Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának időszakos kiadványa 2013. május
II. évf. 5. szám
Városunkért, együtt!
Május elsejétől tavaszi pezsgésben a város: az első Székelyudvarhely Tavasza rendezvénysorozat, vagyis az V. Városnapok a közösségről szól, az együttünneplésről, a családról és helyi értékeinkről. Az egy hónap alatt szó szerint egymást érték a szórakoztató, a kulturális és kikapcsolódást kínáló események, illetve tartalmas sportpillanatokban sem szűkölködtünk. A nagyszabású rendezvénysorozat szervezői a változatosságot tartották szem előtt, kicsik és nagyok, komolyabb, avagy könnyedebb percekre vágyók mind megtalálhatták számításukat. Ez a tavasz más volt, maradandó, szép élményekkel gazdagodhattunk mindannyian! (3–8. oldal)
Tavaszváró bárányés pálinkafesztivál Május negyedikén első alkalommal került sor Székelyudvarhelyen a Pünkösdi Tavaszváró Bárányés Pálinkafesztiválra. A rendhagyó gasztronómiai vetélkedőre huszonöt hazai és külföldi csapat nevezett be. (5. oldal)
Látogatható a Jézus-kápolna
47. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál
Május 19-étől múzeumi program szerint látogatható a Jézus-kápolna, mely úgy tűnik, a római katolikus egyház, a polgármesteri hivatal, a Haáz Rezső Múzeum és a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány összefogása révén nemcsak megmenekülhet az összeomlástól, hanem igazi turistacsalogató hellyé válhat.
Egy fesztivál, mely 46 éve lehetőséget nyújt az etnikai és kulturális identitás megőrzésére, kifejezésére, támogatására és fejlesztésére Romániában. Európában. Célja a nemzetiségek közötti megértés elősegítése, a közös értékek felkarolása, a diszkrimináció elleni küzdelem, a nyelvi és kulturális sokszínűség támogatása. (7. oldal)
(5. oldal)
NAPIRENDEN
Az önkormányzat áprilisi ülése Tíz újabb ponttal bővült Székelyudvarhely önkormányzatának határozattára, áprilisi ülésén a testület jó pár adminisztratív intézkedést foganatosított, a különfélék között pedig számos aktuális kérdésre kaptak választ a testületi tagok.
A
z első napirendi pontot Tikosi László műszaki igazgató vezette fel: a Megyei Mentőszolgálat beruházásaként felépült a helyi mentőszolgálat új állomása – kérték, a város vegye vagyoni listájára az ingatlant, és adja huszonöt évre bérbe a mentőszolgálatnak. Következő lépésként az E.On Gaz Rt. azzal kapcsolatos panaszát vitatták meg, hogy a szolgáltatónak illetéket kell fizetnie az útfeltörésekért. Az E.On kérte a 2013-as évi adókra és illetékekre vonatkozó helyi határozat visszavonását, avagy módosítását. Időközben kiderült – mint Czika Edit, az adó és illetékek osztályának a vezetője magyarázta –, hogy bizonyos közszolgáltatók nem kell, hogy ilyen illetéket fizessenek, így a testület sem kellett, hogy módosítsa korábbi határozatát, hisz az alól mentesül a gázszolgáltató. A testület a Szászok tábora lakótelepen egy 3 830 négyzetméteres területet foglalt be a város közvagyonába – a lépésre azért volt szükség, hogy ott közpénzekből infrastrukturális fejlesztéseket, pl. úthálózat-kiépítést tudjanak eszközölni. A II. Rákóczi Ferenc utca 100– 102. szám alatt található két terület cseréjét is megejtette a tanács. Ezek tulajdonosai a város és Bálint Sándor, illetve mindkét terület 769 négyzetméter. A csere révén a város ki tudja majd alakítani az új barompiachoz vezető kilenc méter széles, utat és járdát is magába foglaló úthálózatát. Újabb lépésként a Bányai János Műszaki Szakközépiskola Budvár
utca 8/A szám alatti beruházásának, vagyis a sportteremnek a közvagyonba való bevételéről is döntöttek, ahogyan a Cserehát lakótelep villanyhálózatának kiterjesztése elnevezésű beruházást, illetve a Mihail Kogălniceanu utcai 39 négyzetméter alapterületű szerkezetkész épületet is közvagyoni listára tették. Utóbbi három intézkedésre azért volt szükség, mert a prefektúra kérte: ne a beruházásokat, hanem a kész létesítményeket tegyék közvagyoni listára. Ismeretes, hogy a Kőkereszt tér 2. szám alatti ingatlant, vagyis a városi könyvtár épületét a tulajdonosok jogutódai visszaigényelték. Az ügyből per lett, a törvényszék pedig úgy döntött: az épület egy része a jogutódokat illeti. Hogy vissza tudják nekik szolgáltatni épületrészüket, a könyvtár területét és az épületet a város közvagyonából a város magánvagyonába kellett áthelyezni – ezen lépésnek tett eleget most a testület, mindez pedig azt is jelenti, hogy kisebb felületre szorult a könyvtár. A polgármesteri hivatalnak történő jogi tanácsadás, valamint a jogi asszisztencia és/vagy képviselet szolgáltatásáráról is döntött a testület. Tavaly fél év alatt 22 ezer eurót költöttek erre a célra, az eredmények között pedig a közfürdő épülete, városi piac visszaszerzése és egyéb lépések sorolhatóak. Idén jogi asszisztenciára 40 ezer eurót hagytak jóvá. Magyarázatként Benedek Árpád Csaba alpolgármester azt tudatta: korábban, amikor a városnak két alkalmazott jogásza volt, közel 50 ezer eurót fizetett ki
a polgármesteri hivatal elvesztett perekre. A testület a legtöbbet az utolsó előterjesztésnél időzött: a város tulajdonában lévő 349,59 hektárnyi legelő bérbeadásáról kellett, hogy döntsenek – a földalapú támogatás elnyeréséhez volt erre szükség. A polgármesteri hivatal közvetlenül nem pályázhat, ám ha a területet odaadja egy gazdaegyesületnek, akkor jogot formálhat a terület után befolyó jövedelem egy részére. Az előterjesztés szerint 20 százaléknyit kértek volna a jövedelemből, többen kevésnek tartották ezt, hosszas vita és tanácskozási szünet után végül Csíki Endre, a mezőgazdasági osztály tanácsadója tudatta: egyeztetett a gazdákkal, és elfogadják a 30 százalékot is. A különfélék között KulcsárSzékely Attila tanácsos színészként
szólalt fel igazgatója nevében, és szétosztotta a tanácsosoknak Nagy Pál tavalyi évről szóló tevékenységi beszámolóját. Zakariás Zoltán tanácsos néhány, a városi zöldségpiac működtetésével kapcsolatos kérdéssel hozakodott elő: ellenőrzik-e a termékek eredetét, lehet-e olyan intézkedéseket hozni, melyek a nagybani kereskedőkkel szemben a helyieket előnyben részesítik? Tikosi László válaszolt: személyzet van, mely többek között a termelők és terményeik ellenőrzésével foglalkozik. – Az első asztaloknál a helyi termelők, hátul pedig az idegenből jöttek és a viszonteladók kapnak helyet. A statisztikai hivatalnak minden kedden jelentik, hogy hány termelő volt, és milyen árakat alkalmaztak – mondta Tikosi László. Benedek Árpád Csaba alpolgár-
mester mindezt azzal toldotta meg, hogy azok a helyi árusok kapnak elöl helyet, akik vállalták, hogy nem csak keddenként, hanem egy héten további két nap is jelen lesznek, ellenkező esetben fura képet mutatna a piactér, hisz elöl üres lenne, és hátul találnánk meg az idegenből jött árusokat. Tamás Zoltán tanácsos arról érdeklődött, „mi a helyzet a Bányai púpos padlójával?”. Neki is Tikosi válaszolt: a CNI volt a beruházó, ők felügyelték a munkálatokat, az átadásnál pedig a „rejtett hibák” nem derültek ki. A munkálatokra két év garancia van, a kolozsvári cég próbálkozott is a padlójavítással: súlyokat helyeztek rá, ez nem bizonyult elegendőnek, így több mint bizonyos, hogy a padlózat felét fel kell szedni, és újra kell rakni.
Olcsóbb lesz a távfűtés Székelyudvarhelyen A polgármesteri hivatal közleményben reagált a Magyar Polgári Párt udvarhelyi szervezetének hőerőmű-építéssel kapcsolatos aggályaira. A polgáriak azt nehezményezték, hogy Szombatfalván, lakóövezet közelében tervezik megépíteni a biomasszával működő hőerőművet, mely szerintük a környezetet szennyezné, ezért, mint jelezték, határozottan elutasítják a hőerőmű város közelében történő építését.
A
polgármesteri hivatal sajtóirodája a polgáriak felvetésére Olcsóbb lesz a távfűtés Székelyudvarhelyen címmel a következőket adta közre.: „A tervek szerint még idén elkezdődhet egy biomasszás hőerőmű építése városunk határában, melynek köszönhetően 20-30%kal csökkeni fog a távfűtés ára Székelyudvarhelyen. Az európai szintű technológiával működő, környezetkímélő, biztonságos és hatékony erőmű 200 új munkahelyet fog jelenteni a város számára. A fejlesztés közel 30 millió eurós magánbefektetés, ugyanakkor elsőként lesz ekkora nagyságrendű
2
beruházás városunkban. A Magyar Polgári Párt helyi szervezete, ugyanúgy, mint mindenki más részéről is elvárható lenne, hogy Székelyudvarhely érdekében történő befektetéseket, fejlesztéseket támogassanak. A majdani erőmű nem szennyezi a környezetet – környezetvédelmi hatóság engedélye garantálja ezt, és összhangban áll a Székelyudvarhely önkormányzata által elfogadott távfűtési stratégiával. Számos európai országban (Svájc, Németország, Finnország, Észak-Olaszország stb.) alkalmaznak hasonló technológiájú hőerőműveket, melyek a fahulladékok
nyújtotta költséghatékonyságnak köszönhetően kifizetődő megoldást jelentenek, és tudnak jelenteni Székelyudvarhely számára is. A következő hónapok tanácsülésein napirendi pontként fognak szerepelni az erőmű megvalósításának tervei, az önkormányzati képviselőknek pedig lehetőségük nyílik ebben a kérdésben véleményt formálni, dönteni. Az adatok szerint Székelyudvarhely lakosságának megközelítőleg egyharmada még mindig a távhőszolgáltatási rendszer haszonélvezője, a közüzemek közel 8 000 helyi lakosnak biztosítanak meleget és meleg vizet”.
A javasolt erőműtípus látványterve
2013. május
AKTUÁLIS
Az önkormányzat költségvetéséből megújul a Gimi A Tamási Áron Gimnázium tetőzete az elmúlt pár évtizedben egyre rosszabb állapotba került. A több mint száz éves épületet a polgármesteri hivatal a római katolikus egyháztól bérli. Az elmúlt öt évben az önkormányzat fontos lépéseket tett a felújítás elvégzésére: hoszszú távú bérleti szerződést kötött a katolikus egyházzal, valamint közpénzből több mint 120 ezer lejt fordított pályázati tervekre. A 2008-ban megkötött bérleti szerződés alapfeltételeként szerepelt – melynek éves öszszege 100 ezer lej volt –, hogy a bér 80 százalékát az épület felújítására kell fordítani. 2012ben másfélszeresére, 150 ezer lejre növelte a fenntartó a bérleti díjat, annak érdekében, hogy a felújítást el lehessen kezdeni. A polgármesteri hivatal 2013-ban, már az év elején kifizette az éves bérlet teljes összegét, hogy a felújítást folytatni tudják. A márciusi önkormányzati ülésen határozattervezetként szerepelt 300 ezer lej bérleti díj előlegként való kifizetése (a 2014– 2015-ös évekre vonatkozóan) a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség részére. Röviddel az ülés megkezdése előtt, az egyház jelezte, hogy számukra nem elfogadható, hogy a felújítással járó kiadást ebből a bérből kell levonniuk. A bérleti díj megemelésével és előlegként való kifizetésével az önkormányzat a törvényes megoldást kereste, hogy az egyházi tulajdonban lévő,
udvarhelyi gyerekeket oktató intézmény felújítási munkálatai zavartalanul folyatódjanak. Az egyház és a polgármesteri hivatal közötti kiváló viszony fenntartása érdekében az előterjesztő visszavonta a határozattervezetet a kérésnek megfelelően. A további lépésekről, a munkálatok finanszírozásáról egyeztetések folytak az egyházzal, ennek eredményeként a polgármesteri hivatal előlegként kifizeti az iskola 2014-re szóló bérleti díját (150 ezer lejt). A város Hargita Megye Tanácsától kapott összegből még 100 ezer lejjel támogatja az épület felújítását. A tetőszerkezet, az esővízcsatornák, az ornamentika felújítását az önkormányzat az említett módon és összeggel biztosítani fogja, és az elkezdett munka folytatására megoldásokat ajánl, és pénzalapokat is biztosít, hiszen mindannyiunk célja és érdeke, hogy a Gimnázium főépülete újra visszakapja egykori fényét.
Régészeti feltárások a Patkóban A
A
régészek a Márton Áron téri ásatások során egy XVI-XVII. századi lakóház nyomaira, valamint egy XV. századi pénzérmére bukkantak, ezért két újabb kutatószelvény megnyitását kezdeményezték. Április másodikán kezdődött el a Márton Áron tér felújítása, a 400 ezer lejes beruházás során teljes térrendezésre számíthatunk. A kivitelező Viaduct Kft. munkatársai első lépésként a patkóalakzat jobb oldali támfalát javították ki, majd felszedték a kockaköveket, és megerősítették azok alapját. A külső részen található kockakövek visszahelyezése előtt még sor került egy munkálatra: az Aqua Nova Hargita Kft. víziközmű szolgáltató vezetékeket cserélt. Az Aqua Nova munkásai mellett színre léptek a régészek is, akik a vezetékek nyomvonalán kiásott gödrökben és egy azoktól független kutatószelvényben vizsgálódtak. Ezt követően Bunta Levente polgármester, Miklós
Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, valamint Nyárádi Zsolt és Sófalvi András régészek terepszemlét tartottak a felújítás alatt álló téren. A régészek a helyszínen mondták el a polgármesternek, hogy lakóházak maradványait, valamint leleteket, törmelékeket találtak, melyeket leltárba vettek. Ekkor a régészek két további kutatószelvény megnyitását kezdeményezték, melyre engedélyt is kaptak – a Patkóban járók láthatták is őket, amint a tér felső, jobb oldali részében dolgoznak. Itt ugyanis az ásatások során egy XVI-XVII. századi lakóház nyomaira bukkantak. Ugyanakkor nyitnak egy másik kutatószelvényt is, hisz a villanyvezetékek földbe helyezésekor a tér alsó, bal oldali részén, a zöldövezetben is egy régi lakóház maradványaira bukkantak. Kutatásaik eredményeiről majd a későbbiekben adnak jelentést.
Zászlóügy: nem indult eljárás
zászlóügy kapcsán született feljelentések, majd rendőrségi vizsgálatok az utóbbi hetekben aktívan foglalkoztatták nemcsak a helyi, hanem a romániai és magyarországi központi médiát is. Többek között az MTI is utánajárt a történéseknek. Az MTI kérdésére adott írásos válaszában Viorel Oace udvarhelyi főügyész a Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester elleni feljelentés esetében hozott döntést ismertette. Georgica Ivanescu ügyész, az intézmény szóvivője megerősítette, ugyanezt a döntést hozták tizenhét Székelyudvarhely környéki intézményvezető esetében is. Az ügyészség egy feljelentés alapján azt vizsgálta, hogy törvényes-e a székely zászló kitűzése azt követően is, hogy a marosvásárhelyi táblabíróság érvénytelenítette a megyei önkormányzat határozatát, amely Hargita megye zászlajává nyilvánította a jelképet. A szóvivő elmondta, rendőrségi
vizsgálat alapján döntöttek arról, hogy nem rendelnek el nyomozást. Külön kitért Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester esetére, akit a székely zászló kitűzése mellett alkotmányos rend elleni vélt tevékenységek miatt is feljelentettek. A székelyudvarhelyi ügyészség – megállapítván, hogy ennek a kérdésnek a vizsgálatára nincs illetékessége – leválasztotta az ügyet a zászlóügyről és a kompetens marosvásárhelyi ügyészségnek továbbította. Hargita megyében egy maroshévízi nyugalmazott tanár feljelentése alapján kezdett vizsgálódni a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi ügyészség azoknál az intézményeknél, amelyeken székely zászló leng. Az intézményvezetők márciusban és áprilisban kaptak rendőrségi idézést, és írásos nyilatkozatot kellett beadniuk arról, hogy miért tűzték ki a zászlót, ki utasította erre őket, mit jelképez a lobogó, kitől kapták azt.
Uniós támogatás szociális fektetőközpont létrehozására A Gyulafehérvári Caritas Otthoni Gondozói Szolgálata európai uniós pályázatot nyert, amely révén lehetségessé válik egy székelyudvarhelyi szociális fektetőbázis létrehozása a Kolping házban.
A
projektbemutató sajtótájékoztatót, melyen – mivel a pályázat partnere Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala – Bunta Levente polgármester is jelen volt, április 25-én Székelyudvarhelyen tartották a Rózsa utca 16C szám alatt, ahol a Caritas pályázatban illetékes szakemberei azt tudatták, hogy a felújítások célja az, hogy azok az emberek, akik állandó gondozásra szorulnak, hozzájuthassanak egy olyan szoció-medikális minőségi palliatív gondozáshoz, amely innovativ módszerek alkalmazásával megfelel minden európai követelménynek. Palliatív gondozásról akkor beszélünk, amikor már nem lehet a be-
2013. május
tegséget gyógyítani, csak a fájdalmat csillapítani, és könnyebbé tenni a beteg életét. Ennek megfelelően az új szociális központban olyan betegek gondozását látják majd el, akik betegségük utolsó fázisában vannak, és állandó ápolásra szorulnak. Jelenleg az ilyen betegek jobb esetben egyik-másik családtagjukkal, vagy szomszéd felügyelete mellett vannak. Többször megtörténik az is, hogy a hozzátartozó munkahelyéről is kimarad a beteg családtag gondozása miatt. A Papkertben, a fő Kolping ház mellett található épületben alakítanák ki a fektetőbázist. Ezen épület 2006–2008-ban épült szociális la-
kások céljából. A Kolping ház modernizálása és bővítése bentfekvő szociális központ létrehozása érdekében című projekt a Regionális Operatív Program 3-as tengelyén a 3.2-es intézkedés keretén belül valósulhat meg, a Gyulafehérvári Caritas Otthoni Gondozói Szolgálatának kivitelezésében. A Regionális Operatív Program – mint ismeretes – a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium fennhatósága alatt működtetett program, amely régiós szinten a Központi Fejlesztési Ügynökség ellenőrzése alá tartozik. A nyertes pályázat és a beruházás összértéke 2,5 millió lej, amelyből 1,8 millió lej
a vissza nem térítendő támogatás értéke. A támogatói szerződést idén április 2-án írták alá, huszonnégy hónapos futamidőre. Az új szociális központban huszonhat személy gondozását tizennégy alkalmazott fogja biztosítani.
3
ESEMÉNY
Kerékpáros majális a Szejkén A párnapos városnapokból egyhónapos Székelyudvarhely Tavasza rendezvénnyé nőtt eseménysorozat május elsején kerékpáros felvonulással fűszerezett szejkefürdői majálissal vette kezdetét.
M
ájus elsején délelőtt gyülekeztek a kerékpárosok a városháza előtti téren, illetve a Bethlen negyedi parkban. A szervezők örömére nem kevesebb, mint 2200 bringás tette meg a pár kilométeres útszakaszt a Szejkefürdőig, ahol a kerekezésért az ajándékuk egy fényvisszaverős pánt volt, illetve
egy garas, melyet sörre, üdítőre és egy ízletes gulyásra válthattak be. Érdemes megemlíteni, hogy ezúttal gyalog is sokan tették meg a fürdőig tartó távot. A szejkefürdői majális, mint már megszokhattuk, igazi népünnepély, annak minden tartozékával: a kicsiket játszóház, ugrálóvár,
Látogatható a borvízmúzeum
arcfestés várta. Kinyitott a borvízmúzeum is, ahol múzeumpedagógiai tevékenységeken lehetett részt venni, a nagyszínpadon pedig tizenegy órától kezdődött az ünnepi műsor. Ott volt a Gereben Néptánccsoport, a Csíkmadarasi Népi Zenekar, a Step Dance modern tánccsoport, illetve eljöttek, és jó
szokásuk szerint humorbombákkal támadták közönségüket az Open Stage humoristái is, majd Tóth Kati és zenekara játszott. Közben persze, ha majális, akkor eszem-iszom, délutánba nyúló kikapcsolódás, szórakozás, a domboldalban igazi vigadalom, népünnepély volt.
Gazdasági előadások a Wekerle-tervről
M
ájus 16-án a városháza Szent István Termében Wekerle Vállalkozó Kör cím alatt gazdasági előadássorozatot és üzletember-találkozót szervezett a Kárpát Régió Üzleti Hálózat. Az üzletember-találkozón kilenc magyarországi vállalkozás mutatkozott be a helyi cégvezetőknek, gazdasági tevékenységekben érdekelteknek. Volt köztük élelmiszeripari termelő és számos kereskedő is. Bemutatóikat kötetlen üzleti tárgyalás követte – ezek az első lépések egy-egy vállalkozói kapcsolat kialakulásában. Az üzletember-találkozót gazdasági előadássorozat követte. Mint a szervezők kiemelték, rendezvényük nem
titkolt fő célja az, hogy egymásra találjanak a magyarországi és romániai termelők és kereskedők, hogy a találkozót követően partneri kapcsolatok szülessenek. A Wekerle vállalkozói kört Orosz Pál Levente nyitotta, ismertetve a Kárpát Régió Üzleti Hálózat székelyudvarhelyi irodájának a tevékenységét. Az is elhangzott, hogy a Wekerleterv, mely nevét Wekerle Sándor gazdaságpolitikusról kapta, a Kárpát-medence gazdasági felemelkedését igyekszik szolgálni. A találkozót, melyen jelen volt Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is, kötetlen beszélgetés és borkóstoló zárta.
Très Courts – a rövidfilmek fesztiválja
M
ájus 1. és szeptember 30. között látogatható a szejkefürdői borvízmúzeum, mely új kiállítással bővült: a Marx József fotóhagyatékából válogatott fényképek révén az erdélyi fürdőközpontok XX. század közepi állapotaiba nyerhetünk betekintést. A fürdő északi oldalán 2004– 2008 között épült fel egy kétszintes, teljesen fából készült kiállítási épület, melynek célja otthont adni a székelyföldi borvízforrásokat és fürdőket bemutató kiállításnak. A látogató megtekintheti a Szejkevizes korsókat és a vizet szállító bivalyos szekeret, melyek a város jelképeivé váltak. Továbbá fürdőemlékek és az ásványvíz tárolására használt különféle üvegedények is szemrevételezhetők. Székelyföld közel 2 500 borvízforrását feltérképező Bányai János geológus térképei, akárcsak az ásvány- és kőzetgyűjteményének egy része ugyancsak itt kerültek kiállításra, azokkal a tudósportrékkal együtt, amelyek egykor dolgozószobája falát ékesítették. Orbán Balázs halhatatlan érdemeire Hunyadi László
4
alkotta szobra, és az 1868–1873. között megjelent Székelyföld leírásában a fürdőkről készült metszetei, valamint a fürdőket ábrázoló fényképei emlékeztetnek. A székelyföldi fürdőélet fénykoráról a nagyszámú korabeli képeslap révén értesülhet a látogató. A nyitva tartás ideje alatt az udvaron lévő Sarolta-forrás vize is fogyasztható. A borvízmúzeum tavaszi nyitása mindig egyben egy újabb időszakos kiállítás bemutatását is jelenti. 2013-ban egy olyan dokumentum értékű fotótárlatot bocsátott a múzeum az érdeklődő közönség elé, amely által betekintés nyerhető az erdélyi fürdőközpontok XX. század közepi állapotaiba. A Marx József fotóhagyatékából származó kiállítás anyagát Zepeczaner Zsolt válogatta, és ő is rendezte a kiállítást. A borvízmúzeum hétköznapokon (kedd – péntek) 10 és 18 óra között látogatható, szombaton és vasárnap pedig 10 és 14 óra között, hétfőn pedig természetesen zárva tartanak.
I
mmáron tizenötödik kiadásához érkezett a Très Courts nemzetközi rövidfilmfesztivál, melybe a városi könyvtárnak köszönhetően május 1. és 3. között Székelyudvarhely – ötödik éve – ebben az esztendőben is bekapcsolódott. Idei újdonság, hogy a vetítésekre nemcsak a városi könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén, hanem több helyszínen került sor, igaz, korábban is volt már példa rá, hogy a G. Caféban mutatták be az aktuális év legjobb rövidfilmjeit. A cél egyszerű: köze-
lebb vinni ezen filmeket a nézőkhöz, így ezúttal a „más” helyszínek között a Bethlen negyedi park és a Kalapos Kávézó említhető. A nagyjából másfél órás vetítések iránt közepes volt az érdeklődés. Mint talán többen tudják már, nemcsak nézni, hanem szavazni is lehetett a kedvenc produkciókra, így akár az sem kizárt, hogy erdélyi alkotók is ott lesznek a díjazottak sorában, hisz jó tudni, Erdélyben is többen vannak, akik a legtöbb három perces filmek világában kísérletezgetnek.
Felforgatták a várost
I
dén újított az UFF, és adott egy csavart a XXI. Székelyudvarhelyi Diáknapoknak: háttérbe szorultak a polgármester-jelöltek és a csapatra került a hangsúly, sőt az sem volt fontos, hogy a csapat tagjai egy osztályból, avagy egy iskolából kerüljenek ki. Ez máris izgalmasabban hangzott, mint ha egy iskola egy jelöltet kellett volna „felfuttasson”, így a rendezvény iránti érdeklődés sem maradt el a fiatalok részéről. Nyolc csapat nevezett: Sz.A.F.T, Sheep-ka, FÁTÁL, In Team, Kós Evolution, A diktátor és követői, Az igazság ligája és a Tool lazák, a versenyzők pedig több napon keresztül (május 6–12.) számos próbán kellett, hogy sikeresen átessenek. Volt köztük Tórtúra, Felvonulás, ügyességi verseny és sport, illetve kvízjáték is, sőt a végeredmény alakulásába a szimpatizánsok véleménye, aktivitása is besegíthetett. A legügyesebbnek a Sz.A.F.T, vagyis a Szervezkedő Alattomos Futurisztikus
Társaság nevet viselő csapat tagjai bizonyultak, akik a diáknapok végén tizenöt darab kerékpárral térhettek haza az ifiházból. Említsük meg azért azt is, hogy szoros volt a verseny: második lett a Sheep-ka, a Diktátor és követői csapat tagjai pedig harmadikként zárták a versenyt. 2013. május
ESEMÉNY
47. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál Egy fesztivál, mely 46 éve lehetőséget nyújt az etnikai és kulturális identitás megőrzésére, kifejezésére, támogatására és fejlesztésére Romániában. Európában. Célja a nemzetiségek közötti megértés elősegítése, a közös értékek felkarolása, a diszkrimináció elleni küzdelem, a nyelvi és kulturális sokszínűség támogatása. A résztvevők többsége általában fiatalokból áll, akik jelenléte a fesztiválon nagyon fontos, mivel így támogatják a kulturális hagyományokat, az interkulturális párbeszédet, a közösségek interetnikai kapcsolatát, ők viszik tovább a hagyományokat. Fotó: Barcsa István
Az idei, immáron 47. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál három napos volt, az első két nap pedig a régiók találkozásáról, egy olyan Elekes Gyula, a művelődési ház igazgatója által megálmodott eseményről szólt, mely helyi értékeinket mutatja be. Ezúttal Farkaslaka község hozta el mindazt, ami számukra érték és felmutatható. Május 24-én a művelődési házban három kiállítás is nyílt: egyik Farkaslakát mutatta be fotókban, egy másik a község szülötteinek képzőművészeti alkotásait tárta a közönség elé, egy harmadik pedig néprajzi szempontból adott betekintést a község életébe. Közben Farkaslaka jelenéről, jövőjéről, a térség fejlesz-
tési lehetőségeiről szóló előadások is elhangzottak, majd levetítették ifj. Kovács Géza és Hajdó Levente Szénégetők című filmjét. Május 25-én szintén Farkaslakánál maradva Balázsi Dénes a község monográfiáját ismertette, majd Sipos László a község felekezeteiről és vallásos életéről beszélt. Hadnagy Jolán Tamási Áronra emlékezett, Pap Jenő pedig a malomfalvi székelykapu-készítés történetébe nyújtott bepillantást. Kulturális műsor is volt, mely során a farkaslaki Virgonc gyermektánccsoport, valamint a malomfalvi, farkaslaki, szentléleki népdalénekesek, a kecseti néptánccsoport, a kecseti 1–4. osztályosok, a szent-
léleki ifjúsági néptánccsoport, a farkaslaki Nyitnikék gyermekkórus és az Énekes madár női kórus, valamint a Terra Siculorum zenekar lépett színpadra. Este táncházat tartottak. Május 26-án, vasárnap a rossz idő miatt a művelődési házba szorult a Szejkefesztivál, illetve az Európai ételek a hagyomány jegyében főzőversenyt is a művelődési ház mögötti kis téren tartották meg. A fesztivál gálaműsorának nyitórészeként került sor a II. Népi Gyermekjáték-fesztiválra, majd egyenként vonultak színpadra a meghívott táncegyüttesek és mutatták be műsorukat. A fellépők között volt szerb, ukrán, török-tatár, horvát,
görög, szász, orosz-lipován és örmény csoport is, illetve a békéscsabai Tabán néptánccsoport is eljött
Dísznövény és kertészeti vásár
Tavaszváró bárányés pálinkafesztivál
Fotó: Barcsa István
M
ájus 9. és 12. között a polgármesteri hivatal és a magyarországi Assa-DiVi Kft. szervezésében immáron hatodik alkalommal szerveztek dísznövény- és kertészeti kiállítást, illetve vásárt, mely rendezvénynek pár éve a Bethlen negyedi park ad otthont. Hagyományosan néptánccal nyitották a vásárt, majd Bunta Levente szólt a szépszámú érdeklődők seregéhez. A polgármester beszédében azt emelte ki, hogy ezen vásár körül mindig megújul valami: először a városi park, ahonnan a Bethlen negyedi parkba költözött a rendezvény, majd itt is újból a park, mely szép környezetéül szolgál egy dísznövény- és kertészeti vásárnak. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy a kiállítók száma is bővült – említette a polgármester. Krébecz József, a szervező kft. vezetője azt tudatta, vásáruk a magyar kormány kiemelt
M
ájus negyedikén első alkalommal került sor Székelyudvarhelyen a Pünkösdi Tavaszváró Bárány- és Pálinkafesztiválra. A rendhagyó gasztronómiai vetélkedőre huszonöt hazai és külföldi csapat nevezett be. A fesztivál ötletgazdája és főszervezője Ambrus Gizella volt, rendezőként pedig az Erdélyi Magyar Fehérasztal Lovagrend és a polgármesteri hivatal sorolható. Ilyen rendezvényt még nem látott Székelyudvarhely, a
rendezvényévé válhat. A négy nap alatt közel nyolcvan kiállító mutatta be szebbnél szebb termékeit: volt bőven választék dísznövényekből, virágföldből, kerti bútorokból és eszközökből. Ugyanakkor a kiállítók jótanáccsal is ellátták az érdeklődőket, illetve néhány standnál termékbemutatót is tartottak.
a fesztiválra, melyen a várost a Gereben, a Boróka és a Kékiringó néptánccsoport képviselte.
Közben, mint már azt az előző években is megszokhattuk, a központi részen felállított színpadon egymást követték a kulturális, zenés és táncos produkciók. A gyerekeket mesekert is várta, illetve akinek kedve volt hozzá, kertészeti és hagyományőrző foglalkozásokon is részt vehetett.
egy többtagú zsűri értékelte: Benke László mesterszakács, a rendezvény védnöke, Bene Sándor mesterszakács, Farkas György városmenedzser és Bálint Imre Elemér, Oroszhegy polgármestere kapta feladatul az ételek és csapatok munkáinak a pontozását. Munkájuk akadt bőven, hiszen huszonöt csapat nevezett be a bárányos versenyre, akik többféle étellel rukkoltak elő. A fesztivál viszont nemcsak a bárányokról, hanem a pálinkáról is szólt, amiből a legjobbnak a Fotó: Barcsa István
Hagyományos mesterségek utcája
A
Városháza téren május 10. és 12. között rendezkedett be a Hagyományos mesterségek utcája, mely egyrészt a Városháza előtti utcában standokkal felsorakozott mesteremberek bemutatójáról, másrészt pedig a ferencrendi templom mellett felállított színpadon különböző táncegyüttesek, kórusok által nyújtott kulturális műsorról szólt. Túlzás azt állítani, hogy három nap alatt meg lehet tanulni egy népi mesterséget, ám az tény, hogy ennyi idő alatt el lehet lesni alapfortélyait, bele lehet szeretni valamely hagyományos mesterségbe. Ez is volt a célja a Hagyományos mesterségek utcájának: ízelítőt adni népi mesterségekből. A kíváncsiskodók elleshették a lópatkolás, szövés, fonás, fazakalás, illetve kerék- és zsindelykészítés fortélyait, és belenézhettek a lószerszám- és cseberkészítők világába, majd lepénysütésen, túró- és ordakészítésen vehettek részt. Ha ez sem volt elég, akkor továbbállhattak a kapu- és kopjafafaragók standjához, vagy a bútorfestők, nemezelők munkáit is megtekinthették. Volt továbbá üvegfújó és tojáspatkoló is, sőt az Árkosi múzeum is elhozta néprajzi gyűjte-
2013. május
ménye egy részét. A Székelyföldi Kézműves Egyesület vezényletével ugyanakkor számos foglalkozást is tartottak, a színpadon pedig a lövétei Kákvirág és az asszonykórus, az udvarhelyi Boróka, a szentmihályi Citerások és az abásfalvi cigányzenekar mutatta be műsorát.
meghívottak: lovagrendek, hazai és külföldi gasztronómiai szakemberek és főzni szeretők, illetve főzni tudók igazi ünnepi hangulatban először a belvárosi ferences templomba tértek be áldást kérni az étkekre és italokra, majd a Székely-támadt vár udvarát igazi kulináris fellegvárrá alakították. Hogy a jó időben a kíváncsiskodóknak minél több foglalatosság akadjon, a várban íjászbemutatót és -vetélkedőt szerveztek, illetve legenda-, mese- és regemondó versenyre is sor került, melyre szép számban neveztek be a nyolc év alattiak és fölöttiek – ugyanis két kategóriában hirdettek versenyt. Közben a gasztronómiai verseny csapatai is felsorakoztak, készítették a finomabbnál finomabb bárányétkeket, ténykedésüket pedig
Szenterzsébet csapat italát kiáltották ki. A zsűri az étkeket két kategóriában díjazta: az úgynevezett parázsételek közül a Kusztura Galéria készítménye lett az aranyérmes, második a Firtos Karaván, harmadik pedig a gyergyószentmiklósi Rozmaring lett. A pünkösdi üstönyételek kategóriában a Cookták csapata bizonyult a legjobbnak, a Septimia csapata pedig második, a Paprika nevű csapat pedig a harmadik helyen végzett a versenyben. Meg kell említenünk azt is, hogy a rendezvény meghívottja, az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend számos különdíjat is osztott, illetve a farkaslaki önkéntes tűzoltók csapatát még a kalocsai Paprikás ételek főzőversenyére is elhívták.
5
ESEMÉNY
TMA: zenei díjkiosztó gála Udvarhelyen Három napra Székelyudvarhely lett az erdélyi pop- és rockzene központja: május 10. és 12. között a városközpontban bonyolították le a Transilvanian Music Awards (TMA) zenei díjkiosztó gálát, amelyen nem kevesebb, mint huszonegy kategóriában osztottak díjakat anyaországi és erdélyi előadóknak.
A
téssel a Desperado zenekar büszkélkedhet – fergeteges bulit csaptak, a közönség egy hangként énekelte dalaikat. A Desperado LL Juniorral egy újabb díjat is besepert: a Múlt éjjel című dalukkal Az év legjobb magyarországi disco slágere cím is az övék. Az év magyarországi női hangja kitüntetésben Janicsák Veca részesült, Az év magyarországi televíziós showja címet pedig Kocsis Tibor X-Faktoros produkciója kapta. A TMA az első nap Szabó Ádámnak egy különdíjat is osztott. A díjkiosztó gála második napján Az év erdélyi férfihangja díjat László Attilának ítélték oda, majd a Monyo Projekt is TMA különdíjat kapott, sőt ők is játszottak a gála nagyszínpadán. Szintén TMA különdíjban részesült Lil C és a Transylmania együttes, Az év magyarországi nagy visszatérője elismerést pedig Péter Szabó Szilvia kapta. TMA különdíjat osztottak a Kerozin és a Stroke 69 együttesnek is, Az év magyarországi rockegyüttese díjat pedig a Republic zenekarnak ítélték oda. Az év magyarországi „örökzöld” zene-
három nap alatt a Városháza tér alsó jobb sarkában, az Emlékezés parkja szomszédságában felállított színpadon tizenhárom ismert és közkedvelt magyarországi, és nyolc erdélyi előadó, együttes játszott a nagyérdeműnek – közönségből, rajongókból pedig nem volt híján a rendezvény, mindhárom este „telttér” fogadta a fellépőket. Az első nap Az év magyarországi felfedezettje, Mészáros János Elek kapott díjat, majd énekelt is, aztán Vincze Lilla a különdíj átvételét követően néhány slágerrel ajándékozta meg az udvarhelyieket. Az év élő erdélyi koncertje díjat a Role zenekar vehette át, Az év alternatív magyarországi együttese díjat pedig a Kistehén Zenekar kapta, akik szintén eljátszották kedvenc dalaikat. Sokan Baricz Gergő produkcióját várták – a borzonti fiatalember Az év erdélyi felfedezettje díjban részesült, majd kiskoncertet adott. Az év pop-dance magyarországi slágere díjat Kocsis Tibor vihette haza, előtte örömében ő is dalra fakadt. Az év pop-dance csapata kitünte-
Lil C is autogramokat osztott
Fotók: TMA
A Desperado két díjat is besepert
Fotó: Barcsa István
Baricz Gergő Udvarhelyen is népszerű
Nagy Feró – ez inkább szórakozás volt, mint munka
kara elismerésben a Piramis együttes részesült, majd Tabáni István Az év magyarországi férfihangja díjat vehette át. Ha még nem derült volna ki, itt kell kiemelnünk, hogy nem volt olyan díjazott, aki legkevesebb egy-két dallal ne köszönte volna meg, hogy a TMA rá gondolt, hogy a közönség rá szavazott. A rendezvény utolsó napján Az év legjobb erdélyi etno-dance előadó-
Mészáros János Elek már járt Udvarhelyen
ja címet Kristóf Katalin és Milán vehette át, a Beatrice és Mc Badi pedig TMA különdíjban részesült. Az év magyarországi folk zenekara titulust Kovács Nóri és a Motiva gyűjtötte be, az Insect pedig TMA különdíjas lett. Az év erdélyi rockprodukciója cím a Titán zenekarnak jutott, Az év legjobb erdélyi popcsapata díj pedig a Dj Studio Project feat. Julia formációt illette.
Beszámolónkban arról sem feledkezhetünk meg, hogy a TMA rendezvénye alatt az Emlékezés parkja mögötti tér igazi gyerekparadicsommá alakult át: légvár, ugráló, csúszda, vízi óriáslabdák és egyéb csodák fogadták a kicsiket, a nagyok pedig a főutcán berendezkedett sátraknál szolgálhatták ki magukat mindennel, ami éhségüket, szomjukat oltotta.
Bagi-Nacsa humorshow
Ötezren voltak kíváncsiak az EDDA zenekarra Fotók: Barcsa István
H
A
z EDDA zenekarnak nem volt előzenekara, ám a közönség számára igazi bemelegítőként, ráhangolóként szolgált az, hogy a koncertre a majális napján került sor, vagyis többen úgy érkeztek a minifocipályára, hogy a Szejkén részt vettek a majálisos, egész napos népünnepélyen. Az EDDA udvarhelyszéki népszerűségét mi sem bizonyítja job-
6
ban mint, hogy zsúfolásig telt a minifocipálya és környéke: a szervezők úgy számolták, ötezren fordultak meg aznap este a városi parkban. Az évek során igazi tömegzenekarrá, magyar sztárzenekarrá nőtt EDDA legtöbb slágerét az udvarhelyiek is ismerik, Patakiék egyfajta válogatást mutattak be az 1974-től napjainkig írt legjobb dalaikból. Noha dallamos, gazdagon hang-
szerelt rockmuzsikájuk többnyire a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, illetve mindennapi örömével és problémáival foglalkozik, a közönség soraiban a gyerekektől az idősekig mindenki jelen volt, így is bizonyítva, hogy az EDDA nem egy mai zenekar, nem ma kezdték, de tudnak olyat játszani, hogy az nemcsak a tegnapi, hanem a mai fiatalokhoz is szóljon.
atállomásos erdélyi turnéjába Székelyudvarhelyt is felvette a Bagi István és Nacsa Olivér alkotta Bagi-Nacsa humoristapáros, akik a Székelyudvarhely Tavasza rendezvény egyik lazább pillanataként május 15én léptek fel a művelődési ház nagyszínpadára. Nem voltak még Erdélyben, így városunkban sem, így érthető, hogy sokan várták produkciójukat, ahogyan ők is, hogy végre itt is mókázhassanak. Humortól pedig nem volt mentes ez az este. Mint a páros műsoruk előtt megelőlegezte: a közel húszéves Bagi-Nacsázás egyfajta összefoglalóját adták, mondhatni sztorizgattak, történeteket meséltek, és közben közismert karaktereket formáltak meg: így Székelyudvarhelyen járt Korda Györgytől Gyurcsány Ferencen keresztül Orbán Viktorig mindenki, aki a magyarországi közéletben számít. Volt tehát kis politika, kis bulvár, nem kevés közélet és zene is – a szórakozáson volt a fő hangsúly, a közönség pedig a produkció végén elégedetten távozhatott: szem nem maradt szárazon, és a rekeszizmok is kaptak egy kis tornát. 2013. május
ESEMÉNY
Erős emberek látványos mutatványai Az első Székelyudvarhely Tavasza, vagyis az V. Városnapok több olyan rendezvénnyel is büszkélkedhet, melyet először szerveztek meg városunkban. A sorba tartozik a Székely Nagydíj is, az erős emberek bemutatkozása és versenye is.
M
ájus 12-én a minifocipálya rendhagyó és Székelyudvarhelyen eddig még nem látott eseménynek adott otthont: erős emberek vetélkedtek a Székely Nagydíjért – mint a főszervező, Ambrus Sándor megyei tanácsos, a Zete-Laka Sportegyesület képviseletében tudatta, céljuk az volt, hogy közelebb hozzák ezt a sportágat az udvarhelyiekhez, és miért ne, hosszú távon az is elképzelhető, hogy a következő évek versenyein már helyi erős ember is pályára lép. A Székely Nagydíj első kiadására három országból (Románia, Magyarország, Szerbia) érkeztek erős emberek, összesen tízen, akik öt kategóriában mérkőztek meg. Egy 7,3 tonnás kamiont húztak, egy kézzel
Az Infopress SE lett a Tavaszi Kupa győztese
A
Székelyudvarhely Tavasza rendezvénysorozat részeként került sor a városi minifoci-bajnokság kupadöntőjére. A Székelyudvarhelyi Sportért Alapítvány szervezte Tavaszi Kupa-döntőt május 22-én este a minifocipályán tartották, azt követően, hogy a benevezett csapatok több héten keresztül mérkőztek egymással. Ezen idő alatt meglepetések is születtek: míg a
bajnokságban az Infopress SE-t megverte a Góbék csapata, a többszörös bajnok Autogroup-Simót pedig az Eko Papír gyűrte le, mégis ezen két csapat, az Infopress SE és az Autogroup-Simó játszott a kupadöntőt: a rendes játékidő végén 1–1-et mutatott az eredményjelző tábla, így büntetők következtek, melynek végén az Infopress SE birtokába jutott a kupa.
1460-an futottak
súlyt löktek, nem is keveset, 70 kilogrammtól kezdődött a próba, aztán egy harminc méteres távon egy 310 kilogrammos úgynevezett lengősúlycipelős próbán is át kellett esniük. A negyedik megmérettetésük az volt, hogy egy Dacia Logan gépjármű hátulját kellett felemelniük, és minél tovább a levegőben tartaniuk, ötödik próbaként pedig az egyik legnépszerűbb és legmutatványosabb számot produkálták: legtöbb hatvan másodperc alatt egy 120 centiméteres állványon minél többször át kellett emelniük egy 144 kilogrammos kőgolyót. A zsűri mindenkit próbaszámonként pontozott, a végső összesítés pedig adta is a díjazási listát. Legjobbnak a tiszaújvárosi Csikós Lóránt bizonyult. Második lett a mezőszilasi Sebestyén János, harmadikként pedig a szintén magyarországi Ladameczki Zoltán fejezte be a versenyt. A további sorrend: Gabriel Ardelean Margittáról, Mengyi Rajmond Tiszaújvárosról, Juhász Csaba Salgótarjánból, Mester Miklós Szabadegy-
házáról, Kortyián Sándor Szatmárnémetiből, Kecskés Roni a szerbiai Bácskatopolyáról és Endrei Zsolt Újkígyósról – utóbbinak nem sikerült befejeznie a versenyt, megsérült, kórházba szállították, de a díjazásnál már ott volt. A rendezvény megfelelő lebonyolításáért a szervezők két nem akármilyen díszvendéget is elhívtak: Darázs Ádám testépítő, erős ember vezette a vetélkedőket, munkáját pedig Nagy Péter, a londoni olimpia 11. helyezett súlyemelője, szegedi erős ember segítette.
Látogatható a Jézus-kápolna M
ájus 19-étől múzeumi program szerint látogatható a Jézus-kápolna, mely úgy tűnik, a római katolikus egyház, a polgármesteri hivatal, a Haáz Rezső Múzeum és a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány összefogása révén nemcsak megmenekülhet az összeomlástól, hanem igazi turistacsalogató hellyé válhat. A múzeum régészei két éve kutatták a kápolnát – ekkor derült ki, hogy nem egy XIII., hanem egy XV. századi építményről van szó. Közben a Szent Miklós-hegyi katolikus plébánia munkatársai igyekeztek pályázni a kápolna felújítására, ezen lépésükkel párhuzamosan
pedig többen, köztük Jakab Áron Csaba önkormányzati képviselő is azt szorgalmazták, hogy a kegyhely váljon ismét a nagyközönség számára állandóan látogathatóvá. Egy másik szálon a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SzKA) is a kápolna megmentéséért, értékbe helyezéséért fáradozik: mint ismeretes, környezetét rendeznék, parkosítanák, szépítenék. Ezek mellett a Haáz Rezső Múzeum tizenöt évre gondozásába kapta az egyháztól a műemléket: a kápolna melletti épületben A Jézus-kápolna az idő mérlegén címmel egy, a régészeti ásatásokról is jelentést adó kiállítást rendeztek be, és hivatalosan is
megnyitották a nagyközönség számára az építményt, mely múzeumi program szerint látogatható.
A Székely himnusz nemzeti értékeink közé tartozik
M
ájus 22-én kilencvenegy éve mutatták be először a Csanády György által írt Székely himnuszt, ennek emlékére a Bethlen Gábor utcában található Csanády-emléktáblánál megemlékezésre került sor. A Székely Dalegylet, valamint az Alla Breve Ifjúsági Kórus és a Balázs Ferenc Vegyeskar közreműködésével a résztvevők elénekelték a magyar himnuszt, majd Bencze Boglárka, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium XI. B osztályos diákja elszavalta a
Ú
jabb rekord: az Infopress SE, a polgármesteri hivatal és az uh.ro által szervezett ötödik IPSE Városnapi Tömegfutásra 1460-an neveztek – hogy ezen tömegáradatot másképpen is illusztráljuk, azt említjük, hogy amikor az első szaladók elérték a Városháza teret, az utolsók a Stúdió Mozi előtti útszakaszon még álltak, vagy legjobb esetben akkor lendültek mozgásba. Nem volt ez gond, hisz elsősorban nem is a versenyről szól egy ilyen esemény, inkább az egészséges életmódról, arról, hogy egy város
2013. május
megmozdul, és mindenki bebizonyítja főként saját magának, hogy le tudja szaladni, kocogni, futni a két táv (3,9 és 6,4 km) valamelyikét. A szervezők ezúttal is gondoskodtak a résztvevők bemelegítéséről, ráhangolásáról, sőt a Fit-Feel még edzőgépeket is kihelyezett, a távok különböző szakaszain pedig itatópontok könnyítették a haladást. Az uh.ro a tömegfutás végén jól pontozta: ezúttal mindenki nyert, aki vállalta a kihívást, aki megmozdult és teljesítette a kitűzött célt.
Székely himnuszt. Gidó Csaba történész, városi tanácsos mondott ünnepi beszédet – a himnusz keletkezési körülményeiről adott jelentést. Ezt követően a református kollégium egyik diákja fuvolán adta elő Bartók Béla Este a székelyeknél című művét. Az ünnepély a Székely himnusz eléneklésével zárult, majd a Bethlen Gábor utcai megemlékezők kisétáltak Csanády György belvárosi református temetőben található sírjához, ahol egy-egy szál virágot helyeztek el.
Tizenhatodik mentésügyi konferencia
I
mmáron tizenhatodik alkalommal szerveztek Székelyudvarhelyen mentésügyi konferenciát. A rangos esemény többnyire minden alkalommal egy családorvosok, mentősök, sőt laikusok számára is fontos kérdés több vetületére igyekszik választ adni: mit kell tenni a beteggel, míg kórházba kerül? – a két nap alatt huszonhat, gyakorlati bemutatókkal is tarkított előadás edzte az érdeklődőket. A főszervező Ambach Alapítvány – mint dr. Ambrus József, a megyei mentőszolgálat orvosigazgatója, a székelyudvarhelyi mentőszolgálat vezetőorvosa tudatta – ezúttal is egy célt követett: különböző megközelítésekkel, más-más témakörökkel járni körbe mindazokat a te-
endőket, melyeket foganatosítani kell egy beteg kórházba történő juttatásáig. – Azokat az eljárásokat, megoldásokat, technikákat népszerűsítjük és adjuk közre, melyeket családorvosok, mentősök a beteg kórház előtti ellátása során végeznek. Folyamatosan arra keressük a választ, hogy mit lehet tenni, mit kell kezdeni a beteggel, míg az kórházba nem kerül – magyarázta dr. Ambrus, majd a konferenciára vonatkozó részletekkel is szolgált: több mint száz magyarországi egészségügyi alkalmazott vett részt, illetve helyi szakemberek is szép számban jelen voltak – a két nap alatt különböző témakörökben huszonhat előadás hangzott el.
7
ESEMÉNY
Molnos Zoltán festészeti kiállítása
Tündér Erzsébet Az Udvarhely Táncműhely a Székelyudvarhely Tavasza alatt mutatta be legújabb produkcióját, a Tündér Erzsébet táncos mesejátékot, mely egyfajta barangolás a népmesék világában. Az előadást Antal József táncos-koreográfus vitte színre, zenéjét a Heveder zenekar szerezte, a díszlet pedig Balázsi Gyön-
T
avaly ötvenedik életévébe lépett Molnos Zoltán, a székely Dalí, aki a rendhagyó pillanatot egy gyűjteményes festészeti album megjelentetésével ünnepelte, május 15-én pedig – hosszú szünetet követően – a művelődési házban egyéni kiállítással jelentkezett. A megnyitón Bunta Levente polgármester azt közölte, gyönyörű képek, szép alkotások, majd azt is hozzátette,
hogy a Dalí-féle, realizmussal keveredő szürrealista út, melyen Molnos elindult már a sajátja. Jánosi András publicista is üdvözölte a székely Dalí legújabb kiállítását, mellyel kapcsolatos gondolatait Lőrincz György író is megosztotta. Szerinte Molnos már festészete korai szakaszában túllépett a realizmus és a vidékünkre jellemző tájfestészeten az absztrakt és
a szürrealizmus felé. – Festményei vászonra varázsolt álmok. Sajátos, rendhagyó az a látásmód, az a világ, ahová elvezet minket. Nem az a művész, aki a valóságot a színek nyelvén egy az egyben lefordítja. Képein minden megtörténhet, sőt, azok ellenkezői is. Egy kiforrott, beérett művész festményeit látjuk – méltatta az alkotásokat Lőrincz György.
Páll Lajos-emlékkiállítás A
145 éves a Székely Dalegylet S
zékelyudvarhely mindig bővelkedett a kórusokban, melyek közül a legrégebbi és a leggazdagabb múltra visszatekintő a Székely Dalegylet. A város művelődéstörténetének leghosszabb életű, jelenleg is működő művelődési-művészeti közössége
gyit dicséri. A mesejátékban Antal Katalin, Faluvégi Erzsébet, Osváth Ildikó, Gáll Kata, Sipos Ildikó, Pál Alíz és Györfi Csaba táncosok lépnek színpadra, és tündérmeséjükkel azt sugallják: ha merészek vagyunk, ha küzdünk, nincs lehetetlen, álmaink teljesülnek.
városi könyvtárban május 14-én mindössze pár órára egy rendhagyó kiállítást nyílt, mely Páll Lajos munkássága előtt tisztelgett, a tavaly novemberben elhuny neves alkotó, korondi festőművészre és költőre emlékezett. A délutáni villámkiállításon Páll tizenhét festménye került a falakra Tamás György udvarhelyi műgyűjtő, jogász gyűjteményéből, egy alkotást pedig a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárból hoztak el. A szemlélődő a művész más-más korszakaiból láthatott akvarelleket, olajfestményeket és tusrajzokat.
egylet énekkara, szimfonikus és fúvós zenekara biztosította a zenei élet állandóságát a városban, de előfordultak olyan előadások is, amelyeken a zene és az irodalom egybefonódott. A második világháború után egy ideig szünetelt a dalegylet tevékenysége, de
A 2013-as Termés A majd másfél százados tevékenységet mondhat a magáénak. Az 1868-ban alapított Székely Dalegylet, amely az idők folyamán egybefogta az udvarhelyi zenekedvelő polgárokat, hoszszú fennállása alatt számos országos és nemzetközi elismerést érdemelt ki, például az 1894-ben Fiumében aratott sikerük valóságos népünnepélyt eredményezett Udvarhelyen. A két világháború között a magyar kórusmozgalmat összefogó Romániai Magyar Dalosszövetség tagjaként a Székely Dalegylet tevékeny részt vállalt a dalkultúra ápolásában. Az
1958-ban a város már megünnepelte a kórus fennállásának 90. esztendejét. A múlt rendszer akadályainak megszűnésével a dalegylet számára ismét kinyílt a nagyvilág. 1990 után számos hazai és nemzetközi vendégszereplésen vettek részt, ugyanakkor olyan rangos elismerések és díjak, mint a 2005-ben elnyert Aranykoszorús Kórus cím és a Kodály-díj bizonyítják tevékenységük magas szakmai minőségét. 145. évfordulójukat május 16án a Stúdió Moziban ünnepelték.
Újból őrségbe álltak a vörös darabontok
A
nyári turistaszezon alatt már megszokhattuk, hogy a polgármesteri hivatal és a Székelyudvarhelyi Vörös Darabontok egy-egy rendhagyó pillanattal kecsegtetik minden hétvégén az idelátogatókat. Május 17-én a Székely-támadt várban ismét munkába álltak a 16. századi vörös darabontok, az őrségváltás ezúttal is többeket a várba vonzott.
8
Haáz Rezső Múzeum képtárában május 14-én a székelyudvarhelyi képzőművészek egy csoportja tárta a nagyközönség elé „termése” legjavát. A tárlatot Veres Péter muzeológus rendezte és méltatta, aki az alkotókat, mint elhangzott, két laza csoportba sorolta: a még útjukat keresőkre és az önmagukat már megtalálókra. A Termés 2013 idei alkotói: Biró Gábor, Jakab András, Major Barna, Kelemen Albert, Kubanek László, Török Ferenc, Gidó Szende Melinda, Vass Mária-Magdolna, Török Bíró Erzsébet, Nagy Péter, Szabó János, Zavaczki Levente Walter, Berze Imre, Kolumbán
Antal József, Kövecsi Kovács Imre, Lakatos László. Ők is bizonyítják: van Székelyudvarhelyen képzőmű-
vészeti élet, és gazdag a termés. A tárlat július 7-éig látogatható a képtárban.
A színház miniévadja
A
Székelyudvarhely Tavasza rendezvénysorozatba egy miniévaddal kapcsolódott be a Tomcsa Sándor Színház. Május 21-én és 22-én a Fel is út, le is út című komédiát játszották, május 23-án pedig Barabás Árpád egyéni előadását, Gogol: Az őrült naplója című monodrámát lehetett megnézni, potom öt lejes jegyet váltva. Ide tartozik, hogy a színház szervezésében, szintén a Székelyudvarhely Tavasza rendezvénysorozat részeként jött el városunkba a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház: a magyar drámairodalom egyik legszebb darabját, a Bánk Bánt játszották igencsak rendhagyó módon. 2013. május
