VALUTAÁRFOLYAMOK Vétel

www.kékújság.com

2012. november 3.

Nem a népet terhelnék A miniszterelnök legutóbbi brüsszeli tárgyalása alapján „egy hajszálra vagyunk” már csak a három százalék alatti költségvetési hiány tartományától, Brüsszel nagyjából elfogadta a kiigazítás céljait, eszközeit – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár, aki szerint Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. Hozzátette: a terheket döntõ mértékben a bankoknak, a közüzemi, az energia- és adott esetben az onlineszerencsejáték szektornak kell viselnie. Magyarországon az elmúlt 20 évben az ország átalakításáért az emberek nagyon nagy áldozatot hoztak, és az uniós csatlakozás óta is ez történt. Nem terhelhetõ tovább a társadalom, ezért kell Brüsszelnek a különadókat, az új közteherviselést elfogadni – mondta Lázár János.

Csökken a hazai adósság Tovább nõtt az Európai Unió tagországainak adóssága, jócskán meghaladva az unió által megengedett szintet. A 17 euróövezeti országban a hazai össztermék 90 százalékára emelkedett az átlagos adósság a második negyedév végére. Az egész Európai Uniót figyelembe véve az államadósság 84,9 százalékra nõtt. Magyarországon 78,3 százalékot tett ki a GDParányos államadósság: ezzel 1,3 százalékponttal volt kevesebb, mint az elsõ negyedévben. Ebben a tekintetben csak Litvánia elõzte meg Magyarországot. Az adósság változatlanul Görögországban a legnagyobb, 150,3 százalék, Olaszországban 126,1, Portugáliában 117,5. A legkisebb rátát Észtországban mérték (7,3), majd Bulgária (16,5) és Luxemburg (20,9) következik.

A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World

„Ez az ünnep szent, mert a magyarok szabadságért hullott vére megszentelte”

Hálával emlékezünk a hősökre! A világ magyarsága – az anyaországban, az elszakított területeken és az emigrációban – az 1956os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóját ünnepelte. A budapesti Kossuth téren a közjogi méltóságok jelenlétében, a Himnusz hangjaira, katonai tiszteletadással vonták fel a Magyar Köztársaság lobogóját. Az ünnep elõestéjén fellobbantották a forradalom lángját a Kossuth téri 1956os emlékmûnél. A forradalom bölcsõjének számító Mûegyetemen Hende Csaba honvédelmi miniszter rámutatott: a szabadság azt jelenti, hogy kézbe vesszük az életünket, és magunk alakítjuk; 1956-ban a mûegyetemi fiatalok a szabadság útját járták. Hende Csaba emlékeztetett: 1956-ban a Mûegyetem falai közül indult el az a forradalom, amellyel újjászületett a magyar nemzet, „amely együtt kereste a szabadságot”. Ezután indult el a fáklyás felvonulás a Bem térre. Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepség szereplõit két korabeli Csepel teherautó szállította a budai Bem téri megemlékezésrõl a Parlament elõtti Kossuth Lajos térre.Szent ünnepnek nevezte október 23-át a Kossuth téren elhangzott beszédében Orbán Viktor, aki szerint az európai élet „tengelytörést” szenvedett, a Magyarország nem fogadja el, hogy idegenek kormányozzák, kettõs mércét alkalmazzanak vele szemben, s hogy az Európai Unió intézményei tiszteletlenül bánjanak a magyarokkal. Az október 23-i állami ünnepségre megérkezett a Békemenet is, amelyben több mint 150 ezren vonultak. A kormányfõ felkísérte a színpadra a Magyar Becsületrend elsõ érmével kitüntetett 100 éves Tamás Aladárné felvidéki tanítónõt, aki „visszavette” a magyar állampolgárságot. Ilonka néni meghatottan mondta: üzenetet hozott felvidéki sorstársaitól, akik-

Orbán Viktor és Tamás Aládárné

kel együtt harcolnak az igazukért. „Ez az ünnep szent, mert a magyarok szabadságért hullott vére megszentelte” – kezdte szónoklatát Orbán Viktor, rámutatva: „összegyülekezünk, hogy hálával emlékezzünk” a hõsökre és mártírokra, akik szembeszálltak az idegen elnyomókkal.

„A forradalom leverõinek törekvései nem tûntek el a közéletbõl” – mutatott rá Orbán Viktor, felidézve a 2006os rendõrterrort, amely után a brutalitásban akkor élen járókat kitüntették. „Kiderült, hogy a nyugati világ gazdasága nem a saját lábán áll” – mondta a kormányfõ már a 2008-as válság kezdetérõl. „Ma már egy iskolás is tudja, mi a különbség a szocializmus és a pénz világa között” – tette hozzá. Hazugságra, dogmákra, megtévesztésre

szerinte ugyanis nem lehet gazdaságot és államot építeni. „Bár szeretnénk a tengelytörést szenvedett európai életet visszaállítani, tudjuk, oda már nincs visszaút” – mondta a kormányfõ, aki szerint a válság megrostálja a nemzeteket. Eldönti, „ki gályázik reménytelenül az adósság-

tengeren”, és ki érhet partot szabadságát visszanyerve. Európa még nem tudja, hová álljon, balra vagy jobbra fordítsák-e a kormánykereket – mondta. Brüsszelben Orbán szerint szép számmal vannak, akik a pénz- és bankkapitalizmusba akarnak életet lehelni, a spekulánsok világát akarják feltámasztani. „Ezt nem fogadhatjuk el” – mondta a kormányfõ, hozzátéve: nem fogadjuk el, hogy valamilyen „kifinomult módszerrel” idegenek

kormányozzanak bennünket. Elfogadjuk az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét, de kettõs mércét nem. „A hegy valóban magas, de van út a tetejére” – mondta, felidézve: az ‘56-os forradalmat az akkori bérbõl és fizetésbõl élõk „csinálták”, nem törõdtek bele a sorsukba. „Ha csak fele-

annyi hitünk lesz, mint ami nekik volt, akkor hegyeket tudunk megmozgatni” – tette hozzá Orbán Viktor. 56 évvel ezelõtt, október 23-án Magyarországon írták a világtörténelmet és aznap lélekben újjászületett az ország – mutatott rá Áder János a forradalom évfordulóján kiadott ünnepi nyilatkozatában, ahol hangsúlyozza: 1956. október 23. közös alap, amelyre építeni lehet a jövõt. Az államfõ emlékeztetett: 56 évvel ezelõtt új feje-

zet kezdõdött a világ történelmében, „mert nem volt rá egyetlen példa sem korábban, hogy a kettészakított Európában egy ország népe lázadjon fel a szocialista világrend ellen. Azon az 56 évvel ezelõtti kedden lélekben újjászületett egy ország, aminek az egész földkerekség vált tanújává. A világ szemében egy új nemzet is megszületett ekkor: a szabadság nemzete” – emlékeztetett Áder János. 1956 nemzetegyesítõ forradalom volt, amely valóságos szabadságharcban teljesedett ki, a nemzet ekkor egységes volt és oszthatatlan – mutatott rá Tarlós István, Budapest fõpolgármestere a Magyar Rádió épülete elõtt, hozzátéve: csak egységes nemzet képes arra, hogy változtasson sorsán, lendítsen történelmén. Az 1956-os forradalomról és Mindszenty József hercegprímásról emlékezett meg Gyürk András Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. „Október 23-a nem csak a magyarság ünnepe, hanem minden szabadságszeretõ emberé” – monda a magyar néppárti EPdelegáció vezetõje. 1956 üzenete ma az, hogy nincs értelmetlen áldozat, nincs hiábavaló élet, nincs vesztett ügy; a siker, a gyõzelem, a felemelkedés azonban csak összefogással, a magyarok „korokon átívelõ koalíciójával” érhetõ el – mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a Széna téri megemlékezésen. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mai üzenete, hogy a szabadságot és a demokráciát nem elég kivívni, azért mindig, mindennap küzdeni kell – mondta Mesterházy Attila az MSZP ünnepi rendezvényén, hozzátéve: Orbán Viktor miniszterelnök „elárulta 1956 emlékét”, a magyarok által akkor és 1989ben megfogalmazott vágyakat, a köztársaságot, a szabadságot, a demokráciát, a nemzet érdekét, és korábbi önmagát is. (Folytatás a 2. oldalon.)

A sebzett föld szívverése – 1956-os ünnepség Torontóban

Published by:

Hungarian Canadian Media non Profit Corp. 747 St. Clair Ave. W. # 103 Toronto, ON M6C 4A4 Canada Tel.: 416-656-8361 Fax: 416-651-2442 Toll free: 1-855-656-8361

Szerkeszti: a Szerkesztő Bizottság E-mail: [email protected] www.kékújság.com PM# 40009981

CMCA AUDITED

VALUTAÁRFOLYAMOK Vétel 1 Euro (Európa) 275,00 HUF 1 USD (Amerika) 212,42 HUF 1 CAD (Kanada) 211,86 HUF

Eladás 289,10 HUF 223,32 HUF 224,96 HUF

INFORMÁCIÓK Visszaléptetné az „esküszegőket”

Visszalépésre szólította fel Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azokat a decemberi parlamenti választásokra készülõ képviselõ- és szenátorjelölteket, akik 1992-ben felesküdtek az autonómiára, de késõbb megszegték esküjüket. Tõkés az erdélyi magyarság autonómiaigényét elõször kinyilvánító Kolozsvári nyilatkozat 20. évfordulóján tartott konferencián elmondta, az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt jobban ragaszkodik az RMDSZ programjához, mint maga a szövetség. Tõkés Markó Bélát, az RMDSZ volt elnökét tartotta az autonómiapolitika fõ kisiklatójának.

Malina Hedvig Civil-díja Zák-Malina Hedvig és ügyvédje, Roman Kvasnica kapta a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának Civil Társadalom Fejlesztéséért Díját. Az elismerést Malina Hedvig „az emberi jogaiért és igazáért való többéves kiállásáért, töretlen erkölcsi tartásáért és az igazságosságba vetett megingathatatlan hitéért” kapta. „Különleges díj ez az életemben, hiszen ez az elsõ elismerés, amit szlovákiai magyaroktól, vagyis az enyéimtõl kapok” – mondta Malina Hedvig.

2014-től jönnek a lézerfegyverek Az Egyesült Államok haditengerészetének vezetõ futurológusa dátumot mondott arra, mikor használhat a szervezet lézerfegyvereket hajóikon vagy robotjármûvein. „Az irányítható energiával kapcsolatban két évet mondanék” – közölte Matthew Klunder ellentengernagy, a haditengerészet kutatási részlegének tagja. Ez ellentmond egy korábbi számításnak, amely szerint négy évre vannak a fedélzeti lézerektõl. „A fizikai részét megoldottuk, most az integráción dolgozunk” – nyilatkozta.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Bagó Zoltán képviselõ aki arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-ben a szlovák parlament megerõsítette a csehszlovákiai magyarokat és németeket a II. világháború után kollektíve bûnössé nyilvánító és jogaiktól megfosztó benesi dekrétumokat. „Megalapozatlan és dilettáns az az érvelés, amely történelmi dokumentumokról tesz említést”. Bagó Zoltán szerint a dekrétumok a faji szegregáció, diszkrimináció talaján állnak, ezért Szlovákiának e szabályokat ki kellene iktatnia jogrendszerébõl.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 56. évfordulója alkalmából tartott torontói rendezvénynek a Szent Erzsébet Római Katolikus Templom adott otthont. A nagyterem zsúfolásig megtelt a városban és környékén élõ magyarokkal. Az egyházközség Scola Cantorum kórusa indította a kanadai és a magyar himnusszal, majd az ünnepi rendezvény folyamán még további két komolyzenei mûvet is elõadtak. A himnuszok elhangzása után Sajgó Szabolcs atya üdvözlõ szavaival fogadta a jelenlévõket. nos, a magyar parlaAz Arany János Mament korelnöke üngyar Iskola növendékei is nepi beszéde. bemutatkoztak, Kis AnAz országgyûlési na Borbála és Német Jóképviselõ a saját emzsef egy-egy verset szalékeit és meglátásait valtak Wass Alberttõl, ilmesélte az 1956-os letve Márai Sándortól. A forradalomról, hofelnõttek sorából Duzson Sajgó Gerzson lépett fel, Kiss Szabolcs gyan is élte meg õ azokat az eseméDénes Velünk vagy ellenyeket. A közgazdász nünk c. költeményével. A kultúrközpont Kodály professzor külön kitért az gazdasági néptáncegyüttesének tagjai a események Tyukodi verbunkost mutatták elõzményeire és követbe, amelyet a közönség elsöprõ kezményeire is. Az ünnetapsviharral köszönt meg. Az pi szónokon kívül nagy 1956-ra emlékezõ diavetítés létszámban voltak a teután, amely az abból az idõbõl remben, akik saját élmészármazó fényképeket muta- nyeikbõl tudtak beszátott be, következett Horváth Já- molni a forradalomról.

Mailed: October 30. 2012.

Tiltakozás a benesi dekrétumok ellen

Szépen nő az összetartozás fája A mûsor záróakkordjait Sziki Károly színmûvész A sebzett föld szívverése c. elõadása adta, majd a hivatalos mûsort a székely himnusz eléneklésével zárták a résztvevõk. A mûsor végeztével az öszszegyûltek fogyaszthattak a „nemzetünk kenyerébõl”, melyet egyik honfitársunk Magyarországról hozott és a délelõtti szentmise keretein belül, Szabolcs atya megáldott. A résztvevõk egy csoportja meglátogatta a templomkertben idén júniusban elültetett almaHorváth fát, az „összetartozás fáját”, amely szépen nöJános vekszik. A templom épületében egész nap megtekinthetõ volt a kanadai Rákóczi Alapítvány által támogatott és összeállított Hungarian Exodus, azaz Magyar exodus c. kiállíSziki tás, amely arra emlékezKároly tet mindenkit, hogy Kanada az 1956-os menekülteket

Vol. 63. No. 45 Price $ 2.00

Az összetartozás fája

akkora szeretettel és akkori saját lakosságához mérten olyan nagy létszámban fogadta be,

mint semelyik másik ország. Talán a világtörténelemben is nehéz hasonló példát találni.

A Kodály néptáncegyüttes tagjai a Tyukodi verbunkost mutatták be

Katonai iratok a Wikileaksen Az amerikai hadsereg fogva tartási eljárásairól szóló, több mint száz bizalmas, katonai dokumentum közzétételét kezdte meg a Wikileaks oknyomozó portál. Az iratokban szó esik az iraki és kubai fogolytáborokban, az Abu Ghraib és egyéb, Európában lévõ amerikai börtönökben, a guantánamói támaszponton alkalmazott gyakorlatról, a kihallgatás módszereirõl. „A guantánamói fogolytábor jogosan lett Nyugaton az emberi jogok szisztematikus megsértésének szimbóluma” – mondta Julian Assange, a Wikileaks alapítója.

2. oldal –

I N F O R M Á C I Ó K

– 45. szám – 2012. november 3.

Boldog névnapot! November 4., vasárnap Published weekly by: Hungarian Canadian Media non Profit Corp. Editorial offices: 747 St. Clair Ave. West #103 Toronto, Ontario, Canada, M6C 4A4 Telephone: 416-656-8361 Fax: 416-651-2442 Toll free 1-855-656-8361 E-mail: [email protected] www.kékújság.com Office hours: 9-5 (EST) weekdays only * Mailing information: USA: USPS 023-088 Periodicals Postage Paid in Buffalo NY Canada: PM # 40009981 - PAP # 09150 We acknowledge the financial support of the Government of Canada through the Canada Periodical Fund (CPF) for our publishing activities.

November 7., szerda

Károly

Rezső, Csenger

November 5., hétfõ

November 8., csütörtök

Imre, Tétény

Zsombor

November 3., szombat:

November 6., kedd

November 9., péntek

Győző, Hubert

Lénárd

Tivadar, Szibilla

Publisher: Béla Aykler Editor in Chief: Zsuzsa Papp Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság A Szerkesztõ Bizottság elnöke: dr.Tanka László National advertising rates: $1.05/line Local advertising $8.-/col. Inch All ads must reach the Advertising Offices by the previous Monday 12 nonn for the next issue. * Mailing information: USA: USPS 023-088 ISSN# 00228281 * Subscription rates: USA: 1 year from the US: US $75.00; from Canada: CA $75.00 1/2 year US $40.00, or CA $40.00 Subscriptions by Air Mail is same, but Air Mailing Postage is added to basic Subscription Rates.

Hálával emlékezünk a hősökre!

Representatives in the USA: Margit Földváry (Mrs. P. Boyd-Bowman) 755 Renaissance Dr. #222, Buffalo, NY, 14221-8046 Harmath István (Chicago) Telefon: 847-864-8626. Fax: 847-864-8626 Ruszanov András (East Coast) Telefon: 631-245-0781 E-mail: [email protected]

(Folytatás az 1. oldalról.) A ‘89-es politikai generáció minden tagjának takarodnia kell a magyar közéletbõl, mert „az elmúlt 22 év bõven elegendõ volt belõlük” – követelte Vona Gábor a Jobbik budapesti nagygyûlésén. A pártelnök meghirdette a „független Magyarország” programját, amelyben szerepel a magyar föld alkotmányos védelme, az egykulcsos adó megszüntetése, a halálbüntetés visszaállítása, Magyarország kilépése az Európai Unióból, a privatizáció viszszamenõleges felülvizsgálata és a jogtalanul szerzett magánvagyonok elkobzása. Kormányváltásnál több, rezsimváltás, korszakváltás szükséges, mert a kétharmados törvények miatt a Fidesz akkor is megtarthatná a hatalmat, ha veszít – mutatott rá Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke az Egymillióan a magyar sajtószabadságért

* POSTMASTER: Send US address changes to: Amerikai/Kanadai Magyarság 755 Renaissance Dr. # 222, Buffalo, NY, 14221-8046 * Printed in Canada

*

The contents of the articles do no necessarly reflect the views of the Editor & Publisher. Article authors are responsible for the content of their articles at all times. * Other then copyrighted articles marked ©, all articles may be freely reproduced by any media with the mention of the Amerikai/Kanadai Magyarság and the author's name. * The Amerikai/Kanadai Magyarság incorporeted the Chicago és Környéke (1905) Newspaper from November, 1990. * Kéziratokat nem õrzünk meg, és nem küldünk vissza. CMCA A lapunkban megjelenõ írások nem minden esetben AUDITED tükrözik a szerkesztõség véleményét!

KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY – NO FEE COMMUNITY SERVICE A Torontói Első Magyar Református Egyház a Ligonieri Bethlen Otthon Intézményével közösen

MAGYAR KERESZTYÉN ÖREGOTTHON elindításába kezd a Torontó és környéke magyarságának támogatására számítva

MINDENEKELŐTT EGY FELMÉRÉST KÉSZÍTÜNK: VAN-E ÍGÉNY EGY MAGYAR ÖREGOTTHONRA TORONTÓBAN? KÉRJÜK AZ ÉRDEKELTEKET JELENTKEZZENEK emailen: [email protected], vagy telefonon: 416-656-1342 VASS ZOLTÁN LELKIPÁSZTORNÁL

(Milla) budapesti demonstrációján, ahol húszezer ember vett részt. Vissza kell szerezni az országot az ellenségtõl, mert most ismét szorongatják a nemzetet – mond-

ta Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke, az 1956-os Nagy-budapesti Munkástanács elnöke az MVSZ megemlékezésén az Astoriánál.

K Ö Z É L E T

2012. november 3. – 45. szám –

Megbírságolták Gubík Lászlót, mert nem adta le igazolványát

Erősödik a szlovák nacionalizmus

Újabb bírsággal sújtotta a lévai járási rendõrkapitányság Gubík Lászlót, a magyar állampolgárság felvételét nyilvánosan vállaló felvidéki férfit, amiért nem adta le érvénytelennek nyilvánított személyi igazolványát. Gubík Lászlót nemrégiben beidézte a rendõrség, hogy adjon magyarázatot arra, miért nem adta le a személyi igazolványát többszöri felszólítás ellenére sem. Ezúttal sem tett eleget a felszólításnak,

ezért 33 eurós bírságot róttak ki rá. Október elején hasonló idézést kapott a lévai járási rendõrk apitányságtól Gubík László két sorstársa, Dolník Erzsébet és Kassai Gyula is. Mindhárom idé-

zésben – a szlovák állampolgársági törvény alapján – kötelességszegés szerepelt. Az indoklást mindhárman alaptalannak minõsítették, és az idézésnek nem tettek eleget, viszont levélben közölték álláspontjukat a rendõrkapitánysággal. Ebben hangoztatták, hogy semmilyen jogszabályt nem sértettek meg, a szlovák állampolgársági törvényt

pedig alkotmányellenesnek tartják, így véleményük szerint nem veszíthették el állampolgárságukat. Gubík László elmondta: ez már a második bírság, amelyet kiróttak rá azért, mert nem adta le a személyi okmányait. Az elõzõt sem fizette ki, ezt sem fogja, és fellebbezést fog benyújtani a határozat ellen – tette hozzá.

Magyarországot is kiemelten érinti a probléma

Keserves helyzetben a fiatalok Magyarországot érinti legérzékenyebben a fiatalok körében terjedõ munkanélküliség – derül ki abból az elemzésbõl, amit az Európai Unió szervezete, az Eurofound tett közzé. A szervezet adatai szerint jelenleg uniószerte 14 millióan vannak állás, illetve képzettség nélkül a 15-29 év közötti korosztályból. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok 33,6 százaléka van állásban, amely

minden idõk legalacsonyabb száma. Nemcsak a kis foglalkoztatást nevezte aggasztónak a szervezet, hanem azt is, hogy a fiatal munkanélküliek száma a válság elmélyülésével rohamosan növekszik.

Az átlag eltéréseket takar: miközben Hollandiában és Luxemburgban 7 százalék a fiatal munkanélküliek aránya, Bulgáriában, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Romániában és Spanyolországban 17 százalék. Magyarország mellett a különösen veszélyeztetett országok között tart-

ják számon Bulgáriát, Írországot, Olaszországot, Spanyolországot, Litvániát és Lengyelországot. A problémát nemcsak az jelenti, hogy a fiatalok munkanélkülisége sokba kerül – tavaly 153 milliárd eurót tett ki az ebbõl származó veszteség –, hanem az is, hogy kiszakadhatnak a társadalomból.

Kizárják a spekulánsokat, elõnyben a termelõk

Megvédik a hazai földet Az új magyar földtörvény lényege, hogy csak földmûves vásárolhat földet Magyarországon, földmûves pedig az, aki egy adott településen lakik, és gazdálkodással foglalkozik, termel, jószágot tart; ez az álláspont pedig megvédhetõ mind bel-, mind külföldön – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A tárcavezetõ hangsúlyozta: a magyar földpiac azok elõtt áll nyitva, akik földmûveléssel, termeléssel akarnak foglalkozni, nem pedig a spekulánsok elõtt. Így a földtörvény elfogadását követõen a földmûvesek „kerülnek helyzetbe”. Az új földtörvénytervezettel kapcsolatos ausztriai véleményekre reagálva

Fazekas Sándor úgy fogalmazott: „nem kell hanyatt esni azért, mert néhányan Ausztriában cikkeket írnak, vagy íratnak ez ügyben”. A szaktárca vezetõje közölte: spekulánsnak tekinti azokat a gazdákat vagy „ki tudja, mivel foglalkozó embereket”, akik más országok törvényeit kijátszva próbálnak tulajdonhoz jutni.

A miniszter fontos feladatnak nevezte a fiatalok megtartását a vidéki közösségekben, ezért szá-

mukra a gazdálkodást különbözõ kedvezõ feltételek biztosításával kívánják vonzóvá tenni.

Erdő újabb magas tisztsége

Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseket, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökét a püspöki szinódus állandó tanácsa tagjává választották. Hangsúlyozta: az elképzelés, miszerint a felekezetek közösen evangelizálhatják újra Európát, gyakorlati tapasztalat, amelyet a katolikusortodox fórum sikere is bizonyít. Hozzátette: amíg nincs teljes egység, addig teljes mértékben közös evangelizáció sem lehetséges.

Újabb Munkácsy-képet találtak Elfeledett Munkácsy-kép került elõ egy Svájcban élõ magyar mûgyûjtõ hagyatékából. A kisméretû tájképnek még címe sincs. Egy strasbourgi árverésen került elõ. Pákh Imre magángyûjtõ – a kép új tulajdonosa – sem tud sokat a festmény keletkezési idejérõl, körülményeirõl, s kezdetben a szakma és Pákh sem volt meggyõzõdve a kép eredetiségérõl, de a festmény megtekintése után már egyértelmû volt, hogy a képet Munkácsy készítette. Az eredetiséget nemcsak a mûvész aláírása, hanem az ujjlenyomata is bizonyítja.

Kolontárért a Mal Zrt. a felelős Elõször állapította meg a bíróság Mal Zrt. felelõsségét a két évvel ezelõtti vörösiszap-katasztrófában. Az ellene indított két polgári perben a Fõvárosi Törvényszék kimondta, hogy a cég megelõzhette volna tragédiát. Az ítélet szerint a Mal a károkozással megsértette a felperesek emberi méltósághoz, magánlakáshoz, testi épséghez és egészséghez fûzõdõ személyiségi jogait. A bíróság szerint a létesítmény építésénél és karbantartásánál is voltak olyan hiányosságok, amelyek szerepet játszottak a katasztrófa bekövetkezésében.

Bekeményít Moszkva a légi járatokon Moszkva megvonja az EU-ból érkezõ légi járatok személyzetének vízummentességét. Azzal indokolják a lépést, hogy az uniós tagállamok közös álláspontjának hiánya miatt halasztást szenved Oroszország és az EU szélesebb körû engedményeket tartalmazó vízumkönynyítési megállapodásának aláírása. Ezért az uniós tagállamokból érkezõ repülõjáratok legénységének tagjai is csak vízummal léphetnek be Oroszország területére.

alatti költségvetési hiány jövõ évi teljesülését. A miniszter kijelentette: az unió döntése mögött „erõs politikai küzdelem van”, mivel „nagyon sokaknak nem tetszik a magyar gazdaságpolitika”. Hozzátette: a nyugat hibásan kezeli a válságot, s a kormány nem haj-

landó hibás receptekre és megszorító csomagokra építeni politikáját. A miniszter szerint elõbb-utóbb más uniós államokban is polgárjogot nyerhet a magyar gazdaságpolitika. Példa a bankadó, melyet elõször Magyarországon vezettek be, s most már több uniós országban is alkalmaznak.

Tovább zuhan a kiskereskedelmi értékesítés Magyarországon

Zuhan a kereskedelmi forgalom míg az év elsõ nyolc hónapjában 1,4 százalékos csökkenés mutatkozott. Az élelmiszer-kiskereskedelemben a forgalom – az árak 6,3 százalékos emelkedésével párhuzamosan – augusztusban 1,5 százalékkal mérséklõ-

Egy 36 éves nõ szörnyethalt abban a közúti balesetben, amely az M5 autópálya Budapest felé vezetõ szakaszán történt a minap reggel. A nõ által vezetett Ford Fiesta összeütközött azzal a Volkswagen kisbusszal, amelyben Lázár János államtitkár utazott. A rendõrség szerint a Ford többször is letért az útról, közben a szalagkorlátnak ütközött. A második ütközés közben a személyautó besodródott a külsõ forgalmi sávba, ahol a szabályosan haladó Volkswagen sofõrje már nem tudta elkerülni az ütközést. Lázár János és a sofõrje könnyebben megsérült.

Négy év börtön Berlusconinak

Nem tágítunk céljainktól

A magyar kiskereskedelmi értékesítés augusztusban az elõzõ év azonos idõszakához képest 2,4 százalékkal csökkent a júliusban mutatott 2,6 százalékos visszaesés után. Havi szinten a csökkenés mértéke 0,2 százalék volt,

HÍREK

Halálos baleset, sérült államtitkár

Matolcsy: A nyugat hibásan kezeli a válságot

A magyar kormány az Európai Unió bírálata ellenére kitart gazdaságpolitikája mellett – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arra reagálva, hogy a kabinet költségvetési kiigazítást jelentett be azt követõen, hogy az EU jelezte, nem látja biztosítottnak a 3 százalék

– 3. oldal

dött, az év elsõ nyolc hónapjában stagnált. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma augusztusban 3,5 százalékkal, az elsõ nyolc hónapban 2,2 százalékkal maradt el az elõzõ év azonos idõszakától.

A volt olasz miniszterelnököt adócsalás miatt ítélték elsõ fokon négy év börtönre Milánóban. Silvio Berlusconi és társai ellen a per a Mediaset csoport televíziós jogai, homályos adásvételi ügyletek miatt indult. A gyanú szerint Berlusconiék cége az amerikai Frank Agrama cégének közbeiktatásával a ténylegesnél többet számolt fel a megvett és a Mediaset csoportnak továbbadott amerikai filmek újrajátszási jogaiért. Ezzel el tudta titkolni és külföldi számlákra utalni bevételei egy részét – mintegy 170 millió eurót.

Meghalt Gereben István Hetvenkilenc éves korában elhunyt Gereben István geofizikus, oceanográfus, publicista, egyesült államokbeli otthonában. Gereben István 1956-ban, Budapesten szemtanúja volt a forradalmi eseményeknek. A forradalom leverése után elhagyta Magyarországot, 1957-tõl az Egyesült Államokban élt. A tudós a hatvanas évek elejétõl részt vett a Magyar Szabadságharcos Szövetség munkájában. Az Észak-amerikai Magyar Egyesületek koordináló bizottságának ügyvezetõ titkára, az Amerikai Magyar Szabadságharcos Szövetség társelnöke volt a rendszerváltozásig. A nyolcvanas évek elejétõl kapcsolatban állt a magyarországi demokratikus ellenzékkel.

4. oldal –

1956-ban a Tûzoltó és Szvetana utcák sarkán lévõ Laboratóriumi Felszerelések Gyárában dolgoztam, mint hõmérõkészítõ üvegtechnikus-üvegfúvó. A munkahely a IX. kerületi Ferencváros szívében volt, a késõbbi forradalmi harctér kellõs közepén. Emlékezetem szerint az üzemrészlegben huszonötharminc 20 év körüli fiatal – lányok és fiúk – dolgozott, akik számára a vidám szórakozás sokkal fontosabb volt, mint a szocializmus építése. Az ráért számunkra, dolgozzanak érte, akiknek sürgõs. Október 23-án már lógott valami a levegõben, az üzemben mindenhol szólt a rádió. Egy óra körül járt, amikor a déli cigányzenét megszakította a belügyminiszter közleménye: „A közrend zavartalan biztosítása érdekében a Belügyminisztérium nyilvános utcai gyûléseket, felvonulásokat a további intézkedésig nem engedélyez. Piros László belügyminiszter.” A mûhelyben megállt a munka, hiszen már érkeztek hírek az egyetemisták tüntetésérõl, mi, fiatalok elhatároztuk, hogy csatlakozunk hozzájuk. A munkaidõ délután kettõkor ért véget, mi már elõtte rohantunk az öltözõbe, ahol egy öreg komcsi „strázsamester” vigyázott arra, hogy kettõnél elõbb senki se lépjen be a zuhanyozóba. Az öreget sokat zrikáltuk, miután elmondta, hogy utódainak meghagyta: halála után tegyék a párttagsági könyvét a feje alá a koporsóba. Miután elkészültünk, rohantunk ki a gyárból az Üllõi útra, ahol busszal vagy villamossal indultunk Budára a Bem-szoborhoz. Arra már nem emlékszem, miként értünk át a Lánchídon, de arra igen, hogy a Fõ utca egyik üzletében kokárdákat kaptuk, miközben futva siettünk a Kossuth híd felé. A hídon már hallatszott a Parlament elõtti tömeg zúgása, mikor közelebb értünk, tisztán kivehetõvé vált a „Vesszen Gerõ!” és a „Mondjon le!” kiáltások skandálása. A Kossuth téren már hatalmas tömeget találtunk. Két társammal, Arany Tibivel és Török Sanyival az Országház lépcsõje felé tülekedtük. Lassan felküzdöttük magunkat a legfelsõ lépcsõfokA gyerekek így sem panaszkodhattak a sanyarúság éveiben. A törökbálinti, szintén államosított uradalmuk, a Csalogány-tanya hajdani cselédei szerették egykori gazdáikat. A három gyereket gyakran meghívták balatoni falujukba nyaralni. Koszmovszky Edina így került kapcsolatba a vitorlázással, késõbb ifjúsági vitorlásbajnokságot is nyert. A sportot, mozgást szerette, tehetsége révén 1952-ben országos ifjúsági sífutó-, majd lesiklóbajnokként tartották számon, aki elõtt fényes sportkarrier áll. Az apa nélküli csonka család a háború utáni években egyébként is hétköznapi jelenségnek számított, bizonyos polgári körökben egy valamirevaló, tisztességes családfõ rendszerit börtönben ült, hadifogságban ette a halfejet vagy hõsi halottként igazoltan volt örökre távol övéitõl. Édesapja 1951-ben szabadult a szegedi Csillagbörtönbõl. A család, értesülve az idõpontról, készült a nagy hazatérésre. Edina boldog édesanyja egész nap a Pillangókisasszony áriáját dúdolta, hústalan pástétomot készített az ünnepi lakomára. Lassan beesteledett, de az apa csak nem került elõ. Ugyanis amint kilépett a

INFORMÁCIÓK

– 45. szám – november 3.

ra, onnan néztük az izgalmas látványt és hallgattuk a lelkes önjelölt szónokokat, bár sokat nem lehetett érteni a beszédekbõl. Késõbb a Pinokkió néven ismert fradista mûugróbajnok, Újváry László mászott fel a bejárat melletti oroszlánszoborra és szónokolni kezdett. Állítólag Nagy Imre jöttét újságolta, de nem sokat értettünk a beszédbõl. A tömeg egyre több új jelszót skandált, ezek mindinkább markánsabbak, bátrabbak lettek: „Nem kell Sztálin katonája, menjen vissza hazájába!” – szólt az egyik; „Nagy Imrét a kormányba!” – így a másik, végül a „Ruszkik haza!” – adta az est igazi értelmét. Énekeltük azután a Kossuth-nótát, késõbb a Himnuszt és a Szózatot is. Majd követeltük, hogy oltsák el az épület tetején lévõ vörös csillagot. Mi hárman a Parlament bejárati lépcsõfoka tetején jól éreztük magukat, nagyszerûen láttunk mindent. Csak akkor ijedtünk meg, amikor a tömeg elhatározta, hogy erõs rohammal betörik a vasrácsot, majd a vastag ajtókat, és behatolnak az épületbe. Mi sejtettük, hogy a hatalmas zárt tölgyfaajtók mögött fegyveres ávósok rejtõznek, így mi kapnánk az elsõ gépfegyversorozatot. Ilyenkor áll elõ a helyzet, hogy az ember fenekébe egy zabszemet sem lehet bedugni. Rövid idõ múlva fellélegeztünk, a tömeg lemondott a behatolási szándékról. Nagy Imre érkezett a Parlamenthez, és egy tõlünk távoli erkélyrõl szólt a tömeghez. Mi a tér Rákóczi-szobor felõli oldalán persze egy árva szót sem értettünk a beszédbõl. Azonban a tömeg hangos negatív reakciója a nemtetszést jelentette. Egyre sötétebb lett, már több órája ácsorogtunk a téren, ahol nem volt vécé. A fiúk viszonylag könnyen elintézték dolgukat, Rákóczi lovas szobra és a Metró felvonulási épület bódéi mellett, mögött. A lányok helyzete itt is, mint mindig, sokkal kedvezõtlenebb, kényelmetlenebb volt. Valaki mondta, hogy delegáció ment az épületbe azzal a követeléssel, hogy oltsák el a Parlament csúcsán lévõ hatalmas vörös csillag kivilágítását. Egyszerre minden utcai lámpa

Budapest forradalmi lázban Harmath István: 1956-os emlékek (1. rész)

kialudt, az egész tér elsötétült. Elrendelték a lámpák eloltását; gondolták, az emberek elõbb-utóbb megunják a sötétségben a várakozást, és hazamennek. Valaki a zsebében lévõ Szabad Népbõl fáklyát gyújtott, lassan mindenki kezében ott égett valamelyik napilap. Azután lassan oszlásnak indult a tömeg. Egyesek a Rádióhoz indultak, másoknak a Sztálinszobor volt a végcél. Mi elég sokáig tanakodtuk azon, hogy mit tegyünk. Arany Tibi Pesten lakott a Szabadság híd közelében, de mi ketten Török Sanyival Budán, a Pasaréti tér környékén. Vajon mikor érnénk haza, ha a Sztálin-szobornál végzõdne az esténk? Végül megindultunk a tömeggel a Bajcsy-Zsilinszky út felé. Az egyik lakóház erkélyén már lyukas zászlót lengetett egy hölgy, megéljeneztünk, és folytattuk utunkat a Sztálin út felé. Odaérve már látszott, hogy emberek egymás vállára állva verik le a gyûlölt utcanevet viselõ táblát. A Rákóczi út felé közeledve távoli lövöldözést hallottunk, a Nyugati pályaudvar felõl pedig tankok zöreje hallatszott a macskaköveken. Emberek rohantak, és mondták, hogy a Rádiónál az ÁVO belelõtt a tömegbe. Sebesen száguldó buszok, sebesülteket vittek távoli kórházak felé. Rendõrjárõrrel találkoztunk, a fiatal altiszt beszédbe elegyedett velünk: „Men-

jenek haza srácok, talán még elérik az utolsó buszt!”, szólt a tanács, amit megfogadtunk, és befejeztük a csodálatos napot. Jóval éjfél után érhettem haza, Anyám zokogva szorított magához, Apám arcán is látszott az öröm. 1953-ban szabadult Recskrõl, ahova a gyûlölt Rákosirezsim internálta három évre, bûn és ítélet nélkül. A budai Ferenc-hegyen, a Gárdonyi utca környékén csend és béke honolt. Másnap kora reggel a Kossuth Rádió jelentkezett:

ügyben közlekedjenek az utcán.” Apuval összenéztünk, nekünk nem volt halaszthatatlan ügyünk. 8.45-kor a kormány statáriumot hirdet, majd 9-kor bejelentik, hogy behívták a szovjet csapatokat. „Az ellenforradalmi bandák felszámolása minden becsületes magyar dolgozó, a nép, a haza legszentebb ügye, a jelen pillanatban erre összpontosítsuk minden erõnket!” Késõbb, ebéd után a rádió kommentátora mondja: „...Ez lenne a magyar füg-

Harmath István Budapesten született 1935. augusztus 20-án. Középiskolai tanulmányait Budán, a Toldy Ferenc Gimnáziumban fejezte be 1953-ban. Ezután üvegtechnikusi szakképesítést szerzett a IX. kerületi Laboratóriumi Felszerelések Gyárában. 1956. december 2-án lépte át a határt Ausztriába, onnan elõbb Franciaországba, majd Kanadába került. 1958-ban nõsült meg Vancouverben, 1959-ben Montrealban fia született. 1963-ban kvótán felüli engedéllyel érkezett Chicagóba, ahol azóta is él. Újságírással a '70-es évek közepétõl kezdve foglalkozik, amikor bekapcsolódott a Chicagó és Környéke címû hetilap munkájába, melyet barátja, ifj. Fekete István szerkesztett. 1990-ben az 1905-tõl fennálló chicagói hetilap beolvadt a torontói Kanadai-Amerikai Magyarság címû lapba. Itt írja, immár huszonkét éve a Chicagói krónika címû heti tárcát.

„Ellenforradalmi, reakciós elemek fegyveres támadást intéztek középületeik ellen, és megtámadták karhatalmi alakulatainkat. A rend helyreállítása érdekében további intézkedésig tilos minden gyülekezés, csoportosulás és felvonulás...” – nem sokkal késõbb még hozzáteszik: „felhívjuk Budapest lakosságát, miután a fosztogató ellenforradalmi csoportoktól való tisztogatás még folyik, 9 óráig csak feltétlenül halaszthatatlan

getlenség? Rabolnak, fosztogatnak, munkásvért ontanak, a nemzeti függetlenség, szuverenitás szent gondolatával takarózva. Ezek nem hazafiak. Ezek sötét gazemberek, vagy megtévesztett kamaszok.” Ezután Szepesi György áll a mikrofon elõtt: „Ezekben a nehéz órákban engedjétek meg, hogy az egész magyar sporttársadalom, olimpiára készülõ nagyszerû versenyzõink és a magyar labdarúgó-váloga-

tott valamennyi tagjának érzéseit, gondolatait tolmácsoljam. Ismerjük egymást jól... A nemzet becsülete, sportolóink sok-sok jövõbeli sikere forog most kockán! Mi nem egymás vérét akarjuk ontani! Értsétek meg, hogy azok, akik most rombolnak, gyilkolnak, rabolnak; akik a ti békés tüntetéseteket vérfürdõvé akarták változtatni, a magyar ifjúság jövõjét próbálják tökre tenni! Ne engedjétek!” Ez így ment egész nap. Apámmal megértettük, hogy a váratlanul kitört felkelésnek még nincs vége. Október 25-én apám már korán reggel felkelt, és rádiót hallgatott. Hat után engem is felébresztett, és elmondta, hogy a városban rend és nyugalom van. Már hallottam is a Kossuth adót: „A Rádió a valóságnak megfelelõen fogja hallgatóit tájékoztatni, mint ahogy eddig is tette.” Na jó, hát ez nem volt igazán megnyugtató, hiszen, mint pár nappal késõbb mondták: „Hazudtunk nappal és hazudtunk éjjel. Hazudtunk minden hullámhoszszon!” Én maradtam volna otthon, de apám figyelmeztetett: – Hallottad, mit mondott a Rádió! – ahol épp’ a Minisztertanács közleményét olvasták: „A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának parancsára a hadsereg, az államvédelmi erõk,

a fegyveres munkásõrségek és a szovjet csapatok segítségével október 25ére virradó éjszaka az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták! Az ellenforradalmi erõk szét vannak verve! Csak itt-ott mûködnek még kisebb fegyveres csoportok, és helyenként elszigetelt orvlövõk. A kormány felhívással fordul a lakossághoz, induljon meg a közlekedés, villamos, autóbusz, trolibusz mindenütt, ahol ez lehetséges! A munkások kezdjék el a munkát! Termeljenek az üzemek, dolgozzanak a hivatalok és intézmények. Ellenben az összes iskolák, általános, közép- és fõiskolák a további intézkedésig zárva maradnak! Az üzleteket a rendes idõben ki kell nyitni.” Hát, ebbõl a közleménybõl nyilvánvaló lett, hogy a rend helyreállt, és dolgozni kell mennünk. Anyám még próbálta apámat meggyõzni, hogy hallgassuk meg a Szabad Európa Rádiót. Apám azonban hajthatatlan volt, indulni kellett, megyünk dolgozni. A hegyrõl gyalog mentük le a Pasaréti térre, az 5ös busz végállomásához, ahol már hatalmas tömeg várt a buszra. Szerencsénk volt, jó helyre álltuk, pont ott, ahol az ajtó nyílott, és felkerültünk az elsõ Pest felé induló járatra. Ahogy emlékszem, a zsúfolt busz a Moszkva téren – a „Kalefon” – állt meg elõször, miután voltak, akik ott le akartak szállni. A következõ megálló a Lánchíd pesti hídfõjénél, a Roosevelt téren volt, ez lett egyben a végállomás, mert a sofõr kijelentette, hogy nem megy tovább. Ott már mindenfelõl puskaropogás hallatszott. A buszról a Belügyminisztérium mellett szálltuk le, ahol ávós altisztek ordítozták: „Tüzet szüntess!” az épület ablakából lövöldözõ legénységnek. A falhoz húzódva vártuk a fejleményeket. Ahol álltunk, puskagolyónyomok voltak a falban, az izgatott trafikos hölgy mondta, hogy az ávósok itt falhoz állítva végeztek ki fegyvertelen fiatalokat. Messze voltunk a munkahelyünktõl, mindketten a IX. kerületben dolgoztunk, az Üllõi út környékén. Már nem emlékszem, miként

Pofa be, ha velem beszélsz! (Rémképek az ötvenes évekbõl) A piros kabátos lány – 2. rész Koszmovszky Edina 1956-ban

börtönkapun, még mielõtt beleszippanthatott volna a kinti friss levegõbe, ÁVHsok lekapcsolták, már vártak rá. Egyenesen Recskre hurcolták, ahol a népi demokrácia ellenségeit gyûjtötték össze szögesdróttal körülvett munkatáborba. Soha nem derült ki, valójában mi is volt ellene a vád. Az újabb megpróbáltatások után, 1952 júniusában bocsátották el. A családi ünnep több mint egy évvel eltolódott, addig maradt a bizonytalansággal járó állandó szorongás. A priuszos ember persze értelmiséginek való állásról nem is álmodhatott. De az egykori repülõs tiszt nem a fellegekben járt. Erkölcsi tartását megõrizve két lábbal állt - immár a szocializmus talaján. Kitanulta a vasesztergályos mesterséget és

azonnal munkát keresett. A Csillagbörtön közelmúltbeli lakója hamarosan a Vörös Csillag Traktorgyár öntudatos sztahanovistájaként szolgálta a dolgozó népet. A mûhelyben az egyik szaki a mellékhelységben ülve, a toalettpapírnak odakészített régi telefonkönyv kitépett lapjait böngészve lelt rá dr. Koszmovszky Tibor nevére. Így derült ki, hogy munka ünnepelt hõse valójában rovott múltú nadrágos ember. Az osztályharcra ideológiailag éretlen brigád azonban így is büszke volt rá. Még azt sem vették zokon tõle, hogy – ki tudja, miért – a május 1-jei felvonulásra nem tartott a kollektívával. Pedig a dísztribün elõtt õ emelhette volna magasra a sarló-kalapácsos vörös lobogót. Egy szép napon, 1956 tavaszán, az esztergályos Pasaréten sétált, ahol szóba elegyedett egy elegáns ház rekonstrukcióján serénykedõ munkásokkal. Kisvártatva a tulajdonos is elõkerült,

aki angolul adott volna instrukciókat a melósoknak, de nem értették egymás szavait. Edina papája segített leküzdeni a kommunikációs zavart. Szó szót követett, kiderült, hogy Raman nevû indiai nagykövetbe botlott. A diplomata elcsodálkozott, hogy Magyarországon egyszerû gyári esztergályos milyen otthonos az idegen nyelvekben – négy nyelven beszélt Koszmovszky. A követ azonmód titkári állást ajánlott rokonszenves újdonsült ismerõsének, aki persze igent mondott. Az

esztergapadot íróasztalra cserélhette az egykori cambridge-i diák. A következõ hónapokban a nagykövet és magyar munkatársa jó barátok lettek. A vérzivataros napokban, a diplomatákat megilletõ védettség elõnyeit kihasználva, a követség autójával a harcok színhelyét és a kórházakat járva, sebesültek százait mentették meg a biztos haláltól. Idõközben a mamára is rámosolygott a szerencse. A nemrég még gazdag úrhölgy 1948-ban a svéd SKF csapágygyár irodáján kapott takarítói munkát.

Edina kisgyerek kora óta orvos szeretett volna lenni, ám élete vezérfonala másfelé kunkorodott. A Rákosirendszerben – munkásököl vasököl, oda sújt, ahová köll! – az apa bûneiért a gyerek is szenvedett. Nem tanulhatott tovább, a megbélyegzett bakfis az óbudai Widenta Csiszolókorong Gyárban helyezkedett el. Amíg más szerencsésebb fruskák iskolába jártak, addig õ egész nap a szalag mellett végezte egyhangú, lélekölõ munkáját... Késõbb a Mirelit Gyárban volt epercukrozó, majd kitanulta a mûszaki rajzolást, és 1956 októberétõl a jobb feltételeket kínáló Kõbányai Porcelángyár alkalmazta a mindig vidám, ügyes kezû leányzót. A tudásszomj sem csillapodott benne, ezért szeptemberben beiratkozott az Alliance Francaise Bródy Sándor utcai francianyelv-tanfolyamára, ahová munka után heti két alkalommal járt nyelvórára. A nevezetes október

Koszmovszky Edina – ma

23-án azonban hiába várt rá a nyelvtanára. Edina mielõtt belépett volna az intézet kapuján, látta, hogy fiatalok tömege a Múzeumkertben gyülekezik, hazafias verseket szavalnak, majd „Szabad Rádiót!” – felkiáltásokkal elindulnak az intézmény épülete felé. Lelkes a hangulat, forr a levegõ. Az izgalom átragadt rá. Elbliccelte a franciaórát. Piros kabátjában õ is a rádiónak vette az irányt... Ez a kis irányváltás gyökeresen megváltoztatta Edina életét. De nem csupán az övét. A gyorsan pergõ események a történelem menetére is kihatottak. Szabadságának visszanyerésére, a pici Magyarország szembeszegült a világhatalom óriásával. A hõsies küzdelmet más népek lélegzetvisszafojtva nézték – mint mikor az alul-

jutottunk el a Kálvin térre, ahonnan azután az Üllõi útra kanyarodtunk. Alig pár lépés után, fegyveres srácok ugrottak elénk egy kapualjból, és igazoltatásra szólítottak fel minket. Békeidõben melegebb éghajlatra küldtük volna õket, de így, fegyverrel a kézben nem volt más választás, mint elõvenni és megmutatni a személyazonossági igazolványokat. – Merre, hová mentek? – kérdezte az egyik. Mi pedig mondtuk, hogy az Üllõi útra, a Körúton túlra. Apám az Örökimádó templom környékén dolgozott, én még messzebbre, a Kórbonctani Intézet mögött, a Tûzoltó utcában. – Na, oda ti nem fogtok eljutni – mondta az egyik fiú, miközben a másik vállhoz kapta a fegyverét, és az Üllõi út másik oldalán futó embert vette célba. – Ne lõj, b... meg, az velünk van – szólt az egyik srác, mire a másik leeresztette a puskát. Az igazoltatás véget ért, és minket továbbengedtek. Apám rám nézett, majd halkan így szólt: – Gyere, fiam. Menjünk, haza! – majd hozzátette: – Látod, ez a forradalom! – Igen, õ már látott forradalmat, amikor olyan idõs volt, mint én és azután háborút is. Persze, én szívesebben maradtam volna bent a városban, de beláttam, itt nincs helye a vitának, hiszen pár perccel ezelõtt a szemünk elõtt majdhogynem lelõttek egy embert, aki talán tejet akart venni a gyermekének, vagy kenyeret a családnak. Tehát viszszafordultunk, és hazamentünk. Arra, hogy miként jutottunk haza, már nem emlékszem. Azt is csak késõbb tudtuk meg, hogy amíg a mi igazoltatási hercehurcánk folyt, addig a Parlament elõtti Kossuth téren játszódott le a forradalom legnagyobb vérengzése, amelynek gyilkos szereplõi a mai napig nincsenek pontosan kiderítve. (Kõ András és Nagy J. Lambert Kossuth tér 1956 címû könyve 75-re teszi a meggyilkoltak számát és 284-re a sebesültekét.) Csak a véletlen és talán a távolság mentett meg apámmal minket, hogy kíváncsiságból nem kerültük közéjük. (Folytatjuk) járóban egy hústorony ütlegeli cingár kis ellenfelét –, de senkiben sem volt bátorság a közbeavatkozásra. A Szovjetunió azonban leleplezõdött: tankokkal tiporta el az épp általa fennen hirdetett szabadságot. Véres megtorlással büntette a lázadási kísérletet a szocialista táborban. A magyar-szovjet megbonthatatlan barátságot akár véráldozat árán is - meg kellett óvni! Ennek az önleleplezõdésnek a következményeként mindenütt megrendült a bizalom a hatalmas Szovjetunió iránt. Például a kommunizmus eszméjének nagy, híve Yves Montand francia filmszínész, sanzonénekes azokban a napokban éppen Moszkvában járt. Rajongás vette körül, de amikor értesült a tankok és a felkelõk között zajló pesti utcai harcokról, összetépte vörös párttagsági könyvét. Látványos akciója önmagában sokat ártott a világbéke legfõbb oltalmazójának. Történészek szerint az 1956os magyar forradalomtól és szabadságharctól indult a nagyhatalom gyengülése, bukása, és a forradalom eredménye az 1989-es rendszerváltás is. A világ szimpátiával tekintett Magyarországra. Kruppa Géza (Folytattjuk)

K I T E K I N T Õ

Egyedül vagyunk 1956 novemberének alighanem a legmegrendítõbb pillanata az volt, amikor a Magyar Szabadságharcos Rádió elhallgatott – miután a világba, a semmibe kiáltotta a végveszélybe kerültek hívójelét: Mentsétek meg lelkeinket. S. O. S. Válasz rá az ágyúdörgés volt innen közelrõl. A fegyverzajban hangosodik föl igazán, s lesz elviselhetetlenné a belsõ csönd – ha a léleké, ha egy nemzeté. Megy le a lépcsõn egy gyerek viharkabátban, húzza a lábát, minél késõbb érkezzék meg oda, ahol a végsõ csönd várja, mögötte a fegyveres merev arccal, feszesen célra tartva a géppisztolyt, a gyerekarc a csosszanó láb elé figyel, de a száj megmozdul, a csöndre csak egy válasz lehetséges, halkan mondani kezdi a Himnuszt. És már mindenki áll és énekel. Egyedül vagyunk, és együtt vagyunk. Évfordulós ünnep valahol Magyarországon, egy olyan helyen, ahol mindenki ismeri egymást, ahol van még iskola, sõt zeneiskola is, kastély és horgásztó, van szobra a rendszerváltoztató kormányfõnek, s ahol eleven hagyomány az, hogy 1849 áprilisában itt akarták kiszabadítani a falusi magyarok az Olmütz, majd a pesti kivégzõhely felé hurcolt elsõ magyar miniszterelnököt. Ahol mûködik vagy egy tucatnyi „civil” szervezõdés, és ahol az egyik legújabb „közéleti” esemény egy népszavazás: legyen-e iskolai egyenköpeny vagy ne? A válaszok kétharmada „igen”, és ennek nagyobbik fele azt az érvet támogatja, hogy „erõsíti az összetartozás érzését”. Ünnepi szónoklatra kaptam meghívást, készültem is rá becsülettel, de ahogy a sok gyereket nézem a pódiumról, felejtem a kötelezõ frázisokat és üzeneteket, mert mintha magamat látnám ötvenhat évvel ezelõtt valahol a József körút és az Üllõi út sarkán, ahol ma egy kis bronzfigura emlékezik a „pesti srácokra”, és egy utcával arrébb meg más kis bronzfigurák a Pál utcai fiúkra. Diadal a vereségben, örök dicsõség a mindig megismétlõdõ csatavesztésekben – Óh, magyar 20. század… Iskolás fiúk, mint a honszeretõ és honvédõ hazafiság metaforái és mementói a századelõrõl és a századközéprõl, õket idézzük most egy új századelõn, én nosztalgiázva, ezek a gyerekek meg hittel és kíváncsisággal és buzgalommal, itt a vörös iszappal meggyilkolt Marcal közelében, ahol valaha – egy kicsit több szerencsével talán még Napóleon seregét is megállíthattuk volna… Legendák és valódiságok együtt az emlékezetben. Jó így együtt, és azért tûnnek torokszorítóan hitelesnek a „fellépõk”, a forradalom szavaiba és képeibe áttûnõ mai gyerekek, mert oly gyanútlanok. Mint Nemecsek és Mansfeld Péter. Nem tudják még azt, hogy együtt is egyedül vagyunk. A grund, ha el

is foglaljuk, ha meg is tartjuk, soha nem lesz a miénk. A Corvin köz is legfeljebb csak akkorra, amikor már emléktáblákat fényesít a falakon a kegyelet. Hogy példát adhatunk forradalmas elszántságból és hitvédõ igyekezetbõl, lehetünk õrláng és pajzs, Európa nem hallja meg soha az S. O. S.-ünket. Persze nem Európa, hanem az a rákos burjánzat, amit Nyugat-Európa, az „európai civilizáció” kinövesztett és egyre vadabbul sarjaszt magából és maga ellen. Meg hozzá mindaz, lüktetõ kelésekként, amit a történelem a közvetlen szomszédságban nem engedett meggyógyítani. Brüsszel és Bukarest. Fico és Ferlinghetti. Feldúlt örmények és a bugris „liberális jogvédõk” az endékás Lipcsében. Osztrák mocsok a Rába habjain, osztrák rendõrgyilkos a magyar közúton, és ki tudja, milyen pedigréjû mintha-magyar nemzetgyalázó a bécsi televízióban. És – gyalázatos alantasság ilyenrõl beszélni most az ünnepen – az unió vezéreinek most az a legfontosabb, hogy negyedével növeljék a béreiket, és minket költségvetési ezrelékkel alázzanak napról napra. Ezek (õk) most a címlapképek a Nobelbékedíjukkal. Ahogy 1956-ban a Time-ban a magyar szabadságharcos volt az év embere. Az lett volna? Õ lett volna – elõttem a kép –, ez a Rambóba oltott délbalkáni haramia? Az évé magáé? Amikor ugyanúgy eladtak, mint valaha Batthyányékat. Együtt és uniszónó a „szabadelvûek” és a világrend nyugalma érdekében minden eszmét fel- és eladó „konzervatívok”. És sehol egy támogató szó. Sehonnan a hang, amely Trianon után olyan jólesett: igazságot Magyarországnak. Persze az egyedüllét, ha nem pusztulsz bele, lehet termékenyítõ állapot. Ezt tanuljuk Mohács óta folyamatosan. Inkább kevesebb, mint több sikerrel. És ebbe az iskolába hív a mai idõ is. Ez az örök magyar lecke. Amibõl nem lehet, nem lenne szabad megbukni, mert a bukás mindig elbukás is egyben. Ha kizáródsz a világból, vedd tudomásul a másságodat. Ami onnan nézve idegenség, az a mi tulajdonunk: tulajdonságaink és értékeink. Ha van ezeknek a legeslegújabb magyar esztendõknek hozadékuk, alighanem ez: rákényszerít arra, hogy magunkba nézzünk. Miközben nem adjuk fel protestáló énünket sem. Közhely – próbáltam is elmondani a jánosházi gyerekeknek –, hogyha tudjuk, honnan jöttünk, hogyha tudjuk, „a harcunkat megharcoltuk”, akkor jó esélyünk van rá, hogy megtudjuk, kik is vagyunk. És akkor – talán – még arra is, merre tarthatunk. Persze, csak ha együtt vagyunk, ha kivetjük a nem közénk valókat, és ha magunk közé hívunk mindenkit, akit közénk kívánkozónak vélünk. Alexa Károly (MH Online)

2012. november 3. – 45. szám

Az 1956-os forradalomra emlékeztek Connecticutban és New Yorkban

„Mérhetetlen adomány Amerikának”

Norwalk város Emlékparkjában, az újonnan felállított emlékmûnél rendeztek ünnepséget az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulója alkalmából a connecticuti honfitársaink. A Norwalk környéki magyarok 1966-ban, a forradalom tizedik évfordulóján avatták fel az elsõ amerikai ‘56-os emlékmûvet. Az alkotás Szalay Lajos nagyszerû dombormûvével Dohános Stevan tervei szerint készült el. Évek során az emlékmûvet az eredeti helyén egy vízmosás megrongálta, és csak Kocsis János munkájával sikerült azt megmenteni. A bajban az volt a szerencse, hogy a város egy sokkal szebb és méltóságteljesebb helyet biztosított az ‘56-os emlékmû számára az Emlékparkban, amely a város 15 nemzetiségét tiszteli egyegy emléktáblával. Ezek között az elsõ a magyaroké volt. Az emlékmû felújításának költségeit is a város vállalta és az Papp László építész tervei szerint ez év március 15-ére elkészült. Az újraavatással összekötött ünneplésre Kocsis

Marika elnök a norwalki ‘56-os bizottság nevében meghívott minden környékbeli magyart, valamint a város vezetõit. Richard A. Moccia polgármester, akinek szintén

számára” – mondotta. A koszorúzás után az ünneplést a South Norwalk Boat Clubban megrendezett fogadás követte. Connecticut ünneplései Wallingford városban, az ottani Magyar Házban folytatódtak, ahol Téglás Csaba mondott ünnepi beszédet, ezután Fairfielden a Magyar Studies of

van magyar rokonsága, hangsúlyozta azt az értéket, amit az 1956 után érkezett magyarok jelentettek a város számára. „A magyarok véráldozata mérte az elsõ csapást a kommunizmusra, ugyanakkor mérhetetlen adományt adott Amerika

America nevû iskola rendezte koszorúzását a városházánál felállított emléktáblánál, majd a Fairfield Museum and History Centerben megtartott ünnepélyen. Connecticut magyarjai azonban az otthoni ünneplések mellett nagy szám-

ban vettek részt New York város Magyar Házában én megrendezett ünnepélyen is. Ott dr. Bódis-Wollner Iván volt az ünnepi szónok, aki szegedi egyetemistaként részt vett a forradalom lángját gyújtó MEFESZ megalapításánál. Dán Károly fõkonzul üdvözletében bejelentette, hogy évente váltakozóan fogják rendezni az ünnepségeket a Fõkonzulátuson és a Magyar Házban. Szarvasy Mihály, a Ház ideiglenes igazgatója felkérte Papp Lászlót, az Emlékmû Bizottság elnökét a New York-i Kossuth-szobor mellett létesítendõ ‘56os emlékpark megtervezésére kiírt pályázat eredményének a kihirdetésére. A nemzetközi pályázatot elbíráló szakmai zsûri az elsõ díjat Nagy Tamásnak, a budapesti Iparmûvészeti Egyetem építészeti tanszékvezetõjének ítélte. A megvalósításra a városi jóváhagyások után elõreláthatóan a forradalom hatvanadik évfordulóján kerülhet sor.

Nincs döntés Románia és Bulgária Schengen-csatlakozásáról

Erdély a „határon” kívül reked Az Európai Unió elhalasztotta a döntést abban a kérdésben, hogy csatlakozhat-e Románia és Bulgária a belsõ határellenõrzés nélküli schengeni övezethez – közölték Brüsszelben uniós diplomaták, akik szerint „még nem jött el a döntés ideje”. A kérdést jövõ márciusban újra napirendre tûzik, ám ez még egyáltalán nem

jelenti bizonyosan azt, hogy akkor már dönteni fognak. Az immár többszö-

ri halasztás oka az, hogy több uniós ország kételkedik abban, képesek-e az érintettek eleget tenni a közös biztonságot szolgáló kötelezettségeiknek. Elsõsorban Hollandia, de több más tagállam is elégedetlen a korrupció, il-

letve a szervezett bûnözés elleni fellépés hatékonyságával. Románia esetében az elmúlt hónapok Brüszszelig gyûrûzõ belpolitikai harcai többekben megingatták a jogállamiság szilárdságába vetett meggyõzõdést is.

– 5. oldal

Elhárította az RMDSZ kérését az EMNP

Nincs egység Erdélyben Az EMNP elnöke nyílt levélben hárította el Winkler Gyula, az RMDSZ szórvány frakciója elnökének kérését, hogy az EMNP ne indítson jelölteket a „szórványmegyékben” a romániai parlamenti választásokon. Az RMDSZ politikusa ugyancsak nyílt levélben szorgalmazta az EMNP visszalépését azokban a megyékben, amelyekben a magyarság aránya tíz százalék alatt van, mert szerinte magyar ellenjelölt indulása tovább csökkentené a magyar mandátumszerzés amúgy is csekély esélyét. „Véleményem szerint az EMNP jelöltindítása Erdély-szerte a román politikai pártok választási érdekeit szolgálja. Ez hatványozottan igaz a szórvány megyék esetében, ahol a

választási törvény amúgy is csekély lehetõséget ad magyar mandátum szerzésére, ellenjelölt indulásával pedig a meglévõ esélyek tovább csökkennek” – írta Toró T. Tibornak címzett levelében Winkler Gyula. Az EMNP elnöke szerint a szórványmagyarság iránti aggodalom akkor lett volna hiteles, ha az RMDSZ nem utasítja el a magyar pártok együttmûködését. Az EMNP elnöke kifejezte meggyõzõdését, hogy az EMNP indulása nem a román pártoknak kedvez, hanem ellenkezõleg, alternatívát jelent az RMDSZ teljesítményével elégedetlen magyar polgároknak és összegyûjti azokat a szavazatokat, amelyek magyar alternatíva hiányában román pártok jelöltjei felé irányulhatnak.

A németek kiálltak a magyar törekvések mellett

Méltatták a hazai romapolitikát A magyar kormány érdeme, hogy az uniós politika napirendjére került a szintik és romák egyenjogúsításának ügye – mondta Berlinben a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke. Romani Rose kifejtette: a magyar kormány az ország 2011-es uniós elnöksége alatt elfogadott romastratégiával felkarolta azt a „régi követelést”, hogy a szintiket és romákat ismerjék el a nemzetet alkotó közösség tagjaiként. A legtöbb kelet-európai állam soha nem tekintette nemzetalkotó elemnek a szinti és roma kisebbsé-

get, a magyar kormány kezdeményezése azonban fordulatot hozott, hiszen a nemzetállami felelõsség elvébõl indul ki, és felszólítja az uniós tagországokat a kisebbség egyenjogúsítására és felzárkóztatására – tette hozzá. Az Orbán-kormány vállalja ezt a felelõsséget és el is indított programokat, például az oktatás területén – mondta Romani Rose, hozzátéve: a magyar kormány politikáját joggal érik bíráló megjegyezések, a romastratégia azonban pozitív, elõremutató eleme ennek a politikának.

Nem lehetnek kétnyelvûek az utcanévtáblák

Nacionalista lépés Marosvásárhelyen A marosvásárhelyi önkormányzati testület elutasította az RMDSZ által beterjesztett határozattervezetet, amelyben az utcanevek kétnyelvû kiírását kezdeményezték. A határozattervezet annak ellenére nem kapta meg a szükséges szavazatszámot, hogy a marosvásárhelyi városi tanácsban az RMDSZ és a Szociálliberális Szövetség (USL) többséget alkot. „Nem kétnyelvû utcanévtáblákra van szükség Marosvásárhelyen, ha-

nem turisztikai célokat szolgáló, többnyelvû információs táblákra. Romániában a hivatalos nyelv a román, és román nyelvû utcanévtáblák már vannak” – közölte Ionela Ciotlaus, az RMDSZ szövetségese által jelölt alpolgármester. Peti András, az RMDSZ önkormányzati képviselõje emlékeztette a testületet, az Európai Nyelvek Chartája – amelyet az ország parlamentje törvénynyel fogadott el – elõírja a kétnyelvû feliratozást.

Az elkobzott ingatlanokért küzdõ történészt bántották

Jogtalanul tartották fogva, és megviselte a hétéves eljárás

Kártérítést követel Zentai Törvénytelen fogva tartás miatt kártérítési keresetet nyújtott be a nyugat-ausztráliai legfelsõbb bíróságnál a háborús bûntényekkel vádolt Zentai Károly. A fia, Ernie Steiner közölte: apja arra kéri a bíróságot, hogy a szövetségi és a szövetségi állami hatóságok fizessenek neki kártérítést azért, hogy 2009 õszén-tavaszán 75 napot tartották fogva a perthi börtönben jogtalanul.

Zentai Károly

Steiner szerint apja 88 évesen idegtépõ idõszakon ment keresztül, és járna neki kárpótlás. Hozzátette, hogy apja „mindent elveszített”, mert több százezer dollárt kellett kifizetnie nyugdíjából a jogászokra, ráadásul hét éven át nem tehette ki a lábát Nyugat-Ausztrália államból. Felháborítónak tartja Zentai Károly ügyvédje a magyar férfi ellen folytatott hétéves kiadatási eljárást.

Tóásó Elõd is elmondhatta érveit a bíróságnak

Folytatódik a bolíviai színjáték

Tóásó Elõd

Három és fél év után a minap hallgatta meg elõször a bíróság Bolíviában Tóásó Elõdöt. Az immár fél éve jogtalanul börtönben tartott, terrorizmussal vádolt magyar férfi és 38 társa ügyében a bolíviai kormány folyamatosan semmibe veszi az emberi jogokat és az ország törvényeit. Ha nem az én életemre menne ki a játék, még nevetni is tudnék az eljárás abszurditásain – nyilatkozta a 2009 áprilisa óta Bolíviában raboskodó Tóásó Elõd. Aznap Santa Cruz város Las

Américas szállodájában a rendõrség kommandósai lelõtték Rózsa-Flores Eduardót, Magyarosi Árpádot és Michael Martin Dwyert, míg Mario Tadicot és Tóásót letartóztatták. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy terrorcsoportot számoltak fel, amely Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni. Az akció két túlélõjét azóta fogva tartják, holott a bolíviai törvények értelmében három év elteltével elévülés miatt ítélethozatal nélkül is le kellett volna zárni az ügyüket.

Magyart vertek Bukarestben

Az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanainak restitúciójával foglalkozó Varga Andrea történészt bántalmazta Bukarestben egy ismeretlen személy, aki arcul ütötte az utcán. Az 1956-os magyarországi forradalomról Romániában korábban több kiállítást szervezõ történész – aki Bukarestben él – elmondta: Bukarest egyik, belvároshoz közeli utcáján haladt egyedül. Egy vele szembe jövõ ismeretlen férfi hozzálépett, és szó nélkül arcul vágta. Varga Andrea a rendõrségen tett feljelentést. 2011-ben Varga Andrea már feljelentést tett a rendõrségen zaklatás miatt. Akkor két ismeretlen sze-

mély egy állítólagos közvélemény-kutatáson olyan kérdéseket tett fel neki, ami szerinte a megfélemlítésére irányult. Varga Andrea a román állam által elkobzott ingatlanaiért küzdõ nagyváradi premontrei rend ügyeivel foglalkozik. Az 1990 után újraalakult nagyváradi premontrei rend immár csaknem tizenöt éve küzd egykori ingatlanainak visszaszerzéséért. A történész jelenleg a rendet egy jogi eljárásban képviseli, amely három félixfürdõi ingatlan visszaadásáért folyik. A vita tárgyát képezõ egyik ingatlant a román titkosszolgálat használja – közölte Varga Andrea.

6. oldal –

REJTVÉNY – HOROSZKÓP – DUNA TV MÛSORA

– 45. szám – 2012. november 3.

KOS (márc. 21. – ápr. 19.)

MÉRLEG (szept. 23. – okt. 22.)

Szerelem: Ahelyett, hogy önsajnáltatásba menekülne, és a sebeit nyilvánosan nyalogatná, próbáljon meg inkább úrrá lenni a helyzetén. De ehhez a belátásra is szüksége lesz. Hivatás: Végre komoly elhatározásra jut a sorsát illetõen: már nem hagyja, hogy az események puszta sodra vigye, kezébe veszi a dolgait.

Szerelem: Jöhet valaki, aki fenekestül felforgatja az érzelmi életét. Éppen ezért, ha ön már társas lény, és elégedett is a helyzetével, akkor bánjon most óvatosan az új ismeretségekkel. Hivatás: Ne habozzon tovább, ne adja a szerényt: igyekezzen bevágódni a fõnökénél. Mutassa meg, milyen ambíciói vannak.

BIKA (ápr. 20. – máj. 20.)

SKORPIÓ (okt. 23. – nov. 22.)

Szerelem: Szerelmi kapcsolata szerencsésen alakulhat. Most nagyon vonzó, és ezzel a vonzalommal van is bõven lehetõsége élni. Tisztázza elõre, hogy ez most csak kaland, vagy komoly! Hivatás: Kezébe veheti a dolgait, kisebb vállalkozást is alapíthat. Kevés befektetéssel is most sokat kereshet. Végre járjon utána!

Szerelem: Valakit az útjába sodorhat a sors, akirõl úgy érzi, valami titkos kapcsolat köti önöket össze. Hivatás: Végre feloldódnak a feszültségek, és elhárulnak az akadályok. Sok bizonytalan tényezõ is bizonyosságot nyerhet, és ez segít, hogy valami újat alkosson végre.

IKREK (máj. 21. – jún. 21.)

NYILAS (nov. 23. – dec. 21.)

Szerelem: Egy rosszul, vagy egyáltalán nem mûködõ kapcsolatot érdemes lenne végleg lezárni, mielõtt még teljesen a hiábavaló marakodásnak adják ét magukat. Hivatás: Ne féljen az újtól, mert nagyon is jól sülhet el, amit tesz. Még ha gazdasági haszonra nem is számíthat azonnal.

Szerelem: Ellenállhatatlan vágyat érezhet valaki iránt, de aligha van esélye, hogy az illetõnek akár csak a közelébe is férkõzzön. Mégsem kell mindjárt minden reményét feladnia. Hivatás: Az önbizalma a legfõbb záloga annak, hogy tervei, céljai megvalósuljanak. Legyen hû a vágyaihoz!

RÁK (jún. 22. – júl. 22.)

BAK (dec. 22. – jan. 20.)

Szerelem: Új szerelem éled szívében. Azért még ne legyen olyan biztos a dolgában. Ön hajlamos rá, hogy egyik pillanatról a másikra kidobjon mindent. Vigyázzon, mert ez valószínûleg csak szalmaláng. Várja meg, mit hoz az idõ. Hivatás: Ami eddig volt, az talán csak bevezetõül szolgál ahhoz, ami a valódi kibontakozást jelentheti.

Szerelem: Váratlan nehézségei adódhatnak egy régi kapcsolatból, vagy kalandból. Úgy látszik, minden jónak meg kell fizetnie az árát. Hivatás: Érdemes lehet többet foglalkoznia az üzletével. Ha még nem vállalkozó, akkor megfordulhat a fejében valamilyen saját biznisz gondolata.

OROSZLÁN (júl. 23. – aug. 22.)

VÍZÖNTÕ (jan. 21. – febr. 19.)

Szerelem: Egy barátság, régi kapcsolat most komoly szerelemmé nõheti ki magát. Talán úgy érzi, hogy már kifutott az idõbõl, hogy késõ változtatnia, társat találnia. De ez nem így van: sohase késõ boldognak lenni! Hivatás: Rázza meg magát és tegyen végre valamit, hogy erõre kapjon. Vegye a kezébe a sorsát!

Szerelem: Ne járjon folyton a párkeresésen az esze, inkább próbálja meg elengedni magát! Az õsz végéig, ha akarja, ha nem, biztosan találkozni fog azzal, akire számíthat, akire vágyott. Hivatás: Csak akkor fektessen pénzt egy vállalkozásba, ha már tisztában van annak anyagi lehetõségeivel.

SZÛZ (aug. 21. – szept. 22.)

HALAK (febr. 20. – márc. 20.)

Szerelem: Kár idegeskednie olyasmi miatt, amire nincsen semmi hatása. Az élete lassan új irányt vesz, inkább a saját útját keresse! Hivatás: Ne akarjon mindent egyszerre. Az idõ fontos tényezõ: hagyja, hogy beérjenek a dolgok. Ha folyton mindent abbahagy, akkor ez lehetetlen.

Szerelem: A szerelemnek nem sok köze van az értelemhez. Csillogtathatja ugyan az eszét, de inkább a gyengédségé legyen a fõ szerep. Hivatás: Ha valami jó elképzelése van, ön sohasem engedi magát befolyásolni, hogy azt végre is hajtsa. A szerencse is az ön malmára hajthatja a vizet, mert ötleteihez támogatót is találhat.

MIKSZÁTH KÁLMÁN

va, akárhova… S ez mind úgy látszik a szomszéd szobából, hogy Adameczné vagy a Hanka egy egérre talált rálépni. Mindegy, akárhogy látszik, hiszen csak egy fél percig látszik, azután elfelejtik, beboronálja a fontos beszélni valójuk. – Azt mondod, eszedbe sem jutott volna megkérni… Éppen ez az. Nem szabad elhamarkodnod a dolgot a gyûrûvel, még kevésbé az esküvõvel. Lássuk elõbb a medvét, az esernyõt, illetve a tartalmát, azután lehet beszélni. Gyuri egykedvûen sodort egy cigarettát, s gondolta magában: Öregszik Sztolarik, hogy annyi hóbortosságot fecseg össze. Igyekezett mégis gyöngéd lenni hozzá.

A mélységes csöndet csak szívének dobogása zavarta, meg a gerendáról lecsüngõ oldal-szalonnák csöpögése. A nagy melegtõl ezek is elkezdtek sárgulni, avasodni és olvadni, poty, poty, poty. Potytyant, csöppent a szép, rezedaszínû ruhájára is – de ki törõdnék most azzal?… – Denuque hozzájutottál az esernyõhöz, amint mondod – hallatszott tisztán az elnök hangja –, de láttad-e már? – Minek? – felelte Gyuri. – Az értékhez úgyis csak az esküvõ után juthatok. – Miért nem elõbb? – Mert nem akarom elõtálalni az esernyõ történetét igen sok okból. – Például? – Elõször azért, mert köznevetség tárgya lenne a pap. – Mit törõdsz te a pappal? – Másodszor, mert gyöngédtelenség lenne Veronka iránt; azt hinné, hogy csak az esernyõ miatt akarom elvenni. – De hisz úgyis megtudja késõbb. – Sohasem mondom meg neki. – Van-e még valami okod? – Van. Az, hogy talán ide se adnák a bankutalványt, hiszen nem névre szóló, mivel bizonyítsam, hogy az enyim. Inkább az övék, akiknek a kezében van. S még esetleg a leányt se kapnám meg; ha annyi a vagyon, mint mi hisszük, minden ujjára talál mágnásokat. Veronka szédült. Elképzelte, hogy így verték a Jézus Krisztus testébe a szögeket… így verték. Nem értett õ sokat ebbõl a zagyva beszédbõl, esernyõ, bankutalvány, nagy vagyon. Milyen vagyon? De egyet érteni kezdett, hogy õ csak eszköz valami eltalálhatatlan, rejtélyes cél elérésére. – Jó, jó – kezdé az elnök némi szünet után –, a do-

log mindenesetre bonyodalmas ez ideig, de a legnagyobb bonyodalmak talán még ezután jönnek. – Ej, mi jöhetne? – kérdé bizonytalan hangon Gyuri. – Ne vágj most közbe, várd be az ötórai vonatot. Mindenekelõtt azzal legyünk tisztában, szereted-e a leányt? Szegény Veronka úgy reszketett a búvóhelyén, mint egy didergõ madár. Behunyta a szemét, mint az elítélt a tõkén, kit egy balga ösztön vezet, hogy a lecsapódó pallos nem olyan szörnyû így. Jaj, mit fog felelni? – Azt hiszem, szeretem – felelte Gyuri bizonytalan hangon. – Olyan csinos! Magának nem tetszik? – Hogyne, hiszen én sem vagyok kenyérbélbõl. Hanem az a kérdés, megkérted volna-e, ha nincs az az esernyõhistória? Felelj õszintén! – Eszembe se jutott volna. Egy sikoly hallatszott most a szomszéd helyiségbõl s valami zörgés utána, mint mikor bútort feldöntenek. Az elnök figyelmessé lett, s a falra mutatva, kérdé: – Nem tudod, mi van odaát? – Gondolom, éléskamra. – Mintha sikoltott volna ott valaki. – Meglehet, egeret látott valamelyik fehércseléd. Hát igen. Így néz ki egy tragédia a szomszéd szobából, ha vékony fala van; – ha nincs vékony fala, még úgy se. Egy egeret látott meg valami vászonszemély, vagy egy szív zúzódott össze. Ki tudhatná; a kétségbeesésnek és a kedélyes ijedtségnek egy hangja van. Veronka a szívébe tört tövissel futott ki a szabad levegõre, többet már nem akart tudni, csak ki innen, mert megfúl, el, el, ki tudja, ho-

– Drágám, valószínûleg nem érek haza ebédre...

– De hátha Veronka által se juthatsz örökségedhez? – Az szinte kizártnak látszik. – Úgy? Akkor hát ide figyelj, Gyurka öcsém, mert most mindjárt bedübörög az az öt órai vonat, amit elõbb említettem. – Igenis, figyelek. De az esze másutt járt, szórakozottan, türelmetlenül dobolt ujjaival az asztalon. – Hát amint ma reggel bemegyek leveled folytán a Huszák aranymûveshez, hogy megvegyem a karikagyûrûket és elküldjem a lovas emberedtõl (nem is álmodtam még akkor, hogy magam jövök el), Huszák uram nem volt a boltban, csak a segédje, a Klaniczay József, a nyúlszájú.

– Meggondoltam én ezt, kedves gyámatyám, nem lehet itt mást csinálni, csak elvenni a leányt. Sztolarik felkelt a székérõl, odaállt a fiatalember elé s ravasz pislogású szemeit mereven szegezte rá: mintha valami nagy argumentumot akarna elsütni. – De hátha Veronka nélkül is hozzájuthatsz az örökségedhez? El nem nyomhatott egy fitymáló mosolyt. – Hiszen éppen most fejtettem ki – szólt türelmetlenül –, hogy nem lehet, de ha lehetne, se zárnám ki az örökségbõl, mely félig-meddig lelet, mert a gondviselés mintegy szándékosan feléje hömpölygette. Sztolarik megfordította most a kérdést.

Gyuri bólintott a fejével, hogy ösmeri. – Mondom neki, adjon két aranykarikát. Kérdezi: Kinek lesz? – Messze lesz – felelem. Hová? Glogovára. Csak nem a papkisasszonynak? – De bizony éppen annak. Gyönyörû jószág – mondja. Hát ösmeri. Nagyon jól. Gyuri abbahagyta a dobolást, megkapta a rémület, felugrott izgatottan. – A Veronkáról szólt valamit? – Majd mindjárt megtudod. Szóból szó lett, míg a gyûrûket csomagolta Klaniczay. Honnan ösmeri a papkisaszszonyt? Ott voltam tavaly Glogován. Mi az ördögöt keresett maga Glogován? Hát egy ezüstnyelet csi-

náltatott nálunk a község egy ócska esernyõre, melyet õk a templomban õriznek. – Bolondok, nem merték – mondá – idehozni, féltették, hogy ellopják, pedig nem ér két garast; nekem kellett odautaznom, hogy a nyelet felcsináljam rá. – Hisz ez borzasztó lenne! – kiáltott fel Gyuri elsápadva. A törvényszéki elnök fölénnyel mosolygott. – Ezért mondtam, hékás, hogy mindenekelõtt jöjjünk tisztába az esernyõvel. – Menjünk azonnal! Keressük fel a plébánost! Égett a föld a talpa alatt. Oly közel volt már örökségéhez, s most megint elillanóban van elõle, mint a lidércfény,

mely maga után csalja a vándort. Könnyû volt a plébánost megtalálni, a galambjait etette a dúcnál. – Szent atyám – szólítá meg Gyuri, ki a tegnapi vacsora alatt per tu lett leendõ sógorával. – Az elnök, ha már itt van, szeretné a híres esernyõtöket meglátni. Lehet? – Oh, hogyne! – S nyomban rákiáltott Adamecznéra, aki csirkét kopasztott a tornácon: – Hozza ki csak, kedves öregem, a templomkulcsot! Térült-fordult a vén Adameczné a nagy templomkulccsal, s a pap – elöl menve – végigvezette vendégeit a templomon, a hûs boltívek alatt, az idõbarnította padok közt. (Folytatjuk)

KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY – NO FEE COMMUNITY SERVICE 2012. NOVEMBER 5.– NOVEMBER 11.

A DUNA WORLD TELEVÍZIÓ MÛSORA HÉTFÕ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

SZOMBAT

VASÁRNAP

12.00 12.00 12.10 12.25 13.00 15.00

12.00 12.00 12.15 12.25 13.00 15.00

12.00 12.00 12.10 12.25 13.00 15.00

12.00 12.00 12.10 12.25 13.00 15.00

12.00 12.00 12.15 12.25 13.00 15.00

12.00 12.00 12.10 12.40 13.05 13.40 14.05 14.35

12.00 12.00 12.10 13.25

15.25 15.55 16.25 16.50 17.10

PROGRAM

SZENT PÉTER ESERNYÕJE (49. rész)

ELÕZÕ SZÁMUNK REJTVÉNYÉNEK MEGFEJTÉSE:

17.15 17.30 18.40 19.00 19.25 19.30 20.00

20.55 21.15 21.15 21.25 21.50 23.00 23.30 23.30 00.05 00.05 02.00 02.05 02.30 03.35 04.10 04.15 04.50

Déli harangszó Híradó Gazdakör A falu gyermekei (2005) Kívánságkosár Família Kft. (1991) (ism.) Magyar tévéfilmsorozat Tálentum (2003) Kállai Ferenc Sírjaik hol domborulnak Múlt-kor (2012) Gyulai Líviusz műhelyében (2003) Magyar dokumentumfilm MESE Töf-töf elefánt Jobb egyenes, bal görbe Mekk Elek ezermester Család-barát Arcélek Híradó Dunasport Közbeszéd Ikonok és Patkányok Robert Hammerstiel festőművész portréja Magyar dokumentumfilm Magyar elsők (ism.) Az első magyar szentté avatott apáca Flash News Dunasport (ism.) Hagyaték Lamantin Jazz Fesztivál Híradó Sport Az ESTE Himnusz Kívánságkosár (ism.) Flash News Térkép Mint oldott kéve (1983) Híradó (ism.) Sport (ism.) Kisváros (ism.) Flash News

15.25 15.55 16.50 17.05 17.10 17.30 19.00 19.25 19.30 20.00

21.25 21.30 21.35 22.05 23.00 23.30 23.30 00.05 00.05 02.00 02.05 02.30 03.40 04.10 04.15 04.55

Déli harangszó Híradó Gazdakör Térkép (ism.) Kívánságkosár Família Kft. (1991) (ism.) Magyar tévéfilmsorozat Tálentum (2002) Bolberitz Pál Nemcsak a húszéveseké a világ Kultikon (ism.) MESE Töf-töf elefánt A háztető bajnokai Mekk Elek ezermester Macskazene Magyar mesesorozat Család-barát Híradó Dunasport Közbeszéd „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956 Magyar dokumentumfilmsorozat Flash News Dunasport (ism.) Határtalanul magyar Négy szellem Híradó Sport Az ESTE Himnusz Kívánságkosár (ism.) Flash News Térkép Öregberény (1993) Magyar tévéfilmsorozat Híradó (ism.) Sport (ism.) Kisváros (ism.) Tűzharc a pincében Magyar tévéfilmsorozat Flash News

15.25 15.55 16.50 17.05 17.15 17.30 18.30 19.00 19.25 19.30 19.55 21.15 21.20 21.25 21.55 23.00 23.30 23.30 00.05 00.05 02.00 02.05 02.30 03.30 04.00 04.05 04.45

Déli harangszó Híradó Gazdakör Térkép (ism.) Kívánságkosár Família Kft. (1991) (ism.) Magyar tévéfilmsorozat Tálentum (2003) Hernádi Gyula 77 arca Mindenből egy van Csilluka gyanakszik Kultikon (ism.) MESE Töf-töf elefánt A csodálatos teniszlabda Mekk Elek ezermester Paci-Manci frizurája Magyar mesesorozat Család-barát Isten kezében (2012) Unitárius Nők Második Világtalálkozója Híradó Dunasport Közbeszéd Krónika - A 2. magyar hadsereg a Donnál Flash News Dunasport (ism.) Hazajáró Középső-Ipoly-völgy Balassagyarmattól Ipolyságig Hogy volt?! (ism.) Híradó Sport Az ESTE Himnusz Kívánságkosár (ism.) Flash News Térkép T.I.R. (1985) Magyar-német-olasz sorozat Híradó (ism.) Sport (ism.) Kisváros (ism.) Flash News

15.25 16.00 16.50 17.10 17.15 17.30 18.40 19.00 19.25 19.30 20.00 20.55 21.15 21.15 21.25 21.50 22.45 23.00 23.30 23.30 00.05 00.05 02.00 02.05 02.30 03.00 03.35 04.05 04.15 04.50

Déli harangszó Híradó Gazdakör Térkép (ism.) Kívánságkosár Família Kft. (1991) (ism.) Gyilkosság a szalonban Tálentum (2000) Vukán György Gasztroangyal Mandulából marcipán, gesztenyéből gesztenyepüré Kultikon (ism.) MESE Töf-töf elefánt Ki lesz a gólkirály Mekk Elek ezermester Magyar mesesorozat Család-barát Arcélek Híradó Dunasport Közbeszéd Imre bácsi (2008) Magyar dokumentumfilm Magyar elsők (2004) Flash News Dunasport (ism.) Lyukasóra 100 év - Játék a színház Várkonyi Zoltán színháza A kiskunok múzeuma Híradó Sport Az ESTE Himnusz Kívánságkosár (ism.) Flash News Térkép Börtönben Bolíviában (Tóásó Előd) (2012) Szól a tárogató (2003) Híradó (ism.) Sport (ism.) Kisváros (ism.) Flash News

15.25 16.00 16.45 17.00 17.10 17.25 19.00 19.25 19.30 20.00 20.50 21.15 21.15 21.25 21.50 22.45 23.00 23.30 23.30 00.05 00.05 01.55 02.00 02.30 03.45 04.20 04.55

Déli harangszó Híradó Gazdakör Térkép (ism.) Kívánságkosár Família Kft. (1992) (ism.) Sós néni nem házmester Tálentum (2000) Obersovszky Gyula Emberi test Kultikon (ism.) MESE Töf-töf elefánt Díjaratás Mekk Elek ezermester Az éléskamrások Magyar mesesorozat Család-barát Híradó Dunasport Közbeszéd Rocklexikon (2007) Demjén Ferenc Magyar elsők (2004) Az első magyar ujjlenyomat Flash News Dunasport (ism.) KorTárs Borvacsora Arcélek Tamás Klára textilművész, grafikus Híradó Sport Az ESTE Himnusz Kívánságkosár (ism.) Flash News Térkép Julianus barát (1991) Magyar filmsorozat Híradó (ism.) Kisváros (ism.) Harci papok Magyar tévéfilmsorozat Flash News

A mûsor és a kezdési idõpont megváltoztatásának jogát minden tévéadó fenntar tja!

15.10 15.35 16.30 16.55 17.15 17.25 17.35 18.30 19.00 19.25 19.30 20.25 21.30 22.35 23.00 23.30 23.35 23.35 00.50

02.40 03.30

Déli harangszó Híradó Múlt-kor Legendás konyhák Tálentum (2001) Kirakat Mindennapi hősök Társbérletben a tárgyakkal (ism.) Barangolás öt kontinensen (2012) Oroszországban hinni kell? Táncvarázs (2012) Standard Magyar Bajnokság Gazdakör Magyar történelmi arcképcsarnok (1999) Nádasdy Tamás (1498-1562) MESE Piroska (2002) Mekk Elek ezermester Helén divatot csinál Magyar mesesorozat Mindenből egy van Hazajáró (ism.) Középső-Ipoly-völgy Balassagyarmattól Ipolyságig Híradó Dunasport Négy szellem L´ART POUR L´ART Linda (1984) Magyar tévéfilmsorozat Távoli utakon Baráthosi-Balogh Benedek nyomában Híradó Sport Himnusz DTK Aranypálca Kálmán Imre Nemzetközi Operett-Musical Karmesterverseny Hacktion (2011) Fölszállott a páva

14.15 15.10 15.40 16.05

16.25 16.35 16.55 19.00 19.25 19.30

20.20 20.30 21.30 22.20 23.00 23.30 23.35 00.00 00.05 01.00 01.55 03.35

Déli harangszó Híradó DTK (ism.) Hogy volt?! (ism.) Vándor Kálmán 90! Törzsasztal (2012) Átjáró Szellem a palackból Ismeretterjesztő magazin Magyar történelmi arcképcsarnok (1999) János Zsigmond (1559-1571) Magyar ismeretterjesztő sor. MESE Jancsi és Juliska (2002) Hol volt, hol nem volt Illyés Gyula: Tündérszép Ilona és Árgyélus Fölszállott a páva (elődöntő) Híradó Dunasport ...És még egymillió lépés (1986) Megy a csapat Kanizsára... A lomha jószág (2002) Magyar ismeretterjesztő film Gasztroangyal Pesty Fekete Doboz Lélek Boulevard Dr. Csernus Imre, pszichiáter Híradó Sport Heti Hírmondó Himnusz Aranymetszés Klubszoba NB1-es labdarúgómérkőzés OTP Bank Liga Hintónjáró szerelem Magyar játékfilm

K U LT Ú R A Hazánk volt a díszvendég Helsinkiben

AMERIKA, ÓH...

„Magyarország közel van”

Ifj. Fekete István Elérkezett az USA-ban az idõ az elnökválasztásra, amely nemcsak Amerika, hanem szerintem az egész világ gazdasági helyzetére döntõ hatású lehet. Az istenadta amerikai választópolgároknak arról kell döntenie, hogy a következõ négy év alatt demokrata vagy republikánus párti elnöke legyen-e az USA-nak?! Ezen kívül arról is határozni kell a választóknak, hogy a jelenleg demokraták kezében lévõ szenátust, éppen úgy, mint a képviselõházat (kongresszust) is a republikánusok kezébe adják-e…?! Lapunk Vezérkara a békés egymás mellett élés, senkit nem bántó és támadó, „szeressük egymást, gyerekek” ideológia híve, amely kétségtelenül tiszteletre méltó törekvés, bár nemcsak szokatlan, hanem szinte egyedülálló az emigrációban kiadott magyar újságok történelmében, melyek fõként jobboldali, konzervatív, baloldali, liberális világnézetek egyoldalú (és elfogult) szócsövei voltak. És többnyire azok ma is! Mint én voltam az 19751985 közti években, amikor krakéler tulajdonosa és lángeszû fõszerkesztõje voltam az 1905-ben alapított Chicago és Környéke címû patinás és sikeres hetilapnak. Ezekben az egyre szépülõ években vadul lengetve az ideológiai véres kardot és csapkodva Botond-buzogányommal, támadtam, becsméreltem, sértegettem mindent, amit kommunistának, baloldalinak, liberálisnak gondoltam vagy láttam. Hogy milyen sikerrel mûködtünk, arról – a reám annyira jellemzõ szerénységgel – csak annyit, hogy két év alatt megháromszoroztuk lapunk elõfizetõinek és megötszöröztük állandó hirdetõink számát. Tiszteletre méltón fair ember vagyok – legalábbis évtizedek óta ezt állítom magamról –, ezért el kell ismernem, hogy sikerünkben nagy szerepe volt Nejem õnagysága irodavezetõi munkájának és diplomatikus tapintatának, valamint Koós László üzletvezetõ úr agilitásának és fáradhatatlan „rámenõsségének”. A fõnök, a vezér, az irányító azonban én voltam! Az utóbbira mondta egyszer Nõm, hogy még elképzelni sem tudta, hogy olyan nagyképû, beképzelt, öntelt, mindent jobban tudó, ellenszenves hülyék is léteznek, mint én vagyok! Sajnos szükségem volt a munkájára, ezért nem torolhattam meg a sértését, és férfiatlanul megalázkodva úgy csináltam, mintha egyáltalán nem bántana véleménye. Régi fõszerkesztõi „sikereim” ellenére el kell ismernem, hogy lapunk Vezérkara jobban tudja, és reálisabban nézi a mai Olvasók és Hirdetõk igényeit és elvárásait. Tudva, hogy szél ellen nem lehet, hmm… papírsárkányt eregetni, meg aztán „csapatjátékos” is vagyok, ezért tiszteletben illik tartani Vezéreim lapkiadói elveit. Ez pedig azt jelenti, hogy el kell kerülnöm az egyeseket esetleg sértõ, mai politikai témákat. Ami talán engedélyezve van nekem, hogy történelmi visszapillantást tegyek rovatomban. (Amelybõl mindenki azt a következtetést vonhatja le, amit akar.) Hát, akkor kezdjük: Közismert vagyok finom nyelvezetemrõl és piperkõc stílusomról, de vannak ese-

tek, amikor a cél érdekében erõt kell vennem magamon, s olyan szavak és jelzõk használatára vagyok kényszerítve, amelyek távol állnak tõlem. Mint például most, amikor történelmi – és egyéb – tanulságként az 1990. február 25én, Nicaraguában lezajlott választásokról kívánok elmélkedni. A választás eredménye sokaknak nemcsak nagy meglepetést, hanem szívfájdító csalódást is okozott. A „szívfájdító” és „meglepetés” szavak azonban szerintem nem határozzák meg eléggé pontosan azt az érzelmi állapotot, amelybe azok kerültek, akik biztosra vették – és remélték – a marxista elveket valló sandanisták gyõzelmét. Ezek a baloldali szimpatizánsok nemcsak meglepõdtek és csalódtak, hanem még jól pofára is estek, ahogy finom pesti barátaimmal mondtuk anno dacumal. A legnagyobb pofára esõ természetesen Daniel Ortega, a nicaraguai marxista rendszer elnöke és diktátora volt. Nem kétséges, hogy az Ortega fiú csakis azért egyezett bele a nemzetközi ellenõrzés mellett lezajló választásba, mert nagy hülyén elhitte a nicaraguai sandanisták által irányított sajtó erõsen egyoldalú propagandamaszlagjait. Elhitte, hogy a közvélemény-kutatás szerint a nicaraguai „Nép” nagyon elégedett vele és kommunista rendszerével – tehát nagy százalékban rá fognak szavazni. A „Nép” aztán jól pofára ejtette nemcsak Ortegát, hanem mindazokat, akik vörös vagy rózsaszínû elveket vallottak, és szimpatizáltak a baloldali kormányokkal és világnézettel. Ortega egyébként Bakó Zsigára emlékeztetett engem. Arra a derék férfiúra, aki gyermekkoromban szabadpályán mûködött falunkban. Ami alatt az értendõ, hogy a cigány, azaz more férfiú a munkát egyáltalán nem kedvelte, és lopásból élt. Fõként lószerszámokat, baromfinépséget lopott, padlásokat fosztogatott, borospincéket tört fel… Rendkívül eredményesen mûködött, amit az ajkai csendõrök persze nagyon helytelenítettek, és személyes sértésnek vettek. Annál is inkább, mert a rafinált Zsigát soha nem tudták tetten érni, amit szégyelltek. A csendõrök a haragjukat a legtöbbször férfias pofonok formájában fejezték ki, mire az enyves kezû férfiú bevallotta, hogy mit csinált a „szajréval”. Édesapám egyszer összetalálkozott az utcán Zsigával, akinek az arcán látszott, hogy a közelmúltban „megfenyítették” a csendõrök. – Mondja Zsiga, miért lop maga, mikor tudja, hogy szinte mindig verést kap érte? – kérdezte Édesapám. – Mert a viremben van, instálom… Azsér lopok, nagyságos tekintetes úr… – válaszolta Zsiga. Hogy Ortega milyen ellenszenves kinézésû ésjellemû alak, arra nagyon jellemzõ George Bush véleménye. Az USA akkori elnöke, akirõl köztudott, hogy õsei az angol királyi családdal voltak vérrokonságban, és talán ezért, mindig választékos nyelvezetet használt. Ortegával kapcsolatban azonban nem finomkodott, és azt mondta, hogy Nicaragua kommunista elnöke „kertben ólálkodó, vérszomjas görényre emlékezteti õt”! Ez igen! Itt nincs kön-

törfalazás és mellébeszélés! Szeretem, és én is elkötelezett ápolója vagyok az ilyen világos és közérthetõ nyelvezetnek. Ezzel az Ortegával kapcsolatos „vérszomjas görény” jelzõvel Bush elnök nagyot nõtt a szememben. Bár szerintem egy-két „marxista trógert”, „kommunista huligánt” és „vörös stricit” még hozzátehetett volna. Kezdetnek azonban a „vérszomjas görény” is dicséretet érdemelt. Ortega után, 1990-ben a legnagyobb pofára esõk az amerikai liberális és a baloldallal szimpatizáló sajtó firkászai voltak. Akik 1979 óta – vagyis amióta az Amerika-barát Somoza diktátort felváltották a kommunista sandanisták – szóban és írásban azt hirdették, hogy Ortega és hõs szabadságharcosai a „Nép” bizalmát, támogatását és szeretetét élvezik! Ezek a rózsaszín szemüveges tollnokok persze lapultak – mint kutyagumi az avarban –, és nem magyarázták meg, hogy a szerintük közszeretetben álló és a „Nép” által támogatott Ortegát és kommunista bandáját, vagyis a sandanistákat miért fosztották meg hatalmuktól a választók…?! Ortega és a liberális sajtó mellett a jól pofára esõk táborába tartoztak azok az egyházatyák – és -anyák – is, akik nyíltan vagy burkoltan baloldali és Amerika-ellenes érzelmeket vallottak. (És vallanak ma is!) Igencsak sajnálatos, hogy ezek az „Isten szolgái”, elfelejtve a bölcs közmondást, miszerint „suszter, maradj a kaptafánál”, politikai területeken is tevékenykednek. A nicaraguai választások szerintem két fontos dolgot igazoltak. 1. A baloldali propaganda állítása ellenére, a közép-amerikai népek többsége (lásd Genadát és Panamá) egyáltalán nem Amerika-ellenesek. 2. Az emberek szabadságvágyát és istenhitét semmivel – legyen az kegyetlen terror, brutális megfélemlítés, demagóg propaganda, avagy kenetteljes egyházi agymosás – nem lehet kiölni!

Örkény István 100 éve született

Tizenhárom magyar vonatkozású könyvet adtak ki Finnországban a Helsinki Könyvvásárra, amelynek Magyarország volt a napokban a díszvendége. A megnyitón Balog Zoltán emberi erõforrás miniszter tartott köszöntõ beszédet, és fellépett a Lukács Miklós, Dresch Mihály világzenei duó. A magyar részvétel a Publishing

Hungary program keretében valósult meg, Magyarországot 30 vendég és félszáz program képviselte. A rendezvényt a finn Magyar Kulturális és Tudományos Központ szervezte. A magyar díszvendégség mottója Unkari lähellä (Magyarország közel van). A mottó arra utal, hogy a rendezvényen a magyar kultúra elérhetõ közelségbe került a finn látogatók számára, valamint hogy „a két, földrajzilag távoli országot gazdag kulturális kapcsolataink mindig is közel hozták, hozzák és hozhatják egymáshoz”. A díszvendégség kiemelt témái a gyerekkönyvek és az ifjúsági irodalom, a fényképész-mûfordító Rácz István életmûve, a néprajzi kapcsolatok, a magyarországi Kalevalakultusz, valamint a 100 éve született Örkény István voltak – mutatott rá a Balassi Intézet.

Dokumentumfilmmel köszönték a magyarok jóságát

Segítség a lengyel menekülteknek

Grzegorz Lubczyk volt budapesti lengyel nagykövet Magyar szív címû dokumentumfilmjével Lengyelország jelképesen megköszönte a magyar vezetõknek és az egész magyar nemzetnek, hogy a II. világháború idején 120 ezer lengyelnek segítséget nyújtottak.

A Lengyel Háborús Veteránok és az Elnyomás Áldozatainak Hivatalának támogatásával készült filmet

a magyar nemzeti ünnep alkalmából mutatta be a Religia televízió. A film a II. világháborús magyarországi lengyel menekültek történetét dokumentáló, Emlékezés – Pamiec – lengyel menekültek Magyarországon 1939-1946 címmel megjelent albumok gazdag, több mint ezer fényképet felölelõ képanyagát dolgozza fel. A rendezõ a lengyel menekülteken és leszármazottaikon kívül a magyar segítõk rokonait is megszólaltatta: Utassy Lóránd ezredesre, a Honvédelmi Minisztérium hadifogolyügyekkel foglalkozó osztályvezetõjére fia emlékezett, a lengyelek által Lengyelek Apójaként emlegetett idõsebb Antall József munkásságát leányunokája mutatta be.

– 7. oldal

2012. november 3. – 45. szám –

Budai panoráma Kiss Zoltán írása Mindig érdeklõdéssel hallgattam német ismerõseim beszámolóit hõn szeretett széphazámról. A magam részérõl csak a szépet és a jót emlegetem, nem akarom elriasztani õket egy-egy magyarországi látogatástól. Gyõzõdjenek meg személyesen, hogy és mint épült, szépült és virágzott szocializmusban pácolt szülõföldem. Magyarországról igen sok tudósítás volt látható a (nyugat)német televízió jóvoltából, persze csak a bõséget mutogatták, a rengeteg füstölt húst, hurkát, kolbászt és sok-sok földi jót. Természetesen a kifüggesztett ártáblák fölött szemérmesen elsiklottak a kamerák; mi közük lenne a sváboknak ahhoz, hogy mi mennyibe kerül? Õk ugyanis a Hilton Szállóban étkeztek és nem a padokon zsírpapírból, mint a hazulról kilátogató, csóró magyar turisták. Nos, szomszédjaim alaposan fölkészültek egy magyarországi kirándulásra. A helyi utazási irodában befizették a megfelelõ összeget, és elindultak szép kényelmes buszszal a nagy „kalandra”. Én meg úgy lestem visszatérésüket, mint kutya a kilincset. Kíváncsi voltam, milyen benyomásokkal érkeznek vissza a kies Bajorhonba. Meg is jöttek, és igen elégedetten dicsérték a „létezõ” szocializmus eredményeit. Csodálták a pesti polgárok életvidámságát, s azt, hogy milyen birkatürelemmel viselik a sorsukat, amit a szocializmus nyújtott polgárainak. Mindent tüzetesen megnéztek, amit idegenvezetõjük irányításával megtekinthettek. Természetesen a Bérkocsis utcai üzletlakásokat nem tárták eléjük, mert az még az „átkos Horthy-fasizmus” nyomorából maradt örökségül. Helyette megtekintették a Millenniumi Em-

lékmûvet, a Vajdahunyadvárat, tátották szájukat a Szépmûvészeti Múzeumban. Megcsodálták a Halászbástyát, s onnan az Országház gyönyörû épületét, a Várat, a Citadelláról is vetettek egy pillantást a Lánchíd felé. Száz szónak is egy a vége: Budapest gyönyörû város. Aztán látták a pusztát, a csikósokat, a mû-betyárokat, a tikkadtan legelészõ szöcskenyájakat, végigfuttatták szemüket a Hortobágyon, de németjeinknek a pesti cigánylányok „show-ja” tetszett legjobban. Éppen a Mátyás-templom megejtõen szép látványában gyönyörködtek, amikor hirtelen körülvette õket vagy nyolc 14-15 év körüli, színes condrákba öltözött „romacsaj”. Csillogó fekete szemmel könyörögve néztek a német turistákra, és félre nem érthetõ mozdulattal nyújtották tenyerüket egy kis baksisért. Képzelhetõ idegenvezetõjük idegessége, aki igyekezett elhessegetni a rámenõs lányokat, nem sok sikerrel. Ha magyar riporter ment ki nyugatra tudósítani, okvetlenül készít néhány felvételt a koldulókról. A cigánykérdés a legvitatottabb problémák egyike. Politikusok, írók, pártfunkcionáriusok hada toporgott – és ma is toporog – tanácstalanul az egyre szorongatóbb kérdés elõtt. Nos, hogy a lányoknál maradjak, végül is az idegenvezetõ erélyesebben kezdett föllépni a tolakodó csajokkal szemben, s amikor a rendõrséggel fenyegetõzött, a lyánykák öt vagy hat méterre eltávolodtak, hátat fordítottak a turistáknak, és a szoknyájukat nyakukba kapva elõrehajoltak, de hogy a panoráma hatásosabb legyen, hátsófertályukat mutatták az elképedt németjeimnek. A férfiak legnagyobb

Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában! Fizessen elõ, és olvassa a

Kanadai/Amerikai Magyarságot!

örömére azonban – tekintettel a nagy hõségre – a lányokon nem volt alsónemû, vagyis bugyogó. A szemfülesebb németek már kapták is elõ a jobbnál jobb fotómasinájukat, és szorgalmasan kattogtatták a gépeiket, fotózták a nem mindennapi látványt, amely ráadásul még nem is került pénzbe. Sok mindent megoldottak már széphazámban, de erre vonatkozóan még nem sikerült kiutat találniuk, sõt már több nyugati országban is gondot okoznak a bevándorló romák. Talán a bölcs Marx elvtárs valamelyik mûvében van rá elfogadható tanács, de eddig még nem leltek rá. Természetesen magam is megnéztem németjeim kitûnõ felvételeit, s mondhatom, nincs mit szégyenkezniük a fiatal pesti cigánylányoknak, ami a budai panorámát illeti. Szomszédjaim legbecsesebb emlékei közé tartoznak ezek az eredeti felvételek, amelyek egyben bizonyítják a magyar cigányság életrevalóságát. * Idõs dámát látok az utcán, sárga, lila pettyes selyemruhában, tûhegyes cipellõvel a lábain, halványzöldre festett haján hatalmas florentinkalap díszeleg. Számomra szomorú látvány, de a járókelõk kegyetlenül kiröhögik. Úgy látszik, a hölgy inkább elviseli, hogy nevetség tárgya legyen, mintsem azt, hogy csak keresztülnézzenek rajta. Korunk beteges föltûnési viszketegsége…. * Lenézik itt a vendégmunkásokat, hogy okkal vagy ok nélkül, az mellékes. Ám ha a „gastarbeiternek” lejár a szerzõdése, van hová hazamennie, de hova mehet egy emigráns, ha a kérelmét elutasítják…? * Az emberek egy része egyházi adót fizet, a másik meg párttagsági díjat. Bátorkodom kérdezni: mit kapnak érte, ígéretet a földöntúli boldogságra? * Valamikor – évekkel ezelõtt – kezembe akadt a Széchényi Könyvtárban a Pesti Hírlap 1914. július 15-i száma. Az elsõ oldalon nagybetûkkel ez állt: „Jövõnket, sorsunkat eltéphetetlen szálak fûzik a monarchiához, a császárhoz, királyunkhoz!” Aztán jött Trianon.

Újabb szellemes magyar akció a Felvidéken

Matricákkal erősítik az öntudatot

Boldoghy Olivér

A felvidéki magyarok körében egyre népszerûbbek a tájegységek hagyományos, magyar neveit tartalmazó autómatricák. A gépkocsi-feliratok ötletével a „Fontos vagy!” mozgalom állt elõ, és eddig tucatnyi magyarok lakta délszlovákiai térség jelzését készítették el. Már több mint ezret osztottak szét belõle. A matricákon több nyelven olvasható, hogy a kocsi melyik régióból származik.

A készítõk célja, hogy erõsítsék az összetartozást és a magyarságtudatot. Arra törekedtek, hogy ne legyen hivalkodó, de eljusson azokhoz, akiket erõsíteni tud. A matricák megalkotásánál a hagyományos történelmi régiókat vették alapul. „Úgy éreztük, hogy a magabiztosság és önbecsülés egyre jobban kiveszõben van. Az emberek úgy gondolják, hogy nem boldogulnak ott, ahol élnek és elhagyják a szülõföldjüket, elmennek nagyobb városokba, munkát vállalnak és identitást is válthatnak. Ezért szerettünk volna kicsit ráerõsíteni erre a regionális önazonosságra” – mondta Boldoghy Olivér, a Fontos vagy! mozgalom ügyvivõje. A matrica gondolata nem újdonság, hiszen Székelyföldön, Belgiumban vagy az Egyesült Államokban is lehet látni hasonlókat az autókon.

8. oldal –

GAZDASÁG

– 45. szám – 2012. november 3.

Látogatás Nyirő Józsefnél Escorialban 1952 õszén, a halála elõtt egy évvel két napot töltöttem nála. Párizsból Münchenbe kerülve, harmincévesen, elsõ szabadságomat Spanyolországban akartam tölteni. Hispánia már régóta foglalkoztatta a fantáziámat. Egy ilyen út akkoriban még igazi kalandszámba ment, amire nem sokan vállalkoztak.

Skultéty Csaba

Spanyolország az ötvenes évek elején elszigetelt állam volt (Magyarországon például az ott feladott postát nem kézbesítették), amely az európai forgalmon kívül esett. Madridban mûködött akkor egy magyar diákotthon. Annak egyik lakójától, aki készséggel kalauzolt a városban, megtudtam Nyirõ József címét és azt is, hogy mint ritkaságszámba menõ magyar látogatót, biztosan szívesen fogad. Be is jelentettek neki. Egy reggel kiutaztam hozzá. Mint felvidékinek, Nyirõ József gimnazistakoromtól fogalom volt számomra: lévén családunk öntudatosan magyar és irodalomkedvelõ, az Erdélyi Szépmíves Céh halinakötéses sorozata ott díszelgett a könyvszekrényünkben. Késõbb Pesten mint egyetemista megnéztem a háborús évek alatt országosan ünnepelt író egy darabját a Nemzeti Színházban, a Mádéfalvi veszedelem színpadi változata volt. A fõvárostól egy ugrásra lévõ Escorial akkoriban még csendes városka volt. A királyi palota és a kolostor rideg kõtömegét csak kevés idegen látogatta. Az odavezetõ csaknem falusias utcák egyikében, egy

családi házban lakott a feleségével Nyirõ József. Úgy fogadtak, mint hajdan a magyar vidéken a váratlanul jött kedves vendéget. Az akkor hatvanhárom éves Nyirõ derûs, de betegséggel küzdõ, testileg – és talán szellemileg is – életkoránál jóval idõsebb ember benyomását keltette. A közös hangot hamar megtaláltuk: a tapasztalt erdélyi írónak és a Felvidékrõl elszármazott kezdõ újságírónak bõven volt egymás számára mondanivalója. Pedig az elsõ órák egyikébe kisebb incidens csúszott bele. Szóba került ugyanis egy párizsi magyar lapban megjelent kis cikk, amelyet Nyirõ megütközéssel olvasott, és egy – nem tudom, hot kiadott – magyar lapban, mint a hagyományos felfogásnak ellentmondó és nagyon „haladónak” tekintett nézetet megtámadott. Jóska bácsi – mert nyomban így kellett szólítanom – nagyon meglepõdött, amikor közöltem vele, hogy az a kis írás tõlem származik. Ha hamarosan tisztázódott is, mit állítottam valójában és mit nem, és megtaláltuk az összekötõ hidat, nyilvánvaló lett elõttem, hogy Nyirõ József, mint politikus egy letûnt és fel nem támasztható korszak képviselõi közé tartozik. Érdekes volt hallanom, mennyire jól érzik magukat Escorialban és általában Spanyolországban. Nyirõ a példák sorával ecsetelte, milyen sok a hasonlóság Székelyföld és

Kasztília népe között: gondolkodásuk, tisztességtudásuk, mély emberségük. Jóska bácsi – mesélte Nyirõ mosolygó, csupa kedvességet sugárzó felesége – legutóbb rosszul lett. Õ végigvirrasztotta mellette az éjszakát, orvost csak reggel mert hívni. A szomszédban egy csendõrõrmester lakott a családjával: mélyen meg voltak bántva, hogy nem költötte fel õket.

Nyirõ József

Sétánk során nem egyszer láttam, hogy a helybeliek Don Josét (így szólították) tisztelettudóan köszöntötték. De – mutattak rá Nyirõék – az itteniek és az otthoniak között még szokásaikban, népviseletükben is több rokonság van. Náluk töltött második napom valamilyen, más országokban már régóta meg nem tartott, de náluk, a kasztíliaiakál mély hagyományokkal összefonódott katolikus ünnepre esett. Mindenki az utcán volt: a környék aprajanagyja, a karon ülõ gyerek is, népviseletben. Jóska bácsi és felesége

lelkesen hívták fel a figyelmem: mennyi ízlés, a táncolók mozdulataiban mennyi finomság! Az ember otthon érzi magát, Erdélyben! Beszélgetéseink központi témája a határon kívül rekedt magyarság, benne fõleg Erdély volt. Hiába volt a béke, egyre sûrûsödtek a fekete felhõk. Nyirõ döbbenten figyelte, hogy – szemben a Magyarországon meghirdetett internacionalizmussal – szomszédainknál hogyan kapcsolódik össze a kommunizmus és a szélsõséges nacionalizmus. Szavaiból keserûség sugárzott, a gyûlöletet semmilyen irányban sem ismerte. Úgy késõ délután Nyirõvel kettesben kimentünk egy kicsit a városból, a közeli dombok felé. Kabát volt rajta: a fennsíkon napnyugtakor már szeptember közepén is hûvös lehet. Egy-egy emelkedésnél meg-megállt, lélegzetet véve, mintha egy kicsit fuldokolna. Hazaérve felesége félrehívott: hogy bírta Jóska bácsi a sétát, nem jött-e rá közben egy kis rosszullét? Hogy ebben az idõben írt-e valamit, nem tudom, a két napot teljesen nekem szentelték. Szeretettel búcsúztattak: ki tudja, hátha megint erre vezet egyszer az utam. Alig több mint egy évvel késõbb, 1953. október 16-án Nyirõ halott volt. Késõbb értesültem, hogy özvegye hazament Erdélybe, gyerekeihez és unokáihoz. Skultéty Csaba

A vízen is feltalálják magukat az ügyes cserkészek

Remek tutajtúra a Tiszán! Hihetetlen élmény volt, remekül sikerült! Tizenöt cserkész vett részt a tiszai tutajtúrán Argentínából, a Felvidékrõl, Magyarországról és Németországból. Jándon másfél nap alatt felépítettük a tutajt, majd egészen Tuzsérig ereszkedtünk a Tiszán. Ilyen jármûvel naponta 25 km-t lehet megtenni, feltéve, hogy evezünk is. A tutaj egész jól kormányozható egy hosszú evezõvel a tatról, a kapitány állásából. A folyó sodrására hagyatkozva 2,3 km/h, evezve akár 5 km/h sebességet tudtunk elérni. A legénységet három, egyenként négyfõs õrsbe osztottuk: 1. a „bal” evezõs õrs, 2. a „jobb” evezõs õrs, 3. a „napos” õrs. Az evezõsök (meglepõ módon) eveztek, a naposok pedig kiszolgálták a legénységet (sütemény, gyümölcs, limonádé...), gondoskodtak az élelemrõl, megfõzték az ebédet, vacsorát stb. Emellett különféle tisztségeket is be kellett töltenünk. Így volt

biztonsági-, elsõsegély-, beszerzési, program-, zászló-, térkép-, fedélzet-, média-, napló-, kézmûves-, horgony-, kenu-, és ivóvízfelelõs. Utunk során a tutajon fõztünk, játszottunk, aludtunk. A beszerzést egy szárazföldi kísérõjármûvel intézte Nusi (köszönjük neki és kedves családjának). Többször találkoztunk túrázó kenusokkal is, mindannyiuk figyelmét nagyon felkeltette a tutajunk! A résztvevõk (a csapatuk számával): Argentínából Demes Sanyi (18), a Felvidékrõl Lengyel Zoltán (35), Magyarországról Barna János (14), Bognár Gellért (387), Bürger Vera (1999), Móritz Miklós (387), Sefcsik

Szép út volt a Tiszán

Maris (1026), Szabó István atya (118), Szöllõsy Vágó János (96), Szõnyi Zsófi (442), Vida Kriszta (1026), Németországból Gyõry Kati (67), Keve Tibor (76), Lauber Dávid (76), Lauber Paloma (67). Köszönjük mindenkinek a segítségét: a Külföldi Magyar Cserkészszövetségnek, Koncz Zoltánnak (Jánd polgármestere), Lomniczi Mátyásnak, a Vízirendészetnek, a vásárosnaményi rendõrõrsnek, a Magyar

Tutajos cserkészek

Cserkészszövetségnek, Mérõ Lizinek, Solymosi Balázsnak, Szabó István atyának, Szemerédi Tibornak és másoknak! Túránk célja a jövõ évi jubileumi tutajtúra elõkészítése volt! A Tutajtúra – 2013 részletei hamarosan megtekinthetõk lesznek ezen a honlapon: www.tutajtura.com Demes Sándor Buenos Aires, Argentína

–

HIRDETÉS

K Ö Z É L E T

– 9. oldal

2012. november 3. – 45. szám –

CHICAGÓI KRÓNIKA Harmath István

Leszüretelték a délvidéki szőlőt Október 14-én, vasárnap Chicagóból kezdem írni a legújabb Chicagói krónikát; már több mint egy hete vagyok itthon, bár Las Vegasban is kezdtem otthon érezni magam. Feleségem is megérkezett, és rögtön kezdte hiányolni a sivatagi meleget, ui. Chicagóban már hûvösek a napok, és este már fûteni is kell. A környéken lévõ fák levelei színpompás képüket mutatják, igaz, amikor eljöttem Vegasból, már ott is kezdtek lassan sárgulni a levelek. A nyár elmúlt, az õsz is szép szokott lenni az amerikai közép-nyugaton, a vénasszonyok nyarát itt indián nyárnak hívják, és sokszor szép napos meleg idõt hoz november végéig. Az otthoni Index portálon olvasom, hogy „rekord meleg volt szeptemberben a világon, ami elérte a 15,6 Celsius - 60F - fokot, ami 0,67C fokkal volt magasabb a szokásosnál. A csúcshõmérséklet elérte a 2005. szeptemberi rekordot.” Õszintén, már unom, amikor a meteorológusok a globális felmelegedésrõl beszélnek, a mi életünkben nem nagyon tudunk tenni ellene semmit, a jósolt katasztrófának a mi életünkre nem lesz már hatása. A XX. század lelketlen iparosodása szennyezte, mérgezte a légkört, a tisztulás évszázadokig tarthat. Az én generációm már nem gondolkozik évtizedekre elõre, hamarosan az út végéhez érkezünk. Addig azonban élvezzük az életet, és próbálunk gondoskodni az utánunk következõ nemzedékekrõl. Chicagóban rögtön bekapcsolódtam az aktív kultúréletbe. Október 5-én, péntek este a Light Opera Works

Bevonulnak a szüretelõk: Toka Noémi, Bartha Péter, Geréb Szende és mögöttük Nt. Trufán Áron

Az operettest szereplõi pezsgõvel üdvözlik a nézõket. Balról: George Andrew Wolff, Alicia Berneche, Colette Todd, James Rank, Natalie Ford és Matthew Giebel Fotó: Chris Ocken

Operetta's Greatest Hits címmel hirdetett elõadásra kaptam meghívást. Régóta vártam egy jó operettkoncertre, fõként, miután az LOW társulata évek óta a sikeres Broadway-musicalek felújítását szorgalmazza. Sajnos az operett közönsége kiöregedett, illetve elfogyott, legalábbis ezzel okolja a társulat vezetõsége, amiért évekkel ezelõtt megváltozott a LOW mûsorpolitikája. Johann Strauss A denevér és Lehár Ferenc A víg özvegy a két operett, amelyeket utoljára játszottak, sok évvel ezelõtt. Miután ezeket a darabokat a Lyric Opera of Chicago is állandóan mûsorra tûzte, nincs értelme a világhíres énekeseket felvonultató Lyric operával konkurálni. Az 1980-ban alakult társulat eleinte fõként operetteket játszott, elsõ alkalommal, feleségemmel A denevér szilveszter esti elõadását láttuk, utána pedig más Strauss- és Lehár-operetteket. 2001-ben Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-rendezõje állította színpadra Kálmán Imre Marica grófnõ címû remekmûvét. Azután 2002ben ugyanõ rendezte Lehár Cigányszerelem c. operettjét. Mindkét elõadás, illetve elõadások sikeresek voltak, hogy miért nem játszottak utána operetteket, azt csak a társulat vezetõi tudják. Az októberi kétrészes operettkoncert elsõ felében Strauss, Lehár, Kálmán és Offenbach csodás melódiáit hallhattuk, kiváló énekesek tolmácsolásában. A három díva közül Alicia Berneche, Natalie Ford szoprán, valamint a mezzoszoprán Colette Todd kitûnõ formában énekelte az áriákat, duetteket és a társulati számokat. A három férfi közül kiemelkedett a tenor Matthew Giebel, de remekül helytállt James Rank musicalszínész, míg George Andrew Wolff egy teljesen különös alkat. Róla már évekkel ezelõtt megírtam, ha valahol Közép-Európában születik Amerika helyett, akkor sztár táncoskomikus lehetett volna belõle.

George Wolff részt vett a Budapesti Operettszínház 2005 tavaszán sorra került észak-amerikai turnéján, amelyet Vienna-BudapestParis, Operetta Extravaganza címmel játszottak a magyarlakta városokban. George Wolff angol narrátorként szerepelt a mûsorban, elõtte pedig 2001-ben lépett színpadra Chicagóban, ahol Zsupán szerepét játszotta a LOW társulat Marica grófnõ bemutatóján. A magyar nézõk számára felejthetetlen maradt, amikor George Wolff (Zsupán) és Ann McMann (Marica) magyarul énekelték az angol változatban „Let's go to Varasdin!”, magyarul „Szép város Kolozsvár!” címmel ismert híres duett refrénjét. Az eset érdekessége: Hegyi Árpád Jutocsa rendezõ engem kért fel, hogy a chicagói költõk, Makkai Ádám és Mózsi Ferenc közül kérjek meg valakit, fordítsa vissza magyarra a Varasdin dalt. Kérdeztem, minek kell ez neked? Tanítsd meg neki magyarul a „Szép város Kolozsvár!” refrént, õk is boldogok lesznek, mert a próbákon már unják a Varasdint, és a magyar nézõk is vörösre tapsolják a tenyerüket, amint a Kolozsvárt befejezik az énekesek. Úgy is lett, a „Szep varosh Koloshvarh!”, kissé amerikai akcentussal elhangzott, a magyar közönség, csakúgy, mint az amerikai színészek, élvezték az elõadást. Hegyi Árpád Jutocsát pedig egy év múlva visszahívták, Lehár Ferenc Cigányszerelem címû operettje rendezésére. A darabban a táncoskomikus Kajetán szerepét természetesen George Wolff alakította, tegyem hozzá: kitûnõen. Kár, hogy nem lett folytatása a Kálmán-Lehár operettek felújításának, végül Strauss A denevér címû híres darabját adták, amelyben George Wolff az Eisensterint játszotta, ami egy az egyben tévedés volt, sokkal inkább illett volna hozzá dr. Falke a bécsi ügyvéd szerepe. De hagyjuk a múltat, az új helyen, az evanstoni Nichols Concert Hallban

rendezett esten, az elsõ részben közismert európai szerzõk mûveibõl hallhatunk egyéni szólóáriákat, valamint duett- és csoportos részleteket. Az est kiemelkedõen legjobb énekese a tenor Matthew Giebel volt, aki magas termetével, fiatal, jó kiállású alkatával bármelyik európai színház sztárja lehetne. Lehár A mosoly országa címû remekmûvébõl a Dein ist mein ganzes Herz – Vágyom egy nõ után! – c. dallal hódította meg a közönséget. Majd Alicia Berneche énekelte Lehár Giuditta adta elõ az Oly forró az ajkamról a csók… kezdetû áriát. Nincs hely egyenként felsorolni, az est elsõ részében elõadott 19 számot, de természetesen halhattuk a Hej, cigány és a Vilia - Vilja dalát is. Az est második részében az ún. amerikai szerzõk operettjeibõl hallottunk részleteket, bár Gilbert és Sullivan angolok, Rudolf Friml pedig cseh és Sigmund Romberg is Rosenberg Zsigmond néven született Nagykanizsán, bár kétségtelen, hogy zeneszerzõi sikereit 1920 és 1930 között a Broadwayon aratta. Friml Rose-Marie címû musicaljából, az Indian Love Call fülbemászó melódiáját

ván Király templomban tartott rendezvényen. Az immár hagyományossá évadnyitó bált mindig nagy izgalommal várja városunk fiatalsága, akik a kiváló és elnyûhetetlen torontói Farkas András muzsikájára járják a táncokat. Egykoron magam is roptam a csárdásokat, amint a simulékony tangót és a többi táncokat, manapság ülve nézem a vidáman táncoló fiatalokat és idõsebbeket egyaránt. Tizenkét évre visszamenõen, a 2000. október 28-

vidékiek vezetõje, Krémer Sándor üdvözölte a megjelenteket.” Így történt minden idén októberben is, kicsit kevesebben voltunk, mint tizenkét évvel ezelõtt, a programon is változtatott a vezetõség, már tavaly is elõbb jött a vacsora, hiszen tele hassal békésebb a közönség. Szilágyi Gyula szakácsmestert és csapatát dicséret illeti, amint a Norridge-i Magyar Református Egyház Nevesincs tánccsoportját, akik eredeti népviseletben mutat-

Ft. Siklódi Sándor és Ft. Skerl Alfonz, a szomszédos eastchicagói Szentháromság templom plébánosa

án megjelent Magyarságban találtam a Szüreti bálról írt tudósítást, távolabbról, például 1998-ból is vannak feljegyzéseim, de azt most nem találtam, így megelégedtem azzal, ami éppen kéznél volt. Az akkori beszámolómból idézem a következõket: „Sikeres szüreti bálról számolhat be Chicago Délvidéki szervezete a Szent István Király templomban tartott remek rendezvényük után. A zsúfolásig megtelt teremben a jókedvvel mulatozó bálozók kellemes báli éjszaka után, tánctól és dalolástól kifáradtan térhettek nyugovóra, a rendezõk pedig elérték célju-

ták be táncaikat a közönségnek. A tánccsoport elõadását ezúttal is nagy taps kísérte, ami már megszokott a helyi rendezvényeken. Az elfáradt bálozók azután éjfél után tértek haza, amikor a terem nyitvatartási engedélye lejárt. A chicagói magyarság nevében is köszöntöm a Délvidékiek csoportját, valamint a velük együtt rendezõ 19. számú Hunyadi Mátyás csapat cserkészeinek az önfeláldozó lelkes munkát. Az idei bál bevétele a cserkészcsapat munkáját támogatja. Szerencsésnek mondhatja magát Chicago város magyarsága, hogy továbbra

A Norridge-i Magyar Református Egyház tánccsoportja

bármikor hallom, nagyon kedvelem. Romberg The Student Prince címû mûvébõl a Serenade és a Drinking Song maradt meg hosszú távon. Igazán sajnálom, hogy az amerikai közönség beleunt az operettekbe, a fiatalokat egészen más zenei irányzatok érdeklik. Egy nappal az operettest után, október 4-én, szombat este Szüreti bálon találkoztam barátaimmal a Szent Ist-

kat: az otthoniak támogatására idén is lesz pénz. A vidáman mulatozók talán nem is tudják, hogy a bál bevételét mire fordítja a vezetõség, ami nem is baj, csak jöjjenek máskor is, és érezzék jól magukat, szórakozzanak. A bevétel pedig jusson el a Délvidékre, a Vajdaságba, ahol jó eszû diákok kapnak a chicagói magyaroktól tanulmányi segítséget, ösztöndíjat… A bálteremben felfüggesztett szõlõfürtöket jó szemû csõszök õrizték, az elcsípett „tolvajokat” õk vitték a bál bírája elé, aki „keményen” megbírságolta a szõlõrabló népséget. A finom és bõséges vacsora után a chicagói dél-

is vannak közöttünk lelkes fiatal és idõsebb emberek, akik társadalmi munkát vállalnak a közösség érdekébe. Szándékomban volt az október 17-én bemutatott Kinky boots címû musical világpremierjérõl kritikát írni, de e hetén szószátyárkodásom miatt kifutottam a helybõl. Ezért a 2005-ben készült angol filmszínházi verzióját csak a jövõ héten olvashatják a kulturális témák kedvelõi. Az évek során nem elõször fordult elõ velem, hogy egy fantasztikusan sikeres világpremiert mutathassak be lapunk olvasóinak. Errõl részleteket a jövõ héten.

10. oldal –

– 45. szám – 2012. november 3.

SPORT – HIRDETÉSEK

Labdarúgó NB I – Videoton-gyõzelem a rangadón

Növelték előnyüket a győriek Az õszi idény egyik legnagyobb rangadóján, Székesfehérvárott folytatta az Európa Ligában bemutatott jó sorozatát a Videoton, amely a bajnoki címvédõ debreceniek ellen izgalmas, parázs, helyenként színvonalas mérõzésen szakította meg ötmeccses bajnoki nyeretlenségét. A listavezetõ gyõriek az egyre „izmosodó” Ferencváros otthonában egy nagy hazai védelmi hibából szereztek vezetést, de a nagyiramú, heves küzdelemben kiegyenlített a Fradi, ám a Rába-partiak így is növelték elõnyüket a tabellán. A játéknap legnagyobb meglepetését a kaposváriak okozták, akik kemény védekezés után a hajrában egy jó ellencsapás végén gyõztes gólt

szereztek a diósgyõri oroszlánbarlangban. A fõvárosi presztízsmérkõzésen – csak félve mernénk leírni, hogy rangadón – a jó kezdés után hullámvölgybe került kispestiek kétszeri vezetés után sem tudták otthon tartani a három pontot a szintén szebb napokat látott újpesti legénységgel szemben. Negatív csúcsnak számító nézõszámokat is feljegyezhettünk a fordulóban. Mindössze 200 nézõ látta Siófokon a kecskemétiek új edzõvel, Horváth Ferenccel sorrendben elért negyedik gyõzelmét, amelynek következtében az ezüstpartiak továbbra is nyeretlenül sereghajtók. Ennél is kevesebben, szám szerint 56-an (!) voltak kíváncsiak Debrecen-

ben a megfelelõ pálya híján kényszeralbérletben sínylõdõ egriek és a pápaiak alsóházi helyosztójára. Langyos pontosztozkodással végzõdött a pécsiek szombathelyi és a vitézkedõ újonc MTK paksi vendégjátéka. Az utóbbi találkozó annyival volt lehangolóbb, hogy ott még gól sem született… Eredmények: SiófokKecskemét 0-2 (0-1). Gl.: Salami (31.), Litsingi (57.). Eger-Pápa 1-1 (1-1). Gl.: Farkas (29.), ill. Knakal (öngól, 33.). Bp. HonvédÚjpest 2-2 (1-1). Gl.: Délczeg (8. - 11-esbõl), Abass (65.), ill. Kabát (44.), Zarisz (73.). Diósgyõr-Kaposvár 0-1 (0-0). Gl.: Horváth T. (87.). Szombathely-Pécs 1-1 (0-0). Gl.: Kenesei (83. - 11-esbõl),

ill. Causic (74.). PaksMTK 0-0. Videoton-Debrecen 3-1 (1-0). Gl.: Torghelle (22.), Oliveira (61.), Nikolics (75.), ill. Coulibaly (66). Ferencváros-Gyõr 1-1 (0-1). Gl.: Alempijevics (63.), ill. Varga R. (7.). A bajnokság állása 1. Gyõr 12 8 3 1 27-12 27 2. Debrecen 12 8 1 3 21-10 25 3. MTK 12 6 4 2 18-12 22 4. Ferencváros 12 4 6 2 17-13 18 5. Videoton 12 5 3 4 16-13 18 6. Honvéd 12 5 2 5 20-20 17 7. Kecskemét 12 5 2 5 16-17 17 8. Diósgyõr 12 5 2 5 9-13 17 9. Kaposvár 12 4 4 4 13-15 16 10. Újpest 12 3 5 4 16-16 14 11. Pécs 12 3 5 4 11-13 14 12. Szombathely 12 3 4 5 16-14 13 13. Pápa 12 3 4 5 12-20 13 14. Paks 12 2 7 3 16-15 13 15. Eger 12 2 5 5 9-16 11 16. Siófok 12 - 3 9 7-25 3

KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY – NO FEE COMMUNITY SERVICE

Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Plébánia 432 Sheppard Ave E., Toronto, Ont M2N 3B7 Honlap: szenterzsebet.org – E-mail: [email protected] Tel.: 416 225 3300x21 – Fax: 416 225 3814 Plébános: Ft. Sajgó J. Szabolcs SJ Helyettes: Ft. Marosfalvy László SJ Nyugállományban: Ft. Jaschkó Balázs SJ Iroda: keddtõl szombatig 9-tõl 3-ig

X

Szent misék hétköznap reggel: 7.30 (angol) Minden szerdán és hónap elsõ péntekén este 7.00 -kor is Szentmisék vasárnap: 9.00, 10.30 és 12.00 (kétnyelvû) Szentmisék hétköznap reggel: 7.30 (angol), 8.00 Szerdán és pénteken este 7.00-kor is Gyóntatás: misék elõtt és megegyezés szerint Elsőáldozásra elõkészítõ: szombatonként du. 1-tõl (jan-máj.) Bérmálásra elõkészítõ kéthetente hétfõ este Keresztelõre, esküvõre idõbeni jelentkezést kérünk Beteghez hívásra megegyezés szerint megyünk Hétfő esténként a St. Elizabeth Scola Cantorum próbái Szerda du. 1-tõl 4-ig nyugdíjasok találkozója esténként vacsora az Úrral, majd meditáció Csütörtök este az Ifjúsági Kórus próbái Péntek este 8.00-tól a Pax Romana csoport rendezvényei elsõ péntekenként a Katolikus Férfitársulat találkozója Szombaton 9.15-tõl Magyar Iskola és Óvoda, X du. 1-tõl Cserkészet Vasárnap a MAG tánccsoport találkozója du. 5-tõl

Labdarúgó Európa Liga: Videoton-FC Basel 2-1

Menetelnek a fehérvári huszárok Folytatódik a fehérvári csoda a labdarúgó Európa Liga G-csoportjában: a Videoton ezúttal újabb kellemes meglepetést okozva az FC Basel csapatát gyõzte le 2-1 arányban. Huszáros fehérvári támadással indult a mérkõzés, amelynek azonnal meg is lett a gyümölcse: a 2. percben Brachi jobb oldali beadását Nikolics az öt és feles rövid sarkáról továbbpördítette, és a labda végül Schär lábáról pattant be a bal alsó sarokban – öngól (1-0). A korai vezetõ gól után a hazaiak bevethették kedvenc játékukat: kõkemény, fegyelmezett védekezéssel felõrölni, gyors ellentámadásokkal sokkolni az ellenfelet. Így is történt! Az altató játékból kitörõ fehérváriak a 32. percben elõrelendültek, egy jobb oldali szöglet után Caneira középrõl, az öt és felesrõl

Gólöröm Caneira (balról) találata után

higgadtan helyezte a svájciak hálójába (2-0). Rákapcsoltak a vendégek, de a fehérvári védelem jól rombolt. A szünet után a Videoton taktikusan lassította a játékot, a Basel nem tudott kibontakozni. Ha pedig a vendégek néha mégis áttörték a hazai védõvonalat, akkor Bozsovics védett remekül.

A hajrában már nyomasztó fölényben játszott a vendégcsapat, a házigazdák alig-alig lépték át a felezõvonalat. Szinte állandóan a Videoton 16-osánál pattogott a labda, de a fehérvári védelem továbbra is állta a sarat. Már a hosszabbításban jártunk, amikor szépítettek a vendégek: Schär a sajátja után a Vidi kapuját is

bevette, a bal felsõ sarokban fejelte a labdát (2-1). A fehérváriak három forduló után hat pontot szereztek, és a csoportjukban a belga Genk mögött a második, továbbjutó helyen állnak, megelõzve a Baselt és a Sporting Liszszabont. Európa liga, G-csoport, 3. forduló: Videoton-FC Basel 2-1 (2-0). Székesfehérvár, 10 000 n. V.: Zelinka (cseh). Videoton: Bozsovics - Brachi, Caneira, Vinícius, Szolnoki - Renato Neto, Mitrovics Walter (Torghelle, 86.), Sándor Gy. (Tóth B., 73.), Gyurcsó (Oliveira, 79.) - Nikolics. Edzõ: Paulo Sousa. Gl.: Schär (2. - öngól), Caneira (32.), ill. Schär (91.). További eredmény: Genk-Sporting Lisszabon 2-1. A csoport állása: 1. Genk 7 pont, 2. Videoton 6, 3. Basel 2, 4. Sporting Lisszabon 1.

Gyarmati Dezsõ október 23-án ünnepelte 85. születésnapját

Vérfürdő a melbourne-i medencében

Gyarmati Dezsõ

Ha nem adja fel, hiába kicsi a nemzet, talpon fog maradni – ezt üzeni az 1956 októberében az ostromlott Budapesten sebesülteket szállító, barikádot építõ Gyarmati Dezsõ a maiaknak. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó – aki október 23–án ünnepelte 85. születésnapját – a Melbourne felé tartó repülõgépen tudta meg, hogy elveszett a forradalom, a „vérfürdõként” emlegetett olimpiai elõdöntõben mégsem a bosszú vezérelte a szovjetek ellen – olvashatjuk az MNO cikkében, amelybõl részleteket közlünk az alábbiakban. – Mi az elsõ emlék, ami bevillan, ha visszautazunk az idõben a forradalomig? – Október 23-án a Bajcsy-Zsilinszky úton vonuló tüntetõ tömeg másodikharmadik sorába álltam be. Csodálatos érzés volt. Verõfényes napsütésben vonultunk, énekeltünk kart karba öltve, úgy gondoltuk, el-

jött Magyarország felszabadulásának napja. Nem voltak ott szellemi irányzatok, a tömeget egyetlen dolog érdekelte: felszabadulni a megszálló szovjet hatalom alól, ami már magával hozta volna az alapvetõ szabadságjogok érvényesülését is. Én megragadtam a Széna térnél. Fegyvert nem fogtam, sebesülteket szállítottam a Péterfy Sándor és a Szabolcs utcába, és barikádot építettem. – Az olimpiai csapat Prágából indult útnak. Több sportoló is volt, aki nem szerette volna hátrahagyni a családját. – A többség utazni akart, de akadtak egypáran, akikben felmerült, hogy vissza kellene menni Pestre. Én is aggódtam, hiszen kisgyermekem, feleségem, édesanyám is a fõvárosban maradt. A többség viszont úgy határozott, elindulunk Nimburgba. Itt egy edzõtáborban szállásoltak el bennünket. Ide zárták be a csapatot, nehogy terjesszük a forradalmi szellemet a csehszlovákok között. Itt alakult meg az olimpiai csapat háromtagú – köztük voltam én is – forradalmi tanácsa. Ez szimpátiatüntetés volt a forradalom mellett. Aztán Prágába buszoztunk, repülõre ültünk, és ott tudtuk meg, hogy a szovjet csapatok elindultak Magyarország felé. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a forradalom elbukott.

– Hogyan fogadták a csapatot Ausztráliában? – Hatalmas tömeg várt bennünket a reptéren. A háború után kivándorolt magyarok, az ötvenhatosok, de még sok ausztrál is kijött üdvözölni a csapatot. Gyászszalaggal átkötött zászlóval szálltam le a géprõl. Segélyszervezetek láttak vendégül bennünket, rengeteg meghívást kaptunk, mindenki a tenyerén hordozott minket. Fennállt a veszély, hogy a csapat eltunyul, ezért Rajki Béla szövetségi kapitány összetrombitált bennünket, és kemény hangú, remek beszédet mondott. „Akár kint maradtok, akár hazamentek, elõnyötökre válik az életben, ha olimpiai bajnokságot nyertek. Fogjunk öszsze ezért, dolgozzunk keményen a hátralévõ egy hétben!” A beszéd elérte a kívánt hatást. – Hogyan tudták függetleníteni magukat a körülményektõl? – Az elsõ meccsig mindenki beszélt a családjával telefonon. Senki nem halt meg, nem szenvedett sérülést a rokonok közül, így nyugodtan készülhettünk. – A melbourne-i vérfürdõ, így emlegetik a szovjetek elleni elõdöntõt. – A forradalom történetének kis szelete a mérkõzés, a sporttörténelemnek viszont az egyik legemblematikusabb találkozója.

Olyanra ugyanis még nem került sor, hogy egy levert forradalom áldozatának válogatottja küzdjön az elnyomó hatalom válogatottjával néhány héttel a véres események után. A nyolcezres lelátó csurig megtelt. 4-0nál, fél perccel a vége elõtt Zádor kapott egy hatalmas ütést, és elkezdett vérezni. Már kezdett volna kiúszni a medence jobb sarka felé, amikor Markovitscsal szóltunk neki: Ervin, a másik oldalon! Nem mondom, volt ebben némi hangulatkeltési szándék, de úgy gondoltuk, ennyi belefér. Két helyen repedt fel a bõr a szeme körül, a nadrágjáig folyt le a vér. Így jött ki a medencébõl a 8000 nézõ szeme láttára. Több sem kellett a közönségnek! Néhányan átugrottak a korláton, be a medencébe, a szovjet játékosok meg menekültek ki a másik oldalon. Mi akkor ott nem éreztük a reváns ízét, inkább hazatérve tudatosították ezt bennünk az emberek. – Az olimpia megnyerése után a hazatérés mellett döntött, de többtucatnyian kinn maradtak. – Hatvan fölött volt azok száma, akik kijöttek a reptérre, de a gépre nem szálltak fel. Görög tragédiával ért fel a búcsúzás, barátságok szakadtak ott szét. Megható, szomorú pillanat volt, a magyar sors igazi tragédiája. G. B. (MNO)

X

X

X

St. Stephen of Hungary Parish 414 East 82nd Street New York, NY 10028-6056 Tel: 212-861-8500 Web site: www.saintstephenofhungary.com RÓMAI KATOLIKUS MAGYAR SZENTMISE minden vasárnap van vagy du. 2:00 - kor vagy de. 10:15-kor. Érdeklõdni lehet a fenti telefonszámon és a honlapon. MAGYAR NYELVÛ GYÓNÁSI LEHETÕSÉG a magyar szentmisék elõtt 30 perccel. MAGYAR ISKOLA ÉS ÓVODA: szombaton de. 9:30 - tól 12:30-ig. Honlap: [email protected] MAGYAR CSERKÉSZET: du. 1:30-tól 3:30-ig. Honlap: [email protected]

Az „Elsõ Szeretet”Magyar Pünkösdi Gyülekezet Szeretettel hív és vár mindenkit összejöveteli alkalmaira.

Istentisztelet: minden szombaton este 7,00 órakor Ima- és bibliaóra: minden kedden este 7,30-kor Összejövetelek helye: 606 Jane Street (Jane és Dundas), TORONTO, M6S 4A6

Lelkipásztor : Rev. NÉMETI ZSOLT Telefon: 416-604-7881 Web oldal: www.firstlovechurch.ca E-mail: [email protected] SZERETETTEL VÁRUNK MINDEN RÉGI-, ÉS MÉG NEM ISMERT TESTVÉRT, BARÁTOT!

ÉLETMÓD – HIRDETÉSEK

APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések ára: 4 sorig $8,- (29 betû 1 sor szóköz nélkül) és minden további sor $1,- plusz. Jeligés hirdetés dupla költséget jelent. A hirdetés ára elõre fizetendõ. A hirdetéseket pénteken déli 12 óráig vesszük fel.

Kérjük kedves olvasóinkat, jelezzék hirdetõinknek, hogy hirdetésükrõl újságunkból értesültek.

Munkát kínál Gyakorlott, fõállású szakácsot keres Hamilton-i Idõsek Otthona. Követelmény: folyékonyan beszél angolul és magyarul, ismeri a magyar és kanadai konyhát, tud süteményeket készíteni. Önéletrajzokat várjuk: marsis65@ gmail.com. (41-44) Pioneer Deli looking for energetic lady, who's speaking Hungarian and good English for sale. Please bring resume to the store. Tel: 416-4224383 or 416-421-0054 (40v) Ház- vagy kis apartmentet keresek Torontó környékén, vagy Torontóban házkarbantartásért, kisebb javitásokért boundable. Több éves gyakorlattal rendelkezem. Tel: 416445-0267 (40-45) Magyarul és románul beszélõ ápolónõt keresünk part time-ra. Tel. 905-7731469 (38-v)

Kiadó lakás, szoba Floridai Sarasotában csendes utcában családi házban kialakított külön bejáratú apartment kiadó dec. 1-tõl április 30-ig. Parkolás az ajtónál, Lido beach 7 perc, belváros 10 perc, buszmegálló a sarkon 400 méter Érdeklõdni: 941359-6909, 941-504-3777 (45-48)

Budapesten a XIII. ker. Pozsonyi úton Margitszigettel szemben szoba vagy lakás kiadó. Megtekinthetõ: www.cometobdapest. uw.hu honlapon. Ár megegyezés szerint Tel.: 01136-1-339-0853 vagy mobil 011-36-30-270-7079 (43-v) Apartmentben 1 szoba bútorozva azonnal kiadó Steels - Jane környékén, havi $425.- everything inclu-ding. Tel.: 647-8524762 cell, 647-342-6914 Budán 1.ker, 1.em. (liftes) 2 szoba összkomfortos lakás kiadó. Belváros, Moszkva tér, Mátyás templom 10 percre. Ára US $45.-/nap. E-mail: [email protected] Tel.: 514-747-9420 (1-52)

CERTIFIED PUBLIC ACCOUNTANT 250 West 57 th Street Suite 732. New York, New York 10107-0732 TEL.: (212) 541-6148; FAX: (212) 245-5122 E-mail: [email protected]

KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY

Bérmentes Közösségi Szolgálat

2012. november 3. – 45. szám –

Könyv jelent meg Latabár Kálmánról

Latyi – mindenki kedvence volt Latyi címmel új könyv jelent meg a 110 éve született színészlegendáról, Latabár Kálmánról a Rózsavölgyi Kiadó gondozásában a magyar operett napján.

Munkát keres Építõiparban bármilyen munka érdekel. Néhány munkagép-vezetési engedéllyel rendelkezem. Tel.: 647-8524676 (44)

Társkereső Baráti célból keresem 50 éves korig egy alacsony termetû, humoros, kiegyensúlyozott hölgy társaságát. Tel.: 1-519-7423359 (44) 61 éves egyedülálló, ápolt, csinosnak mondott, víg kedélyû szeretetre méltó hölgy keresi párját 67 évtõl. Tel.: 289-700-8293 (43-46) Társkeresés www. tarskozvetites.hu Tel.: 361-341-5955 vagy 416-4221802 (43-1) Torontóban élõ férfi tartós kapcsoaltot keres. Tel.: 647-853-3676 (37-44)

Szolgáltatás Gyógypedikûrös-masszõr vagyok, sokéves tapasztalattal, jó referenciákkal, igény szerint lakására is kimegyek (beteg körmök ápolását, bõrkeményedés eltávolítását, tyúkszemkörömsarok kitisztítatást, talpmasszírozást, esztétikai pedikûrt is vállalok (lakkozás, díszítés). Hátderékproblémákat is sikeresen kezelek. Hívjon bizalommal Ildikó 647-6277885 (44)

Egyéb Figyelem! Keresek egy olyan személyt eszmecserére, aki energiafejlesztés vagy hidrogénenergia terén tájékozott. Hívjon és hagyjon üzenetet a következõ számon: 905842-4530 (44-47) Budapest és környékén szerettei ügyintézésében és látogatásában megbízható hölgyet ajánlok idõskorúak részére. Referenciát és információt adok. Hívja Jánost a 416-8780295 (36-52)

– 11. oldal

Latabár Kálmán

Mint az a Budapesti Operettszínházban tartott bemutatón elhangzott,

Gál Róbertnek ez már a kilencedik operett tárgyú munkája. „Tíz évvel ezelõtt gondoltam arra, hogy létre kellene hozni egy olvasmányos, az operettszerzõket és az operett világát bemutató életrajzi sorozatot. Két könyvet is írtam Kálmán Imrérõl, de Lehár Ferenc, Zerkovitz Béla, Huszka Jenõ, Fényes Szabolcs, Seress Rezsõ, az Emke zenés kávé-

ház is sorra került” – mondta el Gál Róbert. A Latabár-köteten tavaly november óta dolgozott a Budapesti Operettszínház és a Rózsavölgyi Kiadó közremûködésével, az Országos Színháztudományi Múzeum és Intézet segítségével. Számtalan dokumentumot nézett át, mert véleménye szerint az ilyen munkák alapkövetelménye, hogy hitelesek és

idõt állók legyenek. „Ha valaki 10 múlva veszi elõ a Latyi címû könyvet, az is pontosan tudja meg, ki volt ez a csodálatos mûvész” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy kamasz gyerekként négy Latabárral készült filmben statisztálhatott. Szép Ernõ azt írta Latabár Kálmánról: „én csak azt tudom, a kis Latyi sugárzó, világító csillag.”

A kutató szerint ionkisülésrõl van szó

Megoldódott a gömbvillám rejtélye? A gömbvillám kialakulására nincs egységesen elfogadott tudományos magyarázat, egy ausztrál kutató azonban úgy véli, a repülõgép pilóták beszámolói alapján sikerült megfejtenie a rejtélyt. Az eddigi elméletek a mikrohullámú sugárzástól az oxidálódó aeroszolokon, nukleáris energián, sötét- és antianyagon át, egészen a fekete lyukakig nagyon sok lehetõséget sorakoztattak fel, dr. John Lowke az ausztráliai CSIRO (Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutató Szervezet) tudósa azonban elvetné ezeket. Gömbvillámokat évszázadok óta észlelnek világszerte, a lassan haladó fénylõ gömb általában grapefruit méretû és jellemzõ-

en 20 másodperc után elenyészik. Lowke az 1960-as évektõl tanulmányozza a gömbvillámokat, és bár õ maga még soha nem találkozott a jelenséggel, meggyõzõdése, hogy a szemtanúk beszámolói alapján életképes az elmélete. Tanulmányában, ami a gömbvillámok mögött meghúzódó matematikát részletezi, azt állítja, hogy a jelenség valójában egy ionkisülés. Elmélete szerint a gömbvillám akkor jön létre, amikor egy villámcsapást követõen az iontöbblet, egy rendkívül magas energiasûrûségû elektromosság végig suhan a felszínen. A beszámolók szerint a g ö m bv i l lá m kedveli az üvegfelületeket, ami az üvege-

ken történõ áthaladásának módjával alátámasztja az elméletet, mely szerint az ionok felgyülemlenek egy nem vezetõ felület, az ablaküveg felszínén. Lowke az utasszállító gépek legénységeinek beszámolóit idézte fel, melyek leírják, hogyan alakult ki és hatolt át a pilótafülke ablakán a fényes gömb alakú képzõdmény. Az elektromos mezõ az üvegben található szabad

House for Sale in the Famous Daytona Beach Florida. Subdivision: Town Park. Homestead: N Construction: Concrete Block, Stucco Living Area: 2,202 square foot Floor Covering: Tile, Carpet Total Area 2,942 square foot Orientation: East Bedrooms : 3 Building: 1 Story Bathrooms: 2 Parking Oversized Bedroom 1: 18x14 square foot Water City Bedroom 2: 14x13 square foot Sewer: City Bedroom: 3 13x13 square foot A/C: Central Bonus Room: 14x13 square foot Garage: 2 car garage door opener Kitchen: Eat in 21x10 square foot Roof: Shingle Living Room: 18x17 square foot Architecture: Contemporary Deck Patio: 36x9 square foot First Floor Slab Dining Room: 12x11 square foot Ground Pool Home: 14x28.Screened Lot Size: 70x125 square foot Waterfront Pound Utility Room: 11x6 square foot Tinted windows Porch/Balc: 12x12 square foot Master bathroom with Jacuzzi! 2012 Real-estate Tax $2.900.00 2012 Home Association fee $580.00 Appliances:. Dishwasher, Disposal, Microwave, Range. Year Build 2005 Convenient, central location. Close to HWY. 95,3 miles from Speed Way, and from Volusia Mall, Pavilion Mall, Air Port, and HWY. 4. Also close buy to Elementary Schools and High Schools. 15 minutes to the Beach. For request, more pictures will be sending. The furnitures are also available for sale. Mailing address: Louis Kantor 4249 Mayfair Lane Port Orange FL. 32129 Asking: $229.500.00 by appointment only 386-767-500 Real-estate agent welcome.

elektronoknak elég energiát ad, hogy a környezõ levegõmolekulákból elektronokat lökjenek ki, valamint fotonokat bocsássanak ki, létrehozva egy ragyogó gömböt. „Ez az ablak külsõ oldalán felgyülemlõ ionáramlás eredménye, míg a másik oldalon keletkezõ elektromos mezõ a levegõmolekulákat gerjesztve létrehoz egy gömbkisülést” – magyarázta.

Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb magyar hetilapjára! Olvassa a - ot

12. oldal –

– 45. szám – 2012. november 3.

K A L E I D O S Z K Ó P

Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek Chicagóban

Jövőnk az összefogásban rejlik Csodás színekben pompáztak Chicago utcái, az õsz lerázta fenséges ruháját október harmadik vasárnapjára. A természet úgy hajtotta meg magát a hõsök elõtt, hogy meseszép, aranyszõnyeggel borította a várost. A Chicagói Magyar Kulturális Tanács és a Szent István római katolikus templom közös megemlé-

York-i magyar fõkonzulátus vezetõ konzulját. Ünnepi beszédében dr. Bencsik Zita hangsúlyozta, hogy 1956. október 23a a nemzeti összefogás olyan nagyszerû pillanata, amely idõkorlátokon és földrajzi határokon átívelve máig hat, szerte a világon, ahol magyarok élnek.

kezése zászlóbevonulással kezdõdött. Az ünnepi szentmisét Siklódi Sándor atya búcsúzásul celebrál-

1956 hõseinek a szemében a lelkesedés lángja égett, az összefogás erejének lángja, amely a forradalom és szabadságharc leverését követõ megtorlás és nemzeti gyász ellenére megtartóerõ volt azokban az idõkben, amikor ez a láng az elnyomás árnyékában csak pislákolhatott.

Bencsik Zita vezetõ konzul mondta az ünnepi beszédet

A 19. számú Hunyadi Mátyás cserkészcsapat bevonulása

ta, mielõtt visszatér a clevelandi Szent Imre templomba. A mûsort ebben az esztendõben Krémer Sándor, a Magyar Klub elnöke vezette, õ kérte a pódiumra dr. Bencsik Zitát, a New

Ft. Siklódi Sándor atya (jobbról) búcsúzik a chicagói hívektõl, mellette Vitális Sándor

A Mindszenty-terem közönsége, az elsõ sorokban az avatásra váró új magyar állampolgárok

Befejezésül a szónok rámutatott, hogy „a magyarság jövõje, éljenek bárhol a világon, az összetartás erejében rejlik”. Vitalos Melinda és Bozeki Johnny értékes szavalataival, míg a baptista felnõtt és ifjúsági kórus remek énekszámaival színesítette a megemlékezést.

A nemzeti ünnep alkalmából a New York-i fõkonzulátus szervezte esküceremónián negyven újabb chicagói magyar tett állampolgársági fogadalmat. Közöttük volt Siklódi Sándor atya, aki immár magyar állampolgárként térhet viszsza korábbi templomába, a 108 esztendõs clevelandi, Szent Imre templom ma-

dai Magyarság chicagói tudósítója volt, aki személyes élményeirõl, 1956. október 23-áról beszélt. A mûsor zárásaként a Bartók Béla férfikórus a Hej, Budavár, a Zászlódal és a Mellettem csatázó dalokat énekelte. Karmesterük, Mattyasovszky György elmesélte, 32-en érettségiztek, 12-t elvittek, kettõ fizikailag roncs lett, ötnek az elméje ment tönkre. Õ elmenekült, de a lelke otthon maradt. Amerikai kényelemben, 83 évesen sincs igazán itthon. Ft. Vas László atya imájával, majd a Himnusz és a Szózat hangjaival zárult a

megemlékezõ mûsor, miközben Hungler Antal átérzéssel szavalta a Szózatot. A Passaic város parkjában felállított Szabadságharcos emlékmûnél a

gyar plébániájára, amelyet a Vatikán döntése alapján újranyitnak. A New York-i fõkonzulátus ötödik alkalommal tartott fogadónapokat a Norridge-i Református Gyülekezetnél, ahol a diplomaták mintegy kétszáz embernek nyújtottak hathatós segítséget. Gera Mátyás (Chicago)

Passaicban méltó megemlékezést tartott a New Jersey-i magyarság

„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett” A New Jersey-i állambeli Passaic és a környék magyarsága a Szent István templom Mindszenty-termében együtt ünnepelte az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulóját. A reggeli szentmisén ott volt a 38. sz. Rozgonyi Cicele és a 46. sz. Gábor Áron cserkészcsapat. A Földes-Bergman lányok kalotaszegi népviseletben olvastak fel. Ft. Vas László szentbeszéde a lelkiismeret szaváról és 1956 szellemérõl szólt. A nép 1945 után sokáig tûrt, majd egyszer csak hangot adott akaratának, és 1956-ban a világ a magyarokra figyelt. A Szent István templom

Harmath István

Lant és Toll hagyományõrzõ csoportjának éneke fokozta az ünnep fényét. A Magyar Református Egyház hívei Nt. Vásárhelyi József lelkipásztor istentisztelete után együtt sétáltak át a Szent István iskolába. Az ünnepély két órakor kezdõdött, amikor felcsendült az amerikai és a magyar himnusz a Bartók Béla férfikórus és a közönség hangján, Mattyasovszky György

karnagy vezényletével. Nt. Vásárhely József imája a legutóbbi hatalmas vérzõ seb fájdalmára hívta fel a figyelmet. A Székely Mikó Kollégium ma is Erdély egyik vezetõ kulturális központja. Harmincezren tiltakoztak Sepsiszentgyörgyön a református kollégium államosítása ellen. „Ne hagyjuk magunkat megfélemlíteni. Ne bántsák az erdélyi magyarok múltját, ne rabolják el jövõjét!” – hangzott el. A Földes-Bergman testvérek Brahms Magyar táncok c. mûvét hegedû duettként adták elõ nagy sikerrel. Emlékezetes, hogy Molnos Péter történész az Ecseri piacon talált egy füzetet, gyermekírással. A 14 éves Kovács Jancsi Naplója volt az. Dr. Kerekes Judit ebbõl a Naplóból és egyéb gyermekírásokból állított össze a Szent István Magyar Iskola által bemutatott, nagy közönségsikert aratott történetet. A történet azzal ért véget, hogy a kisfiú, Szentkirályi András szabad földre érkezik. Az õt megszemélyesítõ Lacika azt a kétszázezer embert jelképezte, akik közül sokan a nézõtéren ültek. Zárásként a szereplõk a közönséggel

együtt énekelték Bródy János egykor betiltott, Ha én rózsa volnék címû dalát. Fornwald László zongoramûvész, zeneszerzõ Tamás Gábor Októberi tavasz címû számát énekelte, ami így kezdõdik: „Túléltünk egy évezredet. Nehéz volt, de itt vagyunk”. Majd a folytatásban így szól: „Szétszórtak, megtizedeltek, elnyomtak, rabokká tettek, de elûztük a zsarnokot. És megírtuk ötvenhatot.”

A passaici Szent István templom Magyar Iskola diákjai, a mikrofonnál dr. Kerekes Judit

‘56 lángja címmel Tamás Zsuzsanna állította össze a következõ szívhez szóló megemlékezõ mûsorszámot, amit a Kõrösi Csoma Sándor Magyar Iskola mu-

Feszült csendben hallgatta a közönség Pándi Árpád cserkész-csapatparancsnok elõadásában Márai Sándor Mennybõl az angyal címû versét,

Koszorúzás a passaici Szabadságharcos szobornál

tatott be sikerrel. A határon túli területeken folyt ‘56-os eseményekrõl kevés szó esik. Ennek a mûsornak az ereje abban volt, hogy a

1750 Courtney Park Dr. East Unit 5 Mississauga, ON L5T 1W1

Ft. Vas László

Felvidéken élõk küzdelmét mutatta be.

Bányai Bíbor összeállításában a garfieldi cserkészcsapatok elõadásában. A fiatalok korabeli ruhákban mutatták be a pesti srácok harcát, ahogy Molotovkoktélt készítenek, megsebesülnek, de tovább harcolnak. Majd a küzdelem helyszínérõl egy szál gyertya elindult a nézõtéren át, közben 56 év eltelik. A láng most, 2012-ben érkezett meg, s meggyújtotta a mai cserkészek tábortûzét. „Egy lángot adok,

amelyet Márai 1956-ban, New Yorkban írt. A teremben megállt az idõ. Történelmi képeket látott a közönség Kelemen-

õrizd, add tovább” szelleme tovább él, hisz’ a cserkészeink közül sokan ‘56osok leszármazottai. Simon Zoltán költõ Tamás Lajos Piros a vér a pesti utcán címû versét olyannyira életszerûen szavalta el, hogy ott éreztük magunkat a helyszínen. Valu Olivér édesapja, Váradi-Valu Ferenc Kisfalumban c. énekét adta elõ. A Lant és Toll a Szent István templom hagyományõrzõ csoportja: Ötvenhat dalban, versben címmel Kertész Anna által összeállított mûsort meggyõzõ hittel mutatták be. Üzenetük, hogy maradjunk meg magyarnak. Ünnepi szónok Harmath István, az Amerikai-Kana-

A Bartók Béla férfikórus

szek imája, a Lant és Toll csoport és a közös ének szállt fel az egek urához. Október 23-án került sor Clifton városháza elõtt, hagyományunkhoz híven a

Zászlófelvonás Cliftonban

Kerkay házaspár várta a résztvevõket. A fák sárguló lombjai között a katolikus és a református lelké-

magyar lobogó felvonására a polgármester úr jelenlétében. Dr. Kerekes Judit Fotó: Kerkay László