Városfejlesztési Stratégia, célhierarchia konkrét projektjavaslatokkal
A város hosszú távú jövőképe A jövőkép a város - funkcionális kapcsolatban lévő környezetével együtt értelmezett - hosszú távon (15-20 év alatt) elérendő céljait határozza meg. Ez egyrészt demográfiai jellegű, másrészt a város vonzáskörzetébe tartozó települések feladatmegosztására vonatkozik (különös tekintettel a kistérségi feladatok ellátásának koordinációjára, mekkora gazdasági potenciál bővülésre számítanak a városban, milyen szektorban, és mely városi területeken, mely városi térségüket neveznék válságtérségnek, és miért, hogyan kívánják átalakítani a közszolgáltatási rendszerüket, városi környezet, életminőség, kultúra stb.).
A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása
E dokumentum egy összefoglaló a hosszú távon fenntartható városfejlesztési stratégiáról, amely előtérbe helyezi a gazdasági fejlődés mellett a környezetvédelem-, a táj- és természetvédelem, az örökségvédelem-, a társadalmi integráció, az etnikai és kulturális kohézió szempontjait.
Zsámbék stratégiája szerint az átfogó cél kiindulópontja a város
lakossága jólétének biztonságának biztosítása és életminőségének növelése, a térség népesség megtartó és vonzó képességének erősítése, a magyarországi és európai városhálózatban betöltött szerepének meghatározása és megfelelő funkciók magas színvonalú ellátása, Zsámbék kulturális, történelmi, és természeti adottságainak kiaknázása. A jólét fogalmába beletartozik a stabil és fejlődőképes gazdasági alapok megteremtése és megőrzése, a minőségi és jövedelmező munkahelyekhez való hozzáférés elősegítése, valamint az élhető természetes és épített környezet létrehozása, a környezet tudományosan prognosztizált változásaira való felkészülés, társadalmi felkészítés, a városra jellemző egyedi történelmi értékek és kulturális javak megőrzése, illetve modern közösségi terek kialakítása. A stratégiai átfogó célból levezethető tematikus célkitűzések és részcélok olyan reális és középtávon megvalósítható prioritásokat jelentenek, amelyek összetett, ugyanakkor konzisztens rendszert alkotnak, a közöttük lévő szinergia kapcsolatok révén egymás hatásait erősítik. Ennek megfelelően az átfogó cél az elkövetkezendő 15-25 év vonatkozásában: „Az élhető és versenyképes kultúrváros” feltételeinek megteremtése. Az élhetőség szó alatt értjük az igazi 1
városi funkciók kialakítását, a meglévő funkciók megerősítésével, illetve a hiányzó funkciók pótlásával. Zsámbék várossá válása óta probléma, hogy a városközpont relatíve gyengén funkcionál, nincs igazi városmag. A városhálózatban betöltött szerep maradéktalan érvényesülése érdekében ki kell alakítani az európai mércével is színvonalas, modern, zöld belvárost, továbbá az újonnan lehatárolt városrészi alközpontokat is. A Budapesti Agglomerációs Rendezési Terv a főváros agglomerációjához sorolta a Zsámbékot
és
a Zsámbéki-medencét.
Az agglomeráció külső gyűrűje – melynek dél-nyugati ívének része Zsámbék és környéke – táji, természeti, épített örökségét őrző terület, melynek a küldetése a Közép-Magyarországi Régió egész területének, mint élhető régiónak a Budapest „zöld gyűrű-green belt” övezeteként a
nagyváros
rekreációs
igényeit
elégíti
ki.
Ennek a külső övezetnek táj, természet, örökségvédelmi tevékenysége és az erre épülő turizmusfejlesztés központja (már most is) Zsámbék.
CÉLRENDSZER
Az átfogó célból levezethető tematikus célok három nagyobb csoportba sorolhatók, amely csoportokat
tematikus
célkitűzéseknek
nevezünk,
és
amelyeken
belül
lesznek
értelmezhetőek az egyes konkrét tematikus részcélok. A három csoport jól lehatárolható célrendszert alkot, ugyanakkor a kölcsönhatások révén lehetnek bizonyos átfedések a csoportok között, de ezek döntő többsége inkább a várható szinergiahatásokat jelzi előre. A pályázat első ütemében, a funkcióbővítő városrehabilitáció keretében megvalósuló projekteket vastagított betűtípus jelzi. Átfogó cél: Az élhető és versenyképes kultúrváros” feltételeinek megteremtése. Középtávú (7-8 éven belüli) tematikus célkitűzések és az azokon belül értelmezhető tematikus részcélok: 1. számú tematikus cél: 1. A városi funkciók megerősítése, az „élhetőség”, a fogyasztói- és közszolgáltatások színvonalának tovább javítása, a helyi kulturális, történelmi és természeti, táji adottságok kihasználásával a turizmus fejlesztése. Ezen belül a tematikus részcélok: 1.1
Zsámbék történelmi örökségén alapuló, helyi igényeket és a turizmus követelményeit kiszolgáló városközpont és történelmi sétaút kialakítása,
a városközpont 2
funkcióinak megteremtése, a hiányzó funkciók pótlásával és a meglévők megerősítésével, a nem oda valók kitelepítésével. A sétálóutcák és terek felújítása és bővítése, a városközpont kulturális, kereskedelmi és szolgáltató jellegének megerősítése. 1.1. A. Akadémia utca- Szent István tér homlokzat, -és burkolatfelújítás (RTC) 1.1. B. Romtemplom-lépcső és a templon közvetlen környezetének felújítása (RKTC) 1.1. C. Zárdakert rehabilitációja (RTC) 1.1. D. Óvodaépületbe új funkció telepítése (RTC) 1.1. E. Zsámbék történelmi főterének korhű felújítása (RTC) (közőptávú célkitúzés az Immaculata szobor restaurációja, és visszahelyezése , rendezvények megtartására alkalmassá tétele 1.1. F. Új belvárosi szolgáltatóház létesítése a 877. hrsz-ú épúlet korszerűsítése révén (KTC) 1.1. G. Egységes városi arculat kialakítása (útjelzőtáblák, információs táblák, egyéb a város arculatát befolyásoló elemek összehangolása révén) (RTC) 1.1. H. Közösségi közlekedés fejlesztése keretében buszváró épület kialakítása (HTC)
1.2
Zsámbék iskolaváros jellegének megerősítése. Korábban működött felsőfokú oktatás a városban. E tevékenység újraindítása hozzájárulhat a regionális, illetve országos vonzerején keresztül a tudás alapú tőke gyarapodásához. 1.2. A. Kastély épület oktatási funkciójának visszaállítása (K-HTC) 1.2. B. A város bölcsődéjének, óvodáinak, általános iskoláinak fejlesztése (RTC)
1.3
A lakókörnyezet minőségi szintjének emelése. A családi házas jellegű lakóövezetek bővítése a szabad területek szűkössége miatt nemcsak a városon belül, hanem a környező településekkel együttműködve. 1.3. A. A parkolási lehetőségek rendezése minden városrészben (KTC) 1.3. B. Ady Endre lakótelep rehabilitációja (KTC) 1.3. C. Lakóövezetek fejlesztése, bővítése (K-HTC)
3
1.4
A környező településekkel a harmonikus együttélést a kölcsönös előnyökön alapuló funkciómegosztás elve alapján kell biztosítani. A kistérségi együttműködést erősíteni, a társulási formában ellátandó feladatok körét bővíteni szükséges. 1.4. A. A társulási formában fenntartott intézmények körének bővítése (KTC) 1.4. B. A területfejlesztési célú együttműködés erősítése (RTC)
1.5
A városrészek hálózatának és hierarchiájának megfelelően a funkcióbővítést és a funkciótisztítást
együttesen
újradefiniálásán
túlmenően
kell
elvégezni,
további
amely
alközpontok
a
belváros
fejlesztését
is
szerepének jelenti.
A
városrészek esetében minőségi fejlesztéseket kell végrehajtani különösen a lakófunkciók, a kereskedelem és szolgáltatások, a kulturális- és közjavak hozzáférhetősége vonatkozásában. 1.5. A. Zichy Iskola alatti városrészen alközpont kialakítása (KTC) 1.5. B. „Városkapu” projekt. Bevásárló és szolgáltató központ (magánbefektetés) (KTC) 1.6
A földrajzi centrális fekvésből adódó előnyökre építeni kell, a magyarországi városhálózatba való integrálódásnál ezt figyelembe kell venni. (HTC)
2. számú tematikus cél: 2. A helyi gazdaság fejlesztése, a versenyképesség javítása a tudás-intenzív és innovatív húzóágazatok letelepítésével és megtartásával, a humán erőforrás ennek megfelelő fejlesztésével. Ezen belül a tematikus részcélok: 2.1
Olyan helyi innovációs rendszert kell létrehozni és erősíteni, amely szorosan kapcsolódik a regionális és nemzeti innovációs rendszerekhez, és elősegíti a tudásés technológiatranszferek létrejöttét. 2.1. A. Régiós jelentőségű kutatási-fejlesztési központ kialakítása (HTC)
2.2
A helyi érdekeltségű mikro- és kisvállalkozásokat segíteni kell annak érdekében, hogy közepes méretű vállalattá fejlődhessenek, és bekapcsolódhassanak a 4
szerveződő
klaszterekbe
a
beszállítói
kapcsolataik
és
a
magas
szintű
szolgáltatások révén, ezáltal jobban integrálva a nagyvállalatainkat a helyi gazdaságba. 2.2. A. Szolgáltatóház, inkubátorház kialakítása az 1. sz. óvoda épületből (RTC) 2.2. B. Belvárosi kereskedelmi egységek felújítása (RTC) 2.2. C. Mezőgazdasági tevékenységgel rendelkező vállalkozások segítése (KTC)
2.3
Új, illetve tematikus, környezetkímélő, megújuló energiákra támaszkodó ipari parkok létrehozásával, a meglévők fejlesztésével kedvező feltételeket kell teremteni újabb vállalatok betelepüléséhez, a már ittlévők helyben maradásához. Ösztönözni kell őket a helyi K+F kapacitásaik növelésére, innovációs potenciáljuk emelésére. 2.3. A. Ipari park lehatárolása (KTC) 2.3. B. Új logisztikai központ kialakítása (KTC) 2.3. Kutatási központ betelepítése a jelenlegi bölcsőde épületbe (RTC)
2.4
A humán erőforrás fejlesztésnek elsősorban az aktuális vállalati igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor különös tekintettel kell lenni az innovációs rendszer fejlődése alapján prognosztizálható, várható jövőbeni igényekre is. 2.4. A. A szakképzés fejlesztése (KTC) 2.4. B. Kastély épületbe oktatási funkció visszatelepítése (KTC)
3. számú tematikus cél: 3. Az egészséges életmód feltételeinek, a vonzó természetes és épített környezetnek a kialakítása a szabadidő helyben történő tartalmas eltölthetősége érdekében. Ezen belül a tematikus részcélok: 3.1
A város rendelkezzen a helyi adottságokra épülő, innovatív, vonzó sport, rekreációs és szórakozási lehetőségekkel. 3.1. A. Kulturális központ felújítása, színterek, kiállító terek építése, múzeumok felújítása, létesítése (RTC)
5
3.1. B. Sportpályák felújítása (RTC) 3.1. C. Közösségi terek, játszóterek kialakítása felújítása (RTC) 3.1. D. Kerékpárutak építése (RTC) 3.1. E. Kastély épületben uszoda rekonstrukció-PPP keretében (KTC) 3.1. F. A 3645/2 hrsz-ú területnek rehabilitációja, fejlesztése, hogy a kultúra és turizmus színterévé válhasson (KTC)
3.2
A műemlékvédett környezet megóvása, rehabilitációja, lehetőség szerint bővítése 3.2. B. Romtemplom-lépcső valamint a templom közvetlen környezetének felújítása (R-KTC) 3.2. C. Zárdakert rehabilitációja (RTC) 3.2. D. Törökkút-tér felújítása (RTC) 3.2. E. Sűrűn beépült új városrész egyetlen zöldfelületének, a műemlékvédelem alatt álló Józsefvárosi pinceterületnek fokozott oltalma és rehabilitációja (RTC) 3.2. F. Határ úti véderdő rehabilitációja (KTC)
3.3
A turizmus alapvető feltételeinek javítása, hogy
a turizmus, ezen belül is
kulturális,- fesztivál,- konferencia-, külföldi hallgató-, és szabadidő- turizmus a város gazdaságában mérhető tényezővé válhasson. 3.3. A. Konferencia központ kialakítása (KTC) 3.3. B. Turisztikai potenciál növelése Zsámbék népszerűségét eddig is növelő, meglévő hagyományos turisztikai események (pl. nyáriszínház, koncertek, egyházi ünnepek, Napfordulók) és látványosságok (műemlékek, múzeumok) fejlesztése, nemzetközi hírűvé tétele. (R-KTC) 3.3. C. A hazai és nemzetközi turisztikai piacon való megjelenés támogatása (R-KTC)
3.4
A
város
egészségügyi
intézményei
az
alapellátásokon
túl
bizonyos
specializációkban érjenek el eredményeket. 3.4. A. Rendelő átalakítása, hasznosítása (RTC) 6
3.5
Az esélyegyenlőséget biztosítani kell minden zsámbéki lakos számára, különös tekintettel az akadálymentesítésre, a lakóközösségen belüli kohézió és társadalmi aktvitás erősítésére. 3.5. A. A középületek, helyi szolgáltatók akadálymentesítése (R-KTC) 3.5. B. A város terjeszkedésével arányos mértékű, ökológiailag értékes zöldterületek fenntartása, kialakítása. Közparkok, közterek és játszóterek rekonstrukciója, bővítése. A zöldterületek gondozására, civilek bevonása közmunka keretében. (R-KTC) 3.5. C. Helyi együttműködési formák, önszerveződő, önsegélyező csoportok, folyamatok erősítése (R-KTC)
3.6
Zsámbék urbanizációs fejlesztésénél alapvető cél a korszerű, megújuló energiákat felhasználó új, környzetkímélő technológiák alkalmazása, a közbiztonság és közlekedésbiztonság feltételeinek megteremtése 3.6.
A. A település csapadék-, és ivóvíz-gazdálkodásának modernizálása, az elöregedett vízvezetékek és csatornarendszerek felújítása, víztartalékok képzése az éghajatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében, az ivóvízhez való tartós hozzájutás biztosítása, lehetőleg külső függőségek nélkül, korszerű szennyvíztisztítás és visszanyerés tervezése (KTC)
3.6. B. Az energiahatékonyság növelése (az új beruházásoknál és a már meglévő épületeknél is
(szigetelés, megújuló energiák hasznosítása, zöldtetők,
passzív/aktív nap-, szél-, víz- energia-hasznosítás, alacsony energia-felvételű házak stb.), felhasználási arányuk folyamatos növelése. A közvilágítás fejlesztésénél szolártechnika alkalmazása. (RTC) 3.6.C. A közúthálózat felújítása, a közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése a veszélyes útszakaszokon (RTC) 3.6. E. Közösségi közlekedés fejlesztése és racionalizálása autóbuszvégállomás és autóbuszvárók áthelyezésével (RTC) 3.6. F. Közbiztonság feltételeinek megteremtése, térfigyelőkamera rendszer kiépítése (RTC) 3.6. G. Meglévő erdők, erdősávok rehabilitációja Jelmagyarázat:
7
RTC- Rövid Távú Célkitűzés KTC- Közép Távú Célkitűzés HTC- Hosszú Távú Célkitűzés
A fent felsorolt részcélok döntő többségükben magukban foglalják a már most körvonalazódni látszó fontosabb városrészi, illetve akcióterületi célokat is, illetve azok szintetizálásából származtatható tematikus célokat, ugyanakkor nyitva hagyják annak lehetőségét, hogy a későbbiekben további részcélokkal lehessen kiegészíteni az egyes városrészi és akcióterületi tervek, projektek és pályázatok pontosítása során. Ennek megfelelően a fent javasolt célhierarchia vázlata: A javaslat a célhierarchia fölső szintjein található
átfogó célkitűzést („Élhető és
versenyképes kulturális város”) és (1. 2. és 3. pont) stratégiai célok rögzítését szolgálja annak érdekében, hogy az integrált városfejlesztési stratégiában az előírásoknak megfelelően, ugyanakkor reálisan középtávon is megvalósítható prioritásokkal összhangban lévő célkitűzések kerüljenek elfogadásra. Az integrált városfejlesztési stratégiában és az akcióterületi tervekben ezeknek a stratégiai céloknak a további alábontása és kidolgozása történik meg.
Célrendszer koherenciája
Az IVS célrendszerének megfogalmazásakor a legfontosabb szempont az újonnan várossá nyilvánított település városi funkciókkal való feltöltése volt, úgy hogy az újonnan lehatárolt városrészekre
megfogalmazott
célok
egymáshoz
illeszkedjenek.
Tudatosan
került
megtervezésre a városrészekre kitűzött célrendszer úgy, hogy az a legtöbb városrész esetben funkcióbővítést eredményezzen a legkisebb mértékű funkcióvesztés mellett. A város körültekintően, az egyes városrészek célkitűzéseit összehangolva alakította ki célrendszerét az egyes fejlesztési területek és projektek figyelembe vételével. Minden városrészt fejlesztése a meghatározott célrendszer mentén fog megvalósulni tekintettel arra, hogy a városvezetés által meghatározott projektportfolói akár bővülhet is. A fejlesztések szükségességét a célhierarchia alapján felállított fontossági rangsor határozza meg.
8
