autonómiák felszámolásával járt együtt. A nemzetállami integráció sikeresnek mondható annyiban, hogy a korszak végére a székelyföldi és a többi magyarországi vidéki város közti különbségek nem minõségiek többé, hanem legfennebb mennyiségiek. Az átalakulás azonban nem volt zökkenõmentes folyamat, a mentális struktúrák konzerválódtak, és még jó ideig meghatározták e régió fejlõdését, ugyanúgy ahogy az archaikus vonások is továbbéltek e modernizálodó és urbanizálódó városkákban.
Jegyzetek: 1. Szász Zoltán: i. m. 1604. 2. Karlovszky Endre: Magyarország kereskedelmi viszonyai 1755-ben. Gróf Haugwitz és Procop egykorú jelentése nyomán. In: Magyar gazdaságtörténeti szemle. IV. évf. (1897) 222. 3. Carl A. Hoffmann: Integration in den frühneuzeitlichen Staat und ökonomischer Funktionsverlust – die altbayerischen Kleinstädte vom 16. bis 18. Jahrhundert. In: Holger Th. Gräf (Hrsg.): Kleine Städte im neuzeitlichen Europa. Berlin, 1997. 93. Hoffmann szerint: „Die administrative und herrschaftliche Durchdringung des Territoriums war ein »urban event«.“ Uo. 94. 4. Makkai László: i. m. 9. 5. Sonkoly Gábor: Erdély városai a XVIII–XIX. században. 160. 6. Miskolczy Ambrus: Erdély a reformkorban (1830–1848). 1236. 7. Szász Zoltán: i. m. 1607. 8. Ezzel ellentétben a szász városok minden szempontból szoros kapcsolatban álltak az adott székkel, azt ellenõrzésük alatt tartották. 9. Miskolczy Ambrus: i. m. 1239. 10. Mirjana Gross: Die Rolle der Eliten in der Modernisierung Nordkroatiens von den fünfziger bis zu den achtziger Jahren des 19. Jahrhunderts. In: Ferenc Glatz – Ralph Melville (Hrsg.): Gesellschaft, Politik und Verwaltung in der Habsburgermonarchie 1830–1918. Stuttgart, 1987. 135. 11. Ifj. Gödri Ferenc polgármester: Jelentése Sepsi-Szent-Görgy rendezett tanácsú város 1900. évi közigazgatási állapotáról. 70-71. 12. Miskolczy Ambrus: i. m. 1235.
Válogatott könyvészet I. LEVÉLTÁRI FORRÁSOK Magyar Országos Levéltár (MOL), Budapest Gubernium Transylvanicum (in Politicis)
F F F F F F
37 46 49 50 52 51
Praesidialia. Statistik betreffende Präsidial-Akten. Ügyiratok. Vegyes conscriptiók. 1750-i erdélyi országos adóösszeírás. Conscriptio Czirákyana. 1785/1786-i úrbéri összeírás.
Cista Diplomatica
F 135 Diaetalia. F 138 Homagialia. Erdélyi Kincstári Levéltár F 234 Erdélyi Fiscalis Levéltár. Erdélyi Országos Fõszámvevõségi Levéltár F 178 Departamentum allodiale hungaricum.
F F F F F F F
344 356 388 389 390 391 392
Vegyes adókimutatások 1820–30. Adómérlegek 1780–81, Bilanx Quanti Contributionalis Anni 1781. Városok és mezõvárosok 1769/70. évi classificatiói. Classificatiók iratai 1773–1836. Erdélyi adózók kimutatásai. Erdélyi adózó családfõk kimutatásai 1767–68. Erdélyi adózók 1831. évi kimutatása.
Erdélyi Országos Fõbiztossági Levéltár
F 366 Törvényhatósági adókimutatások 1763–64. F 380 A brassói kerületi biztosság iratai. Levéltárat nem alkotó fondok:
F 278 Bánffy György gubernator udvarhelyszéki administratorságának iratai. F 293 A határorség iskoláinak muködésérõl. F 314 Kimutatás az erdélyi egyletekrõl és részvénytársaságokról. F 551 Statisztikai tabellák. Militär- und Civilgouvernment, Statthalterei in Siebenbürgen
602
603
F 259 Általános iratok. Visszaállított Fõkormányszék F 266 A közigazgatási osztály általános iratai. K 150 Belügyminisztérium levéltára.
P 666 Adománylevelek. 1. cs.
Román Nemzeti Levéltár Kovászna Megyei Fiókja – Arhivele Naþionale Filiala Judeþeanã Covasna (KL), Sepsiszentgyörgy F 357 – Bereck város levéltára.
Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Fiókja – Arhivele Naþionale Filiala Judeþeanã Harghita (HL), Csíkszereda F 1 Gyergyószentmiklós város. F 249 A székelyudvarhelyi múzeum gyûjteménye. F 27 Csíkszék levéltára.
Román Nemzeti Levéltár Maros Megyei Fiókja – Arhivele Naþionale Filiala Judeþeanã Mureº (ML), Marosvásárhely F 9 Marosvásárhely város levéltára. 117. sz. – Tanácsi jegyzõkönyvek 1604–1945. F 164 A marosvásárhelyi szûcs céh iratai. Román Nemzeti Levéltár Szeben Megyei Fiókja – Arhivele Naþionale Filiala Judeþeanã Sibiu (SzL), Nagyszeben Urbáriumok és összeírások (Fondul Urbarii ºi Conscripþii), nr. 52: Conscriptio Sedium Siculicalium Haromszek et Tsik et oppidorum Kezdivasarhely, Beretzk, Illyefalva, Szentgyörgy, Csikszereda. Kriegsarchiv, Bécs Kartensammlung, B IX a. 713. Beschreibung von Siebenbürgen 1736.
Kolozsvári Akadémiai Könyvtár Col. Mike, Ms. 475. Consignatio Statistico-Topographica singulorum in Magno Principatu Transylvaniae existentium locorum, civitatem item et oppidum.
604
II. KÖNYVEK, TANULMÁNYOK Abraham, Dorel: Introducere în sociologia urbanã. Bucureºti, 1991. Albert Dávid: 400 éves a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium. Székelyudvarhely, 1993. Albert Dávid: Székelyudvarhely – iskolaváros. In: Mûvelõdés. XXVII. évf. (1974) 5. sz. Antal Imre: „Tisztesség adassék”. Lapok a csíkszeredai Római Katolikus Fõgimnázium történetébõl. Csíkszereda, 1994. Antal Mihály: Egézségügy. In: Potsa József (szerk.): Háromszék vármegye emlékkönyv. Sepsiszentgyörgy, 1899. Apor Péter: Verses mûvei és levelei (1676–1752). I. Kiadja Szádeczky Lajos. Magyar Történelmi Emlékek. Írók. 36. köt. Budapest, 1903. Auszug aus der Tartlauer Chronik. In: Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. VI. Brassó, 1915. Az 1850. évi népszámlálás. Budapest, 1983. Bácskai Vera – Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. Bácskai Vera: Magyar mezõvárosok a XV. században. Budapest, 1965. Bácskai Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest, 1988. Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás elõtt. Budapest, 2002. Bácskai, Vera (Hrsg.): Bürgertum und bürgerliche Entwicklung. Budapest, 1986. Balás Gábor: A középkori erdélyi polgárság és közigazgatása. In: Városi Szemle. XXXIII. évf. (1947) 9-10. sz. Balogh István: A paraszti gazdálkodás és termelési technika. In: Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914. I. Budapest, 1972. Balogh Judit: A székely város a 16–17. században. In: Város és társadalom a XVI–XVIII. században. A Miskolci Egyetem történettudományi tanszékeinek konferenciáján elhangzott elõadások anyaga. Mályi, 1992. december 15-16. Miskolc, 1994. (Studia Miskolciensia, 1.). Bán Péter (szerk.): Magyar történelmi fogalomtár. I. Budapest, 1989. Bándi Vazul: A csíksomlyói róm. kath. fõgymnasium története. In: A csíksomlyói róm. kath. fõgymnasium értesítõje az 1895-96. tanévrõl. Csíkszereda, 1896. Barabás Endre: Maros-Torda vármegye és Maros-Vásárhely törvényhatósági joggal felruházott és szabad királyi város közgazdasági és közmûvelõdési állapota. Budapest, 1907. Barabási László: Balánbánya története. Csíkszereda, 1996. Bárdi Nándor – Hermann Gusztáv Mihály (szerk.): A többség kisebbsége. Tanulmányok a székelyföldi románság történetébõl. Csíkszereda, 1999. Behrens, C. B. A.: Society, Gouvernment and the Enlightenment. The experiences of eighteenth-century France and Prussia. New York, 1985. Beluszky Pál: A polgárosodás törékeny váza – városhálózatunk a századfordulón. I. (Városhierarchia – vázlat, tényképekkel). In: Tér és társadalom. (1990) 3-4. sz. Bencsik János: Nemesek, polgárok és parasztok együttélése a kora újkori Tokajban. In: Város és társadalom a XVI–XVIII. században. Miskolc, 1994. Benda Gyula: Halálozás és halandóság Keszthelyen 1747–1849. In: Faragó Tamás – Õri Péter (szerk.): Történeti demográfiai évkönyv 2000. KSH Népességtudományi Intézet. Budapest, 2000. Benda Kálmán: Az iskolázás és az írnitudás a dunántúli parasztság körében az 1770-es években. In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. 8. Kaposvár, 1977. Benevolo, Leonardo: A város Európa történetében. Budapest, 1995.
605
Benkõ Elek – Demeter István – Székely Attila: Középkori mezõváros a Székelyföldön. Kolozsvár, 1997. Benkõ Károly: Csík Gyergyó és Kászon leirások. I-II. Kolozsvár, 1853. Benkõ Samu: A marosvásárhelyi kollégium diákjainak mûvelõdési törekvései a múlt század harmincas éveiben. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésésnek nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár–Bukarest, 1957. Berde Zoltán: Zenei élet Sepsiszentgyörgyön a XIX. század utolsó negyedében. In: Aluta. Sepsiszentgyörgy, 1971. Berecz Gyula: Háromszék-vármegye népoktatási intézeteinek története. Brassó, 1893. Bevölkerung und Viehstand von Siebenbürgen. Nach der Zählung vom 31. October 1857. Wien, 1859. Biás István: A marosvásárhelyi czéhek történetébõl. Marosvásárhelyt, 1902. Binder Pál – Cserey Zoltán: Sepsiszentgyörgy. In: Háromszék. I. 1991. okt. 6;_II. 1991. okt. 13. Binder Pál: A Barcaság és Háromszék kapcsolatainak történelmébõl. In: Aluta. Sepsiszentgyörgy, 1971. Binder, Paul: Lista iarmaroacelor din Transilvania în vechile calendare din secolele XVI–XVII. Analele Brãilei. Serie nouã, an I, nr. 1, Brãila, 1993. Bodor Tivadar: A háromszéki takarékpénztár XXV éves története 1876–1901. Sepsiszentgyörgy, 1901. Bogáts Dénes: Sepsiszentgyörgy. In: Dávid József (szerk.): Székelyföld írásban és képben. Budapest, 1941. Bogucka, Maria: The Typology of Polish Towns during the XVIth–XVIIIth Centuries. In: The Journal of European Economic History. Vol. 25, nr. 2, Fall 1996. Bónis Johanna: A marosvásárhelyi céhekrõl. In: Pál-Antal Sándor, Szabó Miklós (szerk.): A Maros megyei magyarság történetébõl. Marosvásárhely, 1997. Borosnyai Lukáts János: Régi és Uj Vásárhely... M. Vásárhelyen, 1836. Borosnyai Pál: Évi jelentése... Marosvásárhely sz. kir. város köztörvényhatósága 1873-dik évi mûködésérõl. Marosvásárhelytt, 1874. Borsay, Peter (ed.): The Eighteenth-Century Town. A Reader in English Urban History 1688-1820. London–New York, 1990. Bõsze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…”. Somogy megye egyesületei a dualizmus korában. Kaposvár, 1997. Braun Róbert: Adatok a vidéki munkásság életéhez. Marosvásárhely szervezett munkássága. In: Medvigy Endre (szerk.): Marosvásárhely és vártemploma. Budapest, 1990. Bruckmüller, Ernst: Ein begrenzter Aufstieg. Das österreichische Bürgertum zwischen Biedermeier und Liberalismus. In: Helmut Rumpler (Hrsg.): Innere Staatsbildung und gesellschaftliche Modernisierung in Österreich und Deutschland 1867/71 bis 1914. Wien–München, 1991. Chaunu, Pierre: Civilizaþia Europei în secolul luminilor. I-II. Bucureºti, 1986. Clark, Peter (ed.): Small Towns in Early Modern Europe. Cambridge University Press, 1995. Colocviul „Termenii: târg/oraº. Semnificaþie, evoluþie ºi utilizare”. In: Historia Urbana. Tom I (1993) nr. 1. Connert János: A székelyek intézményei a legrégibb idõktõl az 1562-iki átalakulásig. Kolozsvár, 1901. Constantinescu, Miron (red.): Din istoria Transilvaniei. I-II. Bucureºti, 1963. Constantinescu, N. N. (ed.): Romania’s Economic History. From the Beginnings to World War II. Bucharest, 1994. Corfield, P. J.: The Impact of English Towns 1700–1800. Oxford etc., 1982.
606
Czoch Gábor: A reformkori közigazgatás az éhínséggel szemben (1845–47). In: Bódy Zsombor – Mátay Mónika – Tóth Árpád (szerk.): A mesterség iskolája. Tanulmányok Bácskai Vera 70. születésnapjára. Budapest, 2000. Cselebi, Evlia: Török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664. Budapest, 1985. Cser Erika: A pesti kényszerítõ dologház történetébõl. In: Bódy Zsombor – Mátay Mónika – Tóth Árpád (szerk.): A mesterség iskolája. Tanulmányok Bácskai Vera 70. születésnapjára. Budapest, 2000. Cserey Zoltán – Incze László – Binder Pál: Kézdivásárhely. II. In: Háromszék. 1993. szept. 11; IV. 1993 szept. 25; VI. 1993. okt. 9. Cserey Zoltán – József Álmos: Sepsiszentgyörgy képes története. Sepsiszentgyörgy, 1999. Cserey Zoltán: A kézdivásárhelyi szûcs céh gazdasági, társadalmi helyzete a XVIII. század közepén (1730–1756) a számadási jegyzõkönyvek tükrében. In: Aluta. VIII–IX. évf. Sepsiszentgyörgy, 1976–1977. Cserey Zoltán: Istoria breslei cojocarilor din Tîrgu Secuiesc la sfîrºitul secolului al XVIII-lea ºi începutul secolului al XIX-lea. In: Aluta. VI–VII. évf. Sepsiszentgyörgy, 1974–1975. Cserey Zoltán: Kézdivásárhely a határõrség korában (1764–1848). In: Emlékkönyv a Kézdivásárhelyi Múzeum 25. évfordulójára. Sepsiszentgyörgy, 1997. Csetri Elek – Imreh István: Erdély változó társadalma 1767–1821. Bukarest, 1980. Csetri, Al. – Imreh, ªt.: Stratificarea socialã a populaþiei din Transilvania la sfârºitul orînduirii feudale (1767–1821). In: Populaþie ºi societate. Studii de demografie istoricã. I. Cluj, 1972. Csetri, Alexa – Imreh, ªtefan: Aspecte ale situaþiei ºi dezvoltãrii oraºelor din Transilvania (1786–1848). In: Studia Universitatis Babeº-Bolyai. Series Historia. Fasc. 2, Cluj, 1966. Csinádi Lajos: A sepsi-szent-györgyi önk. tüzoltó-egylet huszonöt éve. 1876–1901. Sepsiszentgyörgy, 1901. Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlõdése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. Csutak Vilmos: A sepsiszentgyörgyi Refomátus Székely Mikó-Kollégium története (1859–1909). Sepsiszentgyörgy, 1910. (Kivonat: A Székely Mikó-Kollégium 1908/9. és 1909/10. évi értesítõje). Dankanits, Adam: Începuturile urbanizãrii Tîrgu Mureºului. In: Studii ºi materiale. II. Tg. Mureº, 1967. Danyi Dezsõ – Dávid Zoltán: Az elsõ magyarországi népszámlálás (1784–1787). Budapest, 1960. Dányi Dezsõ: A 19. század végi hazai belsõ vándorlás néhány jellemzõje. In: Faragó Tamás – Õri Péter (szerk.): Történeti demográfiai évkönyv 2000. KSH Népességtudományi Intézet. Budapest, 2000. Dávid Zoltán: A városi népesség nagysága Magyarországon 1785-ben és 1828-ban. In: Történeti statisztikai évkönyv 1963–1964. Budapest, 1965. de Vries, Jan: European Urbanization 1500–1800. London, 1984. Deák, Ernõ: Das Städtewesen der Länder der Ungarischen Krone (1870–1918). II/1-2. Ausgewählte Materialien zum Städtewesen. Wien, 1989. Deé Nagy Anikó: Teleki-Téka, Marosvásárhely. In: Aetas. 1993. 3. sz. Demény Lajos – Pataki József – Tüdõs S. Kinga (szerk.): Székely Oklevéltár. Új sorozat. III. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzõkönyvek 1598–1600. Budapest–Bukarest, 1994. Demény Lajos: A fejedelmi székely politika és a székelyföldi népesség-összeírások (1575–1627). In: Székely Oklevéltár. Új sorozat. IV. Kolozsvár, 1998.
607
Demény, Ludovic: Registrele militare – izvoare de demografie istoricã ºi de cercetare a structurii sociale la secui din secolul al XVII-lea. In: Sub semnul lui Clio. Omagiu Acad. ªtefan Pascu. Cluj, 1974. Denecke, Dietrich: Der geographische Stadtbegriff und die räumlich-funktionale Betrachtungsweise bei Siedlungstypen mit zentraler Bedeutung in Anwendung auf historische Siedlungsepochen. In: Herbert Jankuhn, Walter Schlesinger, Heiko Steuer (Hrsg.): Vor- und Frühformen der europäischen Stadt im Mittelalter, Teil I. Göttingen, 1973. Diederiks, H. A. és mások: Nyugat-európai gazdaság és társadalomtörténet. A rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Budapest, 1995. Dobay János: Kézdi-Vásárhely város története. In: Háromszék vármegye emlékkönyve. Sepsiszentgyörgy, 1998. Dósa Elek: Erdélyhoni jogtudomány. I-III. Kolozsvártt, 1861. Egyed Ákos: A hitelrendszer: bankok, takarékpénztárak. Az erdélyi kapitalizmus etnikai arca. In: uõ: Falu, város, civilizáció. Bukarest, 1981. Egyed Ákos: A korszerûsödõ és hagyományörzõ Erdély. I–II. Csíkszereda, 1997. Egyed Ákos: A parasztság Erdélyben a századfordulón. Társadalom- és agrártörténeti áttekintés. Bukarest, 1975. Egyed Ákos: A vasúthálózat kiépülése Erdélyben és hatása a gazdasági életre. A vasutak kultúrtörténetének egyes kérdései. In: uõ: Falu, város, civilizáció. Bukarest, 1981. Egyed Ákos: Erdély civilizációja a dualizmus idején. In: uõ: A korszerûsödõ és hagyományõrzõ Erdély. II. Csíkszereda, 1997. Egyed Ákos: Háromszék 1848–1849. Bukarest, 1978. Egyed Ákos: Iparosodás és városfejlõdés a XIX. század második felében és a XX. század elején. A városi civilizáció elterjedése Erdélyben. In: uõ: Falu, város, civilizáció. Bukarest, 1981. Eliassen, Finn-Einar: The Urbanization of the Periphery. Landowners and Small Towns in Early Modern Norway and Northern Europe. In: Acta Poloniae Historica. Tom 70, 1994. Ember Gyõzõ: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiûzéséig. Budapest, 1946. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1938. Ennen, Edith: Die europäische Stadt des Mittelalters. Göttingen, 1987. Eperjessy Géza: A szabad királyi városok kézmûvesipara a reformkori Magyarországon. Budapest, 1988. Eperjessy Géza: Mezõvárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686–1848). Budapest, 1967. Eprejessy Kálmán: Városaink múltja és jelene. Budapest, 1971. Erdei Ferenc: Magyar város. Budapest, 1974. Erdély 1857. évi népszámlálása. Kiadja Dányi Dezsõ. Budapest, 1992. Erdély ipari, kereskedelmi és foglalkozási statisztikája 1839-bõl. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. IV. évf. (1897). Erdélyi Károly: A háromszékmegyei „Erzsébet” árvaleány-nevelõ-intézet története. In: A háromszékmegyei „Erzsébet” árvaleány-nevelõ intézet elsõ évkönyve 1872-tõl 1887-ig. Budapest, 1887. Farczády Elek: A marosvásárhelyi Bolyai Tudományos Könyvtár. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésésnek nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár–Bukarest, 1957. Felszeghi István: Adatok Sepsiszentgyörgy történetéhez különös tekintettel a mult század iparára. In: György Lajos (szerk.): Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Sepsiszent-
608
györgyön 1933. augusztus 27–29. napjain tartott tizenkettedik vándorgyûlésének emlékkönyve. Cluj–Kolozsvár, 1934. Fényes Elek: Magyar országnak,’s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. VI. Pest, 1840. Fischer, Wolfram: Wirtschaft und Gesellschaft im Zeitalter der Industrialisierung. Aufsätze – Studien – Vorträge. Göttingen, 1972. (Kritische Studien zur Geschichtswissenschaft, Band 1) Fiºuº Dan: Dr. Bernády György – primar al oraºului. In: Nagy Miklós Kund (szerk.): Bernády György emlékezete. Marosvásárhely, 1999. Fodor István: Marosszék és Marosvásárhely sz. kir. város krónikája. In: Krónikás Füzetek. III. sorozat. IV-V. Marosvásárhely, 1938. Fodor István: Színpártoló egyesületek és mozgalmak állandójellegû színház építésére. In: Krónikás füzetek. II. sorozat, 9. sz. (Târgu Mureº), 1937. Fodor László: Adatok a székelyudvarhelyi céhek bomlásának kérdéséhez. In: A székelykeresztúri Múzeum 25 éves évfordulója ünnepi tudományos ülésszakán elhangzott tanulmányok és közlemények. Csíkszereda, 1974. Fogarasi Sámuel: Marosvásárhely és Göttinga. Közzétette Juhász István. Bukarest, 1974. Fórizs Margit: A városi és falusi települések megkülönböztetésének szempontjai. In: Demográfia. VIII. évf. (1965) 1. sz. Fuchs Simon: Munkásmozgalom a Maros völgyében. Bukarest, 1975. Fügedi Erik: Középkori mezõvárosok. In: Hofer Tamás – Kisbán Eszter – Kaposvári Gyula (szerk.): Paraszti társadalom és mûveltség a 18–20. században. IV. Az ülésszak felszólalásai. (A Magyar Néprajzi Társaság 1974. évi vándorgyûlés Szolnokon), Budapest–Szolnok, é. n. Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Budapest, 1977. Gaál Kornélia: Marosvásárhely a XIX. század végén és a XX. század elején. In: Pál-Antal Sándor – Szabó Miklós (szerk.): A Maros megyei magyarság történetébõl. Marosvásárhely, 1997. Gagliardo, John G.: Germany under the Old Regime, 1600–1790. London–New York, 1991. Gál Zoltán: A magyarországi városhálózat vizsgálata a banki betétforgalom alapján 1910-ben. In: Németh Zsófia – Sasfi Csaba (szerk.): Kõfallal, sárpalánkkal… Várostörténeti tanulmányok. Debrecen, 1997. (Rendi társadalom – polgári társadalom, 7.) Gall, Lothar: Von der ständischen zur bürgerlichen Gesellschaft. München, 1993. (Enzyklopedie Deutscher Geschichte, Bd. 25.) Gazda Enikõ: Háromszéki fazekas központok. In: Centre de olari din sud-estul Transilvaniei/Fazekas központok Délkelet-Erdélyben. I. Kiállítási katalógus. Sf. Gheorghe/Sepsiszentgyörgy, 1997-1998. Gellér Katalin: Marosvásárhely Kultúrpalotája. In: Nagy Miklós Kund (szerk.): Bernády György emlékezete. Marosvásárhely, 1999. Gergely András: A polgárosodó város társadalma. In: Farkas József (szerk.): Szeged története. II. Szeged, 1985. Gergely Lajos – Sükösd István: Maros-Tordamegye földrajza vezérkönyvül. Marosvásárhelytt, 1891. Giurgiu, Natalia: Populaþia Transilvaniei la sfîrºitul secolului al XVIII-lea ºi începutul secolului al XIX-lea. In: ªtefan Pascu (red.): Populaþie ºi societate. Studii de demografie istoricã. Cluj, 1972. Gödri Ferenc (Ifj.) polgármester: Jelentése Sepsi-Szent-György rendezett tanácsú város 1897. évi közigazgatási állapotáról. Sepsiszentgyörgy, 1898.
609
Gödri Ferenc (Ifj.) polgármester: Jelentése Sepsi-Szent-György rendezett tanácsú város 1899. évi közigazgatási állapotáról. Sepsiszentgyörgy, 1900. Gödri Ferenc (Ifj.) polgármester: Jelentése Sepsi-Szent-György rendezett tanácsú város 1900. évi közigazgatási állapotáról. Sepsiszentgyörgy, 1901. Gödri Ferenc (Ifj.) polgármester: Jelentése Sepsi-Szent-György rendezett tanácsú város 1901. évi közigazgatási állapotáról. Sepsiszentgyörgy, 1902. Gödri Ferenc: Sepsi-szent-györgy város története. In: Potsa József (szerk.): Háromszék vármegye. Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére. Sepsiszentgyörgy, 1898. Gödri Ferencz: Sepsiszentgyörgy rendezett tanácsu város 1911. évi közigazgatási állapota. XVI. köt. Sepsiszentgyörgy, 1912. Göllner, Carl: Siebenbürgische Städte im Mittelalter. Bucureºti, 1971. Göllner, Carol: Regimentele grãnicereºti din Transilvania 1764–1851. Bucureºti, 1973. Gönczi Lajos: A székelyudvarhelyi ev. ref. Kollégium múltja és jelene. Székelyudvarhely, 1895. Granasztói György: A középkori magyar város. Budapest, 1980. Gutkas, Karl: Österreichs Städte zwischen Türkenkriegen und staatlichen Absolutismus. In: Volker Press (Hrsg.): Städtewesen und Merkantilismus in Mitteleuropa. Köln–Wien, 1983. Gutkind, E. A.: Urban Development in East-Central Europe: Poland, Czechoslovakia and Hungary. International History of City Development. VII. New York–London, (1972). Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon. Budapest, 1989. Gyáni Gábor: A középosztály és a polgárság múltja különös tekintettel a dualizmus kori Erdélyre. In: Pál Judit – Fleisz János (szerk.): Erdélyi várostörténeti tanulmányok. Csíkszereda, 2001. Gyáni Gábor: A szociálpolitika múltja Magyarországon. Budapest, 1994. (História Könyvtár. Elõadások a történettudomány mûhelyébõl, 4.) Gyáni Gábor: Budapest története 1873–1945. In: Bácskai Vera – Gyáni Gábor – Kubinyi András: Budapest története 1945-ig. Budapest, 2000. Gyimesi Sándor: Városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idõszakában. Budapest, 1975. György Endre: A székely ipar keleti missiója s e tekintetben teendõink. In: Buzogány Áron (szerk.): A Székely Mívelõdési és Közgazdasági Egyesület ötödik Évkönyve 1880-ra. Budapest, 1881. Hahn, Hans-Werner: Altständisches Bürgertum zwischen Beharrung und Wandel: Wetzlar 1689–1870. München, 1991. (Stadt und Bürgertum, Bd. 2.) Hain, Dieter: Badisches Bürgertum. Soziale Struktur und kommunalpolitische Ziele im 19. Jahrhundert. In: Lothar Gall (Hrsg.): Stadt und Bürgertum im 19. Jahrhundert. München, 1990. Halmos Károly: Polgár – polgárosodás – civilizáció – kultúra. In: Századvég. (1991) 1-2. sz. Hantsch, Hugo: Die Geschichte Österreichs. I-II. Graz–Wien–Köln, 1953. Hardtwig, Wolfgang: Vormärz. Der monarchische Staat und das Bürgertum. München, 1985. Hardtwig, Wolfgang – Tenfelde, Klaus (Hrsg.): Soziale Räume in der Urbanisierung. Studien zur Geschichte Münchens im Vergleich 1850 bis 1933. München, 1990. Haszmann Pál: A sepsiszentgyörgyi Textilgyár csernátoni bedolgozói. In: Aluta. XII-XIII. évf. (1980-1981). Sepsiszentgyörgy, 1981. Heindl, Waltraud: Was ist Reform? Überlegungen zum Verhältnis von Bürokratie, Staat und Gesellschaft in Österreich. In: Helmut Rumpler (Hrsg.): Innere
610
Staatsbildung und gesellschaftliche Modernisierung in Österreich und Deutschland 1867/71 bis 1914. Wien–München, 1991. Hermann Gusztáv Mihály: Az udvarhelyszéki Havasalja kiváltságos települései: a két Oláhfalu és Zetelaka. In: Kiss András – Kovács Kiss Gyöngy – Pozsony Ferenc (szerk.): Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1999. Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely mûvelõdéstörténete. Bukarest, 1993. Hietzinger, Carl Bernh. von: Statistik der Militärgränze des österreichischen Kaisertums. Ein Versuch. Zweite Teil, Erste Abtheilung. Wien, 1820. Hintz, Johann: Stand der Privat-Industrie, der Fabriken, Manufakturen und Handlungen in Siebenbürgen im Jahre 1844. In: Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. Jg. II (1846) Nr. 3. Hoffman, Robert (Hrsg.): Bürger zwischen Tradition und Modernität. Wien–Köln–Weimar, 1997. (Bürgertum in der Habsburgermonarchie, Bd. 6.) Hoffmann, Carl A.: Integration in den frühneuzeitlichen Staat und ökonomischer Funktionsverlust – die altbayerischen Kleinstädte vom 16. bis 18. Jahrhundert. In: Holger Th. Gräf (Hrsg.): Kleine Städte im neuzeitlichen Europa. Berlin, 1997. Hohenberg, Paul M. – Lees, Lynn Hollen: The Making of Urban Europe 1000–1950. Cambridge (Massachusetts)–London, 1985. Horváth Márton (szerk.): A magyar nevelés története. I. Budapest, 1988. Hudi József: Pápa szabadalmas mezõváros polgársága a 18–19. században. In: Á. Varga László (szerk.): Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére, (Rendi társadalom - polgári társadalom. Supplementum). (Budapest), 1995. Hunfalvy János – Rohbock Lajos: Magyarország és Erdély eredeti képekben. II. Darmstadt, 1864. Huttmann, Arnold: Die Entwicklung der Heilberufe in Siebenbürgen. In: idem: Medizin im alten Siebenbürgen. Beiträge zur Geschichte der Medizin in Siebenbürgen. Hrsg. Robert Offner: Hermannstadt/Sibiu, 2000. Huttmann, Arnold: Siebenbürgische Apotheken und Apotheker. In: idem: Medizin im alten Siebenbürgen. Beiträge zur Geschichte der Medizin in Siebenbürgen. Hrsg. Robert Offner: Hermannstadt/Sibiu, 2000. im Hof, Ulrich: A felvilágosodás Európája. Budapest, 1995. Imreh István – Pataki József: A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. század végén és a XVII. század elején. In: Benkõ Samu – Demény Lajos – Vekov Károly (szerk.): Székely felkelés 1595–1596. Bukarest, 1979. Imreh István: A bereckiek moldvai kapcsolatai a XIX. század elsõ felében. In: uõ: Erdélyi hétköznapok. Bukarest, 1979. Imreh István: A székely határõrkatona „rüsztungja”. In: Pál Judit – Rüsz Fogarasi Enikõ (szerk.): Studii de istoria modernã a Transilvaniei. Omagiu Profesorului Magyari András Emlékkönyv. Tanulmányok Erdély újkori történetébõl. ClujNapoca/Kolozsvár, 2002. Imreh István: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 1983. Imreh István: Céhbeli kézmûvesek, népi mesterek és vásárlókörük (1750– 1830). In: uõ: Erdélyi hétköznapok. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus idõszakáról. Bukarest, 1979. Imreh István: Földesúri gazdálkodás a Székelyföldön. In: uo. Imreh István: Földközösség Aranyosszéken. In: uo. Imreh István: Hitelintézet alapítási törekvések a reformkori Erdélyben. In: Orosz István – Pölöskei Ferenc (szerk.): Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. Tanulmányok Szabad György 70. születésnapjára. Budapest, 1994.
611
Incze László: A rendtartó székely város. In: Kocsis Károly (szerk.): Kézdivásárhely képes kalendáriuma 2002. Kézdivásárhely, 2002. Incze László: Céhpecsétek és céhbehívótáblák a kézdivásárhelyi Múzeum gyûjteményében. In: Aluta. VI–VII. évf. Sepsiszentgyörgy, 1974–1975. Ipari tevékenység a Székelyföldön. Kiadja a Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara. Maros-Vásárhely, (1907). Istoria Romîniei (tratat). III–IV. Bucureºti, 1964. Jakó Zsigmond – Juhász István: Nagyenyedi diákok 1662–1848. Bukarest, 1979. Jakó Zsigmond: A székely társadalom útja a XIV–XVI. században. In: Benkõ Samu – Demény Lajos – Vekov Károly (szerk.): Székely felkelés 1595– 1596. Bukarest, 1979. Jakó Zsigmond: A székelyudvarhelyi tudományos könyvtár története. In: uõ: Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest, 1976. Jelentés a marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara kerületének 1906. évi közgazdasági viszonyairól. Marosvásárhely, 1907. József Álmos: A villanyvilágítás kezdete. In: Háromszék. 1995. jan. 25. Kajtár István: Magyar városi önkormányzatok (1848–1918). Budapest, 1992. Kann, Robert A. – David, Zdenek V.: The Peoples of the Eastern Habsburg Lands, 1526–1918. Seattle–London, 1984. (Peter F. Sugar – Donald W. Treadgold (ed.): A history of East Central Europe. Vol. VI.) Karácson Márton: A marosvásárhelyi róm. kath. gymnasium és nevelõház története. In: A marosvásárhelyi róm. kath. gymnasium értesítõje az 1894-95-ik iskolai évrõl. Marosvásárhelytt, 1895. Karaman, Igor: Die Entwicklung der sozial-wirtschaftlichen Struktur der städtischen Einwohnerschaft Kroatiens in der vorindustriellen und industriellen Zeit (bis zum ersten Weltkrieg). In: Wirtschaftliche und soziale Strukturen im saekularen Wandel. Festschrift für Wilhelm Abel zum 70. Geburtstag. III. Wirtschaft und Gesellschaft in der Zeit der Industrialisierung. Göttingen–Hannover, 1974. Karlovszky Endre: Magyarország kereskedelmi viszonyai 1755-ben. Gróf Haugwitz és Procop egykorú jelentése nyomán. In: Magyar gazdaságtörténeti szemle. IV. évf. (1897). Katus László: A tõkés gazdaság fejlõdése a kiegyezés után. In: Kovács Endre (fõszerk.): Magyarország története 1848–1890. (Magyarország története tíz kötetben, 6/2) Katus László: Magyarország gazdasági fejlõdése (1890–1914). In: Hanák Péter (fõszerk.): Magyarország története 1890–1918. I. Budapest, 1988. (Magyarország története tíz kötetben, 7/1.) Kelemen József (szerk.): A Székely Mikó Kollégium Emlékkönyve 1859–1994. Sepsiszentgyörgy, 1996. Kelemen Lajos: Marosvásárhely múltjából. In: uõ: Mûvészettörténeti tanulmányok. II. Bukarest, 1982. Kelemen Lajos: Nyárádszereda. In: uõ: Mûvészettörténeti tanulmányok. II. Bukarest, 1982. Kelemen Lajos: Születtem Marosvásárhelyt. Kolozsvár, 1993. Keleti Károly: Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statistika szempontjából. Pest, 1873. Keller, Katrin: Kleinstadt und Handwerk. Strukturen und Enticklungstendenzen im 18. Jahrhundert. In: Karl Heinrich Kaufhold – Wilfried Reinighaus (Hrsg.): Stad und Handwerk in Mittelalter und Früher Neuzeit. Köln–Weimar–Wien, 2000. Keresztes Gyula: Vásárhelyen vásár tartatik. Bukarest, 1996. Keresztes Gyula: A XIX–XX. századforduló középületei Marosvásárhelyen. In: Pál-Antal Sándor – Szabó Miklós (szerk.): A Maros megyei magyarság történetébõl. Marosvásárhely, 1997.
612
Keserû Katalin: Hagyomány és sajátosság Marosvásárhely század eleji építészetében. In: Nagy Miklós Kund (szerk.): Bernády György emlékezete. Marosvásárhely, 1999. A kézdivásárhelyi Kaszinó 100 éve. Kézdivásárhely, 1942. Kis Ferenc: A székely-udvarhelyi ev. ref. Collegium történelme. Székely-Udvarhely, 1873. Kiss Pál: Marosvásárhely története. Marosvásárhely, 1942. Knittler, Herbert: Die europäische Stadt in der frühen Neuzeit. Institutionen, Strukturen, Entwicklungen. Wien–München, 2000. Knittler, Herbert: Städte und Märkte. Herrschaftsstruktur und Ständebildung. Beiträge zur Typologie der österreichischen Länder aus ihren mittelalterlichen Grundlagen. II. München, 1973. (Sozial- und Wirtschaftshistorische Studien) Knöpfler Vilmos, Zarándi: A marosvásárhelyi országos kórház alapításának és fejlõdésének rövid vázlata. Maros-Vásárhelytt, 1882. Kolosvári Sándor – Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyûjteménye. I. Budapest, 1885. Koncz József: A marosvásárhelyi evang. reform. kollegium könyvnyomdájának száz éves története. Marosvásárhelytt, 1887. Koncz József: A marosvásárhelyi evang. reform. kollégium története: Marosvásárhely, 1896. Kordé Zoltán: A középkori székelység. Krónikák és oklevelek a középkori székelyekrõl. Csíkszereda, 2001. Kósa László: „Hét szilvafa árnyékában”. A nemesség alsó rétegének élete és mentalitása a rendi társadalom utolsó évtizedeiben Magyarországon. Budapest, 2001. Koszta Nagy István: Csíkszereda – Miercurea Ciuc – Szeklerburg. Csíkszereda, 1995. Kovách Géza – Binder Pál (szerk.): A céhes élet Erdélyben. Bukarest, 1981. Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Budapest, 1963. Kovalcsik József: A kultúra csarnokai. II. Budapest, 1987. Kozma Ferenc: A Székelyföld közgazdasági és közmûvelõdési állapota. Budapest, 1879. Köpeczi Béla (fõszerk.): Erdély rövid története. Budapest, 1989. Köpeczi Béla (fõszerk.): Erdély története három kötetben. I–III. Budapest, 1987. Kõvári László: Erdélyország statisztikája. Kolozsvár, 1847. Krabbe, Wolfgang R.: Die deutsche Stadt im 19. und 20. Jahrhundert. Göttingen, 1989. Krabbe, Wolfgang R.: Die Entfaltung der kommunalen Leistungsverwaltung in deutschen Städten des späten 19. Jahrhunderts. In: Hans Jürgen Teuteberg (Hrsg.): Urbanisierung im 19. und 20. Jahrhundert. Historische und geographische Aspekte. Köln–Wien, 1983. Kristóf György: Az erdélyi idõszaki sajtó a kiegyezéstõl a közhatalom változásáig (1867–1919). In: Magyar Könyvszemle. LXII. évf. (1938) 1. sz. Kristóf György: Az erdélyi magyar vidéki hírlapirodalom története a kiegyezésig. Erdélyi Tudományos Füzetek. 109. sz. Cluj–Kolozsvár, 1939. Lakatos Sámuel: Ötven év a marosvásárhelyi Casino életébõl (1833–1883). Marosvásárhelytt, 1886. Landes-Regierungs-Blatt für das Großfürstentum Siebenbürgen. Jahrgang 1854, II. Abtheilung, IV. Stück, 26. Juli 1854. Lebrecht, Michael: Über den National-Charakter der in Siebenbürgen befindlichen Nationen. Wien, 1792. Leiser, Wolfgang: Die Stadt im süddeutschen Kleinstaat des Ancien Régime. In: Volker Press (Hrsg.): Städtewesen und Merkantilismus in Mitteleuropa. Köln–Wien, 1983. Leiser, Wolfgang: Städtische Zentralität im agrarisch-feudalen Umfeld. In: Hans K. Schulze (Hrsg.): Städtisches Um- und Hinterland in vorindustriellen Zeit. Köln–Wien, 1985. (Städteforschung. Reihe A. Darstellungen. Bd. 22.)
613
Lenk von Treuenfeld, Ignaz: Siebenbürgens geographisch-, topographisch-, statistisch, hydrographisch- und orographisches Lexikon. I-IV. Wien, 1839. Lipták, L’ubomír: Elitenwechsel in der bürgerlichen Gesellschaft der Slowakei im ersten Drittel des 20. Jahrhunderts. In Elena Mannová (Hrsg.): Bürgertum und bürgerliche Gesellschaft in der Slowakei 1900–1989. Bratislava, 1997. Lukács Ödön: A városok háztartásának rendezése. In: A magyar városok országos kongresszusának iratai. I. Harrer Ferenc (szerk.): Az I. rendes egyetemes ülés naplója. Budapest, 1909. Lynch, John: Bourbon Spain, 1700–1808. Oxford, 1989. Maentel, Thorsten: Zwischen weltbürgerlicher Aufklärung und stadtbürgerlicher Emantipation. Bürgerliche Geselligkeitskultur um 1800. In: Dieter Hain – Andreas Schulz (Hrsg.): Bürgerkultur im 19. Jahrhundert. Bildung, Kunst und Lebenswelt. München, 1996. Magyari András: A környezet és életforma kölcsönhatása. In: Kovács András – Sipos Gábor – Tonk Sándor (szerk.): Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1996. Magyari, András: Date privind lupta dintre nobilime ºi orãºenimea din Odorhei la sfîrºitul secolului al XVIII-lea ºi la începutul secolului al XIX-lea. In: Studii de istorie a naþionalitãþii maghiare ºi a înfrãþirii ei cu naþiunea românã. Bucureºti, 1976. A Magyar Korona Országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Pest, 1871. A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 1-2. Budapest, 1902-1904. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. A népesség foglalkozása a fõbb demográfiai adatokkal egybevetve s a népesség ház- és földbirtokviszonyai. Magyar Statisztiaki Közlemények. Új sorozat. 56. köt. Budapest, 1915. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, I. rész, 42. köt., II. rész, 48. köt. Budapest, 1912, 1913. A magyar szent korona országainak hitelintézetei az 1894–1909. években. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 35. köt. Budapest, 1913. Magyarország népessége a Pragmatica sanctio korában 1720–21. Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam. XII. köt. Budapest, 1896. Magyarorszagi es Erdelyi sokadalmoknac fel iedzesse az ABC szerent valo igeckel..., Nagyszeben, 1606. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara 1892. évi április hó 29-én tartott rendes teljes-ülésésének jegyzõkönyve. Marosvásárhely, 1892. A marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése kerületének közgazdasági viszonyairól az 1891-es évben. Marosvásárhely, 1892. A marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése Marostorda-, Csík-, Háromszék-, Udvarhelyvármegye és Marosvásárhely szab. kir. város közgazdasági állapotáról az 1912. évben. Maros-Vásárhelyt, 1912. Majdán János: Az erdélyi vasútállomások vonzáskörzete. In: Papp Kincses Emese – Kassay János – Kánya József (szerk.): Székelyföld 2000. A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben. válogatás a 2000. április 13–15-i, tusnádfürdõi konferencián elhangzott elõadásokból. Csíkszereda, 2001. Majdán, János: Der Bau von Eisenbahnen als eine der Vorbedingungen der Modernisierung in Siebenbürgen. In: Sorin Mitu – Florin Gogâltan (Hrsg.): Interethnische- und Zivilisationsbeziehungen im siebenbürgischen Raum - historische Studien. Cluj, 1996. Makkai László: A magyar városfejlõdés történetének vázlata. In: Borsos J. (szerk.): Vidéki városaink. Budapest, 1961.
614
Makkai László: Erdélyi városok. Budapest, 1940. Málik József: Közmûvelõdés. In: Potsa József (szerk.): Háromszék vármegye. Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére. Sepsi-Szent-Györgyön, 1898. Málik Loránd: Sepsiszentgyörgy rendezett tanácsu város 1912. évi közigazgatási állapota. XVII. Sepsiszentgyörgy, 1913. Mályusz Elemér: Geschichte des Bürgertums in Ungarn. In: Vierteljahrschrift für Sozialund Wirtschaftsgeschichte. Jg. XX (1927-1928). Maros-Vásárhely szabad királyi város rövid ismertetése. In: Hon és külföld. 1841, I. félév. 25, 27. sz. Matis, Herbert: Grundzüge der österreichischen Wirtschaftsentwicklung 1848– 1914. In: Helmut Rumpler (Hrsg.): Innere Staatsbildung und gesellschaftliche Modernisierung in Österreich und Deutschland 1867/71 bis 1914. Wien–München, 1991. Matzerath, Horst: Urbanisierung in Preußen 1815–1914. Stuttgart–Berlin–Köln–Mainz, 1985. (Schriften des Deutschen Instituts für Urbanistik, Bd. 72.) Melik, Vasilij: Die Auswirkungen der Französischen Revolution auf die Entwicklung des Bürgertums im pannonischen Raum (1789–1830). In: Helmut Rumpler (Hrsg.): Innere Staatsbildung und gesellschaftliche Modernisierung in Österreich und Deutschland 1867/71 bis 1914. Melik, Vasilij: Die Stadt auf slowenischen Boden im ersten Drittel des 19. Jahrhunderts. In: Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 1989. Band 21. Eisenstadt, 1992. Mendöl Tibor: Általános településföldrajz. Budapest, 1963. Meschendörfer, Hans – Mittelstrass, Otto (Hrsg.): Siebenbürgen auf alten Karten. Historisch-Landeskundlicher Atlas von Siebenbürgen. Hrsg. vom Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde. Heidelberg, 1996. Mészáros József: A Palota könyvtára. In: Nagy Miklós Kund (szerk.): Bernády György emlékezete. Marosvásárhely, 1999. Mezõváros–kisváros. A Hajnal István Kör keszthelyi konferenciája, 1990. június 23–25. (Rendi társadalom – polgári társadalom, 4.) Debrecen, 1995. Mikkelsen, Jorgen: Märkte, Marktstädte und Marktwirtschaft: Das östliche Dänemark im späten 18. Jahrhundert als Beispiel. In: Holger Gräf (Hrsg.): Kleine Städte im neuzeitlichen Europa. Berlin, 1997. Miskolczy Ambrus: Az írni tudás és a társadalmi rétegzõdés Erdélyben az 1820–30-as években. In: A Ráday Gyûjtemény Évkönyve. II. évf. (1981) Budapest, 1982. Miskolczy Ambrus: Erdély a reformkorban (1830–1848). In: Köpeczi Béla (fõszerk.): Erdély története. III. Budapest, 1987. Misztótfalusi Kis Miklós: Az olvasásnak tudásáért (A Zsoltárok elõszava. 1686). In: Jakó Zsigmond (szerk.): Erdélyi Féniks. Misztótfalusi Kis Miklós öröksége. Bukarest, 1974. Mittelstrass, Otto: Beiträge zur Siedlungsgeschichte Siebenbürgens im Mittelalter. München, 1961. Mitterauer, Michael: Das Problem der zentralen Orte als sozial- und wirtschaftshistorische Forschungsaufgabe. In: Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. 58. Band (1971). Molnárné Hubes Éva: Székelyudvarhely idõszaki sajtótermékeinek történeti áttekintése. In: Könyvtári Szemle. XIV. évf. (1970) 3. sz. Mooser, Josef: Kleinstadt und Land im Industrialisierungsprozeß 1850 bis 1930. Das Beispiel Ostwetfalen. In: Manfred Hettling, Claudia Huerkamp, Paul Nolte, Hans-Walter Schmuhl (Hrsg.): Was ist Gesellschaftsgeschichte? Positionen, Themen, Analysen. Hans-Ulrich Wehler zum 60. Geburtstag. München, 1991.
615
Mumford, Lewis: A város a történelemben. Létrejötte, változásai és jövõjének kilátásai. Budapest, 1985. Nagy András: Városkép és ami hozzá tartozik… Csíkszereda, 1997. Nagy Áron: Erdély átalakuló társadalma 1848–1870 között. Szabad György (szerk.): A polgárosodás útján. Tanulmányok Magyarország társadalmának átrétegzõdéséhez a polgári átalakulás korában. Budapest, 1990. Nagy Elek: Az ipar. In: Potsa József (szerk.): Háromszék vármegye. Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére. Sepsiszentgyörgy, 1899. Nagy Károly: Tanügy és tanügyi statisztika. In: A háromszékmegyei „Erzsébet” árvaleány-nevelõ intézet elsõ évkönyve 1872-tõl 1887-ig. Budapest, 1887. Neu Verbesserter und Alter Kalender auf das Jahr nach des Geburt Jesu Christi 1731. Cronstadt, 1731. Niedermaier, Paul: Der mittelalterliche Städtebau in Siebenbürgen, im Banat und im Kreischgebiet. Teil I. Die Entwicklung vom Anbeginn bis 1241. Heidelberg, 1996. Niedermaier, Paul: Evoluþia reþelei de oraºe din Transilvania medievalã. in: Historia urbana. Tom I (1993) nr. 1. Niedermaier, Paul: Siebenbürgische Städte. Forschungen zur städtebaulichen und architektonischen Entwicklung von Handwerksorten zwischen dem 12. und 16. Jahrhundert. Bukarest, 1979. Orbán Balázs: A Székelyföld leirása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. I-VI. Pest, 1868–1873. Orbán István: Marosvásárhely földrajza. Sárospatak, 1943. Orbán János: Székelykersztúr története. Kolozsvár, 1943. Orosz István: Hagyományok és megújulás. Válogatott tanulmányok a magyar mezõvárosok történetébõl. Debrecen, 1995. Osváth Sára: Marosvásásrhely magyarnyelvû idõszaki sajtója (1858–1945). Szakdolgozat a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen, 1946. Kézirat. Ötvös Gyula – Ötvös Vera: Monografia ºcolii între 1680–1980. In: Monografia Liceului Industrial Nr. 3 din Tîrgu Secuiesc (fostul gimnaziu din Kanta). (Tîrgu Secuiesc, 1980). Ötvös Veronika: A kantai Nagy Mózes Gimnázium rövid története 1680–1994. In: Kiss Éva – Kiss Lázár (szerk.): Alma Mater 1680–1994. Emlékkönyv. Kézdivásárhely, 1994. Paget, John: Hungary and Transylvania, with Remarks on their Condition, Social, Political and Economical. II. Philadelphia, 1850. Magyar változat: John Paget: Magyarország és Erdély. Budapest, 1987. Pakot Levente: Szentegyházasfalva népesedéstörténete a XVIII–XIX. században. In: Székelyföld. VI. évf. (2002) 3. sz. Pál Antal Sándor: Arhiva scaunului Mureº. In: L. Bányai (red.): Studii de istorie a naþionalitãþii maghiare ºi a înfrãþirii ei cu naþiunea românã. I. Bucureºti 1976. Pál Judit: Az 1863–64-es választások a székelyföldi városokban. In: Acta. Sepsiszentgyörgy 1996. Pál Judit: Az örmények a Székelyföld gazdasági életében. In: Lipták Dorottya – Ring Éva (szerk.): Tradiciók és modernitás. Budapest, 1996. Pál, Judit: Comerþul, factor de conflict interetnic într-un târg din secolul al XVIII-lea (Gheorgheni). In: Analele Brãilei. I. Brãila, 1993. Pál Judit: Írástudás a Székelyföldön a XVIII. században. In: Kovács András – Sipos Gábor – Tonk Sándor (szerk.): Emlékkönyv Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára. Kolozsvár, 1996. Pál, Judit: Meºteºugurile în oraºele din Transilvania în prima jumãtate a secolului al 19-lea. Historia urbana. Tom VII (1999) nr. 1-2.
616
Pál, Judit: Rolul drumurilor în viaþa târgului Breþcu. In: Historia Urbana. Tom III (1995) nr. 1-2. Pál Judit: Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy. In: Aetas. (1993) 3. sz. Pál Judit: Várostörténeti kutatások Erdélyben a második világháború után. In: Pál Judit – Fleisz János (szerk.): Erdélyi várostörténeti tanulmányok. Csíkszereda, 2001. Pál-Antal Sándor: Arhiva scaunului Mureº. In: L. Bányai (coord.): Studii de istorie a naþionalitãþii maghiare ºi a înfrãþirii ei cu naþiunea românã. I. Bucureºti, 1976. Pál-Antal Sándor: Csíkszereda mezõváros a XVI–XVII. században. In: A Dunántúl településtörténete. IX. Solymosi László – Somfai Balázs (szerk.): Város – mezõváros – városiasodás. A MTA veszprémi és pécsi bizottságainak IX. konferenciája. Veszprém, 1992. Pál-Antal Sándor: Marosvásárhely szabad királyi város önkormányzata a 18. században. In: Pál Judit – Rüsz Fogarasi Enikõ (szerk.): Studii de istoria modernã a Transilvaniei. Omagiu Profesorului Magyari András Emlékkönyv. Tanulmányok Erdély újkori történetébõl. Cluj-Napoca/Kolozsvár, 2002. Pál-Antal Sándor: Székelyvásárhely. In: Pál-Antal Sándor – Szabó Miklós (szerk.): Marosvásárhely történetébõl. Marosvásárhely, 1999. Planitz, Hans: Die deutsche Stadt im Mittelalter. Graz–Köln, 1965. Platon, Gheorghe: Geneza revoluþiei române de la 1848. Introducere în istoria modernã a României. Iaºi, 1980. Popa, Traian: Monografia oraºului Târgu-Mureº. Târgu-Mureº. 1932. Prodan, David: Iobãgia în Transilvania în sec. XVII. Bucureºti, 1986. Prodan, David: Problema iobãgiei în Transilvania 1700–1848. Bucureºti, 1989. Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet. Budapest, 1994. Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. VI. Brassó, 1915. Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541–1848 között. Budapest, 1988. Ráth Károly (szerk.): Az 1886. junius hó 27-én Marosvásárhelytt megnyitott Székelyföldi Iparmuzeum ideiglenes katalógusa. Budapest, 1886. Reher, David Sven: Town and country in pre-industrial Spain. Cambridge, 1990. Reulecke, Jürgen: Geschichte der Urbanisierung in Deutschland. Frankfurt am Main, 1985. Roth András Lajos: Századfordulós hangulat egy erdélyi kisvárosban és meglepõ aktualitásai. Elõadás a „Mezõváros és vidéke” címû konferencián. Kézdivásárhely, 2002. június 8. Kézirat. Rugonfalvi Kiss István (szerk.): A nemes székely nemzet képe. I–II. Debrecen, 1939. Salamon Sándor: Színjátszás Sepsiszentgyörgyön a 19. században. In: Aluta. Sepsiszentgyörgy, 1970. Salamon Sándor: Színjátszás Sepsiszentgyörgyön a 20. század elején 1900–1913. In: Aluta. Sepsiszentgyörgy, 1971. Sándor István, jánosfalvi: Székelyhoni utazás a két Homorod mellett. I. In: Jancsó Elemér (szerk.): Erdélyi ritkaságok. Kolozsvár, 1942. Sándor János: A székelykereszturi unitárius gymnasium történelme. Székely-Keresztúr, 1896. Schaser, Angelika: Josephinische Reformen und sozialer Wandel in Siebenbürgen. Die Bedeutung des Konzivilitätsreskriptes für Hermannstadt. (Quellen zur Studien zur Geschichte des östlichen Europa, 29). Stuttgart, 1989. Schenda, Rudolf: Volk ohne Buch. Studien zur Sozialgeschichte der populären Lesestoffe 1770–1910. Frankfurt am Main, 1970. Schuler von Libloy, Friedrich: Siebenbürgische Rechtsgeschichte. Hermannstadt, 1855. Sebestyén Mihály: Náznánfalva–Marosvásárhely. Adatok egy zsidó várostörténethez. In: uõ: Nyúlgát az idõ ellen. Az erdélyi zsidóság történetéhez. Marosvásárhely, 2000.
617
A sepsiszentgyörgyi „Casino” könyveinek névjegyzéke. Sepsi-Szent-György, 1900. Sipos Gábor: Marosszéki népoktatás a XV. századtól 1848-ig. In: Mûvelõdéstörténeti tanulmányok. Bukarest, 1980. Sonkoly Gábor: „…édes Hazánknak ezen elsõ Magyar fõvárosa…”. Az átmenet problémái: Kolozsvár 1790–1848 között. In: Pál Judit – Fleisz János (szerk.): Erdélyi várostörténeti tanulmányok. Csíkszereda, 2001. Sonkoly Gábor: Erdély városai a XVIII–XIX. században. Budapest, 2001. Sonkoly Gábor: What is urban? The Transylvanian towns in the 18th–19th centuries. A „Cities in Eastern and Western Europe” (Budapest, 1996 augusztus 29–31) címû nemzetközi várostörténeti konferencián elhangzott elõadás. Spengler, Oswald: Der Untergang des Abendlandes. II. München, 1923. Spielmann József: A Nyelvmívelõ Társaság orvosai. In: uõ: A közjó szolgálatában. Mûvelõdéstörténeti tanulmányok. Bukarest, 1976. Stewig, Reinhard: Die Stadt in Industrie- und Entwicklungsländern. Paderborn–München–Wien–Zürich, 1983. Stoob, Heinz: Forschungen zum Städtewesen in Europa. I. Räume, Formen und Schichten der mitteleuropäischen Städte. Köln–Wien, 1970. Sükösd Jánosné: Adalékok Torda XIX. századi történeti földrajzához. In: Történeti-statisztikai tanulmányok. 6. Budapest, 1986. Sweet, Rosemary: Freeman and Independence in English Borough Politics. 1770–1830. In: Past &Present. November 1998, nr. 161. Szabó Károly – Szádeczky Kardoss Lajos – Barabás Samu (szerk.): Székely Oklevéltár. I–VIII. Kolozsvártt,1872–1934. Szabó Miklós – Szögi László: Marosmenti diákok külföldi egyetemjárása. In: A Maros megyei magyarság történetébõl. Marosvásárhely, 1997. Szabó Miklós – Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban 1521–1700. Szeged, 1992. Szabó Miklós: Marosvásárhely szabad királyi várossá alakulása (1560–1759). In: Pál-Antal Sándor – Szabó Miklós (szerk.): Marosvásárhely történetébõl. Marosvásárhely, 1999. Szádeczky Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya. Budapest, 1927. Szádeczky-Kardoss Lajos: A székely határõrség szervezése 1762–64-ben. Budapest, 1908. Szakáts Péter, szenterzsébeti: A székelyföldi ipar fejlesztése ügyében... javaslatai a marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamarának. Marosvásárhelyt, 1901. Szalay Gyula: Kézdivásárhelyi Szõtsi István fõbíró élete (1675–1760) és nemességi pöre (1721–1754). Szamosújvár, 1915. Szász Zoltán: Gazdaság és társadalom a kapitalista átalakulás korában. In: Köpeczi Béla (fõszerk.): Erdély története. III. Budapest, 1987. Száva Farkas: Maros-Vásárhely közoktatási, mívelõdési és egyéb közintézetei. In: A Székely Mûvelõdési és Közgazdasági Egyesület harmadik Évkönyve 1878-ra. Budapest, 1879. Székely Ádám: Maros-Vásárhely multjából. In: A Székely Mívelõdési és Közgazdasági Egyesület harmadik Évkönyve 1878-ra. Budapest, 1879. Székely Oklevéltár. Új sorozat. IV. Székely népesség-összeírások 1575–1627. Közzéteszi: Demény Lajos. Kolozsvár, 1998. Szele György: A székelyudvarhelyi nemesség és polgárság kiváltságjogi pöre a XVIII és XIX század fordulóján. Debrecen, 1913. Szentgyörgyi Dénes (szerk.): Maros-Vásárhelyi lexikon. Marosvásárhely, 1912. Szentimrei Jenõ: Harc az állandó színházért Marosvásárhelyen 1780–1945. Marosvásárhely, 1957. Szentiváni Mihály: Gyaloglat Erdélyben. Budapest, 1986.
618
Szentiváni Mihály: Közlemények Erdélyrõl. In: Egyed Ákos (kiad.): Az utazás divatja. Útleírások, útijegyzetek az 1848 elõtti Erdélyrõl. Bukarest, 1973. Szentiványi Kálmán: Marosszék ismertetése. In: A Székely Mûvelõdési és Közgazdasági Egyesület harmadik Évkönyve 1878-ra. Budapest, 1879. Szilágyi Sándor (szerk.): Erdélyi Országgyûlési Emlékek. II. Budapest, 1877. Szongott Kristóf: Szamosújvár szab. kir. város monográfiája 1700–1900. I-III. Szamosújvár, 1901. Szõcs Géza: 300 éves a kantai színjátszás. In: Monografia Liceului Industrial Nr. 3 din Tîrgu Secuiesc (fostul gimnaziu din Kanta) 1680–1980. (Tîrgu Secuiesc, 1980). Szõcs János: Csíkszereda története. Kézirat. Szûcs Jenõ: Városok és kézmûvesség a XV. századi Magyarországon. Budapest, 1955. T. Nagy Imre: Csikmegye közgazdasági leirása. Budapest, 1902. Tarisznyás Márton: Gyergyó történeti néprajza. Bukarest, 1982. Teleki Domokos: A székely határõrség története. Budapest, 1877. Teleki Domokos: Egynehány erdélyi út. In: Molter Károly (kiad.): Hazai utazók Erdélyben. Kolozsvár, 1942. Teleki Sámuel és a Teleki-téka. Deé Nagy Anikó bevezetõjével. Bukarest, 1976. Teuteberg, Hans Jürgen (Hrsg.): Urbanisierung im 19. und 20. Jahrhundert. Historische und geographische Aspekte. Köln–Wien, 1983. Therborn, Göran: European Modernity and Beyond. The Trajectory of European Societies, 1945–2000. London–New Delhi, 1995. Thirring Gusztáv: A magyar városok statisztikai évkönyve. A magyar városok országos kongresszusánk iratai. II. Budapest, 1912. Tivai Nagy Imre: Emlékezés régi csíkiakról. Csíkszereda, 1996. Tófalvi Zoltán: A sóvidéki népoktatás története 1848-ig. In: Századok. 126. évf. (1992) 3-4. sz. Tonk Sándor (szerk.): A marosvásárhelyi református kollégium diáksága 1653–1848. Szeged, 1994. (Fontes Rerum Scholasticarum, VI.) Tonk Sándor: A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum 425 éves múltjából. In: Korunk. XLI. évf. (1982) 11. sz. Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest, 1979. Tóth István György: Írás, olvasás, könyv a paraszti mûveltségben a XVII–XVIII. században. In: Századok. 129. évf. (1995) 4. sz. Tóth Péter: Szempontok a borsodi mezõvárosok középkori és koraújkori történetének vizsgálatához. In: Város és társadalom a XVI–XVIII. században. Miskolc, 1994. Trócsányi Zsolt: Az erdélyi fejedelemség korának országgyûlései. Adalék az erdélyi rendiség történetéhez. Budapest, 1976. Trócsányi Zsolt: Az erdélyi parasztság története 1790–1849. Budapest, 1956. Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Budapest, 1973. Trócsányi Zsolt: Erdélyi összeírások. In: A történeti statisztika forrásai. Budapest, 1957. Trócsányi Zsolt: Felvilágosodás és ferenci reakció (1771–1830). In: Köpeczi Béla (fõszerk.): Erdély története. III. Budapest, 1987. Trócsányi Zsolt: Habsburg-politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740. Budapest, 1988. Trócsányi Zsolt: Új etnikai kép, új uralmi rendszer (1711–1770). In: Köpeczi Béla (fõszerk.): Erdély története. III. Budapest, 1987. Trózner Lajos: Visszatekintés a Kemény Zsigmond Társaság multjára. In: Dr. Lõvy Ferencz – Dr. Schmidt Béla – Trózner Lajos (szerk.): A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság Évkönyve 1914. (Marosvásárhely), 1914. Ürögdi Nagy Ferenc: Brassótól–Kézdivásárhelyig. In: Egyed Ákos (szerk.): Az utazás divatja. Útleírások, útijegyzetek az 1848 elõtti Erdélyrõl. Bukarest, 1973.
619
Vajda Lajos: Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok. Gazdaság-, társadalom- és munkásmozgalomtörténet a XVIII. század második felétõl 1918-ig. Bukarest, 1981. Vámszer Géza: Életforma és anyagi mûveltség. Néprajzi dolgozatok, gyûjtések, adatok (1930–1975). Bukarest, 1977. Vámszer Géza: Helytörténeti adatok a hajdani Csík vármegye (Csík, Gyergyó és Kászon) településtörténetéhez. Csíkszereda, 2000. Varga E. Árpád: A népesség fejlõdése, az etnikai és felekezeti viszonyok alakulása a jelenkori Erdély területén 1869–1920 között. In: uõ: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetébõl. Tanulmányok. Budapest, 1998. Varga Gyula: A parasztság munkaeszközei. In: Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914. I. Budapest, 1972.
Venczel József: A székely népfelesleg. In: uõ: Erdélyi föld – erdélyi társadalom. Budapest, 1988. Vierhaus, Rudolf: Germany in the age of Absolutism. Cambridge, 1988. Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez. Csíkszereda, 1894–1901. Vörös Antal: A mezõgazdaság. In: Hanák Péter (fõszerk.): Magyarország története 1890-1918. I. Budapest, 1988. (Magyarország története tíz kötetben, 7/1.) Wagner, Ernst: Historisch-statistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen. Köln–Wien, 1977. Walker, Mack: German Home Towns. Community, State and General Estate 1648– 1871. Ithaca–London, 1971. Wandruszka, Adam – Urbanitsch, Peter (Hrsg.): Die Habsburgermonarchie 1848– 1918. Band II. Verwaltung und Rechtwesen. Wien, 1975. Wandycz, Piotr S.: The Lands of Partitioned Poland, 1795–1918. Seattle–London, 1984. Peter F. Sugar – Donald W. Treadgold (ed.): A history of East Central Europe. VII.) Weber, Max: Wirtschaft und Gesellschaft. Tübingen, 1922. Wehler, Hans-Ulrich: Vorüberlegungen zu einer modernen deutschen Gesellschaftsgeschichte. In: idem: Historische Sozialwissenschaft und Geschichtsschreibung. Studien zu Aufgaben und Traditionen deutscher Geschichtswissenschaft. Göttingen, 1980. Wehling, Peter: Die Moderne als Sozialmythos. Zur Kritik sozialwissenschaftlicher Modernisierungstheorien. Frankfurt am Main–New York, 1992. Zenner, Walter P.: Middleman Minority Theories: a Critical Review. In: Helen Fein (ed.): The Persisting Question Sociological Perspectives and Social Contexts of Modern Antisemitism. New York, 1987. Zimmermann, Clemens: Die Zeit der Metropolen. Urbanisierung und Großstadtentwicklung. Fischer Taschenbuch Verlag, 1996. Zur Statistik des Grossfürstenthums Siebenbürgen. In: Mitteilungen aus dem Gebiete der Statistik. Zweiter Jahrgang, I. Heft, Wien, 1853.
Szó- és kifejezésjegyzék abalienált – elidegenített abrogál – eltöröl, érvénytelenít, hatályon kívül helyez acta – irat, okmány actor – felperes adminisztrátor – fõtiszt hiányában a törvényhatóság élére ideiglenesen kinevezett személy; itt: a fõkirálybírói hivatalt ideiglenesen ellátó hivatalnok a székely székekben Aedilis Directio – építési igazgatóság aerarium – kincstár agnoscál – elismer, beismer allodiális kassza – majorsági pénztár allodium – a földesúrnak saját kezelésben tartott földje, hûbéri szolgáltatásoktól mentes birtok alumnus – ösztöndíjas diák ambitus – oszlopos, egyik oldalán nyitott tornác vagy folyosó appellál – fellebbez, folyamodik appellativum forum – fellebbviteli bíróság armalisták – földbirtok adományozása nélkül, címeres levéllel megnemesítettek csoportja articulus – cikkely, törvénycikk artium liberalium baccalaureus – a legalsó tudományos fokozat a középkori egyetemeken assessor – ülnök authoritás – tekintély, hatáskör, illetékesség avas slendrián – itt: a régi, elavult, rendetlen állapotok bebíró possessor – más helységben lakó, de az illetõ település határában földet birtokló egyén
620
beneficium – haszonvétel, elõny, jövedelem bolt – boltozatos helyiség bonificatio – kárpótlás, kártérítés bonumok – javak, értékek candidál – hivatalra pályázik candidatio – hivatalra való jelölés canicula – itt: szünidõ capax – képes, alkalmas, itt: adóképes causa – ügy, ok, itt: peres ügy cautionátusság – pénzbiztosítékkal való rendelkezés, kezesség caveál – 1. megtilt, 2. jótáll, kezeskedik cedál – átad, enged, átenged ceh – költség, számla centum, centumvirátus – „százférfiak”, százak (esküdt polgárok) testülete chirurgus – felcser, sebész circulatio – forgalom cirkál – felvigyáz, õrködik cirkáló – õr civile servitium – itt: a polágrjoggal járó kötelezettségek civilis fundus – polgári/városi telek civilis jószág – itt: polgári, azaz nem határõrkatona tulajdonában levõ birtok civilis jurisdictio – városi fennhatóság classis – osztály coetus –református kollégiumok diákközössége collector – adószedõ colonus – jobbágy commercium – kereskedelem
621
