VÁMSZABÁLYOZÁS VÁMELJÁRÁSOK

BGF KKFK Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék

VÁMSZABÁLYOZÁS VÁMELJÁRÁSOK

Írta, szerkesztette: Szabó Béla vámszakértő

VÁMJOGI ALAPOK

Tisztelt Hallgató! Sokan mondják, hogy a vám már lejárt lemez. Valóban így lenne? Nem! Az igaz, hogy fiskális megközelítésben a vámbevételek már nem jelentősek. Azonban figyelembe kell vennünk, hogy a vám szabályozó szerepe felértékelődött, és - EU viszonylatban - már nem csak a nemzeti piac, hanem a Közösség egészének piacát is védi, szabályozza. E tekintetben hazánk, mint a Közösség egyik keleti külső határa is, fokozott figyelmet érdemel (és kap). A vámjog a Közösség szempontjából a múlt, a jelen és bizonyára a jövő tekintetében is meghatározó. A múltról csak annyit, hogy a Közösség lényegében vámunióként jött létre… A vámjog egészének részletes bemutatására 14 tanóra előadás és - csoportonként 14 szemináriumi tanóra igen kevés, mivel a hatályos vámjog és az ahhoz tartozó más jogszabályok mennyisége szűken számolva is több ezer oldal. A rendelkezésünkre álló idő – ha szűkösen is – csak arra elegendő, hogy a legfontosabb kérdésekről eligazodás szintű tájékoztatást kapjanak. Talán néhányukban felmerült a kérdés, hogy miért kell vámismeretekkel is foglalkozniuk? A válasz - bízom abban, hogy stúdiumunk végén Önök is elismerik egyszerű: logisztikai-szállítmányozási, illetve külkereskedelmi bonyolítói tevékenységet legalább alapvető vámismeretek nélkül nem lehet végezni... Budapest, 2010. szeptember Szabó Béla vámszakértő,

TÁJÉKOZTATÓ

2

VÁMJOGI ALAPOK

AMIT EZ A TÁJÉKOZTATÓ VÁZLATSZERŰEN TARTALMAZ … KÖZÖSSÉGI – NEM KÖZÖSSÉGI ÁRU A KÖZÖSSÉG VÁMTERÜLETE A KÖZÖSSÉGI ÉS A NEMZETI VÁMJOG FORRÁSAI VÁMFELÜGYELET VÁM ELÉ ÁLLÍTÁS ÁTMENETI MEGŐRZÉS VÁMJOGI RENDELTETÉS VÁMELJÁRÁSOK VÁMÁRU-NYILATKOZAT VÁMVIZSGÁLAT MINTAVÉTEL AZ ÁRU AZONOSÍTÁSA AZ ÁRU KIADÁSA AZ EGYES VÁMELJÁRÁSOK MÁS VÁMJOGI RENDELTETÉSEK TEVÉKENYSÉGI ENGEDÉLYEK A VÁMJOGBAN VÁMELJÁRÁS HATÁROZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA, JOGORVOSLAT VÁM-VISSZATÉRÍTÉS VÁMÉRTÉK AZ ÁRU SZÁRMAZÁSA A VÁM NEM KÖZÖSSÉGI ADÓK ÉS DÍJAK VÁMBIZTOSÍTÉK, A VÁM (VÁMTARTOZÁS) MEGFIZETÉSE TARIC ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ VÁMIGAZGATÁSI BÍRSÁG SZEMLEDÍJ

TÁJÉKOZTATÓ JEGYZET

3

VÁMJOGI ALAPOK

KÖZÖSSÉGI – NEM KÖZÖSSÉGI ÁRU A vámjog alapvetően a nem közösségi árukra, az ilyen árukkal kapcsolatos anyagi és eljárási szabályokra terjed ki, ezért fontos az áruk ilyen értelmű meghatározása. Közösségi áru • A Közösség vámterületén teljes egészében előállított áru, • A szabad forgalomba bocsátott nem közösségi áru • Az előző kettőből, vagy a szabad forgalomba helyezett árukból a közösség vámterületén előállított áru Nem közösségi áru Ami nem minősül közösségi árunak.

A KÖZÖSSÉG VÁMTERÜLETE A közösségi vámjog a Közösség vámterületén alkalmazandó. A közösség vámterülete nem azonos a közösséget alkotó országok államterületével!

•

A közösség vámterülete a tagállamok államterülete* – kivéve: - Dánia: Feröer szigetek, Grönland - Németország: Heligoland sziget, Büsingen - Spanyolország: Ceuta és Melilla - Franciaország: tengeren túli teületek, Saint Pierre, Miquelon és Mayotte - Olaszország: Livigno, Campione d’Italia, a luganói tó partja Ponte Teresa és Porto Ceresio között

*ideértve még Nagy-Britannia tekintetében a Csatorna szigeteket és a Man szigetet; Franciaország tekintetében a Monacói Hercegséget.

A KÖZÖSSÉGI ÉS A NEMZETI VÁMJOG FORRÁSAI (Csak a legfontosabbak!) Közösségi vámjog – alkalmazása valamennyi Tagállamban kötelező, attól eltérő rendelkezések nem alkalmazhatók. • 2913/92/EGK tanácsi rendelet a Közösségi Vámkódexről, • 2454/93/EGK bizottsági rendelet a Közösségi vámkódex végrehajtásáról, • 2658/86/EGK tanácsi rendelet a vám-és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról, • 918/83/EGK tanácsi rendelet a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról (vámmentességi rendelet) és a végrehajtására vonatkozó bizottsági rendeletek, Nemzeti vámjog A nemzeti vámjog célja alapvetően a Közösségi vámjog nemzeti szintű végrehajtása. Tartalmaz továbbá néhány olyan – a közösségi vámjoggal nem ellentétes – rendelkezést, amelyek nemzeti szinten kapcsolatot teremtenek más nemzeti szabállyal, illetve sajátos belső viszonyokat szabályoznak, a vámjogi rendelkezések betartása, betartatása érdekében. ➡

2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról, • 15/2004 (IV. 5.) PM rendelet a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól, • 21/2004. (IV. 21.) PM rendelet az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról ➡ 2004. évi XIX. törvény a vám-és pénzügyőrségről, • 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről, • 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtásáról

TÁJÉKOZTATÓ

4

VÁMJOGI ALAPOK Kapcsolódó fontosabb nemzeti jogszabályok ➡ 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a nemzeti vámtörvény előírásai értelmében, összhangban az itt említett eljárási törvénnyel is, a vámeljárásban, ha a közösségi vámjog vagy a nemzeti vámtörvény másként nem rendelkezik eljárási kérdésekben, az itt jelzett törvényt kell alkalmazni.) ➡ A vámeljárásban fizetendő nem közösségi adókra vonatkozó jogszabályok - 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról, - 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, ➡ A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény ➡ Büntetőtörvénykönyv: 1978. évi IV. tv. ➡ Szabálysértési törvény: 1999. évi LXIX. Tv., ➡ Polgári törvénykönyv: 1959. évi IV. tv., ➡ Polgári perrendtartásról szóló törvény: 1952. évi III. törvény, ➡ Illetéktörvény: 1990. évi XCIII. Tv.

VÁMFELÜGYELET Vámfelügyelet: a vámhatóságnak a vámjogszabályok és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtására irányuló tevékenysége. A közösségi áru vámfelügyelet alatt áll, amíg • Vámjogi rendeltetése (státusa) meghatározására szükség van, illetve • Vámjogi rendeltetése (nem közösségi áruknál) nem változik, vagy • Újraexportálják, vagy megsemmisítik

VÁM ELÉ ÁLLÍTÁS A vámhatóság értesítése arról, hogy az áru megérkezett/indul a rendeltetési/indulási helyre/helyről a nem-közösségi áru szállítása a rendeltetési helyre. A behozott árut késedelem nélkül kell szállítani - a kijelölt vámhivatalba, vagy - a vámhatság által kijelölt, jóváhagyott más helyre, vagy - vámszabadterületre Ha a szállítás közben akadály jelentkezik, a vámhatóságot késedelem nélkül tájékoztatni kell. Aki felelős a fuvarozásért, felelős az árunak a rendeltetési helyre szállításáért is! Kötelezettségek a vám elé állításnál • Az áru és a szállítóeszköz bemutatása • Az áru bejelentése írásban (gyűjtő árunyilatkozat) – legkésőbb a következő munkanapon • Vámjogi rendeltetés meghatározása (szükség szerint, az átmeneti megőrzés lejártáig) - Tengeri szállításnál 45 napon belül, - Más szállításnál 21 napon belül. A vám elé állítás okmánya: Gyűjtő árunyilatkozat A vám elé állított áruról elektronikus úton gyűjtő árunyilatkozatot kell adni. A gyűjtő árunyilatkozat • lehet még: - formanyomtatvány, amit a vámhatóság határoz meg (üzemszünet esetén), - az árut kísérő kereskedelmi/szállítási okmány, amely tartalmazza az azonosítási adatokat, - továbbítási vámokmány • benyújtására kötelezett: - aki az árut a Közösség vámterületére vitte, vagy - aki felelős a fuvarozásért, vagy - akinek a nevében az előzőek eljárnak TÁJÉKOZTATÓ JEGYZET

5

VÁMJOGI ALAPOK

A vám elé állított árut csak a vámhatóság engedélyével lehet kirakni a szállítóeszközből, a kirakott áru engedély nélkül nem vihető el, nem használható fel.. A vámjogi rendeltetés meghatározása érdekében a vám elé állított áruból minta vehető, vagy az áru megtekinthető. A mintát vámeljárás alá kell vonni, de ha a vizsgálat során megsemmisül, helyrehozhatatlanul károsodik, nem terheli vám. A minta maradéka, hulladéka újra-kivihető, megsemmisíthető.

ÁTMENETI MEGŐRZÉS A vám elé állított áru átmeneti megőrzés alatt áll, amíg vámjogi rendeltetését nem határozzák meg. · Az átmeneti megőrzés határideje tengeri szállításnál 45, más szállításnál 21 nap (kérelemre meghosszabbítható) · Az átmeneti megőrzés helyét a vámhatóság határozza meg. · Az átmeneti megőrzés időtartamára a vámhatóság megkövetelheti a vám biztosítását, - nem kell a vámot biztosítani a szállítmányozó, engedélyezett címzett, vámudvart üzemeltető vámügynök telephelyén működő átmeneti megőrzésnél, · Az átmeneti megőrzés helye „átmeneti megőrzési raktár”. Átmeneti megőrzési raktár lehet meghatározott vámraktár is. · Az átmeneti megőrzésre rendelkezésre álló határidő túllépése esetén a vámhatóság – amennyiben felszólítása eredménytelen marad – közvetlen felügyelete alá vonhatja az árut és végső soron eljárhat annak értékesítése tárgyában is!

VÁMJOGI RENDELTETÉS A nem közösségi árura, továbbá a harmadik országba* kiszállításra kerülő közösségi árura vámjogi rendeltetést kell meghatározni. Vámjogi rendeltetés az áru: · vámeljárás alá vonása, · bevitele vámszabadterületre, vámszabad-raktárba · újra-kivitele a közösség vámterületéről, · megsemmisítése, · felajánlása az államkincstárnak * harmadik ország minden olyan ország, amely nem tagja a Közösségnek.

VÁMELJÁRÁSOK* I. Szabadforgalomba helyezés, II. Felfüggesztő eljárások: · Árutovábbítás, o Külső árutovábbítás o Belső árutovábbítás · Gazdasági vámeljárások Vámraktározás, Feldolgozásra vonatkozó eljárások - Aktív feldolgozás, - Vámfelügyelet alatti feldolgozás, - Passzív feldolgozás Ideiglenes behozatal, II. Kivitel * bővebben lásd később!

TÁJÉKOZTATÓ

6

VÁMJOGI ALAPOK

VÁMÁRU-NYILATKOZAT A vámeljárást vámáru-nyilatkozat benyújtásával kell kezdeményezni. Árunyilatkozat adható · normál eljárásban, · egyszerűsített eljárásban; ezeken belül · írásban, vagy (engedéllyel) · adatfeldolgozási technikával, · elektronikus úton*, vagy (meghatározott esetben) · szóban. * szabadforgalomba helyezés, kivitel, árutovábbítás esetén fő szabályként elektronikus úton kell árunyilatkozatot adni. Árunyilatkozat adás normál eljárásban • Hivatalos formanyomtatvány (Egységes Vámáru-nyilatkozat - EV), • Adatfeldolgozási technikával az EV adattartalmának megfelelően, · Elektronikus úton, · Szóban (magán-forgalomban; az ideiglenes behozatal egyes jogcímeinél), · Postaforgalomban CN 22, CN 23 okmány, · Nemzetközi vámokmány (TIR, A.T.A.) /A nemzetközi vámokmányok egyszerűsítik, egységesítik a vámeljárások lebonyolítását a kapcsolódó nemzetközi szerződéseket aláíró országok tekintetében. A TIR Carnet (Igazolvány) alapvetően a közúti áruszállításhoz és a vámeljárások tekintetében az árutovábbításhoz kapcsolódik. Az A.T.A. Carnet többcélú áruk ideiglenes kivitelére, ideiglenes behozatalára a szállítás alatti árutováábbításra és visszahozatal esetén az újra-behozatal szerinti szabadforgalomba helyezésre használható okmány. mindkét nemzetközi vámokmány “kiváltja” a vámterhek külön biztosítását is./

Árunyilatkozatot adhat, aki az árut • Saját nevében, vagy · megbízottja (képviselője) útján vám állítatja és a közösségben letelepedett személy (kivéve az árutovábbítást, egyes ideiglenes behozatalokat és az alkalmai árunyilatkozat-adást)

·

A képviselő, lehet - közvetlen, - közvetett.

A közvetett képviselő az egyetemlegességi szabályok szerint vámfizetésre kötelezett! Képviselő csak a Közösségben letelepedett személy lehet. Az áfa szempontjából, a közvetett képviselethez kapcsolódóan ismeretes a vámügyi képviselő. A rá vonatkozó előírásokat az áfa törvény tartalmazza. A képviseletet meghatalmazással szükséges igazolni. Az árunyilatkozathoz csatolandó okmányok Elektronikus árunyilatkozat adásnál ezeket az okmányokat értelemszerűen nem kell benyújtani, de minden esetben rendelkezésre kell állniuk! · Szabad forgalomba helyezés: számla, vámérték bevallás, fuvarokmányok, megelőző vámeljárás vámáru-nyilatkozata, esetleges kedvezmények igénybevételéhez szükséges okmányok, más okmány, amit a vámhatóság előír, · Árutovábbítás: fuvarokmányok, ha volt, a megelőző vámeljárás vámokmánya, · Gazdasági vámeljárások: lényegében azok az okmányok, amelyek a szabad forgalomba helyezésnél is szükségesek, továbbá a vonatkozó tevékenységi engedély (kivéve, ha az engedély az árunyilatkozat elfogadásával adható meg)


7

VÁMJOGI ALAPOK ·

Kivitel (valamint az újra-kivitel): fuvarokmányok, megelőző vámeljárás vámokmánya (ha volt), más okmány, ami a kiviteli vámok, a kivitel szabályozó előírások alkalmazásához szükséges,

Árunyilatkozat adás elektronikus úton · Az adatokat megfelelő kódolt formában kell elküldeni, · Az árunyilatkozat akkor tekinthető benyújtottnak/elfogadottnak, ha erről a vámhatóság elektronikus üzenetet küld (a kiadhatóságról is), · Az elektronikus árunyilatkozat adásnál az adott vámeljáráshoz csatoltandó okmányoknak rendelkezésre kell állniuk, és azokat szükség szerint a vámhivatalnak be kell mutatni! · Az árutovábbítás, a kivitel és a szabadforgalomba helyezés vámeljárások már lényegében csak elektronikus úton adott árunyilatkozat benyújtásával kezdeményezhetők! Szóbeli árunyilatkozat adás - Nem kereskedelmi forgalomban (személypoggyászra, magánszemélyek áruira), - Kereskedelmi forgalomban, ha a szállítmány értéke nem haladja meg a közösségi statisztikai küszöbértéket, ideiglenes behozatal egyes eseteiben (az ide kapcsolódó újra-kivitelre is) - Ha vámfizetési kötelezettség keletkezik, arról a vámhatóság elismervényt ad. Más módon adható árunyilatkozatok („ráutaló magatartás”) • Lehetőségeit a közösségi vámkódex végrehajtási rendeletének 230-234. cikke határozza meg, • A lehetőségek alapvetően - utasforgalomra, - bizonyos szállítóeszközökre (térti áruként visszahozott szállítóeszközök, újra-behozatali szándékkal kivitt szállítóeszközök, stb.) Nem alkalmazhatók ezek a szabályok, ha a vámra visszatérítést kérnek, az áru korlátozás, tiltás alá tartozik, stb. Postaforgalomhoz kapcsolódó szabályok • A levelek, vámmentes nyomtatott anyagok, más bemutatási kötelezettség alól mentes áruk bejelentettnek tekintendők (ugyanígy ezek kivitele, ha nincs kiviteli vámfizetési kötelezettség), • Más küldeményekre a CN 22, CN 23 okmányon kell árunyilatkozatot adni, kivéve azokat a kereskedelmi árukat, amelyek - Értéke meghaladja a közösségi statisztikai küszöbértéket, - Hasonló műveletek rendszeres sorozatét képezik, - Árunyilatkozat-adása adatfeldolgozási technikával történik - Tekintetében visszatérítést kérnek. - Korlátozás, tiltás alá tartoznak.

Árunyilatkozat adás egyszerűsített eljárásban Az egyszerűsített árunyilatkozat adás a vámeljárás lebonyolításának gyorsítását szolgálja, és csak külön engedély alapján végezhető. Fajtái: - Hiányos árunyilatkozat (csökkentett adattartalom), - Formanyomtatvány, vagy annak adatival teljesen megegyező számítógépes okmány helyett valamilyen kereskedelmi vagy adminisztratív okmány (pl. számla, fuvarlevél), - Ún. helyi vámkezelés, ami az előírt adatok meghatározott számítógépe nyilvántartásba történő bejegyzését jelenti. Az egyszerűsített árunyilatkozatok alapján vámeljárás alá vont árukra az engedélyesnek kiegészítő (teljes adattartalmú) árunyilatkozatot kell benyújtania. Az árunyilatkozatot adó felelőssége • az adatok valódiságára, • a csatolt okmányok valódiságára • a kapcsolódó vámeljárásra vonatkozó kötelezettségek teljesítésére terjed ki

TÁJÉKOZTATÓ

8

VÁMJOGI ALAPOK Az árunyilatkozat benyújtásának helye - vámhivatal, vagy - A vámhivatal által kijelölt, jóváhagyott hely (pl. vámudvar) (A vámhivatal rendelkezése szerint az árut is be kell mutatni.) - Az árunyilatkozat az áru bemutatása előtt is benyújtható, de csak akkor fogadható el, ha az áru bemutatása is megtörténik. Az árunyilatkozatot a vámhivatal által meghatározott időben kell benyújtani. A vámhatóságnak az árunyilatkozat elfogadásának időpontját fel kell tüntetnie az okmányon Az árunyilatkozat elfogadásának napja, az a nap, amikor a kért vámeljárásra vonatkozó valamennyi rendelkezés teljesítettnek tekinthető. (vannak eltérő szabályok!) A határidő után benyújtott árunyilatkozat úgy tekintendő, mint amit nem nyújtottak be! A benyújtott, elfogadott árunyilatkozat módosítása · Kérelemre történhet, de nem lehet olyan hatása, hogy az árunyilatkozat más árura vonatkozzon · Elvégezhető egy új (kicserélő) árunyilatkozattal is – ebben az esetben a vámteher meghatározás napja, a kicserélő árunyilatkozat elfogadás napja lesz · Nincs lehetőség a módosításra, ha a vámhivatal már tájékoztatta az ügyfelet, hogy meg kívánja vizsgálni az árut, vagy maga állapította meg a hibás adatokat, vagy már kiadta az árut Az árunyilatkozat érvénytelenítése • Ha bizonyított, hogy az árunyilatkozatot tévesen nyújtották be az adott vámeljárásra • Ha a vámhivatal már tájékoztatta az ügyfelet a vámvizsgálat tartásáról, az érvénytelenítésről csak ez után dönt • A már kiadott árura vonatkozó árunyilatkozat (néhány kivételtől eltekintve - nem érvényteleníthető. Kivételek az érvénytelenítés korlátozása alól • Ha 3 hónapon belül megállapítható, hogy tévedésből kérték a vámfizetéssel járó vámeljárást, és egyben kérik a helyes vámeljárást is • Ha nem fizették meg és nem is biztosították a vámot, és ezért a vámhivatal elindítja az értékesítési eljárást (hivatalból érvényteleníti az árunyilatkozatot), • Kivitelnél (ideértve a passzív feldolgozást is) ha kiviteli vám, vagy vám-visszatérítés alkalmazható és az áru nem hagyta el a Közösséget (a visszatérített vámot újra meg kell fizetni), és más esetben is, ha az áru nem hagyta el a közösség vámterületét, • Vámraktározásnál, ha az újra-kiviteli szándékkal betárolt árut „visszatárolják”, Az árunyilatkozat hitelesítés, feljegyzések az árunyilatkozatra (normál eljárás) • A vámhatóság köteles feljegyezni ellenőrzése, vizsgálata eredményét, részleges áruvizsgálat esetén a vizsgált árura vonatkozó adatokat, az azonosítási adatokat és azt dátummal, aláírással és bélyegzőlenyomattal hitelesítenie kell. • Ha a vámhivatal nem ellenőrzi az árunyilatkozatot, nem végez áruvizsgálatot, nem kell hitelesítenie az árunyilatkozatot!

VÁMVIZSGÁLAT A vámhatóság az elfogadott árunyilatkozat ellenőrzéséhez • Megvizsgálhatja az okmányokat, bekérhet más okmányokat és • Megvizsgálhatja az árut, • Mintát vehet az áruból Az áruvizsgálatról tájékoztatni kell az árunyilatkozat-adót! Az áruvizsgálat lehet tételes, vagy szúrópróbaszerű. Az áruvizsgálat helye, időpontja: ahogy azt a vámhatóság meghatározza. Kérelemre, az árunyilatkozatot adó költségére, más hely/időpont is kijelölhető


9

VÁMJOGI ALAPOK Az árunyilatkozatot adó kötelességei a vámvizsgálatnál • Az árunak a vámvizsgálat helyére szállítása, • A vámvizsgálat személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása, • Részvétel az áruvizsgálaton (akár megbízott útján is) – ha a vámhivatal a résztvevő személyét nem találja alkalmasnak, kijelölhet más személyt Ha az árunyilatkozatot adó nem jelenik meg az áruvizsgálatnál, a vámhivatal új időpontot határoz meg, ha ekkor sem jelenik meg, a költségre elvégzi a vámvizsgálatot, vagy érvényteleníti az árunyilatkozatot! Más előírások az áruvizsgálatra • Ha az áruvizsgálat csak az áru egy részére terjed ki, a vámhatóság arról köteles tájékoztatni az árunyilatkozat-adót, • Ha érdekei úgy kívánják, az árunyilatkozatot adó kérheti a részletesebb áruvizsgálatot, • Ha a vámhivatal csak az áru egy részét vizsgálja meg, vizsgálata a teljes szállítmányra érvényes • Ha az árunyilatkozat „többsoros”, akkor az egyes tételsorokat az áruvizsgálat szempontjából önálló árunyilatkozatnak kell tekinteni. MINTAVÉTEL • A vámhatóságot nem terheli térítési kötelezettség, de a vizsgálat költségei őt terhelik, • A vett minta nem haladhatja meg a vizsgálathoz szükséges mennyiséget, • Ha a vámhatóság mintát vesz, engedélyeznie kell az áru felszabadítását – ha a vámterhet lekönyvelték, és azt a kötelezett megfizette, vagy biztosította, • A vett minta nem csökkenti a vámeljárásra bejelentett áru mennyiségét, kivitelnél azonban pótolható a kivett minta. • Ha a minta már nem szükséges, a vámhatóság azt visszaadja, • Ha a minta megsemmisül a vizsgálat alatt, azt vám nem terheli. AZ ÁRU AZONOSÍTÁSA • Az árura, szállítóeszközre helyezett azonosító eszközöket csak a vámhivatal, vagy engedélyével az ügyfél távolíthatja el, • Amennyiben a kért vámeljárás feltételeinek biztosítására szükséges az áru azonosítása, azt a vámhivatalnak kell elvégeznie/elfogadnia és az azonosítási adatokat fel kell jegyeznie az árunyilatkozaton • Azonosítási eszközök: vámzár, pecsét, függőzár, fénykép, ábra, műszaki leírás, egyedi azonosítószám (pl. gyári szám)

AZ ÁRU KIADÁSA ·

Kiadható az áru, ha • A vámeljárás feltételei teljesültek, és • Az árura nem vonatkozik semmiféle tiltó, korlátozó rendelkezés, továbbá vámtartozással járó vámeljárás esetén • A vámtartozást lekönyvelték, megfizették vagy biztosították Az árunyilatkozathoz tartozó valamennyi árut egyszerre kell kiadni – figyelemmel arra, hogy többsoros árunyilatkozatnál a tételsorok önálló árunyilatkozatnak minősülnek Ha az árura korlátozó/tiltó előírás alkalmazandó nem adható ki addig, amíg az ehhez szükséges ellenőrzések tartanak, Ha a vámhatóság magasabb vámterhet állapít meg, mint amennyit a kérelem alapján kellene, a különbözetre biztosítékot követelhet (de az árunyilatkozatot adó kérheti a magasabb összeg könyvelését is) Nem adható ki az áru, ha • az árunyilatkozatot adó hibájából nem volt lehetőség az áruvizsgálatra, vagy annak folytatására, vagy

TÁJÉKOZTATÓ

10

VÁMJOGI ALAPOK • nem nyújtották be az előírt okmányokat (a vámhivatal új időpontot is kitűzhet, de ha ezt is elmulasztják érvényteleníti az árunyilatkozatot), vagy • határidőre nem igazolták a lekönyvelt vám megfizetését, vagy biztosítását, vagy • az áru tilalom/korlátozás alá esik

RÖVIDEN AZ EGYES VÁMELJÁRÁSOKRÓL SZABADFORGALOMBA HELYEZÉS · ·

· ·

A szabadforgalomba helyezett áruval, fő szabályként, vámjogilag szabadon lehet rendelkezni a közösség vámterületén, ezzel a vámeljárással az áru „elnyeri” a közösségi státust. A szabadforgalomba helyezést vámáru-nyilatkozattal kell kérni, és ahhoz csatolni kell a meghatározott okmányokat (pl. számla; terméktől, alkalmazni kért vámtételtől függően: származást igazoló okmány, vámkontingens engedély, más engedély, igazolás), illletve elektroniikus árunyilatkozat-adás esetén ezeknek rendelkezésre kell állniuk. A vámhatóság – nemzeti szabályok alapján – a szabadforgalomba helyezés keretében a vám mellett dönt a szóba jöhető adók, díjak (pl. áfa, jövedéki adó) kiszabásáról, beszedéséről is. A szabadforgalomba helyezés elvégezhető - az erga omnes vámtétel* alkalmazásával, és a feltételek megléte esetén - preferenciális vámtétellel, - vámmentesen, (ha arra a nemzeti jogszabályok lehetőséget adna, adómentesen is), - vámkontingens és hasonló alkalmazásával, továbbá jogszabály alapján - dömpingellenes vám, - kiegyenlítő vám alkalmazásával.

*= nevezhetjük legnagyobb kedvezményes, vagy GATT vámtételnek is. A legnagyobb kedvezmény azt jelenti, hogy amenyiben “A” ország kedvezményt ad “B” országnak, akkor azt a kedvezményt a többi szerződő országnak (pl. GATT szerződő fel, WTO tagállam) is meg kell adni. A legnagyobb kedvezmény alól vannak kkivételek, pl. a vámúniók tagállamainak egymás közötti kedvezménye, vagy az Általános Preferenciális rendszer keretében a fejlett országok által a fejlődő országoknak egyoldalúan nyújtott kedvezények.

A szabadforgalomba helyezés során az áru csak akkor adható ki, ha a vámterhet megfizették, vagy annak megtörténtéig biztosítják.

ÁRUTOVÁBBÍTÁS Az árutovábbítás vámeljárás célja az áru eljuttatása a vámfelügyelet mellett a közösség vámterületének egy másik pontjára. A szállítást előírt útvonalon kell végezni. Fajtái • Külső árutovábbítás, • Belső árutovábbítás Külső árutovábbítás A nem közösségi áru szállítása a közösség vámterületének két pontja között. • Okmánya - Árutovábbítási Kísérő Okmány / Elektronikus adatcsere – NCTS rendszer, vagy - Nemzetközi vámokmány (TIR, ATA, CDP), - Rajnai hajó-raklevél, - NATO okmány, • A vám biztosítása - a főkötelezett által (főkötelezett az, aki felelős az áru rendeltetési helyre történő szabályszerű eljuttatásáért, - biztosítandó a vám és az azzal azonos hatású adók, díjak;


11

VÁMJOGI ALAPOK -

a biztosítandó összeget az indító/exportáló ország (tagállam) előírásai szerint kell megállapítani, - a biztosítás eszközei: készpénz, egyedi kezesség, egyedi garancia (TC 32), összkezesség (TC31), vagy kezesség mentesség (TC33), • Az eljárás lezárása (biztosíték felszabadítása is): amikor az árut szabályszerűen bemutatták (vám elé állították) a rendeltetési hely szerint illetékes vámhivatalnál. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a vámhatóság érvényesíti a vámbiztosítékot. Egyszerűsítések • Biztosíték nyújtásnál - Össszkezesség (referencia-összeg- egyheti szállítás vámterhe), - Kedvezményes összkezesség (referencia-összeg 30%, 50%-a), - Összkezesség mentesség • Különleges rakományjegyzék használata, • Különleges vámzárak alkalmazása, • Mentesítés az előírt útvonal alól, • Engedélyezett címzett: az áru lerakása a szállítóeszközről a vámhatóság jelenléte nélkül, a szállítmány megérkezésének igazolása, elektronikus vám elé állítás, • Engedélyezett feladó: a szállítmány indítása a vámhivatal jelenléte nélkül (alapfeltétel: összkezesség, vagy összkezesség mentesség), • Egyszerűsítések a nem közúti szállításnál, • Az egyes tagállamokon belüli árutovábbításnál alkalmazható nemzeti egyszerűsítések. Árutovábbítás a Tranzitegyezmény szerint • Az áru továbbítása olyan harmadik országba, amely részese a Tranzitegyezménynek (EFTA országok.). • Szabályai gyakorlatilag azonosak a közösségi külső árutovábbítás szabályaival. Belső árutovábbítás • A áru szállítása a közösség két pontja között úgy, hogy a szállítási útvonal harmadik országot is érint. • Szabályai gyakorlatilag azonosak a közösségi külső árutovábbítás szabályaival.

VÁMRAKTÁROZÁS ·

Az áru tárolása korlátlan ideig, úgy, hogy arra nem alkalmazandók a kereskedelempolitikai intézkedések, és azt – az eljárás alatt - nem terheli vám. · Tevékenységi engedélyhez kötött. Az engedély-kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani a feltételeket igazoló okmányokkal együtt. Az engedély megadásának egyik alapfeltétele a vám biztosítása. A biztosíték összegét úgy kell megállapítani, hogy az, minden esetben fedezze az aktuálisan tárolt áruk vámterheit. Fajtái • Közvámraktár (A, B vagy F típusú) – bárkinek az áruja tárolható, • Magánvámraktár (C, D vagy E típusú) – csak az engedélyes saját forgalmában beérkező áru tárolható, Az A, C, illetve D típusú vámraktárban – külön engedély alapján – átmeneti megőrzés céljából is tárolható áru. Lebonyolítása • Vám elé állítás, a vámraktározás kezdeményezése vámáru-nyilatkozattal, • Nyilvántartásba vétel • Tárolás (a tárolás alatt elvégezhetők az ún. szokásos kezelések; a vámraktározás alatt aktív feldolgozás is végezhető külön engedély alapján; a tárolt áru további vámraktározásra átszállítható más vámraktárban /átadás/, illetve ideiglenesen, meghatározott időre – „visszatárolási” kötelezettséggel – kitárolható. TÁJÉKOZTATÓ

12

VÁMJOGI ALAPOK • Az eljárás lezárása: meghatározása.

új

(más)

vámeljárás

kezdeményezése,

más

vámjogi

rendeltetés

Nem közösségi áru tárolása vámraktárban • Előfinanszírozott áru (olyan közösségi exportáru, amelyre a kilépetés következményeként exporttámogatás vehető igénybe) tárolható vámraktárban – és a betárolást követően igénybe vehető az export-visszatérítés, azzal, hogy, ha nem szállítják ki, akkor azt vissza kell fizetni. • A vámhatóság külön engedélyével, közösségi áru is tárolható a vámraktárban. Adó-raktár • Nem vámjogi kategória, szabályait az áfa-törvény határozza meg. • Közösségi áru későbbi harmadik országos export, vagy más tagállamba való kiszállítás célú tárolását teszi lehetővé, úgy, hogy a betárolás után igénybe vehető az exporthoz kapcsolódó áfa-mentesség. Amennyiben a betárolt árut mégsem exportáljék 3. országba, az áfa-t érvényesíteni kell! Adó-raktározás az „A” típusú közvámraktárnak megfelelő feltételek mellett engedélyezhető. AKTÍV FELDOLGOZÁS A nem közösségi áru feldolgozását, megmunkálását (feldolgozás, összeszerelés, javítás, stb.) · teszi lehetővé úgy, hogy arra nem vonatkoznak a kereskedelempolitikai intézkedések, és (a felfüggesztő eljárásban) nem terheli vámfizetési kötelezettség. Tevékenységi engedélyhez kötött. A vámhatóság a feltételek (pl. vámbiztosíték, gazdasági · feltételek, nyilvántartási kötelezettség) megléte esetén adja meg az engedélyt. A kérelem formanyomtatványon, vagy meghatározott esetekben a vámáru-nyilatkozattal nyújtható be. (Az utóbbi esetben az árunyilatkozat elfogadása jelenti az engedélyt.) A vámhatóság a tevékenységi engedélyben határozza meg a feltételeket (jogszabály alapján) és az eljárás lezárási határidejét. Fajtái • Felfüggesztő eljárás (feldolgozás úgy, hogy időtartama alatt az árut nem terheli vámfizetési kötelezettség) • Vám-visszatérítési eljárás (feldolgozás úgy, hogy a vámot megfizetik, majd, amennyiben a feldolgozott árut exportálták, az abban lévő nem közösségi áru-hányadra eső vámot a vámhatóság visszatéríti). (Aktív feldolgozás, felfüggesztő eljárásban, vámraktárban is végezhető.) Lebonyolítása • Vám elé állítás, • Vámeljárás kezdeményezése vámáru-nyilatkozattal, • Elszámolási kulcs megállapítása (az engedély alapján), • Nyilvántartásba vétel, • Feldolgozás, megmunkálás, javítás, stb. elvégzése • Az eljárás lezárása (az arra adott határidőt követő 30 napon belül) - újra-kivitel, (visszatérítési eljárásnál ennek alapján a visszatérítés kezdeményezése) - más vámeljárás kezdeményezése (Szabadforgalomba helyezés esetén kiegyenlítő kamatot is fizetni kell!) VÁMFELÜGYELET MELLETTI FELDOLGOZÁS · Azt teszi lehetővé, hogy azokban az esetekben, amikor valamely termék előállításához felhasznált alkatrészek, anyagok vámtétele magasabb, mint a késztermék vámtétele, akkor a vámot a termék meghatározott időtartamon belüli előállítása után a végtermék vámtételének figyelembe vételével állapítsák/fizessék meg. Csak a közösségi vámkódex végrehajtási melléklete meghatározott mellékletében jelzett árukra alkalmazható.


13

VÁMJOGI ALAPOK ·

Tevékenységi engedélyhez kötött, az engedély megadásának feltétele a vám biztosítása is. A vámhatóság az engedélyben határozza meg a feltételeket és az eljárás lezárásának határidejét.

IDEIGLENES BEHOZATAL · Lehetővé teszi, hogy az árut ideiglenesen használják a közösség vámterületén, anélkül, hogy arra alkalmazni kellene a kereskedelempolitikai intézkedéseket, illetve, hogy az után vámot kellene fizetni. · Az eljárás időtartamára a vámot biztosítani kell. · Fajtái - Teljes vámmentességű ideiglenes behozatal, - Részleges vámmentességű ideiglenes behozatal (ebben az esetben, ha az eljárást az áru újra-kivitelével zárják le, a használati idő minden megkezdett hónapjára az egyébként fizetendő vám 3%-át – maximum a teljes vámot – meg kell fizetni). · Az eljárás lezárása: - Újra-kivitel, - Szabadforgalomba helyezés (kiegyenlítő kamat!) - Más vámeljárás kezdeményezése PASSZÍV FELDOLGOZÁS · Leegyszerűsítve, az aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás (bérmunka jellegű feldolgozás) fordítottja – vagyis az árut harmadik országban történő feldolgozásra, javításra viszik ki. · A visszahozott feldolgozott, javított áru újra-behozatali szabadforgalomba helyezése során –ismét csak leegyszerűsítve – a vámot csak a harmadik országban hozzáadott anyag, alkatrész, munkadíj után kell megfizetni. · Tevékenységi engedélyhez kötött. Az engedélyt a feltételek megléte – pl. gazdasági feltételek – esetén adja ki a vámhatóság. Az engedélykérelmet az erre meghatározott űrlapon kell benyújtani, de vannak olyan esetek, amikor az engedélyezés a vámáru-nyilatkozat benyújtásával/elfogadásával történik meg. KIVITEL A kiviteli vámeljárás célja az exportáru kiszállítása a közösség vámterületéről, vámfelügyelet mellett. A kiviteli vámeljárást is vámáru-nyilatkozattal kell kezdeményezni, esetenként az árutovábbítás szabályainak együttes alkalmazásával (pl. előfinanszírozott áru vámraktárból harmadik országba történő kivitelénél). A vámáru-nyilatkozathoz csatolni kell a meghatározott okmányokat, igazolásokat (pl. export számla; az árutól függően: kiviteli engedély, származást igazoló okmány).

MÁS VÁMJOGI RENDELTETÉSEK A nem közösségi áru vámjogi sorsát a vámeljárások mellett más módon is lehet rendezni. Ezek: · Újra-kivitel: a szabadforgalomba nem helyezett nem közösségi áru harmadik országba történő ki,- visszaszállítása (vámraktározásból, ideiglenes behozatalból, aktív feldolgozásból, vámfelügyelet melletti feldolgozásból). Az eljárás lényegileg megegyezik a „normál” kiviteli eljárással. · Az áru megsemmisítése: a behozott nem közösségi áru vámhivatali ellenőrzés mellett, indokolt esetben, kérelemre megsemmisíthető. A megsemmisített áru vámmentes. (Ha a megsemmisítésnél hulladék keletkezik, akkor a vámot, annak saját vámtételével meg kell fizetni.) · Az áru felajánlása a kincstárnak: a behozott nem közösségi áru, kérelemre, a vámhatóság hozzájárulásával ellenszolgáltatás nélkül felajánlható az államnak (kincstárnak). Amennyiben a vámhatóság elfogadja a felajánlást, az áru vámmentes. · Az áru beszállítása vámszabadterületre, vámszabad raktárba (jelenleg a Magyar Köztársaságban nem működik sem vámszabadterület, sem vámszabad raktár, ezért ezt nem tárgyaljuk).

TÁJÉKOZTATÓ

14

VÁMJOGI ALAPOK

TEVÉKENYSÉGI ENGEDÉLYEK A VÁMJOGBAN Az engedélyköteles tevékenységek, eljárások főbb csoportjai · Vám biztosítása, megfizetése · Áru érkeztetése/indítása, · Származás igazolása, · Árunyilatkozat adás, · Gazdasági vámeljárások Vám biztosítása, megfizetése · „általános” kezességnyújtás · Összkezesség nyújtása (TC31), biztosíték mentesség (TC33) árutovábbításhoz, · Egyedi garanciajegy (TC32) forgalmazása árutovábbításhoz, · Halasztott vámfizetés, · Áfa biztosíték-mentesség Áru érkeztetése/indítása · Elektronikus vám elé állítás · Engedélyezett feladó · Engedélyezett címzett Származás igazolása · Elfogadott exportőr (számlanyilatkozat adás szállítmányértéktől függetlenül, · Könyvelés szerinti elkülönítés (származó és nem származó termékek együttes tárolását teszi lehetővé) Árunyilatkozat adás · EV-től eltérő formátumú árunyilatkozat · EV-nek megfelelő, számítógépen előállított árunyilatkozat · Összevont árunyilatkozat · Egyszerűsített árunyilatkozat(ok) · Helyi vámkezelés Gazdasági vámeljárások · Vámraktározás és o más árutárolások*: • átmeneti megőrzési raktár, • áfa-raktár *= ezek nem gazdasági vámeljárások, de engedélyhez kötöttek! · Aktív feldolgozás · Vámfelügyelet melletti feldolgozás · Passzív feldolgozás Az engedélyezés általános alapfeltételei Megbízható vámadós státus, • Magyarországi cég, vállalkozás • „Büntetlen előélet” (vezető, tulajdonos, illetve szakágazati vezető) • Kintlévőség nincs, nem volt (vám, adók), • Nem áll csőd-, felszámolási,- végelszámolási eljárás alatt Vám biztosítása, • Biztosíték a vámra és a szabadforgalomba helyezés esetén felmerülő nem közösségi adókra (áfa, jövedéki adó) és díjakra (környezetvédelmi termékdíj)


15

VÁMJOGI ALAPOK A biztosíték formája - Bankgarancia, - Biztosítási kötelezvény, - Kezesség, - Készpénzletét Gazdasági feltételek, • Csak meghatározott engedélyeknél (gazdasági vámeljárások) • Vizsgálatának célja a közösségi feldolgozók érdekeinek védelme, • Meghatározottak azok az esetek, amikor a feltételeket teljesítettnek kell tekinteni Gyakorisági tényezők, • Csak meghatározott tevékenységek esetén vizsgálandók (pl. engedélyezett címzett/feladó, halasztott vámfizetés, egyszerűsített árunyilatkozat adás) • Lényege, hogy az engedély kiadásának feltétele az adott tevékenység rendszeres végzése Más engedély megléte, • Csak meghatározott engedélyek feltétele (pl. engedélyezett címzett, helyi vámkezelés) • Ezekben az esetekben egyes alapfeltételek a szükséges más engedélyben teljesülnek Tárgyi feltételek • Meghatározott nyilvántartások vezetése (pl. egyes gazdasági vámeljárások) • Számítógépes adatfeldolgozás (Pl. EV-től eltérő árunyilatkozat adás) • Közvetlen kapcsolat a vámhatóság számítógépes rendszeréhez (pl. elektronikus vám elé állítás, helyi vámkezelés)

VÁMELJÁRÁS HATÁROZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA, JOGORVOSLAT · ·

· ·

Amennyiben a határozaton valamilyen egyértelmű elírás (név, szám és hasonló) történt, akkor a határozat kijavítását lehet kezdeményezni. Amennyiben a lebonyolított (elvégzett) vámeljárás adatai nem felelnek meg a tényleges adatoknak, vámeljárásról szóló határozatot, árunyilatkozatot az arra nyitva álló határidőn belül (egy év) módosítani kell. Ha a módosítás a vám alapjával van kapcsolatban, akkor azt az elévülési határidőn (öt év) belül lehet/kell módosítani. A módosítás történhet kérelemre, vagy a vámhatóság intézkedésére (hivatalból). Amennyiben a vámeljárásról hozott határozat a kötelezett jogát, jogos érdekét sérti, úgy a határozat ellen jogorvoslattal (fellebbezés, határozat bíróság előtti megtámadása) élhet. A jogorvoslat tekintetében a közigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VÁM-VISSZATÉRÍTÉS A közösségi vámkódexben és végrehajtási rendeletében meghatározott esetekben a megfizetett vám visszatéríthető, illetve a vám elengedhető. Ilyen esetek például, ha · a kötelezett utólag igazolja, hogy kedvezményes vámra, vámmentességre vagy hasonlóra lett volna jogosult, · nem járt törvényesen az összeg, amikor azt megfizették, vagy amikor bejegyezték a könyv szerinti nyilvántartásba, vagy · az összeget nem megfelelően jegyezték be a könyv szerinti nyilvántartásba, · érvénytelenítésre kerül az a vámáru-nyilatkozat, amelyre már megfizették a vámot,

TÁJÉKOZTATÓ

16

VÁMJOGI ALAPOK ·

megállapításra kerül, hogy az olyan árura vonatkozott, amelyet az importőr az árunyilatkozat elfogadásának időpontjában visszautasított, mert az hibás volt, vagy nem felelt meg s szerződéses feltételeknek. · a feladó hibájából az áruk téves címzett részére kerültek leszállításra; · az áruk, a címzett megrendelésében található nyilvánvaló ténybeli tévedés következtében nem alkalmasak arra a felhasználásra, amelyre a címzett szánta azokat; · stb. A határozat módosítását, a vám-visszatérítést Módosító Lap csatolásával kell kezdeményezni, a vám-visszatérítéshez még csatolni kell a közösségi vámkódex végrehajtásáról szóló rendelet mellékletében meghatározott űrlapot is.

VÁMÉRTÉK A vámérték fogalma Az áru pénzben kifejezett értéke, az érték-vámok alapja és egyes nem közösségi adók (áfa) alapjának összetevője Jogi alapok · GATT VII. cikke, · A GATT VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994-ben felülvizsgált Vámérték Egyezmény · 2913/92/EGK tanácsi rendelet (Közösségi Vámkódex) · 2454/93/EGK bizottsági rendelet a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról · 918/83/EGK tanácsi rendelet a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról (továbbiakban: vámmentességi rendelet) · 2658/87/EGK tanácsi rendelet a vám- és statisztikai nomenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról · 2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról · 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet a közösségi vámjog részletes végrehajtásáról A vámérték meghatározás módszerei · Ügyleti érték · Azonos áru ügyleti értéke · Hasonló áru ügyleti értéke · Azonos/hasonló áru egységára alapján meghatározott érték · Számított érték · „Szabad” módszer szerint megállapított érték Ügyleti érték · Az áruért, független eladó és vevő közötti ügyletben ténylegesen fizetett/fizetendő ár, · Az ügyleti érték megállapítása során – felmerülésük esetén – figyelembe kell venni a vámérték kiegészítő tényezőket, · Nem növelhető az ügyleti érték - Az eladó országban az exportáru után visszatéríthető adókkal, - A vevő országban az exportáru után fizetendő adókkal, - Az exportáruval kapcsolatosan az exportőrnek fizetendő, de az importár országban felmerülő szolgáltatás ellenértékeként fizetendő költségekkel (pl. összeszerelés, helyszíni tanácsadás, képzés) Azonos áru ügyleti értéke: az értékelendő áruval azonos olyan áru, amelynek vámértékét az ügyleti érték alapján állapították meg. Azonos áru: az ugyanabban az országban (exportáló ország) előállított áru, amely mindenben (fizikai tulajdonságok, minőség, megjelenés, stb.) megfelel az értékelendő árunak (kisebb eltérések megengedettek), és azzal közel azonos időben és kereskedelmi szinten,


17

VÁMJOGI ALAPOK mennyiségben importáltak. (Az esetleg eltérő kereskedelmi szint/mennyiség, szállítási feltételek miatti eltérések figyelembe vehetők.) Hasonló áru ügyleti értéke: az értékelendő áruhoz hasonló olyan áru, amelynek vámértékét az ügyleti érték alapján állapították meg. Hasonló áru: ugyanabban az országban (exportár ország) előállított áru, amely nem mindenben felel meg az értékelendő áruval, de azzal kereskedelmileg mindenképpen felcserélhető, és azzal közel azonos időben importáltak. (Az esetleg eltérő kereskedelmi szint/mennyiség, szállítási feltételek miatti eltérések figyelembe vehetők.) Azonos/hasonló áruk egységárán meghatározott érték A Közösségben az eladótól független személy részére a legnagyobb összmenyiségben értékesített, az értékelendő áruval azonos/hasonló áruk meghatározott módszerek szerint számított egységára. Számított érték Az exportáló (előállító) országban az áru előállításához felhasznált anyagok érték, a gyártás során felmerül költségek és a szokásos általános költségek, nyereség, szállítási, anyagmozgatási, biztosítási költségek figyelembevételével kalkulált érték. „Szabad” módszer A szabad módszer alkalmazásakor sem lehet eltérni a GATT VII. cikkének, a GATT Vámérték Egyezmények és a Közösségi Vámkódexnek a vámértékre vonatkozó általános irányelveitől. A „szabadság” abból áll, hogy pl. az értékelési módszerek sorrendisége felcserélhető, az azonos, hasonló áruknál a „közel azonos” idő meghosszabbítható. A szabad módszer sem teszi lehetővé, hogy a vámértéket · A közösségen belüli eladási ár, · Az exportőr ország belső piacán megállapított eladási ár, · Több módszer alkalmazási lehetősége esetén a magasabb érték, · Fiktív, szubjektív módszerek figyelembe vételével állapítsák meg. Vámérték növelő tényezők Alapvetően az ügyleti érték szerinti érték-meghatározáshoz kötődnek. Csak akkor vehetők figyelembe, ha · Az eladási árban nem szerepelnek és · Az értékelendő árura vonatkoznak. A jogszabályban meghatározottakon kívül a vámérték más költséggel, díjjal nem növelhető! A vámérték növelő tényezők fajtái · Jutalékok (kivéve a vételi jutalék) · Csomagolási, anyagmozgatási költségek, · Az áru előállításához harmadik ország(ok)ban felhasznált anyagok költsége, vagy ott felmerült tervezési és hasonló díjak, · Az áru előállításához harmadik országban felhasznált szerszámok, öntőminták és hasonlók költsége, · Az áru viszonteladásából az eredeti eladónak visszajuttatott összeg, · Az árura vonatkozó licenc, know-how és hasonló jogdíjak, ha az áru eladásának feltétele ezek megfizetése, · A szállítási és ezzel kapcsolatos, a közösség közös külső határáig felmerülő költségek (fuvar, biztosítási és hasonló díjak). A vámérték okmányszerű igazolása Számla (nem kell az árutovábbítás vámeljáráshoz, valamint a kiviteli vámeljáráshoz – de a vámhatóság ezekben az esetekben is bekérheti); Vámérték bevallás: az ügyleti érték szerinti vámérték-meghatározáshoz formanyomtatvány, amely akkor kell, ha az azonos feladótól érkező TÁJÉKOZTATÓ

18

VÁMJOGI ALAPOK szállítmány értéke meghaladja a 10.000 €-t. (Nem kell 10.000 € alatt, és akkor sem, ha az import nem kereskedelmi célú.) A vámérték átszámítása nemzeti valutára Amennyiben a vámérték nem a nemzeti valutában van meghatározva, azt át kell számítani. A vámeljárást megelőző hónap utolsó előtti szerdáján érvényes MNB árfolyamot kell alkalmazni!

AZ ÁRU SZÁRMAZÁSA Az árut abból az országból származónak kell tekinteni, ahol azt · Teljes egészében megmunkálták, vagy · Kielégítő mértékben megmunkálták. Az áru lehet · Nem preferenciális származású (alkalmazandó az „erga omnes” vámtétel), · Preferenciális származású (kedvezményes – preferenciális – vám alkalmazható). Preferenciális származás: · Általános Preferenciális Rendszer (GSP / General System of Preferences) szerinti kedvezményes származás; a Közösség által egyoldalúan nyújtott vámkedvezmény. · GSP-n kívüli kedvezményes származás o egyoldalúan nyújtott (Nyugat-Balkáni országok /West Balkan Countries) kedvezmény o viszonosságon alapuló kedvezményes megállapodások - EGT/EEA – az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok (European Economic Area), az EU tagok és az EFTA országok; - EFTA – az Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagállamai (European Free Trade Association), Svájc, Liechtenstein, Izland, Norvégia - EUR-MED – az Euro-Mediterrán megállapodás hatálya alá tartozó országok; - „PEK” – a Pán-európai Kumulációs Rendszerben részes országok, EGT országok és Törökország - EPA-CARIFORUM megállapodás - MAR megállapodás - TOT/OCT – Tengeren túli országok és területek / The Overseas Countries and Territories) , - LA – olyan Latin-Amerikai országok, amelyekkel az EU külön megállapodást kötött (Chile, Mexikó), - MOT/OC – Más Országok és Területek / Other Countries), amelyek valamely EU tagállamhoz tartoznak, de nem részei az EU vámterületének, és amelyekre sajátos származási előírások vonatkoznak (pl. Ceuta és Melilla) - egyes országokkal kétoldalúan kötött, viszonosságon alapuló megállapodások Származás okmányszerű igazolása · GSP kedvezményhez - FORM „A” származási bizonyítvány - Számlanyilatkozat · Más preferenciális kedvezményhez - EUR.1 szállítási bizonyítvány - EUR-MED szállítási bizonyítvány - Számlanyilatkozat - EUR-MED számlanyilatkozat


19

VÁMJOGI ALAPOK Számlanyilatkozat · 6.000 € szállítmányérték alatt az exportőrnek a számlára, vagy más, az árut kísérő kereskedelmi okmányra vezetett, származást igazoló – kötött szövegű - nyilatkozata. · 6.000 € felett is adható számlanyilatkozat, ha az exportőrnek erre vonatkozó jogosítványt ad a vámhatóság (elfogadott exportőr státus) Származási kumuláció (Kumuláció = összevonás)

· ·

Származási kumuláció: az áru előállításához felhasznált anyagok származóként való összevonása és együttes elkülönítése a nem származó összetevőktől. Fajtái: - Bilaterális kumuláció A Közösséget és egy másik országot, területet érint. Azt teszi lehetővé, hogy pl. a Közösség a másik szerződő fél származó áruját úgy használja fel, mintha saját származó lenne, anélkül, hogy az átmenne a kielégítő megmunkáláson, de az feltétel, hogy átmenjen nem kielégítő megmunkáláson túlmenő feldolgozáson. Jellemző a Közösség és a GSP országok (ezeknél figyelemmel a regionális kumulációs lehetőségekre is), a Nyugat-balkáni országok, valamint a „más” országok és területek közötti kapcsolatokban. - Diagonális kumuláció Tartalmában azonos a kétoldalú kumulációval, azzal, hogy legalább három olyan országot, területet érint, amelyek azonos elveken nyugvó származási szabályokat alkalmaznak. A Közösség, az Európai Gazdasági Térség és Románia, Bulgária, valamint Törökország közötti úgynevezett pán-európai kumuláció is a diagonális kumuláción nyugszik. - Regionális GSP kumuláció A diagonális kumuláció sajátos formája, ami a GSP rendszerbe tartozó kedvezményezett országokat érinti a Közösségbe irányuló exportjukkal összefüggésben. Lehetővé teszi, hogy az adott terméket több, a regionális csoporthoz tartozó országban állítsák elő, úgy, hogy a Közösségben megkaphassák a kedvezményes elbánásra jogosító származó státust. Ilyen esetben a termék a regionális csoport azon országból származó lesz, amelyikben elvégezték a nem kielégítő (nem elegendő mértékű) feldolgozási műveletet – nincs szükség a kielégítő megmunkálásra – és ahol a hozzáadott érték legalább megegyezik az előállítás során felhasznált, a csoport többi országából származó anyagok vámértékével. - Teljes (totális) kumuláció Alkalmazása során az áru származó helyzetét az érintett országok által alkotott térségben elvégzett feldolgozási és megmunkálási műveletek összességére hivatkozással lehet meghatározni. Például a térséget alkotó „A” országban elvégzett műveletet úgy kell tekinteni, mintha azt – az ugyancsak a térséghez tartozó – „B” országban végezték volna el – feltéve, ha az „A” országban előállított nem származó terméken „B” országban további feldolgozást végeznek.

VÁMUNIÓK Az EU vámuniós szerződést kötött - Andorrával, - San Marinóval és - Törökországgal. A Török vámuniós szerződés nem teljes körű, nem terjed ki a mezőgazdasági árukra, és a meghatározott szén- és acéltermékekre. Az Andorra – EU és San Marino – EU vámuniós megállapodás nem terjed ki a meghatározott szénés acéltermékekre. A vámuniós megállapodások alapján behozott árukra nem kell vámokat alkalmazni. A vámuniós megállapodás alapján történő behozatalt Török viszonylatban az A.TR okmánnyal, a másik két esetben a T2L (vagy ezt helyettesítő) okmánnyal kell igazolni.

TÁJÉKOZTATÓ

20

VÁMJOGI ALAPOK

A VÁM Fogalma A 3. országból behozott (nem közösségi) áruk után fizetendő · a közösségi jogban (vám-és statisztikai nómenklatúra, közösségi vámkódex) meghatározott mértékben, · az egyes tagállamok által erre feljogosított közigazgatási szervezete (Magyarországon a vám-és pénzügyőrség) által · kivetéssel megállapított, · kötelezően, ellenszolgáltatás nélkül fizetendő köztartozás, · amely a közösség közös bevételeit (25%) és az egyes tagállamok költségvetési bevételeit (75%) növeli, és · amelynek fiskális szerepe mellett kiemelkedő a gazdasági, kereskedelmi szabályozó szerepe. A vám lehet* · Érték alapú (érték, vagy másként: ad valorem), · Mérték alapú (másként: specifikus), és · Vegyes (ezen belül több variáció). Az adott árura alkalmazandó vám mértékét (% és/vagy konkrét mértékegységhez kötött összeg) a Közös Vámtarifa (Kombinált Nómenklatúra) tartalmazza, de a gyakorlatban csak a TARIC használatával állapítható meg. A vámot befolyásoló más fontosabb tényezők · Vámérték, · Származás, · Alkalmazandó vámtétel A fizetendő vám meghatározásához elengedhetetlenül szükséges a későbbiekben vázolt TARIC, vagyis a Közösség Integrál Vámtarifája (lényegében elektronikus adatbázis). *= A vámok csoprtosíthatók más szempontból is. Pl. forgalom irány (kiviteli/bozatali vámok), ipari vámok, mezőgazdasági vámok, tiltó/büntető vámok.

NEM KÖZÖSSÉGI ADÓK ÉS DÍJAK A nemzeti vámtörvény rendelkezései szempontjából nem közösségi adók, díjak azok, amelyek kiszabását, beszedését, termékimport esetén, törvény a vámhatóság hatáskörébe utalja. Ilyen például: · Általános forgalmi adó Mértéke százalékos, illetve néhány meghatározott esetben az áru áfa-mentes. Annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik a vámhatóság által kiadott önadózási engedéllyel, a termékimportja utáni áfa összegét is önadózással lehet rendeznie. Az engedélyt, az áfa törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a vámhatóság egy évre (júliustól a következő év júliusáig), adja ki. Az adó alapja termék importja esetében 1. Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. 2. Termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a következők, feltéve, hogy azokat a vámérték egyébként nem tartalmazza: a) az adók - kivéve magát az e törvényben szabályozott adót; b) vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel, másrészt, amelyeket a termék importjához kapcsolódóan vetnek ki,


21

VÁMJOGI ALAPOK c) a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek. Abban az esetben, ha a b) pontban említett első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. Az első rendeltetési hely az a hely, amely a fuvarlevélen vagy az importált terméket kísérő egyéb okiraton ilyen értelemben szerepel. Ilyen értelmű jelzés hiányában, vagy ha az egyértelműen nem állapítható meg, első rendeltetési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol az első le- vagy átrakás történik az importáló közösségi tagállamban. 3. Termék importja esetében az adó alapjába nem tartozik bele: a) az olyan árengedmény, amelyet az eredeti esedékesség lejáratához képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg b) a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény. 4. Az 1. pontban írtaktól eltérően, ha a Közösség területéről korábban munkavégzés céljára ideiglenesen kivitt terméket importál a munkavégzési szolgáltatás igénybevevője, mint importáló, anélkül, hogy termékét az importot megelőzően értékesítené, az adó alapja a) a munkavégzési szolgáltatás nyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték, illetőleg b) az importált terméknek a végzett munka folytán bekövetkezett, pénzben kifejezett értéknövekedése, ha legkésőbb az import teljesítéséig nem állapítható meg az a) pont szerinti ellenérték, vagy ha annak pénzben kifejezett értéke kisebb, mint a terméken végzett munka folytán bekövetkezett értéknövekedés. Terméktől függően: · Jövedéki adó (a jövedéki termékekre – pl. szeszesitalok, sör, pezsgő, dohánytermék, üzemanyag, egyes kenőanyagok – meghatározott adó; mértéke tételes), · Regisztrációs adó (személygépkocsikra, motorkerékpárokra alkalmazott adó, amelyet az első belföldi forgalomba hozatal feltételeként kell megfizetni; mértéke a környezetvédelmi besorolástól, hengerűrtartalomtól, használtsági foktól függően tételes), · Energia adó

VÁMBIZTOSÍTÉK, A közösségi vámjog rendelkezései szerint a nem közösségi áru vámterhét – annak megfizetéséig, illetve a közösség vámterületéről történő kilépéséig - meghatározott esetekben biztosítani kell, illetve a vámhatóság rendelkezhet a vám biztosításáról. A vámeljárásban fizetendő nem közösségi adók és díjak tekintetében a vámjogszabály vámbiztosítékra vonatkozó előírásait is alkalmazni kell. Azok a gazdálkodók, akinek a tárgyévet megelőző két évben nem volt vám és forgalmi adó tartozásuk mentesülnek az áfa biztosítása alól, akiknek a tárgyévet megelőző egy évben nem volt ilyen tartozásuk, azoknak csak az áfa 50%-át kell biztosítaniuk. A jogosultságot a vámhatóság évente „engedélyezi”. A vám biztosítható · Készpénzzel, · Kezességgel, · Bankgaranciával, · Biztosítói kötelezvénnyel. Az árutovábbításra más biztosíték-nyújtási előírások vonatkoznak!

TÁJÉKOZTATÓ

22

VÁMJOGI ALAPOK Biztosítani kell a vámot ➡ Az átmeneti megőrzés alatt álló árura (kivételek a szállítmányozó, engedélyezett címzett, vámudvart üzemelttető vámügynök esetében). ➡ Az alábbi vámeljárások esetében • Árutovábbítás (módja lehet: Készpénz, Egyedi kezesség, Egyedi garanciajegy (TC32), Összkezesség (TC31) – összkezesség mentesség (TC33) • Gazdasági vámeljárások ➡ Meghatározott tevékenységi engedélyek feltételeként (pl. halasztott vámfizetés, kezességnyújtás, egyszerűsített árunyilatkozat adás), A biztosíték összegét úgy kell meghatározni, hogy az, minden esetben fedezze az adott árura, a szabadforgalomba helyezés esetén fizetendő vámot és nem közösségi adókat. A vámbiztosíték akkor szabadítható fel, ha az árut szabadforgalomba helyezték, vagy újra kivitték, vagy az árut más vámeljárás alá helyezték és új biztosítékot nyújtottak. Vannak esetek, amikor nem kell biztosítani - a vámot, illetve - az általános forgalmi adót. Nem kell biztosítékot nyújtani, ha a fizetendő vám és nem közösségi adók fajtánkén nem haladják meg a 10€-nak megfelelő forintösszeget.

A VÁM (VÁMTARTOZÁS) MEGFIZETÉSE A vámot és nem közösségi adókat, díjakat, az arra kötelezettnek kell megfizetnie. Egyetemleges vámfizetésre kötelezett. • kezességnyújtás esetén a kezességet adó, • a közvetett képviselő megbízója is, amennyiben a fizetési kötelezettséggel járó vámeljárást a képviselő kezdeményezte, A vám és nem közösségi adók, díjak megfizethetők: • azonnal (ez nyolc napon belül fizetést jelent), vagy • külön engedély alapján halasztva. Halasztott vámfizetés • 30 napos egyedi halasztás, • 30 napos „összevont” halasztás (a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig) • Heti halasztás (a tárgyhetet követő hét meghatározott napjáig), A halasztott vámfizetés külön engedélyhez kötött!

TARIC ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ A TARIC [Tarif Intégré De La Communauté (a Közösség integrált vámtarifája) francia kifejezésből képzett mozaikszó] számítógépes relációs adatbázis, amely közel 25.000 termék-kódhoz · o mintegy 70 intézkedés-típuson belül hozzávetőleg - 500.000 intézkedést [egy intézkedés egy adott időpontban, adott országhoz adott Taric kódhoz kötődik, pl. általános (erga omnes) vámok; dömpingellenes vámok, kiegyenlítő vámok, korlátozások, Átalányértékek, belépési árak, preferenciális vámok vámkontingensek, vámplafonok, export-visszatérítések, nemzeti adók és korlátozások] és - 4.000 jogi rendelkezést tartalmaz.


23

VÁMJOGI ALAPOK A TARIC szám 22 jegyű alfa-numerikus kód, amelyből az 1-10 mindig számjegy. A TARIC · 1-4. számjegye a HR vámtarifaszám, · 1-6. számjegye a GR vámtarifaszám és alszám, · 1-8. számjegye = Kombinált Nómenklatúra szerinti teljes vámtarifaszám, amelyből az 1-6 számjegy = HR kód. · 1-10 számjegye a Taric kód, további karakterei küzül · a 11-14. és 15-18. jegye jelöli az EU Tanács/Bizottság adott árura vonatkozó jogszabályait, intézkedéseit, · a 19-22. nemzeti (tagállami) felhasználás nemzeti adók, korlátozások jelölésére

VÁMIGAZGATÁSI BÍRSÁG · · · · · ·

Az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki. a jelentkezési, áru-bejelentési, árubemutatási, árunyilatkozat benyújtási, az átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vám elé állításra és a vámkezelésre vonatkozó, más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó, továbbá a vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő kötelezettségek megszegése és/vagy az ellenőrzés akadályozása esetén.

A vámigazgatási bírság mértéke · Valótlan származás-igazolás esetén az eladási ár, annak hiányában az áru értékének egy · ·

százaléka, de legalább százezer Ft, legfeljebb a vámhiány ötven százaléka, Ha a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány nem keletkezik, a vámigazgatási bírság ötezer forinttól, szervezet esetében egymillió forintig, természetes személy esetében százezer forintig terjedhet, Vámhiány esetében a bírság a hiány 50%-a

A vámigazgatási bírság mérséklése, elengedése · Ha A vámhiányt okozó kötelezettséget pótlólagosan, még a vámhatóság intézkedése előtt teljesítik, a vámigazgatási bírság a kiszabható bírság (hiány 50%-a) huszonöt százaléka A vámigazgatási bírságot - a fizetésre kötelezett kérelmére a vámhatóság a meghatározott feltételek esetén elengedheti, vagy mérsékelheti Nincs helye a bírság elengedésének, mérséklésének, ha a vámhiány a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.

·

Az áfa törvény, a jövedéki törvény és más termékimporthoz kapcsolódó adójogszabály, (pl. regisztrációs adó, energia adó) előírásainak megszegése esetén az adott törvényben, illetve az Art-ben (adózás rendjéről szóló törvény) meghatározott bírság szabható ki

SZEMLEDÍJ ·

·

A kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban felmerült szakértői és más vizsgálati díjat, továbbá a fuvarozási, kiszállási és más díjat (a továbbiakban: díj) - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a vámmal együtt, vagy a vámhatóság eljárása során kell határozattal kiszabni és beszedni. A díj beszedése az eljáró vámhatóság feladata. A vámhatóság által üzemeltetett vámraktárban raktározott áruk raktározásáért raktározási díjat kell fizetni.

TÁJÉKOZTATÓ

24

VÁMJOGI ALAPOK ·

A nemzeti vámjogban meghatározott II. típusú vámudvaron és ún szemlehelyeken helyeken és/vagy hivatalos idején kívül az ügyfél kérelmére végzett vámigazgatási eljárás esetén szemledíjat kell fizetni. Az eljárást végző vámhatóság annak, aki átlagosan havonta legalább tíz alkalommal kér díj megfizetésével járó eljárást, külön határozattal engedélyezheti, hogy a díjat hónaponként összesítve fizesse meg. Ebben az esetben a vámhatóság a tárgyhónapban végzett eljárásai után fizetendő díjról szóló határozatát a tárgyhónapot követő 3 munkanapon belül közli a fizetésre kötelezettel. A vámhatóság visszavonhatja a havi fizetésre vonatkozó engedélyét, ha az engedélyes a fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

Fontosabb vizsgálati és szemledíjak ➡ A közúti járművek és szállítótartályok vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való

➡ ➡ ➡

➡

➡

alkalmassági vizsgálatáért - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - járművenként, illetve a szállítótartályok esetében típusbizonyítványonként 12 000 forint vizsgálati díjat kell a vizsgálatot végző vámhivatalnál fizetni. Az áru kérelemre végzett kísérése esetén a tényleges költséget, de legalább óránként és a hivatalos kíséretet végző személyenként 4000 forint díjat kell fizetni. A vámszervezet vámlaboratóriuma által az ügyfél kérelmére végzett laboratóriumi vizsgálat díja az elvégzett vizsgálat költsége. A II. típusú vámudvar és a házi szemle helyén végzett vámhivatali eljárásért, az eljárást kérőnek szemledíjat kell fizetni. A szemledíjak összege: • a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén 6000 forint, • a II. típusú vámudvaron végzett szolgálat ellátása esetén a megkezdett nyolc és félórai szolgálat térítéseként személyenként 20 000 forint, • a vámhivatal hivatalos idején belül eseti házi szemle keretében végzett vámkezelés esetében szemlekérelmenként 4000 forint, • a rendszeres házi szemle díja munkanaponként minimum három óra szolgálatra személyenként 5000 forint, továbbá megkezdett óránként 2000 forint, • munkanapon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíj, továbbá megkezdett óránként 2000 forint. Az export-visszatérítésben részesülő mezőgazdasági termékek körében a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésről szóló 386/90/EGK rendelet alapján a helyszínen elvégzett fizikai ellenőrzés után 4000 forint szemledíjat kell fizetni, melyet a vámhatóság külön határozattal szab ki. A vámhatóság által üzemeltetett vámraktárban raktározott áruk raktározásáért fizetendő díja: • talált áruk esetén megkezdett 100 kg-onként és naponként 1000 forint, • utasok által letétbe helyezett, illetve visszatartott áruk esetében - súlyukra és darabszámukra tekintet nélkül - megkezdett naponként 2000 forint, • ha az adós az áru után az esedékes vámtartozási határidőre nem fizette meg, akkor megkezdett 100 kg-onként és naponként 2000 forint, •Mentesek a raktárdíj-fizetési kötelezettsége alól a kizárólag a vámhatóság által üzemeltetett raktárban raktározott az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott és elfogadott áruk, a lefoglalt áruk, a lefoglalt, de az elkobzás mellőzésével kiadni rendelt áruk, a talált és elhagyott áruk addig a napig, ameddig azok tulajdonjogát nem igazolják, stb


25

VÁMJOGI ALAPOK

FONTOSABB OKMÁNYMINTÁK

TÁJÉKOZTATÓ

26

VÁMJOGI ALAPOK ÁRUTOVÁBBÍTÁSI KÍSÉRŐOKMÁNY


27

VÁMJOGI ALAPOK TÉTELJEGYZÉK AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁSI KÍSÉRŐOKMÁNYHOZ

TÁJÉKOZTATÓ

28

VÁMJOGI ALAPOK KIVITELI KÍSÉRŐOKMÁNY


29

VÁMJOGI ALAPOK

TÉTELJEGYZÉK KIVITELI KÍSÉRŐOKMÁNYHOZ

TÁJÉKOZTATÓ

30

VÁMJOGI ALAPOK

ÁRUTOVÁBBÍTÁS – VÁMBIZTOSÍTÉK – TC 31 KEZESSÉGI TANÚSÍTVÁNY


31

VÁMJOGI ALAPOK ÁRUTOVÁBBÍTÁS – VÁMBIZTOSÍTÉK – TC 33 KEZESSÉGI TANÚSÍTVÁNY

TÁJÉKOZTATÓ

32

VÁMJOGI ALAPOK

ÁRUTOVÁBBÍTÁS – VÁMBIZTOSÍTÉK – TC 32 EGYEDI GARANCIAJEGY


33

VÁMJOGI ALAPOK

SZÁRMAZÁS IGAZOLÁS A GSP RENDSZERBEN – FORM „A”

TÁJÉKOZTATÓ

34

VÁMJOGI ALAPOK SZÁRMAZÁS IGAZOLÁS AZ EU VÁMJOG SZERINT – EUR.1


35

VÁMJOGI ALAPOK EUR.1 3. PLD. HÁTLAP

TÁJÉKOZTATÓ

36

VÁMJOGI ALAPOK EGYSÉGES VÁMÁRUNYILATKOZAT (1-3. PLD. KIVITELI VÁMELJÁRÁS NEM ELEKTRONIKUS


37

VÁMJOGI ALAPOK EGYSÉGES VÁMÁRUNYILATKOZAT PÓTLAP (1-3. PLD. KIVITELI VÁMELJÁRÁS NEM ELEKTRONIKUS

TÁJÉKOZTATÓ

38

VÁMJOGI ALAPOK EGYSÉGES VÁMÁRUNYILATKOZAT (6-8. PLD. „BEHOZATALI” VÁMELJÁRÁSOK NEM ELEKTRONIKUS


39

VÁMJOGI ALAPOK EGYSÉGES VÁMÁRUNYILATKOZAT PÓTLAP (BEHOZATALI VÁMELJÁRÁS NEM ELEKTRONIKUS)

TÁJÉKOZTATÓ

40

VÁMJOGI ALAPOK


41

VÁMJOGI ALAPOK TIR IGAZOLVÁNY (SÁRGA SZÍNŰ BETÉTLP, AZ IGAZOLVÁNYBAN MARAD)

TÁJÉKOZTATÓ

42

VÁMJOGI ALAPOK


43

VÁMJOGI ALAPOK

TÁJÉKOZTATÓ

44

VÁMJOGI ALAPOK


45

VÁMJOGI ALAPOK ATA IGAZOLVÁNY (IDEIGLENES KIVITEL-, BEHOZATAL ÉS KAPCSOLÓDÓ TRANZIT)

TÁJÉKOZTATÓ

46

VÁMJOGI ALAPOK


47

VÁMJOGI ALAPOK

TÁJÉKOZTATÓ

48

VÁMJOGI ALAPOK


49

VÁMJOGI ALAPOK

TÁJÉKOZTATÓ

50

VÁMJOGI ALAPOK


51

VÁMJOGI ALAPOK

TÁJÉKOZTATÓ

52

VÁMJOGI ALAPOK


53

VÁMJOGI ALAPOK

TÁJÉKOZTATÓ

54

VÁMJOGI ALAPOK


55

VÁMJOGI ALAPOK

TÁJÉKOZTATÓ

56

VÁMJOGI ALAPOK


57

VÁMJOGI ALAPOK

TÁJÉKOZTATÓ

58

VÁMJOGI ALAPOK VÁMÉRTÉK BEVALLÁS


59

VÁMJOGI ALAPOK VÁMÉRTÉK BEVALLÁS HÁTLAP

TÁJÉKOZTATÓ

60

VÁMJOGI ALAPOK GYŰJTŐ ÁRUNYILATKOZAT


61

VÁMJOGI ALAPOK GYŰJTŐ ÁRUNYILATKOZAT 2.OLDAL

TÁJÉKOZTATÓ

62

VÁMSZABÁLYOZÁS VÁMELJÁRÁSOK

Recommend Documents