VÁRPALOTA KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

VÁRPALOTA KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2009.

Készítette: Lakner Zoltán szociálpolitikus

TARTALOM 1.

Bevezetés........................................................................................................................3 A koncepció célja, funkciója, feladatai................................................................................5 2. Helyzetelemzés ...............................................................................................................7 2.1 A többcélú kistérségi társulás alapadatai..................................................................9 2.2 Népesség ...............................................................................................................10 2.3 Foglalkoztatás - munkanélküliség..........................................................................18 2.4 Cigány népesség ...................................................................................................26 2.5 Szociális ellátás .....................................................................................................29 2.6 Kistérségi feladatellátás.........................................................................................30 2.6.1 Házi segítségnyújtás ......................................................................................35 2.6.2 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ..............................................................37 2.6.3 Étkeztetés ......................................................................................................38 2.6.4 Támogató szolgálat........................................................................................39 2.6.5 Nappali ellátás ...............................................................................................41 2.7 A szociális törvény változásai ...............................................................................44 2.8 A Többcélú Társulás feladatellátása ......................................................................47 2.9 Térségi szociális alapszolgáltatási központ ............................................................53 3. Változások a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás területén ..........................................57 4. Családsegítés ................................................................................................................58 4.1 Gyermekjóléti Szolgálat ........................................................................................60 5. Gyermekek napközbeni ellátása ....................................................................................65 6. Szakosított ellátást nyújtó intézmények .........................................................................66 6.1 Ápoló Otthon ........................................................................................................66 6.2 Az Időskorúak Gondozóháza.................................................................................67 7. Nem biztosított ellátások...............................................................................................68 8. Várpalota Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció - Végrehajtandó feladatok...............................................................................................................................69

2

1. Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 évi III. törvény (továbbiakban Sztv., vagy szociális törvény) átfogóan meghatározza a fenntartói feladatokat, szabályozza magát a fenntartó fogalmát a szociális feladatok tekintetében. A törvény a fenntartók három csoportját különbözteti meg: állami, nem állami és egyházi fenntartókat, melyeknek szakmai és törvényességi feladatait is részletesen szabályozza. A különböző szociális ellátások szervezésében meghatározó a fenntartók szerepe, hiszen a működtetéshez szükséges feltételek biztosítása a fenntartók kötelezettsége. Az Sztv. 2001. évi módosítása tovább bővítette a fenntartókra háruló feladatokat több területen is, így a szolgáltatástervezési koncepció elkészítése is beépült a feladatok közé. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 92.§ a szociális ellátásokat biztosító intézményeket fenntartó

önkormányzati

társulásokat

szociális

szolgáltatástervezési

koncepció

elkészítésére és annak kétévente történő felülvizsgálatára, aktualizálására kötelezte. A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének kötelezettsége az Sztv. szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzatot, illetve megyei önkormányzatot érinti. Amennyiben azonban a települések egyes szociális feladataikat társulás keretei között látják el, az e szolgáltat ások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezés értelemszerűen tehát az állami fenntartók számára jelent feladatot, hiszen elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének módjait, a más nem állami, egyházi fenntartókkal történő kapcsolattartás feladatait meghatározza. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény értelmében a többcélú kistérségi társulás – kistérségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése és szervezése, valamint intézmények fenntartása mellett – részt vehet a kistérség területének összehangolt

fejlesztésében

(különösen:

fejlesztési

tervek,

programok,

készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában.

3

pályázatok

A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat különböző közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról, többek között a szociális ellátás témakörében. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás legalább az oktatás és nevelés, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás és a területfejlesztés pontokban meghatározott feladatkörbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít. A támogatások lehívásának aktuális feltételeit a mindenkor hatályos költségvetési törvény szabályozza. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésekor fontos követelmény -

a realitásokon alapuló, elsősorban primer adatokból származó információk feldolgozása, ezért arra törekedtünk, hogy a lehető legszélesebb körben kapjunk információkat a térség szociális szolgáltatásában közreműködőktől,

-

a tervezés és szolgáltatásfejlesztés ütemezésénél a fokozatosság

elvének

érvényesítése, -

a meglévő szolgáltatások szakmai feltételeinek korszerűsítése,

-

a szakmai munka színvonalának emelése.

Cél, hogy az intézményi struktúra fejlesztése során a szociális és gyermekvédelmi ellátásokban korszerű, modern integráció valósuljon meg. Fontos prioritás, hogy a települési önkormányzatok, illetve a lakosság helyi szükségleteire és igényeire, de térségi szemlélettel, problémaorientáltan határozza meg az ellátórendszer korszerűsítését, fejlesztését. A jövőképen alapuló településfejlesztési stratégiai célok alapvetően egy fő célkitűzésre vezethetőek vissza: a településeken élők életminőségének jobbá tételére. A fenti szempontokat érvényesítve készült el a Várpalotai Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Figyelembe véve a komplex térségfejlesztés alapkövetelményét, a koncepció készítése során arra törekedtünk, hogy olyan léptékű program kerüljön kidolgozásra, amely a rendelkezésre álló forrásokból megvalósítható. 4

A koncepció célja, funkciója, feladatai

A

szolgáltatástervezési

koncepció

célja:

meghatározni

a

szociális

szolgáltatások

fejlesztésének alapelveit, irányait, melyeket a kistérség, a felmerülő igények, szükségletek kielégítése során követ. A célok elérése érdekében a kistérségi önkormányzatok és a szociális szolgáltató intézményrendszer a helyi sajátosságok figyelembevételével alakítsa ellátórendszerét.

A

szolgáltatástervezési

koncepcióban

az

ágazat

irányításának

a

szociális

szolgáltatásokkal kapcsolatos távlati céljai jelennek meg, melyek: - egységes „szociális szolgáltató politika” kialakításának elősegítése a

településen.

- a térség adott társadalmi-gazdasági helyzetű településein, a kistérségben a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődését, a szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, - megszüntetni a hiányosságokat, a szociális szolgáltatásokkal való lefedettséget, a területi egyenlőtlenségek mérséklését kívánja előmozdítani, - a lakosság számára hozzáférhetővé tenni a helyben nem működő szociális szolgáltatásokat. - elősegíteni a szociális és gyermekvédelmi törvény által bevezetésre kerülő új típusú szolgáltatásokat. - Várpalotán és a térség településein a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere működjön, amely minőségi és egyben differenciált. - olyan szolgáltató rendszer kialakítása, amely minőségi szakmai munkát végző, egyénre szabottan, összehangoltan, koordináltan működik, és amely a lehető legteljesebb mértékben képes lefedni és kezelni a szociális szükségleteket.

5

Értékek

A helyi szociálpolitika gyakorlatában a szolgáltatások biztosítása során az alábbi értékek érvényesülését tekintjük elsődlegesnek: -

egyénre szabott, differenciált ellátások,

-

szociális biztonság (a szükséget szenvedők kapják meg a megfelelő ellátást),

-

relatív biztonság („társadalmi kockázat” bekövetkezésekor az egyén/család életszínvonala ne süllyedjen túlságosan nagyot),

-

ellátások, szolgáltatások „kliensközeli” biztosítása,

-

társadalmi integráció erősítése,

-

innováció,

-

minőség a szolgáltatásokban.

6

2. Helyzetelemzés

Közép-Dunántúli régió

A közép-dunántúli régiót alkotó

26 kistérség

─a Dunakanyartól a Balatonig húzódó ─ 11 116 km2-én 1,1 millióan élnek.

Terület (km2)

11116

Lakónépesség (fő, 2007. dec.

1 104 841

31.) Kistérségek

26

száma

7

A 280 km2 kiterjedésű Várpalotai Kistérség a Közép-Dunántúli Régióban,Veszprém megye keleti részén található. A Bakony-hegység apró településétől, Jásdtól, Tésen, Várpalotán, Pétfürdőn, Öskün és Ősin át Berhidáig, a Balaton szinte már közvetlen szomszédságáig terjed a várpalotai kistérség. Településeinek száma 7, központja Várpalota városa. A kistérség a Mezőföld és a Bakony találkozásánál fekszik, a déli rész településen, például Ősi és Berhiadán - a Mezőföldre jellemző településszerkezet alakult ki - míg Öskü, Jásd és Tés esetében inkább a Bakonyban található falvak jellegzetességei figyelhetőek meg. Várpalota

és

Pétfürdő

magában

hordozza

az

elmúlt

évtizedek

iparosításának

következményeit. Ez tükröződik a foglalkoztatási szerkezetben is, hiszen amíg a megye egészét tekintve az ipar súlya 42 %-os, addig Várpalotán ez az arány 10 %-kal nagyobb.

8

2.1 A többcélú kistérségi társulás alapadatai

Régió: Kistérség neve: KSH azonosító: Kijelölt Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Közép-Dunántúli Régió Várpalotai Kistérség 589167000 7511 322 19 Várpalota A kistérség települései

Tagja-e a többcélú

Várpalota Berhida Pétfürdő Öskü Ősi Tés Jásd

társulásnak (I/N) I I I I I I I

A várpalotai kistérség települései

9

2.2 Népesség

Település és státusz Várpalota város

Terület

Lakónépesség

Népsűsűség

(ha)

(fő)

(fő/km2)

8 759

21 779

248,6

4 266

5 824

136,5

700

4 996

713,7

Öskü község

4 830

2 302

47,7

Ősi község

3 586

2 194

61,2

Tés község

4 903

972

19,8

Jásd község

1 028

805

81,61

28 072

38 872

187,01

(térségközpont) Berhida város Pétfürdő nagyközség

Kistérség összesen

A KSH 2007-es adatai szerint a kistérség összlakossága további növekedést mutat, mely alól csak

a

pétfürdői

–

igen

szerény 10

–

népességcsökkenés

a

kivétel.

Települések

Név

Jogáll

Terület

Népesség

(100ha)

(fő)

Berhida

Város

43

6 105

Jásd

Község

10

811

Ősi

Község

36

2 202

Öskü

Község

48

2 311

Pétfürdő

Község

17

4 942

Tés

Község

49

914

77

21 670

281

38 955

Várpalota Város Összesen

Adatforrás: KSH 2007

A térség állandó lakónépesség száma közel 39 ezer fő, gyarapodó. A népsűrűség nemcsak a megyei, de az országos átlagot is felülmúlja. Az öregedési index mutató értéke alapján a térség fiatalos korösszetételű, ebben a tekintetben a megyében a 2., országos viszonylatban a 49. helyen áll.

Településnév

Állandó lakosság

Férfiak

Nők

0-19 éves

20-39

40-59

60+

éves

éves

éves

21 670

10 519

11 151

4 424

6 839

6 213

4 194

Berhida

6 105

3 040

3 065

1 552

1 759

1 628

1 166

Pétfürdő

4 942

2 374

2 568

1 022

1 591

1 368

961

Öskü

2 311

1 145

1 166

482

725

654

450

Ősi

2 202

1 103

1 099

503

671

636

392

Tés

914

456

458

139

228

302

245

Jásd

811

394

417

175

231

233

172

38 955

19 031

19 924

8 297

12 044

11 034

7 580

Várpalota

Összesen:

11

Várpalota térségének demográfiai folyamatai szinte azonos módon illeszkednek a régióban tapasztaltakhoz, így azok áttekintése és a nemzeti szintű adatokkal való összevetése jelen elemzésünkben is érvényes megfontolásokhoz vezethet.

A népesség korcsoportos megoszlása az év elején, területi részletezés szerint Közép- Dunántúl

Ország

0–14 éves 1990 2000 2005 2009

20,9

20,5

16,3

17,1

14,8

15,6

14,0

14,9

15–64 éves 1990 2000 2005 2009

67,0

66,2

69,5

68,3

69,7

68,7

69,7

68,8

65–X éves 1990 2000 2005 2009

11,0

13,2

13,2

14,6

14,6

15,6

15,7

16,4

Régiónk és térségünk korstruktúrájának változó trendjei teljesen megegyeznek az országos folyamatok jellemzőivel, attól tendenciájában nem tér el, viszont rövid távon, mint például azk aktív korúak viszonylag magas aránya tekintetében rendelkezik a térség némi „előnnyel”, amit viszont jelentősen gyengít az épp ezen, teherviselésre alkalmas korosztályt érintő magas munkanélküliség.. A folyamat fő jellemzője a demográfiai öregedés, s ez mind az egészségügy helyi rendszerére, mind pedig a szociális hálózatra megkülönböztetett terhelést ró. Az öregedési folyamat következtében nő a lakosság átlagos életkora. 2007 elején a nők átlagéletkora 42,4, a férfiaké 38,2 év volt. A népesség-előreszámítás (alapváltozata) zerint 12

2010-re az ország lakosainak átlagéletkora 41 év lesz. Mivel az időskorúak számának növekedésével párhuzamosan a gyermekkorúak száma csökken, jól érzékelhető az öregedési index erőteljes emelkedése, mely tendenciát csak a 80-as évek első felének átmeneti csökkenése tört meg. Az elmúlt 28 év alatt a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma országosan 48 fővel növekedett. (1980-ban száz gyermekkorúra még 62 időskorú ember jutott, 2009. január 1-én már 110.) A népesedési folyamatok áttekintése komoly tudományos megfontolások mentén lehetséges. Az alábbiakban számlálható elő azon szempontok egy része, amelyek a kérdés értelmezéséhez elengedhetetlenek. A demográfiai folyamatokat befolyásoló gazdasági, társadalmi tényezők vizsgálata A vizsgálat során felhasznált magyarázó változók: • az adott kistérségben a városi népesség aránya (%) • a kistérség településeinek átlagos népesség száma (fő) 2

• az adott kistérségben a 120 fő/km feletti népsűrűségű településeken élők aránya • az adott kistérségben a mező- és erdőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (%) • az adott kistérségben, az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya (%) • az adott kistérségben a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya (%) • az elvégzett átlagos osztályszám • az adott kistérségben a regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyítva (%) (munkanélküliek aránya) • az adott kistérségben a 180 napon túli regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyítva (%) (tartós munkanélküliek aránya) • a pályakezdő regisztrált munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében (%) (pályakezdő munkanélküliek aránya) • kistérségenként az 1000 lakosra jutó adózók száma (1000 lakosra jutó adózó) • kistérségenként az egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem (Ft) (SZJA alapot képező átlagos jövedelem) • az adott kistérségben az egy állandó lakosra jutó SZJA (Ft) (átlagos SZJA)

13

• az adott kistérségben a roma népesség aránya (%) (2001-es népszámlálási adatok alapján) Természetesen ennél szélesebb szempontrendszer áttekintésére van szükség, amelyet egy konkrét családpolitikai kutatás és tervezési elemeket tartalmazó koncepció átgondolása során lehet megfogalmazni.

Várpalota népessége a megelőző évtizedekben gyors ütemben gyarapodott; az 1900-as évek eleji népességszáma a 6000 főt is alig haladta meg, 1990-re viszont már 27.000 fősre nőtt a népesség száma.

A

rendszerváltozás

után jelentős

népességcsökkenésről

mégsem

beszélhetünk. Az 1990 körüli majd 27.000 fős népességszám, valamint a 2006-os 22.000-es érték közötti differenciát a Pétfürdőtől való különválás okozza. A két város együttesen ma is eléri a 27.000 fős lélekszámot. A város lakónépessége 2001-ben 20779 fő volt, közel 1000 fővel kevesebb, mint az állandó népessség száma. Okaként elsősorban a helyi munkalehetőségek hiánya jelölhető meg, sokan ugyanis csak máshol, más településeken tudnak munkát vállalni. A 2001-es Népszámlálás szerint a Várpalotán lakó, munkahellyel rendelkező lakosoknak több, mint 45%-a (4061 fő) nem Várpalotán dolgozott, hanem más településen talált magának munkát Legfőképpen Veszprém és Székesfehérvár a „befogadó” város. A népességcsökkenés ennek ellenére folyamatos, amelyet részben a város természetes szaporodásának állandó negatívuma okoz. A természetes fogyás tíz év távlatában nagyságrendileg nem tért el az ország egészétől, valamint a megyét jellemző természetes fogyás mértékétől sem, illetve a kistérség népességfogyatkozása is hasonlóan alakult. A népességcsökkenést ezen kívül negatívan befolyásolta a folyamatos elvándorlás is a városból. A halálozási és a születési adatok, a természetes szaporodás lassú ütemű, de folyamatos csökkenése fölveti egy helyi családbarát politika kialakításának szükségességét. Jelentősége ugyan nem befolyásolta döntő mértékben a népességszám változását, az elvándorlás azonban 1990 óta a legtöbb évben meghaladta a beköltözők számát, a város tehát inkább népességkibocsátóként szerepel a településhálózatban. Ugyanakkor az állandó népesség korösszetételében is megfigyelhető egy folyamatos áltozás. 1997-hez képest közel 3 százalékponttal növekedett az időskorúak aránya (2006-ban 18,9%

14

volt), a fiatalkorúaké ezzel szemben csökkent, 2006-os 18,4%-os aránya több mint 3 százalékponttal alacsonyabb a 10 évvel korábbihoz képest.

A népmozgalmi adatok és folyamatok alapján megállapítható, hogy a várpalotai kistérség az országos, sőt a regionális és a megyei átlagtól eltérő, annál kedvezőbb képet mutat. Ez a megállapítás mind a korstruktúra, mind pedig a vándorlási egyenleg alakulása vonatkozásában is helytálló és biztató. Hozzá kell tenni azonban, hogy az utóbbi években a vándorlási egyenleg is pozitívból negatívba fordult.

Ez a térség lakosságmegtartó erejének csökkenésére, a válságjelenségek helyi fokozódására utal.

15

Közép-Dunántúli régió/Veszprém megye/Várpalotai kistérség

16

Régiónk és térségünk korstruktúrájának változó trendjei teljesen megegyeznek az országos folyamatok jellemzőivel, attól tendenciájában nem tér el, viszont rövid távon, mint például az aktív korúak viszonylag magas aránya tekintetében rendelkezik a térség némi „előnnyel”, amit viszont jelentősen gyengítenek az épp ezen, teherviselésre alkalmas korosztályt érintő magas munkanélküliségi adatok. A folyamat fő jellemzője a demográfiai öregedés, s ez mind az egészségügy helyi rendszerére, mind pedig a szociális hálózatra megkülönböztetett terhelést ró. Az öregedési folyamat következtében nő a lakosság átlagos életkora. 2007 elején a nők átlagéletkora 42,4, a férfiaké 38,2 év volt. A népesség-előreszámítás (alapváltozata) szerint 2010-re az ország lakosainak átlagéletkora 41 év lesz. Mivel az időskorúak számának növekedésével párhuzamosan a gyermekkorúak száma csökken, jól érzékelhető az öregedési index erőteljes emelkedése, mely tendenciát csak a 80-as évek első felének átmeneti csökkenése tört meg. Az elmúlt 28 év alatt a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma országosan 48 fővel növekedett. (1980-ban száz gyermekkorúra még 62 időskorú ember jutott, 2009. január 1-én már 110.) o Szükségesnek mutatatkozik az idősödési folyamatok térségi áttekintése, és az egészségügyi és szociális szolgáltatásoknak a várható fejleményeknek megfelelő fejlesztése. o A korstrukúra alakulásának másik jellemzője a gyermek- és ifjúkori népesség számának és arányának folyamatos csökkenése, valamint az a sajátos, az országos tendenciáknak megfelelő jellemző, amely a korosztályhoz tartozók romló szociális és mentális állapotának romlásával írható le. Ebből következik, egy átfogó, a gyermekvédelem, a gyermekjólét, a kultúra, a sport és oktatási területét együttesen kezelő térségi koncepció elkészítésének szükségessége. o A népmozgalmi, demográfiai folyamatok társadalmi hatásai miatt azonnali, de tervszerű munkára van szükség. Bár az országos tendenciáktól nehéz függetlenedni, de egy helyi, családbarát település, illetve családbarát térség koncepciójának kialakítása és végrehajtása hozhat olyan eredményeket, amelyek az életminőség javulásával, családbarát szolgáltatások létrehozásával segíthetik a helyi kötődések megerősítését, a gyermekvállalási hajlandóság növekedését. Egy család- és gyermekbarát környezet létrejötte a helyi társadalom általános közérzetének javításával jótékonyan hathat a helyi innovációs és gazdasági törekvésekre is.

17

2.3 Foglalkoztatás - munkanélküliség A munkanélküliségi folyamatok nemzeti, regonális és megyei szinten 2003 óta lassú ütemű, de töretlen romlást mutatnak. Ez alól a várpalotai kistérség kivételt jelentett, ugyanis 2005-től némi javulás, majd stagnálás mutatkozott. Az általános válságjelenségek azonban 2007 óta itt is megjelentek és állandósultak.

Magyarországon a 2008. 4. negyedévi mutatók szerint a foglalkoztatási ráta 56,7 százalékos volt, mely lényegesen alacsonyabb az EU tagországaiban számított átlagnál. Veszprém megye relatív mutatója a legkedvezőtlenebb a Közép-dunántúli Régión belül, melyet az alábbi adatok szemléltetnek: - a megyében 2009 I. negyedévében 9,3 %-kal kevesebben voltak alkalmazásban, mint az előző év azonos időszakában - az elmúlt egy évben 8420 fővel nőtt a nyilvántartott állástalanok száma. - az ország 7 régiója közül itt a legnagyobb mértékű a munkanélküliség, a stagnálás és a létszámcsökkenés egyre inkább jellemzővé válik.

18

Várpalota körzetében a nyilvántartott állástalanok létszáma 2684 fő, így jelenleg Veszprém megyében a 4. legmagasabb 15,5 %-os munkanélküliségi mutatóval számolhatunk. Utoljára 1995-ben mértek ilyen magas értéket. Ez az eredmény a beindult nagymértékű közcélú foglalkoztatás ellenére sem indult el pozitív irányban. A város jelenleg 145 személyt foglalkoztat közcélú foglalkoztatás keretében A térség munkanélküliségének további jellemzői: - az állástalanok között tartósan magas a férfiak aránya, - a nyilvántartott álláskeresők zöme fizikai foglalkozású, a legtöbben szakmunkás- és szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkeznek, de magas a legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya - életkorukat tekintve a nyilvántartottak 17 %-a 25 évesnél fiatalabb, minden második regisztrált álláskereső 26-45 éves korú, míg a nyilvántartottak harmada 45 év fölötti.

Az adatok évek óta emelkedő tendenciát mutatnak. 2009. nyarának közepéig – másfél év alatt - gyakorlatilag megkétszereződött a munkanélküliség a térségben, s az év végéig a háromszorosára is emelkedhet. A helyzet hónapról hónapra egyre nagyobb sebességgel romlik, és októberre eléri, illetve meg is haladja a 15 %-os ráta szintjét. A jelenleg megfigyelhető állapot tartós elhúzódása az egyéni-, a helyi- és az országos szintű problémák helyi fokozódását eredményezhetik, melyek kezelése azt megelőzően indokolt, mielőtt a jelenségeknek előre pontosan ki nem számítható, tartós, több generációt sújtó fizikai és morális hatásai kialakulnának.

19

ráta

RSZ-s Mn

ban r. RÁT-os

T. ell.-

sülők száma Segély

része-

Mn. Ell.ban

nélküli

Tartós munka-

száma

rált

Összes regiszt-

népes-ség

Munkaváll. korú

év

Tele-pülés Várpa

2009. jún.20.

14712

1524

225

662

135

227

10,4

-lota

2008.dec.20

14695

1140

228

486

112

270

7,8

2007.dec. 20

14830

789

217

224

86

243

5,3

Berhi-

2009. jún.20.

3948

533

153

154

42

175

13,5

da

2008.dec.20

3916

523

154

173

40

201

13,4

2007. dec. 20

3901

378

127

72

42

154

9,7

Pétfür

2009. jún.20.

3355

271

22

122

20

26

8,1

-dő

2008.dec.20

3352

230

20

121

26

15

6,9

2007.dec. 20

3411

157

19

72

21

19

4,6

2009. jún.20.

1582

136

8

78

9

7

8,6

2008.dec.20

1559

100

7

49

15

10

6,4

2007.dec. 20

1551

69

8

21

11

5

4,4

2009. jún.20.

1508

184

27

86

10

29

12,2

2008.dec.20

1479

123

21

55

10

23

8,3

2007.dec. 20

1474

76

11

30

9

16

5,2

2009. jún.20.

597

56

8

22

5

18

9,4

2008.dec.20

601

47

9

23

9

9

7,8

2007.dec. 20

610

40

12

10

2

10

5,6

2009. jún.20.

535

42

4

25

2

6

7,8

2008.dec.20

518

23

4

10

3

1

4,4

2007.dec. 20

520

18

2

9

0

2

3,5

Öskü

Ősi

Tés

Jásd

20

A munkanélküliek számának alakulása a kistérség települései szerint

1600 1400 Várpalota Berhida Pétfürdő Öskü Ősi Tés Jásd

1200 1000 800 600 400 200 0

2007

2009

A munkanélküliek számának alakulása a kistérség településein összesen

3000 2500 2000 Munkanélüliek száma kistérségi szinten

1500 1000 500 0

2007

2009

21

A tartós munkanélküliek számának változása kistérségi szinten

460 450 440 430 420 410 400 390 380 370 360

Tartós munkanélküliek száma

2007

2009

A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági szektorok szerint %

Közép-Dunántúl

Mezőgaz-

Ipar

Szolgálta-

daság 1992

10,8

2006

4,9

tás 41,1

48,1

44

51,1

4,9 Mezőgazdaság Ipar

51,1

44

22

szolgáltatás

A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági szektorok szerint %

Ország összesen Mezőgaz-

Ipar

daság

Szolgálta tás

1992

11,4

35,5

53

2006

4,9

32,3

62,8

4,9 32,3

Mezőgazdaság Ipar szolgáltatás

62,8

A foglalkoztatás nemzetgazdasági szektorok szerinti megoszlásának változása regionális és kistérségi szinten is jelentős eltérést mutat az országos átlagtól. Az egész országot érintő jelentős szerkezeti változások ezen a területen itt nem érvényesültek azonos súllyal. Az ipar továbbra is magas foglalkoztatási hányadot épvisel. A gazdasági válság azonban éppen ezt az ágazatot sújtja a legjobban, így térségünkben a munkanélkülivé válás veszélye is fokozottabb. A térség jellemzően ipari berendezkedésű gazdasággal rendelkezik, a mezőgazdasági termelés csak alacsony értékben, jövedelem-kiegészítésként van jelen. A kistérség gazdasága jellemzően monolit szerkezetű, a megöröklött nagyipar struktúrákon - nehézipar, vegyipar -

23

nyugszik. A legfőbb munkaadók a Péti Nitrogénművek Rt, valamint a Magyar Alumíniumipari Rt. Térségi szinten jelentős foglalkoztatást biztosítanak a Berhidán, Peremarton Gyártelepen található kis- és középvállalkozások, amelyek a térség vegyipari hagyományait éltetik tovább. A rendszerváltást követően a helyi nagyüzemek piacvesztéséből adódóan jelentős munkanélküliség jellemezte a térséget, a Várpalotai Szénbányák bezárása hatalmas mennyiségű munkanélkülit eredményezett. Később a Veszprémben és Székesfehérváron megindult zöldmezős beruházások és az állami nagyvállalatok átalakítása stabilizálta a munkaerőpiacot. Napjainkban a munkanélküliségi ráta jellemzően a megyei átlag feletti értéket mutat, 10,5 %-ot tartósan meghaladva. Várpalota térségében 2009 őszén az egy évvel korábbihoz képest több, mint 1100 fővel nőtt az állástalanok létszáma.

Várpalotán és térségében a legnagyobb gazdasági, társadalmi és szociális problémát a munkanélküliség drámai növekedése okozza. A lakosság anyagi veszteségei súlyosak, elhelyezkedési esélyeik és szociális helyzetük jelentősen romlik, kilátásaik beszűkültek. A helyi szociális ellátórendszerre olyan időszakban nehezedik az ebből a problémából származó fokozott terhelés, amikor az önkormányzati források további - radikális - szűkülése várható. A munkanélküliség térségi dinamikájának növekedése megkülönböztetett feladatot és felelősséget terhel mind a társulásra, mind pedig az egyes települési önkormányzatokra. Feltünő, hogy a tartós munkanélküliek számának növekedési ütemét jelentősen, többszörösen is meghaladja az összes munkanélküli számának növekedése. Az előbbiek számára a közcélú foglalkoztatás fönntartása és fejlesztése, valamint a Lépj egyet előre típusú programok bevezetése lehet kézzelfogható és hasznos segítség. A munkaerőpiacról egyre nagyobb számban újonnan kiesők számára a regionális és helyi gazdaságfejlesztési és vállalkozóvá válást ösztönző eszközök aktivizálása, a helyi erőforrások feltárása és más, munkaerőpiaci visszaillesztő programok működtetése csökkentheti a szociális szükségletek növekedéséből származó nehézségeket. o Célszerűnek mutatkozik egy többszereplős – munkaügyi szervezet,önkormányzati szereplők, szociális ellátók és szolgáltatók, civil szervezetek, helyi és regionális foglalkoztatók, vállakozók, stb. öszzefogására épülő válságkezelő munkacsoport felállítása.

A térségben élők helyzetén sokat segíthet, hogy évek óta jelentős infrastrukturális fejlesztések valósultak meg, amely a külső gazdasági környezet pozitív változása esetén megalapozhatja a válságból való gyors kilábalást. A térségben jelenlévő nagyipar 24

jellemzője a korábbi években az erős környezeti terhelés volt, amelynek csökkentésére jelentős lépések történtek az elmúlt évtizedben. Ez a legmarkánsabban az un. "japán hitel" keretében valósult meg. A fejlesztési program legjelentősebb eredménye a térségben a teljes infrastruktúra kiépítése és a vállalatok környezetvédelmi beruházásainak finanszírozása volt. A program másik fontos eredménye, hogy a várpalotai kistérség önkormányzatai olyan jól működő térségi társulást hoztak létre, amelynek jelentős tapasztalata van a térségi beruházások koordinálásában. Ez a területfejlesztési társulás alakult át a 2004. évben Várpalota Kistérség Többcélú Társulásává, amely a 2007. év őszén bővült ki Jásd település csatlakozásával. A kistérségben található hét település a megyén belül a legkisebb statisztikai egységet alkotja. Az infrastrukturális fejlettség az informatika és távközlés tekintetében megfelelőnek mondható. A települések mindegyikében elérhető a szélessávú internet szolgáltatás. Az életszínvonalat, az életesélyeket és általában a szociális viszonyok alakulását egy korszerű szemléletű megközelítés az életminőség kategóriáival méri. Ezek között megkülönböztetett a jelentőségű a

lakosságot szolgáló infrastruktúra kiépítettsége, a közszolgáltatások

elérhetősége is, amit jól példáz a közműolló pozitív elmozdulása. A kistérség ebben a tekintetben is messze a megyei, regionális és az országos adatok fölött teljesít.

25

2.4 Cigány népesség

Ebből: a cigány (roma, beás, romani) A város, község

Népes-

hivatalos és

ség

nemzetiségi

össze-

neve

Nemzeti-

kulturális

Anyanyel-

nyelvet

Séghez

értékekhez,

vűek

családi,

tartozók

hagyomá-

baráti körben

nyokhoz

használók

sen

kötődők Várpalota

21 779

102

67

32

27

Berhida

5 824

111

85

25

30

Öskü

2 302

2

2

1

2

972

10

19

17

1

4 996

3

2

–

–

Tés Pétfürdő

A 2001-es népszámlálás alapján a városban a nemzeti kisebbségek igen kis arányban vannak jelen, a teljes népességnek csupán 1,4%-át alkotják. Legnagyobb részük romának vallotta magát (a teljes népesség 0,6%-a), A cigány népesség népszámlálási adatait szakmai körök tízszeres szorzó alapján becsülik. Ez azt jelenti, hogy a tényleges, bevalláson alapuló adatokhoz képest lényegesen nagyobb számú népességgel kell számolnunk. A 200 főt alig meghaladó népszámlási adatok helyett közel 2000 fős cigány kisebbség térségi jelenléte valószínűsíthető. Ezt a becslést támasztja alá a Közoktatási Esélyegyenlőségi tervben megjelölt adat, mely szerint a gyermekek csaknem 10 %-a halmozottan hátrányos helyzetű, roma származású. A helyi kisebbség szociális viszonyairól megbízható, méréseken alapuló információk nem állnak rendelkezésre. Vélelmezhető azonban, hogy helyzetük az országos és regionális állapotoknak megfelelő, vagy legalábbis azzal hasonló. A közoktatási esélyegyenlőségi terv a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számbavétele alapján fogalmazta meg a szükséges tennivalókat. Felzárkóztatásukra megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítani.

26

Várpalotán egy viszonylag kis kiterjedésű szegregátumot – Beszálló akna - határoltak le a KSH adatai alpján. Figyelemre méltó, hogy a város erőfeszítéseket tesz és anyagi áldozatokat is vállal a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai felzárkózatásának elősegítése céljábó létrehozott Tanoda program működtetésével. A program célja, célcsoportja

A Tanoda olyan tanulást segítő oktatáson kívül működő – délutáni, hétvégi munkaforma, amely a legtöbb helyen civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok fenntartásában működik. Több éve működnek már az országban különböző tanodák, amelyek a hátrányos helyzetű, különösen roma származású tanulók felzárkóztatására kínálnak lehetőséget. A program keretében mentorok segítségével támogatót tanulók közül általános iskolás, alsó tagozatos: 5 fő, általános iskolás, felső tagozatos: 19 fő, és középiskolás tanulók: 2 fő; összesen 26 tanuló. A tanoda célja, szerepe, hogy - megakadályozza a hátrányos helyzetű gyermekek lemorzsolódását, segítse a sikeres tanulást, kultúrálódást, életvezetési gazdagodást, - az általános iskola egyik kulcsproblémáján segíteni, a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási képességének fejlesztésével,

továbbtanulásuk, érettségit adó vagy

szakközépiskolába, szakiskolába való felvételük elősegítésével, - a középiskolában továbbtanulók körében a lemorzsolódás megakadályozása, szakmai bizonyítvány, érettségi megszerzése.

27

o A térségi feladatokat is ellátó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat „terepmunkával” elébe mehet a szegregációs folyamatoknak. Ennek részeként jogi és pszichológiai tanácsadást, játszóklubot, a lemaradó, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő gyerekek és fiatalok számára felzárkóztató programokat, fiatal felnőtteknek és családoknak háztartásgazdálkodási tanácsadást, foglalkoztatási tréningeket, hátralék- és adósságkezelési tanácsadást – esetleg a Héra Alapítvány adósságkezelési támogatásainak továbbításában való közreműködést stb. biztosíthatna.

o Az állás nélküliek munkaerőpiaci be-, illetve visszaillesztésére, munkaerőpiaci esélyeinek növelése megkülönböztetett erőfeszítéseket igényel. A tanácsadás mellett munkalehetőségek felkutatását és felkínálását, munkába állását segítő tréningek tartását is jelenti. Külön is érdemes az általános iskolát el nem végzett felnőttek legalább 8. osztályig történő felzárkóztatását célzó képzési – foglalkoztatási programba bekapcsolódva a Lépj Egyet Előre ingyenes felnőttképzési kínálat lehetőségeit fölhasználni. o Országos probléma, hogy míg a cigány fiúk iskoláztatásában javulás tapasztalható, a cigány lányok hátránya e tekintetben növekszik a fiúkhoz képest. Ennek a diszkriminatív, a társadalmi esélyegyenlőtlenséget elmélyítő helyzetnek az ellensúlyozását célozhatja egy ún. „Esélyt a lányoknak!” program. A térség közoktatási intézményeivel együttműködve az esélynövelő és felzárkóztató folyamat kiegészítéseként útjára indítható program a roma nők esélyegyenlőségét, a roma közösségen belül is fennálló hátrányokat kompenzáló speciális oktatási és képzési integrációs eszközöket jelent. Lényege lehet, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat bevonásával a cigány lányok növekvő hányadát nagykorúságukig az iskolai oktatási, képzési keretek között tartsa. A képzési irányok célszerű kialakítása és a finanszírozás érdekében a város megállapodást köthet a munkaerőpiaci szervezettel. o Az önkormányzat foglalkoztatási és szociális mentorokat alkalmaz a későbbiekben, akik a roma kisebbség és más, a munkaerőpiaci visszailleszkedésben alacsony esélyű, pl. fogyatékkel élő vagy egészségkárosodott személyek körében fejtik ki tevékenységüket.

28

2.5 Szociális ellátás A települési önkormányzatoknak a területükön élő lakosság számának függvényében kell biztosítani a szociális ellátásokat, szolgáltatásokat. A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének intézmény fenntartásával, önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy ellátási szerzıdés megkötésével tehet eleget. Minden települési önkormányzat köteles a település lakossága számára biztosítani az étkeztetést, házi segítségnyújtást és az egyéb szociális szolgáltatásokhoz – különösen a családsegítéshez – való hozzáférést.

2000 fő

3000 fő

10 000 fő

30 000 fö

lakosságszám felett lakosságszám felett lakosságszám felett lakosságszám felett a települési önkormányzat az alábbi szociális szolgáltatásokat köteles biztosítani Étkeztetés

Étkeztetés

Étkeztetés

Étkeztetés

Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás

Családsegítés

Családsegítés

Családsegítés

Családsegítés

Idősek nappali ellátás

Nappali ellátás

Nappali ellátás

Támogató

Támogató

szolgáltatás *

szolgáltatás *

Jelzőrendszeres házi Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

segítségnyújtás

Közösségi

Közösségi

alapellátás *

alapellátás * Átmeneti elhelyezési formák

* 2009-től kikerültek a kötelező alapszolgáltatási feladatok közül.

A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a

29

településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében más önkormányzattal közösen tartják fenn, és a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira kiterjedıen is vállalta.

2.6 Kistérségi feladatellátás

A Várpalota Többcélú Kistérségi Társulás alapokmánya szerint a hármas funkciót lát el: -

önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi szolgáltatások szervezése, összehangolása, integrálása, intézmények közös fenntartása, működtetése, fejlesztése,

-

államigazgatási feldat- és hatáskör ellátása,

-

térségfejlesztés,

A szociális ellátás feladatai -

intézményi ellátások, szolgáltatások, fejlesztések összehangolása,

-

az

intézményrendszer

integrálásának

összehangolása,

közös

in

tézményfenntartás, működtetés, -

a szociális alapellátás bővítése, illetve térségi szintű teljessé tétele, közös szervezése,

-

gondozási

és

családsegítő

központok

szakmai

tevékenységének

összehangolása, szakemberek közös foglalkoztatása, kistérségi szintű feltételek kialakítása, -

térségi adaztbázis létrehozása, információs rendszer működtetése,

-

pályázatfigyelés,

fakultatív feladat: -

jelzőrendszeres házigondozás

30

tárgyi

Család- , gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, szolgáltatások -

a gyermek és ifjúságvédelmi munka összehangolása,

-

közösen biztosít és szervez egyes gyermekjóléti alapellátásokat,

-

átmeneti ellátások, szolgáltatások koordinálása,

-

térségi szakmai munka szervezése,

-

térségi adatbázis létrehozása,

-

pályázatfigyelés.

Várpalota a Várpalotai kistérség központja mind közigazgatásilag, mind funkcionálisan. A város kistérségi szerepköre igen szerteágazó, hiszen amellett, hogy a térség településein lakók számára számos munkalehetőséget biztosít, közigazgatásilag Várpalota a térség központja, így számos olyan funkcióval is ellátja a kistérség településeit, amelyeket csak itt, Várpalotán lehet fellelni. Kistérségi központi szerepet biztosít a gyámhivatal, a munkaügyi kirendeltség, és maga a Várpalota központú Térségi Népjóléti Gondozási Központ, amelyet 2010. január 1-től hoz létre a többcélú kistérségi társulás. A Magyar Köztársaság 2006. költségvetésérıl szóló 2005. évi CLIII. törvény értelmében azok a többcélú kistérségi társulások igényelhetnek ösztönzı támogatást, amelyek -egyéb feltételek mellett- legalább három közszolgáltatási feladat ellátását vállalják, amelyek közül: a) egy feladat a közoktatási intézményi és szakszolgálati, b) második feladatként a szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekvédelmi szakellátási, gyermekjóléti alapellátási, illetve egészségügyi feladatok közül legalább egy feladat ellátandó, c) további egy feladat –amennyiben a többcélú kistérségi társulás a b) pont szerinti feladatok közül csak egyet vállal- a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény 2.§(1) bekezdés szerinti feladatok közül választható. A többcélú kistérségi társulások az ösztönző támogatást akkor igényelhetik, ha valamennyi vállalt feladatot 2006. január 31-tól ellátják. A többcélú kistérségi társulás ösztönző támogatást igényelhet a szociális törvény szerinti következő szociális alapszolgáltatási feladatok közül legalább három biztosítása esetén:

31

• családsegítés • házi segítségnyújtás • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás • közösségi ellátások • támogató szolgáltatás • nappali ellátás. A szociális szolgáltatások terén az elmúlt időszakban elindult változások egyik fontos iránya, hogy a kistérség szerepe elsősorban az alap és nappali ellátás tekintetében erősödött, bővültek a feladatai, több szolgáltatási forma megszervezése jelent meg kistérségi keretek között. Bevezetésre került például Várpalota, Berhida, Öskü, Ősi,Tés és Jásd településeken a a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Ezt a változást a szolgáltatások szervezésénél is figyelembe kell venni, mivel hosszú ideje fennálló probléma, hogy a kistelepülések nem képesek működtetni a törvény által elvárt szolgáltatásokat, valamint a nyújtott szolgáltatások szakmai színvonala sem minden esetben megfelelő. A települések kistérségi szerveződését segíti elő a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény. A jogszabály kötelezettségeket és jogokat ad, a társulás számára társulást ösztönző támogatásokat biztosítva. Ez által létrejött a szolgáltatások nyújtásának, szervezésének új alanya, a társulási tanács. Cél: a településeken élők valamennyi alapszolgáltatáshoz való hozzáférési esélyének javítása, illetve megvalósítása. Összehasonlításként érdemes előbb a közeli veszprémi térség adataival való összevetés.

32

A szociális ellátás mutatói kistérségenként, 2007 Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők Település

Szociális alapellátáson belül

Önkormányzati

száma Étkeztetésben

Házi

Rendszeres

Átmeneti

segítség-

szociális

segélyben

nyújtásban

segélyben

részesülő ezer lakosra jutó száma Várpalotai

24

9

4

18

74

Veszprém

18

6

2

4

20

Az adatok meglepő módon a várpalotai térség előnyét mutatják, hozzátéve, hogy a tényleges szükségletektől – legalább is az étkeztetés és a házi gondozás területén - ezek az adatok minden bizonnyal távol állnak. A települési önkormányzatok szociális alapszolgáltatások megszervezésével, pénzbeni vagy természetbeni támogatások nyújtásával, napközbeni ellátást, tartós bentlakást biztosító intézmény fenntartásával segítenek a szociálisan nehéz helyzetben lévők, vagy egészségi állapotuk, önellátási képességeik csökkenése miatt gondozásra szorulók problémáinak megoldásában, megélhetésük biztosításában, önálló életvitelük fenntartásában. A szociális alapellátás főbb formái az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés vagy a falugondnoki szolgálat, a szociális támogatások jellemző formái pedig a segélyek, az időskorúak járadéka, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a közgyógyellátás. Várpalota lakosságának több mint 15%-a részesedik valamilyen szociális juttatásban. Ez az arány magasabb, mint a megyei átlag, illetve magasabb a megyén belüli nagyobb városok közül Tapolcánál, Veszprémnél és Pápánál, jóval alacsonyabb viszont az ajkai, illetve az országos átlagértékeknél. Megyéjében tehát a város lakosságának szociális helyzete viszonylagos hátrányban szerepel. A szociális ellátás legnagyobb részét a lakásfenntartási támogatás, valamint az átmeneti segélyezés adja, továbbá jelentős számban részesülnek

33

rendkívüli és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, valamint közgyógyellátási igazolvánnyal is több, mint félezer ember rendelkezik. Összesen 848 415 291

Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli (180 napon túl) Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

291 675

kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan

119

ebből

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi

hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

Na.

Rendszeres szociális segélyt 555-en kapnak, akik 269 háztartásban élnek. 675 gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, a halmozottan hátrányos helyzetű

Házi segítségnyújtás

Idősek nappali ellátása

Idősek átmeneti gondozóháza

Jelzőrendszeres házi segítségny.

Fogyatékosok nappali ellátása

Támogató szolg

Családsegítés

Gyermekjóléti szolg

Bölcsöde

Várpa-

Étkeztetés

Állandó lakos 2008.01.01.

Önkormányzat

gyermekek száma is jelentős :188, ami csaknem 10 százalékos arányt jelent.

V

V

V

V

A

V

V

V

V

V

lota

21 670

Tés

914

V

Öskü

2 311

Ősi

2 202

Jásd

811

Berhida

6 105 Pétfürdő

4 942

A

V

V

V

V

V

A

V

V

V

V

V

A

V

V

V

V

V

A

V

V

V

V

P

P

B

B

B

A

V

B

P

P

V

A

V

P

34

Szolgáltató szervezet Városi Népjóléti Gondozási Központ Várpalota

V

Családsegítő Központ Berhida

B

Gondozási Központ Pétfürdő

P

Alvinczi Péter Szeretetszolgálattal ellátott feladat A

A szociális szolgáltatástervezési koncepció megalkotásánál a szociális alapellátási formákból kell kiindulni, hiszen zömében e szolgáltatási formák jelennek meg a társult települések intézményi és szolgáltatási palettáján.

2.6.1 Házi segítségnyújtás

A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az önmagát saját erőből ellátni nem képes igénybevevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – saját lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az idős, pszichiátriai beteg, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek. A házi segítségnyújtást szakértői bizottság által kiadott szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. A házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete - életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, - meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

35

Ha az igénylő gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és egyéb körülmények sem indokolják az idősotthoni elhelyezést, saját otthonában, ezt követően intézményi keretek között látják el a szakemberek az igénylőt. A megfelelő alapszolgáltatási háttér alkalmas a bentlakásos intézményi ellátás kiváltására azokban az esetekben, amikor a gondozási, ápolási szükséglet nem teszi feltétlenül indokolttá a szakosított ellátás igénybevételét.

Gondozottak száma

Települések Ellátottak száma 2009. Ellátottak száma 2008. Ellátottak száma 2007.

Várpalota

Berhida

Pétfürdő

Öskü

Ősi

Tés

Jásd

68 fő

17

15 fő

33 fő

-

-

73 fő

18

14 fő

29 fő

-

-

20 fő

21

5 fő

-

1 fő

-

A szolgáltatás fejlesztésének dinamikája elsősorban Várpalotán és Öskün jellemző, de Ősi 2008-as csatlakozása is jó jelnek látszik. Az ellátottak döntően a 65 év fölötti korosztályból, kétharmad arányban nők köréből kerültek ki.

36

2.6.2 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: - az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő

haladéktalan

(jogszabályban

meghatározott

időn

belüli)

megjelenését, -

a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

- szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A Szolgáltatónak jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell -

a jelzőkészülékeket, azok telepítését és folyamatos karbantartását;

-

a jelzéseket 24 órában fogadó diszpécserközpontot, a jogszabályban meghatározott gondozói képesítéssel, vagy egészségügyi végzettséggel rendelkező operátorokkal;

-

jogszabályban előírt statisztikák, jelentések megküldését;

-

a gondozónő ellátottnál történő megjelenését segítő közlekedési eszközt. (gépkocsit, gépkocsivezetőt;)

-

a szolgáltatás szervezésében részt vevő, azt felügyelő vezető gondozót;

-

a területen ügyeletet teljesítő gondozónőket.

37

Változások a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás területén A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatának ellátásáról Várpalota Város Önkormányzata a Szociális törvény felhatalmazása alapján 2009-ben megállapodást kötött az Alvinczi Péter Szeretetszolgálattal. Ennek megfelelően ellátásban részesítendők az Önkormányzathoz tartozó kistérség településeinek lakói, azaz Berhida, Jásd, Ősi, Öskű, Pétfürdő és Tés rászorulói. Gondozottak száma Települések Ellátottak száma 2009. Ellátottak száma 2008. Ellátottak száma 2007.

Várpalota

Berhida

Pétfürdő

Öskü

Ősi

Tés

Jásd 14 fő

56 fő

2

6

1 fő

2 fő

1 fő

52 fő

1

6

1 fő

3 fő

1 fő

53 fő

2 fő

5

2 fő

4 fő

1 fő

Pétfdürdő, Berhida és Jásd a jelzőrendszeres házi szociális gondozás bevezetésével kapcsolódott az ellátáshoz.

2.6.3 Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkeztetéséről kell a munkanapokon gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére szociális helyzetük, koruk, vagy egészségi állapotuk miatt tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére is lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére. A településeken, midenhol biztosított az ellátás.

38

Szolgáltatást igénybevevők száma

Települések Ellátottak száma 2009. Ellátottak száma 2008. Ellátottak száma 2007.

Várpalota

Berhida

Pétfürdő

Öskü

Ősi

Tés

Jásd

215 fő

38

-

-

59 fő

14

23

207 fő

38

-

-

57 fő

9

25

195 fő

28

-

-

-

9

27

2.6.4 Támogató szolgálat A

szolgálat

fogyatékos

személyek

önrendelkezésén

alapuló

önálló

életvitelének

megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A Támogató Szolgálat révén, a fogyatékkal élő ember aktív közremőködésével hozzájárulunk az esélyegyenlőség megteremtéséhez, életminőségük javításához, a személyi szükségleteik kielégítéséhez a fizikai, egészségügyi ellátás, mentális gondozás során. A Várpalota és Kistérsége Támogató Szolgálat – alapszolgáltatást nyújtó intézmény- a Városi Népjóléti Gondozási Központ integrált szociális alapellátó intézményeként 2005. 02. 01. óta működik. A támogató szolgáltatás célja fogyatékkal élő személyek

•

lakókörnyezetben történő ellátása,

•

elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése

•

életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása.

Összegezve: segítségnyújtás a társadalmi életben való teljes jogú részvételhez. 39

A támogató szolgáltatás a várpalotai kistérség közigazgatási területén, azaz valamennyi településen (Várpalota, Pétfürdő, Berhida-Peremarton, Ősi, Öskü, Tés, Jásd) élő sérült személy számára biztosítja a támogató szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetőségét.

A Támogató Szolgálat feladatai A szolgálat a törvény által előírt speciális alapellátási feladatokon túl egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt.




Személyi segítő szolgálat működtetése

A tapasztalatok szerint a fizikai segítségnyújtás mellett a mentális gondozásra is nagyfokú igény mutatkozik. Leggyakrabban a higiénés teendőkkel (fürdetés, hajmosás, körömápolás), illetve a háztartási feladatok (mosogatás, felmosás, törölgetés, takarítás) ellátásában kérnek segítséget.




Szállító szolgálat működtetése

A szállító szolgáltatás fő profilja a sérült kiskorú gyermekek közoktatási intézménybe történő rendszeres szállítása. 12 fő kiskorú fogyatékkal élő gyermek napi-szintű szállítása biztosított a megyében üzemelő speciális közoktatási intézménybe, valamint egy fő vak kisfiú szállítása valósul meg Budapestre hetes bentlakásos intézménybe. Gyakori igény jelentkezik azonban az egészségügyi és rehabilitációs intézményekbe történő szállítás iránt is, melyek nem kizárólag a várpalotai kistérség határain belül, hanem pl. a fővárosi Pethő Intézetbe is el kell juttatni a klienseket. Visszatérő jelleggel teljesítül a távolabb élő rokonokhoz történő, rövidebb időtartamú eseti szállítás is, kielégítve ez által a fogyatékkal élő személy családi kapcsolatai ápolásának jogos igényét. Ezen kívül a kulturális, szórakozási, sportolási és egyéb lehetőségek

elérésében is

rendelkezésre

áll

a

szolgálat

a

társadalmi

integráció

megvalósulásának jegyében. A szolgálat működése a szakmai normáknak megfelel, ingadozó ellátotti létszámmal,élves szinten 40 – 50 fő ellátását biztosítja térségi jelleggel. A szakmai munkát 3 fő személyi segítő végzi.

40

A támogató szolgálatot igénybevevők száma éves stinten 350 fő.

2.6.5 Nappali ellátás A nappali ellátás személyek és elsősorban a saját otthonukban élő tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek jogosultak. A nappali ellátást biztosító intézmény - az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, - a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, - biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik o a közösségi együttlétre, o a pihenésre, o a személyi tisztálkodásra, o a személyes ruházat tisztítására, o az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségekkel. Az idősek klubjának kiemelt feladata az alapvető higiénés szükségletek biztosításán kívül, a társas kapcsolatok fenntartása, a kulturális kikapcsolódás lehetőségének biztosítása. Fekete Gyémánt Idősek Klubja Várpalotán az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatásokat nyújt. A helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, nyitott formában mindenki számára elérhető módon.

41

Az idősek klubjában 30 fő az engedélyezett létszám, jelenleg átlag naponta 24 fő veszi igénybe alapszolgáltatásokat. Az ellátottak közül jelenleg, 3 fő szenvedélybeteg, 2 fő pszichiártiai beteg, 4 fő ( mozgás, értelmi) fogyatékos, 7 fő demens beteg( 3 fő középsúlyos, 4 fő enyhe demencia)6 fő időskorú krónikus belgyógyászati beteg. A klub folyamatosan, naponta reggel 6-tól este 6-ig tart nyitva. A klub szolgáltatásai: •

háromszori étkezés biztosítása, 4 nap meleg vacsora, melyet a klubtagok fele vesz igénybe.

•

Szabadidős programokat szervezése, együtt a gondozóház ellátottaival

•

Megszervezik az egészségügyi alapellátást, segítik a hozzájutást a szakorvosi hálózathoz.

•

Az intézmény segítséget nyújt hivatalos ügyeikben, kérelmek, beadványok, hivatalos dokumentumok

megfogalmazásában,

életvitelre

vonatkozó

tanácsadásban,

életvezetésben. •

Munkavégzés lehetőségét a ház körül, a kertben, ill. a házon belül biztosítják.

Lehetőséget biztosítanak a klub tagjainnak a személyes tisztálkodásra, és a személyes ruházat tisztítására, vasalására. A szabadidős programokon belül napi ill. heti sajtótermékeket, könyveket, társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosítanakk, rendezvényeket szerveznekk. Az idősek klub szolgáltatásait kérők közül a szenvedélybeteg és a pszichiátriai betegek nappali ellátását is felvállalja az idősek klubja, mivel ezen ellátotti csoportnak nincs a városban működő szociális intézmény. Demens ellátás az idősek klubja nappali ellátása részeként: Az idősek klubja ellátottai közül 7 fő vizsgálata alapján a Demencia Centrum demencia kórképet állapított meg, közülük 3 főnek középsúlyos és 4 főnek enyhe demenciát A demens ellátás keretében nyújtott tevékenységek: 1. olyan támogatás nyújtása, mely késlelteti állapota romlását, segíti életminőségének megőrzését. 2. ápolási-gondozási szükségletek kielégítése 3. önellátási képességek szinten tartása, javítása, képességromlás késleltetése,

42

4. a képességek csökkenéséből származó zavarok enyhítése. Cél az ellátottak állapotának megőrzése, szinten tartása, a meglevő szellemi képességek megtartása mellett a hozzátartozók tehermentesítése. Az intézmény a személyi és tárgyi feltételek hiányosságai miatt 2012-ig rendelkezik ideiglenes működési engedéllyel.

Várpalotán kívül idősek klubja még Berhidán és Pétfürdőn működik.

Fogyatékosok Napközi Otthona

A fogyatékos emberek döntő többsége (92%) magánháztartásban él, az intézeti háztartásban élők aránya 8%. Ez utóbbiak közel fele értelmi, egyötödük pedig testi fogyatékos. A testi vagy szellemi fogyatékkal élők magasabb számban élnek községekben, mint városokban. Arányuk a több szempontból is hátrányos helyzetű dél-alföldi és észak-magyarországi régiókban a legnagyobb. A fogyatékosok jelentős része a szociális szakemberek adatszolgáltatása szerint a kistérségben is családban él. Kiemelt feladat tehát országosan és a régióban is az ellátásukat biztosító intézmények, szolgáltatások fejlesztése, számuk emelése, különös tekintettel a nappali ellátást és a lakóotthoni ellátást nyújtó intézményekre. Az intézmény a 3. életévüket betöltött önkiszolgálásra, önellátásra részben képes fogyatékosok napközbani gondozására, foglalkoztatására, nevelésére jött létre. Az intézményben orvos, gyógytornász, gyógymasszőr tevékenysége biztosított. A fogyatékos személyek nappali ellátását jelenleg 15 fő engedélyezett létszám mellett 14 fő számára biztosítják a Városi Népjóléti Gondozási. Központ feladatellátásába integrálva. A fogyatékos személyek és szenvedélybetegek nappali intézményében többfunkciós helyiséget biztosítananak, melyben lehetőség van foglalkoztatás, szabadidős program lebonyolítására. 43

A szakmai jogszabálynak megfelelően (1/2000 SzCsM rendelet) fogyatékos személyek nappali intézményében hat-nyolc fős gondozási csoportot kell kialakítani. A gondozási csoportok kialakítása során figyelemmel kell lenni az ellátást igénybe vevők életkorára és fejlettségi szintjére. A fogyatékos személyek nappali intézménye az ellátást igénybe vevők számára egyéni fejlesztő programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozást is szervez.

2.7 A szociális törvény változásai

A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szociális törvény vagy Szt.) 86. §-a pontosan körvonalazza azokat a szociális ellátási formákat, melyeket települési önkormányzatoknak kell biztosítani lakosaik számára. Az önkormányzati kötelező feladatok rendszere jelentős átalakításon megy keresztül. Az Sztv. 2008. január 1-től hatályos rendelkezései már tükrözik ezeket a változásokat, ezért a térségi koncepcióban a 2008. évtől alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően jelennek meg a fejlesztési prioritások. Korábban országos szinten a települési önkormányzatok kötelező feladataiknak eltérő mennyiségi és minőségi mutatók alapján tesznek eleget. A forrásokkal való eddiginél hatékonyabb gazdálkodás illetve a mozgástér növelése érdekében a jogalkotó szükségesnek érezte az egyes szolgáltatások esetében a lakosságszám-határok módosítását, másrészt bizonyos eddigi kötelező feladatok fakultatívvá tételét. Ez a változása érintette a nappali ellátást, amely csak 10.000 fő lakostól válik kötelező feladattá 2008-tól, kivéve az idősek nappali ellátását, amelynek biztosítása továbbra iskötelező feladat maradt a 3000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatok számára. A módosított jogszabály szerint változott a kötelező feladatot meghatározó lakosságszám határok az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások esetében is. Az eddigi 10.000 fő lakosságszámtól az ellátási kötelezettség a 30.000 fő állandó lakosságszámot meghaladó önkormányzatokra helyeződik át. A

támogató

szolgáltatás,

valamint

a

közösségi

ellátások

(pszichiátriai

és

szenvedélybetegek) biztosításának kötelezettsége 2009. január 1-től megszűnt, de mint törvényben

meghatározott

szociális

szolgáltatások 44

továbbra

is

megmaradnak.

A

finanszírozásuk a fenntartók számára a tényleges szükségletek figyelembevételével pályázat útján valósul meg. A törvényi változások után a települési önkormányzatoknak lakosságszámuk alapján az ellátási kötelezettségük az alábbiak szerint került meghatározásra. A települési önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles biztosítani: - étkeztetést, - házi segítségnyújtást. Az a települési önkormányzat amelynek területén: a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a b) pontban nem említett nappali ellátást, továbbá 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátásokat, d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, e) ötvenezer főnél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani. Továbbra is a megyei önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására az Sztv. alapján a települési önkormányzat nem köteles. A helyi önkormányzat feladat ellátási kötelezettségének az alábbiak szerint tehet eleget: a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével. Azzal, hogy a szociális szolgáltatásokat a helyi önkormányzatok társulásban is elláthatják, illetve a helyi önkormányzat és a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatják, jelentősen átrajzolták a szociális szolgáltatások biztosításának térképét. 45

Ez történt a várpalotai kistérségben is: a szolgáltatások jelentős részét már társulásos formában látják el a települési tagönkormányzatok, megvalósítva ezzel a legtöbb feladat tekintetében a szakmai és gazdasági hatékonyságot, és biztosítva lakosaiknak az egyenlő esélyű hozzáférést a szolgáltatásokhoz.

46

2.8 A Többcélú Társulás feladatellátása Várpalota kistérség többcélú társulása megállapodásban rögzítette a szociális és gyermekvédelmi feladatellás területén az együttműködés kereteit. A Többcélú Társulás keretén belül a megállapodásban foglalt módon és feladatok megvalósítására 3 mikro térség működik, valamint a 3 mikro térséget is magában foglaló 2 makro térség jön létre. A mikro térségek székhelye: 1. mikro térség: Berhida, Veszprémi u. 1-3. 2. mikro térség: Pétfürdő Berhidai u. 6. 3. mikro térség: Várpalota, Gárdonyi G.u.39. Makro térség: Várpalota teljes térsége. 1. makro térség: Várpalota, Gárdonyi G.u.39. 2. makro térség: Berhida, Veszprémi u.1-3. A Többcélú Társulás a feladatok ellátásáról elsősorban szervező tevékenységével gondoskodik, míg intézményfenntartóként az erre vonatkozó külön megállapodás szerint jár el.

Térségi feladat: 1. Intézményi ellátások, szolgáltatások, fejlesztések összehangolása, 2. Intézményrendszer

integrálásának

összehangolása,

közös

intézményfenntartás

és

működtetés. 3. Szociális alapellátás bővítése, illetve térségi szintű teljessé tétele, közös szervezése. 4. Gondozási, családsegítő központok szakmai tevékenységének térségi összehangolása, szakemberek közös foglalkoztatása, kistérségi szintű tárgyi feltételek kialakítása. 5. Térségi adatbázis létrehozása, információs rendszer működtetése. 47

6. Pályázat figyelés, pályázat előkészítés, pályázati források gyűjtése, megvalósítás szervezése.

Fakultatív feladat: Jelzőrendszeres házi gondozás megszervezése, összehangolása, működtetése Kiegészítő tevékenységként: Térségi Civil Fórum működtetése. Gondoskodás az állampolgárok, szervezetek tájékoztatásáról, véleménynyilvánítás, javaslattétel lehetőségének megteremtése Szociális intézményi ellátás A szociális alapellátásról a kistérségben mikro-, illetve makro térségi feladatokat ellátó intézmények útján gondoskodik. Berhida székhellyel együttműködő települések: Berhida Vilonya (körjegyzőség tagja) Pétfürdő Közös feladatellátást végző intézmény :Családsegítő Központ A

mikro

térség

külön

megállapodás

tevékenységet.

48

szerint

végzi

az

Idősek

klubja

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁS

Mikro térségi feladatellátás keretében Várpalota székhellyel együttműködő

o

Várpalota, Tés, Ösi, Jásd, Öskü

települések:

Közös feladatellátást végző intézmény: Városi Népjóléti Gondozási Központ A mikro-térség külön megállapodás szerint látja el a - házi segítségnyújtás, - családsegítés feladatait. Berhida

székhellyel

együttműködő

települések:

Berhida, Vilonya (körjegyzőség tagjaként) Közös feladatellátást végző intézmény: Családsegítő Központ A mikro-térség külön megállapodás szerint látja el a - házi segítségnyújtás, - szociális étkeztetés, - családsegítés feladatait.

Pétfürdő településen a Gondozási központban ellátott feladatok : - Házi segítségnyújtás, - szociális étkeztetés, - családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, - bölcsődei ellátás

o

Makro térségi feladatok Várpalota székhellyel

49

Közös feladatellátást koordináló intézmény: Városi Népjóléti Gondozási Központ A makro térség külön megállapodás szerint látja el a - támogató szolgálat feladatait és a - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás koordinálását a kistérségben működő Családsegítő Központtal és Gondozási Központtal együttműködve. CSALÁD- GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM

o

Mikro térségi feladatellátás: gyermekjóléti alapellátás, szolgáltatás - Várpalota székhellyel együttműködő települések:Várpalota Tés Ősi Jásd Közös feladatellátást végző intézmény: Városi Népjóléti Gondozási Központ

A mikro-térség külön megállapodás szerint látja el gyermekjóléti feladatait.

- Berhida székhellyel együttműködő települések: Berhida Vilonya ( körjegyzőség tagjaként) Közös feladatellátást végző intézmény: Családsegítő Központ A mikro-térség külön megállapodás szerint látja el gyermekjóléti feladatait.

Pétfürdő településen a Gondozási Központban ellátott feladatok : gyermekjóléti szolgáltatás,

50

bölcsődei ellátás

o

Makro-térségi feladatellátás: Várpalota székhellyel szervezett feladatok: pszichológus, jogász közös foglalkoztatása, a tevékenység koordinálása

A szolgálatok rendelkeznek a szüksége szakmdolgozói létszámokkal

A Családsegítő Szolgálat tevékenysége 2008.évi statisztika szerint kistérségi szinten Öskü, Ősi, Tés, Jásd és Várpalota területén

A szolgáltatást

aktív

Inaktív Eltartott

kereső kereső

1306

igénybeve-

Állás-

ebből

vők száma fő Éves

4465

285

354

400

forgalom fő

Iskolai végzettség szerint Tanköteles kornál fiatalabb Általános iskola 8 oszt. kevesebb

102 196

Általános iskola 8 oszt

486

Általános iskola 10 osztály

169

51

450

Szakmunkásképző

286

Szakközépiskola

31

Gimnázium

28

Felsőfokú

12

Az esetkezelések

Hozott problémák

jellege szerint Szociális,

1803

életviteli:

Pszichológiai

26

családi, kapcsolati

856

Jogi

200

családon belüli bántalmazás

25

Egészségügyi,

145

lelki, mentális

mentálhigiénés

orvosi

742

352

gyermeknevelési

252

anyagi

982

foglalkoztatással kapcsolatos

258

ügyintézési nehézségben segítségkérés információhiány

542 782

2009-ben a statisztika még nem készült el, de elmondható, hogy a Családsegítő Szolgálat ügyfélforgalma a gazdasági válság társadalmi hatásainak növekedése miatt meredeken emelkedett. Előreláthatóan 2000 fő felett lesz azon személyek száma, akik a szolgálatnál segítséget kérnek. Jelenleg havi szinten 40-50 új kliens keresi fel a szolgálatot.

52

A döntően alacsony státuszú és alacsony iskolázottságú szolgáltatást igénybevevők helyzete és szociális kilátásaik tovább romlanak, így a térség családsegítő szolgálatainak újra kell gondolniuk szakmai programjukat, és a foglalkoztatási esélyeket növelő szolgáltatásokra kell áthangolni tevékenységüket.

A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásai - családsegítés -

adósságkezelési tanácsadás

-

munkanélküliek beilleszkedést segítő program (A rendszeres szociális segélyezettek ellátásához kapcsolódóan)

-

2.9

2009. szeptembertől új szolgáltatásként a mediáció.

Térségi szociális alapszolgáltatási központ

Az állami normatív finanszírozás - radikális csökkenéseket tartalmazó - 2010-re várható költségvetési előirányzatai miatt aktuálissá vált a társulás átalakítása, melynek folyamán valójában 2009. december 31. napjától létrejött egy szakmailag és pénzügyileg is megalapozott szociális alapszolgáltatási központként működő intézményfenntartó társulás. Ennek megfelelően a Várpalota Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsa 2009. október 29-én úgy döntött, hogy – az érintett önkormányzatok ezirányú döntése alapján – 2009. december 31. napjától „Térségi Népjóléti Gondozási Központ” néven, „TNGK” rövidített névvel egységes közös szociális hoz létre, tart fenn és működtet. Az Intézmény egyesítéssel, összeolvadással jön létre, általános jogutódja a Várpalotai Városi Népjóléti Gondozási Központnak, illetve a Berhidai Családsegítő Központnak, mely utóbbi

53

tagintézménnyé válik. Feladatait Várpalota, Berhida - Vilonyával együtt, Ősi, Öskü, Tés és Jásd települések részére, külön megállapodás szerint látja el.

A Térségi Népjóléti Gondozási Központ létrehozásával 2010. janujár 1-től megvalósul a Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepció készítésekor fölmerült egyik leglényegesebb javaslat, a szociális alapellátás szervezeti intergációja.

Az Intézmény szakmai önállósággal dolgozik, a tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó szociális közintézmény; a feladat-ellátáshoz gyakorolt funkciói szerint: önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait a Társulás Munkaszervezete látja el. Az Intézmény által ellátandó feladatok: 1. Szociális alapszolgáltatási formák Házi Segítségnyújtás Étkeztetés Családsegítés Támogató Szolgálat (Pétfürdő területén is, külön megállapodás szerint) 2. Nappali ellátást nyújtó intézmények „Fekete Gyémánt” Idősek Klubja Fogyatékosok Napközi Otthona 3. Gyermekjóléti alapszolgáltatások Gyermekjóléti szolgálat Ringató Bölcsőde Védőnői Szolgálat

54

Tagintézmény által ellátandó feladatok Berhida és Vilonya területén 1. Szociális alapszolgáltatási formák Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Étkeztetés Családsegítés 2. Nappali ellátást nyújtó intézmények Idősek Klubja (Pétfürdő területén is, külön megállapodás szerint) 3. Gyermekjóléti alapszolgáltatás Gyermekjóléti szolgálat Az Intézmény által ellátott feladat, hatáskör, szolgáltatás, települések szerint

o

Szociális alapszolgáltatási formák Házi Segítségnyújtás: Várpalota, Öskü, Ősi, Tés, Jásd, és a tagintézményben: Berhida, Vilonya Étkeztetés:

Várpalota, Ősi, Öskü és a tagintézményben: Berhida, Vilonya

Családsegítés:

Várpalota, Öskü, Ősi, Tés, Jásd és a tagintézményben: Berhida, Vilonya

(Az összevonás a Várpalotai Népjóléti Gondozási Központot, valamint a Berhidai Családsegítő Szolgálatot érinti, amelyek a Tanács egyetértése esetén teljes jogutódlással egy egységes intézményben olvadnának össze, amely a többcélú társulás fenntartásában működne.)

55

Támogató Szolgálat:

Várpalota, Berhida és Vilonya, Pétfürdő, Öskü, Ősi, Tés, Jásd.

o

Nappali ellátást nyújtó intézmények Idősek Klubja: Várpalota, illetve tagintézményi Idősek Klubja: Berhida, Vilonya, (Pétfürdő részére a szolgáltatás biztosítása külön megbízás alapján) Fogyatékosok Napközi Otthona: Várpalota

o

Gyermekjóléti alapszolgáltatások Gyermekjóléti szolgálat: Várpalota, Öskü, Ősi, Tés, Jásd és a tagintézményben: Berhida, Vilonya

o

Ringató Bölcsőde:

Várpalota

Védőnői Szolgálat:

Várpalota, Tés, Jásd.

A tagintézményként működő berhidai Családsegítő Központban ellátott feladatok Házi Segítségnyújtás:

Berhida, Vilonya

Étkeztetés:

Berhida, Vilonya

Családsegítés:

Berhida, Vilonya

Idősek Klubja:

Berhida, Vilonya, (Pétfürdő részére a szolgáltatás biztosítása külön megbízás alapján)

Gyermekjóléti szolgálat: Berhida, Vilonya Pétfürdő a házi szociális gondozás, az étkeztetés, a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önállón szervezi meg és látja el. A

támogató

szolgálatot és az idősek nappali ellátását külön megállapodás keretében biztosítja. 56

3. Változások a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás területén

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatának ellátásáról Várpalota Város Önkormányzata a Szociális törvény felhatalmazása alapján 2009-ben megállapodást kötött az Alvinczi Péter Szeretetszolgálattal. Ennek megfelelően ellátásban részesítendők az Önkormányzathoz tartozó kistérség településeinek lakói, azaz Berhida, Jásd, Ősi, Öskű, Pétfürdő és Tés rászorulói.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: - az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a

helyszínen

történő haladéktalan (jogszabályban meghatározott időn belüli) megjelenését, -

a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás

kezdeményezését.

A Szolgáltatónak jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell -

a jelzőkészülékeket, azok telepítését és folyamatos karbantartását; a jelzéseket 24 órában fogadó diszpécserközpontot, a jogszabályban meghatározott gondozói képesítéssel, vagy egészségügyi végzettséggel rendelkező operátorokkal;

- jogszabályban előírt statisztikák, jelentések megküldését;

57

-

a gondozónő ellátottnál történő megjelenését segítő közlekedési eszközt. (gépkocsit, gépkocsivezetőt;)

-

a szolgáltatás szervezésében részt vevő, azt felügyelő vezető gondozót; a területen ügyeletet teljesítő gondozónőket.

4. Családsegítés

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A családsegítés keretében biztosítani kell: -

a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

-

az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

-

a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

-

közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

-

a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával 58

küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, -

a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat

A

családsegítés feladatai körében -

- szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében,

-

- pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez,

-

- szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját,

-

- közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára,

-

- segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához,

-

- segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését

A feladatellátás jelenleg a Városi Népjóléti Gondozási Központ kezelésében működik. A Családsegítő Szolgálat 2008-ban elindította az adósságkezelési tanácsadást is. A családsegítés feladatkörét 2001. január 1-től várpalotai központtal a Térségi Népjóléti Gondozási Központ látja el Várpalotán, Öskü, Ősi, Tés, Jásd településeken, és a tagintézményben: Berhidán, illetve Vilonyán. Pétfürdő a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önállón szervezi meg és látja el.

59

4.1 Gyermekjóléti Szolgálat

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében -

a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való

tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, -

a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a

mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, -

a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése,

tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, -

a szabadidős programok szervezése,

-

a hivatalos ügyek intézésének segítése.

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében -

a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami

szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, -

a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat

készítése, A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

60

-

a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (családgondozás) a

gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, -

a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a

gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, -

az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -,

valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, -

javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően

-

a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni

formában történő nyújtására, -

- a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére

vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében -

a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi

gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, A gyermekjóléti Szolgálat -

folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális

helyzetét, veszélyeztetettségét, -

meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a

szükséges intézkedést, -

elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a

települési önkormányzat jegyzőjének felkérésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet, -

szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői

hálózatot,

illetve

működtetheti

azt,

vagy

önálló

helyettes

szülőket

foglalkoztathat, -

segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását. 61

A Városi Népjóléti Gondozási Központ keretein belül működő Gyermekjóléti Szolgálat a megfelelő színvonalú munkavégzés érdekében a városi közgyűlés határozatának megfelelően új telephelyre kerül, ahol a fejlesztőpedagógus és az adminisztráció munkafeltételei is megvalósulnak. A dolgozói létszám: 10 fő + 1 fő pszichológus. A nagyobb alapterületen biztosított szolgáltatást az is indokolja, hogy az ügyfélforgalom az idei évben erőteljesen megnőtt, és valószínűsíthető a további növekedés is. A szolgáltatás Várpalota, Ősi, Öskü, Tés, Jásd településekre terjed ki. A térség településeiről szakállátásban (utógondozásban) 2008-ban és 2009-ben egyaránt 28 fiatalt gondoznak.

A nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak (44 fő) mindössze 19 családban élnek.

A védelembe vétel oka környezeti ok

21

szülőnek felróható magatartás

13

gyermeknek felróható magatartás

9

gyermek által elkövetett bűncselekmény

1

miatt gyermekkorú bántalmazása miatt

62

-

A gyermekjóléti alapellátás adatait az alábbiakban tekintjük át.

A kapcsolatfelvétel

A probléma típusa szerint 2008 2009

2008

2009

Önkéntes

1254,

2628

Anyagi

1082 1036

Szülővel közösen

370,

166

Gyermeknevelési

2045 1537

1653

2037

Magatartászavar

994

745

709

4426

Családi Konfliktus

601

789

1108

669

Életviteli problémák

1494 1294

5094

5926

Elhanyagolás

135

111

Bántalmazás

112

54

Fogyatékosság

107

35

Szenvedélybetegség

97

27

Beilleszkedési nehézség

383

módja

Családgondozó által felkeresett Jelzőrendszer által kezdeményezett Együttműködésre kötelezett Összesen

Bűncselekmény

50

Ügyintézési segítség

742

Információ

2004

Egyéb

241

Összesen

63

7050 8674

Szakmai tevékenység száma Információ nyújtás

2008 2009 1562

Tanácsadás

1615

747 1060

Segítő beszélgetés Hivatalos ügyekben való közreműködés Családlátogatás

1868

1660

364

224

2341

Családgondozás

1378

Szakemberhez irányítás: Átmeneti nevelésbe vétel Védelembe vétel Elhelyezési tárgyaláson való részvétel Kapcsolattartási ügyelet

356

177

6

7

47

41

13

6

30

Konfliktus kezelés

135

52

Szakmaközi megbeszélés

606

339

Esetkonferencia

133

143

Csoportfoglalkozás

64

Családból való kiemelés

2

Családkonferencia

54

Örökbefogadással kapcsolatos intézkedés Egyéb Összesen:

2 232

465

8442

7271

A 2009-es adatok az év első tíz hónapjában kerültek megállapításra. Éves szinten a problémák súlyosbodására utaló növekedés valószinűsíthető. A feladatok növekedésével párhuzamosan a

szolgálat egyre korszerűbb munkaformákat, munkamódszereket

alkalmaz.

64

A gyermekjóléti szolgálat terjessze ki tevékenységét az iskolai szociális, szociálpedagógus munkára, és készítsen térségi adatbázist és problématérképet. A gyermekvédelmi munka hatékonyságának növelése érdekében a jelzőrendszer tagjaival alakítson ki havi rendszerességgel munkakapcsolatot.

5.

Gyermekek napközbeni ellátása

A családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. A gyermekek napközbeni ellátásaként, a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását biztosítja a bölcsőde, azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsődei szolgáltatás -hozzájárul a gyermekek testi. érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, - a családban történő nevelés elősegítéséhez, - a

veszélyeztetettség megelőzéséhezés a

kialakult

problémák kezeléséhez vagy

megszüntetéséhez - a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. A Várpalotán működő bölcsődék közül a Ringató Bölcsöde 72 fő, a Cseperedő Tagóvoda és Bölcsőde 12 fő, és a Szivárvány Napköziotthonos Óvoda és Bölcsöde ugyan csak 12 gyermeket fogad. Pétfürdő 20 férőhellyel önálló feladatként tartja fenn és működteti bölcsödéjét. A növekvő lakossági igények alapján szükségesnek mutatkozik újabb 10-12 fős csoport beindítása. Amennyiben ez nem lehetséges, segíteni kell legalább egy családi napközi felállítását.

65

6.

Szakosított ellátást nyújtó intézmények

6.1 Ápoló Otthon Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek ellátásáról, mentális gondozásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható. Az ápolást-gondozást nyújtó otthon az ellátást igénybe vevő teljes körű ellátása, ápolása mellett biztosítja szükség szerint -

a foglalkoztatását,

-

habilitációs, rehabilitációs jellegű ellátását.

Várpalota város 2003. január 1-től csak a várpalotai lakosok igényeit elégítik ki. Ennek megfelelően az ellátási területen kívülről érkező kérelmeket nem fogadnak. Jelenleg az intézmény 2012. december 31-ig 30 fő ellátására rendelkezik ideiglenes működési engedéllyel. A betöltött létszám 26 fő.

Az intézményben megfelelő szakmai munka folyik, de -

az infrastruktúrális és tárgyi feltételek hiányosságai, a zsúfoltság, a pénzügyi nehézségek miatt ( 2010-ben várhatóan jóval több, mint 20 millió Ft önkormányzati forrásigény), és azért, mert az ellátás biztosítása a településen nem kötelező,

fölvethető a megyei önkormányzatnak történő egyidejű feladat átadás mellett az ellátás megszüntetése. Időskorúak Gondozóháza

66

6.2 Az Időskorúak Gondozóháza Az intézmény átmenetet jelent az otthonápolás és a tartós bentlakásos intézmény között. Jelenleg 2 fő férfi és 7 fő női ellátottunk veszi igénybe a szolgáltatást. Az intézmény a város központjában, tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető helyen van. Ebben az intézményi elhelyezési formában olyan idős emberek kerülnek elhelyezésre, akik megromlott egészségi állapotuk miatt rendszeres felügyeletre, gondozásra szorulnak és róluk a családjuk gondoskodni nem képes. A gondozóház lakóinak teljes körű ellátást biztosítanak. Az Időskorúak Gondozóháza 10 fő ellátására rendelkezik működési engedéllyel. (Megjegyzés: 2008. január 1-jétől nem kötelező feladat ezen szolgáltatás biztosítása.) A rendkívül rossz, csak igen nagy költséggel felújítható és korszerűsíthető intézmény fenntartása az alacsony ellátotti létszám miatt jelentős önkormányzati forrásbevonást igényel, ezért javasolható az ellátás megszüntetése és az idősek nappali ellátásának egyidejű megerősítésével.

Várpalotán az idősgondozás ellátási körülményeinek nehézségei, fenntarthatatlansága miatt a városi tervezés egy új, térségi feladatokat ellátó Integrált Idősellátó Centrum fölépítését, kialakítását tervezi, melynek megvalósítása a jelenlegi pénzügyi környezetben nem reális. A kérdés megoldása megkülönböztetett figyelmet és újbóli átgondolást igényel. A gazdasági és finanszírozási válság körülményei között is megoldást kell találni az előrelépésre, hiszen az idősödő lakosság ellátás és gondozás iránti igényei fokozottan növekednek. Javasoljuk, hogy ezen a területen is a kötelező alapszolgáltatási feladatellátásra koncentráljon a város és a kistérség. Hasonló a helyzet az ugyancsak a közelmúltban tervezett Integrált Kistérségi Szociális és Rehabilitációs Intézménnyel kapcsolatban is, amely a családsegítés, a Gyermekjóléti Szolgálat, a Támogató Szolgálat, a Fogyatékkal élők nappali gondozása és a jelenleg a térségben még nem működő szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek differenciált nappali ellátásának az integrációját tűzi ki célul. Az elgondolás szakmailag indokolható, de megvalósítása jelenleg nem reális. Újragondolása térségi egyeztetést igényel.

67

7. Nem biztosított ellátások

Várpalotán és a kistérségben jelenleg a szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek nappali gondozása nem megoldott.

A város a saját szolgáltatástervezési koncepciójában szerepelteti ezen ellátások megszervezését, amely szándék szükséges és szakmailag megalapozott. A létező és szaporodó ellátási igények miatt a szolgáltatás indításának szakmai és költségvetési tervezetét el kell készíteni. A jelenlegi és a 2010. évi várható központi finanszírozási feltételek mellett azonban az ellátás megszervezése jelenleg nem lehetséges, illetve kockázatos.

68

8. Várpalota Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció - Végrehajtandó feladatok 2009. december – 2012. december

Feladat 1. Családbarát település, illetve családbarát térség koncepciójának kialakítása 2. A demográfiai és idősödési folyamatok áttekintése, előrejelzés készítése, az idősellátás térségi fejlesztési programjának elkészítése 3. Átfogó, a gyermekvédelem, a gyermekjólét, a kultúra, a sport és az oktatási területét együttesen kezelő öszszevont térségi koncepció elkészítése 4. A munkavállalást segítő válságkezelő munkacsoport felállítása

Határidő 2010. december

Felelős Térségi Népjóléti Gondozási Központ

Megjegyzés A költségvetési lehetőségek függvényében elvégzendő feladat

2010. december

Térségi Népjóléti Gondozási Központ

A költségvetési lehetőségek függvényében elvégzendő feladat

2010. december

Várpalota Többcélú Kistérségi Társulás

A költségvetési lehetőségek függvényében elvégzendő feladat

azonnal

Várpalota Többcélú Kistérségi Társulás

69

Feladat 5. Bekapcsolódás az általános iskolát el nem végzett – roma - felnőttek felzárkóztatását célzó Lépj Egyet Előre ingyenes felnőttképzési és foglalkoztatási programba 6. Térségi foglalkoztatási és szociális mentorok beállítása 7. Térségi Népjóléti Gondozási Központ létrehozása 2010. janujár 1-től

Határidő 2010. április

Felelős Megjegyzés Térségi Népjóléti Gondozási Központ

2010. január

Térségi Népjóléti Gondozási Központ

2010. január

Várpalota Többcélú Kistérségi Társulás

8. Készüljön mo- 2010. február dell számítás az alapszolgáltatások és a nappali ellátások optimális ellátotti létszámáról

9. A térségi felada- 2010. február tokat ellátó családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok állítsanak be munkaprogramjukba iskolai szociális, szociálpedagógus munkát 10. Készüljön el 2010. december egy térségi szintű szociális és gyermekvédelmi adatbázis és problématérkép

A térségi szocialapszolgáltató központ létrehozásáról a Tanács már döntött. Térségi Népjóléti Az optimális Gondozási létszámok kialaKözpont kításával még a lecsökkent állami központi finanszírozás mellett is egyensúlyba hozható a települések, ill. a térség szociális költségvetése Térségi Népjóléti Gondozási Központ

Térségi Népjóléti Gondozási Központ, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

70

Feladat 11. Készüljön el a térségi szociális és gyermekvédelmi szolgáltatók és intézmények munkatársainak képzési és továbbképzési programja 12. Készüljön térségi szintű átfogó felmérés a fogyatékkal élők valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek helyzetéről, ellátási szükségleteiről 13. Készüljön szakmai vizsgálat és szükségletfelmérés a családi napközik térségi beindításának szükségességéről

Határidő 2010. március

Felelős Megjegyzés A térség minden intézménye, ill. a Térségi Népjóléti Gondozási Központ

2010. december

Térségi Népjóléti Gondozási Központ

2010. április

Térségi Népjóléti Gondozási Központ

A normatív állami finanszírozás radikális csökkenése és az önkormányzatok, - így a Várpalotai Kistérségi Társulás - pénzügyi kondícióinak romlása és kedvezőtlen kilátásai miatt a javaslatok elsősorban olyan szakmai programelemeket tartalmaznak, amelyek többnyire forrásbevonás nélkül megoldhatók. A szakmai vizsgálatok és tervezetek, a szociális és gyermekvédelmi adatbázis létrehozása, a rendszerben dolgozók képzési, továbbképzési terveinek elkészítése megalapozhatja a pénzügyi talpraállás és felzárkózás utáni időszak szociális fejlesztéseit és a minőségi munkát.

Az igazoltan meglévő szükségletek – például a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátási igényei – ellenére jelenleg semmilyen új ellátás beindítása nem javasolható.

71

Az alapszolgáltatások, különösen a házi szociális gondozás (otthonközeli ellátások) és az étkeztetés esetében azonban még a 2010. évi igen kedvezőtlen normatív finanszírozás mellett is kiszámolható az az optimális ellátási kapacitás, amellyel a térségi, illetve önkormányzati kiadások egyensúlyban tarhatók, azaz az állami finanszírozáson és a méltányos és jogszerűen kivethető térítési díjakon felüli forrásbevonás elkerülhető. Ugyanezen okból feltétlenül szükséges a nappali ellátások teljes feltöltése az engedélyezett létszámokra.

A térségi szociális tervezésnek elsősorban a gyorsan növekvő munkanélküliség drámai hatásainak

ellensúlyozására

kell

törekednie.

Az

információs

és

álláskeresési

szolgáltatások és esélynövelő programok – pl. Lépj Egyet Előre – való bekapcsolódás, valamint

a

mentális,

családsegítő

szolgáltatások,

a

kapcsolati

kultúra,

konfliktuskezelési technikák bevezetése és használata is enyhítheti a problémákat.

72

a