VÁLLALKOZÓI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE
Készítette a Helyi Mérték Alapítvány Vezető szakértők: Suhajda Éva Virág PhD Kőszegi Bálint, Kárpáti Gy. Anikó közreműködtek: Almási István, Domschitz Mátyás PhD
KÖZÉPISKOLÁBAN MAGYARORSZÁGON
Lifelong Learning Programme Leonardo da Vinci Transfer of Innovation 2013 "Teaching Entrepreneurial Approach"
2013-1-HU1-LEO05-09628
Tartalom Ábrajegyzék ........................................................................................................................................2 Vezetői összefoglaló ...........................................................................................................................3 A vállalkozói készségfejlesztés helye és szerepe az oktatásban – rövid áttekintés ................................5 Európai elvárások............................................................................................................................5 Magyarországi helyzet – közoktatás és szakképzés ..........................................................................6 Vizsgált kérdések és hipotézisek........................................................................................................ 11 Fő kérdések .................................................................................................................................. 11 A kutatás során vizsgált hipotézisek .............................................................................................. 11 A kutatás során alkalmazott módszertan ........................................................................................... 11 A kvalitatív minta jellemzői ........................................................................................................... 12 A mélyinterjúk........................................................................................................................... 12 A fókuszcsoportok ..................................................................................................................... 13 A kvantitatív minta jellemzői ......................................................................................................... 14 A kitöltők személye ................................................................................................................... 14 Az iskolákról .............................................................................................................................. 15 A vállalkozási készségek fejlesztése ................................................................................................... 17 Kinek a feladata a vállalkozásfejlesztés? ........................................................................................ 17 Mit történik az iskolákban ezen a területen? ................................................................................. 19 Tanári motiváció és együttműködés .......................................................................................... 22 Az iskolák partnerei....................................................................................................................... 23 Milyen nehézségekbe ütköznek az iskolák? ................................................................................... 25 Az iskolák általános problémái .................................................................................................. 28 Az iskoláknak szakmai szervezetek által nyújtott támogatások - jó gyakorlatok itthon és külföldön ... 30 A pedagógusok véleménye a vállalkozókról....................................................................................... 33 A TEA képzés hatása a vállalkozókról alkotott képre ...................................................................... 38 Mit gondol a pedagógus, hogy mit gondol róla a vállalkozó? ......................................................... 39 A pedagógus önképe és hitelességének érzése.............................................................................. 40 Mégis sikerülhet… ......................................................................................................................... 42 Összefoglalás, elemzés és stratégiai javaslatok.................................................................................. 43 A vállalkozói készségfejlesztésről alkotott kép ............................................................................... 43 SWOT elemzés .............................................................................................................................. 44 Stratégiai javaslatok ...................................................................................................................... 46 1.
Szakképző és nem szakképző iskolák részére különböző megközelítések kidolgozása......... 46
2.
Intézményi szintű fejlesztés ............................................................................................... 46
3.
Vállalkozók és pedagógusok közötti előítéletek csökkentése.............................................. 46 1
4.
A vállalkozók közvetlen bevonása a vállalkozói készségfejlesztésbe ................................... 47
5.
Többszintű képzési stratégia kialakítása ............................................................................. 47
Fejlesztési, tematikai javaslatok .................................................................................................... 48 Felhasznált irodalom......................................................................................................................... 51 1.
melléklet: Online kérdőív .......................................................................................................... 52
2.
melléklet: Fókuszcsoportos és mélyinterjús kérdőív .................................................................. 59
3.
melléklet: Jó gyakorlat gyűjtemény ........................................................................................... 60
Ábrajegyzék 1. ábra: A kitöltő szerepe az iskolájában ............................................................................................ 15 2. ábra: Az iskolák képzési típus szerint ............................................................................................. 15 3. ábra: Az iskola típusa fenntartó szerint.......................................................................................... 16 4. ábra: Iskolaméret .......................................................................................................................... 16 5. ábra: Kinek a feladata a vállalkozóképzés? .................................................................................... 17 6. ábra: A vállalkozóképzés vélt „feladatgazdái” a szakképzés léte vagy nem léte szerint................... 18 7. ábra: Vállalkozói kompetenciafejlesztési program az iskolákban.................................................... 19 8. ábra: vállalkozói kompetenciafejlesztő program szakképzés léte vagy nem léte szerint ................. 20 9. ábra: Miként integrálták a vállalkozói kompetenciafejlesztést az iskola életébe? ........................... 20 10. ábra: Vállalkozói készségfejlesztés tanórai keretek között ........................................................... 21 11. ábra: A vállalkozói készségfejlesztés szakképzés léte vagy nem léte szerint ................................. 21 12. ábra: A vállalkozói készségfejlesztésbe bevont külső szereplők, szakképzés léte vagy hiánya szerint megosztva ........................................................................................................................................ 24 13. ábra: Iskolai nehézségek szakképző és nem szakképző iskolákban a mélyinterjúk és fókuszcsoportok alapján, említések száma szerint............................................................................. 28 14. ábra: Jó gyakorlatok típus szerinti besorolása .............................................................................. 31 15. ábra: Vállalkozókra jellemző tulajdonságok - Ön szerint az alábbi tulajdonságok milyen mértékben jellemeznek egy sikeres vállalkozót? ................................................................................................. 34 16. ábra: A fókuszcsoportokon és mélyinterjúkon önállóan megemlített vállalkozói kompetenciák, ismeretek ......................................................................................................................................... 36 17. ábra: Értékítéletek a vállalkozókkal kapcsolatosan....................................................................... 38 18. ábra: A képzettek és nem képzettek véleménye a pozitív vállalkozói tulajdonságokról ................ 39 19. ábra: A projektben képzettek és nem képzettek véleménye a negatív tulajdonságokról .............. 39
2
Vezetői összefoglaló Jelen kutatás az Európai Unió által finanszírozott Lifelong Learning Programme - Leonardo da Vinci Transfer of Innovation 2013 program keretében a "Teaching Entrepreneurial Approach" (2013-1HU1-LEO05-09628) projekt részeként zajlott le. Jelen dokumentum kizárólag a készítői véleményét tükrözi, tartalmáért a Bizottságot semmilyen felelősség nem terheli. Kutatásunk célja az volt, hogy feltárja, mi a jelenlegi helyzet a vállalkozói készségfejlesztés terén Magyarországon. Mekkora a téma elfogadottsága, és mik azok a nehézségek, ha vannak, amik akadályozzák a kapcsolódó programok fejlesztését, terjesztését? Második célja mindezek alapján a projektben dolgozó magyar szervezeteknek stratégiai irányokat mutatni a téma továbbviteléhez, és fejlesztéséhez. A kutatás során kérdőíves vizsgálattal, mélyinterjúkkal és fókuszcsoportokkal kerestük meg a pedagógusokat és (csak a kvalitatív részen) a témában érintett szakembereket. A főbb kutatási tanulságok, hogy a szakképzéssel foglalkozó és nem foglalkozó intézmények helyzete, megközelítése több pontban különbözik. Ennek részben az az oka, hogy a szakképző intézmények helyzetükből fakadóan szorosabb kapcsolatot ápolnak vállalkozásokkal (bár ez egyáltalán nem volt eddig ilyen egyértelmű), másrészt, hogy a szakképző intézményekbe általánosságban a gyengébben tanuló gyerekek kerülnek be. Ezt a trendet kívánja a jelenlegi kormányzati politika megváltoztatni a teljes rendszer átalakításával, amelytől vonzóbbá válhatnak ezek az intézmények az iskolaválasztó jól tanuló fiataloknak is: egyrészt a zsákutca jelleg megszűntetésével mind a volt szakiskolák (ezentúl: szakközépiskolák), mind a szakközépiskolák (ezentúl: szakgimnáziumok) szakképzettséget és érettségit is adhatnak. Emellett a duális rendszer bevezetésével megnő a vállalkozásoknál végzett gyakorlat aránya. További intézkedések a szakoktatók presztízsének növelése életpálya-modellel, a szakképzési intézmények működési autonómiájának növelése a fenntartó váltással (a KLIK-ből a Nemzetgazdasági Minisztérium alá kerülnek), illetve az egyes területeken képzett szakmunkások számának központi irányítása a keretszámok alkalmazásával. Itt mutatkozik egy jó beavatkozási terület további képzéseknek, fejlesztéseknek, akár a téma fő intézményi tantervbe való beépítésének is. A gimnáziumok ezzel szemben egy erősebb prés alatt vannak a folyamatos intézményi reformok, növekvő óraszámok, egyre korlátozottabb kerettantervek és ellenőrzési rendszerek következtében. Ezt részben ellensúlyozza, hogy itt vannak a nyitottabb diákok és a magasabb elvárással rendelkező szülők. Ide viszont elsősorban a szabadidő-pedagógiai idősávba lehet beszúrni a kapcsolódó közvetlen vagy szimulált vállalkozásfejlesztési projekteket. Viszont a közvetett fejlesztés (kapcsolódó 3
készségek fejlesztése) lehetőségei nagyobbak lehetnek a diákok nyitottsága miatt. A szülői érdeklődés viszont marketing-szempontból olyan helyzetbe kényszerítheti az iskolákat, hogy látható sikereket kell felmutatniuk, amire a diákvállalkozás-fejlesztés jó terep lehet. Fontos eredménye a kutatásnak, hogy kiderült: bár létezik, mégis nem olyan erős a tanárokban élő előítélet a vállalkozókkal szemben, mint amennyire a kutatók előzetesen feltételezték. A létező előítélet nem annyira a vállalkozó személyére vonatkozik, hanem inkább arra, hogy a vállalkozó mit gondol a pedagógusról. A kutatásba bevont vállalkozók alacsony száma miatt nem egyértelmű, hogy tényleg léteznek-e pedagógusokkal szembeni előítéletek, ez egy további kutatás témája lehet. Viszont a két csoport közelebb viteléhez elengedhetetlen, hogy személyes kapcsolatok alakuljanak ki, és a vállalkozók megjelenjenek, akár mentori-tanári szerepben az iskolában. A vélt / valós pedagógusokról alkotott negatív kép magukban a pedagógusokban emellett egyértelműen mutatja, hogy a pedagógusok önértékelését is javítani kell, nem csak képessé kell tenni őket például készségfejlesztő programok lebonyolítására, hanem el is kell hinniük, hogy ők is képesek mindarra, amit tanítanak. Erre alkalmasak lehetnek önismereti elemekkel dúsított közvetett vagy szimulált készségfejlesztést támogató képzések (hiszen itt nem kell helyből vállalkozó-támogatóként megnyilvánulniuk). Végül mindenképpen fontos a támogató intézményi környezet kialakítása, ezen belül is legalább három fős egymást segítő pedagóguscsoportok felépítése, és egy támogató, a témát nyíltan felvállaló vezetés elősegítése.
4
A vállalkozói készségfejlesztés helye és szerepe az oktatásban – rövid áttekintés Európai elvárások A vállalkozói készségek fejlesztését az Európai Unió „Vállalkozási 2020 cselekvési terve” különösen kiemelt fontosságúként kezeli, elsősorban, mivel a 2008-as gazdasági válság után különösen fontos a még mindig nem teljesen talpra állt európai gazdaságban a vállalkozások szerepe. A Cselekvési terv elismeri, hogy „Az európai gazdaságnak már a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság előtt is azzal kellett szembenéznie, hogy versenyképességét és növekedését szerkezeti problémák gátolják, és a vállalkozói szellem kibontakozását is különféle tényezők akadályozzák.1” A cselekvési terv 3 területen javasol beavatkozási pontokat ezen a területen: „1. vállalkozói ismeretek oktatása és képzés a növekedés és az üzleti vállalkozások alapításának támogatására; 2. a keretfeltételek megerősítése a vállalkozók számára a meglévő strukturális akadályok felszámolásával, és a vállalkozók támogatása a vállalkozás életciklusának kulcsfontosságú szakaszaiban; 3. a vállalkozói kultúra dinamizmusának fokozása Európában: a vállalkozók új generációjának kinevelése.”2 Mint látható, a három beavatkozási területből kettő az oktatást célozza, hiszen a vállalkozói ismeretek oktatása, és a vállalkozók új generációjának kinevelése is elsősorban a képzés feladata (lenne). Az anyag leszögezi, hogy Európának be kell ruháznia a vállalkozói készségek fejlesztésébe, és ennek leghatékonyabb módja az iskolai „minivállalati” program. A Junior Achievement és a Young Entreprise programok (amelyek eredetileg külön programként indultak, mára összeolvadtak) hatékonyságát vizsgálva úgy látható, hogy akár 50%-kal több vállalkozót nevelnek ki, mint amennyi spontán kialakul hasonló programok nélkül3.
1
Európai Bizottság: „Vállalkozás 2020” Cselekvési Terv – A vállalkozói szellem felélénkítése Európában, 2013. 01.09. 2 Ibid. 6.o. 3 C. Jenner, „Business and Education: Powerful Social Innovation Partners” (Üzlet és oktatás: hatékony partnerek a szociális innováció terén), Stanford Social Innovation Review (2012. augusztus 27.).
5
A vállalkozás kulcskompetenciának számít az európai keretrendszerben a Lisszaboni stratégia szerint, és konvergencia-kompetenciának (a zöld kompetenciák mellett) az OECD kutatása szerint4. A „Vállalkozás 2020” dokumentum a következő kompetenciák fejlesztését látja a vállalkozási oktatási programok eredményeként: üzleti ismeretek, alapvető készségek és attitűd, beleértve a kreativitást, a kezdeményezőkedvet, a kitartást, a csapatmunkát, a kockázatok megértését és a felelősségérzetet.5 Vajon hogyan érhető el mindez? Az európai dokumentum nem árul zsákbamacskát: egyértelműsíti, hogy az oktatást „gyakorlati, tapasztalati tanulási modellekkel és valódi vállalkozók tapasztalataival kell életre kelteni”6. A dokumentum kifejezetten támogatja az informális, nem formális oktatás térnyerését, ebbe beleértve az önkéntesség útján szerzett gyakorlatot is. Emellett kiemeli: „Az oktatási intézményeket arra kell ösztönözni, hogy tágabb értelemben vett tevékenységük során fokozottan vállalkozó szelleműek legyenek annak érdekében, hogy a küldetésük, a vezetésük, az érdekelt felekkel szembeni kötelezettségvállalásuk, a tantervek és a tanulási célok tekintetében fejlesszék és megéljék a vállalkozói szellem és innováció kultúráját. „7
Magyarországi helyzet – közoktatás és szakképzés A vállalkozóvá válás Magyarországon egy különösen követendő út. A legfrissebb Magyarországra vonatkozó munkaerő-piaci jelentésében a CEDEFOP azt jelzi előre, hogy 2025-ig a legtöbb munkahely a vállalkozások (üzlet és szolgáltatásnyújtás) terén jön létre8. Egyáltalán nem új gondolat itthon, hogy a diákoknak vállalkozói készségekkel kell elhagyniuk az iskolapadot középiskola után. Mint Szomor (1998-as, tehát már frissnek nem mondható) írásában kiemelte, az első ilyen programok szinte a rendszerváltás után azonnal elindultak. Horn György (jelen kutatás mentén készült mélyinterjúban) még ennél is korábbra datálta, a 80-as évek elejére a vállalkozói készségfejlesztő programok indulását világszerte, és az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) indulásával az első tudatos diákvállalkozási programot. Mint Szomor 1998-ban sajnálattal veszi tudomásul, a legtöbb induló diákvállalkozási program addigra már megszűnt, vagy –
4
OECD/Martinez-Fernandez. C, Hinojosa C, Miranda G., “Green jobs and skills: the local labour market implications of addressing climate change”, 8 February 2010, working document, CFE/LEED,OECD 5 Európai Bizottság: „Vállalkozás 2020” Cselekvési Terv – A vállalkozói szellem felélénkítése Európában, 2013. 01.09 6 Ibid. 7 Ibid. 7.o. 8 CEDEFOP: Hungary, Skill supply and demand up to 2025, 2015
6
jobb esetben – szimulált vállalkozási környezetek, vagy módszertani képzések keretében élt csupán tovább9. 2001-et követően a középfokú oktatásban a téma a 2001-es NAT alapján belekerült a kerettantervekbe, de – közoktatási intézményeknél – csupán ritka esetekben önálló tantárgyként, inkább, mint a technika, földrajz, vagy történelem (!) óra keretében (Gönczöl et. al., 2011)10. Gönczöl és társai idézett írásukban maguk is elismerik, hogy „A gyakorlatban azonban – főként a gimnáziumokban – jelenleg nagyon kevés figyelem fordul e témakör felé”11. A 2011-es tanulmány jobbnak tartja a helyzetet a gazdasági profilú intézményekben, ahol találhatók jó, kiforrott programok. Pedig a magyar képesítési keretrendszer is említi a vállalkozói döntések meghozatalának képességét, a 2011-es NAT pedig kifejezetten célként jeleníti meg: „A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.”12 A NAT így definiálja a vállalkozói kompetenciát: „A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van”13.
9
Szomor Tamás: Gazdasági és vállalkozási ismeretek oktatása, Iskolakultúra, 1998/11, 64. o. Gönczöl Enikő – Jakab György – Dr. Cser Erika: Vállalkozói kompetencia fejlesztése a közoktatásban, Iskolakultúra, 2011/7 11 Ibid. 123.o. 12 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 13 Ibid 10
7
E kutatásban megkérdezett vállalkozók is ezeket látják fontos készségnek, kiegészítve az önbizalommal, a kudarcokból tanulás képességével, a munka, munkatársak, partnerek iránti (pozitív értelmű) alázattal, és általában a kommunikációs készségekkel. A NAT így foglalja össze a konkrét készségeket: „Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és –vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotóés újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában”14. Mindemellett, míg maga a vállalkozási készség kulcskompetenciaként jelenik meg, a konkrét tantárgyi leírások közül egyedül a társadalomismeret tantervben szerepel - ami csupán választható tantárgy, és főleg gimnáziumokban jelenik meg. További egy alkalommal – hozzáadott tartalom, téma nélkül - megemlítődik "vállalkozói kompetenciaként" az életvitel és gyakorlat tárgyban is.
A
szakképzésben emellett a Foglalkoztatás II tárgy tantervében egy pontként megjelenik a "vállalkozások létrehozása", ám itt pedig a vállalkozói attitűd, kompetencia már nem jelenik meg. Összességében látható, hogy kerettantervi szinten a téma megjelenése nagyon alacsony. A szakképzés terén – bár sok esetben egyenesen kötődik a vállalkozás kérdésköréhez az adott szakma – sem jobb a helyzet, mint a közoktatásban. Gönczöl és társai meglátása szerint „az ismeretekre helyeződik a képzés súlypontja, a képességek széles, általános fejlesztésére ekkor már alig jut figyelem”15. Kasik (2006) kutatása szerint a szakközépiskolákban és a szakiskolákban a fiatalok energizáltsága, érzelmi stabilitása és barátságossága alacsonyabb, mint a gimnáziumokban, a szakiskolákban pedig különösen alacsony a többi középiskolához képest. A szakiskolákban ezen túl a tanulók nyitottsága és lelkiismeretessége is sokkal kisebb16. Ezek mind olyan készségek, amelyek kiemelkedően fontosak egy vállalkozó szempontjából. Nem meglepő ezután, hogy főleg a szakiskolát végzettek körében kiemelkedően magas a munkanélküliség, és jóval alacsonyabb az átlagjövedelem, és a szakiskolai tanulók között a legmagasabb az iskolaelhagyók száma a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet 2014-es elemezése szerint17.
14
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Ibid. 125. o. 16 Kasik, László (2006): A társas viselkedés, a tanulmányi teljesítmény és a tanulási-kulturális szokások összefüggése 13-16 éves korban. In: Csapó Benő (szerk.) Magyar Pedagógia 106 (3), Szeged, 240.o. 17 Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (2014): Adatok a szakképzésről és a szakképzettek foglalkoztatásáról, Tények és következtetések, http://gvi.hu/files/researches/103/szakisk_tudtar_elemzes_140618.pdf letöltve 2015.10.19. 15
8
A 1040/2015 (II.10) kormányhatározatban elfogadott „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” stratégiai koncepció a következő problémákat, nehézségeket állapította meg a szakképzéssel kapcsolatosan:
„ 1. Több szakmunkásra, technikusra van szükség, mint amennyit a képzési rendszer kibocsát 2. Hiányzik a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló 3. Hiányzik a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló. 4. Előnytelen képzési struktúra – a szakiskolások száma drámaian csökkent: bő két évtized alatt”18 Ezekre a problémára kívánt választ nyújtani a szakképzés átalakítása. Az idei tanévtől (2015-2016) a szakképzéssel foglalkozó intézmények fenntartó szempontjából átkerültek a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, területileg koordinálásukat a Szakképzési Centrumok látják el, és az egyes intézmények mozgástere is megnőtt. Összesen 44 ilyen centrum jött létre, megyénként 1-3, Budapesten öt, amelyekbe téma alapján rendezték össze a szakképző iskolákat: lett például gazdasági, műszaki, vendéglátó-ipari és humán, gépészeti, és a máshova be nem sorolt képzéseket összetartó komplex szakképzési centrum is. A szakképzés rendszere is átalakult: 2016-tól a szakképzéssel foglalkozó iskolák két fő típusra oszlanak: szakközépiskolára és szakgimnáziumra. A szakközépiskolákban 3 év szakképzés és komplex vizsga után szakképzettséget, +2 év után érettségit szerezhet a belépő diák, a másodikban 4+1 évfolyamos képzésben szerezhető meg az érettségi (4 év után) és a technikusi képzettség (5 év után). A szakiskolákból többnyire szakközépiskola, a szakközépiskolákból pedig szakgimnázium lesz. A szakképzésről anonim módon nyilatkozó szakpolitikus kifejtette, hogy az átalakítás fő célja, hogy a szülők lássák, hogy a szakképzés immár nem „zsákutca”, hanem ugyanúgy belépés nyílik innen a felsőoktatás felé – sőt, a tanuló már (akár több) szakmával is rendelkezhet addigra, viszont nehezebb lesz a pályamódosítás, hiszen például ha a szakirányától eltérő irányba szeretne továbbtanulni a diák, akkor önerőből kell plusz érettségi tantárgyakra felkészülnie. A technikusi évet is elvégző diákoknál emellett viszont lehetőség lesz arra, hogy kapcsolódó továbbtanulás esetén a tanulmányaikat (egy évként) beszámíthassa a felsőoktatási intézmény. A rendszer átalakításának hátterében azon állami igény áll, hogy a munkaerő-piaci és gazdasági igények jobban érvényesüljenek az állam által fenntartott képzések körében. A szakképzéssel 18
Szakképzés a gazdaság szolgálatában – kivonat, link: http://ngmszakmaiteruletek.kormany.hu/szakmaidokumentumok-reszletes-informaciok
9
foglalkozó intézmények beiskolázási keretszámairól ugyanis fenntartótól függetlenül a kormány dönt, így előnyt biztosít az állami fenntartású intézményeknek, és megelőzi a szükségtelennek vélt képzések felesleges állami támogatását. A rendszer átalakításának kulcseleme azonban a duális képzés bevezetése. A duális képzés gondolata mentén a gyakorlat megszerzésére vállalkozásoknál van lehetőség (mint eddig is, csak most már jobban ösztönzik ezt a területet). Ennek előnyei az oktatás számára:
valós gazdasági környezet, életszerű munkakörülmények biztosítódnak a diákoknak
korszerűbb technika, technológia, szakmai ismeretek jelennek meg a képzésben
kiváló szakemberek bevonása a képzésbe
ténylegesen keresett és elhelyezkedést biztosító szakmák megerősödése
Előnyök a cégek számára:
cégek „betaníthatják” saját jövőbeli munkavállalóikat
a kapcsolódó költségek a törvényi keretek között leírhatók a szakképzési hozzájárulásból
igénybe vehető támogatások, pályázatok
Az iskolák ezzel kapcsolatos legnagyobb kihívása a partnerségek kialakítása. Ezért az iskolákba telepítenek olyan összekötőt, aki a vállalkozásokat felkutatja, kapcsolatba lép velük, és partneri viszonyt alakít ki. Ez mindenképpen segíti az iskola és a vállalkozók közötti szorosabb kapcsolat kialakulásának lehetőségét, és pozitívan lendítheti elő a fiatalok vállalkozási kedvét is. A partnerekkel való együttműködés támogatására mind automatikusan járó (például költségek leírása szakképzési hozzájárulásból), mind igényelhető forrásokat is rendelt a kormány, jelenleg még kérdéses, hogy ezek elegendőnek bizonyulnak-e a vállalkozók számára ahhoz, hogy gyakorlati helyet biztosítsanak. A szakképzés vonzerejének növelése érdekében a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” koncepció a szakképző tanárok életpálya modelljének átalakítását is célozza, hogy a – sokszor nem diplomás, ám jó szakember – szakoktatók számára is vonzó legyen az iskolában tanítás, és a jó szakemberek által maga az iskola is vonzóvá váljon.
10
Vizsgált kérdések és hipotézisek Fő kérdések A következő kérdésekre kívánunk választ találni:
Mi a jelenlegi kép az entrepreneurshipről – oktatói körökben?
Hogyan befolyásolja ez a téma iskolai bevezetését?
Mi az iskola saját belső működésének a hatása a kapcsolódó programok, projektek bevezetésére (pl. belső dinamikák)
Értik-e, érzik-e a különbséget a közgazdaságtani, gazdasági ismeretek, a vállalkozási alapismeretek és az entrepreneurship téma között?
Milyen a presztízse az entrepreneurship témának?
Milyen sikeres, működő programok léteznek a területen hazai és külföldi téren?
Mennyire járul hozzá a kompetencia-alapú entrepreneurship képzés a diákok általános kompetenciáinak fejlődéséhez a pedagógusok szerint?
Emellett összegyűjtünk olyan hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, amelyek mintául szolgálhatnak a téma bevezetésére. A kutatásra épülő fejlesztés célja, hogy egy megalapozó szakmai anyag készüljön arra vonatkozóan, hogy mik erősítik, illetve milyen problémák nehezítik a vállalkozói készségfejlesztés iskolai bevezetését, ezáltal kiindulópontként szolgálhat képzésfejlesztési stratégiák számára mind a közoktatás, mind a szakképzés területén.
A kutatás során vizsgált hipotézisek Hipotézis 1: A pedagógusok általában véve előítéletekkel viszonyulnak a vállalkozókhoz, ami akadályozza az entrepreneurship téma megjelenését az iskolákban. Hipotézis 2: A pedagógusok sokszor nem érzik magukat kompetensnek a téma oktatásához, e témájú programok lebonyolításához. Hipotézis 3: A részben szülőkön keresztüli, részben közvetlen kapcsolatok a vállalkozásokkal elősegíthetik a téma hatékonyabb megjelenését az oktatásban.
A kutatás során alkalmazott módszertan
11
A kutatás első lépéseként szakirodalmi elemzést és jó gyakorlat gyűjtést folytattunk. Ez alapján történt meg a téma kvalitatív és kvantitatív vizsgálata a primér kutatás részeként.
A kvalitatív minta jellemzői A kvalitatív kutatás során a mélyinterjúk és a fókuszcsoportok szervezésénél egyaránt nehézségekbe ütköztünk. Nagyon beszédes önmagában, hogy iskolán kívüli szereplőket nagyon könnyen meg tudtunk szólítani, az iskolai szereplőket annál nehezebben. Végül összesen 17 interjút és 8 fókuszcsoportot bonyolítottunk le (majd még egy 9-et, ahol már kutatási időszakon kívülre szorult a fókuszcsoport).
A mélyinterjúk A mélyinterjúk egy részét a TEA projektbe jelentkező, ill. részt vevő iskolák vezetőivel szerveztük. Eredetileg hat interjút terveztünk ezen a területen, mivel hat iskola jelentkezett a programba, azonban több iskola elzárkózott, és a maradék négy iskola igazgatója is nagyon nehezen tudott / akart időt szorítani a beszélgetésre. Végül négy mélyinterjút bonyolítottunk le a résztvevő iskolák igazgatóival a következő intézményekben:
Európa 2000 Turisztika-Vendéglátó, Film és Kommunikációs Középiskola, Szakképző Iskola, Budapest
Szent Mór Iskolaközpont, Pécs
Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium, Nyíregyháza
Scola Európa Akadémia Szakközépiskola, Budapest
A további tizenhárom mélyinterjút a cél szerint a területhez értő szakemberekkel, illetve pedagógusokkal bonyolítottuk le. Ez a csoport eléggé diverz lett, az alábbi összetételben: 1. Interjú egy szakképzési centrum főigazgató helyettesével (anonim) 2. Interjú egy szakképzéssel foglalkozó politikussal (anonim) 3. Interjú a Junior Achievement Magyarország Alapítvány vezetőjével (diákvállalkozásokkal és vállalkozói készségfejlesztéssel foglalkozó civil szervezet) 4. Interjú a diákvállalkozási programok magyarországi elindítójával, Horn Györggyel 5. Interjú a diákvállalkozásokat indító Alternatív Közgazdasági Gimnázium programot vezető szaktanárával 6. Interjú a Corvinus Spin-off Club volt vezetőjével, vállalkozóval 7. Interjú egy informatikai start-up vállalkozás vezetőjével 8. Interjú egy szépségipari szalon tulajdonosával, vállalkozóval 12
9. interjú egy budapesti gimnáziumi pedagógussal 10. interjú egy Budapest – agglomerációban lévő szakközépiskola pedagógusával, aki a programban részt vett 11. interjú egy angol szakképzési intézet vállalkozói készségfejlesztő programjának vezetőjével 12. interjú egy budapesti szakközépiskolai pedagógussal 13. interjú egy vidéki szakiskola oktatójával Mint a fenti felsorolás mutatja, különböző szempontokkal találkozhattunk az interjúkon: a szakképzés szempontjával, a vállalkozó szempontjával, a külső képző szempontjával, és a jó gyakorlatot működtető iskola szempontjával is.
A fókuszcsoportok A fókuszcsoportoknál ugyanabba a problémába ütköztünk, amibe az iskolai mélyinterjú szervezésekor: vagy nem találtunk nyitott pedagógust, vagy nem találtunk olyan időpontot, amikor a pedagógusok egy csoportja közösen ráért volna egy fókuszcsoportos interjúra. A megkeresett intézmények száma alapján nem érdemes általánosítani, de önmagában ez a tény is sokat mondó azzal kapcsolatosan, hogy mennyire tartják a témát vonzónak a pedagógusok, illetve mennyire van arra idejük, hogy közösen, csoportosan dolgozzanak egy témán. Végül nyolc fókuszcsoportos interjút készítettünk el. A fókuszcsoportok szervezésekor kiemelt szempont volt, hogy vidék és főváros, Kelet- és NyugatMagyarország, illetve szakképző és nem szakképző középiskola egyaránt belekerüljön a mintába. Végül a következő iskolákból beszélgettünk pedagógus fókuszcsoportokkal: 1. Szegedi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája, Szeged 2. Táncsics Mihály Szakközépiskola, Veszprém 3. Katedra Gimnázium, Informatikai és Művészeti Szakközépiskola és Kollégium, Kecskemét 4. Computer School Szakképzőiskola, Miskolc 5. Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola, Makó 6. Budapesti
Komplex
Szakképzési
Centrum
Modell
Divatiskolája,
Iparművészeti, Ruha és Bőripari Szakközépiskolája és Szakiskolája, Budapest 7. Siófoki Perczel Mór Gimnázium 8. Siófoki SZC Baross Gábor Középiskolája és Szakiskolája
13
A kvantitatív minta jellemzői
Két nagyjából hasonló, pár kérdésben különböző kérdőívet készítettünk: egyet a TEA projekt képzésein részt vett pedagógusoknak, egyet pedig a célzott középiskolai pedagógusoknak. A kérdőíveket online terítettük saját hálózaton keresztül, illetve a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek hálózatán keresztül. Így több okból is egyértelműen nem reprezentatív a minta: -
csak olyan pedagógust értünk el, aki aktív digitális életet is folytat, vagyis megkaphatta a kérdőívet
-
a hálózatok mentén elért pedagógusok nagyobb arányban lehettek az átlagnál nyitottabbak a vállalkozói készségfejlesztés és a vállalkozók iránt.
Eredetileg 80-100 visszaérkezett kérdőívvel számoltunk, ehhez képest a széles terítésű kérdőívből 113 darab érkezett vissza. A célzott, részt vevő pedagógusok kérdőívéből 8 darab. Ezeket külön vizsgáltuk. A továbbiakban a „nagy” mintát elemezzük.
A kitöltők személye A 113 darabból álló minta kitöltőinek az összetételére az alábbiak jellemzők: -
A kérdőíveket kitöltők 76,1% nő, 22,1%-a férfi (2-en nem válaszoltak). Mivel Magyarországon a pedagógusok több, mint 80%-a nő19, a mintába az átlagnál nagyobb arányba kerültek be férfiak.
-
A kérdőívek átlagéletkora 47 év, 24-69 év közötti, 50+ éves volt a kitöltők 44%-a, 40-49 év közötti 31%-a, 30-39 év közötti 20,3%-a, míg 30 év alatti mindössze a kitöltők 4% -a. Ez szintén tükrözi a magyarországi trendeket: „2001 és 2013 között folyamatosan csökkent a fiatal 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya és jelentősen nőtt az 50–59 éves korcsoportba tartozóké. Valamennyi programtípusban megfigyelhető a 30 évesnél fiatalabb tanárok arányának csökkenése és az idősebb tanárok arányának növekedése”20.
-
Az iskolai szerepüket tekintve a kitöltők 27,5%-a volt vezető beosztású, a nagy többség főállású vagy – jóval kisebb arányban – részállású pedagógus.
19
A közoktatás indikátorrendszere, Varga Júlia et. al, MTA, 2015 április 10., p. 129, link: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf 20 Ibid, p. 62
14
1. ábra: A kitöltő szerepe az iskolájában
Az iskolákról
2. ábra: Az iskolák képzési típus szerint
A kitöltők iskoláit különböző szempontokból vizsgáltuk. Iskolatípus alapján azt láthatjuk (2. ábra), hogy a kitöltők 30,1%-a volt tisztán gimnázium, ami körülbelül tükrözi a középiskolákon belül a gimnáziumok arányát
21
, míg kb. 77%-a volt olyan intézmény, ami legalább részben szakképzéssel
foglalkozik. A kérdőíveken a megoszlás még nem tükrözi az idei tanévtől életbe lépő átalakítást. Fenntartó szerint is megvizsgáltuk a mintát (3. ábra). Általánosságban látható, hogy a megkérdezettek legnagyobb aránya állami fenntartású iskolában dolgozik (67,3%), alapítványi/magán fenntartású az iskolák 17,7%-a, míg 15,1%-a egyházi fenntartású.
21
Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai tükör – Oktatási adatok, 2013-2014, háttértáblázat. Link: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1314.pdf
15
3. ábra: Az iskola típusa fenntartó szerint
Ha azonban csak a szakképzéssel (is) foglalkozó iskolákra szűkítjük a vizsgálatot, már csak 10% körüli az egyházi fenntartású iskolák száma, míg 19%-ra nő a magán/alapítványú fenntartásúak száma. Iskolaméret szempontjából a megkérdezett iskolák közel fele 500 főnél többel foglalkozó iskola (4. ábra). Az adatok vizsgálatánál kiderült, hogy a mintában szereplő alapítvány és magániskolák túlnyomó része 100-300 fővel foglalkozik, míg az állam iskolák közül jóval magasabb arányú (60%) az 500 főnél nagyobb iskola, mint a teljes mintában.
4. ábra: Iskolaméret
Végül megvizsgáltuk a válaszadókat településtípus szerint is. A válaszadók iskolájának települése csak a válaszadók ötöde esetében volt Budapest, a válaszadók közel fele megyeszékhely középiskolájában dolgozik 48,7%, a többi iskola városban, vagy – kis mértékben – nagyközségben található.
16
A vállalkozási készségek fejlesztése
Kinek a feladata a vállalkozásfejlesztés? Egy kiinduló kérdés, ami felmerül, hogy mennyire érzik magukénak a pedagógusok a vállalkozási készségek fejlesztését? Mennyire tekintik úgy, hogy az ő feladatuk lenne? A kérdőívben megkérdeztük őket erről. A konkrét kérdés a következő volt: Ön szerint milyen mértékben feladata az alább felsorolt intézményeknek, hogy támogassák a következő vállalkozó generáció megjelenését? Az 5. ábra mutatja a válaszok arányát. A kérdésre 1-4 közötti választ lehetett adni, ahol az 1=egyáltalán nem, 2=kis mértékben, 3=nagymértékben, 4= egyértelműen a feladata válaszok közül választhattak a válaszadók.
4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 3,03 1,00 0,50 0,00 család
2,17
általános iskolai oktatás
3,05
3,44
középszintű oktatás
felsőoktatás
2,84
3,22
3,20
civil szervezetek, informális csoportok
helyi cégek, vállalkozók
helyi önkormányzat, politikusok
5. ábra: Kinek a feladata a vállalkozóképzés?
Az ábrából az derül ki, hogy a válaszadó pedagógusok igazából senkinek sem delegálják egyértelműen a vállalkozói készségfejlesztés feladatát. Ha már választani kell, akkor leginkább a felsőoktatás dolga (3,44), a vállalkozóké maguké (3,22), vagy az önkormányzaté / politikusoké (3,2). Ebben többféle tendencia is felfedezhető: egyrészt egyfajta Münchausen báró-féle gondolat (a vállalkozók maguk képezzék magukat vállalkozóvá), másrészt az a magyar alapgondolkodás, hogy minden a politikusok dolga. A felsőoktatáshoz delegálás pedig szinkronban van a később még megmutatott tendenciával, miszerint a vállalkozóknak nagyobb tudatosságot, képzettséget tulajdonítanak (helyesen vagy helytelenül, ez nem egyértelmű) a pedagógusok, pedig sejthetően a vállalkozók jelentős része nem felsőfokú képzés keretében tanulta ki a vállalkozás csínját-bínját. Ezt támasztja alá két mélyinterjú is, ahol olyan embereket kérdeztünk, akik felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalokkal (is) dolgoztak képzéseken. Ők úgy látják, hogy a felsőoktatás,
17
beleértve a közgazdasági felsőoktatást is, elég kevés mértékben „száll be” a vállalkozói készségfejlesztésbe. Mindemellett nem hárítják a középiskolai pedagógusok, hogy nekik is feladatuk lenne ezen a téren, hiszen a középfokú oktatásról úgy vélik, nagymértékben a feladata (3,05) a vállalkozói készségfejlesztés. Ha különválasztva megvizsgáljuk a szakképzéssel foglalkozó középiskolákat és a nem foglalkozókat, még árnyaltabb képet kapunk.
3,60
3,42
3,40 3,20
3,14
3,23
3,45
3,34
3,12
2,80
3,19
2,89
3,00
3,12
2,97 2,85
2,60
2,71
2,40
2,2
2,20 2,00 család
2,12 általános iskolai középszintű oktatás oktatás
felsőoktatás
civil szervezetek, informális csoportok
szakképzéssel foglalkozók
helyi cégek, vállalkozók
helyi önkormányzat, politikusok
nem foglalkozók
6. ábra: A vállalkozóképzés vélt „feladatgazdái” a szakképzés léte vagy nem léte szerint
Mint látható, néhány ponton szignifikánsan eltér a két csoport véleménye. A szakképző iskolák pedagógusai jóval inkább a sajátjukénak érzik a vállalkozóképzés feladatát (3,14-es átlag szemben a 2,85-ös átlaggal), jelentősebb szerepet vélnek a civil szervezeteknek (2,89 szemben a 2,71-gyel) és kisebb szerepet a családnak (2,97) illetve a politikának (3,12). A vállalkozói interjúkból az derült ki (mindenféle reprezentativitás nélkül), hogy a családi háttér (például vállalkozó szülők) nagyon sokat számít a vállalkozóvá válásban – azaz attól függően, hogy milyen (mértékű) vállalkozó a szülő. A mikrovállalkozó szülők (pl. helyi lakatos, zöldséges, étteremtulajdonos) általában ösztönzően hatnak a vállalkozóvá válás irányában, a nagyvállalkozó szülők kevésbé, mert ott már a gyerekek közvetlenül nem tapasztalják meg a vállalkozói lét mindennapjait, csak annyit, hogy anyagilag tágak a lehetőségeik, viszont a szülővel ritkán találkoznak. (Malcolm Gladwell a „David and Goliath” c. könyvében (Penguin Books, London, 2013) egy fordított U-grafikonként jellemzi a helyzetet: a nem sikeres / kényszervállalkozó szülők távolítják a gyerekeiket a vállalkozói lét választásától, ahogy nő a sikeressége a szülőknek, egyre vállalkozóbbá válnak a 18
gyerekek is, de csak egy bizonyos pontig – onnan már inkább csak hasznonélvezői (vagy más szempontból akár károsultjai) a gazdasági sikernek22).
Mit történik az iskolákban ezen a területen? Mint a fentiekből látható, a nagy többség egyetértett abban, hogy vállalkozói képzéssel a középiskolának foglalkoznia kell. A teljes mintából (N=113) 93-an (82%) válaszolták azt, hogy a középfokú iskolának nagymértékben, vagy teljesen feladata a vállalkozóképzés, és ezen belül is 26-an (23%) azt, hogy teljesen feladata. Ha megvizsgáljuk a teljes mintát, mégis azt találjuk, hogy az iskolák túlnyomó részében nem létezik programként a vállalkozói kompetenciafejlesztés (7. ábra): a válaszadók 61,1%-a írta azt, hogy nem, 21,2%-a, hogy igen – és jelentős, 17,7% nem volt tudatában annak, hogy létezik-e ilyen program!
7. ábra: Vállalkozói kompetenciafejlesztési program az iskolákban
Ha a mintát szakképzéssel foglalkozó és nem foglalkozó iskolákra bontjuk, itt is szignifikáns különbséget látunk. Az, hogy a szakképzésben dolgozók jobban úgy vélik, hogy feladatuk a vállalkozóképzés, megjelenik a kapcsolódó képzési programok arányában is: a válaszadók iskoláinak 23%-ában van ilyen program szemben a nem szakképző intézményekből válaszadók 17%-ával. (Az ezzel kapcsolatos tudatosságuk viszont alacsonyabb szintű volt: 22%-uk nem tudta, hogy létezik-e ilyen vagy sem, szemben a gimnáziumok 9%-os válaszarányával).
22
Gladwell, Malcolm (2013): David and Goliath, Penguin Books, London, 2013, 62.o.
19
74%
80% 55%
60% 40%
23%
22%
17%
20%
9%
0% Igen
Nem
Szakképzéssel foglalkozó középiskola
Nem tudom
szakképzéssel nem foglalkozó középiskola
8. ábra: vállalkozói kompetenciafejlesztő program szakképzés léte vagy nem léte szerint
Nem csupán kifejezetten vállalkozói kompetenciaprogramjuk nincs az iskoláknak, általában véve vállalkozási készségfejlesztéssel is kevéssé foglalkoznak. A válaszadók iskoláinak 59%-ban nem adtak meg olyan struktúrát, aminek keretében ilyen témával foglalkoznának. A maradék 44%-ból 35% pedig tanórai keretek közé illeszti be. Csupán 4%-ban létezik kapcsolódó szakkör (9.ábra). 60%
[ÉRTÉK]
50% 40% 35% 30% 20% 13% 10%
10%
5%
4%
témanapok keretében
szakkörök
6%
0% Sehogy
tanórai keretek közé
egyéb tanórán kívüli események keretek
egyéb
9. ábra: Miként integrálták a vállalkozói kompetenciafejlesztést az iskola életébe?
Megvizsgáltuk ezen belül, hogy a tanórai keretek között melyik tantárgyak keretében történnek ilyen képzések. Az alábbi diagramon a teljes minta (N=113) százalékában mutatjuk be az eredményeket: leginkább az osztályfőnöki órákra szorul be a téma (25,7%), és természetesen, ahol van, ott vállalkozói ismeretek órára (23,9%) vagy társadalomismeret órára (10,6%). A tantárgyi órák összesen 10 válaszadó iskolájában szerepeltek (beleértve a számítástechnikát, idegen nyelvet, művészeteket, irodalmat, stb), ami a minta 8,8%-a (10.ábra).
20
osztályfőnöki óra 25,7% egyéb 20,4%
vállalkozói ismeretek óra 23,9%
8,8% szaktanórák
10,6% társadalomismeret
9,7%
pályaorientáció
10. ábra: Vállalkozói készségfejlesztés tanórai keretek között
Ha megvizsgáljuk, ezen a téren is jelentős különbségeket találunk a szakképző és nem szakképző intézmények gyakorlata között.
Mint a 11. ábra mutatja, a nem szakképző intézmények jóval
nagyobb arányban nem integrálnak vállalkozói készségfejlesztést a programjukba, és ha igen, akkor is leginkább tanórai kereteken kívül. A szakképző intézmények pedig leginkább tanórai kereteken belül foglalkoznak ilyen típusú készségfejlesztéssel. 70% 60%
63% 51%
50% 40% 25%
30%
17%
20%
9%
10%
11%
14% 6%
0% Semmilyen módon
Csak tanórai keretek közé Tanórai és egyéb keretek közé Szakképző
Kizárólag egyéb módon
Nem szakképző
11. ábra: A vállalkozói készségfejlesztés szakképzés léte vagy nem léte szerint
A nem szakképző vagy gazdasági iskolákban az interjúkban nem jelentek meg valójában vállalkozási készségfejlesztő programok. A szakképző intézmények esetében jobb arányokat tapasztalhatunk, többségükben megjelentek intézményi, közösségi jó gyakorlatok, vállalkozás jellegű tevékenységek, például saját versenyek, termékek, karitatív gyűjtések és vásárok, melyek során a vállalkozói kompetenciák fejlesztése is megjelent. „A saját termékünket áruljuk a piacon. tehát azt a lekvárt például, amit itt a tanteremben főznek, saját márkás üvegekbe teszik.” „Minden karácsonykor 21
adományokat gyűjtünk, és az adományokat kivisszük az iskola kisbuszával és a diákok kapnak egy jutalom utat, hogy kimehetnek Dévába kirándulhatnak és közben odaadhatják az adományokat az árváknak, ruhát, élelmiszert, könyveket ezt az iskola diákjai gyűjtik igazából.”
Tanári motiváció és együttműködés A tanári együttműködés, az intézményekben megjelenő, a tanári kar, vagy több tagjának közös munkáját igénylő programok az interjúban elhangzottak alapján iskolánként jelentősen eltérő módokon jelennek meg. Bizonyos esetekben egyetlen meghatározott közös program sem került említésre, más intézményekben pedig évente 15-20, pedagógusok, intézményvezetők, szülők és gyermekek közös működésén alapuló program is megjelenik. Az intézmények többségéről, de nagyobb arányban a nem szakképző intézményekről, gimnáziumokról elmondható, hogy a tanári karok, a pedagógusok, intézményvezetők kevéssé működnek együtt, felszínesen, vagy egyáltalán nem ismerik pedagógus társaik által szervezett külön programokat.
Számos nehézséget tapasztalnak
a fenntartó intézményekkel való
kapcsolattartás, kommunikáció tekintetében is. Az interjúk tapasztalatai alapján az intézmények többsége „kevés szabadidővel, ellenben számos kötöttséggel” rendelkezik, mely jelentősen megnehezíti számukra a tanórán kívüli, közösségi jellegű programok szervezését. „Heti 26 órám van, amikor elkezdtem tanítani, negyed századdal ezelőtt, akkor 18 órával kezdtem. Más nem nagyon, és a 18 vállaltba belefért az, hogy becsülettel fel lehetett készülni az órára. Most nem fér bele az időbe az sem, hogy rendesen felkészüljünk. [Egyetértés]”. Mindezek alapján a pedagógusok nagyobb része idő, energia, anyagi források, külső, belső, illetve fenntartói támogatás, és ez által motiváció hiányában, szinte kizárólag a saját feladatkörükkel foglalkoznak. A nem szakképző intézmények tanórán kívüli, bizonyos szinten a vállalkozási kompetenciák fejlesztését is célzó, programjai többségében versenyeket, kirándulásokat, külföldi cserekapcsolatokat, illetve szakköröket, projektnapokat foglalnak magukba. Az együttműködés fontosságát a tanárok is érzik: „a diák és a tanár között is, tehát minden szinten a tantestület tagjai, munkaközösség tagjai, tantestületen belül mindenféle együttműködés, diák és tanár, diákok között, tehát nagyon sokrétű és nem mindegy mikor kezdődik ennek a tanítása.”
22
Viszonylag kevés interjúban merült fel a közös döntéshozás, felelősség, illetve az együttműködés, az egységes szervezet képe. Az interjúk felében fontos szempont volt a helyi tantervhez és a keretrendszerhez való kényszer-ragaszkodás is, a felsőbb vezetőségtől való függés tehetetlenséggel való keveredése is. „Helyi programok, és akkor a helyi programokat kell adaptálni az óráinkon, illetve azt kell megvalósítani, hogy ha van egy pici idő, meg rálátás, meg érezzük, hogy szükség van, akkor tanárfüggő is. [Helyeslés]”, „Közben, ha fenyegetettséget érzünk, hogy idejön valaki ellenőrözni, mit tanítunk, mondjuk a földrajz 22. órán, akkor annak ugyanannak kell lennie itt is, mint Budapesten, meg Debrecenben, ugyanakkor. Hülyeség. Egy gyerek lehet, úgy van nálunk, hogy akár fél év lemaradás, fél év előrehaladás is lehetne. Tessék a tanárra rábízni, hogy azt a csoportot ő, hogy óhajtja oktatni és akkor a végén persze legyen érettségiző. Ez olyan dolog most, hogy nem tudom én, tanítsunk keringőzni valakit, de közben a lábamat összekötötték két lánccal, így dolgozunk, hát röhej. Hát be se tudom mutatni a táncot”. Az interjúkban az igazgató döntéshozói, tervezői szerepének kiemelése volt a témakörben megjelenő legjellemzőbb szempont. „A tanár önmaga fontos. Az igazgató is, a tantestületnél ő a legnagyobb szereplő, elő is írhat dolgokat, megkövetelhet, elvárhat, felszólíthat”.
Az iskolák partnerei A szakképzéssel foglalkozó és nem foglalkozó iskolák közötti különbség megtalálható azzal kapcsolatban is, hogy mennyire vonnak be partnereket a vállalkozói készségfejlesztésbe. A fentiek tükrében nem meglepő, hogy a kérdőívben válaszadó középiskolai pedagógusok 71%-a nem jelölt meg semmilyen partnert, amelyet bevonnak a vállalkozói készségfejlesztésbe – ez az arány a szakképző iskoláknál kissé alacsonyabb, 68% volt, míg a (tisztán csak) gimnáziumoknál 74%, vagyis a szakképző iskolák kicsit hajlamosabbak partnereket bevonni. Amennyiben az egyes lehetséges partnereket nézzük a vállalkozói készségfejlesztés terén, akkor még jobban kiemelkedő különbségeket láthatunk. A 12. ábra mutatja, hogy míg a helyi önkormányzatokkal, egyetemekkel és nagy cégekkel viszonylag kevesen lépnek partneri kapcsolatba mindkét csoportból, a gimnáziumok jóval inkább támaszkodnak a szülőkre (17,1%), és általában a civil szervezetekre (17,1%). A szakképző intézetek természetesen a helyi vállalkozókkal alakítanak ki kapcsolatot (22,1%), ezt követik a szülők és civil szervezetek (10,4-10,4%), majd a nagyvállalatok (9,1%).
23
szülők egyetemek, kutatóintézetek
10,4% 7,8%
17,1% 5,7%
helyi önkormányzat 2,6%2,9% országok/multinacionális cégek civil szervezetek
9,1%
8,6%
10,4%
helyi cégek
17,1% 22,1%
11,4%
0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 35,0% 40,0% Szakképzés
Gimnáziumok
12. ábra: A vállalkozói készségfejlesztésbe bevont külső szereplők, szakképzés léte vagy hiánya szerint megosztva
Az interjúkban a vállalkozókkal való együttműködésnek két jellegzetes problémaköre jelent meg, melyek differenciálódása a szakoktató, és a nem szakoktató intézmények tekintetében különíthető el. A szakoktató intézmények, jellegükből és gyakorlatorientáltságukból adódóan, több vállalkozóval, céggel, Alapítvánnyal és különböző szervezettel tartanak kapcsolatot, szorosabban is kötődnek, illetve szorosabb, sok esetben gyümölcsözőbb kapcsolatot is ápolnak velük. Ezekben az intézményekben erőteljesebben jelenik meg a vállalkozási, gazdasági, pénzügyi ismeretek oktatása is, a pedagógusok között is nagyobb arányban találhatunk saját céggel, vállalkozással és tapasztalattal rendelkezőket, akik ezt számos esetben előnyükre, hitelességük növelésére is fordítják, illetve több esetben anyagi támogatásban is részesülhetnek. „Most volt például kis kertész nap és mi kerestünk mezőgazdasági vállalkozót, hogy a különböző kategóriákban, mint szponzoráció segítsenek, és különböző ajándéktárgyakat tudjunk átadni itt a versenyen, amit ők is átadhattak, ha szerették volna. Megjelenhettek különböző médiákban, akik támogatták a rendezvényt. Ilyen szempontból mezőgazdasággal folyamatosan van együttműködés.” Számos szakoktató intézményben súlyos problémaként merült fel, hogy a külső vállalkozók, mivel a törvényi szabályozás alapján nem részesülhetnek anyagi juttatásokban, kevéssé érdekeltek a gyakorló diákok befogadásában. „Amíg vállalkozóként masszíroztam, evidensen nem adtam át a vendégemet, hiszen ez egy nagyon privát tevékenység. Nem lehet az, hogy még fizessen is és más is masszírozza. Azt a vendéget nem. Ha viszont átadtam, akkor én ingyen töltöttem el egy órát azzal a vendéggel, akit egyébként pénzért masszíroztattam volt, és átadtam a hallgatónak, mert a törvény tiltja, hogy ő nekem fizessen azért, hogy én tanítsam. Ez egy ördögi kör.”
24
A nem szakoktató intézményekkel készített interjúban, kevesebb, áltagosan 3-5 konkrét külső kapcsolat fogalmazódott meg, illetve legmeghatározóbb problémájuk a külső partnerek felkutatása, a kapcsolódó információk és a külső érdeklődés hiánya volt. „Az a szörnyű egyébként hogy mi itt azért elég sok mindent megtanítunk nekik a szakmából. De ha nincsen olyan gyakorlati hely, mert a céghez elmegy, kávét főz, meg fénymásol abból nem tanul semmit. Ez a legnagyobb probléma...” Mindkét típusra jellemző probléma a pedagógusok leterheltségéből, magas óraszámából fakadó folyamatos idő-, és motivációbeli hiány, a külső intézmények érdektelensége, az erőforrások hiánya, illetve az iskolák önállóságának hiánya. Az interjúk több mint felében pozitív elemként jelent meg a külső partnerek, az iskolák életében részt vállaló vállalkozók és vállalkozások, alapítványok, és a már sikeres vállalkozóvá vált volt diákok által közvetített pozitív minta. A gyermekek és fiatalok számára jellegzetesen aktivizáló, pozitív elemként jelenik meg a különböző vállalkozások külső és belső szerkezeti felépítésének első kézből megismerési lehetősége, az általuk közvetített motiváció és tapasztalat, mely saját vállalkozás indítására, közös munkára és versenyeken való részvételre sarkalja őket. „Az is nagyon értékes volt, amikor itt végzett, de vállalkozóvá vált gyerekek, akiket mi tanítottunk, és jöttek vissza ide, tartottak délután beszélgetést, előadásokat. És előadták, hogy lám-lám, én is innen indultam, és én is egyszer gyerek voltam, mint te és vállalkozó vagyok, és ezt csinálom, és így csinálom, és stb. ez óriási motiváció a gyerekeknek”. Mindemellett megjelent az anyai támogatás nyújtása, és társadalmi vállalkozásoknál, alapítványoknál a kötelező társadalmi szolgálat teljesítésének lehetősége is. Általánosságban elmondható, hogy az intézmények dolgozói csak részben vannak tisztában iskoláik külső kapcsolataival. Átlagosan 6-8 konkrét intézményt, céget, kapcsolatot tudnak megnevezni, de volt olyan intézmény, ahol 15, és olyan is, ahol egyetlen egy ilyen kapcsolatot sem merült fel.
Milyen nehézségekbe ütköznek az iskolák? Az intézmények nehézségeinek feltérképezése során, a strukturális, tantervi, orientációs, gyakorlati diverzitásukat figyelembe véve, külön értelmeztük a szakképző és a nem szakképző intézményeket. Eltérő fókuszuk mellett az interjúk nagy részében megjelentek mindkét típusra jellemző problémák, nehézségek is. Az intézmények anyagi, pénzügyi problémái szinte minden alkalommal elhangzottak, megjelent a „túlélésre játszunk” kifejezés, illetve ennek különböző formái is. Emellett a pedagógusokról alkotott negatív társadalmi kép, mind a gyermek, szülő és a pedagógus motiválatlansága is erősen képviseltette magát. „Elég kevés szülő jön szülői értekezletre is. Igazából nem ismerjük őket, volt olyan, akinek a gyereke ballagásán mutatkoztam be.” 25
A hatalmas mennyiségű tananyag átadási kényszere, és a nagyon kötött kerettantervek leterheltséget és rugalmatlanságot okoznak, és az ezáltal katalizált a korai kiégés és a folyamatos időhiány is. Nem jelent meg olyan intézmény, amelyik ne küzdene a hatalmas mennyiségű, és szinte óraszámra pontosan meghatározott tananyag problémájával, mely „teljességgel figyelmen kívül hagyja a gyermekek és az iskolák különbségeit”, a megnövelt óraszámokkal, a „rugalmasság és a szabadság teljes hiányával”, illetve a kerettanterv korlátozó jellegével. „Olyan tekintetbe van korlátozva most a kerettanterv, hogy az óraszám, amiről szabadon dönt a tanár, tegyük fel, egy heti egy órás tárgynál 3 óra, ami az év eleje, az év végi zárás, meg a félévi zárás. Nincs egyetlen óra, mikor azt lehetne mondani, hogy ők még nem értik, kéne egy óra pluszban gyakorolni, vagy egy összefoglalás a témazáró előtt…”. „Szerintem lehetne tanítani az iskolában, azt, amit mondtál, hogy nagyobb önállóságra tanítani őket. Mondjuk, mint a diákönkormányzat, csomó olyan kompetencia kell hozzá, ami mondjuk egy vállalkozáshoz, de érdektelenségbe fullad, az ő érdekük lenne a működés, de nem érdekli őket. Ahhoz, hogy egy ilyet elindítsanak, ahhoz érdekelté kell a diákot tenni ebben, mert amúgy csak nyűgnek veszik, plusz órának veszik.”
Az interjúk felében megjelent saját, pedagógusi inkompetenciájuk, ezáltali hiteltelenségük is, melyet saját, elmondásuk szerint, „a vállalkozói ismereteik, személyes tapasztalataik és gyakorlatuk hiányának” tudható be. A tanári kar a legtöbb intézményben idősödik, kevés a fiatal kolléga. Az idősebb pedagógus kollégák pedig már vagy nem érzik magukat hitelesnek, vagy éppen már „nem ugyanabban a világban élnek”, mint a gyerekek. Esetleg úgy érzik, a nyugdíjig hátralevő pár évre már nem érdemes újítani. A nem szakképző intézmények esetében kevésbé volt jellemző az intézmények érdektelensége, viszont nagyobb arányban a gyakorlat, ehhez kapcsolódóan pedig a pedagógusok saját tapasztalati hiányosságaikból adódó hiteltelenség is. ”Úgy gondolom, hogy én, mint magyartanár nem nagyon tudok ebben segíteni. Nem tartom jónak, hogy olyan valaki oktasson valamit, amihez nem ért. Olyan ember kell, aki nem csak a levegőbe beszél és van tapasztalata, aki tudja a kérdésekre a választ, tudja a buktatókat, a lehetőségeket.” Szintén jellemző nehézség a megfelelő kapcsolatrendszer hiánya, mind a vállalkozók, a külső partnerintézmények és a fenntartó esetében is. A szakképző iskolákban több, mint az interjúk felében, problémaként jellemezték a szülők, gyermekek és a fiatalok motiválatlanságát, érdektelenségét, hozzáállását. „nagyon beszűkültek, tájékozatlanok. Nem tudnak nekem példát mondani egyesületre, nem tudják, hogy mi az a szó, hogy kamara, civil szervezet. Nem ismerik ezeket.” Emellett több pedagógus is említette, hogy nehéz 26
bármilyen komplex aktivitásba bevonni a diákokat, ha hiányzó alapkészségekkel érkeznek az iskolából. Sarkalatos pont a szakképző intézményekben dolgozó pedagógusok, és az intézmény jellegének negatív társadalmi megítélése is. A szakképző intézményekre jellemző probléma a külső vállalkozásokkal való együttműködés nehézsége, a gyakorlati rendszer túlszabályozottsága, a vállalkozók érdekeltté tételének hiánya is. Megjelent a tanulmányok utáni vállalkozási kényszer is. „Én már arra is hallottam példát, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok úgy foglalkoztatják az asszisztenseiket, ápolónőiket, hogy vállalkozóként, számlásan. Ami nem volna helyén való, de kényszerből...” A szakképzésben dolgozók közül többen említették, hogy a vállalkozóknak helyi szinten nem érdekük, hogy kineveljék a saját konkurenciájukat. Ez Budapesten kevésbé jelenik meg problémaként. Emellett kevés - még szakközépiskolában is – a gyakorlatra szánt idő a szakmai területen is, nemhogy a gazdasági területen. Még ahol van gazdasági ismeretek óra, ott is csak elméleti szinten jelenik meg. Sokszor
adminisztratív
akadályok
is
nehezítik
a
vállalkozói
készségfejlesztést,
például
diákvállalkozásokkal kapcsolatosan adózási, pénzügyi buktatók, tisztázatlan helyzetek merülnek fel. Több szakoktató intézmény is problémaként jellemezte, hogy a jogszabályok nem jelennek meg időben. A kimeneti követelményeket, az érettségihez szükséges tudásanyag leírását hiányolják, mely a tanév indulása után sem született meg. Ennek eredményeképpen „lehetetlen hatékonyan felkészíteni őket”. „Időben megjelenő jogszabályokra van szükségünk. És innen jön a rugalmasság, meg a kreativitás meg azok a vállalkozói kompetenciák, amivel, még ha iskola is vagyunk, kell, hogy rendelkezzünk. Aktivitás és egyéb dolgok.” Több intézmény sérelmezte a kamara által kiadott, vállalkozók és egyéb külső partnerek adatait tartalmazó listának elavultságát, a listán szereplő partnerek informáltságának teljes hiányát. „Nekünk kellene, a pillanatnyi rendszerben, felkutatni azokat a vállalkozókat, akik hajlandóak lennének gyakorlati oktatásra. Mert valójában az igazi vállalkozói fejlesztés és a szemlélet ott jönne le. Nem a kamara. A kamara azt se tudja, hogy milyen vállalkozók vannak. A vállalkozói listája nem tart naprakész kapcsolatot a vállalkozókkal. Lepasszolják az iskolának, hogy az iskola nézzen utána, hogy hova tudná kihelyezni a duális képzésen belül a diákokat. Ez nonszensz.” A szakmai gyakorlat rendszerével kapcsolatban is több intézmény fogalmazott meg fenntartásokat. Több pedagógus véleménye alapján a szakmai gyakorlat túl későn jelenik meg az oktatásban, nincs egyensúlyban az elméleti tananyaggal, mely számos esetben nehézséget jelent a diákok számára. Véleményük alapján a rendszer túlszabályozott, a gyakorlati helyeknek nem áll érdekében, illetve veszteséggel jár számukra, a fiatalok befogadása, illetve „Nagyon kevés olyan hely van, akik minden 27
jogszabálynak megfelelnek, és még örömmel is fogadják a tanulókat”. „...És ha nézzük a duális képzési rendszert, Németországban valószínűleg csodálatosan működik, és ott a Mercédesz gyár, de mi nem vagyunk Mercédesz gyár és a többi sem Mercédesz gyár. Tudunk mögé tenni, főleg a mi szakmánkban, hogy eredményes legyen az a vállalkozó, de ez a háttér is kellene, és ez nincs meg.” Számos intézmény mára már kilátástalannak látja saját, pedagógusainak, tanulóinak helyzetét. Félve, elkeseredve, negatív felhanggal említik a jelenlegi rendszert, tartanak az ellenőrzésektől, csekély támogatásuk elvesztésétől is. „Nekünk meg kell harcolnunk a létünkért, ugyanúgy, mint egy vállalkozónak...” Az interjúkban megkérdezettek jelentős része emellett a pedagógus személyiségét tartja döntő fontosságúnak. Nagyon fontos a támogató intézményi vezetés is. A tanári kar ellenségessége időnként megjelenik, ez többnyire úgy küszöbölhető ki, hogy ha többen állnak össze, és erősítik egymást. Mindemellett nem mindig jellemző, hogy többen csinálnak közösen egy programfajtát, vagy éppen projektet, sokszor a tanárok egyedül találják magukat. A gyerekek érdektelenségébe ütközve, ha a pedagógus kollégák sem támogatók, hamar feladja a tanár.
Nem szakképző anyagi problémák gyerek motivációja pedagógus motivációja túlélés plusz munka kevesebb gyakorlat
Szakképző 5 4 3 3 2 1
érdektelen szülők időhiány leterhelt gyerekek nagy tananyag beszűkült gyerekek túlszabályozás/ kevés szabadság, mozgástér elvárások/attitűd (gyerek, szülő, fenntartó) túlélésre mennek kevéssé kompetens gyerekek kényszer is a vállalkozás leterhelt pedagógusok kiégés tájékozatlan gyerekek
7 6 6 6 5 5 4 3 2 2 1 1 1
13. ábra: Iskolai nehézségek szakképző és nem szakképző iskolákban a mélyinterjúk és fókuszcsoportok alapján, említések száma szerint
Az iskolák általános problémái Az intézményekben dolgozó pedagógusok leginkább három, elmondásuk alapján jelentős, beavatkozási területet jelöltek meg, melyekben fejlődésre, változásra és támogatásra lenne
28
szükségük. A beszélgetések során számos alkalommal a pedagógusok fejlődési igényeiket inkább problémaként, egy-egy dimenzió negatív aspektusaiként fogalmazták meg. Az intézmények dolgozói által legtöbbször emlegetett terület a jelenlegi oktatási rendszer több eleme, amely, elmondásuk szerint sürgős, és hatékony átalakításra szorulna. Több ponton is elhangzott a fenntartó érdektelensége, az általuk rendelkezésre bocsájtott képzési információk hiányossága, illetve elavultsága, a hatalmas mennyiségű adminisztrációs munka, a megemelt óraszámok és a jelentősen behatárolt tantervek, melyek jelentősen tovább növelik terheiket. „Most végez az első ilyen osztályunk, jövőre érettségiznek, és nem tudjuk mit fognak csinálni érettségin, mert az még nincsen meg. Ehhez az kellene, hogy klasszikusan, pontosan, érettségire jól fel tudjam készíteni már ma. A kimenetet kellene tudni, mert magyarból és történelemből van. Ebből nincs.” „Hogy a kimeneti követelményeket ne egy elképzelt fantasztikus kezdeti eredményhez mérjük, hanem a kimeneti eredményt hozzá kéne hangolni a realitáshoz, és ahhoz biztosítani a feltételeket”. Elmondásuk szerint ezekben a pontokban nagyobb szabadságra, adminisztrációs segítségre, csoportbontásokra és a realitásokhoz igazított tantervekre, követelményekre, illetve kapcsolatépítési támogatásra lenne szükségük. Mindezek mellett, többségében a szakoktató intézményeknél, felmerült a vállalkozókkal való együttműködés, kapcsolatfelvétel segítésének, a kemény jogszabályok lazításának igénye is, hogy „Az iskola és a vállalkozók partnerekként működhessenek”. „Szerintem egyre inkább kellene, hogy a magyar iskolarendszernek sajátja lehetne az, hogy ez az élet, ami a gyerekekre vár az iskola után, az nem valami távoli, elszigetelt, iskolától teljesen független valami lenne, hanem látszana, hogy ez az életünknek a része, ha nem állna olyan élesen el egymástól.” Második ilyen terület a gyermekek és a szülők érdektelensége, motivációjuk hiánya, emellett több ponton megjelentek ugyanezen vélemények a pedagógusokról is. A szülőket érdektelenként jellemezték, olyanokként, „akik csak bedobják a gyerekeiket az iskolába, mint egy megőrzőbe, és onnantól le van tudva a dolog.” Számos interjú tapasztalata alapján jelentősen alacsony a szülői értekezletek látogatottsági szintje, illetve a gyermekeik után való érdeklődés, törődés, és az iskolával szembeni elvárások támasztása. ”Elhanyagolható, amit a szülők a gyerekekkel foglalkoznak, minden korosztálynál” Több interjúban is elhangzott a szülői támogatásra, segítségre, együttműködésre való igény is, mely, tapasztalataik alapján, kevés intézményben működik jól, illetve nagyon kevés szülő vesz részt az iskola életében, akár a legcsekélyebb mértékben is. „Van egy nagyon minimális, és látszik is az eredményeken, hogy hol van támogatás. De az nagyon kevés. 5%-a a gyerekanyagnak.” Ezek alól csak a tandíjjal rendelkező intézmények képeznek kivételt. „Mi egy magániskola vagyunk, itt fizetnek 20-30 ezer forintot egy hónapban, ettől van egy elvárásuk irányunkba.”
29
Harmadik terület az anyagi és eszközbeli támogatás igénye. Az interjúk elmondása alapján meglehetősen rossz körülmények uralkodnak az iskolákban, a pedagógusok és intézményvezetők többsége úgy érzi, hogy önmagukra maradtak, a túlélésre játszanak, nem támogatják őket sem állami, sem fenntartói, sem pedig szülői szinten. „Az állami támogatás minden szinten kellene, az eszközök szintjén is. Amikor azzal kínlódunk, hogy legyen kréta meg táblafilc, és egyebek …
Az iskoláknak szakmai szervezetek által nyújtott támogatások - jó gyakorlatok itthon és külföldön Az iskolák láthatóan kevéssé kötnek aktív partnerségeket iskolán kívüli szervezetekkel. A magyarországi – és kisebb mértékben a külföldi - létező jó gyakorlatokat vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb esetben a támogató szervezetek a pedagógusokat képzik, akik utána maguk foglalkoznak (vagy sem) a vállalkozói készségfejlesztéssel, ahogy a fentiek is mutatták. Ezzel az a probléma merült fel a mélyinterjúk / fókuszcsoportok visszajelzései alapján, hogy a pedagógusok sokszor nem érzik magukat hitelesnek a téma közvetítésére. Az alapján, hogy a támogató jó gyakorlat milyen szinten foglalkozik vállalkozói készségfejlesztéssel, három fő csoportra osztottuk őket: 1. A közvetlennek nevezett jó gyakorlatok esetén valódi diákvállalkozások létrejöttét segítik elő a programok. Itt „élesben” megy a vállalkozás, természetesen folyamatos támogatással, és többnyire kisebb volumenben. 2. A szimulált csoport egy vegyes kategória: ide soroltunk minden olyan gyakorlatot, ahol például eljátsszák a vállalkozást, vagy kifejezetten vállalkozással kapcsolatos foglalkozásokat tartalmaz (vállalkozói ismeretek, stb). Ezek mind kifejezetten, és kimondottan is vállalkozói készségfejlesztéssel foglalkoznak. 3. Végül a jó gyakorlatoknak van olyan csoportja, megközelítése, amely az egyes, vállalkozáshoz is kapcsolható készségeket fejleszti. Ezeket neveztük közvetettnek, hiszen nem egyértelműen vállalkozókat képez, hanem olyan kompetenciákat, amelyekre vállalkozóként is szükség van. Több program, vagy szervezet foglalkozik többféle megközelítéssel is. A mélyinterjúk alapján az derült ki, hogy míg általános iskolában inkább a közvetett készségfejlesztési módok működnek, a 7.-9. osztályokban már lehet direkten a vállalkozásról beszélni, de valódi vállalkozásokat közvetlenül létrehozni inkább csak 10. osztálytól érdemes, addigra már a legtöbben vannak olyan érettségi
30
szinten, hogy ilyen komplexen is képesek legyenek feladatot megoldani, mint amilyenre egy vállalkozás esetében szükség van. Tizennyolc jó gyakorlatot / illetve e területen dolgozó, több jó gyakorlattal is rendelkező szervezetet vizsgáltunk meg, azokat a következő csoportokba osztottuk: Név Junior Achivement Magyarország Youth to Youth The Cube Youth Start Social Innovation Relay Vállalkozói Word Café ECONVENTIO Pénziránytű Alapítvány O.K. projekt The Entrepreneurial School MicroPoly Profity - Új Nemzedék Plusz Számoljunk a jövővel HEInnovate Entrepreneuship Bázisiskolai program (Új Nemzedék Központ) ELENA projekt VIPER projekt ESP - Entrepreneurial Skills Pass
közvetlen x x x x x
szimulált x
közvetett x
x x x x x x x
x x x x x x x x x x x
14. ábra: Jó gyakorlatok típus szerinti besorolása
Bár a kutatási jelentés mellékleteként a jó gyakorlatokat részletesen is bemutatjuk, itt is összefoglaljuk őket, hogy képet adjunk, milyen típusú programokra támaszkodhatnak az iskolák.
Junior Achievement Magyarország: A JAM közhasznú non-profit szervezet, amely tevékenységei és oktatási anyagai révén igyekszik támogatni az oktatás és az üzleti világ szorosabb
együttműködését.
Programjai
mindhárom
területen
megtalálhatók,
a
diákvállalkozásokat segítő program a Citi-JAM program.
Youth to Youth: A Youth to Youth (Fiatalok a fiatalokért) társadalmi innovációs verseny a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) szervezésében megrendezésre kerülő nyolc hónapos verseny, amelynek fókuszában a veszélyeztetett fiatalok állnak, és amely során a résztvevők innovatív megoldási terveket dolgoznak ki a célcsoport segítésére.
The Cube – Campus Y: A North Carolinai Egyetem (University of North Carolina, UNC) részegységeként működő Campus Y programba verseny útján kerülhetnek be a hallgatók, 31
akik két éven át tartó szakmai és anyagi támogatásban részesülnek – mindezt azért, hogy sikeressé tehessék vállalkozásukat.
Youth Start – Onder de Hoge Bescherming van HM Koningin Mathilde: A Youth Start fő célja interaktív és kreatív tréningekkel támogatni a hátrányos helyzetű fiatalokat a vállalkozói kompetenciák, vállalkozások területén, hogy az ő professzionális támogatásukon keresztül hozzájáruljanak a társadalom hatékonyabb működéséhez.
Social Innovation Relay: A Social Innovation Relay egy globális szinten működő világverseny a társadalmi innovációk világában, amely középiskolás diákokat bátorít arra, hogy jelentkezzenek ötletükkel, és váljanak ők a világ legjobb társadalmi vállalkozásának megvalósítóivá.
Vállalkozói World Café: A world café-módszer előnye, hogy rugalmas, számos témában és változatos körülmények között alkalmazható, illetve a diákok is becsatlakozhatnak a szervezésébe; a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy a vállalkozók tapasztalatain, történetein keresztül megismerhessék, milyen mérföldköveken, nehézségeken haladt át a vállalkozásuk az ötlettől a megvalósításig.
ECONVENTIO Pénzügyi Kerekasztal: Az Econventio Pénzügyi Kerekasztal egyesület arra a nehézségre kíván reagálni, hogy a fiatalok keveset tudnak a pénzügyekről, kevés ismerethez férnek hozzá, és ezt pályázatokkal, programokkal, továbbképzésekkel igyekeznek ellensúlyozni.
Pénziránytű Alapítvány: A Pénziránytű Alapítvány céljaként a pénzügyi szemléletformálást fogalmazza meg – Iránytű kíván lenni a bonyolult pénzügyi világban, alapelveik között szerepel a közérthetőség, és a hasznos, gyakorlati, hiteles tudás biztosítása és közvetítése.
O. K. Projekt – Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja: Az O. K. Központ a legmodernebb audio és vizuális technikai támogatást és saját fejlesztésű tréningeket, eszközöket használ fel, hogy az országból érkező diákoknak egyedülálló ismereteket és kompetenciákat nyújthasson.
The Entrepreneurial School: A The Entrepreneurial School nevű projekt egy alapvetően pedagógusok között megvalósuló nemzetközi kezdeményezés, amely során jól összeszedett, rendszerezett támogató anyagok válnak elérhetővé a pedagógusok számára, akik ezek segítségével fejlesztik iskolájukban a vállalkozói ismeretek oktatását.
MicroPoly: A MicroPoly online játékfelület, amely virtuális világokban, különböző gazdasági helyzetek felvonultatásával kalauzolja a játékost a vállalkozók világában, illetve az élet egyéb területein.
32
Profity – Új Nemzedék Plusz: A Profity webes játékalkalmazás játékos környezetbe ágyazva tanítja a diákokat arról, hogy a pénzügyek világában hogyan mozogjanak, és fejleszti vállalkozói szemléletüket.
Számoljunk a jövővel: A rendezvénysorozatot 2015 tavaszán indították el, célja a vállalkozói kompetenciafejlesztés fokozatos integrálása az iskola világába, és hogy a köznevelési intézmények vezetői és pedagógusai megismerhessék egymás tapasztalatait, véleményét a témában.
HEInnovate entrepreneurship: A HEInnovate egy önértékelést támogató online felület felsőoktatási intézmények számára, amely felület abban segíti az intézményeket, hogy hatékonyabbak legyenek vállalkozói kompetenciafejlesztés területén.
Bázisiskolai program: A projekt fókuszbán az életpálya-építés, ezen belül egyik elem a vállalkozói kompetenciafejlesztés áll: mintegy négyezer diák számára nyújt lehetőséget a tapasztalati tanulásra, és így arra, hogy tájékozottabban és tudatosabban hozzák meg az életükkel kapcsolatos döntéseiket.
ELENA – Experiental Learning and Education for Nature: Az ELENA projekt fő céljai közé tartozik, hogy a diákok az állatokkal való foglalkozás, ismerkedés mellett olyan a mindennapi életükben és későbbi pályájukon használható tudásra tegyenek szert, mint a vállalkozói ismeretek, együttműködés, kritikai gondolkodás és kreativitás.
VIPER – „Játékos önkéntesek – Utak a munkaerőpiacra”: A játékmunka (playwork) a gyerekek szabad játékát hangsúlyozza, amely során komplex módon fejlődhet, megismerheti önmagát és közvetlen környezetét, és gyakorolhatja szociális kompetenciáit.
A pedagógusok véleménye a vállalkozókról Az egyik hipotézisünk szerint a vállalkozói készségfejlesztést – amelynek a pedagógus többnyire kelletlen kulcsfigurája – akadályozó egyik tényező a vállalkozókról élő képzet, tévképzet a pedagógusokban, ennek jártunk utána mind a kérdőívekben, mind az interjúkban. A kérdőívben a vállalkozókra jellemző pozitív és negatív tulajdonságokra kérdeztünk rá, 1-5-ös skálán, amelyben az 5 a nagyon jellemző, az 1 az egyáltalán nem jellemző.
33
Vállalkozókra jellemző tulajdonságok a pedagógusok szerint jó az önbizalma
0,62
kockázatvállaló
0,66
3,49
0,54
kezdeményező hatékonyan osztja be a saját idejét
0,72
hatékonyan vezeti a saját életét
0,78
3,68 3,37 3,13
0,76
jelentős alaptőkéje volt, amiből elindíthatta a… szerencsés
0,75
szakember
0,69
nem etikusan viselkedik
0,85
etikusan viselkedik
0,84
2,47 2,45 3,24 1,85 3,07
0,75
jó vezető a profitot az emberi kapcsolatoknál fontosabbnak tartja
0,83
pénzközpontú
0,77
3,42 2,46 2,86
0,63
hatékonyan meggyőz másokat jól kommunikál
0,52
jó problémamegoldó
0,50
jó tervező és végrehajtó
0,56
3,51 3,70 3,77 3,65
0,75
törtető innovatív
0,44
kreatív
0,41 0,00
Szórás
3,57
1,00
2,67 3,81 3,84 2,00
3,00
4,00
5,00
Átlag
15. ábra: Vállalkozókra jellemző tulajdonságok - Ön szerint az alábbi tulajdonságok milyen mértékben jellemeznek egy sikeres vállalkozót?
Mint a 15. ábra mutatja, a legjellemzőbbnek a következő tulajdonságokat tekintették a pedagógusok (a 3,5 feletti átlagot elért adatokat mutatjuk):
kreatív (3,84)
innovatív (3,81)
jó problémamegoldó (3,77)
jól kommunikál (3,7)
kezdeményező (3,68)
jó tervező és végrehajtó (3,65) 34
jó az önbizalma (3,57)
hatékonyan meggyőz másokat (3,51)
kockázatvállaló (3,49)
Ezzel szemben a negatív tulajdonságokkal kevésbé értettek egyet a megkérdezettek. Ezt a listát a legkevésbé vallott tulajdonságtól kezdjük:
nem etikusan viselkedik (1,85)
a profitot az emberi kapcsolatoknál fontosabbnak tartja (2,46)
jelentős alaptőkéje volt, amiből elindíthatta a vállalkozását (2,47)
törtető (2,67)
pénzközpontú (2,86)
A mélyinterjúk során körülbelül ugyanezek a képességek kerültek elő, ott viszont a tanárok jobban kiemelték, hogy olyan szereplőnek kell lennie, aki a jég hátán is megél. Az interjúk során az alanyok legtöbbször a törvényi, jogi, szakmai ismereteket, a kommunikációs és kapcsolatépítő készséget, a szervezettséget, a piac és az igények előzetes felmérését határozták meg, mint alapvető vállalkozói kompetenciákat, illetve a kreativitás, innováció is megjelent (16. ábra). Ezekre, véleményük szerint, szükség van az élet többi területén való sikeres navigáláshoz, helytálláshoz is. „Mindenképpen fontos az, hogy ilyesmi tárgyat is tanuljanak, mert egy közismereti tárgy tananyagát is akár csak is úgy tudja felhasználni ha, van némi vállalkozói ismerete, kompetenciája, hogy azokat az ismereteket hogyan tudja beépíteni valahova”. Formális és informális oktatása az intézmények nagyobb részében elméleti és/vagy gyakorlati képzések, tanórai, tanórán kívüli, iskolai, vagy partnerintézmények, vállalkozások által tartott foglalkozások keretein belül meg is jelenik. Azok az interjúban résztvevő pedagógusok, akik vállalkozóként is tevékenykednek, a következőképpen jellemezték a vállalkozói kompetenciák önmagukra kifejtett hatását: „kreatívabb, mozgékonyabb, több tapasztalatot el tud mondani, gyakorlatilag az egész fellépése szerintem, a gyerekkel való kommunikációja más, a tanároknak az egymás közti, szülővel, intézményrendszerekkel, bármivel való kommunikációjában egy sokkal magabiztosabb fellépés van, egy sokkal nagyobb tudás, a tudás mellé tapasztalat és módszertani háttér” Ezek mellett több interjúban megjelent a fejlett személyiség, a bátorság, a nyitottság és a kezdeményezőkészség, és a kreatív, innovatív hozzáállás is. Vagyis a tudás tőke, kapcsolati tőke és képességek együttese jelent meg a sikeresség zálogaként.
35
motiváltság tolerancia internet, számítógép használat előrelátás bátorság logikus gondolkodás törvényi/jogi ismeretek kreativitás/innovációs készség gazdasági ismeretek pénzügyi ismeretek 0
1
2
3
4
5
6
7
8
16. ábra: A fókuszcsoportokon és mélyinterjúkon önállóan megemlített vállalkozói kompetenciák, ismeretek
A vállalkozók maguk még a további kompetenciákat is kiemelték:
kudarctűrés
újrakezdés képessége
kitartás
(Ez utóbbit kiemelten is, többször megfogalmazva). Az interjúkban ezen túl a pedagógusok számos negatív jellemzőt fogalmaztak meg a vállalkozókkal kapcsolatban, melyek sztereotípiákból fakadó jellegével többségük tisztában is van. Többször elhangzott, hogy bár nem ismerik őket személyesen, de a társadalomban negatív kép él róluk, ezt hozzák ők is magukkal az iskolába, és sok esetben ezt adják tovább a következő generációknak is. A leginkább megjelent vonások a becstelen, önző, önérdekű, sikeres és gazdag voltak. Pozitív példaként jelent meg a vállalkozók jó kommunikációs képessége és a sikerességük is. A vállalkozókkal kapcsolatos előítéletek összességében mégis kevésbé jelentek meg az interjúkban. Akik említettek is előítéleteket, többnyire csak közvetetten, miszerint MÁSOK gondolják úgy, hogy ilyenek. Csak kevesen vállalták fel, hogy ez az ő véleményük. Fontos különbség a szakképző és a nem szakképző intézmények között, hogy a szakképző intézményekben többségében, mivel ezekben számos pedagógus rendelkezik saját céggel, vállalkozással, önmagukra is reflektálva jellemezték a vállalkozókat, így kevésbé negatív kép él bennük, és az iskolában tanuló diákokban is, a különböző vállalkozókról. Több esetben saját árnyaltabb, mélyebb ismereteik segítségével, tudatosan is formálják a gyermekek vállalkozókról alakított képét, segítségükkel motiválják őket. „tanítottam vállalkozási ismereteket és gyakorlatilag 36
végigmentünk, a saját vállalkozásomat mutattam be. Volt ahol csoportban azt mondtam, hogy voltak 4en, kaptok egy munkát, kaptok forrást rá és oldjátok meg. - És hogy működött a dolog? - Eleinte nehezen indult, a jogi részét nem nagyon értették, munkaszerződéstől kezdve, meg ilyeneket. Viszont utána idővel gyakorlatilag elmentek főiskolától kezdve mindenfele és még a mai napig van, hogy egyegy munkával megkérdezem őket hogy volna-e rá lehetőség.” Ezekben az interjúkban jellemvonásaik összefonódtak a fejleszteni kívánt vállalkozói kompetenciákkal is. „(Vállalkozó sikerességéről) Sikeres, ha igazán olyan dolgot végez el, ami eredményt hoz, tud fejleszteni. Siker nem csak az, hogy van egy jó évem, van egy bevétel, hanem hogy azt visszaforgatja, ezáltal még nagyobb munkát tud elbírni, még tud bővülni. Tud gépeket venni, tud embereket alkalmazni, jobban tudja őket fizetni. Ha ezt belátja, hosszú távon is tud sikeres lenni, lépést tartani a technikával.” Jelentősebb előítéleteket, gondolatokat megkérdeztünk a tanároktól a kérdőívben is (Mennyire ért Ön egyet az alábbi állításokkal? 1- egyáltalán nem, 5 –teljesen.) Mint a 17. ábra mutatja, itt elsősorban a pozitív hozzáállás dominál: a vállalkozáshoz alapos ismeret kellenek, kényelmesebbé teszik a helyi közösség életét, és dolguk is a közösség támogatása. Kifejezetten nem értettek egyet a pedagógusok több általános negatív sztereotípiával, mint például hogy a vállalkozók mások tévedéseiből nyerik a pénzüket, a férfiak jobb vállalkozók, mint a nők, vagy éppen a tulajdonosok nem dolgoznak, csak kihasználják a munkatársaikat. Érdekes, hogy a középső régióban lévő értékállítások 2,0-2,5 közé estek, vagyis inkább nem értettek vele egyet a kérdőívet kitöltők, mégis ezek közül több előkerült a mélyinterjúk folyamán:
többen hangsúlyozták, hogy olyan diákjaik lettek sikeres vállalkozók, akik nem teljesítettek jól az iskolában
kifejezetten gyakran említették a vállalkozókról, hogy profitorientáltak
és sokszor előkerült az is, hogy a legtöbben csak kényszerből vállnak vállalkozóvá.
Az induló tőke kérdése a mélyinterjún nem jelent meg releváns kérdésként.
37
A sikeres vállalkozáshoz jó kapcsolatok kellenek.
3,36
A vállalkozásoknak feladata, hogy segítsék azt a közösséget, amiben működnek. A sikeres vállalkozáshoz elengedhetetlen a szakma alapos ismerete. A helyi vállalkozások kényelmesebbé teszik a helyi közösség életét.
3,34 3,24 3,08
A vállalkozói életmód alapvetően kiszámíthatatlan.
2,88
Magyarországon a legtöbben kényszerből lesznek vállalkozóvá.
2,59
A vállalkozóknak csak a profit fontos.
2,53
A vállalkozás sikeréhez fontosabb a jó ötlet, mint az alapos tervezés.
2,46
Csak az tud vállalkozást indítani, akinek már eleve van pénze.
2,41
A fiatalok túl tapasztalatlanok, ezért nehezen válnak sikeres vállalkozóvá. A közepesen teljesítő gyerekből nagyobb arányban lesznek jó vállalkozók. A sikeres vállalkozóknál a tulajdonos csak begyűjti a pénzt, a többi feladatot az alkalmazottak végzik
2,37 2,22 1,93
A férfiak jobb vállalkozók, mint a nők.
1,86
A vállalkozók mások tévedéseiből nyerik a pénzüket.
1,64 0,00
0,50
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
17. ábra: Értékítéletek a vállalkozókkal kapcsolatosan
A TEA képzés hatása a vállalkozókról alkotott képre Amennyiben képzésen részt vettek válaszait összehasonlítjuk a nem résztvevő kérdőívet kitöltő pedagógusokéval, azt láthatjuk, hogy bár összességében a pozitív tulajdonságok tekintetében hasonlóan gondolkodnak (18. ábra), a képzettek a negatív tulajdonságok tekintetében kissé elfogadóbbak a vállalkozókkal kapcsolatosan (19. ábra) Megfogható
erősségű
különbség,
hogy
a
képzésen
résztvevők
(még)
kevésbé
tartják
pénzközpontúnak a vállalkozókat (2,5 a 2,86-tal szemben), illetve jobban gondolják, hogy jó vezetők (3,63 a 3,42-vel szemben), viszont a nem képzettekkel összevetve kevésbé gondolják őket jó kommunikátornak (3,38 a 3,7-tel szemben).
38
4,00
4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00
Átlag képzettek
Átlag nem képzettek
18. ábra: A képzettek és nem képzettek véleménye a pozitív vállalkozói tulajdonságokról
jelentős alaptőkéje volt, amiből elindíthatta a vállalkozását
2,47 2,57 2,45 2,43
szerencsés 1,85 1,88
nem etikusan viselkedik a profitot az emberi kapcsolatoknál fontosabbnak tartja
2,46 2,38
pénzközpontú
2,50
2,86
2,67 2,50
törtető 0,00
0,50
Átlag nem képzettek
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
Átlag képzettek
19. ábra: A projektben képzettek és nem képzettek véleménye a negatív tulajdonságokról
Mit gondol a pedagógus, hogy mit gondol róla a vállalkozó? A pedagógusok többnyire úgy gondolják, hogy a vállalkozók nem tekintik őket egyenrangú partnernek. Valójában ennél a kérdésnél jelent meg a legtöbb előítélet a vállalkozókkal szemben (amikor azokra kérdeztünk, akkor jóval enyhébben fogalmazták meg az ilyen irányú előítéleteiket). Az interjúkban szereplő pedagógusok, intézményvezetők általánosságban negatívan élik meg társadalmi 39
helyzetüket, a róluk alkotott véleményeket, mely, a sztereotípiákkal karöltve, a vállalkozók róluk alkotott véleményének kérdésében is megjelenik. Véleményük alapján a vállalkozók leginkább pénztelennek, nincstelennek titulálják, lenézik őket, úgy gondolják, hogy a pedagógusok nem produkálnak, nem rendelkeznek igazi produktummal, sem igazi felelősséggel. Több pedagógus által megfogalmazásra került, hogy az egymásról alkotott képük alapvetően negatív, ítéletekkel telt, mely alól azok képeznek kivételt, akik iskolai vagy magánéleti szinten szorosabb, szerteágazóbb kapcsolatot ápolnak, illetve saját maguk is vállalkozók. „Ez azért fura, mert a mi tantestületünkben nagyon sok embernél ez összefonódik. talán egy sincs közöttünk, aki egyébként nem vállalkozik pedagógusként. Itt nálunk nincs nagy különbség. végig kell gondolni egyébként mit, gondolnak. Azt gondolhatja egy vállalkozó lesarkítva és leegyszerűsítve, hogy a pedagógus megcsinálja a kis munkáját, semmi extra feladata nincs, felelőssége nincs, ami le van írva, azt megcsinálja”. Azzal egyetértenek, hogy ez a félelem (hogy lenézik őket), illetve amennyiben van valóságalapja, akkor az is, jelentősen akadályozza a jól működő partneri kapcsolatkialakítását. Ezek mellett több interjúban megjelent pozitív példa is a pedagógusok vállalkozók általi megítéltségére is. A kölcsönös elismerés, a tisztelet, a közös munka szeretetének dimenziói is megjelentek. „Hát, nem tudom. Akikkel mi vagyunk kapcsolatban, azok borzasztóan tisztelnek minket” Bár csak néhány vállalkozót tudtunk megkérdezni, az ő válaszukból bizony az derül ki, hogy jogosan tartanak ettől a tanárok. A vállalkozók (sőt több pedagógusokkal foglalkozó megkérdezett szakember is) kudarckerülőnek tekintik a tanárokat, és úgy érzik, hogy eleve beletörődnek egy vesztes helyzetbe.
A pedagógus önképe és hitelességének érzése Az interjúban szereplő pedagógusok, intézményvezetők a gyermekek vállalkozási kompetenciáinak fejlesztésében, a témában való önbizalmuk, önmaguk által meghatározott hitelességük tekintetében, többségében két különböző típusra oszthatóak. A pedagógusok nagyobb része, még megfelelő információk hiányában is, motivált a diákok vállalkozási kompetenciának fejlesztésében, míg csekélyebb részük tanácstalan, motiválatlan a téma tekintetében. Az esetek felében a pedagógusok saját tapasztalataik, vállalkozásokkal való kapcsolataik, mélységekbe menő pénzügyi, gazdasági, jogi ismereteik hiányát jelölték meg a témában való önbizalmuk, hitelességük legnagyobb hátráltató tényezőjeként. Többször megjelenik, hogy az intézmények dolgozó nem tudják, merre forduljanak az adott tudásanyagért, a téma beható ismeretének hiányában, nem is érzik szükségesnek az adott információk felkutatását, megismerését. 40
„Nekem az alakult ki hogy nem értek hozzá, nincs tapasztalatom arról, amiket kérdezel. Nem is éreztem hiányát ennek a tudásnak, addig ameddig nem jöttél. Most érzem, hogy valami van, de nem tudom, mit lehet tenni. És hogy ez kinek hiány, mert eddig nem éreztem, hogy ez az iskolából hiányzott e.”. Az esetek egy részében ezt a hiányt külső előadók, vállalkozók, szervezetek bevonásával, végzett, vállalkozó diákjaik visszahívásával, motiváló, ismeret- és tapasztalat orientált előadásaikkal korrigálják. „Ezen kívül külföldi kapcsolatok vannak, és ott a kapcsolaton belül is projektfeladatok. És ha bekapcsolódik, akkor ott olyan kompetenciákra tehet szert, amilyenre a tanulmányai kapcsán talán nem. (…)De fontos a befogadó készség. Ha nem ismeri fel, hogy ez neki érdeke, akkor elutasítja, aki felismeri, az pedig tudja használni.” Az érem másik oldalán, és itt szintén a szakoktató intézményekre jellemzőbb módon, a pedagógusok saját vállalkozási tapasztalataikat, ismereteiket, kapcsolati tőkéjüket használják fel, hogy a gyermekek, fiatalok vállalkozási kompetenciáit fejlesszék. „A tanár megteheti, itt az iskolában megtettem 2 évvel ezelőtt, hogy kivittük őket vállalkozásokhoz, élő tényleges vállalkozásokhoz. Könyvelőirodába például, megnézhetnek egy tényleges üzleti tervet. Vagy a saját magunk gyakorlati tapasztalatait el tudjuk mondani. Ez is segít a vállalkozói kompetencia fejlesztésében.” Számos esetben megjelent a szakma, a gyermekek, fiatalok és alapvetően a tanítás szeretete is, mint a hitelesség egyik fontos szempontja. Több pedagógus is hangsúlyozta, hogy a szeretet, saját maguk motiváltsága az egyik legfontosabb szempont, ha ismeretek, tapasztalatok, gondolatok átadásáról van szó. „Én nem is mondom magamra, hogy pedagógus vagyok, nem is vagyok, mert nincs is pedagógus képesítésem. Nekem van egy diplomás ápolói képesítésem, én ápolónő vagyok és 3 évvel ezelőtt először fél állásban, a mostani évtől pedig vállaltam, hogy szakoktató vagyok teljes állásban. És én igazából olyan dolgokról beszélek, amik én szívvel-lélekkel szeretek, mert a mai napig ott vagyok a betegágy mellett, most már csak hétvégente. A gyerek ezt pedig érzi, és látja, és azt mondom neki, hogy „Fiam, itt ez az oldal a tankönyvben, tanuld meg, mert számon fogom kérni”, elfogadja tőlem és megtanulja.” Több interjúban szerepet kapott az előzetes, általános iskolás tudás, felkészítés hiánya, ami jelentősen megnehezíti az általuk meghatározott vállalkozási kompetenciák átadását, annak fejlesztését, a fiatalok motiválását. „Hát nyilván, ha ezeket a képességeket fejleszti az oktatás... [Nevet] Szerintem olyan képességek ezek, amik gyerekkorunkból fakadóan azért vannak bennünk. Csak aztán nagyon sok minden rárakódik, megterhelés, így nem ezek a képességek fognak fejlődni, hanem más, vagy más se. Az oktatáson nagyon sok múlik, én azt gondolom.”
41
Mégis sikerülhet… Az interjúban szereplő pedagógusok, intézményvezetők a gyermekek vállalkozási kompetenciáinak fejlesztésében, a témában való önbizalmuk, önmaguk által meghatározott hitelességük tekintetében, többségében két különböző típusra oszthatóak. A pedagógusok nagyobb része, még megfelelő információk hiányában is, motivált a diákok vállalkozási kompetenciának fejlesztésében, míg csekélyebb részük tanácstalan, motiválatlan a téma tekintetében. Az esetek felében a pedagógusok saját tapasztalataik, vállalkozásokkal való kapcsolataik, mélységekbe menő pénzügyi, gazdasági, jogi ismereteik hiányát jelölték meg a témában való önbizalmuk, hitelességük legnagyobb hátráltató tényezőjeként. Többször megjelenik, hogy az intézmények dolgozó nem tudják, merre forduljanak az adott tudásanyagért, a téma beható ismeretének hiányában, nem is érzik szükségesnek az adott információk felkutatását, megismerését. „Nekem az alakult ki hogy nem értek hozzá, nincs tapasztalatom arról, amiket kérdezel. Nem is éreztem hiányát ennek a tudásnak, addig ameddig nem jöttél. Most érzem, hogy valami van, de nem tudom, mit lehet tenni. És hogy ez kinek hiány, mert eddig nem éreztem, hogy ez az iskolából hiányzott e.”. Az esetek egy részében ezt a hiányt külső előadók, vállalkozók, szervezetek bevonásával, végzett, vállalkozó diákjaik visszahívásával, motiváló, ismeret- és tapasztalat orientált előadásaikkal korrigálják. „Ezen kívül külföldi kapcsolatok vannak, és ott a kapcsolaton belül is projektfeladatok. És ha bekapcsolódik, akkor ott olyan kompetenciákra tehet szert, amilyenre a tanulmányai kapcsán talán nem. (…)De fontos a befogadó készség. Ha nem ismeri fel, hogy ez neki érdeke, akkor elutasítja, aki felismeri, az pedig tudja használni.” Az érem másik oldalán, és itt szintén a szakoktató intézményekre jellemzőbb módon, a pedagógusok saját vállalkozási tapasztalataikat, ismereteiket, kapcsolati tőkéjüket használják fel, hogy a gyermekek, fiatalok vállalkozási kompetenciáit fejlesszék. „A tanár megteheti, itt az iskolában megtettem 2 évvel ezelőtt, hogy kivittük őket vállalkozásokhoz, élő tényleges vállalkozásokhoz. Könyvelőirodába például, megnézhetnek egy tényleges üzleti tervet. Vagy a saját magunk gyakorlati tapasztalatait el tudjuk mondani. Ez is segít a vállalkozói kompetencia fejlesztésében.” Számos esetben megjelent a szakma, a gyermekek, fiatalok és alapvetően a tanítás szeretete is, mint a hitelesség egyik fontos szempontja. Több pedagógus is hangsúlyozta, hogy a szeretet, saját maguk motiváltsága az egyik legfontosabb szempont, ha ismeretek, tapasztalatok, gondolatok átadásáról van szó. „Én nem is mondom magamra, hogy pedagógus vagyok, nem is vagyok, mert nincs is pedagógus képesítésem. Nekem van egy diplomás ápolói képesítésem, én ápolónő vagyok és 3 évvel ezelőtt először fél állásban, a mostani évtől pedig vállaltam, hogy szakoktató vagyok teljes állásban. 42
És én igazából olyan dolgokról beszélek, amik én szívvel-lélekkel szeretek, mert a mai napig ott vagyok a betegágy mellett, most már csak hétvégente. A gyerek ezt pedig érzi, és látja, és azt mondom neki, hogy „Fiam, itt ez az oldal a tankönyvben, tanuld meg, mert számon fogom kérni”, elfogadja tőlem és megtanulja.” Több interjúban szerepet kapott az előzetes, általános iskolás tudás, felkészítés hiánya, ami jelentősen megnehezíti az általuk meghatározott vállalkozási kompetenciák átadását, annak fejlesztését, a fiatalok motiválását. „Hát nyilván, ha ezeket a képességeket fejleszti az oktatás... [Nevet] Szerintem olyan képességek ezek, amik gyerekkorunkból fakadóan azért vannak bennünk. Csak aztán nagyon sok minden rárakódik, megterhelés, így nem ezek a képességek fognak fejlődni, hanem más, vagy más se. Az oktatáson nagyon sok múlik, én azt gondolom.”
Összefoglalás, elemzés és stratégiai javaslatok A vállalkozói készségfejlesztésről alkotott kép A vállalkozói készségfejlesztésről a pedagógusokban alkotott kép elsősorban, hogy „nem a mi dolgunk”. Azaz valamennyire mégis, de a jelenlegi oktatási keretek ezt nem engedik meg. Túl sok a tananyag, túl nagy benne a merevség, és még számtalan problémába ütközünk. Emellett a pedagógusok maguk is nagyon sok problémával küzdenek, amely akadályozza az új módszerek alkalmazását: plusz adminisztratív terhekkel küzdenek, magasabb az óraszámuk, és nagyobb a gyereklétszám. Külön kiemelendő a gyerekek részéről tapasztalt (középiskolai) érdektelenség. Pedig a pedagógusok alapvetően fontosnak tartják a területet. Nagyon fontos készségeket tulajdonítanak a vállalkozóknak, és egyértelműen úgy látják, hogy ezeket a készségeket a diákok más területeken is alkalmazni tudják. Megfogalmazott szinten nem tartják a vállalkozást negatív dolognak (szemben az 1. hipotézisben megfogalmazottakkal), és a vállalkozókat sem negatív embereknek, a mélyinterjúk során azonban időnként „kilógott a lóláb” és egy-egy elszólás mentén kiderült, hogy mégis sok a félelem, a meg nem értés a két csoport között. Nem annyira a vállalkozókat érzik negatív tulajdonságokkal bíróknak, mint amennyire úgy érzik, a vállalkozók nem értékelik őket. Ettől (az előítéletekkel kapcsolatos előítéletektől) mégis megállja a helyét az 1. hipotézis: akadályozza a téma iskolai bevezetését. A pedagógusok sokszor nem érzik magukat képesnek a téma oktatására (alátámasztva a 2. hipotézist). Aki erről nyíltan beszélt, ő kifejtette, hogy nem érzi magát jól ezen a területen, hiszen nincsen ezzel kapcsolatos tapasztalata. A vállalkozók és a területen dolgozó szakértők maguk sem 43
látják igazán hitelesnek ezen a téren a pedagógusokat. A mélyinterjúkból az derült ki, hogy akik beviszik, be próbálják vinni a témát, azok is elsősorban gazdasági ismeretekben, jogi-pénzügyi kérdések megbeszélésében gondolkodnak elsősorban. Volt, aki kifejtette, hogy a vállalkozáshoz szükséges attitűd és készségek amúgy nem is igazán taníthatók. Az iskolán belüli dinamikák tekintetében egyértelműen kiderült, hogy az egyes pedagógus személyisége, téma iránti elkötelezettsége a döntő kérdés. Ezt követi az igazgatói támogatás, és csak a harmadik a tantestületi támogatás. Többször előkerült, hogy amennyiben legalább 1-2 támogató partnere van a pedagógusnak a tantestületben, akkor a siker esélye – bármilyen pedagógiai innovációról is van szó – sokkal nagyobb. A 3. hipotézisünk, amely a szülők szerepéről szólt, illetve a vállalkozásokkal létező közvetlen kapcsolatok fontosságáról, részben megdőlt. A szülőkkel kapcsolatosan a tanárok benyomása, hogy nem érdekli őket a téma (és más témák sem) – nem járnak szülői értekezletekre, nem fogalmaznak meg elvárást az iskola felé azon túl, hogy átmenjen a gyerek. Ez a gimnáziumoknál, és főleg a magániskoláknál már különbözik, ott jobban megjelenik egyfajta szülői nyomás. A vállalkozásokkal való közvetlen kapcsolat sokkal erősebben megjelenik a szakképzéssel (is) foglalkozó intézményekben, amit a most duális rendszerré való átalakítás, és az intézményeknek a gimnáziumokénál jóval nagyobb mozgástere tovább segíthet. Itt viszont olyan problémákkal is találkoznak az iskolák, mint a vállalkozások fogadókészségének a hiánya, illetve, hogy a vállalkozó nem vállalkozási készségeket, hanem szakmai készségeket fejleszt. Mindemellett léteznek olyan jó gyakorlatok Magyarországon és külföldön is (hipotézis 4.), amelyek terjeszthetőek, továbbfejleszthetőek, és a helyi viszonyokra adaptálhatóak, sőt maguk is tesznek ennek érdekében. Minél több hasonló kezdeményezés jelenik meg, előbb-utóbb el lehet érni a fordulópontot, ami után a vállalkozói készségfejlesztés immáron magától értetődően léphet be a magyarországi közoktatási szféra fő áramába.
SWOT elemzés Erősségek:
Gyengeségek
Az iskolák méretét tekintve a legtöbben
Elöregedő pedagógustestület
van elegendő számú érdeklődő diák
Pedagógusok többnyire negatív és/vagy
Az iskolák túlnyomó többsége már
értetlen hozzáállása a vállalkozókhoz
44
használ projektmódszert a fejlesztésre
Vannak szakmai újítások iránt nagyon nyitott pedagógusok
Pedagógusok vélt / létező hiteltelensége vállalkozói téren
Pedagógusok vélt / létező kockázatkerülése, kapcsolódó önbizalomhiánya
3+ emberből álló pedagógus-csoportok már tudnak valódi változást generálni
Pedagógusok vállalkozói tapasztalatának alacsony volta
Egyes vállalkozói készségeket már most is fejleszt az iskola, csak nem tudja
Kiszolgáltatott az intézményi vezetés
Létező jó gyakorlatok
támogatásának minden pedagógus-
Létező módszerek, eszközök (elérhetők
kezdeményezés
az interneten)
Lehetőségek
Iskolák közötti verseny miatt nagyobb
A legvállalkozóbb szellemű diákok „rendbontó” szintű észlelése
Szakképző iskoláknak vannak kapcsolatai
Szülők érdektelensége
Veszélyek
Az átalakított oktatási / minősítési
fokú a nyomás valós és vonzó
rendszer időnyomásba helyezi a
eredmények felmutatására a szülők felé
pedagógusokat, ami miatt a
(marketing)
kezdeményezőkészség csökken
EU szinten erősen támogatott célok
Az új minősítési rendszer nyomást
pedagógusok nem mernek új
gyakorol a pedagógusokra
megközelítések felé nyitni
Sok vállalkozó nyitott a gondolatra,
információkhoz jutni az interneten keresztül (vállalkozás esetén)
Nincs gazdasági mozgásterük az iskoláknak
A most középiskolás generáció sokkal könnyebben tud releváns
Kisebb az iskola mozgástere, igazgatói döntési körök szűkülése miatt
hogy fiatalokkal dolgozzon (fejlesztő kapcsolatban)
A nagy mennyiségű tananyag miatt a
Vállalkozók előítéletei a pedagógusokra vonatkozóan
Vállalkozók vélt / létező
Elérhető nagyon sok fejlesztő anyag
ellenérdekeltsége a konkurencia
mind a pedagógusok, mind a diákok
kinevelése terén
számára (eszközök, filmek, elemzések, stb)
Duális képzési rendszer bevezetése
45
Stratégiai javaslatok A javaslatok megfogalmazásánál nem nemzeti fejlesztési stratégiát tartottunk szem előtt, hanem az IKSZE számára használható, megfogható irányokat kívánunk megadni.
1.
Szakképző és nem szakképző iskolák részére különböző megközelítések kidolgozása
Eltérő problémákkal küzdenek a szakképző és a nem szakképző intézmények. Más a fenntartójuk, más most már részben a törvényi környezetük is. A szakképző intézményekre már sokkal nagyobb nyomás kezd kialakulni az ügyben, hogy valós piaci készségeket adó intézményeket alakítsanak ki, és ellépjenek az „elfekvő” iskola imázstól, ahova csak a tankötelezettség letöltésére küldik a diákokat. Épp ezért a szakközépiskoláknál a beavatkozási lehetőség jóval magasabb, hiszen most ott nagy a mozgás és átalakulás. Ezzel szemben a gimnáziumok jelenleg nagyon kicsi mozgástérrel rendelkeznek saját észlelésük szerint, a gyerekek túlterheltebbek. Viszont általában ide kerülnek a motiváltabb, nyitottabb, jobb eszű fiatalok, és itt a szülők is általában nyitottabbak, sőt elvárással bírók az iskola irányába, főleg még iskolaválasztás szintjén. Itt tehát a beavatkozási pont az iskola vonzóvá tételéhez való hozzájárulás, a látványos, a szülőket már a kezdetektől bevonó programok kialakítása lehet.
2.
Intézményi szintű fejlesztés
Iskolatípustól függetlenül nagyon fontos egy befogadó és támogató intézményi környezet kialakítása. Ebbe beleértve az elfogadó tantestületet és a támogató igazgatót. Ezt a szervezet közös küldetésének, stratégiájának megfogalmazása mentén, illetve kapcsolódó vezetői coachingokkal lehet elősegíteni. Emellett az intézményekben min. 3 fős pedagógus-csapatokat kell kinevelni, akik egymásnak is támogatást tudnak nyújtani.
3.
Vállalkozók és pedagógusok közötti előítéletek csökkentése
Az egyik legfontosabb akadály a kapcsolatok kialakításában, hogy a két csoportban előítéletek élnek egymás iránt. Ezeknek a csökkentését elsősorban személyes találkozókkal, közös gondolkodással lehet segíteni. Közös képzési programok, konferenciák, műhelymunkák, vagy akár tanulmányutak során lehetősége lenne a két csoportnak a közvetlen kommunikációra, amely az előítélet csökkenésének a legfőbb eszköze.
46
Emellett a pozitív pedagógus minták bemutatása, nagyobb médiaszerepe is segítséget adhat ahhoz, hogy a vállalkozók és a pedagógusok is pozitívabban tekintsenek az oktatói pályára. Ez azt a szakképzési fejlesztési célt is segítené, amely jó szakemberek szakoktatói bevonását irányozza elő.
4.
Pedagógusok énképének fejlesztése
A pedagógusok jelentős része nem érzi magát hitelesnek a gyerekek, és a vállalkozók szemében. Úgy érzik, vesztesnek látják őket, és bár ki nem mondják, csak céloznak rá, sokszor ők is vesztesnek érzik magukat. A pedagógiai értékelési, előmeneteli rendszer, illetve az iskolán belül töltött idő átalakítása, a megnövekedett óraszámok és adminisztráció mentén úgy élik meg, hogy tehetetlenül sodródnak. Az iskolavezetés nagyon sokat tud ezzel kapcsolatosan lépni. Ahol a tanárok – sokszor összekacsintó – partnerként tudnak a vezetésre nézni, ott kevésbé hatott a pedagógusok önképére az átalakítás. Összességében azonban mindenképpen érdemes minden fejlesztési mód mentén megerősíteni a pedagógusokat abban, hogy ők értékesek. Sokszor egy-egy képzés is azt tudja sugallni, hogy „ezt se tudod, ebben sem vagy jó”. Ez teljesen elkerülendő, a képzések esetén is arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy a pedagógusok saját tapasztalatait keretezze át, és bővítse, egyben megerősítve azt, hogy a pedagógus maga is egy jó szakember.
5.
A vállalkozók közvetlen bevonása a vállalkozói készségfejlesztésbe
A pedagógusok nem érzik magukat felkészültnek a téma tanítására, és sok olyan terület is van, ahol kifejezetten nincs tapasztalatuk. A vállalkozók közvetlen bevonása a képzési folyamatba mentorként, előadóként, képzőként, egyrészt lehetőséget nyújt a pedagógusoknak a fejlődésre, másrészt terhet is vesz le az amúgy túlterhelt tanárokról. Természetesen a bevonás több lépésben kell, hogy megtörténjen. Első lépés a vállalkozó meghívása, vagy meglátogatása, egy személyes kapcsolat kialakítása. Ezt követhetik egyszeri, majd rendszeres képzési alkalmak, amelyben a vállalkozó már teret kaphat. Fontos emellett a pedagógus szerepe is a diákok lelkesítésében, motiválásában – a vállalkozók motivációinak fenntartását elsősorban a lelkes, érdeklődő diákok biztosítják.
6.
Többszintű képzési stratégia kialakítása
Mivel az iskolák és a pedagógusok különböző szinten nyitottak, és a vállalkozói készségek transzferábilisak, ezért indokolt a jó gyakorlat gyűjteményben is megjelenített hármas megközelítés fenntartása. A kevésbé nyitott pedagógusokat az egyes készségek fejlesztésére kell képezni, rávenni, míg nyitottabb környezet lehetővé teszi a szimulált, és közvetlen vállalkozási készségfejlesztést is.
47
A közvetetten fejlesztendő kulcs készségek a kommunikációs, együttműködési készségek, valamint a felelősségérzet fejlesztése. Ezeket a gyerekek széles körében fejleszteni szükséges, ezért iskolánként ideális minél több pedagógust kiképezni olyan módszerek alkalmazására, amelyek ezeket elősegítik. Erre találhatunk példákat a jó gyakorlatokban, valamint ezt a célt a legtöbb iskolai projekt, kapcsolódó környezeti nevelési, múzeumpedagógiai, stb. program is meg tudja valósítani, ami lehetőséget nyújt vállalkozás iránt nem érdeklődő diákok és tanárok bevonására. A szimulált helyzetek előnye, hogy információt és tapasztalatot is ad, kockázat nélkül. A pedagógusokat ilyen módszereket akkor tudnak alkalmazni, ha egyrészt sajátélményt szereznek az adott szimulációban, másrészt képzést kapnak arról, hogy miként kell az ilyen szimulációs helyzeteket lebonyolítani. Ezek lehetnek összevont programok is: valaki a diákoknál lebonyolítja a képzést, amelyben a diákokkal együtt a pedagógus is részt vesz. Az ez iránti nyitottság pedagógus függő. Közvetlen gazdasági – pénzügyi ismeretek oktatásánál figyelembe kell venni az egyéni megakadásokat, problémákat, érzelmeket is, amelyek a pedagógusokban megjelenhetnek. A diákvállalkozási (közvetlen) programokba mindenképpen szükséges vállalkozót is bevonni: ez akár lehet maga a pedagógus is, ha vállalkozóként is működik (ez főleg szakképzési intézményekben fordul elő, de nem kizárólag). Diákvállalkozási programot a másik két programtípus mellett, párhuzamosan érdemes létrehozni, hogy az ez iránt nem érdeklődő diákokat is tudjuk valamennyire bevonni.
Fejlesztési, tematikai javaslatok Fejlesztési cél
Fejlesztési forma
Mikor alkalmazható sikeresen?
iskolai
Előfeltétel az erre nyitott vezetőség. Érdemes
szervezetfejlesztés,
több szintű képzésként a felsővezetőket külön
tréningek teljes
is fejleszteni, párhuzamosan a vezetői
Befogadó és nyitott
tantestületek számára
szerepet ellátó pedagógusokat, illetve közös
intézmények kialakítása
iskolai vezetők képzése
rendezvények és képzések keretében a teljes
vezetői coaching
tantestületet.
iskolai és vállalkozási vezetők közös programjai Pedagógusok és
közös találkozók,
a közös találkozók erős szervezési kapacitást
vállalkozók közötti
vállalkozói és pedagógus
igényelnek, illetve olyan minőségben kell őket
előítélet csökkentése
minták bemutatása
lebonyolítani, hogy vonzó legyen mindkét 48
közös képzések,
célcsoportnak
vezetőképzés pozitív minták médiamegjelenítése, és disszeminálása
Vállalkozók és iskola közötti kapcsolatok erősítése
hálózatokkal és
Ez a terület is sok szervezést, kapcsolattartást
partnerségekkel
igényel. A vállalkozókat személyesen kell
kapcsolatos képzések,
megkeresni, motiválni, és olyan diákokkal
tréningek
együtt dolgoztatni, akik ezt a motivációt
vállalkozó szülők
fenntartják.
bevonása iskolai
Fontos itt az érdeklődő diákcsoport léte.
stratégia kialakításába vállalkozók több szintű bevonása oktatási folyamatokba vállalkozói mentorprogramok
Pedagógusok önértékelésének növelése
önismereti tréningek
Nagyon fontos, hogy a vezetőség biztosítson
személyes coaching
időt ezekre az alkalmakra a pedagógusoknak.
pozitív pedagógus minták
Ha a szabadidejükből kell kiszakítani,
médiamegjelenítése
valószínűleg pont a stabilabb énképű,
pedagógusokat
motiváltabb pedagógusokhoz jutunk el.
kiemelten kezelő események, programok díjak, támogatások
Módszertani fejlesztés
Vállalkozói szimulációk,
Jelentős szakmai kapacitás létező gyakorlatok
játékok megtanítása
összegyűjtésére és összefűzésére (ez utóbbi
pedagógusoknak,
nagyon fontos). Ideális esetben a különböző
játék-alapú tanítás
témájú, de hasonló megközelítésű
terjesztése
képzéseken párhuzamosan képződnek a
Egyéb tapasztalati
különböző téma iránt nyitott tantestületi
tanulási (pl. környezeti
tagok, így egymás iránti nyitottságuk nő.
nevelési,
Ki kell képezni kellő számú
múzeumpedagógiai)
pedagógusképzésben ÉS felnőttképzésben
49
módszerek támogatása
tapasztalt, gyakorlat-orientált trénert. Iskolai
Létező gyakorlatok
helyi fejlesztőt is lehet képezni erre nyitott
megtanítása,
pedagógusból.
folyamatkísérése, esetleg
A pedagógusok számára kellő – nem
lebonyolítása iskolákban
szabadidőből származó – időt kell biztosítani,
(a pedagógusok lesznek a
illetve a tanult módszerek kidolgozásához
folyamatkísérők)
szükséges erőforrásokat is biztosítani kell.
Létező
tréningek
felkutatása, adaptálása, összefűzése
50
Felhasznált irodalom C. Jenner, „Business and Education: Powerful Social Innovation Partners” (Üzlet és oktatás: hatékony partnerek a szociális innováció terén), Stanford Social Innovation Review (2012. augusztus 27.). CEDEFOP: Hungary, Skill supply and demand up to 2025, 2015 Európai Bizottság: „Vállalkozás 2020” Cselekvési Terv – A vállalkozói szellem felélénkítése Európában, 2013. 01.09. Gladwell, Malcolm: David and Goliath, Penguin Books, London, 2013 Gönczöl Enikő – Jakab György – Dr. Cser Erika: Vállalkozói kompetencia fejlesztése a közoktatásban, Iskolakultúra, 2011/7 OECD/Martinez-Fernandez. C, Hinojosa C, Miranda G., “Green jobs and skills: the local labour market implications of addressing climate change”, 8 February 2010, working document, CFE/LEED,OECD Szakképzés a gazdaság szolgálatában, kivonat, http://ngmszakmaiteruletek.kormany.hu/szakmaidokumentumok-reszletes-informaciok Szomor Tamás: Gazdasági és vállalkozási ismeretek oktatása, Iskolakultúra, 1998/11, 64. o.
51
1. melléklet: Online kérdőív Vállalkozói kompetenciák kérdőív Kedves Pedagógus Kolléga! A vállalkozási készségfejlesztési programok elterjesztése területén kutatást végez a Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány a Helyi Mérték Alapítvány és az Ifjúsági Koordinációs és Szolgáltató Egyesület megbízásából. Kérjük, az alábbi kérdések megválaszolásával segítsék munkánkat, amelynek célja, hogy egy stratégiát dolgozzunk ki a vállalkozói kompetenciafejlesztés iskolai elterjesztésére vonatkozóan. A kérdőív kitöltése 10-15 percet vesz igénybe. A *-gal megjelölt kérdések kitöltését mindenképpen kérjük. A kérdőív egy online kérdőív, a papír alapú változatban a kérdések megjelenésének minőségéért elnézésüket kérjük. A segítségüket nagyon szépen köszönjük!
Általános információk
52
53
Az iskolai vállalkozói kompetenciafejlesztésről
54
55
56
57
Köszönjük szépen a válaszadást!
58
2. melléklet: Fókuszcsoportos és mélyinterjús kérdőív 1. Mit gondolnak, mit takar a vállalkozói kompetenciafejlesztés? Milyen ismeretek, tevékenységek, programok tartozhatnak bele? 2. Mit gondolnak, mik a sikeres vállalkozó tulajdonságai? Milyen diákok válhatnak sikeres vállalkozókká? 3. Mit gondolnak, mennyire lehet a vállalkozói készségeket iskolai keretek között tanítani? Mitől függ? 4. Van-e a szülők között vállalkozó? Mit gondolnak a családi vállalkozások látogatásáról? a. Kapcsolatban állnak-e egyéb szereplőkkel? pl. helyi cégek, multinacionális cégek, helyi önkormányzat, stb. b. Látják-e nehézségeit, veszélyeit az együttműködésnek? c. Milyen iskolán belüli nehézségek merülhetnek fel? 5. A vállalkozói kompetencia az Európai Bizottság által meghatározott kulcskompetenciák egyike. Mit gondolnak, miért fontos ez a kompetencia az iskolában? Mit fejleszt? a. Hasznosíthatóak-e ezek az ismeretek azoknak a diákoknak, akik nem lesznek vállalkozók? b. Segíti-e a vállalkozói kompetenciafejlesztés a motiváció felkeltését más tantárgyak irányában? 6. Milyen formákban jelenik meg az iskolában a vállalkozói kompetenciafejlesztés? Ha nincs kifejezetten ilyen, a fent felsorolt kompetenciákat milyen módokon fejlesztik? 7. Milyen módszerek alkalmazásával gondolják leginkább megvalósíthatónak a vállalkozói kompetenciafejlesztést? 8. Mekkora a tanár személyiségének szerepe egy ilyen típusú program beindításánál? Mekkora a tantestület szerepe? Mekkora az igazgató szerepe? 9. Milyen nehézségei vannak iskolájukban a vállalkozói kompetenciafejlesztésnek? a. Miben lenne szükségük támogatásra? b. Részt vennének-e ezzel kapcsolatos további képzéseken? 10. Mennyiben látják az iskola felelősségét a munka világa és az iskola világa közötti kapcsolódás megteremtésében? 11. Mit gondolnak (a pedagógusok) a vállalkozókról? Milyen kép él bennük a vállalkozókról? Mit gondolnak, hogy a vállalkozók mit gondolnak a pedagógusokról? Ez a kép mennyiben segíti / akadályozza az egymás iránti nyitást? 12. Mennyire lehet bevonni vállalkozókat a vállalkozási készségek fejlesztésébe? Milyen módon? Ha nem, mi akadályozza? 13. Vannak-e az önök iskolájában diákvállalkozások? Mit gondolnak ezekről? 14. Ismernek-e társadalmi vállalkozásokat (mit gondolnak, mi egy társadalmi vállalkozás), vagy vesznek-e részt valamilyen formában társadalmi vállalkozásokban? Mit gondolnak ezekről? 15. (A kötelező közösségi szolgálat keretein belül elért intézmények, cégek felé kialakult-e valamilyen kapcsolódás, ami segíthetné a vállalkozói kompetenciafejlesztést? Nyújtanak-e ide kapcsolódó ismeretet a fogadóintézmények a diákok számára?) 16. Milyen elvárásokat fogalmaznak meg a szülők az iskola felé ezen a területen? 17. Használnak-e játékokat, játékosított tanulási környezetet (gamification-t) a kompetenciafejlesztés eszközeként, vagy a munka világához való kapcsolódáshoz? 59
3. melléklet: Jó gyakorlat gyűjtemény készítette: Kárpáti Gy. Anikó
Junior Achievement Magyarország Kontakt: http://www.ejam.hu/hu Típusa: közvetlen, szimulált, közvetett Leírás: A Junior Achievement Magyarország (JAM) a Junior Achievement Worldwide (JAW) magyarországi tagja. A JAW a világ 124 országában képez fiatalokat, évente mintegy 9,7 millió résztvevőt. A JAM közhasznú non-profit szervezet, amely tevékenységei és oktatási anyagai révén igyekszik támogatni az oktatás és az üzleti világ szorosabb együttműködését. A szervezet szakmai partnerek, szponzorok, illetve kormányzati és EU támogatások bevonásával működik. Fő célja: A JAM elméleti és gyakorlati oktató programjaival kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar fiatalok kompetens, önálló, és felelősségteljes vállalkozóvá váljanak, illetve felkészültségük minél inkább megfeleljen leendő munkáltatóik elvárásának.23 Korosztály: általános iskola, középiskola, pedagógusok Tevékenységek: A JAM évről évre újabb projekteket valósít meg a résztvevő iskolákban. A 2015/16-os tanév kiemelt projektjei között szerepelnek: NN – Társadalmi Innovációs Verseny; Citi – JAM diákvállalkozás program; ELENA – Szemtől szemben a természettel. A projektek mellett kiemelendő a diákvállalkozások szerepe, amik a résztvevő iskolák gyakorlatának állandó részét képezik. Ezek általános- és középiskolás diákok által megvalósított hosszú távú, egész tanéven át tartó projektek, amelyekben a diákok saját élményt szerezhetnek róla, hogyan működik a valóságban egy vállalkozás. Az oktatási programnak és a JAM és NAV közötti megállapodásnak köszönhetően pénzforgalom is bonyolítható – ez a program egyik erőssége. Az éves programok, diákvállalkozások és pedagógus-továbbképzések mellett a JAM tart tréningeket is, illetve a honlapján történt regisztrációt követően szakirodalmi háttérrel és kiegészítő tanagyagokkal támogatja a pedagógusok munkáját. A programba külső személyek önkéntesként is csatlakozhatnak a következő lehetőségeken keresztül:
Mentor a Diákvállalkozásban program (diákvállalkozás támogatása mentorként)
Szakmai előadó biztosítása a BUsiness Ma Mindenkinek programban (előadássorozat sikeres vállalkozók és diákok összekapcsolására)
23
Forrás: http://www.ejam.hu/hu/udv-junior-achievement-magyarorszagi-honlapjan.html
60
Árnyékprogram (az önkéntest egy napon át diák követi, figyelve a munkakörnyezetét, és tanulva a szituációkon keresztül)
Célállomás és szakmai előadó biztosítása a Vállalatlátogatás programhoz (a diákok megismerik a cég működését, belső irányítási rendszerüket, különböző vállalati stratégiáikat. Kompetenciák: kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; a tanulás elsajátítása; szociális és állampolgári kompetencia; Időkeretek: átlagosan 1 év
61
Youth to Youth Kontakt: http://youth2youth.hu/ International site: http://www.youthtoyouth.net/ Típus: közvetlen Leírás: A Youth to Youth (Fiatalok a fiatalokért) a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) szervezésében megrendezésre kerülő nyolc hónapos társadalmi innovációs verseny, amelynek első fordulója 2015ben fejeződött be. A résztvevők az ország bármely pontjáról jelentkezhettek csapatukkal, hogy kipróbálják magukat a társadalmi innovációk világában. A verseny során különböző képzéseken és tréningeken vettek részt, amelyeknek köszönhetően ismeretekre tehettek szert a problémák azonosítása, a projektmenedzsment, a prezentálás vagy a társadalmi vállalkozás tervezésével kapcsolatban. A verseny fókuszában a veszélyeztetett fiatalok álltak: a résztvevőknek egy veszélyeztetett célcsoportot kellett kiválasztaniuk, akik számára terveznek valamilyen innovációt, amely javítja az életkörülményeiket, segíti a helyzetüket. Számos egyéb rendezvény – word cafék, előadások – támogatták a résztvevők munkáját. A Youth to Youth idén második alkalommal indítja el társadalmi innovációs versenyét – tanulva az előző program tapasztalataiból, rövidebb futamidővel, és kevesebb csapatot válogatva a továbbjutók közé. Tavaly 17 megoldási terv született, amelyek közül jelenleg több is a megvalósulás szakaszában van – az ideiek még veszélyeztetett célcsoportjukat térképezik fel. Fő célja: A verseny céljai között szerepel a társadalmi problémák iránti érzékenyítés, és a fiatalokban lévő tehetségek, innovatív ötletek elérése, kibontakoztatása. A vállalkozások és innovációk tervezése során a résztvevők bebizonyították, hogy bár nem a klasszikus vállalkozói korosztályba tartoznak, ötleteik, kitartásuk és tanulási vágyuk potenciális vállalkozóvá, innovátorrá teheti őket. Az idén versenyben maradó csapatok feltehetően ismét szokatlan és kreatív megoldási javaslatokat fognak bemutatni a döntőben. Korosztály: 26 év alatt Tevékenységek: Komplett verseny, a versenyzők igényeit figyelembe vevő workshopok és tréningek bevonásával, egyéb támogató események szervezésével. Kompetenciák: kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; szociális és állampolgári kompetencia; a tanulás elsajátítása; Időkeretek: 8 hónap
62
The Cube – Campus Y Kontakt: http://campus-y.unc.edu/incubator Típus: közvetlen Leírás: A North Carolinai Egyetem (University of North Carolina, UNC) részegységeként működő Campus Y egy olyan épület, ahol nincsenek órák, azonban a hallgatókat támogató programokat fog össze. Számos önkéntes kezdeményezést vezető hallgató tarthat itt megbeszéléseket, dolgozhatnak, vagy pihenhetnek. A Campus Y saját programjai között található a The Cube (A Kocka) nevű inkubátorprogram. A programba verseny útján kerülhetnek be a hallgatók, amelybe meglévő vállalkozásötletük leírásával és minél részletesebb üzleti tervvel nevezhetnek. Azok a csapatok, akik bekerülnek, két éven át tartó szakmai és anyagi támogatásban részesülnek – mindezt azért, hogy sikeressé tehessék vállalkozásukat. Fő célja: Innovatív ötletek, lehetőségek támogatása meglévő szociális problémák megoldása érdekében, a vállalkozás eszközével. Céljuk tartós, rendszerszintű változások kivitelezése, és a közösség támogatása. Korosztály: felsőoktatás Tevékenységek: A The Cube felvételt nyert hallgatói elköteleződnek a vállalkozásuk mellett, rendszeres munkával igyekeznek azt a lehető legsikeresebbé tenni. Ehhez a program támogató eszközöket biztosít a számukra:
mentorokat, akik kísérik a vállalkozás fejlődését workshopokat és előadásokat számos témában a költségvetés nehézségeitől a kampányfilmforgatásig kapcsolatokat anyagi támogatást fizikai teret, irodát
Az események változatosak és igazodnak a hallgatók, vállalkozók igényeihez. Emellett a The Cube nem csak for-profit vállalkozásokat támogat, noha azok is megjelennek az inkubátorprogramban, hanem társadalmi vállalkozásokat, illetve non-profit kezdeményezéseket is. A cél mindig közös: valódi társadalmi igényre reagálni, a szűken vagy tágan értelmezett közösség nehézségeire, problémáira keresni a megoldást. Kompetenciák: kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; anyanyelven folytatott kommunikáció; digitális kompetencia; szociális és állampolgári kompetencia; Időkeretek: 2 év
63
Youth Start – Onder de Hoge Bescherming van HM Koningin Mathilde Kontakt: http://www.youthstart.be/ Típus: közvetlen Leírás: A Youth Start (korábbi nevén NFTE Belgium) 1999-ben kezdte meg működését, azóta 4500 diák vett részt vállalkozói kompetenciafejlesztéssel, és vállalkozói attitűdök támogatásával foglalkozó programjaikban. A program tréningek és motivációs coaching egyedülálló kombinációja: támogatásával a résztvevők felfedezhetik miben tehetségesek, használható tudást szerezhetnek, fejleszthetik önbizalmukat és vállalkozással kapcsolatos attitűdjeiket. Támogatóiknak köszönhetően a lehetőség a hátrányos helyzetű fiatalok számára ingyen elérhető. Ezen kívül kapcsolatban állnak vállalatokkal, szociális szervezetekkel, oktatási intézményekkel és állami szervekkel. Fő célja: A Youth Start fő célja interaktív és kreatív tréningekkel támogatni a hátrányos helyzetű fiatalokat a vállalkozói kompetenciák, vállalkozások területén, hogy az ő professzionális támogatásukon keresztül hozzájáruljanak a társadalom jobb működéséhez és a társadalmi mobilitáshoz. A résztvevők tudása mellett önbizalmuk és énhatékonyság-érzésük is fejlődik, így sikeresebbé válhatnak. Korosztály: 16 éves kortól Tevékenységek: A Youth Start támogatja résztvevőit saját attitűdjeik feltérképezésében, majd a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok megszerzésében, hogy a megfelelő „átlátást” követően akár létrehozhassák saját vállalkozásukat. A vállalkozások támogatása és az oktatási folyamat során három alapelv érvényesül:
„learning by doing”: a módszer lényege, hogy a diákok ismereteiket tapasztalatokon keresztül szerezzék meg, így első kézből érthessék meg, az adott ismeret miként segíti a fejlődésüket. Nem csak lexikális tudást gyűjtenek ezáltal, de gyakorlati elképzelésekkel és tapasztalatokkal is gazdagodnak, ami a már fent említett énhatékonyság-érzésükhöz, és pozitív attitűdjeik kialakulásához is hozzásegíti őket „dream-dare-do”: bátorítják a diákokat, merjenek álmodni. Sok sikeres vállalkozás kezdődött egy remek álommal. A kurzus ezen részében két tréner jelenléte támogatja az egyéni fejlesztést, hogy az álmokból, hobbikból kiindulva megtalálhassák a diákokhoz illő vállalkozási tervet, és az útmutatás mellett megfelelő számítógépes ismereteket is szerezzenek. „think-perserve-share”: a kritikus gondolkodás és a külső vélemények értékelése épp olyan fontos, mint a tervezés maga. Ebben a modulban a diákok gyakorolják, hogyan értékeljenek, véleményezzenek, és mit kezdjenek ezekkel a visszajelzésekkel.
Kompetenciák: kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; digitális kompetencia; a tanulás elsajátítása; szociális és állampolgári kompetencia; Időkeretek: -
64
Social Innovation Relay Kontakt: http://sir.ja-ye.org/ Típus: közvetlen Leírás: A Social Innovation Relay (SIR) egy globális szinten működő világverseny a társadalmi innovációk világában, amely középiskolás diákokat bátorít arra, hogy jelentkezzenek ötletükkel, és váljanak ők a világ legjobb társadalmi vállalkozásának megvalósítóivá. Az esemény a Nationale-Nederlanden (NN), és Hewlett-Packard (HP) támogatásával valósul meg, illetve a Junior Achievement tagiskolák bekapcsolódásával. A társadalmi innováció ötlete, amellyel a diákok jelentkezhetnek, mindenképpen valamilyen társadalmi problémára kell, hogy reagáljon – a vállalkozások eszközével. A következő területeken kereshetik a versenyzők a számukra legmegfelelőbb célcsoportot: oktatás, egészségügy, esélyegyenlőség, életminőség-javítás, fenntarthatóság. A projektben eddig több, mint 2500 ötlet született, 43000 diák vett részt, közel 1000 tanár bevonására került sor, és több, mint 350 vállalati dolgozó támogatta önkéntes munkájával a megvalósulást. Fő célja: A program fő célja: elérni, és mozgósítani olyan tehetséges fiatalokat, akik társadalmilag érzékenyek, képesek felismerni és elemezni társadalmi problémákat, hogy aztán kreatív, innovatív ötletekkel nyújtsanak rá megoldási alternatívát. Azonban a versenyjelleg is fontos eleme a programnak: a több, mint 20 csapat közül egy győztest választ végül a zsűri. Korosztály: középiskolások Tevékenységek: A jelentkezők közül a legjobb 20 megoszthatja ötleteit online mentorokkal, akik a világ valamely másik pontjáról segítenek az ötlet első fázisaitól kezdve, a felmerülő problémákat meghatározni, majd végiggondolni, hogyan lehet javítani rajtuk. A versenyzők elmondása szerint a technika és a legmodernebb technológiák világa fontos szerepet játszik itt, hogy valóban újszerű megoldásokat találjanak. Végül a mentorok támogatásával kidolgozzák, hogyan válhat ötletük fenntarthatóvá. Az elkészült megoldási tervek világszinten versenyeznek – online zsűri hivatott kiválasztani a továbbjutó csapatokat, így a résztvevőknek minden anyagot online kell elkészíteniük és eljuttatniuk a zsűrihez. A legjobb 10 csapat küzdhet meg egymással a döntőben az első helyezésért. Kompetenciák: kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; idegen nyelveken folytatott kommunikáció; digitális kompetencia; a tanulás elsajátítása; Időkeretek: egy év
65
Vállalkozói World Café Kontakt: http://bip.ujnemzedek.hu/vallalkozoi-world-cafe-a-petrikben/ Típus: szimulált Leírás: A program a Bázisiskola program keretein belül létrejött kezdeményezés, amely a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány Szólj Bele! – Vitáktól hangos iskolák projektje kapcsán megismert disputamódszert emelte át a vállalkozók megismerése, és az iskola profiljához illő szakmák felé történő nyitás céljából. Az iskola profilja három szakmacsoportot érint: vegyipar, környezetvédelem, informatika. Az említett projektben megismert world café módszer előnye, hogy rugalmas, számos témában és változatos körülmények között alkalmazható, illetve a diákok is becsatlakozhatnak a szervezésébe, ami segít, hogy jobban magukénak érezzék az eseményt, és mélyebben bevonódjanak a történésekbe. Fő célja: Lehetőséget adni az iskola diákjainak, hogy a vállalkozók tapasztalatain, történetein keresztül megismerhessék, milyen mérföldköveken, nehézségeken haladt át a vállalkozásuk az ötlettől a megvalósításig. Korosztály: 14-18 éves korosztály Tevékenységek: A program jól elválasztható feladatkörökre van osztva annak érdekében, hogy a diákok és a tanárok is hatékonyabban tudjanak részt venni a munkában. Az előkészítés során a résztvevők megismerik a world café módszerét, átgondolják kapcsolati hálójukat és a szóba jöhető vendégeket, SWOT analízist készítenek, időpontot jelölnek ki, meghívókat terveznek, és egyéb operatív, szervezési feladatokat hajtanak végre. A tervezés és a lebonyolítás során 3 tanár és 36 diák vesz részt a munkában. A megvalósítás során jelen van 4 meghívott előadó, 3 fő koordinátor, asztalgazdák, diákok, akik segítenek a terem berendezésében, és akik marketing feladatokat látnak el. A world café jellegéből adódóan a diákok igyekeznek megteremteni a kötetlen kávézói hangulatot, amely támogatja az informális beszélgetések kialakulását. A nyilvánosság számára is készülnek dokumentumok, pl. fényképek, és a program megjelenik az iskolai honlapon. Lehetőség van a személyes beszélgetésekre is, a world café lezárulásával. A program hozadéka továbbá, hogy a pozitív élmény hatására a meghívott vállalkozók más iskolai programon is szívesen részt vesznek, illetve ők is és a diákok is fontos tapasztalatokkal gazdagodnak, hiszen lehetőség nyílik a generációk közti párbeszéd kialakulására a vállalkozások témakörén belül. Kompetenciák: az anyanyelven folytatott kommunikáció; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia Időkeretek: alkalmanként másfél-két óra
66
ECONVENTIO Pénzügyi Kerekasztal Kontakt: http://www.econventio.hu/ Típus: szimulált Leírás: Az Econventio Pénzügyi Kerekasztal egyesület, mottója: Pénzügyekről – Józanul. Az egyesület célja a pénzügyi ismeretterjesztés széles közben, illetve a fogyasztóvédelem. Arra a nehézségre kívánnak reagálni, hogy a fiatalok keveset tudnak a pénzügyekről, kevés ismerethez férnek hozzá – de célcsoportjukba beletartozik bármely olyan állampolgár, aki szívesen tanulna a témáról. Kerekasztalként nyitottak az új partnerek felé. Fő támogatójuk a Magyar Nemzeti Bank, de további támogatóik között szerepel a GABA Alapítvány, illetve az MKB Általános Biztosító Zrt. is. Fő célja: Az Econventio kiemelt kettős célja a pénzügyi ismeretterjesztés és a fogyasztóvédelem. Ezt rendszeres rendezvényekkel, középiskolai pedagógusok számára tartott továbbképzésekkel, pályázatokkal, és középiskolai diákoknak szóló programok szervezésével érik el. Korosztály: nincs korosztályi megkötés Tevékenységek:
pályázati vetélkedő és felmérő középiskolások számára: elektronikus úton elérhető teszt, amely egyszerre vetélkedő és ismeretterjesztő anyag vállalkozási ismeretek témában nyári tábor: évente megrendezett alkalom diákok számára, sikeres vállalkozók és pénzügyi szakemberek részvételével. A táborozók délelőttönként ismeretterjesztő előadásokon vehettek részt, a délutáni programok pedig a csapatépítésre és pihenésre helyezték a hangsúlyt. A tábort idén 5. alkalommal rendezték meg, Balatonföldváron konferenciák szervezése programismertetés és kutatási eredmények prezentálása céljából, illetve a teszteredmények nyilvánosságra hozatala tanulmányok, szakmai anyagok biztosítása, kiemelten a teszteredmények összegzésével kapcsolatosan
Kompetenciák: kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; tanulás elsajátítása; digitális kompetencia Időkeretek: évente ismétlődő programok
67
Pénziránytű Alapítvány Kontakt: http://www.penziranytu.hu/ Típus: szimulált, közvetett Leírás: A Pénziránytű Alapítvány pénzügyi tudatosságot fejlesztő programok kidolgozásának céljával jött létre 2008-ban. Együttműködik hatóságokkal, civil szervezetekkel és piaci szereplőkkel. Alapítói: Diákhitel Központ, Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank. A Pénziránytű Alapítvány céljaként a pénzügyi szemléletformálást fogalmazza meg – igazodási pont kíván lenni a bonyolult pénzügyi világban, támogatva ezzel rövid távon az egyének, hosszú távon pedig a teljes társadalom hatékonyabb pénzügyi tudatosságát. Alapelveik között szerepel a közérthetőség, és a hasznos, gyakorlati, hiteles tudás biztosítása és közvetítése. Bár alapvető célcsoportjuk a középiskolás diákok, programjaikat szélesítik az általános iskolás, és a felnőtt korosztály irányába is. 2015 kiemelt témája a költségvetés-készítés, amelyet játékos feladatokkal, életszerű példákkal, izgalmas eszközökkel népszerűsítenek. Fő célja: Pénzügyi tudatosság fejlesztése a teljes társadalomban. Korosztály: minden korosztálynak, kiemelt figyelemmel a középiskolásokra Tevékenységek: A Pénziránytű Alapítvány kiemelt tevékenységei közé tartoznak iskolai programjaik:
Középiskolások számára: 60 órás törzsanyag biztosítása, amely játékos foglalkozástervével bármely tananyag órakereteibe integrálható, illetve jól illeszkedik az iskola világába. A tananyag és a segédanyagok eléréséhez az iskola igazgatója és a kapcsolattartó tanár regisztrációjára van szükség. Általános iskolák számára: „BankVelem program” – a program játékos környezettel tanítja a diákokat, hogy az elvégzett munka (pl. iskolai szelektív gyűjtés) jövedelmet jelent a számukra (pontok), amelyekkel azonban okosan is lehet gazdálkodni. A pontok és kuponok gyűjtésén kívül kvízek, nyereményjátékok, és osztálykirándulás is része az egy évnek, amely során akár a pedagógusok is díjazásban részesülhetnek. A programba 2015-re összesen 1000 általános iskola 30000 diákja, és közel 2000 osztálya regisztrált. Európai Pénzhét (European Money Week): 23 országot összefogó kezdeményezés, melynek célja az általános és középiskolások pénzügyi ismereteinek megalapozása és fejlesztése. A diákok osztályfőnöki órákon, egyedi fejlesztésű tananyagok segítségével hasznos és gyakorlatorientált pénzügyi ismereteket kaphatnak. A tematikus héthez 660 általános és középiskola, 1 000 pedagógus és 90 000 diák csatlakozott.
Kompetenciák: kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; matematikai kompetenciák és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; tanulás elsajátítása; Időkeretek: -
68
O. K. Projekt – Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja Kontakt: http://www.otpfayalapitvany.hu/ Típus: szimulált, közvetett Leírás: Az O. K. Központ 2012-ben alakult, egy Európai Uniós támogatás megnyerésének köszönhetően, az OTP Fáy András Alapítvány támogatásával és irányításával. Korábban nem volt olyan mindenki által elérhető országos oktatási és tudományos központ, amellyel az alapítvány rendelkezett volna, noha a pénzügyi és gazdasági edukáció területén 20 év tapasztalattal rendelkezik. Az O. K. Központ a legmodernebb audio és vizuális technikai támogatást és saját fejlesztésű tréningeket, eszközöket használ fel, hogy az egész ország területéről érkező diákoknak egyedülálló ismereteket és kompetenciákat nyújthasson. Az oktatási tevékenység során alappillérként a „szórakoztatva tanítás” jelenik meg. Az edutainment módszer alkalmazásával és inspiratív pedagógiai eszközökkel közvetítenek a középiskolák számára gazdasági és pénzügyi ismereteket, kultúrát, amely kiegészíti az iskolában tanultakat, ugyanakkor a mindennapi életben is szükséges a hatékony eligazodáshoz. A projektidőszak alatt a program közel 40 ezer személyhez jutott el valamilyen formában, 15 ezer diák vett részt az O. K. Központ tréningjein, 1400 rendezvényt szervezett az Alapítvány 130 iskola, és civil szervezetek bevonásával. 140 fő pedagógus képzése valósult meg, és a két év alatt 10 középiskoláknak szóló tananyagot, és 5 felnőtteknek szóló programot állítottak össze. Fő célja: A program célja, hogy segítse a diákokat a pénzügyi, gazdasági világban való eligazodásban, segítsen megérteni e világ eseményeit és mozgató erőit, illetve támogassa a pénzügyi tudatosság kialakulását, és a jövőtudatosságot. Az alapítvány küldetése, hogy pedagógiai és andragógiai módszereivel segítse a társadalmi szemléletformálást. Korosztály: középiskolák Tevékenységek:
pénzügyi és gazdasági témájú oktatások az edutainment módszerével tréningek diákok és pedagógusok számára az egész ország területén pénzügyi és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó nyilvános kutatások és ajánlások tananyag- és módszertani fejlesztések, e-learning anyagok összeállítása rendezvények, programok lebonyolítása az iskolák együttműködésével audiovizuális tár, oktatási kisfilmek, kvízek, tesztek, mobilalkalmazások rendelkezésre bocsátása
Kompetenciák: anyanyelven folytatott kommunikáció; digitális kompetencia; tanulás elsajátítása; szociális és állampolgári kompetencia; Időkeretek: -
69
The Entrepreneurial School Kontakt: http://theentrepreneurialschool.eu/ Típus: szimulált, közvetett Leírás: A The Entrepreneurial School nevű projekt egy alapvetően pedagógusok között megvalósuló nemzetközi kezdeményezés. Arra a hiányra igyekszik reagálni, hogy bár az Európai Bizottság anyagai alapján a vállalkozóiskola koncepciója egyre több ország oktatási rendszerében találja meg a helyét, továbbra is komoly hiánya van annak, hogy jól összeszedett, rendszerezett támogató anyagok váljanak elérhetővé a pedagógusok számára. A projekt során több, mint 125 eszköz és módszer gyűlt össze erre a célra, amelyeket között szerepelnek: jó gyakorlatok, önértékelő eszközök, dokumentumok és óratervek. Az anyagok több nyelven is elérhetőek. A TES Guide nevű támogató anyag olyan példákat, eszközöket és koncepciókat tartalmaz, amelyek a pedagógust abban segítik, hogyan tudja hatékonyan implementálni a vállalkozóiskolát saját pedagógiai környezetében. Minden anyag, amely ebben az egységben található, a tanárok ajánlásával készült el. A jelenleg is fejlesztés alatt álló anyag eddig több, mint 3000 pedagógust fog össze, 22 Európai országból. Fő célja: A nemzetközi kezdeményezés célja olyan támogató rendszer létrehozása, amely alapján a pedagógusok a közösséghez csatlakozva hatékony támogatáshoz jutnak a vállalkozóiskola koncepciójának és gyakorlatának saját iskolájukban történő bevezetéséhez. Korosztály: pedagógusok Tevékenységek: A jelenleg részt vevő 10 ország mindegyikében olyan általános és középiskolák csatlakoztak a programhoz, amelyeknek már van tapasztalatuk a vállalkozói kompetenciafejlesztés, és a vállalkozói ismeretek világában. Az együttműködő országok: Egyesült Királyság, Szlovákia, Portugália, Lengyelország, Norvégia, Olaszország, Finnország és Dánia. A részt vevő iskolák a hozzáférhető anyagok alapján vállalják, hogy fejlesztik a vállalkozói ismeretek oktatását intézményükben. Feladataik:
a meglévő gyakorlat értékelése az intézményben egy tanár kinevezése koordinátorrá, aki kiemelt felelősséget kap a projekt során eszközökkel és módszerekkel támogatják a vállalkozási ismeretek oktatását tesztelik, értékelik és véleményezik a meglévő anyagokat, akkor is, ha csak angolul elérhetőek hozzájárulnak egy európai vállalkozóiskolákat összekötő hálózat létrehozásához
Kompetenciák: idegen nyelveken folytatott kommunikáció; digitális kompetencia; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; Időkeretek: a projekt első szakasza 2015 októberében zárul
70
MicroPoly Kontakt: http://sikeres.hu/micropoly Típus: szimulált Leírás: A MicroPoly online játékfelület, amely virtuális világokban, különböző gazdasági helyzetek felvonultatásával kalauzolja a játékost a vállalkozók világában, illetve az élet egyéb területein. Bár a játékosnak lehetősége van továbbtanulva meglévő állások jól fizető posztjaira pályázni, a játék lehetőséget ad egy vállalkozás elindításának szimulált kipróbálására is. Számos funkció támogatja a valósághű ábrázolást: például választható, mennyi időt dolgozik a játékos egy nap, mennyit költ az egészségére, mennyit a szórakozásra. Befektethet és hiteleket vehet fel, alkalmazottakat vehet fel és bocsáthat el. A játékos megválaszthatja elvégzett iskoláját, nyelvismeretét, élettapasztalatát. Bizonyos gazdasági paraméterek azonban kicsit mások. A játék az időhatékonyság érdekében körökre van felosztva: egy nap négy kör telik el, ami négy hetet, tehát egy hónapot jelöl. Így egy nap alatt egy hónap telik el a játékban, a tervezett játékidő pedig 10 év. A MicroPoly egyszerű regisztrációhoz kötött csupán. Fő célja: Ritkán adódik lehetőség valamennyire valósághű körülmények között, mégis biztos közegben tesztelni az egyén vállalkozói kompetenciáinak aktuális állását – ha a való életben alapít vállalkozást, az amennyiben csődbe megy, komoly anyagi károkat okozhat. A MicroPoly játék célja ezeket az eseményeket és tapasztalatokat biztonságos közegben megmutatni, ahol a játékjellegnek köszönhetően a tanulási folyamat nem okoz anyagi károkat a játékos számára. Korosztály: bármely korosztály Tevékenységek: A játék során 10 évet kell végig játszani, amely miután a játékos beletanult az irányításba, nem vesz igénybe többet napi néhány percnél. A tapasztalatok és a visszajelzések azonban azonnaliak. Négy világban játszható egyszerre a játék, és számos lehetőséget, variációt kínál: egyik kihívása, hogy a sok lehetőség között a játékos megtanuljon szelektálni és megfelelő döntést hozni. Kompetenciák: kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; digitális kompetencia; Időkeretek: 10 játékbeli év
71
Profity – Új Nemzedék Plusz Kontakt: http://ujnemzedek.hu/kozossegi_halo/jatek_profity_most_kiprobalhatod_milyen_vallalkozo_lennel7461 Típus: szimulált Leírás: A Profity webes játékalkalmazás a Régens fejlesztésével és az Új Nemzedék Plusz támogatásával indult útjára. Ez a felület játékos környezetbe ágyazva tanítja a diákokat arra, hogy a pénzügyek világában hogyan mozogjanak, és fejleszti vállalkozói szemléletüket. A játék a gamification, vagyis játékosítás népszerű eszközét használja fel, hogy a játékélmény segítségével maradandó, szórakoztató tevékenységgé alakítsa a vállalkozásindítás és menedzselés ismereteinek megszerzését. A játékhoz tartozik online segédlet is, amely az alábbi témákban igazítja el a leendő online vállalkozókat:
Vállalkozói alapismeretek (vállalkozók európai fogalomtára; vállalkozási ismeretek TÁMOP jegyzet) Pénzügy/Számvitel (pénzügy ismeretek tankönyv) Marketing (marketing és reklám alapismeretek jegyzet)
vállalkozási
tankönyv;
Fő célja: Korosztály: bármely korosztály Tevékenységek: A játék során rövid regisztrációt követően létrehozható a saját vállalkozás: virtuális cégüket a résztvevők egészségügyi, informatikai, marketing, vagy akár divat területén is elindíthatják. A vállalkozás fejlesztése során a játékosok kérdésekre válaszolhatnak a vállalkozásokkal kapcsolatban: amennyiben gyors, és pontos választ adnak, eredményeik alapján feljebb kerülnek a ranglétrán, illetve vállalkozásuk is fejlődik. Ezen kívül a játékosok találkoznak sorba rendezést igénylő feladatokkal; vizuális tájékozottságot és kreativitást igénylő helyzetekkel; és döntési szituációkkal, amelyek – akár az életben – jelentősen befolyásolják vállalkozásuk menetét. A cégfejlesztés, és a tudásszerzés két alapvető aspektusa a játéknak: a cég fejlődésével lehet előrébb jutni a folyamatban, amihez pedig újabb és újabb ismeretek elsajátítására van szükség a témában. Ezen kívül a játékosság élményét biztosító, kevésbé kötött mezők is jelen vannak a játékban: sormező, amely a szerencsefaktort jeleníti meg; kedvenc mező, amely extra felkészülési lehetőséget biztosít; és szerencse mező, amely bónuszok kihasználására ad lehetőséget. Kompetenciák: digitális kompetencia; kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; tanulás elsajátítása Időkeretek: -
72
Számoljunk a jövővel Kontakt: http://szamoljunkajovovel.kormany.hu/ Típus: közvetett Leírás: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium együttműködésében Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórum (ISZEF) Forrásallokáció munkacsoportja azon dolgozik, hogy a Nemzeti Alaptanterv lehetőségeit kihasználva erősítse a vállalkozók és az oktatási szektor kapcsolatát, alapfogalmakat, szemléletmódot, ismereteket közvetítsen a diákok felé. Ehhez kapcsolódóan indították el a Számoljunk a jövővel elnevezésű rendezvénysorozatot 2015 tavaszán Budapesten, és három vidéki intézményben. A program célja, hogy a köznevelési intézmények vezetői és pedagógusai megismerhessék egymás tapasztalatait, véleményét a témában. Mivel a munkacsoport célja a vállalkozói kompetenciafejlesztés fokozatos integrálása az iskola világába, így ez a kezdeményezés egy hosszabb folyamat első lépése. A fejlesztések 2015 szeptemberétől fokozatosan épülnek be a rendszerbe. Fő célja: A honlap kiemelt célja oktatási anyagokkal, jó gyakorlatok gyűjtésével, friss információkkal, és a NAT adta lehetőségek tárgyalásával támogatni a pedagógusok munkáját. Továbbá az országjáró rendezvénysorozat is hozzájárul, hogy a pedagógusok tudatosabban, több háttéranyag és ismeret birtokában támogathassák diákjaikat a pénzügyi ismeretek és a vállalkozói kompetenciafejlesztés területén. Korosztály: pedagógusok Tevékenységek:
oktatási anyagok biztosítása, kerettantervek biztosítása tájékoztató anyagok jó gyakorlatok gyűjtése, bemutatása országjáró rendezvények
Kompetenciák: a tanulás elsajátítása; digitális kompetencia Időkeretek: -
73
HEInnovate entrepreneurship Kontakt: https://heinnovate.eu/intranet/main/index.php Típus: közvetett Leírás: A HEInnovate egy önértékelést támogató online felület felsőoktatási intézmények számára, amely az Európai Bizottság, DG Education és az OECD együttműködésével jött létre. A felület abban segíti az intézményeket, hogy hatékonyabbak legyenek vállalkozói kompetenciafejlesztés területén, támogatva ezzel mind a hallgatókat, mind az egyetem intézményét. A „vállalkozóegyetem” kialakításának első lépéseként a szoftver egy kérdőív segítségével, értékállítások használatával méri fel a regisztráló személy, vagy intézmény állapotát, majd az eredmények alapján javaslatokat ad. Az önreflektív kérdőív a következő hét területtel kapcsolatban tartalmaz állításokat:
vezetés és kormányzás szervezeti kapacitás, egyének és ösztönzés vállalkozói kompetenciafejlesztés a tanítás-tanulás folyamataiban lehetséges utak vállalkozók számára tudásmegosztás: külső kapcsolatok, vállalkozói és business kapcsolódások a vállalkozóegyetem, HEI, mint nemzetközi intézmény a HEI hatásvizsgálata
A HEI nem rangsorolásra szolgáló eszköz. Egyének és intézmények, csoportok egyaránt használhatják, az eredmények azonban nem összehasonlíthatóak más intézményekkel – kizárólag saját, korábbi eredményeikkel, illetve a szervezeten belüli egységekkel, a fejlődés céljából. Fő célja: A HEInnovate célja a felsőoktatási kötődésű intézmények, szervezetek (egyetemek, főiskolák, kollégiumok, egyéb) támogatása a vállalkozói szemlélet megismerésében és integrálásában. Korosztály: felsőoktatás; egyéb érdeklődők Tevékenységek:
helyzetértékelő, önreflektív kérdőív javaslatok, jegyzetek biztosítása szakirodalom és egyéb szakmai anyagok biztosítása esettanulmányok, más intézmények anyagai saját fejlődésükről
Kompetenciák: kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; idegen nyelveken folytatott kommunikáció; digitális kompetencia; tanulás elsajátítása Időkeretek: -
74
Bázisiskolai program Kontakt: http://bip.ujnemzedek.hu/ Típus: közvetett Leírás: A TÁMOP 3.3.12-12-2013-0001. sz. „Ifjúság.hu a sikeres nemzedékért – Átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztés a köznevelésben tanuló diákok esélyegyenlőségének növelése érdekében” című projekten belül a Bázisiskolai Program országszerte kétszáz felkészített tanár vezetésével, mintegy négyezer diák számára nyújt lehetőséget a tapasztalati tanulásra, és így arra, hogy tájékozottabban és tudatosabban hozzák meg az életükkel kapcsolatos döntéseiket. Fókuszban az életpálya-építés, ezen belül egyik elem a vállalkozói kompetenciafejlesztés áll. A projekthez tartozik mérési-értékelési folyamat, amelyben nyomon követik az eredményességet, a fejlesztések megvalósulását és hatékonyságát. Fő célja: Az iskolákon belül együttműködő teamek, illetve az iskolák közötti együttműködések segítségével olyan tanulóintézmények és intézmények hálózatának létrehozása, amelyben hatékonyan megvalósul az egymástól tanulás. A program és a hozzá tartozó felület kiemelten támogatja a jó gyakorlatok gyűjtését és megosztását, illetve az életpálya-építés támogatásának integrálását az iskolák és így a diákok életébe. Korosztály: 12-20 éves fiatalok Tevékenységek: A projekthez számos bázisiskola csatlakozott, akik mind intézményükre szabottan valósítják meg a projekt céljait, így tevékenységeik szerteágazóak. Közösen kiemelhetőek a következő pontok, tevékenységek, melyek a projektben megvalósulnak:
jó gyakorlatok gyűjtése és megosztása tudásbázis fenntartása, illetve hasznos linkek gyűjtése foglalkozástervek biztosítása „életpálya építés”, és „vállalkozói foglalkozások” témában o ezen belül a vállalkozói foglalkozások közé tartozik 15 foglalkozásterv, amelyek a vállalkozói kompetenciák különböző elemeit támogatják. Például vállalkozás indítása témakörben: Álmok, célok, sikerek – Tájékozódjunk kívül és belül!; Lelkesen és körültekintően – kockázatvállalás és felmérés; Miben hisz egy vállalkozó? Személyes meggyőződések
Kompetenciák: kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; anyanyelven folytatott kommunikáció; tanulás elsajátítása; Időkeretek: a program folyamatos
75
ELENA – Experiental Learning and Education for Nature Awereness Kontakt: http://www.rogersalapitvany.hu/index.php/projektek/elena-tapasztalati-tanulas-esoktatas-a-termeszettudatossagert
Típus: közvetett Leírás: Az ELENA három éves projekt, amelyben nemzetközi partnerek (román, grúz, német, és magyar – összesen kilenc szervezet) vesznek részt. Magyarországon a Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország közös munkájának keretein belül valósul meg. A projekt célja az ún. állatasszisztált oktatás meghonosítása magyarországon, vagyis az állatok behozása az osztályterembe, hogy a diákok közvetlen élményt, saját tapasztalatot szerezhessenek velük kapcsolatban. Az állatokkal támogatott oktatási folyamat felkelti a motivációt, az elvont tankönyvi fogalmakból átélt, megtapasztalt tudássá alakítja a diákok ismereteit. Emellett az állatokkal való foglalkozás segíti a természet iránti tisztelet kialakulását. Megvizsgálták, mely készségek, kompetenciák fejleszthetőek hatékonyan, ennek háttéranyaga és kutatási összefoglalója elérhető. A projekt során a Németországban már ismert „Tiere Lieve” modell adaptációja és hazai fejlesztése történik, a nemzetközi partnerekkel együttműködésben. Fő célja: Az ELENA projekt fő céljai közé tartozik, hogy a diákok az állatokkal való foglalkozás, ismerkedés mellett olyan, a mindennapi életükben és későbbi pályájukon használható tudásra tegyenek szert, mint a vállalkozói ismeretek, együttműködés, kritikai gondolkodás és kreativitás. Korosztály: középiskola Tevékenységek: A magyarországi adaptáció keretében elkészült egy tanári kézikönyv, amely az alapmodulok (kutya/farkas, földigiliszta) hazai sajátosságokkal kibővített fordítását tartalmazza, illetve új, a hazai keretek között jól használható játékokkal és feladatokkal gazdagodott. Kidolgoztak egy új modult, a hangyát, amely az együttműködés és társadalmi relevanciák feltérképezésére használható a leghatékonyabban. Emellett a Rogers Akadémián tart az első modul – kutya – játékos feladatainak tantermi, kísérleti oktatása, illetve lehetőségük volt egy külső helyszínen, állatmenhelyen történő óratartásra is. A résztvevők ezen kívül műhelymunka és word café keretében dolgoztak az anyagokkal, a további fejlesztési- és implementációs lehetőségek feltérképezése érdekében. Kompetenciák: anyanyelven folytatott kommunikáció; matematikai kompetenciák és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; kulturális tudatosság és kifejezőkészség; Időkeretek: 3 éves projekt
76
VIPER – „Játékos önkéntesek – Utak a munkaerőpiacra” Kontakt: http://www.rogersalapitvany.hu/index.php/projektek/viper-jatekos-onkentesek-utak-amunkaeropiacra
Típus: közvetett Leírás: A játékmunka (playwork) a gyerekek szabad játékát hangsúlyozza, kiemelve minden gyerek igényét a nem strukturált, általa vezérelt játék lehetőségére. A VIPER – Játékos önkéntesek c. projekt során a megvalósító Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány szakértői csoportja végezte az angol eredetű játékmunkás képzés hazai adaptációját, illetve az első trénerek és játékmunkások képzését is. A játékmunka céljai közé tartozik azon önkéntesek szakmai támogatása, akik szeretnének gyerekekkel dolgozni, illetve célja válaszolni arra az igényre, hogy a gyermekek napközbeni ellátásával segíthető legyen a nők újra munkába állása. A szabad játék legfontosabb szempontja azonban a gyerekek szemszöge: minden gyermek igénye és joga a szabad játéktevékenységre, amely során komplex módon fejlődhet, megismerheti önmagát és közvetlen környezetét, és gyakorolhatja szociális kompetenciáit. Fő célja: A játékmunkás célja olyan környezeti feltételeket biztosítani a gyermekek számára, amelyben megtapasztalhatják a szabad játék élményét. Ez a korai fejlesztési lehetőség olyan kulcselemeket alapoz meg, mint a kommunikáció, kockázatvállalás, kreativitás, problémamegoldás kompetenciái, hiszen a gyerek ezeket mind spontán, a maga számára legmegfelelőbb szinten működteti játék közben. A szabad játék továbbá hiánypótló funkcióval is rendelkezik: a természetes környezet közvetlen megismerését segíti elő azon gyerekek számára, akik hétköznapjaikban kevésbé kapnak lehetőséget természetes anyagokkal dolgozni – így például: tüzet rakni, fára mászni, vagy gilisztát kiásni a sárból. Korosztály: 16 éves korig Tevékenységek:
Játékmunkás képzések és trénerképzések szabad játék játszóház
Kompetenciák: anyanyelven folytatott kommunikáció; matematikai kompetenciák és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; a tanulás elsajátítása; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; kulturális tudatosság és kifejezőkészség; Időkeretek: -
77
ESP – Entrepreneurial Skills Pass Kontakt: http://www.ejam.hu/hu/kozgazdasagtan-uzleti-tervezes/esp-entrepreneurial-skillspass.html Típus: közvetett Leírás: Az Entrepreneurial Skills Pass egy olyan új vizsgarendszer, amely nemzetközi sztenderdek alapján méri a vállalkozás beindításához, illetve munkavállaláshoz szükséges tudást, képességeket. Magyarországon a Junior Achievement Magyarország (JAM) támogatásával új projektként valósul meg. Az ESP feladatának tekinti, hogy a megszerzett tudást mérhető formában rendszerezze, így lehetővé téve a diákok számára a tapasztalataik és tanulmányaik alapján valamilyen képesítés, képzettség hivatalos megszerzését. A képesítés folyamata egyszeri, egyértelműen meghatározott folyamat, amelyet az Európai Parlament és Tanács Európai Képesítési Keretrendszere (EQF) alapján dolgoztak ki. A programban 26 ország vesz részt, közöttük: Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Görögország, Svédország, Németország, Írország, Törökország és Szerbia. Fő célja: Az ESP célja összetett: egyrészt a mérhetőség fontossága, hogy a minőségbiztosítás, értékelés, összehasonlítás mutatója lehessen; másrészt a munkavállalók felé egy hatékony eszközzé válhat, hiszen a minősítés alapján hatékonyabban találhatják meg a számukra ideális munkavállalót; harmadrészt a diákok számára motiváló erő, hiszen az ESP alapján számukra is érdemessé válik kiaknázni a vállalkozói kompetenciafejlesztés és vállalkozásokkal kapcsolatos oktatás adta lehetőségeket, még iskolai tanulmányaik alatt. Korosztály: 15-19 év Tevékenységek: A minősítési folyamat három domináns részből áll össze:
Vállalkozási program: amely során a diákok diákvállalkozások alapításában vesznek részt. Ezeken keresztül saját tapasztalatot gyűjtenek egy vállalkozás valódi nehézségeiről, feladatairól, és a hozzá tartozó felelősségkörökről. A programban vállalkozói kompetenciáik sokrétűen fejlődnek, munkájukat pedig mentorok segítik. Bár a diákvállalkozásokban már korábban is részt vehettek a tanulók, korábban ehhez nem kapcsolódott elismert bizonyítvány megszerzése. Önértékelő teszt: a teszt biztosítja, hogy a tanulók követhessék saját fejlődésük folyamatát. Kiemelt területei a kezdeményezőkészség és vállalkozói készségek, de foglalkozik a kreativitás, kitartás, felelősségvállalás, magabiztosság, és csapatmunka területeivel is. Online vizsga: a vizsga maga, amely igazolja, hogy a diákok elsajátították a program során a szükséges tudást. A vizsga célja a fent említetteken túl, hogy támogassa a későbbi információáramlást, amely segítségével a diákok további segítséget kaphatnak üzletötletük megvalósításához.
Kompetenciák: kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia; digitális kompetencia; tanulás elsajátítása Időkeretek: egész tanéven átívelő program
78
