fogják elmondani. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Annyi választ szeretnék adni, mert nem tudom miért az SAP lett kipécézve, ettől sokkal komplexebb rendszerünk is van, ami GIR névre hallgat. Tehát amely a többi szakmai területen került. Az SAP-ról mindig azt mondtuk, hogy a humánfeladatok és a humánadatok tárolásával kapcsolatos. Én biztos, de, ha van erre korábban más típusú nyilatkozat, hogy mást is tud, az lehet, de nem ismerem, hogy miről történt meg a kiírás, nem tudom, hogy milyen célból kívánják vásárolni, úgyhogy erre megkérjük az információt és azt szeretném kérni, hogyha csak nincsen valami célod direkt azért, hogy fókuszáltad, tehát az SAP-n kívül még legalább nyolc nagy rendszer működik a cégnél, különböző szakmai területekre SZIR, PAS, FOR, satöbbi. Tehát, nem akarom mondani, úgyhogy nem tudom, miért tüntetted ki ezt, különleges információkkal. VDSZSZ: Jó. Azért gondolom, hogy akkor az informatikától… én nem különösebben értek hozzá, de hát egy picit zavar ez a dolog, hogy percenként kell egy újabb és újabb, ezek szerint akkor újabb és újabb rendszert megvásárolni a MÁV-nak, akkor, amikor úgy gondolom, hogy egy egységes és integrált persze nyilván, a számítástechnikát fölhasználó struktúra minden egyes ilyen jellegű problémát, ami gyakorlatilag adatgyűjtésről szól megoldja. Ugye ez megint arra alkalmas kiválóan, hogy adott érdekcsoportok a piacon jól el legyenek. De állítólag válság van. Válság van és akkor olyan fontos az ügyviteli platform a válság kellős közepén, háromszáz millióval. Ez épp olyan dolog, mikor kiküldik postán a havi elszámolásokat. Nyilván a postának is valamiből meg kell élni. A MÁV meg jó, megélni. Na. Még egyszer evvel nem téged akartalak bántani, nem a humánt, az SAP-val semmifajta célzatosság nem volt. Pusztán azért mert még szépemlékű Kugler Flórián erről beszélt, hogy ez mindent meg tud oldani, pusztán emiatt. Akkor te még nem… ebből. Csak emlékszem. Hát ezek szerint tényleg, nem. De, amikor megvették, akkor meg tudott. Hát persze, de azt mondták. Azért lehetett erre annyi pénzt elkérni. Ja igen. Ez épp olyan, mint a Hay-módszer kiválóságai. Az is vagy kétszázmillióba került és hát gyakorlatilag semmi haszna nincsen. Így egymás közt beláthatjuk. Elnök: Jó. Köszönöm szépen. Balázs arra szeretnélek kérni, hogy még mielőtt megszólalnál, várd már meg, míg megadom a szót – jót? –, mert így a jegyzőkönyv miatt nehéz lesz a rögzítés. Kérdezném, hogy napirend előtt még van-e az

5


érdekképviseleteknek bármi fölvetése. Úgy látom, nincs, akkor belekezdhetünk az első napirendi pontba. Munkáltató: Akkor az első napirendi ponthoz kapcsolódóan a bér és jövedelempolitikai javaslathoz. Készítettünk egy újabb írásos változatot, mert miután itt véget ért az ülés és sajátos értelmezése valósult meg az egyik táblázatnak, ezért azt gondolom, hogy azt át kellene tekintenünk, mert nem az az ajánlat, ami a különböző típusú értelmezésekben megjelenik. Tehát ez egy technikai jellegű, úgyhogy átadnánk a példányokat. Illetve a felvetett észrevételek alapján, méltányolva és újraszámolva a Választható Béren Kívüli Juttatások mértékének az ajánlata 310 ezer forint lenne a munkáltató részéről. Elnök: Gondolom, adhatunk egy kis rövid, olvasási szünetet. VDSZSZ: Azt hiszem nem nagyon kell olvasási szünet. Nekünk biztos, hogy nem kell. Alapvetően nem változott a munkáltató ajánlata. Szóval nem kell itt csepegtetni a dolgokat. Elég egyértelmű a dolog, zárjuk ezt már rövidre ezt az egész bérkérdést. Adott dolgokat tudomásul veszünk. A VDSZSZ tudomásul veszi azt, hogy különböző okok miatt, nyilván azt, hogy az OÉT ajánlás csak az alsó régiókra vonatkozik, ebben a megállapodásban a tekintetben, hogy a reálkereset szint kipótlását meg kell oldani. Szinten tartására szolgáló pótlást meg kell oldani. Tudomásul vettük azokat az eddig számunkra nem, nyilván a nem kellő körültekintésünkből fakadt körülményeket, ami okán elfogadjuk azt, hogy a munkáltató nem minden munkavállalónál akarja ezt a pótlást így megejteni. Az nem megy továbbra sem, hogy különbség legyen téve a nyújtott műszak, több műszak, megszakítás nélküli munkarendek között. Személyi alapbérrel kívánjuk a pótlás mértékének megállapítását, személyi alapbérrel, ahogy ezt a Cargónál is megtettük. Tehát ott se dőlt össze a világ. Egyszerűbb a történet úgy. És a Választható Béren Kívüli Juttatásoknál, csak azért, hogy ne húzzuk egymás idejét, 340 ezer forint az ajánlatunk. De hangsúlyozom, csak azért, hogy ne húzzuk egymás idejét. És ebbe bele van számítva nyilván, az, hogy az infláció, az, hogy vannak nullakulcsos elemek, és azt mondjuk, hogy akkor rendben van, az összes többi a maradék, az 25%os… van figyelembe véve. Ezzel a 340 ezer forinttal ezeket a paramétereket tekintve, az OÉT ajánlás a kafetériák tekintetében megvalósul. Egy kicsivel több is. Ha csak ezeket az elemeket nézzük. Ha nem ezeket nézzük, akkor 380 ezer… a múltkor mondtuk. Na. Jó? Hát, nem, 380. Dehogynem mondtunk. Dehogynem. Ne vitatkozzunk már ezen. 380 valamennyi… 370 akkor, hogyha 25%-kal… ha azokat a szokásokat tekintjük, amik… na, jó, úgy 371, de amúgy meg 380, ha minden egyes elemet számításba veszünk. Csilla ebben biztos, rosszul emlékszik, mert… mindjárt hazamegyek, elhozom a cetlijeimet. Most nincs nálam, de biztos vagyok benne. De tökmindegy egyébként. Az a helyzet, hogy 340. Jó? És akkor azon van némi, nagyon kevés emelés is, ilyen vonatkozásban. És ha ebben egyetértésre jutunk, akkor lehet a tényleges bérfejlesztésről beszélgetni, ami ugye a négyéves megállapodásból adódik, ezen se nagyon kéne vitatkoznunk, hiszen az azért köttetett, hogy az OÉT ajánlás, az mintegy alap szerepeljen, amire lehet építkezni. Jó? Szerintem hamar dűlőre tudunk jutni. Ha akarjátok. Ha megengedték az elvtársak. Ha nem engedték meg, akkor hiába vitatkozunk. Elnök: Vasutasok Szakszervezete.

6


VSZ: Köszönjük a munkáltatói újabb előterjesztést. Hát azt mondom, mint a múlt alkalommal, ma egy pici lépést ismét tettünk előre, de ez még mindig egy pici lépés valójában. Én is egy kicsit a könnyebbnek tűnő részével kezdeném, a VBKJ-val. Alapvetően elmondtuk az elmúlt alkalommal is, hogy az a minimum elvárás a VBKJ vonatkozásában az a kompenzáció történjen meg a munkavállalók tekintetében, ami az adóváltozásból ered. Ez nagyjában és egészében az az inflációs kisemelés, az körülbelül az, amit a Balázs is elmondott, ez a 340 ezer forint. Ez az a minimumszint, aminél talán szakszervezeti oldalon is azt tudjuk mondani, hogy ez talán kezelhető, erre a tételre vonatkozóan. Aztán, ami a bérajánlás és a bérfejlesztésre vonatkozó, abban én nem látok új elemet hiszen valóban, csak az történt, hogy egy másfajta rendezésben, egy másfajta táblázat formájában kicsit áttekinthetőbb formában ez tényként elmondható, de eredményében, vagy értékében nem jelent bérfejlesztést, hiszen ez az OÉT megállapodásának értelmében, és az adóváltozások értelmében az a kompenzáció, ami a 170 ezer forint alatt lévő munkavállalóknak kiegészítésként oda kellene adni. Mi változatlan formában fönntartjuk, azt az álláspontunkat, ha nem bérfejlesztés címszó alatt, tehát alapbérfejlesztésben, de el tudunk érni egy olyan típusú gondolkodásban, hogy valamilyen más jogcímen a munkavállalók a 170 ezer forint fölött lévő munkavállalók is akár egy teljesítményjutalom formájában, vagy a technikáját természetesen az érdekegyeztető tanács fantáziájára bízzuk, mi nem a megfogalmazást tartjuk fontosnak, hanem a benne lévő tartalmat és a hozzárendelt százalékos értékeket, vagy forintértékeket. Egy ilyen típusú megállapodás érdekében egy ilyen típusú ajánlatot szívesen tudunk kezelni, vagy szívesen tudunk fogadni. Ami a táblázatra vonatkozik, ott… bocsánat, visszakanyarodva, az Internettel kapcsolatban volt jelzés arra vonatkozóan is, hogy nemcsak maga az Internet szolgáltatás lett nullkulcsos, hanem bizonyos esetekben a szoftver-, vagy hardvervásárlások is adott esetben a VBKJ összegéből nulla kulcsosnak számítana. Tehát azt azért közösen meg kellene néznünk, hogy ezzel bővíteni az Internet szolgáltatás kategóriáját. Ez az egyik. Ami pedig a referenciaszintek sávjára vonatkozó javaslatok, ott az egy elvárás, a munkavállalók jelezték több alkalommal már felénk, hogy nemcsak az alsó értéket, hanem a fölső értéket is karban kellene tartani, és arra is egy minimum egy 5%-os emelést javasolnánk a táblázatban. Elnök: Munkáltató kíván reagálni most? PVDSZ. PVDSZ: Nem mondhatjuk, hogy ez ugyanaz, mint az előző. Arról nem beszélnék, hogy áttekinthetőbb mert valószínűleg nem az. Mi fenntartjuk korábbi javaslatunkat, amely a 4700 forint fix összegben meghatározott béremelést szeretnénk. Annyival korrigáljuk, méltányolva a munkáltató oldalán történt előrelépést, hogy ezt a 4700 forintot a 120 ezer forint alatt kereső munkavállalók esetében munkarendtől függetlenül javasoljuk. Emellett magára, a tarifatáblázatra vonatkozóan egyetértünk a VSZ-nek azzal a javaslatával, hogy a sávmaximumok növelése is indokolt, főleg azokban az esetekben, ahol… tehát a 10-es kategóriáig. Nem mérvadó, de azért elmondjuk, hogy jelképesen a 7-es kategóriában is, tehát nem célszerű ugyanazokat az értékeket fenntartani, mint ami a 6-os kategóriában vannak, mert nem néz jól ki. Nincs nagy jelentősége. Vagy vonjuk össze a két kategóriát. Ez a másik lehetőség. Tehát, mi azt javasoljuk, hogy ott is történjen meg mondjuk az öt év alatt 92, 94, 96-os értékekkel a kategóriaminimumoknak a növelése. Egyelőre ennyit tudunk első ránézésre mondani, az

7


átadott javaslatról. Az alanyi jogú 4700 forintot szeretnénk valamennyi vasutas munkavállalónak biztosítani. Köszönöm. Elnök: Jó. Akkor kérném az MTSZSZ-t is, hogy nyilatkozzon, mert itt az volt a javaslat, hogy menjünk végig az érdekképviseleti oldalon. Köszönöm. MTSZSZ: Üdvözlök mindenkit és kezdjük az egyszerűbb részével, a hátuljával, VBKJ. Én azt gondolom, hogy elhangzott ma már az a szám, ami a számítások alapján úgy hellyel-közzel megfelel a valóságnak, 340 tehát a mi javaslatunk, illetve a mi vágyálmunk is ez a kategória. A többi szakszervezetnek nem kívánjuk gyengíteni azokat a pozícióit véletlenül sem, hogy most az 4700 forinttal, tízezerrel fix pénzben, miben menjen. Tehát ha ezek nekik jó, akkor erről mi tudunk tárgyalni. Egy dologban viszont nem fogunk tudni tárgyalni, és nem fogunk tudni megállapodást kötni, az pedig az, hogyha én jól emlékszem, akkor az OÉT megállapodás azt mondja, hogy valamennyi munkavállalónál. Korábban a tavalyi évig, ha én jól emlékszem a bérmegállapodás, az 6—17-es MMK-ra, tehát ezt elmondtuk a múltkor is. Szeretnénk, hogyha megnézné a munkáltató és beemelné ide azt is, aki igaz, hogy fölülről, de ugyanúgy a járulékcsökkenés hatálya alá esett, mint ahogy a 170 ezer forintig a hatálya alá esetek a munkavállalók. Mi azt mondtuk, hogy előfordulhat, hogy a 16—17-esben vannak olyan emberek, akik idekerültek. Ha az OÉT megállapodásra hivatkozunk, akkor mi ragaszkodunk ahhoz, hogy az bekerüljön ugyanúgy, mint ahogy bekerült a 170 alatti. Köszönöm. Elnök: Köszönöm. Akkor megadnám a munkáltatónak a lehetőséget a válaszadásra. Munkáltató: Tehát, akkor örülök neki, hogy közelednek az álláspontok, ilyen formán. Azt gondolom, hogy valószínű, hogy ez már a… ja, külön VÉT is van? Tehát közelednek az álláspontok. Számoltunk, akkor úgy mondom, hogy egyrészt a PVDSZnek a 4700 forintos ajánlatával, de az nem jó, abból a szempontból, hogy azoknál a munkavállalói csoportoknál, ahol az adónövekedés, vagy a… tehát, az adó-sávhatárok miatt nettó keresetnövekedés van, tehát jelentős nettókereset-növekedés, ott gyakorlatilag nem érzékeli, nem úgy érzékeli a munkavállaló egyáltalán és vannak olyan csoportok, ahol viszont a 4700 forinttal nem is biztos, hogy teljesül az OÉT ajánlás. Tehát gyakorlatilag emiatt nem tartjuk célszerűnek ezt az egyénenkénti értéket. Azt tartjuk célszerűnek, hogyha a nettókeresetek alapján ténylegesen kiszámoljuk és ez a táblázat, amit itt adtunk, azért is van ez a fajta értelmezése, ténylegesen a munkavállalóknak az adatai alapján történt számolás. Tehát itt lehet látni, hogy melyik munkarendben, melyik besorolási kategóriában… vagy, nem a besorolási, hanem a sávhatárokban, tehát a tízezer forintonkénti értékekkel véve a munkavállalókat, hányan esnek és az egyedi értékek alapján, tehát, ha egyedileg kiszámoljuk, hogy kinek, hány százalékot kell emelni, úgy jön ki ez a szám. Tehát például, a 100 és 109 ezer forint között a nappalos munkarendben lehet látni, hogy 660 munkavállaló van, az átlagos emelés ahhoz, hogy mindenki elérje a 3,9%-ot, az 4,7%, a minimum, az 4,3, a maximum 4,8, mert tízezer forinton belül is változnak az értékek, meg a sávok. És gyakorlatilag ez, ha a konkrét értéket nézzük, akkor ebben a körben 4.872 forintra jön ki az átlagos emelés úgy, hogy van közöttük 4600, de van 5018 forintos munkavállaló. És erre nincsen még rátéve, mert hát most akkor jön a következő, ugye 5018 forinttal, hogyha emeljük, természetesen akkor ez, ahhoz, hogy teljesüljenek a feltételek, felfelé

8


kell kerekíteni. Tehát ez az a bérmegállapodás, ahol nincs értelme a felfelé kerekítésnek, ilyen formában. Tehát tulajdonképpen lesz olyan, akinek 5100 forint szükséges. Szóval, ez egy ilyenfajta táblázat, amely így foglalja össze. Magunk között szólva, az elmúlt napon körülbelül 22 féle változatot és számítást végeztünk arra, hogy hogyan lehet ezt legjobban megközelíteni, de azt gondolom, hogy ebben alapvetően közeledtek a… tehát, mindenki nagyjából ezt a részét mondta el, hogy a 3,9%-os keresetnövekedéshez kompenzáljuk ki. Amit látok most jelen pillanatban, hogy különbség van, hogy figyelembe vesszük-e a műszakpótlékot, vagyis a rendszeres pótlékot, vagy nem. Tehát ez az egyik kérdés alapvetően. A másik kérdés, ami még itt egyeztetés, hogy a 170 ezer forint felettiek kapnak-e, vagy nem kapnak, tehát, hogy gyakorlatilag ebben a kategóriában mi van. És a VBKJ-ban van akkor most jelen pillanatban, harmincezer forint különbség. Tehát 340-ben megjelölték az érdekképviseletek a dolgot. Én most, itt 310 ezer forintot tudtam ajánlani. Én azt gondolom, hogy a bérben akkor tudunk továbblépni, hogyha a Kollektív Szerződésben érdemben végig tudunk menni minden egyes elemen és akkor tulajdonképpen annak is látjuk a bérhatását. Úgyhogy, javasolnám, hogy akkor térjünk át a Kollektív Szerződésre és a bérnek ezeket a tételeit pedig hagyjuk meg az utolsó játszmára, tehát gyakorlatilag az utolsó egyeztetésre, hogyha lehetséges. Köszönöm. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Ugye, azzal a megjegyzéssel, hogy amit a Mariann elmondott, akkor teljesül az, hogy a… akkor mondja azt a VDSZSZ, hogy az OÉT ajánlást a MÁV a bérjavaslatában teljesíti. Akkor még nincs bérfejlesztés. Ezt elfelejtetted mondani. Hiszen az OÉT ajánlásnál jobb ajánlatot kell tenni a munkáltatónak. Na. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Itt az elmúlt napokban számos bérgazdálkodó és érdekképviseleti kollégával folytattunk elméleti vitát, hogy mi a bérfejlesztés, meg a béremelés közötti különbség, de ebbe most nem akarok belemenni. Amit a VDSZSZ mondott, tudomásul vettem, ezeken a mondatokon ilyen formában még majd megfelelően tudunk pontosítani. Elnök: Köszönöm szépen. Akkor javasolnám, hogy térjünk át a Kollektív Szerződésre, a javaslatnak megfelelően. Köszönöm. Munkáltató: Én annyival hagy egészítsem ki. Itt tettünk egy áttekintést az elmúlt napon arról, hogy nagyjából mennyi téma az, amit nyitva hagytunk. Nem olyan sok. Tehát, gyakorlatilag néhány alapvető kérdésben van, tehát ebből, ha jól látom, a legsarkalatosabb kérdés, hogy meddig érvényes, hogy meddig hatályos a Kollektív Szerződés. Tehát gyakorlatilag azt gondolom, hogy az a… ennek megfelelően. Tehát tartalmilag, az lenne a kérésem, hogy úgy haladjunk, hogy ahol ilyen félmondatokban, vagy egyeztetés kell, ne ugorjunk tovább, hogy függő tehát csak igazában azt hagyjuk függőben, ami a legvégének a kérdése. Tehát az a mit tudom én, a bérnél most megmaradt, hogy mi az a három-négy kérdés, akkor gyakorlatilag a Kollektív Szerződésnél is nagyjából ennyi maradjon meg. Alapvetően megmarad a VBKJ, mint utolsó, a VBKJ összege. Tehát az megmarad. De a tartalmi elemeket ne hagyjuk meg.

9


Tehát az lenne a kérésem, hogy akkor ennek megfelelően tudjunk menni, hogyha tartjuk azt a célt, hogy épp időben meg tudjuk kötni a Kollektív Szerződést, meg a bérmegállapodást. Jó? Köszönöm. Elnök: VSZ. VSZ: A munkáltatói javaslatot elfogadjuk tematikának. Szeretnénk kiosztani egy, a Kollektív Szerződés 70.§-hoz ígértük, hogy készítünk egy szöveget, és azt most szeretnénk átadni mind a munkáltatónak, mind pedig a tárgyaló szakszervezetek képviselőinek. Elnök: Akkor, megadnám a munkáltatónak a szót. Köszönöm. Munkáltató: Akkor az elhangzottak szellemében, javasolnám én is, megkezdeni a tárgyalást. Ugye rögtön az 1.§ és azzal összefüggésben a 4.§, az klasszikusan olyan téma, amit a végén lehet érdemben eldönteni. Én annyit szeretnék csak mondani, hogy ugye, a munkáltatói javaslat 2010. december 31, a PVDSZ részéről hallottunk hosszabb időbeli hatály, vagy határozatlan idejű és egy évi felmondási moratóriummal. VSZ részéről hallottunk egy 2012. december 31. dátumot és a VDSZSZ részéről egy 2013. december 31-ei dátumot. Szeretném kérdezni, hogy valakinek ebben változott-e a véleménye. Az jelezze. Majd, Igazgatóasszony folytatja ebben a körben. Munkáltató: Most én a munkáltatói… mert úgy korrekt, hogy a munkáltatói javaslattal kapcsolatosan az volt, amikor felmerült a tárgyalás során decemberben, hogyha ez év decemberben, mármint a tavalyi év decemberben tudunk élni a Kollektív Szerződés január 31-es hatályának idejével, akkor január 31, tehát értelemszerűen akkor január 31. Tehát, 2011. január 31. Munkáltató: Kérdezem, hogy van-e az elhangzottakhoz képest valakinek más ok, hogy tudjuk rögzíteni, hogy a végének úgy fussunk neki. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Jó hát ugye, nem tudom, sok dátum itt elhangzott részünkről is elképzelhető, hogy így volt. Tehát a Kollektív Szerződés praktikusan határozatlan időre köttetik és hároméves felmondási tilalommal. Ez a követelésünk. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Akkor ezt módosítjuk az elhangzotthoz képest, mert próbáltuk jegyezni, de nem probléma. Tehát akkor határozatlan, és három év. A három évnek mikor van vége ehhez képest akkor? 2013. január 31? Én azt gondolom, hogy akkor mehetünk tovább, hogyha nincsen másnak egyéb. Van. Bocsánat, akkor. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Minekünk a fontosabb az, hogy határozatlan időre kötődjön a Kollektív Szerződés. Rugalmasak tudunk lenni a felmondási korlátok kijelölésében. Úgy

10


gondoljuk, hogy szakszervezeti oldalról is érdek lehet egy Kollektív Szerződés felmondása. Köszönöm. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Rögzítettük akkor. Erre vissza fogunk térni, valószínű a végén. Nyilván egy Kollektív Szerződés ugye attól függően lehet időbeli hatályról, ezt már többször, több éve, mindig hangoztattuk, hogyha kiderül, hogy pontosan mi a tartalma, mit lehet abból ilyen formában vállalni. Tehát ezt a végén határozzuk meg, javasolnám. Akkor folytatnám. Tehát, ugyanez akkor az 1, 4.§-sal összefüggésben van a kettő, tehát ezt ilyen végső kérdéskörnek tennénk. Na. VDSZSZ: Ugye a 2-esben nem fogunk azon vitatkozni, ha a végére hagyjuk, hogy az 1/a, 1/b benne marad-e, vagy nem. Benne marad. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Bárány úr, kedves azt szerettem volna mondani, hogy az 1-es, 4.§-t eltettük a tárgyalás végére, és most szerettem volna mondani a 2.§-ra nézve, hogy igazából nem értettem a VDSZSZ-nek ezen aggályát, ami írásban is átjött, az 1/a, 1/b melléklet, az jelenleg is része, mert az 1-esnek a része az 1/a is és az 1/b is, jelen pillanatban. Tehát ha egyes van fölsorolva, oda nem kell fölvenni, hogy 1/a és 1/b, mert az 1-es úgy együtt értelmezhető. Annak idején úgy is lett aláírva, amit a múltkor kiosztottam, anyagot, de azt majd szerintem, az 1-es mellékletnél vitassuk meg, hogy annak pontosan mi lesz a végkifejlete. Tehát ha azt meg kell erősíteni munkáltatói részről, természetesen beleértett az 1/a, 1/b is, külön nevesítés nélkül. Eddig is így volt, tehát ezt nem gondolnám, hogy… én azt gondolnám, hogy a 2.§-t ebben a tekintetben ne hagyjuk azért már függőben. Jó. Oké. Akkor szerintem, a 2.§-hoz van-e valakinek? Azt kérdeznénk. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Annyi lenne a kérdésem, hogy Zsuzsa, akkor úgy csináljuk, hogy akkor 2.§ lezárva. Tehát, hogy legyen rögzítve pontosan akkor ennél. Elnök: Jó rendben. Akkor, 2.§ lezárva, mert nincs észrevétel hozzá. Köszönöm. Munkáltató: 3-ban eddig nem volt semmilyen vita, ha esetleg van valakinek valami gondja, az jelezze. Ez nem változott a szöveg, az elmúltakhoz képest sem. Elnök: 3.§-t is lezárom. Munkáltató: 4-et akkor ugye átugortuk, ebben a formában. 5.§ kapcsán volt ugye, munkáltatói javaslat, ami azt mondtuk, hogy a jelenlegi szervezeti működéshez kapcsolódó helyzetet rögzíti és tudomásunk szerint a Vasutasok Szakszervezetének volt arra vonatkozó igénye, hogy egyes, alacsonyabb szintű szervezeti egységeknél is legyen önálló helyi függelékkötési jogosultság. Erre vonatkozóan szeretném elmondani, hogy ezt munkáltatói részről továbbra sem tudjuk támogatni. Azon okok miatt, mert eddig is

11


kezelhető volt, tehát a helyi függelékeknek egy jelenleg jól kialakult rendszere volt, alacsonyabb szintre szerintem, viszonylag egyértelmű okok miatt nem nagyon jó, delegálni a helyi függelék megkötésének a jogát. Pláne, hogy akkor eltérő lenne a szint is. Úgyhogy szerintem, ezzel a pontosítással a dolog fogadható, kérném szépen az érdekképviseleti oldalt, hogy a munkáltatói javaslatnak megfelelően az 5.§-t támogassák. Elnök: VSZ. VSZ: Akkor mondanám. Ugye, ahogy az 5.§-nak van egy 2. pontja, ami a helyi függelékekre vonatkozik és ott kértük, hogy egy c) pontként legyen fölsorolva, hogy a munkaidő kezdetét, végét szabályozni kellene ezekben a helyi függelékekben. Ugyanis, több helyen gondot, problémát jelent. Ha szabályozva van akkor ez nem jelent gondot, és nem lehet probléma. Köszönöm. VDSZSZ: Támogatni tudjuk a VSZ-nek ezt a felvetését mert annak ellenére, hogy ez általában így van sok helyen ez, egy pár helyen azért vitatkoztak rajta és elég hosszasan, és így egyértelmű lesz ez a dolog. Gyakorlatilag ez csak egy formai… Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Én is úgy gondolom, hogy nem kellene rajta hosszasan vitatkozni. Megvan a Kollektív Szerződés, a helyi függelék szabályozhat dolgokat, a munkaidő kezdete vége, klasszikusan nem az a kérdés, amit helyi függelékben kellene szabályozni. Lehet, de, hogy kötelezővé tegyük, ezt továbbra sem tartjuk elfogadhatónak. VDSZSZ: De miért? Milyen érveket tudtok felhozni, milyen ügyekben nem… nem értem. Szóval, aki kötetlen munkaidőben dolgozik, értelemszerűen ez arra nem vonatkozik. Az összes többinél viszont meg kell szabni. Annál is inkább, mert vannak az áldatlan, fölösleges viták ezzel kapcsolatban. Ahol nincs… még ahol szabályozva van, ott is vannak ebben félreértések, de ahol nincs, aztán ott végképp elszabadul a fantázia, akár innen, akár amonnan. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Ez az óriási nagy fantázia elszabadulás, ez körülbelül annyiban merül ki, hogy a műszak kezdete 6,50-kor, vagy 7,05-kor legyen. Tavaly is elmondtam, hogy egy közepesen értelmes munkáltatói jogkörgyakorló mondjuk, nem ad meg olyan munkaidő kezdetet, amikor mondjuk, nem érnek be a munkatársai, meg nem csinál olyan véget, amikor nem tudnak hazamenni, ugyanis előbb-utóbb abból a Bounty, Balázs által sokszor emlegetett lázadása valósulna meg. Tehát én azt gondolom, hogy amennyi szabályozó itt szabályozza a munkáltatásnak az összes keretét, azon belül annyit meghagyni lehetőségként nyilván, helyben akár egyeztetett módon, sőt, ha annyira nagy az egyetértés, nem gátoltuk meg sehol sem azt, hogy legyen ez akár megállapodás formájában. De alapvetően ott, ahol most is működik kötelezően előírni, hogy ez márpedig csak így legyen, én nem tartom szerencsésnek továbbra sem.

12


Elnök: VSZ. VDSZSZ: Attól még vágyakozhatunk rá. VSZ: Hát az, hogy ezt te nem tartod szerencsésnek, az egy dolog, mi, a Vasutasok Szakszervezete mindenképpen ragaszkodik, hogy ez a c) pont benne legyen, és úgy látom, hogy a szakszervezeti oldalon ez elvárás a munkáltatóval szemben. A Kollektív Szerződésben a c) ponthoz ragaszkodunk. Elnök: Köszönöm. Munkáltató kíván még reagálni? Munkáltató: Hát talán annyit, hogy nem a saját fixa ideám. Tehát a munkáltatói oldal teljes mellszélességben, ebben mögöttem áll. Elnök: VSZ. VSZ: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy együtt értük meg azt a tárgyalást, amikor a munkáltató odáig is elmerészkedett mondjuk, éppen Ferencvárosban, hogy annak ellenére, hogy a munkaidő kezdete, vége megfelelően volt szabályozva, egyébként a Kollektív Szerződés helyi függelékében egyoldalúan próbálta meg leszabályozni azzal, hogy éppen mikor állítanak ki mozdonyt, meg mikor nem. Tehát én úgy gondolom, hogy pontosan azért lényeges, hogy benne legyen, hogy ne lehessen itt összevissza tologatni ezeket a dolgokat. És nem véletlenül mondom, mert ilyen… akkor bizony nem fogja tudni tologatni és a szakszervezeteknek akkor kell hozzá hozzájárulása. Olyan területen egyébként, ahol elvileg állandó nappalosok és jön az éjszakai műszak van, ahol arra hivatkoznak, hogy hát odarakom, ahova akarom, még csak egy munkaidő módosítást se kezdeményez a munkáltató, hanem őneki eszébe jut, azt mondja, hogy akkor holnaptól így kell járni. Nem ez a megoldás. Az a megoldás, hogy benne van és kész. Ragaszkodunk hozzá. Köszönöm. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Hát akkor ez lesz. Ez az egyik olyan kérdés, ami, majd kiderül a végén, hogy ki, mennyire, mihez ragaszkodik. Nem tudunk. Tehát mondom, elméleti okai vannak, nem egyéb probléma, úgyhogy… nem. Jó. Elnök: Jó. Akkor ennek megfelelően az 5-öst akkor a végére hagyjuk. Következő paragrafus. Munkáltató: Én annyit szeretnék csak akkor még megkérdezni az 5.§ kapcsán, hogy az egészet… mert ugye, nem hallottunk viszont arra nyilatkozatot, hogy a szervezeti struktúrára vonatkozóan, a helyi függelék rendszerére változott-e az álláspont. Azt azért, hogy az is függőben van, továbbra is ragaszkodik hozzá a VSZ, hogy azt legalább rendben lévőnek tudjuk tekinteni, vagy csomagban van? VSZ: Természetesen, csereszabatos a kettő. Amennyiben a 2. pont c) pontjára most a munkáltató határozott igent tud mondani, akkor mi is tudunk egy határozott nemet mondani az 1. pont utolsó mondatára.

13


Munkáltató: Határozott igent tudok mondani a folytatásra. Haladjunk tovább. Legjobb tudomásunk szerint, egészen a VÉT elnökéig, a 14.§-ig nem tudunk függő kérdést, úgyhogy szeretném kérdezni, hogy a 6—13-ig van-e olyan, amit esetleg a hangfelvételek hosszas elemzése során kihagytunk. Menjünk végig? Jó. A 6-hoz van-e valakinek, valami? Elnök: Akkor, menjünk tovább. 6-os lezárva. Munkáltató: Csináljuk ilyen árverés jelleggel, javaslom. Tehát, 6-hoz először? Másodszor? Harmadszor. Senki többet. Jó. 7? VDSZSZ: Azért Mariann, bocsánat, szóval, amikor azt mondjuk, hogy lezárva, ilyen nagy… nem úgy van, hogy utána majd fölteszitek a nagy zászlót, hogy csak egy ponton van vita. Tehát akkor van lezárva minden egyes pont, hogyha aláírtuk a Kollektív Szerződést. Helyes. Akkor, jelenleg nincs róla vita. Munkáltató: Igen. Tehát pontosan ezt akarom elkerülni. Tehát, hogy a vita már csak azokon a pontokon marad fenn… nem akarunk itt izét, nincs semmiféle mérőeszköz, megállapodni szeretnénk normálisan. Tehát gyakorlatilag azt szeretnénk átlátni, hogy melyek azok a kérdések, amikkel még ide-odamozgás lehetőség van, illetve fenn kell tartani. Jó? Tehát, ennyi. Tehát azt utána már nem szeretném, hogy akkor most elkezdjük, hogy oda még egy félmondat, meg egy szó, meg egy nem tudom én, mi. Tehát nem alkudozás. Nem fogunk mi se hozzányúlni ezekhez a pontokhoz és elvárjuk a többiektől is. Munkáltató: Tehát, nem a zászlót jelenti, hanem a további érthetetlenségét az adott paragrafusnak, ha kimondja elnök úrhölgy, hogy lezárta azt az adott paragrafust. Elnök: Köszönöm. Munkáltató. Munkáltató: 7-re nézve van-e valakinek, valamilyen észrevétele az alapelvek vonatkozásában? Elnök: Úgy látom, nincs. Akkor a 7-est lezárom. Munkáltató: 8-hoz? Elnök: Jó, rendben nyolcast lezárom. 9.§? Akkor, a kilencedik is lezárva. Munkáltató: Azért bátorkodtunk ennyire gyorsítani a dolgon, mert nem jött rá javaslat, nem mondott tudomásunk szerint senki javaslatot, és ezért merjük ilyen haladósra venni a dolgot. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Ugye hát kaptunk egyszer egy levelet, nagyon jó volt, hogy milyen rendes a munkáltató, hogy nem kér százezer forintot, csak kevesebbet. Segít abban, hogy ne

14


százezer forint legyen egy nyomorult IC felszállójegy. Na most hát, nem tudom, mennyiben fér bele úgy általában ezekbe a paragrafusokba. Úgy vélem, hogy az a legkevesebb, hogy a korábbi mértékben ezt biztosítja. Biztosítsa, jó? Tehát ne szórakozzatok avval, hogy azért adjunk egymillió forintot, mert kéne tíz ilyen nyomorult jegy. Hát ezt munkavégzésre használják a kollegák. Gondolom, hogy nem fogja… nem is értem, hogy miért probléma ez. Nem is értem, miért probléma ez… pénzt kértek érte. Hát, az… jó? Tehát ugye, azokat az IC felszállókat a szokásos mértékben, az eddig megszokott mértékben a munkáltató biztosítja. Nem kell beleírni, csak most így ez. Hát miért? Hát… megvan, hogy mennyit kaptunk. Nem kérünk többet, de azt viszont igen, ingyen. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Nem KSZ-t érintő kérdés, és hajlandó vagyok a szünetben egyeztetni, számokról. VDSZSZ: Nem kell nekünk nem kell. Amit eddig adtatok. Hát tízet, azt hiszem, tízet. Vagy hatot? Nem tudom. Hát, megvan valahol nem? Ha nincs nyilvántartva, akkor… a MÁV-ról van szó, persze. A MÁV-START-tól kaptunk. Munkáltató: Szerintem, úgy tekinteném a 9-est, ami lezárható ezek szerint. Elnök: Igen. VDSZSZ: Ezzel a feltétellel. Munkáltató: Jó. 10-eshez van-e valakinek? Elnök: Nincsen, akkor a 10-est lezárom. 11.§? Munkáltató: Nincsen. Majd az idei évnek a témáját képezi, hogy a munkaértekezletek megtartását fogjuk ellenőrizni. Elnök: Akkor, 11-es lezárva, 12.§. Munkáltató: 12-eshez van-e valakinek? Részünkről nincs. Elnök: 12-es lezárva, 13.§. Munkáltató: 13-ashoz inkább a betartására szeretném mindenkinek fölhívni a figyelmét. Van még két hét a január 31-ei adatközlésig, aki nem tette meg, helyi, vagy központi szinten annak szeretném kérni, hogy a munkajogi védelem és egyéb jogosultságok biztosítása érdekében tegyenek eleget a tisztelt érdekképviseletek az e paragrafusban foglalt kötelezettségüknek és a változást követően is folyamatosan. Tehát ez egy lényeges szabály. Köszönöm. Elnök: 13-as lezárva, és 14.§.

15


Munkáltató: 14-es és a VÉT elnöklése, című történet. Javasoltuk változatlan formában hagyni. Volt ettől eltérő javaslat, a munkáltató nem vágyik ezekre a babérokra továbbra sem, hogy az állandó elnököt adja. Elnök: Vasutasok Szakszervezete. VSZ: A Vasutasok Szakszervezete a módosító javaslatát visszavonja. Elnök: Akkor, 14.§-t lezárom. Ugorhatunk a 15.§-ra. Köszönöm. Munkáltató: Van-e valakinek a 15-öshöz észrevétele? Elnök: Úgy látom, úgyhogy a 15.§ lezárva. 16.§? Munkáltató: Nem volt hozzá módosítás, nem hallottunk eddig semmit ebben a tárgykörben, hogy lenne más. Elnök: 16.§ lezárva. 17.§? Akkor, a 17.§-t is lezárom. 18.§ Munkáltató: Nem javasolt hozzá a munkáltató módosítást. Elnök: 18.§ is lezárva, 19.§. Munkáltató. Munkáltató: Ez is régóta működő intézmény ebben a formában, ehhez sincs változtatás. Elnök: 19.§ is lezárva, 20.§. Munkáltató: 20.§ kapcsán egészen addig nem volt észrevétel, míg Bárány úr a múltkor nem ismertette, majd írásban nem kaptuk meg. Szeretném azt mondani, mindenféle egyéb megjegyzés nélkül, hogy szerintem, amit a VDSZSZ javasolt, az pontosan benne van a szövegben. Tehát mind a gazdasági társaság alapítása… pillanat, pillanat, pillanat. Rájöttél? Akkor nem mondom tovább. Köszönöm. Jó. Tehát, akkor az rendezett. Én úgy gondoltam, hogy rendben van. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Nincs rendben teljesen. Az a különutasítás, az nincs rendben. Vagy az, hogy utasításban, vagy megjelöljük, hogy… olyan nincs, hogy különutasítás. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Jó. A különutasítás itt arra vonatkozott, hogy kell lenni egy olyan utasításnak, ami ezt szabályozza. Ha úgy van, hogy utasításban az is jó, de az egyeztetett utasítás, az nem jó. Vagy micsodát, egyetértésével bocsánat. Utasításban. Jó azt lehetséges. Kérdezem, hogy az megfelelne-e, hogy a külön, szó kikerül belőle. Tehát a munkáltató utasításban szabályozza. Ez lenne a harmadik pontban a… tehát, a külön, szó törlése lenne. Ha ez jó. Ez volt a vágy, tehát…

16


Elnök: Vasutasok Szakszervezete. VSZ: VSZ elfogadja a javaslatot. Elnök: Köszönöm. Akkor a külön szó törlésével a 20.§ is lezárva. 21.§ Munkáltató: Nem volt hozzá módosító javaslat. Elnök: Köszönöm. 21.§ is lezárva, 22.§. Munkáltató: 22.§-t ugye, év elején rendbe tettük, hogy visszahoztuk a tavaly kiöntött 2. pontot, ugye, a fürdőkádból, és azóta szerintem, ez rendben van. Elnök: Akkor, 22.§ is lezárva, 23.§. Munkáltató: Ez is egy hosszú évek alatt kiérlelt szabályrendszer, azóta ez normálisan működik, úgyhogy nem javasoltunk benne változtatást. Elnök: Akkor, 23.§ is lezárva, 24.§. Munkáltató: Tavaly sikerült ezt is viszonylag jól összesepregetni, úgyhogy azóta nem nyúltunk hozzá, és nem is akarunk hozzányúlni. Elnök: 24.§ lezárva, 25.§. Munkáltató Munkáltató: Nincsen hozzá, javaslat. Elnök: 25.§ lezárva, 26.§. Munkáltató: Ehhez sincs módosító javaslat, nem tudunk senki részéről sem. Elnök: Köszönöm. 26.§ lezárva, 27.§. Munkáltató: 27.§-ban magam részéről tennék egy utolsó kísérletet az ellenállásnak a leküzdésére merthogy ezt többen jelezték, hogy a munkáltató által javasolt 8. pont, az nem igazán elfogadható. Többször elemeztük az elhangzott észrevételeket ebben a körben, nem igazából értjük az ellenállásnak az okát. Tehát helyben, még egyszer mondom ez egy felhatalmazást ad arra, hogy helyben, a felek, amikor el akarják dönteni, hogy munkarendet váltanak, azt az utat járják, hogy határozatlan időre, ha van megállapodás a munkarendben, akkor a munkáltató úgy jár el, ahogy le van írva a 7. pontban, viszont ezt egyszer lehet megtenni a két-két esetben külön-külön, vagy mondhatják azt, hogy határozott időre kívánják megvalósítani. Mondjuk, úgy történik a megállapodás, hogy három hónapra, három hónapra történik az a bizonyos anyagi jellegű változtatás, ellenben, ha visszaáll a korábbi helyzet, akkor nincs a többlet anyagi juttatás, viszont nem is zártuk ki a 7. pont szerinti egy-egy alkalmat. Tehát magyarán, a határozott időre történő ilyen alkalmazás nem zárja ki a 7-esnek a későbbi alkalmazását. Tehát igazából munkáltatói részről és ezt a legnagyobb jóindulattal mondom, nem jár

17


semmiféle kockázattal, tehát egy plusz lehetőséget akarunk, ha nincs ebben partnerség akkor ezt fogjuk érteni, de a lehetőséget meg lehetne adni, kockázat nélkül szerintem. Köszönöm szépen. Elnök: Köszönöm. VSZ kíván szólni. VSZ: Talán már két alkalommal is elmondtuk ezzel kapcsolatban az álláspontunkat, mi továbbra se javasoljuk a 8. pontnak az elfogadását. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Hát amennyiben a legkedvezőbb feltételt adja a munkáltató a munkarendváltozásnál erre a három hónapos időtartamra, akkor rendben van. Tehát hogyha változatlanul hagyja a 30%-ot és hogyha az állandó nappalos munkarendűeket fölemeli, vagy bocsánat az állandó nappalos munkarendűeket 30%-os műszakpótlékos munkarendben foglalkoztatja, hát akkor ahhoz nyilván hozzáemelik. Tehát itt az a lényeg, hogy a legnagyobb kedvezmény elvén is úgy a praktikusabb. Tehát nem járhat rosszabbul a javazás tekintetében a munkavállaló, mint az, aki egyébként abban a munkarendben dolgozik, ahova a munkavállalót tenni akarják. Vagy ha visszafelé megy a dolog, akkor az ő korábbi munkarendjében lévő díjazás. Ami kedvezőbb azt kell figyelembe venni és akkor talán járhatóbb az út. Ha nem akkor töröljük aztán annyi. Hiszen azért figyeljetek mindenképpen praktikusabb megoldás hiszen, hogyha munkarendet vált a munkáltató, akkor egy sor egyéb költséget betudhat. Hiszen hát persze gondoljátok végig, hogy mit jelent a megszakítás nélküli munkarend alkalmazása. Az azt jelenti ugye, hogy oda négyes, ugye hát egy munkakörre négy fő kell, praktikusan 5,2 – így van – ha más munkarendet vált, akkor kevesebb. Tehát már így is megvan a pénzügyi eredménye, legalábbis a munkabér oldaláról. De ezt úgy kell megoldani, hogy az egyén ebben ne károsodjék, semmilyen formában. Nem az a célja a munkarend változtatásnak, hogy addig, ameddig a pótlékok nem azt a funkciót töltik be, amit egyébként hivatott lennének betölteni, mert sajnos, addig-ameddig ez a nyomorult bérpótlék igenis bérelemként jelenik meg, és nem pedig egy olyan elemként, ami gyakorlatilag azon veszteségek pótlására szolgál, aki valaki a rendszertelen munkavégzés során költségként el kell, hogy könyvelje magának, addig ez nem járható út, ha tetszik, ha nem. Ezt lássátok már be. Mert ugye az lenne az igazi, hogyha úgy kéne embereket unszolni arra, hogy műszakos munkarendet vállaljanak. De hát nem erről van szó. Nem olyan a bérkonstrukció és a mértéke sem olyan, hogy ezt így lehessen kezelni. Ez lenne az ideális állapot. De hát itt sokan arra törekszenek, hogy lehetőleg műszakos munkarendet vállalhassanak, több okból. Egyfelől anyagi okokból is másfelől pedig azért is, hogy kiegészíthessék a jövedelmüket. Hát nem kell itt a homokba dugni a fejünket na. Tehát azért mondom, így sem biztos, hogy mindig rendben van. Mert az utóbbi okán elég nehéz munkarend változtatást eszközölni, hiszen akkor át kell strukturálniuk az eddigi életvitelüket. Na de hát evvel élni kell sajnos. Mert van mellékállása, akár másutt, akár a saját dolgaival. Nem, nem megy. Szóval még így is problémákat jelent, ha változatlanok a munkáltató által adott anyagiak, hát még, ha ebből is el akarnak venni. Elnök: Köszönöm. Munkáltató.

18


Munkáltató: Többször jeleztem azt, hogy ez önmagában, innen ebből a paragrafusból semmilyen veszélyt nem jelent közvetlenül. Megtanácskoztuk ezt a részét. Szeretnénk javasolni, hogy együtt mozogjon az 5.§ 2.c) pontjával, tehát, ha az bekerül, akkor ez is kerüljön be, ha az nem kerül be, akkor ez se kerüljön be. Nem muszáj erre egyébként most nyilatkozni, lehet a későbbiekre is hagyni, de ha van rá gondolat, akkor meghallgatjuk. Hagyjuk akkor függőben, azt a javaslatot hallom a többiek részéről. Elnök: Akkor 27.§ akkor függőben hagyva és mehetünk a 28.§-ra. Munkáltató: Azt azért rögzítsük, hogy a 27-nek csak az 8. pontja kérdéses, az alap paragrafus, ami jelenleg hatályban van, az rendben van mindenki részéről, gondolom. Jó. 28-ra nem volt módosító javaslat a munkáltató részéről. Elnök: 28.§ lezárva, 29.§. Munkáltató: 29. is egy aránylag jól kialakult rendszer, tudomásunk szerint a 3. pontban lévő összegben van, annak az emelése kapcsán voltak különböző javaslatok. 1200 forint, 1250, 1800, ilyeneket rögzítettünk eddig. Elnök: 29.§-hoz van valakinek észrevétele? Olvasási szünetet kért a VDSZSZ. VSZ VSZ: Volt egy javaslatunk az 1800 forintra. Jó, csak hogy… Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Bocsánat én a vitát próbálom annyiban moderálni, hogy amit tudunk, azt én is bemondom, és most itt, most lehet róla érdemben beszélni. Tehát… ötezer, persze, hát bármit. Munkáltatói oldalon mindjárt fogunk rá nyilatkozni. Azért kérdeztem, hogy van-e valakinek egyéb. Munkáltató: Tehát,1250 forinttal, hogyha le tudjuk zárni ezt a paragrafust most, akkor áll az ajánlat, hogy elfogadva. VDSZSZ: Ha 1300-zal, akkor is áll az ajánlat nem? Munkáltató: …fogalmaztam. Tehát 1250 forintra tudjuk változtatni. Az az igazság, hogy minden vélelem, azért mondtam, hogy tárgyaljuk a Kollektív Szerződést, összefügg ilyen formában. Tehát gyakorlatilag az az, amivel most ki tudjuk pipálni és tovább tudunk menni ezen a paragrafuson. VDSZSZ: Figyelj most hány forint a tét, körülbelül szerinted? Hány forint? Hány forint? Munkáltató: …annak is van tétje, amit kértetek, hogy nem a műszakpótlékkal figyelembe véve. Tehát itt ezek az összegek most jelen pillanatban mindegyiknek van kihatása. Tehát azért néhány millió forintnak is lehet hatása arra, hogy a másik területen akkor tudunk lépni, vagy nem tudunk lépni. Tehát nem százmilliókról szól a történet, hanem tízhúsz millió forintokról.

19


Elnök: Köszönöm. Akkor a munkáltató 1250 forintos javaslatára akkor kérem, hogy külön-külön mindenki válaszoljon. Jó? Akkor kezdjük a VSZ-szel. VSZ: Az 1250-et nem tudjuk elfogadni. Elnök: Köszönöm. PVDSZ. PVDSZ: Mi tudomásul tudnánk venni az 1250 forintot azzal a megjegyzéssel, hogy átvezénylési díj jár a készenléti szolgálatra vonatkozó átvezénylések esetében is. Tehát, amikor ugye megvannak a szabályok, hogy egy héttel előre, a következő hónapi beosztást változtatni kell azt tudomásul tudjuk venni, hogyha egy héttel megelőzően ezt módosítják, de, hogy előtte való nap módosítják valakinek a készenléti beosztását, azt nem. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Erre csak annyit szeretnék mondani, hogy a készenlét számomra kezd a világ legkülönlegesebb dolga lenni. Tehát készenlét alatt nem lehet más munkakörbe tartozó feladatot végezni, készenlétet nem lehet… bocsánatot kérek, a készenlét egy rendelkezésre állás. Tehát azért ne keverjük már össze a rendes munkaidő és annak a beosztásával kapcsolatos szabályokat és ne akarjuk arra vonatkoztatni. Itt ez klasszikusan, munkaidőre vonatkoznak ezek a szabályok és munkaidő beosztásról. Márpedig a készenlét nem munkaidő tehát az egyéb okok mellett már csak elméleti okokból sem szeretném ezt támogatni, ezt a dolgot. Tehát ez így azért nem játszik. Elnök: Köszönöm. VDSZSZ. VDSZSZ: Hogy ezek fix összegű juttatások, hát nem százalékosak, hanem fix összegűek én azt gondolom, hogy tényleg, ezeket hagyjuk a végére. Meglátjuk, hogy mi lesz a bérrel, ha lesz belőle valami. Szóval ötven forintokon vitatkozni akkor, amikor… most, azért, nem akarok hülyeségeket beszélni. Hát évente hány átvezénylés van a MÁV Zrt-nél? Egyszerűbb így kérdezni. Mégis, nagyságrendileg, ötmillió? Egymilliárd? Túlzok? Túlzok. Tízezer? Hát, körülbelül, na, mennyi? Hát akkor ez most államtitok? Mert akkor nehogy megmond, mert akkor téged is lecsuknak, meg engem is, mert ki se szabad fürkésznem. Tehát na. Nem is szolgálati titok ugye? Na. Akkor megsúghatod. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Az 1250 forintot, azt abból a megfontolásból mondtam, hogy egy kerek összeg és a 3,9%-nál több, tehát ezért gondoltam. Nem minden fix összegre igaz az infláció, mert az ajánlatunkban is van nagyobb. Tehát még egyszer, azt mondtam, hogy most erre volt 1250, ha most itt nincs elfogadás, akkor visszatért a munkáltató az 1200 forintra, a jelenlegi állapotra és nyitva marad. Elnök: VDSZSZ.

20


VDSZSZ: De nem válaszoltál. Ezt nem lehet megtudni, ezt a számot sehogy sem? Munkáltató: Adott földrajzi és geológiai helyzettől mindig változó. VDSZSZ: Magyarországra gondoltam. Tehát csak Magyarországra. Munkáltató: Az időjárás is befolyásolja és a pandémiás helyzet. VDSZSZ: De hát tavaly mennyit fizettetek ki, rá? Amikor tél is volt, nem mentek a vonatok. Tehát, tavaly… bagatell összegen vitatkozunk egyébként, úgyhogy… ja, hogyne. A nagy az meg nem számít, ugye? Az évi négyszázmillió, a kiváló mozdonyvásárlás okán. Ja? Ja. Hát miért, az nem számít, az 1%-os bérfejlesztés. Ha már itt demagógok akarunk lenni évi négyszázmillió, az nem probléma. Az nem probléma. Tehervonati mozdonyokat venni személyszállítási feladatokra, Mariann. Tehervonati gépeket vesznek személyszállítási feladatokra. Ugye? Ugyanis, a DB-nél arra használják őket 90%-ban. Ott nyilván nem olyan jól képzettek a szakemberek. Látszik is az ő vasútjukon. Hát, hogyne látszódna. Na azt mondom. De hát, azért mondom. Ott arra használják. Nemcsak amiatt, mert nagyobb sebesség… egyéb okok miatt. Mert az tehervonati gép. Ez nem számít. Elnök: VSZ. VSZ: Csak megjegyezni kíván, hogy ugyan, az 1250 is kerek összeg, de kerekebb ettől az 1300, vagy az 1400 forint. Elnök: Jó hát akkor ezt úgy látom, hogy nyitott kérdés marad még, ez a 29.§. És akkor a 30.§-ra ugorjunk. Munkáltató: Ugorjunk akkor. János előbb elmondod, vagy… nem. Mi mindig a racionalitás érdekében próbálunk. Tehát sokszor olyan dolgokban is, ami vagy elvi jelentőségű, vagy igazából komoly fájdalmat nem okoz. Ezt azóta se tudtuk megérteni. Tehát mindig összeülünk és megpróbáljuk megbeszélni, hogy mik azok a pontok, amik kérdésesek. Ezt a hét utolsó munkanapját, hogy ebben, hogyha a törzsidő úgy van meghatározva, ahogy micsoda fájdalmat okoz, ezt nem tudtuk. Azóta se értjük és mindig örömmel hallgatjuk azokat az elméleti fejtegetéseket, ami nem a csak választ jelentik. Úgyhogy, most is meghallgatjuk. Elnök: Vasutasok Szakszervezete. VSZ: Én pontosan azzal szeretnék érvelni, amit voltál szíves már itt az előző paragrafusoknál több alkalommal említeni, hogy ez az a paragrafus, amit tavaly annyira tökéletesen megalkottunk, hogy ezt vétek lenne elrontanotok, ezért mi azt javasoljuk, hogy maradjon az eredeti szöveg. Elnök: PVDSZ, utána pedig MTSZSZ. PVDSZ: Mi is javasoljuk alapvetően a tavalyi szöveg hatályban tartását. Azt tudomásul tudjuk venni, hogyha a rugalmas munkaidő tekintetében a törzsidő egységesítésre kerül,

21


nem látjuk komolyabb jelentőségét a dolognak. Azt szeretnénk érvéként még elmondani, hogy azért Magyarországon még a szabad szombat bevezetése előtt is gyakorlatilag volt, hogy a hét utolsó munkanapja rövidebb, mint a hosszabb. És ehhez ugye az tartozik hozzá, amiről hajlamosak vagyunk elfeledkezni, hogy ebből az következik, hogy a hét többi munkanapja viszont hosszabb. Tehát itt erről is szó van, úgy gondolom és magunkon, a műszaki területeken ehhez azért is ragaszkodnunk kell, mert a partnervállalatok, akikkel együtt dolgoznak, ott is ilyen típusú munkarendek vannak, hogy a hét utolsó munkanapját, amit a magunk részéről szívesen a konkrét pénteki napra el tudunk képzelni tehát, hogy ne legyen ez a magyarázkodási probléma, hogyha itt cserélgetik a munkanapokat, akkor a péntekről beszélünk. Tehát egész nyugodtan. Jellemzően a 70-es, 80-as években a helyi függelékekben, amikor nem volt azon vita, hogy ott rögzíteni kell a munkakezdési… időpontokat, ott úgy jelent meg, hogy H—Cs: 7—15-ig, és a P: 7—13-ig, vagy mit tudom én. Tehát én úgy tapasztaltam gyerekkorom óta, hogy ez így van. Még a szüleink is hasonló munkarendben dolgoztak, amikor még dolgoztak. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy ez egy több évtizedes, magyarországi hagyomány és nem tudjuk belátni, főleg azokkal az érvekkel, amiket a munkáltató mond, hogy ezen változtatnunk kéne. Tehát ha ez tényleg probléma, akkor az év elején, mint ahogy a rendeletben kijön, hogy mi az eljárás az ünnepek körüli munkarend kapcsán, akkor a munkáltató minden év elején ezt egy utasítással, ha gondolja, elintézheti és akkor nem kell állandóan a kérdésekre válaszolgatnia. Köszönöm. Elnök: Köszönöm. Az MTSZSZ jelentkezett a PVDSZ után, és utána a Balázs VDSZSZ. MTSZSZ: Köszönöm. Én mondanék a csak mellett egy indokot hozzá. Itt az átszervezések, átalakítások, terület összevonások után azért jellemzően az látszik, hogy egyre több esetben fordul elő az, hogy a munkavállalóknak aránylag nagyobb távolságra kell ingázni. Az is előfordul, hogy ők kvázi, hetelnek. Ebben az esetben én azt gondolom, hogy azt lehetne úgy tolerálni, hogy akkor a hét közbenső napjain hosszabb a munkaidő, hogy pénteken minél hamarabb, mindenki hazaérjen. Ezért szeretnénk, hogyha mind a nappalos, mind a rugalmasnál maradna a korábbi. Köszönöm. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Na jó. Az a helyzet, hogyha az a c) pont egyértelműen bekerül a Kollektív Szerződés 5.§-ának 2. pontjába, akkor azt gondolom, ez a vita felesleges, a helyi függelékben ezt tudják szabályozni, a munkaidő kezdetét és végét és ott majd nagy bölcsen el fogják dönteni, hogy miképpen kell járkálni. Jó? Szerintem. És akkor bánom is én, hogy módosul, vagy nem módosul a dolog. Nekünk az is jó, amit a munkáltató előterjesztett, ha a c) pont benne van. Hát figyelj, akkor majd ott elintézik. Ilyen egyszerű. Hát na és? Hát nem baj, legalább edződnek. Nem ott nyalnak a főnökúrnak a szakszervezeti tisztségviselők, hanem tesznek is valamit azért, hogy ők azok maradjanak. Ilyen egyszerű. Elnök: MTSZSZ jelentkezett, és akkor utána megadnám a munkáltatónak a szót.

22


MTSZSZ: Mi azért ragaszkodnánk hozzá, hogy ez itt legyen rendezve, hiszen nincs mindenhol helyi függelék és ahol nincs, ott automatikusan ez a pont és ez a szabály lép érvénybe. Köszönöm. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Hát igen. Találtunk egy gumicsontot azért ez nagyon jó. Egyre muszáj vagyok, tehát azt a helyzetet, ha én jól értettem, de nagyon remélem, hogy az Enzsöl urat nem jól értettem. Tehát egy olyan héten, amikor szombaton munkanap van, pénteken csinálni egy rövidebb napot, szombaton meg egy hosszút, az azért izgalmas lenne. Mert én ezt értettem abból, hogy mindig a péntek. Tehát a pénteket, a HMCS-t, azt én, aztán mondták, hogy nem HMCS-ről van szó, hanem H—CS-ig, de nem baj, megértettem, hogy miről van szó. Szóval, az úgy nem lenne jó. Mondom ebből van a legtöbb vita. Idén szerencsére, nincs. Utána meg majd megint lesz tömegével. Mert arra szolgált egyébként a rövidebb munkaidő a hét utolsó munkanapján és azért kell utolsó munkanapnak nevezni, hogy pontosan haza tudjon hamarabb menni, vásárolni, másnap zárva az üzlet, mert munkaszüneti nap van, meg egyebek, tehát erről szól a történet. Egyébként két javaslat valóban megfontolandó volt, az egyik, amit a VDSZSZ mondott, a másik pedig az önálló, 13,30-as törzsidő, a rugalmas munkaidőben, ez is megfontolandó. De az, hogy pénteki napokon, hát majd esetleg a mai nap egy üzemszemlét tarthatunk közösen, a VÉT után, hogy milyen ügyeket lehet… ja, hogy már akár most, a szünetben is föl tudunk menni, és megnézhetjük, hogy milyen hatékonyság van a hét utolsó munkanapján, úgyhogy ez egy érdekes dolog. Egyébként a szabad szombat megszüntetését én a magam részéről pártolom, mert nagyon jó szombati napok szoktak lenni, én mindenkinek ajánlom a hangulatát, itt bent különösen. Tényleg, jók. Én nagyon szeretem. Lehet, hogy holnap is fogunk, úgyhogy… Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Tehát továbbra is az az ominózus c) pont beemelése lesz, akkor… úgy véljük rendezi, úgyhogy a munkáltatónak ez a javaslata számunkra elfogadható, ha a c) pont benne van. Elnök: MunkáltatóMunkáltató: Megfordítva fogadható el. Elnök: VDSZSZ. Munkáltató: Visszavonjuk ezt a javaslatunkat, ha nincs c) pont. VDSZSZ: Nem kell visszavonni. A c) pont, az kell, és a c) pont úgyis benne lesz, akkor viszont erre nincs szükség így. Akkor jó az, amit javasoltatok. Nyilván ennek figyelembevételével tettétek meg a javaslatot, tudtátok, hogy ez a c) pont belekerül, hiszen a VSZ már korábban mondta, benne volt az agyatokban. Hagyjuk ezt. Ne rágódjunk ezen. Menjünk tovább, ez nevetséges probléma. Elnök: Munkáltató.

23


Munkáltató: Szeretném kérni mindenkit, hogy olyan kijelentéseket, hogy úgyis benne lesz, ilyeneket ne tegyünk, mert ez egy a pályafutásom elejére vonatkozó, régebbi időkből visszahalló dolgok. Tehát én emlékszem arra is, amikor a munkáltató egyedül állapította meg a munkarendet és akkor ilyen típusú javaslatokat is lehet tenni, hogy úgyis benne lesz, mert akkor kár tárgyalni paragrafusonként, hanem azt fogom kérni, hogy a szakszervezeti oldal egy képviselője közölje, hogy mi az, ami úgyis benne lesz a Kollektív Szerződésben és akkor egyszerűbb a helyzet. Tehát, azért ez így, mint tárgyalás, kár, hogy a Borsik úr lehet, hogy egy teremmel arrébb van, de azért adjuk meg a lehetőséget, a formáját a tárgyalásnak. Kérném szépen, tehát az úgyis benne lesz, úgyis szeretnénk, hogy benne lenne, ezt így értem, de, hogy úgyis benne lesz, az egy kicsit nehezen értelmezhető. VDSZSZ: Jaj, de érzékenyek vagytok. Hát figyeljél, jobb helyeken úgy kezdődnek a szakszervezeti dolgok, hogy követeljük, nem kuncsorgunk. Jó? Tudod? Na. Hát azért a munkavállalók nem beszélő szerszámok. Jó? És nem kell győzelmi jelentéseket harsogni a MÁV-nak, amik nem is igazak ráadásul, hogy hogyan nem sikerült szolidárisnak lenni a másik nyomorgó munkavállaló mellett. Hát nagyon épületes sajtóközlemények láttak napvilágot, mit ne mondjak. Nagyon épületesek. Hát nyilván annak egy része ez is, hogy úgyis benne lesz. Hát persze, vannak… azt gondolom, azért mondtam azt, hogy úgyis benne lesz, mert vannak alapvetések, amit egy Kollektív Szerződésnek tartalmaznia kell. Ha tényleg az a tartalma, ami a neve is. Ha nem az a tartalma, akkor persze, hogy nem kell, hogy benne legyen. Lenne egy is, hogy csókoltatjuk a munkáltatókat és a tulajdonost még inkább. Így is megcsinálhatnánk, és akkor egy sor az egész KSZ, vagy kettő. Jó? Helyes. Helyes. Minden hatalmat a szovjeteknek. Jó. Elnök: Vasutasok Szakszervezete. VSZ: Természetesen abban egyetértünk, hogy úgyis az lesz benne, amiben meg fogunk állapodni, mert ha Kollektív Szerződéses megállapodást akarunk, akkor ahhoz az kell, hogy mindenki elfogadja azt a javaslatot. De mielőtt még teljesen szétesnél, én várni akartam, hogy a harmadik fejezetig jussunk el és ott kellett volna egy szünetet tartani, szerintem, mintha lanyhulna az eredményessége a munkának, azt gondolom, hogy most egy rövid szünetet kellene inkább tartanunk, és akkor újult erővel kezdjünk neki a többi tárgyalásnak. Elnök: Akkor, a VSZ javaslatára egy tízperces szünetet rendelek el. Munkáltató: Javasolnám akkor, hogyha lehet folytassuk, és a hatékonyság érdekében ezt a hét utolsó napját egyelőre helyezzük nyugállományba. Elnök: Ennek megfelelően, a 31-esre akkor rátérnénk. Munkáltató. Munkáltató: A 31-esnek ugyan a jelenlegi szövege nem mindig egyezik a helyi munkáltatók igényeivel, de nem tettünk rá módosítási javaslatot azért, hogy a munkáltató visszafogottan és együttműködően járjon el.

24


Elnök: Akkor, úgy látom, nincs észrevétel, akkor 31-est lezárom, 32-es. Munkáltató: A 32-eshez szeretnék egy dolgot mondani. Ugye azt a szabályt, amit ott átalakítottunk, illetve szerintem azt mondanám, hogy pontosítottunk és helyre tettünk, és erre volt is nyilatkozat, még amikor a Borda úr itt volt, ő nyilatkozott többek között a VSZ részéről, hogy az rendben volt. A VDSZSZ részéről kaptam, illetve kaptunk anyagot ugye írásban is, meg a múltkor is elhangzott. Ezzel kapcsolatosan csak annyit szeretnék elmondani, hogy az idén már működő rendszernek a pontosítását jelenti, semmi más egyebet, ami le van írva. Tehát én javasolnám, megfontolásra a leírt szabályt. Összesen arról szól a történet, hogy korábban annyi volt a megkülönböztetés, hogy mi a fordulószolgálat és mi a nem fordulószolgáltra a szabály. Ugye annyi változott, hogy pontosítottuk, hogy vannak a nappalosok, vannak a nyújtott műszakosok, tehát ez a szabály semmi mást nem mond, ami most a négy pontban le van írva, mint a jelenlegi helyzet. Ennek kérném szépen a pontosításszerű elfogadását. Mondom eddig, aki nyilatkozott, VSZ részéről az volt, hogy rendben van, a Borda úr szólt a múltkor erről. Nem gondolnám, hogy ez bármiben változtat a mostani helyzeten. Tehát nincs benne csalárdság, meg álnokság, meg nem tudom, mit szoktunk még mondani. Köszönöm. Elnök: Akkor a VSZ részéről rendben volt a múlt alkalommal és akkor a többi érdekképviseletet is kérném, hogy nyilatkozzon. Nem tudom, ki kíván. VDSZSZ. VDSZSZ: Nos. Hát az a helyzet, hogy a 3. pontot így nem tudjuk elfogadni, mert mi az, hogy… most a nyújtott műszakos munkarendben foglalkoztatott, mi az, hogy nem vonatkoznak rá a korlátozások? Bármennyit dolgozhatnak éjszaka, folyamatosan? Hát, dehogynem. Ez van ideírva. A másik az, hogy hát, én ezt az öt egymást követő… na, jó, rendben van, ebbe nem szólok bele, mert ez ilyen PFT-s buziság. Nem tudom egyébként… egyébként, elég nagy pofátlanság az, hogy a PFT rendszeresen azt csinálja, hogy nappalos munkarendűeket éjszakai vágányzárban foglalkoztatják. Azért mondom… mit tudom én. Tessék? Én tudom, hogy azért van ez a nem fordulószolgálat… munkavállaló, de eleve az a disznóság, hogy egyáltalán ez így felmerült, hogy ők nappalos munkarendűek kizárólag. És azért, mert éjszaka, hát praktikusan éjszaka tudnak csak dolgozni, tehát többször, ezért… nem ez a gond, hanem, nem úgy vannak alkalmazva. Mikor oda jelentkezett, akkor nem mondták azt, hogy öreg, te gyakorlatilag éjszaka fogsz dolgozni, mint egy vakond. Nem arról volt szó, hanem, nappalos munkarend. Hisz a nappalos munkarend az életben nem valósul meg, a nappalos foglalkoztatás az esetek nagy többségében nem valósul meg, mert éjjel dolgoztatják. Egyébként ki van szúrva a szemük avval, persze… az éjszakai pótlék mértéke magasabb. Nem tudom ez benne van a KSZ-ben, vagy ott van egy szakági függelék, ami nem épült még be a KSZ-be? Na jó. Tehát most nem tudom, hogy mennyi most az éjszakai pótlékuk, de azt gondolom, hogy őnáluk majd föl kell emelni. Főleg az éjszakai munkavégzés okozta tragikus következményekre, amit úgy mindig elfelejtetek. És azt gondoltam, hogy ebben a szerződésben ez meg fog jelenni az éjszakai munkavégzésnek a rákkeltő hatása. És az a helyzet, hogy a 2-es pontban körülírtak esetében ez jelentkezik. Hiszen ők éjszaka dolgoznak. És az öt egymást követő éjszaka, ez akkor került megfogalmazásra, amikor még nem tudtuk ezt a szörnyűséget. Figyeljetek hát az éjszakai munkavégzés rákkeltő hatású. Hát erre valamit lépni kell a munkáltatónak. Megszabni azt, hogy adott… bármit, hogy adott életkor elteltével

25


csökkenteni kell az éjszakai munkavégzések számát, vagy bánom is én, mit. De, hogy mélyen hallgattok róla, az nem megoldás. Több hónapja az ezzel kapcsolatos felhívásunkat – ha úgy tetszik, felhívásunkat – eljuttattuk a munkáltatónak. Semmi nem történt ebben legalábbis, amiről tudok. Ez nem megy. Ez nem megy. A 3. pontra az Endre mond nekem valamit, mert nem értjük, itt a Zolival. A 4. pont az rendben van avval, hogy ugye, törölve van az 1-esből, az a szöveg bekerült a 4-esbe, abban nincsen gond. De a 2-essel nyilvánvalóan, van. És hát éjszaka… így van. Nem értem, hogy a nyújtott… VDSZSZ: Éjszaka is dolgozhat nyújtott munkarendben. Nem? Na hát akkor egymás után dolgozhat akármennyit. VDSZSZ: Akkor, miért nem vonatkozik rá? Jó. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Tehát azért azt ne vitassuk el, hogy a vasútüzem, az olyan üzem, ahol van éjszakai foglalkoztatás. Az éjszakai foglalkoztatás önmagában nem jogellenes foglalkoztatás. Most én a tényeket próbálom összeszedni ehhez a dologhoz. És ugye úgy néz ki a történet, hogy régen, tehát a szabályozást ebben a tekintetben tavaly nem pontosítottuk és a jelenlegi helyzet fenntartásához szükséges ez a dolog, ami tulajdonképpen egy éve működik azzal, hogy a nyújtott műszakot nem nyújtott, állandó nappalosnak nevezzük, hanem a nyújtott műszakot, függetlenül attól, hogy mikor dolgozik – utalnék itt a Záhony és vidéke munkáltatásokra – bizony, van aki nyújtott, állandó éjszakában dolgozik, mert olyan a munkáltatásnak a jellege. De hát, hogyhogy nem lehet, ha akkor van a munka és ezt egyébként helyi függelékben rögzítették, Balázs? Hát, de erről beszélek. VDSZSZ: …tényleg… rákkeltő hatású. Munkáltató: Nyomjad akkor a mikrofont, mert bár elmondtad már, de… VDSZSZ: …egészséget károsító hatású az éjszakai munkavégzés, egy adott határon, nem tudom, milyen határon túl, mert senki nem mondta még meg, de önmagában, igen. Na most ebből az is következik, hogyha valaki rendszeresen éjszakai munkát végez és gyakorlatilag kizárólag, annak az egészsége veszélyeztetve van és ez így akkor jogszabályellenes, az így végzett munkáltatás. Nem fogunk evvel jogászkodni. Ez a 3. pont hétszentség, hogy nem fog belekerülni. Hát ezt nem lehet csinálni. Hát nem mi találtuk ki. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Nem jogászkodni szeretnék ezen a dolgon Balázs, véletlenül sem. Nem ez a történetnek a menete. Tehát itt azért vannak ebben különbségek. Egy picikét próbáljunk meg akkor arra is koncentrálni, hogy a nyújtott műszakos munkarendnek ugye elfogadtuk a szabályait. És eddig ugye, annyi volt a különbségtétel, hogy fordulós, vagy nem fordulós. És most jött be ez a dolog. És az éjszakai munkát, azért nem úgy működik ám, hogy valaki orrvérzésig éjszakai műszakban van és miket csinál. Ugyanis

26


a múltkor felolvastam az Mt-nek azt a szabályát, hogy aki éjszakai munkát végző munkavállalónak minősül és megvan a két feltétele, hogy legalább az egynegyedében ugye éjszakai műszakban dolgozik, illetve rendszeresen, egyebek… a múltkor idéztem, szó szerint, azokat rendszeres orvosi vizsgálatnak kell alávetni… orvosi vizsgálat jelenleg a MÁV Zrt. egyik legkomolyabb tevékenysége, amivel foglalkozik éjjel-nappal egyébként. Jó. Tehát erre azt szeretném mondani, hogy jogszabály alapján kötelessége a munkáltatónak ezekre a munkavállalókra, akik ilyen típusú foglalkoztatásban vesznek részt, rendszeresen orvosi vizsgálat alávetni és amennyiben nem működik a dolog, tehát problémát okoz, egészséget veszélyezteti, akkor meg kell szüntetnie ezt a fajta foglalkoztatását annak az adott munkavállalónak. Jó. Mondom még egyszer, a munkáltatásnak a kialakult, elfogadott helyi függelékben rögzített rendjével ellentétes ez a dolog. Tavaly itt fogadtuk el azt, hogy létezik a nyújtott műszak és nem lehet nyújtott, állandó nappalosnak nevezni, mert könyörgöm, aki nappal is dolgozik, de az éjszaka is beleesik, megegyeztünk, hogy miért nyújtott műszakos, a nyújtott műszakos. Van ilyen foglalkoztatás. Ez egész egyszerűen semmi más, mint a jelenlegi helyzetnek a tudomásulvétele. Vagy akkor beborítjuk megint a rendszert, vagy homokba dugjuk a fejünket. Ez a három út van, amit lehet csinálni. Munkáltató: Bocsánat, annyit tennék még hozzá… Elnök: Balázs még a munkáltatói oldalon, a Wikidál úr már régóta jelentkezik. Munkáltató: …a 2. pont éppen az ellen ad védelmet, hogy orrba-szájba, éjszakára hozzuk a nappalos munkavállalókat… a másodikról beszélek, mondom, a 2. pont, az erről szól, amiről beszéltél. Azt mondtad, hogy felhívtad a figyelmünket arra, hogy az éjszakai munkavégzés az rákkeltő. Én úgy emlékszem, hogy ami anyagot átadtál, az arról szól, hogy a műszakos munka rákkeltő, nem az éjszakai munka. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Ezt kár volt mondanod, István, de hát nem baj. Jó. Tehát a harmadik pont nincs benne. Az biztos, nem fogom így aláírni a Kollektív Szerződést, a harmadik ponttal. Ezt most mondom. Elnök: Nem tudom, közben azért megkérdezném a PVDSZ-t és az MTSZSZ-t, mert őket nem hallottuk. Mert ugye, azt ígértük, hogy végigmegyünk. PVDSZ: Részünkről rendben van ez a pont. Elnök: MTSZSZ. MTSZSZ: Részünkről úgy van rendben, hogy nem kívánjuk se a VSZ, se a VDSZSZ ez irányú álláspontját, nem kívánjuk megvétózni. Elnök: Jó, köszönöm. Munkáltató. Munkáltató: Akkor visszavonjuk a javaslatunkat. 32-es marad az eredeti szöveggel, aztán… jó. Úgy is jó. Mondom ez egy szerencsétlen szabály volt. Aki ismeri a

27


történetét, annyi volt egyébként benne, hogy a fordulósokra volt egy korlátozás. Utána bekerült azzal a szöveggel, hogy mindenki, aki nem fordulós, de közben ugye kiderült, hogy nem biztos, hogy aki nem fordulós, az nem lehet éjszaka, mert van is. Igen, igen. Azért mondom. Csak ezzel az egyszerű megfogalmazással, azt ebből adódott a gond. Jó. Tehát akkor úgy maradna, hogy 1-es pont marad, 2-es pont marad, és az 1-es pont úgy marad, hogy a törléssel együtt és a 3. pont lenne a javaslatszerinti négyes, és kész. Jó. Elnök: Jó, akkor a 32-est ennek megfelelően lezárom, és 33.§. Munkáltató: 33-as kapcsán majdnem akkor a értetlenséggel vagyok, mint a péntek hét utolsó munkanapjával kapcsolatosan, hogy az olajkútkezelők tudtommal az 1. pontban rendben voltak mindenki részéről – aki nem, majd esetleg jelzi – és idevonatkozó javaslatok voltak. Amit én nem értek, de rá fogok most kérdezni, hogyha az Mt-nek a szövegét beleírjuk a téli-nyári időszámítás vonatkozásában, nem hivatkozással hanem kifejtve, akkor az úgy megfelelő lesz-e. Ugyanis az 1. pontban az erre vonatkozó rész, illetve a 7. pontban az erre vonatkozó rész semmi mást nem jelent. És szeretném mondani, hogy a 7. pontban sincsen semmilyen, nem tudom, milyen merénylet elkövetve. Azt próbáltuk megfogalmazni pontosabban, amiből a probléma szokott lenni, hogy akkor hogy van a rendkívüli munkavégzés, mennyi a rendkívüli munkavégzés, tehát a 7. pontnak a második bekezdése, az a gyakorlatot próbálja megfogalmazni, remélem, hogy közérthetőbben, remélhetőleg közérhetőbben, mint ahogy eddig volt. Én kérném szépen, hogy ezt akkor próbáljuk meg, valahogyan elfogadni. Jó-e úgy, hogy az Mt. szövegét akkor megfogalmazzuk valahogyan. És nézem még, hogy kinek volt idevonatkozóan javaslata. Volt még javaslat VSZ részéről, PVDSZ részéről ehhez a paragrafushoz, úgyhogy azt hiszem, erről most jó lenne kivesézni, hogy akkor ki, mit szeretne pontosan, még egyszer. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Ehhez már korábban elmondtuk, de akkor elkerülte a figyelmeteket, hogy azt indítványoztuk, hogy a készenléti jellegű munkakörben osztott munkaidőt alkalmazni tilos, ezt annyiban pontosítanánk, hogy a személyes váltás időtartamán túli osztott munkaidőt alkalmazni tilos. Ennek egyszerű az oka, a készenléti jellegű munkakörnél a havi teljes munkaidő, a munkanapok száma, szorozva 12 óra, ha jól tudom. Elég hosszú a benn tölthető idő, és mivel készenléti jellegű a munka, ugye, hát nehéz meghatározni, hogy mikor végez munkát, nincs is meghatározva. Különösebben nem is logikus, még a munka… a megszakítása. Hát amúgy se végez munkát, de azért megszakítom. Hát, akkor mit csinál, mit szakítok meg? Egyszer. Ha az a cél vezérli a munkáltatót, hogy a 24 órán túli személyes váltás van, akkor nem férne bele, rendben van. Tehát még egyszer, a személyes váltás idejére meg lehet osztani a munkaidőt, tehát akkor azt mondom, hogy a 24 órát túl lehessen lépni ennek okán, rendben van. De annak okán nincs rendben, hogy az amúgy is hosszú, munkahelyen töltött időt továbbnövelje a munkáltató, ráadásul úgy növelje tovább, hogy a díjazás nemhogy emelkedne, mert nyilván itt is lehetséges rendkívüli munkavégzést az adott határokon belül elrendelni, hanem, csökkenteni kívánja. Hiszen, mikor osztott munkaidő címszóval tartózkodik a munkahelyén, akkor a díjazása alacsonyabb, mintha munkaidőt számolnának el. Ennyi a történet lényege. Gondolom ez fogadható. Így is a munkavállaló, a munkanapok száma,

28


szorozva 12 órát lehet benn a munkahelyén. Hát, dehogynem… nem. Jó ha nem, akkor nem. Na, persze. Elnök: Munkáltató… munkáltató hagy válaszoljon. Köszönöm. Munkáltató: Azt szeretném mondani, hogy most már értem, hogy miért vezetted fel ezt a problémát. Ez akkor lenne valódi probléma, a készenléti jellegű munkakör tényleg lehetőséget biztosít arra, hogy megemeljük a munkaidejét. Tehát, amit mondasz, hogy munkanap szorozva 12, az lehet az elvi maximum. De ez nem gyakorlat. Tehát… mivel a tavalyi… tessék? Nincs megemelve a munkaidőnek a nagysága. Az van jelen pillanatban, azért alkalmazzák és ezért mondtam azt, hogy munkáltatói oldalról nekem mindegy, mert ezt a munkavállalók kérik, ugyanis 24 órára jönnek be. Tehát a készenléti jellegű munkakörben nincs megemelve a munkaidőnek a mértéke, ugyanúgy 7,6-ra járnak, tehát ugyanazzal… de, nem tízen, mit tudom én hány szolgálatra jön be, hanem nyolcra. Tehát gyakorlatilag 24 órára jön be, és úgy tud csak, bent lenni 24 órát, hogyha készenléti jellegű a munkakör. Ez jellemzően az alacsony forgalmú vonalakon létező dolog. Tehát nincs megemelt munkaidő. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Jó rendben van. Ha ez így van, akkor ez rendben van, viszont mivel a lehetőség megvan arra, hogy a munkaidőt megemelhessék, akkor ennek a lehetőségét kell kizárni. Munkáltató: Úgy szólna akkor, amit a Balázs akar, ha jól értem, hogy készenléti jellegű munkakörben, ahol 24 órás… tehát, készenléti jellegű munkakörben osztott munkaidő alkalmazása esetén, arra vonatkozó megállapodást nem lehet kötni, hogy a napi munkaidő mértékét megemelik. Munkáltató: Ezeken a kisebb forgalmú vonalakon nagyon szeretik a munkavállalók ezt a 24 órára jövök be együtt, és ezért van ez a készenléti jellegű, de nincs megemelve a 7,6-hoz képest, csak ennél a két kis térségi vasútnál volt két állomás a legutóbbi gondolkodás kedvénél. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Annyiban folytatnám csak, akkor, hogy… tehát, amennyiben készenléti jellegű munkakörben osztott munkaidő kerül jelen paragrafus szerint alkalmazásra, hosszabb, teljes munkaidőre vonatkozó megállapodás nem köthető. Vagy valami ilyesmi. Majd ezt… jó. Tehát ez lenne a cél. Oké. A többi része? Kérdezném majd mert a János jelentkezik egyébként, hogy a többi részét, hogy akkor mint pontosítsuk, írjuk be szó szerint? Tényleg érdemes lenne azt a megkötéseket ott, ami semmit nem jelent egyébként mondom, mert ez a nyomorult téli-nyári időszámításra való átállás, ez objektív körülmény, tehát ez akkor is így van egyébként, ha nem írjuk bele, de jó lenne pontosítani, mert máshol ezt megtettük, pihenőidőknél, egyebeknél. Itt is meg kéne tenni. Elnök: Vasutasok Szakszervezete.

29


VSZ: Amennyiben a munkáltatói jogkörgyakorlók ugyanazt értik az ideírt törvény paragrafusa szerint, mint amit most itt, közösen, akkor nem szükségeltetik kiegészíteni. Reméljük, hogy 2010-ben nem lesz ebből gond. És akkor az olajkútkezelő, amit említettél, rendben. Akkor ez a paragrafus számunkra fogadható. A 2. pontnál viszont a pihenés feltételeire vonatkozóan, az, hogy biztosítani kell, a pihenés feltételét szabályozni a Kollektív Szerződés helyi függelékében. „A” variáció, hogy most nekiállunk és feltételeket beleírunk. Inkább azt javasolnánk, hogy írjuk azt, hogy a Kollektív Szerződés helyi függelékeiben kell a feltételeit szabályozni. Elnök: Jó. Akkor munkáltató a pihenős idős javaslatra. Vagy majd akkor a PVDSZ is… Munkáltató: Meghallgatjuk a további észrevételt először és utána a párna méretét akkor együtt meghatározzuk. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Mi azt javasoljuk, hogy ahol ott a készenlétnél alkalmazott szöveg itt a pihenés feltételei szempontjából szerintem, megfelelőek. Ugye ott azt szúrtuk be, hogy valamint a helyi függelékben meghatározott pihenés feltét… tehát, ott van egy szöveg az 1. pontban, itt a pihenést… ugyanez alkalmazható szerintünk itt is. És amit mi már a múltkori tárgyalásnál hiányoltunk és kifejtettünk, szerintünk szükséges a munkavégzés elrendelésének bizonylatolásáról rendelkezni, mert hát ez a jelen formájában is gyakori vita tárgya. Tehát az a záró mondat, hogy a munka elrendelését az elrendelőnek és a munkavállalónak is írásban kell rögzítenie. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Akkor erre a paragrafusra, meg szerintem, majd a készenlétre is, azt a tárgyalási javaslatot tennénk, hogy menjünk végig akkor pontonként, hogy mi lesz a vége, mert most már annyi minden elhangzott, hogy a hatékonyságot rontjuk. Szeretném akkor kérdezni 1. pontjában, az illetve az olajkútkezelő munkakörben, van-e ezzel bárkinek ellenvetése. Mert úgy hallottam, hogy eddig mindenki elfogadta. Akkor úgy tekintenénk, hogy az 1. pontot ebben a formájában lezártuk. 2. pontban, amit a Munka Törvénykönyve két beszúrással, téli-nyári időszámítással. Szeretném kérdezni, hogy ez akkor végül elfogadható-e, ebben a formában, vagy okoz-e ez valakinek problémát. Mondom még egyszer ez akkor is így van, ha nem tesszük bele, csak értelmezési gondokat szokott okozni. Tehát, amikor fölhívtak, hogy csak kettő óra volt az izé és akkor az mind a kettő rendkívüli munkavégzés, mert nem tudom micsoda. Bocsánat az 1. pontnak a második része. Hogy ez is akkor rendben van-e, ebből a pontból. Jó. Én ma már fáradtabb vagyok elnézést. Tehát, akkor merném mondani, hogy az 1. pont egészen rendben van. 2. pontban, pihenés feltételeit biztosítani kell, erre vonatkozóan volt a PVDSZ-nek az a javaslata, hogy hivatkozzuk, illetve emeljük ugyanazt, mint ami a készenlétnél volt. Egyéb van-e ehhez? Elnök: VSZ.

30


VSZ: Mi mindenképpen azt kérjük, hogy a készenlét feltételeit Kollektív Szerződésben szabályozzuk, ha mást nem, akkor helyi függelékben. Igazgatóasszony egyre több munkavállalónk dolgozik már osztott munkaidőben. Én emlékszem 2008-ban volt egy olyan ígéreted, vagy kijelentésed, hogy a MÁV Hotels felszámolása kapcsán felszabaduló ágyakat kivisszük az osztott munkaidővel rendelkező szolgálati helyekre, eggyel sem találkoztam. Viszont vannak már téglával alátámasztott, székkel megtámasztott különböző… alkalmasságok, az ágyneműt nem cserélik, nincsenek párnák a munkavállalóknak. Hát arról ne is beszéljünk, hogy a széntüzelésű kályhával ellátott szolgálati helyek készenléti jellege mennyire aggályos, vagy nem aggályos és a takarítást meg minőségen alulinak tartom azokon a helyeken, ahol a kollegák alszanak. Én úgy gondolom, hogy arra kellene a munkáltatónak befogadónak lennie, hogy akkor helyi függelékben az osztott munkaidős helyeken a pihenés feltételeit helyi függelékben szabályozzák le. Tehát legyen egy egyértelmű, minimum ágy, tiszta ágynemű és párna. Ez a minimum, úgyhogy én ezt szeretném kérni. Esetleg ha ebben nem lesz megállapodás, akkor nem lesz osztott munkaidő. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Az a probléma megint ugye, hogy ott, ahol ezt alkalmazzák, a viszonyok olyanok, amilyenek. Hiszen ez a paragrafus azt mondja, hogy meg lehet szakítani. De ez esetben és ha úgy döntenek a felek, hogy meg lehet szóval megszakítják, akkor is a pihenés feltételeit biztosítani kell. Tehát ez kettősség. Nemcsak abban az esetben nem lehet megszakítani a munkaidőt, hogyha a pihenés feltételeit nem biztosítják, hanem egyébként sem. Ha a felek nem úgy döntenek, akkor nem lehet megszakítani. De ha megszakítják, nem kell ehhez keverni a fogalmakat, akkor a pihenés feltételeinek adottnak kell lenni. Most akkor, amikor a jóemberek megegyeznek, vagy a jó lányok, jó asszonyok ebben a kérdésben, felnőtt emberkékről van szó, minden kényszer nélküliekről ugye, mert senki nem befolyásolja őket, senki nem zsarolja őket, ha ezt a fajta megállapodást, hogy meg lehet szakítani a munkaidőt, annak tudatában teszik, hogy a pihenés feltételei is adottak. De mivel, hát ez vad vágy ezek szerint, ezért lehet, mi tudjuk támogatni a VSZ-nek azon javaslatát, hogy a pihenés feltételeit kiterjedően rögzíteni kell a helyi függelékben, azért is mert lehet, hogy abban a pillanatban, mikor megegyeznek arról a felek, hogy az osztott munkaidőt alkalmazzák, akkor a pihenés feltételei adottak, mert uram bocsá’, olyanok a viszonyok, csak időközben, mondjuk, leromlanak. Azok leromlanak és nem lehet mit, számon kérni rajta. Hiszen az osztott munkaidő jellegét csak helyi függelék módosításával lehet megszüntetni, azt meg marha nehéz érvényre juttatni. Tehát teljesen normális dolog az, hogy a felek a helyi függelékben a pihenés feltételeiről megegyeznek. Megegyeznek, ha az osztott munkaidőt alkalmazzák. Ugyanis egyszerűen azért, mert azt utána számon lehet kérni bármikor, hogyha az abban foglaltak ott nem teljesülnek. És utána lehet abban megegyezni, hogy mosónőt tartok, vagy mosómedvét. Melyik az olcsóbb. Ugye? Egy mosómedve? Ugye? Na látod. Akkor veszel egy mosómedvét. Akkor az élelmezésével nyilván gondok vannak, meg az állatvédők és a többi és a többi, túlmunka, ez az, amaz, ami a mosómedve esetében is ugye felmerül. Tehát azért macerás a dolog. Na de maradjunk ebben, hogy semmi gondot nem jelent, hogyha a helyi függelékben a pihenés feltételeit rögzítik. Vagy egy mosónőt. Hát a Voltaire is egy mosónővel élt együtt, és azért elég jó, inspiráló hatással volt. Majdnem olyan volt, mint egy múzsa. Na.

31


Elnök: Akkor a munkáltató a pihenőidőre kérem, hogy reagáljon. Munkáltató: A mosónők korán halnak. Még akkor is, ha nem éjszaka mosnak. Munkáltató: Kicsit fordítva ülünk ebben a témában. Most csak magunk között tegnapelőtt itt a KÜT-ök találkozóján világosodtam meg ebben a történetben, mert pont azon gondolkodtam, hogy a pihenés feltételeit hogy lehetne megoldani, amikor a START KÜT elnöke mondta éppen a szolgálati lakásokra vonatkozó észrevételeit és azon kezdtem el gondolkodni, hogy miért is épültek a bakterházak. Na. Szóval… mert nem annyi volt a szolgálat, hanem, amikor jött a vonat, függetlenül attól, hogy hogyan, tehát így visszavezetve a munkaidőbe. Na mindegy. Szóval, azért ne… még mielőtt újra kialakítjuk azt a rendszert, most bocsánat mert ez tényleg, ilyen formában. Tehát itt néhány óráról van szó. Tehát abba az irányba ne menjünk el, hogy ágynemű és hasonló alapvetések, meg moshatás, meg annak a kérdése, mert akkor az a kérdés is felmerül, hogy az ágy odahelyezéséhez van-e engedély. De, amikor a mosdókagyló leszakad a pihenés közepette, mert ketten voltak akkor és érdekes történik. Szóval, vannak ilyen… tehát, vannak ilyen megkeresések. Most figyeljetek én csak a tényekből indulok ki, amikor jönnek a levelek, ilyen sajátos ügyekkel kapcsolatosan. De hát mi nem… sok… na jó. Na a lényeg az, hogy a helyi függelékben kell rögzíteni? Ez a vége? Munkáltató: Jó. Azért, hogy lehessen… kollegák nincsenek abban az örömben részesítve, amikor vissza lehet hallgatni a VÉT-nek a magnófelvételét. Meghallgattam, amikor a múltkor a Balázs csendre intett, nagyon úri módon. Föl is tettem magamnak csengőhangnak a telefonra, hogyha hív, akkor azon tudjon szólni a telefonom. Tehát a lényege az a dolognak, hogy ilyenkor érdemes azért magnóra mondani, mert van egy nagy, hosszú szünet, csak egy ilyen halk moraj, úgyhogy akkor arra vonatkozna a javaslat, hogy a pihenés feltételeit helyi függelék állapítja meg. És akkor… Elnök: Akkor úgy látom, ezzel a szövegszerű javaslattal akkor így, mindenki részéről rendben van… Munkáltató: Ez csak azért is jó lehet egyébként, mert a készenlét kapcsán valóban én láttam a helyi függelékekben, hogy sikerült vagy a helyiséget, vagy egyebet meghatározni, tehát kinek, mi volt az elképzése. Ez működőképes, tehát bízzunk továbbra is a helyi függelékkötők józanságában és szerintem, ez így rendezett. Elnök: Jó. Akkor, a 33.§ lezárva. 34.§ Munkáltató: Drága Elnök úrhölgy/asszony, pontonként megyünk tehát a 33.2-ben akkor rendeztük a kérdéseket. 3. ponthoz nem volt senkinek javaslata, tehát azt úgy tekintenénk, hogy rendezett kérdés. 4-hez sem volt senkinek, javaslata. 5-höz sem volt senkinek javaslata. 6-hoz, hát nem volt senkinek javaslata, igen. És akkor a 7-re vonatkozóan szeretném kérdezni, hogy van-e valakinek problémája azzal, hogy pontosítottuk a korábbi szöveget és gyakorlatilag ugyanaz van leírva, mint ami eddig is. Ugyanis olyan probléma volt, hogy ugye, van egy minimum… akkor, megpróbálom ezt azért elmondani egyszer legalább, hogy legyen meg akkor ez a magyarázat. Tehát ugye, volt egy minimum háromórás időtartam, ami időnként lehet kettő is, illetve megadtuk azt a lehetőséget, hogy helyi függelék mondhat mást is, mint a minimum és a maximum

32


óraszám. Tehát ehhez képest, ha akkor van azt is érintően, tehát ami minimum óraszám, akár a három, akár az időszámítás miatt a kettő, akár a helyi függelékben más miatt van minimális munkaidőtől eltérően munkavégzés, akkor a teljes időszak rendkívüli munkavégzésnek számít. Ez az egyik fele. Amennyiben viszont ez az előzőek szerint meghatározott minimum, akár a három óra, akár a kettő, azon az egy éjszakán, akár a helyi függelékben megállapított, más megvan, de ennek ellenére végez rendkívüli munkavégzést az osztott munkaidő többi részében, munkamentes részében, akkor csak a tényleges időtartam rendkívüli munkavégzés. Tehát ez a szabály semmi mást nem változtat azon, mint ami a tényleges helyzet. Kérném szépen ennek a 7. pontnak az elfogadását, mert egyértelműsíti az elszámolást és a munkavállalóknak a jelenleg is folytatott gyakorlatot. Elnök: Jó akkor menjünk sorban. VDSZSZ. VDSZSZ: Jó rendben van annyiban, ugye, hogy azt elfelejtette az Endre, mondani, akkor nyilván belekerül az is, hogy a munkaidő-növelés tilalma. Jó. Jó. Akkor rendben van részünkről ez a pont. Elnök: VDSZSZ rendben van. Vasutasok Szakszervezete. Munkáltató: A VDSZSZ-nek volt egy javaslata, hogy zárjuk ki a megállapodást a munkaidő növelésére. Arra azt mondtuk egyébként, hogy még szeretnénk megnézni, de rögzítettük, hogy milyen szöveggel lenne. A 7-re kérdezem, hogy az jó-e. Elnök: Jánost nem hallottuk. Mondjad. VSZ: A 8-as ponttal igen. Elnök: PVDSZ. Munkáltató: Akkor elmondom még egyszer. Tehát csak azért… nem gond ez, csak, hogy legyen rajta. Mondom én hallgattam hangfelvételt, inkább többet, mint… Balázs, kérlek szépen. Volt egy javaslata a VDSZSZ-nek, amit 8. pontként lehet kezelni, amit mondtuk, hogy munkáltatói részről meg kell még nézni, hogy mit jelent. Az úgy szólna, hogy amennyiben készenléti jellegű munkakörben a jelen paragrafus szerint osztott munkaidő kerülne alkalmazásra, hosszabb teljes munkaidő bevezetésére vonatkozó megállapodás nem köthető. Ez lenne a nyolcadik, és az volt a válasz, hogy a hetedik jó, ha lesz a nyolcadik is. Ehhez képest én azt kérdeztem, hogy a hetedik az jó-e adott esetben, így, ahogy le van írva. Mert nem változtat a jelenlegi rendszeren, csak leírja az összes lehetőséget, amire állandóan e-maileket, telefonokat, leveleket, postagalambokat szoktunk kapni, hogy most akkor mi van. Ha két óra volt, akkor az mind rendkívüli munkavégzése, annak ellenére, hogy egy percet nem dolgozott, mondjuk a téli, vagy a nyári időszámításra való átállásnak az éjszakáján. De ennek ellenére két óra rendkívüli munkavégzést akart valaki elszámolni úgy, hogy egyébként föl sem ébredt a munkavállaló, csak átállították az órát eggyel előrébb. Tehát ez volt a konkrét eset. Megkérdeztek, ezért szeretném szabályozni.

33


PVDSZ: Hát azzal együtt, hogy ugye az nem felel meg a valóságnak, hogy az átalakítás, az változatlan helyzetet teremt, ugye, mert itt a korábbi hetes pont, illetve hát, a korábbi időszakban a 7. pontban a három óra, mint abszolút korlát jelent meg, tehát ezzel együtt, mi is, amit felvetettünk, arra vonatkozóan a munkáltató még nem nyilatkozott, ami a munka elrendelésére vonatkozik. Tehát az az utolsó mondat, ami a korábbiban szerepel. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Ha ebben a tekintetben nem jelent változtatást, illetve ebben a tekintetben változtatást jelent, még egyszer szeretném mondani, rendkívüli munkavégzést csak írásban lehet elrendelni a MÁV Zrt-nél. Ez alól vannak kivételek, amikor szóban is, de… Munkáltató: …de a rendkívüli munkavégzés elrendelésének rendjét, éppen azért, mert tavaly ilyenkor ezt a vitát végigjártuk, utasításban szabályoztuk és konkrétan benne van, hogy mennyi időn belül kell írásba foglalni, milyen esetben. Tehát az utasítást be kell tartani gyakorlatilag, és ne emeljünk már utasításelemeket be a Kollektív Szerződésbe. Munkáltató: Jaj, kérném szépen, hogy rögzítsük akkor ezt a dolgot, hogy így jó-e. Elnök: Az MTSZSZ-t még hallgassuk már meg, mert ők kimaradtak. MTSZSZ: Az MTSZSZ egyetért a 7. ponttal, a 8-as kiegészítésével. Tehát, hogyha megvan a 7-es és a 8-as együtt. Köszönöm. Elnök: Akkor egy pici türelmet, mert még az Endre szeretett volna hozzáfűzni valamit. Munkáltató: Én lezárni szeretném. Én nem tudom, mint a papagáj, kezdek olyan lenni, pedig elmondtuk, hogy a 8-as elméletileg elképzelhető, szeretnénk a hátterét megnézni még, hogy mit jelent a gyakorlatban. Balázst egyébként hívják az ATV-ből, mindjárt átadom a telefont. Elnök: A 33.§ ugye, a 8. pont megnézése után kerül majd lezárásra. Köszönöm szépen, és a 34.§-ra mehetünk. Munkáltató: A 34.§-ban az a változtatás, amit megtettünk, mint szövegpontosítás, eddig elfogadottnak tűnt, más egyéb, remélem, nincs vele gond. Elnök: 34.§ lezárva. 35.§ Munkáltató: Ácsi, Enzsöl úr. PVDSZ: Erről volt szó a múltkor még szövegjavaslatot is tettünk ha jól tudom és itt az orvosi vizsgálat tehát a 3. pontban ott szerepel, ha a munkavállaló az orvosi vizsgálatot önhibájából elmulasztja, akkor mi újság és ha a munkavállaló az orvosi vizsgálatot korábbi, érvényes orvosi alkalmasságija lejártát követően nem állítható, a munkáltató

34


oldalán felmerült okból nem tudja teljesíteni, ez esetben az orvosi vizsgálat elvégzéséig igazolt, fizetett távollétet és az erre járó díjazást kell fizetni. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Nem tudom, nem megosztani azt a tegnapi élményemet, hogy mi a munkáltató oldalán felmerülő ok. A következő a történet. A munkavállalónak december 18-án járt le az időszakos alkalmassági vizsgája, orvosi vizsgája és a tegnapi napon hívott a felesége, úgyhogy ez mint nyomatékosító erő, hogy akkor mi a helyzet ővele. Utánanéztünk, XII. 3-án jelentettük be a Kht-nál, hogy hagy menjen. Ehhez képest, aki most fog lejárni, január végén, annak időpontja van, ő valahol a rendszerből kiesett… Munkáltató: Nem voltál itt a… Munkáltató: Jaj istenem, én az egyetemistákkal szórakoztam. A lényeg az, hogy annyit azért engedjenek meg a kedves kollegák, hogy két fülemen, két telefonnal az egyiken a hatvani orvossal, a másikon a munkavállaló feleségével, és egy külön asztalnál pedig a Kht. munkatársával, végül tegnap délután bejutattuk a paradicsomba – ez a hatvani orvosi rendelőt képezte – tehát nem gondolnám, hogy ez munkáltató oldalán felmerülő ok lenne, mikor a munkáltató úgy járt el egyébként, ahogy az adott helyzetben elvárható, tehát elküldte orvosi vizsgálatra. Ez a klasszikusan a pénz az ablakban, dolog, nyilván ezt a törvény rendezi, úgyhogy ezt nem minősíteném munkáltató oldalán felmerülő okból nem állítható munkába esetnek, úgyhogy… de örülök, hogy a napirend előtt ez elhangzott, akkor ez… Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi anomáliákat szükségtelen a Kollektív Szerződés szintjére emelni, hisz ezek meg kell, hogy szűnjenek. Ez fölösleges. Ez nem fordulhat így elő a továbbiakban, illetve egy adott időn belül. A jelenlegi nyomorult állapotokra pedig ugye, az álláspontunk ismert és szerintem ezt osztani fogja talán és a szakszervezeti oldalé is hasonló, hogy most kár azt vitatni, hogy kinek a hibája, kinek nem a hibája, az a lényeg, hogy a munkáltatóé bizonyára nem. Arra az időre neki átlagkeresetet fizetni kell, hiába várakozott. Tehát akkor, amikor állásidőn van emiatt, arra az időre átlagkereset illeti meg. Ez értelemszerűen átmeneti állapot, hiszen vélhetően egykét héten belül ez meg fog szűnni. Köszönöm. Erre fölösleges szabályt alkotni, mert, ha azt vesszük, akkor úgy stabilizálnánk ezeket a viszonyokat. Nem… Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Endre én akár kész vagyok az általad elmondott példákat elismerni tehát nem a munkáltató oldalán felmerült ok. De az az eset, amikor mondjuk, a humánpartner mulasztásából adódóan mondjuk azért mert azonos névvel rendelkezik a két személy és véletlenül azt értesíti le, akinek 2012-ben jár le az orvosija, ahelyett, aki 2010-ben, és emiatt a munkavállaló nem tud munkába állni és emiatt van állásidőben, azért az meglehetősen méltánytalan. De ez több oldalból is előfordulhat. Tehát ezért kérjük ennek a pontnak az ilyetén való kiegészítését, mert kicsit egyoldalúnak érezzük a munkavállaló oldalán megjelenő szankciót.

35


Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Tehát azt gondolom, hogy mindnyájan tudjuk, hogy ebben a per pillanatnyi helyzetben nem érezzük jól magunkat. Tehát ma van egy olyan adatszolgáltatási határidőnk egyébként a Kht. irányába, tehát a decemberi egyeztetésnek alapján, amikor az áprilisi lejáró, tehát az áprilisban lejáró munkavállalókkal bezárólag áttekintjük az egész rendszert. Abban most teljes mértékben igazat kell adnom Bárány alelnök úrnak, hogy egy adott per pillanatnyi szituációra nem kellene olyan regulákat alkalmazni, ami a jövőben csak nehezíti az életünket. Tehát ha minden igaz, akkor gyakorlatilag a jövő hétre, most ez is egy kérdés, mert tételesen a felvetetteket megnéztük, hogy november 24-én, meg december 2-án be voltak jelentve, de természetesen az orvost már nem lehet elérni, tehát ezek ilyen nagyon érdekes dolgok. Tehát gyakorlatilag… ebben pedig én is megkaptam, ezt megosztottam, december 30-án 16 nevet, pont ennyit és halványlila gőzöm nem volt – meg az orvosnak a telephelyét –, halványlila gőzöm nem volt, hogy az a Tóth Pista ugyan, ki lehet. Tehát gyakorlatilag ebben kell egy pontosítás. Én azt gondolom, hogy a múltban, illetve a jelenlegi pillanatban, hogy a munkavállalóknak kinek, milyen okból, és hogyan alakult és kivel, mi történt, ezeket meg fogjuk vizsgálni, és elrendezzük. A jövő tekintetében pedig nem kellene, hogy felmerüljenek ezek a problémák. Úgyhogy ezért azt mondom, hogy ne nehezítsük már az életünket ezzel a szabályozással. A kialakult helyzet meg azt gondolom, hogy mindenki számára kellemetlen és szégyenteljes – most, hogy így fogalmazzak – és senki nem érti az adott szituációt, hogy hogy keveredett ebbe az állapotba. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ennél a paragrafus pontnál menjünk tovább, mert ez elég jól rendezi azt a helyzetet, ami szükséges. Elnök: Enzsöl úr. PVDSZ: Jó. Ne írjuk bele, de akkor töröljük azt, hogyha a munkavállaló az orvosi vizsgálatot önhibájából elmulasztja, a korábbi érvényes satöbbi, satöbbi. Azt a pontot. Mert nem való ebbe a szabályozásba. Ezt mondhatnánk, hogy természetes. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Mariann mondjuk, ez trivialitás. Ha lejár az orvosija Kollektív Szerződés ide, vagy oda, nem dolgozhat. Hát ezt teljesen fölösleges, így, hogy benne legyen, így tényleg hülyeség. Egyébként az még nagyobb baromság, hogy neked ilyenekkel kell foglalkozni, hogy embereket osztasz be orvosi vizsgálatra. Hát mi a francnak vannak a szolgálati főnökök, meg a humánpartnerek? Mi a francnak vannak? Ugyanúgy kellett volna, hogy elolvassák ezt a kurva rendeletet és lehetnének annyira okos gyerekek, munkáltatói jogkörgyakorlók. Egyébként az szörnyű dolog, hogy egy munkáltatói jogkörgyakorló ennyire tehetetlen. Munkáltató: …a hajmáskéri… VDSZSZ: …de, itt a munkáltatói jogkörgyakorlóról beszélek Mariann. El kellett volna olvasni…

36


Elnök: Megkérem a feleket, hogy ne beszéljenek párhuzamosan… VDSZSZ: Így van. Mariann vágott közbe. Tehát értsétek már meg, hogy miről van szó. Önállótlanok, valami oknál fogva. Vagy azért mert arra vannak kárhoztatva, hogy önállóan semmit nem tehetnek, vagy ilyen képességgel vannak megáldva. És semmi felelősséget nem vállalnak fel és okoznak emiatt súlyos károkat. És ha ebben ilyen tehetetlenek, akkor az összes többi ügyben hasonlóan kell, hogy eljárjanak, azt kell vélelmezni. Ez a helyzet. Mert nyilván ez nem egyedi eset, csak ez kipattant a bimbójából és pompázik. Köszönöm. Elnök: Munkáltató kíván szólni? Munkáltató: Én azt gondolom, hogy törölhető, mert ráadásul az új rendszerben konkrét időpontja lesz a munkavállalónak és nem akkor megy, amikor akar, innentől kezdve pedig igazolatlan hiányzás, hogyha nem megy el azon az időponton, tehát triviális ilyen formában ez a mondat. Azt gondolom, hogy… Munkáltató: Rövidre zárva, ha vezényelve van és nem jelenik meg, az ugyanolyan, mindegy, hogy orvoshoz nem ment, szolgálatba nem ment, ha nem tudja igazolni és megfelelően kimenteni a távollétét, akkor az eredménye pontosan ugyanaz lesz, mint az igazolatlan hiányzás. Elnök: VSZ. VSZ: Annyit hagy mondjak, hogy rendben van, de akkor ugye, egy csomó munkaviszony megszüntetés is lehet, ha valaki elmulassza. Ez a szabály egyébként adott esetben azt generálja, hogyha valaki nem csináltatta meg, ettől még a munkaviszonyát nem fogják megszüntetni neki, hanem az orvosiáig megmarad. Tehát a dolog, az erről szól. Én csak azért szólok, hogy ki lehet venni, de több lesz vele a bajunk, minthogyha benne marad. De ki lehet, nekünk nem jelent gondot. Eddig se volt benne, eddig is csináltak valamit a munkavállalók. Munkáltató: Tehát akkor a 34.§ (3) bekezdésében, ha a munkavállaló című bekezdés törlésével akkor a 34.§ elfogadható. Elnök: 35.§. Munkáltató: A 35-öshöz nincsen munkáltatói javaslat, ami odakerült véletlenül, 5. pont, az már hatályon kívül van január 1-je óta, úgyhogy erről akkor ennyi, szerintünk. Elnök: …akkor 36.§. 35-ös lezárva, 36.§. Munkáltató: 36-os, én rájöttem, hogy miért nem látom a VDSZSZ javaslatait, mert a másik kottából énekelek. Most már értem. Jól van. Azért a felénél rájöttem. Ugyanis leltároztam a VDSZSZ… nem az, én magamnak összeszerkesztettem és nézem, hogy sosincs benne pedig tegnap egésznap azokat rendszereztem, és most már rájöttem, hogy miért. Tehát a VDSZSZ-nek is volt ugye idevonatkozóan javaslata, a 36-oshoz, méghozzá meglehetősen markánsnak és újszerűnek is minősíteném, különösen azt a

37


szabályozási megoldást, hogy ugyan, nincs emelve a rendkívüli munkavégzés felső határa, de azért megállapodást sem lehet kötni, egyénit. Tehát ugye, volt egy rendelkezés, arra való tekintettel a munkáltató befogadta azt, hogy nincs egyéni megállapodás. Most nincs emelt óraszám, ellenben megállapodást sem lehet kötni. Hát ezt bizonyosan, nem tudjuk támogatni munkáltatói részről, ezt a fajta megoldást. Az óraszámokra vonatkozóan, az sem tűnik úgy, hogy lehetne támogatni. Tehát azért törvény alatti mértékben megállapodni, nem jogellenes, de nem szerencsés munkáltatói részről. Illetve azt a vitát pedig azt hiszem, elég részletesen lefolytattuk, amit a PVDSZ kért. Ott a VSZ-szel lennénk egy platformon ugye, abban a tekintetben, hogy tavaly rendeztük a szöveget és az meg lett állapítva viszonylag pontosan és nincsen ebben különösebben gond. Tehát szeretném kérni, hogy ilyen formában akkor gyakorlatilag a 36.§-t hagyjuk változatlanul, úgy, ahogy van. Természetesen azzal, hogy a 250 óra, az ebben a formátumban akkor ugyanúgy nem működőképes, mint ahogy nincsen az a bizonyos 5. pont, tehát visszaállítani az alaphelyzetre a dolgot, ezt kérnénk szépen, ahogyan volt a szöveg. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Ugye hát az a neve, hogy rendkívüli munkavégzés. Most megint elmondhatom azt, amit evvel kapcsolatban el szoktunk mondani, de mi szükség van erre? Hát akkor, amikor a MÁV Zrt-nél is jelentős létszámleépítések történtek, csökkennek a munkaerők ugye? Akkor nem tudom, milyen alapon és hol merül fel rendkívüli munkavégzés. Ha felmerül annak egy oka van, a rossz munkaszervezés. Addig ameddig esik a létszám, addig másra nem tudunk gondolni. Azért, hogy ezt megfontoltabban tegyétek hiszen a megállapodásokat nem tartjátok be, a KSZ-t se mindig, de hát azért azt mégiscsak jobban látja mindenki, addig nem látom okát annak, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamát miért emeljük megint. Ja, és arról nem is szólva, hogy folyamatos… de hát, miért nem lehet csökkenteni? Miért nem lehet csökkenteni. Arról nem is szólva, hogy folyamatosan arról hallunk, mennyire… egyre inkább… hát, itt van… ja nincs itt, bent van az autóban, hogy miket nyilatkozott az elnök-vezérigazgató is, hogy a hatékony munka, meg mit tudom itt a… akkor nem értem, hogy ez szóban állandóan, tettekben sose jelenik meg. Hát ha hatékony a munkáltatás, akkor az a minimum, hogy akkor a rendkívüli munkavégzés, ami ugye, isten átka egyébként az esik. Azért rendkívüli munkavégzés. Rendkívüli. Nem tudom, mi generálja azt, hogy avval kell számolnotok, hogy 250 óra is lehet akár, a rendkívüli munkavégzés. Mi? Ja már csak kétszáz. Munkáltató: Bocsánat még egyszer hadd mondjam. Benne maradt a már egyébként hatályát vesztett szabály, mert rossz tervezetből indultam ki. Ezt már elmondtam az első alkalommal. Tehát változatlan, az 5. pont, a 250 óra, a 250 óráig való díjazás minden nélkül változatlan a javaslat, a munkáltató részéről. Ezt most akkor szögezzük már le. VDSZSZ: Jó. Akkor viszont a… és mi van a megállapodással? Munkáltató: Nyilvánvalóan nem korlátozzuk az egyéni megállapodás megkötését, ha nincs emelve az óraszám.

38


VDSZSZ: Nem. Álláspontunk szerint… ez is már egy régi vita. Megegyeztünk már egy párszor abban, hogy legalábbis aggályos, hogyha van Kollektív Szerződés, akkor megállapodás köthető-e. Nem véletlenül került ez bele a Kollektív Szerződésbe. Akkor odaírjuk azt, hogy maradjon az is… 250-et… kétszázra kijavítjuk. Jó? És akkor rendben van a dolog. Jó? Tehát akkor rendben van a dolog, hogy marad minden változatlanul, csak kijavítjuk a… tehát, töröljük a 201—250 óráig, és a 250 óra, ahol szerepel, az kétszázra változik. Jó? És akkor rendben van a dolog. Elnök: Munkáltató. VDSZSZ: Mi a gond vele? Természetesen… figyelj, Endre, ne szórakozzál egyébként evvel… Munkáltató: Balázs, nem szórakozás… VDSZSZ: Hagy mondjam már végig… Elnök: Balázs, hagy mondja el a munkáltató, most neki adtam meg a szót. Munkáltató: Van egy hatályos szöveg. A hatályos szöveg az jelenleg az, amiben tavaly megállapodtunk. Tehát az mindenki előtt ott van, az 250 óráról beszél én is, megzavartál már engem is Balázs, ezzel az összevissza csökkentünk, emelünk, kihúzunk, behúzunk, dologgal. Tehát az a szöveg, ami itt aláírva vagyon, arra volt javaslat munkáltatói részről. Tehát nincsen a 300 óra, meg az egyebek, ami volt, azok kiestek a dologból. A 250 órás, tavalyi, aláírt változatot szeretnénk tartani, ez a pontosítás. Munkáltató: És hagy egészítsem már azzal ki, hogy a tavalyi megállapodásnál, amikor 250 óra volt, annak volt az alku kérdése a teáltalad kért tiltás, vagy korlátozás. Tehát tulajdonképpen 2009-ben egyéni megállapodások nem voltak köthetők, nem is kötött senki, ilyen formában és azt az öt munkakört, amelyik a szegedi KÖFI miatt csúszott be a 250 óra feletti azt rendeztük külön megállapodással. Tehát továbbra is azt javasoljuk, hogy változatlan maradjon ez a fajta szabályozás, nem kötünk külön megállapodást, ezért lett benne a 135%, a 200 és 250 óra között. És azért is szeretnénk azt kérni, hogy ezt ne változtassuk, mert ez egy olyan elem azért a bérváltozásban, aminek kiszámíthatatlan a hatása a szerkezetre és az is, hogy éppen melyik… nem tudom összegszerűsíteni, számszerűsíteni ezeket a változásokat, ezek abszolút külön modellezéseket igényelnek. Úgy gondoljuk egyébként, hogy a tavalyi évben több volt a rendkívüli munkavégzés, de nem tudjuk. Mert ha van egy árvíz, van egy olyan helyzet, akkor gyakorlatilag ezek rögtön megugranak. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Nem kéne árvizeket emlegetni, mert még ne adj isten, lesznek és ráadásul nem is idevonatkozik, hiszen azok nem esnek korlátozás alá. Függetlenül attól, hogyha árvíz címen rendel el a munkáltató, rendkívüli munkavégzést, akkor ez a paragrafus nem alkalmazható, tehát kár feleleveníteni. De azt gondolom, hogy ettől a reálisan… sőt, lehetne földrengés is, meg egyéb isten csapása. Tehát 200 óra, és akkor rendben van a dolog. És akkor változatlan szöveg, csak kicseréljük kétszáz órákra a 250-et.

39


Figyeljetek hatékonyabb a munkavégzés. Ugye mindig arról beszéltek, nem? Marhára hatékony. Erre változatlan a rendkívüli munkavégzés? Miért változatlan, ha hatékonyabb a foglalkoztatás? Ha meg olyan istencsapás történik, mint az idén is, ugye, hogy meg tudtunk állapodni? Majd akkor megállapodunk, ha adott helyeken valami oknál fogva átmenetileg szükség van arra, hogy a túlórát emeljék, vagy a rendkívüli munkavégzés mértéke emelésre kerüljön. Ez úgyis az év második felében képzelhető csak el. Egyébként ez nektek is jó, mert azt el tudjátok mondani, hogy már eljutottunk odáig, hogy elég a 200 óra. Dicsőség is akár. Nem? Hát legyen már párhuzamos a nyilatkozat a tettekkel is. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Ez a javaslat, amit a Bárány úr elmondott, ez olyan, mint a Miska kancsó, tehát, hogy legyen már a 200 óra, de azért ne legyen már joga a munkáltatónak egyéni megállapodást sem, kötni… azért mert a törvény megengedi. De megengedi a törvény. De, hogy? Hát olvasd el akkor a szöveget Balázs. Lehet kötni egyéni megállapodásokat. Hol van ilyen a Munka Törvénykönyvében? Hát ez nem vita, ilyenkor szoktam mondani, hogy nem kell jogászkodni akkor. Tehát… VDSZSZ: Ezt a cirkuszt már egyszer eljátszottuk, még a Hegyeshalom kérdésében. Hagyjuk ezt, légy szíves. Munkáltató: Jó. Azért azt rögzítsük már le, hogy az Mt. 127/A-ban én ilyet nem látok, hogy Kollektív Szerződés létében ilyen megállapodást nem lehetne kötni. Hát bocsánat, elmondta Igazgatóasszony, Balázs és azért a múltat nem kéne végképp eltörölni, mert az egy másik változat… VDSZSZ: 200 órát szeretnénk. Munkáltató: Rendben van. Én azt szeretném, ha most hallgatnál, úgy, ahogy a múltkor te is kértél. Elnök: Hagy mondja el a munkáltató. Munkáltató: Tehát a szó itt van jelenleg, és ne is idegesítsük egymást, mert még valakinek… mondom is. Természetesen, hogy mondom. Hát érdekvitát folytatunk most, Balázs. De, érdekvita, abszolút érdekvita. Tavalyi évben volt arra… Elnök: Balázs hagy mondja már el a munkáltató, és akkor utána neked is megadom a szót. Munkáltató: Én nem azt vitatom, és nem az az érdek, hogy mi érdek a 250 órában. Még egyszer mondom, két eltérő javaslat volt. Tavaly az volt, hogy a munkáltató tett javaslatot a 250 órára. Hozzárendeltük a díjazást, volt egy olyan igényed, hogy akkor ne lehessen egyéni megállapodást kötni. De így lett befogadva, erre való tekintettel. Ez is van a szövegben, bocsánat. Olvasd már el a szöveget. Figyelemmel a rendkívüli munkavégzés 250 órás mértékére… milyen körülmények között? Na. Tehát van egy

40


szabály, amiből kiindultunk. Balázs az úgy nem megy, hogy valaminek levesszük az egyik lábát, a másik lábát meg ott hagyjuk. Munkáltató: Még mielőtt… tehát tavaly két ajánlat volt, abból választottuk az egyiket. Az egyik ajánlat, hogy 200 óráig van, de akkor nincs ez a záradék, hogy nincs korlátozás. Tehát tulajdonképpen ezekkel a sávokkal 200 óráig, vagy a másik, hogy benne van a 250 órás maximum és a kiszerződésnek a korlátozása. Tehát ez a két választási lehetőség van, ez, azt gondolom, hogy ez ebben az évben is fennáll. Tehát hogyha a VDSZSZ azt mondja, hogy csak 200 óráig, akkor viszont töröljük a következő bekezdést is ilyen formában. Én azt javaslom, nekem tökmindegy, hogy melyik a kettő közül, tehát azt gondolom, hogy ilyen formán. De egyet kérek, megfontolni a szakszervezeti oldaltól, hogy ebben az évben már nem volt ilyen ferencvárosi, meg egyéb esetünk, tehát, tulajdonképpen én abba az irányba szeretném szorítani a munkáltatókat, hogy egyrészt ne haragudj, ez a 135% azért már elég – hogy is mondjam? – költséges ilyen formában tehát gondolja meg, hogy mikor rendel el, de ha elrendel, akkor meg fizesse ki, és ne legyen helyi kis, ilyen csúsztatások ebben a témában. Tehát azt gondolom, hogy vagy 200 és nincs korlátozás, vagy 250-ig megyünk a korlátozással. Ez a két ajánlat van. Munkáltató: És ha lehet, akkor nyilatkozzon róla más is. VDSZSZ: Ismert az álláspontunk, nem változik. Elmondtam. 200 óra a megállapodás tilalmával együtt. Munkáltató: Ilyenkor szoktuk azt mondani, hogy de úgyis benne lesz. Hát most mit lehet ezen… jó, hát meglátjuk. Szóval, azért… na. Mégiscsak… Munkáltató: …még egyszer szeretném rögzíteni, hogy nincsen elbocsátás tehát a jövő évi létszámtervünk egy stabil létszámterv. Nincsen elbocsátás. VDSZSZ: Az elnök-vezérigazgató nem így tudja. Biztos más utasítást adtak valamelyik utcában. Munkáltató: Az Elnök-vezérigazgató úr nyilatkozatát majd, most már a papírtengeremben ellapozódott, de megvan, hogy konkrétan, csoportszintű számról szólt, a MÁV Zrt. 2010 évi Üzleti tervének záró létszáma 18.794 fő. VDSZSZ: Érdekes. Sehol nem akarnak elbocsátani, akkor nem tudom, akkor honnan fogják az 1700 főt? Munkáltató: Javasolnám, hogy haladjunk. Jó? Tehát akkor lehet ezt függővé tenni. Kérdezem, hogy más részéről is függő-e, hogy a hatályos szöveg maradjon. Én nem látok jelentkezőt, tehát akkor ezt a mérkőzést majd lejátsszuk. Elnök: Jó. Akkor a 36-os függőben, 37-es… Munkáltató: Azt hittem, hogy ezen már túl vagyunk, de jó. Tehát, itt, amiről tudunk, a hét utolsó munkanapjához kapcsolódó különböző polémiák, hogy 7,6, 6 óra, egyebek,

41


javasolnám, hogy menjünk végig pontonként a 37-esen is, mert… tehát, az is egy neuralgikus kérdéskör. Na tehát, 37.1-eshez nem tudtunk semmiféle javaslatról, eddig. Kérdezem, hogy rendben van-e a 37.§ 1. pontja. 2-es ponthoz sem volt eddig javaslat. 3as ponthoz sem tudunk javaslatot. PVDSZ-nél valami tétova jelentkezésfélét, vagy nem tudom, mit látok. A 3-ashoz, vagy melyikhez? Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Ide kéne berakni az elrendeléssel kapcsolatos szabályt, hogy amennyiben a készenlét elrendelése hét napon belül történik, akkor a KSZ 29.3. szerinti átvezénylési díj illeti meg a munkavállalót. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Hát ezt azzal, hogy nem kéne betenni. Hisz elmondtuk ennek, tehát szó sincs róla, hogy rendes munkaidőként kezeljük a készenlét elrendelését. Ezt semmiféleképpen nem tudjuk támogatni. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: A 2. pont szabályozza, hogy hogy lehet elrendelni a készenlétet, másképp nem lehet elrendelni. Nem lehet elrendelni másképpen. Nem lehet egy hétnél beljebbi időtartamra nem lehet elrendelni a készenlétet. Nem lehet és kész. Nem fogunk ilyet belevenni, de ha mégis, akkor… nem. Nincs ilyen. Munkáltató: Kérném szépen a… VDSZSZ: Nem randevú kérése, hogy akkor gyere be öreg, ugye? Most ráérek egy kicsit. Kicsit ráérek, gyere készenlétbe. Ugyan már! Munkáltató: Javasolnám a PVDSZ részére lépjünk túl ezen a 2. ponton – jó? –, mert nem lenne jó ezt a rendszert megbontani. Rendkívüli készenlét átvezénylési díj meg hasonlók irányába, újabb szabályrendszert alkossunk. Elnök: Tehát kérdezném a PVDSZ-t, hogy túl tudunk-e ezen jutni. PVDSZ. PVDSZ: Azért ezt abból szeretném megvilágítani, ezt a helyzetet, hogy most mi van abban a helyzetben, hogyha hét végén valaki mondjuk, lebetegszik és készenlétes és akkor nincs helyette. Mert nem vállalja senki. Ennyi. Munkáltató: Bocsánat, ez elrendelés kérdése. Tehát most a rendkívüli helyzetben, ugyan, a Bárány úr majdnem pontosan idézte az Mt-t, hogy az elrendelés, az egy hét, de nem is akartam vele mert esetleg azt gondolja, hogy személye ellen irányuló, direkt dolog lenne, de nem az. Az Mt. még ott egy picikét beszél különleges helyzetekről, hogy még mit lehet. Na ez az lehet, amikor el van rendelve valakinek és az nyilván objektív okokból nem tud megjelenni, akkor majd el lesz rendelve másnak.

42


PVDSZ: Szabálytalanul, természetesen. Jó. Hogy mondjam? Annyit kell mondani a készenlétről, hogy itt nem mi akartuk itt kavarni a szabályt, a munkáltatónak voltak különféle kezdeményezései. Számunkra a régi szabályozás teljes mértékig megfelel azzal, hogy a 9. pontban az új javaslatként megjelölő 8-as ponttal egészül ki és ebben az esetben, szerintem, a készenléti probléma lezárható. Tehát érted, amit mondok? Hát magyarul, van a régi, a tavalyi 37.§, aminek ugye, a 9. pontjaként megjelenik, hogy az Mt. 129.§ (5) bekezdésével mi van. Ahelyett az új javaslatnak a 8-as pontja kerül be, és ebben az esetben, rendben van az egész paragrafus. Munkáltató: Lassítsunk. Eddig se volt 9-es pontja… PVDSZ: Hát, dehogynem. A készenlét elrendelésére az Mt. 129… Munkáltató: Az 8-as volt, Robi. PVDSZ: Akkor, 8-as. Akkor lehet, hogy nekem volt… Munkáltató: Jó hát a 8-as helyett beszélünk egy másik nyolcasról. Abban nem is volt vita, kivéve, hogy azt a VDSZSZ még szerintem nem teljesen értette meg, hogy mi az az új 8-as, de azt majd elmondjuk, ha a 8-asnál tartunk. Én most azt kértem, hogy a 2esre, ezt a készenlét átvezénylési mizériát, ezt felejtsétek el és zárjuk le. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Tehát hogyha nem a szabályoknak megfelelően történik a készenlét elrendelése, akkor az nem készenlét, hanem rendkívüli munkavégzés. Azt gondolom, ez egyértelmű. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Bárány urat szeretném fölvilágosítani. Ezt mondtam, hogy nem személy ellen irányuló támadás akar lenni a dolog, de ha nem rendkívüli munkavégzést rendelnek el, hanem készenlétet, akkor az attól még készenlét lesz és nem rendkívüli munkavégzés. Szeretném akkor idézni az Mt-nek a vonatkozó szabályát, mert azt nem írtuk fölül a Kollektív Szerződéssel. Tehát az ügyelet, készenlét elrendelését megkezdése előtt legalább egy héttel korábban, és egy hónapra, előre közölni kell. Ettől a munkáltató különös, indokolt esetben eltérhet. Tehát ha olyan – nyilván, ragaszkodunk ehhez a szabályhoz, és ami le is van írva a készenlét elrendelésére a Kollektív Szerződésben – önkényesen csak azért, mert most nekem nem tetszik, hogy péntek este a Józsi jön, hanem hadd jöjjön a Béla, ilyet nem lehet csinálni. De ha van eset, akkor nem rendkívüli munkavégzést fogok elrendelni – ezt mondtam az előbb, válaszként –, hanem bizony, az Mt. szerint fogom módosítani a készenlét elrendelését, és más fog jönni készenlétezni. Erről azért nem mondott le a munkáltató a Kollektív Szerződésben. Azért akartam jelezni, de gondoltam inkább ne hozzuk szóba, mert rontja a tárgyalás hatékonyságát. Elnök: VDSZSZ.

43


VDSZSZ: Hát az a helyzet, hogyha nekem ilyet mondanak, és nincs kedvem bejönni, két nappal előtte, akkor azt mondom, hogy jó éppen most Münchenben vagyok, hazajövök, ha kifizetik a benzint, és akkor rendben van a dolog és akkor meggondolják, hogy tényleg annyira fontos, hogy idejöjjek. Tehát ez nem olyan nagy gond egyébként. Na ugye? Helyes. Akkor túltárgyaltuk. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Olyan kompromisszumos javaslatunk van, hogy az átvezénylési díj csak és kizárólag az olyan esetre vonatkozik, amikor a munkáltató a készenléti helyül a munkáltató telephelyét jelöli meg. Amikor a munkáltató a készenlét eltöltésének helyéül a munkáltató telephelyét jelöli meg, az adott szabályoknak megfelelően természetesen. VDSZSZ: Jó, a 2. pont, ahogy van. Elnök: Munkáltató reagál a PVDSZ fölvetésére? Munkáltató: A VDSZSZ álláspontját tudjuk méltányolni. Jó. Még egyszer szeretném mondani és kérni, illő tisztelettel. A rendes munkaidő és ahhoz kapcsolódó beosztás módosítási szabályait ne akarjuk bekeverni nem munkaidő kapcsán. Elméletileg fogunk zavart okozni. Nem tudjuk támogatni. 3-as ponthoz nem volt javaslat. Elnök: 4-es pont. Munkáltató: 4-es pontban többféle volt, 7,6, meg 8, meg egyebek. A munkáltató retrográd módon és… ha mindennap 7,6 órás, akkor ennek a kiküszöbölésére javasoltuk, ha a péntek egyenlő, című… jó, akkor Bárány úr kedvéért teljes mondatban. Tehát amennyiben a hét utolsó munkanapján is egyenlő azaz, ha a KSZ-ben meghatározott napi, teljes munkaidő mértékét dolgozza le az egyenlő munkaidőbeosztásban működő munkavállaló, akkor azért javasoljuk 7,6-ban meghatározni, hogyha valaki készenlétezett a munkaideje előtt, és ne adj isten, abban a szomorú vagy jó sorsban van része, hogy utána is készenléti beosztást kap, akkor a 7,6 óra lenne a jó, a nyolc helyett. Ugyanis a nyolcat akkor várni kéne 0,4 órát, hogy ismét készenléti szolgálatot láthasson el. Maradhat a nyolc egyébként, tehát erre vonatkozóan ez… Elnök: VSZ kívánt szólni az előbb. VSZ: Mi a múltkor elmondtuk feltéve és nem megengedve, ugye, hogy a 30.§ olyan lesz, mint amit a munkáltató szeretne ebben az esetben, akkor ugye a hat órát kérnénk. Tehát, hogyha így marad a 30.§, ahogy most van a Kollektív Szerződésben, akkor szeretnénk, hogyha ez a nyolc óra a hét utolsó munkanapjára vonatkozóan hat órára változna. Mert egyébként van, ahol egy hétig adják a készenlétet és ennek a fajta lebonyolítása könnyebb és egyszerűbb lenne. De, nyilván, ez… Munkáltató: Visszavontuk a javaslatot, szerintem, itt erre vonatkozóan. Maradhat a nyolc.

44


VSZ: Hát mi meg majd, amikor meglátjuk, hogy a 36-ban, miben állapodunk, akkor nyilván azt rendezni fogjuk egyébként. Akkor majd visszatérünk rá. Munkáltató: És volt még egy javaslat a PVDSZ részéről, a minimális készenlét, szintén a rendes munkaidő, általam a múltkor sem – hogy mondjam? – befogadott analógiájára, háromról négy órára kívánja növelni. Ez volt még, ami függőben van. Ezt nem tudjuk támogatni. Munkáltató: Kiegészítenénk azzal, hogy az a hárommal már eleve megerőszakoltuk magunkat, mert az tavaly került bele, tehát gyakorlatilag tovább nem vagyunk hajlandóak. Az elkorcsosult javaslatokat inkább leverjük. Munkáltató: Bocsánat, csak azért, hogy ne hangfelvételen kívül tárgyaljunk. Tehát, szeretném kérdezni, hogy a jelenlegi állapotában a 37.§ 4. pontja maradhat-e ugyanúgy, jelen állapot szerint, mint ahogy volt, azzal a kitétellel, mint amit a VSZ mondott, hogyha ott változás van, akkor kell erre visszatérni. Egyébként akkor ne változtassunk rajta, ez a javaslat. Elnök: Jó, hát akkor 37.§ lezárva… Munkáltató: 37.§ 4-et lezártuk úgy, hogyha mégis hozzányúlnánk a hét utolsó munkanapjához, akkor az ezt még nyilván, érintheti. 5. pontban, a munkáltató arra tett javaslatot, hogy 800 óra fölött változatlan tartalommal a 40% legyen. Ettől voltak itt eltérő, meg mindenféle vélemények. Akkor kérdezném, hogy a 37.5-re mi a helyzet. Elnök: VSZ. VSZ: Elnézést, erre mondtuk azt, hogyha egyébként elveszitek azt, hogy 1200 óra fölött adott esetben megállapodjon, akkor itt a Kollektív Szerződésben rögzítsük fixen, hogy 50% díjazás illeti meg a munkavállalót, hogy ne legyen vita. Mert eddig ugye, helyi szinten, meg amikor 1200 óra felett volt, akkor el lehetett adott esetben, vagy meg kellett állapodni. Most ha ez nincsen, akkor azt gondoljuk, hogy szabályozzuk konkrétan és kész, ennyi. Tehát, 50%. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: A PVDSZ is támogatja a VSZ álláspontját ebben a pontban. Köszönjük. Elnök: VDSZSZ VDSZSZ: A 3. pontban ugye benne van, hogy 1200 óra felett kizárólag a munkavállalók között írásbeli megállapodás alapján rendelt… készenlét. Az Mt. 129.§ (4) bekezdés… rendelkezés figyelembevételével. Az nem zárja azt ki, hogy 45%-kal magasabban is megállapodjanak az viszont mindenképpen benne van a 45%-ban, illetve nem zárja ki. Ha tévedek, akkor javítsatok ki. Hát az az aggály, hogyha ez a 800 óra feletti mérték változik, tehát a szöveg így változik, hogy nincs az 1200 óra között 45%, hanem általában mondja ki, hogy 800 óra felett 40, illetve 45%, akkor nincs lehetőség arra, hogy 1200 óra fölött, ugye, amiben csak egyéni egyezség alapján lehet túl, bárki is

45


léphet túl, magasabb díjazást állapíthassanak meg. Szerintem a lehetőség megvan rá, hiszen az írásbeli megállapodás alapján ebből az következik, hogy ott a díjazásban is megállapodhatnak a felek, ugyanúgy, ahogy eddig. Ha tévednék akkor javítsatok ki. Mert mi a francra állapodnak meg? Arra, hogy értettem főnök úr? Így szerepel a megállapodás? Ugye nem? Az nem megállapodás, hanem tudomásulvétel például. Hm? Mert ha ez nem úgy van, ahogy gondoltam, akkor galádkodtok. Mert akkor a megállapodásnak… na, jó. Munkáltató: Jó lenne mikrofonon keresztül, mert… Munkáltató: Mindjárt most még mielőtt a kérdéseket elkezded feltenni, és az egyéb ilyen dolgokat. Tehát azt szeretném mondani, hogy a készenlétet most összegezném ilyen formán és akkor, ha összességében tudunk megállapodni akkor lehet, hogy letudnánk ezt a pontot. Tehát az 1-es változatlan, a 2-es változatlan, a 3-as változatlan, a 4-es, tehát tulajdonképpen mindig kell írásbeli megállapodás a készenlétre. A 4-esnél akkor nyolc óra és akkor nem szórakozgatunk, hogy mikor, hogyan. Már beállt a rendszer arra, hogy milyen napon váltanak. Az 5-ösben pedig akkor úgy lenne, hogy a 800 órás mérték felett 40, meg 45%, és az 1200 óra felett plusz 2%. Balázs addig rendben van, hogy meg kell állapodni, de ki is kell fizetni. Tehát számos bonyodalmat tud okozni, tehát erre jó, hogyha van egy standard bérelem, amit tudjuk. Tehát, tulajdonképpen 42—47 lenne. Tehát, akkor úgy lenne, hogy 800—1200-ig 40 és 45%, és 1200 óra felett pedig 42—47%. Ezt már csak azért is, mert ettől magasabb megállapodás nem volt. Elnök: Jó. Akkor… Kérdezném a feleket, hogy akkor a… Wikidál úr. Munkáltató: Azt azért még szeretném hozzátenni, hogy az 1200 óra feletti készenlétet magasabb díjazással honoráljuk, akkor az bizonyos fokig csábító az 1200 óra feletti készenlét munkavállalói oldala számára, ami nem biztos, hogy szerencsés. De ez csak kiegészítő megjegyzésem lett volna. Munkáltató: Nem itt megint azt szeretném mondani, ami a tavalyi cél volt, hogy egyenlő legyen az elosztás azok között, akik képesek azt a feladatot ellátni. Tehát ez a jelenlegi rendszer, ezt néztük, egy relatíve, szolgálati helyenként valamifajta egyensúlyt kihozott. Tehát azért ne menjünk abba az irányba, amit itt a Balázs is mondott, hogy vagy mazochista, vagy nagyon jó barát. Tehát tulajdonképpen az lenne a javaslat, hogy akkor plusz 2%, és akkor egyben lezárnánk ezzel a 37.§-t. A kérdés, hogy fogható-e. Elnök: Akkor menjünk sorba, akkor az Igazgatóasszony javaslatára. Munkáltató: Bocsánat Zsuzsa, egy dolog még van azért, mert volt egy javaslat… igen, azt szeretném mondani még. Tehát a csomagban még az benne van… na. Szóval, a 8-as pontban van egy kiegészítése, amiben többé-kevésbé konszenzus volt. A VDSZSZ részéről jött az anyagban, hogy na azt aztán nem, hogy amennyiben a hétvége teljes egészére el van rendelve a készenlét és mivelhogy a megfogalmazás mondja úgy, akkor az nem ütközik az Mt-nek abba a tilalmába, hogy aki az előző 168 órában készenlétezett, az a következő pihenőnapján nem készenlétezhet… ez érdekes helyzetet

46


fog eredményezni… és igazából nem értjük, hogy ez miért akkora probléma a VDSZSZ számára. Ezt szeretnénk, hogy kifejtené Bárány úr valami briliáns érveléssel. VDSZSZ: Egyre inkább azt látom, hogy ez a készenlét privilegizált állapotokat tükröz egy-két embernél, úgyhogy 1200 fölött nem javaslok további kifizetést. Nem. Szeretném azt tudni… csak akkor tudunk erről tárgyalni, ha megtudjuk azt, hogy hány fő volt 1200 óra fölött készenlétben. Kétszáz fő? És hol vannak ezek a készenlétek a Biztonsági Igazgatóságnál? Hát, akkor nem javaslom. Sajnálom. Egyszerűen ezt nem tudom elhinni, hogy a frankó VBO-nál ilyen magas készenlétre szükség lenne. Oldják meg másképpen. Oldják meg másképpen. Mert nem stimmel a dolog. Ha valakik 1200 óra fölött készenléteznek és tényleg kényszerhelyzet állt elő az nagy teher, vagy csak fiktív készenlétek. Az a helyzet. Ez havi száz óra, pluszban. És akkor… így van… szabadság, ugye még több. Az nagy teher. Tönkremennek bele szegények. Nem. Nem kell. A munkáltató oldja másképp. Nem javaslunk változtatást. Annyiban elfogadjuk a munkáltató javaslatát, hogy 800 óra fölött avval a javaslattal, hogy 1200 óra fölött ne lehessen készenlétet díjazni. Hát nem fogja a munkáltató sújtani szegény munkavállalóit. Sajnáljuk. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Az azért egy izgalmas munkajogi megoldás, hogy ugyan, elrendelni lehet, de díjazás nélkül. VDSZSZ: Meg kell ebben állapodni, kedves. Itt van benne… Munkáltató: Miben lehet a nulla díjazásban? Tehát azt mondjuk, hogy nulla díjazással, de állapodjanak meg a… VDSZSZ: Persze. Hát ha valaki ezt választja, lelke rajta, tegye. Munkáltató: Most azért mondtuk, hogy ne legyen… VDSZSZ: De ne legyen csábítás se ebben. Munkáltató: Hát Balázs, én ma sok mindent hallgattam az egyetemistáktól is, de ilyen ötletet nem, tehát ez újszerű… Munkáltató: De Balázs épp ezért volt az, hogy ne legyen csábító, az, hogy ne emeljük a díjazást. Tehát, hogy ne ugráljon sávonként, mert akkor direkt arra gyúrnak. Tehát ne növekedjen, ezért nem szeretnénk emelni a díjazást, és ezért nem szeretnénk ezt ilyen formán engedni. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Szóval, az a baj, hogy a Balázs nem ismeri a dolgoknak a gyakorlatát. És itt sajnos ilyen, mert én egyetértek azzal, hogy senkinek ne rendeljenek el 1200 óra felett, készenlétet. Az a helyzet, hogy el se rendelnek, hanem konstatálják, hogy akkor ez 1200 óra fölötti, ugye mert általában úgy jön ki, hogy valamikor hónap közben, tehát nem

47


úgy van, hogy ugye pontosan havi, adott mennyiségű a készenlét, és ezért a mit tudom én minden hónapban száz, és akkor a tizenkettedik hónapban lépi túl, hanem, valamikor hónap közben. A munkavállaló teljesíti a készenlétet és utána dugdossák az orra elé a megállapodást, hogy ő vállalta. És azt mondják neki, hogy írd alá mert különben nem tudjuk kifizetni. Na. Tehát ilyen gyakorlatokról van szó, és ilyen helyzetekről van szó. Az egybefüggő hétvégi készenlétre vonatkozó pont pedig annak a – hát – áldatlan munkáltatói gyakorlatnak a megszüntetéséről, aki fölfedezte az osztott készenlét fogalmát, ugye az osztott munkaidő mellett, a hétvégeken is, ahol ugye, egy tágabb, hosszabb időintervallum áll rendelkezésére, az ezzel való játéka és hát ugye, a Munkaügyi Felügyelőséghez kellett fordulni ennek megakadályozására. Szóval én – hogy mondjam? –, fontos, hogy az 1200 óra fölött eltérjen a díjazás, annál is inkább, mert a munkáltató számára a dolog drágítása jelent féket, és a dolog drágítása okozhatja azt, hogy ne legyen ilyen, hogy 1200 óra feletti készenlét, amit egyébként támogatunk. Éppen ezért mivel áttörés a jelenlegi gyakorlathoz képest, mert nem fordult még elő, hogy 1200 óra feletti megállapodás magasabb díjazást állapított volna meg, mint a 800 óra feletti, ezért mi a magunk részéről elfogadjuk azt, hogy az 1200 óra felett 42, illetve 47% legyen a készenlét, és akkor a mi részünkről a pont tulajdonképpen lezárható. Elnök: Köszönöm. VDSZSZ. VDSZSZ: Hát most, hogy kiegészültek amúgy nagyon hiányos ismereteim, a következő belső megállapodásra jutottam. A 3. pontban, az utolsó mondat törölve, 5. pontját, a munkáltató által tett javaslatnak elfogadjuk, és a 8. pontban lévő új elem felvételét nem javasoljuk. Így tudjuk annak elejét venni, hogy valakinek ne legyen egy nyugodt éjszakája sem, mert még hét végén sem tud pihenni, hiszen szorongó lesz, stresszes állapotban, hogy mikor csörren meg a telefon, csengőfrász és a többi és a többi, pihennie kell, állandóan csak készenlétezik, nem akarjuk. Persze, persze. Még rossz emlékek támadnak, vagy kedves emlékek, attól függ, hogy ki készenlétezik éppen. A Biztonsági Igazgatóságon azért vannak régi veteránok. Aztán az 1200 óra fölött nem lehet készenlétezni. Hát, hogy gondoljátok azt, hogy valaki folyamatos készenlétben tölti be az életét? És hát értelemszerűen a munkáltatónak, ha 45%-ot ki tud fizetni, akkor az a 47-et és felet fizet, az már nem oszt, nem szoroz. Nem. Nincs 1200 óra fölött, készenlét. Azt gondolom, hogy ezzel óvjuk a munkavállalókat is, főleg a Biztonsági Igazgatóság… fontos, hogy ott életerősen maradjanak hosszú időn keresztül. Még inkább fontos talán, mint bárhol, másutt. Hiszen azért ott elég sok a nyugdíjas is – így van –, kímélni kell őket. És a MÁV számára is egy költségkímélő módszert tudunk alkalmazni. Köszönöm szépen. Nem fogunk rajta változtatni. Főleg azok után, amik itt elhangzottak. Beláthatjátok, vissza kell hallgatni, miket mondtatok itt, evvel kapcsolatban. Elnök: VSZ-nek megadnám a szót, mert már nagyon régen jelentkezik, és utána a munkáltató válaszolhat. VSZ: Köszönöm szépen. Hát két dolgot kellene tisztázni, hogy nemcsak Biztonsági Igazgatóság van, hanem gyakorlatilag a két műszaki szakszolgálat, a pálya és a TEB, ad készenlétet és az az igazság, hogy ott elég sűrűn fölmerül ez az 1200 órának a túllépése, vagy ennek a lehetősége. És ezért gondoltuk azt, hogy akkor ennek több díjazása legyen. Azt el tudjuk fogadni, ezt a 42—47%-ot. Ez már nem egy akkora emelés

48


egyébként, hogy a munkavállalót abba az irányba ösztönözze, hogy olyan sok plusz, 1200 óra fölött olyan sokat vállaljon. Tehát a kettő talán még egymásra hat is ilyen szempontból, hogy ne vállaljon sokat, de amikor nagyon kell, akkor nyilván, ezt meg lehessen oldani. Azt gondolom, hogy ezt kellene figyelembe venni, ugyanis előfordulhat az, hogy lesz, ahol nem lehet készenlétet majd teljesíteni ilyen szempontból, mert nem lesz, aki kiadja, mondjuk, adott esetben. Tehát a műszaki szakszolgálatnál néhány esetben, a vasútbiztonság is veszélybe kerülhet ebből a szempontból. És egyetlenegy dolgot hadd mondjak, a 8-as pont, az egyértelműen azt célozza, hogy mindenféle ilyen egyéb munkáltatói elképzelések, amelyek kinn, a végeken voltak, ez ki legyen védve. Ez kizárólag ezt szolgálja. Sőt ebbe még az is belefér ilyen értelemben, hogy az én kollégáim azt kérték, hogy ugye Miskolcon van ez a bizonyos dolog, ez az egyéb munkarend a TEB területén, és hát ott néha előfordul… igen. Ez az egyéb munkarend. És ugye ott előfordul, hogy néha-néha egymás utáni hetet követő, tehát a 168 órán belül is hát, úgymond, készenlétet kell adni és ez még arra is egyből választ ad nekünk. Tehát nem kell külön kezdeményezni. Úgyhogy mi, azzal, ami itt elhangzott, amit az Igazgatóasszony is mondott, és a 8-as ponttal együtt el tudjuk fogadni ezt a fajta dolgot. Köszönöm. Munkáltató: Nekem az a problémám most, ebben a pontnál, szerintem abszolút ugyanazt szeretnénk, hogy ne trükközés legyen kint, normálisan legyen elrendelve, ha el van rendelve, akkor legyen kifizetve. Tehát én attól tartok egyébként abban, hogyha bekorlátozzuk, hogy nem lehet 1200 fölé menni, akkor megint előjön a munkáltatói kreativitás, hogy nem abban fognak – hogy is mondjam? – gondolkodni, hogy hogy kell kevesebbet elrendelni, hanem, hogy nem kell kifizetni és megint eljutunk a pécsi osztott készenlét problematikájához. Tehát, gyakorlatilag a… tessék? Ez lesz. Tehát akkor azt mondja, hogy akkor pénteken készenlétezel, szombaton nem készenlétezel, vasárnap készenlétezel. És akkor, ha meg mégis van valami, akkor felhívlak. Tehát innen kezdtük ezt az egészet, hogy ezt a nyíregyházi speciális listát, meg a nem tudom én mit, irtottuk év elején. Azt gondolom, hogy most ezekkel a szabályokkal sikerült. Ez tényleg a felmerült problémák alapján jött. Tehát, ami még probléma marad a rendszerben, azt tettük bele. Úgyhogy, nekem ennyi a hozzávalóm. Endre szeretne… Munkáltató: Két dolgot szeretnék azért. A PVDSZ-szel van ez az állandó – hogy mondjam? – a pécsi háború. Azért azt szeretném elmondani, hogy nincsen osztott készenlét, mert ilyet a Munka Törvénykönyve nem szabályoz. Készenlét elrendelések vannak, amit lehet rendeltetésszerűen, kevésbé rendeltetésszerűen, rendeltetés… lehessen, sok minden módon gyakorolni. Rendben van, csak azért mondom. A másik dolog, hogy a Bárány úr és a csengőfrász. Tehát azért nem mindenki áll úgy készenlétben, állandó telefonhívások között, mint a Bárány úr, hogy újságírók hívják éjjel-nappal, és különböző interjúkra… és nem is fizetnek, ráadásul. És nem tudom, remélem, azért ez a Bárány úrnál a fokozott terhelés nem fog meglátszani, hogy ilyen fokú sajtó- és médiaérdeklődés van, mert akkor föl tudunk ajánlani valami rehabilitációs, vagy egyéb dolgot, mert tényleg valóban nehéz ez a csengőfrász, de nem a készenlét körében szokott ez azért elsősorban ekkora álmatlan éjszakákat és problémákat okozni. Micsodát? Hát, figyelj… kinek? Nekem? Hát honnan lenne nekem készenlétem? Én megszakítás nélküli munkarendben vagyok, nálam nincs készenlét. Elnök: Vasutasok Szakszervezete.

49


VSZ: Én csak szeretnék idézni a Biztonsági Igazgatóság függelékéből… az 1200 órát meghaladó mértékű készenlét elrendelésére a 2. pont szerinti munkakört betöltő munkavállalóval a munkáltatói jogkörgyakorló megállapodást köthet, körültekintően figyelembe véve az egyenlő bánásmód elvét. Aránytalan és indokolatlan különbségek ne legyenek a munkavállalók készenlét óraszámában. Ekkor maximum 1500 óráig, melynek maximális díjazására, munkanapon elrendelt készenlét esetén személyi alapbér 40%-a, míg a pihenő- vagy munkaszüneti napon elrendelt készenlét a személyi alapbér 45%-a lehet. Tehát én azt gondolom, hogy nem köthetünk szerintem, olyan Kollektív Szerződést, amiben azokat az érdekeket szeretnénk korlátozni, amit akár a Biztonsági Igazgatóságnál, vagy bármelyik más területet is idézhettem volna. Úgyhogy én azt gondolom, hogy gondolkozzunk el azon, szakszervezeti oldalon, hogy ez az 1200 óra feletti készenlét, ez maradjon a Kollektív Szerződés része és hát nyilván a személyi alapbérre vonatkozóan akkor ezt a szerény mértékű emelést el tudjuk fogadni a magunk részéről. Elnök: Itt elhangzott egy fölhívás a Meleg úr részéről, hogy érdekképviseleti oldalon legyen egy kis átgondolása ennek a résznek. Munkáltató: Javasolnám, hogy tegyük függőbe a dolgot, és hát, hogyha a Bárány úr alszik rá még egyet, és… mert most azért… Balázs, ne haragudjál légy szíves, hallgassál. Ahogy szoktuk, egymás között. Megkérlek, hogy akkor hagy mondjam el. Tehát azért nézzünk már ezen egy picikét túl a történeten. Tehát olyan, minthogyha csak a Biztonsági Igazgatóságnál lenne készenlét. Van ott is és lényeges. Elhangzott éppen kimentél az előbb, azok a kollegák, akik érintettek a dologban, elmondták, hogy az általuk képviselt tagság készenlétezik… mind a három. Na, jó. Balázs én azt mondom, hogy így nem lehet a dolgot megközelíteni. Munkáltatói részről tudjuk azt vállalni, hogyha van olyan típusú bejelentés, hogy valahol nem tartják be a hivatkozott, egyenlő bánásmódot, illetve ezeket a törvényi rendelkezéseket a készenlét elrendelése során, akkor meg fogjuk nézni, hogy ott kinek és miért és egyenlő-e a munkavállalók feltétele, tehát azonosan alkalmasak-e annak a készenlétnek az ellátására. Ebben állapodtunk meg. Ha ilyen probléma van, tessék szíves lenni, bejelenteni és ki fogunk szállni és megvizsgáljuk. VDSZSZ: Én egyszerűbbet ajánlok, hogy ott, ahol 1200 fölötti készenlét van, azokon a szolgálati helyeken szeretnénk azt látni, hogy bölcsen tudjunk dönteni – bár nem hiszem, hogy ennél bölcsebben lehet –, hogy mennyi az átlagos készenléti idő, arra hány fő van és abból hány van 1200 óra fölött. Jó? És akkor kiderül az, hogy van, akinek például, csak száz van, a másiknak meg 1896, azért el lehet rajta gondolkodni, hogy vajon mitől lehet. Még egyszer, vagy annyira hőslelkű, vagy más mazochista, akármi egyéb. Jó, semmi gond, ezen nincs mit vitatkozni, szeretnénk látni, hogy mi a titok ebben. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Csak annyit akartam, hogy nincs titok, csak ennek a témának pont a te sarkalásodra, nekifutottunk és az a probléma, hogy mit tudom én, most akkor a füzesabonyi szakaszt, aki ismeri, az nem ismeri a szerencsit és akkor az egyik szakaszon

50


mondjuk, volt olyan munkálat, ami miatt többet kellett elrendelni, a másikon nem. A korábbi tárgyalásokon pont a kolléga hozta elő, hogy akkor következik, hogy a sárbogárdi szakaszra átküldik a kaposvári embert, akinek halvány fogalma sincsen, hogy ott mik vannak a berendezéseken. Tehát erre viszont nem tudjuk lekérni, hogy melyik szakaszon éppen melyik mester, melyik biztosítóberendezést ismeri. Tehát erre nem tudok neked kimutatást készíteni. Alapvetően az a felvetés, tehát első megközelítésből én is azt mondom, hogy gyakorlatilag, ha megnézed, akkor biztos, hogy a lakatos, az nem annyit készenlétezik, mint a műszerész, meg nem annyit készenlétezik az egyik munkakörben lévő, mint a másik. Én most már azt érzem, különben, elnézést, hogy most mi próbáljuk a munkavállalók érdekeit képviselni. Tehát minthogyha ilyen fordított rendszer lenne. Én azt mondom, hogy részemről a készenléttel kapcsolatosan gondolják át a szakszervezetek, hogy mit akarnak, maradjon függőben. Munkáltató: Azért munkáltatói oldalon szerencsére, nagy az egyetértés, meg a vazallusság, ezért csatlakoznék ehhez a dologhoz. Pontosan ezt akartam mondani, hogy némi szereptévesztést érzékelek. Tehát a rendszer egységes működéséért és hatékonyságáért a munkáltató a felelős, Balázs pedig nyilván, idehozod azoknak a tagoknak az esélyegyenlőségi problémáját, hogy hol sértette meg a tagjaid esetében a munkáltató az egyenlő bánásmódot és ideállítod azt a tagot, mint amikor, máskor hősök szólaltak föl különböző szolgálati helyekről idevonultatva és fölolvasták saját, személyes panaszukat, mert ugye, volt ilyen, az elüldözöttek és egyebek kapcsán. Tehát idejön az az ember, aki száz órát készenlétezett és bemutatod, hogy itt van ellenben az ő váltótársa, aki meg 1896-ot, mint a honfoglalás ezredik évfordulója. Tehát azért jó lenne arról beszélni, ami a lényeges kérdés, mert szerintem ez jelentős szereptévesztés. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: A készenléti órákról nyilvánvalóan könnyebb, statisztikát összeállítani, az üldöztetések számáról, mert az utóbbiról nem készül, az előzőről viszont kötelező készíteni. Tehát nyilván, ezt a munkáltató akkor bemutatja. A másik, ugye lassan eljutunk abba… hát, megígérted, hát azért mondom… miért ne mutatná be. Hát nyilván onnan hozta ezt a bölcs döntését. Persze. Ha nem akkor rendben. Hát figyeljetek, hogyha nem tudjátok… hát, persze. Ha már mindenki túllépett rajta, akkor marad így, ahogy javasoltuk. Nem fogunk változtatni az állásponton, mert egyszerűen kabaré az, hogy 1500, meg 1200 óra fölött is még készenlétek létezhetnek akkor, ha ilyen magas a készenlétre a szükség, akkor azt kell, hogy gondoljam, hogy ez bizony, munkaidő kiváltására van. Munkavégzést pótolják, az is korábban felmerült, a készenlétezéssel. Ami munkaidőnek minősül, mert olyan tevékenységeket végeztettek ezekkel az emberekkel, ami egyébként munkaidőnek minősül. Hát nevetséges, hogy maga a munkakör nem készenléti jellegű, ennek ellenére agyba-főbe készenléteznek. Nem nem vitatkozunk ezen tovább, légy szíves mutassátok be, mert ki fog abból… mindegy. Mutassátok be. Miből áll? Miből áll? Mitől ez a nagy tiltakozás? Munkáltató: Be tudjuk mutatni, csak azt mondom, hogy nem mutat semmit a… VDSZSZ: Ja, nem mutat semmit? Hát akkor jól van. Akkor, minek a… ha nem mutat semmit, akkor mire alapítottátok ezt a fantasztikus ötlethalmazokat?

51


Munkáltató: Figyelj, én azt gondolom, hogy tegyük függővé ezt a pontot, mert azt gondolom, hogy egymással meg fogjátok tudni, vitatni ezt a kérdést. Én javaslom azt, hogy próbáljatok ebben egyeztetni, mert azok a szakmai területek, akik valójában ebben érintettek, azok tudják, hogy milyen pozitívumokkal, negatívumokkal jár. Jó? Elnök: Ezt a pontot akkor szakszervezeti megfontolásra utaljuk, és akkor a 6-os ponttal folytatjuk. Nem? Az egész, jó, akkor a 38.§. Munkáltató: 38-hoz nincs javaslat, ha csak a tél át nem kerül valami másik időpontra. Elnök: Akkor, a 38-as akkor úgy látom, lezárva. 39.§ Munkáltató: Nincs hozzá javaslat. Eddig nem tudtunk senkiről se, hogy lenne. Elnök: 39.§ is lezárva. Nem tudom, hogy a felek mennyire éhesek, de javaslatot tennék egy félórás ebédszünetre. Munkáltató: Bocsánat és akinek van, az ezért szenvedjen? Hozzam le a babgulyást ide? Van étkezde egyébként, Balázs. Van étterem. 15 óráig van étterem, Balázsnak is javasolnék egy szénhidrát bombát és akkor hát, hogyha oldottabb lenne. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Én szeretném megkérdezni, hogy hogy tervezzük a mai napot. Munkáltató: Énnekem lenne egy tartalmi indítványom, tehát annak érdekében, hogy mondjuk a holnapi napon tárgyalnánk, de ahhoz az kellene, hogy a mai napon végigmenjünk a Kollektív Szerződésnek a szövegén és tudjuk, hogy mi az, ami le van zárva, és mi az, amivel kapcsolatosan még számokra, vizsgálódásra és egyéb ilyen dologra szükség van. Tehát ezért azt tartanám célszerűnek, hogyha lehet, akkor egy kis anyagcsereszünetet, aki, amivel él, ilyen formában. Ha kell, akkor meghívlak – jó? – egy ebédre. Hogyha ez okoz gondot, van nálam kajajegy. Jó, hát… Munkáltató: Balázs, én konkrétan éhen fogok dögleni lassan. Elnök: Akkor a javaslat, az az volt, hogy 1/4 3-kor, akkor folytatnánk a VÉT ülést. Hogyha akkor mindenki kényelmesen elhelyezkedett, akkor folytathatjuk a munkát, és akkor a 40.§ jön, a munkaközi szünet címmel. Munkáltató: A 40.§-ban nagyvonalú szakszervezeti magatartás keretében befogadásra került a minden szolgálatra való értelmezése ennek a dolognak, a 4. pontban és volt még anyagi természetű javaslat. Tessék? Minden nappali, tehát úgy van a szöveg, hogy minden munkanapon, helyett nincs már ez a kitétel. És ugye, volt anyagi természetű igény, itt a 420 forintnak a srófolására vonatkozóan, amit tudok. Kérdezem, hogy van-e még bármi más. Elnök: VDSZSZ.

52


VDSZSZ: A nappali szót javaslom, törölni. Azért mert szolgálatonként, az egyszerűbb, hiszen, hogyha kiadható a munkaközi szünet, akkor kiadható, ha nem adható ki, akkor éjjel sem biztos, hogy kiadható. Ilyen egyszerű. Ennyi az egész. Ugyanis, hogyha nem adható ki éjjel akkor is megilleti. Ha kiadható, akkor nappal se jár. Ez a lényege. Tessék? Na. És 450 forint. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Kedves Balázs, probléma, az az, ezzel a dologgal, hogyha valamit nem mondunk meg pontosan… megvárom azért. Így ebéd után türelmesebb lettem én is. Hogyha nincs beleírva, hogy nappali szolgálatonként, akkor jönnek az ötletek. Eddig az volt beleírva, hogy nappali szolgálatonként és jogszabály szerint munkanapnak minősülő napokon. Hívtak engem, hogy a szolgálattevő úgy döntött, hogy neki mindennap munkanap, amikor dolgozhat és ilyen ötletek voltak. Bocsánat Zoli, ne haragudj, ezek a kérdések jönnek. Ugye, ahogy mondtuk, hogy panaszos leveleket a Balázsnak, lehet, hogy majd be fogunk akkor vonni ilyen független panaszbizottságot is fogunk létrehozni a problémák megoldására. Arról szól a dolog, ha nem írjuk bele, hogy mikor… egyébként éjszaka ki lehet adni, tehát éjszaka ki lehet adni. Akkor majd jönnek az ötletek, hogy hol találják föl a melegvizet, vagy a csőtésztában a lukat, vagy addig lehet trükközni, amíg véletlenül éjszaka sem sikerül, kiadni és éjszaka is fizetnek. Tehát, éjszaka nem lehetséges ilyen típusú fizetés, mert éjszaka mindenhol ki lehet és ki kell adni egybefüggően. Biztos, hogy ki lehet adni. Balázs mondom, nem akarunk helyi trükközésnek, helyi ötletbörzének, helyi alkuknak teret adni. Nappali szolgálatban, ahova kell, ott kell, éjszakai szolgálatban úgy tudunk róla, hogy nem. Ha lesz ellenkező példa, idehozod, bemutatod. Kérem szépen, itt van, ahol éjszaka nincsen, csak 18,5 perc, egybefüggően, akkor rögtön elő fogjuk terjeszteni az elé, aki ebben illetékes és mondjuk a Forgalmi Főosztály megtekinti, hogy vajon, hogyan létezik ez, hogy csak 18,5 perc. Azt gondolom ez önmagában egy előrelépés, és szerintem korrekt. A 450 forintra pedig gondolom, vissza fogunk térni, azt is az összegekhez rögzítettük, hogy ilyen igény volt. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Nem tudom, mi az előrelépés ahhoz képest, hogy a munkaközi szünetet egyben ki kellene adni. Tehát szolgálatonként. Ha éjjel nincs ilyen gond, akkor nincs kockázata. De jobban néz ki a dolog. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Ismét megkísérlem elmondani, hogy a lehetőségét sem akarjuk. Tehát kifejezett szabály van arra, hogy éjszaka ez nem fordulhat elő. Azért mert azt mondjuk, hogy nappali szolgálatonként van erre lehetőség. Tehát senkinek nem jön meg a kedve arra, hogy esetleg éjszaka is elkezdjen ezen meditálni, ha oda van írva, hogy nappali szolgálatonként. Ez a kockázata, mert sok ember sokféleképpen értelmez dolgot, ezt szeretném szűkíteni. Szerintem ezen aztán kár vitatkozni. Elnök: VDSZSZ.

53


VDSZSZ: Akkor írjuk oda zárójelben, hogy mivel éjszakai szolgálatonként ilyen nem fordulhat elő. Akkor, megegyeztünk ebben, ugye? Akkor jól van, akkor rendben van. Oké. Elnök: VSZ. VSZ: Nyilvánvalóan ennek a munkaidő, vagy pihenőidő kiadásának a feltétele, ugye, a 10. számú mellékletben felsorolt állomásokon és szolgálati helyeken van leszabályozva. Ugye a VSZ tett javaslatot ennek a mellékletnek a kibővítésére, tehát ezt is majd figyelembe kell venni. A nappalival egyetértünk és talán csatlakozva a társszakszervezet álláspontjához nem baj, hogyha odateszik, hogy ezeken a szolgálati helyeken az éjszaka ki kell adni a munkaközi szünetet. Ennyi. Tehát ez nem oszt, nem szoroz, szerintem, csak pontosan tudnunk kell azt, hogy nappal olyan intenzív a személyforgalom, hogyha valaki ismerné az ütemes menetrenddel kapcsolatos technológiai feltételeket, az nappal erős, éjszaka nincsen személyszállítási forgalom, a teherforgalom meg annyira lecsökkent, hogy éjszaka ki lehet adni a munkaközi szünetet. Csak most ez a, hogy… tessék? De nappal nem tudja kiadni, még egyszer mondom. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Éjszakai szolgálatban a munkaközi szünetet egybefüggően kell kiadni. Elnök: Akkor, rendben van ezzel a szövegmódosítással? PVDSZ-nek? MTSZSZ-nek? Munkáltató: Bocsánat, én nem mondtam, én csak a szöveget mondtam. Tehát azért a kezemet figyeljék, mert csalok. Munkáltató: 420 forinttal van rendben, mert akkor át kell gondolnunk a reálkereset megtartásához tartozó… muszáj, mert ez jelentős összeg, ez nagyon jelentős összeg, és ezt a jelentős összeget most azzal, hogy beletettük azt, hogy nappali szolgálat, ezzel 40%-kal növeltük. Munkáltató: Az előző szabállyal lehet éjszakára a 450 forint. Bocsánat tehát az előző javaslat, nyilván akkor vicc volt, ha valakinek nem esett volna le, mert ha megtiltjuk az éjszakát, akkor ott bármennyi lehet a díjazás. Tehát ilyen aggályaink nincsenek. Na. Szóval, akkor szerintem, lépjünk ezen túl, hogyha… Munkáltató: Tehát egy dolgot kétféle módon lehet emelni. Tehát több pénzt költhetek úgy, hogy egy liter tejet veszek meg tízszeres áron, vagy tíz liter tejet veszek. Most bocsánatot kérek. Tehát most, jelen pillanatban azt a fajta bővítést alkalmaztuk, hogy a volument növeltük meg, ami jelentősen nagyobb, mint bármilyenfajta emelés az egyéb tételeknél. Ezért szeretném kérni, hogy maradjon a 420 forint, mert az már jelentős költségeket visz el. Elnök: VDSZSZ.

54


VDSZSZ: Hát az a helyzet, hogy nem értem a problémát. Hát hiszen most egy helyzet van orvosolva avval, hogy a korábbi… hát, de nem adtok többet. Nem. Hiszen korábban sem adtátok ezeken a szolgálati helyeken a munkaközi szüneteket. Az a helyzet. Nem volt kifizetve. Nem is tudták kivenni és nem is fizettetek érte. Most mi a de? Hát akkor nem értem. Hát ugyanis, hogyha ki tudja venni, akkor nem jár érte pénz. Hát akkor az meg amúgy is járna. Ha nem lehet kiadni a munkaközi szünetet, akkor ki kell fizetni. Jó? Tehát, 450. Elnök: VSZ. VSZ: Én javasolnám, hogy akkor ennek az értékhatárának a megállapítását szintén tegyük függővé. Már csak azért is, hogy az 1200, illetve az 1250 forintnál is volt egy ilyen helyzet tehát ezt is akkor vizsgálja meg a munkáltató, hogy ennek milyen bérkihatásai vannak és mutassa be, hogy a 10. számú mellékletben a 420-ról 430-ra, illetve a munkanapok helyett minden nappali, mert hiszen ez egy bővítése a rendszernek ez ugye, az előző KSZ-ben nem így volt, mert valóban, hétvégére nem fizettek munkaközi szünetre 420 forintot. Ki se adták nyilvánvaló. De ez ugye, olyan probléma, amit majd egyeztetés során kell megvitatni a csomópontokon. Balázs, ha valakinek jelentett ez problémát az jelezte, de nekem nem jelezték, hogy ezt nem adták ki. A munkaközi szünet kétszeres megszakítása a 10. számú melléklet alapján mindenhol ki volt fizetve, legalábbis a Vasutasok Szakszervezete tagjai körében. Mindenki megkapta a Kollektív Szerződésben megállapított díjhatárt. Én javaslom, hogy akkor az értékhatárt később állapítsuk meg. Akkor azt befogadjuk, hogy az éjszakai szolgálatban biztosítani kell a munkaközi szünetet egybefüggően. Elnök: Jó. Tehát akkor a szövegszerű javaslat, amit az Endre mondott, az elfogadva, és akkor a 450 forint miatt akkor ezt függőbe tesszük. 41.§. Munkáltató: Nem volt benne változtatási javaslat. Elnök: Akkor, 41.§ lezárva, 42.§ Munkáltató: Itt is önmérsékletet tanúsított a munkáltató, és nem tett javaslatot sanyargatásra. Elnök: 42.§ is lezárva. 43.§ Munkáltató: 43-asban a Vasutasok Szakszervezetének van az én jegyzeteim szerint, javaslata, 55 év felett kettő munkanap pótszabadságról volt szó. Fizetett. Jó. Persze. Bár a múltkor volt erre Igazgatóasszony részéről, hogy díjazás nélkül, de ez nem aratott akkora elismerést. Elnök: VSZ. VSZ: Mi azt gondoljuk, hogy egy teljesen helyénvaló javaslat a Vasutasok Szakszervezete részéről, hiszen a nyugdíjkorhatár emelése megtörtént sajnos, és azt gondolom, hogy a rekreációra sokkal több időt kell fordítani, hogy arra esélye legyen a munkavállalóknak, hogy legalább a nyugdíjkorhatárt elérjék, és ezért tettük ezt a

55


javaslatot, úgyhogy a magunk részéről abban esetleg, hogy hány évtől. Ebben közös álláspontot ki lehet alakítani, tehát ehhez nem ragaszkodunk olyan mereven. Ebben látunk mozgásteret, és hát várjuk a munkáltatónak a reakcióját erre vonatkozóan. Elnök: VDSZSZ és akkor utána munkáltató. VDSZSZ: Hát azt hiszem, nem sokat tévedünk, ha azt mondjuk, hogy vonatkezelő levelező nem sok van a hálózaton, ugye? Na három. Jó. Hát három emberre talán nem kellene Kollektív Szerződésszabályt kötni, hanem, meg lehet nekik úgy külön mondani, hogy jól van gyerekek, megkapjátok. De maradjon benne. De nyilván, korábban nyüzsögtek. Mert akkor helyettük a térfőnököket tegyük bele. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Kezdeném a választ. Én először kezdtem örülni a Bárány úr javaslata első felének, hogy végre megtért és az igaz úton elindult, bár még a damaszkuszi út elég hosszú ahhoz, hogy igazi munkáltatói szemlélettel tudjon felelős gazdálkodási javaslatokat ajánlani egy Kollektív Szerződésbe. Aztán utána egy kicsit elkeseredtünk, de azt hiszem, hogy a térfőnökök problematikájában Igazgatóasszony bír igazi illetékességgel, mert az ő egyik kedvenc területe ez a kérdés. Munkáltató: Hát ha a főrendelkezőknek is egy nappal csökken, akkor a térfőnököknek lehet. Tehát egy-egy nap, és akkor legalább végre ebben nem lesznek megkülönböztetve. Munkáltató: Bocsánat azért a Bárány úr, amit mond ez valami, nekem úgy tűnik, ez az orvosi vizsgálat, minthogyha a munkáltatónak ez valami örömteli szórakozása lenne ez az orvosi vizsgálat, hogy hú de jó, hogy még tíz ember egy hónapig nem dolgozik és milyen jó, munka nélkül kifizetni a pénzeket, ráadásul ugye, hogy még az emberek is elégedetlenek, mert nem kapják azt a vágyott díjazást, amiről szó volt. Tehát ez mindenkinek rossz. Tehát nem kéne azért ezt úgy beállítani, hogy ez egy ilyen úri passziója, mint amikor valaki a fele ebédjét kidobja, hogy na most se ettem meg az ebédet. Hát azért ez nem így működik. Hát nem hiszem, hogy a pótszabadságot ezzel párhuzamba kéne állítani, kedves Balázs. Munkáltató: Na a kollégák jól elszórakoznak. Tehát még egyszer azt mondom… jó. Majd megadom a telefonszámodat. Jó. Tehát akkor a lényeg az, tehát mind a főrendelkező, mind a térfőnöki munkakörben egy nap. Ez így fogható. Nem, nem. Egy nap. Tessék? Tehát… na, a lényeg az, hogy a VSZ felvetésére akkor 62 év felett plusz egy nap. Elnök: Vasutasok Szakszervezete. VSZ: A VSZ is kompromisszumos javaslatot tenne. 55 évtől 60-ig egy nap, és 60 felett pedig kettő. Elnök: Munkáltató.

56


Munkáltató: Munkáltató ezt a változatot nem tudja elfogadni. Legfeljebb még azt, hogy 61 év fölött egy nap. VSZ: 60. Elnök: Munkáltató? Akkor érdekképviseleti oldalon a VSZ javaslatára van észrevétel? PVDSZ. PVDSZ: Mi azt mondjuk, hogy bármilyen dolog, ami azzal összefüggésben, hogy a nyugdíjkorhatár emelkedett, azzal összefüggésben, hogy hatalmas igény van itt a vasutasok körében a különféle kedvezményes, előrehozott nyugdíjba menetellel és figyelembe véve azt, hogy ezt még nem kezelték ilyen formában sehol, bármiféle olyan dolgot örömmel vennénk a Kollektív Szerződésben, ami akár csak formai is, de megjeleníti ezt a dolgot, úgyhogy mi azt mondjuk, hogy a 60 év felett egy nap, ez olyan csekély kockázatot jelent a munkáltató számára, és olyan elenyésző anyagi terhet, hogy ez nyugodtan bevállalható lenne a részéről és még egy olyan pontja lenne a Kollektív Szerződésnek, ahol szakmai körökben dicsekedhetne az éves humánkonferenciákon, meg egyebeken. Úgyhogy családbarát munkahely meg miegymás lenne, úgyhogy 60 év felett. Az egy évet szerintem nyugodtan, a mai sanyarú időkben be lehetne vállalni. Köszönöm. Elnök: A PVDSZ 60 év felett egy évet mondott, úgyhogy egy napra módosítanánk azt az egy évet. PVDSZ: De, azért az én javaslatom se volt rossz. Elnök: Jó akkor még gyorsan MTSZSZ, és utána munkáltató. MTSZSZ: Nekünk jó így, ahogy van. Köszönöm. Munkáltató: Egy kis inspirációt a tárgyalás érdekében. Tehát változatlanul maradnak a munkakörök, és akkor 60 év felett egy nap. Elnök: Kérdezném, hogy a 60 év felett egy nap, az akkor elfogadható-e, érdekképviseleti oldalon. Akkor rendben van. 43-as akkor elfogadva, lezárva. 44-es, tanulmányi munkaidő kedvezmények. Munkáltató: Hasonló nagyvonalú belátást kérnénk szépen a távolléti díjra való… Munkáltató: Tehát az ajánlatom, az egyértelmű volt, akkor függő. Tehát akkor van a 60 év fölött az egy nap, hogyha a munkakörök változatlanul maradnak. Még tudnám azt mondani, hogyha kitörlődnek belőle és nincs megkülönböztetett kör, de nem akarom a szerzett jogokat csorbítani, de további munkaköröket nem óhajtunk beleemelni. Adott a térfőnököknek a lehetőség, hogy főrendelkezői munkakörben is dolgozhatnak. Munkáltató: Na. Kezdünk szétesni, úgyhogy inkább javasolnám, hogy menjünk tovább a 44-re, és… amennyit akarsz, annyit rajzolsz Balázs, oda kérdőjelet. Nincs azzal probléma. Egyébként, igen. A Tibor mondja, hogy még az Európai Parlamentben is

57


szoktak szólni, ha valaki megzavarja az eljárás rendjét. Na szóval, a 44.§-ban az iménti, nagyvonalú munkáltatói gesztust kérnénk szépen egy hasonlóan jelentéktelen ügyben, az átlagkereset távolléti díjra történő egységesítéséhez szíveskedjenek hozzájárulni, most már akkor végre a sokadik fordulóban. Elnök: Akkor menjünk sorba, jó? Akkor VDSZSZ. VDSZSZ: Miért hány embert érint ez, kedves Balázs? VDSZSZ: …hitgyülekezet? Vagy ki ez, aki ezt igényli? Az ATV, vagy kinek kell? Azok örvendeznek ilyen nyomorokon. Nem tudjuk elfogadni. Ugyan már?! Hát miért kéne úgy dolgokban visszalépni, mi indokolja azt, hogy ne kapjon átlagkeresetet? Túl okos lesz, vagy mi a franc? Ja, akkor nem kell… ja, ne. Hát, hol gond ez? Ki az, aki általános iskolába jár? Van persze, de ki az, aki odajár… kinek kellene eljárni. Nem. Ilyenben nem is vitatkozzunk ezen. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Kíváncsi lennék, hogy a Bárány úr az általános iskolát honnan vette, mert egyébként az általános iskola az egyetlen, ami ugye egyébként iskolarendszerű, tehát nem tartozik ide. Ez az egyik. A másik, hogy az Mt, az az egyetlen, amire külön biztosít díjazást, méghozzá távolléti díjat. Jó csak, hogy jött ide? Mert ennyi erővel kérdezhetnénk, hogy hány olyan… tehát, bármit. Egyébként pedig, az indoka az, csak az a baj, Bárány úr néha szelektíven jár a tárgyalásokra, illetve hamar el szokott vonulni. Ma nem szeretnénk, továbbra is, a múltkor olyan jó volt együtt fölállni az asztaltól. Azért mondom, hogy véletlenül se, tehát nem kéne. Akkor elmondtam, hogy egy rendszert szeretnénk egységesíteni és a rendszernek a többi lábában nem ez a fajta díjazás van és pontosan indokolatlan, nem azért, mert többet kap, hanem azért mert összevisszaságot eredményez. Tehát nem az a… jó, jöhet a javaslat, hogy akkor mindenhol átlagkereset, ezt magamtól is ki tudom találni. A rendszer egységesítése érdekében szerettük volna ezt megtenni, nem valamiféle hihetetlen sanyargatás és nyúzás és nem tudom mik, amiket szoktál elmondani. Lehetne hangfelvételre? Mert mondom, ilyenkor nagy szünetek vannak, és… Munkáltató: Tehát akkor pontosítanám a Bárány Balázs úr által mondottat. A főrendelkező és a tartalékos térfőnök és a vonatkezelő levelező munkakörökben. VSZ: A VSZ tudja támogatni ezt a javaslatot. Munkáltató: Tehát a főrendelkező, a tartalékos térfőnök, és a vonatkezelő, levelező munkakört betöltő munkavállalók. VDSZSZ: Olyan bizottságot akartak létrehozni nem rég a MÁV-nál, ahol a bizottság tagjai konszenzussal határoznak, ha ez nem jön létre, akkor az elnök szava dönt. A demokrácia jegyében. Azóta idejárnak az Uniós képviselők tanulmányozni, hogy hogy lehet ezt így leegyszerűsíteni. Megoldani egy csapásra a demokratikus értékrend továbbfejlesztését.

58


Munkáltató: Na azért föltennénk akkor kérdésnek, hogy így a 43. és a 44. akkor jó-e. Tehát, 43-ba bejön a tartalékos térfőnök, nyilván a… rögzítettük, 44-ben pedig távolléti díj. Elnök: Akkor, VDSZSZ rendben van így akkor? VSZ. VSZ: Hát a 43.§ rendben van, igen. Munkáltató: Kedves János, a 44-re is kérjük kiterjeszteni ezt a jóváhagyást. Elnök: Balázs ezért kérném, hogy majd a mikrofonba beszélj, mert akkor ezek szerint a tárgyalófelek itt nem hallották. Arról volt szó, hogyha a tartalékos térfőnök bekerül, akkor az átlagkereset törlése az rendben van a VDSZSZ részéről. Munkáltató: És annyi kiegészítés a mikrofonhasználathoz, hogy ez a későbbi munkaügyi jogvitáknál is nagyon hasznos a hangfelvétel. Elnök: Akkor, a VSZ.. Munkáltató: Szeretném kérni, hogy legyen akkor egyértelmű nyilatkozat, mert elakadtunk. Kidobtuk a vasmacskát itt, tehát… Elnök: Akkor Vasutasok Szakszervezete VSZ: Akkor, a 44.§-t elfogadjuk. Munkáltató: Rögzítsük, 43, 44. rendezettnek tekinthető. Elnök: 45.§ Munkáltató: Nincs változás. Csak, hogy gyorsítsunk. Elnök: 45.§ lezárva, 46.§. Munkáltató: 46.§-ban gyakorlatilag a múltkor odajutottunk, hogy rendben van, a VDSZSZ-nek utána érkezett meg a leirata. Hát jó, akkor nem írtatok semmit, köszönjük szépen. Oké. Azért mondom csak… megbeszéltük, csak mondom, hogy volt rá javaslat egyébként, úgyhogy… köszönöm. Akkor elnézést, én nem vezettem át mindent. Az rendben van akkor. Elnök: 46.§ akkor rendben van. 47.§ Munkáltató: Erre a múltkor is azt mondtuk, hogy rendben van, mindenki által. Elnök: Akkor 47.§ lezárva, 48.§. Munkáltató: 48-ban az én emlékeim szerint a VSZ úgy nyilatkozott, hogy rendben van, PVDSZ, VDSZSZ egységfront, javaslat volt az éjszakai szolgálatok számának radikális

59


csökkentésére, ami a felemelt műszakpótlék… ami ugyan nem oldja meg az éjszaka problémáját, ellenben drágábbá teszi. VDSZSZ: A tárgy hónapban teljesített… harmadik éjszakai szolgálattól kezdődően. Mi a baj? Itt nem a beosztásról van szó, hanem a díjazásáról. Mariann rém egyszerű a dolog. Azért mert a nappalos munkarendűeket éjszaka dolgoztatják. Na. Munkáltató: …40%-os pótlékot a Munka Törvénykönyve alapján. És itt vállaltuk azt, hogy a hetedik éjszaka után 60%-ot fizetünk, amivel kvázi, visszatartóra tesszük ezt az egész történetet. Akkor miért kellene még ehhez képest többletet? VDSZSZ: Azért mert a PFT-sek zöme állandóan így dolgozik, gyakorlatilag. Munkáltató: Tehát akkor nappali vágányzárok legyenek, hogy ne lehessen közlekedni? Vagy hogy gondolod? VDSZSZ: Jó. Ez volt a javaslatunk. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Abban egyetértünk, hogy csökkenteni lehet? Mert most, hogy a harmadik vagy a negyedik ezen szerintem, órákat ne vitatkozzunk. Egyértelmű, hogy a szakszervezeti oldal szeretné, indokoltnak látja, most nem akarok ilyen légből kapott dolgokat mondani, hogyha ilyen ötnapos ciklusokat alkalmazunk, akkor ez a hét nap, ez hogy jön ide. Hát ötnapos a munkahét. Hát mondjatok már egy számot. Egy hétnél kisebbet. Na akkor mondunk mi, hogy haladjunk, ötödiktől. Munkáltató: Bocsánat, nem egybefüggő számokról van szó, havi mennyiségről van szó. Tehát azért azt gondolom, hogy nem üti a két szabály egymást és kiegészíti. És ha jól emlékszem ez anno a pályás függelékből jött át tavalyi változat alapján. Így van. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez a változattal elfogadható. Mást nem. Nem. A héttel, ahogy most van. Elnök: Akkor a 48.§, az függőbe lett téve. Nyelvtudási pótlék, 49.§. MTSZSZ. MTSZSZ: Az MTSZSZ a nyelvtudási pótlék módosításával nem ért egyet. Köszönöm. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Az 1/a-ban javasolt munkáltatói módosítást, azt rendben lévőnek tartjuk, a többi esetében pedig az előző szabályozás maradjon érvényben. Nyilvánvalóan… a dátumok változhatnak, mert hát most az a 2010. február, az nincs gond vele, az maradhat, az is rendben van. A többi nem. A tartalmi változások, a többi tartalmi változást nem javasoljuk. Elnök: Munkáltató.

60


Munkáltató: Akkor még további szigorítási feltételeket terjesztenék elő. Tehát az sem részesülhet nyelvpótlékban, akinek a társaság fizette a nyelvtanfolyamát, vagy fizeti, illetve akinek a cég fizeti a felsőfokú iskolai tanulmányait. És akkor megértitek, hogy miért akartam ezt beletenni. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Nem értem. Talán jobban meg kéne gondolni azt, hogy kinek, mit fizet a cég és milyen jellegű tanulmányi szerződést köt. Ez tanulmányi szerződés kérdése. Hát erről van szó. Hát azt köttök ki a tanulmányi szerződésben, amit gondoltok. Ez nem Kollektív Szerződés kérdés. Ha annyira szívén viselitek Mariann a cég dolgát, ami helyes egyébként, akkor ez a passzus változatlanul hagyása mellett ugyanúgy érvényre tudjátok juttatni a szándékotokat. Hát akkor az pech. Nem. Ha azért fizettetek valakinek, mert a munkájához szüksége van a nyelvre, akkor jár érte a nyelvpótlék. Hiszen… hát, nem. Ha kötelezte őt a MÁV arra, hogy nyelvi képzésen vegyen részt, vagy azt már korábban fölajánlotta és van egy ilyen szabály, hogy ráadásul ezért még nyelvpótlékot is kap ezt utólag megvonni, ez a… nem, ez nem megy. Nem megy. Nem tudom miért deflamáló, még egyszer az a cégnek, hogy ennek a pár embernek, aki az itt felsorolt nyelvekből nyelvvizsgával rendelkezik, nyelvpótlékot fizet egyszerűen nem értem meg. Nem értem meg. Mi a jóisten probléma van evvel? Csekély számban vannak, ráadásul most már ugye mindenkinek elvileg fizetni is kellene, aki rendelkezik a megfelelő vizsgákkal. Különbözeti tehát szintfelmérő vizsgákat is kell tenni, aki 2005-öt megelőzően jutott hozzá a nyelvvizsga bizonyítványához. Egyszerűen nem értem, mi ez a visszavonulás a dologban. Ez megint ilyen álprobléma, egy rágott csont. Érint mit tudom én, száz embernél kevesebbet. Száz embernél kevesebbet talán, akiket ez a változás érintene, vagy még annyit se. Nem ér az egész annyit. Bonyolítja a rendszert, baromira bonyolítja, áldatlan vitául szolgál. Elnök: Munkáltató, utána pedig Vasutasok Szakszervezete. Munkáltató: Annyit szeretnék csak hozzátenni ahhoz, amit az Igazgatóasszony elmondott, hogy izgalmas munkaügyi perek lennének abból a dologból, ha Kollektív Szerződés rögzíti, hogy mindenkinek jár, egyéni megállapodásban meg azt mondjuk, hogy nem jár. Szerintem úgy megítéli a Munkaügyi Bíróság mint a semmi, a Kollektív Szerződés alapján. VDSZSZ: Ha nem tévedek a Munka Törvénykönyve azt mondja, hogy a Kollektív Szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. És fordítva nem igaz. Kollektív Szerződésről beszélek. Tehát, hogyha az egyéni megállapodásban kifejezetten fölhívva a figyelmet a Kollektív Szerződésben eltérően állapodnak meg, az nem jogellenes. Hogy? Munkáltató: Bocsánat van egy munkaviszonyra vonatkozó szabály, ami azt mondja, hogy jár, azt a munkaszerződésben lefelé nem ronthatod, mert munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköző lesz, ezáltal semmis és érvénytelen. VDSZSZ: Vannak olyan dörzsöltek a jogászaitok, meg gondolom, te is, hogy úgy meg tudjon fogalmazni egy megállapodást, közös akarattal, aláírva, amelyben az a szándék

61


érvényes, hogy a munkáltató a munkaszerződésből fakadóan jól járjon. Ugye? És akkor, mikor tanulmányi szerződést köttök valakivel arra, hogy felsőfokú végzettséget szerezzen, hát akkor úgy kell megkötni a szerződést, ennek a tudatában. Akkor egyéb pontjaiban kell érvényre juttatni a munkáltatónak a szándékát, és nem ebben. Ilyen egyszerű. Elnök: VSZ. VSZ: Ez is azon paragrafusok közé tartozik, amit 2009-re vonatkozóan elég sokszor átrágtunk, és nagyon alaposan megpróbáltuk összerendezni azon elvek mentén, ami akkori problémákat fölvetett, vagy akkor érzékelte és kezelte. Én azt gondolom, hogy az a szöveg, az jobban fogadható és jobban továbbvihető a rendszerben. Arra pedig, amit voltál szíves említeni az előbb problémaként, vagy anomáliaként, arra meg találjatok ki valamilyen szöveget, ami beleilleszthető ebbe az egészbe. És akkor azt is kezeli, amit te említettél, gondként. A munkáltatói oldalon is azt illesszük bele az eredeti szabályba. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Szóval, mi is úgy látjuk, meg nem vagyunk különösebben érdekeltek ebben a pontban, de hát az egész szabályozást ilyen kaotikus, olyannak, ami bizonyos dolgokat ki akar iktatni az eddigi torzulásokból, de ezeket a gyakorlatból ötletszerűen találja meg. Tehát ellentmondásoktól hemzsegőnek látjuk. Tavalyiban az volt a probléma, hogy ugye be voltak ígérve ezek a szintfelmérő vizsgák, aztán ezek nem történtek meg, tudtommal. Nem emlékszünk, vagy nem tudunk róla, legalábbis, hogy az, ami itt a d) pontban, itt az újban is elő van irányozva, ezek az ellenőrző vizsgák, ezek mentek volna. Lehet, hogy rosszul vagyunk tájékozódva. Én úgy gondolom, hogy ezt az egész nyelvpótlék rendszert, ezt hát, hogy úgy mondjam, át kéne gondolni nyugodtabb időkben, alaposan szabályozni, eldönteni a cégnek, hogy hogy ösztönzi, kiknek és miért. A nyelvvizsga megszerzést, azt hogyan díjazza, de ilyen esetleges szabályok tömkelegét látjuk itt a dologban, hogy akinek már van, az akkor hadd fusson, aki jövőre szerzi meg, ott kemények leszünk. Tehát nem látjuk ezt egy összehangolt, átgondolt dolognak. Úgyhogy, mi még azt is el tudjuk képzelni, hogy ilyen pont nincs a Kollektív Szerződésben. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Ez majdnem tetszik, amit a PVDSZ mond, mert ez gyakorlatilag átgondolandó. Az az igazság, hogy folyamatosan futunk bele a problémákba és látjuk át a rendszert és ez egy igen komoly probléma. Tehát azok a legharcosabb pótlékkövetelők, akik előtte legharcosabb követelői voltak. Tehát a mai rendszer az és ha most megnézitek, a jelenlegi szabályozás nem zárja ki azt, hogy valaki, mert itt úgy van zárva, hogy csak a fordító, tolmács, kutató című munkakört zárja ki és most már azért a legtöbb diplomás munkakör betöltési feltétele a nyelvvizsga. A diplomának a feltétele, tehát a munkakör betöltéséhez szükséges a diploma megszerzése. A diploma megszerzéséhez szükséges a nyelvvizsga, kifizettet mindent a munkáltatóval, merthogy csak akkor foglalkoztatható abban a munkakörben, majd beköveteli a nyelvpótlékot utána, amikor is a munkabére a magasabb tudású munkakörre tekintettel van megállapítva. Tehát tulajdonképpen nagyon nem fair bizonyos módon ez a gyakorlat.

62


Én azt mondom, tegyük függővé, átgondoljuk még holnapig ezt a pontot. De én azt mondom, hogy azt, aki saját erejéből – most bocsánatot kérek, aki saját erejéből – megszerezte, tudja a nyelvet és bármikor be kell ugrani és használja és alkalmazza, annak a díjazásával semmi problémám nincsen. Azzal vannak problémáim, amikor valaki nyolcszor akarja megfejni az emlőt. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Jó. Egyszerűsíthetjük a dolgokat. Beszélgettünk itt arról, hogy aki 2009. december 31-ig e szabály alapján jogosult a nyelvpótlékra az megkapja, aki ezen idő után olyan munkakörbe kerül, ahol a nyelvtudás feltétele az alkalmazásnak, illetőleg újfelvételesként, vagy jelenleg is ugye, tanulmányi szerződés… igen. A diploma megszerzésének feltétele a nyelvismeret, annak nem jár. Ilyen egyszerű. És akkor ki van húzva a dolog méregfoga. Tehát még egyszer, ha olyan munkakör, vagy ha olyan tanulmányokat folytat, ahol a végzettségének feltétele a nyelvvizsga és a munkáltatóval, tanulmányi szerződéssel bír és nyilván, az újfelvételeseknél azért esik ki, mert olyan munkakörbe nyilván, nem veszitek föl, ha olyan munkakörbe kerül, ahol feltétel a nyelvismeret. Azt a pár embert kibírjátok. Hát akkor így marad. Akkor már ismert volt a Kollektív Szerződésnek ez a módosítása. Hát akkor miért vettétek úgy föl? Miért nem úgy állapítottátok meg a munkabérét? Az a ti bajotok. Bocsánat. Utólag szabályt alkotni… nem, az nem megy így. Elnök: Akkor, ezt a kérdést függőbe tesszük, és… Munkáltató: Csak a jegyzőkönyv számára bemondanám, hogy volt egyéb javaslat is, alapbéresítéssel a munkáltató meg fogja fontolni. Bármikor, de mondom, több helyről volt, csak, mert nincs a hangfelvételen semmi és nagyon rossz, hallgatni a szünetet a felvételen, ezért inkább én. Elnök: Akkor kérdezném, hogy mehetünk-e tovább az 50.§-ra. Az 50.§ mehet? Munkáltató: Az 50-ben nincs változás. Elnök: Akkor, az 50.§-t lezárom. 51.§. Munkáltató: 51-ből csak egy szerény mondatot töröltünk. Elnök: VSZ. VSZ: Az 51-esnél azt a szerény mondatot szeretnénk visszaemeltetni. Elnök: Akkor, VSZ-nek hallottuk a javaslatát. Érdekképviseleti oldalon még? VDSZSZ: VDSZSZ támogatja a VSZ javaslatát. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Egyetértünk a VSZ javaslatával.

63


. Elnök: MTSZSZ MTSZSZ: Énszerintem tisztázzuk, hogyha ilyenfajta felügyelet nincs, akkor nincs tétje a mondatnak, ha van, akkor maradjon. Köszönöm. Elnök: Tehát akkor nagyon egységes volt itt az álláspont. Munkáltató. Munkáltató: Egységes, de még nem meggyőző, úgyhogy még eltennénk függőbe. Tehát, meggyőzőerejű volt, de még nem teljesen meggyőző. Hát mert nekünk vannak aggályaink egyébként ezzel kapcsolatban. Átfedések, meg egyéb problémák, tehát ez ilyen boldog, boldogtalan is láthat el munkabiztonsági típusú felügyeletet. Erre a múltkor itt azt hiszem, a Wikidál úr mondott példát, és most is. Elnök: Vasutasok Szakszervezete. VSZ: Csak, hogy tiszta legyen és világos a munkavédelmi szabályzat előírja a munkabiztonsági felügyeleti foglalkoztatást, helyi munkavédelmi szabályzat helyi függelékében kell ezt szabályozni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy új forgalmi szolgálattevőnek mondjuk, adott szolgálati helyen öt nappalos és öt éjszakai szolgálat van előírva, munkabiztonsági felügyelet… foglalkoztatás szempontjából, azt egy kollega ellátja, egy jól képzett, szakmai tudással rendelkező kollega, akinek föl kell készíteni ezt a munkavállalót a vizsgára, illetve majd az önálló munkavégzésre. Ez felügyelet alatti foglalkoztatás, és díjazni kell. Ennyire egyszerű a történet. VSZ: És az O1-esben szabályozva van. VSZ: Nem minden esetben az O1-es szabályozza, ez egyértelműen a munkavédelmi szabály, amit munkavédelmi szabályzat írja elő. Valamennyi munkakörben van felügyeleti foglalkoztatás, nemcsak az O1-es alapján. Munkáltató: Jeleztem a problémát már, munkáltatói részről, hogy meggyőző volt a szakszervezeti érvelés, de még nem vagyunk kellően meggyőzve. Elnök: Akkor ebben az esetben akkor függő az 51.§. 52.§ Munkáltató: Nincs hozzá, javaslat. Elnök: Akkor 52.§ lezárható. 53.§, VSZ. VSZ: Hol tartunk, az 53-asnál? Jó. Mert akkor az 53.§ második pontjának az utolsó mondatát törölni kívánjuk. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Mi nemcsak ezt javasoljuk, hanem azt is, hogy a 66. napig kapjon 10%-ot a jelenleg hatályos szerinti mértéket az átirányítás esetén a munkavállaló.

64


Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Nem óhajtunk változást benne. Munkáltató: Mi a baj a 8. ponttal? Az eddig is volt. Év közben került be. De, az már a hatályosnak a része. Elnök: Akkor, 53.§ függő. Munkáltató: Balázs most ezt, amit el akarsz mondani, ezt most ne mondd el, légy szíves. Szépen kérlek. Köszönöm szépen. Tekintettel arra… na, akkor mondja el a Bárány úr, hogy ne szórakozzunk, hanem, vonjuk vissza. VDSZSZ: Nem azt akartam. Azt nem értem, hogyha egyszer a munkáltató a korábbihoz képest akar változást és azt egybehangzóan gyakorlatilag nem fogadják el a felek, hát akkor marad az eredeti. Hát mi van ezzel gond? Hiszen általában mindig rosszabbat akarnak, a munkáltató épp előadó képviselői. Hát, nem. Elnök: Munkáltató. VDSZSZ: És ne várják azt el, hogy elkezdjük azt magyarázni, amit egyszer már megvitattunk akkor, amikor ez a pont így alakult, ahogy. Most érted? Hát nem is logikus a rendszer, hogy azért érveljünk, hogy miért ne legyen rosszabb, mint korábban volt. Hát, marhaság. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Van ilyen gazdasági társaság, ahol ezért kell érvelni. Ez a munkáltató nem az. egyébként, nem szeretném, ha a KSZ javaslat is arra a sorsra jutna a VDSZSZ honlapján értékelésben, mint a bérjavaslat volt a múltkori, úgyhogy ezért ezt visszavonjuk. 53.§ marad változatlanul. Elnök: 54.§ hatályon kívül lett helyezve. Tervezve van. Munkáltató: Úgy lesz, úgy lesz. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Hát természetesen, a vállalati gépjárművek rendszeres vezetésének pótléka egy fontos paragrafusa a Kollektív Szerződésnek, ezért is javasoltuk, hogy a szöveg változatlanul hagyása mellett 9 forint/kilométer díjra változtassuk a vezetési pótlék mértékét. Köszönöm. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Igen. Elég sokan élnek evvel a lehetőséggel, amit ez a pont így hordoz, hát, nem lehet törölni. Jó? Tehát tényleg, ez benne marad. A mérték, az meg nekünk mindegy mennyi, csak nyilván több kell, hogy legyen, mint 4,2 forint.

65


Elnök: Vasutasok Szakszervezete. VSZ: Múlt alkalommal is elmondtuk, hogy ennek a törlését nem fogjuk támogatni a mértékéről meg természetesen várjuk a javaslatot, hiszen több alkalommal már több érték elhangzott ebben a tárgyalóteremben is, úgyhogy van az egyik a kilenc forint, tehát illene mondanotok rá valamit, hogy ebből ti melyiket támogatjátok. Munkáltató: Volt 4,40-es javaslat is. Elnök: PVDSZ. Munkáltató: Bocsánat, Bárány úr mondta, hogy 5%-kal emeljük. Hangfelvételről visszahallgattam, hogy 4,20, és azt emeljük 5%-kal, az 4,41, vagy valami ilyesmi, megnéztem. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Természetesen, megelőlegezve már a következő pontot a magunk részéről az 55.§-nak a törlését, azt tudomásul vettük. Tehát a javaslatunkat erre is figyelemmel tettük meg az 54.§-ra. Munkáltató: Izgalmas a javaslat mindenképpen. Tehát minden kilométer duplán számít, ellenben minden egy milliomodikra nem fizetünk ki tízezret. Ez tényleg tehát… Munkáltató: Megfontoljuk a megtartását ennek a pontnak, de a kilenc forintot nagyon irreális értéknek tartjuk. Úgyhogy, szerintem, ezt függőbe kéne tenni és visszatérünk a mértékére, illetve a pont megtartására. Elnök: Akkor 54.§ függőben, és 55.§. VDSZSZ azt mondta, hogy elmaradhat, csak nem hallotta mindenki. Munkáltató: Jó tehát, az 55-ösről, akinek van ellenvéleménye a munkáltatói javaslattal kapcsolatosan. Tehát 54-re az volt a mondás, hogy megfontoljuk, az összeg, az még kérdéses, az 55-ös viszont tényleg gyakorlatilag az értelme nulla. Elnök: VSZ. VSZ: Nyilván, hogyha a munkáltató a bérjavaslatánál figyelembe veszi ezt a hasznot, akkor részünkről is… Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Bocsánat ez anélkül, hogy én a bérhez értenék ezt garantáltan meg tudom ígérni. Ez, az összes be lesz… ugye Ágnes nem mondtam semmi kockázat… fegyelmi felelősség, se… mindet be fogjuk építeni a bérjavaslatba, ami itt fölszabadult. Elnök: MTSZSZ.

66


MTSZSZ: Elnézést, az előbb valószínűleg nem nyújtózkodtam elég rendesen. Tehát és visszakanyarodva, ha az 54-esbe egy rendes szám kerül, akkor az 55-ös is mehet a részünkről. Munkáltató: Na. Haladhatunk. 56-os nincs benne változás, a múltkor rendben volt mindenkinek. Van vele valami baj? Nincsen. Jól van. 57-es. VDSZSZ tőled nem láttam javaslatot az 56-osra. Nem volt semmi. A múltkor már rendben volt. Mi van vele? 57es. Az 57-esben semmi gond nem volt, leszámítva azt az apróságot, hogy a 28 helyett 35 volt a javaslat. Ezt szeretnénk a többi összeggel együtt jelenleg még függőben tartani. Elnök: VSZ-é a szó. VSZ: A VSZ-nek volt ehhez egy javaslata. A személyszállítás szüneteltetése miatt érintett munkavállalók esetében azt javasoltuk, hogy azon térítési díjak, aminek következtében az arcképes igazolványt utazáshoz nem tudják igénybe venni, ezért azt javasoltuk, hogy a munkába járás költségének a 100%-át térítse meg a munkáltató. Munkáltató: Jól értem, hogy a jogszabályban előírthoz képest a különbözetet a 100%ig? Ez volt a javaslat. Jó csak azért, hogy egyről beszéljünk legalább, mert… nem tudom, ez hogy maradt ki nálunk. Valamikor volt valami ilyesmi, de nem mostanában, hanem az régebben volt még szerintem. December valamikor, vagy… Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Hát annál is inkább, mert abban a megállapodásszerűségben, amit a kormány aláírt, ez szerepel is. Nem is igazán értem, hogy a MÁV ezt miért nem alkalmazza. Úgy tudom, hogy szerepel benne. Nem jól tudom? Hát, kell, hogy szerepeljen benne, hiszen azt a felek minden körülményre tekintettel alaposan megfontolták, és aláírták. Tehát, benne van. Tessék alkalmazni akkor. Meg, ezt lehetne a családtagok esetében is, mert ugye, a hajára kenheti az igazolványát, a kiváló arcképes igazolványát, aki olyan… nem úgy értem. Úgy általában, aki olyan kedvezményre jogosult, amit nem tud használni, csak… a kedvezmény helyére. Elnök: Munkáltató VDSZSZ: Bocsánat, nem fejeztem még ezt a részét, be. Hasonló bravúr az is, hogy bár a Vasúti Törvény díjmentes utazást tesz lehetővé, bizony, bizony, nem tudom, mi történik avval, aki nem vesz regisztrációs jegyet. Hiszen, jogosult díjmentes utazásra, minden feltétel nélkül. Nincs a törvényben leírva, a Vasúti Törvény nem szól arról, hogy kell-e regisztrációs jegy, nem kell. Nagyon érdekes dolog az, hogy milyen kiválóan tudta a MÁV Zrt, meg a START, meg az összes többi, a Minisztériumnál ezt a baromságot elvetetni, de mégis bevezették. Munkáltató: Jó. Lépjünk, szerintem, tovább. Ezt a két anyagi természetű igényt akkor…

67


Elnök: MTSZSZ-nek még lenne egy. Munkáltató: Bocsánat, a Balázsnak csak annyit akartam mondani, hogy nehogy elvarratlanul maradjon, hogy én ugyanígy vagyok most a BKV bérletemmel. Van de nem nagyon tudom semmire se használni. Elnök: MTSZSZ. MTSZSZ: Hát kezdjük a dolog könnyebbik végével. Kedves Endre valószínűleg a te problémád megoldódik, mert ha én jól emlékszem Szabó Máté fölszólította a BKV-t arra, hogy a bérletkárosultaknak kezdjenek kidolgozni valami kompenzációt. A másik, hogy nem szeretnénk elrontani a társszakszervezetek ez irányú kérését, egyetlenegy megkötéssel, hogy azt ne felejtse el senki, hogy a 80, illetve 86% és a 100% közötti rész az én szerény emlékeim szerint adókötelessé válik. Tehát hogyha ezt a pontot rendezzük, akkor rendezzük az adóját is. Köszönöm. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Mondom, hogy léphetünk ezen túl. Mondjuk érdekes lesz, hogy akinek meg van véve egész évre a bérlete, azt hogy fogják kompenzálni. De ez egy külön érdekes kérdés lesz. Jó. Léphetünk, szerintem, tovább akkor. Elnök: 58.§ Munkáltató: 58, itt ment a vita, hogy legyen, ne legyen, a négyszeres legyen, háromszoros legyen. Azért a négyszeres vonatkozásában elgondolkodtató, abban a munkáltató is gondolkodik, hogy ez mennyire alkalmas. Azért azt, ha gyorsan itt egy fejszámítást végzünk ebben a dologban, azért az már erősen a háromszázezer forintos kategóriát kezdi lőni, a személyi alapbérben. Hát azért ebben szerintem, érdemes lenne valami kompromisszumra jutni. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Tehát… tanács hatáskörét nem hiszem, hogy kellene nekünk korlátozni. Nem áll szándékunkban. Meg hát azt mondja, hogy… igen. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Ez egy picit álságos magatartás, mert már korlátoztuk például a 150 ezer forinttal is, meg egy pár dologgal, tehát azért így mondani, hogy… VDSZSZ: Helytelen volt. Helyes. Akkor ezt is töröljék. Jól van rendben van. Túltárgyaltuk. Akkor javaslom törölni a felső határra vonatkozó kitételt. Pont ebből a logikából. Helyesen figyelmeztetsz rá. Munkáltató: Már csak a segélykeretet kéne Balázs, hogy elrendezzed egy egyoldalú aktussal és akkor minden rendben lesz.

68


VDSZSZ: Hát egyébként tényleg így van, mert ez tipikusan az a kategória, ez jóléti, abszolút így van. Ez az üzemi tanácsnak és a… hatásköre. Elnök: MTSZSZ. MTSZSZ: Én csak a fejszámolásra visszatérve, azért én azt gondolom, hogy egy bruttó háromszázas bér az olyan nettó 170—180 körül van, az én emlékeim szerint mostanában, de lehet, hogy van 190 is. Feltéve, de nem megengedve, hogy ugye, a munkabér-előleget hivatalosan mindenki annak a rendeltetésének megfelelően használja és nem kamatmentes banki kölcsönként, akkor azért azt gondolom, hogy egy nettó 190 ezer forintot kereső ember is kerülhet egyébként olyan helyzetbe, olyan váratlan élethelyzetbe, amikor erre szüksége lehet, példának okáért. Én azért azt gondolom, István, hogy igen, valószínűleg hamarabb adnak egy háromszázas jövedelmű embernek munkabér-előleget egy üzemi tanácsi elbíráláson, mint segélyt. Tehát erre meg ez a gyakorlat és a tapasztalat. És egyébként, hogyha úgy nézem, nagyon sokan inkább azt mondják, hogy nem segélyt kérek, hanem nekem ez elegendő ahhoz, hogy át tudjak egy bizonyos időszakot hidalni. Ezért én azt gondolom, hogyha véletlenül mégsem sikerülne itt a VDSZSZ álláspontja szerint töröltetni, akkor a négyszeres az rendben van és hozzá kellene igazítani fölfele, legalább 180—200 ezer forint köré magát, a másik fölét is. Én megmondom őszintén, hogy egyetlenegy dolog miatt ódzkodom attól, hogy ezt töröljük, de részünkről a fáklyásmenet ez pedig az, hogy ennek azért van egy kialkudott kerete. Tehát a kialkudott keretnél nem teljesen mindegy, tehát gondolom, van egy olyan keret, tehát nem úgy van, hogyha egymilliárdot kérnek egy évben az emberek, akkor egymilliárdot kaphatnak munkabér-előlegnek. Ennek van egy kerete, azt tudomásul venni, hogy ezzel, hogyha ezt megemeljük, akkor ugyanazt a keretet kicsit kevesebb felé lehet osztani. Tehát én ezért nem tudom, hogy ezt le kellene adni teljes mértékben, üzemi tanácsi hatáskörbe, de ha ez lesz az oldal többségi akarata, természetesen hajlunk előtte. Köszönöm. Elnök: VDSZSZ, utána pedig VSZ. VDSZSZ: Megint olyan csont, amin szerintem teljesen fölösleges, rágódni. A szakszervezeteket különösebben nem érdekli az ügy. Az a helyzet, hogy mivel a keretről sem az itt lévő felek döntenek, hanem nem tudom, kik rendelkeznek, vagy kik határozzák meg a keretet. Én nem tudom kik, talán félistenek, meghatározzák. Innentől a dolog egyik oldalról nyitott, tehát akár a Kollektív Szerződésből úgy kerülhet ki, ahogy kell. Nincs hozzá… a Kollektív Szerződés gyakorlatilag semmiről nem rendelkezik erről, csak arról, hogy hogy fizeti vissza. Hát, ki a francokat érdekli? Hát, ahogy akarják. A másik az, ha meg nagyon belemegyünk abba, hogy ki kaphat, meg ki nem javaslom, hogy legyen egy akárhányas számú melléklet, ahol föl van sorolva mindazon munkavállalók… mindazon munkavállalók föl vannak sorolva, akik munkabér-előlegben részesülhetnek, ha kérik. Egyáltalán mint potens jelöltek. Igaz, hogy vastag lesz… persze. Miért? Hát hogyne. Hát ha már itt elkezdünk szabályzatokat… mindenkinél itt most, holnap egy óra alatt kielemezzük, hogy jár. Nézzük a listát kaphat… és akkor majd igényli. Marhaság. Mivel még egyszer a szakszervezet nem szól abba bele ugye, a VÉT-nek nem hatásköre, legalábbis egyelőre nem az, hogy megállapítsa a keret mértékét, innentől a dolog marhaság. Úgy tudom a KÜT egyezkedik a MÁV-val abban, hogy mennyi ez a keret, leosztják

69


létszámarányosan a szolgálati helyekre és ott az üzemi megbízott, vagy az üzemi tanács nagyon, nagyon bölcs, jóságos, munkavállaló barát, humánusan érzékeny munkáltatóval közösen dönt arról, hogy kik arra a legérdemesebbek. Innentől nekünk ehhez semmi közünk nincs tehát, ha innen törlésre kerül, akkor sem esünk kétségbe. De korlátokat nem fogunk szabni még a továbbiakat benne. Vagy marad így, ahogy van, vagy akkor legyen törölve. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Annyi észrevételt, hogy nagyon nagy gyakorlati jelentősége nincs, hiszen jogszabály mondja meg azt, hogy a bértömeg százalékában mennyi lehet ez a keret és jellemzően az szokott előfordulni, hogy nem szokott elég lenni a keret és nem tudnak, még 150-et se adni. Fölemeltük, de nagy jelentősége nincs a dolognak. Elnök: VSZ. VSZ: Én csak azt nem szeretném, hogyha elfelejtenénk, hogy ez a munkabér-előleg azért, amikor anno azért találtatott ki, hogy akinek tényleg olyan élethelyzete van, olyan problémái adódnak hirtelen, hogy valamilyenfajta segítséget kapjon e tekintetben. És ezt azért mondom, hogy valamilyen korlátot azért egyrészt kell, hogy benne legyen, hogy a munkavállalók azért tudják, hogy mégis, mekkora az a mérték, amit… igen. Kétfajta ember létezik szerintem e tekintetben. Az egyik az, aki valójában rászorult és hirtelen gondja és problémája van, a másik típusú ember, aki… mert érdemes lenne megnézni a segélykérések alkalmával, hogy kik azok, akik rendszeres segélykérők és nem biztos, hogy mindig ugyanazok az élethelyzetek, azok a problémák jelentkeznek. Kvázi arra gondolok, hogy ezt adott esetben ügyesen fölveszem a segély összegét, és mondjuk, elhelyezem bankbetétként és a MÁV felé pedig segély formájában visszafizetem. Tehát én azt gondolom, hogy azzal, hogy bizonyos felső határokat megnyitunk, azzal ezeknek, az ilyen típusú igényeknek jelentős segítséget nyújtunk és én azt gondolom, hogy el is veszítette ebben a pillanatban a jelentőségét a munkabér-előleg, amiért a Kollektív Szerződésben fontosnak tartjuk, hogy benne legyen. Tehát énszerintem, a mi részünkről a munkabér-előlegre vonatkozó ezen szabályozás, ez elegendő a Kollektív Szerződésben. Munkáltató: Hadd gondoljuk át még ezt. Jó? Elnök: Akkor, 58-as akkor függő. 59.§ Munkáltató: Ott nem volt ehhez javaslat. Elnök: 59.§-t lezárom. 60.§. Munkáltató: Ahhoz sem volt, és a 61-eshez sem volt javaslat. Elnök: Tehát, akkor a 60, 61.§ akkor lezárva. 62.§ Munkáltató: Na. 62-eshez? Azzal, hogy Igazgatóasszony, amit elmondott, hogy az csomagban van a 70-essel. Tehát ez egyik eleme a dolognak, és a 70-essel összefügg

70


nyilván mert kétféle eleme, az egyik a nem munkabaleseti, a másik a munkabaleseti eredetű különböző problémák. Elnök: VSZ. VSZ: Hát ilyen kombinációban majd akkor térjünk vissza, mikor a 70.§-t is lezártuk, mert most nagyon egyszerű lenne rámondani, hogy rendben van, és a… Elnök: Munkáltató Munkáltató: Bocsánat. Tehát nem az volt a célom, hogy most, az örömteli rész kalap lengetve való elfogadásával elfogadtassam az érdekképviseleti oldallal a 70-eset is. Annyit mondtam csak, hogy a két téma egymással összefügg és most azt szeretnénk rögzíteni, hogy így, magában, ez a 62-es alkalmas-e a feladata betöltésére. Gondolom hogy igen. Ha igen akkor már csak annyi, hogy a 70-esben is legyen valamiféle kialakult változat, és akkor a dolog elrendeződik. Elnök: VSZ. VSZ: Így igen. Elnök: Akkor, a 62.§ lezárva, és 63.§. Munkáltató: Ott majd, amit mondtam a múltkor is, hogy az ördög a részletekben van, majd a mellékletnél még folytatunk vitát. Elnök: Jó, akkor 63. lezárva, 64.§. Munkáltató: 64.§-ban az összegekre vonatkozóan különösebb hozzászólás a múltkor a hangfelvétel meghallgatása után sem volt. Viszont én szeretném kérni, hát hogyha a VDSZSZ jelenlévő méltósága ebben a körben és a múltkori elég rigorózus álláspontját fölülvizsgálta és ha nem is azt mondom, hogy okiratok, de mondjuk, okirat másolatának legalább a csatolása. Tehát ha valaki jön ilyennel, és nem a csalás szándékával, visszahallgattam, olyan szörnyű volt, amikor nekem mondtad, hogy a halálból csak én indulok ki, hogy hasznot akarok szerezni, meg valami ilyen mondásod volt Balázs, ez a három dolog, ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hitelt érdemlően. Tehát így korrekt a játék. Elhunyt halotti anyakönyvi kivonata, van egy kérelmező, aki hozza a számlát, hogy ő intézte, sajnálatos módon, az eltemettetést, és a kettő között az ok-okozati összefüggést valahogyan igazolni kellene. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Hát és ha nem rokon, akkor mi a jóisten van? Egy barát temeti el, mert nincs rokona például. Hagyjuk ezt. Hozza a számlát. Nem értem. Meghalt, ott a halotti anyakönyvi kivonat. Bár szerintem, a számla is elég hozzá, mert azért nem tudom, ki állít… jó, hát, na jó. Ott a halotti anyakönyvi kivonat…

71


Munkáltató: Bocsánat, adózási vonzatai vannak, Balázs. Tehát, az ilyen névtelen gesztusokra… lehetne? Na. Tehát, megvan, hogy milyen rokoni fokon belül létezik ilyen típusú segélyezést biztosítani. Adókockázata van, ezt múltkor Igazgatóasszony elmondta, hogy abban az esetben, ha te bárkit jótékonyságból eltemettetsz, akkor egy adóköteles jövedelmet fogsz kapni… köszönjük szépen, remek. Az összegre nézve valaki esetleg óhajt valamit mondani? Hát, ne azt, hogy kevés, hanem azt, hogy rendben. Elnök: 64.§ lezárva, 65.§ következik. Munkáltató: 65-ben mondhatnám azt, hogy pontonként haladjunk, de a lényeg a 2. pontban van. Ugye, az 1. pontra ma volt egy 310 ezres ajánlat, és az azzal szembeállított 340 ezres igény, úgyhogy ezt most hanyagoljuk, mint újabb vita. Inkább az elemeket próbálnánk akkor, rögzíteni. Múltkor elég sok minden elhangzott. Ezt volt a legnehezebb egyébként újraelemezni, hogy pontosan ki, mit mondott. Gyakorlatilag én is úgy ítéltem meg, hogy nagyjából ez rendezett volt. Szeretném kérdezni… igen, tehát időtartamok voltak, arra vonatkozóan volt igény. De, hallgassuk meg akkor, mert ez most a biztos, úgyhogy mindenki mondja el, amit szeretne. PVDSZ: Itt a 2. ponttal kapcsolatban, a gyakoriságnál hangzott el az a javaslat, hogy ott, ahol az a gyakoriságra vonatkozó kitétel, hogy évente kétszer, akkor ott meg kell jelölni, hogy mit tudom én, március és szeptember, ahol évente egyszer, ott meg kell jelölni a konkrét hónapot. Nyilván, ahol havonta, ott nem kell csinálni semmit. Meg, ahol év elején egyszer, akkor azt is úgy konkretizálni kell. Nyilvánvalóan, a szabályozással összefüggésben. Munkáltató: Én a történeti hűség kedvéért szeretném csak, mondani, csak kérném szépen, hogyha lehet, akkor az érintettek azért figyeljenek, hogyha egy mód van rá. Tehát, az hangzott el, hogy a hideg és a meleg hozzájárulásra vonatkozóan volt egy március/szeptemberről szó, illetve az üdülésinél egyszeri, április. Én erről tudok. Elnök: MTSZSZ MTSZSZ: A történelmi hűség kedvéért, ha jól emlékszem, én azt mondtam, hogy szeptember helyett augusztus, hogyha lehet, akkor a melegétkezési utalványt is iskolakezdés előtt kapják meg a munkavállalók, tekintettel arra, hogy amióta üdülési csekkel lehet fizetni a fogorvosnál, én már nem lennék meglepve semmin sem. Köszönöm. Munkáltató: Tehát, van, aki üdülni megy a fogorvoshoz? Jó. Bocsánat, akkor menjünk végig. Elnök: Jó. Akkor, ezeket… menjünk végig, és akkor rögzítsük ezeket. Munkáltató: Próbálom akkor kérdezni, szerintem. Tehát, a havonta, havonta, havonta, azzal nincs kérdés. Hidegétkezésire mi az igény akkor? Március/augusztus? Március/szeptember a javaslat. Mondjad.

72


Munkáltató: Ez azért nem jó, merthogy nincsenek itt a munkavállalók nagy részben, augusztusban. Szabadságon vannak. És ezért szeptemberben szeretnénk. Nincs, aki átvegye a jegyet. Elnök: MTSZSZ MTSZSZ: Hát, mostanában elég sűrűn fordul elő, hogy augusztus 29-e, 30-a az iskolakezdés, tehát elő fog fordulni, hogy addigra, tehát 20-a utánra már elvileg, hellyelközzel a családok itt vannak. Ha ez a munkáltatónak nem okoz gondot, hogy lerendelje, akkor szerintem, ezt rá kéne bízni a munkavállalókra. Köszönöm. Elnök: Munkáltató Munkáltató: De, nem a rábízásról van szó, hanem az őrzésről, mert valóban nincsenek itt, azért kell szeptemberben. Tehát, sokkal normálisabb szeptemberben megrendelni ezeket a jegyeket. Munkáltató: Jó, tehát a március/szeptember volt fogadható, munkáltatói részről. Én is úgy emlékeztem egyébként, hogy volt augusztusról szó, de a vége a szeptember volt. Elnök: Akkor, ez a március/szeptember elfogadható érdekképviseleti oldalon? Akkor, úgy látom, hogy el. Akkor mehetünk tovább. Munkáltató: Üdülési csekkre volt évente egyszer, és április. Hát, a hideg és a meleg, az ugyanaz. Hát, most kinek a hideg, kinek a meleg. Elnök: Tehát, akkor az üdülési támogatásnál tartunk. Akkor, VSZ. VSZ: A munkáltató az elmúlt alkalommal elfogadta azt a javaslatot, hogy a GYES és a GYED-re vonatkozóan tettünk egy javaslatot, és Igazgatóasszony a melegétkeztetési utalványt is ezen javaslat lehetőségek közé vette, ezt szeretnénk tudni, hogy akkor mi a végleges álláspontotok, hogy üdülési csekk, vagy melegétkeztetési utalvány. A 3-as pont, a volt 3-as pontként kerüljön vissza. Ebben megállapodtunk, hogy ez visszakerül, csak a juttatásnak a… Elnök: Igen. Tehát, János, az volt a megállapodás, hogy sorba megyünk a pontokon, és akkor most az üdülési támogatásnál tartottunk. És arra az volt a munkáltató… VSZ: Hát, akkor bocsánat. Én azt hittem, hogy ezekben a múlt alkalommal megállapodtunk, de hát… Munkáltató: Most szeretnénk rögzíteni. Üdülési támogatás évente egyszer, április. Március. Bocsánat. Jó, legyen a március. Elnök: Egyösszegű lakástámogatás. Munkáltató: Kell-e még valamit pontosítani? Igen, hát azért kérdezem, hogy akarjuk-e még… 13-as, 14-es, amit még pontosítani kell. A kultúra, év elején egyszer. Mi az év

73


eleje, című… március. Ajándék is március. És akkor a karácsonyt is lehet márciusban. És akkor most jön a 3-as pont. Elnök: Józsi, mikrofonba, mert nem hallani. VSZ: Ugye, idekértük a magáncélú Internetes szoftvert, illetve a hardvert, ugyanis erre lehetőséget ad a jogszabály. Akkor, döntsük el. Munkáltató: Szóval, egyébként azt nem tudom, odaadtuk a VBKJ-ra vonatkozó tájékoztató részt, amit csináltunk? Mert akkor ott van benne, ami a változásról szól, azt adjuk már oda. Egy. Kettő, igen, szoftver, hardvert, hogyha a munkáltató megveszi, tehát kiírja a közbeszerzést, és a közbeszerzésen gyorsan megvásárolt számítógépeket, ha akarja, akkor szerszámkönyvre, meg bárcajegyre, meg mit tudom én, mire, kiosztja. Hát, én nem tudom, hogy ebben mi a béren kívüli juttatás ilyen formában. Tehát, szorítkozzunk a magáncélú Internetre. Na, tehát akkor a VBKJ elemeket lezártuk, és a gyakoriságokat. Igaz? Tehát, 2-es pont vége, az 1-es pont meg gyakorlatilag még a bér függő játszmája. És akkor van egy 3-as pont, kérdés, ilyen formában, hogy tettetek üdülési csekkjavaslatot. Az üdülési csekkes, bármilyenfajta nyújtással kapcsolatosan mindig az a problémám is megvan, hogyha a hölgyemény a férjétől, a férje munkahelyén kéri az üdülési csekket, akkor meg, nem tudjuk odaadni, úgyhogy többszörösen átgondoltuk, úgyhogy a javaslatunk, az a melegétkezési utalvány lenne. Elnök: VSZ VSZ: Vettük a javaslatot, és elfogadjuk a munkáltatói javaslatot. A mértékét természetesen, rögzítsük. Elnök: Munkáltató Munkáltató: Tehát, hogyha az eddigi értéket azért határozta így meg, ilyen formában, merthogy az volt az adómentes érték. Itt egyelőre semminél nem fogadták el a szakszervezetek, amikor azt mondtam, hogy nem racionális, emelni. De, most ha így számolgatom, akkor lehetne azt mondani, hogy a 16.492 forint, de ezt, azt gondolom, hogy egyszerűen megalázónak tartanám ilyen formában. Énnekem a javaslatom az, hogy húszezer forint/fő/év, de szeretném kérni, hogy más dolognál ti is legyetek kedvesek, ilyen módon eljárni, amikor ezt javasom. Itt most nem akarom semmitől függővé tenni, meg ilyen izébe, kisstílűbe, zárjuk le ezt a részét. Elnök: Akkor, a 3-as pont ezzel elzárható? Akkor a 65.§ lezárva. 66.§, munkáltató. Munkáltató: Rögzítettük a Bárány úrnak az elfogadott javaslatát, a politikai érdekek figyelembevételére, gazdasági és humán szempontok alapján. Elnök: Jó. Munkáltató: Másról nem tudunk. Elnök: Akkor, 66.§ lezárva, 67.§. munkáltató

74


Munkáltató: Remélhetőleg a PVDSZ a múltkori ötletétől már talán visszalépett, mert akkor nekem is tartanom kéne a múltkori ajánlatom. Tehát, 18 hónapra lehet a 10%-ot. Elnök: 67.§ lezárva, 68.§. Munkáltató: Nincs benne, változtatás. Elnök: 68.§ lezárva, 69.§. Munkáltató: Ebben sincs változtatás. Elnök: 70.§ és akkor itt volt a VSZ-nek ugye, az a mondása. Munkáltató: Egy fél perc szünetet szeretnénk kérni, amíg itt megbeszélünk valamit. Na. Köszönöm a türelmet. Annyit szeretnénk ehhez hozzátenni akkor, hogy a Vasutasok Szakszervezete ugye, átadta ezt a javaslatot. Ez azt jelentené, hogy a táblázat, az egy példálózó felsorolást jelent és nem egy szakszervezeti, zárt felsorolást. Tehát bármilyen, megállapított egészségkárosodási mértéknél automatikusan a hányadot alkalmazni kellene erre vonatkozik, ha jól értem az 5-ös és a 6-os pontnak a korrekciós javaslata. Egy pici figyelmet azért szeretnék kérni, mert ez most eléggé fajsúlyos dolog. Szeretném még hozzámondani, ugye, volt az a bizonyos kiegészítésem, a második pontban, hogy 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodásról van szó. Az 5. pontban a táblázatban ugye, itt megvan az a bizonyos javaslat. Másrészt, hogy nem az 1/b alpont, hanem a 2-es pontban foglalt ugye, az ott elírás volt. És szeretném azt mondani, hogy a VSZ-nek a javaslatával kiegészített munkáltatói javaslat, ahogy az előzőek szerint elmondtam fogadható a 62-essel együtt, amennyiben a táppénzre vonatkozó szabályok kikerülnek a Kollektív Szerződésből. Munkabalesettel összefüggő táppénzes napok motivációját generáló szabályrendszer. Ugyanis elmondtam, hogy a biztosítás és egyéb sajátosságok folytán a munkáltató azt szeretné támogatni, ami valóban érdemi dolgot jelent és valóban annak segít, akit probléma ért ebből a munkabalesetből összefüggésben. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Elmondtuk korábban is, és nem változott az álláspontunk, a tartalmában a régi paragrafust gondoljuk ugyanitt itt, a mostanit. Az összegekről meg beszéltünk. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Tekintettel arra, hogy január közepét írjuk most már lassan, szeretném azért jelezni, hogy ennek a paragrafusnak a jelentős reformja és nem is biztos, hogy egyáltalán munkavállaló ellenes átalakítása kimondottan alapvető követelmény a munkáltató számára és ezért tettünk erre javaslatot. Tehát ha valamihez nagyon szeretnénk ragaszkodni ahhoz, hogy ez a rendszer úgy alakuljon át, hogy valóban az érdemi és valóban a megrokkanók, illetve a maradandó károsodást szenvedők kaphassanak nagyobb összegű és korrektebb kártérítést, ezért szeretnénk ehhez a javaslathoz komolyan ragaszkodni.

75


Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Változatlan az álláspontunk. Elnök: Szakszervezeti oldalon kíván valaki reagálni? VSZ. VSZ: Nem értem, hogy a munkáltatónak mi a baj azzal, hogyha az 5-ös, illetve a 6-os pontot pontosítjuk, illetve mi a baj azzal, hogyha itt a tételesnél azt mondjuk, hogy tételesen meghatározott egészségkárosodási mértékek, mert ezekből ezt fogjuk tudni. Munkáltató: Józsi nyitott kapu. Elfogadtuk, de mondom, a táppénzes dolgokkal összefüggésben. Tehát azt mondtam el, hogy a munkáltatói javaslat… VSZ: Jól értettem én. Mondjad csak. Munkáltató: Na menedzsment akkor. 1-es pont… Munkáltató: Ne ne mondd, ne mondd. Tehát el van fogadva, de az összeg, a biztosítási összeg növelése úgy van megadva, hogy kikerül a táppénz. Ha nem kerül ki a táppénz, akkor nem ekkora a biztosítási összeg. Most ezért mondom. Most fogtam fel, hogy mi a… Elnök: PVDSZ. PVDSZ: A mi álláspontunk szerint, amennyiben a táppénz kikerül, akkor ezek az összegek vannak, akkor úgy mi elfogadjuk ezt helyezzük előtérbe azzal a formával szemben, hogy nem tudom, mennyit, de mondjuk változatlan paragrafus, ez jobb mint a jelenlegi paragrafus. Tehát ez az álláspontunk, figyelembe véve azt is, hogy a munkabaleset esetén a táppénz az 100%-os a munkavállalónak. Úgyhogy… miért nem annyi? Munkabaleset 100%-os táppénzen megy, úgyhogy, mi támogatjuk azt, hogy négy-, illetve ötmillióra emelkedjen a baleseti halál esetén, illetve az ebből eredő egészségkárosodásnak az alapja. Ennyi legyen. Úgy gondoljuk, hogy ez jobb. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Tehát a baleseti táppénz, az nem csökkent, tehát az továbbra is átlagkereset. Tehát tulajdonképpen a munkavállalót kereset oldalán nem éri veszteség. Marad az eredeti. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Azért emellett viszonylag nehéz érvelni Balázs, mert egy olyan munkabalesetnél… rád bízom, ha ezt jövedelemforrásnak tekintjük, akkor egyet tudok érteni ezzel az állásponttal, amit képviselsz ebben a dologban. Ha azt nézem, hogy a munkavállalót milyen kár éri, akkor a helyzet, az úgy néz ki, hogy mindenképpen hozzájut a teljes pénzéhez mert az egyik ágon maradt a 100%-os munkabaleseti táppénz, ha még azon fölül kárigénye van az átlagkeresetéhez azt megkapja egyébként a

76


munkáltatón leveri az OEP a munkabaleseti táppénzt. Tehát vagy így, vagy úgy, vagy Mt. alapján, vagy táppénzágon a munkavállalót semmilyen veszteség nem éri. És felgyógyul, és nem történik vele gyakorlatilag utána semmi. Ellenben ha van egy maradandó egészségkárosodása megrokkanása, halála, akkor van egy lényegesen jelentősebb, nem vagyoni kártérítés jellegű dolog. Azért ez szerintem, nem mindegy. VDSZSZ: Te Mariann, arról a pénzről beszélsz, amit tönkretettetek? Arról beszélsz? Jó. Hát arról kár volt. Így marad. Nem tudjuk elfogadni a javaslatot. Ezt mondtuk múltkor is, semmi nem változott. Munkáltató: Azért itt nem a haláleseti a sok és azért nem is a haláleseti összeget, hanem bármilyen egészségkárosodást. És bármilyen egészségkárosodás mértékénél gyakorlatilag van kifizetés. Tehát azt gondolom, ha azért is van mindig különbség és azért van jóval nagyobb a rokkantságra rakva, hiszen a rokkantsági összeg a százalékában kapja a munkavállaló a pénzt. De azt gondoltok, amit akartok, nyitva van a lehetőség. Vagy ez a módszer, vagy marad a régi, a régi összegekkel. VDSZSZ: Marad a régi és az összeget meg nyilvánvalóan, megbeszéljük. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Én nem tudom, csak szeretnék mellette Balázs érvelni. De mi a jóistenért – ahogy te szoktad mondani – fölösleges, és miért nem lehet meghallani azt Balázs, hogy nincs kára a munkavállalónak. Ha maradandó egészségkárosodása van rögtön átesik a másik pontnak a hatálya alá. És kára nincs. Mert az utolsó fillérig a háztájitól kezdve mindent az Mt. alapján tud követelni. És azt mondja, hogy kérem szépen, napszámost hívattam, masszőrt hívattam ez volt, az volt, amaz volt. Így is tud, így is tud, de mi értelme van akkor ezt az időszakot nyújtani és ösztönözni? Ezt az időszakot, hogy minél többet maradjál otthon, mert ha véletlenül holnap már fölgyógyulna a 39. napon… de, csak elméletileg nem vagyok képes fölfogni, hogy miért nem jó. De hát ha nem, nem. Jó hát végül is, nem lehet senkit boldogítani az akarata ellenére. VDSZSZ: Hál’ istennek, a MÁV-nál olyan túl sok embernek nem esik le a válla, meg a hüvelykujja se nagyon törik üzemi balesetben, meg kevés is hal meg. Annál többen vannak viszont, üzemi baleset okán, táppénzen. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Kedves Balázs szeretném fölhívni a figyelmedet a VSZ-nek a befogadott javaslatára, hogy nemcsak az ott fölsorolt mértékek, azok tájékoztató dolgok, hanem ha meg van állapítva 33,8%-os egészségkárosodás, akkor az összeg 33,8%-át fogja megkapni. És ez volt a javaslat, ami be van fogadva. Nem kell ahhoz leesni. Nekem esne le egyébként az állam, ha most azt mondanád, hogy rendben van, mint a leprásnak, úgy csodálkoznék. VDSZSZ: Tehát marad akkor a… nem változott az álláspontunk ebben a dologban. Ilyen statisztikákat biztos, ti láttatok, amikor ezt megszerkesztettétek, hogy hány embernek – mondom még egyszer, hány ember – 33%-os, üzemi balesetből fakadóan,

77


33%-os egészségkárosodás, és így tovább és így tovább. Nagyon kevesen, hál’ istennek. És táppénzen meg, hányan vannak? Tessék? Munkáltató: Jó. 71-esre szerintem, menjünk át, mert lassan végére érnénk és még akkor a mellékleteket is megvitathatjuk. Elnök: Akkor, 71.§. Munkáltató: Van valakinek hozzá, valami? Elnök: 71-es lezárva, 72.§. Munkáltató: Ahhoz sem volt. Elnök: 72-es lezárva, 73.§. VDSZSZ: Igen, van. Munkáltató: 73-asba a múltkor Bárány úr lediktálta azt a nagy ívű javaslatot. Azt nézem, hogy sikerült-e szó szerint leírni. Fix összegű juttatások emelkedjenek az átlagos jövedelememelkedés mértékével, de legalább a tervezett inflációval. Valami ilyesmi. Ez volt a javaslat. Nem fogadta el a munkáltató, csak mondom, tehát… Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Tekintettel a hét utolsó munkanapjára, csapjunk bele a mellékletekbe is. Rögtön szeretném megkérdezni, hogy a múltkor az 1. számú mellékletre átadott disszertáció elolvasása és érdemi tanulmányozása milyen eredménnyel járt. Remélem, hogy karcsúsodik, ha meg nem szűnik a melléklet. Elnök: VSZ. VSZ: Átolvastuk, tüzetesen áttanulmányoztuk az irományt és azon az állásponton vagyunk, hogy továbbra is az 1/a és az 1/b mellékletet szükségesnek találjuk a Kollektív Szerződésben. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Köszönöm, hogy megismerhettük ezt a nagyon kimunkált és rendkívül recézett érvelést ebben a körben. Tehát úgy érzem, hogy ezért már érdemes volt vele egy félnapot eltöltenem, és dolgozni rajta, hogy ilyen magvasan ezt így… Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Mi is áttanulmányoztuk, mi úgy gondolkozunk erről, hogy a munkáltatónak szakmai szempontból tökéletesen igaza van, egy probléma, tehát, hogy ebben a formában az 1-es melléklet rendben lenne. Egy probléma van vele, hogy ezek a rendeletek, amelyek itt tételesen fel vannak sorolva, ezek a szolgálati helyeken nem

78


állnak rendelkezésre, nem ismertek, a munkáltatói jogkörgyakorlók előtt sem és a munkavállalók oldalán sem. Tehát amennyiben a munkáltató ezt a hiányosságot ki tudja küszöbölni, akkor ez rendben van tehát, hogyha más formában ez a Kollektív Szerződés közzétételekor valamennyi munkáltatói jogkörgyakorlónak a kezében van és a helyi szinten lévő szakszervezeti tisztségviselőknek szintúgy. Tehát csak úgy, mint a Kollektív Szerződés. Tehát ezért ragaszkodnak, valószínűleg a szakszervezetek ahhoz, hogy a korábbi pont maradjon meg a Kollektív Szerződésben. Köszönöm szépen. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Még annyit szeretnék azért elmondani, az előzőekhez, mert nem hagy nyugodni a dolog. Tehát itt most két teljesen eltérő álláspontot azért érdekes dolog, hogy ugyanannak a dolognak két olvasata lenne. Az a helyzet, hogy a nagy része teljesen fölösleges, egy másik része teljesen másként van azóta jogszabályban szabályozva. Azért úgy, hogy megint azt mondjuk, hogy úgy hagyjuk, változatlanul, egyébként egy része, hogyha valakinek föltűnt és tényleg elolvasta az már régen hatályát vesztette, csak úgy bent tartottuk a Kollektív Szerződésben, hogy milyen okból, az ugye, nem derült ki, mert önmagától már ki kellett volna esnie, utalva itt az 1/b mellékletre. Tehát ez azért így picikét további megfontolást igényelne. Jó lenne már egyszer venni a fáradságot és tekintettel arra, hogy nem az év utolsó napja van, meg nem január 31-e van, azért ezt meg lehetne még oldani, hogy egy olyan 1-es melléklet maradjon, aminek valóban van is értelme. Elnök: Jó, akkor a VSZ-t kérdezném, hogy… VSZ: Ugye itt nem arról van szó, hogy azt mondtuk, hogy a munkáltató, mondjuk, hozott volna itt az 1/a, 1/b helyett valami olyan mellékletet, ami áttekinthető, hogy adott esetben akkor azt mondanánk, hogy azt nem nézzük meg és nem kezeljük, de ilyen nincsen, hanem taxatíve azt mondjátok, hogy ezt vegyük ki. Erre mondjuk azt, hogy ezt nem, mert legalább valami a munkavállaló kezében van. Van lehetőség arra, hogy belenézzen. Sőt még a munkáltatónak is van lehetősége rá, hogy belenézzen. Ugye az EBK, ha kidolgozott volna ez alatt a sok-sok idő alatt, mióta ezen vitatkozunk, valamit, akkor lehet, hogy jobb helyzetben lennénk, de azt azért ne várja el senki, hogy most azt még mi dolgozzuk ki. Ennyi csak az egész. Elnök: VSZ. VSZ: Természetesen, hogyha ennél most elkezded itt, azt hiszem, 11 pont van, ugye,ó az 1/a mellékletben, ha elmondtad, hogy melyik az, ami már nem idevaló tehát szerintem, én ilyet kevésbé látok ebben. De ha esetleg végigmész rajta, és azt mondod, hogy az 1-es most azért nem mert és akkor nyilván megnézzük, hogy mit kell kiszedni belőle. Lehet ez is az egyik technikája a dolognak. De hát én azt gondolom, hogy ugye, amit mondtunk, annak nyilván, bízom benne, hogy itt a tárgyalóasztalnál… van. Tehát amikor azt mondjuk, hogy nem, akkor azt úgy is kell kezelni. Vagy ha azt mondjuk, hogy ehhez ragaszkodunk, akkor nyilván az eddigi KSZ tárgyalásoknak megfelelő felelősséggel szoktuk mondani az igeneket, meg a nemeket. Elnök: Munkáltató.

79


Munkáltató: Én is úgy gondolom, hogy nem elsősorban, mondjuk, nem az én hatásköröm ennek a mellékletnek a búvárkodása én csak a történetét szerettem volna bemutatni, illetve a téma iránt érzett felelősséget. Lenne egy javaslatom, amit itt az imént egyeztettünk, hogy KSZ hatályba lépésétől számítva adjunk arra három hónapot, hogy akkor minden érintett fél, aki ezt komolyan gondolja, jelöljön valakit ebben a dologban, és az erre a témára hatáskörrel, illetékességgel bíró EBK csapatával át kéne tekinteni érdemben, és javaslatot tenni a VÉT elé az 1-es mellékletnek az újraalakítására. Nem hiszem, hogy ez… ez nem annyira komolytalan kérdés szerintem, hogy itt egy ilyen barkácsolással itt vegyünk ki, ott húzzunk be. Én nem merném vállalni a felelősségét. Én próbáltam a hátterét, hogy miért nem jó ez tíz év után. Tehetünk ilyet a 73.§-ban, hogy mondunk valamit, egy kötelezettséget az 1-es mellékletre, ami a munkáltatónak a szakmai szervezetét is valahol köti, úgyhogy kérném szépen ennek a támogatását. Természetesen, addig marad az 1-es melléklet, tehát most ez nem kérdés. Csak ne az örökidőkre maradjon, mert egyszer vegyük már a fáradságot közösen, hogy megoldjuk ezt a kérdést. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Bocsánat, hát a Kollektív Szerződés módosítására irányuló tárgyalásokat egyik fél sem utasíthatja vissza, a módosítására sem. Ugye? Tehát, hogyha a munkáltatónak ez a világ problémái közé sorolt dolog, hogy az 1/a, 1/b mellékletet átalakítsa, vagy kiirtsa, hát akkor megbízza az EBK-t. Hát gondolom, bírtok velük. Habár az orvosi vizsgálatokra figyelemmel, nem igazán tűnik úgy. Tehát kíséreljétek meg, hátha ebben engedékenyebbek. Igen, igen. Igen. Előállítják a kívánt anyagot, megbeszéljük és hát, figyeljetek, hát, hogyha jobb lesz, akkor értelemszerűen, módosítunk. Hát egyébként úgyse tartottátok be ezeket különösképpen, tehát tökmindegy, de hát legalább, ha már melegedni nem tudnak, akkor legalább olvashassák, hogy erre van lehetőségük. Elnök: VSZ. VSZ: Mi a magunk részéről a második javaslattal tudnánk támogatni. Mindaddig ez marad a Kollektív Szerződésben, míg az a bizottság, amire te tettél Endre javaslatot, ki nem dolgozza azt a módosító javaslatot, ami fogadható a szakszervezetek számára és természetesen, akkor nincs ellenünkre az, hogy a Kollektív Szerződés bármikor módosításra kerüljön, ezen melléklet vonatkozásában. Csak hát ne olyan idő… tehát, időtartamot most azért ne kössünk meg a bizottsági dologra, hogy biz isten, márciusig ezt elvégezzük, mert volt már ilyen év végén, emlékszem, az egyik év végén ilyen kötelezettségünk, és aztán… szóval, csak annyit vállaljunk be belőle, hogy majd, amikor elkészül, akkor fogjuk belerakni. VSZ: Csak annyival szeretném kiegészíteni Igazgatóasszony, hogy a középtávú munkavédelmi program, amit az EBK készített, abban szintén szerepel ez a megfogalmazás, a 8-as pontja mondjuk elég egyértelműen meghatározza a hideg és meleg munkakörnyezetben, illetve a zárt munkahelyen végzett tevékenység esetén a pihenőidőket. Csak át kell emelni. Azt, hogy kiemeljük azt, hogy a munkavállaló adott munkakörnyezetben hol tölti a pihenőidőt, ezt szintén kell, hogy tartalmazza a helyi

80


függelék. Nem igazán látok én ebben külön problémát és külön tárgyalási metódust nem tartok. Ezt csak át kell venni a középtávú munkavédelmi programból, mert ott tételesen le van írva. Elnök: PVDSZ kíván szólni? Nem? Csak, hogy az Endre kérte, hogy akkor mindenki reagáljon erre a konzultációs javaslatra. PVDSZ: Nekünk minden jó, mi elmondtuk a javaslatunkat. Ez egy ötlet volt a program megoldására. Igaza van az Endrének, hogy a jelenlegi formában egyrészt, részleges a problémák kezelését illetően, tehát ennél lényegesebb, bővebb dologról van szó, másrészt, hát nem aktuális, vagy nem időszerű. Munkáltató: Na tehát nálam van egy 1-es melléklet, most lehet, hogy… ez a melléklet. Hát nem létező jogszabályra hivatkozik… Munkáltató: Meg olyanra hivatkozik, ami már… tehát, úgy szabályoz, amitől teljesen eltérően szabályozza a hatályos jogszabály, például. Vagy egy részét szabályozza, csak hát leírtam, ennél bővebben nem tudom, tehát… meg, nem is nagy értelme van. Hozzáteszem, amit átadtunk, javaslatot alapjában véve az is akár még alkalmas is lehetne a dologra. Én most visszadobhatnám a labdát azzal, de ebből labdázás lesz, ezért mondtam, hogy inkább, aki érzi magában a felelősséget, az tegyen le egy munkavédelemhez értő embert és akkor üljön össze ez a dolog ténylegesen. Mert ha ruháról lehet, rövidgatyáról, meg nem tudom, miről vitatkozni, akkor már lehet erről is szerintem, egészen nyugodtan. Mert ebben a formában ez így szerintem, nem kéne, hogy maradjon. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Hát ahogy ezt az orvosi skandalumot elrendezi az EBK, akkor megnyílik a lehetőség, hogy ezzel bajlódjunk és viszonylag hamar a végére fogunk tudni, majd érni. Addig meg viseljük ezt a rongyos, régit. Rongyos kilóg a valamink belőle? Na és? Úgyse tartjátok be ezt se, tökmindegy. Na ugye? Mi a gond ezzel? Nem áll meg a föld. Na látod? Maradjon így. Van elég bajunk. Elnök: VSZ. VSZ: Én csak továbbra sem értem azt, ha az EBK készített 2010-re szólóan, tehát egy középtávú munkavédelmi programot, és ebben szerepel ugyanez a kitétel, mert el kell olvasni, akkor most miért kell ebben még külön, szakértői értekezletet tartani? Munkáltató: Én most részemről azt tudom mondani, hogy van egy EBK által kapott 1. számú melléklettervezet, amit átadtunk. Van egy régi 1. számú melléklet. Az orvosi vizsgálatoknak a mély bugyraiba sikerült belesüllyedni az elmúlt két hónapban. Ha azt várjuk, hogy majd megoldásra kerül, akkor utána, akkor úgy gondolom, hogy következő két évben talán lesz időm ezzel a témakörrel foglalkozni. Tehát mert csak most azt akarom mondani, hogy prioritási sorrendben, a hozzánk nem tartozó feladatok megoldását mikor tudjuk. Igaz Balázs mindjárt azt mondja, hogy ráterjeszkedek. Egyébként meg azt mondom, hogy ha meg nem terjeszkedek rá, akkor soha a büdös

81


életben nincs megoldva. Tehát most nem tudom, hogy mi a jó megoldás ebben a formában. Mindegy. Ezt holnapra kitaláljuk, az 1-es melléklettel mi legyen. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Tehát, a doktornő azt hiszem, képes arra, hogy például, ilyen csoportos vizsgálatokat is folytasson. Tehát az orvosit hamar el tudnád rendezni, mindenki alkalmas, mondjuk. Vagyis ez is a te nyakad… persze. Hát csoportos vizsgálattal alkalmasnak minősítené az elmaradottakat. Ezeknek nincs meg még a vizsgálat. Azért mondom. Na. Hát így van. Tehát ez hamar meg lesz. Na. Erről van szó. Jó. Nem kell a világ terheiből mindent magára vállalnia az embernek. Ugye, ugye? Jó. 1-es mellékletnek akkor vége. Marad így, ahogy van. Elnök: Jó, hát 1-es melléklet akkor függő, azt beszéltük meg a… Munkáltató: De függő, mert szeretnénk rá holnap még nyilatkozni Balázs. Munkáltató: Nincs nálatok szöveg, meg nálam sincs szöveg, tehát valamit csinálunk holnapra. Jó? Tehát, ennyire most mire mondtuk azt, hogy… Munkáltató: Balázs, két… de, én kongattam, ott volt, át lett adva a múltkor. Ha vetted a fáradságot és elolvastad két interjú között, akkor ott van. Munkáltató: Az hiányzik, hogy a konklúziót nem vontuk le, akkor levonjuk a konklúziót a tanulmány alapján, ilyen formában. Hát ez túl drasztikus, hát akkor megnézzük, hogy mi az, ami nem ütközik… Elnök: Akkor 2. számú melléklet. Munkáltató: 2-esre volt ugye, egy nulladik verzió, aztán azt elfelejtettük és egy második verzió át van adva és a múltkor abban maradtunk, hogy az elvileg rendezett kérdés. Ez van nálam ideírva, még decemberből. Nem a nulla verzió a jó, hanem amit utána átadtunk. Az se jó. Akkor meghallgatjuk. VSZ: Csak elviekben lenne jó valóban, ahogy említetted. Egy lényeges tétel a szén veszteségi normái hiányoznak belőle. Ahol van tűzifa, ott van szén, feltételezzük. Vagy ahol kellene, hogy legyen szén ott lehet, hogy kellene, hogy legyen tűzifa is. Tehát mi változatlan formában a szén veszteségi normáit szeretnénk táblázat formájában, ugyanúgy visszatenni, mint ami volt az eredetiben. Elnök: Tehát akkor a VSZ-től elhangzott az a kérés, hogy a szénveszteségi normák visszatétele. Munkáltató. Munkáltató: Hát a múltkor a széncsatát már megvívtuk, és arról volt szó, hogy zsákban hordjuk a szenet és abban viszonylag gyér a veszteség. Merthogy, attól függően, hogy milyen a zsák… nem is minősítetted. Milyen Kollektív Szerződés? Elnök: VSZ? Munkáltató.

82


Munkáltató: Lehet, hogy az idén Zsákos Frodót vettünk, jövőre meg vödröst fogunk. Tehát akkor benne marad a szén, és kész. Elnök: Jó akkor a 2. számú melléklet ezzel lezárva, hogy visszakerül a szénveszteségi norma. Munkáltató: Na akkor fogalmazok. Marad változatlan a 2. számú melléklet. Elnök: 2. számú melléklet lezárva. 3. számú melléklet. Munkáltató: A 3. számú melléklethez viszonylag sok változás, illetve apró változás történt az átadott anyaghoz képest ezt kérnénk szépen abban egy pici figyelmet mindenkitől, mert lennének benne dolgok, amit átadtunk legutóbb. Az első és a második oldalt kérném szépen, hogy mindenki próbálja meg követni. Majd egybe ki fogjuk természetesen küldeni, csak közben voltak itt különböző történések. II. számú fejezet, jogkörgyakorlója, 1. pontjában van egy olyan, hogy mindenkor hatályos alapítói, oda szeretnénk betenni, /igazgatósági határozat. Ugyanis ez a kettő jogforrás rendezheti ezt a kérdést, és ez a mindenféle verziót kielégítő változat. Ugyanez a helyzet, hogy a… ja, hát akkor, tessék. Tehát, II/1. pontban mindenkor hatályos alapítói/igazgatósági határozat szerint. 2. pontban ugyanez a helyzet, hogy alapítói/igazgatósági határozat és annyi jön a végére, hogy rendelkezései irányadók. Tehát az már megvolt. Gondolom, benne volt csak ennyi került bele, hogy igazgatósági. Egy pillanat előveszem én is, mert… máris… egy pillanat. Igen. Tehát a megfelelően után a többi szöveg, az törölve lenne, ami ott volt. Tehát úgy szól a 2. pont, hogy együttes elkövetés esetén, ha kötelezettségszegést elkövető munkavállalók munkáltatói jogkörgyakorlója nem azonos, az eljárás lefolytatására és a munkáltatói jogok gyakorlására az e tárgyban kiadott alapítói/igazgatósági határozat rendelkezései irányadók. Oké. A 3-asból töröltük a szolgálati út betartásával című gondolatjeles részt, mert a szolgálati út, mint intézmény, nem szabályozott jelenleg. Ja jó, mondjad akkor, persze. Mondjad. Munkáltató: Itt a szolgálati utat, azt azért töröltük, mert én is, mint Endre ilyen történeti dolgokat megnéztem és a szolgálati út a régi ügyrendben volt benne, amit a mostani, vagy amikor hatályba lépett a MÁV-nál az MSZSZ, az eltörölte. Tehát már nincs szabályozva szolgálati út, jelenleg. Bár mint szokásjogi alapon, nagyon sokan használják ezt. Munkáltató: Jó. 5. pontban… VSZ: Bocsánat csak azért kérdeztem meg, mert azt gondolom, hogy itt akármeddig is elmehet ez az idő. Tehát én úgy gondolom, hogy egy… hát, egy éven túl természetesen, nem, de az, hogy ne feküdhessen el egy ilyen irat, vagy ne legyen, hogy egy 15 napon belüli értesítés kerülne be. És akkor ez úgy módosulna, hogy az egyidejű felterjesztésével 15 napon belül értesíteni. Köszönöm. Munkáltató: Legkésőbb 30 napon belül. VSZ: Megegyeztünk.

83


Munkáltató: 5. pontba is bekerülne az alapítói/igazgatósági és ott kimaradt egy szerint, vagy alapján, amelyik szimpatikusabb. Inkább az alapján, szerintem. Tehát akkor alapítói/igazgatósági határozat alapján kerülhet sor. Oké. 8-as pontban ugyanígy II-ben, bekerült az, hogy kizárási okot a jogkör gyakorlója mindig a saját (felettes) jogkörgyakorlójának az egyértelműsítés kedvéért. Munkáltató: Ez azért van, mert a 11. pontot is módosítottuk és, hogy ne legyen benne vita, hogy ki a felettes. Munkáltató: És akkor egyúttal a 11-et is ismertetnénk. Ott meg annyi hiányzik belőle, hogyha a bejelentéssel kapcsolatban a döntésre jogosult úgy találja, hogy kizárási ok fennáll, a jogkör gyakorlására a felettes munkáltatói jogkörgyakorló lesz jogosult. Tehát nem jelölget ki mást mert ugye, az úgy nem fog működni, hanem visszaszáll a saját felettesére ez a bizonyos jogkör. Ha jól értem a dolog lényegét. És akkor egyebekben maradtunk a decemberben átadott anyagnak a különböző dolgainál, aminek annak idején ugye elmondtuk, hogy milyen szabályok változtak, kérdezem, hogy akkor, amit átadtunk, azzal kapcsolatosan van-e még egyéb dolog. Ez ami új. Elnök: VSZ. VSZ: Ugye, itt a IV-esnél az elévülés esetében akkor is azt mondtuk, hogy nem tudjuk elfogadni, hogy a határidők nem vonatkoznak a kártérítési kiszabásra irányuló eljárásra, ugyanis gyakorlatilag ez úgy nézne ki, hogy a három éven belül egyrészt ez bármikor megindítható, de ha két és félévig elhúzza valaki és netán beszólok a főnökömnek, akkor azt mondja, hogy na most kell a kártérítést elindítani. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy egy meghatározott időn belül és ez a szabály, amit egyébként másra vonatkozóan el lehet fogadni, ott el kell fogadni, de itt, ha ezt kivesszük akkor gyakorlatilag lényegesen sérül ez a dolog. Tehát továbbra is fenn kívánjuk tartani azt, hogy ugyanolyan minőségben induljon meg a kártérítés kiszabására irányuló eljárás, mint az egyéb eljárás. Köszönöm. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Most már csak akkor az a gond, hogy a IV/1-es, vagy a IV/1. azt mondja, hogy az eljárást a vétkes kötelezettségszegésnek a tudomásszerzéstől való 15 napon belül kell megindítani. Egy baj lesz, hogyha a 15 napon belül milyen, tehát mit mond a kártérítésre, hogy van valami kár, de még nem tudom az összegét, de már tudom, hogy szerintem, vétkesen megszegted a kötelezettségedet. Tehát Józsi, erről volt nekünk viták és úgy gondoltuk, hogy a múltbeli ügyeket, elrendeztük ezeket a dolgokat. A kártérítés ide teljesen idegen, ebben a körben. Ha akar úgyis elmegy, tehát akár bírói úron érvényesíteni, de nem véletlenül tettük ezt a javaslatot. Tehát ez problematikus így, ebben a formában, mert nem kerek a rendszer semmiképpen. Elnök: VSZ. VSZ: Azt gondolom, hogy annak nincsen akadálya, ha egyszer egyébként kiderül, hogy valamiféle kár keletkezett, hogy az eljárást megindítsa és nyilván, amikor már annak a

84


végleges összege meghatározható, akkor kerüljön ez az eljárás lezárásra. De az, hogy teljes egészében nyitottan hagyjuk és mondjuk, valaki csinál egy negyvenezer forintos kárt és két és félév múlva valakinek eszébe jut, hogy ezt érvényesíteni kellene, hát ez azért egészen más kategória, azt gondolom. Tehát itt a határidőt, azt mindenképpen csökkenteni kell annak érdekében, hogy a hároméves munkajogi intervallumban ne lehessen senkivel se szórakozni, meg játszani. Ugyanis az is lehet, hogy valaki tudatosan azt mondja, hogy nem indítja meg a kártérítési eljárást, vagy valamilyen egyéb összeszólalkozás, vagy ki tudja, mi miatt meg, elindítja később. Ez nem egy korrekt és nem egy tisztességes dolog. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Tekintettel a hét utolsó munkanapjára, ezt szeretnénk akkor végiggondolni, hogy mit lehet. Közben nekem újabb aggályom van már a saját javaslatommal szemben is egyébként, mert az egyéves eljárás befejezése is… mit csinálunk? A hát utolsó munkanapja van és ez rövidebb, ezért most már, még folytatnunk kellene, és ezért is szeretnénk továbbfolytatni. Tehát arról szól a dolog, hogy itt az egyéves objektív idő is van ugye, és ehhez képest érdekes a dolog, a hároméves elévülési idő, amire javaslatot tettem. Tehát most ezt megfontolnánk inkább – jó? –, mert problematikus a történet. Elnök: VDSZSZ. VDSZSZ: Nekünk nincs különösebb gondunk a módosítással, avval viszont igen, ami állandóan probléma, hogy mikor indítják meg az eljárást. Megy a vita, hogy az eljárásban a tudomásszerzésnek mi minősül. Az-e, amikor ténylegesen a munkáltató akár kimutatható módon tudomására jut az elkövetésnek. Tehát akár eseménykönyvből, amit naponta meg kell, hogy nézzen. Az is tudomásra jutás, ha a helyettese tudomást szerez róla, hiszen a helyettes… nem kell csóválnod a fejedet, mert az a helyzet, hogy ezt már tisztáztuk egy jó párszor, hogy a helyettes, amikor helyettesít, tehát olyan értelemben helyettesíti a… tehát, otthon van, vagy akkor helyettesként… nem, sajnálom. Akkor nem fogjuk elfogadni. Hát, hogy ne már? Hát ne mondjatok már ilyet. Hogyha akadályoztatva van a munkáltatói jogkörgyakorló, akkor a helyettese teljes jogkörrel helyettesít. Ez így van. Ezt még a Hadházi Ákossal tisztáztuk, szegénnyel. És ez így is van. Hát, dehogynem. Azért helyettes. Akkor mi a francért helyettes valaki? Azért, hogy legyen címe? Munkáltató: Bocsánat, egyáltalán nincs olyan, hogy helyettes. VDSZSZ: De ha van helyettese, akkor van helyettese. Erről van szó. Ha nincs helyettese, akkor persze. Hát akkor nem igazán értem, ha nincs helyettese, akkor mi történik? Megáll az élet, ha ott nincs ott? Egyébként a munkaköri leírásokban, vagy a helyi MSZSZ-ben, vagy mi a francban ez benne van, hogy mikor, ki helyettesíti a szolgálati vezetőt. Na tehát, hogyha az esemény bekövetkezik és arról eseménykönyv íródott, azt a szolgálati vezetésnek másnap már tudnia kell. El tudja dönteni a szolgálati főnök azt a rendelkezésére álló iratok alapján, hogy 15 napja van rá, hogy kell eljárást indítani, vagy nem. Nem kell olyan trükköket alkalmazni, hogy várakoznak. 15 nap alatt el kell döntenie. Ha vizsgál a VBO-cska, ha nem vizsgálgat. És akkor fölfüggeszti.

85


Fölfüggeszti, vagy elhalasztja a döntést, ha joga van, adott határozat… az nem megy, hogy ül rajta a VBO hetekig, hónapokig, vagy bárki más, majd utána megindítják az eljárást. Ez nem megy. Ezt nem lehet megcsinálni mert ezek egyébként is végül is, ha úgy tetszik, fegyelmi ügyek, se nem bűncselekmény, se nem egyéb, tessék ezt így csinálni. Jó? Ezt szeretnénk, hogy… ez régi dolog. Nem az, hogy félév múlva eljárást indít ellene és adja a hülyét, hogy most szerzett róla tudomást. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Két dolog van. Az egyiket mindjárt a kolleganő elmondja, mert ő van a különböző határozatok előkészítése és rejtelmeiben képben. Én csak azt szeretném mondani, hogyha ebben vita van az első, amit a Munkaügyi Bíróság vizsgál, ha van ilyen szabály, mi a helyzet az egyéves objektív határidővel, mi a helyzet a 15 napos KSZ-es eljárási indítási határidővel, amit én egyébként rendkívül méltánytalannak tartok évek óta, de ezt most hagyjuk. Ha ilyen aggály van, vagy probléma van Balázs, az első érved lesz, mint szakszervezet kapcsán eljáró képviselő, hogy azt fogod mondani, hogy szerinted már hamarabb tudomást szerzett. Ebben fog először dönteni a bíróság… de, most hadd beszéljek én. Jó? Meghallgattuk hosszasan értem, hogy miről van szó, de ha figyelsz… hahó Balázs, kolleganő elmondja, hogy miért oldódik meg a helyettesítés. Ne szóljál bele. VDSZSZ: Alapvetően az a probléma evvel a dologgal… Munkáltató: Jót mondtál Balázs, azt akarjuk meg… csak, hagy… ne szólj bele, azért mondom. Munkáltató: A helyettesítés rendje, az szabályozva van abban az alapítói, vagy igazgatósági határozatban, amit egyébként a szakszervezetek és a Központi Üzemi Tanács is véleményezett. Abban benne van, hogy mikor van lehetőség helyettesítésre és tényleg, olyankor a helyettesnek a tudomásszerzése számít. Tehát ez ott le lett szabályozva, ilyen… Munkáltató: Fölfelé. Munkáltató: …igen. És az mindig fölfelé száll tehát a felettesre fog szállni, de azért mondom, hogy ezt véleményezték, tehát elvileg mindenki tudomással bír róla a szakszervezetek részéről is, hogy hogy fog működni ez a helyettesítés. Munkáltató: Tehát. Akkor kihagyható, amit a Balázs mond ebben a formában, mert a helyettesítés mindig rendeződik, és akkor nem kell, hogy a tudomást… énnekem ez logikailag így van, úgyhogy ezt nézzétek össze akkor, ezt a… VDSZSZ: Na. Tehát, akkor ebben egyetértünk. A másik, ami gond, illetve ez kevésbé gond. A nagyobbik gond az, hogy még egyszer, tehát aki erre jogosult az tudomást szerez róla, de nem indít eljárást, hanem lebegteti az ügyet avval, hogy megvárja, hogy mit mond a VBO. És akkor a VBO azt csinálja, hogy meghallgatja először nem tudom, milyen minőségben, majd utána meggyanúsítja. Hát ez nem megy. Egyszerűen nem megy. Tehát hogyha a szolgálati főnök, vagy vezető, nem tudom, hogy a rossebben

86


hívják éppen őket, tehát bárki, aki munkáltatói jogkörrel bír, aki jogosult ez az eljárás megindítására a tudomásszerzéstől számítottan 15 napon belül meg kell, hogy tegye. Nem akkor kell megtennie, amikor arról szerez tudomást, hogy azért a cselekményért a VBO marasztalja. Az nem megy. Hát 15 nap alatt el tudja dönteni a munkahelyi vezető, hogy az eseménykönyvben, vagy bármi a más okmánya, vagy mit tudom én eljárást indíthat-e, vagy nem. El tudja dönteni. Tessék meglépnie. Nem pedig hónapokat várni az üggyel. Mint például, hogy csak egy példát mondjak a Nyugatiban volt mit tudom én, az a tolatási baleset, hogy kilökték a bakot, a srác ellen, csak ez volt mit tudom én, március 15-e, tökmindegy, mikor volt, de lényeg az, hogy több hónap után, mikor a VBO kreált egy véleményes jelentést, annak alapján indítottak ellene eljárást. Hát ez vicc. Ilyet nem lehet csinálni. Körülbelül 86-szor meghallgatták, vagy kihallgatták nem tudom, miket csináltak vele. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Kedves Balázs, az igazság, mint mindig középen van ebben a dologban. Nagyon egyszerű a dolog. Ha ebből vita van, akkor lehet azt állítani, hogy a jogkörgyakorló már tudomást szerzett. Az a kérdés, hogy mikor volt annak tudatában, hogy bizonyosan kötelezettséget szegett. Ha a munkáltatói jogkörgyakorló szondáztat reggel és a szonda színeződik, akkor nem mondhatja azt, hogy ő ebből nem tudott egyértelmű következtetést levonni. Ellenben egy balesetnél… Balázs, légy szíves… Balázs, tedd már meg, hogy meghallgatod legalább, amit akarok mondani. Mit? VDSZSZ: …azt, hogy egy balesetből nem tudhatja… Munkáltató: Nem mondtam, hogy nem tudhatja. Lehet, hogy tudhatja, lehet, hogy nem tudhatja. De nem kell neki eldöntenie. De nem kell neki eldöntenie. De ilyen nincsen, Balázs. Nem kell eldöntenie. Előfordulhat, hogy később kerül abba a helyzetbe, hogy tudomást szerez teljes mértékben, neki kell bizonyítania majd egy perben azt a dolgot, hogy… nem. Vagy igen, vagy nem. VDSZSZ: …felejtsétek el. Munkáltató: Ez eddig is így volt, most ezen… ja. Akkor szövegszerűen mondjad, hogy ha esik, ha fúj, elkövetéstől számítva 15 napon belül döntenie kell. Ha tudja, ha nem tudja, akkor is. Ezt akarod? Ez irreális. Na. Miért nem lehetnek… Balázs, ugyanez a helyzet a rendkívüli felmondásnál is. Történik valami… hát erre bírósági gyakorlat van, könyörgöm. Történik valami. Én azt mondom, hogy nem lépek pedig tudok az esetről. Utóbb kapok egy olyan szakmai álláspontot, véleményt VBO jelentést, amiben egyértelműen kijön az számomra, hogy ja, hát én se voltam ennyire képzett ebben a témában, hogy most már tudom, hogy mit… azt kell tudni és ezt a munkáltatónak bizonyítania kell, könyörgöm. Tehát a munkáltatónak kell a perben odaállni és azt mondania, hogy én annyira tudatlan voltam, hogy akkor még nem tudtam. Majd ennek hatására tudtam meg. És ha ezt nem tudja bizonyítani, rögtön el is bukta az ügyet. Hát ez ennyire egyszerű, nem kell ezen ennyit izélni. VDSZSZ: Szerintem se. Éppen azért, mikor… figyeljetek ezek a dolgok általában szolgálati helyekre vonatkoznak ugye? Hellyel-közzel. Ezek a munkáltatói eljárások.

87


Miről van szó. Kisiklik egy kocsi. Nyilvánvalóan a résztvevők ott vannak. Itt nem arról van szó, hogy ki-milyen mértékben felelős, vagy egyáltalán, felelős-e. Ha a szolgálati vezető úgy ítéli meg, hogyha valamely beosztottja – 15 nap áll rendelkezésére – ő szakember, ebben az eseményben esetleg marasztalható, véleménye szerint marasztalható, akkor megindítja az eljárást. Nem bizonyságot kell szerezni könyörgöm, csak a szolgálati vezetőnek gyanúja kell, hogy támadjék. És nem pedig az, hogy megvárja, amíg gyanússá válik és akkor utána, öt hónap után megindítja az eljárást. Hát ez nem bíróság, ne hülyéskedjetek már. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Éppen Balázs nagyon nagyot tévedtél. Bizonyosságot kell szereznie. És ezt kell tudni bizonyítani, hogy mikor szerzett arról bizonyosságot, hogy a munkavállaló megszegte vétkesen a kötelezettségét. Jó. Persze, hogy nincs. Ez ezeréves gyakorlat, hát most… de hát ez bíróságon felülvizsgálható, könyörgöm. Hát megmondja, hogy kérem szépen, mi állítjuk, hogy neki ezt tudnia kellett és ő rendeltetésellenesen eljátszotta, hogy csak három hónap múlva szerzett tudomást és ő ezt hazug módon állítja. Tessék bebizonyítani. És a bíróság el fogja dönteni, hogy ez a kifogás alapos, vagy nem. Hát ennyi az egész. Tudom félnek a munkavállalók a meghallgatástól, a határozattól, a bíróságtól, a nem tudom mitől, mindentől. Hát fölösleges. VDSZSZ: Nem fogadjuk ezt így el, kész. Nem vitatkozom. Elnök: Akkor javasolnám, hogy ezt a pontot tegyük függőre és akkor a 4. számú mellékletre térjünk át, mert itt úgy látom, hogy nem tudunk továbbmenni. 4. számú melléklet. Munkáltató: A jegyzőkönyv számára a legújabb leporellók kiosztásra kerülnek. Úgyis most mindenki a látás még ma friss, mert sokat nem kellett olvasni, úgyhogy, a fényviszonyok kiválóak, a sötét, illetve a világos oldal… itt egyszer már kicseréltettem a lámpákat, de a másik teremben úgy látszik nem tették meg ezt az örömöt. Elnök: MTSZSZ szót kér. MTSZSZ: Bocsánat, a 4. számú melléklettel kapcsolatban nekünk az a véleményünk, hogy holnap fogunk rá valamit mondani, össze fogjuk olvasni. Köszönöm. Elnök: A munkáltatónak is lenne egy-két szó kiegészítése. Munkáltató: Csak azért lett most újra kiosztva, mert tegnap még folytak érdekképviseleti egyeztetések és azok kerültek átvezetésre, nagy számban. Úgyhogy ezért lett egy új, további munkakörök lettek felvéve, illetve a szöveges rész kiegészítésre került. Ja és annyi még, hogy elküldjük most este még e-mailen. Jó? Elnök: Tehát akkor holnap majd akkor visszatérünk erre a 4. számú mellékletre. És akkor 5. számú melléklet következne. Tehát akkor abban maradtunk, hogy akkor holnap visszatérünk a 4. számú mellékletre és akkor az 5-re rátérnénk.

88


Munkáltató: Hát a 4. pedig elég könnyű olvasmány, ahogy így rápillantottam. Az ötödik az rendben volt tudomásunk szerint, a 400%-i törlésével. Munkáltató: Egy technikai észrevételt a 4. számú melléklet tárgyalási módszertanára vonatkozóan. Tehát ez a különböző bizottságok bizottságának bizottságával egyeztetett bizottság, és a zipzározott nadrág kérdéskörének az összetett… én ennyit látok a dologból. Tehát, amit szeretnék kérni, hogy nézzétek meg viszont akkor technikailag csináljuk már azt, hogy holnap reggel rögtön átfutjuk, tehát ez lenne az első, hogy addig a kollégák tudjanak rajta még hogyha kell valamit pontosítani, mert az összes többi részen most végigmegyünk pontosítással. Tehát ez kvázi, egy ilyen függőként marad – jó? – hozzá, hogy a végső pontot meg lehessen csinálni. Csak azért mondom, hogy tervezve az életünket. Elnök: VSZ. VSZ: Továbbra sem kaptunk választ arra a munkavédelmi felvetésünkre, hogy a pályamunkás dolgozóknak cipőt rendeltek, és a munkavédelmi előírás szerint nem lehet cipőben munkát végezni, csak bokában rögzített, tehát vagy surranó, vagy pedig bakancs. És itt az összes pályás munkakörben pedig félcipő is van rendszeresítve. Tehát erre nem kaptunk választ, hogy mi az álláspont ez ügyben. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Ott van a szöveges részben. Azért kell azt hiszem, hogy holnapra áttanulmányoz… jó, rendben. Mert abban a munkakörben, ami a munkakör a környezetétől függően szükséges, ott védőruhaként, vagy védőcipőként ki kell osztani. Elnök: Köszönöm. Akkor az 5. számú melléklet az rendben volt, és a 6. számú melléklet jön. Munkáltató: 6-nál a dolog többé-kevésbé rendben volt. Segítek a Kotter úrnak, a gurítás vezető… munkáltató beveszi a gurítás vezetőt. Hétszázezer? Ja. Elnök: Akkor 6. számú melléklet, az akkor a VSZ javaslatát befogadtuk és a 7. számú melléklet következik. Munkáltató. Munkáltató: 7. számú mellékletet mindjárt fogom akkor mondani, csak fél másodperc. No tehát 7. számú melléklet vonatkozásában… kérnék egy pici figyelmet, mert aztán majd utána jönnek a kérdések ezzel kapcsolatban. A műszaki szakelőadó vonatkozásában, a pálya-, híd- és gépész- és magasépítményit is le kell venni onnan, tehát az összes műszaki szakelőadó idetartozó lesz, a távközlő, az erősáramú, a bizberes, a pályás, a hidász, a gépész, a magasépítményi… tehát egységesen, műszaki szakelőadó néven lesz a listában, ami benne is van, csak nem teszünk közöttük megkülönböztetést. Elnök: Érdekképviseleti oldalon a munkáltató javaslatára? VSZ? Akkor a 7. számú melléklet elfogadva. 8. számú melléklet. Munkáltató: 8. számú melléklet vonatkozásában nincsen változtatás. Tekerjünk akkor.

89


Elnök: 8. elfogadva, 9. számú melléklet. Munkáltató: Várjunk egy kicsit, mert az infrastruktúra nem bírja Zsuzsanna a tempót. A gép. Józsi még nem igényelt hardver-szoftvert a VBKJ terhére. 9. mellékletről aktualizált, rendben lévő változatról tudunk, nem volt benne… Elnök: Akkor 9. számú melléklet szintén rendben. 10. számú melléklet, VSZ-é a szó. Munkáltató: 10-esnél tartunk. Akkor hadd halljam már, mert… VSZ: Én úgy tudom, hogy a Vasutasok Szakszervezete a 10. számú melléklettel kapcsolatban megküldte a javaslatát. Kérjük fölvenni a 10. számú mellékletbe Győr— Hegyeshalom valamennyi érintett állomását és forgalmi munkakörét, hiszen a munkaközi szünet egybefüggő kiadása jelenleg a szakmai teljesítményeket, illetve a munkavégzés folyamatát figyelembe véve, nem biztosítható. Nyilvánvaló, hogyha a munkáltató ezt szakmai oldalról kívánja megtámogatni, mi nem kételkedünk ebben, de jelen pillanatban a gyakorlati felmérés ugye, a szolgálatokban az ütemes menetrend bevezetése, illetve az 1. számú fővonalon a Győr—hegyeshalmi közti vonatforgalom sajnos nem engedi meg, hogy az adott munkahelyeken egybefüggően ki tudják venni a húsz perc munkaközi szünetet. Elnök: Munkáltató. Munkáltató: Tehát akkor elnézést, én ebben viszonylag gyengébb jártassággal vagyok ugye, a múltkor említettem, hogy még csak a tanulmányok elején. Győr és Hegyeshalom között minden? De, hogy jól értettem akkor? Na. Tehát összes munkakör, és összes állomás Győr és Hegyeshalom között, ott a Mosonmagyaróvár, meg mit tudom én, még mi van ott. Igen, jó. Jó. 10-es melléklet vonatkozásában nyilván a szakmai szervezetnek majd rövid úton kikérjük a szentesítését, hogyha csak ennyiben tart a dolog. Ezt nem tudhatjuk, úgyhogy… Elnök: 11. számú melléklet. VDSZSZ: Ott igen. Tehát a vasút-biztonságiak kérték, hogy a biztonsági megbízott, a biztonsági szakértő, biztonsági szakelőadó, védelmi szakértő, kerüljön behelyezve. Munkáltató: Szeretném jelezni a Bárány úrnak, hogy a biztonsági munkakörök a 7. számú mellékletben, amit az előbb már túlhaladtunk… VDSZSZ: A 11-esről beszélünk. Munkáltató: Igen én a 7-esről beszélek, ami a kettő egymást nagyjából üti, tehát a biztonsági szakértő például a 7. számú mellékletben benne van. De nem kiküldetni akarjuk, aki szokásosan telephelyen kívül végzi a munkáját, annak nem szeretném. Tehát az egy izgalmas dolog, aki ugyan sokat kiküldetésben van, de egyébként meg állandóan kinn van az irodáján és a telephelyén kívül. Mondjad a munkaköröket még egyszer.

90


Munkáltató: A biztonsági megbízott az meg nem munkakör, hanem egyfajta feladat, tehát ilyen formában. A biztonsági szakelőadóval kapcsolatosan pedig egy munkaköri felülvizsgálat van folyamatban, úgyhogy biztonsági szakértő munkakör szükségeltetik, hogy itt legyen. Elnök: Védelmi benne van? PVDSZ. PVDSZ: Én visszatérnék a 7. számú melléklethez, mert lemaradtam nem bírtam a tempót. És az oktatótiszt, megjelöléssel kapcsolatban tennék javaslatot. A forgalmi területen, az oktató… 7. számú melléklet, azon munkakörök, akik a szokásosan, telephelyen kívül végzik, munkájukat. Olyan információink vannak, hogy a forgalmi munkakörök közül az oktatótisztek munkaidejének egyharmadát nem töltik telephelyükön kívül, ezért ebből a mellékletből törölni javasolják. Tehát nem a BGOK állományába tartozó oktatótisztekről van szó. Esetleg egy csillaggal lehet ezt pontosítani. De azok, akik az állomásokon, forgalmi csomópontokon teljesítenek szolgálatot, azok jellemzően ott végzik ezt a tevékenységüket. Elnök: Munkáltató kíván reagálni? Munkáltató: …a munkaköri leírás tartalma alapján, tehát egyrészt ellenőrzési tevékenysége van, másrészt ellenőrizni kell az újonnan betanuló, tehát a felügyelet alatti munkavégzés alatt lévő munkavállalókat. Tehát el nem bírom képzelni, hogy ez irodai feladat lenne. Tehát éppen az, hogy még inkább többet kell menniük… tessék? De az oktatótermek is az állomásokon vannak és nem a csomópont székhelyén. A csomóponton pedig vannak foglalkoztatva az oktatótisztek, akikről most beszélsz. Én most ebbe így, nem mernék belenyúlni. VSZ: Hát igen, ez egy érdekes kérdés. Az oktatótisztek valóban a székhely állomáson végzik a munkájukat, hiszen a székhely állomáson vannak az oktatótermek. Az oktatótisztnek van olyan feladata, hogy székhely állomáshoz csatolt állomásokon ellenőrzéseket és gyakorlati oktatásokat tartson, de ez havi munkaidejének körülbelül a 10%-át nem haladja meg. Munkáltató: Hát érdekes, mert az oktatásoknak az ideje sem haladja meg a munkaidejének a 10%-át. VSZ: Hát igen, én egy oktatótiszt havi feladatát azért igencsak megnézném mondjuk, egy ferencvárosi oktatótiszt, aki körülbelül 270 munkavállalónak ugye, folyamatosan. De mondhatnám a Délit, vagy a szolnokit. Tényleg elég komplex. Plusz még azt ki kell hangsúlyoznom drága Igazgatóasszony, hogy végzik a FOR, SZIR új munkavállalók, és mind, mind, mind a csomópont székhely állomásán történik ezeknek az oktatásoknak a végrehajtása. Bizony. Munkáltató: Na tehát akkor mi a javaslat? Nem tudok most erre válaszolni mert bármelyik megoldásnak vannak következményei. Erre kérek egy kis gondolkodási időt.

91


VSZ: Csak annyit megtámasztásul Igazgatóasszony, hogy a csomóponti vezető is hasonló mundérban van, akkor, ha az oktatótiszt szintén, akkor a csomópontvezető is majdnem, csak, mert ő is járkálhatja az egész ország, tehát az állomás területét. De nem járkálja. Tehát pont erről van szó. Elnök: PVDSZ. Munkáltató: Bocsánat, egy kicsit szétesett az értekezlet, ebben a formában. Meg kellene próbálni a mai napot valahogy úgy lezárni, hogy legyen teteje a dolognak. PVDSZ jelentkezik egyébként? Akkor hallgassuk meg. Csapjon és hangosan. PVDSZ: Hangosan szeretném mondani a 11. számú melléklethez is lenne hozzáfűznivalónk, mert tudtommal a TEB központban, akik dolgoznak, munkavállalóink igen, azoknak ez a hatnapos kiküldetési dolog hogyan rendelhető akkor el? Mert itt, ahogy ezt átnéztem, abban ez nem szerepel. Benn van a 7-esben? Köszönöm. Munkáltató: Jó. Tehát a munkaköri leírásokból országos hálózati feladat van. Ezt elég nehéz ilyen formában az irodából ellátni. Tehát akkor, most elnézést kérek, tehát vannak területek, akik bér oldalán, meg egyéb oldalon is próbálják annak a dolognak a hasznait venni. Úgy van megállapítva a munkaköri besorolásuk, a bérezésük, hogy országos jellegű tevékenységet látnak el. Pont. Tehát, akkor benne van a bérezésükben már egyszer a kiküldetés. Nem. Azon gondolkodtam benne, hogy az oktatótiszttel kapcsolatosan hajlok a kivételre, de ezt pontosan… megnézzük – jó? –, hogy mit jelent ebben a formában. Mert most azt próbáltam, hogy a juttatásokban mi van. Ne érveljetek semmilyen formában, mert néhány munkaszerződést, meg egyéb dolgot meg kell nézni hozzá, hogy mit jelenthet. Tehát háttérként, ez többlet, nekem szakmai információ kell hozzá. Elnök: PVDSZ. PVDSZ: Meg emellett azt is javaslom, hogy azokon a helyeken, ahol a mellékletekben munkaköri megnevezések vannak felsorolva, én ha észreveszem, fogok szólni. De meg kell nézni, hogy ugyanazzal a megnevezéssel szerepel-e a munkaköri listában, a bértáblán az adott munkakörnek az elnevezése, mert gyakran előfordul, hogy ezek nincsenek szinkronban. Úgyhogy én azt javasolnám, hogy valaki ezt tekintse át. Mert például, itt van, hogy vonali oktató. Na most, olyan van, hogy TEB vonali oktató, vagy… vonali oktató. Jó. PVDSZ: Egy pillanat. Az még a különbség ebben, hogy a bizbernél is van, az a neve, hogy vonali oktató. De a Bizbernél jellemzően telephelyen kívül végzi, egy adott területen a különböző területeken tartja a szakmai oktatást, a forgalmi dolgozóknak. Például a forgalmi szakszolgálatnál, a vonali oktató az jellemzően az oktatási teremben, a központban, ahogy már itt a VSZ-esek is ugye, ecsetelték történik a munkavégzésének a nagy része. Tehát a szakterületenként jelentkeznek ezek a munkakörök és… tessék? Munkáltató: Az az oktatótiszt. Tehát oktatótiszt van a forgalomnál, vonali oktató van a TEB-nél. Eddig világos. Az oktatótiszt kettő helyen van ma, szervezeti egységként

92


foglalkoztatva, tehát vannak oktatótisztek az oktatási központban is. Na most tulajdonképpen még ez is, hogy keresztbe-kasul bedolgoznak egymáshoz című, tehát bizonyos feladatokra. Ennek is van, azért mondom, hogy hagy nézzem már meg, hogy kinek, miért, mit fizetünk. Jó? És akkor… Munkáltató: Csak azért, hogy a vége felé közelítsünk. 11-es mellékletben kérnék szépen még némi koncentrációt. A szakelőadót és a szakértőt önmagában kéretik onnan törölni, mert az úgy nem értelmezhető. Éppen Enzsöl úrnak az iménti hozzászólása kapcsán. Tehát önmagában se szakelőadó, se szakértő nincsen. És még mielőtt valaki föltalálná a csőtésztában a lukat, elmondanám, hogy a műszaki előadó, a műszaki szakelőadó és a műszaki szakértő azért van itt is, meg a 7-esben is, egyedüli unikumként, mert ők többfelé fordulnak elő, és ott bizony a munkakörnek a tartalma, a munkakörülmény-javító alapján dől el az, hogy ő általában, helyben ücsörgő és ahhoz képest kiküldetésbe megy, vagy általában, ő a természetnél fogva, szokásosan telephelyen kívül végzi. Tehát ez az a munkakör, ahol se földrajzilag, se szakmailag, se semmi alapján igazából egyértelmű választ nem lehetett adni, hogy hol a két dolog között a határ. Tehát ez a három munkakör, ahol mind a két dolog párhuzamosan fut. Kérdezem, hogy így… nem kell elhatárolni. A munkaköri leírása, a munkaszerződése, a feladata határolja el az ő esetében. Ez az egy… jó. Kérdezem, hogy ez így megfelel-e akkor, és akkor már majdnem a finish-be értünk a mai napon. Elnök: Jó akkor kérem az érdekképviseleti oldalt, hogy nyilatkozzon erről, a 11. számú mellékletről, amit… jó, a VDSZSZ azt mondta, hogy rendben van. VSZ? VSZ-nek is rendben van. PVDSZ? MTSZSZ? Rendben van az MTSZSZ részéről is. Akkor 11. számú melléklet lezárva. VDSZSZ. VDSZSZ: Mariann figyelj, itt van ez a bérjavaslat, itt belenéztem, és… mindjárt elmondom, várjál és utána, mert ez hozzátartozik. A 3. pontban van ez a pályakezdő diplomás minimálbérek mértéke. Hát szerintem ezt elírtátok, mert túl nagy a különbség. Nem lehetne beírni azt, hogy főiskolai végzettség esetén 219.999 forint, azt javaslom és egyetemi végzettség meg, húszezer forint. Hát mi a rossebért van szűkítve? Most, amikor egyre inkább távol kerül. Munkáltató: De várjál, az nem főiskola. VDSZSZ: Főiskola, itt van, ide van írva. Munkáltató: …de, akkor azt kell beírni, hogy BSC, MSC. VDSZSZ: Így van. Most már az van, ugyanis. És akkor… Munkáltató: Jó. Tehát, ilyen formában, ebben lehet különbséget tenni. VDSZSZ: …és a különbség még nagyobbá vált most már, hiszen a BSC-t, akik elvégzik, annak nagyon kis száma megy tovább. Jó. Munkáltató: Tehát, akkor a BSC-nek alacsonyabbat fogunk adni, mint a főiskolainak. Jó.

93


VDSZSZ: Az se jó, hogy a KSZ-ben, meg a… Mariann, a Kollektív Szerződésbe bele kéne tennünk azt a megállapodást, amit a főrendelkezők váltásával kapcsolatban kötöttünk. Csak azért, hogy legyen szem előtt. Munkáltató: Csináljunk kasszát, még mielőtt túlzottan. Tehát a mellékleteket akarom egy másodpercre, mert lehet, hogy. Tehát az 1-es melléklettel azt mondtuk, hogy egy áttekintést. A 2-esnél arról volt szó, hogy a szénnel és a Zsákos Frodóval rendben. A 3asnál elvesztettem a fonalat. Munkáltató: A 3-as az rendben volt, kivéve a Balázs… Munkáltató: Jó. Tehát, akkor… jó, de ami pontosítás volt, hogy igazgatósági határozat minden, ezeket keresővel szedjük ki. Jó. Oké. 4-es melléklet volt a ruha, ott volt az, hogy olvasás, nagyítós áttekintés. 5-ös volt a jegyjutalék, az örökre rendben van. 6-os, az a gurítással rendben van. Akkor a 7-es rendben volt, az oktatótisztnél van egy áttekintési kérdés. 8-as rendben volt. VSZ: A 8-assal kapcsolatban csak annyi észrevételt szeretnénk tenni, itt megvitattam a kollegával, hogy a forgalmi szolgálattevő, munkaköri elnevezés, ugye a munkaköri felsorolásban van külön egy forgalmi szolgálattevő, ugye első csoportú állomások forgalmi szolgálattevő… tehát forgalmi szolgálattevő, de illetve van külsős, naplózó, igen, tehát csak ugye pont ez a problémánk. Tehát valóban ez a gyűjtőfogalom, ezt valahogy nekünk egyértelművé kéne tenni, hogy ez nemcsak forgalmi szolgálattevő, hanem valamennyi forgalmi szolgálattevő, elnevezés mert a főrendelkező is forgalmi szolgálattevő, tehát ez legyen már akkor így, minden típusra… így van, így van, igen, így van. Munkáltató: Azért tettük oda… kritizáltuk, hogy ne specifikálja, hanem általában. Tehát ő túl specifikálta. Mindegyik benne van, a naplós, a külső, a rendelkező, csak a forgalmi… mi azt mondtuk, hogy ez legyen benne és az, hogy ennek van különböző megnevezése, az egy másik történet. Ugyanez igaz a váltókezelőre is. Tehát most akkor vonó, meg elektronikus… és ha lecserélik, akkor mi van. Tehát ezt mi így értettük, de akkor oda kell írni, hogy minden típus. Ja. Munkáltató: Zárójelben odaírjuk, a váltókezelőknél is és a forgalmi szolgálattevőknél is… István az a probléma, hogy van, aki úgy gondolja, hogy mind az összes forgalmi szolgálattevő, aki forgalmi szolgálattevő. De most nem jó úgy, hogy minden típusra? Nem jó. Akkor passz. Munkáltató: …kérdés. Tehát hogyha valami főnöknek ezzel problémája van akkor megértelmezzük neki. Most a szándék, az ez volt ennél a dolognál. 8-as rendben, 9-es rendben volt… na jó, akadjunk le róla. Na jó. Tehát 8-as rendben, 9-es rendben, 10-es a Hegyeshalom és Győr, 11-es rendben. Jó. Akkor ez… Elnök: Akkor kérdezném, hogy a holnapi napon milyen időpontban fogunk összeülni.

94


Munkáltató: Kiderült akkor, hogy a mai nap nem a hét utolsó munkanapja volt, mert holnap is van, tehát kár volt aggódni, aki délben haza szeretett volna menni. Holnap lesz a hét utolsó napja. Robi a közeli hozzátartozóimmal kapcsolatosan valamit mondott. PVDSZ: …kérném, mert hajnalban feladatom van. Munkáltató: Tíz órát szerintem, és akkor… Elnök: Akkor tíz óra megfelelő a tárgyalófeleknek? Rendben. Holnap tíz órakor folyt. köv. Munkáltató: …lehet, hogy… de, attól függ, hogyha valaki ajtón keresztül óhajt bejönni és nem alulról, akkor valószínű, másik kapu van nyitva, úgyhogy egy labirintus utat kell tenni.

95

Vasúti Érdekegyeztető Tanács

Recommend Documents