SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Siófok, 1997. február
–1–
Kivonat Siófok Város Képviselőtestülete 1997. február 20-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből 22/1997.(II.20.) sz. képviselőtestületi határozat Siófok Város Képviselőtestülete Siófok Városfejlesztési Koncepcióját az alábbiak szerint jóváhagyja:
VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ „ … nagy kikötőre gondolunk, lüktető életű ipari és kereskedelmi városra, ahol nemcsak nyáron van élet, hanem az év minden szakában.” (Zákonyi Ferenc, 1947.)
Az idézett fél évszázaddal ezelőtti gondolatok jól jelzik Siófok polgárainak azon szándékait, törekvéseit, amelyek a településünk folyamatos fejlődésében, urbanizálódásában tükröződnek és befolyásolják a város következő évtizedeit is. A helyi polgárok (ingatlantulajdonosok, vállalkozók, befektetők stb.) akarata, döntései mellett természetesen – különösen Siófokon – nagyon sok „külső” tényező is alakítja, formálja a települést. Ezek közé tartoznak pl. a gazdasági, politikai tényezők, a másutt, más érdekek alapján születő fejlesztési elhatározások, a különböző állami – szabályozási és egyedi – döntések, sőt még a nemzetközi helyzet alakulása is. A jelen koncepció célkitűzése az, hogy - egyrészt iránymutatást adjon a különböző fejlesztési érdekek, szándékok, intézkedések – egymást erősítő – összehangolásához, - másrészt segítse a még nem látható, nem ismerhető városfejlesztési hatásokhoz, tényezőkhöz való alkalmazkodást.
–2– A VÁROS KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE Siófok fejlődését a gazdasági és a humán tényezők mellett nagyban meghatározta és ma is befolyásolja a földrajzi elhelyezkedése és környezete. A mai város területe egykor két vármegyéhez tatozott, a mai Sió-csatorna veszprémi felén alakult ki Fok, a somogyi felén pedig Kiliti. Földrajzi szempontból ekkor még csak a Foki-révnek volt településalakító szerepe. A Balaton és a táj szerepe csak később – éppen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése révén – vált jelentőssé. A Déli-vasút megépítésének, illetve 1861. évi megnyitásának köszönhetően indult meg Siófok (és a Balaton-part) gyorsabb fejlődése. (A számításba vehető nyomvonalak közül a Balaton partját, mint leggazdaságosabb vonalat, választotta a vasúttársaság. Ma már tudjuk, hogy ez a fejlesztési tényező különféle gondok forrásává is vált.) A vasútnak többféle hatása volt. Közrejátszott abban, hogy (vasúti, közúti, vízi, légi) közlekedési csomóponttá, kereskedelmi központtá, idegenforgalmi településsé vált Siófok. Az így megjelent új településalakító tényezők tovább generálták a fejlődést. Fejlődött a gazdaság, az ipar, a szolgáltatások, valamint a település közigazgatási, középfokú ellátási szerepe is. A tó szélén húzódó vasútvonal védelme szempontjából is szükség volt a Sió, illetve a Balaton vízszintjének szabályozására. Ezt követően kezdődhetett meg a vasúti töltés É-i oldalán az üdülőterületek kialakítása, továbbá a Hajóállomás kiépítése. Először a siófoki részen a Fürdőtelep (a mai üdülőközpont), a balatonkiliti részen pedig a Vilmatelep fejlődött ki (ami 1939-ben Balatonújhely néven önálló község lett). Az egymáshoz kapcsolódó, egymásra utalt települések sorsa szinte törvényszerű módon az egyesülés volt, ami szükségessé tette a megyehatár (1950. évi) módosítását is. A mai Siófok közigazgatási területe a következő részekből tevődött össze: - Siófok, - Balatonújhely 1950-től, - Balatonszabadi vízparti területei 1966-tól, - Balatonkiliti (Törekipusztával együtt) 1968-tól. A település életében az egyesítésekkel együtt (az 1966. évet kivéve) közigazgatási változások is történtek. 1950-ben járási székhely lett, 1968-ban várossá nyilvánították. A település múlt században felgyorsult fejlődése folyamatos volt, a világháborúk után – a politikai földrajzi és a gazdasági változások következtében – mindkét esetben újabb lendületet vett. A legnagyobb ütemben Siófok a 20. század második felében fejlődött, amit a gazdasági, műszaki, demográfiai mutatók is jeleznek. A város lélekszámának növekedése az 1980-as években – a balatoni környezetvédelmi intézkedések miatt is – ugyan megállt, de az infrastruktúra és az idegenforgalmat is magába foglaló gazdaság fejlődése nem akadt meg. A város fejlődésének, gazdasági lehetőségeinek, tartalékainak mutatói ma is biztatóak.
–3– A VÁROSFEJLESZTÉS LEGFONTOSABB RÉSZTERÜLETEI Lakások, üdülők, szálláshelyek A város egyik fő funkciója, hogy lakás és üdülőférőhelyet biztosít az itt élőknek, az itt tartózkodóknak és az ide látogatóknak. A város jellemzésére a gazdasági mutatók mellett a lakásokkal és üdülőkkel, illetve a lakókkal és a vendégekkel kapcsolatos mutatók alkalmasak. A múlt század végén még elkülönült „falu” és fürdőtelep mára egyre jobban összemosódik, az üdülőterületen egyre több a lakás, s a lakóterületen egyre több az üdülőnek használt egység. A lakás- és üdülőegységekhez tartozó udvar és kert nagysága, illetve az erre való igény csökkenőben van. A pihenő és üdülő funkció egyre jobban kiszorul a lakó- és üdülőépületek udvarából, amit az ingatlanok értékének növekedése (a telkek elaprózódása, a többegységes épületek létesítése), illetve a maximális beépítettségre való törekvés okoz. Mindez kölcsönhatásban van az életforma változásaival is. A városban többféle lakás-, üdülő- és szállásforma alakult ki. Ezek típusai időben is változtak és változni is fognak. A jövőben a következő fejlesztési módok lehetségesek: a./ Intenzív módon: - A meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, átalakíthatók, bővíthetők. - Hozzáépítéssel, tetőtérbeépítéssel vagy ráépítéssel új egységek teremthetők. - A nagyobb telkek megosztásával új építési telkek alakíthatók ki, amelyeken – ha az egyéb feltételek is megvannak – új épületek létesíthetők. b./ Extenzív módon: - A bel- és külterületi mezőgazdasági területekből – ahol az előírások megengedik és az érdekeltek között is összhang van – új építési területek alakíthatók ki. Két fő beépítési formával lehet számolni. Az egyik a hagyományos kistelkes beépítés, a másik pedig az ún. tömbtelkes beépítés (pl. lakókertek, faház-telepek, kempingek). A jelenlegi belterületen a következő fejlesztési területek vannak: - az Enyingi utcától D-re lévő terület, - a Vasúti u. és a Kenesei u. közötti terület, - a Diófa utcától D-re lévő terület, - az Ipar utcától Ny-ra lévő terület, - a Szigeti szőlőhegy és környéke, - a Sallai utcától D-re lévő terület, - a Napfény u. folytatásában lévő terület, - a Vajda J. utca és a Vak Bottyán u. közötti terület, - a meghosszabbított Nefelejcs u. környéke (folyamatban van), - a Foki szőlőhegy, - a Gergely Jenő utcától É-ra lévő terület, - a Malom-árok melletti három tömbbelső, - a Csárdaréti vízfolyás melletti két tömbbelső, - Töreki É-i része.
–4–
A még külterületi, de belterültbe vonható fejlesztési területek: - a Küszhegyi utcától D-re eső terület, - a Szőlőhegy úttól D-re eső terület, a Cseresznye utca mellett egy teleksávnyi térület, - a Napsugár utcától Ny-ra eső terület, - Balatonkiliti D-i része (a 65-ös út két oldalán), - Töreki Ki oldalán egy teleksávnyi terület, - Töreki D-i részén néhány földrészlet. Külön kell említeni a középmagas (6–12 szintes) lakó- és üdülőépületeket. Ilyenek már valószínűleg nem épülnek majd, mert kényelmi, funkcionális, üzemeltetési és gazdaságossági szempontból nem vonzóak. A meglévők karbantartása, rekonstrukciója is nagy gondot jelent a tulajdonosaik számára. A lakó- és üdülőterületek fejlesztése elsősorban a tulajdonosok, vállalkozók érdeke és feladata. Jó lenne, ha kialakulnának a szervezett tömbfejlesztés szervezeti keretei (társulások, fejlesztő szervezetek stb.). Az Önkormányzat jelentős részvétele a lakóterületek kialakításában, közművesítésében, valamint a lakásépítésben nem várható. A lakó- és üdülőterületek beépítési módját, intenzitását, telekméreteit a gazdasági és a környezetvédelmi szempontok megfelelő összehangolásával kell szabályozni. Meg kell őrizni, fejleszteni kell az üdülővárosra jellemző laza, kertes beépítési módot. Külön figyelmet kell fordítani a Töreki városrész és környéke szabályozására. Egészségügyi. szociális ellátás Az alapvető egészségügyi és szociális ellátást biztosító intézmények, szervezetek megvannak a városban. A fejlesztésnek három irányúnak kell lennie: - a meglévő szolgáltatások minőségi fejlesztése, - a szolgáltatások körének bővítése, - az ellátás területi elosztásának javítása. A fejlesztéshez (a technikai, szervezeti fejlesztéseken túl) szükség van új létesítményekre is. Ezek helyének kiválasztása, kijelölése részben városrendezési feladat. A város központjához közel kell kialakítani a szociális gondozás új korszerű intézményét (egy vagy két helyen). Biztosítani kell az egészségügyi ellátáshoz szükséges építményeket (rendelőket) a város távolabbi részein is: - Sóstó térségében, - Balatonkilitiben, - Törekiben. A fejlesztésekben az Önkormányzaton kívül más érdekelt szervezetek és személyek (vállalkozók) is részt vesznek. A Kórház – már eléggé behatárolt – területét idegen létesítményekkel már nem szabad tovább csökkenteni.
–5–
Nevelési, oktatási, művelődési intézmények E téren az alapfokú és a középfokú ellátás feltételei elfogadható módon biztosítva vannak. Új intézmények létesítése nem szükséges, a jelenlegiek (a területeik bővítésével) fejleszthetők. Bővíteni kellene a következő iskolák területeit: - A Gimnázium udvarát a Sió utca felé. - A Tanácsház utcai ált. isk. udvarát a Kele utca felé. - A balatonkiliti ált. isk. központi egységét (távlatban) a Pipacs utcai telkek és közterület bevonásával, az iskola másik két ingatlanának az utcanyitások által lehetővé tett részbeni értékesítése mellett. - A Krúdy Gy. iskola udvarát D-i irányban (a közterület hozzácsatolásával). Gondot okoz, hogy az első két esetben a hatályos jogszabályok szerint 1998. március 31-én lejár a Sió utcai és a Kele utcai beépített lakótelkekre elrendelt építési tilalom. Ha a megvásárlásuk, vagy kisajátításuk addig nem történik meg, akkor korlátozás nélküli lakóterületté kell ezeket nyilvánítani. A két iskola területének bővítésére pedig mind a működési és fejlesztési feltételeik, mind városesztétikai okokból szükség lenne. A területrendezéshez szükséges ingatlanokat rövid időn belül meg kell szerezni. A város zenei hagyományaihoz méltó új épületet kell létesíteni a Zeneiskola számára. Kedvező, hogy a városban megjelentek a felsőfokú oktatást végző tagozatok is, növelve a város oktatási központ jellegét, a város „téli” funkcióit. Az Önkormányzat megvásárolta a Kodolányi János Főiskola kihelyezett intézményének műszaki megvalósításához szükséges ingatlant a Petőfi sétányon. Ennek fejlesztése folyamatban van. Kereskedelem, szolgáltatás, szabadidő-eltöltés, sport A városnak az erősen idényjellegű idegenforgalomból fakadó kétarcúsága jellemző erre a területre is. Alapvetően vállalkozói formában történik e funkciók megvalósítása. Az Önkormányzatnak közvetett szerepe van benne. Egyrészt a hiányként jelentkező üzletágak fejlesztésének segítése, másrészt a káros környezeti hatások (járműforgalom, zaj, lárma, hangerő, por, füst, bűz stb.) csökkentésének, megszüntetésének elérése a feladat. E kettős célt egyrészt a telepítési, kialakítási helyi szabályokkal, másrészt támogatást vagy korlátozásokat előíró rendeletekkel, illetve intézkedésekkel lehet szolgálni. Az Önkormányzatnak jól átgondolt, értelmesen szigorú építési, gazdasági, környezetvédelmi stb. előírásokkal és ezek következetes (kivételek, engedmények nélküli) érvényesítésével kell a rendet biztosítania. Mindig lényeges kérdés volt, hogy miként helyes telepíteni, elhelyezni ezeket a létesítményeket. - Különálló (esetleg védősávval is körülvett) alközpontokat kell-e kialakítani? - A lakó- és üdülőterületek megfelelő pontjain elszórva kell-e az ilyen intézmények részére telkeket kiválasztani? - Más funkciójú épületekben lehet-e elhelyezni ilyen egységeket?
–6–
A valóságban mindegyik formára szükség van. Városfejlesztési szempontból az jelenti a legnagyobb gondot, hogy a vállalkozói, piaci formából adódóan egységesen tervezni nem lehet. A vállalkozók építési, létesítési, funkcióváltási ötletei esetlegesen jelentkeznek és gyors döntéseket, rövid határidejű teljesítéseket igényelnek. (A vállalkozók között természetesen szerepelnek az önkormányzati érdekeltségű szervezetek is.) Nehezíti a helyzetet a nem siófoki, a csak az üdülési idényben jelenlévő – s különösen az „egynyári” – vállalkozók nagy száma. Minden szempontból átgondolt telepítésről, a környezeti érdekek figyelembevételéről az ő esetükben nem mindig lehet beszélni. A kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szórakoztató egységek és a sportlétesítmények helyigénye, külső kapcsolatai és hatásai mások mint a lakó- és üdülőépületekéi. Mindig komoly gondot jelentett a lakó- vagy üdülőterületekbe beékelődött intézmény. Ezek helye előre nem tervezhető. A környezetüknél nagyobb beépítettséget (a szomszédok védelme és a városképi követelmények miatt, valamint az esetleges későbbi funkcióváltásból adódó gondok elkerülése céljából) nem is szabad megengedni, bár sok vállalkozó kéri. A vendéglátó, szórakoztató egységek egy része (a sajátos szolgáltatásaik vagy a hangerősítő berendezések miatt) zavaró hatással van a környezetében pihenni óhajtókra, a csendes, nyugalmas balatoni üdülésre vágyókra. Indokolt tehát e kétféle igény fokozatos területi elkülönítése. Ki kell jelölni, hol lehet a jövőben a hangos, zajos, nagy jármű- és személyfogalmat vonzó létesítményeket elhelyezni, továbbá meg kell határozni, hogy az üdülő- és lakóterületen belüli, vagy az azokkal határos vendéglátó és szórakoztató egységek a jövőben milyen feltételekkel üzemeltethetők (ha szükséges, akár profilváltás árán is). Az elkülönített szórakoztató-negyed közlekedési kapcsolatait természetesen meg kell oldani (pl. céljáratú kisbuszokkal). Az épített létesítmények mellett jelen vannak, s idényszerűen fokozottan megjelennek a piacok, az alkalmi rendezvények, az ideiglenes sátrak, fedett teraszok, bódék. Biztos, hogy ezek elhelyezését, megjelenését lehet javítani, bele lehet illeszteni a város mozgalmas, változatos, nyüzsgő képébe. Szabályozottan, szervezetten kell kialakítani az idényjellegű vagy alkalmi üzleti helyeket. Az önkormányzati területeken összehangolt szervező munkával (jó példaként), a nem önkormányzati területen pedig a helyi rendeletek betartatásával lehet ezt elérni. Újra kell gondolni az ezekre vonatkozó szabályozást. Az érdekeltek által elfogadható (és így betartatható), de közlekedési, áruszállítási, parkolási, városképi és gazdasági szempontból is megfelelő előírásokra van. szükség.
Ipar A helyi sajátosságokból adódóan kétféle ipari tevékenység létezik és lehetséges a városban: - A városi és a körzeti igényeket kiszolgáló üzemek, vállalkozások (építőipar, élelmiszergyártás, járműjavítás stb.). - A földrajzi elhelyezkedést, a gazdasági és humán erőforrásokat kihasználó, nem anyag- és energiaigényes, kevésbé környezetszennyező üzemek, vállalkozások (hajózás, gáz- és olajszállítás stb.). A telephelyek részben az ipari területeken, részben a lakóterületeken helyezkednek el. Elvileg a lakóterületeken a kisebb járműforgalmat vonzó és csekély környezeti hatásokat okozó kisüzemeket szabad elhelyezni, a többieket pedig a védőtávolságok és a széljárás
–7– figyelembevételével el kell különíteni, természetesen ügyelve a közlekedési és közművesítési feltételekre is. A gyakorlatban sajnos vannak olyan üzemeink, valamint ipari területeink, amelyek elhelyezése környezetvédelmi szempontból hibás. Ennek a következő két fő oka van: - a régi telepítésű üzemeket megközelítette a bővülő lakóterület, - az új telephelyek egy részét a hatásaik téves előrebecslése vagy valamilyen gazdasági kényszer miatt telepítették rossz helyre. Az Önkormányzat érdeke, hogy az idegenforgalmi és a környezetvédelmi követelményeket nem sértő ipar működjön a városban, illetve telepedjen ide. Ez részben a meglévő telephelyek fejlesztésével, technológiai-, termék- vagy funkcióváltásával, részben pedig új telephelyek, ipari parkok létesítésével lehetséges. Az Önkormányzatnak ösztönöznie kell egyrészt az ipari fejlesztéseket, másrészt a lakosság és az üdülők érdekeire való tekintettel korlátoznia, szabályoznia kell az üzemek telepítését és környezeti hatásait. Mezőgazdaság A város területén jelenleg három nagyobb mezőgazdasági üzem és nagyszámú magángazdaság létezik. A mezőgazdasági termelést nagyban befolyásolják a tulajdonosi szándékok, valamint a Balaton védelmével összefüggő – és a mezőgazdaságot korlátozó – szabályok. Jelenleg az Önkormányzatnak csak közvetett szerepe van a mezőgazdaságban. A balatoni jogszabályok remélhető változásai talán több lehetőséget adnak az Önkormányzatnak. A külterületen az elmúlt években történt változások, a területek felaprózódása, a tulajdoni viszonyok megváltozása új helyi előírások megalkotását teszi szükségessé. Az adottságokat figyelembe vevő övezeteket (pl. szőlőhegyi övezet, farmgazdasági övezet, majorsági terület) kellene kialakítani. Meg kellene határozni a gazdasági épületek ésszerű előírásait (a jelenlegi általános tilalom helyett), valamint a műveléssel kapcsolatos esetleges szabályokat is. Közúti közlekedés, parkolás A város belső közlekedése lényegében a közutakon zajlik, a vasúti, vízi, légi közlekedésnek helyi szerepe gyakorlatilag nincs, a külső kapcsolatokat biztosítják. A belső közúthálózat működését, fejlesztését nagy mértékben befolyásolják a sajátos településszerkezeti kötöttségek, valamint egyes városrészekben a parkoló- és rakodóhelyek jelentős hiánya. A Sió-csatornát, mint akadályt, az utóbbi évtizedekben épült, illetve szélesített hidak leküzdötték, de távlatban szükség lesz újabb híd, vagy hidak építésére is.
–8– A vasútvonalak által teremtett akadályokat a szintbeni kereszteződésekkel az üdülési idényben nem lehet legyőzni. Több elképzelés született már ezzel kapcsolatban. Időnként felfelerősödik a vita, hogy kellenek-e különszintű kereszteződések, hol legyenek ezek, alul- vagy felüljárót kell-e létesíteni? Távlatban összességében növelni kell a vasúton a közúti átjárási lehetőségeket. Az M7-es út új csomópontjai, keresztezései is a fejlesztési kérdések közé tartoznak. Az átmenő, valamint a helyi forgalom hatékonyabb szétválasztása is a megoldandó feladatok közé tartozik. Érvényesíteni kell a várost átszelő autópálya és országos főútvonalak környezetvédelmi, elsősorban zajvédelmi előírásainak betartását, ami érinti az útfelület javítását, zajvédőfal létesítését, valamint a megfelelő sebességkorlátozás betartatását lakott terület közelében, amelyet ma Magyarországon már több helyen is alkalmaznak. A várost hosszában átszelő átmenő forgalom elterelésére és környezeti hatásainak csökkentésére az utóbbi évtizedekben tett intézkedések csak részeredményeket, valamint (a 7es út új nyomvonalának kialakításával) új gondokat hoztak. A városon átmenő (és részben meg is álló) forgalom a jövőben valószínűleg nőni fog, mert: - országosan is nő a járműforgalom, a járműállomány, a helyközi közúti közlekedés aránya; - a város fejlesztésével együtt nő a vonzereje, s nő a céllal vagy érdeklődésből erre utazók száma; - az M7-es út várható fizetővé tétele a városba irányítja az átmenő forgalom egy részét (amely persze a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények forgalmát is – számukra kedvezően – növeli majd). Rövid távon egyelőre csak forgalomszervezési intézkedéseket lehet tenni: - Meg kell tiltani egyes járműfajták városon való cél nélküli áthajtását. - A városközpontban, valamint a lakóterületek, az iskolák és az egészségügyi intézmények mellett a környezeti hatásokat csökkentő sebességkorlátozási intézkedéseket kell tenni. Távlatban: - Ki kell építeni (a Sallai u. és a Déli út vonalában) a D-i tehermentesítő utat. - Kezdeményezni és szorgalmazni kell, hogy az M7-es út jelenlegi, a belterületünket kettémetsző (s időközben valószínűleg szélesítendő) szakasza vegye át a 7-es főút szerepét, és a Sóstói csomópont, valamint Kőröshegy között épüljön új nyomvonal az M7es út számára, D-ről elkerülve Balatonkilitit, Törekit és Balatonendrédet. Ehhez az új útszakaszhoz csatlakozhatna majd a tervezett É-D-i dunántúli autópálya (a DUTAP). Egyre nagyobb gondot jelent az álló járművek elhelyezése is. A parkoló- és rakodóhelyek – egyes városrészekben időszakonként jelentkező – feszítő hiánya új, kettő vagy többszintes parkolók létesítését, valamint a parkolás jogi vagy gazdasági szabályozását igényli. Az általános városi érdekeket szolgáló forgalmi és gyűjtőutakhoz kapcsolódnak a különböző lakó- (vagy üdülő-) utcák. Ezek fenntartása is az Önkormányzat feladata, viszont a kialakításuk, fejlesztésük elsősorban az érintett tulajdonosok érdeke, feladata. Az utcanyitásokat, fejlesztéseket az Önkormányzatnak természetesen irányítania, s a lehetőségei szerint segítenie kell. A helyi építési szabályzatban meg kell határoznia az utcanyitás szabályait, követelményeit, valamint a tipikus helyi utcakeresztszelvényeket, a minimális szélességi méretekkel (számítva a jármű- és gyalogosforgalom mellett a várakozó járművekre,
–9– a csapadékvíz-elvezetésre, a fasorokra és a teljes közművesítésre), ábrázolva rajtuk a betartandó előkerti és épületmagassági méreteket is. Vasúti, vízi és légi közlekedés Ezek a közlekedési formák – Siófok tekintetében – alapvetően az idegenforgalmat szolgálják. A vasút múlt századi megvalósítása indította el tulajdonképpen a dél-balatoni idegenforgalmat. A vasút volt az a fejlődést gerjesztő tényező, amely a gyorsan sűrűsödő megállóhelyeivel megteremtette egy-egy (idővel összenőtt) fürdőtelepülés alapjait. Az elmúlt évtizedben – hosszas fontolgatás után az eredeti nyomvonalán – korszerűsített vasútvonalnak ma is fontos az idegenforgalmi szerepe, de több hátrányos, káros hatása is van. Siófok a balatoni hajózás központja. A hajózásnak főleg az üdülővendégek utaztatásában, szórakoztatásában van szerepe. A Hajóállomás az utazóközönség ellátása mellett a város egyik kiemelt idegenforgalmi célpontja, látványossága, a város egyik „kapuja”. Szükség lenne arra, hogy a Hajóállomás a szerepéhez méltó – eddig még soha nem volt – önálló szép épületet kapjon. A társadalmi változások folytán a közforgalmi kikötőkkel szemben egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a jacht-kikötők és az ehhez kapcsolódó klub, továbbá egyéb szolgáltatások. Ennek egységes fejlesztése új lehetőségeket teremt. A repülőtér Siófok és Ságvár közigazgatási területén van. Valaha menetrend szerinti járatok is érintették. A repülőtér és környéke az idegenforgalmi fejlesztések egyik – még kevésbé kihasznált – területe. E közlekedési formák és állomásaik fejlesztése elsősorban az üzemeltetőik, tulajdonosaik feladata. Az Önkormányzatnak a helyi építési szabályzattal, valamint más eszközökkel is segítenie kell ezek fejlesztését, valamint el kell érnie, hogy a fejlesztések ne érintsék károsan a lakosságot és az üdülővendégeket, a fejlesztők vegyék figyelembe a helyi sajátosságokat és igényeket. Közművek Míg az országos és a belső közúthálózat a városszerkezet, a városfejlesztés meghatározó, utólagosan már nehezen kialakítható, korrigálható eleme, addig a közművek mintegy követő, akár később is megvalósítható létesítmények. (A megvalósításuk módját, költségeit természetesen erősen befolyásolja a közutak, közterületek kialakítása, nyomvonala, szélessége és a terepadottságokhoz való viszonya.) Siófokon a vízellátás elvileg teljes és bővíthető. Kapacitási gondok nincsenek. A terepviszonyok csupán a víznyomás tekintetében befolyásolják a fejlesztést. A városban a csapadékcsatorna-hálózattól elválasztott szennyvízcsatorna-hálózat működik. A szennyvízelvezetés költséges, állandó lemaradásban van. A város nagy részén még nincs csatorna. A szippantott szennyvizet vagy a szennyvíztisztító-telepre, vagy a Zamárdiban lévő regionális jellegű lerakóhelyre kell szállítani.
– 10 –
A szennyvízcsatornák (B.szárszótól B.világosig) a Kele u. végén lévő tisztítótelepre viszik a szennyvizet, ami a nagy szállítási távolságok, a telep kapacitásának korlátai, továbbá a telep környezetvédelmi szempontból rossznak bizonyult elhelyezése miatt sok gondot okoz. Környezetvédelmi szempontból különösen a bűzhatás csökkentése, esetleg megszüntetése érdekében hasznos lenne, ha a távolabbi településekről érkező (és közben rothadó, bűzt árasztó) szennyvizet a távolabbi körzetekben előkezelnék, s Siófokra már előtisztítva érkezne. A város érdekében kezdeményezni, szorgalmazni kell ezt a korszerűsítést. A csapadékvíz elhelyezése, elvezetése a város földrajzi adottságai miatt nehéz. A következő megoldások alakultak ki: - szikkasztó árkok, - vízelvezető árkok, - vízelvezető csatornák. A fejlesztést a következő tényezők nehezítik: - A szikkasztás a sok helyen magas talajvízszint miatt akadályozott. - Az árkok megfelelő lejtését (s a víz elvezetését) a sík terep és a keskeny utcák miatt helyenként nehéz kialakítani. - A Balatonba csak korlátozottan és csak ülepítés után szabad csapadékvizet bevezetni. - A csatornaépítés költséges. - A csatornák a víz által szállított homok és iszap miatt viszonylag hamar eltömődnek. A csapadék-vízelvezetés fejlesztése az Önkormányzat feladata. A fejlesztési tervei rendelkezésre állnak. A városban háromféle energiavezeték van: villamoshálózat, földgázvezeték, távhőrendszer. Nagyarányú a szállított energiaellátás (PB-gáz, gázolaj, szén, fa). Kevés a helyi energiaforrás (szélgenerátor, napelem). Az energiaellátásban csak közvetett szerepe van az Önkormányzatnak. Az energiaellátás viszonylag könnyen és gyorsan tudja követni a többi városfejlesztési intézkedést, változtatást. A távközlés és a helyi elektronikus tömegkommunikáció a közelmúltban dinamikusan fejlődött és állandó fejlődés alatt áll, amit a technikai feltételek gyors korszerűsítése és a gazdasági lehetőségek megváltozása tesz lehetővé. E fejlődés nem áll ellentétben az általános városfejlesztési szempontokkal, célkitűzésekkel, sőt elősegíti, generálja azokat. A természetes és a mesterséges értékek védelme, fejlesztése Siófok, illetve a mai városban összeolvadt falvak ugyan több száz év óta lakott helyek, nevük az ősi dokumentumokban is megtalálható, de a mai településszerkezet gyakorlatilag csak a 18. évszázadban kezdett kialakulni, s a legrégebbi épületei is abból az évszázadból valók. A város fejlődésének üteme az 1960-as évektől kezdve gyorsult fel (a gyors, nem igazán szerves és az infrastruktúra egyes ágazatait nem egyforma ütemben érintő fejlődésből különböző feszültségek adódtak, amelyek egy részének feloldása még a jövő feladata). A régi, történeti, városképi értéket jelentő alkotás tehát kevés. Műemléki védettség alatt csak az ún. Borharapó,
– 11 – valamint a balatonkiliti r. kat. templom és plébánia áll. A város arculatának formálása, turisztikai vonzerejének növelése céljából szükség van a helyi szempontból meghatározó, hangulatteremtő épületek, épületcsoportok és tájértékek megőrzésére. A hatályos helyi rendeletek tartalmazzák is a helyi védelem alá vont épületeket, utcákat, területeket, növényeket. A jelenlegi védelmi jegyzék pontosítása, kiegészítése vagy szűkítése azonban szükséges. Az új helyi építési szabályzatban kell majd ezt véglegesíteni. A jegyzék összeállítása természetesen csak a kezdetet jelenti. Folyamatosan kell figyelni, gondozni ezeket az épületeket, ami lényegében a tulajdonosaik feladata. Az Önkormányzatnak viszont – a közösségi érdekek miatt – segítenie, támogatnia kell a karbantartó, felújító munkákat. Az épített és a természetes környezet elválaszthatatlan egymástól, a városi élet feltételeit csak együtt tudják biztosítani. A város számára a természeti területek védelme is fontos. A közelmúltban védetté nyilvánított Töreki tavak környékének rendbentartása, védelme, valamint turisztikai szerepének növelése közös érdek. Környezetvédelem, környezetgazdálkodás A környezet (vagyis a föld, a víz, a levegő, az élővilág és az építmények) védelme tulajdonképpen az ember életfeltételeinek biztosítását szolgálja, vagyis az ember védelmét jelenti. A városunkban is mesterségesen, tudatosan kell az emberi beavatkozások nyomán megbomlott természeti körfolyamatok hiányzó láncszemeit pótolni, a korábban nem volt (fajtájú vagy mértékű) káros hatásokat megszüntetni, vagy legalább is korlátozni, valamint a környezet káros változásait helyrehozni. A környezetünket veszélyeztető tényezők közül Siófokon a legnagyobb gondokat a következők jelentik: - a közúti és a vasúti közlekedésből származó zaj, por, gáz; - a zajos szórakozóhelyek; - a szilárd hulladékok, a szemét; - a folyékony hulladékok, a szabálytalan szennyvízelhelyezés. A környezetvédelmi gondok lényegében a városi élet minden területére, minden tevékenyégre kiterjednek, mindenkit érintenek. A város valamennyi polgárának, valamennyi szervezetének van tennivalója az egészségesebb, kellemesebb környezet megteremtésében. Az Önkormányzatnak környezetvédelmi szempontból is fontos eszköze a településszerkezeti és a szabályozási terv, mind az új létesímények (utak, üzemek, lakóterületek, stb.) elhelyezése, mind a meglévők – esetleges – áthelyezése, vagy a védőtávolságaik növelése által. Ezeken túl szükség van a káros kibocsátások műszaki és jogi úton való csökkentésére is. Kiemelten kell kezelni a közlekedésből és a hiányos szennyvízkezelésből eredő káros környezeti hatásokat. Az Önkormányzat egyik fő teendője a csendvédelemmel és a hulladékokkal kapcsolatos helyi
– 12 – szabályok megalkotása, továbbá – a lehetséges eszközökkel – ezek betartatása is. A köztisztaságról és a települési hulladék kezeléséről való gondoskodást is vállalnia kell az Önkormányzatnak, a település zavartalan működése érdekében (bár az önkormányzatokról szóló törvény szerint ez sem tartozik a kötelező feladatai közé, akárcsak a településfejlesztés irányítása). Siófokon is tapasztalható, hogy a szilárd települési hulladék mennyisége mind egy főre számítva, mind összesítve évről évre nő. Környezetvédelmi szempontból az lenne a jó, ha a hulladékba került anyagok minél előbb visszajutnának vagy a természeti folyamatokba, vagy a termelésbe. Ennek egyik eszköze az ún. szelektív gyűjtés lenne, de ennek még nincsenek meg a műszaki, gazdasági, emberi feltételei. Sajnos egyelőre még az sem biztosítható, hogy a települési hulladékok teljes egészében bekerüljenek a szervezett hulladékszállításba. Siófokon nincs hulladéklerakó-telep. A hulladékszállítást végző siófoki szervezet lerakótelepe a szomszédos Balatonszabadi község területén van. A körzetben kialakított regionális telep a másik oldalról szomszédos Zamárdi nagyközség területén helyezkedik el. Célul kell kitűzni a köztisztasági fegyelem javítását, a szelektív szemétgyűjtés – középtávon belüli – bevezetését és a hulladékkezelés ütemezett korszerűsítését, fejlesztését. Környezetvédelmi szempontból a növényzetnek is nagy a jelentősége. Kedvező hatással van a levegő összetételére (asszimilációval) és a klímára (árnyékolással, párásítással, légmozgás előidézésével), javítja a védősávok szennyezés- és zajcsökkentő hatását, továbbá jelentős pszichikai és esztétikai hatása is van. A kutatások szerint környezetvédelmi szempontból egy város területe 60–70 %-ának biológiailag aktívnak kellene lennie, s a legelőnytelenebb adottságú részein sem lehetne ez az arány 40 %-nál kisebb. A növényzet kedvező hatásai akkor érvényesülnek a legjobban, ha a zöldfelületek szerves rendszert alkotnak, amiben a közparkoknak és a házikerteknek egyaránt fontos szerepük van. A zöldfelületi rendszer kialakításának, fejlesztésének szabályait a helyi építési szabályzatban kell megfogalmazni. Egyrészt ki kell jelölni az erdők, a közparkok, a fasorok helyét, korlátozni kell az ezekben elhelyezhető építményeket, valamint a burkolattal ellátható felületeket, másrészt szabályokat kell alkotni a különböző ingatlanok zöldfelületként kialakítandó és fenntartandó területhányadaira, s az ültetendő növények fajtáira, mennyiségére. A közterületi zöldfelületek fenntartása az Önkormányzat, a többi ingatlanon lévő zöldfelületek fenntartása pedig a tulajdonosok feladata. A városban (de valószínűleg más településeken is) gondot okoz a védősávok, védőterületek létrehozása, fenntartása (pl. a főutak, a vasút, a rádióadó, a szennyvíztisztító-telep mellett). Ezek szabályozását (méreteit, hasznosíthatóságát) újra kell gondolni. Meg kell határozni a védősávok, védőterületek minimális (műszaki megoldásokkal már nem helyettesíthető) szélességét, és meg kell keresni, hogy ki fogja kialakítani és fenntartani ezeket. (A szennyezőforrás tulajdonosa, kezelője; a védendő lakó- vagy üdülőingatlanok tulajdonosai; a védősávok, védőterületek jelenlegi tulajdonosai; az Önkormányzat?)
– 13 – AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSFEJLESZTÉSI FELADATAI A „városfejlesztés” lényege a különböző városalakító érdekek, igények, adottságok és szakmai követelmények minél jobb és minél tartósabb összhangjának a biztosítása, amiben a legnagyobb szerepe az Önkormányzat testületeinek és szervezeteinek van. Mindez csak valamennyi érdekelt egységes fellépésével, teljes együttműködésével lehet eredményes. Az Önkormányzat legfontosabb városfejlesztési feladatai a következők: 1./ Rendszeres együttműködés a városfejlesztésben érintett országos, megyei, regionális és kistérségi szervezetekkel, valamint önkormányzatokkal. 2./ Folyamatos együttműködés a város szakmai és társadalmi, valamint gazdálkodó szervezeteivel, csoportjaival, személyeivel. 3./ A különböző (gazdasági, adózási, városrendezési, környezetvédelmi stb.) helyi szabályok összehangolt fejlesztése. Ezen belül: - A városszerkezeti terv – társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és esztétikai szempontok alapján történő – felülvizsgálata és hosszú távra szóló meghatározása. - A helyi közterület- és telekalakítási, valamint építési szabályok felülvizsgálata, korszerűsítése, egységes rendszerbe foglalása a város mikroszerkezeti, városképi elemeinek fejlesztése, valamint a jövőben telepítendő funkciók összehangolt befogadása céljából. - A városszerkezeti és a szabályozási terv felülvizsgálata során a város belső közúthálózata fejlesztési szabályainak, lehetőségeinek, irányainak meghatározása. - A szabályozási tervben az utcák keresztmetszeti kialakítása, elrendezése, szabályainak előírása, figyelemmel a megvalósíthatóságra, a városüzemeltetési szempontokra, valamint a forgalmi, a környezetvédelmi és a városképi követelményekre. - Az önkormányzati és állami intézmények területnagyságának és (szükség esetén) védőterületének rendeleti előírása. - A kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szórakoztató létesítményekkel kapcsolatos városrendezési és más helyi szabályok összehangolt fejlesztése, különös tekintettel a környezetvédelmi és közlekedési követelményekre. - Az ipari parkok, ipari üzemek és a nagy raktárak elhelyezésének újra szabályozása a helyi építési szabályzatban. - A helyi külterületi előírások lehetőség szerinti újra szabályozása. - A zöldfelületi rendszer kialakításának (a helyi építési szabályzatban) és fenntartásának (a helyi környezetvédelmi rendeletben) célszerű szabályozása. - A védendő természetes és mesterséges értékek jegyzékének szükség szerinti módosítása. - Környezetvédelmi rendelet alkotása a káros környezeti hatások keletkezésének és terjedésének korlátozására (megakadályozására) és ellensúlyozására irányuló helyi szabályokról.
– 14 – 4./ A szabályokban megfogalmazott korlátozások, tilalmak betartatása. Ezen belül: - A jóváhagyott hatályos városszerkezeti és a helyi építési előírások érvényesítése az Önkormányzat gazdasági és műszaki intézkedései, az önkormányzati ingatlanok fejlesztése, valamint a hatósági tevékenység során. - Az előírt hatósági eljárások, ellenőrzések intézkedések következetes elvégzése. - Új építmények létesítése esetén a szükséges közlekedési, parkolási, közművesítettségi, környezetvédelmi feltételek tényleges megkövetelése. - Az egyes létesítmények előírt, illetve szükséges területének és (ha szükséges) védőterületének megkövetelése, csökkentésének megtiltása. - Az ingatlanok kertészeti rendjének biztosítására – szükség esetén – hatósági intézkedések tétele. - Az előírások betartatásához kellő „hatalmat” biztosító törvényes és más jogszabályok alkotásának, illetve módosításának kezdeményezése a város országgyűlési képviselőinek közreműködésével. 5./ Összehangolt, célszerű gazdasági, műszaki intézkedések. Különösen: - Az intézmények működési feltételeinek biztosítása és célszerű működtetése. - Ezen létesítmények fejlesztésének (építésének, korszerűsítésének, bővítésének, funkcióváltásainak stb.) tervszerű előkészítése, lebonyolítása. - Ipari, kereskedelmi parkok, területek szervezése, műszaki előkészítése. - A város idegenforgalmi koncepciójának is megfelelő városfejlesztési döntések, akciók. - A forgalmi és gyűjtőhálózat, a kisebb belső összekötő utak, a kerékpárutak és a gyalogutak – lehetőség szerinti – folyamatos fejlesztése. - Az Önkormányzat tulajdonába került, út céljára kialakított területsávok teljeskörű tényleges birtokbavétele és gondozása. - A közterületek üzemeltetése, fenntartása szempontjából a városfejlesztés során feleslegessé vált területrészek leválasztása és értékesítése (pl. telek-kiegészítésként). - A város forgalmi rendjének célszerű alakítás, fejlesztése. - A közterületi parkolás célszerű szabályozása. - Intézkedések a helyi tömegközlekedés igény szerinti fejlesztésére. - A csapadékvíz-elvezetés rendszeres fejlesztése. - Az önkormányzati zöldfelületi rendszer folyamatos (mennyiségi és minőségi) fejlesztése. - A köztisztasági szolgáltatások hatékony megszervezése. - A szelektív hulladékgyűjtés és -kezelés előkészítése és ütemezett bevezetése. - Az Önkormányzat tulajdonát képező helyi értékek gondozása, karbantartása, esetleges fejlesztése. - A város természetes és mesterséges értékeinek, valamint azok turisztikai szerepének megismertetése a város lakosságával és vendégeivel. - A városmag (az egykori „ősközség”) építészeti és funkcionális rekonstrukciójának irányítása. 6./ A városfejlesztési tevékenység gazdasági feltételeinek a lehetőségek szerinti maximális biztosítása.
– 15 – 7./ Segítségadás a városi szervezetek, közösségek, csoportok, személyek városfejlődést szolgáló tevékenységéhez. - Segítségnyújtás az ingatlancsoportok és az ingatlanok fejlesztéséhez (szervezett tanácsadással és gazdasági intézkedésekkel). - Közreműködés a lakó- és üdülőutcák kialakításában, fejlesztésében. - Közös parkolóhelyek kialakítása az érintettek bevonásával, közreműködésével. - Szükség szerinti közreműködés szolgáltató és kereskedelmi létesítmények elhelyezésében, kialakításában. - A városfejlesztés más szereplőinek segítése az idegenforgalom-szervezésben és a turisztikai célú beruházásokban. - A felsőfokú oktatást végző helyi tagozatok fejlesztésének segítése. - A gazdaságot serkentő gazdasági, szervezési intézkedések. - A házikertek kialakításának segítése. - A nem önkormányzati értékek karbantartásának, felújításának segítése, ösztönzése. - Az egyházi szervezetek építési, felújítási tevékenységének lehetőség szerinti segítése.
K.m.f.
Dr. Horváthné Dr. Márkus Ildikó s.k. jegyző
Dr. Balázs Árpád s.k. polgármester
