VÁRPALOTAI BÁNYÁSZ HORGÁSZ EGYESÜLET

VÁRPALOTAI BÁNYÁSZ HORGÁSZ EGYESÜLET 8100 VÁRPALOTA BESZÁLLÓ AKNA LTP 3

VÁRPALOTAI BÁNYÁSZ HORGÁSZ EGYESÜLET

HÁZI SZABÁLYZATA

Beterjesztve és elfogadva: 2012. február 18-án

1


2

Házi Szabályzat Tartalomjegyzék: I. II. III. IV. V. VI. VII.

VIII. IX.

Általános rendelkezések Tulajdonviszonyok A nagybirkás tó használatának szabályai Parti hely- és „Stég”-használat, Csónakhasználat Közösségi munka Helyi horgászrend Egyéb rendelkezése - Vendéghívás rendje - Horgászat biztonsága - Természet és környezetvédelem - Az egyesületi életre vonatkozó szabályok - Információ, tájékozódási lehetőségek Fegyelmi szabályzat Záró rendelkezések

A Várpalotai Bányász Horgász Egyesület közgyűlése az egyesületi életre, a horgászatra vonatkozó, miniszteri rendeleteken, a Közgyűlés és a Vezetőség korábbi határozatain alapuló, a magasabb jogszabályokban nem, vagy ettől eltérő (enyhébb) módon meghatározott un. „belső” szabályokat a Házi Szabályzatban (továbbiakban HSZ) összefoglalva a következők szerint állapítja meg

I.

Általános rendelkezések

1. A HSZ személyi hatálya kiterjed: Az Egyesület tagjaira (státuszuktól és választott tisztségüktől függetlenül). 2. A HSZ rendelkezéseinek megszegése FEGYELMI felelősségre vonást von maga után. (a Fegyelmi Szabályzat rendelkezései szerint) 3. Az Egyesület - székhelye: 8011. Várpalota, Beszálló akna ltp.3 alags.1 - levelezési címe: 8101. Várpalota, Pf.: 20. 4. Az Egyesület Forrás Takarék Szövetkezet folyószámla száma: 72900044-10502709-00000000 5. Az Egyesület a várpalotai Nagybirkás-tavon gyakorolja a halgazdálkodást és horgászati tevékenységet.


II.

3

Tulajdonviszonyok a Nagybirkás-tó és az Egyesület más vagyontárgyai vonatkozásában

1. A várpalotai Nagybirkás-tó és az Egyesület más vagyontárgyai a Várpalotai Bányász Horgász Egyesület, mint önálló jogi személy kizárólagos tulajdonát képezik. 2. Az Egyesület tagja, mint természetes személy nem gyakorol tulajdonosi jogokat, ahogy jogi értelemben nem is viseli annak terheit, ezért ez a jog nem képezheti a tagsággal kapcsolatos adásvétel tárgyát sem. 3. A tag befizetéseivel a tagdíjfizetési kötelezettségének tesz eleget, amely forrásból az Egyesület viseli a tulajdonlásból származó terheket, szedi az ebből fakadó hasznot, amelyet értelemszerűen átenged saját tagjainak és vendégeinek. 4. Az a horgász, aki megfizette a vezetőség által meghatározott mértékű önkéntes tóvásárlási hozzájárulást, névre szólóan kap egy „Igazolást” (kékkártyát), amely feljogosít a rendes (vagy teljes jogú) tagság létesítésére és gyakorlására az Alapszabály rendelkezése szerint. 5. A „kékkártya” tehát a befizetés tényét igazolja, nem tulajdonrész, sem résztulajdonosságot, sem egyéb tulajdonjogot nem igazol. 6. A „kékkártya” értékpapírként viselkedik, az igazolás tulajdonosa szabadon rendelkezhet felette; az eladható, ajándékozható, osztatlan módon örökölhető, de önmagában nem jogosít tagsági jogok gyakorlására.

III. A Nagybirkás-tó használatának szabályai 1.A várpalotai Nagybirkás-tavon horgászati tevékenységet folytathat minden olyan horgász (tag, vagy napijegyes felnőtt, ifjúsági, gyermek), aki arra érvényes okmányokkal (állami horgászengedély, területi engedély) rendelkezik. (Hhtv. 18.§; ASZ 7.§ 1/b) Horgászati tevékenység folytatható a vízparti horgászhelyekről (un. parti helyek és un. előretolt parti állások), a tagok részéről önállóan a tavon tartósan elhelyezett jelzőkarókkal létesített állandó és ideiglenes vízi horgászhelyekről. 2.A tó horgászati rendjét (időbeni és mennyiségi korlátozások, a horgászhelyek használatának rendje, stb. …) részletesen a MOHOSZ Országos Horgászrendje és a tó partján kifüggesztett Helyi Horgászrend, ill. a Közgyűlés, vagy a vezetőség e tárgyban hozott határozata(i) szabályozzák. 3.A csónakhasználat tekintetében a 39/2003. (VI.13.) GKM Rendelet, az országos érvényű Hajózási Szabályzat, ill. a vízterület tulajdonosának, a Várpalotai Bányász Horgász Egyesület Közgyűlése, és / vagy vezetősége e tárgyban hozott határozata(i) a mérvadóak. A tavon csónakot minden arra jogosult kizárólag saját felelősségére használhat. Az Egyesület tulajdonát képező gépek, berendezések, ill. a parti- és előretolt horgászhelyek létesítményei szintén kizárólag saját felelősségre használhatóak. 4.Mivel az Egyesület csak a vízfelület tekintetében tulajdonos (a part mások osztatlan közös tulajdonát képezi), a parti horgászállásokon kívül a tó partján mindenféle állandó létesítmény létrehozása, tárolása (épület, lakókocsi) TILOS! 5.A vízszint szabályozását az Egyesület a kivezető árkon (Csákány-árok) létesített vízzáró zsilippel végzi. A vízszintet befolyásoló bármilyen tevékenységet kizárólag a vezetőség tudtával és jóváhagyásával szabad végezni. 6.A tóban fürödni TILOS! Szemetelni TILOS! Szintén TILOS a kutyafürdetés is!


4

7.A tó jegére menni, ott tartózkodni (lékvágás, léki horgászat) az országos szabályozásnak megfelelően (összefüggő, 10 cm-nél vastagabb jégen), kizárólag saját felelősségre lehetséges. 8.A horgászat befejeztével, a tó elhagyására a horgász köteles a Beszálló akna felőli utat használni, ezzel is biztosítva az ellenőrizhetőséget, amelynek minden esetben köteles alávetni magát.

IV. Parti hely- és „Stég”-használat, Csónakhasználat 1. a) Parti horgászhelyen (É-i és K-i versenypálya) horgászhatnak azok a felnőtt és ifjúsági pártoló tagok, akik nem kívánnak nyíltvizi állást létesíteni, ill. azok a rendes tagok, akik sem „stéges”, sem nyíltvizi horgászhelyet nem létesítenek (+ azok a tagok, akiknek a hely használója azt a helyi horgászrend szerint engedélyezi, ill. napijegyes és gyermek horgászok). b) A parti hely az Egyesület tulajdona, adás-vétel tárgyát nem képezheti. A parti helyen annak használója saját kényelmét szolgáló, nem állandó berendezéseket helyezhet el (pl.: pad, napernyő tartó berendezés, bottartók). Parti helyen nem építhető állandó elhelyezésű, épített létesítmény, amely a partszakasznak a kialakításakor létrehozott vonalát, képét tartósan megváltoztatja (pl.: esőbeálló, épített szélfogó, kisház, a víztükör fölé nyúló bármilyen építmény, vagy szerkezet). c) A parti horgászállás területét a víz irányába megnövelni TILOS! 2. a) Előretolt parti állással létesített (stéges) parti horgászhelyet csak az Egyesület rendes felnőtt tagja építhet, vagy vásárolhat (birtokolhat). Az állás területe max.15 m2, bejárója min. 40 cm széles, biztonságos járást nyújt. A felújítási, korszerűsítési, esetleg bővítési szándékot a vezetőséggel előre egyeztetni kell. (fogadóóra) b) Az a rendes tag, aki az általa épített „stéget” eladta, újat nem építhet, de újat vásárolhat! c) Egy rendes tag csak egy „stéget” birtokolhat. d) Stéghez, tárolás céljából csak annak tulajdonosa köthet csónakot. Egy „stéghez” legfeljebb egy csónak köthető. e) A „stéges” parti hely használati jog átadása a Helyi Horgászrendben meghatározott módon, egy évre, évenként megújíthatóan a kedvezményezett horgász fogási naplójának hátsó lapján tett bejegyzéssel lehetséges. f) Az előretolt horgászállás annak lábazatából (fém, v. fa), valamint a járófelület deszkázatából áll. Arra építve semmiféle felépítményt nem szabad létesíteni. (Felépítménynek nevezünk minden olyan szerkezetet, berendezést, állandó szél- és nap-árnyékoló építményt, amely a horgászállással tartós szerkezeti és funkcionális egységet alkot (ugyanis az hatósági engedélyköteles). Nem felépítmény a biztonságos használatot elősegítő korlát, v. horgászbottartó szerkezet.) g) A partot és az állást összekötő bejáró csak az állással azonos, vagy hasonló szerkezetű lehet. TILOS a tó medrét a part vonalától az állásig részben, vagy egészen feltölteni! h) A „stéges” rendes tag tagsági viszonyának megszűnése esetén a tag a következő év június 30-ig köteles gondoskodni a horgászhely felszabadításáról (a stég tulajdonjogának átadásáról, eladásáról, vagy az építmény eltávolításáról). Tagsági viszonyon kívülről a volt tag nem rendelkezhet a horgászhely használatáról i) A tagsági viszonyát tagfenntartási díj fizetésével fenntartó horgász helye a tagfenntartás időtartama alatt bármely horgász számára szabadon horgászható.


5

FIGYELEM! (HSZ II.) A horgászhely a Várpalotai Bányász Horgász Egyesület tulajdona, kizárólag a horgászhelyen létesített előretolt horgászállás szerkezete (anyaga) a létesítőjének tulajdona. Értelemszerűen tehát sem az un. parti helyek (kivéve az ott, a használó által elhelyezett padok, egyéb berendezések), sem az előretolt horgászállások helye nem képezheti adás-vétel tárgyát. 3. a) Az Egyesület taván horgászcsónakot önállóan az a rendes, vagy pártoló tagsággal rendelkező horgász használhat, aki az arra való jogosultságot a vezetőség által meghatározott mértékű kikötő létesítési / karbantartási hozzájárulásnak az Egyesület pénztárába befizetésével megszerezte. (ennek nem feltétele a saját csónak birtoklása) b) Nem saját tulajdonú csónakot önállóan csak akkor használhat a horgász, ha a csónakon a használó azonosító (karton) számát is (az egyesületnél megszokott módon, a horgászmester által kiadott alumínium tábla segítségével) feltűnteti. c) A „csónakos” horgász más személyt a vonatkozó előírások betartásával szállíthat. d) A télen parton tárolt csónakokat április 30-ig vízre kell helyezni, vagy a tó közvetlen partjáról el kell szállítani.

V. Közösségi munka A Várpalotai Bányász HE Alapszabályának 7.§ 5. Pontja rendelkezik az egyesület tagjainak kötelezettségeiről, többek között a „közösségi munka” elvégzésének kötelezőségéről (ASZ 7.§5/d pontja) 1.

Közösségi munka alatt értünk minden olyan a vezetőség, v. annak bármely tagja, ill. bármely tag által kezdeményezett csoportos, vagy egyéni tevékenységet, amely a halgazdálkodást, környezetvédelmet, a tó és környéke (partvonaltól a megközelítő-határoló utak teljes szélességéig) esztétikai állapotának, használhatóságának javítását szolgálja.

Tehát olyan tevékenység, mely a kezdeményező, v. a munkát végző tag saját érdekén túl az egész, HE érdekeit, célkitűzéseit szolgálja. Ilyenek pl.: - az utak karbantartása, kátyúzás, töltésjavítás - téli, szervezett nádvágás - a gazdátlan, v. vendég-horgászhelyek karbantartása - a közös kikötők létesítése, karbantartása - a közös parkolók gyepének ápolása - a horgásztanya helyiségeinek, berendezéseinek karbantartása - az egyesület rendezvényein meghatározott / vállalt szervező-, segítő tevékenység (főzés, szállítás, halmérés, stb.) - a halőrök felkérésére végzett ellenőrző tevékenység Általában a vezetőség, a vezetőség egy tagja, v. bármely tag által kezdeményezett és / vagy jóváhagyott, szervezett csoportos, v. egyéni tevékenység.


6

Nem tekinthető közösségi munkának: - parti horgászhely / stég kialakítása, építése, karbantartása, annak tisztántartása - az egyéni horgászhely kialakítását célzó nádvágás - a stég-bejáró melletti nád levágása legfeljebb 1-1 m-es sávban (a nádvágás, az összefüggő nádasok bolygatása egyébként sem kívánatos!) - a parti horgászhely mögötti gyep gondozása a vízparttól a legközelebbi útig, oldalirányban a szomszéd horgászhelyek felé félútig, de legfeljebb 10-10 m távolságig. - a határoló utakon túl végzett magánkezdeményezésű parkoló kialakítása, tereprendezés, fa-és bozótirtás, pihenőhely és szalonnasütő létesítése Általában olyan tevékenység, amely elsősorban a munkát végző egyéni érdekeit, kényelmét szolgálja, és a vezetőséggel nem egyeztetett módon került elvégzésre. A közösségi munka mértéke évente 2x4 óra. A közösségi munkát az arra kötelezett helyett más is elvégezheti (megbízhat valakit önmaga helyett). A munka során a tagok hozhatnak magukkal segítőt, de az Ő munkájuk nem csökkenti a tag számára előírt munkaórák számát (nem lehet ketten 1x8órát teljesíteni). A közösségi munkára jelentkezők kötelesek a munkavégzéshez alkalmas állapotban megjelenni. Ennek hiányában a szervező megtagadhatja a tag részvételét a munkavégzéshez. A munkákhoz szükséges létszámot a szervező határozza meg és jogosult a további munkavállalókat elküldeni. Ilyenkor az érkezés sorrendje számít. Lehetőség van a szervezett időpontokon kívül egyéni munkavégzésre is, de ezt a tagnak előre be kell jelentenie valamely vezetőségi tagnak. 2.

A közösségi munkát önhibájából el nem végző tagok részére az Alapszabály 7.§ 5/d pontja a KGY által meghatározott mértékű díj megfizetését rendeli. Ezért az elvégzés tényét és mértékét a Fogási napló utolsó oldalán a szervező vezetőségi taggal igazoltatni kell. (dátum, időtartam, aláírás) Egyéni elbírálás alapján korra, egészségi állapotra és egyéb méltányossági okokra tekintettel a vezetőség dönthet a közösségi munka alóli felmentés ügyében. (Alapszabály 14.§ 1/k)

VI. Helyi horgászrend 1. Horgászhely létesítése a, Az egyesület tagjai a tó partján a tógazda előzetes jóváhagyásával egymástól legalább10m oldaltávolságra, a tavon pedig a nádfaltól legalább 5 m-re, és ahol a parton horgászhely van ott a horgászállástól számított 80m-en túl, foglalt helyet létesíthetnek. A tavon lévő horgászhelyet kettő karóval és azonosítószámos (kartonszám) egyesületi táblával, a parti helyet pedig csak a már említett táblával meg kell jelölni. b, egy horgászhelyhez 1 db, az etetés helyét jelző bója tartozhat. c, a bejáróval létesített előretolt horgászhelyhez (max. 1 db.) és a vezetőség által kijelölt helyre csónak köthető d, egy tag csak egy horgászhelyet létesíthet. A tag más tag foglalt helyén csak annak a fogási napló utolsó lapján tett írásos engedélyével horgászhat. e, a horgászhely tisztántartása állandó használójának kötelessége! f, a horgászhely állandó használója a napijegyesek horgászatát köteles elősegíteni. g, napijegyeseknek a helyfoglalás érkezési sorrendben, a hely tulajdonosa elsőbbséget élvez (a helyet át kell adni!)


7

2. A horgászat szabályozása. a. A tavon az éjjeli és nappali horgászat Március. 15 - Október. 31 között korlátozás nélkül, November. 1- Március. 14 között 06:00 órától 20:00 óráig engedélyezett. b. Felnőtt horgászengedéllyel rendelkező személy legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb három horoggal szerelt horgászkészséget, valamint 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó hálót használhat. c. Ifjúsági horgász 1 db, legfeljebb 3 horoggal, gyermekhorgász 1 db, 1 horoggal szerelt horgászkészséget és 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó hálót használhat. d. Pergető horgászat okt. 1- okt. 31 között a parti- és stéges helyeken engedélyezett, amennyiben a parti- és stéges horgászatot nem zavarja. e. A ponty legkisebb megtartható mérete 32cm, a compóé 30cm. f. A 10 kg-nál nagyobb pontyot megtartani TILOS, azt a fogást követően a tóba vissza kell helyezni! Mérleg használata kötelező! g. Évente, illetve naponta megtartható halmennyiség: - Felnőtt horgász méretkorlátozás alá eső halfajokból (kiv. compó és harcsa) évente 60db-ot (békés hal 40db, ragadozó 20db), naponta összesen 3 db-ot, de halfajonként legfeljebb 2 dbot, egyéb halfajokból naponta összesen 5 kg-ot tarthat meg. - Ifjúsági horgász méretkorlátozás alá eső halfajokból (kiv. compó és harcsa) évente összesen 30db-ot (békés hal 20db, ragadozó 10db), naponta legfeljebb 2 db-ot, fajonként 1db-ot, az egyéb halfajokból naponta 5 kg-ot tarthat meg. - Gyermekhorgász méretkorlátozás alá eső halfajokból évente összesen 10 db-ot (békés hal 7db, ragadozó 3db), naponta 1 db-ot, az egyéb halfajokból naponta 3 kg-ot tarthat meg. h. A horgász a megtartott halakról köteles a rendelkezésére bocsátott fogási naplót vezetni. A naplóba a méretkorlátozás alá eső halakat, a fogást követően azonnal, kelt és időpont bejegyzésével, az egyéb halak mennyiségét naponta, illetőleg a horgászat befejezését követően kell bevezetni. A megtartott halat a tó elhagyásáig a tóban kell tárolni. i. Az egyesület tulajdonában lévő víz alsó útjain gépkocsival parkolni TILOS! j. Az éjszakai horgászjegyen szereplő éjszakai idő a megtartható halmennyiség szempontjából egy napnak minősül k. Gyermekhorgász felnőtt felügyelete mellett, kizárólag napkeltétől napnyugtáig horgászhat l. A horgász szürkülettől pirkadatig köteles a horgászhelyet kivilágítani. m. Február 15-től - április 30-ig a ragadozó halak horgászata TILOS! n. A horgász a bevetett készségtől annyira távolodhat el, hogy ellenőrzés esetén azonnal rendelkezésre álljon. o. A napijegyes horgász a horgászat befejeztével a napijegyét a váltás helyén, vagy az Egyesület irodáján (levelesláda) köteles leadni.

Az e horgászrendben nem szabályozottakra az Országos Horgászrend előírásai érvényesek.


8

VII. Egyéb rendelkezések Vendéghívás rendje: Minden egyesületi tag – kivéve a gyermek, ifjúsági, és tagfenntartó tag - évente 3 alkalommal igényelhet vendég horgászjegyet az egyesülettől. Vendég horgászjegyet kizárólag az elnök és a titkár adhat ki. Vendég horgászjegy kiadását az évi, vendég horgászjegy nyilvántartásban kell vezetni, azt pontosan kitöltve. (meghívó neve, pontos dátum, aláírása.) Vendég horgászjegyet csak olyan vendég részére lehet kiadni, akinek érvényes állami horgászjegye van. A vendég horgászjegy mellé ki kell tölteni egy vendég horgászjegy igazolószelvényt. Ezt az igazoló szelvényt oda kell adni a vendég horgászjegy mellé. - A kettő együtt érvényes !!! A vendég horgászjegy csak 24 óra időtartamra szólhat. Ezt fel kell tüntetni a vendég horgászjegy igazolószelvényen. A 24 óra fel nem osztható, az egyszeri alkalom. A vendég horgászjegy igényelhető egymást követő napokra (max. 3) is megszakítás nélkül. A vendéghorgász által elvihető hal mennyisége: A vendég horgász csak a meghívó napi kvótájára vihet el halat. Ez azt jelenti, hogy az elvihető hal mennyiségét be kell írni a meghívó fogási naplójába, pontosan a napi horgászrendnek megfelelően. A meghívónak kötelessége együtt lenni a meghívottal. A meghívottra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a meghívóra, azaz a helyi horgászrendet be kell tartania. A meghívottnak ugyanolyan igazolványokat kell magánál tartania, mint amit a horgász szabályzat előír. (kivéve fogási napló) A vendég horgászjegy hal elvitelére nem jogosít fel, csak a meghívó kvótájára! A meghívó teljes felelősséggel tartozik a meghívottért!

A horgászat biztonsága A baleseti veszélyhelyzet elhárítása minden horgásznak kötelessége. Baleset észlelése esetén minden horgásznak kötelessége az általa, vagy mások által okozott baleset sérültjének mentése, a Vezetőség és a hivatalos szervek (mentők, esetleg rendőrség) azonnali értesítése.

Természet- és környezetvédelem 1. Minden horgásznak kötelessége a természetvédelmi előírások betartása; fel kell lépni és hatósági intézkedést kell kezdeményezni a természetvédelmi előírások megszegői ellen. 2. Tűzeset, vagy más természeti katasztrófa észleléséről haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságot.


9

Az egyesületi életre vonatkozó szabályok 1. A tag jogosult az Egyesület rendezvényein a vonatkozó szabályok megtartása mellett (családtagjaival együtt) részt venni. 2. A tag köteles a békés, kulturált együttélés szabályait betartani, magatartásával mások pihenéséhez való jogát nem sértheti meg. (hangoskodás, szükségtelen zajkeltés) 3. A tag nem rongálhatja meg az egyesület, vagy más tulajdonát képező használati tárgyakat, nem hangoskodik, tiszteletben tartja mások emberi méltóságát. Magatartásával, beszédével, cselekedeteivel sem az Egyesület, sem horgásztársai rossz hírét nem kelti.

Információ, tájékozódási lehetőségek 1. A horgászok minden információt a tó mellett (ÉK-i sarok) elhelyezett hirdetőtáblán és az egyesület honlapján kapnak. 2. A tó mellett (ÉK-i sarok) álló hirdetőtáblán lévő információkat minden horgász köteles tudomásul venni, betartani. 3. Minden horgásznak joga személyesen informálódni az egyesület fogadó óráin, ill. a vezetőség tagjainak közzétett telefonszámain.

VIII. A Várpalotai Bányász Horgász Egyesület Fegyelmi Szabályzata A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében a vezetőség az alábbi szabályzatot fogadja el.

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA 1.§ A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek az alapszabály az egyesület szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.


10

FEGYELMI VÉTSÉGEK 2.§ Fegyelmi vétséget követ el az a horgászegyesületi tag: a, b, c,

d, e,

f, g,

aki ellen halgazdálkodással (horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző illetve igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak akit halgazdálkodással (horgászattal) összefüggő környezetvédelmi, szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak aki horgászattal és halászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, a horgászrendek, az egyesületi alapszabály, a működési szabályzatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szervek idézésére nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít aki vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartását a horgászat közben nem tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni aki az egyesületnek anyagi vagy erkölcsi kárt okoz FEGYELMI BŰNTETÉSEK 3.§

1, Fegyelmi büntetések: a, b, c, d, e, f,

figyelmeztetés írásbeli megrovás egyesület vízterületről határozott időre szóló kitiltás tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése egyesületből kizárás horgászattól határozott időre történő eltiltás

2, Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett kötelességszegését a 3§ 1 bekezdés a.) és b.) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségből való visszahívása. 3, A 3.§ (1.) bekezdésben c.) és d.) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama két (2) év 4, A 3.§ ( 1.) bekezdés és f.) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt (5) év. 5, A 3.§ (1.) bekezdésének c.), d.) és f.) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben- legfeljebb két (2) évi próbaidőre fel lehet függeszteni. Nem kerülhet sor a felfüggesztésre, ha a 3.§ (1.) bekezdésének f. ) pontja alapján a horgászattól való eltiltás ideje az egy (1) évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt le, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próba-idő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre fel függesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.


11

4.§ A 3.§ (1.) bekezdés f.) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott fogási napló és területi engedélyt a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralévő részére - minden esetben vissza kell vonni. 5.§ Akivel a 3.§ (1.) bekezdésének f.) pontja alapján két (2) évet meghaladó időtartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból állami horgászjegyet, ha előzetesen ismét vizsgát tesz

HATÁSKÖRÖK 6.§ 1, Az egyesülethez beérkezett fegyelmi vétségeket az egyesület elnöke köteles megvizsgálni. A rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják, a vétség elkövetését az ügy tárgyalását el kell rendelni. 2, Az egyesület jogerős tagsággal rendelkező ifjúsági és felnőtt elkövetőket, mindennemű fegyelmi vétség elbírálása az egyesület fegyelmi szervének hatáskörébe tartozik. 3, Az elnök saját hatáskörében zárt ülésen rendezi le a gyermek horgászok fegyelmi vétségeit. A felelősségre vonásról feljegyzést kell készíteni. 4, Az egyesület Fegyelmi Bizottsága által hozott határozatokban, -ügyekben- fellebbezés esetén, másodfokon a vezetőség jár el. 5, Választott tisztségviselők ügyében első fokon az egyesület Fegyelmi Bizottsága jár el. Másodfokon – fellebbezés esetén – az egyesület Közgyűlése jár el. 6, A Fegyelmi Bizottság tagjaival szemben első fokon az egyesület vezetősége, másodfokon az egyesület Közgyűlése jár el.

RENDKÍVÜLI FELÜLVIZSGÁLAT 7.§ 1, Az egyesület Fegyelmi Bizottsága által hozott elsőfokú jogerős határozatot vagy az egyesület vezetősége által hozott másodfokú határozatot az elmarasztalt tag – annak jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül– kérheti rendkívüli felülvizsgálat céljából az egyesület Közgyűlése elé terjeszteni, ha az eljárás során: - súlyosan megsértették a fegyelmi szabályzat rendelkezéseit - kirívó módon nem áll arányban a kiszabott büntetés az elkövetett fegyelmi vétség súlyával - a hozott határozat jelentősen sérti a horgász közösség illetőleg az elkövető jogos érdekeit - elfogultság tapasztalható a határozatot hozó részéről


12

2, A Közgyűlés a rendkívüli felülvizsgálati jogkörében: - jogerős határozatot megváltoztathatja - a jogerős határozatot megsemmisítheti - új eljárás lefolytatását rendelheti el 3, Az egyesület tagja törvénysértő határozat ellen a Megyei Bírósághoz keresettel élhet

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA 8.§ 1, Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és csak írásban rendelhető el. Az értesítésben ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget. 2, Az elrendelésre jogosultak fegyelmi ügyekben: - a közgyűlés - a vezetőség - az egyesület elnöke 3, Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy fegyelmi eljárás elrendeléséről írásban haladéktalanul gondoskodni köteles. Ha a horgász egyesület tagja a 2.§ a.) vagy b.) bekezdésében foglalt cselekményeket követett el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező. Rendkívüli súlyos fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti, fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére illetve horgászatra való jogát. 4, Az egyesület elnöke gyermekhorgász fegyelmi vétség elkövetőjével szemben fegyelmi tárgyalás mellőzésével saját hatáskörében alkalmazhatja a 3.§.1. bekezdés a.) vagy b.) pontját. 5, Ha az elkövető az elnöknek a 8.§. (4.) bekezdés szerinti intézkedés ellen annak közlésekor, vagy legalább a közléstől számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni. 6, A (4.) bekezdésben szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 13.§.(3.) bekezdésében foglaltakat.

ELÉVÜLÉS 9.§ Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év – vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap - eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben bűntető vagy szabálysértési eljárás indult. Az utóbbi esetben az egy év elévülési idő a bűntető vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.


13

FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE 10.§ 1, A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a Fegyelmi Bizottság legalább három tagja jelen van. 2, Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak vagy sértettnek egyeneságbeli rokona, házastársa vagy élettársa, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi viszonyban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélés elfogultságból nem várható. 3, A másodfokú, illetőleg a 7.§ alapján folytatott eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgálati határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóbiztosként – azt megelőző eljárásban részt vett.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 11.§ 1, A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja. 2, Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy kivizsgálást elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat. 3, Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja. 4, Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte, azt a feljelentésben aláírásával tanúsítja, ebben az esetben a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben a tárgyalásra elegendő csupán az elkövetőt megidézni. Az elkövető beismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, vagy társadalmi halőr) tette. Ilyenkor azonban a bizonyítási eljárás mellőzése esetén csak a 3.§. a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni. 5, Azon kívül, akinek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az Egyesülethez tartozó tagok megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása között minimális határidő nyolc nap. 6, A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont személy kérésére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja. 7, A tárgyalást a fegyelmi bizottság. elnöke vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét megzavarja a teremből figyelmeztetés után kiutasíthatja és ellene fegyelmi eljárást kezdeményezhet. Az elnök ellenőrzi a tárgyalás szabályszerű megtartásának feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont személy adatait, és tisztázza az elfogultságot.


14

Kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Az ügy ismertetése után következik az eljárás alá vont tag meghallgatása, akihez a bizottság tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezek után következik a bizonyítás felvétele. Ha tettét beismeri szükségtelen. 8, Ha az eljáró szerv úgy ítéli meg, hogy a határozat hozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek tekinti és a további bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. 12.§ 1, A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, Egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az ott elhangzottakat kell tartalmaznia. 2, A jegyzőkönyvet a Bizottság tagjai valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. 13.§ 1.) A bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, melyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki. 2.) Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy - terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség - a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg - a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható - terhére rótt fegyelmi vétség elévült, az eljárást megszünteti. 3.) A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza. A határozat második – rendelkező – részének az eljárás alapját a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni. A határozat harmadik – indoklási – része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

14. § 1, Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor át kell vetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére nyolc napon belül megküldeni.


15

2, Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a Bizottság elnöke jogerősségi záradékkal látja el. Amennyiben a fegyelmi határozat kizárással jár azt meg kell küldeni a Megyei Szövetségnek. 15.§ 1, A fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és egyesületi kartonjába, ahol fel kell tüntetni büntetés hatályának első és utolsó napját. 2, A megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatja. Ha tehát pl. az eljárás a 8.§ (3) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek a horgászathoz való jogát és a területi engedélyét átmenetileg bevonták, a bevonást követő idő beszámít a határozatba megállapított időtartamba. 3, Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van – a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az eljárás alá vont horgászigazolványába és egyben bevonja a 4.§ (1) bekezdésben meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben elsőfokon eljáró szerv köteles kezdeményezni. FELLEBBEZÉS 16.§ 1, Az elsőfokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 naptári nap alatt fellebbezésnek van helye, melyet az egyesület címére az elsőfokú szervnél kell benyújtani. 2, Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú. 3, A fellebbezést a fegyelmi bizottság elnök – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek. 4, Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja. 5, A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja. Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. ÚJRAFELVÉTEL 17.§ A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha új bizonyítékokat jelöl meg és azok kedvezőbb határozat meghozatalára alkalmasak. Az újrafelvétel elrendelése vagy elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület elnökének, vezetőségének, közgyűlésének hatáskörébe tartozik. Az újrafelvételt elrendelő vagy elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.


16

FEGYELMI BŰNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE 18.§ A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését az egyesület elnökétől, vezetőségétől, közgyűlésétől kérheti, ha a határozat a 3.§ f ) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a büntetés felét már letöltötte. 19.§ Gyermekhorgásszal szemben fegyelmi eljárásnak helye nincs.

A HORGÁSZ FEGYELMI BÜNTETÉSEK MEGHATÁROZÁSA A horgászegyesületi fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések módját a Fegyelmi Szabályzat 3.§-a határozza meg. - a szándékos és gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell - a fegyelmi gyakorlatot nem lehet merev korlátok közé szorítani - a szabályok nem ismerése senkit nem mentesít a felelősségre vonás alól A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni: - a cselekmény súlyosságát - az enyhítő körülményeket, súlyosbító tényezőket Enyhítő körülmények: - fiatalkorú - feltáró jellegű beismerést tesz - tettét őszintén megbánta - számottevő közösségi munkát végzett a horgászközösség javára Súlyosbító körülmények: -

korábban is követett el fegyelmi vétséget tettét ittas állapotba követte el az eljáró szervet fondorlatosan félre akarja vezetni súlyos erkölcsi vagy anyagi kárt okoz


17

JAVASOLT BÜNTETÉSEK 1. Tiltott eszközzel folytatott jogtalan halfogási tevékenység. 2-5 év 2. Az ellenőrzésre jogosult személy és más horgász (halőr, társadalmi halőr, tisztségviselő) tettleges bántalmazása. KIZÁRÁS 3, Ellenőrzésre jogosult személy sértegetése szidalmazása 1-3 év 4. Tilalmi időben horgászat, zsákmány nélkül 6 hó-1év - Megjegyzés: Ide tartozik a fajlagos és általános tilalom megszegése. Második esetben akkor van helye az eljárásnak, ha a csaliból egyértelműen kiderül, hogy tilalommal védett halfajokra horgászott 5. Tilalmi időben, a tilalommal védett halfajokból zsákmány megtartása: 1-2 év 6. Méreten aluli hal megtartása: darabonként 1-2 év 7. Tilalmi időben méreten aluli hal megtartása két szabály egyidejű megszegése: 1-3 év 8. Kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozásnak egy db hallal való túllépése: 6 hó-1év - Megjegyzés: Darabszám korlátozás túllépése darabonként +1 év 9. A darabkorlátozás túllépése úgy, hogy a halak között méreten aluli hal is van (két szabály egyidejű megszegése) 1-3 év 10. Méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozó korlátozásnak egy – két kg közötti túllépése: 6 hó - Megjegyzés: Minden további túllépés minden kg után +1 év 11. Területi engedély nélküli horgászat. 1 év 12. Tiltott helyen való horgászat 3-6 hó 13. Éjszakai horgászat tilalmának megszegése 1-2 év 14. Szabályos eszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat (behordás, sleppelés nem kézben tartott bottal, bevetett készség őrizetlenül hagyása) 3-6 hó 15. Szabályos eszközökkel történő gereblyézés. 1-2 év 16. A használható felszerelések számára vonatkozó egy db-al való túllépése (botok) 1 év - - Megjegyzés: A büntetés minden további bot után. + 1 év 17. Egy horgászboton alkalmazható horgok számának egy horoggal történő túllépése. Írásbeli megrovás- 3 hó - - Megjegyzés: Büntetés minden további horog után. 3 hónappal nő 18. Zsákmány bejegyzésének elmulasztása. 3-12 hó 19. Ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító okmányok felmutatásának, vagy a zsákmány megmutatásának megtagadása, feltéve, hogy más szabálytalanság nem történt. 1-2 év 20. Partvédőmű, csónakkikötő, vagy más műtárgy megrongálása és környezetvédelmi szabályok megszegése. 1-3 év 21. A fentiekben nem szabályozott horgászrendben foglaltak bárminemű megsértése. 1-2 év 22. Fogási napló nem megfelelő vezetése 3 hó -1 év 23. Sportjegyes halat tart meg, vagy elajándékoz 6 hó-1 év - És többet sportjegy váltására nem jogosult!


18

Fegyelmi szabályzat módosítása a 2012. Február 01.-én megtartott vezetőségi ülésen került elfogadásra.

IX. Záró rendelkezés 1. Ez a Házi Szabályzat a vonatkozó magasabb jogszabályok és az Egyesület egyéb szabályzataival együtt, azokkal egységes értelmezésben alkalmazható. 2. Ezt a Házi Szabályzatot az Egyesület vezetősége évente felülvizsgálja és a szükséges változtatások felől intézkedik. 3. Ez a Házi Szabályzat a korábbi közgyűlési- és vezetőségi határozatok alapján készült, az elfogadó közgyűlési határozattal együtt a közgyűlés napján lép hatályba.

Várpalota, 2012. február 18. ……………………… Bába Ferenc HE elnök

VÁRPALOTAI BÁNYÁSZ HORGÁSZ EGYESÜLET

Recommend Documents