VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŐ ELEMZÉSE

SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA

AVÁROSRÉSZEKBEMUTATÁSA

Szekszárd MJV IVS VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŐ ELEMZÉSE IVS – 3. fejezet

1. oldal a 106-bıl



Tartalom 1

2

A VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA........................................................................................................... 4 1.1

A városfejlesztés lehetıségei, irányai............................................................................................... 4

1.2

A városszerkezet továbbfejlesztése .................................................................................................. 5

1.3

Alkalmazott megközelítés ................................................................................................................. 7

1.4

VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA............................................................................................... 8

VÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE, TENDENCIÁK..................................................................... 13 2.1

VÁROSKÖZPONT ........................................................................................................................... 13

2.1.1

Társadalom.................................................................................................................................... 16

2.1.2

A városrész SWOT analízise, hibák és hiányosságok feltárása.............................................. 19

2.1.3 A városközpont rehabilitációs, funkcióbıvítı esetleges funkcióváltási szükségletének azonosítása .................................................................................................................................................. 20 2.2

Felsıváros .......................................................................................................................................... 22

2.2.1

Társadalom.................................................................................................................................... 24

2.2.2


2.3

Bottyánhegy....................................................................................................................................... 29

2.3.1

Társadalom.................................................................................................................................... 31

2.3.2


2.4

Újváros ............................................................................................................................................... 36

2.4.1

Társadalom.................................................................................................................................... 38

2.4.2


2.5

Alsóváros ........................................................................................................................................... 45

2.5.1

Társadalom.................................................................................................................................... 47

2.5.2


2.5.3

Az alközpont rehabilitációs, funkcióbıvítı, funkcióváltási szükségletének azonosítása .. 53

2.6 2.6.1

Bakta ................................................................................................................................................... 54 Társadalom.................................................................................................................................... 56

2. oldal a 106-bıl



2.6.2


2.6.3

Alközpont rehabilitációs, funkcióbıvítı, funkcióváltási szükségletének azonosítása ....... 60

Miklós város.................................................................................................................................................... 61 2.6.4

Társadalom.................................................................................................................................... 63

2.6.5


2.7 2.7.1

Társadalom.................................................................................................................................... 70

2.7.2


2.7.3

Alközpont rehabilitációs, funkcióbıvítı, funkcióváltási szükségletének azonosítása ....... 76

2.8

Iparváros ............................................................................................................................................ 77

2.8.1

Társadalom.................................................................................................................................... 79

2.8.2


2.9

Palánk ................................................................................................................................................. 84

2.9.1

Társadalom.................................................................................................................................... 86

2.9.2


2.10

Szilfa körül......................................................................................................................................... 91

2.10.1

A Szilfa körüli terület bemutatása ......................................................................................... 92

2.10.2

A városrész SWOT analízise, hibák és hiányosságok feltárása ......................................... 92

2.10.3

Alközpont rehabilitációs, funkcióbıvítı, funkcióváltási szükségletének azonosítása... 92

2.11

3

Szılıhegy........................................................................................................................................... 68

Csörge................................................................................................................................................. 94

2.11.1

A Csörge bemutatása............................................................................................................... 95

2.11.2

A városrész SWOT analízise, hibák és hiányosságok feltárása ......................................... 95

Kitörési lehetıségek a SWOT elemzések tükrében................................................................................ 96

3. oldal a 106-bıl


1


A VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA

Az alábbi fejezetben Szekszárd fejlıdéstörténeti szempontból kialakult városrészeit ismertetjük az ott található természeti környezet, épített környezet, mőemlék (épített örökség) és meglévı infrastrukturális elemek szempontjából.

1.1 A városfejlesztés lehetıségei, irányai A városfejlesztési koncepció olyan hosszú távú dokumentum, amely a mindenkori új helyzethez igazodva, folyamatos korrekciók közepette - társadalmi elfogadottsága esetén hosszú idıre, sıt korszakosan meghatározza a város fejlıdését.

A koncepció elsı idıhorizontja: a Duna-híd 2003 nyarán átadásával Szekszárd közlekedési pozíciójának a javulásával, felértékelıdött. Az ország 2004-ben ténylegesen csatlakozott az EU – hoz. Ez az idıszak a városfejlesztési koncepció szempontjából valójában nem volt más, mint az új helyzetben való megmérettetés kora. A városnak ma minden tekintetben alkalmazkodnia kell az új elvárásokhoz, kihívásokhoz, versenyfeltételekhez.

Az EU új tervezési és költségvetési idıszaka majd 2007-ben kezdıdött, melynek elıkészítésében és formálásában Magyarország is részt vett. Az új tervidıszakban bekövetkezı, szükségszerő és nagyon jelentıs változások, lehetıségek a formálódás állapotában vannak.

Szekszárd a ’külsı’ feltételek hiányában, ugyanakkor belsı konszenzus esetén a koncepció végrehajtása természetesen folytatódhat, hiszen a város rendelkezik egyfajta önmeghatározó és önmegvalósító képességgel és lehetıséggel is.

A korábbi elképzelésekkel ellentétben, Szekszárd lakónépességének száma nem gyarapszik, hanem kis mértékben várhatóan folyamatosan csökken, a mennyiségi tervezés helyett a minıségi jegyek erısítésére kell hangsúlyt fektetni. A város fejlıdése során kialakult területhasználati tagozódás fı vonalai egyértelmőek, változásokat az egyes településrészek érintkezési területein kényszerít ki a társadalmi-gazdasági környezet. Ilyen pl. a történelmi borvidékre nehezedı, egyre erısebben jelentkezı lakófunkció-igény, vagy a várostengely történelmileg kialakult közlekedési funkciójának K-re tolásával tehermentesedı Béla tér –

4. oldal a 106-bıl



Garay tér környéki szerepkör-váltás, intézményesülés és a gyalogos forgalom számára való újabb téralakítás.

1.2 A városszerkezet továbbfejlesztése Az elızı városfejlesztési koncepció kidolgozása óta lényeges településhálózati módosulások nem történtek, azonban a prognosztizált lakosságszám-növekedés helyett csökkenés mutatkozott. Ez egyes városrendezési körzetekben tervezés-módosítást tesz szükségessé, kiemelten a lakóterületi fejlesztések esetében. A városszerkezet továbbfejlesztésekor a településrészek közötti szerkezeti és területfelhasználási kapcsolatok megteremtése, illetve továbbfejlesztése, olyan településarchitektúra létrehozása szükségszerő, amelyben a városrészek szerves kapcsolatba kerülnek egymással és a városközponttal. Ehhez a közlekedési struktúra folyamatos fejlesztése nélkülözhetetlen, az É-D-i, természeti és társadalmi fejlıdés szerves eredıjeként kialakult várostengely tehermentesítésével, a K-re kialakítandó elkerülı szakaszok permanens kialakításával. A már fentebb említett belvárosi szerepkör-átalakulás (intézményesedés) számára az autóbusz- és a vasútállomás környékén kínálkozik területi lehetıség. A dinamikusan átalakuló D-i városrészek alközpontja megvalósulásának a Csatári u., az Alisca u., a Béri Balogh Ádám u. és a Tartsay Vilmos u. találkozásának területén van realitása. Ez utóbbi térségben – az 56-os út K-i oldalán – nyílik lehetıség új lakóterületek létesítésére, hiszen a meglévı lakóterületeken a rehabilitáció, a lakókörnyezet minıségének javítása jelent alapvetı feladatot. Természetesen mind az új, mind a meglévı lakóterületeken az infrastruktúra továbbfejlesztése megkerülhetetlen.

Szekszárd életében már a társadalmi-gazdasági fejlıdés korai szakaszától (Pannonia provincia) kezdve kiemelkedı szerepet játszott a mezıgazdaság. Bortermelı jellege ma is karakteres. Mindezért a település jövıképének felvázolásakor megfelelı figyelmet és szerepet kell kapnia a szılı- és borágazatnak. A megváltozott tulajdonviszonyok és egyéb társadalmi igények kikényszerítik a szabályozási elıírások megváltoztatását. A szılıterületeken (Történelmi Borvidék) végbemenı változások, a nagyobb összefüggı ingatlanok kialakulása, az esztétikus, magas presztízső lakóterületek iránti felfokozott igény és fizetıképes kereslet indokolttá teszik a Borvidék határának módosítását, azaz területének csökkentését és lakótelkek kialakítását.

Az ipari zóna vonatkozásában kiemelendı, hogy a város ezen gazdasági ág tekintetében megfelelı területtel rendelkezik, mivel a Keselyősi út, Palánki út, Bogyiszlói út körzetében jelentıs meglévı létesítményekkel, valamint még beépítetlen területekkel bír. Ugyanakkor megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a város ivóvízbázisának védelmére, mely jórészt a

5. oldal a 106-bıl



természetföldrajzi értelemben vett Sárköz területére esik, csakúgy mint a potenciális ipari szennyezık jó része.

A lakóterületi fejlesztések tekintetében leszögezhetı, hogy – a rendezési tervek értelmében – több városrészben nyílik lehetıség újabbak kialakítására. Szekszárd új lakóterületén, a „Szilfa körül” városrészben tervezett lakóterületi fejlesztések még nem indultak meg. Ennek oka a szétaprózott telekszisztéma és az esztétikailag kevésbé vonzó – sík – morfotóp, illetve a vízrendezési hiányosságok. Mindemellett az 56-os fıútnak, mint a világon mindenhol, vonzó hatása van a szolgáltató – kereskedelmi – ipari vállalkozások tekintetében. A városnak mindenekelıtt forrásokra van szüksége ahhoz, hogy az ide tervezett lakóterületi fejlesztések megvalósulhassanak.

A közintézmények alapfokú ellátásban játszott szerepe a meglévı, de minıségükben folyamatosan fejlesztendı létesítményekkel betölthetı, amelyek döntıen városrészenként kell, hogy teljesítsék funkcióikat. A középfokú ellátás nagyságrendjét közel 70.000 fıre kell biztosítani, ezek az intézmények a városközpont és környezete területén találhatóak.

6. oldal a 106-bıl



1.3 Alkalmazott megközelítés A városrészi lehatárolásnál három megoldást vizsgáltunk. 1. A történeti városrészek szerinti lehatárolás A történeti lehatárolás a város polgárainak közösségeit segíti. Partneri fejlesztési programjaik (civil szféra, vállalkozói szféra) beépülése, javaslataik megvalósításának követése egyszerő ebben a megközelítésben. De az új városrészek kialakulása átrajzolta a várostörténeti határokat. Ezért ez a szempont irányadó lehetett csak. 2. Az önkormányzati választókerületek szerinti területi osztás Várospolitikailag legkedvezıbb megoldás. Ugyanis a választókerületek élére megválasztott képviselık így gazdái lehetnének a városrészi fejlesztéseknek. A várospolitikai, a választó-polgári kezdeményezések így foghatók össze, ellenırizhetık legkönnyebben. A laksőrőség miatt aránytalan területnagyságok jöttek ki, fejlesztési szempontból ezért nem tőnt kedvezı megoldásnak ez a területi lehatárolás. 3. A városszerkezeti adottságokat követı területi bontás. A város szerkezeti sajátosságaiból adódó, a történeti és a választókerületi lehatárolási szempontokat is figyelembevevı megközelítés felelt meg legjobban a fejlesztési logikának. A fejlesztési koncepció, a városszerkezeti terv és a szabályozási terv integrációját ez a megoldás segíti leginkább. A polgármester úrral, a területi képviselı urakkal történt egyeztetéskor a városszerkezeti elvő területi lehatárolás került kiválasztásra. Az IVS kidolgozása során bebizonyosodott a választás helyessége. A képviselıi fejlesztési program összeállításakor a városszerkezeti területegységek szerint formálódó kis teamek együtt alakították ki javaslataikat.

7. oldal a 106-bıl



1.4 VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA

1. ábra Szekszárd MJV városrészei

8. oldal a 106-bıl



1. Városközpont Flórián u. Bezerédj u. Béri Balogh Ádám u. Wesselényi u. Bencze Ferenc u. Gróf Pál u. Séd patak

2. Felsıváros Körısi Csoma Sándor u. Mérey u. Flórián u. Kerékhegy u. Remete u. Puskás Tivadar u. Belterületi határ

3. Bottyánhegy Körısi Csoma Sándor u. Mérey u. Bocskai u. Benedek szurdok Szent László u. Rákóczi Ferenc u. Belterületi határ

9. oldal a 106-bıl



4. Újváros Patak u. Pollack Mihály u. Bajcsy Zsilinszky u. Tinódi u. Rákóczi Ferenc u. Séd patak

5. Alsóváros Alkony u. Béri Balogh u. Wesselényi u. Bencze Ferenc u. Gróf Pál u. Tartsay Vilmos u. Belterületi határ

6. Bakta Bezerédj u. Béri Balogh Ádám u. Csatári u. Vitéz u. Levendula u. Kilátó u. Ibolya u. Napfény u. Bródy Sándor u. Kálvária u.

10. oldal a 106-bıl



Lehel u. Munkácsy Mihály u. Belterületi határ

7. Miklós város Palánki út Patak u. Rákóczi Ferenc u. Lıtér köz Belterületi határ

8. Szılıhegy Vitéz u. Csatári u. Szilas u. Harang u. Szılıhegy u. Venyige u. Muskotály u. Szekér u. Cinke u. Sárköz u. Kalász u. Belterületi határ

9. Iparváros Pollack Mihály u. Bajcsy Zsilinszky u.




Tartsay Vilmos u. Keselyősi út Bogyiszlói út Séd patak

10. Szilfa körül

11. Csörge tó

12. Palánk



2


VÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE, TENDENCIÁK

2.1 VÁROSKÖZPONT A városrész szerkezetének domináns elemeiként jelennek meg az intézmények épületei, melyek térben, építésük idejében és funkcióikban is eltérést mutatnak. A grandiózus vízrendezési munkálatok elıtt emeltek az árvízmentes dombság - peremet ülik meg, míg az újabbak az egykori magas- és alacsonyártéren helyezkednek el. Ennek megfelelıen a magasabb térszíneken zömmel mőemléki jelentıségő létesítményekkel találkozunk. Megalapozott az az elképzelés, mely szerint rövidtávon fokozni kell a gyalogos felületek méretét, ezen intézmények, illetve az itt található kereskedelmi - szolgáltató funkcióval bírók összekapcsolása érdekében. A Garay tér gyalogosítása 2007-ben megtörtént. A városközpont szerepe az urbanizáció folyamatával együtt változik, melynek részeként a funkcionális átrendezıdés eredıjeként a gyalogosforgalom kényszeríti ki az ún. sétáló felületek létrehozását, mely Szekszárd esetében is idıszerő. Részletes forgalmi vizsgálatok végzésével kell a belváros forgalmi rendjének gyalogosbarát átrendezését végrehajtani. A területfelhasználás jellege a városközpontban nagyrészt kialakult. Az intézmények körüli beépítés egykor modernnek számító, nagyvárosi jellegő, vagyis jórészt panel lakótömbökbıl áll, melyek egy része az 1972 - ben, a városban létesített téglabetétes panelokat gyártó üzem termékeibıl készült. Ezt a technológiát az elemek munkaigényessége, gyenge hıszigetelı képessége és szilárdsága, valamint sérülékenysége miatt fokozatosan módosították, majd áttértek a szendvicsszerkezető vasbeton elemek alkalmazására. Ebben a körzetben több helyen telkes családi házak adják a paneles lakóterületek szomszédságát, így a különbözı beépítési módok között általában nem jött létre egy átmeneti övezet.

A városrész fejlesztése során a mőemlék és mőemlék jellegő épületek megóvása mellett a lakótelepek rekonstrukciójára különös figyelmet kell fordítani (pl. a közmővek cseréje, a hıszigetelések megoldása, a zöldterületek revitalizálása, a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedése, a házikedvencek tartásának kérdése ugyancsak hangsúlyos feladat.). Ellenkezı esetben nagyon nehezen visszafordítható slumosodás indulhat be, amely mindenféle tervezést meghiúsíthat.

Igen fontos a városközpont területén található (Szent István tér és környéke) közpark, amely a település zöldfelületi rendszerének centruma. Megóvása, fejlesztése az esztétikai szempontokon kívül levegıtisztaság-védelmi aspektusból is jelentékeny, ugyanakkor a majdani gyalogos zóna pereme lehet.




Az 1990 - es évek elején készült tervek 2000 - ig a városközpont lakosságszámának növekedésével, majd 2010 - ig kismértékő csökkenésével számoltak. A demográfiai folyamatok ma mást mutatnak, melyek kiegészülnek a funkcionális tisztulással (a lakófunkció jelentıségének csökkenése). Ez alapján ebben a városrészben 8.000 fı körül stabilizálódhat a lakosság 2020 - ig. A város központja az idıszámítás kezdetétıl a mai Béla tér és környéke. E központi mag a mai Szekszárd észak-déli, és kelet-nyugati tengelyének metszéspontja, a városfejlıdés e két tengely mentén alakult napjainkig. A központi hely ma is a város legjelentısebb intézményeit foglalja magában, a tér- és utcarendszer, a beépítés zártsorú, két-háromszintes karaktere, a védett épületek sokasága, funkciógazdagság jellemzi a Béla tér – Garay tér környékét. A központi mag funkciógazdag megújítása a város fejlıdésének alappillére. Az 1980-as években új intézményi sőrősödés alakult ki a Széchenyi utca – Szent István tér környezetében, erısítve a kelet-nyugati tengely szerepét. A városközpont ma egyben Szekszárd legnagyobb lakóterületi egysége is, hiszen itt található a lakásállomány 23,8%-a, és egyben itt a legkisebb a legalacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya is (1,9%). A városközpont a városrehabilitáció kiemelt jelentıségő területe, hiszen mind az intézményi és lakóépületek felújítása, mind a közterületek „környezet- és polgárbarát” kialakítása állandó feladatot jelent. A közlekedési és parkolási rendszer átépítése, a kapacitások bıvítése ugyancsak sürgetı, a központ mőködésének elengedhetetlen feltétele.






2.1.1


Társadalom

Lakónépesség (KSH Népszámlálásból lekérendı adat)

Mutató megnevezése

Szekszárd

Városközpont

összesen Lakónépesség száma

36 229

6 857

A városközpont lakónépessége 6 857 fı, ami 20%-a Szekszárd város egész lakónépességének.

Állandó népesség száma (KSH Népszámlálásból lekérendı adat)


Szekszárd

Városközpont

összesen Állandó népesség száma 35 810

6 535

A városközpont állandó népessége 6 535 fı, ami Szekszárd állandó népességének 18%-a.

Lakónépességbıl a 0–14 évesek száma (KSH Népszámlálásból lekérendı adat)


Szekszárd

Városközpont

összesen Lakónépességen belül a 0- 15,7 14 évesek aránya


12,4



A városközpontban a 0-14 éves népesség aránya 12,4%, ez 3,3%-al kevesebb a városi átlaghoz képest.



Szekszárd összesen Városközpont

Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya66,2

60,9

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 60,9%, ez a városi átlaghoz képest 5,3%-al kevesebb.

Lakónépességbıl a 60– évesek száma (KSH Népszámlálásból lekérendı adat)



Lakónépességen belül a 60-X évesek aránya18,1

26,8

A városközpontban élı 60 év felettiek aránya 26,8%, és ez 8,7%-al magasabb arány a város egészéhez viszonyítva.

Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Városközpont

0-14 évesek aránya


60 - x évesek aránya




A korcsoportok megoszlása címő ábrából jól kitőnik, hogy minden korcsoportban eltérés látszik Szekszárd egészéhez képest. A Városközpont városrészben kevesebb 0-14 éves, kevesebb 15-59 éves, és több 60 év feletti található.

Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül



Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 58,3

55,5

népességen belül

A városközpontban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 55,5%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 2,8%.

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya



Foglalkoztatott nélküli háztartások

33,7

44,6

aránya

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városközpontban 44,6%, a városi átlaggal összevetve ez 10,9%-al magasabb értéket mutat.

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (KSH Népszámlálásból lekérendı adat)






Legfeljebb általános iskolai

19,2

18,9

végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

A városközpontban 18,96% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 0,3%, ebbıl az látható, hogy ebben a városrészben lényegi eltérés nem tapasztalható a város egészéhez viszonyítva.

Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) (KSH Népszámlálásból lekérendı adat)



Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és 19,8

20,2

idısebb népesség arányában

A városközpontban 0,4%-al magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest.

Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a városközpontban élı lakosság korösszetételében és iskolázottsági arányában lényegi eltérés nem tapasztalható, az megegyezik a városi átlaggal. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányában már jelentıs, 10%-os eltérés tapasztalható.

2.1.2

A városrész SWOT analízise, hibák és hiányosságok feltárása

Erısségek -

a

városi

és

regionális

Gyengeségek szintő

köz- - az

összefüggı,


a

belvárosi

funkciót


-


intézmények koncentrált elhelyezkedése a közterületek rendezettsége a mőemlékek, helyi védett épületek jelenléte jelentıs mérető közparkok a szolgáltatási, kiskereskedelmi és irodai tevékenységek tradicionális jelenléte

-

-

kiteljesítı sétálóutcák hálózatának hiánya közösségi funkciók hiánya közösségi tér, dísztér funkció hiánya minıségi szálláshely, étterem hiánya minıségi kereskedelmi egységek keveredése, a piac körül kialakult kevéssé igényes egységekkel színvonalas szórakozóhely hiánya a parkolási igények kielégítetlensége a közlekedésbiztonság, akadálymentesítés megoldatlansága a lakótelepek zöldfelületeinek, parkolóinak elhanyagoltsága az átmenı forgalom

Lehetıségek -

-

-

Veszélyek

a belvárosi funkció – igazgatási, kulturális, oktatási, kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási – újraélesztése, színvonalas létesítmények kialakítása a városközpont kelet-nyugati tengelyén a terek, sétáló utcák kialakítása a Piac tér, Bezerédj tömb rehabilitációja a belvárosi lakótelepek épületállományának és közterületeinek rehabilitációja a Hunyadi utcai egykori laktanya intézményi funkciójú rekonstrukciója

2.1.3

A városközpont azonosítása

- a városközponton áthaladó közúti forgalom, a zaj- és levegıszennyezés megnövekedése - a koncepció nélküli építkezések lerontják a belváros funkcióit, a városképet - a városmag elslumosodása, különösen a piac környékérıl - a lakóépületek, intézmények felújításának elmaradása - a magasabb jövedelmőek elköltözése, a belváros lakossága korösszetételének kedvezıtlen irányú megváltozása - a parkolás rendezetlensége

rehabilitációs, funkcióbővítő esetleges funkcióváltási szükségletének

•

Intézményfejlesztés: o A piactér rekonstrukciója o A Bezerédj tömb rehabilitációja (lakás és intézmény) o A Gemenc szálló felújítása o A vasútállomás környékének rekonstrukciója o A Kálvária dombon szálloda és kapcsolódó funkciók elhelyezése o A Főtımő környékének rendezése o Mővelıdési hát megújítása o PTE-Illyés Gyula Fıiskolai Kar fejlesztése o Hunyadi úti volt laktanya térségének fejlesztése

•

Lakóterület rehabilitáció:



o o


A városközponti területek közterületeinek (zöldfelület, játszótér, parkolás) felújítása A lakóépületek energiatakarékos felújítása

•

Közlekedésfejlesztés: o A Béla tér rehabilitációja o A Széchenyi utca forgalomcsillapítása o A Piactér alatti mélygarázs fejlesztése o Prométheusz park alatti mélygarázs létesítése o Luther téri mélygarázs építése o Autóbusz-pályaudvar és a vasútállomás elıtti tér rendezése o A belvárosi forgalmi csomópontok akadálymentesítése, humanizálása

•

Zöldterület rehabilitáció: o Béla tér- Garay tér – Liszt Ferenc tér – Szent István tér – Luther tér – Bajcsy Zsilinszky E. u. zöldfelületeinek, fasorainak felújítása o Vármegyeháza kertjének megújítása




2.2 Felsıváros E városrész fejlesztésének tervezésekor a terület történelmileg kialakult értékeire (beépítési mód, utcakép, építészeti részletek, épülethomlokzatok) kell koncentrálni. Az épületállomány rehabilitációjának a meglévı településszerkezet és lépték megtartása mellett kell megtörténnie. A relief (domborzat) meghatározta utcák Ny-i irányba húzódása a családi házas beépítés következménye, melynek további tartalékai korlátozottak. Újabb lakóterület kialakítása ebben a városrészben csak új utca nyitásával kívánatos, mivel a városközpontba irányuló forgalom járulékos növekedése a mai hálózaton jelentıs problémákat vetne fel. Másrészt a Sötétvölgy irányába hétvégente fellépı kiránduló-forgalom önmagában is megterhelést jelent. Ehhez kapcsolódóan javasolt a Kápolna tér környékének zöldterületi, illetve rekreációs infrastruktúra fejlesztése.

A városrész D és É felé is cca. 1,5 km hosszan határos a szılıterületekkel, melyeknek „elfoglalása”, lakóterületi hasznosítása hangsúlyozottan jelentkezett a lakossági igényekben. A lakóterületté válás játékszabályait a szabályozási tervben és HÉSZ – ben rögzíteni kell.

A Felsıváros városrendezési körzet lakosságszáma 2010 - ig minimális növekedést mutathat, majd 2020 - ig stagnálhat, így akkor 1.700 fı élhet ezen a terrénumon.

A város egyik legısibb területegysége. A Séd völgyének két oldalán, a dombokra felkúszó beépítés telkes, oldalhatáron álló, illetve szabadonálló, a városközpont szomszédságában zártsorúsodó. A beépítés magassága alapvetıen földszintes, mely helyenként, fıként intézményi funkciók esetén kétszintes. A városrész értékes utca- és térszerkezetének, védett épületállományának, pincesorának megırzése a rehabilitáció alapvetı céljának tekintendı. A városrész épületállománya nagyrészt elavult, a lakásállomány közel egyötöde alacsony komfortfokozatú. A kedvezı városszerkezeti elhelyezkedés, a belváros közelsége miatt a városrész iránt megnıtt az érdeklıdés, a domboldalakon szaporodó új épületek – a növényzet jelenlegi hiánya miatt – mind nagyságukkal, mind esetenkénti „kivagyiságukkal” kedvezıtlenül érintik az egykori egységes hangulatot.






2.2.1


Társadalom



Szekszárd

Felsıváros


36 229

1 820

A Felsıváros lakónépessége 1 820 fı, ami 5%-a Szekszárd város egész lakónépességének.



Szekszárd

Felsıváros


1 875

A Felsıváros állandó népessége 1 875 fı, ami Szekszárd állandó népességének 5%-a.



Szekszárd

Felsıváros



17,4



A Felsıvárosban a 0-14 éves népesség aránya 17,4%, ez 1,7%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest.



Szekszárd összesenFelsıváros


62,9

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 62,9%, ez a városi átlaghoz képest 3,3%-al kevesebb.



Szekszárd összesenFelsıváros


19,8

A Felsıvárosban élı 60 év felettiek aránya 19,8%, és ez 1,7%-al magasabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Felsıváros







A korcsoportok megoszlása címő ábrából jól kitőnik, hogy minden korcsoportban kismértékő eltérés látszik Szekszárd egészéhez képest. A Felsıváros városrészben arányaiban, több 0-14 éves, kevesebb 15-59 éves, és több 60 év feletti található.



Szekszárd összesen Felsıváros


58,9

népességen belül

A Felsıvárosban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 58,9%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 0,6%.





33,7

35

aránya

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 35%, a városi átlaggal összevetve ez 1,3%-al magasabb értéket mutat.








19,2

21,9


A Felsıvárosban 21,9% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 2,7%, ebbıl az látható, hogy ebben a városrészben magasabb az alacsony iskolázottságú népesség aránya.





21,1


A Felsıvárosban 1,3%-al magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest.

Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a Felsıvárosban élı lakosság korösszetételében, iskolázottsági arányában és foglalkoztatási arányában lényegi eltérés nem tapasztalható, az megegyezik a városi átlaggal.



2.2.2



Erısségek -

-

Gyengeségek

Szekszárd egyik legrégibb, mind funkcionális, mind városszerkezeti szempontból legsokoldalúbb területe értékes utca- és térszerkezet, jelentıs mőemléki és védett épületállomány hangulatos pincesorok Kápolna tér, templom és kálvária teljes körő közmő infrastruktúra

- Séd patak és völgyének rendezet-lensége - utcák burkolatának rossz állapota - a szılıhegyi kapcsolatok hiányos-sága, utak kiépítetlensége - a meglévı telekstruktúra, tulajdonviszony a fejlesztés korlátja - magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya

Lehetıségek -

Veszélyek

kertvárosias lakóterület létesítése - új közterület „intézményes” kialakítáa városrész lakónépességének sának elmaradása „megújulása” - belsı feltáró utak hiánya zöldterületek, közösségi terek fejlesztésével a lakókörnyezet minıségi szintjének emelése




2.3 Bottyánhegy A terület K-i, DK-i része a történelmi belvároshoz csatlakozik, annak utcaszerkezetével, karakterével rokon. A városrész többi részén egyfelıl szabályosan kialakított, másfelıl a terepadottságokhoz igazodó utcaszerkezet és telekstruktúra jött létre. A térség rendkívül színes, sokféle települési karaktert tartalmaz, elıfordul a sőrő, kistelkes kisvárosi, kis- és nagytelkes hegyoldali, a közelmúlt szabályos utca- és telekstruktúrájú, valamint a sorházas, kertvárosias beépítési mód is. A városrész különleges értékét jelentik a több évszázados borkultúra települési megnyilvánulásai, a pincék és présházak. Nem csak ebben a terrénumban jelentenek városképi pozitívumot és negatívumot egyben. A pinceprobléma folyamatos kezelést és jelentékeny forrást igényel. Ugyanilyen kontextusban kell foglakozni a bottyánhegyi lakótelep kérdésével is, így a városrész fejlesztését a folyamatosan végrehajtandó rekonstrukció és rehabilitáció jelenti, melynek mind az épületállomány, mind a közterületek megújulását kell eredményeznie. Különös figyelmet kell fordítani a Séd és környezete minıségének megóvására.

Ezen városrendezési körzet népességszáma stagnál, 2010 - ben és 2020 - ban 9.000 fı élhet itt. A városrész Szekszárd egyik legfiatalabb területe, hiszen a Rákóczi utcai kisvárosias, egykétszintes karakterő területét kivéve a 60-as évektıl mind a telepszerő többszintes, mind a kertvárosias beépítési módoknak a helyszínéül szolgált. A város lakásállománya 22%-ának helyet adó városrészben a lakásokkal párhuzamosan az intézményi ellátás létesítményei is megvalósultak. A rendezett közterületek, a kiépült és fejleszthetı közmőinfrastruktúra miatt a városrész iránt ma is nagy a kereslet, különösen a kertes családi házak iránti újabb építési lehetıség veszélyeztetheti az egykori szılıhegyi karaktert.






2.3.1


Társadalom



Szekszárd

Bottyánhegy


36 229

8 295

Bottyánhegy lakónépessége 8 295 fı, ami 22%-a Szekszárd város egész lakónépességének.



Szekszárd

Bottyánhegy


8 260

Bottyánhegy állandó népessége 8 260 fı, ami Szekszárd állandó népességének 23%-a.



Szekszárd

Bottyánhegy



14,6



Bottyánhegy 0-14 éves népességének aránya 14,6%, ez 1,1%-al alacsonyabb arány a városi átlaghoz képest.



Szekszárd összesen Bottyánhegy


68,5

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 68,5%, ez a városi átlaghoz képest 2,3%-al magasabb.



Szekszárd összesenBottyánhegy


17,1

A Bottyánhegyen élı 60 év felettiek aránya 17,1%, és ez 1%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 80,0 60,0 Szekszárd összesen*

40,0

Bottyánhegy

20,0 0,0 0-14 évesek aránya






A korcsoportok megoszlása címő ábrából jól kitőnik, hogy minden korcsoportban kismértékő eltérés látszik Szekszárd egészéhez képest. A Bottyánhegy városrészben arányaiban, kevesebb 0-14 éves, több 15-59 éves, és kevesebb 60 év feletti található.





61,4

népességen belül

A Bottyánhegyen az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 61,4%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 3,1%.





33,7

27,3

aránya

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 27,3%, a városi átlaggal összevetve ez 6,4%-al alacsonyabb értéket mutat.








19,2

15,9


A Bottyánhegyen 21,9% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 3,3%, ebbıl az látható, hogy ebben a városrészben kisebb az alacsony iskolázottságú népesség aránya.





21,1


A Bottyánhegyen 1,3%-al magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest.

Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a Bottyánhegy városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók kedvezıbbek, mint a város egészét vizsgálva.

2.3.2


Erısségek -

Gyengeségek

hegyoldali városrész lakótelepekkel és - a terepadottságok miatt a költséges kertvárosias lakóterületekkel infrastruktúra kiépítése, üzemeltetése



-


a Rákóczi u. kisvárosias hangulata, - a lakótelepi területek zöldfelületeinek sokszínő intézményi funkciói gondozatlansága, a parkolási igény a magas szintő alapfokú intézményi kielégítetlensége ellátottság - a Pince sor elhanyagoltsága rendezett közterületek, gondozott - a Parásztai – Séd környezetének magántelkek rendezetlensége kiépült, de fejleszthetı közmőhálózat Lehetıségek

-

-

Veszélyek

a kertvárosias lakóterület kismértékő - a Szılıhegy felé való terjeszkedés bıvítése - a még „szabad” területek túlzott beépítése kereskedelmi, szolgáltatási intézmé-nyek (vállalkozói lakásépítés miatt) létesítése a Zöldkert utcában, Tolnai L. utcában a jelentıs nagyságú közterületeken parkok, közösségi terek kialakításával a lakóközösség belsı kohéziójának erısítése

Alközpontok azonosítása Az alközpontok a városrészek csatlakozásánál alakultak ki. A Pázmány téri alközpont rehabilitációs, funkcióbıvítı, funkcióváltási szükségletének azonosítása A Rákóczi út két oldalán elhelyezkedı intézményi területek kialakultak, elsıdlegesen kereskedelmi-szolgáltatási funkcióval, oktatási létesítményekkel. Az intézmények minıségi fejlesztése, a közlekedés biztonság megteremtése jelent feladatot.




2.4 Újváros Szekszárd Újváros nevő területe alacsony beépítéső, homogén lakóterület. A régebbi lakóépület-állomány rehabilitációjával a beépítés intenzitása növelhetı. Ennek megvalósulásával a terület lakónépessége 2010 - ig kismértékő növekedést mutathat, majd 2020 - ig 2.500 fı környékén konszolidálódhat. A XIX-XX. század eleji városfejlıdés területe ma a kismérető lakótelkek, a nagyrészt avult állapotú épületek térsége, a lakásállomány 23,7%-a alacsony komfortfokozatú, földszintes. A városrész fejlıdésére elsıdlegesen a közúthálózat minıségének javulása volt kedvezı hatással. Így a Rákóczi utca, a Damjanich utca, Pollack Mihály utca mentén indult el a városrész rehabilitációja. A városrészre kedvezı hatással volt a PTE Illyés Gyula Fıiskolai Karának jelenléte, folyamatos fejlıdése, mely különösen a Mátyás király utca térségében indított el intenzívebb átépítést.






2.4.1


Társadalom



Szekszárd

Újváros


36 229

3 115

Újváros lakónépessége 3 115 fı, ami 8,5%-a Szekszárd város egész lakónépességének.



Szekszárd

Újváros


2 921

Újváros állandó népessége 2 921fı, ami Szekszárd állandó népességének 8,1%-a.



Szekszárd

Újváros



14,7



Újváros 0-14 éves népességének aránya 14,7%, ez 1%-al alacsonyabb arány a városi átlaghoz képest.



Szekszárd

Újváros

összesen Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya66,2

60,2

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 60,2%, ez a városi átlaghoz képest 6%-al alacsonyabb.



Szekszárd összesenÚjváros


25,1

Az Újvárosban élı 60 év felettiek aránya 25,1%, és ez 7%-al magasabb arány a város egészéhez viszonyítva.





Szekszárd összesen* Újváros


15-59 évesek 60 - x évesek aránya aránya

A korcsoportok megoszlása címő ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya közel azonos a városi átlaggal, de a 15-59 és a 60 év felettiek aránya már jelentısebb eltérést mutat.



Szekszárd összesen Újváros


46,3

népességen belül

Az Újváros városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 46,3%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 12%, vagyis ebben a városrészben jelentısen alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya.





33,7

47,3

aránya

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 47,3%, a városi átlaggal összevetve ez 13,6%-al magasabb értéket mutat.








19,2

25,2


Az Újvárosban 25,2% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 6%, ebbıl az látható, hogy ebben a városrészben magasabb az alacsony iskolázottságú népesség aránya.





10,8


Az Újvárosban 9%-al alacsonyabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest.

Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy az Újváros városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor kedvezıtlenebb képet kapunk a város egészéhez viszonyítva.




A KSH a 2001. évi népszámlálásból ebben a városrészben jelölte meg az 1. számú Antiszegregációs területet: Pollack M.u. - Nyár u. - vasúti pálya – folyó által határolt városrész.

Szekszárd összesen


Lakónépesség száma Lakónépességen évesek aránya

belül

Lakónépességen évesek aránya

belül


belül

36 229 0-14

15-59

60-

x

15,7

66,2

18,1

Antiszegr.ter._1. Pollack M.u. - Nyár u. - vasúti pálya folyó 82

29,3

65,9

4,9

Forrás: KSH 2001-es népszámlálás

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakónépesség korszerinti összetételében különbség tapasztalható a város egésze és a megjelölt terület között, vagyis közel kétszer magasabb




arányban vannak a 0-14 évesek, a 15-59 évesek aránya azonosnak mondható, a 60 év felettiek aránya 13,2%-al alacsonyabb.


Szekszárd összesen*



Antiszegr.ter._1. Pollack M.u. - Nyár u. vasúti pálya - folyó


Antiszegr.ter._1. Pollack M.u. - Nyár u. - vasúti pálya - folyó



Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

19,2

75,9

Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában

19,8

0,0

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

38,3

79,6

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül

12,0

66,7

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

58,3

19,3


33,7

65,2




2.4.2



Erısségek -

-

Gyengeségek

tervezett kisvárosias és kertvárosias lakóterület a Fı utcai (Rákóczi u.) kisvárosias városkép, gazdag intézményi funkciók a PTE – Illyés Gy. Fıiskolai Kar folyamatosan fejlıdı, gazdagodó funkciói rendezett közkekedési és közmő infrastruktúra

- a zsákutcás szerkezet, a minimális teleknagyság a lakásépítés gátját is jelenti - a Séd túlzott beépítettsége - parkolási igények kielégítetlensége - az autóbusz pályaudvar és vasútállomás környezetének rendezetlensége

Lehetıségek -

-

Veszélyek

a Fıiskolai Kar fejleszthetısége - a lakótelkek túlzott lakásszámmal történı az autóbusz pályaudvar, vasút-állomás beépítése térségének átépítése, a közlekedési - a zöldfelületek csökkenése problémák rendezése a rehabilitáció során a kereskedelmi és szolgáltatási intézmények körének növekedése




2.5 Alsóváros A városrész É-i területe a városközpont lakótelepeivel és intézményterületeivel rokonítható, D-i végében pedig erıs kereskedelmi-gazdasági zóna tervezhetı. A kettı között alacsony beépítéső lakóövezet, Ny-i peremén pedig ismételten megjelenı többszintes beépítés jellemzi. Ebben a körzetben, a közelmúltban lakásépítési program fejezıdött be, így az elızı koncepcióban és egyéb építési-szabályozási tervekben lefektetett irányelveknek megfelelıen népességszáma növekedést mutatott, de nem olyan mértékőt, mint azt korábban feltételezték. A demográfiai trendnek és az önkormányzati döntésnek megfelelıen nincs szükség tartalék oktatási célú területre, mely lakásépítés számára vehetı igénybe. Sürgetı feladat a városrészben a „Chichago” területrész rehabilitációja.

A városrész népessége a tervezett beruházással némileg nıhet 2010 - ig, majd 2020 - ra 4.000 fı helyben lakásával kulminálhat.

Az észak-déli tengely mentén a XIX-XX században gyarapodó város másik telkes, családi házas területe, mely tervezett utcáival, teljes körő infrastrukturális ellátottságával, a városközponthoz való közelsége miatt kedvelt lakó- és intézményi terület. A városrész északi részén a földszintes lakóépületek bontása után többszintes és középmagas lakóépületekbıl új lakótelep született, melyhez az alapfokú intézmények is megépültek. A városrész déli részének – Kövendi S. utca térsége – elhanyagoltsága, az itt élık kedvezıtlen szociális helyzete miatt a rehabilitáció aligha kerülhetı el.






2.5.1


Társadalom



Szekszárd

Alsóváros


36 229

4 062

Alsóváros lakónépessége 4 062 fı, ami 11%-a Szekszárd város egész lakónépességének.



Szekszárd

Alsóváros


4 044

Alsóváros állandó népessége 4 044 fı, ami Szekszárd állandó népességének 11%-a.



Szekszárd

Alsóváros



18,1



Alsóváros 0-14 éves népességének aránya 18,1%, ez 2,4%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest.



Szekszárd

Alsóváros

összesen Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya 66,2

66,6

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 66,6%, ez a városi átlaggal közel egyezı arány.



Szekszárd összesen Alsóváros


15,3

Az Alsóvárosban élı 60 év felettiek aránya 15,3%, és ez 2,8%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva.





Szekszárd összesen* Alsóváros

0-14 évesek 15-59 évesek 60 - x évesek aránya aránya aránya

A korcsoportok megoszlása címő ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 15-59 évesek aránya azonosnak mondható, és a 60 év felettiek aránya közel azonos a városi átlaggal.





59,7

népességen belül

Az Alsóváros városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 59,7%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 1,4%, ami közel azonosnak tekinthetı.





33,7

aránya


32,9








19,2

18


Az Alsóvárosban 18% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 1,2%, ebbıl az látható, hogy ebben a városrészben az alacsony iskolázottságú népesség aránya hasonló arányt mutat a város egészéhez képest.





22,6


Az Alsóvárosban 2,8%-al magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest.




Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy az Alsóváros városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor kedvezıbb képet kapunk a város egészéhez viszonyítva.

A KSH a 2001. évi népszámlálásból ebben a városrészben jelölte meg az 2. számú Antiszegregációs területet: Bencze F.u. - Kövendi S.u. - Tartsay V.u. - Halasi S.u – által határolt városrész.



belül


belül


belül

Antiszegr.ter._2. (Bencze F.u. - Kövendi S.u. - Tartsay V.u. Halasi S.u.)


36 229 0-14

15-59

60-

x

15,7

66,2

18,1



336

25,6

60,1

14,3



A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakónépesség korszerinti összetételében különbség tapasztalható a város egésze és a megjelölt terület között, vagyis közel 10%-al magasabb arányban vannak a 0-14 évesek, a 15-59 évesek aránya 6%-al alacsonyabb, a 60 év felettiek aránya 3,8%-al alacsonyabb.




0-14 évesek 15-59 évesek 60 - x évesek aránya aránya aránya





19,2

69,3


19,8

0,5


38,3

64,4


12,0

50,0


58,3

34,1

Foglalkoztatott nélküli

33,7

56,9




háztartások aránya


2.5.2


Erısségek -

-

Gyengeségek

tervezett kis- és kertvárosias lakóterület, lakóteleppel főszerezve a Fı utca (Béri Balogh Ádám u.) menti sokszínő kereskedelmi, szolgáltatási funkció városi és regionális intézmények jelenléte teljes körő infrastruktúra ellátottság jelentıs oktatási létesítmények

- közparkok „szerény” volta - a Kövendi S. utca térségi lakóterület elhanyagoltsága, az itt élı lakónépesség kedvezıtlen szociális helyzete - a közvilágítás korszerőtlensége - a Fı utca menti új kereskedelmi egységek „illeszkedése” vitatható

Lehetıségek -

Veszélyek

a Fı utca menti városkép megújulása - a túlzott mérető lakásépítés, a nem odaillı a Bence F. utca komplex korszerősí-tése kereskedelmi és szolgáltató funkciók a temetı bıvítése, korszerősítése túlsúlya megbonthatja a városrész kialakult hangulatát, karakterét a még szabad területek fejlesztése (intézmény, lakás)

2.5.3

Az alközpont rehabilitációs, funkcióbővítő, funkcióváltási szükségletének azonosítása

A Csatári torok térségében (Bakta-Alsóváros-Szilfa városrészek közötti térségben) – ideértve a körforgalomba csatlakozó forgalmi utakat is – elsıdlegesen a közszolgáltatás létesítményei dominálnak, ugyanakkor az egészségügyi, oktatási intézmények is jelen vannak. Az intézmények és közterületek minıségének javítása mellett az alközpontban – Béri Balogh Ádám utca keleti oldalán – lévı szabad területek módot nyújtanak újabb – a piaci igényeket kielégítı – létesítmények elhelyezésére is.




2.6 Bakta Sőrő beépítéső családi házas, illetve sorházas, társasházas területek mellett jelentıs intézményterülettel és többszintes panel-lakóteleppel bír. A területen alacsony volumenő új lakóterületi fejlesztés még elképzelhetı. A rehabilitáció feladatköre a városközponthoz közeli régebbi beépítéső területekre vonatkozik, az újabb részek esetében, a csúszásveszély elhárítása okozhat gondot.

A baktai népesség alakulására a stagnálás lesz jellemzı, így 2020 - ra 7.500 - an lakhatnak ezen a területen. Szekszárd mind a népességstruktúrát, mind az épületállományt tekintve legfiatalabb (198090) lakóterülete. A térség egyben az egyik legszínesebb beépítési módokat bemutató terület is, hiszen az öt- és tízszintes paneles lakótelep mellett sor- és láncházas, társasházas, villás családi házas épületegyüttesek egyaránt megvalósultak. A Fı utcát nyugati oldalon kísérı városrész gazdag alapfokú, városi és regionális intézményeivel, megfelelı állagú épületállományával, jó tömegközlekedési és közúti kapcsolataival kiemelkedik a városrészek közül. A városfejlesztés feladatai közül azonban kiemelendı a közterületek állapotának, a parkolás megoldatlanságának a javítása.






2.6.1


Társadalom



Szekszárd

Bakta


36 229

7 643

Bakta lakónépessége 7 643 fı, ami 21%-a Szekszárd város egész lakónépességének.



Szekszárd

Bakta


7 838

Bakta állandó népessége 7 838 fı, ami Szekszárd állandó népességének 21%-a.



Szekszárd

Bakta



16,8



Bakta városrész 0-14 éves népességének aránya 16,8%, ez 1,1%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest.



Szekszárd

Bakta


71,2

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 71,2%, ez a városi átlagnál 5%-al magasabb arány.



Szekszárd összesen Bakta


12,2

Bakta városrészben élı 60 év felettiek aránya 12,2%, és ez 5,9%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva.




Korcsoportok megoszlása 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Bakta




A korcsoportok megoszlása címő ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 15-59 évesek arányára is ugyanez jellemzı, és a 60 év felettiek aránya alacsonyabb a városi átlagnál.





66,1

népességen belül

Bakta városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 66,1%, itt a város egészéhez viszonyítva magasabb a foglalkoztatottsági arány.





33,7

aránya


22,1








19,2

14,2


Baktán 14,2%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 5%, ebbıl az látható, hogy ebben a városrészben az alacsony iskolázottságú népesség aránya alacsonyabb a város egészéhez képest.





23,2


Bakta városrészben 3,4%-al magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest.




Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Bakta városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor kedvezıbb képet kapunk a város egészéhez viszonyítva.

2.6.2


Erısségek -

-

Gyengeségek

a város legnagyobb lakosszámú, kedvezı komfortfokozatú nagyváro-sias és kisvárosias lakóterülete a belvároshoz való közelség a városi fıúthálózathoz való jó kapcsolat komplex közmővesítettség teljes körő alapfokú közellátás jó tömegközlekedési kapcsolatok

- a közterületek elhanyagoltsága - a zöldfelületek gondozatlansága - a parkolási (garázs) igények kielégítetlensége - közlekedésbiztonság - intézmények felújításának elmaradása

Lehetıségek -

-

Veszélyek

az alközponti funkciók megerısítése - a lakókörnyezet leromlása a lakótelepi környezet minıségének - a magasabb képzettségő és tehetısebb javítása, a panelházak felújítása, lakosság elköltözése korszerősítése - a társadalom perifériájára szorult zöldfelületek, játszóterek, sportolási lakóközösségek koncentrálódása, a lehetıségek bıvítése szegregáció kialakulása az intézmények felújítása

2.6.3

Alközpont rehabilitációs, funkcióbővítő, funkcióváltási szükségletének azonosítása

A Csatári torok térségében (Bakta-Alsóváros-Szilfa körül) – ideértve a körforgalomba csatlakozó forgalmi utakat is – elsıdlegesen a közszolgáltatás létesítményei dominálnak, ugyanakkor az egészségügyi, oktatási intézmények is jelen vannak. Az intézmények és közterületek minıségének javítása mellett az alközpontban – Béri Balogh Ádám utca keleti oldalán – lévı szabad területek módot nyújtanak újabb – a piaci igényeket kielégítı – létesítmények elhelyezésére is.




Miklós város Heterogén beépítettségő városrész, melyben üzemterületek, kereskedelmi-szolgáltató egységek, nagykiterjedéső zöldfelület (temetı), intézmények és lakóépületek egyaránt megtalálhatók. A budapesti országút, a Pécs felé vezetı delta (együtt: körforgalom) és a városközpont gyors elérésének lehetısége miatt ez a terület a vállalkozások számára növekvı értékkel bír, különösen a Duna-híd használatba vételével. Az 56-os úttól Ny-ra elhelyezkedı terület lakófunkciója bıvíthetı, valószínőleg a panorámás domboldalakon elhelyezkedı telkek vásárlására mutatkozik fizetıképes kereslet. Ugyanakkor Miklósváros zöldterületeinek megırzése és fejlesztése kívánatos, mivel az uralkodó széliránynak megfelelıen az év nagy részében Szekszárd „tüdejeként” mőködhet. A Sió mentén rekreációs célokat szolgáló parkerdı, valamint vízisport telep tervezendı. A meglévı és az új vállalkozások esetében rendkívüli figyelmet kell fordítani a vízbázisvédelemre. A településrész lakosságszáma alacsony szinten marad, a lakóterületi fejlesztés eredményeként sem emelkedhet számottevıen. 2020 - ban 200 fı élhet Szekszárd ezen városrészében. Az egyre jobb minıségő fıúthálózatnak köszönhetıen a városrész Szekszárd egyik jelentıs munkahelyi területe. A meglévı létesítmények minıségének folyamatos javulása, átalakulása mellett még jelentıs szabad területek állnak a fejlıdés rendelkezésére. A városrész jelentıs zöld- és különleges területekkel bír, itt található a Felsıvárosi temetı, Szekszárd távlatban jelentıssé tehetı rekreációs területe a Palánki sziget, és a Sió mentén tervezett kikötı.






2.6.4


Társadalom



Szekszárd

Miklós város


36 229

387

Miklós város lakónépessége 387 fı, ami 1%-a Szekszárd város egész lakónépességének.



Szekszárd

Miklós város


381

Miklós város állandó népessége 381 fı, ami Szekszárd állandó népességének 1%-a.



Szekszárd

Miklós város



18,9



Miklós város 0-14 éves népességének aránya 18,9%, ez 3,2%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest.



Szekszárd

Miklós

összesen

város

Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya 66,2

57,9

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 57,9%, ez a városi átlagnál 8,3%-al alacsonyabb arány.



Szekszárd összesenMiklós város


23,3

Miklós városban élı 60 év felettiek aránya 23,3%, és ez 5,2%-al magasabb arány a város egészéhez viszonyítva.




Korcsoportok m egoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Miklós város




A korcsoportok megoszlása címő ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 60 év felettiek arányára is ugyanez jellemzı, és a 15-59 évesek aránya alacsonyabb a városi átlagnál.



Szekszárd összesen Miklós város


36,6

népességen belül

Miklós városban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 36,6%, itt a város egészéhez viszonyítva jelentısen (21%-al) alacsonyabb a foglalkoztatottsági arány.





33,7

42,1

aránya









19,2

46,9


Miklós városban 46,9%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 27,7%, ebbıl az látható, hogy ebben a városrészben az alacsony iskolázottságú népesség aránya több, mint kétszerese a városi átlagnak.





12,1


Miklós városban 7,7%-al alacsonyabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest.




Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Miklós város városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor kedvezıtlenebb képet kapunk a város egészéhez viszonyítva.

2.6.5


Erısségek -

Gyengeségek

kialakult fı- és kiszolgáló úthálózattal - a fejlesztési területek beépíthetıségi bíró városrész korlátai vasúti kapcsolat - nagyszámú régészeti terület jelenléte alacsony, idıs lakosszám kis mértékben - városszerkezeti szempontból értékes gátolja a gazdasági tevékenységet területek elhanyagolt állapota 6-os és 56-os út menti elhelyezkedés Intézményi és gazdasági funkciók jelenléte jó tömegközlekedési kapcsolat Lehetıségek

-

Veszélyek

a gazdasági terület bıvíthetısége - a túlzott beépítés miatti biológiai a Palánki sziget városi rekreációs aktivitásérték csökkenése területként történı kialakítása - a városrész ökológiai hálózatának sérülése

Alközpont nincs a területen




2.7 Szılıhegy Dinamikusan fejlıdı lakóterület, intenzív csoportos- és családi házas beépítéssel. Helyzete hasonló a Hosszúvölgy és a Bakta városrészekéhez, azaz újabb lakótelkek igen korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. Mindezért a település belsı környezetében beállt változások indokolttá teszik a Borvidék határának módosítását, területének csökkentését és lakótelkek kialakítását. A Szılıhegy népessége minden bizonnyal kismértékő növekedést mutat 2010 - ig, majd nem változik, vagyis 2020 - ra 2.500 lakost számlálhat. Szekszárd egyik legegységesebb kertvárosias karakterő lakóterülete, ma még „alvóváros” jellegő térsége. Az 1980-as évektıl intenzíven növekedı városrészben mind az épületállomány életkora, mind a lakónépesség korstruktúrája kedvezı, bár még megtalálhatók az egykori szılıhegyen épült alacsony komfortfokozatú lakások is. A városrész fejlesztése mind a lakásépítés, mind az intézményfejlesztés vonatkozásában biztosítható.






2.7.1


Társadalom



Szekszárd

Szılıhegy


36 229

2 564

Szılıhegy lakónépessége 2 564 fı, ami 7%-a Szekszárd város egész lakónépességének.



Szekszárd

Szılıhegy


2 635

Szılıhegy állandó népessége 2 635 fı, ami Szekszárd állandó népességének 7%-a.



Szekszárd

Szılıhegy



19,1



Szılıhegy 0-14 éves népességének aránya 19,1%, ez 3,4%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest.



Szekszárd

Szılıhegy


67,6

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 67,6%, ez a városi átlagnál 1,4%-al magasabb arány.



Szekszárd összesen Szılıhegy


13,4

Szılıhegy városrészben élı 60 év felettiek aránya 13,4%, és ez 4,7%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva.

Korcsoportok megoszlása 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Szılıhegy







A korcsoportok megoszlása címő ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 60 év felettiek aránya alacsonyabb, és a 15-59 évesek aránya szinte egyenlı a városi átlaggal.





58,5

népességen belül

Szılıhegyen az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 58,5%, ami megegyezik a városi átlaggal.





33,7

26

aránya

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 26%, a városi átlaggal összevetve ez 7,7%-al alacsonyabb értéket mutat.








19,2

20,2


Szılıhegy városrészben 20,2%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 1%.





18,6


Szılıhegyen 1,2%-al alacsonyabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest.

Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Szılıhegy városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor közel azonos arányokat találunk a város egészéhez viszonyítva. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya viszont alacsonyabb a város egészéhez viszonyítva.

A KSH a 2001. évi népszámlálásból ebben a városrészben jelölte meg a 3. számú Antiszegregációs területet: Sárköz u. településhatár – folyó – által határolt városrész.





belül


belül


belül

Antiszegr.ter._3. (Sárköz u. településhatár - folyó)



36 229 0-14

15-59

60-

x

15,7

66,2

18,1

118

24,6

64,4

11,0


A 2001-es népszámlálási adatok alapján a lakónépesség korszerinti összetételében különbség tapasztalható a város egésze és a megjelölt terület között, vagyis közel 10%-al magasabb arányban vannak a 0-14 évesek, a 15-59 évesek aránya 1,8%-al alacsonyabb, a 60 év felettiek aránya 7,1%-al alacsonyabb.














19,2

65,8


19,8

1,4


38,3

64,5


12,0

50,0


58,3

34,5


33,7

46,0




2.7.2



Erısségek -

-

Gyengeségek

Szekszárd legnagyobb kertvárosias lakóterülete, döntıen új lakásokkal a közszolgáltatás már megjelent a városrészben a városi átlagnál magasabb 0-14 éves, illetve alacsonyabb 60-x éves korosztály jelenléte a folyamatosan korszerősödı meglévı, alacsony komfortfokozatú épületállomány átalakulása

- részlegesen közmővesített terület - kedvezıtlen a feltáró utak állapota - sok helyen megoldatlan a csapadékvíz elvezetés - közvilágítás korszerőtlensége - foghíjas intézményellátás - a MotoCross pálya környezetzavaró hatása

Lehetıségek -

-

-

Veszélyek

mind a nagymérető tömbbelsık - a telkek túlzott beépítése, a telkenkénti feltárásával, mind a városrész lakásszám növelése megbonthatja a területének bıvítésével jelentıs családi házas jelleget kertvárosias lakóterület fejlesztés - a közparkok, zöldfelületek elhagyása a kiskereskedelem, a fogyasztói és közszolgáltatások további fejlesztésé-vel funkciógazdag „zöld” lakóövezet jöhet létre a közterületek, közmőinfrastruktúra fejlesztése

2.7.3

Alközpont rehabilitációs, funkcióbővítő, funkcióváltási szükségletének azonosítása

A Szılıhegy u. – Csopak u. – Béri Balogh Ádám utca találkozásánál (Szılıhegy-Szilfa körül) kezdeti stádiumban van a közszolgáltatási intézmények sőrősödése.




2.8 Iparváros A város iparterülete kialakult, jelentıs tartalékokkal rendelkezik, a jelenlegi ÁRT – ben lévı fejlesztési területen túlmenıen növelése nem szükséges. Ebben a városrészben a lakosságszám csökken, 2020 - ra 100 fı élhet az iparterületen. A Sárbogárd-Bátaszék vasútvonaltól keletre a Keselyősi út két oldalán, majd a Tartsay V. út keleti oldalán kialakult városrész Szekszárd legjelentısebb gazdasági területe, mely ma kisés középvállalkozások, illetve nagymérető telephelyek elhelyezésére egyaránt lehetıséget biztosít, illetve még jelentıs tartalékterületekkel rendelkezik. A területen mind a kereskedelmi-szolgáltató, mind az ipari gazdasági funkciók megtalálhatók. A városrészre kedvezı hatással lesz az M6-os autópálya Keselyősi úti és İcsényi csomópontja, melyeken keresztül a térség bekapcsolódhat az autópálya hálózatba. A városrészben továbbra is fenntartandó és fejlesztendı Szekszárd legjelentısebb sportterülete, ugyanakkor építési korlátozás javasolt az üzemi területek közé ékelıdött Béke telepi lakóterületre (jelenleg 137 db lakás).






2.8.1


Társadalom



Szekszárd

Iparváros


36 229

552

Iparváros lakónépessége 552 fı, ami 1,5%-a Szekszárd város egész lakónépességének.



Szekszárd

Iparváros


543

Iparváros állandó népessége 543 fı, ami Szekszárd állandó népességének 1,5%-a.



Szekszárd

Iparváros



25,9



Iparváros 0-14 éves népességének aránya 25,9%, ez 10,2%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest.



Szekszárd

Iparváros

összesen Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya66,2

62

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 62%, ez a városi átlagnál 4,2%-al alacsonyabb arány.



Szekszárd összesen Iparváros


12,1

Iparváros városrészben élı 60 év felettiek aránya 12,1%, és ez 6%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva.


Szekszárd összesen* Iparváros







A korcsoportok megoszlása címő ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya magasabb a városrészben, a 60 év felettiek aránya és a 15-59 évesek aránya alacsonyabb a városi átlagnál.





40,5

népességen belül

Iparvárosban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 40,5%, ami 17,8%-al alacsonyabb a város egészéhez viszonyítva.





33,7

49,3

aránya









19,2

48,3


Iparváros városrészben 48,3%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 29,1%.





3,1


Iparvárosban 16,7%-al alacsonyabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest.

Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Iparváros városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor jelentısen kedvezıtlenebb képet kapunk, mint a város egészét vizsgálva.

2.8.2


Erısségek -

Gyengeségek

tervszerően kialakított és fejlesztett - jelentıs az infrastruktúrával még nem gazdasági terület megfelelıen ellátott terület alacsony népességszám miatt a - rekultiválatlan, „barna mezıs” területek környezeti terhelés kicsi vannak jelentıs nagyságú fejlesztési területekkel - az üzemi épületek közé ékelıdı – bár kis rendelkezik lakosszámú – lakóterület



-

-


a közúti és vasúti kapcsolat jól kiépített, fejleszthetı a már meglévı vállalatok együttes gazdasági ereje magában hordozza az agglomerációs extern hatásokból származó elınyök érvényesülésének lehetıségét mőködı ipari park található Lehetıségek

-

-

-

Veszélyek

a Keselyősi úton létesülı autópálya - értékes mezıgazdasági területek kerülnek csomópont miatt logisztikai és egyéb beépítésre gazdasági funkciók kialakítására van - az új területek elfoglalása a „barna lehetıség mezıs” területek rehabilitációját a nagy kiterjedéső még hasznosítatlan hátráltatja területek alkalmasak újabb - a város biológiai aktivitás értéke nagyvállalatok betelepülésére csökkenhet a Sión tervezett kikötı a vízi szállítás lehetıségével is kecsegtet

Alközpont kialakítása nincs tervbe véve.




2.9 Palánk Lakóterületi szempontból nem rendelkezik egyelıre vonzerıvel. A Sió melletti kikötı tervét egyelıre elvetni nem szabad, a Duna-híd közlekedési fejlesztı hatása az 5112 sz. összekötı út menti térségben, az autópályák és a 6 – os út szomszédságában kereskedelmi – szolgáltató, valamint logisztikai funkció révén. Az egykori mezıgazdasági üzemközpont és készenléti lakótelep jövıjét az M6-os és M9-es fıforgalmi utak alapvetıen befolyásolják. A várható fejlesztések az avult, 27%-ban alacsony komfortfokozatú lakásállomány megújulását, a szakiskola jelentıségének növekedését, új gazdasági területek kialakítását eredményezhetik.






2.9.1


Társadalom



Szekszárd

Palánk


36 229

206

Palánk városrész lakónépessége 206 fı.



Szekszárd

Palánk


90

Palánk állandó népessége 90 fı.



Szekszárd

Palánk



13,1



Palánk 0-14 éves népességének aránya 13,0%, ez 2,6%-al alacsonyabb arány a városi átlaghoz képest.



Szekszárd

Palánk


79,6

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 79,6%, ez a városi átlagnál 13,4%-al magasabb arány.



Szekszárd összesen Palánk


7,3

Palánk városrészben élı 60 év felettiek aránya 7,3%, és ez 10,8%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva.

Korcsoportok megoszlása 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Palánk







A korcsoportok megoszlása címő ábrából jól kitőnik, hogy a 0-14 évesek aránya alacsonyabb a városrészben, a 60 év felettiek aránya szintén, és a 15-59 évesek aránya magasabb a városi átlagnál.





18,9

népességen belül

Palánk városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 18,9%, ami jelentıs mértékben, 39,4%-al alacsonyabb a város egészéhez viszonyítva.





33,7

45,5

aránya









19,2

33,5


Palánk városrészben 33,5%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 14,3%.





22,2


Palánkon 2,4%-al magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya a szekszárdi átlaghoz képest.

2.9.2


Erısségek -

-

Gyengeségek

az M9-es és M6-os, valamint az M9-es és 6-os út csomópontjának térségében vállalkozások számára alkalmas területekkel rendelkezik alacsony népességszám regionális jelentıségő szakiskolával bír a szakiskola országos jelentıségővé fejlesztéséhez a terület rendelkezésre áll Sió menti elhelyezkedés

- a területen csak az M9-es és 5112-es összekötı út épült ki - alacsony közmővesítettség - a Sió híd korlátozott áteresztı-képessége - a fejlesztési területek építésföldtani korlátai (mélyebb fekvés)

Lehetıségek -

Veszélyek

a Sió víziútként is történı hasznosítása - a Duna-Dráva Nemzeti Park és ökológiai a Sió menti séta-, kiránduló- és háló szomszédsága miatt a természeti



kerékpárutak kialakítása


területek veszélyeztetett-sége - a város biológiai aktivitás értékének csökkenése




2.10 Szilfa körül




2.10.1 A Szilfa körüli terület bemutatása

Szekszárd településfejlesztése, -tervezése során, a lakóterületi bıvülés fı reménységeként jött szóba, ehelyett azonban a kereskedelmi-szolgáltatási, illetve az ipari beruházások egyik hordozójává vált. A korábbi tervezés jelentıs lakosságszám növekedést helyezett kilátásba ezen a DK-i részen, azonban ez az expanzió várat magára, a terület tulajdonviszonyainak önkormányzati optimalizálásáig. A város D - i alközpontja itt alakítandó ki. Szekszárd legnagyobb mérető fejlesztési nagykereskedelmi létesítmények találhatók.

területe,

melyen

jelenleg

elsısorban

A városrendezési terv szerint a térségben mind gazdasági, mind kertvárosias lakóterület is kialakítható, melyek iránti igényt kedvezıen befolyásolhatják a már említett autópálya csomópontok. E városrészben biztosítandó a ma is központi szerepet betöltı temetı bıvítése 2.10.2 A városrész SWOT analízise, hibák és hiányosságok feltárása

Erısségek -

Gyengeségek

dinamikusan fejlıdı, elsısorban - a városrész nagyobb részén a nagykereskedelmi létesítmények közlekedési és közmő infrastruktúra nem elhelyezkedésének térsége épült ki a Fı utca (56-os út) mentén - tereprendezéssel, vízrendezéssel beelhelyezkedı terület, kedvezı építhetı terület városszerkezeti pozíció - elaprózott, kismérető, magántulajdon-ban az M6-os autópálya ıcsényi lévı telekstruktúra csomópontjához való közelség Lehetıségek

-

Veszélyek

jelentıs mérető, elsısorban a - a komplex közlekedési szerkezet kereskedelmi-szolgáltató gazdasági kiépítésének elmaradása területek kialakíthatósága - a területelıkészítés elhúzódása új kertvárosias lakóterületek kialakíthatósága

2.10.3 Alközpont rehabilitációs, funkcióbővítő, funkcióváltási szükségletének azonosítása

Az alközpontok a városrészek csatlakozásánál alakultak ki. A Csatári torok térségében (Bakta-Alsóváros-Szilfa körül) – ideértve a körforgalomba csatlakozó forgalmi utakat is – elsıdlegesen a közszolgáltatás létesítményei dominálnak, ugyanakkor az egészségügyi, oktatási intézmények is jelen vannak.




Az intézmények és közterületek minıségének javítása mellett az alközpontban – Béri Balogh Ádám utca keleti oldalán – lévı szabad területek módot nyújtanak újabb – a piaci igényeket kielégítı – létesítmények elhelyezésére is.

A Szılıhegy u. – Csopak u. – Béri Balogh Ádám utca találkozásánál (SzılıhegySzilfa körül) kezdeti stádiumban van a közszolgáltatási intézmények sőrősödése.




2.11 Csörge




2.11.1 A Csörge bemutatása

A terület a város egyik zöldterületi és rekreációs alközpontja. Fejlesztése során egy cca. 4,0 ha – os strandterület és kamping létesítése javasolt, tekintettel a terület városközpont közeli, ugyanakkor az idegenforgalmi folyosót is jelentı Sió menti fekvésére.. A tó és környezete ma kialakulatlan, rendezetlen, használatához a feltételek nem biztosítottak. A térség a város potenciális rekreációs területe. 2.11.2 A városrész SWOT analízise, hibák és hiányosságok feltárása

Erısségek -

Gyengeségek

a város beépített területéhez való - elhanyagolt tó és környéke közelség - közlekedési és közmő infrastruktúra a természeti adottságok – tó, erdı hiánya az ökológiai háló része az M6-os és Keselyősi úti autópálya csomópont közelsége miatt kis- térségi igények kielégítése Lehetıségek

-

rekreációs, strandkialakítása parkerdı létesítése

és

Veszélyek üdülıterület - a természeti környezet sérülése túlzott igénybevétel esetén




3 Kitörési lehetőségek a SWOT elemzések tükrében Szekszárd négy kitörési lehetıséget hordoz. 1. A központi funkciók erısítése, a térségi vonzerı és lakosságmegtartó képesség javítása 2. Lakókörnyezet fejlesztés 3. Turizmus és rekreáció fejlesztés, munkahelyteremtés, térségi vonzerıfejlesztés és lakosságmegtartó képesség növelés 4. Ipar- és szolgáltatás fejlesztés, munkahelyteremtés A kitörési lehetıségeket a városrész SWOT elemzések vonatkozó tételeinek kiemelésével mutatjuk be.

1. A központi funkciók erısítése Eszközei: a Városközpont központi funkcióinak fejlesztése, alközpontok kialakítása

1.1. Városközpont, központi funkciók fejlesztése Városközpont Erısségek -

Városközpont Gyengeségek

a városi és regionális szintő köz-intézmények koncentrált elhelyezkedése a közterületek rendezettsége a mőemlékek, helyi védett épületek jelenléte jelentıs mérető közparkok a szolgáltatási, kiskereskedelmi és irodai tevékenységek tradicionális jelenléte

-

az összefüggı, a belvárosi funkciót kiteljesítı sétálóutcák hálózatának hiánya közösségi funkciók hiánya közösségi tér, dísztér funkció hiánya minıségi szálláshely, étterem hiánya minıségi kereskedelmi egységek keveredése, a piac körül kialakult kevéssé igényes egységekkel színvonalas szórakozóhely hiánya a parkolási igények kielégítetlensége a közlekedésbiztonság, akadálymente-sítés megoldatlansága az átmenı forgalom

Városközpont Lehetıségek -

-

Városközpont Veszélyek

a belvárosi funkció – igazgatási, kulturális, oktatási, kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási – újraélesztése, színvonalas létesítmények kialakítása a városközpont kelet-nyugati tengelyén a terek, sétáló utcák kialakítása a Piac tér, Bezerédj tömb rehabilitációja a Hunyadi utcai egykori laktanya intézményi funkciójú rekonstrukciója

-

a városközponton áthaladó közúti forgalom, a zaj- és levegıszennyezés megnövekedése a koncepció nélküli építkezések lerontják a belváros funkcióit, a városképet a városmag elslumosodása, különösen a piac környékérıl a parkolás rendezetlensége

1.2. Bottyánhegy, Pázmány téri alközpont fejlesztése

A Rákóczi út két oldalán elhelyezkedı intézményi területek kialakultak, elsıdlegesen kereskedelmi-szolgáltatási funkcióval, oktatási létesítményekkel. Bottyánhegy Erısségek

Bottyánhegy Gyengeségek -

-

a Rákóczi u. kisvárosias hangulata, sokszínő intézményi funkciói a magas szintő alapfokú intézményi ellátottság kiépült, de fejleszthetı közmőhálózat

a lakótelepi területek zöldfelületeinek gondozatlansága, a parkolási igény kielégítetlensége

-




Bottyánhegy Lehetıségek -

Bottyánhegy Veszélyek

kereskedelmi, szolgáltatási intézmé-nyek létesítése a Zöldkert utcában, Tolnai L. utcában a jelentıs nagyságú közterületeken parkok, közösségi terek kialakításával a lakóközösség belsı kohéziójának erısítése

1.3. Alközpont kialakítása Csatári torok térségében (Bakta-Alsóváros-Szilfa városrészek közötti térségben) Bakta városrész alközpont-egység Bakta Erısségek -

Bakta Gyengeségek

a belvároshoz való közelség a városi fıúthálózathoz való jó kapcsolat komplex közmővesítettség teljes körő alapfokú közellátás jó tömegközlekedési kapcsolatok

-

a közterületek elhanyagoltsága a zöldfelületek gondozatlansága közlekedésbiztonság intézmények felújításának elmaradása

Bakta Lehetıségek -

Bakta Veszélyek

az alközponti funkciók megerısítése az intézmények felújítása

Alsóvárosi városrész alközpont-egység Alsóváros Erısségek -

Alsóváros Gyengeségek

a Fı utca (Béri Balogh Ádám u.) menti sokszínő kereskedelmi, szolgáltatási funkció városi és regionális intézmények jelenléte teljes körő infrastruktúra ellátottság jelentıs oktatási létesítmények

-

közparkok „szerény” volta a közvilágítás korszerőtlensége a Fı utca menti új kereskedelmi „illeszkedése” vitatható

Alsóváros Lehetıségek -

egységek

Alsóváros Veszélyek

a Fı utca menti városkép megújulása a Bence F. utca komplex korszerősí-tése a temetı bıvítése, korszerősítése a még szabad területek fejlesztése (intézmény, lakás)

-

a túlzott mérető lakásépítés, a nem odaillı kereskedelmi és szolgáltató funkciók túlsúlya megbonthatja a városrész kialakult hangulatát, karakterét

Szilfa körüli városrész alközpont-egység Szilfa körüli városrész Erısségek -

Szilfa körüli városrész Gyengeségek

a Fı utca (56-os út) mentén elhelyezkedı terület, kedvezı városszerkezeti pozíció az M6-os autópálya ıcsényi csomópontjához való közelség

-

a városrész nagyobb részén a közlekedési és közmő infrastruktúra nem épült ki

Szilfa körüli városrész Lehetıségek -

Szilfa körüli városrész Veszélyek

jelentıs mérető, elsısorban a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek kialakíthatósága

-

a területelıkészítés elhúzódása

-




1.4. Szılıhegy városrész alközpont Szılıhegy Erısségek -

Szılıhegy Gyengeségek

a közszolgáltatás már megjelent a városrészben

-

részlegesen közmővesített terület kedvezıtlen a feltáró utak állapota sok helyen megoldatlan a csapadékvíz elvezetés közvilágítás korszerőtlensége foghíjas intézményellátás a MotoCross pálya környezetzavaró hatása

Szılıhegy Lehetıségek -

-

Szılıhegy Veszélyek

a kiskereskedelem, a fogyasztói és közszolgáltatások további fejlesztésé-vel funkciógazdag „zöld” lakóövezet jöhet létre a közterületek, közmőinfrastruktúra fejlesztése

-

a közparkok, zöldfelületek elhagyása

2. Lakókörnyezet fejlesztés 2.1. A városközpont lakókörnyezet fejlesztése Városközpont Erısségek -

Városközpont Gyengeségek

jelentıs mérető közparkok

-

a parkolási igények kielégítetlensége a közlekedésbiztonság, akadálymente-sítés megoldatlansága a lakótelepek zöldfelületeinek, parkoló-inak elhanyagoltsága az átmenı forgalom

Városközpont Lehetıségek -

Városközpont Veszélyek

a belvárosi lakótelepek épület-állományának közterületeinek rehabilitációja

és

-

-

a városközponton áthaladó közúti forgalom, a zaj- és levegıszennyezés megnövekedése a városmag elslumosodása, különösen a piac környékérıl a lakóépületek, intézmények felújí-tásának elmaradása a magasabb jövedelmőek elköltözése, a belváros lakossága korösszetételének kedvezıtlen irányú megváltozása a parkolás rendezetlensége

2.2. Felsıváros lakókörnyezet fejlesztés Felsıváros Erısségek -

Felsıváros Gyengeségek

Szekszárd egyik legrégibb, mind funkcionális, mind városszerkezeti szempontból legsokoldalúbb területe értékes utca- és térszerkezet, jelentıs mőemléki és védett épületállomány hangulatos pincesorok Kápolna tér, templom és kálvária teljes körő közmő infrastruktúra

-

Séd patak és völgyének rendezet-lensége utcák burkolatának rossz állapota a szılıhegyi kapcsolatok hiányos-sága, utak kiépítetlensége a meglévı telekstruktúra, tulajdon-viszony a fejlesztés korlátja magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya

Felsıváros Lehetıségek -

Felsıváros Veszélyek

kertvárosias lakóterület létesítése a városrész lakónépességének „megújulása” zöldterületek, közösségi terek fejlesz-tésével lakókörnyezet minıségi szintjének emelése

-

új közterület „intézményes” kialakítá-sának elmaradása belsı feltáró utak hiánya

a

2.3. Bottyánhegy, lakókörnyezet fejlesztés




Bottyánhegy Erısségek -

Bottyánhegy Gyengeségek

hegyoldali városrész lakótelepekkel és kertvárosias lakóterületekkel a Rákóczi u. kisvárosias hangulata, sokszínő intézményi funkciói rendezett közterületek, gondozott magántelkek kiépült, de fejleszthetı közmőhálózat

-

a terepadottságok miatt a költséges infrastruktúra kiépítése, üzemeltetése a lakótelepi területek zöldfelületeinek gondozatlansága, a parkolási igény kielégítetlensége a Pince sor elhanyagoltsága a Parásztai – Séd környezetének rendezetlensége

Bottyánhegy Lehetıségek -

Bottyánhegy Veszélyek

a kertvárosias lakóterület kismértékő bıvítése a jelentıs nagyságú közterületeken parkok, közösségi terek kialakításával a lakóközösség belsı kohéziójának erısítése

-

a Szılıhegy felé való terjeszkedés a még „szabad” területek túlzott beépítése (vállalkozói lakásépítés miatt)

2.4. Újváros, lakókörnyezet fejlesztés Újváros Erısségek -

Újváros Gyengeségek

tervezett kisvárosias és kertvárosias lakóterület a Fı utcai (Rákóczi u.) kisvárosias városkép, gazdag intézményi funkciók a PTE – Illyés Gy. Fıiskolai Kar folyamatosan fejlıdı, gazdagodó funkciói rendezett közkekedési és közmő infrastruktúra

-

a zsákutcás szerkezet, a minimális teleknagyság a lakásépítés gátját is jelenti a Séd túlzott beépítettsége parkolási igények kielégítetlensége az autóbusz pályaudvar és vasútállomás környezetének rendezetlensége

Újváros Lehetıségek -

Újváros Veszélyek

a Fıiskolai Kar fejleszthetısége az autóbusz pályaudvar, vasút-állomás térségének átépítése, a közlekedési problémák rendezése a rehabilitáció során a kereskedelmi és szolgáltatási intézmények körének növekedése

-

a lakótelkek túlzott lakásszámmal történı beépítése a zöldfelületek csökkenése

2.5. Alsóváros, lakókörnyezet fejlesztés Alsóváros Erısségek -

Alsóváros Gyengeségek

tervezett kis- és kertvárosias lakóterület, lakóteleppel főszerezve teljes körő infrastruktúra ellátottság jelentıs oktatási létesítmények

-

közparkok „szerény” volta a Kövendi S. utca térségi lakóterület elhanyagoltsága, az itt élı lakónépesség kedvezıtlen szociális helyzete a közvilágítás korszerőtlensége

Alsóváros Lehetıségek -

Alsóváros Veszélyek

a Fı utca menti városkép megújulása a Bence F. utca komplex korszerősí-tése a még szabad területek fejlesztése (intézmény, lakás)

-

a túlzott mérető lakásépítés, a nem odaillı kereskedelmi és szolgáltató funkciók túlsúlya megbonthatja a városrész kialakult hangulatát, karakterét

2.6. Bakta lakókötnyezet fejlesztés Bakta Erısségek -

-

Bakta Gyengeségek

a város legnagyobb lakosszámú, kedvezı komfortfokozatú nagyváro-sias és kisvárosias lakóterülete a belvároshoz való közelség a városi fıúthálózathoz való jó kapcsolat komplex közmővesítettség teljes körő alapfokú közellátás jó tömegközlekedési kapcsolatok

-

a közterületek elhanyagoltsága a zöldfelületek gondozatlansága a parkolási (garázs) igények kielégítetlensége közlekedésbiztonság intézmények felújításának elmaradása

Bakta Lehetıségek -

a

lakótelepi

környezet

minıségének

Bakta Veszélyek javítása,

a

-

a lakókörnyezet leromlása



-

panelházak felújítása, korszerősítése zöldfelületek, játszóterek, sportolási bıvítése


lehetıségek -

a magasabb képzettségő és tehetısebb lakosság elköltözése a társadalom perifériájára szorult lakóközösségek koncentrálódása, a szegregáció kialakulása

2.7. Szılıhegy lakókörnyezet fejlesztés Szılıhegy Erısségek -

Szılıhegy Gyengeségek

Szekszárd legnagyobb kertvárosias lakóterülete, döntıen új lakásokkal a városi átlagnál magasabb 0-14 éves, illetve alacsonyabb 60-x éves korosztály jelenléte a folyamatosan korszerősödı meglévı, alacsony komfortfokozatú épületállomány átalakulása

részlegesen közmővesített terület kedvezıtlen a feltáró utak állapota sok helyen megoldatlan a csapadékvíz elvezetés közvilágítás korszerőtlensége foghíjas intézményellátás a MotoCross pálya környezetzavaró hatása

-

Szılıhegy Lehetıségek -

Szılıhegy Veszélyek

mind a nagymérető tömbbelsık feltárásával, mind a városrész területének bıvítésével jelentıs kertvárosias lakóterület fejlesztés

-

a telkek túlzott beépítése, a telkenkénti lakásszám növelése megbonthatja a családi házas jelleget

2.8. Szilfa körüli városrész lakókörnyezet fejlesztés Szilfa körüli városrész Erısségek

Szilfa körüli városrész Gyengeségek -

elaprózott, telekstruktúra


kismérető,

magántulajdon-ban

lévı


új kertvárosias lakóterületek kialakít-hatósága

-


3. Turizmus és rekreáció fejlesztés 3.1. Miklós város rekreáció fejlesztés Miklós város Erısségek -

Miklós város Gyengeségek

kialakult fı- és kiszolgáló úthálózattal bíró városrész vasúti kapcsolat jó tömegközlekedési kapcsolat

-

városszerkezeti elhanyagolt állapota

Miklós város Lehetıségek -

szempontból

Miklós város Veszélyek

a Palánki sziget városi rekreációs területként történı kialakítása

3.2. Palánk városrész turizmus, rekreáció fejlesztés Palánk Erısségek -

Sió menti elhelyezkedés

értékes

Palánk Gyengeségek -

alacsony közmővesítettség


területek



Palánk Lehetıségek -

Palánk Veszélyek

a Sió víziútként is történı hasznosítása a Sió menti séta-, kiránduló- és kerékpárutak kialakítása

-

-

a Duna-Dráva Nemzeti Park és ökológiai háló szomszédsága miatt a természeti területek veszélyeztetettsége a város biológiai aktivitás értékének csökkenése

3.3. Csörge városrész turizmus, rekreáció fejlesztés Csörge Erısségek -

Csörge Gyengeségek

a város beépített területéhez való közelség a természeti adottságok – tó, erdı az ökológiai háló része az M6-os és Keselyősi úti autópálya csomópont közelsége miatt kis- térségi igények kielégítése

-

elhanyagolt tó és környéke közlekedési és közmő infrastruktúra hiánya

Csörge Lehetıségek -

Csörge Veszélyek

rekreációs, strand- és üdülıterület kialakítása parkerdı létesítése

4. Ipar és szolgáltatás fejlesztés 4.1. Iparváros iparfejlesztés Iparváros Erısségek -

-

Iparváros Gyengeségek

tervszerően kialakított és fejlesztett gazdasági terület jelentıs nagyságú fejlesztési területekkel rendelkezik a közúti és vasúti kapcsolat jól kiépített, fejleszthetı a már meglévı vállalatok együttes gazdasági ereje magában hordozza az agglomerációs extern hatásokból származó elınyök érvényesülésének lehetıségét mőködı ipari park található

-

jelentıs az infrastruktúrával még nem megfelelıen ellátott terület rekultiválatlan, „barna mezıs” területek vannak az üzemi épületek közé ékelıdı – bár kis lakosszámú – lakóterület

Iparváros Lehetıségek -

-

Iparváros Veszélyek

a Keselyősi úton létesülı autópálya csomópont miatt logisztikai és egyéb gazdasági funkciók kialakítására van lehetıség a nagy kiterjedéső még hasznosítatlan területek alkalmasak újabb nagyvállalatok betelepülésére a Sión tervezett kikötı a vízi szállítás lehetıségével is kecsegtet

-

értékes mezıgazdasági területek kerülnek beépítésre az új területek elfoglalása a „barna mezıs” területek rehabilitációját hátráltatja a város biológiai aktivitás értéke csökkenhet

4.2. Miklós város szolgáltatás fejlesztés Miklós város Erısségek -

Miklós város Gyengeségek

kialakult fı- és kiszolgáló úthálózattal bíró városrész vasúti kapcsolat alacsony, idıs lakosszám kis mértékben gátolja a gazdasági tevékenységet 6-os és 56-os út menti elhelyezkedés Intézményi és gazdasági funkciók jelenléte jó tömegközlekedési kapcsolat

-

a fejlesztési területek beépíthetıségi korlátai nagyszámú régészeti terület jelenléte

Miklós város Lehetıségek -

a gazdasági terület bıvíthetısége

Miklós város Veszélyek -

a túlzott beépítés csökkenése


miatti

biológiai

aktivitásérték



-

a városrész ökológiai hálózatának sérülése

4.3. Palánk városrész szolgáltatás fejlesztés Palánk Erısségek -

-

Palánk Gyengeségek

az M9-es és M6-os, valamint az M9-es és 6-os út csomópontjának térségében vállalkozások számára alkalmas területekkel rendelkezik regionális jelentıségő szakiskolával bír a szakiskola országos jelentıségővé fejlesztéséhez a terület rendelkezésre áll

a területen csak az M9-es és 5112-es összekötı út épült

ki -

alacsony közmővesítettség a Sió híd korlátozott áteresztı-képessége a fejlesztési területek építésföldtani korlátai (mélyebb fekvés)

Palánk Lehetıségek

Palánk Veszélyek

-

-

4.4. Szilfa körüli városrész ipar, szolgáltatás fejlesztés Szilfa körüli városrész Erısségek -

Szilfa körüli városrész Gyengeségek

dinamikusan fejlıdı, elsısorban nagykereskedelmi létesítmények elhelyezkedésének térsége az M6-os autópálya ıcsényi csomópontjához való közelség

-

a városrész nagyobb részén a közlekedési és közmő infrastruktúra nem épült ki elaprózott, kismérető, magántulajdon-ban lévı telekstruktúra



jelentıs mérető, elsısorban a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek kialakíthatósága

-





4 Korábbi városfejlesztési akciók áttekintése

2004. 1. Babits Mővelıdési Ház rekonstrukció Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, Szent István tér 10. hrsz: 2708 Beruházás rövid leírása: Komplett épületrekonstrukció, korszerőtlen épületszerkezetek, leromlott mőszaki állapot mai igényeknek megfelelı felújítása. Változó igények miatti funkcióváltások, terek átalakítása, valamint akadálymentesítés. Beruházás ideje: 2004 Beruházás összege: 549.000.000.-Ft 2. Fecskeház építés Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, Honvéd u. 17/a. hrsz: 4296/1 Beruházás rövid leírása: 34 db új garzonlakás építése, a Belügyminisztérium „Fecskeház” elnevezéső programjának keretében, fiatalok elsı lakáshoz jutásának segítése érdekében létrehozott elıtakarékossági konstrukcióval. Beruházás ideje: 2004 Beruházás összege: 340.000.000.-Ft

3. Iparosított technológiával épült lakóépületek energiakorszerősítése Beruházó: Lakóközösségek Beruházás helye: Szekszárd, hrsz: lásd. külön lapon Beruházás rövid leírása: Többnyire paneles technológiával épült hıszigetelése. Beruházás ideje: 2004 Beruházás összege: 326.000.000.-Ft

tömblakások

homlokzat

2005 1. Garay tér – Béla tér rekonstrukció Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, Garay tér hrsz: 1831 Beruházás rövid leírása: Belváros rehabilitációja, sétáló utca kialakítása, út, járda, térburkolat építés, csapadékvíz elvezetés, teljes közmő rekonstrukció. Beruházás ideje: 2005 Beruházás összege: 360.000.000.-Ft

3. Garay János Gimnázium födémrekonstrukció Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, Szent István tér 7-9. hrsz: 2704 Beruházás rövid leírása: A statikailag meggyengült salakbeton födémek cseréje vasbeton szerkezetekre, belsı vakolatok, burkolatok felújítása, főtési- és elektromos rendszer korszerősítése, valamint akadálymentesítés. Beruházás ideje: 2005-2006 Beruházás összege: 240.000.000.-Ft 4. Iparosított technológiával épült lakóépületek energiakorszerősítése




Beruházó: Lakóközösségek Beruházás helye: Szekszárd, hrsz.lásd. külön lapon Beruházás rövid leírása: Többnyire paneles technológiával hıszigetelése. Beruházás ideje: 2005 Beruházás összege: 186.000.000.-Ft

épült

tömblakások

homlokzat

5. Városi közutak burkolat felújítása Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, Mátyás K., Zrínyi, Árpád, Csaba, Petıfi, Holub, Gróf Pál, Otthon utcák, hrsz. Beruházás rövid leírása: Burkolat felújítás. Beruházás ideje: 2006 Beruházás összege: 122.000.000.-Ft 6. Körforgalom építés Flórián utcai keresztezıdésben Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, Szent László, Fürdıház, Mérey és Flórián utcák, hrsz. Beruházás rövid leírása: Kis kapacitású és balesetveszélyes keresztezıdés átépítése körforgalmú csomóponttá. Beruházás ideje: 2006 Beruházás összege: 31.000.000.-Ft 7. Epreskert utca csapadékcsatorna- és útépítés Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, Epreskert utca, hrsz. Beruházás rövid leírása: Burkolat felújítás és csapadék csatorna építés. Beruházás ideje: 2006 Beruházás összege: 55.000.000.-Ft 8. Szennyvízcsatorna építés Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, Hosszúvölgy, Kerékhegy, Óvoda, Hegyalja, Szilas, Harang, Kertész utcák, hrsz.5760,5765,5785,5784,5783,5826,5838/02,1022,1024,8984 Beruházás rövid leírása: Gravitációs szennyvízhálózat kialakítása, bekötı vezetékkel és tisztító aknákkal. Beruházás ideje: 2006 Beruházás összege: 35.000.000.-Ft

2006 1. Iparosított technológiával épült lakóépületek energiakorszerősítése Beruházó: Lakóközösségek Beruházás helye: Szekszárd, hrsz: lásd. külön lapon Beruházás rövid leírása: Többnyire paneles technológiával épült hıszigetelése. Beruházás ideje: 2006 Beruházás összege: 345.000.000.-Ft

tömblakások

homlokzat

2. Városi közutak burkolat felújítása Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, Alkotmány, Barát János, Bertók R-né, Csokonai, Flach Imre, Hunyadi, Kálvária, Klapka ltp, Pollack ltp, Táncsics, Ybl utcák, hrsz. Beruházás rövid leírása: Burkolat felújítás.




Beruházás ideje: 2006 Beruházás összege: 60.000.000.-Ft 3. Sport utca csapadékcsatorna- és útépítés Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, Sport utca, hrsz. Beruházás rövid leírása: Burkolat felújítás és csapadék csatorna építés. Beruházás ideje: 2006 Beruházás összege: 75.000.000.-Ft

2007 1. Iparosított technológiával épült lakóépületek energiakorszerősítése Beruházó: Lakóközösségek Beruházás helye: Szekszárd, hrsz. lásd. külön lapon Beruházás rövid leírása: Többnyire paneles technológiával épült hıszigetelése. Beruházás ideje: 2006 Beruházás összege: 532.000.000.-Ft

tömblakások

homlokzat

2. Városi közutak burkolat felújítása Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, Kapisztrán u, Kilátó u, Toldi u, Augusz I.utcák, hrsz. Beruházás rövid leírása: Burkolat felújítás. Beruházás ideje: 2007 Beruházás összege: 21.000.000.-Ft 3. Városi közutak burkolat felújítása Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, Szakály testvérek u, Rózsa köz, Berzsenyi u, Móricz Zs.utcák, hrsz. Beruházás rövid leírása: Burkolat felújítás. Beruházás ideje: 2007 Beruházás összege: 45.000.000.-Ft 4. Séd patak mederrendezés Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, hrsz:1001,1114,1274,1441,1557,1513,3912,3810 Beruházás rövid leírása: Séd patak mederrendezése, meder burkolási munkáinak elvégzése, drénhálózat és zárt szelvény kialakítással a szükséges helyeken. Beruházás ideje: 2006-2007 Beruházás összege: 313.000.000.-Ft 5. Kerékpárút építés (TESCO – Kövendi u. között) Beruházó: Szekszárd MJV Önkormányzata Beruházás helye: Szekszárd, hrsz. Beruházás rövid leírása: Gyalog és kerékpárút építés. Beruházás ideje: 2007 Beruházás összege: .29.000.000.-Ft 6. Kerékpárút építés (Kövendi u. – Keselyősi u. között) Beruházó: Bricostore Beruházás helye: Szekszárd, hrsz. Beruházás rövid leírása: Gyalog és kerékpárút építés. Beruházás ideje: 2007




Beruházás összege: .30.000.000.-Ft


VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŐ ELEMZÉSE

Recommend Documents