Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány)

KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány) Vállalkozástan

2015.

TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány) Vállalkozástan

Készítette: Humanitas Socialis Kft.

Boncsér Zoltán István ügyvezető igazgató

1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................................. 1 KJBTKT027 Vállalkozástan ................................................................................................................. 4 Vállalkozástan-lexikon ......................................................................................................................... 4 Bevezető ............................................................................................................................................. 9 1. lecke. Mi is az a vállalkozás, és mi a vállalat (egyezőségei, különbségei, összefüggései) ............. 9 Az induló kisvállalkozástól az érett szervezetig .............................................................................................................. 10 1. Mi a vállalkozás és mit tekintünk kisvállalkozásnak .................................................................................................... 10 2. A vállalkozás „főszereplője”: a vállalkozó .................................................................................................................... 11 A vállalkozói lét alapkérdése ..................................................................................................................................................................................... A családi háttér és támogatás ................................................................................................................................................................................... Egészségi állapot ...................................................................................................................................................................................................... A vállalkozói képességek, készségek .......................................................................................................................................................................

12 13 13 13

Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 13

2. lecke. A vállalkozás külső környezete és belső felépítése (a vállalkozás folyamata) .................... 13 1. A vállalkozás folyamata ............................................................................................................................................... 14 2. A vállalkozás folyamatszakaszainak részletes felépítése – a vállalkozás beindítása ................................................ 14 3. A vállalkozás folyamatszakaszainak részletes felépítése – A vállalkozás működtetése ............................................ 15 A szervezet működése .............................................................................................................................................................................................. 15 Anyagbeszerzés, együttműködés alvállalkozókkal ................................................................................................................................................... 16 Pénzügyi irányítás ..................................................................................................................................................................................................... 16 Gyakorlati marketing ................................................................................................................................................................................................. 16 Konfliktuskezelés ...................................................................................................................................................................................................... 16 Külkereskedelem megteremtése ............................................................................................................................................................................... 16 A fejlődés, növekedés elemzése ............................................................................................................................................................................... 16 Növekedés-formaváltás ............................................................................................................................................................................................ 16 Megszűnés, felszámolás ........................................................................................................................................................................................... 16 Utólagos elemzés ...................................................................................................................................................................................................... 17

Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 17

Bevezető ........................................................................................................................................... 17 3. lecke. Az ötlet és forrásai .............................................................................................................. 17 1. Az ötlet .......................................................................................................................................... 17 2. Az ötlet forrásai ............................................................................................................................................................ 18 3. Az ötlet gyűjtésének módszerei ................................................................................................................................... 18 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 20

4. lecke. Hogyan jut el az ötlet az üzleti lehetőségig (a piackutatás szerepe) ................................... 20 1. A piackutatás tartalma, céljai és teendői ..................................................................................................................... 20 2. A piackutatás módszerei ............................................................................................................................................. 20 2.1 Elsődleges kutatás .............................................................................................................................................................................................. 21 2.2 Másodlagos kutatás ............................................................................................................................................................................................ 21

3. Piackutatási terv készítése .......................................................................................................................................... 22 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 22

Bevezető ........................................................................................................................................... 22 5. lecke. Az üzleti terv tartalma, funkciói, főbb jellemzői ................................................................... 23 1. Az üzleti terv részletezettsége ..................................................................................................................................... 24 2. Kérdések, melyekre választ kell kapni a terv készítése során: .................................................................................. 25 3. Az üzleti terv tartalma .................................................................................................................................................. 25 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 26

6. lecke. A megfelelő társasági forma kiválasztása ........................................................................... 26 1. A társasági forma kiválasztásának szempontjai ......................................................................................................... 26 2. Lehetséges társasági formák ...................................................................................................................................... 27 Közkereseti társaság (kkt.) ........................................................................................................................................................................................ 27 Betéti társaság (bt.) ................................................................................................................................................................................................... 27 Közös vállalat (kv.) .................................................................................................................................................................................................... 27 Korlátolt felelősségű társaság (kft.) ........................................................................................................................................................................... 27 Részvénytársaság (rt.) .............................................................................................................................................................................................. 27 Kapcsolódó vállalkozások: ........................................................................................................................................................................................ 27

Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 28

7. lecke. Vállalkozás ”kívül-belül” (A helyszín kiválasztása és a cég belső elrendezése) ................. 28 1. A helyszín kiválasztása ............................................................................................................................................... 28 1.1 A székhely és telephely közötti különbség .......................................................................................................................................................... 28 1.2 Mérlegelendő szempontok .................................................................................................................................................................................. 29

2. A belső elrendezés, elhelyezés terve .......................................................................................................................... 30 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 31

8. lecke. A piacelemzés .................................................................................................................... 31 1. A piacelemzés (első lépcső a kisvállalkozás marketingfunkciójának kiépítésben) ..................................................... 31 2. A piacelemzés során a két legfontosabb mozzanat: ................................................................................................... 32 Piacszegmentálás ..................................................................................................................................................................................................... 32

1

Konkurenciaelemzés ................................................................................................................................................................................................. 32

3. Konkurenciaelemzés ................................................................................................................................................... 33 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 33

9. lecke. A marketing és a marketingmix szerepe ............................................................................. 34 1. A vállalkozás hatása a marketingre ............................................................................................................................. 34 2. A marketingprofil-modell .............................................................................................................................................. 35 3. A marketingmix ............................................................................................................................................................ 35 (1) Termékpolitika (Product) ...................................................................................................................................................................................... 36 (2) Árpolitika (Price) ................................................................................................................................................................................................... 36 (3) Értékesítési politika (Place) ................................................................................................................................................................................. 37 (4) Piacbefolyásolási politika (Promotion) ................................................................................................................................................................. 37

4. A fogyasztóorientált marketingmix ............................................................................................................................... 38 5. A marketing egyéb vetületei ........................................................................................................................................ 38 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 40

10. lecke. Az állandó és változó költségek elemzése és a fedezetszámítás .................................... 40 1. A fedezetszámítás célja ............................................................................................................................................... 40 2. A költségtípusok .......................................................................................................................................................... 40 3. A fedezet számítása képletek segítségével ................................................................................................................ 40 3.1 A fedezet meghatározása képlet segítségével .................................................................................................................................................... 41

4. Fedezetszámítás ábra készítésével ............................................................................................................................ 41 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 42

11. lecke. Jövedelem-kimutatás ........................................................................................................ 42 1. A jövedelemterv tartalmát és funkcióját tekintve ......................................................................................................... 42 2. A jövedelemtervben a számítások kiinduló alapja ..................................................................................................... 42 3. A jövedelemterv célja ................................................................................................................................................... 42 4. A cég jövedelemtermelése történhet ........................................................................................................................... 43 5. A jövedelemtervezés logikai lépései ........................................................................................................................... 43 5.1 Első lépés ............................................................................................................................................................................................................ 43 5.2 Második lépés ..................................................................................................................................................................................................... 44 5.3 Harmadik lépés ................................................................................................................................................................................................... 44

Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 44

12. lecke. A befektetett és forgóeszközök jegyzéke, és a mérleg-terv ............................................. 44 1. Befektetett és forgóeszközök jegyzéke ....................................................................................................................... 44 1.1 Az induló mérleg .................................................................................................................................................................................................. 45 1.2 A tervezéshez használt mérlegmutatók és az induló mérleg sorainak tervezési menete ................................................................................... 46

Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 46

13. lecke. Számviteli rend kialakítása ............................................................................................... 46 1. A számvitel funkciója és jelentősége a vállalkozásban ............................................................................................... 2. A számvitel és a cég gazdasági történéseinek leképezése ........................................................................................ 3. A számviteli információs rendszer részei .................................................................................................................... 4. Összefoglalás .............................................................................................................................................................. Összefoglaló kérdések ....................................................................................................................................................

47 47 48 48 49

14. lecke. Pénzforgalmi terv (cash-flow) .......................................................................................... 49 1. A pénzforgalmi terv és szerepe ................................................................................................................................... 49 2. Az induló cég pénzforgalmának megtervezése és az annak során figyelembeveendő alapvető problémák és szempontok 49 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 51

15. lecke. A munkatársak kiválasztása és a munkaszervezés .......................................................... 51 1. Alapvető szempontok a szükséges munkaerő meghatározása kapcsán ................................................................... 51 Környezeti tényezők .................................................................................................................................................................................................. 51 Stratégiai célok .......................................................................................................................................................................................................... 51

2. A munkaerővel kapcsolatos követelmények ............................................................................................................... 52 3. Bérezés, ösztönzési rendszer ..................................................................................................................................... 53 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 53

16. lecke. A kockázati tényezők számbavétele és elemzése ............................................................ 53 1. A kockázatok elmélete ................................................................................................................................................. 53 2. A kockázatok csoportosítása ....................................................................................................................................... 53 3. A vállalkozások és a kockázatok ................................................................................................................................. 54 3.1 Kockázatok típusai .............................................................................................................................................................................................. 54 3.2 A kisvállalkozások életére ható, leggyakoribb, tipikus kockázatok az alábbiak .................................................................................................. 54

4. A kockázatkezelések lehetséges típusai ..................................................................................................................... 55 5. A kockázatkezelés folyamata és a KKV-k számára legcélszerűbb módjai ................................................................. 55 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 56

Bevezető ........................................................................................................................................... 56 17. lecke. A vállalkozás operatív működési problémái és teendői ..................................................... 56 1. Értékesítés ellenőrzése ............................................................................................................................................... 57 2. Termelési adatok ellenőrzése ...................................................................................................................................... 57 3. Pénzmozgások és készpénzállomány – a számlakövetelések főkönyvének ellenőrzése ........................................ 57 4. A készletszintek ellenőrzése ....................................................................................................................................... 57 5 . Az árbevételi eredmények alakulása és a fedezeti diagram összhangja .................................................................. 57 6. Árpolitika elemzése, ellenőrzése ................................................................................................................................ 58 7. Az üzletpolitika és a propaganda hatásossága .......................................................................................................... 58

2

Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 58

18. lecke. A vállalkozás hosszú távú működtetésének feladatai és problémái ................................. 58 1. Időszakos elemzések, a stratégia felülvizsgálata ....................................................................................................... 59 2. A különféle nyilvántartásoknak, a számvitel megfelelő kialakításának felülvizsgálata és elemzése .......................... 59 3. Az üzletpolitika felülvizsgálata ..................................................................................................................................... 59 4. A humán erőforrásokkal való gazdálkodás és a személyzeti politika ......................................................................... 59 5. A pótlólagos eszközigények, beruházási döntések ..................................................................................................... 60 6. Az állandó költségek lényeges elemeinek elemzése .................................................................................................. 60 7. A cég formájának megváltoztatása, új társasági forma választása ............................................................................ 60 8. Átfogó elemzés – az üzleti terv teljes felülvizsgálata .................................................................................................. 61 9. Versenystratégia és fő tényezői ................................................................................................................................. 61 Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 61

Felhasznált irodalom ......................................................................................................................... 1. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 2. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 3. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 4. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 5. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 6. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 7. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 8. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 9. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 10. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 11. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 12. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 13. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 14. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 15. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 16. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 17. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 18. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... Kurzuszáró feladatsor .......................................................................................................................

62 63 65 67 68 70 72 74 75 77 79 81 82 84 86 87 89 91 92 94

Ábrajegyzék ................................................................................................................................................................... 103

Letölthető dokumentumok jegyzéke ................................................................................................ 108

3

KJBTKT027 Vállalkozástan Vállalkozástan-lexikon állandó költségek Azok a költségek, amelyeknek nagyságrendjét – a meglévő termelési kapacitások változatlanságát feltételezve – az előállított mennyiség változásai nem befolyásolják. árpolitika Árpolitika a vállalkozás által kínált termékek (szolgáltatások) árának meghatározása és a piaci eseményekre történő reagálás elveinek és módszereinek összessége. befektetetett és forgóeszközök jegyzéke A befektetett és forgóeszközök jegyzéke az induláshoz nélkülözhetetlen eszközöket számba vevő lista, amely egyfelől a cég profilja (termelés, szolgáltatás vagy kereskedelem) alapján alapvető technológiai, vagy egyéb eszközöket tartalmazza, de a mindennapos működéséhez fontos és szükséges készleteket, pénzeszközöket is. E lista alapján készül az ún. induló mérleg, amely segít áttekinteni, hogy a cégnek az induláshoz mekkora vagyonra (tőkeerőre) lesz szüksége. (Alapvető tehát tudni, hogy, mi mibe kerül majd, mennyit kell ráfordítani.) befektetett eszközök Az eszközök azon csoportja, amely a vállalkozási tevékenységet tartósan (egy éven túl) szolgálja. belső elrendezés Belső elrendezésnek nevezzük a cég üzleti terének fizikai elrendezését. betéti társaság (bt.) A bt. tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget; a társaság kötelezettségeiért legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, és legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékében korlátozott. egyesülés Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. fedezeti hányad A fedezeti hányad azt mutatja meg, hogy 100 Ft-nyi árbevételből mekkora összeg marad az állandó (rezsi) költségek fedezésére és nyereségre. fedezeti pont A fedezeti pont elemzése arról ad képet, hogy a vállalkozásnak mekkora árbevételre van szüksége, illetve milyen mértékig kell terhelni kapacitásait ahhoz, hogy a bevételei éppen fedezzék az összes felmerülő költséget. A fedezeti pontnál tehát a vállalkozás jövedelme éppen nulla. fogyasztó A Ptk. szerint: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül szerződést kötő személy. A fogyasztóvédelemről szóló törvény szerint: az a személy, aki gazdasági vagy tevékenységi körén kívül árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek részére a szolgáltatást végzik, 4

továbbá aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje. fogyasztói csatorna Fogyasztói csatorna alatt értjük azt a módot, ahogyan és amilyen szereplők közreműködésével a termék vagy szolgáltatás eljut a keletkezés helyéről a fogyasztóhoz. forgási arány A forgási arány egy olyan – a likviditás ellenőrzése kapcsán használt – mutató, amely a cég pénzügyi működőképességéről tájékoztat. (Kiszámításának módja: követelések + rövidlejáratú értékpapírok + pénzeszközök / rövidlejáratú kötelezettségek. A kívánatos mértéke – a világbanki sztenderd alapján nem süllyedhet 1:1 arány alá.) forgó eszközök Az eszközök azon csoportja, amelyek várhatóan egy éven belül átalakulnak, elhasználódnak. főtevékenység Főtevékenységnek nevezzük azokat a tevékenységeket, amelyeknek tartalma magát a cég profilját képezi. (Így pl. nem adható ki a könyvelés, ha egy könyvelő cégről van szó, vagy hasonló módon a takarítás, ha a cég profilja az – minden más profillal ellentétben!) induló mérleg Alapvető jellemzői: sorai nem a számvitel integrált adataiból, számaiból, hanem tervezési-, illetve kalkulációs adatokból készülnek; nem találhatók benne sem aktívák, sem passzívák, hisz ilyenek még nem keletkezhettek, tekintettel arra, hogy a cég még – a mérleg készítésekor – nem működik. jövedelemterv (eredmény-kimutatás terve): a vállalkozás jövedelmezőségéről ad átfogó képet. A vállalkozás eredményének levezetését, az adófizetési kötelezettség megállapítást szolgálja. Az eredménymegállapítás alapszerkezete: árbevétel – költségek = nyereség. kisvállalat Kisvállalatnak tekintjük a vállalkozást, ha a következő négy tulajdonság közül legalább kettővel rendelkezik: A cég vezetése független. A vezetők általában egyben a cég tulajdonosai is. A szükséges tőke előteremtője és egyben tulajdonosa egyetlen személy vagy egy kis csoport. A dolgozók is és a tulajdonosok is az adott környéken laknak, a cég helyben folytatja tevékenységét. A piacnak azonban nem kell a környékre korlátozódnia. A vállalat méretének az iparág legnagyobb egységeivel történő összehasonlításban kicsinek kell lennie. Az összehasonlítás történhet akár az árbevétel, akár az alkalmazottak száma, vagy egyéb fontos jellemzők alapján. konkurenciaelemzés Egy olyan piacelemzési módszer, amelynek alkalmazása során egy piacra bevezetendő céget – a legkülönfélébb szempontok alapján – más cégekkel vetünk össze, meghatározóan arra a kérdésre keresve a választ, hogy vajon a többi – hasonló profilú – piaci szereplővel szemben vajon a vizsgált cégnek milyen előnyei (erősségei) vannak, azaz milyen pozitív jellemzőire támaszkodhat, s mely – másokhoz képest létező – gyengeségeire kell tekintettel lennie, ha az adott piacon hosszútávon fenn akar maradni. 5

korlátolt felelősségű társaság (kft.) A kft. olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben meghatározott egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. közkereseti társaság (kkt.) A kkt. tagjai korlátlan és egyetemleges felelősség terhe mellett közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget, s az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. közös vállalat (kv.) A kv. a tagok által alapított olyan a gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. marketing A marketing feladata felmérni a fogyasztói szükségleteket, azokat lefordítani konkrét termékekre és szolgáltatásokra úgy, hogy az a fogyasztó által kívánt minőségben, mennyiségben, áron és helyen álljon rendelkezésre, miközben megfelelő nyereséget biztosít a vállalkozónak. mérleg Olyan statikus kimutatás, amelynek legmeghatározóbb tulajdonsága, hogy egy adott időpontra vonatkozik. Vagyis pillanatfelvételt ad a cég eszközeiről, vagyoni helyzetéről, pénzügyi erősségeiről vagy gyengeségeiről. (Így mindig nagyon fontos része az üzleti tervnek, az évközi, illetve év végi mérlegjelentésnek, akár induló, akár már évek óta működő vállalkozásról van szó. A mérlegnek két oldala van: - az eszközök, vagy aktívák (ezek mindazon dolgokat tartalmazzák, amelyek a cég tulajdonában vannak, működéséhez rendelkezésre állnak) - a források, vagy passzívák (ez utóbbiak viszont azt tükrözik, hogy miből, milyen finanszírozású forrásból származnak a mérleg aktívák oldalán elhelyezkedő eszközök.) nonprofit szervezetek Nem üzletszerűen gazdálkodó szervezetek, valójában csak kivételesen – társadalmi feladataikat segítő kiegészítő jelleggel – folytatnak gazdálkodó tevékenységet. Polgárjogú társaság A felek a társasági szerződéssel arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Közhasznú szervezetek A közhasznú társaság a közhasznú tevékenységet tartósan, rendszeresen végző olyan jogi személy, amely a társasági szerződés alapján jön létre. Egyesület Jogi személy, amely jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el. A bejegyzés csak jogellenesség címén tagadható meg. Alapítvány Az alapítvány céljának tartósnak és közérdekűnek kell lennie. (Az LB eseti döntése: a tartós közérdekű cél akkor is megállapítható, ha az alapítvány vagyona egyetlen személy érdekét szolgálja, ez az érdek azonban nem jövedelemszerzés. Általános társadalmi érdekből törvény is kötelezhet alapítvány létrehozására: ez az ún. közalapítvány.) Költségvetési szervek A társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló – jogszabályban, illetve alapító okiratban meghatározott – állami feladatokat alaptevékenységként, az alapító okiratban meghatározott illetékességi és működési körben meghatározott feladatokat feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi. 6

nyitómérleg A nyitómérleg tartalmazza a várható helyzetet az első év végén. A mérlegek készítésénél a számviteli modulban közölt legfontosabb mérlegösszefüggéseket kell figyelembe venni. ötlet Potenciális piaci lehetőség. (Nem azonos az üzleti lehetőséggel!) pénzforgalmi előrejelzés (cash-flow) A vállalkozás bevételeit és kiadásait tartalmazza havonkénti bontásban. Segítségével a vállalkozás likviditása, fizetőképessége vizsgálható. A vállalat akkor tekinthető likvidnek, ha a mobil eszközei (készpénz, bankbetétek, értékpapírok, követelések, készletek) értékösszege meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. pénzforgalmi terv (cash-flow) pénzforgalmi tervnek (cash-flow) nevezzük azt a számszerű kimutatást, amely az üzleti tevékenység dinamikáját jelzi a különféle bevételek és kiadások tükrében, és csakis a tényleges pénzmozgással járó kiadásokat és bevételeket tartalmazza. piacelemzés Az üzleti terv – objektív piaci tényfeltáráson nyugvó – kontrollalapja, amely a fogyasztói igények és a versenytársak helyzetének mélyebb elemzését szolgálja. piackutatás A piaci információk begyűjtésének, rendszerezésének és értékelésnek folyamata. Célja: feltárni, hogy – az adott cég profilját, tevékenységét és típusát (mérete, technológiájának jellege, stb.) figyelembe véve – a cég által célzott piacon mekkora lesz az értékesíthető mennyiség nagysága. A piackutatás során a piaci információk begyűjtésével és feldolgozásával meg kell határozni a tervezett áru, vagy a szolgáltatás, számításba jöhető vevőinek számát (körét) a célzott piacon; a számításba jöhető vevők milyen valószínűséggel lesznek a cég tényleges fogyasztói. piackutatási terv A piackutatási tervnek minimálisan az alábbi néhány szempontra tekintettel kell elkészülnie: a későbbi, (elképzelt) vevők figyelembevételével a szükséges piaci információk meghatározása kiktől és honnan lehet ezeket az információkat beszerezni léteznek-e (létezhetnek-e) olyan, mások által már beszerzett, összegyűjtött (esetleg feldolgozott?!) információk, amelyekre szükség volna milyen módszerekkel és milyen eséllyel lehetne a különböző információkhoz hozzájutni (ha pl. kérdőívet kell kitöltetni, célszerű kipróbálni először barátok és ismerősök segítségével, hogy mennyire egyértelműek a kérdések, nehezen vagy könnyen töltetők-e ki stb.) mennyi időbe telik a legszükségesebb információk beszerezése illetve elemezése stb. piacszegmentálás Egy olyan – a piackutatás segítségével születő – elemzési eredmény, amely rámutat arra, hogy a cég milyen piacokon, milyen piaci szereplőknek, milyen termékkel, szolgáltatással, kereskedelmi tevékenységgel milyen arányban esélyes. profithányad Azt mutatja meg, hogy 100 Ft-nyi árbevételből mekkora adózatlan nyereség keletkezik (100%-os kapacitáskihasználást feltételezve). 7

Részvénytársaság (rt.) Az rt. tőkebefektető társaság, alapítható és működtethető zártkörűen és nyilvánosan. Nyíltkörűen működő részvénytársaság (nyrt.) Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették Zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették stratégia A stratégia funkciója: a cég versenyképességének, versenyképes előnyének megteremtése. Célja, hogy a vállalkozás erejét a versenytársakhoz képest fokozza. Alapvető, hogy a cég képes legyen önmaga fejlődését tudatosan alakítani, a külső és belső változásokra ne csak egyoldalúan „reagáljon” (legyen kénytelen reagálni), de a jövőjét előre is meg tudja tervezni, részt vegyen annak aktív formálásában is. számvitel A gazdálkodás rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. székhely A székhely a társaság központi ügyintézési helyét jelöli, amit cégtáblával kell megjelölni. szerviz A vevőszolgálat segítségével elérhető olyan szolgáltatás, amely bizonyos eszközök (gépek, berendezések stb.), illetve szolgáltatások (pl. internet-hozzáférés) beüzemelésére, de főként javítására szolgál. társasági forma Amely kereteken belül a szervezet, vállalkozás működik. telephely A telephely a vállalat földrajzi helye, a teljesítmény-előállítás helyszíne, kiindulópontja. üzleti lehetőség Ki nem elégített fizetőképes kereslet, tehát nem szükségszerűen újszerű megoldás (technológia), hanem valódi piaci igény. üzleti terv A vállalkozás beindításához szükséges döntés alapja; tartalmazza a vállalkozás sikerét meghatározó piaci, pénzügyi, szervezeti és műszaki szempontokat vállalkozás A vállalkozás olyan gazdasági egység, amelyik saját nevében, saját felelősségére üzletszerű tevékenységet folytat, a piaci szereplőktől tevékenységében és tulajdonában elkülönül, de a piac által azokkal kapcsolatban van, nyereség elérésére törekszik és ennek érdekében kockázatot vállal. vállalkozás folyamata A vállalkozás folyamata két fő szakaszból áll. Ezek: 8

A cég beindítása előtti szakasz (az ötlet megszületésétől a feltételek megteremtésén át a tevékenység beindításáig); A vállalkozás beindításától a tevékenység korszerűsítésén, állandó működésén át a növekedés vagy visszafejlődés (esetleg megszűnés!) végállapotáig. vállalkozó A vállalkozás kulcseleme; az ötletet, a piaci lehetőséget nyereséggé változtatja, nélküle nincs vállalkozás. változó költségek Azok a költségek, amelyeknek nagyságát az előállított mennyiség és/vagy a kapacitás kihasználása mértékének változásai összességében befolyásolják. vevőszolgálat Vevőszolgálaton azok a szolgáltatások értendők, amelyeket a piac szereplői az értékesítés hatékonyabbá tétele érdekében nyújtanak.

Bevezető A vállalkozástan tananyag ezen fejezetének tárgyalása a vállalkozó személyével és a vállalkozás, illetve a vállalat alapvető jellemzőinek meghatározásával kezdődik. A fejezet két leckéből áll. Az első lecke a vállalkozás, kisvállalkozás alapfogalmait és a vállalkozó személyére vonatkozó jellegzetességeket tekinti át. A második lecke a vállalkozás folyamatát veszi sorra.

1. lecke. Mi is az a vállalkozás, és mi a vállalat (egyezőségei, különbségei, összefüggései) A szervezetek – ahogy az emberek is – különféle életciklusokon keresztül juthatnak át az érett korba, illetve a hanyatló életszakaszba is.

1. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 1. ábra) A vállalat életciklusait az emberi életciklusok fázisait felhasználva írjuk le. Nagyon részletes és szemléletes Adizes fogalomhasználata az életciklusok és a korai szakaszokban való vállalatmegszűnések leírásakor. Jellemző ábrája tíz fázist különböztet meg (udvarlás, csecsemőkor, gyerünk-gyerünk korszak, serdülőkor, férfikor, megállapodottság, arisztokrácia, korai bürokrácia, bürokrácia és a halál). A növekedési szakasz (az előbbi felsorolás első öt tagja) alatt bekövetkező megszűnésre is érdekes fogalmakat használ (szerelmi viszony, csecsemőhalandóság, alapítói vagy családi kelepce, beteljesületlen vállalkozás, válás vagy idő előtti öregedés). A teljes életutat megjáró vállalat életében a legnagyobb megrázkódtatásokat az ábrán a hullámos 9

vonalak jelentik. Az első a vállalkozás kezdetén található: a kérdés az, hogy a vállalatalapítói szándék mennyire komoly, a vállalkozási ötletből lesz-e vállalat. A második kritikus pont a növekvő vállalatnál szükségszerű munkamegosztással, az új emberekkel és a növekedés egyéb problémáival függ össze. A harmadik és negyedik nehéz fázis a hanyatlás korszakára esik, ekkor a vállalat újjászervezése, megmentése a tét. Az életciklus kezdeti szakaszai a kisvállalkozások jellemző fejlődési fázisai, egészen addig, amíg növekedésnek indulnak. A növekedéssel kezdődik meg az a nagyon komoly átalakulási (változásmenedzselés segítségével végrehajtandó) folyamat, amelynek eredményeképp a vállalkozás átlép, az ún. érett szervezeti életciklusba, rendszerjelleget ölt, vállalattá lesz. Mindemellett sokféle értelmezés van forgalomban arról, hogy mi a vállalkozás és mi a vállalat. Pl. Chikán Attila szerint az üzleti vállalkozás egy olyan emberi tevékenység, amelynek célja a fogyasztói igények kielégítése, míg a vállalat ennek a szervezeti kerete. (Chikán [2003] 24. old.) Ugyanakkor Román Zoltán szerint a vállalkozás egyfajta gondolkodásmódot és cselekvést, valami új létrehozását, és fejlesztését, valamint kreativitást, innovációt feltételez, ill. kockázatvállalást és vezetői képességeket is jelöl. (Román [2006] 15. old.). Valójában mindkét meghatározás alapvetően helytálló, hiszen egy vállalkozás attól kezdve lesz vállalattá, amikor rendszerré (funkciók és struktúrák egységévé) alakul, azaz a vállalkozói funkció „intézményesül”. Miközben az is fontos, hogy ez a funkció egészségesen működjön, azaz bírjon azokkal a jellemzőkkel, amelyek kimerítik a Román Zoltán által leírtakat is. A fentiek függvényében tehát a kisvállalkozás még nem tekinthető vállalatnak, hiszen működése nem rendszer jellegű, hanem személycentrikus, egyszerű munkamegosztáson alapuló, vállalati funkcióit személyek testesítik meg, „egysejtű”. Az induló kisvállalkozástól az érett szervezetig

2. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 2. ábra) Mindemellett az is tény, hogy vállalat vállalkozási jellegét csakis addig tudja megőrizni, amíg az intézményesített vállalkozási funkciója nem „ürül ki”, azaz egészségesen (a Román-féle jellemzőkkel leírható módon) működik.

1. Mi a vállalkozás és mit tekintünk kisvállalkozásnak Napjainkra nincs egyértelműen elfogadott nemzetközi ajánlás a kis- és középvállalatok statisztikai elhatárolására. Ez az elhatárolás legtöbbször a létszám-kategóriák mentén történik, amely az EUban jelenleg 49–249 fő között húzza meg a kis- ill. a középvállalkozások felső létszámhatárát. A kisvállalkozásokon belül még megkülönböztetik a 10 fő alatti mikrovállalkozásokat, valamint az alkalmazott nélküli (önfoglalkoztató) vállalkozásokat is.

Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás

Alkalmazottak száma < 10 fő < 50 fő <250 fő

Mérleg főösszeg Nettó árbevétel < 2 M euró < 10 M euró < 43 M euró

< 2 M euró < 10 M euró < 50 M euró

Ugyanakkor a kizárólag létszám alapján történő elhatárolás kevéssé fejezi ki a kisvállalkozás 10

tartalmi jellemzőit. Ebben a tekintetben a kanadai Gazdasági Fejlesztési Bizottság meghatározása tűnik a legelfogadhatóbbnak (annál is inkább, mivel e meghatározás alapján a hazai kisvállalkozások legnagyobb hányadát kitevő önfoglalkoztatókra is jól értelmezhető. Így tehát: Kisvállalatnak tekintjük a vállalkozást, ha a következő négy tulajdonság közül legalább kettővel rendelkezik: • A cég vezetése független. A vezetők általában egyben a cég tulajdonosai is. • A szükséges tőke előteremtője és egyben tulajdonosa egyetlen személy vagy egy kis csoport. • A dolgozók is és a tulajdonosok is az adott környéken laknak, a cég helyben folytatja tevékenységét. A piacnak azonban nem kell a környékre korlátozódnia.

2. A vállalkozás „főszereplője”: a vállalkozó A vállalkozási folyamat legmeghatározóbb eleme, tényezője a vállalkozó, illetve a vállalkozói funkciók és értékek jelentik a vállalkozást. A vállalkozó nélkül nem létezhet vállalkozás, legyen az bár egészen kicsi, egyszemélyes cég vagy hatalmas vállalat-birodalom. A különbség a kettő között mindössze az, hogy a kis és közepes cégek esetében a vállalkozási szellem és a vállalkozói funkciók (következésképp a vállalkozás léte!) közvetlenül magához a vállalkozó konkrét személyéhez kötődnek. A nagyobb cégeknél minderről (tehát az ún. vállalkozói funkciók működéséről és a vállalkozói értékek fennmaradásáról) intézményesen az e célra „szakosodott” szervezeti részlegek gondoskodnak. Sok hiedelem van még mindig azzal kapcsolatban, hogy milyen az igazi vállalkozó. Egyáltalán a vállalkozó „lesz”, vagy „születik”? Tény, hogy nem árt, ha a potenciális vállalkozónak megvannak bizonyos adottságai, de az is igaz, hogy „a vállalkozni tudás” – mint olyan – elsajátítható. Milyen a jó vállalkozó a valóságban… Hiedelmek

Valóság

A vállalkozónak csak születni kell.

A sikeres vállalkozó: - tapasztalatokkal bír; - szakmai ismeretei sokrétűek; - állandóan képzi magát; - keményen dolgozik; - kitartó és türelmes;

Bárkiből lehet vállalkozó: „csak” - ötlet, - szerencse, - bátorság kell hozzá!!!

A legjobb ötlet is kevés, a siker a feltételekben rejlik!

A vállalkozó = szerencsejátékos.

A sikeres vállalkozó először mérlegel, elemez, aztán dönt.

Az egyedülálló, független vállalkozó szerencsésebb helyzetben van.

Az egyedülálló, független vállalkozó sebezhetőbb. A kockázat megosztása társakkal sokkal előnyösebb.

A vállalkozó saját maga „ura”, független

A vállalkozó függ: 11

A vállalkozó saját maga „ura”, független mindenkitől.

A vállalkozó függ: – a fogyasztóktól, – a beszállítóktól, – az alvállalkozóktól, – a bankoktól, – a befektetőktől.

A vállalkozó többet dolgozik és nagyobb stresszben él, mint egy nagyvállalati menedzser.

Inkább másként dolgozik. Fő különbségek: - állandó döntési kényszer - kevesebb „üresjárat” - több kötetlenség - több érdekesség

A vállalkozás sikere alapvetően a pénzen múlik.

A siker kulcsa: – inkább az üzleti lehetőség felismerése, – az ütőképes csapat, – az olajozott feltételteremtés, – a pénz!

A vállalkozót kizárólag a pénz érdekli.

A vállalkozót a hosszú távú jövedelmezőség inkább kell, hogy érdekelje!

A vállalkozói funkciók és értékek abszolút fontosságát jelzi, hogy amennyiben ezek egy cégen belül, bármilyen ok miatt kihalnak – függetlenül a nagyságrendtől, cégéletkortól, pénzügyi és egyéb erő forrásadottságoktól – a vállalkozás előbb vagy utóbb csődbe jut. Ki tekinthető vállalkozónak? (A vállalkozó, mint kifejezés francia eredetű. Eredeti értelmezése szerint közvetítőt, kapcsolatteremtőt jelent.) A vállalkozó(k) az(ok) a személy(ek) illetve funkció(k), aki(k) és amely(ek) a cégen belül: - az újszerűséget, az ötleteket, a kreativitást és innovációt; - a profit “termelését”; - a szervezést (az erőforrások és külső-belső adottságok előnyös gyakorlati felhasználására irányuló alkotó folyamatokat); - a kockázatok vállalását és kezelését (esetenként a kudarc elviselését) képviseli(k), hordozzá(k). Vállalkozónak lenni egyfelől sajátságos életforma, másfelől speciális kívánalmakat hordozó szerep is! Mindezzel nem elég tisztában lenni és a vállalkozás megkezdése előtt erre felkészülni, de a vállalkozás működtetése során sem szabad róla megfeledkezni! Sőt mennél régebbi egy vállalkozás, annál inkább fontos ez a szempont. A hangsúlyok – a vállalkozói létforma alapkérdései – kissé mások induláskor, mint a több éves “rutinos” vállalkozó esetében. Nézzünk át a vállalkozói életmód meghatározó tényezőit, a vállalkozás indulása kapcsán: 12

A vállalkozói lét alapkérdése Vállalkozni nem „csak” tevékenységet, hanem életmódot jelent. Ezzel tisztában lenni azért meghatározó, mivel nagyon sok energia és lelki tartalék mozgósítását igényli, amelynek során nélkülözhetetlen a kockázatvállalás, a többletmunka felvállalása, „együttélés” a céggel, stb. A családi háttér és támogatás A vállalkozással összefüggő életmódváltásban a legalapvetőbb szerepe a családi háttérnek, a családi támogatásnak van. Az átállás, a “vállalkozni tanulás” időszaka önmagában is lemondással, sok-sok időráfordítással jár, nem beszélve az anyagi áldozatokról és a kockázatok vállalásáról. Mindezt lehetetlen a családi egyetértése, támogatása nélkül megoldani. Ezért az elején mindenképp tisztázni kell, hogyan viszonyul mindehhez majd a család. Számíthatunk-e rájuk vagy sem? A tisztázás persze azért is fontos, mert sokszor a családnak fogalma sincs arról, mi mindennel jár az, ha valaki vállalkozóvá lesz. (Pl. előfordulhat, hogy a határidők, az üzleti tárgyalások épp a legdédelgetettebb családi programokat fogják feldúlni, vagy pl. az, hogy a korlátlan felelősség vállalása esetleg a családi házat is fenyegetheti stb.) Egészségi állapot A vállalkozáshoz energia és nagyon sok időráfordítás kell. Különösen a kezdetet tekintve jó felkészülni arra, hogy a vállalkozó számára gyakorlatilag nincs munkaidő, “csak” megoldandó feladatok, problémák tömege. (Nem ritka, hogy napi 10-16 órát kénytelen dolgozni, sokszor feláldozva az ünnepnapokat is.) Mindemellett a vállalkozóra állandó lelki teherként nehezedik az állandó döntési kényszer, a fokozott “készenlét” nagyobb koncentrációt igénylő helyzetei (pl. kapcsolatok ápolása, tárgyalások, konfliktushelyzetek kezelése stb.). Ezen megterheléseket betegen vagy rossz egészségi állapot mellett vállalni eléggé veszélyes. (Részben az egészségi állapot további romlásának valószínűsége, de a miatt is, hogy a vállalkozások többsége nem bírja el a vállalkozó tartós távolmaradását, vagy kisebb munkaintenzitását, a konkurensénél kevesebb idő- vagy energiaráfordítását. A vállalkozói képességek, készségek Nagyon fontos a vállalkozói önismeret, a készségek, képességek megléte. A vállalkozói lét által igényelt készségek, képességek: realitásérzék, önbizalom, kreativitás, bizonytalanság tűrése, kockázatviselési képesség, lehetőség felismerésének készsége, gyors döntési készség, rugalmasság, nyitottság, elemző képesség, a környezet értékelésének készsége, üzletkötési és kapcsolatháló-kiépítési készség, jó emberismeret, megfelelő fellépés, kommunikációs- és tárgyalási készség stb. A készségek tekintetében alapvető, hogy a kezdő vállalkozó pontosan tudja, melyek az erősségei, és melyek a gyengeségei. (A gyengébb tulajdonságokat érdemes fejleszteni, az erősségekre tudatosan támaszkodni.)

Összefoglaló kérdések 1. Ki nevezhető vállalkozónak? 2. Mi a vállalat? Van-e a vállalkozás és vállalat között különbség, s ha igen, mi? 3. Melyek azok a speciális jellemzők Szonyi és Steinhoff alapján, amelyek segítségével a kisvállalkozások a többitől jól elhatárolhatók? 4. Határozza meg, ki tekinthető vállalkozónak! 5. Melyek a vállalkozói életmód meghatározó kérdései? 13

2. lecke. A vállalkozás külső környezete és belső felépítése (a vállalkozás folyamata) 1. A vállalkozás folyamata A vállalkozási folyamat két szakaszból áll: A cég beindítása előtti szakasz (az ötlet megszületésétől a feltételek megteremtésén át a tevékenység beindításáig);

3. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 3. ábra) A vállalkozás beindításától a tevékenység korszerűsítésén, állandó működésén át a növekedés vagy visszafejlődés (esetleg megszűnés!) végállapotáig;

4. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 4. ábra)

2. A vállalkozás folyamatszakaszainak részletes felépítése – a vállalkozás beindítása Vállalkozó: A vállalkozás kulcseleme; az ötletet, a piaci lehetőséget nyereséggé változtatja, nélküle nincs vállalkozás; Ötlet: Potenciális piaci lehetőség, a piaci lehetőség alapja; Üzleti terv: A vállalkozás beindításához szükséges döntés alapja; tartalmazza a vállalkozás sikerét meghatározó piaci, pénzügyi, szervezeti műszaki szempontokat Piacelemzés: Az üzleti terv kiinduló alapja, objektív helyzet feltáráson kell alapulnia. A vállalat működéséhez pontos ismeretekkel kell rendelkeznünk a piacról. Mivel vevőként és eladóként vagy szállítóként, szolgáltatást nyújtóként vagy igénybe vevőként számos piacon jelenünk meg, ezért a piaci viszonyok széles körű ismeretére van szükségünk. Jelentős a piaci vásárlóerő, a szokások, a szállítási, szerződési és a fizetési fegyelem ismerete. Az induló vállalkozások esetében szükség van az esetleges piaci rések definiálására is. A pénzügyi helyezet 14

elemzése az üzleti terv második alappillére. Ez tartalmazza a következőket: mennyi pénzre van szükség a beindításhoz; mennyi a folyamatos működtetéshez és a növekedéshez; ez milyen forrásokból teremthető meg; milyen ütemben folynak be ezek; mikor, milyen kiadások várhatók; Kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés: A vállalkozás sikerének egyik fő feltétele; megfelelő kapcsolatok a szállítókkal, vevőkkel, egyéb üzleti partnerekkel (érintettekkel). A vállalkozási forma megválasztása: A piaci elemzések és az üzleti terv alapján szabad csak kiválasztani; a döntés főbb tényezői: felelősség; kockázat; adózási szabályok; bevitt tőke nagysága; részvétel mértéke és formája; Az alapítás intézése: cégbejegyzés, folyószámla nyitása stb. Előfeltételek megteremtése: helyiség; pénz; engedélyek; anyagok; állóeszközök stb.

3. A vállalkozás folyamatszakaszainak részletes felépítése – A vállalkozás működtetése A szervezet működése munkatársak kiválasztása; stabil működés feltételei; belső munkamegosztás; 15

adminisztráció; Anyagbeszerzés, együttműködés alvállalkozókkal operatív működés; termelés folyamatosságának biztosítása. Pénzügyi irányítás pénzügyi egyensúly megteremtése; a bevételek lehetőleg haladják meg a kiadásokat; a likviditás, hitelképesség megteremtése. Gyakorlati marketing a fogyasztók viselkedésének és a versenytársak „lépéseinek„ állandó elemzése; mit kell tenni a fogyasztó „megnyerése" és megtartása érdekében. Konfliktuskezelés a szervezet zavarainak időbeni észlelése; munkatársak és partnerek megnyerése; a menedzser személyiségéhez és a szervezeti résztvevők összetételéhez illeszkedő vezetési stílus; Külkereskedelem megteremtése a siker fokozása; piac kiterjesztése. A fejlődés, növekedés elemzése az induláskor kitűzött célok teljesülésének elemzése; az üzleti terv összevetése a tényhelyzettel; siker–kudarc elemzése; erős–gyenge pontok elemzése (SWOT analízis) Növekedés-formaváltás ha a vállalkozás nő, a formaváltás szükségessége bekövetkezhet; termékváltás, profilbővítés, diverzifikáció; emberi erőforrás fejlesztés; Megszűnés, felszámolás a kudarc elfogulatlan elemzése; a veszteség minimalizálása (könnyebbé válik az újrakezdés). 16

Utólagos elemzés a vállalkozás egész folyamatának áttekintése; hibák, sikerek, kudarcok elemzése az új vállalkozás sikere érdekében.

Összefoglaló kérdések 1. Melyek a vállalkozás folyamatának fő szakaszai? 2. Hogyan épülnek fel az egyes folyamatszakaszok? 3. Milyen folyamatszakaszai vannak a vállalkozás beindításának? 4. Milyen folyamatszakaszai vannak a vállalkozás működtetésének?

Bevezető Ezen fejezet az ötlet forrásaival, az ötlet-szerzés módszereivel, technikáival, valamint azzal foglalkozik, miként és hogyan lesz az ötletből valódi üzletei lehetőség. Két leckéből áll: A 3. lecke. Az ötlet és az ötletelés módszereivel, technikáival foglalkozik;

A 4. lecke azt vizsgálja, hogyan jut el az ötlet az üzleti lehetőségig, és mi ebben a piackutatás szerepe.

3. lecke. Az ötlet és forrásai 1. Az ötlet A cég csak akkor tud fennmaradni és jövedelmet termelni, ha olyan terméket, szolgáltatást kínál, amelyre a piacon van igény, amit biztosan értékesíteni tud. Induló cég esetében az első, meghatározó lépés egy olyan, megfelelő ötletet találni, amire a vállalkozás alapítható. Az ötlet potenciális piaci lehetőség, amely nem azonos az üzleti lehetőséggel! Miután a vevők számára nem az áru termelése és eladása, illetve a szolgáltatás nyújtása jelenti 17

önmagában az értéket, hanem a fogyasztói igény kielégítése, így a legjobbnak tűnő ötlet sem biztos, hogy aktuálisan kelendő egy adott piacon. Az üzleti lehetőség több, más, mint az ötlet! Meghatározó különbség: az üzleti lehetőség felismert piaci igény; a fogyasztói igényeket profi módon kielégíteni csak megfelelő feltételek megteremtésével lehet. Az üzleti lehetőség: ki nem elégített fizetőképes kereslet, tehát nem szükségszerűen újszerű megoldás (technológia), hanem valódi piaci igény. Azonban az ötlet is igen fontos, hisz minél eredetibb elképzelést valósítunk meg, annál inkább esélyesek lehetünk a piacon. (Azonban ahhoz, hogy az ötletből valódi üzleti lehetőség legyen, alapvető a piaci kereslet kontrollja, azaz a piackutatás végzése. Annak kiderítése, hogy az adott ötletre – ha megvalósítjuk – lesz-e vevő!)

2. Az ötlet forrásai Jó ötletre szert tenni nem egyszerű! Honnan származhatnak vajon a jó ötletek?! a) a fogyasztók, a potenciális kliensek fogyasztói szokásainak, magatartásának tanulmányozásával (igen hasznos megfigyelések tehetők, ha a vállalkozók, a leendő tulajdonosok kellő figyelmet fordítanak arra, hogy mire is van igényük, ill. mit is szeretnének a vállalkozás által elképzelt, megcélzott emberek, a leendő kliensek) b) Tökéletesítés, több működő vállalkozás tanulmányozásának segítségével. Tulajdonképp gyakorta nyerhető jó ötlet pusztán annak megfigyeléséből is, hogy egy adott vállalkozást, egy bizonyos profilt mások hogyan működtetnek. Hiszen sokszor apróbb változtatásokkal vagy a megfigyelt cégnél tapasztalt figyelmetlenségek korrigálásával virágzó vállalkozást lehet létrehozni. c) A forgalmazási csatornákban dolgozó emberek „kikérdezésével”. A forgalmazásban, az értékesítésben közvetlenül dolgozók gyakorta a legjobb “ötlet-források”. Hiszen nemcsak az adott bolti kínálatban szereplő termékeket ismerik jól, de azt is, hogy melyek a leggyakrabban előforduló minőségi kifogások egy-egy termék kapcsán. Sőt azzal is ők találkoznak nap mint nap, hogy melyek azok a termékek, amelyeket a vevők hiába keresnek, mert pl. kevés van belőlük, vagy mert még, vagy már nem lehet kapni. d) kormányzati szervezetek, ill. állami programok. Gyakorta jó lehetőséget kínálhat egy-egy olyan gazdaságpolitikai megfontolásból születő kormányprogram, amelynek aktualitása miatt – arra „ráépülve” – jó ötletekre lelhetünk (de hasonlóan esélyes lehet egy EU-s vagy egyéb pályázati kiírás, amely megvalósításával megalapozható egy későbbi vállalkozás léte). e) egyéb, például kapcsolódás kutatóprogramokhoz, munkatapasztalatok, környezet, barátok, ismerősök, internetes ötletoldalak, életrajzi művek…

3. Az ötlet gyűjtésének módszerei Az ötlet forrásai mellett legalább olyan fontos, hogy miként gyűjthetők és dolgozhatók fel az eredeti elgondolások. Erre vonatkozóan számos igen jól bevált módszer létezik. Ezek közül a legismertebbek a következők: Az ötletroham / ötletbörze (brainstorming): A módszer lényege arra a tényre alapul, hogy az emberek általában aktívabbak és kreatívabbak, ha másokkal együtt, csoportban vesznek részt a feladatok megoldásában. A módszer igen egyszerű! Azonban célszerűen csakis néhány fős – team-szerű – csapatban (ha nagyobb csoportról van szó, akkor kisebb munkacsoportokra 18

osztjuk) használható igazán jól. A heurisztika: A heurisztikának nincs “szabályos” módszere, amint erre az elnevezése is utal. Általában a vállalkozóknak arra a képességére épít, amellyel a gondolatok, felismerések és a tapasztalatok feldolgozásával kialakuló “tanulási folyamat” révén, mintegy sajátságos “felfedezést” tesznek. (Érdekes és jó tudni, hogy ezt a módszert alkalmazzák a leggyakrabban.) A naplóvezetés: Rendkívül jó és hatékony módszer. Általában már működő vállalkozások alkalmazhatják a legsikeresebben. Lényege, hogy a cég működésére és termékére (termékeire) vonatkozóan célirányos kérdéseket tesznek fel, sokszor csak egyszerű füzetet alkalmazva erre. Amikor bármely kérdésre vonatkozóan a munkatársaknak, tulajdonos(ok)nak bármilyen ötletük van, feljegyzik. Bizonyos idő múlva (pl. 1-2 hó) az elképzeléseket, felvetéseket feldolgozzák, és a hasznavehetőket megvalósítják. Ilyen kérdések lehetnek, mint pl. hogyan: adjunk jobb minőséget; állítsunk elő és adjunk olcsóbban; lehet többet adni az eredeti áron; többet adni nem arányosan emelt áron; megváltoztatni a terméket stb. A kérdéslista-módszer: A kérdéslista-módszer arra keresi a választ, hogy hogyan lehetne – más, már meglévő termékeket alapul véve – egy-egy adott terméknek újszerű alkalmazási lehetőséget találni. A módszer tipikus kérdései, hogy lehet-e a vizsgált terméket: átvenni; módosítani; megnagyobbítani; kisebbíteni; átrendezni; kombinálni; jellemzőit megfordítani stb. Probléma-leltár módszer: A módszer szintén már meglévő termékkel összefüggésben alkalmazható sikeresen. A módszer alkalmazásának másik kötöttsége még az is, hogy általában nagytömegű és egyszerű termék esetében alkalmazható jó eredményességgel. A módszer lényege, hogy a vonatkozó termékre egy igen egyszerű kérdőívet készítenek (a válaszokat aláhúzással, vagy X-eléssel kell megadni) és azt a termék eladásával együtt kérik kitölteni. Fókusz vagy célcsoport: Ebbe a módszer-csomagba több, különféle módszer tartozik. A 19

legismertebbek: a minőségi körök; értékelemzés. Mindkét módszerre jellemző, hogy inkább már működő cégek, ill. létező termékekkel kapcsolatosan szokták alkalmazni. A módszerek alkalmazása komoly szakmai felkészülést igényel, az alkalmazók sokszor önálló tanácsadási profilként művelik. Egyéb: szakértői interjúk, más iparágak tapasztalatai, illetve megoldásai, továbbképzés, gyárlátogatás…

Összefoglaló kérdések 1. Mi az ötlet? 2. Mi az üzleti lehetőség? 3. Milyen alapvető különbségek vannak az ötlet és az üzleti lehetőség között? 4. Sorolja fel az ötlet forrásait és részletezze azokat! 5. Milyen módszerekkel „generálhatók” az ötletek? Hány ilyen módszer van, s ezek közül melyek azok, amelyek inkább már meglévő cégek esetében alkalmazhatók sikeresen?

4. lecke. Hogyan jut el az ötlet az üzleti lehetőségig (a piackutatás szerepe) Az újonnan vállalkozók nemcsak üzletük jövőjét, de már a puszta indulásukat is veszélyeztetik, ha piackutatás nélkül próbálkoznak vállalkozni.

1. A piackutatás tartalma, céljai és teendői Piackutatás: a piaci információk begyűjtésének, rendszerezésének és értékelésnek folyamata. Célja: feltárni, hogy – az adott cég profilját, tevékenységét és típusát (mérete, technológiájának jellege, stb.) figyelembe véve – a cég által célzott piacon mekkora lesz az értékesíthető mennyiség nagysága. A piackutatás során a piaci információk begyűjtésével és feldolgozásával meg kell határozni a tervezett áru vagy szolgáltatás számításba jöhető vevőinek számát (körét) illetve dinamikáját a célzott piacon, és azt, hogy a számításba jöhető vevők milyen valószínűséggel lesznek a cég tényleges fogyasztói.

2. A piackutatás módszerei elsődleges kutatás; 20

másodlagos kutatás.

2.1 Elsődleges kutatás Az elsődleges kutatás az, amikor az adott cégre, illetve célzott termékeire vonatkozóan végzik a vizsgálatokat, gyűjtik össze a megfelelő információkat. Ennek lehetséges módjai: a kikérdezéses módszer, amelynek során telefonon, írásban, esetleg szóban kérdezik meg a potenciális klienseket; tesztekkel vizsgálják az új termék értékesítésének lehetőségét. Ekkor az áru jellegétől függően átadnak egy-egy terméket kipróbálásra (pl. autó, háztartási gép stb.) esetleg hosszabbrövidebb ideig tartó használatra is; a panel-módszer, amelynek esetében egy bizonyos fogyasztói kör arra vállalkozik, hogy szabályos időközönként bizonyos felmérési kérdésekre választ ad; kísérletekkel, amikor is a cég a fogyasztás pszichológiai hátterét próbálja felderíteni. Fontos tudnunk azonban, hogy egy induló cég jobbára a kikérdezéses módszert választhatja célszerűen.

2.2 Másodlagos kutatás A másodlagos kutatás során a cég gyűjti, elemzi a meglévő – különféle forrásból származó – anyagokat (pl. kutatóintézetek, statisztikák, gazdasági elemzések stb.). A másodlagos kutatásnak egyik igen hasznos és szisztematikus módszere az un. PESTI (a betűszó a vizsgálandó területek angol elnevezése kezdőbetűiből tevődik össze!) modell. A modell a makrogazdasági elemzés azon tényezőit veszi sorra, amelyek egy vállalkozási környezet szempontjából alapvetők, így: P (Political): azt vizsgálja, mennyire megbízhatóak a vállalkozásalapítás politikai és jogi feltételei (pl. tulajdon védelme, vállalkozások érdekvédelme stb.) az adott országban; E (Economical): a gazdasági környezetet veszi górcső alá (pl. az ország általános gazdasági helyzete, infláció mértéke, kamatok, fizetőképes kereslet, befektetési kedv stb.); S (Social): a társadalmi–kulturális környezetet vizsgálja (pl. milyen a vállalkozások társadalmi megítélése, milyen az üzleti etika, milyen az egyén viszonya a munkához stb.) T (Technological): itt az a kérdés, hogy milyenek a technológiai adottságok általában (pl. milyen a szakképzés helyzete, milyen az innováció, milyen fejlettségű a háttéripar stb.) I (International): az ország nemzetközi gazdasági kérdéseivel (pl. külpolitikájával, nemzetközi gazdasági orientációjával, nemzetközi üzleti kapcsolatai szabályozásával, speciális, nemzetközi projektek kérdéseivel stb.) foglalkozik. (a módszerről bővebben olvashat: Szirmai Péter: 10 lecke az üzleti tervezésről, CO-NEX Kiadó, Bp. 1995.)

Tehát mindenképp jó és tájékoztató információk kellenek! Nem mindegy, hogy a megfelelő információkat honnan és hogyan szerezzük.

21

5. ábra A piackutatás információs forrásai Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 5. ábra)

3. Piackutatási terv készítése Az információk beszerzéséhez készítsünk piackutatási tervet. A vizsgálat megtervezése kapcsán tudni kell, hogy a piackutatás mélysége és módszere sok mindentől függ. Egészen alapvető jelentőségű a mélyreható piackutatás pl. azon cégek számára, akik ún. saját fogyasztói kört akarnak kiépíteni. Megint csak más azoknak a cégeknek a helyzete, amelyek már meglévő, tehát más üzletek által “megtermelt” fogyasztói rétegre akarnak építeni. A piackutatási tervnek minimálisan az alábbi néhány szempontra tekintettel kell elkészülnie: a későbbi (elképzelt) vevők figyelembevételével a szükséges piaci információk meghatározása; kiktől és honnan lehet ezeket az információkat beszerezni; léteznek-e (létezhetnek-e) olyan, mások által már beszerzett, összegyűjtött (esetleg feldolgozott?!) információk, amelyekre szükség volna; milyen módszerekkel és milyen eséllyel lehetne a különböző információkhoz hozzájutni (ha pl. kérdőívet kell kitöltetni, célszerű kipróbálni először barátok és ismerősök segítségével, hogy mennyire egyértelműek a kérdések, nehezen vagy könnyen töltetők-e ki stb.); mennyi időbe telik és várhatóan mekkora költségekkel jár a legszükségesebb információk beszerezése illetve elemezése stb. A piackutatási terv sikeres végrehajtásával elfogadható alapot teremthetünk az ún. piacelemzés elvégzéséhez.

Összefoglaló kérdések 1. Mi a piackutatás? 2. Melyek a piackutatás módszerei? 3. Hogyan jut el az ötlet az üzleti lehetőségig? 4. Foglalja össze röviden, milyen információkra van szükség a megfelelő „piaci kép” kialakításához? 5. Mit nevezünk PESTI módszernek?

Bevezető Ezen fejezet az üzleti tervvel, annak fogalmaival és részletes felépítésével foglalkozik. A fejezet tizenkét leckéből áll. Első lecke az üzleti terv tartalmával, funkcióival, főbb fejezeteivel foglalkozik. A második lecke a megfelelő társasági forma kiválasztását tartalmazza. 22

A harmadik lecke a vállalkozás "kívülről-belülről" részt elemzi. A negyedik leckében a piacelemzéssel foglalkozunk. Az ötödik lecke a marketingmix elemeit mutatja be. A hatodik leckében az állandó és változó költségek elemzésére és a fedezet kiszámítására koncentrálhatunk. A hetedik lecke a jövedelem-kimutatással foglalkozik. A nyolcadik lecke az álló- és forgóeszközök jegyzékére és a mérlegterv elemeire világít rá. A kilencedik lecke a számvitelei rend kialakításával foglalkozik. A tizedik lecke a pénzforgalmi tervre és a hitelpolitikára világít rá. A tizenegyedik lecke a munkatársak kiválasztásáról szól. A tizenkettedik leckében pedig a kockázati tényezőket vesszük számba.

5. lecke. Az üzleti terv tartalma, funkciói, főbb jellemzői Bármilyen vállalkozás – legyen az kicsi vagy nagy, alapítás előtt álló vagy sok éve működő – sikerének esélyeit megnöveli az, ha nem mulaszt el üzleti tervet készíteni. Hisz egy alapos üzleti terv szinte “rákényszeríti” annak készítőjét, hogy a vállalkozás szempontjából valamennyi meghatározó tényezővel, rizikófaktorral számoljon. Az üzleti terv rövid, de információgazdag leírás az üzleti vállalkozásról; mélysége és részletezettsége a tervezett vállalkozás méretétől és tevékenységének, technológiájának jellegétől függ.

6. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 6. ábra) Az üzleti tervezés legfőbb előnye, hogy indulás előtt, még „papíron” – tehát számításokon, kalkulációkon keresztül – meggyőződhetünk arról, hogy üzleti elképzelésünk megvalósulhat-e. Induló cégnél lehetővé teszi, hogy megítéljük a vállalkozás életképességét a célzott piacon; a vállalkozás „kivitelezésének alapja; 23

finanszírozási források (hitelek) megszerzésének eszköze; elfogulatlan önértékelési lehetőség, vállalkozónak és vállalkozásnak egyaránt. Tehát: képes-e a tulajdonos a céget felépíteni; fog-e az “egész” működni; alkalmas-e a vállalkozó arra, hogy a céget működtesse; van-e pénze az induláshoz, és az vajon elég-e ahhoz, hogy a tervezett vállalkozás ténylegesen beinduljon. Már működő cégnél segíti (általában egy évre előretekintően) a vállalatot érintő valamennyi fontosabb tényező számbavételét (pl. piac, forgalombővítés lehetőségek, fejlesztések stb.) és a tárgyévi célok kitűzését; “hidat” képez a cég stratégiája és annak éves szintű megvalósulása között; bázisanyagul szolgál a cég tényleges eredményeit előrejelző és elemző tevékenységeknek (vezetői informatika, controlling stb.). Banki hitelkérelem esetén meghatározó szempont: az adott bank által előírt és megkövetelt formában; megfelelő, reális információk felhasználásával legyen képes a cég hitelkérelmét “hiteltérdemlően” indokolni.

1. Az üzleti terv részletezettsége Az, hogy milyen részletesen készítsük el az üzleti tervet, függ attól: indulás előtt álló cégről, vagy már működő vállalkozásról van-e szó; milyen a cég profilja (nyilván egy kereskedő céget egészen más tényezők érintik nagyobb súllyal, mint aki termel és az általa készített dolgokat különféle kereskedő cégek értékesítik, és megint csak mások érintik azt, aki egy nagyobb cég beszállítójaként alkatrészeket állít elő stb.); milyen a vállalkozás mérete (természetesen jóval több dologgal kell kalkulálnia és így jóval részletezőbb az üzleti terve mondjuk egy több milliárdot forgalmazó multinacionális vállalatnak, mint a néhány fős kis-, vagy akár az egy-két száz fős, három-, négyszázmilliós forgalmú cégé); hitelkérelem céljaira készült-e (ugyanis ez esetben az üzleti terv felépítése, mélysége és időhorizontja meghatározóan a hitelező bank előírásaitól, a kért hitel típusától – ezen belül is a 24

célcsoporttól, a futamidőtől, a hitel nagyságától, az esetleges türelmi időtől, a hitelgaranciáktól stb. – függ.

2. Kérdések, melyekre választ kell kapni a terv készítése során: Mi „képezi" az ötletem üzleti lehetőségét? Kik lesznek a vevőim? Milyen igényeket fogok kielégíteni? Kiknek és milyen piaci részesedéssel? Kikkel kell versenyeznem? Fog-e ez az „egész" működni? Képes vagyok-e egy ilyen vállalkozást „felépíteni" és működtetni? Honnan lesz pénzem, és elég-e az a tervezett vállalkozás beindításához?! stb. Az üzleti terv megközelítései Cél:

Fontosabb, Ki lesz a felhasználó? hangsúlyozottabb részek: Kit célozzunk meg? marketingterv, termelési illetve jelenlegi vezetés és üzlettársak technológiai terv, eredmény és jövedelmezőség teljes üzleti terv, hitelkérelmi hitelezők, pénzintézetek, pályázat támogatást folyósítók

a vállalkozás tevékenységi köreinek kialakítása, módosítása idegen forrás elérése (forgóeszköz- és fejlesztési hitelek, támogatások) a vállalkozás üzletfeleinek, marketing terv, termelési, illetve partnereinek tájékoztatása technológiai terv tevékenység-változtatás marketingterv, eredményterv, tőkeemeléssel (idegen forrás) pénzügyi terv, szervezeti terv, minden, ami meggyőző erejű

vevők, szállítók új, potenciális üzlettársak, tőkebefektetők

3. Az üzleti terv tartalma A következő fejezetekre alapvető szükség van egy induló cég esetében: 1. Jövedelemtervezés; 2. Piacelemzés; 3. Álló- és forgóeszköz-jegyzék; 4. Nyitómérleg készítése; 5. Vállalkozás helyszínének megválasztása; 25

6. Belső elrendezés (a munkavégzés fizikai közegének kialakítása); 7. Megfelelő társasági forma megválasztása; 8. Üzleti terv és egyéb vetületeinek számbavétele; 9. Állandó és változó költségek elemzése; 10. Fedezetszámítás (fedezeti ábra); 11. Pénzügyi és hitelpolitika kialakítása, pénzforgalmi terv; 12. Munkatársak kiválasztása és munkaszervezés; 13. Kockázati tényezők összegyűjtése és elemzése; 14. Számviteli rend kialakítása.

Összefoglaló kérdések 1. Mi az üzleti terv? 2. Milyen részletes legyen az üzleti terv? 3. Mikor kell üzleti tervet készíteni és mi a különbség az induló cég és a már működő cég üzleti terve között? 4. Mire kell választ kapni az üzleti terv készítése során?

6. lecke. A megfelelő társasági forma kiválasztása A társasági forma azon jogilag is szabályozott mód, amelynek keretein belül a szervezet, vállalkozás működik. Ne essünk abba a hibába, hogy előbb döntjük el, milyen társaságot alapítsunk, azután “töltjük meg” tartalommal. Célszerű, ha a megfelelő gazdasági-társasági formát az előző hat tervezési lépés tartalma szerint határozzuk meg. (Lényeges tudni, mi az ideális társasági forma a cég számára, mivel az ettől eltérő megoldást kockázati elemként kell kezelni.)

1. A társasági forma kiválasztásának szempontjai Szempontok: A cég sajátosságai (Pl. mennyire tőkeigényes technológiáról van szó, esetleg az induláshoz hitelre van-e szükségünk, ugyanis ezekben az esetekben fontos a megfelelő társasági forma kiválasztása.) A cég stratégiai jövője és a tervezett növekedés jellege (erre azért érdemes gondolni, mert ha van esély a közeljövőben komolyabb fejlődésre, növekedésre, nem érdemes olyan formát választani (pl. bt.-t), amit azután hamar át kell majd váltanunk egy „kényelmesebb”, a működés szempontjából kedvezőbb formára (pl. kft.-re); 26

Résztvevők (társak) köre, kockázatvállalási képessége; Az egyik legfontosabb szempont a felelősség, ui. elképzelhető olyan potenciális vállalkozótárs a cég számára, aki pl. családi körülményei, anyagi adottságai miatt nem szeretné a korlátlan felelősséget vállalni. Ilyenkor gyakori, hogy kft.-t alapítanak, vagy a bt.-ben a kültag szerepét vállalják. A kiválasztás kényszeres „tényezője”: a rendelkezésre álló, illetve előteremhető pénz, tőketényezők. Nyilván van olyan élethelyzet, amikor valakit inkább a helyzete (pl. munkanélkülivé válás), mint sem az „álmai” visznek a vállalkozási létformába. Ez esetben – különösen, ha még mindez tőkehiánnyal is párosul – a vállalkozás tartalma, illetve annak következményeképp a formaválasztás is magán viseli a „kényszer” jellegét. Vállalkozási formákról bővebben itt olvashat.

2. Lehetséges társasági formák Közkereseti társaság (kkt.) A kkt. tagjai korlátlan és egyetemleges felelősség terhe mellett, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget, s az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Ezt társasági formát hazánkban viszonylag ritkán választják a vállalkozók. Vállalalati jog Betéti társaság (bt.) A bt. tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget. A társaság kötelezettségeiért legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges és legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékben korlátozott. Közös vállalat (kv.) A kv. a tagok által alapított olyan a gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Korlátolt felelősségű társaság (kft.) A kft. olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben meghatározott egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. Részvénytársaság (rt.) Az rt. tőkebefektető társaság, alapítható és működtethető zártkörűen és nyilvánosan is. Nyíltkörűen működő részvénytársaság (nyrt.) – Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették. Zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) – Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették. Kapcsolódó vállalkozások: Egyesülés 27

Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Nonprofit szervezetek nem üzletszerűen gazdálkodó szervezetek, valójában csak kivételesen – társadalmi feladataikat segítő kiegészítő jelleggel – folytatnak gazdálkodó tevékenységet. Polgárjogú társaság – A felek a társasági szerződéssel arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Közhasznú szervezetek – A közhasznú társaság (kht.) a közhasznú tevékenységet tartósan, rendszeresen végző olyan jogi személy, amely a társasági szerződés alapján jön létre. Egyesület – jogi személy (jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el – a bejegyzés csak jogellenesség címén tagadható meg). Alapítvány – Az alapítvány céljának tartósnak és közérdekűnek kell lennie. (LB eseti döntése: a tartós közérdekű cél akkor is megállapítható, ha az alapítvány vagyona egyetlen személy érdekét szolgálja, ez az érdek azonban nem jövedelemszerzés. Általános társadalmi érdekből törvény is kötelezhet alapítvány létrehozására: ez az ún. közalapítvány. Költségvetési szervek – A társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló, jogszabályban, illetve alapító okiratban meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, az alapító okiratban meghatározott illetékességi és működési körben feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi.

Összefoglaló kérdések 1. Mit nevezünk társasági formának? 2. Mire kell ügyelni a társasági forma kiválasztásakor? 3. Milyen társasági formák közül választhatunk? 4. Melyek az egyes társasági formák előnyei és hátrányai?

7. lecke. Vállalkozás ”kívül-belül” (A helyszín kiválasztása és a cég belső elrendezése) 1. A helyszín kiválasztása 1.1 A székhely és telephely közötti különbség A székhely a társaság központi ügyintézési helyét jelöli, amit cégtáblával kell megjelölni. A telephely a vállalat földrajzi helye, a teljesítmény-előállítás helyszíne, kiindulópontja. A kettő tehát nem szükségszerűen ugyanaz (bár egybe is eshet)! A székhelyet – tulajdonképp lehet kevésbé „jó” helyre is választani, de a telephely helyszínének megválasztása komoly jelentőséggel bír! Ha sikerül jó helyszínt választani, az akár jelentékeny versenyelőnyt is jelenthet egy cégnek. Gondoljunk pl. arra, hogy mit jelenthet pl. egy autójavító cégnek egy olyan telephely, amely 28

közvetlenül az autópálya mellett helyezkedik el, épp egy lehajtó közelében. Persze a megválasztandó helyszín kapcsán a legfontosabb tényező, hogy mivel fog a cég foglalkozni, mi a profilja. Pl. egy olyan kereskedelemmel foglalkozó cégnek, amely nagyobb méretű árukat forgalmaz (pl. bútort) esélye sem lehet egy olyan „terepen”, ahol nem lehet parkolni, míg egy internetes kereskedelemmel foglalkozó vállalakozásnak a parkolás biztos nem alapvető szempont. Ma már kutatási, sőt statisztikai adatok is alátámasztják azt a tényt, hogy a nem megfelelően kiválasztott helyszín épp úgy lehet egy kisvállalkozás bukásának az oka, mint mondjuk a likviditási zavar. Mégis sokszor választanak helyszínt úgy vállalkozók, hogy ezzel a kérdéssel sokkal kevesebbet foglalkoznak, mint – mondjuk – a jövedelmezőséggel. Tehát akkor, amikor a helyszínt kell megválasztani, általában célszerű módszeresen végigvizsgálni az alábbi szempontokat, mégpedig mindig a cég konkrét tevékenységének tükrében.

1.2 Mérlegelendő szempontok elérhetőség (a kliensek és a dolgozók számára); megfelelő méret, illetve, hogy egy nagyobb telep hozhatna-e nagyobb hasznot, ha igen mekkorát; milyen igényekkel, követelményekkel, jogszabályi előírások stb. figyelembevételével jár a vállalkozói tevékenység; milyen a „technológia” helyigénye, mindennek és mindenkinek van-e (lesz-e) elég helye (egyáltalán: kell-e mindennek hely); infrastrukturális adottságok (megfelelő mennyiségű víz, gáz, villany…); szuprastrukturális feltételek (éttermek, szálláslehetőségek…); az iparági szereplők elhelyezkedése; véglegesnek tekinthető-e a kiválasztott hely; mindez mekkora összegbe fog kerülni, milyen terhet jelent majd a vállalkozás számára. Az elérhetőség: vannak olyan vállalkozások, ahol ez – bár általában fontos szempont – mégsem bír akkora jelentőséggel. Pl. Gondoljunk egy – bedolgozókkal működtetett – kisszériás, készruhakészítő cégre. Esetében ui. a dolgozók többsége otthon végzi a munkáját, tehát nem kell nap, mint nap eljutnia a munkahelyére, vagy pl. egy szoftver programokat készítő cégre, ahol a munkatárasak szintén otthoni munkavégzéssel is alkalmazhatók. Míg más vállalkozások esetében az elérhetőségnek nagyon nagy jelentősége van. Pl. kis- és nagykereskedelmi vállalkozás stb.; A megfelelő méret: sajnos ez néha komoly gond lehet, hisz az induló cégek az esetek többségében tőkeszegények. Azonban azt mindenképp érdemes mérlegelni, hogy – a hosszabb távú elképzelések tükrében – vajon egy növekedés miatti költözködés kerülhet majd inkább többe, vagy az, hogy már induláskor a megfelelő méretű ingatlanba, helybe fektetünk be. Jogszabályi előírások figyelembevétele: sok olyan tevékenység van, amelyek engedélyezése komoly – jogilag is szabályozott – feltételrendszer kialakításához kötött. Vannak olyan helyek, amelyek esetén – ha megfelelőek is lennének – a szabályok az odatelepítést nem engedélyezik (pl. lakótelepi házba a textiltisztítást, ill. zajjal járó tevékenységet stb.), illetve van, amikor magára a telephelyre nincs korlátozás, de a 29

kialakításra igen, s van, amikor ez pl. a méret miatt nem megvalósítható: pl. a HACCP előírások megszabják, hogy a mosdó stb. hány méterre lehet az élelmiszer-árusítás helyétől stb. A technológia elhelyezésének helyigénye: nem kétséges, hogy minden tevékenységnek van technológiája, azonban vannak olyan tevékenységek, amelyek kisebb helyen is elvégezhetők, míg mások, ha el is végezhetők esetleg, a kisebb hely miatt balesetveszélyessé (esetleg – hosszabb távon – egészségre károssá) válhatnak. Ilyen esetben még akkor sem célszerű a „megalkuvás” a helyszűkével, ha azt „direkt” jogszabály nem bünteti, ui. egy esetleges baleset hátterének feltárása kapcsán nem csak a felelősséggel, de a saját lelkiismeretünkkel is meg kell küzdenünk! A helyszín véglegessége: ennek a szempontnak az a nem csekély jelentősége, hogy ha nem tudja a vállalkozó – még a maga számára sem – ezt a lehető lehatározottabban állítani, óvakodni kell a hely belső architektúrájába történő, túlzott befektetéséktől. (pl. drága csempe, faburkolat stb.) A helyszín „ára”: a jó vállalkozó – bár tudja, hogy a helyszín (az ingatlan át- ill. kialakítása és/vagy vásárlása – amennyiben a helyszín megszerzése ezzel jár – csakis hosszú távon térül meg, de azért azt mégis fontos kiszámolnunk, hogy pl. egy óvatos számítás alapján hány év múlva esélyes ez, sőt a számítások és a becslések alapján egyáltalán van-e esély erre.

2. A belső elrendezés, elhelyezés terve A cég üzleti terének fizikai elrendezését belső elrendezésnek nevezzük. A belső elrendezés kialakítása szempontjából – bármilyen profilt is tekintünk – mindenképp általános igény-tényezőként jelentkező kérdés a technológia helyigénye, másfelől a kliensek fogadására alkalmas hely, helyiség kérdése. (Más tényezők tekintetében ugyanis előfordulhat, hogy nincs akkora jelentősége (így pl. a munkatársak otthoni munkavégzése mellett a munkatársak elhelyezése, illetve az ehhez kapcsolódó ergonómiai követelmények nem valószínű, hogy felvetődnek stb.) Tehát alapvető szempontokként közismertek az alábbiak: a) technológia helyigénye (gépek, berendezések, járművek stb.); A technológia – különösképp a termelési – sokszor nehéz dilemmák elé állítja kialakítóját (pl. követhető az ún. termékközpontú, míg egy más esetben esetleg a folyamatközpontú megoldás. A hazai kis vállalkozások – miután gyakran csak egy termékre, terméktípusra specializálódnak – inkább a termékközpontú gyártást követik), azonban bármilyen típusúról is legyen szó, az induló termelő cégek esetében a legalapvetőbb az anyagok és félkész termékek minimális mozgatásnak elvét célszerű követniük. b) kliensek fogadására alkalmas helyiség; A cégnek mindig ügyelnie kell arra, hogy partnereiben jó benyomást keltesen. Ezért minden cég számára – kivétel nélkül – alapvető követelmény, hogy legyen egy olyan hely, de legalább egy, arra alkalmas, elkülönített sarok, ahol a klienseit, partnereit zavartalanul fogadhatja. c) Munkatársak elhelyezése és az ergonómiai követelmények; A munkatársak megfelelő elhelyezésére nem mindig helyeznek kellő súlyt az induló cégek. Pedig az odafigyelés, akár az ergonómiai szempontokat is figyelembevevő elhelyezés, a munkavégzésük minőségében tetten érhető, áttételesen megtérülő beruházás. d) egészségügyi előírások; Az egészségügyi előírásokat különféle jogszabályok tartlamzazzák. Be nem tartásuk komoly büntetést vonhat maga után. 30

e) speciális biztonsági követelmények. Hasonló a helyzet a speciális (fokozott) biztonsági követelmények esetében, ahol a jogi háttér teszi egyértelművé a megfelelő követelmények biztosítására, a vonatkozó előírások betartására vonatkozó előírásokat.

Összefoglaló kérdések 1. Mire kell ügyelni a helyszín kiválasztásakor? 2. Mi a telephely és a székhely közötti különbség? 3. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a belső elrendezésnél? 4. Ön hogyan alakítaná ki vállalkozásának belső elrendezését?

8. lecke. A piacelemzés 1. A piacelemzés (első lépcső a kisvállalkozás marketingfunkciójának kiépítésben) A kezdő cég piackutatása és a piacok elemzése a cég – később kiépítendő – marketingfunkciójának megalapozását kell, hogy szolgálja. A marketing feladata felmérni a fogyasztói szükségleteket, azokat lefordítani konkrét termékekre és szolgáltatásokra úgy, hogy az a fogyasztó által kívánt minőségben, mennyiségben, áron és helyen álljon rendelkezésre, miközben megfelelő nyereséget biztosít a vállalkozónak.

A piacelemzés az üzleti terv – objektív piaci tényfeltáráson nyugvó – kontrollalapja, amely a fogyasztói igények és a versenytársak helyzetének mélyebb elemzését szolgálja. A piacelemzésnek mindenekelőtt arra kell tudni választ adni, hogy a jövedelemtervbe foglalt forgalom (árbevétel, következésképp nyereség) – a piaci vizsgálatok tükrében – teljesíthető-e, vagy sem. Hiszen amennyiben a piackutatás és az abból készített piacelemzés nem igazolják vissza a jövedelemterv célkitűzéseit, nem is szabad folytatni az üzleti tervezést. (Ugyanis a vállalkozás nem „öncélú” dolog, csakis a piaci szükségletekre épülhet. Tehát, ha a célzott piacon a cég tervezett profilja által kielégíthető szükségletek nem, vagy csak korlátozott módon léteznek, s emiatt a cégnek nem lesz elég forgalma, sem a vállalkozás, sem a vállalkozó megélhetése nem remélhető. Ilyen esetben legjobb új ötletet keresni.) Amennyiben a piacelemzés az előbbi kérdésben kedvező képet mutat (az árbevétel és a tervezett nyereség teljesíthető), akkor rátérhetünk az alábbi fontos részkérdésekre is, így: pontosan mi is az, amit eladni, termelni vagy szolgáltatni szeretne a vállalkozás (itt már nem az ötlet megszületésekor történt “nagyvonalú” meghatározásra van szükség, hanem pontos termékelképzelésekre – tehát konkrét termék-leírásokra, rajzokra stb. – van szükség); A fentiek szerint pontosított termékek, szolgáltatások elég vonzóak-e ahhoz, hogy képesek legyenek a vevőkör meg- vagy épp a konkurensektől való elhódítására; A későbbiekben esetleg változó kereslet alakulása hogyan fogja érinteni a vállalkozást. (Amennyiben pl. kedvezőtlenül, akkor a vevőkör bővítésére van-e, és ha igen, milyen terve a 31

cégnek); az elemzésnek választ kell adnia arra is, hogyan fog eljutni a vevőkhöz, a kliensekhez a termék vagy szolgáltatás (közvetlenül a cég fog-e kapcsolatban állni velük vagy a forgalmazást másra kívánják bízni); van-e, lesz-e a tevékenységnek konkurense (a “közelben” és “távolabb” egyaránt), és milyen erős és jól felkészült az; a cégnek milyen esélyei vannak a piaci versenyben. Tehát melyek a cég erősségei, illetve gyengeségei, amelyeket nagyon tudatosan kell kezelni, hogy a konkurenciával szemben előnyként kiaknázhatók legyenek, vagy épp fordítva: hogy hátrányként kell számolni velük, adott esetben „kezelni”, kivédeni őket; lesz-e mód (pl. elég pénz) valamilyen aktív módon (pl. reklám stb.) befolyásolni a piacot.

2. A piacelemzés során a két legfontosabb mozzanat: Piacszegmentálás A piacszegmentálás egy olyan – a piackutatás segítségével születő – elemzési eredmény, amely rámutat arra, hogy a cég milyen piacokon, milyen piaci szereplőknek, milyen termékkel, szolgáltatással, kereskedelmi tevékenységgel milyen arányban esélyes. A piacszegmentálás egy kis, induló cég esetében általában – klasszikus értelemben – nem is az! (Tehát nem a piac valódi „részekre szabdalásáról” van szó, sokkal inkább a piac leképezésről.) Hiszen egy kisebb cégnek nincs olyan piaci „ereje”, hogy újraossza a piacot, sokkal inkább „csak” arra, hogy a már szegmentált piacot mintegy „leképezze” (modellezze), s ebben a szegmentációban megtalálja azt a „rést”, amibe behatolhat, amelyet a maga számára megszerezhet. (Nem a véletlen, hogy a kis cégek piaci stratégiáit sokan „cinege” stratégiáknak nevezik, utalva ezzel arra, hogy csak a cinege képes – kicsiny testénél fogva – arra, hogy olyan helyekre behatoljon, amire egy nagyobb testű madár képtelen!) Konkurenciaelemzés A konkurenciaelemzés egy olyan piacelemzési módszer, amelynek alkalmazása során a piacra bevezetendő céget másokkal – a legkülönfélébb szempontok alapján – vetünk össze. Meghatározóan, arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon a többi – hasonló profilú – piaci szereplővel szemben a vizsgált cégnek milyen előnyei (erősségei) vannak, azaz milyen pozitív jellemzőire támaszkodhat, s mely – másokhoz képest létező – gyengeségeire kell tekintettel lennie, ha az adott piacon hosszú távon fenn akar maradni.

32

7. ábra Konkurenciaelemzés Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 7. ábra) Alapvető tudni a konkurenciaelemzés kapcsán, hogy minél több – potenciális – konkurenssel vetjük össze az induláskor (persze később, a működés során is!) a vállalkozás létező adottságait, annál jobban érzékelhetővé válik, hogy mi az, ami a céget valóban az adott piacon életképessé teheti, s mi az, ami fenyegetheti.

3. Konkurenciaelemzés A konkurenciaelemzés során – más cégekkel való összevetésben is – biztosan felmerülnek, és fontos szempontokként vetődnek fel, az alábbi kérdések: A piac állapota, jellemzői: A konkurencia és üzleti módszerei; A piac kiterjedtsége; A fogyasztók: szokásai; igényei; gondolkodásmódja. A közvetlen működés beszállítói környezete jellemzői, így: az alapanyag-szállítók; az alapanyaggyártók (alkatrész stb.); a bedolgozók; az értékesítési hálózat; A potenciális tőkeforrások: készpénzforrások; tőkebevonási lehetőségek; hitelforrások; Az üzletág (iparág) jövedelmezőségi szintjének (profitrátájának) ismeretében ki kell tudni kalkulálni azt, hogy ez elég lesz-e: a tartozások visszafizetésére; az adókra; a normális üzletmenet fenntartására; A fenti kérdések mellett alapvető még tisztázni: hogyan oldható meg az üzleti döntések „kontrollja”; a vállalkozó(k) mögött van-e biztos családi háttér; a vállalkozó(k)nak van-e üzleti készsége, tehetsége.

Összefoglaló kérdések 1. Mi a piacelemzés és milyen kérdésekre kell annak elkészítése során válaszokat adni? 33

2. Mit nevezünk piacszegmentálásnak és mi a célszerű kisvállalkozói stratégia ennek kapcsán? 3. Mit nevezünk konkurenciaelemzésnek, és hogyan célszerű azt elvégezni?

9. lecke. A marketing és a marketingmix szerepe A kisebb szervezetek marketingproblémája, hogy ismeretlenségből kiindulva kell elfogadtatni magukat. A fogyasztók, megrendelők fenntartásokkal kezelik őket, félnek, hogy például: nem tudnak megbirkózni a mennyiség nagyságával, hiányzik a szakértelem, hiányoznak a referenciák, erőforrás hiányában nem képesek a megfelelő kínálat kialakítására stb. A kis cégek kudarca ezen fenntartások mentén megpecsételődik, ezért is kell használniuk a marketing eszközeit, hogy semlegesítsék ezeket a benyomásokat. A marketing szerepének elfogadásában az egyik fő probléma, hogy a vállalkozók képtelenek megérteni, hogyan kapcsolódik össze a marketingelv és -filozófia a gyakorlati marketinggel. A marketingelv a tevékenységek rendszerezett megközelítését jelenti. Ennek megjelenési formája a marketing tervezési folyamat, amely úgy definiálható, mint egymással összekapcsolódó lépések sorozata, melynek végeredménye a megfelelő marketingstratégia.

1. A vállalkozás hatása a marketingre A vállalkozás és a marketing-attitűd: gondolkodási, viselkedési és cselekvési mód. Az új vállalkozások létrehozására és fejlesztésére gyakorolt hatáskörük átfogó, meghatározza azt a módot, ahogyan az emberek megközelítik munkájukat és kötelezettségeiket azt, ahogyan erőforrásokat szereznek, embereket irányítanak, vállalatukat reklámozzák, vagy terméket gyártanak. A vállalkozás folyamata tükrözi ezen gondolkodásmódot. Ez áll a vállalkozóból, az értékesnek tartott lehetőségből és a lehetőség kiaknázásához szükséges erőforrásokból. Egy ilyen marketingorientált folyamat kezelése számos kulcsszerep vállalását követeli meg a vállalkozótól. A vállalkozó a fő megálmodó, az az ember, aki felismeri és értékeli a lehetőséget. Az erőforrások megszerzése a következő funkció. A legtöbb esetben nem valószínű, hogy a vállalkozó számottevő vagyonnal bír. A vállalkozónak támogatókat kell meggyőznie, hogy tőkével, vagy emberi erőforrásokkal szálljanak be és támogassanak egy elgondolást, ami talán nem kézzelfogható. A vállalkozónak vezetőként kell funkcionálnia, felépítve egy olyan vállalkozói csapatot, amely képes a szakértelemben mutatkozó hiányosságokat áthidalni. Ezek a tevékenységek mind hatással vannak a marketingre. Az efféle vállalkozói marketingnek meghatározott stílusa van, melynek jellemzői a következők: A cég fejlődésének fázisa jelentős hatással lesz a marketing tevékenységre. Egy fiatal cég valószínűleg viszonylag egyszerű marketinget fog végezni, míg egy érettebb korú kisvállalkozás finomítani fogja ezirányú tevékenységét. 34

Terjedelmében és tevékenységében korlátozott a vállalkozások kis mérete, a fejlesztés fázisainak hatásai és korlátozott erőforrásaik miatt. A kisvállalkozások korlátozottak abban a tekintetben, hogy milyen mértékű és fajtájú marketing-tevékenységben vehetnek részt. Alapvetően formalitásoktól mentes: a kisvállalkozások nem rendelkeznek formális szervezeti struktúrával és formális kommunikációs rendszerrel. Valószínűleg a marketinggel kapcsolatos döntéshozatal sem része egy rendszernek. Egyszerűségre törekvő és ötletszerű: kis méretük és marketing stb. korlátaik, valamint a vállalkozó befolyása miatt valószínű, hogy a marketingdöntések egyszerűek és "ad hoc" alapon hozottak lesznek. A versenyre válaszoló és ellenható: mivel a kisvállalkozások a nagyobb versenytársakkal szemben nem gyakorolhatnak nagy hatást a piacra, ez a verseny látszik a kisvállalkozások piaccal kapcsolatos döntéseinek nagy részét befolyásolni. A kezdeményező tevékenység helyett a kis cégek inkább a versenytárs marketing-tevékenysége ellen próbálnak hatni. Az alkalmat megragadó: a kisvállalkozások marketing-tevékenységének egyik vitathatatlan előnye, hogy gyorsan reagál, irányt vált, vagy új koncepciókat, tevékenységeket vezet be. Rövid távú: a fenti okokból a kisvállalkozások döntően nem rendelkeznek hosszú távú tervekkel, így a legtöbb marketingdöntésük rövid távú.

2. A marketingprofil-modell A marketing a vállalkozás komplex tevékenységének egy fontos és integráló eleme. A következő modell a vállalati stratégia és a marketingprofil kapcsolatát fejezi ki. Elemei: 1. Vevő orientáció, amely a vállalkozás működési körével, valamint az általa kielégített vevői igényekkel van kapcsolatban. 2. Vállalati teljesítmény, amely összefügg a vállalat piacon elért eredményével, valamint e teljesítmény változásának figyelemmel kísérésével. 3. Környezeti tudatosság, amely a vállalkozás általános és versenykörnyezetében lezajló változások tudatos figyelését és az ahhoz szükséges eszközök meghatározását jelenti. 4. Marketing-menedzsment, amely azoknak a hatékony módszereknek és eszközöknek a keresését foglalja magában, amelyek a marketing-tevékenység hatékony koordinációját biztosítják. 5. Marketingmix, amely a piaci erőfeszítések egységességét és összehangoltságát teszi lehetővé .

3. A marketingmix A marketingmix a marketingeszközök különböző helyzetekben alkalmazott kombinációja. Tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyek révén – a vállalati szempontok figyelembevételével – a fogyasztói igények kielégíthetők. A jó „mix” a fogyasztók bizalmának elnyeréséhez vezet, s ezen keresztül a piaci versenyben az egyik vállalatot a másik fölé helyezheti. A marketingmixről bővebben itt olvashat. A szakirodalom a marketingmixet többféleképpen is felosztja. Legismertebb a McCarthy-féle 35

csoportosítás, mely az angol nyelvű kulcsszavak kezdőbetűiről kapta népszerű nevét, a 4 „P”-t: (1) Termékpolitika (Product) A termékpolitikai döntések magukban foglalják a terméktervezésre, a választékra (új termékek bevezetése, régiek kivonása), a termékéletciklus egyes szakaszainak menedzselésére vonatkozó döntéseket. A termékpolitika fontos kérdéskörei a formatervezés, a csomagolás, a márkázás. A kisvállalkozások úgy látják önmagukat, hogy túl kicsik vagy túl gyengék ahhoz, hogy kezeljék/irányítsák piacuk fejlődését. Termék/szolgáltatás portfóliójukban a befutott termékek foglalják el a legnagyobb részarányt, az innováció kevésbé érzékelhető. Pedig egy újító ötlet nem biztos, hogy nagyon radikális. Egy termék, amelyik az egyik piacon jónak bizonyult, egy kis módosítással jó lehet egy másikon is. Az ilyen lépésről lépésre haladó, “foltozgató” fejlesztések a kisvállalkozások nyilvánvaló piaci orientációját jelzik, hiszen általában választ jelentenek egy vevői igényre. Természetesen ehhez túl kellene lépni a “termék-rövidlátáson” és nem azokat a termékeket/szolgáltatásokat fejleszteni, melyekről ők úgy gondolják, hogy a vevőknek arra van szükségük, hanem a tényleges fogyasztói igényekre összpontosítani. Az innovációs készségen és gyorsaságon múlik sokszor egy vállalkozás sikere vagy bukása, melyet a kisvállalkozók is elismernek, amikor a sikert kiváltó tényezők között elsőként nevezik meg a piaci igény időben való felismerését. (2) Árpolitika (Price) Az árpolitika tárgykörébe tartoznak a költségvizsgálatok, a fogyasztói árelfogadás vizsgálata, az árpolitikai célok meghatározása, az árképzési módszerek kialakítása, az ártaktikai döntések meghozatala. A megfelelő ár a legfontosabb sikertényező. Ehhez kapcsolódóan kijelenthető, hogy a kisvállalkozások marketing-tevékenysége egyértelműen ár-központú. Az ár a vállalkozók tudatában mindent megelőző, legfontosabb piaci tényezőként jelenik meg, az üzleti élet minden aspektusában abszolút prioritása van más eszközökkel szemben. Előtérbe került mint legfontosabb versenyelőny; a bukás, vagy siker elsődleges oka; mint leghatékonyabb értékesítés-ösztönzési eszköz és még sorolhatnánk. Ezt támasztja alá a vállalkozók erősen agresszív árstratégiája is, amely alapján magas minőségű termékeket erősen nyomott árakon értékesítenek, a kotleri terminológia szerint “hihetetlenül kedvező ajánlatra” törekedve. Természetesen nem szabad megkérdőjelezni az ár fontosságát az üzleti és marketingtevékenységben. Csupán arra kell ráirányítani a figyelmet, hogy ez az árpolitika hosszú távon a kisvállalkozások túlélési esélyeit kockáztatja. A vele járó veszélyeket különösen megerősíti, hogy árképzési politikájukban a költség+haszon elvet követik. Ez azt jelenti, hogy a tartósan alacsony ár (amely egy idő után elvárás lesz), mindig a vállalkozó hasznából csíp le egy darabot, ami a fejlődés gátja lehet. Nyilván a maximális profitot az biztosítaná, ha a kisvállalkozók a kereslethez igazodva tudnák megállapítani áraikat, de ez erőforrás-igényes módszer és mint ilyen, a legtöbb kisvállalkozó számára nem megvalósítható. Az árpolitika a vállalkozás által kínált termékek (szolgáltatások) árának meghatározása és a piaci eseményekre történő reagálás elveinek és módszereinek összessége. A termékek induló ára a piacon lehet: költségalapú árképzéssel kapott ár, keresletalapú árképzéssel kapott ár, 36

versenytársalapú árképzéssel kapott ár. A kiválasztott árképzési formát célszerű kalkulációval, grafikonos elemzéssel alátámasztani. A piacra történő bejutás után a vállalkozás érdekeinek megfelelően lehetővé válik árengedmények kidolgozása, fizetési feltételek módosítása is. A termék mindenkori árának kapcsolatban kell lennie a termék életgörbében betöltött helyzetével is. esetleges szezonalitás és hatásai; A szezonalítás pl. tipikusan az a tényező, amely egyik cég-típus esetében „abszolút” jelentőségű (pl. divatcégek, butikok, agrárvállalkozások, útépítés stb.) , míg egy másikében nincs jelentősége (pl. szoftverfejlesztés, csavargyártás, műanyag-fröccsöntés stb.) minden – az üzletemhez kapcsolódó – egyéb lényegesnek ítélhető szempont (3) Értékesítési politika (Place) Az értékesítési politika azon döntések összessége, amelyek a terméknek a fogyasztókhoz vagy a felhasználókhoz való eljuttatását biztosítják, meghatározzák ennek útjait és módszereit, optimalizálják a forgalmazást. Az értékesítési csatornák bővítésében, fejlesztésében még számos kiaknázatlan lehetőség rejlik. Jelenleg a közvetlen csatornák vannak túlsúlyban, melyek nyilvánvaló előnyökkel rendelkeznek (személyes kontroll, irányíthatóság stb.), de ez az elosztási mód idő- és költségigényes, valamint egy idő után, a vállalkozás növekedésével, beszűkíti a mozgásteret. A vertikális marketingrendszerekben rejlő előnyök, lehetőségek a kisvállalkozások számára is adottak (pl. franchise, az elosztás egyes funkcióira kötött együttműködési szerződések stb.). A továbblépés másik útja az értékesítési csatorna különböző funkcióinak ellátásában kulcsszerepet betöltő kereskedelmi eladószemélyzet fejlesztése, menedzselése; ennek fontossága a jelenlegi gyakorlatban érdemtelenül alábecsült. (4) Piacbefolyásolási politika (Promotion) A piacbefolyásolási politika fő célja a fogyasztók tájékoztatása, befolyásolása és meggyőzése a vállalat termékeinek megvásárlása érdekében. A kommunikációs politika körébe tartozik a reklám, a vásárlásösztönzés, a PR, a személyes eladás és a direkt marketing. A kisvállalkozások esetében a marketingmix talán leginkább elhanyagolt területe a promóció, azaz ösztönzés. A vállalkozások meglehetősen vegyes képet mutattak promóciós befektetéseikben, az árbevételtől teljesen függetlenül. Annál fontosabb tényező a szakértelem jelenléte a promóciós összeg meghatározásában. Egyértelmű, hogy azok a kisvállalkozások, akik szakemberek segítségét kérik promóciójuk lebonyolításához (ezek száma nem túl magas), magasabb összeget fordítanak erre a területre. A promóciós verseny erőssége és a költségvetés nagysága közötti lineáris kapcsolat alapján levonható az a következtetés, hogy a kisvállalkozások a promócióra fordított összeget az árbevételük bázisán, de a versenytársakhoz mindig igazodva állapítják meg. A kisvállalkozók a marketingkommunikációs eszközök használatában nem lépik túl az elvárt, kötelező normákat. Általánosan jellemzőek a belső megoldások, amelyek a promóciós eszközök pazarló és kevésbé hatékony alkalmazását eredményezik. A személyes kommunikációnak a vállalkozás bevezetési szakaszában meghatározó jelentősége van, de a vállalkozás, az értékesítési csatornák bővítése a promóciós eszközök változatosabb és szakember által hatékonyabban kombinált felhasználását teszi szükségessé. Az üzleti környezet és a vállalati célok, illetve stratégiák változásainak megfelelően a marketingmix összetétele is folyamatos módosítást kíván. Átfogó felülvizsgálatra van szükség az új marketingstratégiák kialakításakor, valamint az éves marketingtervezés és -értékelés során. A marketingmix analízis révén a vállalat átgondolja a mix részelemeinek relatív fontosságát, egymásra gyakorolt hatását. Az így nyert tapasztalatok alapjául szolgálhatnak az új, különösen a 37

egymásra gyakorolt hatását. Az így nyert tapasztalatok alapjául szolgálhatnak az új, különösen a hasonló termékek fejlesztésénél, piaci menedzselésénél.

4. A fogyasztóorientált marketingmix A vevők elvárainak maximális kielégítésére, akár egyedileg megformált kiszolgálására törekvő vállalatok gyakorlatában a hagyományos marketingmix átalakul, szoros összefüggésben az információs és kommunikációs technológia fejlődésével. A „4P” gondolkodást, amely a vevői igények megismerésén és kiszolgálásán alapul, a „4C” megközelítés váltja fel, amely aktivizálja a vevőt, és bevonja saját fogyasztási folyamatának alakításába. A „4C” felfogás szerint a termékdöntések lényege a fogyasztói érték (customer value). Az ármeghatározásnál nem a saját pénzügyi törekvésekből, anyagi lehetőségekből, még csak nem is a versenytársak árszínvonalából kell kiindulni, hanem a fogyasztói szükségletek kiszolgálási folyamatának, a vásárló fogyasztásának teljes ráfordításigényét, összes költségét (cost) akarjuk minimalizálni. Az értékesítési csatornák, az eladás helyének és módjának meghatározása helyett a termék/szolgáltatás megszerzésének legegyszerűbb, problémamentes lehetőségeit, a hozzájutás legnagyobb kényelmét (convenience) biztosítjuk. Az egyirányú tájékoztatás, az erőteljes, gyakran agresszív reklámozás helyett pedig az eladó és vevő közötti párbeszédet, az interaktív kommunikációt (communication) részesítjük előnyben. Kandikó József: Kapcsolati marketing, avagy a marketing sikere a vevőkapcsolatokban gyökerezik. Harvard Business Manager. 2005. márc. 56. old. A „4C” megközelítés egyik megnyilvánulása, hogy a K+F szakemberek is közvetlen kapcsolatba lépnek a vevőkkel, ami jelentős mértékben hozzájárul a K+F és a marketing közti kommunikációs problémák leküzdéséhez, s ezen keresztül az újtermék-fejlesztési kockázat csökkentéséhez. A General Electricnél például azt a gyakorlatot alkalmazzák, amit a GE korábbi vezére, Jack Welch a Wal-Marttól vett át. Jack Welch-re nagy benyomást tett a Wal-Martnál szokásos szombat reggeli értekezlet, amikor is a cég vezetői párhuzamosan értékelték a két különböző forrásból származó fogyasztói információkat. Kezükben voltak egyrészt azok a legfrissebb adatok, amelyeket a cég központjában a percenként beérkező információk alapján állítanak össze. A tárgyaláson másrészt terítékre kerültek azok a heti tapasztalatokat összegző menedzseri beszámolók is, amelyeket az utcát és az áruházakat járó, a fogyasztókkal beszélgető menedzserek állítottak össze. A GE ezt a gyakorlatot formálta saját képére. A cég valamennyi vezető menedzserét kötelezte arra, hogy legalább egy vevővel rendszeres kapcsolatot tartson. Rendszeressé tette azokat a heti értekezleteket, amelyeken semmi mást nem vitatnak meg, csak azt, hogy mit mondtak a fogyasztók. Ennek a módszernek az „azonnali piaci intelligencia” (QMI = quick market intelligence) nevet adták. Új termék fejlesztésekor például a kutató-fejlesztő mérnökök meglátogatják a fogyasztókat, megvitatják velük fejlesztési elképzeléseiket. Ezen élő kapcsolatfelvétel után a fogyasztóktól szerzett információkat, tapasztalatokat továbbítják egyrészt a K+F menedzsereknek másrészt a pénzügyi és számviteli osztálynak. Stewart, T.A. (1999). Customer Learning is a Two-Way Street. Fortune. 139. köt. 9. sz. május. 10. 159. o. in: Szabó Katalin: Személyre szabott marketing: A „csináld és add el” stratégiától a keresletvezérelt rendszerig. Vezetéstudomány XXXII. évf. 2001/12. sz.

5. A marketing egyéb vetületei A marketing egyéb vetületei kapcsán foglalkozunk mindazon kérdésekkel, amelyek nincsenek önálló fejezetképp az üzleti tervben megjelölve, azonban a cég későbbi működtetése szempontjából alapvetők lehetnek. (Egyébként az egyéb vetületekben szereplő – potenciális – tényezők azért nem „kaptak” önálló fejezetet, mert az igen eltérő, hogy az ide soroltak közül melyik cég számára mi jelenti az igazán fontos dolgot és mi nem. Ez leginkább a cég profiljától, méretétől és működési 38

feltételeitől függ!) Így általában ebben a fejezetben szoktak előfordulni az alábbi kérdések: árubemutatás, kiállítás, hirdetés, reklám stb.; a fogyasztóhoz jutás csatornái; Fogyasztó a Ptk. szerint: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül szerződést kötő személy. a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerint: az a személy, aki gazdasági vagy tevékenységi körén kívül árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás, vagy ajánlat címzettje. Fogyasztói csatorna: ezen azt a módot értjük, ahogyan és amilyen szereplők közreműködésével a termék vagy szolgáltatás eljut a keletkezés helyéről a fogyasztóhoz. A fogyasztói csatorna ésszerű megválasztásához fel kell mérni az egyes csatornák költségvonzatát, az árakra gyakorolt hatását, a forgalmazási időt is. A klasszikus termékelosztási csatorna: Termelő – Nagykereskedő – Kiskereskedő – Fogyasztó. Azonban nem mindig szükségszerű, hogy ezt az utat kövessük. Egyes iparágakban kiemelt a szaknagykereskedések szerepe (általában a kis- és a nagykereskedelem közé ékelődik be), míg különösen az e-kereskedelem lehetőségeit mérlegelve, a cég költséghatékonysága szempontjából épp az az ésszerű mód, hogy az áru a termelőtől egyenesen a fogyasztóhoz jusson. Természetesen erre sincs „recept”, hiszen a választott értékesítési csatornák eltérőek lehetnek különböző funkciójú termékek, illetve szolgáltatások esetén.

8. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 8. ábra) beszállítók és készletek; A beszállítók és a készletezés kérdései kapcsán mindig figyelembe kell venni azt, hogy mennyire széles a beszállítói kínálati oldal. Egészen másképpen kell viszonyulni, s szigorú – sok estben lehet, hogy akár több évre szóló – szerződéssel is biztosítani magunkat, ha csak egy-két (esetleg monopolhelyzetben lévő) szállítótól függünk, mint abban az esetben, ha a beszállítói oldal viszonylag széles, kiterjedt kínálattal bír. A szállítói lehetőségekből szinte következik a készletezés milyensége. Nyilván sokkal óvatosabb készletezési politikát kell folytatnunk (adott esetben relatíve magas biztonsági készlettel), ha a szállítók nagy távolságra helyezkednek el a cégtől, hosszabb szállítási határidővel dolgoznak, csak nagyobb tételnagyság felett állnak rendelkezésre, vagy ha a szállítók a vállalkozással szemben jóval erősebb alkupozícióban vannak (pl. monopolhelyzet vagy alacsony kínálati piac). vevőszolgálat, szerviz; a leghatékonyabb versenyeszköz a meglévő ügyfélkör megtartására a vevőszolgálat. A vevőszolgálaton azok a szolgáltatások értendők, amelyeket a piac szereplői az értékesítés hatékonyabbá tétele érdekében nyújtanak. A vevőszolgálati tevékenység a modern marketing egyik legfontosabb és legsokoldalúbb eszköze, ami meghatározhatja egy vállalkozás piaci pozícióit, árait, ügyfélkörét, kommunikációs stratégiáját és a disztribúciós politikáját (milyen értékesítési csatornákat használ); 39

a szerviz a vevőszolgálat segítségével elérhető olyan szolgáltatás, amely bizonyos eszközök (gépek, berendezések stb.), illetve szolgáltatások (pl. Internet-hozzáférés) beüzemelésre, de főként javítására szolgál.

Összefoglaló kérdések 1. Milyek a legfontosabb szempontok az üzleti terv egyéb vetületei között? 2. Ki a fogyasztó? 3. Milyen árpolitikákról beszélhetünk? 4. Mi a vevőszolgálat lényege?

10. lecke. Az állandó és változó költségek elemzése és a fedezetszámítás 1. A fedezetszámítás célja Kiszámítani és elemezni, hogy az értékesítésnek mekkora volumene mellett a cég se nem nyereséges, se nem veszteséges (azaz épp fedezi az összes, állandó és változó költségeit); Mekkora árbevétel és kapacitáskihasználás felett várható a cégnél nyereség. A fedezeti árbevétel kiszámításhoz meg kell határozni, és elemezni kell a különféle költségeket. A költségek alapvetően két alaptípusba tartozhatnak: az állandó, illetve a változó költségek közé. A fedezeti pont elemzése arról ad képet, hogy a vállalkozásnak mekkora árbevételre van szüksége, illetve milyen mértékig kell terhelni kapacitásait ahhoz, hogy a bevételei éppen fedezzék az összes költségét. A fedezeti pontnál tehát a vállalkozás jövedelme éppen nulla. A fedezeti árbevétel kiszámításának pontossága és realitása meghatározóan attól függ, hogy a vállalat a saját költségeiről milyen részletességgel tudjuk megállapítani, hogy az éppen ún. állandó vagy változó költség.

2. A költségtípusok Állandó költségek azok a költségek, amelyek nagyságrendjét – a meglévő termelési kapacitások változatlanságát feltételezve – az előállított mennyiség változásai nem befolyásolják (tipikusan állandó költség: pl. a fűtés, világítás díjai, értékcsökkenési leírás, bérleti díj, igazgatás költségei stb.); Változó költségek azok a költségek, amelyek nagyságát az előállított mennyiség és/vagy a kapacitás kihasználása mértékének változásai összességében befolyásolják (tipikus változó költségek: pl. a közvetlen anyagköltségek, a közvetlen bérek és közterheik költségei stb.). A meghatározásokból egyértelmű: a költségek bizonyos fajtái akkor is terhelik a céget, ha gyakorlatilag alig van forgalma, míg mások a forgalommal együtt változnak. Tehát ezért nem mindegy, hogy mennyire tudjuk őket egymástól elhatárolni, másfelől azért sem, mert „természetük” valós hátterének ismerete a velük való ésszerű gazdálkodás legfontosabb alapfeltétele.

3. A fedezet számítása képletek segítségével 40

A vállalkozásnál felmerült költségeket az előbbiekben említett típusok (állandó és változó költségek) szerint kell szétválasztani, elhatárolni. Ez még induló vállalatnál sem könnyű feladat, hátha már működés közben van a cég. Ezért jó, ha a fedezetszámításhoz nélkülözhetetlen – az állandó és változó költségek elhatárolását szolgáló – lehetőségekre előre gondolunk, s már a számviteli nyilvántartásainkat is úgy tervezzük meg, hogy azokból a későbbiekben gyakran (főképp az árak kialakítása kapcsán igen hasznos) felhasználandó fedezet számítása ne okozzon nehézséget. (Sőt az informatikai lehetőségek világában ne manuálisan kelljen – nagy nehézségek árán – a számításhoz szükséges adatokat összegyűjteni.) Az állandó és változó költségek segítségével kétféle módon is elvégezhetjük a fedezet meghatározását: képletek segítségével vagy ábra felhasználása révén.

3.1 A fedezet meghatározása képlet segítségével a) Amennyiben kereskedelmi vagy olyan szolgáltatási profilt működtetetünk, amely esetében a szolgáltatás homogén, nehezen strukturálható terméktípusról szól, vagy akárcsak egy nagyon gyors, első nagyvonalú fedezetkalkulációt akarunk végezni, célszerűen és igen egyszerűen alkalmazható az alábbi képlet:

Nem árt, ha megfogadjuk a bölcs tanácsot is: ne fogjunk soha áralkukba, anélkül, hogy minimum ezt az igen egyszerű számítást ne végeznénk el. Higgyünk a „későn okulóknak”: nagyon sok rossz, esetleg még a céget is bajba sodró döntést spórolhatunk így meg! b) Amennyiben termelési profilt működtetünk vagy olyan szolgáltatást, ahol az egyes szolgáltatástermékek jól strukturálhatók (megkülönböztethetők egymástól) célszerűbb az alábbi, az éppen a kérdéses termékre, konkrét szolgáltatásra vonatkozó, költségeket fedező volumenre végezni el a számítást. Ekkor ugyanis – pl. több termék és/vagy szolgáltatástípus összehasonlításával – arra is választ kaphatunk, hegy melyik az a termékünk vagy szolgáltatástípusunk, amelyet előállítva előbb megtermelhető a fedezet. (Így – ha erre egyébként a fizetőképesség is lehetőséget ad – célszerű prioritást biztosítanunk a kedvezőbb fedezettartalmúnak, hisz az így felszabaduló kapacitásainkat pl. akár egy másik termék bevezetésére is fordíthatnánk.

Példa a fedezeti árbevétel kiszámításra

4. Fedezetszámítás ábra készítésével A fedezet nem csak képletek segítségével, de ábra felhasználásával is jól elkészíthető. Sőt – különösen kezdő vállalkozók esetében – kifejezetten javasolható is az elkészítése, ugyanis az ábrás módszer kitűnően vizualizálja a problémát, s – legalábbis a kezdők számára – érzékletesebbé teszi számításának jelentőségét. Tudnunk kell, hogy az ábra tulajdonképp egy olyan koordinátatengely, ahol vízszintesen a cég aktuálisan felhasználható (maximális, 100%) kapacitása helyezkedik el, amelyen ki kell jelölnünk az induló kapacitáskihasználás mértékét, míg a függőleges tengelyen mérjük fel a különféle, éppen adott (induló) kapacitáskihasználáshoz tartozó költségeket. Azonban nagyon vigyázzunk: a koordinátatengely legfelső pontja mindig a 100%-os kapacitáskihasználáshoz tartozó árbevétel, kell, hogy legyen! (Kiszámolásának módja: [a jövedelemtervben szereplő, az adott évre tervezett árbevétel/ az ehhez tartozó kapacitás kihasználás %-a]x100) 41

10. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 9. ábra)

Összefoglaló kérdések 1. Melyek az állandó költségek? 2. Melyek a változó költségek? 3. Mit nevezünk fedezeti pontnak és mit értünk ennek elemzésén? 4. Fedezetszámításnál milyen megoldásokat választhatunk?

11. lecke. Jövedelem-kimutatás Jövedelem-kimutatás (eredmény-kimutatás terve): a vállalkozás jövedelmezőségéről ad átfogó képet. A vállalkozás eredményének levezetését, az adófizetési kötelezettség megállapítását szolgálja. Az eredmény-megállapítás alapszerkezete: árbevétel – költségek = nyereség.

1. A jövedelemterv tartalmát és funkcióját tekintve a tervév értékesítési árbevételére, forgalmára ad előrejelzést; tartalmazza az értékesítés nettó árbevételét és az egyéb bevételeket, a különféle költségráfordításokat, a pénzügyi műveletek bevételeit és kiadásait, az üzleti tevékenység és a pénzügyi műveletek eredményeit; összességében a vállalati nyereség (vagy veszteség) kimutatására szolgál.

2. A jövedelemtervben a számítások kiinduló alapja a vállalkozásra szánt ráfordítási idő; a befektetésre szánt tőke.

3. A jövedelemterv célja A jövedelemterv célja általában a tervezett év értékesítésére, árbevételi forgalmára előrejelzést adni. A terv tartalmazza: az árbevételt és a költségeket; a nyereség (vagy veszteség) kimutatásaira szolgál. A kezdő cég jövedelemtervének elkészítése eltér a már működő vállalkozásokétól. Ez az eltérés azonban nem az elvekben, hanem a gyakorlati tervezési munka kapcsán jelenik meg. Ui. az egyik 42

esetben (induló cég) különféle – az adott profilra, ágazatra, tevékenységre jellemző – mutatók felhasználásával képzett számadatokból, míg a másik esetben az adott év (bázisév) adataiból indulunk ki. A tervezés kiinduló lépései is kissé eltérnek. Az induló cég esetében az első adat, amit megtervezünk, az adózatlan nyereség, a már működő cég esetében viszont inkább az árbevételből indulunk ki, de fontos még – a cég fejlődése és osztalékigénye szempontjából – kívánatos nyereség is. Az eltérő logikai menet azonban csak látszólagos! Ugyanis egy induló cég esetében viszonylag „szabad” döntésünk van. Még szabadon dönthetünk arról – a terv által körvonalazódó előnyök és hátrányok ismeretében – hogy befektessünk-e az általunk kiválasztott profilba, vagy sem. (Míg egy meglévő cég esetében – a cég adottságaiból kiindulva – meghatározóan arra kell törekedni, hogy a lehető legkedvezőbb eredményeket érjük el ott, ahová egyszer már befektettünk.)

4. A cég jövedelemtermelése történhet a profil, az üzletág működéséből (ez adja az ún. üzemi, üzleti tevékenység eredményét); a különféle pénzügyi tevékenységekből (ezek a különféle kamatbevételek és kiadások egyenlegéből keletkeznek és a jövedelem-kimutatásban az ún. pénzügyi műveletek eredményeként szerepelnek). E két tevékenység együttes eredménye képezi a szokásos vállalati eredményt, amely még kiegészül(het) az ún. rendkívüli bevételekkel és ráfordításokkal, és ezek egyenlegével együtt adja az ún. adózás előtti eredményt. (Természetesen ebből még le kell vonni az adóelőírások aktuális mértéke szerinti vállalkozási adókifizetéseket, továbbá ha osztalékot fizetünk, annak összegét is, s az így megmaradó összeg képezi az ún. mérleg szerinti eredményt.)

5. A jövedelemtervezés logikai lépései 5.1 Első lépés Mivel még nincs a cégnek előzménye, össze kell szednie azokat a – célzott profilra, tevékenységre jellemző – fontos mutatókat, amelyek: segítik a tervezést; továbbá érzékeltetik, hogy ha a potenciális konkurenciával lépést akar tartani, milyen „sarokszámokra” kell majd a működése során figyelni. Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy X termelő-szolgáltató profilt. Ekkor az összegyűjtendő fontos adatok: a) az X termelő-szolgáltatásra jellemző profithányad:

A profithányad azt mutatja meg, hogy 100 Ft-nyi árbevételből mekkora adózatlan nyereség keletkezik. b) az X termelő-szolgáltatásra jellemző fedezeti hányad:

43

A fedezeti hányad azt mutatja meg, hogy 100 Ft-nyi árbevételből mekkora összeg marad az állandó (rezsi-) költségek fedezésére és a nyereségre.

5.2 Második lépés A tulajdonos(ok)nak végig kell gondolnia, meg kell terveznie, hogy mekkora nyereséget kíván a cég működtetése során elérni. Ez nem önkényes dolog, hiszen az alábbi megfontolások állnak mögötte: a befektető(k)nek megfelelő osztalékot kell biztosítani; valamennyit a felhalmozásra (a cég fejlődésére, növekedésére) is kell fordítani; sőt, ha pl. hitelt kívánunk felvenni, ne csak a tőketörlesztő részleteket, de a kamatokat is ki tudjuk gazdálkodni; tudják kezelni a legnagyobb valószínűséggel felmerülő kockázatokat; ki kell tudni fizetni azokat az adókat, amelyek a nyereség után (vállalkozói nyereségadó ill. osztalékadó címén) fizetendők.

5.3 Harmadik lépés A jövedelemterv elkészítése Fontos tudni, hogy, az üzleti tervek nem egészen azonosak: ha nagyobb vagy kisebb, ha már működő vagy éppen induló, illetve ha más-más profilú cégekről van szó. Ezek a tényezők a különféle üzleti tervezést megalapozó számításokat is befolyásolják. Részben formailag, részben pedig a részletezettség tekintetében. Az eltérés a legfeltűnőbb a jövedelemterv kapcsán. Eltérő felépítésű a jövedelemterv: kereskedelmi, Jövedelemterv készítése;- kereskedelmi profilban szolgáltatói, termelői profil: esetén (Fontos tudni, hogy a szolgáltatói- és termelői profil kimutatásának felépítése megegyezik!) Jövedelemterv készítése;- termelési-, ill. szolgáltatási profilban

Összefoglaló kérdések 1. Mi a jövedelemterv? 2. Mi a számítások alapja? 3. Mi a jövedelemterv célja? 4. Miben különbözik az induló és működő cég jövedelemtervezése egymástól? 5. Milyen arányszámokat használunk a jövedelemterv készítésekor?

12. lecke. A befektetett és forgóeszközök jegyzéke, és a mérleg-terv 44

1. Befektetett és forgóeszközök jegyzéke A befektetett és forgóeszközök jegyzéke az induláshoz nélkülözhetetlen eszközöket számba vevő lista, amely egyfelől a cég profilja (termelés, szolgáltatás, vagy kereskedelem) alapján alapvető technológiai vagy egyéb eszközöket tartalmazza, de a mindennapos működéséhez fontos és szükséges készleteket, pénzeszközöket is. E lista alapján készül az ún. induló mérleg, amely segít áttekinteni, hogy a cégnek az induláshoz mekkora vagyonra (tőkeerőre) lesz szüksége.

1.1 Az induló mérleg Tény, hogy az induló cégnek nagyon gondosan kell a technológia végiggondolása során a befektetett eszközök, illetve a szükséges forgóeszközök megtervezése kapcsán eljárnia, hisz mindent a „nulláról” (nyilvántartások, számviteli adatok stb. nélkül) kell indítania. Következésképp a cég első mérlege is egy sajátságos, ún. induló mérleg lehet csak, amelynek alapvető jellegzetességei, hogy: sorai nem a számvitel integrált adataiból, számaiból, hanem tervezési, illetve kalkulációs adatokból készülnek; nem találhatók benne sem aktívák, sem passzívák, hisz ilyenek még nem keletkezhettek, tekintettel arra, hogy a cég a mérleg készítésekor még nem működik.

(nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 10. ábra) Kattintson a képre a nagyításhoz! Az induló mérleg összeállításához nyújt alapvető segítséget a befektetett és forgóeszközök jegyzéke. A reális induló mérleg elkészítésének titka: a szükséges befektetett, és forgóeszközök gondos megtervezésével születő lista felhasználása; a megfelelő mérlegmutatók – arányszámok – felhasználása a tervezés folyamán. Az induló cég esetében először a technológia, a profil szerint szükséges befektetett eszközöket vegyük sorra. Nagyon jó, ha mindezt azzal a szemlélettel tesszük, hogy az indulók általában nem igen szoktak tőkeerősek lenni, tehát a tervezés kapcsán jó, ha visszafogjuk az „étvágyunkat”, s legalábbis induláskor csak a nélkülözhetetlenül szükséges eszközökkel számolunk. Amint erről már szó volt, induláskor a mérleg legfőbb funkciója az, hogy segítségével számba vehető, mekkora minimális tőke szükséges az eszközök finanszírozásához, a cég fizetőképességének és az elfogadható tulajdonosi-arány követelményeinek teljesülése mellett. Tekintve, hogy induláskor még a cégnek nincsenek számviteli adatai, az első (induló) mérlegünk sorainak összeállításához más adatokból kell “építkeznünk”. Ezek egy részét azoknak a 45

kimutatásoknak bizonyos adataiból “képezzük”, amelyeket már az üzleti terv előző lépéseiben megterveztünk, míg mások máris valódi tényadatok. Az említettek közül is kiemelkedő jelentőségű az, hogy mennyi pénzbeli tőkénk van az induláshoz, vagy melyek és milyen értékűek azok az eszközök, amelyeket nem pénzbeli apportként viszünk be a cégünkbe. Összességében tehát alapvető az indulás kapcsán: az álló- és forgóeszközök jegyzékében szereplő tételek milyen módon, milyen forrás igénybevételével biztosíthatók (vásárlás, bérlet, lízing); a számításba jöhető hiteleket és egyéb forrásokat, valamint azok kamatait. (Fontos: a hiteltartozás nem számolható el költségként, csak a kamatok!); az idegen források bevonása hogyan hat a tulajdonosi arányra.

1.2 A tervezéshez használt mérlegmutatók és az induló mérleg sorainak tervezési menete Az induló mérleg sorait a befektetett eszközök listájából, illetve – a forgó eszközök esetében – a kalkuláció módszerével állítjuk elő. Az induló mérleg megfelelő minőségének ellenőrzésére az alábbi mérlegmutatókat használjuk. (A képletek jobb megértése kedvéért zárójelben visszautalunk az induló mérleg sorainak megfelelő betű-, illetve sorszámjelöléseire. Így ezek kiszámítása jobban nyomon követhető.) a.) likviditási hányad = forgóeszközök (B) / rövidlejáratú kötelezettségek (E/II) Ez a mutató a cég fizetőképességéről tájékoztat. Helyes és kívánatos aránya megfontolt pénzügyi gazdálkodás mellett nem süllyedhet 2:1 arány alá. A mutató azonban iparágfüggő. b.) forgási arány = [ követelések (B/II) + értékpapírok (B/III) + pénzeszközök (B/IV)] / rövidlejáratú kötelezettségek (E/II) Ez a mutató a cég pénzügyi működőképességről tájékoztat. A vállalkozás egészséges működése esetén ennek az aránynak a célszerű mértéke a tapasztalatok szerint 1:1. A mutató iparágfüggő. c.) tulajdonosi arány = saját tőke (C) / összes eszköz (A+B) A tulajdonos(ok)nak a cégbe befektetett tőkéje és a cég által felhasznált eszközei közötti viszonyt fejezi ki. Összefoglalva megállapítható, hogy már induláskor nagyon fontos a mérleg minősége!

Összefoglaló kérdések 1. Mi az álló- és forgóeszközök jegyzéke? 2. Mi a jegyzék célja? 3. Mi az induló mérleg és miben különbözik a cég későbbi – a számvitel rendje szerint – készülő mérlegeitől? 4. Az induló mérleg készítésekor mi az a 3 dolog, amit mérlegelni kell? 5. Melyek a tervezésben használatos alapvető mérlegmutatók? 6. Hogyan kell megtervezni a készleteket, hogyan kell megtervezni a követeléseket, és miként a szükséges készpénzt? 46

13. lecke. Számviteli rend kialakítása 1. A számvitel funkciója és jelentősége a vállalkozásban A számvitel a gazdálkodás rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. (A vállalkozásoknál kialakítandó számviteli rendjét, alapvető elveit, módját a cégek számára a számviteli törvény szabályozza.) A számvitel olyan információkat szolgáltat, amelyeknek révén a vállalkozás tulajdonosai (a cég vezetői), hitelezői, adóhatóságok stb. egyértelmű képet kapnak a vállalkozás tényleges vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Az előbb felsorolt számviteli információk közül nem minden információ egyformán érdekes. A vállalkozások tulajdonosainak jellegzetes, a döntésekhez nélkülözhetetlen információs igényei: termelési adatok; árbevétel alakulása; készletek alakulása; piaci információk; befektetések; likviditási információk. Hitelezők (bankok, szállítók) és a vevők: hitelképesség; üzleti döntések megalapozása. Hatóságok: adók, járulékok megállapítása; esetleges peres ügyek, céginformációk (pl. cégbíróságok); statisztikák készítése (pl. KSH) Fontos tudni, hogy a külső szervezetek (különös tekintettel a hatóságokra) számára az adatszolgáltatási igényeket többnyire törvényi kötelezettség írja elő, de előfordulhat az is, hogy maga a cég ad ki önmagáról bizonyos tájékoztató adatokat (különösen napjainkban a honlapok világában), sok esetben éppen reklámcéllal, vagy a befektetői és vevői bizalom elnyerése érdekében.

2. A számvitel és a cég gazdasági történéseinek leképezése A számvitel megfelelő analitikus nyilvántartás, illetve adatintegráció segítségével tájékoztatni képes a cég valamennyi fontos gazdasági eseményéről. Tehát a számvitel az adminisztráció 47

lebonyolításnak olyan technikai és formai rendszerét jelenti, amely alkalmas a gazdasági folyamatok tartalmi elemzésére is. Az adatnyilvántartás rendszere a vállalkozás reálfolyamatainak tükörképe, mindenütt jelen van, ahol gazdasági esemény történik. Ebben a folyamatban a legelső látható dolog az eseményt hitelt érdemlő módon rögzítő bizonylat. Általában a kisvállalkozások könyvelésüket külső könyvelőcéggel végeztetik, mindazonáltal nagyon fontos, hogy a nyilvántartásaikat – a könyvelőcég tanácsadási segítségével – úgy alakítsák ki, hogy az a cég működésével összhangban legyen, s ezáltal a könyvvezetés képes legyen a tulajdonosi, illetve a külső információigényeket gyorsan és hatékonyan kielégíteni. Az is alapvető, hogy a vállalkozó tudja értelmezni a számviteli adatokat, ellenkező esetben nem sok esély van arra, hogy jó döntéseket hozzon.

10. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 11. ábra)

3. A számviteli információs rendszer részei 1. Könyvvitel, amely tartalmazza: a bizonylatok kiállítását; az adatgyűjtést; az adatok nyilvántartását. 2. Éves beszámoló: Mérleg; Eredménykimutatás; Cash-flow; Kiegészítő melléklet; 3. Az adatok értékelése.

4. Összefoglalás Az induló kisvállalkozásnak tehát a cég számviteli rendjének kialakításakor: maximálisan célszerű figyelembe venni a vállalkozás jellegzetességeit, sajátosságait, működési igényeit; nagyon kell vigyázni az elszámolás megbízhatóságára és naprakészségére. (Ebben nagyszerű 48

technikai lehetőség az automatikus könyvelő programok és az online könyvelőirodák használata.)

Összefoglaló kérdések 1. Fogalmazza meg saját szavaival: mi is a számvitel? 2. Kik használják a számviteli információkat? 3. Mire kell figyelni a számviteli rend kialakításakor? 4. Ön a külső könyvelő cég megbízása kapcsán milyen szempontokat helyezne előtérbe a megfelelő könyvelő cég kiválasztása érdekében?

14. lecke. Pénzforgalmi terv (cash-flow) 1. A pénzforgalmi terv és szerepe Pénzforgalmi tervnek (cash-flow) nevezzük azt a számszerű kimutatást, amely az üzleti tevékenység dinamikáját jelzi a különféle bevételek és kiadások tükrében, és csakis a tényleges pénzmozgással járó kiadásokat és bevételeket tartalmazza. A pénzforgalmi tervkészítésnek célja a tényleges pénzmozgások (bevételek és kiadások) alakulásának nyomon követése, a likviditás fenntartása. A pénzforgalmi terv készítésekor általában az eredmény-kimutatásból indulunk ki (pontosabban felhasználjuk a vonatkozó adatait), bár a pénzforgalmi terv nem azonos azzal. A pénzforgalom ugyanis az árbevételi és költségadatokból csak azokat tartalmazza, amelyek pénzmozgással járnak, de emellett tartalmaznak még olyan bevételeket és kiadásokat is, amelyeknek nem sok közük van a jövedelem-kimutatás tartalmához. A pénzforgalmi terv a vállalkozásba ténylegesen beáramló, illetve abból kiáramló pénzösszegeket mutatja. Így a pénz be- és kiáramlások eredményeképp a cég nettó pénzeszköz-ellátottsága, és nem nyereséges vagy veszteséges mivolta tükröződik.

2. Az induló cég pénzforgalmának megtervezése és az annak során figyelembeveendő alapvető problémák és szempontok A pénzforgalmi előrejelzés (cash-flow) a vállalkozás bevételeit és kiadásait tartalmazza időszakonkénti bontásban. Segítségével a vállalkozás likviditása, fizetőképessége vizsgálható. Egy vállalkozás akkor tekinthető likvidnek, ha a mobil eszközei (készpénz, bankbetétek, értékpapírok, követelések, készletek) értékösszege meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. A cash-flow az üzleti terv legdinamikusabb, és talán pont emiatt legnehezebben elkészíthető számítása. A fő nehézség, hogy még a hosszabb időn át működő cégek gondos megfigyelései sem mindig elegendőek a megfelelő pontosságú becsléshez a tényleges pénzáramlás idejére. Induló vállalkozásnál még nehezebb. Néhány praktikus tapasztalat, megfigyelés, amit érdemes hasznosítani: a céget az első egy-két hónap általában nagyon meg szokta terhelni (bevétel alig van, viszont ekkor kell az összes, induláshoz szükséges eszközt beszereznünk, az alapítás költségét fedeznünk stb.); a számlán teljesítő vevőink utalásai később (sokszor a következő hónapban) folynak be a 49

céghez; hasonló a helyzet a készletekre fordítandó kiadásokkal (feltéve, ha azok egy része folyószámlán keresztül kerül kiegyenlítésre); vannak olyan cégek, amelyekre igen erős szezonalitás érvényes. Itt a gond, hogy bizonyos költségek viszonylagosan egyenletesen merülnek fel, miközben az árbevétel “késhet”. A pénzforgalmi terv készítésekor a jövedelemtervből indulunk ki, bár a pénzforgalmi terv természetesen nem azonos azzal. A pénzforgalmi terv ugyanis azokat a bevételeket és kiadásokat tartalmazza, amelyek ténylegesen pénzmozgással járnak. A cash-flow – különösképp két “ponton” – feltűnően eltér a jövedelemtervtől. Így: hitelek és törlesztő részletei, beruházások (a jövedelemtervben nem szerepelnek olyan tételek, mint az említettek, miután nem költségek, azonban mint pénzmozgással járó kiadásoknak a pénzforgalmi tervben helyük van) és amortizáció (a jövedelem-kimutatásban szerepel az amortizáció, mint költség, ellenben a pénzforgalmi tervben nem, mivel nem jár pénzmozgással). A pénzforgalmi tervet úgy kell elkészíteni, hogy a becsült bevételeink és a kiadások bevételi többlete felett tartalékként több napi értékesítésnek megfelelő rendelkezésre álló pénzkészlet (diszponibilitás) mindig legyen a tervben. Természetesen ez mindig iparágfüggő.

11. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 12. ábra) Amire nagyon figyelni kell: Mennyit tudunk havonta értékesíteni, milyen ütemű lehet az értékesítés felfutása; Hogyan vegyük figyelembe a termék (szolgáltatás, kereskedelmi áru) előállításában és/vagy értékesítésében esetlegesen jellemző ciklikusságot; A számlás fizetések miatt a bevételek egy része nem jelentkezik azonnal; A jelentős kiadások mindig az induláskor és a növekedés során jelentkeznek (pl. eszközvásárlás, készletek beszerzése); A rezsiköltségek sem egyenletesen jelentkeznek (kapacitáskihasználás, tél–nyár stb.); A készletbeszerzés és az értékesítés összhangjára is ügyelni kell; 50

A rövid lejáratú kötelezettségek visszafizetésének meg kell jelennie a pénzforgalmi tervben.

Összefoglaló kérdések 1. Mi a pénzforgalmi terv célja? 2. Mi a különbség a pénzforgalmi terv és a jövedelemterv között?

15. lecke. A munkatársak kiválasztása és a munkaszervezés 1. Alapvető szempontok a szükséges munkaerő meghatározása kapcsán A vállalkozások tevékenységük során az eddigiekben megismert erőforrásokon kívül emberi erőforrásokat is felhasználnak. Az emberi erőforrás fogalmán az ember szellemi és fizikai képességeit, felhalmozott tudását és tapasztalatát értjük. A többi erőforráshoz hasonlóan az emberi erőforrással is gazdálkodni kell; ez a feladat a vállalat személyügyi funkciójához kapcsolódik. A téma kiemelt jelentőségét indokolja, hogy a vállalatok egész stratégiája emberi cselekvésen keresztül realizálódik. A munkaképesség hordozóinak, az embereknek egyéni céljaik, terveik, igényeik és érzelmeik vannak. Az egyediség fontos szerepet játszik, nem szabványosítható, nem kategorizálható, tehát ezt a sajátosságot a gazdálkodás során figyelembe kell venni. Környezeti tényezők A személyügyi funkció függ leginkább a környezettől, a társadalmi, politikai, földrajzi, jogi és kulturális tényezőktől, sőt tulajdonformától, szakmától is. A munkáltatók többsége számára a nemzeti munkapiac a munkaerő-keresés színtere. Az egyéni munkakínálatok összpiaci szinten összegződnek, s ezek is külső adottságként jelentkeznek a vállalat számára. A munkaerőpiac keresleti-kínálati viszonyaival, egyensúlyi helyzetével a makroökonómia foglalkozik. Stratégiai célok A személyügyek irányítása, a vállalati alapstratégiát szolgáló átfogó humánpolitikai elvek kialakítása a felső vezetés vagy a tulajdonos feladata. Ugyancsak ezen a szinten folyik a szervezeti tervezés és munkaerő-tervezés, a munkaügyi szabályozás, valamint a toleráns együttműködést ösztönző munkahelyi kultúra kialakítása. A legfontosabb tudnivaló: a kisvállalkozás nem nagyvállalat, hanem önálló entitás! Nincs mód, és nem is lehet minden funkcióra önálló munkaerőt állítani. Inkább az ellenkezője igaz, egy embernek több (olykor valamennyi) funkció ellátását kell vállalnia. Ráadásul a kisvállalkozás nem is rendszerként működik (ez ebben az életciklusban nem is lenne célszerű), sokkal inkább emberek köré szerveződő, olyan – a családi munkamegosztás modelljéhez hasonló működésű – szerveződés, amelynek a középpontjában a vállalkozó áll, nélküle nem is működhet a vállalkozás (legalábbis kezdetben!). A kisvállalkozásban a vállalati funkciók önállóan még nem fejlődtek ki, inkább csak „csíra-szerűen” lelhetők fel. (ld. a 1. fejezet 2. ábráját!) Mindemellett – mint ténnyel – azzal is célszerű számolni, hogy a kis cégek éppen a munkaerő bérét, illetve annak közterheit tudják a legnehezebben „kitermelni.” Így hát nagyon megfontolandó részükről, hogy milyen munkavégzésre, milyen, illetve hány embert vesznek fel. Mindennek fényében különösképp fontosak az alábbi szempontok: Mi az, amit a vállalkozó egyedül is el tud végezni. Ugyanis ha gyakorlatilag a családja segítségével „mindent” (leszámítva esetleg a könyvelést), akkor lényegében felesleges – legalábbis kezdetben – további munkaerőben gondolkodnia. 51

Némi elemzés szükséges, de nem nélkülözhető azt megállapítani, hogy melyek a fő-, illetve a kiegészítő tevékenységek. Ez azért nagyon lényeges, mert a főtevékenységet (főtevékenységeket) semmilyen szín alatt nem lehet a cég szempontjából külső emberrel (pl. alvállalkozóval) végeztetni. Ennek az az oka, hogy a cég profilját kifejező tevékenység vállalkozói jellege („sava-borsa”) veszhet el, ha azt nem a cég legelkötelezettebb embere(i) végzi(k). (Ráadásul csak a kétféle tevékenységtípus tételes szétválasztásával lehet jól megítélni, hogy egyáltalán mennyi szakemberre lesz szükség. Ez után jön annak a kikalkulálása, hogy az előbb megtervezett szakemberigénnyel szemben valójában mennyi “főállásút” bír el a vállalkozás (hány fő munkavégzése indokolható gazdasági számítások és profitelvárás alapján), és ezek között a szakemberek között hogyan oszthatók meg az ellátandó funkciók. Melyek a legfőbb értékek az üzletvitel szempontjából (mi volna az a jövőkép, ami leginkább kifejezné a cég “filozófiáját”)?! Ez azért fontos, mert sokszor jobban motiválja a cég munkatársait a közös stratégiai cél felé, mint bármi más eszköz. - Melyek a legfontosabb működési és menedzselési elvek (vezetési stílus, cégműködtetési módszerek stb.). Természetesen egy igazán kis cég esetében, ahol sok esetben a tulajdonos egymaga (esetleg családtagjai segítségével) dolgozik, más jelentőséget kapnak ezek az elvek és módszerek. Azonban az is tapasztalati tény, hogy ebben a kérésben az a vállalkozó, aki ezekhez a kérdésekhez helytelenül viszonyul (pl. egy családi vállalkozás esetében megfeledkezik arról, hogy attól, hogy csak a család tagjai dolgoznak a cégében, a „bánásmód” nem lehet ugyanaz, mint amikor családtagként otthon érintkeznek, vagy működnek együtt egymással. Nem beszélve arról, hogy a legkisebb cég esetében sem hanyagolhatók el azok a működtetési megfontolások, adott esetben korszerű módszerek ismerete, illetve alkalmazása, amelyek e kisvállalkozás kapcsán is az ésszerű cégmenedzselés részei (pl. az üzleti tervkészítés stb.). Tehát azok a vállalkozók, akik vagy nincsenek tisztában mindezekkel, vagy nem igazán éreznek hajlandóságot az előbb elmondottak alkalmazásra, a későbbiek során – pl. a cég növekedése, fejlődése esetén – nem igazán remélhetik, hogy sikeresek lesznek. Ezek voltak az induló cég esetén átgondolandó kérdések. Másként merülnek fel ezek egy már működő cég kapcsán, ahol az üzleti tervezés során kell meghatározni a munkaerőigényt, az ún. létszám tervezése kapcsán (Bővebben erről ld. Noszkay Erzsébet (2006): Az üzleti tervezés: a vállalat operatív irányításának első számú menedzsment eszköze c. könyvét (KJF Székesfehérvár), az ábrán nyomon követhető folyamat mentén. Emberi erőforrás-gazdálkodás

2. A munkaerővel kapcsolatos követelmények A munkaerővel kapcsolatos további, nélkülözhetetlen követelmények a cég beindítása után: Fontos a vállalkozónak azzal is tisztában lennie, hogy ha induláskor sikerült is megfelelő szakemberekre szert tennie, azokat nem csak meg kell szereznie, hanem meg is kell tartania! Tehát ügyelnie kell: a megfelelő munkafeltételek kialakítására; az ésszerű és változatos munkavégzés lehetőségeire; az alkalmazottak motivációjának „ébrentartására”; a munkatársak karrierjének, továbblépési lehetőségeinek megtervezésére; a cég érdekében is, a munkatársak fejlődési lehetőségeit szolgáló képzések és 52

továbbképzések tervezésére; a megfelelő ellenőrzésre és a teljesítmények mérési lehetőségeinek kialakítására; ha előfordul valamilyen ok miatt, az elbocsátás módjára.

3. Bérezés, ösztönzési rendszer A bér a lakossági jövedelmek részét képezi, az alkalmazotti munkaviszonyhoz kapcsolódó fogalom. Jellegét tekintve munkajövedelem, tehát a személyes munkavégzés kompenzálására szolgáló anyagi juttatás. Több funkciója van (allokációs, gazdasági, megélhetési, ösztönzési). A hatékony emberi erőforrás-gazdálkodás érdekében a motiváció elengedhetetlen, mivel az emberi erőforrás speciálisan önmaga teljesítményét képes befolyásolni. Az ösztönzés formái, módszerei, eszközei, ezek kombinációja a vállalati sajátosságoktól függően rendkívül változatosak. Legáltalánosabb a teljesítményszinttel összhangban álló bér- és jövedelemszabályozás. Alkalmazott módszerek még az érdekeltség megteremtése és fokozása érdekében pl. az egzisztenciális szempontok érvényesítése, a karriertervezés, az egyéni felelősség megteremtése, a vállalkozó szellem, a kezdeményezőkészség, a kreativitás kibontakoztatásának lehetősége, a döntésekben való személyes részvétel biztosítása. További módszerek még a szociális biztonság ígérete, a személyes példamutatás stb. A jól működő érdekeltségi rendszer megteremtése, a foglalkoztatás hatékonysága érdekében az emberi erőforrással gazdálkodó szakemberek több tudományág ismereteit kell, hogy alkalmazzák munkájuk során.

Összefoglaló kérdések 1. Mi alapján válasszon munkatársat a vállalkozó? 2. Honnan tudja megállapítani, hogy hány szakemberre lesz szüksége? 3. Melyek a munkatársak megtartásának helyes elvei?

16. lecke. A kockázati tényezők számbavétele és elemzése

Hornai Gábor: Kockázat és kockázatkezelés

1. A kockázatok elmélete A kockázat meglehetősen elvont fogalom. Az elméleti keret tanulmányozására Nagy Gyula könyvét ajánljuk. A kockázatkezelés alapjait főiskolai jegyzetben is tanulmányozhatjuk (Farkas – Szabó: Kockázatkezelés. Széchenyi István Főiskola, Közgazdasági Fakultás, Győr, 1995).

2. A kockázatok csoportosítása A vállalat léte és tevékenysége számos kockázattal jár. A „kockázat” szó használatakor általában a veszteség, a nyereség vagy a változatlan helyzetben való maradás esélyeire gondolunk. A várható hatások szempontjából a kockázatok alapvetően kétfélék. Az első csoportba tartoznak a veszéllyel, veszteséggel fenyegető kockázatok, az egyszerű (tiszta) kockázatok, amelyeknek két lehetséges kimenete van: 53

bekövetkezik valamilyen veszteség, kár; az állapot változatlan marad. A másik csoportba a három lehetséges kimenettel rendelkező kockázatok, az összetett kockázatok tartoznak, ahol a lehetőségek: veszteség, kár következik be; az állapot változatlan marad; nyereség, gyarapodás következik be. Az egyszerű (tiszta) kockázatok közé sorolhatjuk például a természeti hatásokat, a baleseteket és a gépek, járművek meghibásodásait. Ezekben az esetekben a kedvező kimenet a mindenkori "jelenlegi állapot" fennmaradása, az, hogy nem keletkezik kár. A tiszta kockázat jellemzője, hogy elvileg biztosítható. Az összetett kockázatot másképpen üzleti kockázatnak is nevezik. A vállalkozás tevékenysége során nyereség elérésére törekszik, ez azonban csak az egyik lehetőség. Mindig van valamilyen el nem hanyagolható esély a veszteségre vagy a változatlan helyzetben való maradásra is. Speciális eset a befektetési kockázat: nyereség reményében veszünk és adunk el ingatlanokat, részvényeket, üzletrészeket; természetesen minden döntésnél mérlegelni kell a kockázatok lehetséges kimenetelét és azok esélyét.

3. A vállalkozások és a kockázatok Nem lehetséges „kockázatmentes” vállalkozást működtetni. A kockázat és a vállalkozás összetartozó jelenségek az életben, összetartozó fogalmak a vállalkozói elméletekben! Típusai változók:

3.1 Kockázatok típusai A külső kockázatok fő jellemvonása az, hogy jóval nehezebb felmérni és a lehetséges előfordulás valószínűségét megítélni, mint a belsőkét. A külső kockázatok többsége a gazdaságirányítási döntésekkel kapcsolatosak (pl. vám- adó- társadalombiztosítási szabályok és mértékek változtatásaival, természeti katasztrófákkal, a bűnözéssel, a piaccal, a piaci szereplők magatartásával – pl. versenytársak, szállítók stb.). A belső kockázatok értelemszerűen magával a tevékenységgel (pl. berendezések meghibásodásával, a termelés folytonosságának gondjaival stb.) a munkatársakkal (pl. fluktuáció, lopás stb.) lehetnek kapcsolatosak.

3.2 A kisvállalkozások életére ható, leggyakoribb, tipikus kockázatok az alábbiak vagyonkár (pl. raktárkészlet részleges vagy teljes elvesztése, lopás, rongálás, vagy káresemény – pl. tűz, árvíz stb. – miatt); az alkalmazottakért vállalandó felelősség (pl. munkavédelmi előírások megsértése miatt bekövetkező károk stb.); a kliensekkel kapcsolatos károk (pl. utazási irodák szolgáltatásai közben bekövetkező hiányosságok, esetleg balesetek, vagy az eladott árukkal kapcsolatos minőségi kifogások stb.); a vállalkozó(k) betegségei, vagy egyéb okok miatt történő hosszas hiányzása, esetleg elvesztése; 54

a behajthatatlan követelésekből következő károk; üzleti lopások, (vásárlók és/vagy a cég dolgozói); üzleti tikok kiszivárogtatása, eljárás, találmány, szellemi termék stb. eltulajdonítása; likviditási zavarok; piaci jelenségekkel kapcsolatos kockázatok (új konkurensek, tisztességtelen verseny, piacszűkülés stb.)

4. A kockázatkezelések lehetséges típusai A kockázatok kezelésének több lehetséges módja van: a kockázat kiküszöbölése (előfordulhatnak, pl. olyan helyzetek, amikor a kockázat gyakorlatilag – az elhanyagolható valószínűség mértékéig – kiküszöbölhető, pl. megmunkáló gépek védőfelszereléssel való ellátása stb.); a kockázat minimalizálása (ez tipikusan az a helyzet, amikor mindent megteszünk, ami a kockázat kezelése kapcsán lehetséges, de az csak egy bizonyos valószínűség mértékéig „garancia”, pl. kamera vagy védőrácsok a lopások ellen stb.); a kockázat vállalása (van, amikor a kockázat bekövetkezésnek valószínűsége nem nagy, így az esetleges bekövetkezés esetén az elszenvedhető kár mértékén nagyobb ráfordításba kerülne a kockázat kezelése. De előfordulhat az is, hogy a cégnek egész egyszerűen – mivel működésével szükségszerűen velejáró dologról van szó – vállalnia kell a kockázatot (pl. egy jónak ígérkező termékfejlesztésről menetközben derül ki, hogy még sem az, s le kell állni a fejlesztésről, miközben már elég komoly ráfordítások terhelték a céget stb.)

5. A kockázatkezelés folyamata és a KKV-k számára legcélszerűbb módjai a) A kockázat kezelés folyamata: Mindenekelőtt valamennyi kockázatot fel kell mérni (jelentőségükre és súlyukra való tekintet nélkül gyűjtsünk össze minden kockázati tényezőt); A felmért kockázati tényezőket a lehetséges előfordulási kárértékük szerint rangsoroljuk; „Súlyozzuk” a rangsorban lévő tételeket a lehetséges előfordulásuk valószínűségeivel; Majd a súlyuknak megfelelően az egyes tényezők kezelésére alakítsunk ki kockázatkezelési stratégiát (pl. biztosítások, tervek, terv-tény összehasonlítás stb.) b) Célszerű kezelési módok: a kockázatok háttér-tényezőinek kiiktatása; biztosítások kötése; tanácsadók, szakértők igénybevétele a célszerű és komplex kockázatkezelési stratégiák kialakítására. 55

Kondor Imre Bank és kockázat

Összefoglaló kérdések 1. Kiküszöbölhetők-e a kockázatok a vállalkozások életéből? S ha nem, miért nem? 2. Melyek a kisvállalkozások esetében a legtipikusabban előforduló kockázatok? 3. Hogyan kell kockázati tényezőket számba venni? 4. Miként kezelhetők a kockázatok?

Bevezető Ezen fejezet a vállalkozás utáni teendőkre összpontosít. Így kitér a vállalkozás operatív működési problémáira és teendőire, továbbá a hosszú távú működés feladataira és problémáira. Ennek megfelelően a fejezet két leckéből áll. Az első lecke a vállalkozás operatív működési problémáira és teendőire hívja fel a figyelmet. A második lecke a vállalkozás hosszú távú működési feladatait és problémáit mutatja be.

17. lecke. A vállalkozás operatív működési problémái és teendői Megtörtént a cégalapítás: vegyük számba milyen „ügyeket” kell kezünkbe venni.

Az alapítás utáni időszakban az operatív működés kontrollja – különösen a kezdő vállalkozásoknál – meghatározó. Fontos, hogy minél előbb láthatóvá váljon az üzleti terv megvalósításának menete, az üzleti tervtől való esetleges eltérések és azok okai. Az operatív működtetés alapvető területei: Értékesítés alakulásának ellenőrzése; Termelési adatok ellenőrzése; Pénzmozgások és készpénzállomány–likviditás kézben tartása; Készletszintek kontrollja; Árbevételi eredmények alakulása; Árpolitika; Üzletpolitika és propaganda. 56

1. Értékesítés ellenőrzése Alapvető kérdés, hogy a bevétel az üzleti tervben kalkulált költség- és jövedelemszámítás szerint alakul-e. Amennyiben az értékesítés a vártnál alacsonyabb szinten mozog, a termelést (az alapprofil működését) azonnal felül kell vizsgálni. Lehet ugyanis, hogy a termelést (szolgáltatást, vagy a kereskedelmet) rosszul szerveztük meg, és így nem lehetett tartani az értékesítés helyes ütemezését. (Persze egészen más a helyzet, ha az előbbi probléma a készárukészletek magas szintje mellett alakul ki. Ez utóbbi esetben magát a piaci stratégiát kell azonnal újraelemezni, és felderíteni, hol követtük el a hibát.)

2. Termelési adatok ellenőrzése Napi feladatnak kell tekinteni, hogy a termelési adatok a tervezett szinten mozognak-e. Ha a tervezettnél alacsonyabbak, azonnal fel kell tárni az okokat. Bármi is legyen a háttérben, az őszinte bajfeltárást a probléma azonnali megoldása kell, hogy kövesse. A leggyakoribb okok hátterében eszközökkel (álló-, forgó- stb.); természeti tényezőkkel; emberi erőforrásokkal; információáramlással kapcsolatos problémák lehetnek. Az okfeltárás célja a gyors megszüntetés, ezáltal a bekövetkezhető károk mérséklése.

3. Pénzmozgások és készpénzállomány – a számlakövetelések főkönyvének ellenőrzése Szintén napi feladat a pénz be- és kiáramlásának figyelése. A kezdő vállalkozások esetében szinte törvényszerűek a likviditási zavarok. Ezért alapvető egy olyan nyilvántartási, számviteli rendszer kialakítása és működtetése, amely naprakészen mutatja a pénz ki- és beáramlásokat és azok napi egyenlegét. Bármilyen okból keletkező legkisebb zavarra azonnal oda kell figyelni. A likviditás alapvető mutatószámát jelző forgási arány megfelelő alakulását ugyanis csak úgy lehet elérni, ha nagyon odafigyelnek a kinnlevőségek (számlakövetelések) gyors, illetve lehetőleg minél gyorsabb behajtására, a pénz egyenletes beáramlására. A leggyakoribb okok általában a: számlázás, ügyvitel helytelenül kialakított gyakorlatával; behajtás lehetőségeire való nem figyeléssel; vevők magatartásának (fizetési hajlandóságának) megfigyelése elmulasztásával kapcsolatosak.

4. A készletszintek ellenőrzése A pénzmozgásokhoz hasonlóan “érzékenyen” kell figyelni a készletmozgások alakulását. A készletek jelentékeny mértékben hatnak a forgóeszközök alakulására, ezért szinte “napi” (de a kereskedelemi, vagy termelőtevékenység esetében sem lehet ez ritkább, mint a havonta történő figyelés) kontroll-feladatnak kell tekinteni az egyes készletek, készlettípusok mozgását. (Alapvető, hogy különösen kirívó eltérések esetén az ok feltárása mindig komplex legyen. Vagyis az értékesítéssel, a termeléssel összhangban vizsgáljuk az okokat, és ha kell, új készlet-optimumokat alakítsunk ki.)

5 . Az árbevételi eredmények alakulása és a fedezeti diagram 57

összhangja Az üzletvitel szempontjából neuralgikus pont az árbevétel és a költség viszonyának alakulása. Ezért hasznos, ha minél gyakrabban (a profil “technológiájától” függően hetente vagy havonta, esetleg negyedévente) elemzi a tulajdonos, hogy miként alakul a nyereségesség, megfelelő szinten tudták-e tartani a különféle költségeket. (Különösen érdemes ezt – pl. termelési profil esetén egy-egy termelési sorozat, de mindenképp egy-egy jellegzetes teljesítési ciklus után – alaposabban is megvizsgálni.)

6. Árpolitika elemzése, ellenőrzése A fedezet megfelelő alakulásában igen lényeges komponens az árak alakulása. Mindemellett az árak a versenyképesség meghatározó elemei is. A versenytársak hasonló termékeinek, szolgáltatásainak áraival való rendszeres összehasonlítás, valamint az esetleges eltérések okainak feltérképezése ezért perdöntő. Hasonlóképp az is, hogy a már kialakított áraink indokoltak-e, tudunk-e esetleg – például a költségszerkezet alakításával – a versenytársakénál kedvezőbb árstratégiával dolgozni stb. A versenytársak áraival való összehasonlításban – ha lehet – ne csak magával az árral próbáljuk az összehasonlítást végezni, hanem végezzünk komplex elemzést: a költségek; a fedezet; az árrés alakulása kapcsán, vajon mennyire indokoltak kialakított az áraink.

7. Az üzletpolitika és a propaganda hatásossága Az üzletpolitika, a propaganda figyelése és elemzése az előző tényezőktől bizonyos mértékben eltér. Valamennyi megelőző tényezőnek (ld. 1.– 6. pontokat) már az indulás után vannak olyan, többnyire a számviteli nyilvántartásokból jól kivehető adatai, illetve arányszámai, amelyekre támaszkodva az eredményekről és a szükséges irányokról viszonylag egyértelmű képet kaphatunk. Az üzletpolitika és a propaganda elemzésében viszont nagyobb szerepük van az ún. “puha” módszereknek, az üzleti világ által igényelt, a tapasztalati úton fokozatosan megszerezhető szakértelemnek, innovatív érzéknek. Persze az nem állítható, hogy egyáltalán nincsenek olyan adatok, amelyekre támaszkodhatunk, hiszen például egy-egy reklámkampány költségeit jól szembe lehet állítani az értékelési volumen alakulásával stb. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy bizonyos helyzetekben az üzleti életben a tapasztalatainkra, a józan észre, a nehezen formalizálható szakértelemre, a heurisztikus módszerekre, kreativitásunkra stb. inkább támaszkodhatunk. Az operatív működtetés és a hosszabb távon szerzett tapasztalatok segítségével célszerű elkezdeni megalapozni, majd a tapasztalatok elmélyülésével ki is építeni a vállalkozás controlling rendszerét.

Összefoglaló kérdések 1. Mire kell odafigyelni a vállalkozás beindítása után? 2. Miért fontos a működés folyamatos ellenőrzése? 3. Sorolja fel a legfontosabb ellenőrzési területeket és indokolja létjogosultságukat, valamint fejtse ki, mi a teendő!

18. lecke. A vállalkozás hosszú távú működtetésének 58

feladatai és problémái 1. Időszakos elemzések, a stratégia felülvizsgálata A stratégia funkciója: a cég versenyképességének, versenyképes előnyének megteremtése. Célja, hogy a vállalkozás erejét a versenytársakhoz képest fokozza. Alapvető, hogy a cég képes legyen önmaga fejlődését tudatosan alakítani, ne csak egyoldalúan, a külső és belső változásokra „reagáljon” (legyen kénytelen reagálni), de jövőjét előre is meg tudja tervezni, részt vegyen annak aktív formálásában is. A kezdő vállalkozás már a belépés fázisában elkezd a stratégiai kérdésekkel foglalkozni. Ez ekkor még „klasszikus” értelemben nem igazi stratégiai tervezés, de alapvető szerepe van, nem csak a soron következő feladatok előrelátásában, de a stratégiai szemléletnek a cégkultúrájába való beépítésben is. A kisvállalkozás első évének végén az alábbi kérésekkel mindenképp célszerű foglalkoznia:

2. A különféle nyilvántartásoknak, a számvitel megfelelő kialakításának felülvizsgálata és elemzése Kezdő vállalkozások esetében létkérdés, hogy egy év elteltével felülvizsgálja egész nyilvántartási rendszerének helyességét. Lehet ugyanis általános elvek alapján, sőt megfelelő szakértő alkalmazásával egészen jó nyilvántartási rendszert kialakítani az adott vállalkozás számára, azonban nem lehet megfeledkezni arról, hogy nincs két teljesen azonos cég. A különböző vállalkozásoknak különböző mélységű és részletezettségű adatokra van szükségük, s csak a cégvezető-tulajdonos tudja, hogy melyek ezek. A kezdetekben tehát saját magának kell a cég nyilvántartását kialakítania, illetve azt az egyre jobb megoldás felé vinni. A következő lépés a cég üzletpolitikájának felülvizsgálata, a növekedés lehetőségeinek elemzése.

3. Az üzletpolitika felülvizsgálata Az induló vállalkozásoknak kiemelkedő szükségük van arra, hogy legkésőbb egy év elteltével áttekintsék, helyes volt-e üzletpolitikájuk kialakítása. Vannak olyan vállalkozások, amelyeknek induló stratégiájában nem szerepelt célként a növekedés. Közben előfordulhat pl., hogy már az első év után a cég mégis növekedni kezd. Ilyenkor alapvető: újra gondolni, elemezni a kialakult helyzetet; ha lehet, élni a piac kiterjesztésének lehetőségeivel, az esetleges versenyelőnnyel, az új helyzetek kiaknázásával stb.; át kell tekinteni, hogy milyen hitelfelvételi lehetőségek vannak, és elemzést készíteni és azt ütköztetni az induló üzletpolitikával, ha változatlanul a méret stabilizálása mellett döntünk; vagy megtervezni a cég növekedését, fejlődését, ha arra reális lehetőség van.

4. A humán erőforrásokkal való gazdálkodás és a személyzeti politika Az első év után lehet, hogy túlzottnak tűnhet a humán erőforrásokkal való gazdálkodás kifejezése. Azonban az emberi erőforrással való ésszerű gazdálkodás kérdése és az emberi tudás értékképző szerepének mint fontos szervezeti értéknek „beépítése” a cégkultúrába, ha az az első év után nem elkezdett, később már egyre nehezebben érvényesíthető lesz. Fontos tehát az emberi erőforrással való ésszerű gazdálkodás: a kis- és közepes méretű cég gazdaságosan tudjon működni; 59

emberi erőforrásainak kihasználásában ne keletkezzenek tartalékok; vonatkozó költségeit optimalizálja (különös tekintettel a bérekre és annak közterheire); a kis és közepes cégeknél szükségszerű, hogy egy ember több funkciót, munkakört lásson el, ezért nagyon fontos pl. az emberi erőforrás leleményessége, kreativitása. Összefoglalva: a személyzeti politika felülvizsgálata kapcsán még a legkisebb cégnek is foglalkoznia kell a: létszám; képzettség; munkakör és fizetés kérdéseivel.

5. A pótlólagos eszközigények, beruházási döntések Az első üzleti év után (azt követően minden év végén, vagy gyakrabban) elemezni kell: a befektetett eszközigényeinket és a meglévők kihasználtságát; az esetleges növekedési lehetőségek feltárása sok esetben új eszközök beszerzését igényelheti, amelyeket nem szabad beruházás-gazdaságossági számítások nélkül beszerezni; az alternatív megoldásokra is érdemes gondolni (pl. lízing, alvállalkozók, beszállítók stb.); a beruházásokkal együtt és külön is szükséges elemezni a különféle anyagok (esetleges egyéb áruk) beszerzési forrásainak elégséges és megfelelő voltát; a lehetséges új beszállítók és beszerzési lehetőségek körét; az eladás, értékesítés kondícióit, lehetséges új variációit is.

6. Az állandó költségek lényeges elemeinek elemzése Meghatározóan a hely: céghely, telephely és esetleges bérleti viszonyainak elemzése Általában igen kevés vállalkozás indul önálló, saját tulajdonú ingatlanon, üzlethelyiségben, irodában. Egy év multán nélkülözhetetlen számba venni: helyes volt-e a telephely kiválasztása; megéri-e inkább saját ingatlant, telephelyet vásárolni; vagy fordítva: helyiséget bérelni, saját ingatlanunkat pedig más célokra használni, más vállalkozások számára bérbe adni.

7. A cég formájának megváltoztatása, új társasági forma választása A kisvállalkozások indulásakor a gazdasági társasági forma megválasztásában a tulajdonosok gyakran inkább a gazdasági helyzetük szerint kénytelenek dönteni, mintsem az ésszerűségtől indíttatva. Az is előfordul, hogy induláskor nem érzékelték, melyik társasági forma milyen előnnyel és hátránnyal jár, s így nem a legalkalmasabbat választották ki működésük számára. Előfordulhat, 60

hogy a cég elkezd növekedni, s “kinőtte” az induló társasági keretet.

8. Átfogó elemzés – az üzleti terv teljes felülvizsgálata Az előző pontokban ismertetett főbb elemzési tényezők legtöbbje később is stratégiai kérdésként kezelendő. A részkérdések elemzése azonban soha nem helyettesítheti az ún. átfogó elemzés igényét. A cég összes, lényeges stratégiai problémájának komplex mérlegelése adhatja csak meg azt a teljes képet, amely a cég egy-egy üzleti időszakáról tájékoztat. A különféle tényezők együttes kezelésének egyetlen módja az ún. rendszerszemlélet, amelynek segítségével az egész vállalkozás irányválasztása, helyessége megítélhető. A komplex elemzésbe – a fentieken túl – több tényezőt is bele kell venni, így: a károk és az azok nyomán szükséges kockázatkezelési stratégia felülvizsgálatát, így a kockázatkezelés eddigi módjait, ezen belül: elégségesek-e a „bevett” módok; megfelelő-e a biztosítás köre és költségei stb. bővítsük vagy szűkítsük a kockázat kezelés eddigi körét, módjait, változatait stb. a szezonális ingadozás tényezőit stb.; egyszóval mindent, amit az induló üzletei tervben figyelembe vettünk és most helytállóságáról (a tervezésünk realitásnak helyességéről) nem csak képet nyerünk, de a komplex áttekintés által jobb megoldásokat is feltárhatunk.

9. Versenystratégia és fő tényezői A funkciók összehangolt működését a vállalat versenystratégiája határozza meg. A funkciók Porter szerint: marketing, értékesítés, forgalmazás, termelés, munkaerő, beszerzés, kutatás és fejlesztés, pénzügy és ellenőrzés, üzletágak. Az egyes funkciókkal kapcsolatos irányelvek kidolgozását az alapvető célokból kiindulva kell meghatározni. A versenystratégia „kereke” jól kifejezi ezt az összefüggést. A versenystratégia fő tényezői Az iparági versenyt meghatározó és a versenystratégia kidolgozásakor figyelembe veendő tényezők, amelyeknek hatását vizsgálni kell: verseny a már működő vállalatok között; helyettesítő termékek és a helyettesítő termékek fenyegetése; a vevők és a vevők alkupozíciója; a szállítók és a szállítók alkupozíciója; a lehetséges új piaci szereplők, az új belépők fenyegetése.

Összefoglaló kérdések 1. Fogalmazza meg saját szavaival: mi a stratégia funkciója és célja? 2. Milyen időszakos ellenőrzésekre van szükség a hosszú távú működés fenntartása érdekében? 61

3. Emeljen ki kettőt és részletezze!

Felhasznált irodalom Adamcsik János (1998): Irodaautomatizálás Indok Bt. Báthory Zsuzsa Dr. –Czipszer Károlyné (2003): A társasági adó - A számvitel- és a könyvvizsgálat a kis- és középvállalkozásoknál, KJK-Kerszöv. Jogi és üzleti kiadó Kft. Bauer – Berács (1998): Marketing, Aula Kiadó Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák – A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje, Akadémia Kiadó Beckwith, Harry (2004): Láthatatlan kapcsolat – gyakorlati tanácsok vállalkozásunk fejlesztéséhez, Bagolyvár könyvkiadó és Kult. Szolg. Kft. Bohnné Keleti Katalin (2005): Elégedett az ügyfél?, PublicPress kiadó Bodor –Jelen – Mészáros – Virág (1991): Vállalkozások tervezése, Tankönyvkiadó Carlock, Randel S. – Ward, Jophn L. (2006): Családi vállalkozás stratégiai tervezése, Helikon Kiadó Chikán Attila (2003): Vállalatgazdaságtan, Aula kiadó Cinnamon, Robert - Helweg-Larsen, Brian (2005): A vállalkozás pénzügyi folyamatainak megértése, A sikeres menedzsment kulcsa, Alexandra Kiadó Easto, Larry (1999): Mikrovállalkozás Hogyan legyünk sikeresek, ha a vállalkozásunkat otthon működtetjük?, Bagolyvár könyvkiadó és Kult. Szolg. Kft. Farkas Szilveszter – Szabó József (2005): A vállalati kockázatkezelés kézikönyve, Dialog Campus Kiadó Greensted, Richard (1996): Hogyan indítsunk saját vállalkozást és maradjunk talpon az első évben?, Bagolyvár könyvkiadó és Kult. Szolg. Kft. Horváth P. (1990): Controlling: a sikeres vállalatvezetés eszköze (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest) Kotler, P.(1998): Marketing és management, Műszaki Kiadó Kresalek Péter (2003): Tervezés a vállalkozások gyakorlatában, Perfekt Gazdasági Tanácsadó , Okt. és kiadó Kurtán Lajos (2006): Vállalkozás(élet)tan, Elte Ötvös Kiadó Lentz, Leo Dr. (2003): A sikeres vállalkozások 10 parancsolata, Aspirateum Kft. 62

Marosi Miklós (1988): A szervezés és irányítás nemzetközi fejlődése – magyar gyakorlata, KJK. Nagy Gyula (1993): Kereslet a biztonság iránt. Gazdaságelméleti adalékok a kockázatemeléshez. Társadalomkutató Intézet, Budapest Noszkay Erzsébet (1992): Situation of Small and Medium –size Bussiness (Small Business Development Thrugh Privatization) Foundattion for Market Econonomy Bp. Noszkay Erzsébet (2006): Az üzleti tervezés: a vállalat operatív irányításának első számú menedzsment eszköze Kodolányi János F. Kiadó (2 ív), Székesfehérvár Noszkay Erzsébet Dr. (2005): NVO (virtuális hálózati társulások) és egyéb hálózatosodások, avagy a KKV-k az új együttműködési formák hálójában V. Nemzetközi Konferencia Kötet Miskolc – Lillafüred 2005. május 11-12. Pálinkás Jenő(1998): A vállalkozásokról…LSI Kiadó Paróczai Péterné Dr. (2005): Példatár, Teszt és esettanulmány a pénzügyi és – vállalkozás finanszírozási ismeretekhez - ügyintézőknek, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt. Porter, M. E. (2006): Versenystratégia Akadémiai Könyvkiadó Rapport, Alfred (2002): A tulajdonosi érték, Útmutató vállalatvezetőknek és befektetőknek, Alinea Kiadó Román Zoltán (2006): A kis- és középvállalatok és a vállalkozási készség KSH Kiadó Bp. Szirmai Péter (1995): 10 lecke az üzleti tervezésről c. CO-NEX Kiadó Bp. Szonyi, A. J. -Steinhoff, D. S. (1989): Kisvállalkozások menedzselésének alapjai. Park Kiadó Sztano Imre Dr (2006): A számvitel alapjai, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Okt. és Kiadó Tedlow, Richard S. (2003): Vállalkozó titánok, titáni vállalkozások, HVG Kiadó

1. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Válassza ki az alábbi tulajdonságok közül melyek a kisvállalat jellemői! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] A céget nem vezetők, hanem a tulajdonos irányítja; [ ] A vállalat mérete kicsi (az iparági átlaghoz viszonyítva); [ ] A szükséges tőke előteremtője és egyben tulajdonosa egyetlen személy (vagy egy kis csoport); [ ] A cég vezetése független; [ ] A dolgozók és a tulajdonosok is az adott környéken laknak; 63

2. feladat - többszörös választás Válassza ki a helyes választ! Vállalkozónak nevezzük azok a személyeket ill. funkciókat, akik és amelyek: Több helyes válasz is lehetséges: [ ] A kockázatokat vállalják és kezelik; [ ] Képviselik és hordozzák az újszerűséget, az ötleteket a kreativitást és innovációt; [ ] A külső-, belső adottságok előnyös gyakorlati felhasználásáról gondoskodnak; [ ] Felveszik a munkatársakat; [ ] Gazdálkodnak erőforrásokkal; [ ] Gondoskodnak a profit „termeléséről”; 3. feladat - többszörös választás Melyek a vállalkozói lét által igényelt készségek, képességek? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] üzletkötési és kapcsolatháló-kiépítési készség, jó emberismeret, megfelelő fellépés, kommunikációs- és tárgyalási készség [ ] kreativitás [ ] gyors döntési készség [ ] önbizalom [ ] bizonytalanság- és kockázatviselési képesség [ ] rugalmasság, nyitottság, elemző képesség, a környezet értékelésének készsége [ ] üzleti érzék [ ] a lehetőség felismerésének készsége [ ] a rendcsinálás képessége 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A vállalkozás a fogyasztói igények kielégítésének szervezeti kerete. (1)................. A vállalkozó azért „főszereplője” a kisvállalkozásnak, mert ő testesíti meg a vállalkozói funkciókat. (2)................. A vállalkozói lét egy olyan életmódot testesít meg, ahol a családi támogatásnak jelentősége van. (3)................. A vállalkozónak sok olyan tulajdonsággal kell rendelkeznie, amelyek közül több is a kapcsolatépítési képességgel kapcsolatos. (4)................. A vállalkozónak nagy teherbírással kell rendelkeznie, mert gyakran még pihenőnapja sincs. (5)................. Az 1 fős vállalkozások mind kényszervállalkozások. (6)................. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - innovációt - vezetői képességeket - 49–249 fő 64

- mikrovállalkozásnak - vállalkozók, akik egyben tulajdonosok Egészítse ki a mondatokat! A vállalkozás olyan vállalati funkció, amely gondolkodásmódot, cselekvést, valami új létrehozását, és fejlesztését, kreativitást, (1)................. feltételez, ill. kockázatvállalást és (2)................. is jelöl. Az EU (3)................. létszámhatárnál húzta a kis- és középvállalkozási méretnagyságot. A 10 fő alatti vállalkozásokat (4)................. nevezzük. A kisvállalkozásokban a vállalkozói funkciót a (5)................. hordozzák. Megoldókulcs 1. A cég vezetése független; feladat: A szükséges tőke előteremtője és egyben tulajdonosa egyetlen személy (vagy egy kis csoport); A dolgozók és a tulajdonosok is az adott környéken laknak; A vállalat mérete kicsi (az iparági átlaghoz viszonyítva); 2. Képviselik és hordozzák az újszerűséget, az ötleteket a kreativitást és innovációt; feladat: Gondoskodnak a profit „termeléséről”; Gazdálkodnak erőforrásokkal; A külső-, belső adottságok előnyös gyakorlati felhasználásáról gondoskodnak; A kockázatokat vállalják és kezelik; 3. üzleti érzék feladat: önbizalom kreativitás bizonytalanság- és kockázatviselési képesség a lehetőség felismerésének készsége gyors döntési készség rugalmasság, nyitottság, elemző képesség, a környezet értékelésének készsége üzletkötési és kapcsolatháló-kiépítési készség, jó emberismeret, megfelelő fellépés, kommunikációs- és tárgyalási készség 4. (1) - hamis feladat: (2) - igaz (3) - igaz (4) - igaz (5) - igaz (6) - hamis 5. (1) - innovációt feladat: (2) - vezetői képességeket (3) - 49–249 fő (4) - mikrovállalkozásnak (5) - vállalkozók, akik egyben tulajdonosok

2. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Melyek szükségesek a vállalkozás beindításához? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] ötlet 65

[ ] konfliktuskezelés [ ] pénzügyi irányítás [ ] üzleti terv 2. feladat - többszörös választás Melyek szükségesek a vállalkozás működtetéséhez? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] alapítás intézése [ ] fejlődés, növekedés elemzése [ ] a szervezet működtetése [ ] kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés 3. feladat - többszörös választás Melyek a fejlődés, növekedés elemzésének elengedhetetlen elemei? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] siker–kudarc elemzése; [ ] az induláskor kitűzött célok teljesülésének elemzése; [ ] az üzleti terv összevetése a tényhelyzettel; [ ] erős–gyenge pontok elemzése (SWOT analízis a szervezet működése); 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A vállalkozás folyamata két fő szakaszra bontható. (1)................. A vállalkozás folyamatának első szakasza a vállalkozás működtetése. (2)................. A vállalkozó a piaci lehetőséget veszteséggé változtatja. (3)................. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - piaci szükséglettel - konfliktusokat - likviditás - üzleti - üzleti terv Egészítse ki a mondatokat! Az ötlet nem azonos a (1).................. Az (2)................. a vállalkozás sikerét meghatározó piaci, pénzügyi, emberi, szervezeti, műszaki szempontokat tartalmazza. A cég alapításakor nagyon gondosan kell végig gondolni, hogy milyen (3)................. lehetőségre alapozzuk a céget. A vállalkozás operatív működésének egyik legalapvetőbb pénzügyi feladata a (4)................. megteremtése. A jó vállalkozó a (5)................. időben kezeli. 66

Megoldókulcs 1. feladat: ötlet üzleti terv 2. feladat: a szervezet működtetése fejlődés, növekedés elemzése kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés 3. feladat: az induláskor kitűzött célok teljesülésének elemzése; az üzleti terv összevetése a tényhelyzettel; siker–kudarc elemzése; erős–gyenge pontok elemzése (SWOT analízis a szervezet működése); 4. feladat: (1) - igaz (2) - hamis (3) - hamis 5. feladat: (1) - piaci szükséglettel (2) - üzleti terv (3) - üzleti (4) - likviditás (5) - konfliktusokat

3. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Válassza ki a helyes választ, mi az ötlet? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) piaci szükséglet ( ) az ötlet egyenlő az üzleti sikerrel ( ) az üzleti lehetős mindig több mint az ötlet ( ) az ötlet fel nem tárt piaci lehetőség 2. feladat - többszörös választás Melyek tartoznak az ötlet forrásai közé? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] más cégek tanulmányozása [ ] beszállítók tanulmányozása [ ] fogyasztók [ ] forgalmazási csatornák [ ] kormányzati szervek 3. feladat - többszörös választás Folytassa! Jó ötlet születhet… Több helyes válasz is lehetséges: [ ] hiánytermékek felkutatásából [ ] a minőségi kifogások feltárásából [ ] ha kellő figyelmet fordít a vállalkozó a leendő kliensekre [ ] a figyelmetlenségek észrevételéből 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? 67

Az ötlet inkább piaci szükséglet, mintsem újszerű megoldás. (1)................. Az ötlet egyenlő az üzleti sikerrel. (2)................. Az ötlet több, mint az üzleti lehetőség. (3)................. A fogyasztói igényeket profi módon kielégíteni csakis a feltételek megteremtésével lehet. (4)................. Nem szerezhető jó ötlet a potenciális kliensek magatartásának tanulmányozásából. (5)................. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - források - emberek - figyelmetlenségek - ötlet - vállalkozás - iparágak Egészítse ki a mondatokat! Jó ötlet nyerhető más (1)................., (2)................., (3)................. megfigyelésével. Más cégeknél tapasztalt (4)................. korrigálásával virágzó vállalkozást lehet létrehozni. A forgalmazásban dolgozók is lehetnek (5)................. - (6).................. Megoldókulcs 1. feladat: az ötlet fel nem tárt piaci lehetőség 2. feladat: fogyasztók más cégek tanulmányozása forgalmazási csatornák kormányzati szervek 3. feladat: ha kellő figyelmet fordít a vállalkozó a leendő kliensekre a figyelmetlenségek észrevételéből a minőségi kifogások feltárásából hiánytermékek felkutatásából 4. feladat: (1) - igaz (2) - hamis (3) - hamis (4) - igaz (5) - hamis 5. feladat: (1) - emberek (2) - vállalkozás (3) - iparágak (4) - figyelmetlenségek (5) - ötlet (6) - források

4. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás 68

Melyik válasz igaz? A piackutatás során nem kell ismerni: Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) egyik sem ( ) a fogyasztót ( ) a konkurenciát és üzleti módszereit ( ) a gyártókat ( ) a készpénzforrásokat 2. feladat - többszörös választás Mit kell ismerni a fogyasztókról? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] szokásaikat [ ] gondolkodásmódjukat [ ] igényeiket 3. feladat - többszörös választás Melyek az elsődleges kutatás lehetséges módjai? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] a társadalmi háttér-kutatás [ ] a kikérdezéses módszer [ ] a teszt [ ] az ún. panel-módszer [ ] a kísérletek 4. feladat - többszörös választás Mi a piackutatás célja? Kideríteni, hogy ... Több helyes válasz is lehetséges: [ ] mekkora lesz az értékesíthető mennyiség nagysága [ ] mekkora lesz a potenciális vevőkör [ ] mekkora lesz az árbevétel [ ] hányan lesznek a tényleges fogyasztók 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Az elsődleges kutatás az, amikor az adott cég számára először végeznek vizsgálatot. (1)................. Másodlagos kutatásnak nevezzük azt a vizsgálatot, amelyek során feltárt adatok csak közvetetten hatnak a cég működésére. (2)................. Piackutatás nélküli vállalkozó már a cég indulását is veszélyezteti. (3)................. A piackutatás célja feltárni azt, hogy a cég által megcélzott piacon mekkora lesz az értékesíthető mennyiség nagysága. (4)................. 69

Nem fontos, hogy a piackutatási tervben megjelöljük, hogy kitől és honnan lehet információkat beszerezni. (5)................. Megoldókulcs 1. feladat: egyik sem 2. feladat: szokásaikat igényeiket gondolkodásmódjukat 3. feladat: a kikérdezéses módszer a teszt az ún. panel-módszer a kísérletek 4. feladat: mekkora lesz az értékesíthető mennyiség nagysága mekkora lesz a potenciális vevőkör hányan lesznek a tényleges fogyasztók 5. feladat: (1) - hamis (2) - igaz (3) - igaz (4) - igaz (5) - hamis

5. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Mely(ek) nem az üzleti terv funkciói? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) lehetővé teszi, hogy megítéljük a vállalkozás életképességét a célzott piacon ( ) a vállalkozás „kivitelezésének” alapja ( ) elfogulatlan önértékelési lehetőség, vállalkozónak és vállalkozásnak egyaránt ( ) a szerződésjavaslatok elkészítése ( ) finanszírozási források (hitelek) megszerzésének eszköze 2. feladat - többszörös választás Mi nem az üzleti terv funkciója egy már működő cég esetén? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] képezzen hidat a cég stratégiája és annak éves szintű megvalósulása között [ ] szolgálja a kutatásokat [ ] szolgáljon bázisanyagul a cég tényleges eredményeit előrejelző és elemző tevékenységeknek [ ] képes legyen a cég hitelkérelmét indokolni [ ] vállalkozás kivitelezésének alapja 3. feladat - többszörös választás Mely kérdésekre nem kell választ kapni az üzleti tervezés során? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] mikkel kell a vállalkozásnak versenyeznie [ ] iért nem elég a tőke a tervezett vállalkozás beindításához [ ] miért nem fog ez az „egész” működni [ ] milyen a cég piaci részesedése [ ] kik lesznek a vevők [ ] mi „képezi” az ötlet üzleti lehetőségét [ ] képes-e a tulajdonos egy ilyen vállalkozást felépíteni és működtetni 70

[ ] milyen igényeket fog a cég kielégíteni 4. feladat - többszörös választás Mitől függ az üzleti terv részletezettsége? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] mekkora a vállalkozás mérete [ ] hitelkérelem céljaira készült-e [ ] milyen a cég profilja [ ] induló, vagy működő cégről beszélünk 5. feladat - többszörös választás Melyek taroznak az üzleti terv fejezetei közé? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] technológiai terv [ ] jövedelemtervezés [ ] stratégiai terv [ ] pénzforgalmi terv 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Az üzleti terv a cég olyan rövid, de információgazdag leírása, amelyben – reális adatokra építve – kibontakoztathatók a vállalkozás üzletmenetével kapcsolatos tervek, elképzelések. (1)................. Az üzleti tervezés legfőbb előnye, hogy indulás után kalkulációk alapján is meggyőződhetünk, vajon elképzelésünk megvalósulhat-e. (2)................. Az üzleti terv induló cég esetén lehetővé teszi, hogy megítéljük a vállalkozás életképességét a célzott piacon. (3)................. Az üzleti terv már működő cég esetén bázisanyagul szolgál a cég tényleges eredményeit előrejelző és elemző tevékenységeknek. (4)................. Banki hitelkérelem esetén a vállalkozó egyéni elképzelés és forma szerint készíti el az üzleti tervet. (5)................. Az üzleti terv részletezettsége függ attól, hogy milyen a cég profilja. (6)................. A terv készítése során figyelembe kell venni, hogy kik lesznek a vevők. (7)................. Nem fontos, hogy a terv fog-e működni, hisz a gyakorlatban úgyis tudunk korrigálni. (8)................. Az üzleti terv egyik legfontosabb eleme a jövedelemterv készítése. (9)................. Megoldókulcs 1. feladat: a szerződésjavaslatok elkészítése 2. feladat: vállalkozás kivitelezésének alapja szolgálja a kutatásokat 3. feladat: miért nem fog ez az „egész” működni 71

iért nem elég a tőke a tervezett vállalkozás beindításához 4. feladat: induló, vagy működő cégről beszélünk milyen a cég profilja hitelkérelem céljaira készült-e mekkora a vállalkozás mérete 5. feladat: stratégiai terv jövedelemtervezés pénzforgalmi terv 6. feladat: (1) - igaz (2) - igaz (3) - igaz (4) - igaz (5) - hamis (6) - igaz (7) - igaz (8) - hamis (9) - igaz

6. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Milyen szempontokat kell mérlegelni a társasági forma kiválasztásakor? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] a barátom működő cégének formáját [ ] mennyi tőke áll rendelkezésre [ ] a tervezett növekedést [ ] a stratégiai jövőképet 2. feladat - egyszeres választás Melyik az a társasági forma, amely törzstőkével alakul? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) kv. ( ) kkt. ( ) bt. ( ) kft. 3. feladat - egyszeres választás Melyik nem nonprofit szervezet? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) egyesület ( ) egyesülés ( ) alapítvány ( ) költségvetési szervek 4. feladat - egyszeres választás Melyik az a társasági forma, ahol a társaság részvényei nyilvános forgalomba vannak? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) nyrt. ( ) zrt. ( ) bt. ( ) kv. 72

5. feladat - egyszeres választás Melyik az a társasági forma, ahol a társaság részvényei zártkörű forgalomba vannak? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) kv. ( ) nyrt. ( ) bt. ( ) zrt. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Válasszunk találomra társasági formát, majd töltsük fel tartalommal! (1)................. A nem jól megválasztott, ideális társasági forma kockázatot hordoz. (2)................. A társasági forma az a jogi forma, amely kereteken belül működik a cég. (3)................. A társasági forma kiválasztásában szerepet kap a stratégiai jövő. (4)................. A kkt. tagjai korlátolt és egyetemleges felelősség terhe mellett, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget. (5)................. A bt.-ben a társaság kötelezettségeiért legalább egy (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges és legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékben korlátozott. (6)................. A kft. olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. (7)................. A nyrt. esetén a társaság részvényei nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra vagy a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel. (8)................. A nonprofit szervezetek üzletszerűen gazdálkodó szervezetek. (9)................. Az alapítvány céljának tartósnak és közérdekűnek kell lennie. (10)................. Megoldókulcs 1. feladat: mennyi tőke áll rendelkezésre a stratégiai jövőképet a tervezett növekedést 2. feladat: kft. 3. feladat: egyesülés 4. feladat: nyrt. 5. feladat: zrt. 6. feladat: (1) - hamis (2) - igaz (3) - igaz (4) - igaz (5) - hamis 73

(6) - igaz (7) - igaz (8) - igaz (9) - hamis (10) - igaz

7. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Milyen szempontokat kell mérlegelni a helyszín kiválasztásakor? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] hogy mennyibe kerül [ ] a hely végleges vagy nem végleges mivoltát [ ] az elérhetőséget [ ] az alkalmazottak korösszetételét 2. feladat - többszörös választás Mire kell ügyelni belső elrendezéskor? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] tudjam fogadni a klienseket [ ] a közelben legyen a profilt működtetető tevékenység [ ] megfelelő legyen az iroda ergonómiája [ ] közel legyen a büfé 3. feladat - egyszeres választás A belső elrendezéskor milyen szerepe van a vállalkozás megfelelő méretének? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) humán ( ) pénzügyi ( ) nincs szerepe ( ) stratégiai 4. feladat - többszörös választás Mi tartozik bele az ergonómiába? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] kényelmesen ül-e az alkalmazott [ ] milyen a világítás [ ] milyen a fal színe [ ] milyen a számítógép billentyűzetének kialakítása 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A cég elérhetősége általában fontos a kliensek és a dolgozók számára is. (1)................. A stratégiai célokkal összhangban van a megfelelő méret megválasztása. (2)................. A jogi előírások nem fontosak a helyszín megválasztásakor. (3)................. 74

Egy nagyobb telep mindig nagyobb hasznot hoz. (4)................. A vállalkozás minden egyes munkavállalójának szüksége lesz helyre a telephelyen. (5)................. Szem előtt kell tartani, hogy végleges-e ez a hely. (6)................. A székhely a társaság központi ügyintézési helyét jelöli. (7)................. Fontos, hogy a munkatársak milyen széken ülnek. (8)................. Nem lényeges, hogy a munkatársak milyen monitorokat használnak. (9)................. A belső elrendezésnél gondolni kell a kliensek fogadására is. (10)................. Megoldókulcs 1. feladat: az elérhetőséget a hely végleges vagy nem végleges mivoltát hogy mennyibe kerül 2. feladat: tudjam fogadni a klienseket megfelelő legyen az iroda ergonómiája 3. feladat: stratégiai 4. feladat: kényelmesen ül-e az alkalmazott milyen a világítás milyen a fal színe milyen a számítógép billentyűzetének kialakítása 5. feladat: (1) - igaz (2) - igaz (3) - hamis (4) - hamis (5) - hamis (6) - igaz (7) - igaz (8) - igaz (9) - hamis (10) - igaz

8. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Mi a piacelemzés lényege? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] az üzleti terv kiinduló alapja [ ] szubjektív helyzetfeltáráson kell alapulnia [ ] a versenytársak helyzetének elemzése [ ] az alapvető fogyasztói igények feltárása 2. feladat - többszörös választás Melyek a piacelemzés alapvető kérdései? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] A cégnek milyen esélyei vannak a piaci versenyben; [ ] Az esetlegesen változó piaci kereslet alakulása hogyan fogja érinti a vállalkozást; [ ] Mennyi és milyen konkurensei vannak a cégnek; 75

[ ] Lesz-e módja a vállalkozásnak aktív módon befolyásolni a piacot. [ ] Pontosan mit akar eladni, termelni vagy szolgáltatni a vállalkozás; [ ] A cég termékei, szolgáltatásai, elég vonzóak, hogy a vevőkör meghódítása képesek legyenek; [ ] A konkurensek hogyan működtetik a cégüket; [ ] Milyen módon lesz megoldva a cég termékeinek forgalmazása; 3. feladat - többszörös választás Mit kell vizsgálni a közvetlen működés beszállítói környezete kapcsán? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] az alapanyag-szállítókat; [ ] az alkatrészgyártókat; [ ] bedolgozókat; [ ] a bankok szolgáltatásait; [ ] értékesítési hálózatot; 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A piacelemzés nélkül a vállalkozó már a cég indulását is veszélyezteti. (1)................. A piacelemzés során a piackutatás információit elemzik. (2)................. Nem kell ismernünk a konkurenciát és üzleti módszereit. (3)................. Ismerni kell a gyártókat. (4)................. Ismerni kell a tőkeforrásokat. (5)................. Meg kell vizsgálni, lesz-e mód valamilyen aktív módon befolyásolni a piacot. (6)................. Az is elég, ha csak két konkurens céggel vetjük össze a sajátunkat. (7)................. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - elemzési eredmény - modellezését - kontrollja Egészítse ki a mondatokat! A piacelemzés az üzleti terv (1)................., amely a fogyasztói igények és a versenytársak helyzetének mélyebb elemzését szolgálja. A piacszegmentálás egy olyan (2)................., amely rámutat arra, hogy a cég milyen piacokon, milyen piaci szereplőknek, milyen termékkel, szolgáltatással, kereskedelmi tevékenységgel milyen arányban esélyes. A piacszegmentálás egy kis, induló cég esetében célszerűen a már szegmentált piac (3)................. jelenti. 76

Megoldókulcs 1. az üzleti terv kiinduló alapja feladat: az alapvető fogyasztói igények feltárása a versenytársak helyzetének elemzése 2. Pontosan mit akar eladni, termelni vagy szolgáltatni a vállalkozás; feladat: A cég termékei, szolgáltatásai, elég vonzóak, hogy a vevőkör meghódítása képesek legyenek; Az esetlegesen változó piaci kereslet alakulása hogyan fogja érinti a vállalkozást; Milyen módon lesz megoldva a cég termékeinek forgalmazása; Mennyi és milyen konkurensei vannak a cégnek; A cégnek milyen esélyei vannak a piaci versenyben; Lesz-e módja a vállalkozásnak aktív módon befolyásolni a piacot. 3. az alapanyag-szállítókat; feladat: az alkatrészgyártókat; bedolgozókat; értékesítési hálózatot; 4. (1) - igaz feladat: (2) - igaz (3) - hamis (4) - igaz (5) - igaz (6) - igaz (7) - hamis 5. (1) - kontrollja feladat: (2) - elemzési eredmény (3) - modellezését

9. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Mi a célja a vevőszolgálatnak? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] segítse a jó kapcsolatfenntartást a vevőkkel [ ] a cég visszavegye a terméket / szolgáltatást [ ] a vevő utólagos kielégítése, megtartása [ ] távol tartsa a régi vevőket 2. feladat - többszörös választás Melyik a klasszikus értékesítési csatorna eleme? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] család [ ] nagykereskedés [ ] bolhapiac [ ] kiskereskedés 3. feladat - egyszeres választás Mi az árpolitika kialakításának lényege? Jól járjon a … Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) vevő/fogyasztó ( ) vállalkozás ( ) vállalkozás ötletadója, ha nem tulajdonos ( ) fogyasztó és a vállalkozás maximalizálja a profitját 77

4. feladat - többszörös választás Melyek találhatók az üzleti terv egyéb vetületei között? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] árubemutatás [ ] hirdetés [ ] kiállítás [ ] reklám 5. feladat - egyszeres választás Melyik a klasszikus termék elosztási csatorna? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) termelő – nagykereskedő – kiskereskedő – fogyasztó ( ) termelő – kiskereskedő – nagykereskedő – fogyasztó ( ) termelő – kiskereskedő – fogyasztó ( ) termelő – nagykereskedő – fogyasztó 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Az üzleti terv egyéb vetületeinek számbavételekor egyik fontos szempont a reklám. (1)................. A fogyasztói csatorna azt jelenti, a termék vagy szolgáltatás hogyan jut el a keletkezés helyéről a fogyasztóhoz. (2)................. Fogyasztó az, aki árut vesz, rendel, kap, használ. (3)................. Klasszikus termékelosztási csatorna a termelő – fogyasztó. (4)................. A beszállítókkal és a készletekkel nem kell foglalkoznunk. (5)................. A vevőszolgálat az egyik leghatékonyabb versenyeszköz. (6)................. Árpolitika a vállalkozás által kínált termékek (szolgáltatások) árának meghatározása és a piaci eseményekre történő reagálás elveinek és módszereinek összessége. (7)................. A termékek induló ára a piacon lehet költségalapon képzett ár. (8)................. A termékek induló ára a piacon lehet kínálatalapú árképzéssel kapott ár. (9)................. A kiválasztott árképzési formát célszerű kalkulációval, grafikonos elemzéssel alátámasztani. (10)................. Megoldókulcs 1. feladat: a vevő utólagos kielégítése, megtartása segítse a jó kapcsolatfenntartást a vevőkkel 2. feladat: nagykereskedés kiskereskedés 3. feladat: fogyasztó és a vállalkozás maximalizálja a profitját 4. feladat: árubemutatás 78

kiállítás hirdetés reklám 5. feladat: termelő – nagykereskedő – kiskereskedő – fogyasztó 6. feladat: (1) - igaz (2) - igaz (3) - igaz (4) - hamis (5) - hamis (6) - igaz (7) - igaz (8) - igaz (9) - hamis (10) - igaz

10. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Válassza ki, melyek azok a költségek, amelyek csakis állandó költségek lehetnek? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] bérleti díjak [ ] amortizáció [ ] bérköltség [ ] biztosítási díjak 2. feladat - többszörös választás Válassza ki melyek változó költségek? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] közvetlen anyagköltség [ ] bérleti díj [ ] energiaköltségek [ ] bérköltség 3. feladat - egyszeres választás Válassza ki az alábbiak közül a meghatározás befejezését! A fedezeti pont megmutatja, hogy ... Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) mekkora bevételeim lehetnek ( ) a költségek hol fedezik az árbevételt ( ) mekkora kiadásaim lehetnek ( ) a bevétel hol fedezi a költségeket 4. feladat - egyszeres választás Válassza ki az alábbiak közül a meghatározás befejezését! A fedezeti mennyiség …. Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) az összes állandó költség és az egységár mínusz egységre jutó változó költség hányadosa ( ) az összes állandó költség és a változó költség különbsége ( ) az összes állandó költség és az egységre jutó változó költség hányadosa 79

( ) az összes állandó költség és az egységár hányadosa 5. feladat - többszörös választás Válasszon az alábbiak közül! A fedezetszámítás megalapozottá válik... Több helyes válasz is lehetséges: [ ] részvénykibocsátással [ ] hitelfelvétellel [ ] költséganalízissel [ ] kapacitáskihasználási variációkkal 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Az állandó költségek azok, amelyek függetlenek a kapacitás kihasználásától. (1)................. Az állandó költségek befolyásolják a hozam színvonalát. (2)................. A bérleti díj az állandó költségek közé tartozik. (3)................. Változó költségek a kapacitáskihasználás függvényében változnak. (4)................. A változó költségek közvetlenül meghatározzák a hozam mennyiségét. (5)................. Az energiaköltség állandó költség. (6)................. A fedezeti pontnál a vállalkozás jövedelme éppen nulla. (7)................. A fedezetszámítás megmutatja, hogy a teljes bevétel mekkora eladott mennyiségnél fedezi az összes költséget. (8)................. Megoldókulcs 1. amortizáció feladat: bérleti díjak biztosítási díjak 2. közvetlen anyagköltség feladat: bérköltség 3. a bevétel hol fedezi a költségeket feladat: 4. az összes állandó költség és az egységár mínusz egységre jutó változó költség feladat: hányadosa 5. költséganalízissel feladat: kapacitáskihasználási variációkkal 6. (1) - igaz feladat: (2) - hamis (3) - igaz (4) - igaz (5) - igaz 80

(6) - igaz (7) - igaz (8) - igaz

11. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Válassza ki a helyes meghatározást a jövedelemtervre vonatkozólag! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] előrejelzést ad [ ] számítások alapja [ ] nem tartalmazza az árbevételt és költségeket 2. feladat - többszörös választás Egészítse ki az alábbi mondatot! A jövedelemterv számításba veszi és megmutatja a …. Több helyes válasz is lehetséges: [ ] vállalkozásra szánt ráfordítási időt, [ ] a nyereség (vagy veszteség) kimutatásait [ ] befektetésre szánt tőkét, 3. feladat - egyszeres választás Határozza meg az alábbi fogalmat! A bruttó haszonrés... Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) az adózatlan eredmény és az árbevétel hányadosa ( ) árbevétel mínusz a közvetlen költségek ( ) a bruttó haszonrész és az árbevétel hányadosa ( ) árbevétel mínusz az összes költség 4. feladat - egyszeres választás Határozza meg az alábbi fogalmat! A profithányad .... Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) a bruttó haszonrész és az árbevétel hányadosa ( ) árbevétel mínusz a közvetlen költségek ( ) árbevétel mínusz az összes költség ( ) az adózatlan eredmény és az árbevétel hányadosa 5. feladat - egyszeres választás Határozza meg az alábbi fogalmat! A forgási sebesség .... Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) árbevétel mínusz az összes költség ( ) a bruttó haszonrész és az árbevétel hányadosa ( ) értékesített termékek költsége és az átlagos raktárkészlet hányadosa ( ) az adózatlan eredmény és az árbevétel hányadosa 81

6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A jövedelemterv a vállalkozás jövedelmezőségéről ad átfogó képet. (1)................. A jövedelemtervben a számítások alapja a dolgozók létszáma. (2)................. A jövedelemterv a nyereség vagy veszteség kimutatásaira is szolgál. (3)................. A jövedelemterv egyik fontos arányszáma a bruttó haszonrés. (4)................. A bruttó haszonrés megmutatja mekkora az árbevétel a közvetlen költségek nélkül. (5)................. A profithányad az adózatlan eredmény és árbevétel hányadosa. (6)................. Az adózatlan eredmény egyenlő az árbevétel mínusz a költségek. (7)................. A forgási sebesség megmutatja, hányszor fordul meg a raktárkészlet 1 éven belül. (8)................. A forgási sebesség megmutatja, hányszor fordul meg a raktárkészlet 1 éven túl. (9)................. A befektetésre szánt tőke a számítások kiindulója. (10)................. Megoldókulcs 1. feladat: számítások alapja előrejelzést ad 2. feladat: vállalkozásra szánt ráfordítási időt, befektetésre szánt tőkét, a nyereség (vagy veszteség) kimutatásait 3. feladat: a bruttó haszonrész és az árbevétel hányadosa 4. feladat: az adózatlan eredmény és az árbevétel hányadosa 5. feladat: értékesített termékek költsége és az átlagos raktárkészlet hányadosa 6. feladat: (1) - igaz (2) - hamis (3) - igaz (4) - igaz (5) - hamis (6) - igaz (7) - igaz (8) - igaz (9) - hamis (10) - igaz

12. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Válasszon az alábbiak közül! A befektetett és forgóeszközök jegyzéke… 82

Több helyes válasz is lehetséges: [ ] csak egy lista [ ] befektetések előrejelzése [ ] nem csak egy lista [ ] ráfordítások előrejelzése 2. feladat - egyszeres választás Mi a befektetett és forgóeszköz-jegyzék célja? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) előre látható legyen, mekkora befektetésre lesz szükségem ( ) tudjam, mit kell vásárolnom ( ) tájékoztassa a konkurenciát 3. feladat - egyszeres választás Mit mutat az induló mérleg? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) az első, induló cég vagyoni helyzetét az indulás időpontjában ( ) az első év várható helyzetét január 31-én ( ) az első év várható helyzetét január 1-jén ( ) az első év várható helyzetét december 31-én 4. feladat - többszörös választás Mit kell ellenőrizni a mérleg elkészítése után? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] forgási arányt [ ] tulajdonosi arányt [ ] likviditási hányadot [ ] forgási sebességet 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A befektetett és forgóeszközök jegyzéke csak egy lista. (1)................. A jegyzék célja, hogy tudjam, mekkora befektetésre lesz szükségem. (2)................. Az induló mérleg tartalmazza a várható helyzetet az első év végén. (3)................. A készítés során mérlegelni kell, hogy a befektetett és forgóeszközök jegyzékében szereplő tételek milyen módon, milyen forrás igénybevételével biztosíthatók. (4)................. Nem kell figyelni, hogy az idegen források bevonása hogyan hat a tulajdonosi arányra. (5)................. A likviditási hányad általában akkor jó, ha nagyobb 2-nél. (6)................. A forgási arány általában akkor jó, ha 1 alatt van. (7)................. A nyitómérleg elkészítése után e három mutatót ellenőrizni kell. (8)................. 83

A mérleget mindig újra kell tervezni, ha a mérlegmutatók értékei nem megfelelőek. (9)................. Megoldókulcs 1. feladat: nem csak egy lista ráfordítások előrejelzése befektetések előrejelzése 2. feladat: előre látható legyen, mekkora befektetésre lesz szükségem 3. feladat: az első, induló cég vagyoni helyzetét az indulás időpontjában 4. feladat: likviditási hányadot forgási arányt tulajdonosi arányt 5. feladat: (1) - hamis (2) - igaz (3) - hamis (4) - igaz (5) - hamis (6) - igaz (7) - hamis (8) - igaz (9) - igaz

13. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Folytassa az alábbi mondatot! A számvitel integrált információi segítségével tájékoztatják a … . Több helyes válasz is lehetséges: [ ] potenciális befektetőket [ ] hitelezőket [ ] kollegákat [ ] helyi hatóságokat 2. feladat - többszörös választás Mire kell figyelni a számviteli rend kialakításakor? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] a hitelezőkre [ ] a naprakészségre [ ] a vállalkozás jellegzetességeire [ ] a működési igényre 3. feladat - többszörös választás Melyek a számviteli információs rendszer részei? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] a cash-flow [ ] az éves beszámoló [ ] az adatok nyilvántartása [ ] az adatok értékelése [ ] a könyvvitel [ ] a bizonylatolás 4. feladat - többszörös választás 84

Melyek a fontos kérdések az alábbiak közül, amelyekre oda kell figyelni? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] milyen költségelszámolás célszerű; [ ] a számviteli rendszer a cég működésével összhangban legyen; [ ] milyen adókat kell megfizetni; [ ] ki végzi a könyvelést; 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A számvitel a gazdálkodás rendszere, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. (1)................. A számviteli rend kialakítása nem függ a társasági forma megválasztásától. (2)................. A számviteli rend kialakításakor nem célszerű figyelembe venni a vállalkozás jellegzetességeit. (3)................. Figyelni kell az elszámolás megbízhatóságára. (4)................. Figyelni kell az elszámolás naprakészségére. (5)................. Nem fontos, hogy ki végzi a könyvelést. (6)................. Szem előtt kell tartani, hogy milyen költségelszámolást célszerű alkalmazni. (7)................. A helyi adókkal nem kell foglalkozni. (8)................. Megoldókulcs 1. feladat: potenciális befektetőket hitelezőket helyi hatóságokat 2. feladat: a vállalkozás jellegzetességeire a naprakészségre a működési igényre 3. feladat: a könyvvitel az adatok nyilvántartása az éves beszámoló az adatok értékelése 4. feladat: ki végzi a könyvelést; milyen költségelszámolás célszerű; milyen adókat kell megfizetni; a számviteli rendszer a cég működésével összhangban legyen; 5. feladat: (1) - igaz (2) - hamis (3) - hamis (4) - igaz (5) - igaz (6) - hamis 85

(7) - igaz (8) - hamis

14. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Mi a pénzforgalmi terv célja? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] bérköltség figyelemmel tartása [ ] tényleges pénzmozgások nyomon követése [ ] likviditás fenntartása [ ] biztosítási díjak megszüntetése 2. feladat - többszörös választás Mire kell figyelni a rezsiköltségek egyenletességénél? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] a parkolási lehetőségekre [ ] tél-nyár váltakozására [ ] a környezetben levő versenytársakra [ ] kapacitáskihasználásra 3. feladat - egyszeres választás Minek kell szerepelni a pénzforgalmi tervben? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) a rövid lejáratú kötelezettségek visszafizetése ( ) a versenytársak száma ( ) a hitelezők névsora ( ) mekkora a cég mérete 4. feladat - többszörös választás Melyik tétel szerepel a pénzforgalmi tervben? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] hitelek [ ] amortizáció [ ] beruházások [ ] hitelek törlesztő részletei 5. feladat - többszörös választás Melyek a cég mobil eszközei? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] készpénz [ ] követelések [ ] készletek [ ] bankbetétek 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A pénzforgalmi terv célja a likviditás fenntartása. (1)................. 86

Likvid a vállalat, ha a mobil eszközeinek értékösszege nem haladja meg a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. (2)................. A cash-flow az üzleti terv legdinamikusabb számítása. (3)................. A cégnek első hónapjaiban nagy az árbevétele és nincs költsége. (4)................. A számlán teljesítő vevők utalásai azonnal megjelennek. (5)................. A szezonalításból adódóan késhet az árbevétel. (6)................. A pénzforgalmi terv készítésekor a jövedelemtervből indulunk ki. (7)................. A pénzforgalmi terv és a jövedelem-kimutatás azonos. (8)................. A pénzforgalmi tervben és a jövedelem-kimutatásban eltérően kell kezelni az amortizációt. (9)................. A rövid lejáratú kötelezettségek visszafizetésének meg kell jelennie a pénzforgalmi tervben. (10)................. Megoldókulcs 1. feladat: tényleges pénzmozgások nyomon követése likviditás fenntartása 2. feladat: tél-nyár váltakozására kapacitáskihasználásra 3. feladat: a rövid lejáratú kötelezettségek visszafizetése 4. feladat: hitelek hitelek törlesztő részletei beruházások 5. feladat: készpénz bankbetétek követelések készletek 6. feladat: (1) - igaz (2) - hamis (3) - igaz (4) - hamis (5) - hamis (6) - igaz (7) - igaz (8) - hamis (9) - igaz (10) - igaz

15. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás A személyi állomány meghatározásánál melyik a legalapvetőbb szempont? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] melyek a fő- és kiegészítő tevékenységek; 87

[ [ [ [

] a leendő munkatárs tudása; ] gondolkodj nagyvállalati szinten! ] a leendő munkatárs kommunikációs képessége; ] a fő tevékenységek közül mit tudok egyedül elvégezni;

2. feladat - egyszeres választás Mit írna ki a cég falára? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) állásajánlatokat ( ) a cég által vállalt értékeket ( ) a hónap legrosszabbul teljesítőjét ( ) lakáshirdetéseket 3. feladat - többszörös választás Melyek a munkatársak megtartásának alapvető kritériumai? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] jó fizetés; [ ] megfelelő munkafeltételek; [ ] elbocsátás módja; [ ] ésszerű és változatos munkavégzés; [ ] megfelelő ellenőrzés és a teljesítmények mérése; [ ] motiváció; [ ] karriertervezés; [ ] képzési és továbbképzési tervek; 4. feladat - többszörös választás Mivel célszerű motiválni az új munkatársat? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] teljesítményszinttel összhangban álló bér- és jövedelemszabályozással [ ] ha nem jól dolgozik, ki lesz rúgva [ ] továbbképzéssel [ ] karrierlehetőséggel 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A kisvállalkozásban általában egy funkciót nem egy ember lát el. (1)................. Nem kell tekintettel lenni a fő- ill. a kiegészítő tevékenységekre. (2)................. A vállalkozónak tudnia kell, mennyi szakemberre van szüksége. (3)................. Tisztázni kell a funkciókat a főállásúak között. (4)................. Az üzletvitel szempontjából nem fontos az értékek tisztázása. (5)................. Már induláskor meg kell határozni a működési és vezetési elveket. (6)................. Aki nem tud azonosulni a cég értékrendjével, attól célszerű megválni. (7)................. 88

A konkrét szakemberigény-struktúrát az operatív tervek határozzák meg, de mindig szem előtt kell tartani a hosszú távú célokat is. (8)................. A legjobb szakembert akkor találjuk meg, ha bátran válogatunk. (9)................. Megoldókulcs 1. feladat: melyek a fő- és kiegészítő tevékenységek; a fő tevékenységek közül mit tudok egyedül elvégezni; 2. feladat: a cég által vállalt értékeket 3. feladat: megfelelő munkafeltételek; ésszerű és változatos munkavégzés; motiváció; karriertervezés; képzési és továbbképzési tervek; megfelelő ellenőrzés és a teljesítmények mérése; elbocsátás módja; 4. feladat: teljesítményszinttel összhangban álló bér- és jövedelemszabályozással karrierlehetőséggel továbbképzéssel 5. feladat: (1) - igaz (2) - hamis (3) - igaz (4) - igaz (5) - hamis (6) - igaz (7) - igaz (8) - igaz (9) - igaz

16. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - többszörös választás Milyen kockázati tényezőkkel kell számolni? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] külföldi; [ ] belső; [ ] külső; [ ] szezonális; 2. feladat - többszörös választás Melyek a leggyakoribb kockázattípusok KKV-k esetében? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] piaci kockázatok; [ ] a lopásokból eredők; [ ] a vállalkozó tartós betegsége, esetleg elvesztése; [ ] az alkalmazottak munkavégzési hibáiból eredők; [ ] üzleti tikok kiszivárogtatása, szellemi termékek eltulajdonítása; [ ] vagyonkár; [ ] a behajthatatlan követelések; [ ] a kliensekkel kapcsolatosak; [ ] természeti katasztrófák; [ ] likviditási zavarok; 89

3. feladat - többszörös választás Melyek a kockázatkezelés lehetséges módjai? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] a kockázat kiküszöbölése; [ ] a kockázat minimalizálása; [ ] a kockázat előfordulásának optimalizálása; [ ] a kockázat vállalása; 4. feladat - többszörös választás Milyen kockázati tényezőkkel kell számolni? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] irányítási [ ] piaci [ ] pénzügyi [ ] működési 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Külső kockázatok a piac, versenytársak, szállítók. (1)................. Belső kockázatok a munkatársak, termelőeszközök és a piac. (2)................. Először azonosítsuk a kockázatokat. (3)................. Másodszor rangsoroljuk a kockázatokat kárértékük szerint. (4)................. A kockázat bekövetkezésének gyakoriságánál fontosabb a lehetséges kárérték. (5)................. A kockázatok helyes kezeléséhez – a valószínűséggel súlyozottan előálló mértéknek megfelelő – kockázatkezelési stratégiát kell kialakítani. (6)................. Megoldókulcs 1. feladat: külső; belső; 2. feladat: vagyonkár; az alkalmazottak munkavégzési hibáiból eredők; a kliensekkel kapcsolatosak; a vállalkozó tartós betegsége, esetleg elvesztése; a behajthatatlan követelések; a lopásokból eredők; üzleti tikok kiszivárogtatása, szellemi termékek eltulajdonítása; likviditási zavarok; piaci kockázatok; 3. feladat: a kockázat kiküszöbölése; a kockázat minimalizálása; a kockázat vállalása; 4. feladat: pénzügyi működési 90

piaci irányítási 5. feladat: (1) - igaz (2) - hamis (3) - igaz (4) - igaz (5) - hamis (6) - igaz

17. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Milyek a vállalkozás beindítása után a legfőbb operatív ellenőrzési terület? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) kockázatkezelés; ( ) szervezeti forma; ( ) nyilvántartás; ( ) családi együttműködés; ( ) az értékesítés alakulása; ( ) értékesítési csatornák; 2. feladat - többszörös választás Mely tényezők játszanak szerepet a folyamatos működés ellenőrzésében? Válasszon az alábbiak közül! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] termelési adatok figyelemmel kísérése [ ] készletszintek ellenőrzése [ ] tisztaság ellenőrzése [ ] árpolitika ellenőrzése 3. feladat - egyszeres választás Válasszon az alábbiak közül! Mindenképp okok feltárására van szükség, ha a termelési adatok a tervezettnél: Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) alacsonyabbak ( ) magasabbak ( ) megegyeznek 4. feladat - többszörös választás Mire kell figyelni likviditási zavaroknál? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] ügyvitelre [ ] számlázásra [ ] behajtási eljárásra [ ] a számlázással foglalkozó kollegára 5. feladat - többszörös választás Miket hasonlítok össze mások áraival, amikor árpolitikánkat elemzem? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] cég elhelyezkedését [ ] fedezetet 91

[ ] árrést [ ] költségeket Megoldókulcs 1. feladat: az értékesítés alakulása; 2. feladat: termelési adatok figyelemmel kísérése árpolitika ellenőrzése készletszintek ellenőrzése 3. feladat: alacsonyabbak 4. feladat: ügyvitelre számlázásra behajtási eljárásra 5. feladat: költségeket fedezetet árrést

18. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - egyszeres választás Folytassaaz alábbi mondatot! Időszakos elemzések, felülvizsgálatok alkalmával a legfontosabb … Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) a hitelek elemzése; ( ) a kapcsolattartás a partnerekkel; ( ) az üzletpolitika (üzleti terv) teljesülésének elemzése; ( ) a kapcsolattartás a helyi hatóságokkal; 2. feladat - többszörös választás Mire kell figyelni az esetleges pótlólagos eszközigények elemzésekor? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] finanszírozási terv készítése; [ ] beruházási tervkészítés; [ ] ötéves terv készítése; [ ] beruházás hatásainak elemzése; 3. feladat - többszörös választás Mi indokolhatja a szervezeti formaváltást? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] a hitelek növekedése [ ] a termelés növekedése [ ] a vállalkozás növekedése [ ] külső hatások 4. feladat - többszörös választás Mire kell figyelni a személyzeti politika felülvizsgálatakor? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] a munkaerő pótlására [ ] az ésszerű erőforrás-felhasználásra [ ] a létszámra [ ] a fizetésre [ ] a képzettségre 92

5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A stratégia kidolgozásának, felülvizsgálatának alapja: versenyképesség, előny. (1)................. A stratégia célja a vállalkozás erejét a versenytársakhoz képest fokozni. (2)................. A stratégia lényegéhez nem feltétlenül tartozik, hogy a cég ne legyen képes önmaga fejlődését tudatosan alakítani. (3)................. Legfontosabb az indulás utáni években – a hosszú távú működés feladatai között – az üzleti terv teljesülésének elemzése. (4)................. A nyilvántartások pontossága nem fontos. (5)................. Az esetleges pótlólagos eszközigények elemzésekor célszerű beruházási és finanszírozási terveket készíteni. (6)................. A beruházások hatásait elemezni kell. (7)................. Fel kell térképezni, hogy a kockázatkezelés eddigi módjait bővítsük vagy szűkítsük. (8)................. Új beszerzési forrásokat kell feltárni. (9)................. Célszerű gördülő üzleti tervet készíteni. (10)................. Megoldókulcs 1. feladat: az üzletpolitika (üzleti terv) teljesülésének elemzése; 2. feladat: beruházási tervkészítés; finanszírozási terv készítése; beruházás hatásainak elemzése; 3. feladat: a termelés növekedése külső hatások a vállalkozás növekedése 4. feladat: a létszámra a képzettségre a fizetésre a munkaerő pótlására az ésszerű erőforrás-felhasználásra 5. feladat: (1) - igaz (2) - igaz (3) - hamis (4) - igaz (5) - hamis (6) - igaz (7) - igaz (8) - igaz (9) - igaz (10) - igaz 93

Kurzuszáró feladatsor 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A vállalkozás a fogyasztói igények kielégítésének szervezeti kerete. (1)................. A vállalkozó azért „főszereplője” a kisvállalkozásnak, mert ő testesíti meg a vállalkozói funkciókat. (2)................. A vállalkozói lét egy olyan életmódot testesít meg, ahol a családi támogatásnak jelentősége van. (3)................. A vállalkozónak sok olyan tulajdonsággal kell rendelkeznie, amelyek közül több is a kapcsolatépítési képességgel kapcsolatos. (4)................. A vállalkozónak nagy teherbírással kell rendelkeznie, mert gyakran még pihenőnapja sincs. (5)................. Az 1 fős vállalkozások mind kényszervállalkozások. (6)................. 2. feladat - többszörös választás Válassza ki az alábbi tulajdonságok közül melyek a kisvállalat jellemői! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] A dolgozók és a tulajdonosok is az adott környéken laknak; [ ] A cég vezetése független; [ ] A céget nem vezetők, hanem a tulajdonos irányítja; [ ] A szükséges tőke előteremtője és egyben tulajdonosa egyetlen személy (vagy egy kis csoport); [ ] A vállalat mérete kicsi (az iparági átlaghoz viszonyítva); 3. feladat - többszörös választás Melyek szükségesek a vállalkozás működtetéséhez? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] fejlődés, növekedés elemzése [ ] kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés [ ] a szervezet működtetése [ ] alapítás intézése 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - piaci szükséglettel - konfliktusokat - likviditás - üzleti - üzleti terv Egészítse ki a mondatokat! Az ötlet nem azonos a (1).................. 94

Az (2)................. a vállalkozás sikerét meghatározó piaci, pénzügyi, emberi, szervezeti, műszaki szempontokat tartalmazza. A cég alapításakor nagyon gondosan kell végig gondolni, hogy milyen (3)................. lehetőségre alapozzuk a céget. A vállalkozás operatív működésének egyik legalapvetőbb pénzügyi feladata a (4)................. megteremtése. A jó vállalkozó a (5)................. időben kezeli. 5. feladat - egyszeres választás Válassza ki a helyes választ, mi az ötlet? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) az ötlet egyenlő az üzleti sikerrel ( ) piaci szükséglet ( ) az ötlet fel nem tárt piaci lehetőség ( ) az üzleti lehetős mindig több mint az ötlet 6. feladat - többszörös választás Mit kell ismerni a fogyasztókról? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] gondolkodásmódjukat [ ] szokásaikat [ ] igényeiket 7. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Az üzleti terv a cég olyan rövid, de információgazdag leírása, amelyben – reális adatokra építve – kibontakoztathatók a vállalkozás üzletmenetével kapcsolatos tervek, elképzelések. (1)................. Az üzleti tervezés legfőbb előnye, hogy indulás után kalkulációk alapján is meggyőződhetünk, vajon elképzelésünk megvalósulhat-e. (2)................. Az üzleti terv induló cég esetén lehetővé teszi, hogy megítéljük a vállalkozás életképességét a célzott piacon. (3)................. Az üzleti terv már működő cég esetén bázisanyagul szolgál a cég tényleges eredményeit előrejelző és elemző tevékenységeknek. (4)................. Banki hitelkérelem esetén a vállalkozó egyéni elképzelés és forma szerint készíti el az üzleti tervet. (5)................. Az üzleti terv részletezettsége függ attól, hogy milyen a cég profilja. (6)................. A terv készítése során figyelembe kell venni, hogy kik lesznek a vevők. (7)................. 95

Nem fontos, hogy a terv fog-e működni, hisz a gyakorlatban úgyis tudunk korrigálni. (8)................. Az üzleti terv egyik legfontosabb eleme a jövedelemterv készítése. (9)................. 8. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Válasszunk találomra társasági formát, majd töltsük fel tartalommal! (1)................. A nem jól megválasztott, ideális társasági forma kockázatot hordoz. (2)................. A társasági forma az a jogi forma, amely kereteken belül működik a cég. (3)................. A társasági forma kiválasztásában szerepet kap a stratégiai jövő. (4)................. A kkt. tagjai korlátolt és egyetemleges felelősség terhe mellett, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget. (5)................. A bt.-ben a társaság kötelezettségeiért legalább egy (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges és legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékben korlátozott. (6)................. A kft. olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. (7)................. A nyrt. esetén a társaság részvényei nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra vagy a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel. (8)................. A nonprofit szervezetek üzletszerűen gazdálkodó szervezetek. (9)................. Az alapítvány céljának tartósnak és közérdekűnek kell lennie. (10)................. 9. feladat - többszörös választás Mire kell ügyelni belső elrendezéskor? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] tudjam fogadni a klienseket [ ] a közelben legyen a profilt működtetető tevékenység [ ] közel legyen a büfé [ ] megfelelő legyen az iroda ergonómiája 10. feladat - többszörös választás Mi tartozik bele az ergonómiába? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] milyen a számítógép billentyűzetének kialakítása [ ] milyen a világítás [ ] milyen a fal színe [ ] kényelmesen ül-e az alkalmazott 11. feladat - többszörös választás Melyek a piacelemzés alapvető kérdései? 96

Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Lesz-e módja a vállalkozásnak aktív módon befolyásolni a piacot. [ ] A konkurensek hogyan működtetik a cégüket; [ ] A cégnek milyen esélyei vannak a piaci versenyben; [ ] Az esetlegesen változó piaci kereslet alakulása hogyan fogja érinti a vállalkozást; [ ] Milyen módon lesz megoldva a cég termékeinek forgalmazása; [ ] Pontosan mit akar eladni, termelni vagy szolgáltatni a vállalkozás; [ ] Mennyi és milyen konkurensei vannak a cégnek; [ ] A cég termékei, szolgáltatásai, elég vonzóak, hogy a vevőkör meghódítása képesek legyenek; 12. feladat - többszörös választás Mit kell vizsgálni a közvetlen működés beszállítói környezete kapcsán? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] az alkatrészgyártókat; [ ] az alapanyag-szállítókat; [ ] értékesítési hálózatot; [ ] a bankok szolgáltatásait; [ ] bedolgozókat; 13. feladat - többszörös választás Melyek találhatók az üzleti terv egyéb vetületei között? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] reklám [ ] árubemutatás [ ] kiállítás [ ] hirdetés 14. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Az állandó költségek azok, amelyek függetlenek a kapacitás kihasználásától. (1)................. Az állandó költségek befolyásolják a hozam színvonalát. (2)................. A bérleti díj az állandó költségek közé tartozik. (3)................. Változó költségek a kapacitáskihasználás függvényében változnak. (4)................. A változó költségek közvetlenül meghatározzák a hozam mennyiségét. (5)................. Az energiaköltség állandó költség. (6)................. A fedezeti pontnál a vállalkozás jövedelme éppen nulla. (7)................. A fedezetszámítás megmutatja, hogy a teljes bevétel mekkora eladott mennyiségnél fedezi az összes költséget. (8)................. 15. feladat - többszörös választás Válassza ki a helyes meghatározást a jövedelemtervre vonatkozólag! 97

Több helyes válasz is lehetséges: [ ] előrejelzést ad [ ] nem tartalmazza az árbevételt és költségeket [ ] számítások alapja 16. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A befektetett és forgóeszközök jegyzéke csak egy lista. (1)................. A jegyzék célja, hogy tudjam, mekkora befektetésre lesz szükségem. (2)................. Az induló mérleg tartalmazza a várható helyzetet az első év végén. (3)................. A készítés során mérlegelni kell, hogy a befektetett és forgóeszközök jegyzékében szereplő tételek milyen módon, milyen forrás igénybevételével biztosíthatók. (4)................. Nem kell figyelni, hogy az idegen források bevonása hogyan hat a tulajdonosi arányra. (5)................. A likviditási hányad általában akkor jó, ha nagyobb 2-nél. (6)................. A forgási arány általában akkor jó, ha 1 alatt van. (7)................. A nyitómérleg elkészítése után e három mutatót ellenőrizni kell. (8)................. A mérleget mindig újra kell tervezni, ha a mérlegmutatók értékei nem megfelelőek. (9)................. 17. feladat - többszörös választás Melyek a számviteli információs rendszer részei? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] az adatok értékelése [ ] az éves beszámoló [ ] a könyvvitel [ ] a cash-flow [ ] a bizonylatolás [ ] az adatok nyilvántartása 18. feladat - többszörös választás Melyik tétel szerepel a pénzforgalmi tervben? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] hitelek törlesztő részletei [ ] beruházások [ ] hitelek [ ] amortizáció 19. feladat - többszörös választás A személyi állomány meghatározásánál melyik a legalapvetőbb szempont? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] melyek a fő- és kiegészítő tevékenységek; 98

[ [ [ [

] a fő tevékenységek közül mit tudok egyedül elvégezni; ] gondolkodj nagyvállalati szinten! ] a leendő munkatárs tudása; ] a leendő munkatárs kommunikációs képessége;

20. feladat - többszörös választás Melyek a leggyakoribb kockázattípusok KKV-k esetében? Több helyes válasz is lehetséges: [ ] a kliensekkel kapcsolatosak; [ ] a vállalkozó tartós betegsége, esetleg elvesztése; [ ] a lopásokból eredők; [ ] természeti katasztrófák; [ ] a behajthatatlan követelések; [ ] vagyonkár; [ ] likviditási zavarok; [ ] üzleti tikok kiszivárogtatása, szellemi termékek eltulajdonítása; [ ] piaci kockázatok; [ ] az alkalmazottak munkavégzési hibáiból eredők; 21. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Külső kockázatok a piac, versenytársak, szállítók. (1)................. Belső kockázatok a munkatársak, termelőeszközök és a piac. (2)................. Először azonosítsuk a kockázatokat. (3)................. Másodszor rangsoroljuk a kockázatokat kárértékük szerint. (4)................. A kockázat bekövetkezésének gyakoriságánál fontosabb a lehetséges kárérték. (5)................. A kockázatok helyes kezeléséhez – a valószínűséggel súlyozottan előálló mértéknek megfelelő – kockázatkezelési stratégiát kell kialakítani. (6)................. 22. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A vállalkozás beindulása után kevesebb a teendőnk, mint a beindítás előtt. (1)................. A vállalkozás beindulása után a legelső, amivel foglalkozni kell, a szervezeti forma. (2)................. A vállalkozás beindulása után nem kell foglalkozni a számvitellel, hiszen azt kiadtuk. (3)................. A folyamatos működés érdekében ellenőrizni kell, hogy a bevétel az üzleti terv költség- és jövedelemszámítása szerint alakul-e. (4)................. 99

Ha az értékesítés a vártnál kisebb, a termelési (alapprofilt adó) folyamtatot át kell vizsgálni. (5)................. Ha a termelési adatok a tervezettnél alacsonyabbak, fel kell tárni az okokat. (6)................. Nyomon kell követni a pénz be- és kiáramlását. (7)................. Figyelni kell a készletszinteket. (8)................. Az üzletpolitika ellenőrzése ráér. (9)................. Az árpolitikában törekedni kell, hogy mások áraival összehasonlítsuk a cégünkéit. (10)................. 23. feladat - egyszeres választás Milyek a vállalkozás beindítása után a legfőbb operatív ellenőrzési terület? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) értékesítési csatornák; ( ) kockázatkezelés; ( ) szervezeti forma; ( ) az értékesítés alakulása; ( ) nyilvántartás; ( ) családi együttműködés; 24. feladat - egyszeres választás Folytassaaz alábbi mondatot! Időszakos elemzések, felülvizsgálatok alkalmával a legfontosabb … Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) a kapcsolattartás a helyi hatóságokkal; ( ) a hitelek elemzése; ( ) az üzletpolitika (üzleti terv) teljesülésének elemzése; ( ) a kapcsolattartás a partnerekkel; 25. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A stratégia kidolgozásának, felülvizsgálatának alapja: versenyképesség, előny. (1)................. A stratégia célja a vállalkozás erejét a versenytársakhoz képest fokozni. (2)................. A stratégia lényegéhez nem feltétlenül tartozik, hogy a cég ne legyen képes önmaga fejlődését tudatosan alakítani. (3)................. Legfontosabb az indulás utáni években – a hosszú távú működés feladatai között – az üzleti terv teljesülésének elemzése. (4)................. A nyilvántartások pontossága nem fontos. (5)................. Az esetleges pótlólagos eszközigények elemzésekor célszerű beruházási és finanszírozási terveket készíteni. (6)................. 100

A beruházások hatásait elemezni kell. (7)................. Fel kell térképezni, hogy a kockázatkezelés eddigi módjait bővítsük vagy szűkítsük. (8)................. Új beszerzési forrásokat kell feltárni. (9)................. Célszerű gördülő üzleti tervet készíteni. (10)................. Megoldókulcs 1. feladat: (1) - hamis (2) - igaz (3) - igaz (4) - igaz (5) - igaz (6) - hamis 2. feladat: A cég vezetése független; A szükséges tőke előteremtője és egyben tulajdonosa egyetlen személy (vagy egy kis csoport); A dolgozók és a tulajdonosok is az adott környéken laknak; A vállalat mérete kicsi (az iparági átlaghoz viszonyítva); 3. feladat: a szervezet működtetése fejlődés, növekedés elemzése kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés 4. feladat: (1) - piaci szükséglettel (2) - üzleti terv (3) - üzleti (4) - likviditás (5) - konfliktusokat 5. feladat: az ötlet fel nem tárt piaci lehetőség 6. feladat: szokásaikat igényeiket gondolkodásmódjukat 7. feladat: (1) - igaz (2) - igaz (3) - igaz (4) - igaz (5) - hamis (6) - igaz (7) - igaz (8) - hamis (9) - igaz 8. feladat: (1) - hamis (2) - igaz (3) - igaz (4) - igaz (5) - hamis (6) - igaz (7) - igaz (8) - igaz (9) - hamis (10) - igaz 101

9. feladat: tudjam fogadni a klienseket megfelelő legyen az iroda ergonómiája 10. kényelmesen ül-e az alkalmazott feladat: milyen a világítás milyen a fal színe milyen a számítógép billentyűzetének kialakítása 11. Pontosan mit akar eladni, termelni vagy szolgáltatni a vállalkozás; feladat: A cég termékei, szolgáltatásai, elég vonzóak, hogy a vevőkör meghódítása képesek legyenek; Az esetlegesen változó piaci kereslet alakulása hogyan fogja érinti a vállalkozást; Milyen módon lesz megoldva a cég termékeinek forgalmazása; Mennyi és milyen konkurensei vannak a cégnek; A cégnek milyen esélyei vannak a piaci versenyben; Lesz-e módja a vállalkozásnak aktív módon befolyásolni a piacot. 12. az alapanyag-szállítókat; feladat: az alkatrészgyártókat; bedolgozókat; értékesítési hálózatot; 13. árubemutatás feladat: kiállítás hirdetés reklám 14. (1) - igaz feladat: (2) - hamis (3) - igaz (4) - igaz (5) - igaz (6) - igaz (7) - igaz (8) - igaz 15. számítások alapja feladat: előrejelzést ad 16. (1) - hamis feladat: (2) - igaz (3) - hamis (4) - igaz (5) - hamis (6) - igaz (7) - hamis (8) - igaz (9) - igaz 17. a könyvvitel feladat: az adatok nyilvántartása az éves beszámoló az adatok értékelése 18. hitelek feladat: hitelek törlesztő részletei beruházások 19. melyek a fő- és kiegészítő tevékenységek; feladat: a fő tevékenységek közül mit tudok egyedül elvégezni; 20. vagyonkár; 102

feladat:

21. feladat:

22. feladat:

23. feladat: 24. feladat: 25. feladat:

az alkalmazottak munkavégzési hibáiból eredők; a kliensekkel kapcsolatosak; a vállalkozó tartós betegsége, esetleg elvesztése; a behajthatatlan követelések; a lopásokból eredők; üzleti tikok kiszivárogtatása, szellemi termékek eltulajdonítása; likviditási zavarok; piaci kockázatok; (1) - igaz (2) - hamis (3) - igaz (4) - igaz (5) - hamis (6) - igaz (1) - hamis (2) - igaz (3) - hamis (4) - igaz (5) - igaz (6) - igaz (7) - igaz (8) - igaz (9) - hamis (10) - igaz az értékesítés alakulása; az üzletpolitika (üzleti terv) teljesülésének elemzése; (1) - igaz (2) - igaz (3) - hamis (4) - igaz (5) - hamis (6) - igaz (7) - igaz (8) - igaz (9) - igaz (10) - igaz

Ábrajegyzék

103

1. ábra [vissza a tananyaghoz]

2. ábra [vissza a tananyaghoz]

104

3. ábra [vissza a tananyaghoz]

4. ábra [vissza a tananyaghoz]

5. ábra [vissza a tananyaghoz] 105

6. ábra [vissza a tananyaghoz]

7. ábra [vissza a tananyaghoz]

8. ábra [vissza a tananyaghoz]

106

9. ábra [vissza a tananyaghoz]

10. ábra [vissza a tananyaghoz]

11. ábra [vissza a tananyaghoz]

107

12. ábra [vissza a tananyaghoz]

Letölthető dokumentumok jegyzéke http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/165/letoltheto/kiegeszito_anyag_1.j.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/165/letoltheto/kiegeszito_anyag_2.j.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/165/letoltheto/kiegeszito_anyag_3.j.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/165/letoltheto/kiegeszito_anyag_8.j.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/165/letoltheto/kiegeszito_anyag_5.j.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/165/letoltheto/kiegeszito_anyag_9.j.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/165/letoltheto/kiegeszito_anyag_4.j.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/165/letoltheto/abra_9.j.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/165/letoltheto/abra_10.j.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/165/letoltheto/kiegeszito_anyag_7.j.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/165/letoltheto/abra_15.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/165/letoltheto/kieg_anyag_10-kockazatkezeles.pdf http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/165/letoltheto/kieg_anyag_11.j.ppt

© Kodolányi János Főiskola

108